A CROST PROJEKT CÉLJAI...9

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A CROST PROJEKT CÉLJAI...9"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1 ÜDVÖZLET A CROST PROJEKT CÉLJAI ELŐZMÉNYEK CÉLOK, CÉLCSOPORTOK A MEGVALÓSÍTÁS A HATÁRTÉRSÉG BEMUTATÁSA A DÉL-DUNÁNTÚLI-HORVÁT HATÁRTÉRSÉG BELEHELYEZÉSE AZ EURÓPAI TÉRBE, GEOPOLITIKAI KITEKINTÉS Történeti megjegyzések A közös határtérség kapcsolati sajátosságai, A kapcsolati rendszer alakulása májusa után A HORVÁT ÉS MAGYAR KISEBBSÉG NÉHÁNY JELLEMZŐJE A HATÁR KÉT OLDALÁN A DÉL-DUNÁNTÚL HELYZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA Általános bevezető A Dél-Dunántúl gazdasága Humán szolgáltatások a Dél-Dunántúlon Turizmus Környezet- és természetvédelem Elérhetőség A régió integrációs folyamata és nemzetközi kapcsolatai A Dél-Dunántúl határmenti kistérségeinek projektfejlesztési aktivitása A Dél-dunántúli régió részvétele a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában SWOT-analízis A DÉL-DUNÁNTÚLLAL HATÁROS HORVÁTORSZÁGI MEGYÉK (ESZÉK- BARANYA, VERŐCE-DRÁVAMENTE, KAPRONCA-KŐRÖS) HELYZETÉNEK ELEMZÉSE A megyékről általában A térség gazdasága Humán szféra: oktatás és szociális ellátás Idegenforgalom Természet- és környezetvédelem Közlekedési kapcsolatok Csatlakozási, projektfejlesztési tapasztalatok Eszék-Baranyában Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok Kapronca- Kőrös megyében...70

2 3.4.9 Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok Verőce- Drávamente megyében A határ menti horvát megyék SWOT-analízise FEJLESZTÉSI KULCSTERÜLETEK TERMÉSZETKÖZELI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUS Új trendek a turizmusban Projektjavaslat: A horvát és magyar Dráva menti kerékpárutak összekapcsolása egységes turisztikai kínálattá Projektjavaslat: Turisztikai adatbázis kialakítása a Dráva folyó közös horvát-magyar határ menti területén Projektjavaslat: Kerékpárút létesítése Felsőszentmárton és Tótujfalu között a Dráva bal parti árvízvédelmi töltésen Projektjavaslat: Kultúrturisztikai hálózat a Dráva két partján Projektjavaslat: Drava Bike Tours : Kerékpárút kijelölése az Alsómiholjác Gát (Gat) Bistrinci Belišće Petárda útvonalon Projektjavaslat: Kőrös (Križevci) és Nagyatád városok szomszédsági programja Projektjavaslat: Borturizmus fejlesztése Baranyában határon innen és túl Projektjavaslat: A víziturisztikai szolgáltatások fejlesztése határmenti együttműködésben Projektjavaslat: Határon átnyúló színházi darabok bemutatása KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Sajátos környezetvédelmi feladatok a Dráva mentén A természetvédelem gyakorlata a magyar oldalon, eddigi határon átnyúló együttműködések Projektjavaslat: Állati hulladékok kezelése Projektjavaslat: Természeti értékek megőrzése a Dráva mentén Projektjavaslat: Határmenti katasztrófavédelmi és mentési együttműködés az Európai uniós felzárkózás jegyében Projektjavaslat: Levegőminőség-védelmi és monitoring-rendszer kiépítése Villány környékén Projektjavaslat: Napenergia-hasznosítás mohácsi közintézmények energia-ellátásának biztosítására GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI, INNOVÁCIÓS ÉS KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK A HATÁRTÉRSÉGBEN Innováció Horvátországban Gazdaságélénkítési, innovációs és képzési tevékenységek a határtérségben Projektjavaslat: Innovációs és vállalkozási web-börze (Innova) Projektjavaslat: Határmenti vállalkozások kapcsolatainak továbbfejlesztése Projektjavaslat: Méhészek képzése az európai integráció jegyében C R O S T

3 4.3.6 Projektjavaslat: Tanulásrégiós modell kidolgozása és együttműködési hálózat kiépítése Projektjavaslat: Városok és változások ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA A dél-dunántúli határtérség átjárhatóságának vizsgálata Projektjavaslat: Légrád-Őrtilos kishatár-átkelő Projektjavaslat: A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve Projektjavaslat: Az számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TANULSÁGAI TANULSÁGOK A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN PROGRAMSZINTŰ KÖVETKEZTETÉSEK: ADALÉKOK A JÖVŐBELI HATÁRMENTI PROGRAMOK KIALAKÍTÁSÁHOZ TOVÁBBI LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ BORUTAK KIALAKÍTÁSA: KÖZÖS BORTURISZTIKAI CSOMAGOK, MINŐSÉGELLENŐRZÉSI RENDSZER, BORÚT-MENEDZSMENT A KERÉKPÁRTURIZMUS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A DÉL-DUNÁNTÚL ÉS A HORVÁT MEGYÉK KÖZT REGIONÁLIS TERVEZÉS ÉS PROGRAMOZÁS TÉMÁBAN KAPCSOLATÉPÍTÉSI ÉS PROJEKTFEJLESZTÉSI TRÉNINGSOROZAT A TIPP PROJEKT TAPASZTALATAI ALAPJÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ MAGYAR ÉS HORVÁT NYELVI KÉPZÉSEK INDÍTÁSA EGY EGYSÉGES DÉLI KULTURÁLIS ÖVEZET VÍZIÓJA FORRÁSOK A projekt a Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 Magyarország-Horvátország című program támogatásával valósult meg. Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglalt nézetek a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának. C R O S T 3

4 4 C R O S T

5 A KÖTET SZERZŐI A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai: BAKSA János (3.3.3) BORKOVITS Balázs (6.1) KOVÁCS Zoltán (3.3.2) MÁRTON György (3.3.8, 3.3.9) MÁTHÉ Péter (3.3.1) NAGY Ágnes (3.3.4) NAGY Árpád (3.3.5, 4.2.2) PÁLMAI Zsolt (3.3.7, 4.4.1) PÁMER Zoltán ( , , 3.4.6, 3.4.9, 4, 5, , 6, ) SZOKOLAI Zsolt (3.3.4, 3.3.6, 4.4.1) Külső szakértők: DOBAY Kata (Pécsi Tudományegyetem, Rektori Hivatal 4.3.2) Dr. GYUROK János (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék, Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat 3.2) Dr. HAJDÚ Zoltán (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs 3.1) Boris MAĐERIĆ (Pitomacsa Járás Turisztikai Közössége 4.1.1, 6.2) Martin MAHOVIĆ (Szentgyörgyi Vállalkozói Központ 4.3.1) Dr. Anka MAŠEK (Eszéki Josip Juraj Storssmayer Egyetem Közgazdaságtudományi Kar , 3.4.7, 3.4.9, ) Mladen MATICA (Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat Területi-tervezési Hivatala 4.2.1, 3.4.8) Davor SERTIĆ (vállalkozásfejlesztési szakértő 3.4.9) TARRÓSY István (Európa Centrum Kht., Pécs 6.6) Szerkesztette: PÁMER Zoltán (projektkoordinátor) C R O S T 5

6 6 C R O S T

7 1 Üdvözlet Tisztelt Olvasó, Tisztelt Munkatársak, Kedves Horvát Barátaink! A Dél-dunántúli régiót alkotó három megye Magyarországon elsőként ismerte fel a területfejlesztési régiók kialakításában rejlő lehetőségeket ben nálunk alakult meg először a Regionális Fejlesztési Tanács, majd kezdte meg munkáját a Regionális Fejlesztési Ügynökség. Azóta nagy utat tettünk meg: ben Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Horvátországban, ahol a függetlenség kivívásáért és a politikai átmenetért sokkal nagyobb árat kellett fizetni, a politikai feltételek immár szintén adottak az integrációhoz, a csatlakozási tárgyalások jól haladnak, reméljük, hogy 2010-ben ők is az Európai Unióhoz fognak tartozni. A Dél-Dunántúl többször kijelentette, hogy fekvésénél fogva hídszerepre törekszik Horvátország, illetve a Balkán felé. Ezt a célt szolgálta a Duna- Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés beindítása is, mely biztosítja a politikai keretet, ennek tartalommal való feltöltése immár a szakemberek feladata. Ebbe a koncepcióba ragyogóan beleillik a CROST projekt, mely úgy gondolom, remek lehetőség arra, hogy együtt építsük a közös Európát, hogy a térség nyertese legyen az integrációnak. Hiszem, hogy számos kihasználható lehetőség van még. Elég, ha Pécs 2010-es európai kulturális fővárosi címét vagy a Dráva térségében rejlő turisztikai potenciált említem, melyben komoly szerepet szánunk a horvát partnereknek. Remélem, hogy ez a tanulmánykötet a magyar és horvát szakemberek számára egyaránt hasznos olvasmány lesz, folytatásaként olyan sikeres fejlesztések valósulnak meg, melyek egy értékeire támaszkodó, kulturálisan színes, de ugyanakkor dinamikusan fejlődő térséghez vezetnek. Dr. Kékes Ferenc a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke C R O S T 7

8 8 C R O S T

9 2 A CROST projekt céljai 2.1 Előzmények A CROST projekt alapötlete egyáltalán nem új. A Dél-Dunántúlon csakúgy, mint a többi hat magyarországi tervezési-statisztikai régióban 2003-ban és 2004-ben a Regionális Fejlesztési Ügynökségek külső szakértők bevonásával projektfejlesztő műhelymunka-sorozatokat szerveztek a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) támogatásával. A két tevékenység-sorozat a Dél-Dunántúlon az EU Projekt nevet kapta. Az első sorozatban a dél-dunántúli kistérségi központokban az Ügynökség munkatársai az akkor induló ún. PEA (Pályázat-előkészítő Alap) 1 program indulásának jegyében szerveztek felkészítő és projektfejlesztő találkozókat a kistérségi szereplők számára. Az EU Projekt tavaszán már ténylegesen a Strukturális Alapok magyarországi felhasználására kialakított Nemzeti Fejlesztési Terv négy ágazati operatív program 2, valamint az Ügynökség közreműködő szervezeti feladataiból fakadóan különleges fontosságú Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) számára segítette a kedvezményezettek projektfejlesztési munkáját. A projekt keretében egy konferenciát, hat tájékoztató fórumot, illetve 10 kistérségi műhelymunka-találkozót szervezett az Ügynökség. Összesen 289 projektjavaslat került be az ún. projekt pipeline-ba 3, melyből a műhelymunkák és személyes konzultáció keretében 77-et dolgoztak ki szakértői segítséggel, ebből 17 javaslat, mint kiemelt projekt, benyújtási szintig is ki lett dolgozva. A projektek zöme a későbbiekben beadásra került és támogatást is kapott a Regionális Fejlesztés Operatív Program és a többi operatív program pályázatain keresztül. A műhelymunkák lebonyolításának szakmai hátterét a Megakom Stratégiai Tanácsadó Iroda és az Ex-Ante Tanácsadó Iroda által kidolgozott módszertan képezte, továbbá az általuk kidolgozott Hallgatói 4 és Oktatói 5 kézikönyv, valamint egy felnőttképzési módszertani összefoglaló 6. 1 A PEA, mint állami területfejlesztési célú forrás, célja az volt, hogy még az uniós csatlakozást megelőzően a leendő kedvezményezettek által kijelölt ún. kulcsprojektek előkészítését (megvalósíthatósági tanulmányok, különböző tervek) támogassák, hogy az uniós forrásokból már valódi fejlesztések valósulhassanak meg. 2 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), Környezet és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program (KIOP), az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). 3 Projektcsatorna: a projektjavaslatok folyamatos gyűjtése, szelekciója, támogatási forrásokhoz való hozzárendelése, mindez folyamatos visszacsatolás mellett. 4 EU Projekt Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a Dél- Dunántúl kistérségeiben. Résztvevői kézikönyv C R O S T 9

10 2.2 Célok, célcsoportok A CROST projekt ötlete gyakorlatilag a fenti tevékenységek új dimenzióba való helyezése: a tisztán magyar oldali kedvezményezettek helyett az INTERREG határmenti programok filozófiájának megfelelően magyar és horvát oldali kedvezményezettek együtt vesznek részt a projektfejlesztő munkában. A projektötlet már az EU Projekt 1 megvalósítását követően készen volt, megvalósítására, határmenti fókuszú tevékenységről lévén szó, a 2003-ban induló határon átnyúló Phare Kísérleti Kisprojekt Alap pályázatai bizonyultak megfelelőnek. A 2003-ban meghirdetett Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2002 Horvátország-Magyarország programra az Ügynökség be is nyújtotta a pályázatot, amit abban a körben formai okokból elutasítottak. A 2004-ben meghirdetett 2003-as Kisprojekt Alapra kisebb csiszolásokat követően ismételten benyújtásra került, ezúttal sikeresen. A projektek értékelésének elhúzódása miatt a támogatási szerződés megkötésére és a projekt kezdetére csak majd egy évvel később, márciusában, illetve júliusában kerülhetett sor. A projekt sikere érdekében az Ügynökség széles körű partnerségre épített. A partneri kör magától értetődően kiterjedt a három Dél-Dunántúllal határos horvátországi megyére (Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente, Kapronca- Kőrös), magyar oldalon a két határmenti megye önkormányzata (Baranya és Somogy), a közvetlen határmenti kistérségek mint a területfejlesztési célú támogatások felhasználása szempontjából kulcsfontosságú szereplők (Mohácsi, Siklósi, Sellyei, Barcsi, Csurgói), valamint a határtól kilóméteres sávban elhelyezkedő második vonalbeli kistérségek (Nagyatádi, Szigetvári, Szentlőrinci, Pécsi) képezték a partneri kört területi szempontból. Mivel a megyei jogú városok szerepe a támogatási források felhasználásában szintén kiemelkedő, ők is bevonásra kerültek (Pécs, Kaposvár). A horizontális partnerség mellett nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai háttér megteremtésére. Így a partnerek köre kibővült a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központja Dunántúli Tudományos Intézetére, a Pécsi Tudományegyetemre, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarára, valamint a nemzetközi kapcsolatok szervezésében kiemelkedő szerepű, pécsi székhelyű Európa Centrum Kht.- re. A partnerszervezetek egy-egy fő szakértővel működtek közre a projekt megvalósításában, így a zárótanulmány elkészítésében is. 5 EU Projekt Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a Dél- Dunántúl kistérségeiben. Oktatói kézikönyv 6 EU Projekt Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a Dél- Dunántúl kistérségeiben: Felnőttképzési módszertani ismeretek 10 C R O S T

11 A projekt általános célja az alábbiakban foglalható össze: Általános (hosszú távú) cél: A horvát-magyar határtérség forrásabszorpciós képességének javítása. Mivel a határtérségek általában az országok belső területeihez képest fejlettség szempontjából elmaradottnak nevezhetők, az Európai Unió területi együttműködési programjai külön forrást biztosítanak a határtérségek támogatására, nemcsak a belső, hanem az Unió külső határain is. Ahhoz, hogy a horvát-magyar határszakaszon rendelkezésre álló keretet minél hatékonyabban fel lehessen használni, és mivel a források odaítélésének módja ez esetben pályázati rendszeren keresztül történik, elengedhetetlenül szükséges, hogy a határtérség szereplői minél több megfelelő színvonalú, jól kidolgozott projektjavaslattal rendelkezzenek. A megfelelő projektjavaslatokhoz viszont vagy már funkcionáló határmenti együttműködések kellenek, melyek képesek támogatásra alkalmas projekteket kifejleszteni, illetve olyan projektek kellenek, melyek új típusú, hiánypótló együttműködéseket hoznak létre, melyek aztán szintén sikeres projekteket eredményeznek. Ez fogalmazható meg a CROST közvetlen céljaként. Közvetlen cél: Konkrét horvát-magyar határmenti együttműködések kialakulása és megerősödése. A célokkal összhangban az Ügynökség vállalta, hogy a határtérségben rendezett műhelymunka-találkozók során feltár és kidolgoz projektjavaslatot, mely illeszkedik a határon átnyúló területi együttműködés kritériumaihoz. A kidogozott projektjavaslatokon kívül a projekt részét képezi az eredményeket összefoglaló zárótanulmány, melyet magyar és horvát nyelven kapnak kézhez a projektben résztvevők. 2.3 A megvalósítás A szerződéskötés elhúzódása miatt a projekt indulásával (2005. július 1.) párhuzamosan zajlott az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország- Horvátország Szomszédsági Program első pályázati fordulójára beérkezett pályázatok szakmai értékelése. Így a CROST reális célként csupán az említett program második fordulójára beadandó projektek, illetve a futó programokon túlmutató javaslatok feltérképezésére vállalkozhatott. Ennek a célnak az eléréséhez is feszített ütemtervet kellett alkalmazni. A nyári hónapokban zajlott a korábbi tananyagok alapján a Hallgatói Kézikönyv (magyar és horvát nyelven), az Oktatói kézikönyv (magyar nyelven), a projekt-adatlap, az esettanulmány és az adatlaphoz tartozó kitöltési útmutató (utóbbiak mindkét nyelven) elkészítése. A dokumentumok tartalmának véglegesítésében részt vett több külső szakértő is. Az elkészült C R O S T 11

12 dokumentumok az Oktatói kézikönyv kivételével elérhetők voltak mindkét nyelven a projekt számára kialakított kétnyelvű honlapon 7. A nyitókonferenciára október 5-én került sor Pécsett, a Baranya Megyei Önkormányzat Dísztermében. A rendezvényt Dr. Kékes Ferenc, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke nyitotta meg. Márton György, az Ügynökség fejlesztési igazgatója előadást tartott a Dél-Dunántúl 2007 utáni fejlesztési kilátásairól. Csalagovits Imre János, az INTERREG programok magyarországi végrehajtásáért felelős VÁTI Kht. irodavezetője a magyarországi nemzetközi együttműködési programok aktuális állását és a 2007 utáni programok várható alakulását elemezte. A Horvát Köztársaság Külügyi és Európai Integrációs Minisztériumának képviseletében Darko Stilinović ismertette hazája európai integrációjának folyamatát, különös tekintettel az előcsatlakozási alapok felhasználásának gyakorlatára. Ezt követően a résztvevők részletesen megismerkedhettek a projekt megvalósításának menetrendjével, a munkacsoportok összetételével. A részletekkel kapcsolatban több kérdés is elhangzott, főleg a horvát résztvevők részéről. A rendezvényen 69-en vettek részt: magyar oldalról 35, horvát oldalról 34 fő. A műhelymunkák megszervezésére két részletben került sor október végén, illetve novemberében az első három nyugati munkacsoport számára, mely magyar oldalon a Csurgói, Nagyatádi, Barcsi, Szigetvári, Szentlőrinci és Sellyei kistérséget, horvát oldalon Kapronca-Kőrös és Verőce-Drávamente megyéket foglalta magában (1. táblázat) tartottuk meg a rendezvényt. Az első napokon az Ügynökség munkatársai, esetenként külső szakértők előadást tartottak az Európai Unió regionális politikájáról, illetve a projektmenedzsment (PCM, logikai keretmátrix) alapjairól. Ezt követően a résztvevők ismertették az általuk előkészített projektelképzeléseket. A délután folyamán az Ügynökség munkatársai bemutatták a projektjavaslatok kidolgozására szolgáló adatlap kitöltését megkönnyítő esettanulmányt, majd a nap végén kiválasztottuk azokat a javaslatokat, melyeknek kidolgozásában közreműködtünk. Ezek részletes C R O S T

13 tárgyalására került sor minden munkacsoport esetében a második műhelymunka-napon, melyet horvát oldalon tartottunk. Munkacsoport 1. nap 2. nap 1. Kapronca-Kőrös megye Csurgói és Nagyatádi kistérség 2. Verőce-Drávamente megye nyugati fele Barcsi kistérség 3. Verőce-Drávamente megye keleti fele Sellyei, Szigetvári, Szentlőrinci kistérség október 20. Csurgó október 25. Barcs november 8. Sellye november 17. Kapronca november 22. Pitomacsa november 29. Szlatina 1. táblázat: A őszén megtartott műhelymunkák menetrendje A találkozókon a települések és a kistérségek képviselőin kívül részt vettek magyar oldalról az első két munkacsoportban a Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár város, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ, C R O S T 13

14 mindhárom munkacsoportban a különböző minisztériumi dekoncentrált szervek (Duna-Dráva Nemzeti Park, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, munkaügyi központok, a Magyar Közút Kht. illetékes igazgatóságai). Az első napon felmerült projektötletek függvényében a második napon a résztvevők köre esetenként tovább bővült. Az Ügynökség munkatársain és a tolmácsokon kívül a hat nap során összesen 74 fő vett részt a rendezvényeken, összesen 12 projektjavaslatot tárgyaltunk. December elején véglegesítettük az első körben beérkezett javaslatokat, valamint hozzáláttunk a másik három munkacsoport műhelyeinek megszervezéséhez. Időközben kiderült, hogy a Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program második fordulójának beadási határideje február 1-jére kerül. Úgy véltük, hogy a találkozók akkor jelentik a célcsoport számára a legnagyobb hasznot, ha a potenciális pályázók projektjeiket február 1-ig még be tudják nyújtani pályázat formájában. Mivel karácsony és vízkereszt közt nem láttuk értelmét workshopok szervezésének, az új év elejére igencsak feszes menetrendet kellett összeállítani. A második három munkacsoport esetében is a munkacsoportok kialakítása a korábbiakhoz hasonló elven zajlott. A magyar oldalon a Siklósi, Pécsi és a Mohácsi munkacsoport, horvát oldalon Eszék-Baranya megye határmenti térségei képviseltették magukat (2. táblázat). A találkozókon a résztvevők köre hasonlóan alakult az előző évben megrendezettekhez. A két területi elven szerveződő munkacsoportot kiegészítette egy speciális munkacsoport, mely kizárólag Pécs és Eszék, a két regionális központ és intézményeik együttműködésére koncentrált. Mindezt alátámasztotta, hogy Pécs 2010-re elnyerte Európa Kulturális Fővárosának címét. A nyertes pályázatban több ponton megjelenik Eszék (Osijek), mint Pécs számára fontos partner. Így ezt a találkozót a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektet koordináló Európa Centrum Kht.-val közösen szerveztük. A workshopon részt vettek a két város önkormányzatának, a két egyetem és a színházak (Pécsi és Eszéki Nemzeti Színház, Pécsi Horvát Színház) képviselői. Összesen 11 projektjavaslat merült fel, melyekből hetet tárgyaltunk a második napokon, a többi esetében a közeli pályázatbeadási-határidő miatt az utógondozást en keresztül oldottuk meg. Az utolsó munkacsoport számára szervezett második napot összekötöttük a projektben résztvevő szakértők számára szervezett kerekasztalbeszélgetéssel, valamint a zárótanulmány főbb vonalainak áttekintésével. 14 C R O S T

15 Munkacsoport 1. nap 2. nap 4. Eszék-Baranya Megye nyugati fele Siklósi és Pécsi Kistérség 5. Eszék-Baranya Megye keleti fele Mohácsi Kistérség 6. Pécs és Eszék, valamint intézményeik január 10. Siklós január 11. Mohács január 12. Pécs január 23. Belišće január 25. Mohács február 23. Eszék 2. táblázat: A elején tartott műhelymunkák menetrendje Az összefoglaló, projektzáró tanulmánynak június végéig kell elkészülnie. A tanulmány megírásában a hazai partnerszervezetek szakértőin kívül részt vesznek a horvát kollegák is. A projekt céljait és tevékenységeit bemutató jelen részt követő fejezet szisztematikus áttekintést nyújt a határtérség mindkét oldaláról. Egy általános rövid geopolitikai kitekintés, az együttműködés szempontjából hídszerepet betöltő kisebbségek helyzetének megvizsgálását követően a határtérség mindkét oldalát részletesen elemezzük az aktuális rendelkezésre álló fejlesztési dokumentumok alapján. Ezt követik a műhelymunkák tapasztalatai és az ott felmerült projektek alapján kijelölt fejlesztési kulcsterületek, alátámasztva a megvitatott projektek legfontosabb alapadatainak ismertetésével. A következő fejezetben részletesen kitérünk a megvalósítás során szerzett tapasztalatokra, nehézségekre, majd a projekt keretein időben túlmutató együttműködési lehetőségek megfogalmazására teszünk kísérletet. Reményeink szerint a tanulmány túllép a CROST projekt kivitelezésének egyszerű leírásán és az eredmények összefoglalásán; célunk, hogy egy, a későbbiekben stratégiai programok és programozási dokumentumok készítésekor is felhasználható tanulmány szülessen. C R O S T 15

16 16 C R O S T

17 3 A határtérség bemutatása 3.1 A dél-dunántúli-horvát határtérség belehelyezése az európai térbe, geopolitikai kitekintés Történeti megjegyzések A magyar-horvát határtérség egyik sajátossága, hogy a ma 355 km hosszú közös határ nagy része belső közjogi, közigazgatási határként funkcionált között. A közigazgatási határ nem akadályozta az infrastruktúra rácsos jellegű kiépítését a határon keresztül (a vasútvonalak szervesen összekapcsolódtak a Dráván keresztül), de más tekintetben (etnikai, nyelvi, kulturális stb.) elválasztó elemként is funkcionált. A nagy délszláv állam létrejötte (1918) után a határ elválasztó funkciója megerősödött, de a területközi kapcsolatok nem szakadtak meg teljesen. A két állam közötti rossz viszony nem tette lehetetlenné a határon keresztül korábban kialakult kapcsolatokat. (Igaz nem is támogatta ezeket.) között állt helyre a Dráva-határ Magyarország és a függetlenné vált Horvátország között. A megnagyobbodott Magyarország és a Független Horvátország közötti kapcsolatok nem voltak problémamentesek. A háború végén a Dráva-hidakat lerombolták, melyek közül azóta sem épült fel mindegyik. Az államszocialista korszakban a politika és az állami akarat szinte minden területen abszolút módon jelent meg ben a szovjet-jugoszláv kapcsolatok megromlásának eredményeként a közös határ és térsége minden korábbinál erősebben a szembenállás és elkülönülés térsége lett. A kétoldalú kapcsolatok csak az 1960-as évek elejétől konszolidálódtak, majd az 1970-es évek elejétől kezdve megindult a határon átnyúló kapcsolatok (testvérvárosi, testvérmegyei, gazdasági, lakossági, kereskedelmi stb.) fejlesztése. Új határátkelők nyíltak, de az infrastruktúra korábbi kapcsolati hálója nem épült újjá A közös határtérség kapcsolati sajátosságai, től fordulópont állt be a közös határ történetében. Horvátország katonai összecsapások során ismét önállóvá vált. A délszláv konfliktus alatt rövid időre kiéleződött a határtérség politikai és biztonsági helyzete. Barcs területére bomba hullott, tüzérségi átlövések, katonai repülőgépek berepülése stb. történtek. A Baranya-háromszög szerb paramilitáris erők megszállása alatt maradt, nemzetközi ellenőrzés mellett. A szárazföldi közös határ nagy részét aláaknázták, a kapcsolatok ezen a részen teljesen megszakadtak. A közös határ más szakaszain újjáalakultak részben a korábban megszakadt kapcsolatok. C R O S T 17

18 A délszláv válság nem csak a kétoldalú viszonyban jelent meg (jelentős károkat okozva a magyar és a dél-dunántúli gazdaságnak), de folyamatosan a nemzetközi figyelem középpontjában is állt. (Magyarország részvétele Bosznia és Hercegovina békefenntartásában, a taszári bázis használata, horvát területen Okučani kialakított magyar bázis mind hozzájárultak egymás problémáinak jobb megértéséhez.) Az udvari határátkelőhely csak 1997 nyarán nyílt meg teljesen ismét, a nemzetközi főút és vasút mentén megtörtént az aknamentesítés tól kezdve a teljes határhosszban helyreállt a horvát szuverenitás, a kétoldalú kapcsolatok fejlődése ettől kezdve új lehetőségekkel, majd tartalommal gazdagodott. Mindkét ország érdekelt volt a kapcsolatok formálásában, kölcsönösen stratégiai partnerként fogalmazták meg egymást. Minden államhatár-térség közös sajátossága, hogy egyszerre jelennek meg benne nemzetközi (transznacionális), a két állam központi szándékai és érdekei, valamint a regionális és települési érdekek is. A közös határ térségében 1997-től van jelen a Helsinki korridorok problematikája, folyik egyfajta európai hálózati gondolkodás. A Dél-Dunántúl számára egyszerre fontos a Budapest Szarajevó Ploče, valamint a Budapest Zágráb Fiume (Rijeka) folyosó megépítése. A Duna történetileg megőrizte jelentőségét, önálló közlekedési folyosó lett. A közös határtérség periférikus, részben elmaradott jellegével mindkét ország központi kormányzata tisztában volt és van, de a fejlesztési, illetve hasznosítási kérdések másként jelentek meg. Magyarország számára a Dráva elsősorban, mint ökológiai érték, Horvátország számára pedig mint potenciális energia-termelő lehetőség jelent meg. Magyarország a közös Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozását szorgalmazta, míg Horvátország az energetikai tervezést és egyeztetést forszírozta. Végül a magyar oldalon létrejött a nemzeti park, Horvátország pedig folyamatosan lebegtette az erőműépítés kérdését. A multilaterális együttműködés lehetőségei az Alpok-Adria Munkaközösség kibővülése után az 1980-as évek végén elvileg már megjelentek, de gyakorlatilag csak jelképes eredményeket produkáltak a térségben. A közös határtérségben nem csak bilaterális, de multilaterális törekvések is megjelentek, létrejött a Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés. A magyar, a horvát és a bosnyák érdekek összehangolása, majd az érdeklődő vajdasági települések bekapcsolása a közös gondolkodásba, tervező elemző munkába azzal az előnnyel járt, hogy a szomszédos területek minden korábbinál jobban megismerték egymást, tisztába kerültek a szomszédos területek fejlesztési törekvéseivel, kapcsolódási pontok alakultak ki. 18 C R O S T

19 3.1.3 A kapcsolati rendszer alakulása májusa után Magyarország európai uniós csatlakozása érdemi változásokat hozott a magyar-horvát kapcsolatokban, s az államközi szint mellett a regionális kapcsolatok alakulásában is. A közös politikák miatt a Horvátországgal korábban megkötött és jól működő szabadkereskedelmi megállapodást Magyarországnak fel kellett mondania, a közös határ egyben az EU külső határává is vált, melyre fokozatosan kiterjedtek az európai uniós elvárások, szabályozások, támogatási lehetőségek. A horvát lakosság vízummentessége fennmaradt az új helyzetben is, a határellenőrzés mértékében nem következett be lényegi szigorítás, de mégis nagyobb figyelem irányult a beutazó forgalom ellenőrzésére. A kereskedelmi kapcsolatokban az EU-normák, direktívák, szabályok váltak meghatározóvá. Ez nem önmagában véve csökkentette a forgalom nagyságát és jellegét, hanem a részben hozzájuk kapcsolódó horvát szabályozások hatásaként. (A horvát bevásárló turizmus rövid időn belül nagyságrendekkel visszaesett, napjainkban erősen lecsökkent.) Az Európai Unió külső határokkal kapcsolatos pozitív, támogatási politikája is megjelent a közös határtérségben. A korábbi kezdeményezéseket, lehetőségeket kiszélesítve a közötti időszakra megjelent pályázati kiírások új lendületet adtak a közös gondolkodásnak. Az EU új szomszédsági politikája, a magyar, szlovén, horvát kapcsolatok elmélyítésére is irányuló törekvése érdemi pályázati tevékenységet indukált. A rendelkezésre álló összegek nem a nagy volumenű fejlesztéseket teszik lehetővé, hanem csak azok előkészítését, a közös cselekvések és tevékenységek megalapozását. A közös határtérség, mint országok közötti periféria, gazdaságilag mindkét országban elmaradott területnek számít, az EU külső határvidékét képezi ma, mely európai összehasonlításban nagyon elmaradott területnek számít. Az igazi gondot az jelenti, hogy két országukon belül is elmaradott területnek kell együtt gondolkodnia annak érdekében, hogy belső, nemzeti, uniós erőforrásokból megkezdhessék a gyorsabb felzárkózást. Ez azért is nehéz, mert még a közös határtérség vállalkozói és lakossága is inkább a fejlett nyugat felé fordul kapcsolatépítési törekvéseiben, illetve Horvátország tengerparti területeit részesíti beruházási, ingatlanvásárlási célterületként előnyben, s nem a közvetlenül szomszédos területeket. A közös határtérség jövője szempontjából egyszerre fontosak a nemzeti, és az európai uniós fejlesztési törekvések. A külső határok és határrégiók tudatos kezelése felértékelődőben van a magyar regionális politikában és a külső határok menti területek fejlesztésére 2007 után is figyelmet fog fordítani az EU. Pécs növekedési pólusként való kijelölése, fejlesztésének meggyorsítása, a Pécs 2010 EKF program magyar oldalról megteremti a szélesebb és nagyobb mértékű kapcsolatépítés lehetőségeit. A kapcsolatok fejlődése és kiszélesedése előtt nem állnak akadályok, egyszerre ebbe az irányba mutat az EU szomszédsági politikája és támogatása, a két kormány C R O S T 19

20 közös ülésén elfogadott dokumentumok, s különösen fontos a határon átnyúló kapcsolatok erősítése a CROST-partnerek számára. Az igazi kérdés az, hogy a két térség képes-e élni ezzel a korábban soha nem létező, szinte példátlan kapcsolatépítést támogató harmóniával. A határon átnyúló kapcsolatok kölcsönös érdekeken nyugvó erősítése, a potenciális gazdasági előnyök kiaknázása mindkét országban meggyorsíthatja a határ-menti területek felzárkózását. Az elkövetkezendő évek igazi nagy kérdése, hogy az új feltételek között helyreállhat-e az 1918 előtt létező rácsos határ-menti és átnyúló infrastrukturális és térszerkezet. Ha a területi fejlődés ebbe az irányba mutat, akkor a határtérségben jelentős infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, s ebben az esetben nem lehet megkerülni a vasúthálózati kapcsolatfejlesztést sem. 3.2 A horvát és magyar kisebbség néhány jellemzője a határ két oldalán Magyarország és Horvátország hosszú évszázadokon keresztül több elem mentén hasonló történeti, gazdasági, társadalmi, politikai változásokon, fejlődésen ment keresztül. 8 A közös állami berendezkedés is gyakorta segítette és némelykor persze gátolta az önálló fejlődést. Az tény azonban, hogy a horvátok, a szlovénok és csehek mellett a szláv nyelvű népek széles táborából talán a legközelebb kerültek a nyugati kultúrkörhöz, annak érték és normarendjéhez. Ennek is kétségtelenül szerepe volt abban, hogy Magyarországgal ilyen hosszú időn keresztül közös erőtérben tudott mozogni. A két nép és két ország sajátos viszonyainak kialakításában a határ menti régióknak, az ott élő nemzetiségeknek kiemelt szerepe volt szinte mindig. A korábbi évszázadok során e határmenti régiókban sokszor egészen jól működő gazdasági integrációkat sikerült létrehozni. Ma Horvátország közeli és nem megkerülhető EU-s csatlakozása kapcsán újra alapvető kérdéssé válik az, ami korábban már gyakorlat volt, nevezetesen, sikerül-e a Magyarországgal határos régiókkal is megteremteni a gazdasági integrációt. Ebben a folyamatban a határ mentén élő nemzetiségeknek, mindenekelőtt a Horvátországban élő magyaroknak és a Magyarországon élő horvátoknak komoly szerepe lehet még akkor is, ha e kisebbségek a weberi 9 értelemben vett gazdasági funkciókkal nem írhatók le. 8 Valójában már Könyves Kálmán 1097-es biogradi horvát királlyá koronázásával (egyes történészek szerint még korábban) megkezdődik a közös horvát-magyar történelem írása és tart kisebb-nagyobb megszakításokkal a Monarchia felbomlásáig. 9 Lásd: Max Weber: Gazdaság és társadalom. KJK Bp / C R O S T

21 Horvátország 10 és Magyarország, különösen az ott élő kisebbségek 11 egy jelentős demográfiai, statisztikai változáson mentek keresztül az idők folyamán. Ezek a változások a 20. és a 21. század elejére jelentősen átírták a magyarországi horvátok és a horvátországi magyarok demográfiai, statisztikai jellemzőit egyaránt. Az ismert történelmi események mellett a két világháború közötti változások, a második világháború okozta férfiveszteség és a szocialista rendszerek kisebbségekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, az egységesítő, az asszimilációs törekvések is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mára e két kisebbség statisztikai, demográfiai szerkezete és jellemzői jelentősen megváltoztak. Magyarországon a évi népszámlálás alkalmával négy változó mentén (nemzetiség; anyanyelv; kulturális értékhez kötődő; családi, baráti körben beszélt nyelv) regisztrálták a kisebbségeket. A horvátok főbb jellemzőit szemlélteti a 3. táblázat. Szám % Magyarország összesen ,00 Nemzetiségi összesen ,22 Horvát összesen ,97 3. táblázat: A horvát kisebbség számaránya 12 Zala (36,38%), Vas (34,70%), Győr-Moson-Sopron (34,16%), Baranya (16,23%), Somogy (6,21%), a hazai horvátok által legsűrűbben lakott magyarországi megyék. Horvátországban a évi népszámlálás szerint az országnak lakosa volt, ebből en vallották magukat magyarnak. Eszék-Baranya megyében él a legtöbb, 9784 magyar ember. Vukovár-Szerémség megyében 2047-en, a fővárosban, Zágrábban (Zagreb) 841-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Horvátországban a magyarság döntő része az ún. Baranya-háromszögben él. A horvátok alkotják a lakosság abszolút többségét (56%), a szerbek 20%-ot, a magyarok 17%-ot tesznek ki a horvát népszámlálási adatok szerint. A horvát és a magyar népszámlálás adatai is objektívek ugyan, de nem regisztrálhatták az összes magyar, illetve horvát nemzetiségű adatközlőt. 10 Ivica Nejasnić: Depopulacija Hrvatske, korijeni, stanje, izgledi. Globus Zagreb Gyurok János: A magyarországi horvátok. Gálos Kiadó Pécs Forrás: KSH népszámlálás. C R O S T 21

22 Ennek történeti, szocializációs, kulturális és egyéb okai vannak. Mindkét kisebbség esetében több kedvezőtlen demográfiai változó erősödését figyelhetjük meg a II. világháború előtti népszámlálásokhoz képest. Horvátország és Magyarország egészen kiváló kapcsolatokat tart fenn. Ebben meghatározó szerepe van a közös történelmi múltnak, a két ország stratégiai elhelyezkedésének. Mára a kisebbségek szerepe politikai szinten ugyan felértékelődött, de funkcionális értelemben (még) nem töltik be azt a szerepet, amelyet kisebbségi voltukból, sajátos érték és normarendjükből, tudásukból adódóan betölthetnének a két ország és a szomszédos régiók kapcsolattartásában. 3.3 A Dél-Dunántúl helyzetének rövid bemutatása Általános bevezető A vizsgált terület a Dél-dunántúli régió három megyéjéből Baranya megye hat kistérségére és Somogy megye négy kistérségére terjed ki. 13 A térségben a népesség nagysága meghaladja a fél millió főt, mely szinte megegyezik a horvát térség népességének nagyságával. A népsűrűség meghaladja a horvátországi terület értékét, mivel a vizsgált dél-dunántúli térség több mint 1000 km²-rel kisebb. Kiemelkedően magas a népsűrűség a Pécsi kistérségben, Pécs és agglomerációja hatására. Magasabb népsűrűségű területek még a kaposvári, szentlőrinci, mohácsi és siklósi térség, míg a nyugati határmenti térségek alacsony népsűrűségűek. A Dél-Dunántúl felszíne változatos, sík területek, hegységek és kisebb dombvidékek váltogatják egymást. A térség peremvidékét jelentő Duna- és Dráva-völgye nagyjából sík terület, míg a tájból szigetként kiemelkedő Mecsek-hegység körül kisebb dombvidékeket Somogyi-dombság, Zselicség, Baranyai-dombság, Geresdi-dombság találhatunk. A másik szigethegység, a Villányi-hegység a Dráva síkját töri meg. A régióban a mezőségi és erdőségi talajok a legelterjedtebbek. A térségre az aprófalvas településszerkezet a jellemző 375 települési önkormányzattal, melyből 15 városi rangú. Az 1. térkép a települések fejlettségét mutatja be egy komplex mutató segítségével. A közvetlenül a határmentén fekvő kistelepülések az átlagosnál is kedvezőtlenebb képet mutatnak. 13 A CROST projekt célterületét lefedi a partner-kistérségek és városok köre. Igaz, hogy a kaposvári kistérség a pályázatban nem szerepel partnerként (Kaposvár Megyei Jogú Város viszont igen), de a statisztikai adatok jobb összehasonlíthatósága kedvéért a Kaposvári kistérség adatait is figyelembe vesszük az elemzések során. 22 C R O S T

23 1. térkép: Települések társadalmi-gazdasági fejlettsége a határtérségben Az 4. táblázat a vizsgált terület főbb mutatóinak értékét mutatja kistérségi bontásban. Szembetűnő a különbség a horvátországi területtel összehasonlítva a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát tekintve, mely kisebb értékeket ér el a Dél-Dunántúlon, bár itt is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes kistérségek között (Mohács 18,2%, Pécs 2,0%). A dél-dunántúli területen több mint négyszer annyi vállalkozás van regisztrálva, mint a horvátországi területen, a vállalkozássűrűség kiemelkedő a pécsi térségben és magas a kaposvári, siklósi, mohácsi térségekben. C R O S T 23

24 Mutató Pécsi Mohácsi Baranya megye Siklósi Sellyei Szentlőrinci Szigetvári kistérség Barcsi Somogy megye Terület (km 2 ) Lakosság, Népsűrűség (fő/km 2 ), ,1 61,8 59,2 32,2 58,2 42,0 38,5 38,2 44,2 79,2 77,9 Önkormányzatok száma ebből város Mezőgazdasági foglalkoztatottak (%), 2001 Regisztrált vállalkozások száma, 2004 Csurgói Nagyatádi Kaposvári Dél-dunántúli határ- menti térség összesen 2,0 18,2 12,1 13,7 9,6 12,8 15,0 13,9 11,1 6, Vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2004 Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 1000 lakosra, 2004 Munkanélküliek (%), 2004 aránya Egy háziorvosra jutó lakos, 2004 Elvégzett átlagos osztálylétszám, ,8 8,4 10,7 21,0 10,3 15,0 15,5 11,8 14,1 8, ,26 9,03 8,77 8,22 8,76 8,74 8,67 8,63 8,77 9,50 4. táblázat: A CROST projekt célterületét képező kistérségek legfontosabb adatai A Dél-Dunántúl gazdasága Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatait tekintve a Dél-dunántúli régió pozíciója több mint 10%-kal romlott az országos átlaghoz képest az 1994 és 2003 közötti periódus adatait figyelembe véve (1994-ben a régió az országos átlag 83,65%-át érte el, ez az adat 2003-ben már csak 71,58%), a különbség rövidebb stagnálást leszámítva folyamatosan növekedett ebben az időszakban. A régió fejlettségi szintje a másik két dunántúli régióhoz képest még jelentősebb leszakadást mutat. Ez alatt a 10 év alatt az ország legfejletlenebb megyéje és Budapest közötti különbség az egy főre jutó GDP adatokat alapul véve háromszorosról négyszeresre nőtt. 14 Forrás: KSH. 24 C R O S T

25 Magyarország bruttó hazai termékének egy főre jutó összege nemzetközi összehasonlításra alkalmas vásárlóerő-paritáson (PPS-ben) számítva az 1990-es évtizedben folyamatosan csökkenő különbség ellenére 2003-ban még mindig csak 59,9%-a volt az Európai Unió (EU25) átlagának. A Déldunántúli régió az EU25 átlagának csupán 42,9%-át érte el 2003-ben. 15 Főkomponens-elemzéssel 21 gazdasági indikátorból képzett gazdasági fejlettség komplex mutatójával jelentős különbségeket figyelhetünk meg a kistérségek között a régióban. Régiós szinten a Pécsi és a Siófoki kistérség értéke volt kiugróan magas, míg a legfejletlenebb térségnek a sellyei és sásdi bizonyult. Baranya megyében tapasztalhatóak a relatív legnagyobb különbségek (Pécs Sellye). Az elemzésből kitűnik, hogy a határ menti térséget (a kimagasló Pécs és a relatíve magas értéket mutató Siklóson kívül) zömében az átlagnál fejletlenebb kistérségek alkotják (2. térkép). 2. térkép: A kistérségek gazdasági fejlettsége a Dél-Dunántúlon (2002) 16 Az egyes gazdasági ágak által országosan megtermelt hozzáadott értékből is nagyon eltérő a dél-dunántúli térség részesedése. A mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat országos teljesítményének 2002-ben csaknem 15%-át, a villamos energiának (gáz, gőz, vízellátás) 17%-át a Dél-Dunántúl 15 Forrás: KSH. 16 Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány. Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH C R O S T 25

26 (zömében a határtérségen kívül található paksi atomerőmű) adta. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a gépgyártás és elektronika, illetve a textil- és bőripar jelentősége emelhető ki. A többi gazdasági ágban ennél kisebb volt a térség hozzájárulása az országos ágazati teljesítményekhez. A működő gazdasági szervezetek számának változása a Dél-Dunántúlon némileg mérsékeltebb volt az országosnál. Az alacsonyabb növekedési ütem ellenére a Dél-Dunántúlon a szervezetsűrűség magasabb volt az ország megyéinek átlagánál. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma Baranyában a legmagasabb, a legkevesebb vállalkozás a Sellyei, Csurgói kistérségben jut ezer lakosra. Az egyéni vállalkozások aránya meghaladja az országost, de ezek jelentős számban önfoglalkoztató mikrovállalkozások. A régió ipari értékesítésén belül így az export aránya az évi 15%-ról 1995-re 21%-ra, majd 2002-re 28%-ra emelkedett, amely azonban minden évben jelentősen elmaradt az országos kiviteli hányadtól. Az egyes ágazatok értékesítésén belül legnagyobb hányad a gépiparban és a textiliparban került külpiacokra. Az exportképességben azonban nagy a különbség a régió megyéi között. Míg Somogy megye értékesítési árbevételnek 46%-a (1992-ben 22%-a) származott külföldi vevőtől, addig Baranyában az évi 12%-os export arány 2002-re közel 23%-ra nőtt. A régióban a hagyományos és az új iparágakban egyaránt elindultak klaszterszerveződések, de ezek egyelőre jellemzően elkerülik a határtérséget. A régióban összesen 17 ipari park található (Pécs, Komló, Mohács, Bóly, Siklós, Sellye, Paks, Dombóvár, Szekszárd, Marcali, Siófok, Barcs, Nagyatád, Csurgó, Kaposvár 2 terület), közülük több a közvetlen határtérségben. A régió ipari parkjainak betelepültsége 41,7%-os volt, 9762 főt foglalkoztattak a betelepült vállalkozások, mely az összes ipari parkban foglalkoztatott mindössze 7%-a ban az ipari parki beruházások csekély 5%-a jutott a régióra. 17 A Dél-dunántúli régió országon belüli hátrányos helyzetét a K+F ráfordítások alacsony szintje is mutatja. Ezen a területen érzékelhető leginkább a régió lemaradása, illetve erősödő versenyhátránya. A Dél- Dunántúl részesedése az országos ráfordításokból 3,09% (2003, ami csak a fele volt a Közép-dunántúli régió értékének). A megyék közötti rangsorban Baranya a régiós ráfordítások 83%-át koncentrálta. 17 Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, C R O S T

27 Vállalkozói inkubátor az elmúlt években több helyen is létesült a régióban, többek között Mohácson és Pécsett. Vállalkozási övezet eddig Mohácson és Barcson alakult ki. A vállalkozási övezetek jelenlegi infrastruktúrájukkal nem versenyképesek a befektetői körökben, nem alakult ki a hatékony működtetésükhöz megfelelő intézményrendszer. A logisztikai központ funkció tekintetében a régió nem túl erős. A délszláv háborúk és a gyorsforgalmi úthálózat kiépítetlensége miatt a 90-es évek elején a régió területén nem lett kijelölve Országos Logisztikai Szolgáltató Központ (OLSZK). A bajai és nagykanizsai logisztikai központ nem gyakorol olyan mértékű vonzást a régió területére, mely szükségtelenné tenné a régióban ezen belül a projekt célterületén két helyen (Pécs és Mohács térségében) logisztikai központ kialakítását. A régió egész területén, így a határtérségben is több barnamező, egykori katonai objektum, mezőgazdasághoz kapcsolódó épület található: Kaposvár, Pécs, Nagyatád, Barcs, Csurgó térségében. A külföldi tőke vonzása tekintetében a régiók között Dél-Dunántúl helyzete mondható a legkedvezőtlenebbnek. Az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőkeösszeg a legalacsonyabb volt minden régió közül, ezzel jelentősen elmaradva az országosan számított értéktől is. Kistérség Munkanélküliek aránya (%) Tartósan (180 napon) túl munkanélküliek aránya (%) Barcsi 15,5 8,3 Csurgói 11,8 6,0 Kaposvári 8,6 4,8 Mohácsi 8,4 4,3 Nagyatádi 14,1 8,0 Pécsi 3,8 1,5 Sellyei 21,0 12,1 Siklósi 10,7 6,1 Szentlőrinci 10,3 5,4 Szigetvári 15,0 7,7 5. táblázat: A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya a CROST projekt célterületének kistérségeiben Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003 C R O S T 27

28 Foglalkoztatási szempontból a régión belül jelentős különbségek tapasztalhatóak. A rendszerváltást követően a foglalkoztatottak száma 1992 és 1998 között drámai mértékben (közel 30%-kal) csökkent. A foglalkoztatási szerkezet átalakulásával a közszféra vált a legjelentősebb foglalkoztatóvá, ezt követi az erős szezonalítással jellemezhető feldolgozóipar. Pozitív változás, hogy a rendszerváltás követő évtizedben tapasztalt csökkenés után az utóbbi években a gazdaságilag aktívak számában lassú emelkedés következett be. Míg a centrumtérségekben a munkanélküliség az országos és EU-s átlag alatt van, addig vannak olyan depressziós térségek, ahol a munkanélküliség több mint háromszorosa a régiós központ (Pécs) átlagának (5. táblázat). Kedvezőtlen, hogy megnőtt a fiatal diplomás pályakezdők, magasan képzett munkanélküliek száma. Külön említést érdemel a tény, hogy a határtérségben a roma kisebbség aránya magasabb a régiós és országos átlagnál, pozíciójuk foglalkoztatási szempontból rendkívül kedvezőtlen. A legrosszabb a helyzet az elmaradott aprófalvas határmenti kistérségekben (Sellyei, Siklósi, Csurgói kistérség) Humán szolgáltatások a Dél-Dunántúlon A Dél-dunántúli régióban az oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások fejlettnek mondhatóak. Természetesen számos olyan térsége van a régiónak melyek jelentős elmaradást mutatnak a szolgáltatások területén. Ezen térségek jellemzően a kistelepüléses térségek, melyek legintenzívebben a Dráva mentén, a régió déli határán helyezkednek el. Oktatás A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedben folyamatosan javult, s habár még nem éri el mindenhol az országos átlagot, egyelőre nem marad el messze tőle. Pár kistérség azonban kiugró lemaradást mutat. Jellemzően hátrányos helyzetűnek nevezhető a Sellyei kistérség, mely oktatási, szociális és egészségügyi területen számos hiányosságot mutat. Az alapfokú oktatás helyzetét meghatározzák a népesség- és településföldrajzi, valamint demográfiai adottságok. A csökkenő születésszám és az elöregedő népesség következményeként a legtöbb térségben (kivéve a sűrűn lakott településeket) az alapfokú közoktatási intézmények szabad kapacitásokkal rendelkeznek, s a folyamatosan csökkenő gyermekszám miatt fenntartásuk nem gazdaságos. Fenntartásukhoz azonban ragaszkodnak a legkisebb települések is, hisz az alapfokú oktatás jelenlétének bizonyítottan népességmegtartó hatása van. Jelen vannak a szakképzési rendszer országosan is jellemző hiányosságai: a középfokú, iskolarendszerű szakképzés intézményi szempontból szétaprózott, a szakképzési kínálat nem kellően gyakorlat- és piacorientált. Ebből kifolyólag a bizonyos szakmákban jellemző túlképzés mellett gyakori a szakemberhiány a regionális gazdasági szektorokban, továbbá a szakképzés nem ad kellő gyakorlati tapasztalatot a frissen végzett diákok 28 C R O S T

29 számára, s a legritkább esetekben tartalmaz az egész életen át tartó tanulásra ösztönző szemléletformáló oktatási elemeket. Erősítésre szorul a regionális szakképzési rendszer és a piaci szféra kapcsolata, mind a gyakorlati képzés, mind az oktatási igény és kínálat tekintetében. A felsőoktatás helyzetét tekintve a Pécsi Tudományegyetem a régió országos vonzáskörű, Magyarország egyik legnagyobb, szerteágazó kutatási-oktatási spektrumú felsőoktatási intézménye: az orvostudományi, természettudományi, műszaki, állam- és jogtudományi, közgazdasági, bölcsészettudományi és művészeti karok mellett felnőttképzési és emberi erőforrás-fejlesztési, valamint tanárképző intézetek kínálnak széles körű képzési lehetőséget a továbbtanulni szándékozóknak. A műszaki felsőoktatás fejlesztésében fontos lépés, hogy a műszaki kar egyetemi rangra emelkedett. A Pécsi Tudományegyetem profilját kiegészíti a Kaposvári Egyetem hagyományosan erős agrár-, élelmiszer- és állattudományi; valamint humándiagnosztikai képzési és kutatói bázisa; továbbá művészeti, tanítóképző és közgazdasági kara. Így a két egyetem együttesen gyakorlatilag a tudományterületek teljes spektrumát lefedi. A régió két egyetemének kutatási potenciálja megfelelő alapot teremt a színvonalas, piacorientált kutatási eredmények és a gazdaságnak nyújtható K+F-szolgáltatások kialakítására. Egészségügy A lakosság egészségi állapota az ország általános fejlettségi szintjéhez képest igen kedvezőtlen. Az egészségügyi szolgáltatások intézményi háttere ugyan adott, a régió egészségügyi ellátás terén önellátó a különböző ellátási formák mind megtalálhatóak a régióban, a szolgáltatások működése azonban messze elmarad nemcsak a kívánatostól, hanem gyakran a lehetségestől is. A lakosság számára talán legfontosabb ellátási forma az alapfokú orvosi ellátás, amelynek hiánya leginkább az elmaradott térségekben érezhető. A lakosság ellátása szempontjából további fontos elem a járóbeteg-ellátás, melynek regionális rendszere viszonylag jól kiépült a régióban. A kistelepüléseken tovább nehezíti az alapfokú egészségügyi- és járóbetegellátás biztosítását a közlekedési rendszer kiépítetlensége. A régióra jellemző a szenvedélybetegek ellátási rendszereinek kiépítetlensége, vagy nem megfelelő infrastrukturális keretek közti C R O S T 29

30 működtetése annak ellenére, hogy a Dél-Dunántúl vezet a régiók között az alkoholizmust tekintve. A szenvedélybetegségek koncentráltsága jól kimutatható a magas munkanélküliséggel, és elmaradottsággal jellemezhető területeken. Szociális terület A népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszonyok egyenlőtlensége és számos más tényező következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére. Mind nagyobb feladat az idősek, a szegények, a tartósan betegek, a fogyatékosok speciális szükségleteinek kielégítése. A szociális alapellátási formák kialakítása és működtetése elvileg minden települési önkormányzat számára kötelező, a szűkös pénzügyi lehetőségek azonban megnehezítik a feladatok teljesítését. Területileg igen nagyok az ellátottságbeli különbségek. Erőteljesen aprófalvas településszerkezetéből is adódóan Baranyában jóval alacsonyabb azon települések részaránya, ahol az ellátási formák működnek. Hasonló ellátásbeli hiányok tapasztalhatóak a Dráva-mente területein is. Nehezítő tényező, hogy kevés a közép és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember az aprófalvas területeken Turizmus A Dél-dunántúli régió kedvező táji és természeti adottságaihoz képest a turizmus nem kellő mértékben járul hozzá a régió gazdaságági fejlődéséhez. Ez megmutatkozik a régió piaci részesedésének folyamatos csökkenésében: mind a vendégforgalom, mind az eltöltött vendégéjszakák száma csökken, különösen a külföldi turisták körében. A külföldi turisták viszont hosszabb időt töltenek a régióban: ennek megfelelően a régióban eltöltött vendégéjszakák 51%-át a külföldi látogatók adták. A kedvezőtlen trendek annak ellenére érvényesülnek, hogy a régió turisztikai adottságai hazai viszonylatban kedvezőek. A Balaton, bár nem a határtérségben található, hagyományosan a régió legfontosabb nemzetközi vonzereje. A Balatont követően a régió második legfontosabb célterülete Pécs és a siklós-villányi térség. A terület legfőbb vonzerejét Pécs épített öröksége (UNESCO Világörökség cím) és kulturális kínálata, valamint a harkányi gyógyvíz, illetve a villányi borvidéken kiépült borturisztikai termékek jelentik. A vendégek száma a siklósi térségben nő, a pécsiben azonban 2002 óta csökken (3. térkép). 30 C R O S T

31 3. térkép: Vendégéjszakák száma ezer főre vetítve kistérségenként (2004) Az adatok az utazási szokások átalakulását jelzik: egyre fontosabbá válik a gyakoribb, de időben pár napra korlátozódó, és főleg a könnyen elérhető nagyobb városokat megcélzó (sokszor kulturális motivációjú) cityturizmus, amivel párhuzamosan csökken a hosszabb időtartalmú, főleg pihenési célzatú utak aránya. A turisztikai infrastruktúra a Déldunántúli régióban nem megfelelő minőségű. Kevés a magas komfortfokozatú szálloda, öt csillagos minősítésű nem található a régióban. Kevés a helyi, tájjellegű ételeket és minőségi borokat kínáló éttermek száma, hiányzik az éttermi szolgáltatásokat értékelő minősítő rendszer. A kulturális kínálat még a leglátogatottabb területeken is hiányos és erősen szezonális: Pécsett a nyári hónapokban tartó holtszezonban a kínálat spektruma nem olyan széles, hogy az egyértelműen vonzerőként jelenjen meg a látogatók számára. A régió kulturális kínálata általában nem karakterisztikus, az események és fesztiválok általában a helyi közösségeket célzó és nekik szóló események, amelyek országos vagy nemzetközi kulturális turisztikai terméknek nem tekinthetők. Az épített örökség kategóriában a régió egyértelműen legkiemelkedőbb vonzereje Pécs belvárosa, azon belül az ókeresztény temető, mely az egyetlen dél-dunántúli világörökségi helyszín. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) támogatásával olyan fejlesztés valósul meg, mely a helyszínt magas színvonalon teszi bemutathatóvá. Ezen kívül Kaposvár belvárosa, a Siklóson és Szigetváron található várak érdemelnek említést. A határtérség egyik legfontosabb vonzerejét az egészségturisztikai attrakciók jelentik, melyek az utóbbi években szintén az uniós támogatások C R O S T 31

32 egyik legfontosabb célterületét képezték. Harkányban, Nagyatádon, és Barcson magas színvonalú termál- és gyógyfürdők találhatók, ezen kívül számos kisebb fürdő is található a térségben (Kaposvár, Igal, Nagybajom, Csokonyavisonta, Babócsa, Sellye, Szentlőrinc). A Dráva mente komoly potenciállal rendelkezik az öko-, vízi és úgy általában az aktív turizmus terén. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén számos tanösvény, bemutatóhely, madárles található. Kiemelendő a drávatamási bemutatóhely és a drávaszentesi központ, valamint a tettyei oktatási központ. Víziturisztikai szempontból a Dráva egyre inkább a gyakorlattal rendelkező vízitúrázók úti céljává válik, kiépített kikötők találhatók Őrtilosnál, Heresznyénél, Drávasztáránál, Drávaszabolcsnál és Vízvárnál. A barcsi szabadstrandon fürdőzésre is van lehetőség. A Gyékényesen található Kotró-tó évről évre búvárversenyek színhelye. A régióban több, egymástól független kerékpárútszakasz került kialakításra. A kerékpárutak mentén több településen kerékpárkölcsönzők és szervizek találhatók. A meglévő szakaszok összekapcsolásával, egységes arculat kialakításával a legjelentősebb a Három folyó nemzetközi kerékpáros túraútvonal, melynek Mohácstól egészen Barcsig történő kijelölése 2006-ban megtörténik. Ezen kívül a Dráva és a Duna szános horgászható szakasszal rendelkezik, a határ menti erdők a vadászturizmus célpontjai. A lovasturizmus az ökoturizmus egyik sajátos mellékágának tekinthető. Ezen a területen számos színvonalas fogadóhely kialakítására került sor az utóbbi években. Mindemellett Kaposváron található a térség egyik legnagyobb fedett lovardája, ahol rendszeresen szerveznek műlovagló bemutatókat és díjugrató versenyeket. A gasztronómiai és borturizmus terén is igen jók a határtérség adottságai. A városokban számos színvonalas étterem található, az utóbbi években megszaporodtak a különböző gasztronómiai fesztiválok is, például az Asztali örömök Somogyban című rendezvénysorozat. A határtérségben számos híres borvidék található, a Villányi borvidék világhírnévnek örvend. A Villány-Siklósi Borút az országban elsőként alakult, komplex programcsomagot kínálnak az odalátogatóknak. A pincelátogatáson és borkóstoláson kívül egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a turisták. Szintén a határtérségben található a Pécs-Mecseki Borút és a Mohács-Bóly Fehérborút. 32 C R O S T

33 Mivel a határtérségben számos vallási szempontból fontos emlékhely, illetve kegyhely található, kiválóak a vallási turizmus adottságai. A már említett pécsi ókeresztény temető és a katolikus valláshoz fűződő számtalan emlék mellett református, szerb ortodox emlékek, zsinagógák, a mohamedán vallás szent helyei és középkori magyar templomok is látogathatók. A határhoz közel fekvő települések közül Máriagyűd híres búcsújáró hely, továbbá Őrtiloson és Máriakéménden találhatók kegyhelyek Környezet- és természetvédelem A Dél-dunántúli régió CROST projekt által érintett kistérségei tekintetében a környezeti állapotára az egyes szennyező komponensek tekintetében a területi heterogenitás jellemző. Ugyanakkor a térség környezet állapotáról általánosan elmondható, hogy az országos átlagnál jobb a helyzet mind a vizek állapotát, mind a talajok és a levegő szennyezettségét tekintve. A környezeti terhelés csökkenése a térségben folyó környezetszennyező gazdasági tevékenység visszaesésének köszönhető, így a gazdasági recesszió a városok környezeti állapotának javulásához nagyban hozzájárult. A természeti értékeket és területeket a védettség létrehozása szempontjából két csoportba sorolhatjuk, úgymint: természeti területet és más védelemre érdemes földterületet. Az országos jelentőségű terület esetén a miniszter (jelenleg a környezetvédelmi és vízügyi miniszter), helyi jelentőségű terület esetén a települési önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté. Az érintett térség változatos élőhely-típusokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lévő hektár védett terület jól reprezentálja ezeket a változatos élőhelyeket. Levegőminőség A Dél-dunántúli régió a légszennyezés tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. Kiemelt zónaként csak Pécs környéke jelenik meg. 19 Az utóbbi évtizedben mind a kén-dioxid, mind a nitrogén-oxidok kibocsátása csökkent. E tendenciával ellentétesen a közlekedés nitrogén-oxid kibocsátási aránya nőtt. A gépjárművekből származó kibocsátás jelentős szerepet játszik a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének (különösen a 6-os út pécsi szakasza) és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségében. Az ipari eredetű légszennyezés által okozott környezetterhelés melynek fő forrásai korábban a pécsi hőerőmű, a beremendi cementgyártás és a külszíni bányászat voltak az utóbbi években jelentősen csökkent. A légszennyezés a régió nagyobb városait 19 A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján C R O S T 33

34 érinti a leginkább. Országos összehasonlításban is Pécs a levegőszennyezettséggel terhelt települések sorába tartozik. Az ülepedő por kibocsátása főként az ipari technológiák (elsősorban feldolgozó üzemek) emissziójából, az intenzív földművelés következményeként és az elavult fűtési rendszerek alkalmazásából származik. Viszonylag magas érték (8-11 g/m évi mért adat) a nyári félévben Dél-Baranyában észlelhető. Vizek minőségi és mennyiségi védelme A térség felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. A felszíni vizek minőségét alapvetően meghatározzák a települési szennyvízkezelési technológiák, az ipari tevékenységből származó szennyvíz és egyéb szennyezőanyag kibocsátások, valamint a vízgyűjtőkön folytatott mezőgazdasági tevékenységek intenzitása. A főbb vízfolyások jellemző szakaszainak vízminősége az egyes paraméter-csoportok 20 vizsgálata alapján jellemezhető. A folyók közül viszonylag kedvező a helyzet a Dráván, amelynek vízminősége az egyes paraméter-csoportokban a jó (II) és szennyezett (IV) között alakult, míg összességében a Vízvár-Barcs közötti szakaszon tűrhetőnek, a Barcs-országhatár szakaszon pedig szennyezettnek minősült. Széles skálán változik a kisebb vízfolyások vízminősége az egyes paraméter-csoportokban, azonban összesített vízminőségük lényegében a szennyezett (IV) és erősen szennyezett (V) kategóriákba sorolható. A felszín alatti vizek vonatkozásában a talajvízkészletek szennyezettsége általános gondot okoz. A talajvíz-készletek gyakorlatilag már a 70-es években elszennyeződtek és emberi fogyasztásra csak ritkán alkalmasak. A települések és az emberi tevékenység terhelő, szennyező hatását a felszín alatti vizek bakteriális szennyezettsége, valamint nitrát-, nitrit- és ammóniumion tartalmuk is jól jelzi. Fokozottan érzékeny besorolású vízbázisok fordulnak elő a Mecsekben és a Villányi hegység területén, továbbá az Ormánságban. Az ivóvízkészletek hosszú távú biztosítása érdekében a kormány 1996-ban indított stratégiai programot, amelynek célja vízbázisok felkutatása és biztonságba helyezése. A térségben a Dráva mentén került kijelölésre 11 ilyen terület, amelyből hat biztonságba helyezése megtörtént, háromnál a munkák folyamatban vannak, kettő esetében még nem kezdődtek meg az érdemi vizsgálatok. Az ivóvíz-felhasználás, valamint az ivóvízminőség jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy az országos vízellátási program eredményeként ra már csaknem teljessé vált a települési ellátottság. A térség vízműkútjainál az országos átlag felett fordul elő kifogásolt vízminőség, elsősorban 20 Ezek: oxigén- és tápanyag háztartás, mikrobiológiai paraméterek, szerves és szervetlen mikro-szennyezők, egyéb paraméterek. 34 C R O S T

35 a kémiai komponensek miatt, míg az el nem fogadható minták részaránya az országos átlag körüli. A vízművek többségénél nem csak fertőtleníteni kell a hálózatba kerülő vizeket, hanem tisztítás-technológiát is kell alkalmazni. Emellett egyes helyeken jellemző a felszín közeli rétegek vizének magasabb nitrát-tartalma, valamint különös figyelmet érdemel, hogy az Ormánság területén megfigyelhető az arzénes vizek előfordulása. A szennyvízkezelés és tisztítás területén a régió jelentős elmaradásban van az Európai Uniós elvárásokhoz képest. A csatornázott települések arányát tekintve a régión belül is legrosszabb a helyzet a Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári, valamint a Csurgói kistérségekben. Ezen kistérségekben a csatornázott települések aránya a 2003-as KSH adatok alapján nem éri el a 10%-ot sem. A vezetékes ivóvízzel ellátott, de csatornázatlan településeken a keletkező szennyvizeket a felhasználók zárt vagy szikkasztó rendszerű szennyvíztárolókban gyűjtik, amelyből csak mintegy 5 % kerül szippantásra, majd ártalmatlanításra. A térségre jellemző kistelepülések többségénél fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjanak a gazdasági szempontból is kedvező technológiák, az ún. természetközeli szennyvíztisztítási technológiák, valamint egyedi kisberendezések alkalmazása. Talajvédelem A CROST projekt magyarországi területén található talajféleségek nem tartoznak az ország legjobb minőségű talajai közé. A főleg vályogos homokos és agyagos talajok igen szélsőséges vízáteresztő képességgel rendelkeznek. A terület talajait jórészt alkotó réti és öntéstalajok jó víznyelő és vízvezető képességűek. Az agyagos talajok közepes befogadóképességűek, erősen víztartók, növelve a belvíz kockázatát. A talajra a legnagyobb és leggyorsabb hatású veszélyt a hulladékok kibocsátása, a nem megfelelő mezőgazdasági művelés és a rosszul megválasztott vízgazdálkodási módszerek jelentik. A térség hulladéklerakóin veszélyes hulladékokat nem helyeztek el, a lerakott hulladékok bomló szervesanyag-tartalmának jelentős része a lerakást követő öt éven belül már lebomlott, ezért a felhagyott lerakók nem tekinthetők potenciális talajszennyező forrásnak. A hulladéklerakók talajszennyezése csak a siklósi és harkányi szeméttelep esetében tapasztalható, a szennyezést a települési folyékony hulladékok okozták. A mezőgazdasági eredetű szennyezőanyagok tekintetében néhány helyen a talaj nitrátszennyezése tapasztalható. A szennyezés oka a helytelen trágyakezelési technológia, vagy a műtárgyak (hígtrágya-tárolók) nem megfelelő műszaki állapota. A vízgazdálkodási módszerek talajra káros hatását a folyó és holtág szabályozások okozták a talajok elvíztelenedésével, szikesedésével, a termőképesség, a talajok mechanikai és hidrodinamikai tulajdonságainak változásával, ez a hatás a Dráva menti egész térséget érzékenyen érinti. C R O S T 35

36 Hulladékgazdálkodás Az elmúlt másfél évtizedben az egész országban így a Dél Dunántúl is megnövekedett a különböző forrásokból származó hulladékok mennyisége. A keletkezett hulladékmennyiség többsége (50%-a) lerakásra, 34%-a hasznosításra került, egyéb kezelésen közel 3%-a esett át, elenyésző hányadát (0,1%-át) pedig elégették. A régióban így a CROST projekt magyarországi területén is a települési szilárd hulladékok szervezett elszállítása 2003-ban teljes körűvé vált. Bezártak a kis lerakók, problémát okoz ugyanakkor, hogy az illegális és a felhagyott hulladéklerakók egy részét még ma is használják, illetve a már rekultivált területekre történő hulladéklerakás is előfordul. A Dél-Dunántúli régió Hulladékgazdálkodási Terve alapján 2002 őszén Baranya megyében 27 településen folyt valamilyen szinten szelektív hulladékgyűjtés. A legjelentősebb eredményeket Pécs városa érte el, ahol a szelektív gyűjtés valamennyi módozata megtalálható. A térségben a legnagyobb hulladéktermelők bányászat, erőművi széntüzelés megszűnését követően a a mezőgazdaság, a villamosipar, az élelmiszeripar, valamint a faipar eredményezi a termelési nem veszélyes hulladék döntő részét. A termelésben és szolgáltatásban keletkező hulladékok kisebb része kerül a települési szilárd hulladéklerakóra, nagyobb mennyiségben farostlemezgyártásból keletkező fahulladékot raknak le. Az állati trágya csaknem teljes mennyisége, a növénytermesztésben keletkező növényi hulladék 70%-a és az élelmiszeripari szerves hulladékok szinte teljes mennyisége hasznosul. Természetvédelem A Dél-dunántúli régió területe változatos élőhely-típusokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik. A hektár védett terület jól reprezentálja ezeket a változatos élőhelyeket. A védett területek döntő többségének kezelését a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A védett természeti területek közel 2/3 részét erdők alkotják. Nagyobb összefüggő erdőterület található a Dráva somogyi szakasza mentén, 3500 hektáron. A térségben kiemelt jelentőségű a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületeinek, rehabilitációs területeinek a védelme, fokozott figyelemmel a vizes élőhelyek (Ramsar-i Egyezmény területei), füves területek, erdők és az állatvilág védelmére, valamint az élőhelyek közötti kapcsolat megteremtésére, fenntartására (ökológiai folyosók). A régióban található nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhelyek a CROST projekt területén a szaporcai Ó-Dráva-meder területén helyezkednek el. A fent bemutatott természetvédelmi intézmények, illetve programok mellett nagy jelentőségű természetvédelmi, élőhely-megőrzési program a NATURA 36 C R O S T

37 2000 program 21. Ennek keretében a régióban is jelentős területek kerültek kijelölésre, mint Különleges Természet Megőrzési Terület (Rinya mente, Dráva mente, Mecsek 4. térkép). A régióban viszonylag magas a természetközeli élőhelyek (az erdő, nádas, gyep felszínborítási kategóriájú területek) aránya, amely a fokozott természetvédelmi tevékenység szükségességét és a természetvédelemhez kapcsolódó hasznosítási módok (öko-turisztika, extenzív gazdálkodási formák) alkalmazásának lehetőségét teremti meg. 4. térkép: A NATURA 2000 program területei a Dél-Dunántúlon Az eddig bemutatott természetvédelmi kategóriákon túl szükséges megemlíteni az érzékeny természeti területek kataszterét 22. Az e kataszterben megjelenő területeken a szükséges jogi szabályozás kialakítása mellett csak korlátozott formájú gazdálkodási tevékenységek folytathatóak (természetközeli, extenzív gazdálkodási formák preferenciája, támogatása). A kiemelten fontos minősítésű érzékeny természeti területek közé a Dél-Dunántúl CROST által érintett térségében a Drávazug fás legelői 21 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet által kihirdetve. 22 Kihirdette. 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet. C R O S T 37

38 kerültek besorolásra, míg a tervezett érzékeny természeti területek között szerepel Zákány és Őrtilos környéke. Környezetbiztonság, katasztrófavédelem Pécs környékén az uránbányászat visszaszorulásával már csak a rekultivált területek, meddőhányók vizsgálatára kell figyelmet fordítani. E területeken már a gamma-dózisteljesítmény a térségi átlagos háttérhez közeli szintekre mérséklődött. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények közt a nyári szárazságok idején magas az erdőtüzek előfordulásának kockázata, mely az erdő és kapcsolódó gyepterületek növény és állatvilágát közvetlenül fenyegetheti. Az intenzív csapadékos időszakok alatt pedig a nem megfelelően karbantartott csapadékvíz elvezető árok- és csatornarendszer miatt magas a belvizek, ill. áradások bekövetkezésének valószínűsége Elérhetőség A Dél-Dunántúl közlekedési infrastruktúrájának rossz minősége, valamint a hálózat egyes elemeinek kiépítetlensége miatt a régió elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. A közlekedési struktúra jelen állapotában peremhelyzetbe kényszeríti a régiót. A régió külső kapcsolatrendszerében jelentős korlátozó tényező, hogy határai kelet felé döntően, dél-délnyugat, valamint északnyugat felé túlnyomóan nehezen átjárható természetes földrajzi határok is egyben. Délen jelentős hosszban a Dráva, keleten teljes hosszában a Duna, míg észak-nyugaton egy szakaszon a Balaton határolja a régiót. Horvátország irányába öt közúti és két vasúti átkelő van, a Dunán összesen három átkelő (két közúti és egy közös vasúti-közúti) biztosítja az összeköttetést a szomszédos Dél-alföldi régió, tágabb értelemben a Balkán felé. Jelenlegi állapotában a Dél-dunántúli régió közúthálózata nem biztosítja sem a régió gyors és biztonságos külső megközelíthetőségét (sugaras irányú és transzverzális gyorsforgalmi utak hiánya), sem a régió belső feltárását (a forgalmi igényeknek nem megfelelő főútvonal-hálózat, valamint a mellékútvonal-hálózat hiányzó elemei miatt). 38 C R O S T

39 A Dél-Dunántúlt érintő fő közlekedési útvonalak Budapestről sugaras irányban kiindulva a régió peremét érintve haladnak dél, illetve délnyugati irányban. A Zágráb felé összeköttetést teremtő V-V/B. korridor (Budapest Nagykanizsa Zagráb Rijeka) hamarosan már teljes egészében kiépült autópályán halad a Balatonnal párhuzamosan. Az V/C korridor, amely a régió keleti peremén, a Duna mentén húzódik Budapest Eszék Szarajevó (Sarajevo) Ploče irányban, ma még nincs gyorsforgalmi úttá átalakítva, bár a fejlesztés megindult. A Budapest Dunaújváros autópálya-szakaszt várhatóan nyarán adják át a forgalomnak. Megindult a Szekszárd Bóly Pécs Szentlőrinc gyorsforgalmú út kivitelezése is, az átadást végére tervezik. A Dunaújváros Szekszárd és a Bóly országhatár szakaszok kiépítését várhatóan ban kezdik meg (5. térkép). A közúti korridorok nem tárják fel a régió belső területeit, jelentős számú település és népesség számára nem jelentenek a fejlesztések kedvező, érzékelhető változást. A horvát határ menti területeken csak a mohácsi, pécsi és siklósi kistérségek elérhetőségét fogja az V/C korridor gyorsforgalmi úttá való fejlesztése pozitívan érinteni. A meglévő főútvonalak is egyenetlenül tárják fel a programtérséget. Barcs fontos határátkelő, ahonnan keleti irányban a 6-os, északi irányban a 68-as főközlekedési út teremt kapcsolatot. Egyértelműen főútvonal-hiányos területnek minősül a csurgói kistérség, a Barcsi kistérség Dráva menti területe, valamint a sellyei kistérség. A határ keleti szakaszának főútvonali ellátottsága kedvező: az 56- os és 58-as utak az észak-déli, az 57-es út a kelet-nyugati irányú összeköttetést biztosítja. C R O S T 39

40 5. térkép: A gyorsforgalmi közúthálózat kiépítésének ütemezése 23 A vasútvonalak tekintetében annyiban jobb a közlekedési folyosók elhelyezkedése, hogy azok a régiót feltárják, legnagyobb gazdasági centrumait érintik (6. térkép). A régión áthaladó nemzetközi vasútvonalak közül a Budapest Dombóvár Kaposvár Gyékényes (V/B folyosó) délnyugati irányú, Zágrábon át Rijekával teremt összeköttetést. A vonal ugyan az európai törzshálózat tagja, azonban műszaki-forgalmi kapacitásban és teljesítményben magyarországi szakasza lényegesen elmarad hazánk többi, nemzetközi vasúti kapcsolatokban meghatározó fővonalaitól (a pálya műszaki állapota miatt a vontatási sebesség hosszú szakaszokon csak 60 km/h). Az Eszék Szarajevón át a közép-adriai Ploče kikötőig vezető V/C korridort jelentő Dombóvár Pécs Magyarbóly vasútvonal nemzetközi forgalma jelentéktelen, a vonal boszniai szakaszának helyreállítása Szarajevótól délre még nem fejeződött be. A Dél-dunántúli régiót érintő vasúti törzsvonalak a közutaknál előnyösebb elhelyezkedésűek annyiban, hogy nem kizárólag a régió peremén húzódnak. Azonban a vasútsűrűség alacsony, rendkívül nagy az ellátatlan területek nagysága (különösen a Barcsi, Nagyatádi és Szigetvári kistérségekben), és kevés a törzsvonalak száma. Mindez nehézkessé teszi a régión belül a 23 Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 40 C R O S T

41 vasúti közlekedést. A CROST projekt által vizsgált térséget felfűzi a Dráva mentén haladó Nagykanizsa Gyékényes Barcs Pécs vasútvonal, amelyen a helyi forgalom mellett a Nyugat-Dunántúl és Bécs felé irányuló interregionális forgalom is bonyolódik. A régió észak-déli átjárhatóságát megnehezítették az 1970-es évek Somogy megyei vonalfelszámolásai (Kaposvár Barcs, Nagyatád Barcs, Kaposvár Szigetvár), ami hozzájárult a Drávamente közlekedési elszigeteltségének kialakulásához. A régió keleti határát alkotó Duna (VII-es korridor) ugyan Európa egyik legjelentősebb vízi útja, kihasználtsága azonban éppen ezen a szakaszon a leggyengébb. Ennek egyrészt földrajzi okai vannak (nem vág egybe a tömegáruk távolsági szállításának fő irányaival), másrészt a délszláv válság okozta visszaesés még mindig érezteti hatását. Mindezt tetézi még a kikötők alacsony műszaki-szállítástechnikai színvonala és gyenge, teljesen korszerűtlenné vált vasúti/közúti kapcsolatuk. A Dunán nincs medencés kikötő, kiépített rakpart csak Mohácson könnyíti a rakodást, vasúti kapcsolata mindössze Mohácsnak van. A folyami kikötők forgalma csekély. A régió déli határvidékét szegélyező Dráva folyó nyújtotta lehetőségek napjainkban kezdenek újra előtérbe kerülni. Bár a folyó nagyvízi hajózásra csak a Vízvár alatti szakaszán alkalmas, sétahajózásra kiválóak az adottságok. Új kikötők épültek és ezek számtalan lehetőséget biztosítanak a séta- és túrahajózásra Őrtilos, Heresznye, Barcs és Drávaszabolcs térségében. 6. térkép: A Dél-Dunántúl vasútvonalai A régió repülőterei közül a pécs-pogányi az egyetlen nyilvános, nemzetközi kereskedelmi és személyszállítási forgalom előtt megnyitott repülőtér, amely C R O S T 41

42 menetrend szerinti összeköttetést biztosít Pécs és az ausztriai Bécs között. A Kaposvár melletti taszári volt katonai repülőtér, amely minden géptípus leszállására alkalmas kifutópályával rendelkezik, jelenleg nincs hasznosítva. Regionális fejlesztési tervek szerint a repülőtér a térség legfontosabb árulogisztikai repülőterévé válhat. Összességében elmondható, hogy a Dél-dunántúli régió legkedvezőtlenebb elérhetőséggel rendelkező területeinek a zöme a Dráva mentén található. A horvát-magyar határ keleti szakaszán, a Siklósi és Mohácsi kistérségek területén sokkal jobbak az elérhetőségi mutatók. A Dráva mentén Csurgótól Sellyéig húzódik egy igen rossz közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkező terület, ahonnan a saját megyeszékhely eléréséhez több mint 60 percre van szükség A régió integrációs folyamata és nemzetközi kapcsolatai Magyarország európai uniós tagságának sikere nagymértékben attól is függ, hogy régiói, települései hogyan tudnak bekapcsolódni a területi és a helyi önkormányzatok európai együttműködéseibe. Ha a hazai régiók versenyben kívánnak maradni a nemzetközi együttműködésekben megszerezhető forrásokért és kapcsolatékért, ha szerepet kívánnak vállalni az európai régiók közötti kooperációban, alapvető fontosságú, hogy kialakítsák saját nemzetközi kapcsolati stratégiájukat és programjaikat, megszervezzék (fejlesszék) külkapcsolataikat, kidolgozzák a legfontosabb együttműködési projekteket. Jelenleg úgy tűnik, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban kialakított hét magyar régióval számol támogatási politikájában, ezért fontos kérdés, hogy a régiók helyzete hogyan változik majd, miként sikerül szerepüket és jelentőségüket növelni. Az EU-csatlakozást megelőző/követő időszakban több olyan program indult Magyarországon, amely alapját jelentheti a regionális nemzetközi kapcsolatoknak. Ezeknek a programoknak a többsége elsősorban a regionális fejlesztési tanácsok határmenti fejlesztési programjaihoz kapcsolódik (Phare CBC, illetve INTERREG programok) de megjelentek már a határokon átívelő interregionális kezdeményezések is (például az ún. eurorégiók). Magyarországon május 25-én lépett hatályba az Európai Keretegyezmény a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló törvény 24. Ez máig az egyetlen magyarországi jogszabály, amely a területi önkormányzatok határokon átnyúló kapcsolatait szabályozza (a Madridi Egyezmény magyarországi ratifikálása). A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI évi XXIV. törvény. 42 C R O S T

43 törvény évi módosítása 25 pedig felhatalmazta a hazai régiókat arra, hogy fejlődésük elősegítése érdekében megállapodásokat köthetnek külföldi régiókkal. A hazai tervezésistatisztikai régiók közigazgatási régiókká történő átalakulása azt is jelenti, hogy a régióknak ki kell alakítani saját politikáikat, így nemzetközi kapcsolati politikájukat is, amely szervesen illeszkedik a nemzeti külpolitikához. A hivatkozott nemzetközi politikának a megalapozása a Dél- Dunántúlon már ben elkezdődött. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács március 31-i ülésén fogadta el a Dél-dunántúli Regionális Külkapcsolati Stratégia címet viselő nemzetközi kapcsolati stratégiáját. A stratégia a közötti időszak dél-dunántúli nemzetközi együttműködéseinek a fejlesztési irányait összegezte, alapvetően azzal a célzattal, hogy a Dél- Dunántúl addig meglevő, működő nemzetközi kapcsolatainak áttekintése, elemzése által számba vegye a gyakorlati szempontból is jól működtethető nemzetközi kapcsolatokat. 26 A stratégia időközi felülvizsgálatára 2007-ben kerül sor, amely évben akkor már túl a os programcikluson és az első két és fél uniós tagként eltöltött időszak után a tanulságok, szükséges korrekciók beépítése javasolt majd az anyagba. A stratégiában foglaltak alapján elmondható, hogy a Dél-dunántúli régió legintenzívebb kapcsolatai Horvátországgal azon belül is a határ menti horvát megyékkel állnak fenn. Ezt követik az Alpok-Adria Munkaközösség területét alkotó országokkal, tartományokkal, megyékkel fennálló kapcsolatok, amelyeknek az EU Jövőrégió egy jól leképezhető, egyúttal aktív nemzetközti együttműködési térségét jeleníti meg. Az interregionális kapcsolatok vonatkozásában kiemelésre érdemes a francia Rhône-Alpes Régióval fennálló szerződéses együttműködés, e mellett pedig új, bár korántsem előzmény nélküli kapcsolatként a romániai Centru Régióval fennálló együttműködés. A zárótanulmány összeállításával egyidőben zajlanak a Dél-dunántúli régió Brüsszeli Képviseleti Irodája megnyitásának évi LXXV. törvény 3. fejezet 17. (2) h) bekezdés. 26 A Dél-dunántúli Régió Nemzetközi-kapcsolati Stratégiája letölthető (magyar, angol és német nyelven) a honlapról. C R O S T 43

44 előkészületei. A nemzetközi együttműködést zászlajukra tűző szervezetek közül az Európai Régiók Gyűlése (AER), az Európai Bortemelő Régiók Gyűlése (AREV), az Alpok-Adria Munkaközösség, az EU Dél-Kelet a Jövő Régiója ( EU Jövőrégió ) kezdeményezés számos dél-dunántúli taggal bírnak. Hasonlóképpen jó, bár újabb keletű az együttműködés a Régiók Bizottságával (CoR) is A Dél-Dunántúl határmenti kistérségeinek projektfejlesztési aktivitása A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinációjában az elmúlt években több ahogy azt már a 2. fejezetben is említettük, az egész Dél-dunántúli régió területére kiterjedő projektgyűjtési és -fejlesztési akció zajlott. Ezek közös célja, hogy a régió kistérségeit felkészítsék a várható támogatási források lehívására, növelve ezzel a régió forrásabszorpciós képességét. Az első régiós léptékű projektgenerálási munka 2003-ban zajlott le, melynek konkrét célja a Magyar Kormány által indított első Pályázat-előkészítő Alap (PEA) keretében meghirdetett pályázatra történő felkészítés volt. A PEA célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése volt, amelyek megvalósítása az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a közötti időszakban megkezdődhet. Az EU Projekt 1 elnevezésű műhelymunkasorozat feladata az volt, hogy minél több, jó minőségű projektjavaslatot juttasson el olyan szintig, ami már alkalmas a PEA forrásaira történő pályázásra. Ez feltételezte a projektek pályázati adatlap részletezettségű átgondolását és kidolgozását. A műhelymunkák során kidolgozott projektötletek kistérségek szerinti megoszlása nagyon változatos képet mutat. A CROST projekt célterületét képező határmenti és határközeli kistérségek aktivitása az EU Projekt 1 során az alábbiak szerint alakult: alacsony aktivitást mutattak fel a Csurgói, Barcsi, Szigetvári, Siklósi kistérségek; jó pályázati aktivitást mutatott a Nagyatádi, Kaposvári, Sellyei, Pécsi és Mohácsi kistérség. Ha a PEA eredményeit lakosságarányosan vizsgáljuk, a Dél-Dunántúl érte el kimagaslóan a legjobb eredményt a magyar régiók közül, ebben a régióban ugyanis 9,4 nyertes pályázat jutott 100 ezer lakosra. Az EU Projekt 1 regionális műhelymunka sorozat eredményességét jól bizonyítja, hogy a Dél-Dunántúlról a PEÁ-ra beadott 353 pályázat közül 145 származik olyan projektgazdától, aki részt vett az EU Projekt műhelymunka-sorozatán (41,1%); 81 az EU Projekten felmerült projektjavaslat (22,9%); 44 C R O S T

45 38 az EU Projekten kidolgozott projekt (10,8%). Ezen számok már önmagukban alátámasztják a regionális szintű projektgenerálás létjogosultságát, az Ügynökség számára alapul szolgáltak a munka folytatására. A következő regionális projektgenerálási akció 2004-ben zajlott, EU Projekt 2 néven. Eredményeképpen összesen 289 projektelképzelés azonosítása és 77 projektjavaslat adatlap szintű kidolgozása történt meg. Ezen rendezvénysorozat eredményeiből már részletesebb tanulságok vonhatók le a határközeli kistérségek projektgenerálási aktivitására: Már a minimális szintű átgondolást igénylő projektelképzelések benyújtása tekintetében is nagyon gyenge aktivitást mutatott fel Csurgó, Barcs és Szentlőrinc térsége, ami összecseng az EU Projekt 1-ből levont következtetésekkel. A projektelképzelések szintjén közepes eredményt produkált a Sellyei, Siklósi és Nagyatádi kistérség, míg jól szerepelt a Pécsi, Kaposvári és Mohácsi kistérségek mellett Szigetvár kistérsége; Az adatlap szintű kidolgozottsági fokú projektjavaslatok területi megoszlását tekintve már sokkal rosszabb az összkép. E projektek esetében a két megyeszékhely-kistérség (Pécsi és Kaposvári) mellett a határközeli térségek közül csak a Mohácsi mutatott fel komolyabb projektfejlesztési képességet. Ezzel szemben az összes többi határközeli kistérség aktivitása messze ez alatt maradt. Az EU Projekt 2 tapasztalatai rámutattak a határmenti térségek súlyos forrásabszorpciós problémáira, főképp arra, hogy külső szakértői segítségnyújtás nélkül esetlegesnek mondható e térségek projektfejlesztő képessége. Összességében az alábbi következtetések fogalmazhatók meg: vannak kistérségek (jellemzően a Csurgói, Barcsi és részben a Szigetvári, Szentlőrinci és Siklósi kistérségek), ahol még a fejlesztési ötletek, elképzelések is hiányoznak, továbbá az a kezdeményező készség és részben az a kreativitás, ami szükséges a projektelképzelések felszínre kerüléséhez; legalább ekkora problémát jelent, hogy több kistérségben jelentkeznek ugyan fejlesztési elképzelések, azonban kellő humán erőforrás és aktivitás hiányában ezek képtelenek eljutni a kidolgozott projektjavaslatok szintjéig (ez jellemzi a Nagyatádi, Szigetvári, Sellyei kistérségeket); kellő projektgenerálási aktivitás és képesség csak a megyeszékhely kistérségek (Pécsi és Kaposvári), valamint a Mohácsi kistérség vonatkozásában figyelhető meg. C R O S T 45

46 3.3.9 A Dél-dunántúli régió részvétele a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában A Dél-dunántúli régióban a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó regionális szintű tervezési munka már a kezdetektől fogva kistérségi mélységben indult meg. Hosszas térségi szintű vitákat követően került elfogadásra áprilisában a Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere, melynek főbb tartalmi elemei bekerültek a Magyar Országgyűlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) regionális fejezetébe. A Dél-dunántúli régió átfogó célja, hogy a régió sikeresen fordítja jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvízkincsét fenntartható módon hasznosítja, kiaknázza a kedvező geopolitikai helyzetéből (nyugatbalkáni, észak-olasz és osztrák kapcsolatok) eredő hasznokat, ezáltal Magyarország déli kapujává válik. A régió stratégiai célkitűzése, hogy megállítsa a Dél-dunántúli régió leszakadását az ország növekedési pályájáról és elinduljon egy felzárkózási folyamat, mely 2013-ra elérhetővé teszi, hogy a régió egy főre jutó GDP-je elérje az országos átlag 75%-át. A stratégiai célt az alábbi specifikus célok szolgálják: Magas környezeti minőségű modellrégió létrehozása, a természeti és épített környezeti elemek és a kulturális örökség fenntartható hasznosításával; Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság kialakítása, a régió tőkevonzó képességének javításával, vállalkozásbarát környezet megteremtésével, valamint az endogén adottságok jobb kihasználásával, és az innovációs folyamatok erősítésével; Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás megteremtése, a munkahelyteremtés mellett a népesség megtartása szempontjából fontos közszolgáltatások biztosításával. A dél-dunántúli régió településeit három csoportba rendezve, az alábbi területi célok fogalmazhatók meg: Pécs, az életminőség pólusa Az OTK által kijelölt fejlesztési pólus esetében cél a magas életminőség elérése, az egészség-, környezeti és kulturális ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint a 2010-es Európa Kulturális Főváros pályázat megvalósítása révén. Regionális növekedési zónák 46 C R O S T

47 - Kaposvár Dombóvár tengely, a Kaposvári Egyetem bázisán és a térség agrárpotenciáljára, Dombóvár térségében a megalakult egészségipari klaszterre alapozva; - Paks Szekszárd Mohács (Alsó-Duna-völgyi) tengely, az M6- M56 autópálya, a szekszárdi Duna-híd, az M9 gyorsforgalmi út, a Paksi Atomerőmű és a mohácsi schengeni határkikötő bázisán, az üzleti szolgáltatások és a tolnai, szekszárdi és mohácsi borvidék fejlesztésére alapozva; - Balaton térsége, a vízi turizmusra épülő idegenforgalmi attrakcióknak a szezonalitást csökkentő további turisztikai élményelemekkel történő kibővítésére alapozva. Karakterisztikus vidéki térségek - Dráva-mente (Ormánság, Belső-Somogy): a régió legelmaradottabb térsége, ahol az érintetlen környezetre alapozva szükséges (a környezet megóvásával összhangban) a vízi- és ökoturizmus, valamint a termálturizmus fejlesztése és innovatív turisztikai projektek ösztönzése, a biotermékek előállításának támogatása és a helyben történő feldolgozást lehetővé tévő feldolgozóipari fejlesztések előmozdítása. - Zselic-Hegyhát Külső-Somogy: a régió belső perifériája, ahol a változatos táji adottságokra alapozva fejleszteni kell a térség turizmusát (falusi, öko-, sport- és vadászturizmus), az erdőgazdálkodást, faipart, a vadgazdálkodást és a biotermékek előállítását. A tervezési munka következő fázisában szükség van e célrendszer egyes tematikus elemeinek részletes tartalmi kifejtésére, azaz a fő fejlesztési tématerületek (üzleti infrastruktúra fejlesztése, barnaövek rehabilitációja, turizmus fejlesztése, közlekedésfejlesztés, környezetfejlesztés, humán közszolgáltatás fejlesztés) vonatkozásában regionális stratégiai fejlesztési programok kidolgozására. A munka nyarán zárul le, melynek eredményeképpen konkrét projektjavaslatok szintjéig kibontott fejlesztési programok kerülnek kidolgozásra. A regionális stratégiai fejlesztési programok készítésével párhuzamosan zajlik a regionális szintű tervezési folyamat kétség kívül legfontosabb feladata, az önálló Dél-dunántúli Regionális Operatív Program (DD ROP) elkészítése. Az önálló ROP jelentősége, hogy a program által finanszírozott tématerületeken a Dél-Dunántúlnak szabadsága van a konkrét fejlesztési irányok és projektek meghatározásában, valamint a régió számára 2007-től rendelkezésre álló forráskeretek elosztásában. A DD ROP végleges, az Európai Bizottsággal egyeztetett változata végére készül el, ez által a források felhasználása lehetővé válik elejétől. C R O S T 47

48 SWOT-analízis 27 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra A régió nagy részét a változatos és jelentős kiterjedésű természeti területek, gazdag biológiai sokszínűség, továbbá tiszta levegőjű települések jellemzik; Közel teljes körű területi lefedettségű a régió hulladékgazdálkodási rendszere, a hulladék-hasznosítás alapanyagellátásának feltételei adottak; Az energia előállításhoz szükséges megújuló energiaforrások, természeti erőforrások nagy mennyiségben állnak rendelkezésre (erdő- és mezőgazdasági eredetű biomassza, termál- és hévizek, napenergia); A régió sok szálon kötődik a TEN-T hálózathoz (V., V/B, V/C és VII. korridorok); A régióban intenzív gyorsforgalmi útépítés zajlik; A kistérségi központok általában jól elérhetőek; Repülőtér megléte Pécs, Kaposvár esetében; Közösségi közlekedés EU-átlagot meghaladó részesedése az összforgalomból. Alacsony a települések szennyvízközmű-ellátottsága, továbbá magas az aprófalvas térségek száma, ahol a szennyvízkezelési nagy rendszerek nem alkalmazhatóak gazdaságosan; Az ivóvízminőség sok településen nem megfelelő; A hulladékgazdálkodási rendszereken belül ma még alacsony a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás aránya; Magas a megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező, ill. az illegális hulladéklerakók száma, valamint különösen koncentráltan a városokban nagyszámú szennyezett, hasznosítatlan ipari és katonai terület található; A régió jelentős területei (Dráva mente) közlekedési perifériák, rossz elérési mutatókkal; Zsáktelepülések kiemelkedően magas száma; Megyeszékhelyek elérhetősége Somogy megye számos településéről rossz; Mellékúthálózat minősége leromlott; Közösségi közlekedés romló szolgáltatási színvonala és csökkenő részesedése; 27 Forrás: A Dél-dunántúli régió Regionális Fejlesztés Operatív Programja Tervezői javaslat (v2.2, április 27.) 48 C R O S T

49 Gazdaság A víziút-hálózat kihasználtsága alacsony. Új gazdasági szektorok kialakulásához megfelelő alapfeltételek megléte (környezeti, kulturális és egészségipar); Erős tradíciók és szakmakultúra néhány hagyományos ipari ágazatban; A regionális innovációs folyamatok erősítését segítő intézményrendszer; Versenyképes kutatási eredmények előállítására képes tudományos bázis; Egyedi vonzerőkkel bíró jelentős attrakciók (Pécs, Harkány); Szőlő- és bortermelés kultúrája, ismert borutak; Termálvízkincs; Turisztikai szakképzés kiépült intézményrendszere; Jelentős a diplomás, flexibilis, átképzést vállaló erős munkakedvvel rendelkező fiatalok száma; Növekvő számú foglalkoztatott a szociális gazdaság keretein belül. Alacsony innovációs hajlandóság; A Dél-Dunántúl tőkevonzó képessége a legkisebb a hazai régiók között; KKV-k elégtelen tőkeellátottsága; Alacsony K+F-ráfordítás, ipari orientációjú K+F alacsony aránya; Tudományos bázisok, kutatóhelyek és a gazdasági szféra gyenge kapcsolata; Fejletlen üzleti szolgáltatói szektor; Barnamezős területek hasznosítatlansága; A komplex turisztikai termékek hiánya; Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások területi koncentráltsága és minőségi hiányosságai; Koordináció, együttműködés hiánya a turizmus szereplői között; Az aktivitási ráta az EU országaihoz képest alacsony, egyúttal az országos átlagot meghaladó a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek száma; Az alkalmazásban álló munkavállalók szakképzettsége nem követi a gazdaság igényeinek változásait, nincs összhangban a régió kulcságazatainak fejlesztési igényeivel. Oktatás, szociális szféra A lakosság képzettségi színvonala A középfokú oktatás, szakképzés C R O S T 49

50 folyamatosan nő; Versenyképes kutatási eredmények előállítására képes tudásbázisok (élettudományok, élelmiszer-gazdaság, környezettechnológiák, energetika); Kiterjedt szakképzési intézményrendszer, aktív szakképzési közélet; Jelentős oktatási súllyal bíró kistérségi központok; Speciális igényekhez igazodó szakképzési programok számának növekedése; Önellátó régió, az egészségügyi szolgáltatások közel teljes spektrumát biztosítani képes intézményhálózat; A járóbeteg-szakellátás többékevésbé jó területei lefedettséget biztosító hálózattal rendelkezik; Önkormányzati feladatot átvállaló civil szervezetek jelenléte; Szociális felzárkóztató programok működése; Falugondnoki szoláltatások bővülése; Roma civil szervezetek jelenléte. gyenge gyakorlat- és piacorientáltsága, magas a lemorzsolódók száma; Az iskolarendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást; Az oktatási intézmények infrastrukturális hiányosságai, kollégiumi kapacitások hiánya; Különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben hiányos és rossz minőségű az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás infrastruktúrája; A felsőfokú oktatás nem kellően gyakorlatorientált, gyakran nem felel meg a gazdasági szféra igényeinek; A nemzetiségi oktatás nincs fedésben a térség etnikai viszonyaival; Az egészségügyi alapellátás leterhelt (magas átlagéletkorú háziorvosok; bizonyos területeken hosszabb ideig betöltetlen praxisok); Prevenció és rehabilitációs tevékenységek alacsony súlya az ellátási folyamatban; Alacsony népsűrűség, öregedő népesség; A jelentős számú cigány kisebbség szegregációja; A szociális intézmények rossz állapota, akadálymentesítésük elégtelensége; Szenvedélybetegek szakellátási rendszere hiányosan kiépített; Hiányzó infrastruktúra és informatikai kapcsolat az egészségügyi alapellátás és az intézményrendszer között; Aprófalvas területeken a szociális alapellátások kiépítetlenek, égető a 50 C R O S T

51 közép-felsőfokú végzettségű szociális szakemberek hiánya. Fejlesztéspolitika Egyes kistérségekben igen magas a projektgeneráló aktivitás (Pécs, Kaposvár, Mohács); Elfogadott célrendszer az egész Dél-Dunántúl területére; Pécs és agglomerációja kijelölt országos növekedési pólus; a tematikus regionális növekedési zónák kijelölése megtörtént; Működő regionális tervezői hálózat; A megyei munkaszervezetek komoly fejlesztési kapacitásokkal rendelkeznek; A régió élénk és sokoldalú nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, sikeresen vesz részt az INTERREG-források pályázatain. LEHETŐSÉGEK Megfelelő fejlesztési ötletek hiánya több kistérségben (Csurgó, Barcs, Szigetvár, Szentlőrinc, Siklós); Sok kistérségben igen alacsony a projektgenerálási aktivitás; Hiányzó humán erőforrás a fejlesztési elképzelések megvalósításához (Nagyatád, Szigetvár, Sellye); Számos kistérség nem találta meg helyét a térstruktúrában; Kevés a jó minőségben kidolgozott regionális kulcsprojekt; Alacsony a regionális szintre allokált fejlesztési források összege; A határ menti fejlesztésekre fordítható források igen szűkösek. VESZÉLYEK Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra A természeti erőforrások komplex és környezettudatos hasznosítása (öko- és vízi turizmus, környezeti nevelés, tájgazdálkodás, biomassza termelés és hasznosítás, természetvédelem) magas környezeti minőséget biztosíthat a régióban; A régió energiaellátásának egy része biztosítható megújuló energiaforrások felhasználásával (biomassza, geotermikus- és napenergia). Mindez csökkenti az importszükségletet, az emissziót, valamint hozzájárul az EU által előírt kötelezettségek teljesítéséhez; Jelentős környezeti ipar telepíthető Források hiányában tovább lassul a települési szennyvízkezelő rendszerek kiépítése, a szennyvízkezelés megoldatlansága a felszíni és felszín alatti vizek további elszennyeződéséhez vezethet, veszélybe kerülhetnek az ivóvízbázisok; A növekvő gépjárműforgalom miatt a légszennyezettség mértéke tovább nő a nagyobb városokban, illetve a főbb közlekedési útvonalak mentén; Az elégtelen környezetvédelmi infrastruktúra gátolhatja a régióba irányuló befektetéseket és fejlesztéseket; Közösségi közlekedés részaránya C R O S T 51

52 a hulladékgazdálkodás meglevő rendszerére; Az egyedi szennyvízkezelési és a természetközeli szennyvíztisztítási beruházások megvalósítása megteremti az aprófalvak felzárkózásának lehetőségét; Környezettudatosság, ezzel a környezetbarát és alternatív közlekedési eszközök népszerűségének növekedése; Horvátország Uniós csatlakozásával a határmenti kapcsolatok intenzívebbé válnak. visszaszorul; Fokozódó mobilitási igény a munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének koncentrálódása miatt; A helyközi forgalomban a ma megrendelő állam nem decentralizálja a szolgáltatás ellátásával kapcsolatos jogokat; Gyorsforgalmi útépítések miatt a fő- és mellékúti hálózaton a fejlesztések lelassulhatnak, illetve leállhatnak; Repülőterek státuszának rendezése híján a forgalomnövekedés és a bevételek elmaradnak. Gazdaság Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése; Pécs EKF 2010 cím elnyerése a régióra irányítja a figyelmet; Régió javuló külső elérhetősége közúton, légi és vízi úton; A szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása az egyes társadalmi csoportok aktivitási arányának növekedését eredményezi; A turizmus kiemelt fejlesztése erős munkahelyteremtő hatást gyakorol a régióra. Tovább növekszik a régiók közötti fejlettségbeli különbség, illetve kiéleződnek a régión belüli fejlettségi különbségek; Az egyenlőtlen tőkebeáramlás, a helyi gazdasági potenciál gyengesége, valamint a képzett munkaerőnek az elmaradott területekről történő elvándorlása miatt növekszik Budapest dominanciája a vidéki térségekkel szemben; Magyarországra irányuló külföldi vendégforgalom térbeli koncentrálódása fokozódik; Külföldi befektető tőke továbbra is elkerüli a térséget; Árfolyamkockázat, terrorfenyegetettség növekedése; Az euró-zónához történő csatlakozás esetleges árfelhajtó hatása; A reálbérek csökkenése, a gazdasági környezet versenyképességének romlása, az 52 C R O S T

53 Oktatás, szociális szféra alacsony bérköltségre és betanított munkára építő, többnyire külföldi tulajdonban lévő vállalkozások elhagyhatják az országot, ami által nőhet a munkanélküliség. A felsőoktatási intézményeken alapuló regionális tudásközpontok kialakítása elősegítheti a tudásalapú regionális fejlődést, ezzel megerősíti a humán potenciált és javítja a régió versenyképességét; Az oktatás-képzés szerepének felértékelődése- új erőforrások (EU-források, magántőke, civil szféra) megjelenése a rendszerben; Szociális képzési potenciál kihasználásával szakemberképzés; A helyi szociális gazdaság fejlődése, a civil és a helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegítheti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, valamint a helyi szükségletek jobb kielégítését; Integrált szolgáltatásokat nyújtó központok kialakítása; A remélhető gazdasági növekedés lehetővé teszi az egészségügy finanszírozásának javítását, mind központi, mind helyi szinten; Ugyanez megteremtheti a feltételét a egészségromboló magatartásformák megváltoztatásának, ez alapot adhat a primer prevenció hatásfokának növeléséhez. A felsőoktatási intézményeken alapuló regionális tudásközpontok kialakítása elősegítheti a tudásalapú regionális fejlődést, ezzel megerősíti a humán potenciált és javítja a régió Agyelszívás és a szakképzett munkaerő elvándorlásának fokozódása; Az intézményfenntartó önkormányzatok romló financiális helyzete; A normatív finanszírozás rendszere az egymással való versengést, egymás ellen ható fejlesztéseket erősíti; Szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése; Az alapfokú oktatás további visszaszorulása az aprófalvakból; Országos átlagnál nagyobb mértékben csökkenő népességszám; Nem valósul meg az egészségügyi finanszírozási törvények pozitív reformja; Az időskorúak növekvő aránya egyre nagyobb igényeket támaszt a szolgáltatások iránt; Szegénység/mélyszegénység továbbörökítése. A jövedelmi különbségek és a társadalmi szegregáció növekedése veszélyezteti a társadalom kohézióját. Agyelszívás és a szakképzett munkaerő elvándorlásának fokozódása; Az intézményfenntartó önkormányzatok romló financiális C R O S T 53

54 versenyképességét; Az oktatás-képzés szerepének felértékelődése- új erőforrások (EU-források, magántőke, civil szféra) megjelenése a rendszerben; Szociális képzési potenciál kihasználásával szakemberképzés; A helyi szociális gazdaság fejlődése, a civil és a helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegítheti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, valamint a helyi szükségletek jobb kielégítését; Integrált szolgáltatásokat nyújtó központok kialakítása; A remélhető gazdasági növekedés lehetővé teszi az egészségügy finanszírozásának javítását, mind központi, mind helyi szinten; Ugyanez megteremtheti a feltételét az egészségromboló magatartásformák megváltoztatásának, ez alapot adhat a primer prevenció hatásfokának növeléséhez. helyzete; A normatív finanszírozás rendszere az egymással való versengést, egymás ellen ható fejlesztéseket erősíti; Szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése; Az alapfokú oktatás további visszaszorulása az aprófalvakból; Országos átlagnál nagyobb mértékben csökkenő népességszám; Nem valósul meg az egészségügyi finanszírozási törvények pozitív reformja; Az időskorúak növekvő aránya egyre nagyobb igényeket támaszt a szolgáltatások iránt; Szegénység/mélyszegénység továbbörökítése. A jövedelmi különbségek és a társadalmi szegregáció növekedése veszélyezteti a társadalom kohézióját. Fejlesztéspolitika A regionális szintű projektgenerálás intenzívebbé válik, a kistérségi területfejlesztési munkaszervezetek aktivitása tovább nő; A kijelölt növekedési pólusok valódi dinamizáló szerepet töltenek be a régióban; A közszolgáltatások színvonala javul a komplex közszolgáltatásszervezés eredményeképpen; Komolyabb uniós források, célzottabb, tervszerűbb forrásfelhasználás 2007 után; Dél-Dunántúli Regionális Kockázati Egyes elzárt (főleg határmenti) kistérségek nem találják meg helyüket, leszakadásuk tovább folytatódik; A fejlesztési pólusok nem tudják dinamizálni a régiót, elszívják az erőforrásokat a perifériáktól; Egyes térségek elnéptelenedése következtében nem lehet a közszolgáltatásokat mindenütt a megfelelő színvonalon fenntartani; A decentralizáció nem valósul meg, tartósan fennmarad az ország Budapest-centrikussága, a fejlesztési források elosztásakor a 54 C R O S T

55 Tőkealap létrehozása; A decentralizációs folyamatok felgyorsulása, regionális szintre allokált fejlesztési források növekedése; Erős, regionális közreműködő szervezetek a 2007 utáni forráselosztási folyamatban. A regionális szintű projektgenerálás intenzívebbé válik, a kistérségi területfejlesztési munkaszervezetek aktivitása tovább nő; A kijelölt növekedési pólusok valódi dinamizáló szerepet töltenek be a régióban; A közszolgáltatások színvonala javul a komplex közszolgáltatásszervezés eredményeképpen; Komolyabb uniós források, célzottabb, tervszerűbb forrásfelhasználás után; Dél-Dunántúli Regionális Kockázati Tőkealap létrehozása; A decentralizációs folyamatok felgyorsulása, regionális szintre allokált fejlesztési források növekedése; Erős, regionális közreműködő szervezetek a 2007 utáni forráselosztási folyamatban. központi dominál. érdekérvényesítés Egyes elzárt (főleg határmenti) kistérségek nem találják meg helyüket, leszakadásuk tovább folytatódik; A fejlesztési pólusok nem tudják dinamizálni a régiót, elszívják az erőforrásokat a perifériáktól; Egyes térségek elnéptelenedése következtében nem lehet a közszolgáltatásokat mindenütt a megfelelő színvonalon fenntartani; A decentralizáció nem valósul meg, tartósan fennmarad az ország Budapest-centrikussága, a fejlesztési források elosztásakor a központi érdekérvényesítés dominál. 3.4 A Dél-Dunántúllal határos horvátországi megyék (Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente, Kapronca-Kőrös) helyzetének elemzése A megyékről általában A horvátországi Dél-Dunántúl a Dél-Dunántúllal határos térség három megyét foglal magában: Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamente és Eszék- Baranya megyét, melyek együttes területe 7919 km 2, lakosainak száma kb. 550 ezer fő. A 6. táblázat bemutatja a területet, lakosságszámot és az alapvető gazdasági mutatókat. C R O S T 55

56 Mutató Eszék- Baranya megye Verőce- Drávamen te megye Kapronca- Kőrös megye A három megye együtt Horvátország Terület (km 2 ) Önkormányzatok száma Városok száma Települések száma Lakosság, Férfiak Nők Népsűrűség, (fő/km 2 ), Aktív népesség Aránya az össznépességből (%) Mezőgazdasági foglalkoztatottak Aránya az össznépességből (%) Mezőgazdasági művelésbe vont terület (ha) Erdőterületek (ha), Bejegyzett vállalkozások száma, Foglalkoztatottak, Munkanélküliek, Külgazdasági 79,7 46,2 71,8 69,0 78, , , , , , * ,5 56 C R O S T

57 kapcsolatok, Kivitel (ezer USD) Behozatal USD) (ezer Egészségügyi ellátás, háziorvosok fogorvosok gyógyszertárak táblázat: A három megye számokban 28 A táblázatból látszik, hogy a Dél-Dunántúl Horvátország területének 14%-át alkotja, melyen az ország lakosságának 12%-a él. A megművelt területek aránya 15,4%, mely túlnyomóan agrárjellegű vidéket takar, ahol a népesség túlnyomó többsége mezőgazdaságból és mezőgazdasági termékek feldolgozásából él. Eszék-Baranya megye, mint területi önkormányzati szint Horvátország északkeleti részén található, a pannóniai síkságon, területe 4152 km 2. Területe kiterjed a Dráva alsó folyásától annak dunai torkolatáig. A Duna ártéri területén alakult ki a Kopácsi rét (Kopački rit), számos madárfaj világhírű szálláshelye, természetvédelmi parkká nyilvánított, különleges védettséget élvező zoológiai rezervátum. A térség agrárjellegéről árulkodik a tény, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek kiterjedése ha, ha-t erdő borít. Kapronca-Kőrös megye Horvátország északnyugati részén található, a közép-horvátországi megyék csoportjába tartozik. Az ország természetföldrajzi lehatárolása alapján a pannóniai nagyrégió része, de belenyúlik az észak-nyugat-horvát nagyrégióba is. A megye térszerkezetileg igen heterogén, több tájegységet foglal magában, melyek nem csak természetföldrajzi értelemben, hanem gazdasági, közlekedési és más szempontokból is különböznek egymástól. A megye északkeleti részét a Dráva völgye alkotja, ezen a vidéken túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenység zajlik, jelentős olaj- és földgázlelőhelyek találhatók. A térségben viszonylag nagy és koncentrált települések találhatók, ahol a Kaproncával meglévő jó közlekedési kapcsolatok eredményeként bizonyos szintű urbanizáció jellemző. A térség központi települése mindenekelőtt Kapronca (Koprivnica), hagyományos központ a megye alföldi és hegyi jellegű tájainak találkozásánál, valamint a kisebb Szentgyörgy (Đurđevac), a 28 Forrás: Republika Hrvatska, Osječko-baranjska županija, Županija u brojkama 2005., Eszék C R O S T 57

58 síkság keleti részén. A megye magasabb fekvésű részeit a Kalnik-hegység és a Bilogora alkotja, dombvidéki jellegű tájaival. Ezen a területen kisebb, vidékies települések jellemzők (Kőrös (Križevci) kivételével), különösen negatív demográfiai mutatókkal. Verőce-Drávamente megye Horvátország kontinentális részén található, Közép- és Kelet-Horvátország találkozásánál. A megye alakja nyújtott keletnyugati irányban, világos térszerkezeti választóvonalat húz az északi drávamenti síkság, valamint a Bilogora és a Papuk északi hegyes-dombos lejtői között. A megye túlnyomó része, 57%-a művelt terület, mely zöme földművelési célú. A síksági jellegű vidéket képviseli a Dráva menti lapály (Dráva-medence), a déli részen pedig a Bilogora, a Papuk (magassága 850 m) és a Krndije észak-keleti láncainak lejtői találhatók, melyet vízfolyások szabdalnak. A terület jelentős része, 43,37 km 2 elaknásított, mely a megye területének 2,14%-a. A megye demográfiai mutatói kedvezőtlenek, a természetes szaporulat folyamatosan csökken A térség gazdasága Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság nem kifizetődő tevékenység, a mezőgazdasági termékek feldolgozása az átalakulást követően a kaproncai Podravka kivételével nem tudott megerősödni, a munkanélküli-nyilvántartás alapján az összes horvátországi munkanélküli 22,7%-a, a dolgozók mindössze 10,5%-a él a régióban. Ez a helyzet hat a bruttó hazai termék összegére, melyet a 7. táblázat mutat be. Megye BRUTTÓ HAZAI TERMÉK MEGYÉNKÉNT GDP/fő (USD) I-IX. Változás 2002-höz képest Eszék-Baranya Kapronca-Kőrös Verőce-Drávamente HORVÁTORSZÁG Zágráb város táblázat: A Dél-Dunántúl GDP-adatai Forrás: Intelektualni kapital (2004. január), a Horvát Gazdasági Kamara és a Deloitt elemzései alapján 58 C R O S T

59 Mindhárom megye a bruttó hazai termék szempontjából a horvát átlag alatt teljesít. A jelentős cégek, kereskedelmi láncok, a biztosítótársaságok, bankok központjai a fővárosban találhatók, mely rányomja bélyegét a mutatókra. A természeti viszonyok Eszék-Baranyában elsősorban a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. Termelési kapacitásait tekintve Eszék-Baranyát mindenekelőtt a legjobb minőségű horvát gabonatermő vidékként szokás említeni. A legfőbb mezőgazdasági termény a búza és a kukorica, a cukorrépa, valamint az olajbogyó. Erre épül az állattenyésztő ágazat, melyben a marha- és sertéstenyésztés, valamint a baromfitartás dominál. Jelentős a tej- és tojástermelés, a megyében működik mintegy 450 méhész ben a megyében 3 ezer hektárnyi szőlő volt, 93 ezer hl bor készült. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszertermelés és az italgyártás képviseli, mely a megye ipari termeléséből össztömeg alapján 30%-kal részesül. Emellett jelentős a cellulóz-, a papír és a különböző papírtermékek gyártása, mely 14,6%-ot képvisel. Harmadik helyen az egyéb, nem fémalapanyagú alapanyagok, építési anyagok gyártása, melyek részesedése 13%. A megyében szintén fontos tevékenységnek számít a vegyszerek és vegyipari termékek előállítása, melyek az ipari termelésből 7,8%-kal részesednek. 30 Ami a megye területén az építőipari beruházásokat illeti, Kelet-Horvátország újjáépítésének idején igencsak megnőtt azon üzleti vállalkozások száma, melyek magasépítéssel, szereléssel és építési-kivitelezési munkákkal foglalkoznak. Eszék-Baranyában zajlanak különféle gazdaságösztönző tevékenységek. A megye társtulajdonosa az Eszéki Vámszabadterületnek (Slobodna zona Osijek). A vámszabadterület megnyitásának célja hazai és külföldi befektetők számára gyártóüzemek létesítésének segítése. A vámszabadterületen kívül a megye segíti az ipari parkok és inkubátorházak megnyitását a városok és a nagyobb járások gazdaságának fejlesztése érdekében. Kapronca-Kőrös megyében a jövedelemtermelő képesség szempontjából 50% a feldolgozóipar részesedése, 30%-kal részesedik a kereskedelem, 30 Forrás: Osječko-baranjska županija, Županija u brojkama, C R O S T 59

60 4%-kal a mezőgazdaság és az építőipar, valamint 4%-ot tesznek ki az egyéb ágazatok (fuvarozás, tárolás, telekommunikáció stb.). A vállalkozói kedvet mutatja és közt a regisztrált vállalkozások számának állandó növekedése. A megyében egyre több ipari és vállalkozási övezet alakul vállalkozásfejlesztési céllal. Létező ipari és vállalkozó központ van Kaproncán, Kőrösön, Szentivánzsabnón (Sveti Ivan Žabno), Vojakovački Kloštar-ban és Szentgyörgyön. Újabb ipari és vállalkozási övezetek megnyitását már csak a központi települések környékén tervezik, illetve a már meglévő ipari zónák terjeszkedésével alakíthatók ki új ipari parkok. A tervekben szerepel a geotermikus hőforrások hasznosítása, előtte szükséges a geotermikus energia előállításának technikai és a gazdaságossági megvalósíthatóságát tanulmánnyal alátámasztani. A terület legnagyobb része mezőgazdasági célra hasznosul, így erre kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A megye hegyvidéki részein megfelelőek az állattenyésztés, gyümölcs- és szőlőtermesztés feltételei. Nagy problémát jelent a mezőgazdasági termékek disztribúciója, melynek megoldását elő kell segíteni megyei nagybani piac létesítésével, szárítók, hűtőházak, silók, közraktárak stb. kiépítésével. Verőce-Drávamente megye mezőgazdaságában a feldolgozó-ipar részesedése a legnagyobb 43%, 29%-ot képvisel a kereskedelem, 16%-ot a mezőgazdaság, 12%-ot az egyéb tevékenységek. A legnagyobb visszaesés a mezőgazdaságban, részben a közlekedésben és az építőiparban tapasztalható, kisebb részben az egyéb ágazatokban. A megyében egyfelől megfigyelhető a vállalkozások számának növekedése, másfelől nő a megszűnő vállalkozásoké is. A évben jelentősebb az új technológiákba, know-how-ba történő befektetés. A legnagyobb beruházások a fémfeldolgozásban, az építőanyag-iparba, a faiparban, az építőiparban és részben a mezőgazdaságban figyelhetők meg. A gazdasági helyzet javítása érdekében a megye támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy azok növekedésgeneráló tényezővé tudjanak válni ben a három megye külkereskedelmi forgalma együttesen 1203,3 millió USD volt. A kivitelt elsősorban ipari termékek: bútor, cukor, burkolólapok, dohány, mezőgazdasági termékek, fém- és faipari termékek alkotják. A legjelentősebb partnerországok: Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Franciaország illetve Bosznia-Hercegovina Humán szféra: oktatás és szociális ellátás A térségben az oktatási-tudományos, kulturális, egészségügyi és szociális ellátó és tájékoztató rendszer fejlettnek nevezhető. A gyermekek oktatása és társadalmi nevelése 165 általános, számos középiskolában, valamint ún. iskola előtti (óvoda stb.) intézményben zajlik. Mindhárom megyében fejlett egészségvédelmi hálózat működik. A Közegészségügyi Intézet egészségügyi-megelőző és tisztiorvosi funkciókat lát el a városi 60 C R O S T

61 kórházakban. Ezen alapszintű egészségvédelmi funkciók mellett szervezett járóbeteg-ellátás van minden járási székhelyen és a nagyobb településeken. A Dél-Dunántúl tudományos életének fő központja az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, mely 11 felsőoktatási intézményt foglal magában, eszéki központtal (közgazdasági, jogi, orvosi, mezőgazdasági, élelmiszertechnológiai, gépészmérnöki, elektromérnöki, építőmérnöki, bölcsészettudományi kar, művészeti akadémia, valamint tanárképző főiskola), valamint négy tagozatát (matematikai, fizikai, kémiai és biológiai) más egyetemeknek. Ezek együttes tevékenysége biztosítja a felsőoktatás széles spektrumát és megfelelő színvonalát. Az egyetemmel együtt a város társtulajdonos az Eszéki Technológiafejlesztő Központ Kft.-nek. Eszéken működik a Horvát Tudományos Akadémia Tudományos és Művészeti Intézete (HAZU) is. A Kőrösön működő Gazdasági Főiskolának három szaka van: általános, földművelési, állattenyésztési; gyakorlati programmal rendelkezik, a vidékkel együttműködve speciális szemináriumokat szervez mezőgazdasági termelők számára. A Spliti Főiskolával együttműködve Kőrösön 2000-től szerveznek a hallgatók számára számviteli és kisvállalkozás-gazdaságtani szakot is. Kaproncán népfőiskola működik, mely 1996-től a Varasdi (Varaždin) Egyetemmel együttműködve üzleti főiskolát indított a városban üzleti gazdaságtan (kétéves szakképzés) szakon, majd 2003-ban megkezdődött a négyéves személyügyi szervező szak. A varasdi Szervezési és Informatikai Karral együttműködve 2002-ben két éves személyügyi-szervezési szakképzés indult információtechnológia alkalmazása a foglalkoztatásban címmel márciusában a Verőce-Drávamente Megyei Közgyűlés elfogadta a Verőcei Turizmusmenedzsment és Informatikai Főiskola alapításáról szóló megállapodást, melynek alapítói közt van Verőce (Virovitica) városa is. A megyében ezen kívül Szlatinán (Slatina) népfőiskola működik Idegenforgalom A Dél-Dunántúl a Drávától délre is számos vonzerővel rendelkezik. A desztinációk a következőképpen csoportosíthatók. Városok Eszék, Kapronca, Verőce, Orahovica, Valpó (Valpovo), Diakóvár (Đakovo), Kőrös (Križevci), Nasic (Našice), Szentgyörgy a fő turistaattrakciók a régióban, ezt támasztja alá a meglévő vendéglátó-ipari kínálat, a fesztiválok és az értékes kulturális és természeti örökség. Izgalmas turisztikai célpont lehet a régi horvát nemesség ismert kastélyainak megtekintése Eszéken, Nasicon, Valpón, Alsómiholjácon (Donji Miholjac), Erdődön (Erdut), Bellyén (Bilje), a Jankovics-kastély Suhopoljén, a verőcei ferences rendház stb. A Dráva és a Duna mente C R O S T 61

62 A Dráva menti térség ökológiai értékeiből kifolyóan nemzetközi jelentőségű. Ezen a területen található Hlebine és Naiv Művészeti Galéria, mely szintén nemzetközi vonzerő. A Dráva mentén elhelyezkedő országos szintű vonzerőnek tekinthető a Soderica (Šoderica) és a Veliki Pažut, mint zoológiai rezervátum. A Soderica sport és rekreációs céllal látogatott, a Veliki Pažut az oktatási célú és kirándulóturizmus kedvelt célpontja. A kontinentális turizmus kiemelt célpontja a Kopácsi Rét Természeti Park területén található egyedülálló ökológiai oázis. Ennek alapja az egyedülálló táj, a gazdag és különleges növény- és állatvilág. Regionális szintű vonzerőt képviselnek a Dráva mentén a répási (Repaš) vadászterület, a Crni Jarci erdőrezervátum, a jegeniši fűrdőhely, a Mura és a Dráva torkolata, a Križnica, Jelkuš, Šironski otok természetvédelmi területek, valamint a Vir nevű mocsárvilág. A Dráva és a Duna lehetővé teszi turisták körbeutaztatását hajóval, így bejárhatók a neves kulturális emlékhelyek, szakrális nevezetességek, az öko- és etnológiai örökségi helyszínek. A Dráva mentén tervben van kerékpárút kiépítése, mely összeköti a magyar és horvát oldali látnivalókat. A kerékpárutak mentén szükséges kisebb vendéglátó létesítmények kialakítása, tervben van Baranyában ezen kerékpárút-hálózatba a borutak bekapcsolása is. Ennek megvalósulása esetén egy összefüggő turisztikai-rekreációs kínálat jönne létre a Dél-Dunántúl magyar és horvát oldalán. A Dráva a legnagyobb és a halakban leggazdagabb folyó, melyben megtalálható szinte az összes édesvízi halfajta. Hegyvidéki területek A hegyvidéki területeken nemzeti szintű vonzerő a Kalniki téjegység, a kalniki vár és a Kis-Kalnik, a Papuk Természeti Park, a Jankovaci Parkerdő, a Sekulinac erdőrezervátum, valamint Ružica középkori vára Orahovica mellett. A felsorolt helyszínek kiválóan alkalmasak kiránduló, sport, rekreációs, illetve oktatási turisztikai célra. Gyógyturizmus A geotermikus vizek lelőhelyei az egészségi- és rekreációs turizmus számára jelentenek potenciált. A turisztikai vonzerők közül meg kell említeni a Bizovácfürdő (Bizovačke toplice) termálriviéráját, mely hotelekkel jó minőségű gyógyvizével nyújt sportolási, rekreációs, fizikoterápiás szolgáltatást. Geotermikusvíz-lelőhelyeket találtak többek között Kutnjakon 62 C R O S T

63 és Ferdinandovacon is, ez olyan lehetőség, aminek a kihasználása még nem kezdődött meg. Borturizmus Mára több borász képes felhasználva a szakmai és tudományos eredményeket jelentős minőséget előállítani ebben a turisztikai szegmensben. A szortimentek legjellemzőbb fajtái errefelé a rizling, a szürke és fehér pinot, kisebb területeken a chardonnay, a sauvignon, a zöldszilváni, a kékfrankos és az asztali fajták széles választéka. Szervezett borutakról egyelőre nem beszélhetünk. A bortermelés és a borturizmus a legmagasabb színvonalat Eszék-Baranyában, Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) és Erdőd környékén érte el. Verőce-Drávamente megyében megrajzolható egy ún. borászati tengely, mely a drávamenti főközlekedési úttal párhuzamosan húzódik keletről nyugati irányba, azonban a borút megjelölést egyelőre túlzónak lehet tekinteni. Vallási turizmus Egyre komolyabb érdeklődés mutatkozik a vallási turizmus iránt, azok iránt a szentélyek iránt, melyekben igencsak bővelkedik a térség, így a diakóvári katedrális, az almási (Aljmaš), ilači, šumanovaci, dragutini szentélyek. II. János Pál pápa utolsó látogatása alkalmával felszentelték Tikvesen (Tikveš) az ökomenizmus kápolnáját, ahova a hívők szívesen látogatnak és zarándokolnak. A turisztikai és szálláskínálat a turizmus egyik vizsgált területén sem nevezhető megfelelőnek. Bővíteni kell a kapacitásokat, gazdagítani a kínálatot. Így egyes elnéptelenedő települések rekreációs funkcióhoz juthatnak, ugyanis fékezni az újabb üdülőövezetek létrejöttének folyamatát, melyek révén megnövelik a beépített területek arányát a természetes állapotban tartott területek rovására (Drávamente, Bilogora, Kalnik). Az új kapacitások kiépítésekor a beruházásoknak a meglévő, hátrahagyatott objektumokra kell kiterjednie elsősorban. A meglévő vadász- és halászházak kihasználatlan kapacitásokat jelentenek, melyek újjáélesztése és hasznosítása kívánatos. A tradicionális tevékenységek (kézművesség, mezőgazdaság) és a helyi jellegzetességek fejlesztése a turizmus szempontjából szintén fontos tényező Természet- és környezetvédelem A Horvát Köztársaság Természetvédelmi törvénye 31 a védett területek hét fajtáját különbözteti meg: szigorúan védett rezervátum, nemzeti park, különleges védettségű rezervátum, természeti park, regionális park, 31 Zakon o zaštiti prirode (Narodne novine 162/03) C R O S T 63

64 természeti műemlék, jelentős tájegység, parkerdő, parképítészeti műemlék. Szigorúan védett rezervátum és nemzeti park a három megye területén nem található. Különleges védettségű rezervátumból több is található (Szentgyörgyi Homok, Kis-Kalnik, Veliki Pažut, Crni Jarci stb. 7. térkép). Természeti parkból kettő található a térségben: a Kopácsi Rét és a Papuk Természeti Park. Az alacsonyabb szinten védett területek száma több tízre tehető. Indokolt lenne a Drávamente teljes hosszában, összefüggő védett területté nyilvánítása, ugyanis jelenleg az egyes megyék területén a területek különböző szintű védettséget élveznek. 7. térkép: Védett területek a Dráva mentén 32 Mindhárom megyében működnek a természetvédelmi területek kezelését végző hatóságok, melyek azon kívül, hogy kezelik a megyei hatáskörben lévő védett területeket, célokat tűznek ki a természet- és környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésére vonatkozóan. Mindhárom megyében születtek különböző tanulmányok és programok a környezetvédelem területén, melyek a következő problémákat ölelik fel. Hulladékkezelés 32 Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal 64 C R O S T

65 A három megyében csakúgy, mint egész Horvátországban nem megfelelő a hulladékok elszállítása és kezelése, a legnagyobb megoldásra váró környezeti probléma. Probléma a hulladékok megfelelő elhelyezése és a hulladékok nem megfelelő szintű ellenőrzése. Nincs megfelelő tároló a nem veszélyes ipari hulladékok számára, így annak kezelése a kommunális hulladékkal együtt történik. Az elmúlt pár évben a helyzet azonban valamelyest javult. A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap segítségével megkezdődött a legnagyobb szemétlerakók rehabilitációja, a további, előírásoknak megfelelő lerakás feltételeinek megteremtése. A helyi önkormányzatok a megyék és a minisztériumok segítségével rehabilitálják az ún. illegális szemétlerakó helyeket. Sajnos máig még több járást nem sikerült bekapcsolni a szervezett hulladékszállításba, így a polgárok maguk viszik a hulladékukat az illegális lerakókba. Levegőminőség Eszék levegőjének minőségét óta vizsgálják, amit folyamatosan kiterjesztettek a többi szlavóniai és drávamenti városra is. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy egyik mérőállomáson sem haladja meg az egészségügyi határértéket az ólom, kadmium és tálium mértéke ben az allergén virágporok koncentrációjának méréséhez kapcsolódóan a megkezdődött a levegőben található parlagfű koncentrációjának mérése, 2002-től pedig a többi allergén növényé. Ökológiai katasztrófák Katasztrófákat túlnyomórészt tűzesetek okoznak. A tüzek a védett területeken a víz, a levegő és a talaj szennyezésén kívül növény és állatfajokat pusztítanak ki, elpusztítják az állatok természetes élőhelyeit. A hulladéklerakókon igen gyakoriak a tűzesetek, mivel a nem megfelelő hulladék-elhelyezés gyakran vezet gyújtogatásokhoz. Vizek védelme A szennyvizek elvezetése és tisztítása mely a régió területén nagymértékben elmarad a vezetékes vízellátásba bevont terület kiterjedésétől bizonyítottan az egyik legfontosabb faktor a felszín alatti és felszíni vizek védelme szempontjából. A szennyvízelvezetés egyelőre csak a nagyobb településeken megoldott, míg a kisebb települések és a külterületek esetében megoldatlan a szennyvízelvezetés. A közösségi szennyvízkezelő rendszerek a szennyvizet gyakran a vízgyűjtőkbe engedik előzetes tisztítás nélkül, ami az ökoszisztéma leromlásához vezet a kisebb vízfolyások környékén. Talajvédelem A talajterhelési vizsgálatok kimutatták, hogy a Horvátország egyes részein, így Kelet-Horvátországban is, jellemző közepesen és erősen terhelt talajok kialakulásának okozói a peszticidek és más biocidek, a kommunális és ipari szennyvizek, a humusz csökkenése, a talajvízszint stagnációja, a C R O S T 65

66 talajszerkezet károsodása és tömörödése, a települések, ipari létesítmények, egyéb tartósan jelen lévő objektumok, az alumínium-, kavics, homok- és kőbányászat kiterjedésének növekedése. Elaknásított területek A legújabb kutatásoknak megfelelően az elaknásított területek jelenlétét is környezetszennyezésnek tekintjük. A mai adatok szerint a régió területének mintegy 5%-a aknagyanús. Az aknamentesítés jelenlegi üteme messze nem kielégítő, sürgős felgyorsítása sürgető feladat. Mindemellett az aknásított területek a bio-élelmiszer termelése szempontból különös lehetőségeket rejtenek: olyan területekről van szó, ahol már éve nem történt semmilyen kémiai jellegű beavatkozás a talajba. A talaj, levegő és a vizek védelmének elősegítése érdekében 2003-ban Eszéken megkezdte működését a Talajtani Intézet, melyet a Horvát Kormány 2001-es rendeletével állított fel Közlekedési kapcsolatok A régió közlekedés-földrajzi helyzetét kétirányú közlekedési folyosók határozzák meg: elsődleges és másodlagos tanszverzális irányok és egy longitudinális folyosó. A transzverzális összeköttetés lehetővé teszi Horvátország és az Adria kapcsolatát a közép-európai országokkal. Az V/B korridor [Muracsány (Goričan) Varasd Zágráb] Kapronca-Kőrös megye nyugati határa mentén húzódik. Eszéken halad keresztül az V/C folyosó, mely Európa északi részét (Baltikum) köti össze az Adriai tengerrel. Ennek részeként előkészítés alatt áll a Budapest Eszék Szarajevó Ploče szakaszon a gyorsforgalmi út kiépítése. A másodlagos transzverzális vonalak a megyeszékhelyeket kötik össze a zágrábi medencével és a szlavóniai makrorégió déli peremén húzódó autópályával, illetve gyorsforgalmi úttal (X. folyosó). Ezek a másodrendű főútvonalak igen nagy átmenő nemzetközi teherforgalmat is bonyolítanak, folyamatosan lakott területeken haladnak keresztül, emiatt igen balesetveszélyesek. A longitudinális közlekedési kapcsolatot egyfelől a már említett X. korridor horvátországi szakasza [Zágráb Bród (Slavonski Brod) Lipovac] bonyolítja, mely a vizsgált térségtől távol, illetve Eszék-Baranya déli peremén halad, így a belső területeket nem tárja fel. A régió szempontjából nagyobb jelentőségű a Dráva menti síkságon húzódó főközlekedési útvonal, mely Közép- Horvátországot köti össze Kelet-Horvátországgal, így a vizsgált régió megyeszékhelyeit is. Ez a főútvonal a honvédő háború során az egyik leginkább használt közlekedési folyosó volt. Ez a vonal is igen leterhelt, nagy a nemzetközi átmenő forgalom, zömében lakott területeken halad keresztül. Minősége a folyamatos felújítások következtében megfelelő, de 66 C R O S T

67 mindenképpen fejlesztésre szorul. A horvát kormány tervei között szerepel a gyorsforgalmi úthálózat bővítése a térségben, mely kapcsolatot teremtene az V/B és a X. korridor között, valamint a megyeszékhelyek és a főváros között (a feketével jelzett szakaszok a 8. térképen). 8. térkép: A határmenti megyék fő közlekedési útvonalai 33 Közúti határátkelő a régióban öt darab található: Góla (Gola), Trézenföld (Terezino Polje), Alsómiholjác, Petárda (Baranjsko Petrovo Selo) és Dályok (Duboševica). Áru- és személyforgalom szempontjából a legnagyobb forgalmat azonban a muracsányi átkelő bonyolítja, mely a vizsgált térségen kívül található, az V/B folyosóra illeszkedik. A régióban találhatók közül Trézenföld és Dályok (V/C folyosó) szerepe a legjelentősebb. A vasúti közlekedés két nemzetközi transzverzális magisztrálén bonyolódik [Botovo Kapronca Kőrös, Pélmonostor (Beli Manastir) Eszék Vinkovci], melyek nem teremtenek kelet-nyugat-irányú kapcsolatot a vizsgált régió központjai között. Elsőrendű belföldi vasúti összeköttetés van a Varasd Kapronca Szentgyörgy Verőce Nasic Eszék Erdőd vonalon, valamint egy 10 km hosszú mellékvonal Pčelić és Banova Jaruga közt. A Duna teljes horvátországi szakaszán (mint a VII. transzeurópai közlekedési folyosó), a Dráva Alsómiholjácig nemzetközi vízi út, bekapcsolja 33 Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal C R O S T 67

68 a régiót a nemzetközi folyami hajózásba. Az Eszék melletti két repülőtér (Osijek, Klisa) biztosítja a regionális repülőterek hálózatához való kapcsolódást Csatlakozási, projektfejlesztési tapasztalatok Eszék-Baranyában Eszék-Baranya már jó ideje alakít ki határon átnyúló, interregionális, illetve transznacionális kapcsolatokat államokkal, régiókkal és különféle intézményekkel, melyek tagjai az Európai Régiók Gyűlésének (AER), így Ausztriával, Bosznia-Hercegovinával, Magyarországgal, Olaszországgal, az EU új tagországaival, pl. Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával stb. Kiemelt kapcsolatot alakított ki a következő régiókkal: a bosznia-hercegovinai Bosna-Podrinai, Hercegovina-Neretva Kantonnal, Szarajevó Várossal, a Nyugat-Hercegovinai Kantonnal és a Zenica-Doboji Kantonnal; Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyékkel; Friuli-Venezia-Giulia Autonóm Régióval Olaszországból; Valamint a Vajdasággal Szerbia-Montenegróból. Eszék-Baranya megye, valamint Eszék városa a belga fővárosban közös képviseletet fog nyitni az Európai Régiók Gyűlésével való sikeres együttműködés érdekében, valamint hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak és lehetőségeinek. Ezt megelőzően 2001-től 2003-ig Eszék-Baranya az AER munkájában megfigyelőként tevékenykedett. A megye október 14-én nyújtotta be hivatalos, teljes jogú tagságért folyamodó kérelmét a szervezethez. Az AER fennállásának 20. évfordulóján rendezett ülésen november én Strasbourgban kinyilvánították, hogy Eszék-Baranyának megadják a tagrégió-státuszt. A tagsági státusztól a megye az új együttműködési területek kialakítását, előnyösebb nemzetközi pozíció elérését várja, valamint az Unió előcsatlakozási alapjainak hatékonyabb igénybe vételét. Eszék-Baranyában jelenleg 25 folyamatban lévő projektet koordinálnak, melyek 2010-ben be is fejeződnek. Ebből 22-t az Európai Unió forrásai társfinanszíroznak, ezekben a megye, mint partner jelenik meg. Pályázóként, illetve társ-pályázóként három projektben vesz részt, melyek közösségi támogatásban részesülnek az Európai Bizottság Delegációjának (DEC) döntése függvényében. Összköltségvetésük mintegy 3 millió euró. A projektek: Családi gazdaságok fenntartható fejlesztése Baranyában; Szoros kultúrturisztikai együttműködés Eszék-Baranya megye, Baranya megye, Eszék és Pécs városa közt (CoCuCo); 68 C R O S T

69 Határon átnyúló gyógynövénygyűjtő- termelő és felvásárló hálózat kiterjesztése a határmenti térség gazdaságának fejlesztése érdekében (Herbal Network). Eszék-Baranya EU által társfinanszírozott nemzetközi együttműködési projektekben való részvételét decemberi állapot szerint a 8. táblázat mutatja. Projekt címe Forrás Partner Partner státusza Gazdaságfejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása Baranya megyében és az Eszék-Baranyai zsupánságban CROST: Projektfejlesztő műhelymunka-sorozat Horvátország és a Dél- Dunántúl határmenti megyéinek helyi szereplői számára A mohácsi inkubátorház fejlesztése horvátmagyar együttműködésben Herbal Network: Határon átnyúló gyógynövénygyűjtőtermelő és felvásárló hálózat kiterjesztése a határmenti térség gazdaságának fejlesztése érdekében A drávamenti ökológiai régió alapjainak Az információs társadalom fejlesztési stratégiaalkotási projektje Phare Kísérleti Kisprojekt Alap Magyarország- Horvátország Phare Kísérleti Kisprojekt Alap Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat Pélmonostor Város Önkormányzata Horvát Munkaügyi Hivatal Eszéki Területi Szolgálat Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat Erdődi Járás Önkormányzata Partner Partner Partner Partner, társfinanszíro zó. Partner Partner C R O S T 69

70 CoCuCo: Komplex kulturális turisztikai együttműködés Eszék, Eszék-Baranya, Pécs és Baranya között Dráva menti közös kulturális és turisztikai térség Helyreállítási munka a Dráva folyón Smart Region: együttműködési potenciál fejlesztése regionális fejlesztésért felelős aktorok között INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Integrált vízrajzi, vízminőségi és ökológiai monitoringrendszer INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG CADSES IIIB Eszéki Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat Eszék Város Önkormányzata Darázs (Draž) Járás Önkormányzata Alsómiholjác Város Önkormányzata Horvát Vizek* Horvát Vizek* Eszék Város Önkormányzata Partner, társfinanszíro zó. Partner Partner Partner Partner * Országos hatsákörű szerv területi igazgatósága. Mivel Eszék-Baranyában és Verőce- Drávamente megyében illetékes részlege Eszéken található, ennél a megyénél tüntetjük fel. 8. táblázat: Eszék-Baranya nemzetközi együttműködési projektekben való érintettsége Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok Kapronca-Kőrös megyében Kapronca-Kőrös megye, mint területi önkormányzati szint, részese az integrációs folyamatnak. Megyei szinten működik a Megyei Európai Integrációs Tanács. A Tanács hivatalosan a megye európai együttműködési és európai integrációs, projektfejlesztési munka- és tanácsadó testülete. A Tanács közreműködik a megye európai régiókkal való kapcsolatainak kialakításában, jogi, gazdasági és egyéb együttműködésekben vesz részt megyei szinten. 70 C R O S T

71 Kapronca-Kőrös megye eddig különböző módon vett és vesz részt integrációs projektekben: mint partner saját anyagi hozzájárulás nélkül, illetve mint projektmegvalósítás terepét biztosító területi szint. Több INTERREG IIIB CADSES projektben működik közre a megye saját hozzájárulás nélkül. A hasonló együttműködések lehetővé teszik, hogy partnerként közvetlen betekintést nyerjen egy projekt megvalósításának menetébe, megismerje, mely területeket érdemes kiemelt figyelemmel kezelni. Az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország programban való részvétel, annak két pályázati fordulója az első közvetlen projekttervezési és pályázati tapasztalatokat hozta a megye számára. A CROST projektben való részvétel Kapronca-Kőrös részéről teljesítette a kitűzött célokat. Jelentősége több szempontból kiemelkedő: projektötletek kialakítása, projekttervek készítése, személyes ismeretségek kialakítása magyar kollegákkal, saját projektcsapat felállítása. Mindez valós tapasztalatnak nevezhető, mely a jövőbeli pályázati fordulókra kialakítandó projektek tervezése során jól használható. Projekt címe Forrás Partner Együttműkö dés módja Drava River Basin INTERREG IIIB CADSES CROST Phare Kísérleti Kisprojekt Alap Magyarország- Horvátország Villas, Stately Homes and Castels INTERREG CADSES IIIB MATRIOSCA INTERREG IIIB CADSES Három folyó kerékpáros túraútvonal kijelölése INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Drava Park INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat Kapronca-Kőrös Megyei Turisztikai Közösség Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat Projektmegvalósítás helyszínének biztosítása Partner Partner Partner Tükörpartner Partner C R O S T 71

72 9. táblázat: Kapronca-Kőrös megye nemzetközi együttműködési projektekben való érintettsége március 20-i állapot szerint Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok Verőce- Drávamente megyében Verőce-Drávamente megye a három Dél-Dunántúllal határos megye közül földrajzilag központi pozíciót foglal el. A megye nemzetközi együttműködéseinek és projektjeinek kialakításában vezető szerepet tölt be a 2005-ben felállított megyei Európai Integrációs Tanács. Mivel a májusában megtartott helyhatósági választások következtében a megye élére új vezetők kerültek, az ezt követő hónapokban amikorra a CROST műhelymunkái is estek átmenetileg megszakadt az együttműködés, így a műhelymunkákon főleg a helyi önkormányzatok (városok, járások) képviseltették magukat. Az új vezetés is szilárd elkötelezettséget mutat a Dél-Dunántúllal való együttműködés és az európai integráció irányába. Számos közös projekt valósult már meg a megye és magyar partnerek részvételével, illetve vár pozitív elbírálásra. A jelenleg futó projektek áttekintésére szolgál a 10. táblázat. A megye a következő nemzetközi megállapodásokat kötötte: Egyezmény Verőce-Drávamente megye és Somogy megye együttműködéséről (1997. szeptember 4.); Tagság a Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködésben (csatlakozási dokumentum dátuma december 15.); Tagság az Európai Régiók Gyűlésében (AER február 1-jei megyei közgyűlési határozat); Tagság az Európai Régiók Intézetében (IRE április 5-ei megyei közgyűlési határozat) Gazdasági szervezetek fejlesztéséről szóló megállapodása a Stájerország tartomány (Ausztria), illetve Kapronca-Kőrös, Krapina- Zagorje, Varasd, Muraköz és Verőce-Drávamente megye (Horvátország) között (2005. április 5-ei megyei közgyűlési határozat). 72 C R O S T

73 Projekt címe Forrás Partner Együttműkö dés módja CROST Phare Kísérleti Kisprojekt Alap Magyarország- Horvátország Szolgáltatás, hatékonyság, minőség a magyar és horvát munkaerő-piaci szervezetekben Hogyan pályázzunk Európai uniós pénzforrásokra? Dráva menti közös kulturális és turisztikai térség Három folyó kerékpáros túraútvonal kijelölése A drávamenti ökológiai régió alapjainak lerakása INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Ős-Dráva projekt INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Szigetvár-országhatár főút előkészítése INTERREG IIIA Szlovénia- Magyarország- Horvátország Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat Horvát Munkaügyi Hivatal Verőcei Területi Szolgálat Verőce- Drávamente Megyei Vállalkozói Központ Szlatina Város Önkormányzata Szópia (Szopje) Járás Önkormányzata Verőce- Drávamente Megyei Önkormányzat Verőce- Drávamente Megyei Önkormányzat Verőce- Drávamente Megyei Önkormányzat Verőce- Drávamente Megyei Úthatóság Partner Partner Partner Partner Partner Partner Partner Partner 10. táblázat: Verőce-Drávamente megye részvétele nemzetközi együttműködési projektekben C R O S T 73

74 A határ menti horvát megyék SWOT-analízise 34 ERŐSSÉGEK GYNEGESÉGEK Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra Jó minőségű mezőgazdasági termőterület; Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, közlekedési szempontból nemzetközi és országos utak kereszteződésében fekszik, államhatár közelsége; Jelentős ivóvízkészletek; Alumínium-, homok- és kőlelőhelyek (építőanyagok); Energiatermelésre alkalmas hőforrások, olaj- és földgázlelőhelyek; Jelentős, építészeti célra használható faállomány; Jó minőségű környezeti állapot egyedülálló természeti örökség a Dráva mentén, Baranyában, a Kalnik, a Bilogora területén és a homokos területeken; Jó állapotú halastavak a halászat fejlesztéséhez; Gazdag növény- és állatvilágú erdők megfelelőek a vadászturizmus fejlesztésére; Gazdag és sokszínű kultúrtörténeti (régészeti) örökség; Gazdag kulturális örökség: a naív művészet bölcsője, számos vallási emlékhely, élő népszokások, melyek a falusi és vallási turizmust szolgálhatják; A Kopácsi Rét és a Papuk Hiányoznak a mezőgazdasági és erdőterületek, valamint a vizek használatára vonatkozó stratégiák; A lakossági vezetékes vízellátás nem kielégítő mennyiségi és minőségi szempontból; Hiányzik a jelentősebb közlekedési infrastruktúra (autópálya, vasút); A vízi és légi közlekedési lehetőségek nem megfelelő kihasználtsága (eszéki kikötő, a Klisa repülőtér); A természeti erőforrások nem megfelelő feltártsága és kihasználtsága (geotermikus források, olaj, földgáz); Nem megfelelő a hulladékkezelés, nem kielégítő a szennyvízkezelés: csatornázás és tisztítás; A terület ki van téve a legkülönbözőbb szennyeződéseknek és pusztításoknak; A kulturális és természeti erőforrások összességben nem megfelelő értékelése a kulturális és természetközeli turizmus és a gazdaság egészének fejlesztése szempontjából; Nem megfelelő határon átnyúló együttműködés a természeti erőforrások és a környezetvédelem területén. 34 Eszék-Baranya, Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamente megye Regionális Operatív Programjai (ROP), C R O S T

75 Természeti Park; Jelentős termálvíz-készletek fontos a gyógyturizmus fejlesztése szempontjából; Megfelelő elektorenergiai infrastruktúra. Gazdaság A mezőgazdaságilag művelt területeken az ökológiai gazdálkodás jelenléte; Méztermelési klaszter megléte; A hazai és külföldi piacra termelő gyümölcs- és zöldségtermelési klaszter kialakítása; Bortermelési klaszter (családi gazdaságok egyesítésével); Fejlett vegyipar; Fejlett feldolgozóipar (Podravka) Kaproncán, viszonylag fejlett feldolgozóipar (Kandit, eszéki és verőcei cukorgyár); Képzett munkaerő és menedzsment a feldolgozóiparban; Kis- és középvállalkozások dinamikus fejlődése, kiskereskedelem növekedése: az összjövedelemből való részesedésük növekszik, nő a foglalkoztatottak száma; A vállalkozásfejlesztési programoknak megfelelően a vállalkozók stabilan és folyamatosan jutnak hitelhez; Fejlett vállalkozói infrastruktúra; Eszéki vámszabadterület; A vállalkozói övezetekben jó a zöld mezős beruházásokra szolgáló területtel való ellátottság; A biotermelés fejlesztésének jó lehetőségei; A kis- és közepes vállalkozások nem megfelelő kapcsolatai egymással és a nagyobb gazdasági szereplőkkel; Vezetési képességek hiánya; A KKV-k nem megfelelő technológiai és innovációs hajlama; A KKV-ok számára nem megfelelő műszaki infrastruktúra; A fafeldolgozó ipar stagnálása és válsága; A mezőgazdasági kapacitások nem megfelelő kihasználtsága elaprózódott birtokszerkezet, öntözési lehetőség nélkül, túlnyomó többségben vannak a kiöregedő családi vállalkozások, nem megfelelő társasági formák, a specializáció és a racionalizálás hiánya; Az értelmiség és a fiatal korosztály elszívása ; A pénzügyi források fokozódó centralizációja, ennek következtében a helyi/területi önkormányzatok forráshiányosak; Az alacsony technikai igényű iparágak magas részesedése. C R O S T 75

76 Nagy hagyományú állattenyésztő, megfelelő szakmai háttér, kereskedelmi tevékenységet folytató farmok számának növekedése; A Klisa repülőtér; A folyami közlekedés fejlesztésének lehetősége; Ipari és kézműves tradíciók. Oktatás, szociális szféra Erős oktatási infrastruktúra (Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem), fejlett középiskolai oktatás; Az alapfokú, középfokú és felsőoktatásban dolgozó oktatói gárda magas színvonala; A mezőgazdasági képzés hagyományai és kimagasló színvonala gazdasági főiskola és középiskola Kőrösön; A nagyobb városokban és járásokban vállalkozói központok működnek; Megvannak a felsőfokú oktatás fejlesztésének alapjai egyetemi és szakképzési formák Kaproncán és Kőrösön; Az egészügy reformja, mint pilótaprojekt az egészségügyi szolgáltatások javítására meghatározott célok és programok megfogalmazása; Jobb minőségű egészségügyi szolgáltatások feltételeinek megteremtése új módon (egészségügyi intézmények építése és felszerelése). A kereslet és kínálat kiegyensúlyozatlansága a munkaerőpiacon; A fiatal korosztály magas aránya a munkanélküliek közt; Az oktatás nincs összhangban a gazdaság igényeivel; A helyi és területi önkormányzatok intézményei nem megfelelőek vállalkozói tevékenység folytatására; A Josip Strossmayer Egyetem és a többi intézmény nem rendelkezik egész életen át tartó tanulási programmal; Hiányoznak a megfelelő szaktantermek és segédeszközök az alap- és középfokú oktatásban; Az alsó és középfokú oktatásban nem megfelelő az informatikai ismeret szintje, nem megfelelő az informatikai hálózat; Az egészségügyi ellátás nem integrált, hiányzik az informatikai háttér: nincs minőségellenőrzési rendszer az egészségügyben; Nem megfelelő a sürgősségi betegellátás; Hiányzik a hospice-szolgálat, megoldatlan a krónikus betegek ellátása; 76 C R O S T

77 Fejlesztéspolitika Hiányos a kulturális intézményrendszer, kevés a megfelelően képzett szakember főleg a vidéki térségekben; Öregedési folyamat nő a az idős népesség aránya. A megyei önkormányzatok megfelelő együttműködése a helyi önkormányzatokkal; Sikeres tervezés, programozás, fejlesztési programok menedzsmentje zajlik a hatóságok bizonyos részénél; A civil társadalom folyamatos erősödése: a nem kormányzati szervezetek erősödése, társadalmi szervezetek alakulása a kultúra, környezetvédelem, sport területén. LEHETŐSÉGEK Kiegyenlítetlen területi fejlődés, egyes területek lemaradnak a fejlődésben; Jelentős különbség város és vidék közt: jelentős életszínvonal-beli és jövedelmi különbségek; Nem megfelelőek a regionális és helyi fejlesztési kapacitások; Az oktatási intézmények nem felelnek meg regionális fejlesztés által támasztott kívánalmaknak; A háború pusztításait még nem sikerült orvosolni, sok az elaknásított terület. VESZÉLYEK Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra Vízellátási, szennyvízkezelési, és öntözési monitoring rendszer felállítása; Monitoring rendszer felállítása a talaj, levegő, víz minőségének ellenőrzésére, különösen a gyorsforgalmi utak, valamint a Dráva és a Duna mentén; A közlekedés-földrajzi helyzet értékelése és jobb kihasználása, gyorsforgalmi utak kiépítése, vasútvonalak kétvágányúsítása, intermodális terminál kiépítése; Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése; Megújuló energiaforrások fejlesztése és használata; A Dráva és Duna menti területek elszennyeződésének fokozódása nem megfelelő szennyvíztisztítás és hulladékkezelés; A természetes ivóvízforrások elszennyeződése; Nem megfelelő erdősítés következtében az erdőállomány felélése; Az ellenőrzés nélküli vadászat következtében sérül a növény- és állatvilág egyensúlya; A törvények be nem tartása és a megyék hatáskörén kívül eső nem megfelelő szabályozás következtében folytatódik a fejlesztési és a lakossági C R O S T 77

78 A természeti és kulturális örökség hasznosítása az idegenforgalom fejlesztésében; A vallási turizmus élénkítése érdekében a szakrális objektumok és szentélyek szervezett hasznosítása; A gyógyturizmus fejlesztése érdekében a természetes hőforrások és gyógyvizek hasznosítása; Az agyag-, homok- és kőlelőhelyek jobb hasznosítása; A horgászturizmus fejlesztése érdekében a tönkrement halastavak felújítása; A határmenti együttműködésben rejlő lehetőségek fokozottabb megjelenítése a nemzeti, az uniós programokban: természeti állapot megőrzése és a környezet védelme érdekében, magántőke bevonásával, Gazdaság érdekekkel rablógazdálkodás területhasználatban. ellentétes a Növekedés és erősödő versenyképesség az exportorientált termelő szektorban és a feldolgozóiparban; A családi gazdaságok klaszterbe szerveződése; Zöldség- és gyümölcstermelő klaszter kialakítása; Közlekedési klaszter kialakulása; Új vámszabadterületek létesítése; A gazdaság szereplőinek jobb összekapcsolódása; A vállalkozói és műszaki infrastruktúra megerősödése; A mezőgazdasági őstermelők specializációja és piaci pozíciójuk megerősödése; Erős és növekvő konkurencia az EU mezőgazdasági termelői, feldolgozóipari és kereskedelmi szereplői részéről; A nemzeti versenyképességfejlesztési politika végrehajtásának lassúsága, illetve elmaradása; A megfelelő hatékonyságú termelő beruházásokat és foglalkoztatást segítő nemzeti politika elmaradása; A magas képzettségű szakemberek elvándorlásának erősödése; A szomszédos országokból érkező olcsóbb munkaerő megjelenése; Hiányzik a fejlődési stratégia és jövőkép; A pénzügyi döntéshozatal 78 C R O S T

79 Az V/C korridor megépülése a közúti, vasúti, folyami és légi közlekedés hálózatba szerveződése. koncentrációja Zágrábban. Oktatás, szociális szféra Az oktatási körülmények javítása az alap- és középfokú oktatásban, új épületek kialakítása és felszerelése; Az egyetem átalakulása a bolognai folyamat következtében; A felsőfokú oktatás rendszerének erősítése, a szomszédos megyékkel összhangban; Az alap- és középfokú oktatásban az informatikai háttér fejlesztése, hálózati csatlakozás kiépítése; Az oktatási rendszer összhangba kerül a gazdaság igényeivel; Az életen át tartó tanulás támogatása és feltételeinek megteremtése; Informatika meghonosodása az egészségügyben; A sürgősségi betegellátás integrációja, a hospice szolgálat és a krónikus betegek ellátásának integrációja; Az egészségügyben minőségellenőrzési rendszer bevezetése. A gazdaság által a középfokú végzettségűek iránt támasztott igényeknek továbbra sem tud megfelelni az oktatási rendszer; Az egyetem és a gazdaság kapcsolata nem válik kielégítővé az egyetem öncélúvá válik; Az országos szintű pedagógiai standardok nem kezelik a régiós specifikumokat. Fejlesztéspolitika Javul a fejlesztéspolitika színvonala, fejlesztési ügynökség létrehozása; A decentralizáció pozitív hatásai, a demokrácia növekedése; A fenntartható fejlődés elveinek megfelelően nő a biotermelés részaránya; Fennmarad a jelenlegi fiskális politika, mely lassítja és akadályozza a helyi beruházásokat és fejlesztéseket; Az állami költségvetés régiók felé történő decentralizációjának lelassulása illetve elmaradása, a fejlesztések lelassulása; Nem megfelelő környezet és C R O S T 79

80 Fejlődik a tudásalapú technológia; Fejlődik a határon átnyúló és megyék közti együttműködés a technológiai fejlesztés, a piacrajutás, a menedzsment és az emberi erőforrás fejlesztése érdekében; A közvetlen külföldi és hazai befektetőket az ipari parkokban vonzóbb feltételek várják; A civil szervezetek munkafeltételei javulnak, közre tudnak működni a megyék fejlesztésében; Javulnak a fejlesztési projektek finanszírozására szolgáló uniós források lehívásának lehetőségei: nemzeti, uniós és egyéb társfinanszírozás, magántőke bevonása. támogatás a civil szervezetek fejlődésének; A politikum előtérbe kerülése a szakmai szemlélet helyett; Korrupció, a jogállam működésének hiánya. 80 C R O S T

81 4 Fejlesztési kulcsterületek A következő fejezet részletesen bemutatja a CROST projekt eredményeit a műhelyeken kidolgozott projektjavaslatokon keresztül. A kulcsterületeket ágazati szempontból csoportosítottuk, mely illeszkedik az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program intézkedéseihez, bár a könnyebb áttekinthetőség kedvéért egyes intézkedéseket összevontunk (természet- és környezetvédelem, illetve a gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés). A tárgyalt kulcsterületek sorrendje nem értelmezhető prioritási sorrendként, azonban mutatja az egyes intézkedések népszerűségét, amit alátámaszt a felmerült projektjavaslatok száma, illetve a Szomszédsági Programra beérkező pályázatok intézkedésszerint megoszlása is. Az egyes kulcsterületek tárgyalását megelőzi egy-két bevezető fejezet, mely összefoglalja az adott terület aktuális trendjeit, kiemeli a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket, mindezt határon átnyúló metszetben. Ezt követi az egyes projektjavaslatokat áttekintése táblázatos formában. A tanulmányba nem illesztettük be a teljes adatlapot, mivel azok igen hosszúak és sok technikai adatot is tartalmaznak. Viszont törekedtünk arra, hogy a leglényegesebb információk megjelenjenek (partnerek, célok, tevékenységek, határon átnyúló hatás). 4.1 Természetközeli és kulturális turizmus Új trendek a turizmusban A turizmus általában igényli az attraktív természetet, ugyanakkor az idegenforgalom meg is terheli azt, ami extrém esetben a természet komoly károsodásához vezethet, így magának a turizmus alapjának megsemmisüléséhez. Így a természetet védelmezni szükséges a túlságosan nagy mértékű turisztikai célú igénybevételtől. Az idegenforgalom és az emberi környezet védelmével kapcsolatos tudat együtt kell, hogy járjanak. A turizmus azon fajtáit, melyek kizárólag a természeti környezetben zajlanak, természetközeli turizmusnak nevezzük. A továbbiakban ennek a következő három fajtáját vizsgáljuk meg: a vízi-, kerékpáros és borturizmust. A víziturizmus régiónk esetében elsősorban a Dunához és a Drávához kötődik, bár valamelyest jelen van bizonyos kisebb tavak esetében is. Mint nemzetközi víziút, a dunai víziturizmus erősen különbözik a Drávaitól. A Duna esetében a két nagy turisztikai desztináció (Gemenc, Kopácsi Rét) példásan beillesztették a vizet a kínált természeti erőforrásaik közé. A Dráván más a helyzet. A korábbi Barcsig nyúló hajózható útszakasz ma C R O S T 81

82 gyakorlatilag nincs is használatban, Légrád (Legrad) és Barcs között a Dráva nagymértékben megőrizte természetes folyását. Számtalan mellékága, homokzátonyai, holtágai, szigetei, a kisebb tócsák, sóderárkok kitűnő lehetőséget rejtenek a turizmus különböző fajtái számára. Ez az egyedülálló, eredeti állapotban megmaradt folyóvidék egyértelműen a drávamenti települések legnagyobb turisztikai potenciálja. Amíg a magyarok már 1996-ben, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) megalakításával védetté nyilvánították a térséget, Horvátországban csak jóval később kezdődött meg erről a vita. A helyi politikusok szívesen érvelnek a természetközeli turizmus fejlesztése mellett, azonban a joghézagok és a védett terület nem megfelelő ellenőrzése miatt jellemzőek az engedély nélküli építkezések és a rablógazdálkodás. 35 Magával a határvonallal összefüggő sajátosság, hogy azt a Dráva mentén még az ún. jozefiniánus felmérés 36 idején húzták meg, amikor is a határvonalat a sodorvonal közepén húzták meg. Időközben a folyó folyása többször megváltozott, de a határvonal változatlan maradt. Így ma több horvát enklávé található a Dráva bal partján, míg magyar zárványterületek a jobb parton. Ennek következtében a folyón való hajózás során a vendég többször átlépni kényszerül egyik államból a másikba, ami megnehezíti a víziközlekedés engedélyezésének rendszerét. A kerékpáros turizmus ma igencsak divatos, így nem meglepő, ha a téma többször felmerül a műhelymunkák során. Ha a horvát és magyar oldali útvonalak összekapcsolásáról beszélünk, a különleges földrajzi helyzetből kell kiindulnunk, abból, amit az ún. EUROVELO hálózat (9. térkép) koncepciójából következik. Az EUROVELO az európai kerékpárút-hálózat számára 12 fővonalat definiál. Mi bizonyos szempontból, az ún. pannon lyukban helyezkedünk el, az ún. 9. korridor (mely a Baltikumtól az Adriáig szeli át a kontinenst) és a 6. korridor (mely a Duna-medencét öleli fel, a budapesti kanyar után merőlegesen Horvátország felé veszi az irányt). Az, ami első ránézésre hátránynak tűnik, lehet előny. A tömegturizmus által tönkre nem tett, jó állapotú környezettel rendelkezünk, a szerencsés topográfiai viszonyok eredményeképpen szinte minden irányból jól elérhető a térség a kerékpárosok számára. Az idegenforgalmi fejlesztéspolitika legfontosabb feladata kell, hogy legyen a meglévő kerékpárutak 35 Mindezek mellett meg kell említeni a vitatott Novo Virje-nél kiépítendő vízierőmű-projektet. Eszerint a horvát oldalon egy 23 km hosszú és több száz méter széles duzzasztott tó jönne létre, mely jelentősen megváltoztatná az egész vidéket és a mikroklímát is, szükségszerűen kihatna a magyar oldalon lévő nemzeti park területére is. 36 I. katonai felmérés ( ): Mária Terézia a hétéves háború után közvetlenül elrendelte a Habsburg Birodalom összes országának, köztük a Magyar Királyság katonai felmérését. Összesen kb szelvény készült, ebből 1765 ábrázolt magyar területet. A felméréseken belül a legnagyobb összefüggő terület felmérése a Magyar Királyság esetében történt (965 szelvény), a mai Magyarország területére ebből 463 szelvény esik. (Forrás: Kovács Anikó: Régi katonai topográfiai térképek szelvényezése. Diplomamunka, ELTE TTK, 2002.) 82 C R O S T

83 továbbépítése úgy, hogy azok összekapcsolódjanak a nemzetközi fővonalakkal, elsősorban Ausztria és a Balaton felé, ahonnan a legtöbb kerékpáros turista érkezésére lehet számítani. 9. térkép: Az EUROVELO útvonalainak elhelyezkedése 37 Ebben a kontextusban a Dráva völgye Közép-Európa alpesi része és a Duna-menti délkelet-európai térség közti természetes összekötő kapocs. Mindez nagy turisztikai lehetőséget rejt régiónk számára ben a Dráva horvát oldalán Légrád és Pitomacsa (Pitomača) között megnyílt a Drava Route (10. térkép), mely egy jövőbeli komplett horvát kerékpárút-hálózat első szakasza kíván lenni, mely követi a folyót olaszországi forrásától dunai torkolatáig. Ebben az évben a magyar oldalon megkezdődött a Három folyó projekt megvalósítása (11. térkép), mely összeköti a határtérségeket a Dunától a Dráva mentén a Muráig. Az első fázisban kijelölésre kerül Mohácstól a barcsi határátkelőig tartó szakasz, ami megteremti az előfeltételeit annak, hogy összekössük a meglévő magyar és horvát drávai szakaszokat egy egységes egésszé, csupán egy rövid szakasz Barcs és Pitomacsa közt fog hiányozni, melynek kiépítése szintén tervben van. 37 Forrás: A Három folyó kerékpárút megalapozását szolgáló tanulmány. Magyar Turizmus Rt., Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság. C R O S T 83

84 10. térkép: A Drava Route térkép: A "Három folyó" kerékpártúra-útvonal 39 Borturizmus. Dél-Magyarország, különös tekintettel a Bóly környéki ún. sváb Törökországra igen ismert szőlőültetvényeiről, a dél-dunántúli bortermelés szíve a Villányi hegység, mely Villánytól Siklósig terjed, lejtőin tipikus pincesorok sorjáznak. A határtérség teljes horvát oldalán, a Drávamentétől Szlavónián keresztül Baranyáig mindenütt jelen vannak a 38 Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal 39 Forrás: A Három folyó kerékpárút megalapozását szolgáló tanulmány. Magyar Turizmus Rt., Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság. 84 C R O S T

85 szőlőültetvények, híres borok termőhelyei. Ezen feltételek mellett a borutak jó eséllyel válhatnak meghatározó turisztikai tényezővé. Kulturális turizmus. A politikai liberalizációval párhuzamosan a berlini fal leomlását követően Kelet-Európában egyfajta reneszánszát figyelhetjük meg a nemzeti/nemzetiségi hagyományok ápolásának. Hasonló, vagy még intenzívebben folyamat figyelhető meg az egykori Jugoszlávia szétesését követően megalakult országokban. Egy ilyen környezetben aktiválódnak a legkülönbözőbb regionális kulturális erőforrások, ami pozitív hatást gyakorol a kulturális turizmusban rejlő potenciálra. Amikor a két országot vesszük figyelembe, nem szabad elfelejteni, hogy sok évszázados egy államközösségben való lét kapcsolja őket össze, mely mély nyomokat hagyott az építészetben, a néprajzban és általában a helyi közösségek életében. Vélhetően nem túlzó azt állítani, hogy számos etnográfiai gyűjtemény megállná a helyét a határ mindkét oldalán. Azonban a kulturális turizmus fejlesztése a legnagyobb befektetés-igényű ágazat a fejezetekben tárgyaltak közül, mivel ehhez magasan képzett szakemberek szükségesek, és a promóció sem olyan egyszerű kérdés, mint a kerékpáros illetve borturizmus esetében Projektjavaslat: A horvát és magyar Dráva menti kerékpárutak összekapcsolása egységes turisztikai kínálattá Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Pitomacsa Járás Önkormányzata Verőce-Drávamente Megyei Önkormányzat Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Pitomacsa Járás, Verőce-Drávamente megye Barcsi kistérség, Somogy megye Nyugati szomszédainknál, Ausztriában és Szlovéniában a turisták számára vonzó kerékpárutak találhatók a Dráva és a Mura mentén, melyek átlépik a horvát határt. A szomszédos Magyarországon szintén kiépült a dunai kerékpárút, mely összeköti Dél-Németországot, Bécset, Budapestet, folyamatban van a kerékpárturisztikai útvonal kijelölése a Dunától Mohácsnál Barcs irányába, gyakorlatilag végig a Dráva mentén. A Drávamente kiváló adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus szempontjából. Az erdős Bilogora dombjai között fekszik, melynek északkeleti lejtőit szőlőültetvények tarkítják, a Dráva mente pedig természetvédelmi terület. Azonban a kerékpárturizmus nálunk még igencsak gyerekcipőben jár. Egyes városkörnyéki kerékpárutakat követően 2002-ben megnyílt a Drava Route 84 km hosszú kijelölt kerékpárút C R O S T 85

86 A projekt céljai Légrádtól Pitomacsáig. Ahhoz, hogy ez az eddig szigetszerű szakasz tényleges turisztikai vonzerővé váljon, szükséges a továbbépítése illetve összekapcsolása Szlovéniával északi irányban, illetve Magyarországgal, aminek déli részén már sikeres nemzetközi kerékpár-turisztikai útvonalak működnek. Így ez a térség is bekapcsolódhatna a nemzetközi kerékpárturizmus vérkeringésébe. Turisztikai felmérések igazolják, hogy az utóbbi években az európai fejlett országokban világos igény mutatkozik az ún. aktív pihenés, illetve ökoturizmus fejlődésének irányába. Egyre többen vannak olyanok, akik szabadságukat természetes környezetben kívánják eltölteni, távoli a városi központoktól. Ennek megfelelően speciális turisztikai vonalak épülnek ki, melyek természetközeli térségeket szelnek át, és a felfedezés és kaland élményét biztosítják. Általános cél: A Dráva mentén a turisztikai kínálat fejlesztése, illetve a projekt célterületén a turisztikai vonzerők fejlesztésén keresztül az idegenforgalomból származó jövedelem növelése. Specifikus cél: A horvát-magyar határ menti térség bekapcsolása a kerékpárutak nemzetközi hálózatába, Horvátországban és Magyarországon a meglévő hálózati elemek összekapcsolása Pitomacsától Barcsig. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős A Pitomacsától Barcsig terjedő szakasz kijelölésére vonatkozó dokumentáció elkészítése. A Pitomacsa Trézenföld szakaszon útvonal kijelölése. Kerékpárút-jelző táblák beszerzése és kihelyezése: beszerzés, felfüggesztés-rögzítés, leásás, karbantartás. Marketingtevékenység. A Három folyó kerékpárút című projektben elkészült határon átnyúló marketingstratégia alapján többnyelvű, marketingcélú térképek, prospektusok beszerzése, részvétel vásárokon, nemzetközi konferencia rendezése. Turisztikai szakemberek képzése. Műhelymunka szervezése a kerékpárturizmus specifikumai címmel, kerékpáros túravezetők képzése. Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek 86 C R O S T

87 Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A regionális hatások között megjelenő növekvő turisztikai vonzerő a határon túli partner esetében is érezhetővé válik. A projekt támogatja a határon átnyúló idegenforgalmi célzatú infrastruktúra-fejlesztést, csakúgy, mint az egyes turisztikai szervezetek közti együttműködést, melyek a közös marketingstratégia alapján közös turisztikai csomagok kidolgozását kezdik meg (új termék új célcsoportok új bevételi források) Projektjavaslat: Turisztikai adatbázis kialakítása a Dráva folyó közös horvát-magyar határ menti területén Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente és Kapronca-Kőrös megyék turisztikai közösségei 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Baranya és Somogy megye Dráva menti kistérségei Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamente és Eszék-Baranya megye határmenti járásai óta a Dráva folyó magyarországi szakaszán nemzeti park található, amely mint magas minőségű környezet jelentős turisztikai attrakció, valamint a magyar és horvát oldalon egyaránt ideálisak a turisztikai adottságok. Mindkét oldalon jelentős számú a természeti és kulturális érték, valamint a vízi-, falusi-, aktív-, és ökoturizmus is jelentős lehetőségeket rejt magában. Ennek ellenére a turizmus hagyományos ágazataihoz hiányos az infrastruktúra, nincs, vagy kevés a megfelelő minőségű ellátást biztosító szolgáltatás, étterem, szálláshely. Ebből fakadóan rossz az itteni szolgáltatásokra épülő, a hosszabb, magasabb költéssel járó programcsomagok kiajánlásának lehetősége. A térség turisztikai adottságai jelen pillanatban még kiaknázatlanok. Elsődleges cél a meglévő adottságok, a természeti értékek, tanösvények, kulturális és épített örökség feltérképezése. Ezen kívül a határ mindkét oldalán feltérképezendő a turisztikai szolgáltatók köre: vízi kikötők, táborhelyek, szálláshelyek, éttermek, stb. Ez a turisztikai adatbázis elsősorban a potenciális turisták informálására szolgál, de a turisztikai adatbázis és információs rendszer lehetőséget ad a jelenlegi állapot felmérésén kívül arra, hogy iránypontokat mutasson a fejlesztések, beruházások, szolgáltatói kínálat bővítése felé. A turizmus fellendülése a térségben lehetőséget biztosít a munkaerő térségben tartására. Mindezt a nemzeti park fő céljaival összhangban, a természeti C R O S T 87

88 A projekt céljai értékek maximális kímélése mellet valósítja meg. Általános cél: A Dráva-mente természeti értékeinek a régiós, országos és nemzetközi turizmusfejlesztési tendenciákkal való összehangolása, ilyen módon a turisztikai kínálat piacra juttatása egységes turisztikai desztinációként. Specifikus cél: Turisztikai adatbázis létrehozása a természeti értékek, bemutatóhelyek, tanösvények, a vízi turizmusra vonatkozó előírások, kulturális látnivalók, néprajzi értékek, víziturisztikai kikötők, turisztikai szolgáltatók és egyéb hasznos információk összegyűjtése Horvátország és Magyarország határ menti térségében, majd azok rendszerbe foglalása, a létrejött adatbázis folyamatos frissítése, karbantartása. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 Adatbázis létrehozása, mely a következőket foglalja magában: természeti értékek, kulturális látnivalók leltára, viziturisztikai szabályzatok, turisztikai szolgáltatók, egyéb általános és hasznos információk. Optimális esetben a magyar és horvát szakaszt átfogó, az egész régiót bemutató adatbázis jön létre, kiemelve vizi és kerékpáros turizmushoz kötődő attrakciókkal. Projektgazda + partnerek Archiválás, dokumentálás: adatok rendszerbe foglalása, az adatbázis létrehozása. Háromnyelvű turisztikai honlap létrehozása, adatokkal történő feltöltése, folyamatos karbantartása. Marketingtermékek: Dráva-térkép, image-kiadvány, Dráva információs kiadvány elkészítése három nyelven. Egységes arculatú tájékoztató és információs táblarendszer elkészítése és kihelyezése Egységes arculatú megjelenéssel információs pontok létrehozása Nemzetipark-barát Szolgáltatás védjegyrendszer kialakítása Szakmai folyóiratokban, írott és elektronikus sajtóban médiakampány indítása. Projektgazda + partnerek Projektgazda Projektgazda + partnerek Projektgazda Projektgazda Projektgazda Projektgazda Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A projekt célja a közös adatbázis kiépítése. A két ország turisztikai szervezetei, önkormányzatai együttműködnek, közösen alakítanak ki programcsomagokat. Az így létrejövő adatbázis a határ mindkét oldalán hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez. 88 C R O S T

89 4.1.4 Projektjavaslat: Kerékpárút létesítése Felsőszentmárton és Tótujfalu között a Dráva bal parti árvízvédelmi töltésen Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Felsőszentmárton, Szentborbás, Tótujfalu Község Önkormányzata Dél-Dunántúli Kerékpáros Turisztikai Egyesület Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Szópia Járás Önkormányzata 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Szentborbás, Tótujfalu (Somogy megye), Felsőszentmárton (Baranya megye) A Dráva menti területen ideálisak a turisztikai adottságok, ugyan ez a terület nem tartozik az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé. A vízparti területek viszont népszerű pihenő- és üdülőhelynek számítanak a helyi lakosság körében. A térség turisztikai adottságai jellemzően csak a Harkány-Siklós-Villány háromszögben kihasználtak. A vizi-, falusi-, agro- és öko-turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok, bár a táj, a folyó szépsége, a terület érintetlensége, védettsége egyre több turistát vonz. A turizmus hagyományos ágazataihoz hiányos az infrastruktúra és nem kellően vonzó a kínálat. Nincs megfelelő színvonalú ellátást biztosító vagy kellő számú vendéglátóhely, táborhely. A Dráva menti területeken egyre több tanösvény és bemutatóhely épül, de a természeti és kulturális értékekre, műemlékekre és egyéb látványosságokra épülő programok még fejlesztendők. A közlekedési feltételek javulásának megteremtésével, a kerékpáros turizmus növekedése várható. A turizmus fellendülése új lehetőséget teremt a helyben élők számára, ami pozitív irányban befolyásolja a falvak magas a munkanélküliség miatti elnéptelenedését. Általános cél: A táj természeti értékeinek megőrzésével a turizmus, az idegenforgalom jobb feltételeinek biztosítása a térség idegenforgalomba történő becsatolása, a térségre jellemző jövedelmi szint emelése. Specifikus cél: Jelen projekt célja a Felsőszentmárton és Tótujfalu közti országúti kerékpárút-szakasz alternatív útvonalának megépítése, mely a Drávasztára és Felsőszentmárton közti kerékpárút folytatásaként épülne a Dráva-töltés és tkm-e között. C R O S T 89

90 1 Az egyes tevékenységek ismertetése Elvi vízjogi engedélyezési tervek készítése, terv kidolgozása. Felelős Projektgazda + kiválasztott tervező 2 Tenderdokumentáció elkészítése Projektgazda 3 Lakosság tájékoztatása. Projektgazda Bonyolító (műszaki ellenőr) kiválasztása: közbeszerzés, ajánlatok értékelése, bonyolítói szerződések megkötése Projektgazda Közbeszerzési eljárás lefolytatása: nyílt eljárás keretében, vállalkozói szerződés megkötése Kiviteli munkák lefolytatása a terv alapján Földmunkák; Kerékpárút alapozási munkái; Burkolatépítési munkák; Befejező munkálatok; Műszaki átadás-átvétel. Tájékoztató táblák kihelyezése: közbeszerzési eljárás keretén belül. Projektgazda + műszaki ellenőr Műszaki kivitelező Műszaki kivitelező ellenőr, ellenőr, 8 Az út forgalomba helyezése, beruházás aktiválása. Projektgazda 9 Határon hatás Marketingtevékenység: médiamegjelenések, információk elhelyezése a regionális kerékpár-turisztikai honlapon. átnyúló Közös Tükör Együttműködési Projektgazda A projekt megvalósulásával a térség bekapcsolódik az európai kerékpár-turisztikai vérkeringésbe. A projekt keretében kiépítendő szakasz szervesen kapcsolódik alternatív útvonalként a Három folyó kerékpárút című projektben kijelölendő szakaszhoz, ami a hiányzó szakasz kiépítésével kapcsolódik a horvát kerékpárút-hálózathoz. Így a Drávamente folyamatosan, több alternatív útvonalon bejárhatóvá válik kerékpáron Projektjavaslat: Kultúrturisztikai hálózat a Dráva két partján Projektgazda Szlatina Város Önkormányzata 90 C R O S T

91 Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Verőce-Drávamente Megyei Önkormányzat Szópia Járás Önkormányzata Szigetvár Város Önkormányzata Szlatinai Népfőiskola Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Szlatina, Szópia, Verőce-Drávamente megye Szigetvár, Szigetvári kistérség, Baranya megye A Szlatina és Szopje területén igen gazdag kulturális örökség megfelelő kultúrturisztikai kínálattá alakítva nagyszámú látogatót vonzhatna, olyanokat, akiket érdekelnek a kultúrtörténeti emlékek. Ehhez szükséges, hogy a meglévő emlékek a célterületen megfelelően kialakított objektumokban kerüljenek elhelyezésre. Az épületeken belül, a kultúrtörténeti emlékeket bemutató állandó kiállítások anyagain kívül, helyet kapnának a nemzeti kisebbségek és a régi mesterségek tárgyi emlékei is. Mindezt úgy, hogy ápoljuk a helyi közösségek népszokásait, és egyben oktatjuk a régi mesterségeket. Szükséges ezen objektumok összekapcsolása egy egységes kultúrturisztikai úttá. Az egyes múzeumok helyszíneit el kell látni megfelelő útjelző táblákkal, melyek egyúttal szükséges információkat tartalmaznak a projektről, így egy virtuálisan összekapcsolt kultúrturisztikai régió jön létre. C R O S T 91

92 A projekt céljai Általános cél: A célterületen az életminőség javítása, a turizmus fejlesztése, a kulturális és természeti örökség védelme. Specifikus cél: A horvát-magyar határ menti térség összekapcsolása egységes kultúrturisztikai úttá, régi falusi épületek turisztikai célú hasznosításával, a régi mesterségek ápolása. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Az épületek felújítása és berendezése: két épület a horvát oldalon (egy Szlatinán, egy Szopje járás területén), két épület magyar oldalon (egy Szigetváron, egy a Szigetvári kistérségben). A projekt céljaira kialakítandó épületeket hagyományos stílusban kell újjáépíteni és kialakítani. Közbeszerzés lefolytatása a kiviteli tervek beszerzésére; Kiviteli tervek elkészítése; A kivitelező közbeszerzés keretében történő kiválasztása; Az épületek felújítási és átalakítási munkálatainak kivitelezése. A kiállítási tárgyak beszerzése és feldolgozása: a célterület kiállítási tárgyainak osztályozása és elrendezése, hogy a teljes kulturális örökséget bemutatássák. Koncepció kialakítása a berendezett múzeumok állandó kiállítási anyagának összeállítására; A kiállítandó tárgyak kiválasztása és megvásárlása; A tárgyak megtisztítása, védelemmel való ellátása és szakmai feldolgozása. Marketingstratégia kialakítása, mely átfogja a túraútvonal egész magyar és horvát szakaszát, célokat tűz ki a közeli és távoli jövőre vonatkozóan. Közbeszerzési eljárás lefolytatása a marketingstratégia elkészítését végző vállalkozó kiválasztására; A marketingstratégia kialakítása. Projektgazdák, partnerek + kiválasztott vállalkozók Szlatinai Népfőiskola, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Projektgazda + kiválasztott vállalkozó 92 C R O S T

93 4 5 6 A projekt fenntarthatósága szempontjából fontos munkaerő képzése. A kiképzett szakemberek képesek lesznek a kiállítás karbantartására és üzemeltetésére. Ennek eredményeként javul a turisztikai kínálat minősége és a kulturális sajátosságok bemutatottsága is, így a helyi lakosság számára új bevételi forrás nyílik meg. A kiképzett szakemberek elérhetőségei a projekt marketinganyagaiban publikálásra kerülnek. A falumúzeum-hálózat kijelölése. Információs táblák beszerzése és kihelyezése, melyek jelzik az egyes objektumok elhelyezkedését. A táblák szerepe, hogy a látogatók számára jelezzék az objektumok legrövidebb megközelítési módját, hasznos információkat tartalmaznak a projektről magáról, és a közelben található kulturális és természeti értékekről. Közbeszerzési eljárás lefolytatása az információs táblák beszerzésére és kihelyezésére; A táblák beszerzése és kihelyezése. Promóciós anyagok beszerzése. A projekt ezen fázisában brosúrák és egy weboldal kialakítása zajlik, melyek a túraútvonal promóciója szempontjából elengedhetetlenek. Mindez bemutatásra kerül a nyilvánosság számára. A promóciós anyagok többnyelvűek lesznek (horvát, magyar, angol, német), az anyagok hozzáférhetősége az információs pontokon ingyenes lesz. A munka elvégzését követően elkezdődik a záró prezentáció előkészítése, melyen bemutatásra kerül a kultúrturisztikai hálózat, mindenekelőtt a turisztikai szervezetek, ügynökségek és a média számára. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Szlatinai Népfőiskola, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Projektgazdák + kiválasztott vállalkozó Projektgazdák + partnerek A projekt megvalósulásával két fejletlen térség turisztikai kínálatának összekapcsolása valósul meg. Felhasználásra kerülnek a közös történelmi stílusjegyek, a nemzeti kisebbségek kulturális öröksége a kölcsönösség elve alapján. Mindennek alapja Szigetvár és Szlatina hosszú ideje meglévő jó viszonya. C R O S T 93

94 4.1.6 Projektjavaslat: Drava Bike Tours : Kerékpárút kijelölése az Alsómiholjác Gát (Gat) Bistrinci Belišće Petárda útvonalon Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Belišće Város Alsómiholjác Város Belišćei Vállalkozói Központ Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Alsómiholjác Város Turisztikai Közössége Belišće Város Turisztikai Közössége Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Belišće város, Marijanci járás, Alsómiholjác város, Baranyaszentistván (Petlovac) járás (Eszék-Baranya megye) Belišće városában és a városkörnyéki településeken jelentős kulturális örökség található, vallási emlékhelyekkel, a Drávamellék természeti látnivalóival, a Jugovača-i láppal, erdei és vadászterületekkel. Bistrinci település Belišće városának része, mintegy 1690 lakossal. Bistrinci területén még ban épült templom található, melyet Szent István magyar királynak szenteltek, melyet egy pécsi restaurátor közreműködésével újítottak fel. A hely közelében 1797-ben emeltek kegyhelyet Szent Anna tiszteletére, mely kiemelt vallási emlékhely. A templomot és a kegyhelyet makadám kerékpárút köti össze, mely folytatódik Gát (Gat) településig, melyet sok ember használ napi rendszerességgel, különösen a nyári hónapokban, aminek következtében jelentős dugók alakulnak ki a Belišće Bistrinci útszakaszon. A helyi lakosok naponta járnak iskolába és munkába kerékpárral, így igen gyakoriak a fiatal kerékpárosok a főútvonalnak ezen a szakaszán, de a Petárda felé vezető szakaszon is. A helyi lakosság körében mért közvélemény-kutatások alapján, igen kedvezően fogadnák külön kerékpárút kiépítését illetve kijelölését, mely lehetővé tenné Belišće város közvetlen összekötését a helyi vallási központokkal, Petárdával és a magyar területekkel. Egyúttal nőne a kerékpáros közlekedés biztonsága, másfelől a térség bekapcsolódhatna a hasonló túraútvonalak kialakítását támogató európai trendbe. Általános cél: A projekt megvalósulásának területén, a Dráva mentén a turizmusból származó jövedelmi szint növelése. Specifikus cél: A projekt területén található turisztikai, vallási és történelmi emlékhelyek összekapcsolása kerékpárúttal. Kerékpárút kiépítése és kijelölése a vallási kegyhelyekig és a 94 C R O S T

95 környező településekig a turisztikai vonzerők fejlesztése és a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése érdekében. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Kiviteli tervek beszerzése az egész útszakaszra vonatkozóan: Alsómiholjác Gát Bistrinci (felújítás), Belišće Bistrinci (útépítés) Közbeszerzési eljárás lefolytatása; A jelzett szakaszokra vonatkozó kiviteli tervek elkészítése. Kerékpárút kiépítése a Bistrinci Belišće szakaszon. Közbeszerzési eljárás keretében a kivitelező kiválasztása; A hiányzó kerékpárút-szakasz kiépítése, Az Alsómiholjác Gát Bistrinci szakasz felújítása Közbeszerzési eljárás lefolytatása, a vállalkozó kiválasztása; Az Alsómiholjác Gát Bistrinci szakasz felújítási munkálatainak elvégzése: az erdőkön áthaladó útszakaszok megtisztítása, árkok és vízfolyások áthidalása, A kerékpártúra-útvonal kijelölése: információs és útjelző táblák beszerzése és kihelyezése a Belišće Szt. Anna Gát Alsómiholjác és a Belišće Petárda útszakaszon. Az információs táblák funkciója, hogy jelezze az útszakaszok irányát és hosszát, a közelben található vallási emlékhelyeket és azok leírását. Másfelől informatív tartalommal is rendelkeznek. A kihelyezett információs táblák történelmi információkat jelenítenek meg az érintett templomokról és a kegyhelyről horvát, angol, német és magyar nyelven. A tartalomra vonatkozóan szakmai segítséget nyújt az Eszék- Baranya Megyei Turisztikai Közösség. A megvalósulás felett felügyeletet gyakorol a megfelelő útgazdálkodási hatóság, mint felügyeleti szerv. A környezetvédelmi kritériumok teljesítése érdekében az útszakasz bizonyos pontjain szeméttárolók kihelyezésére kerül sor. Közbeszerzési eljárás a táblák elkészítésére és kihelyezésére; Az elészült táblák és szeméttárolók kihelyezése. Projektgazda, partnerek + kiválasztott vállalkozó Projektgazda + kiválasztott vállalkozó Partnerek + kiválasztott vállalkozó Projektgazda, partnerek + kiválasztott vállalkozó C R O S T 95

96 5 6 7 Marketingstratégia kialakítása, mely átfogja a teljes kerékpár-turisztikai úthálózatot (Petárda Belišće Bistrinci Szent Anna Gát Alsómiholjác), célokat és feladatokat definiál a közeli és távoli jövőre vonatkozóan. Feladat-meghatározás, közbeszerzési eljárás lefolytatása; Marketingstratégia elkészítése. Túravezetők képzése. Célcsoport kiválasztása, majd a helyi kulturális, történelmi és természeti örökséget ismerő szakemberek továbbképzése, aki professzionálisan képesek a turisták számára bemutatni a helyi nevezetességeket. A képzendő személyek kiválasztása; Képzés lebonyolítása. Marketingeszközök beszerzése. A projekt utolsó fázisában térkép készül a térségről, többnyelvű információs anyagok (horvát, magyar, német, angol), egy web-oldal, mely elengedhetetlenül szükséges a kerékpárút, mint termék értékesítéséhez, mindez bemutatása a nyilvánosság számára. Közbeszerzési eljárás lebonyolítása a marketinganyagok beszerzésére; Az anyagok beszerzése. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda, partnerek (turisztikai közösségek) + kiválasztott vállalkozó Partnerek (turisztikai közösségek, Eszéki Közgazdaságtudo mányi Kar) Partnerek (turisztikai közösségek) + kiválasztott vállalkozó A Petárda Belišće Bistrinci Szent Anna Gát kerékpárút kialakításával, a Gát Alsómiholjác útszakasszal való összekötésével horvát oldalon, valamint ennek összekapcsolása a Drávaszabolcs Harkány Siklós Pécs Beremend útszakasszal a magyar oldalon, mely koncepcionálisan összhangban van az európai kerékpárúthálózattal, egy kerékpárút-gyűrű jön létre a Dráva körül, mely a térség turisztikai kínálatát új elemmel bővíti. A magyar és horvát oldalról érkező turisták számára egyszerűbb eljutást eredményez a turisztikai szempontból érdekes helyszínekre Beremend környékén, a Máriagyűd, Pécs, Siklós (vár), valamint Harkány (termálfürdők) irányába. Ugyanígy a magyar oldalról érkező turisták számára lehetővé teszi a térség megtekintését horvát oldalon. Mindkét projektrész megvalósulásával a határ két oldala összekapcsolódik, a közös marketing lehetővé teszi egy egységes határon átnyúló turisztikai kínálat kialakítását. 96 C R O S T

97 4.1.7 Projektjavaslat: Kőrös (Križevci) és Nagyatád városok szomszédsági programja Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Nagyatád Város Önkormányzata Kőrös (Križevci) Város Önkormányzata 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Nagyatád (Somogy megye) Kőrös (Kapronca-Kőrös megye) A határ közelsége miatt szinte kézenfekvő, hogy a határmenti, és az ahhoz közeli települések kapcsolatban állnak egymással. Nagyatád és Kőrös városok kapcsolata már több éves múltra tekint vissza. A kapcsolat elmélyülésével közös célként merült fel a testvérvárosi kapcsolat kialakítása. Az e felé vezető út egyik állomása, hogy a kulturális és turisztikai értékek kölcsönös megismerésével közelebb hozzák egymáshoz a városok polgárait, vállalkozóit, civil szereplőit. Ha már ismerősként köszönthetik egymást az emberek és ismerik a helyi adottságokat, lehetőségeket, könnyebben alakulnak ki a személyes, később pedig egyéb (kereskedelmi, együttműködési) kapcsolatok. Általános cél: Horvát-magyar határmenti együttműködések erősítésének segítése, turisztikai és kulturális kapcsolatok élénkítése, majd testvérvárosi kapcsolat kialakulása Kőrös és Nagyatád között. Specifikus cél: A két város közti testvérvárosi viszony megalapozásaként Szomszédság Park kialakítása Nagyatádon, erre épülve különböző közös kulturális és turisztikai programok szervezése ( Križevci napok, gasztronómiai fesztivál, képzőművész-tábor, turisztikai konferencia). Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 Szomszédság Park létrehozása. A projektelem célja egy olyan épületegyüttes létrehozása, melyben felállításra kerül egy eredeti, a városkörnyékre jellemző korabeli talpasház, valamint egy, a Kőrös környéki építészeti hagyományokra jellemző épület. A Park keretében az építészeti kiállításon túl kialakításra kerül egy népművészeti tárgyak értékesítésére alkalmas terület, egy galéria, egy szabadtéri színpad és egy információs pont is. Projektgazda C R O S T 97

98 Križevci napok szervezése. A Szomszédság Park építményeinek igénybevételével a partnerek népművészetét, tárgykultúráját, képzőművészetét bemutató cserekiállítás szervezése. Gasztronómiai fesztivál szervezése. A Palacsintás Király választás rendezvényéhez kapcsolódó, a két partner gasztronómiai értékeit felvonultató fesztivál szervezése. Képzőművész tábor szervezése. A Nagyatádi Faszobrász Alkotóházban képzőművészeti táborok, szimpóziumok szervezése (fotó, szobrász, festő) horvát és magyar művészek részvételével. Turisztikai konferencia szervezése. Turisztikai kínálatot prezentáló bemutatkozás a Rinyamenti Fesztivál keretében, turisztikai konferencia megszervezése, mely a közös turisztikai kínálat, illetve marketingterv elkészítését szolgálja (hagyományteremtő jelleggel, évente megrendezendő esemény). Marketingeszközök készítése, kiadása. Papíralapú (könyv, prospektus, térkép, magyar, horvát, angol, német nyelven) és elektronikus kiadványok (CD, film), propagandaanyagok készítése, már működő, de rendszeresen nem frissített internetes portál aktualizálása, tartalomfeltöltése. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda + partner Projektgazda Projektgazda + partner Projektgazda + partner Projektgazda Kőrös és Nagyatád városok kapcsolatának elmélyítésére az INTERREG program kiváló lehetőséget nyújt. Az előzetes felmérések során a projekten dolgozó közös horvát-magyar csoport megtalálta azokat a pontokat, melyekből kiindulva megvalósíthatók közös fejlesztések, és elérhetőek a kitűzött célok. Megerősödik a két város és a két térség közti jó viszony, mely hosszabb távon további, a gazdaság és turizmus fejlesztését is előmozdító fejlesztést eredményez. 98 C R O S T

99 4.1.8 Projektjavaslat: Borturizmus fejlesztése Baranyában határon innen és túl Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Siklósi Várszínház Kulturális és Idegenforgalmi Központ Kht. Siklós Város Önkormányzata Hercegszőlős Járás Önkormányzata 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Siklós (Baranya megye) Hercegszőlősi járás: Csúza (Suza), Bellye, Vörösmart (Zmajevac), Sepse (Kotlina), Karancs (Karanac) (Eszék- Baranya megye) A Villányi-hegység nyugati részén fekvő siklósi borvidék messze elmaradt a hegység keleti részén fekvő nemzetközileg is elismert Villányi borvidéktől. A Siklósi borvidéken a szőlő és bortermelésnek évszázados hagyományai vannak, ehhez képest nagyon kevesen várják felkészülve, szervezett keretek között a vendégeket. A megye idegenforgalmi statisztikái szerint a legnagyobb bővülést az elmúlt évben a borturizmus területén figyelhettünk meg. Elsősorban Villány térségében. Általános cél: A magyar és a horvát fehérborvidék összekapcsolásával a vendégjárást, vendégfogadás szervezettségét és hatékonyságát drasztikusan növelni, továbbá a térség jövedelemtermelő képességét emelni. A falusi turizmus fejlesztése, a színes népi hagyományok és kultúra megőrzése, a közös történelmi múlt ápolása. Célja az összhang megteremtése a helyi és határon túli szervezetek között. Specifikus cél: A Horvát oldalon a Baranyai borutak összekapcsolása a siklósi borvidékkel. Közös borvidék kialakítása. A borturizmus fejlesztése a két országbeli partnerek kohéziójának segítségével. Közös piackutatás, a piaci változások folyamatos nyomon követése. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 Információs táblák elhelyezése. A városban és a borúton a vendégek könnyebb tájékozódását biztosítandó információs figyelemfelkeltő táblák kerülnek kihelyezésre. Projektgazda + hazai partner C R O S T 99

100 Szilárd burkolatú út elkészítése. Az egyes borászatok megközelítését a pályázat sikeressége esetén 3,5 km szilárd útburkolat fogja biztosítani. Faházak vásárlása. Az egyes regionális és országos vásárokon és borfesztiválokon a helyi borászatoknak fedett elárusító hely biztosítása, 20 db szállítható faház beszerzése. Konferenciák és workshopok. A pályázat keretében megvalósítandó konferenciák és szakmai rendezvények hivatottak a régió tudásbázisát emelni és ezzel az egyes borászatoknak segítséget nyújtani. 12 rendezvény (egy fesztivál, két konferencia, két szakmai rendezvény, tanulmányút, két borverseny, három workshop, két borünnep). Reklámanyagok és honlap készítése. A régiós borászatok bemutatásához szükséges megfelelő marketingterv mely tartalmazza egyes reklámanyagok elkészítését nyomtatott és elektronikus formában is. A régió turisztikai attrakcióinak helyszínén, az egyes szakmai és kulturális programokon, a borászatoknál és az önkormányzat épületében szórólapok kerülnek elhelyezésre db prospektus, 300 db programfüzet. A kornak megfelelően a pályázat keretében egy tartalmas és kellően részletes honlap kerül elkészítésre, mely a régiót és az egyes borászatokat is bemutatja. A már működő, összregionális oldal számára is történik adatszolgáltatás. Siklósi Borok Háza. Berendezésre kerül egy 56 m 2 -es bolt. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda + hazai partner Projektgazda Projektgazda + partnerek Projektgazda+ partnerek Projektgazda + hazai partner Az együttműködésnek köszönhetően a két ország szakmai szervezeteinek és borászainak információcseréje biztosított lesz. A közös marketing segítségével javul a helyi és nemzetközi piacokon való megjelenés lehetősége, továbbá a kooperáció elősegíti az egyes kulturális értékek bemutatását is. 100 C R O S T

101 4.1.9 Projektjavaslat: A víziturisztikai szolgáltatások fejlesztése határmenti együttműködésben Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Mohács Városfejlesztési Kht. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Mohács Város Önkormányzata Kopácsi Rét Természeti Park 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Mohács (Baranya megye), a DDNP területe (Gemenctől az országhatárig a Duna mentén) Kopácsi Rét Természeti Park területe (Eszék-Baranya megye) Mohács és térsége nagy hagyományokkal rendelkezik az idegenforgalom területén. Természeti és kulturális értékeinek bemutatása turisztikai potenciált rejt magában. Az országos átlaghoz képest ugyanakkor a kistérség gazdasági mutatói negatív képet festenek: magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatás jellemző, alacsony a vendégéjszakák száma is. A Duna és a különböző, a határ mindkét oldalán megtalálható magas fokon védett természeti értékek (Gemenc, Béda- Karapancsa, Kopácsi Rét) közelsége a határ mindkét oldalán, a történelmi múltú városok (Mohács, Eszék), a hajózáshoz kapcsolódó hagyományok a gasztronómia olyan eddig kihasználatlan turisztikai potenciált jelentenek, mely jó alapot kínálhat egy magas, határon átnyúló ökoturisztikai régió kialakításához, mely iránt folyamatosan növekvő kereslet mutatkozik a jóléti társadalmakban. Mindezt kiválóan szolgálná a sétahajózás, összefűzve a felsorolt attrakciókat, mint előzményekkel rendelkező turisztikai termék. A felújítani kívánt vonalon korábban is működött sétahajózás, de az alkalmazott szállítójárművek lassúsága miatt a termék nem volt elég vonzó a célcsoport számára. A projekt innovatív jellegét a víziturizmus szervezésének interregionális megközelítése adja. A már meglévő turisztikai programok (lovas, vallási, gasztronómiai, borturizmus) a Duna Dráva természeti értékeinek megtekintésével köthetők össze egy hajókirándulás keretében, mely nemcsak természeti, hanem kulturális élményt is nyújt a szolgáltatást igénybevevő célközönségnek. Általános cél: Turizmus jövedelemtermelő képességének fokozása a természeti értékekre építve a Dráva és Duna mentén Specifikus cél: Vizi és ökoturisztikai adottságok kihasználása, határon átnyúló idegenforgalmi övezet kialakítása: a Duna magyar és horvát szakaszán közös vízitúra-útvonal C R O S T 101

102 kialakítása. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Projektmenedzsment. A tevékenység magában foglalja a projekt teljes ideje alatt a projekt megvalósításával kapcsolatos adminisztratív teendők ellátását: partnerek koordinálása, közbeszerzési eljárások lefolytatása, jelentéskészítés, pénzügyi műveletek végrehajtása, a projekt során az eredmények értékelése. Eszközbeszerzés. A megvalósítási szakaszban egy 60 fő szállítására alkalmas, gyorsjáratú, panorámás felépítményű hajó, 2 db mikrobusz megvásárlására (bérbevételére) kerül sor. A beszerzésre közbeszerzési eljárás lefolytatásának keretében kerül sor. A járművek a Mohácsi Városfejlesztési Kht. tulajdonába kerülnek. Útvonal kialakítása: a sétahajó az előzetes tervek szerint a Gemenc-Mohács-Eszék útvonalon közlekedik. Gemenci tájegység, Mohács, Béda-Karapancsa, határátkelés, Kiskőszeg (Batina), Kopácsi Rét, Eszék. Az egyes állomáshelyek környékén zajló kulturális programokról informáljuk a programban résztvevőket, a kulturális programok szervezésekor figyelembe vesszük a sétahajó menetrendjét. Sétahajó működtetése. A hajó működtetése áprilistól szeptemberig tart, melyre közbeszerzési pályázaton keresztül választjuk ki a megfelelő vállalkozót. A működtetését a projekt befejezését követően piaci alapra kívánjuk helyezni. Ezen tevékenység keretén belül szórólapokat, kiadványokat, prospektusok, vízitúra-térképek szerkesztésére kerül sor négy nyelven (angol, német, magyar, horvát), melyek ezt követően megfelelő nyomdatechnikával példányban kivitelezésre kerülnek. A hajó menetrendje felkerül a város honlapjára. A beszerzett marketingeszközök a Mohács Város tulajdonába kerülnek, azokkal a Tourinform Iroda rendelkezik. Projektgazda Projektgazda Projektgazda + partnerek Projektgazda + vállalkozó Projektgazda, partnerek + vállalkozó 102 C R O S T

103 Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Mohács Város Önkormányzata és a két nemzeti park számára a korábbi együttműködések megerősödnek, a projekt megvalósítása során szoros mindennapi szakmai kapcsolatba kerülnek, javul köztük az információáramlás. A projekt hatására a szolgáltatást igénybevevő turisták jobban megismerik a másik ország kultúráját, hagyományait, természeti értékeit. A projekt megvalósulásának eredményeképpen létrejön egy hagyományokkal rendelkező határon átnyúló turisztikai termék, melynek a projekt befejezését követően fenntarthatósága biztosítható. A projekt sikeressége multiplikatív hatást fejthet ki a horvát-magyar (és a szerb) határszakaszokon is hasonló tevékenységek kialakítására, így a határon átnyúló turisztikai régió területileg kibővülhet. Mindez gazdasági fejlődést indukál és a határ két oldalán élő lakosság elégedettségét is növeli Projektjavaslat: Határon átnyúló színházi darabok bemutatása Projektgazda Pécsi Horvát Színház Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Pécsi Nemzeti Színház Eszéki Horvát Nemzeti Színház 1.3 Közös turisztikai és kulturális térség Pécs, Baranya megye Eszék, Eszék-Baranya megye A magyar-horvát határ mindkét oldalán jelentős számú magyar, illetve horvát kisebbség él. Mindkét csoport érti és beszéli a másik nyelvét, köztük rendszeres kommunikációs kapcsolat van. Ezen kívül a határtérségen kívül is található mindkét oldalon magyarul, ill. horvátul értő hallgatóság. A határtérség két oldalát jelentős történelmi-kulturális-irodalmi kapcsolatok fűzik össze, mely egy viszonylag egységes kulturális tér kialakíthatóságát vetítik előre. Pécsen professzionális horvát nyelvű színjátszás zajlik a Pécsi Horvát Színház keretein belül, melynek darabjai iránt érdeklődés mutatkozik horvát oldalon is. Ezen kívül mindkét nagyvárosban (Pécs, Eszék) működik az államok hivatalos nyelvén játszó profi színház. A színház szeretetének kialakítását gyermekkorban kell kezdeni, ezért szükség van a fenti szempontok figyelembevétele mellett a tevékenység kiterjesztésére a gyermek-közönség felé is. Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa lesz. A koncepcióban szerepel a balkán kultúrája felé való nyitás C R O S T 103

104 A projekt céljai (hangsúlyosan szerepel Horvátország), valamint az ún. déli kulturális övezet koncepciója, mely erősíti Pécs kapuszerepét, mely számos fejlesztési koncepcióban megjelenik. Általános cél: A baranyai térség kultúrturisztikai potenciáljának növelése határon átnyúló kulturális térség kialakítása: a határ két oldalán élő kisebbségek és többségi társadalmak közti kulturális kapcsolatok tudatosítása, identitástudat erősítése. Az Eszéken illetve környékén élő magyarság, valamint a Pécsett és Baranya megyében élő horvátság anyanyelvi kultúrájának ápolása, az identitástudat erősítése. Specifikus cél: A két ország színházi kultúrájának megismertetése, az élő színház megszerettetése a gyermekekkel, tapasztalatcsere a színházi munka terén. Határon átnyúló színházi együttműködés kialakítása közös darabok bemutatásán keresztül, a szomszédos ország színjátszásának bemutatása a hazai közönségek számára. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Projektmenedzsment. A tevékenység keretében összeáll a projekt menedzsmentjét végző csapat, mely a három színház képviselőiből, színészekből és kulturális menedzserekből, adminisztrátorokból áll. A tevékenység keretén belül történik a projekt adminisztrációja, jelentéstétel, az előadókkal való szerződéskötés. Marketing, PR. A tevékenységnek a közönséggel való megismertetése komoly, határon átnyúló marketingtevékenységet kíván. A korábbiakban kidolgozott marketingtervnek megfelelően megtörténik a marketingeszközök beszerzése: 100 db plakát, 1000 db szórólap. A projekt megvalósítása során 5 alkalommal sajtótájékoztatóra kerül sor 3 alkalommal Pécsett, 2 alkalommal Eszéken. Próbaidőszak, alkotás időszaka: a kiválasztott darabok színpadra állítása, próbák tartása. Bemutatók. Az elkészült színpadi művek bemutatása, bemutatók megszervezése. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek A projekt keretében megvalósuló tevékenység nagyban hozzájárul Baranya és Eszék-Baranya határon átnyúló kulturális térséggé történő összekapcsolásához. Eredményeképpen valódi határon átnyúló új kulturális kínálat jelenik meg, mely szolgálja a határ két oldala közti kulturális csere további elmélyítését, hozzájárul a Pécs programsorozat sikeréhez, új jövőbeli határon átnyúló színházi együttműködéseket alapozhat meg. 104 C R O S T

105 4.2 Környezet- és természetvédelem Sajátos környezetvédelmi feladatok a Dráva mentén A Dráva-folyó mint a térség alapvető földrajzi meghatározó eleme, fenntartható fejlődésének elősegítése a környezetvédelem alapvető célja. Egyértelműen felvetődik a közös környezetvédelem kérdése: hulladékkezelés, állati eredetű hulladékok kezelése, ivóvizek minősége, levegőminőség (mérőállomások), a talaj állapota, az aknamentesítés, ökológiai katasztrófák megelőzése, alternatív energiaforrások használata stb., illetve a közös területi tervezés szükségessége. Egészen a közelmúltig az említett kérdéseket az egyes államok önállóan kezelték, így az egyes területek kezelése eltérő szinteken zajlott. A környezetvédelem problematikája nem ismer határokat, a szennyezések minden esetben határon átnyúló hatásúak. A Drávamente hasznosítására vonatkozó különböző elképzelések ütköznek egymással. A Horvát Köztársaság Területrendezési Terve egyfelől előirányozza a folyó egyes szakaszainak védelmét, a másik oldalon ugyanazon a szakaszon, Novo Virje-nél vízerőmű építését helyezi kilátásba. Kapronca-Kőrös megye rendezési terve, mint törvényi erejű dokumentum a Horvát Köztársaság Területrendezési Tervéből levezetve, tartalmazza Novo Virje-nél a vízi erőmű megépítését, a másik oldalról a teljes Drávamente mint jelentős természeti érték szerepel. Mint különlegesen kezelendő térség, előírás külön rendezési terv készítése. Ugyanakkor ezzel ellentétesen a magyar fél a Dráva mentét nemzeti parkká nyilvánította. A terület természeti értékeinek kezelése horvát oldalon nyilvánvalóan nem megfelelő. A nyolc horvátországi nemzeti parkból egy sem esik erre a területre, a 10 természeti parkból is csupán egy, a Kopácsi Rét. Multidiszciplináris kutatások segítségével szükséges a térség értékeinek pontos feltárása, valamint ennek tükrében javaslattétel a megfelelő védettségi szint meghatározására és kialakítására. A fenntartható fejlődés egy a Dráva menti határtérség fejlesztését szolgáló megközelítéseknek magyar és horvát oldalon egyaránt. Ennek kialakítása, egyre inkább határon átnyúló környezetvédelmi projektek segítségével érhető el, melyek célja határon átnyúló védett területek kialakítása. A területfejlesztés a Dráva mentén komplex kérdés, melyet egy modern C R O S T 105

106 társadalom nem kezelhet a multidiszciplinaritás figyelmen kívül hagyásával, a helyi és területi szint valamint a civil szféra bevonása nélkül. Ezzel összhangban a térség hosszútávra vonatkozó fejlesztésének víziója mindenképpen a Dráva folyó mint turizmusfejlesztési és a két szomszédos ország együttműködésének terepe védelmét és megőrzését kell, hogy szolgálja A természetvédelem gyakorlata a magyar oldalon, eddigi határon átnyúló együttműködések A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a természetvédelmi fenntartás terén megtörtént a védett területek kitáblázása és több sikeres élőhelyrehabilitációs programot hajtottak végre. Az ökoturizmus és a természetismereti oktatás végzéséhez megépült több tanösvény, információs táblák kerültek kihelyezésre. A fellendülő ökoturizmus jegyében komoly érdeklődés mutatkozik a szakmai túravezetések iránt. Sikerült kialakítani a drávai víziturizmus rendjét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. Sikeresen működik és jelentős létszámban látogatják a pécsi igazgatási épülethez tartozó Tettyei Oktatási Központot, a drávatamási oktató és kezelőépületet. A térségben kiemelt fontosságú a vizes élőhelyek rehabilitációja és természeteshez közeli állapotban való megtartása. Ennek keretében pályázati források bevonásával mellékágak, holtágak rehabilitációja valósult meg vagy van folyamatban. A természetvédelem nem elszigetelt, szigetszerű tevékenység. Nyilvánvalóan a Dél-Dunántúl vadon élő élőlényközösségei nem csak egymással, hanem közigazgatási határokon átnyúló kapcsolatokkal rendelkeznek. A terület legfontosabb nemzetközi kapcsolatát horvátországi Kopácsi Rét Természeti Park jelenti. Ebből következően a DDNP Igazgatósága folyamatos együttműködést alakított ki déli szomszédunkkal. Hosszú távú cél egy közös nemzeti park létrehozása, ennek megvalósítása érdekében közös programokat dolgoztak ki és működtetnek. Különösen jó az együttműködés a fajvédelmi (rétisas, fekete gólya), az idegenforgalmi és az oktatási szakterületen. A természet-megőrzési feladatok keretében folytatódik a korábban megkezdett élőhely-rehabilitációs tevékenység, fokozott figyelemmel a vizes élőhelyekre és az erdőterületekre. A hazai források mellett a nemzetközi lehetőségek feltérképezésével világbanki program (Béda-Karapancsa), egy LIFE program (Béda-Karapancsa) és az ECNC által koordinált, holland támogatásból megvalósuló élőhelyrehabilitáció a horvátországi Kopácsi Rét Természeti Parkkal közösen valósul meg. 106 C R O S T

107 4.2.3 Projektjavaslat: Állati hulladékok kezelése Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat A horvát oldal határmenti járásai Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás 2.1 Környezetvédelem A horvát oldal határmenti járásai (Kapronca-Kőrös megye) Kapronca-Kőrös megye olyan megye, mely büszke gazdasági teljesítményére, különösen mezőgazdaságára és állattenyésztésére. Az utóbbi időben az állattenyésztési ágazat fejlesztése hangsúlyosabbá vált, a szarvasmarhatenyésztés modern megközelítésbe került. Mindemellett az állattenyésztés egy igen hagyományos tevékenység, az elődök hagyományozták az utókorra, így a megye területén igen nagy számú családi állattenyésztő gazdaság van nyilvántartva. Ez a tény magával hozza az állati hulladékok kezelésének problémáját. Az állati eredetű hulladék közvetlen fertőzésveszélyt hordoz magában. A vadállatok tetemei, az elhullott, elgázolt állatok, háziállatok, esetlegesen fertőzött állatok a fertőzések terjedésének veszélyét hordozzák magukban, amennyiben kezelésük nem megfelelő. A hulladékokat szakszerűen kell feldolgozni, erre Horvátország területén csupán egy közhasználatú fehérje-feldolgozó szolgál, mely Sesvetski Kraljevac-ban található. Az állati hulladékok problémájának kezelése két szinten történik: A nagyobb gazdasági társaságok (20 számosállat felett) törvény által kötelezettek a fehérje-feldolgozóval való együttműködésre, a felügyeletet a tisztiorvos szolgálat végzi. Ez a fajta eljárás csak a nagyobb farmokra, vágóhidakra jellemző, a kisebb gazdaságok esetén a felügyelet már kérdéses. Elhullott állatokkal találkozhatunk illegális lerakókban, árkokban, a Drávát tápláló vízfolyások mentén, az utak mentén stb. Ezek kezelése a magánszemélyek felelősségérzetétől függ. A tetemek közegészségügyi előírásoknak megfelelő kezelése gyakran többe kerül, mint az adott állat piaci forgalmi értéke. A helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik az ismeretlen tulajdonban lévő állati tetemek eltüntetése. Az önkormányzati költségvetésekből éves szinten igen komoly összegeket fordítanak az állati tetemek kezelésére, azonban ez a tevékenység gyakran C R O S T 107

108 A projekt céljai tűzoltójelleggel és szervezetlenül zajlik. Törekvés van arra vonatkozóan, hogy a megye járásai (különösen azok, melyek a Dráva vízgyűjtőterületén fekszenek) megszervezzék a gyűjtőhelyek (hűtőházkonténerek) hálózatát, ahol szabályosan lehetőség volna a tetemek összegyűjtése, biztosított lenne az égetés megfelelő előkészítése. Általános cél: A megye területén egészséges környezeti állapot biztosítása, mely magában foglalja az állati és emberi populáció fertőzésektől való védelmét; mindez a felszíni és felszínalatti vizek védelmén keresztül a higiéniai feltételek biztosítása mellett. Specifikus cél: Az állati eredetű hulladékok hatékony összegyűjtési rendserének kialakítása a megye területén, Egységes higiéniai szolgálat kialakítása a határmenti járások területén, mely felelős a gyűjtőállomások üzemeltetéséért. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 2 Technikai információk összegyűjtése, helyzetelemzés, az állati hulladékok legmegfelelőbb összegyűjtésére vonatkozó tanulmány összeállítása a megye egész területére vonatkozóan. A tanulmány a következő területeket érinti: A megye területén a probléma kezelésére részletes útmutató kidolgozása; Mint priorizált pilóta-projekt, 8 önkormányzat területére részletes állatihulladék-kezelési terv elkészítése; A gyűjtőhelyek (4 db) optimális elhelyezésének meghatározása; A gyűjtőhelyek működtetésére vonatkozó legmegfelelőbb modell kialakítása, finanszírozási javaslat elkészítése; A Csurgói Kistérség tapasztalatainak felhasználása. Output: 1 db tanulmány. A 8 helyi önkormányzattal együttműködési megállapodások kialakítása (pilótaprojekt). Rögzítésre kerül az együttműködés módja, a finanszírozás módja, és az egyéb technikai feltételek. Output: megállapodás a 8 járással. Projektgazda + járások Projektgazda + járások 108 C R O S T

109 A gyűjtőhelyek és a környező infrastruktúra kialakításához szükséges kiviteli tervek elkészíttetése. A tervek kidolgozására közbeszerzési eljárás lefolytatása; Tervek elkészítése; Az elkészült tervek benyújtása engedélyeztetésre. Output: kiviteli tervek, engedélyek. A megfelelő gyűjtőállomások megépítése (4 helyszínen) Közbeszerzési eljárás lefolytatása a gyűjtőállomások épületei, a bekötő utak és egyéb infrastrukturális elemek kiépítésére; A gyűjtőállomások, bekötő utak és egyéb infrastrukturális elemek megépítése; Közbeszerzési eljárás lefolytatása a hűtőkonténerek beszerzésére. A projekt területén higiéniai szolgálat kialakítása. Egységes higiéniai szolgálat kialakítására kerül sor, mely területileg lefedi a projekt teljes területét. Szerződéskötés a gyűjtőállomások fenntartójával. Az illető jogi személy felelős az állati hulladékok összegyűjtéséért, átvételéért és az égetőbe való elszállításáért. Szerződés kötése a fehérje-feldolgozóval. Tájékoztató anyagok kidolgozása. Az anyagok elkészítés közbeszerzési eljárás keretén belül. A szóróanyagokon a következő információk szerepelnek: térképvázlat a megye határ menti területéről, mely pontosan tartalmazza a gyűjtőállomások helyét; telefonszámok; az állati hulladékok környezetre és emberre gyakorolt hatásáról szóló információs szöveg; általános tanácsok a felelősségteljes lakossági hulladékkezelésre vonatkozóan. Projektgazda, járások + vállalkozó Projektgazda, járások + vállalkozók Projektgazda + járások Projektgazda + járások Projektgazda + vállalkozó C R O S T 109

110 Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A magyar oldalon a Csurgói kistérség területén fut egy hasonló projekt, mely az előkészítés utolsó fázisában van. A projekt megvalósítása elején veszi kezdetét. A Csurgói kistérség 18 településből áll, területén 5 gyűjtőállomás kerül kialakításra, melyben a lakosság ingyenesen elhelyezheti az állati tetemeket (állami költségvetésből támogatott projekt). A magyar projekt előkészítésének és kidolgozásának tapasztalatait beépítettük a horvát projektbe, figyelembe véve a horvát törvényi szabályozásban lévő különbségeket, a területi adottságokra vonatkozó eltéréseket, a hulladékkezelésbe esetlegesen bevont nagyobb területet. Az állati hulladékok kezelésének megszervezésével a határmenti zónában megteremtődnek egy magas állategészségügy-tudatos terület kialakításának feltételei. A tapasztalatcsere folytatódik a projekt megvalósítása alatt és azt követően is Projektjavaslat: Természeti értékek megőrzése a Dráva mentén Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kapronca-Kőrös Megyei Védett Természeti Értékeket Kezelő Közintézmény 2.2 Természetvédelem Kapronca-Kőrös megye Somogy megye A Dráva, mint határfolyó viszonylag kis területen öt országot érint, így nem csak a saját megyénket és a szomszédos magyar területeket, hanem az egész területet érinti, melyen keresztülfolyik. Ennek megfelelően a Dráva mentét, mint egységes térelemet kell szemlélni, ebben az összefüggésrendszerben kell hozzáállni a Dráva ökoszisztémájának védelméhez. Így komoly hiányosság a Dráva közös fejlesztési stratégiájának hiánya, melyhez szükséges a meglévő területrendezési-fejlesztési és más releváns dokumentumok összegyűjtése, valamint a további együttműködés újabb dokumentumok kidolgozása terén. A projekt végső célja a Dráva ökoszisztémájának védelme, rendezési tervek kidolgozásán keresztül, mely a közös természeti-környezeti elemekkel összhangban határozná meg a térség alapvető szerkezetét, a területhasználatra vonatkozó intézkedések körét, a Dráva-mente rendezését és védelmét, 110 C R O S T

111 A projekt céljai valamint a környezet védelmét célzó intézkedéseket. A közös stratégia kidolgozása során szükséges összhangba hozni, illetve összehasonlítani a természeti védettségi szinteket, illetve a horvát és magyar oldali szabályozást, mely sokban különbözik egymástól. Horvátországban ezen a területen vannak már természetvédelmi területek (Veliki Pažut, Čambina), de szándék van a teljes Dráva menti terület kb. 11 ezer hektár védelem alá helyezésére. Általános cél: a Dráva ökoszisztémájának védelme, a Dráva fenntartható fejlesztése, a felszíni és felszínalatti vizek védelmén keresztül a biodiverzitás fenntartása. Specifikus cél: Magyarország és Horvátország együttműködése azon cél érdekében, hogy a Dráva egységes térelemként legyen kezelve, ebben a kontextusban a Dráva ökoszisztémájának védelme; a meglévő magyar és horvát oldali területrendezésitervezési dokumentációk, kutatási eredmények és minden egyéb releváns információ és dokumentum áttekintése; a Dráva folyó területi fejlesztésére vonatkozó közös stratégia kialakítása; a vizsgált terület jelenlegi védelmi szintjének megnövelése. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 2 A meglévő területiterv-dokumentációk, szektorális tervek (Horvát Vizek, HEP stb. tervei) és egyéb releváns tervek összegyűjtése, magyar és horvát oldalról egyaránt. A magyar és horvát törvények és rendelkezések, jogi dokumentumok, tervek és más releváns dokumentumok összehasonlítása. A területről ortofotó készítése. Közbeszerzési eljárás lefolytatása az ortofotó elkészítése, digitális kép elkészítése és feldolgozása. (A területről műholdkép készítéséhez nem szükséges semmilyen engedély.) Projektgazda + partnerek Projektgazda, hazai partner + vállalkozó C R O S T 111

112 A Dráva menti terület vizsgálata. A lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján készül a területről egy flóra- és egy faunatanulmány, mely kijelöli (térképen is) veszélyeztetett értékes élőhelyeket. Ez alapján javaslatot lehet tenni a különös védett értékek esetében alkalmazandó védelmi szintre és a védelmet, területhasználatot szabályozó eszközökre, a közös Drávát célzó stratégia kialakítására. Közbeszerzési eljárás lefolytatása a terület állat- és növényvilágának tanulmányozására. A különösen védett természeti területek, növény- és állatfajok kijelölése. A cél az elvégzett vizsgálatok alapján tanösvény kialakítása, így a táblák kihelyezése elsősorban szakmai, nem turisztikai célt szolgál. Közbeszerzési eljárás lefolytatása az útirányjelző táblák tartalmának kidolgozására, elkészítésére és kihelyezésére, illetve a tanösvény karbantartására. Promóciós és ismeretterjesztési célú szóróanyagok beszerzése. A szóróanyagon szereplő térképvázlaton fel lesz tüntetve a Dráva és a folyó menti terület. A térképhez mellékelünk egy ismeretterjesztő tartalmú szöveget a különleges védettséget élvező és veszélyeztetett élőhelyekről, a növény- és állatvilág különös, megtekintésre érdemes egyedeiről. Közbeszerzési eljárás a promóciós és ismeretterjesztő anyagok kivitelezésére. Közös honlap kidolgozása és adatbázis felállítása. A weblapon keresztül egy közös adatbázis kialakítására kerül sor, melyen keresztül elérhetővé válik minden eddig összegyűjtött területi tervezési és egyéb, a vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentum. Az oldal többnyelvű lesz (magyar, horvát, német, angol). Közbeszerzési eljárás lefolytatása a weboldal kialakítására. A Dráva területhasználatára vonatkozó közös fejlesztési stratégia kialakítása, az összegyűjtött magyar és horvát oldali dokumentációk és a terepmunkák eredményei alapján. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda, hazai partner + vállalkozó Projektgazda, hazai partner + vállalkozó Projektgazda, partnerek + vállalkozó Projektgazda, partnerek + vállalkozó Projektgazda + partnerek A projekt megvalósítása közös magyar és horvát erőfeszítést, a horvát és magyar oldali tapasztalatok bemutatását és cseréjét igényli, ami alapján kialakul a térség leltározásának, értékelésének, és beavatkozási irányai definiálásának módszertana. 112 C R O S T

113 4.2.5 Projektjavaslat: Határmenti katasztrófavédelmi és mentési együttműködés az Európai uniós felzárkózás jegyében Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Verőce-Drávamente Megyei Területi Védelmi és Mentési Iroda 2.1 Környezetvédelem Somogy megye határmenti térségei Verőce-Drávamente megye határmenti térségei Horvátország katasztrófavédelmi szervezeti felépítése megváltozott az elmúlt időszakban, valamint a technikai felszereltségük is jelentős fejlődésen ment keresztül. A hatékony együttműködés érdekében szükséges ezek megismerése. Horvátország benyújtotta EU-csatlakozási kérelmét. Magyarország eddigi EU-s tapasztalatainak átadásával hozzájárulhat a csatlakozásuk sikeréhez. Az Állandó Magyar-Horvát-Szlovén Katasztrófavédelmi Vegyesbizottság a évre szóló munkatervében fontosnak ítélte a határokon átnyúló ipari balesetek hatásainak ENSZ konvencióban és SEVESO-II direktívában foglaltak szerinti végrehajtását és ehhez kapcsolódóan az információcserét. Ezen kívül a bizottság kiemelten foglalkozik az érintett országok közös védelmi, mentési gyakorlatainak szervezésével. A Dráva horvátországi oldalán a védművek nincsenek kiépítve, és a beavatkozói állomány sem rendelkezik kellő tapasztalattal egy esetleges vízszennyezés elhárításában, valamint a vízimentések hatékony, gyors megoldásában. Általános cél: A Dráva közös szakaszán a természeti értékek védelmének hatékonyabbá tétele. Specifikus cél: Közös kármegelőzési és elhárítási stratégia rendszerbe állítása. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 Közös kármegelőzési és elhárítási stratégia elkészítése. Nyitókonferencia szervezése: szakmai felkészítés módszereinek megismerése, tapasztalatok kölcsönös egyeztetése A stratégia elkészítése Projektgazda + partner C R O S T 113

114 A két szervezet közti on-line kapcsolat kiépítése. Közbeszerzési eljárás lefolytatása a hardver és szoftver beszerzésére és rendszerbe állítására. Projektgazda + vállalkozó Eszközbeszerzés. Búvárfelszerelés és mentőmellények beszerzése. Projektgazda A tűzoltóság állományából a vízimentésre tervezett személyek búvártanfolyami képzésének lebonyolítása, a gyakorlatra felkészítése. Közös gyakorlat megtartása. A két ország szakági főhatóságainak részvételével lebonyolításra kerül a gyakorlat, melynek keretében modellezett komplex veszélyhelyzet megoldása a feladat az érintett szervek részvételével a stratégia alapján. Lakossági kiadvány elkészítése. Közbeszerzési eljárás lebonyolítása egy magyar és horvát fél által lektorált lakossági tájékoztató kiadvány beszerzésérére. Zárókonferencia. A projekt eredményeinek ismertetése, az országos főhatóságok, a térségi döntéshozók és a média részvételével. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda + partner Projektgazda + partner Projektgazda + partner A Somogy és Verőce megyék között kialakult szakmai kapcsolat eredményei és a veszélyhelyzetekre történő hatékony reagálás során megszerzett tapasztalatok kiterjeszthetőek. Várhatóan mindkét fél rendszerbe állítja a Dráva teljes közös határszakaszán. A projekt megfelel a határokon átnyúló ipari balesetek hatásainak ENSZ-konvencióban megfogalmazott elvárásoknak, valamint a SEVESO-II direktívában foglaltaknak Projektjavaslat: Levegőminőség-védelmi és monitoring-rendszer kiépítése Villány környékén Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye Villány Város Önkormányzata Belišće Város Önkormányzata 2.1 Környezetvédelem Villány térsége (Baranya megye) 114 C R O S T

115 A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai A levegőszennyezés hatásainak megismerése annak érdekében szükséges, hogy fel tudjunk azokra készülni, de még inkább azért, hogy a helyes utat tudjuk megválasztani a légszennyezés csökkentését célzó tevékenységeink során. Káros hatást a légszennyező anyagok bizonyos dózisa vált ki, mint a legtöbb területen, itt is érvényes, hogy a kár nagysága arányos a hatás erősségével és időtartamával. Ezért a légszennyezés káros hatásai a szennyező anyagok anyagi minőségétől és, azok légköri koncentrációjától, illetve a hatás idejétől függenek, melyeknek meghatározása csak folyamos mérésekkel lehetséges. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, vagy legalább az élettevékenységére ható közeg, ennek következtében a légszennyezés hatása alól az élővilág nem vonható ki. Ugyanez elmondható a természetes és az emberi tevékenységek által létrehozott élettelen környezeti elemek jelentős részéről, a talajról, a vízről, építményekről, szerkezetekről, de még a képzőművészeti alkotásokról is. A levegőszennyezés hatása fokozott a nagylevelű növények, mint pld. a szőlő esetében. A közvetlen hatások az élő környezetre: toxikus és roncsoló (korrozív, savas-lúgos) hatások, a bioszféra oxigéntermelő képességének csökkenése, a CO 2 légköri felszaporodása. A másodlagos hatások az élő környezetre: a növény- és állatvilág károsodása, humán egészségügyi károk. A légszennyezésnek mind globális, mind lokális hatásai is vannak, amelyek a szél révén átlépik az országhatárokat. Ennek következtében nemzetközi összefogás szükséges ahhoz, hogy a levegő minőségét meg tudjuk óvni. A fentiek alapján Villány város egy, a lakosság és a szőlővidék környezeti állapotát mérő levegőminőség-mérő rendszer telepítését tervezi, különös tekintettel a horvát határon átnyúló szennyezések regisztrálására. Kiemelten fontos a világörökség részének is tekinthető villányi borvidék védelme és nemzetközi megítélése szempontjából a térség levegőminőségének regisztrálása, az esetleges, a borvidéket veszélyeztető szennyezések meghatározását megalapozó mérőrendszer telepítése és üzemeltetése. Belišće városa, mint horvát partner kiválasztását az indokolja, hogy a városban működő papírgyár az egyik legnagyobb ipari szennyező a térségben. A Villány térségében telepített mérőállomások által szolgáltatott adatok alapján mérhető lenne a határt átlépő szennyeződés mértéke. Általános cél: Magas környezeti minőségű régió kialakítása Villányban és térségében C R O S T 115

116 Specifikus cél: Levegőminőség-védelmi rendszer kiépítése Villány térségében, ezáltal a legnagyobb szennyező források azonosítása, különös tekintettel a határon átlépő szennyeződésekre. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Projektmenedzsment: adminisztratív támogatás nyújtása a projekthez, jelentéskészítés, a horvát partner tájékoztatása. Levegőminőség-védelmi rendszer beszerzése. Közbeszerzési eljárás lefolytatása a megfelelő műszaki paraméterek meghatározását követően, a szállítási szerződés megkötése. Levegőminőség-mérő állomás telepítése, üzembe helyezése a tenderkiírásban megadott műszaki tartalommal. A mérőállomás próbaüzemeltetése. A kezelőszemélyzet betanítása. Első éves működés. Az első éves üzemeltetés megszervezése és bonyolítása, a mért adatok kiértékelése és a szükséges intézkedések meghatározása. Honlapkészítés: Internetes honlap készítése a mért adatok hozzáférhetővé tétele céljából. Közbeszerzési eljárás lefolytatása a honlap kidolgozására, üzembe állítására és karbantartására. Kiadvány megjelentetése: Az első éves mérési tapasztalatok kiadványban történő megjelenítése. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó A határon átnyúló partner szerepét a projektben Belišće város vállalta. A városban régóta fafeldolgozó- és papírüzem működik, mely a folyamatos korszerűsítések ellenére az egyik legnagyobb szennyező a térségben. Villány és Belišće határ menti fekvéséből következően a szennyezés könnyen átlépi az államhatárt. A megvalósuló mérőállomás által szolgáltatott adatok információt nyújtanak Belišće számára a határon átnyúló szennyezés mértékére vonatkozóan. 116 C R O S T

117 4.2.7 Projektjavaslat: Napenergia-hasznosítás mohácsi közintézmények energia-ellátásának biztosítására Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Mohács Város Önkormányzata Zöld-Híd Regionális Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Alapítvány Pélmonostor (Beli Manastir) Város Önkormányzata 2.1 Környezetvédelem Mohács (Baranya megye) A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezetvédelmi követelmények érvényesítése kiemelten fontos. Magyarország energiafelhasználásának 70%-a importból származik. A Fehér Könyv -ben (COM97/599.) rögzítették, hogy 2010-re kívánatos a megújuló energiaforrások részesedését megkétszerezni (12%). Ez az érték jelenleg Európában 6%, hazánk még az EU átlag felét sem teljesítette. A hagyományos energiahordozók mennyiségének csökkenése, a környezeti kényszer és a nemzetközi politikai határok miatt, a megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerephez jutnak. Általános cél: Az energiagazdálkodás fejlesztése, hatékonyság növelése megújuló energiaforrások kiemelten napenergia alkalmazásával az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztési stratégiáját a 2010-ig terjedő időszakra meghatározó 1107/1999. (X.8.) Korm. Határozat szerint. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az emisszió-csökkentésében való közreműködés a Kiotói Egyezményben vállaltak CO 2 -kibocsátás 8%-os csökkentése 2010-ig betartása érdekében. Környezetvédelmi tudatformálás, tájékoztatás a 2001/77/EK irányelvvel összhangban. Specifikus cél: Napenergia hasznosítása önkormányzati intézmények használati melegvízellátásának biztosítására; energiahordozó földgáz megtakarítása; légszennyezettség csökkentése; ökoszisztéma védelme; a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatainak biztosítása. C R O S T 117

118 Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Projektmenedzsment. A projektmenedzser irányításával és a műszaki ellenőr közreműködésével a pénzügyi beszámolók elkészítése, a pénzügyi munkatárs által. A program dokumentálásban részt vesz a projektasszisztens. Ezen munkarész valamennyi elemének végrehajtása a pályázó feladata. Projektindító workshop. A kiindulási helyzet elemzése, az energiafelhasználás jelenlegi szerkezetének bemutatása, a résztvevők számára a nemzetközi és a hazai előírásokba átültetett elvárások ismertetése. A várható eredmények prognosztizálása. Napkollektor építése az 1. helyszínen (Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium). A 200 fő elhelyezését biztosító négyszintes, magastetős épületen 36 db napkollektor elhelyezésére kerül sor 90 m 2 felületen. A szabályozás kétlépcsős, a primer napkollektor-áramkörben szivattyús keringetéssel, a szekunder áramkörben hőmérsékletkülönbség-kapcsolóval vezérelt szivattyúval. Napkollektor építése a 2. helyszínen (ESZI Idősek Otthona, Kazánház). A meglévő kazánházra napkollektorok és a kazánházba hőcserélő, -tároló berendezések elhelyezése történik a használati melegvíz-ellátó rendszer változatlanul hagyása mellett. A szabályozás itt is kétlépcsős megoldású. A belsőterű szolár-berendezések a földszinti kazánházban kerülnek elhelyezésre. A kazánházon keresztül megoldható a 80 lakó és az alkalmazottak használati melegvízellátása. Napkollektor építése a 3. helyszínen (ESZI Idősek Otthona, Lakóegységek). A 38 fő elhelyezésére szolgáló földszintes, magas tetős épület tetősíkján, illetve kazánházában az előző két épületéhez hasonló műszaki megoldású szolár-elemekből álló használati melegvíz-előállító berendezés kerül elhelyezésre. Projektzáró workshop. A pályázó önkormányzat és a Zöld-Híd Alapítvány rendezésében, megfigyelőként részt vesznek a Pélmonostori Önkormányzat képviselői. A megvalósított beruházás bemutatása, helyszíni szemle útján, tapasztalatok átadása, a megvalósítás alatt felmerült problémák ismertetése. Projektgazda Projektgazda Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + partnerek 118 C R O S T

119 7 Utánkövetés: Az első szakasz a projekt befejezését követő első év, amelynek energiafelhasználási adatai összevethetők a fejlesztést megelőző időszak éves Projektgazda felhasználásával. Az utánkövetési időszak fennmaradó része éves energiafelhasználási adatainak rögzítése, elemzése. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A horvát partner-önkormányzat intézményei energiaracionalizálásához hasonló projekt előkészítését végzi, ez eddig forrás hiányában nem jutott a megvalósítás szakaszába. A hasonló adottságok a település nagyságrendje, azonos földrajzi környezet, természetvédelmi terület valamint a közös törekvés az életminőség javítására érdekeltté teszi a partnert a megújuló energiát hasznosító program támogatásában, a céllal egyetért, és a mohácsi projekt tapasztalatait hasznosítani kívánja. A projekt megvalósításának eredményeképpen létrejön egy hagyományokkal rendelkező partneri (szakemberi) kapcsolat, melynek a projekt befejezését követően fenntarthatósága biztosítható. A projekt sikeressége multiplikatív hatást fejthet ki a horvát-magyar (és szerb) határszakaszon is hasonló tevékenységek kialakítására így a határon átnyúló környezetszennyezés csökkenésére. 4.3 Gazdaságélénkítési, innovációs és képzési tevékenységek a határtérségben Innováció Horvátországban Az innováció ma igen divatos kifejezés. A Műszaki kultúra című, a Horvát Műszaki Kulturális Egyesület (HZTK) folyóiratának legutóbbi két számában (205. és 206. szám) 15 írásban jelenik meg az innováció és az innovátor fogalma. A Horvát Köztársaság gazdasági, munkaügyi és vállalkozási minisztere, Branko Vukelić a következőket fogalmazta meg: Az innovátorok képezik a tudásalapú társadalom vázát és alapját, a gazdaság innováció nélkül lemarad a versenyben. Az a cél, hogy az innováció megtalálja helyét a gazdaságban, a termelésben, illetve, hogy megtalálja helyét úgy a hazai, mint a nemzetközi piacon. 40 Ehhez szükség van az innovációk piaci bevezetésének erősítésére véli a miniszter. Kiemelte, hogy a minisztérium a továbbiakban is módszeresen serkenteni kívánja az innovátorokat, a 40 Műszaki kultúra (Tehnička kultura) 206. szám. Hrvatska zajednica tehničke kulture, január-február, p. 9 C R O S T 119

120 feltalálók és a vállalkozások hálózatba kapcsolását, innovációs klaszter létrehozását. A miniszter véleménye szerint a 2006-os év az innovátorok éve kell hogy legyen. Hiába az innovátoroknak juttatott támogatások, a számos vásár, a sok elismerés, az innováció új termék, és így a piacra történő bevezetése minimum egy évtizedig tartó hosszú, fáradságos fejlesztési munka, mely komoly befektetéseket igényel, piackutatást, marketinget, hitelesítési tevékenységet kíván. A Szentgyörgyi Vállalkozói Központ (ĐPC) innovátorokkal és vállalkozókkal végzett munkája során gyakran szembesül a következő általános problémákkal, melyek bizonyos mértékig jellemzőek a határtérség mindkét oldalán. Az innovátorok és a kommercializálás (piacra történő bevezetés) problémája. Innovátoraink gyakran keresik fel a vállalkozói központokat problémájukkal, miszerint miután megvédték szabadalmunkat a Horvát Állami Szellemi Tulajdoni Hivatalnál (DZIV), nincs tőkéjük ahhoz, hogy saját céget alapítsanak és elkezdjék a gyártást. Segítséget kérnek a partner megtalálásában, akivel aztán szerződést köthetnének a gyártásra és az értékesítése. Probléma, hogy nincs állandó innovációs tőzsde az újítások bemutatására és értékesítésére, hanem ez főleg alkalomszerűen rendezett innovációs vásárokon zajlik. A határmenti térségben relatíve kicsi a termelő szféra részesedése a szolgáltató szektorhoz képest, így az innováció és a kommercializáció serkentése közvetlenül visszahat a termelő szféra növekedésére. Viszonylag magas a munkanélküliségi ráta, amit magyaráz a termelő tevékenységek alacsony részesedése. Tekintettel a magyar és horvát szomszédos régiók közelségére, igen alacsony a gazdasági együttműködés, gyakorlatilag nincs. Felvetődik a közös üzleti és innovációs adatbázis létrehozásának szükségessége, azzal a céllal, hogy a horvát innovátorok fel tudják kínálni újításaikat magyar vállalkozások számára és fordítva, illetve, hogy maguk a vállalkozások is tudjanak kommunikálni egymással. Nem következetes a törvényi szabályozás a szellemi tulajdonok vonatkozásában. Ez elsősorban azokat az innovátorokat érinti, akik alkalmazottként dolgoznak, hozzájárulnak a vállalkozás sikerességéhez, azonban munkájukért nem kapnak megfelelő javadalmazást, illetve a munkaadók igen ritkán díjazzák tevékenységüket. Tekintettel a problémára és az innováció fontosságának tényére, alapvető cél az innovátorok hozzásegítése újításaik megvalósításához, illetve azok 120 C R O S T

121 valódi gazdasági versenyképességet növelő tényezővé alakításához. A horvát-magyar határtérség lehetőséget kínál az innovátorok és vállalkozások számára az együttműködésre, kapcsolataik elmélyítésére, mint afféle kezdő lépés az innováció útján, és létrehozhatnak egy közös innovációs és vállalkozási börzét, mely lehetővé tenné a régió gazdaságának erősítését a határ mindkét oldalán. Ahogy Alain Peyrefitte fogalmazott Technokrata betegség című könyvében: Olyan kort élünk, amikor sem a hadseregek, sem a nyersanyag, sem a tőke nem a hatalom eszközei többé, sőt maga a gyártási technológia is csupán külsőség. Manapság a valódi hatalom a feltalálás képességében van, magyarán a kutatásban, és abban, hogy a találmány eljusson a gyártósorokig. A lelőhely, ahonnan merítenünk kell, nem a föld mélyén rejlik, sem a hatalmas számokban, de nem is a gépekben; az emberi elmében, pontosabban az emberi gondolkodási és alkotási képességben Gazdaságélénkítési, innovációs és képzési tevékenységek a határtérségben A határrégió gazdaságfejlesztésében különösen kiemelt szerepe lehet a humánerőforrás fejlesztésének, valamint az innováció-orientált kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztésének. Az együttműködési lehetőségek a magyar és horvát partnerek között tipikusan a képzés területén jellemzőek, azonban jó példákat láthatunk (a CrossboR&D c. INTERREG-projekt, PTE KTK, 2006) az innovációs együttműködéseket elősegítő projektek terén is ben került elfogadásra a határrégió magyar területeit magába foglaló Dél-dunántúli Régió, Regionális Innovációs Stratégiája (RIS). A dokumentum egy középtávra szóló KKV-fejlesztési orientációjú gazdaságfejlesztési program, mely a piaci igényeket kielégítő, rugalmas, korszerű szak- és továbbképzés fejlesztését, valamint a régió tudásbázisai és a gazdaság közötti kapcsolatépítést kiemelt prioritásként kezeli. A régióban számos képzést kínálnak különböző szakmai szervezetek, több Phare-ból támogatott képzési, és KKV-fejlesztési projekt valósult meg horvát partnerekkel együttműködésben. A gazdaságfejlesztő szervezetek közül elsősorban a következőket emelhetjük ki: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Somogy és Baranya Megyei Vállalkozói Központok. A KKV-k innovációs tevékenységének hatékony fejlesztése érdekében január 1-jétől megkezdte munkáját a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat (DDRIÜ). A Hálózat tagjai a Régió két felsőoktatási intézménye: a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem, valamint vállalkozásfejlesztést, innovációt támogató transzferszervezetek: a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és 41 Alain Peyrefitte: Technokrata betegség. Globus, Zagráb 1978 C R O S T 121

122 Technológiafejlesztési Központ Kht. (Baranya), Somogy Megyei Vállalkozói Központ (Somogy), Kapos Innovációs Transzferközpont Kht. (Tolna). A Hálózat tagjai innovációs és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínálnak a Régió vállalkozói számára, valamint közös adatbázist és tudásportált működtetnek. Az információk hatékony áramoltatása mellett vállalkozói képzések, partnertalálkozók szolgálják azt a célt, hogy az innovációs folyamat legfőbb szereplői, a tudásbázisok és vállalkozói szféra képviselői találkozzanak. A Regionális Innovációs Stratégia alapján két szektorális kompetenciaközpont felállítása történik meg 2006-ban, pályázati forrásból az élelmiszer- és agrártudományok területén a Kaposvári Egyetem kutatói, szakértői bázisán, valamint a környezeti ipar területén a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével Projektjavaslat: Innovációs és vállalkozási web-börze (Innova) Projektgazda Szentgyörgy Város Önkormányzata Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Kapronca-Kőrös Megyei Vállalkozói Központ Szentgyörgyi Vállalkozói Központ Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány 1.1 Közös gazdasági térség Szentgyörgy (Kapronca-Kőrös megye) Kaposvár (Somogy megye) A projekt azokra a problémákra épít, melyekkel gyakran szembesülünk az innovátorokkal való munkánk során: Az innovátorok problémája és az innovációk piacra történő bevezetésének nehézségei; A működési területünkön viszonylag alacsony a termelő szektor részesedése; Magas a munkanélküliségi ráta; Gyenge interregionális gazdasági kapcsolatok; Nincs innovációs börze. Felvetődik egy innovációs börze kialakításának szükségessége egy közös weboldal (horvát-magyar) formájában, melyeken keresztül közösen bemutatkozhatnának a két ország újítói. Általános cél: A innovációs környezet javítása a gazdaságban. Specifikus cél: Közös horvát-magyar innovációs piac kialakítása (200 innováció), 5000 fős vállalkozói adatbázis, az 122 C R O S T

123 innovatív vállalkozások együttműködésének segítése, évente 20 piacra bevezetett újítás, 25 interregionális, határon átnyúló gazdasági együttműködési szerződés. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Projektmenedzsment. Munkacsoport kialakítása, mely a projekt megvalósításán dolgozik, elvégzi a módszertani egyeztetéseket és kialakítja a munkamegosztást. Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. Közbeszerzés útján kiválasztjuk azt a vállalkozót, aki elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján megvalósítható maga a projekt. A tanulmány tartalma: Az innovátorok és a vállalkozók helyzetének elemzése: konzultáció innovációval foglalkozó egyesületekkel, gazdasági kamarákkal, kézműves szervezetekkel és egyéb intézményekkel. Adatgyűjtés az innovátorokra és a vállalkozókra vonatkozóan: műhelymunka-találkozók szervezése horvát és magyar oldali innovátorok és vállalkozások számára adatgyűjtési céllal. Marketingstratégia kidolgozása: közös magyarhorvát marketingstratégia kidolgozása a web-portál promóciójára. A weboldal kialakítása. Egységes (kétnyelvű) közbeszerzési eljárás kiírása az innovációs és vállalkozási webportál kialakítására, egyidejűleg mindkét régióban. A portál dizájnjának kiválasztása: közös bizottság kialakítása, mely dönt a legmegfelelőbb megjelenési formáról. A portál tartalmának frissítéséhez és fenntartásához szükséges szakemberek kiképzése. A weboldal feltöltése tartalommal: két csapat kialakítása vagy kijelölése Kaposvárott és Szentgyörgyön, akik az oldal frissítését és fenntartását végzik. Zárókonferencia, a portál bemutatása a média számára. Projektgazda + partnerek Projektgazda, partnerek + vállalkozó Projektgazda, partnerek + vállalkozó Projektgazda + partnerek C R O S T 123

124 Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A két régióban működő közös innovációs és vállalkozási portál közös innovációs piacot alakít ki a két régióban, így jelentős a határon átnyúló hatása, az Internet természetéből fakadóan a széles közvélemény számára elérhetővé válik Projektjavaslat: Határmenti vállalkozások kapcsolatainak továbbfejlesztése Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány Somogy Megyei Munkaügyi Központ Verőce-Drávamente Megyei Vállalkozói Központ Verőce-Drávamente Megyei Gazdasági Kamara Verőce-Drávamente Megyei Kézműves Kamara Horvát Munkaügyi Hivatal Verőcei Területi Szolgálata 1.1 Közös gazdasági térség Kaposvár, Barcs, Balatonboglár, Csurgó, Marcali (Somogy megye) Verőce-Drávamente megye Somogy és Verőce-Drávamente megye vállalkozói között a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány, a Verőce- Drávamente Megyei Kereskedelmi Kamara, a Verőce- Drávamente Megyei Vállalkozói Központ és a két megye munkaügyi központja többször végzett az elmúlt évtizedben szondázásos felmérést a kapcsolatok kiépítésének igényéről. Ez alapján megállapítható, hogy az egymás iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. A kisvállalkozói réteg szeretné megismerni a partner ország hasonló vállalkozásait mindkét oldalról. Korlátot jelent azonban az e célra fordítható és szánt tőke szűkössége, a marketing területen való gyakorlatlanság. Mindkét érintett megyében jelenleg is több tucat olyan vállalkozás van, aki szívesen alakítana ki partneri viszonyt a másik országban. Általános cél: A Somogy megyei és a Verőce-Drávamente megyei kisvállalkozások és a potenciális vállalkozások partneri kapcsolatainak kiépítésében való aktív részvétel; A két térség gazdasági potenciáljának növelése; A vállalkozók általános ismereteinek növelése; A munkanélküliség-csökkentés feltételeinek javítása. Specifikus cél: 124 C R O S T

125 A vállalkozások közötti kapcsolatok kiépítésének, és generálásnak elősegítése, a két ország gazdasági helyzetének és lehetőségeinek jobb megismertetése és megismerése, kapcsolatfelvételek; Tovább mélyíteni a kapcsolatot a pályázó és partnere között, hosszú távú együttműködés kialakítása; Vállalkozói alapismeretek elsajátítása. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Eszközbeszerzés: A projekt első elemeként beszerzésre kerülő eszközök a projekt gördülékeny lebonyolítását szolgálják, a jelenlegi elavult, terepmunkára alkalmatlan eszközpark frissítését. Keres-kínál adatbázis létrehozása. Az érintett Barcsi Kistérség és Verőce-Drávamente megye vállalkozóinak, és potenciális munkavállalóinak keresleti és kínálati igényeit, azaz az együttműködés konkrét lehetőségeit feltérképező piackutatás jellegű munka elvégzése. Az adatbázis összeállításához és működtetéséhez feltétlenül szükség van egy a saját igényeinket kielégítő szoftver fejlesztésére. Az adatbázis egyben kielégíti az érintett két megye munkaügyi központjának igényeit is. Tartalmazza ugyanis a vállalkozók, foglalkoztatottakra vonatkozó igényeit, és a szabadmunkaerő-állományt is a kért paramétereknek megfelelően. Az adatbázist megfelelő számú CD-n is elérhetővé tennénk, és felkerül a pályázó honlapjára is. A két ország vállalkozói környezetét bemutató két film elkészítése. A filmek célja, hogy az érintett célcsoportok számára bemutassuk a másik ország vállalkozóival való kapcsolatok kiépítésének és a partnerországban történő befektetések lehetőségeit. A partnerek középtávú együttműködési stratégiájának megalkotása. Szükséges a jelenlegi helyzet feltárása, a két ország, illetve régió középtávú fejlesztési stratégiájának összehasonlítása, az érintett felek terveinek összehangolása, majd a konkrét közös stratégia kidolgozása Projektgazda Projektgazda, partnerek + vállalkozó Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + partnerek C R O S T 125

126 Képzés. Fontos eleme a projektnek a vállalkozói kultúra növelését célzó képzési elem, a vállalkozói ismeretek oktatása. A pályázó akkreditált felnőttképzési intézmény. A programban a következő témák kerülnének előtérbe: vállalkozások alapítása, marketing alapismeretek, adózási- és TB alapismeretek, pénzügyi alapismeretek, üzleti terv készítése, projektgenerálás, workshop. Kommunikáció, publikáció. A projektről a félidőben tájékoztató, ismertető anyagot készítünk, magyar és horvát nyelven, és eljuttatjuk a már elkészült adatbázisból kiválasztott 1500 vállalkozásnak, továbbá a Barcsi Nemzetközi Vásáron és a barcsi konferencián, valamint a kaposvári Alpok-Adria vásáron is terjesztésre kerül. Ezen kívül az adatbázis elérhető az SMVKK honlapján is. Két Somogy megyei vásáron való részvétel: Barcsi Nemzetközi Vásár, Kaposvári Alpok-Adria Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Nemzetközi vállalkozói konferencia. egynapos nemzetközi konferenciát tervezünk a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében. Üzletember-találkozó Kaposváron. Azokat a Somogy megyei és Verőce-Drávamente megyei vállalkozásokat hívjuk meg, akik a piackutató munka eredményeként a bővebb információtartalommal rendelkező adatbázisba kerültek, amelyek konkrét, és azonnali ajánlatokkal, illetve igénnyel rendelkeznek. Tanulmányút. Kétnapos tanulmányutat szervezünk, magyar részről 10 fővel. A program keretében a magyar delegáció felkeres néhány horvát oldalról bevont vállalkozást, majd részt vesz Verőcén az együttműködésben és vállalkozásfejlesztésben érdekelt egyéb szervek képviselőivel folytatott tanácskozáson. Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek Projektgazda + partnerek 126 C R O S T

127 Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A projekt megvalósítása hozzájárul a partnerszervezetek és a határ két oldalán élő vállalkozások együttműködésének növeléséhez. A projekt tevékenységei hozzájárulnak és ösztönzik az információáramlást, partnerkeresést, elősegítik egy közös piac kialakulását. A magyar és horvát vállalkozások kooperációja hozzájárul az integrált gazdasági övezet létrehozásához, közös fejlesztési struktúrák kialakításához, másrészt a két különböző kultúrában szocializálódott egyének személyes és családi kapcsolatait is erősítheti Projektjavaslat: Méhészek képzése az európai integráció jegyében Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Eszék-Baranya Megyei Méhész Szövetség Méhész Egyesület Bóly Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem Közgazdaságtudományi Kar 1.2 Közös humánerőforrás-fejlesztés Eszék-Baranya megye Magyarországban és Horvátországban a méhészetben alapvető problémák vannak. A kelet-ázsiai méz konkurenciája, a túl alacsony piaci árak miatt túl nagy mennyiségű méz van raktáron. A méz raktáron van, mert a méhészeknek nem kifizetődő a méz eladása hordóban (lédig áruként) az alacsony árak miatt, mely gátolja a további szaporítást (a termelés bővítését). Lehetséges megoldás, hogy a méz üvegedényekben kerül kereskedelmi forgalomba, vagy valamilyen más termék alkotóelemeként. Ehhez azonban mindenképpen szükséges a méhészek képzése, hogy új ismeretekkel felvértezve alakítsák ki jövőre vonatkozó döntéseiket. Az oktatás a megfelelő gazdasági szemlélet kialakításával egyidejűleg közvetlenül hozzájárul a környezet védelméhez, megteremti a stabil gyümölcs- és egyéb ipari növények termelésének feltételeit, mely összefüggésben van a mezőgazdasággal és az idegenforgalommal; hozzájárul a veszélyeztetett növény- és állatfajok, rovarok védelméhez. Általános cél: A magyar és horvát határtérségben a méhészet versenyképességének növelése az ismeretek terjesztésén keresztül (új ismeretek szerzésével), mely szükséges a méhészek sikeres alkalmazkodásához, hogy közelebb kerüljenek a fejlett EU-országok méhészeinek ismereteihez és gyakorlatához. C R O S T 127

128 Specifikus cél: Képzési program szervezése Eszék-Baranya megye méhészei számára a magyar tapasztalatok alapján a következő tématerületeken: A földrajzi eredetvédelem bevezetésének lehetősége a mézelőállításban; A mézből készült termékek nyilvántartásának módja; A mézből készült termékek minőségi követelményeinek felállítása; A méz- és mézalapú termékek kereskedelmének lehetőségei; A méhészek versenyképességének növelése; A méhészek klaszterekbe szervezésének lehetőségei; Korszerű informatikai és elektronikai eszközök használata; A méhek védelmének elfogadható módszerei. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 A méhészképzés tematikájának kidolgozása. Az oktatáshoz szakmai anyagok összeállítása szükséges a következő témákban: A földrajzi eredetvédelem bevezetésének lehetősége A földrajzi eredetvédelem bevezetésének módja, eljárása; A termékek minőség-ellenőrzésének jelentősége; A méz- és mézalapú termékek kereskedelmének lehetőségei; A méhészek versenyképességének növelése; A méhészek klaszterekbe szervezésének lehetőségei; Korszerű informatikai és elektronikai eszközök használata a méhészetben; A méhek kártevőktől való megvédésének elfogadható módszerei. A szakmai anyagok kidolgozása közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg. Az anyag 600 példányban sokszorosításra kerül, a képzés résztvevői kézhez kapják. Projektgazda, hazai partner + vállalkozó 128 C R O S T

129 2 3 4 Közbeszerzési eljárás keretében az előadások kivitelezéséhez szükséges eszközök beszerzése: ITeszközök (laptop, projektor, vászon, internetcsatlakozás, digitális fényképezőgép), valamint méhészeti szemléltetőeszközök beszerzése (méhkas, anyaméh-megtermékenyítő, méznedvesség-mérő, az álca áthelyezésére szolgáló tű, viaszmelegítő, elektromos mézkipörgető stb.). A felsorolt témákban a képzés kivitelezése. Minden tématerülettel kapcsolatban egy workshop (összesen 8) kerül megrendezésre. A műhelyeken Eszék-Baranyából 50 méhész vesz részt, a műhelyek második körén további 500 méhész egész Szlavóniából és Baranyából. A helyszínt béreljük, olyan helyszín kell, ahol a technikai berendezések beállíthatók, kiállítást lehet szervezni, ahol munkamegbeszéléseket lehet tartani, vannak egyéb helyiségek, egészségügyi pont. Az elvégzett tanfolyamról minden méhész oklevelet kap. Szakmai tanulmányutak szervezése közép-európai méhészgazdaságokba. A lehetséges célországok: Szlovákia, Csehország, Magyarország, Németország. A meglátogatandó gazdaságok szakmai szempontok alapján lesznek kiválasztva, a magyar partnerrel együtt. A tanulmányúton 100 fő vesz részt, 50 fős bérelt autóbuszokkal történik a szállítás. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda + vállalkozó Projektgazda + hazai partner Projektgazda + partnerek A baranyai és pélmonostori méhészeknek határon átnyúló együttműködési megállapodásuk van a bólyi méhészekkel, melyet Horvátország újraegyesítésekor kötöttek. Ezen baráti kapcsolatok eredményeképpen születetett ez a projekt a bólyi egyesület már megvalósított projektje alapján, mely az ő uniós felkészülésüket segítette. A projekt így a méhészszövetségek közti baráti kapcsolatokra épül, melyek így jobban elmélyülnek. A bólyi méhészegyesület már véghezvitt egy hasonló projektet Honey Phare címmel, a Phare HU97 program támogatásával. Így ez a projekt szolgál a horvát projekt tükörprojektéül. C R O S T 129

130 4.3.6 Projektjavaslat: Tanulásrégiós modell kidolgozása és együttműködési hálózat kiépítése Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Pécsi Tudományegyetem Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem 1.2 Közös humánerőforrás-fejlesztés Pécs (Baranya megye) A munkaerőpiacon folyamatosan változnak a követelmények, mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon. Hiányoznak az egységes és elérhető adatbázisok, a régiós, a munkaerőpiacot érintő fejlesztések. A projekttel egy olyan új, még Magyarországon is gyermekcipőben járó kezdeményezést akarunk meghonosítani, amely szorosan csatlakozik a regionális fejlesztéshez. Ez a tanulásrégiós együttműködés meghonosítása, az Európai Unió 2002/C 174/06. EU ajánlása alapján. Projektünk célja a régióban található munkaerő-állomány képességeinek és foglalkoztathatóságának növelése képzések útján, oktatási programok kifejlesztésével és megvalósításával. Különös figyelmet kap az üzleti szféra és a humán erőforrás-fejlesztési szervezetek összekapcsolása, a gazdaság igényeire szabott oktatási programok összeállítása. A tanulásrégió kialakításában rejlő lehetőségek és erősségek abban állnak, hogy komplex módon fogják fel az elhelyezkedés segítésének kérdését, ezáltal egy adott térség szereplőinek folyamatos összefogását kényszerítve ki. Általános cél: a régió munkaerő-állománya készségeinek javítása; a munkaerő-piaci intézmények együttműködése; a munkaerőpiac nagyobb átláthatósága; esélyegyenlőség a munkaerőpiacon; élethosszig tartó tanulás támogatása. Specifikus cél: tevékenységhez kapcsolódóan kutatási projekt lefolytatása a regionális szereplők igényei szerint; munkaerő-kínálati adatbázis létrehozása; munkaerő-keresleti adatbázis létrehozása; tanulásrégiós modell kialakítása adaptálásra; 130 C R O S T

131 a tanulásrégiós együttműködést támogató fórumok és workshopok rendezése; képzések szervezése és bonyolítása a fenti tevékenységekkel kapcsolatban. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Kutatások a tanulásrégiós modell öt témájában. A kutatás első fázisa a tanulásrégiós modellnek az Európai Unió 2002/C 174/06. EU ajánlása szerinti struktúrája első öt témáját dolgozza fel: Stratégiák kialakítása az egész életen át tartó tanulás regionális hálózatainak fejlesztésére; Egész életen át tartó tanulás és az aktív állampolgárság a régióban; Egész életen át tartó tanulás és a gazdasági növekedés elősegítése a régióban; Egész életen át tartó tanulás a szociálisan befogadó régióért; A multikulturális régió elősegítése az egész életen át tanulás révén. Munkaerő-keresleti és munkaerő-kínálat adatbázis elkészítése. Az adatbázis egy komplex interaktív tartalom lesz, amely integráltan fogja tartalmazni a Baranya megyei munkaadók igényei szerinti témákat és lehetőségeket. Kutatások a tanulásrégiós modell öt témájában. A kutatás második fázisa a tanulásrégiós modellnek az Európai Unió 2002/C 174/06. EU ajánlása szerinti struktúrája második öt témáját dolgozza fel: Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a tanulásrégióban; Egész életen át tartó tanulás forrásainak kialakítása a régióban; Támogató szolgáltatások biztosítása az egész életen át tartó tanulásért; A teljesítmény (hatékonyság, képzési minőség) mérése a tanulásrégióban; A tanulásrégió nemzetközi/európai dimenziójának elősegítése. Projektgazda Hazai partner Projektgazda C R O S T 131

132 4 Tananyagfejlesztés. A kutatási eredményeket is beépítendő, olyan képzések tananyagának kidolgozása a cél, amely a tanulásrégió megvalósításában résztvevőket segíti a minél hatékonyabb interpretáció érdekében. Projektgazda + határon túli partner 5 6 Tananyagok kiadása. Az elkészített tananyagok fordítása és kiadása. A képzések lebonyolítása. Az előző fázisban kidolgozott tananyagok alapján öt képzés lefolytatása szerepel a projektben, a tanulásrégiós együttműködéshez igazítva. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda Projektgazda + partnerek Közvetett hatás, hogy a képzési kereslet és kínálat felmérések során a közös adottságok és lehetőségek kihasználása, mint közös szolgáltatás, megjelenik. Ezért a projekt ezen eredményei hozzájárulnak a munkaerő-piaci intézmények és a vállalkozási szektor közötti határon átnyúló együttműködés kialakításához. A projekt olyan közösen kialakított képzéssel kapcsolatos szolgáltatási struktúrákat ölel fel, amelyekre a határ mindkét oldalán bizonyítottan igény van. Az adatbázisok létrehozásával a jövőben jobban közelítenek a munkaadói igényekhez a munkavállalók szakképzettség iránti ambíciói Projektjavaslat: Városok és változások Projektgazda Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Ifjúságért Egyesület Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Társaság Misina Természet- és Állatvédő Egyesület Eszék Város Önkormányzata Eszék-Baranya Megye Önkormányzata 1.2 Közös humánerőforrás-fejlesztés Pécs (Baranya megye) Eszék (Eszék-Baranya megye) Az elmúlt években Magyarországon és Horvátországban végbement társadalmi, gazdasági változások jelentős mértékben hozzájárultak egyes társadalmi csoportok leszakadásához, a tartósan szegénységben élők számának növekedéséhez. Megszűntek, átalakultak a gazdaság korábban meghatározó és jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalatai, százezrek váltak munkanélkülivé. A projekt célterületein jelentkező szociális problémák (munkanélküliség, szegénység, térségek leépülése, települések szociális és fizikai leépülése) elleni közös fellépés nélkülözhetetlensége 132 C R O S T

133 A projekt céljai indokolja a támogatást. Az egymástól 100 km-re fekvő Eszék és Pécs városa a Dél- Dunántúli Régió és a kelet-horvátországi területeket magában foglaló térség meghatározó városai; gazdasági, közigazgatási és kulturális központok. A határtérség nagyvárosa nem csupán a gazdasági, az infrastrukturális fejlesztések összehangolásában, közös környezetvédelmi turisztikai vagy kulturális programok kialakításában érdekelt, hanem a szociális fejlesztések Eszékkel való összehangolásában és közös programok kialakításában is. A Városok és Változások projekt együttműködés Eszék és Pécs városa között a városi szociális szolgáltatások fejlesztésében és a peremhelyzetben lévő lakossági csoportok társadalmi integrációjának elősegítésében. A projekt céljait a két városban élő, a társadalmi kirekesztődés által leginkább érintett lakossági csoportok támogatását szolgáló helyi (városi) önkormányzati, intézményi és civil kapacitások erősítése közös programok kidolgozásával, a már megszerzett tapasztalatok átadásával, a határon átnyúló segítőhálózat kialakításával kívánja elérni. Általános cél: A két városban élő, a társadalmi kirekesztődés által leginkább érintett lakossági csoportok támogatását szolgáló helyi (városi, megyei) önkormányzati, intézményi és civil kapacitások erősítése, közös programok kidolgozásával, a már megszerzett tapasztalatok, know-how átadásával, a határon átnyúló együttműködési hálózat kialakításával és fejlesztésével. Specifikus cél: A szociális problémák kezelésével foglalkozó hatóságok, intézmények és civil szervezetek közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése; A szociális területeken történő tervezőmunkához és döntések előkészítéséhez alapvetően szükséges adatbázisok kialakítása; Közös tapasztalat megszerzése a program keretében megvalósuló projektek révén; Helyi (városokon belüli) és a városok közötti (határon átnyúló) partnerség-építés és tematikus szakmai hálózatok kiépítése; Kapcsolódás más a két város együttműködését szolgáló programokhoz. C R O S T 133

134 Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 2 Projektmenedzsment. Célja, hogy biztosítsa a projekt működését, szervezze, irányítsa és ellenőrizze a projektfeladatoknak az ütemtervben meghatározottak szerinti végrehajtását, ellássa a koordinációval és a PR tevékenységgel kapcsolatos feladatokat Partnerség-építés. Célja a szociális területén történő partnerség-építés a két városban működő hatóságok, szociális intézmények és civil szervezetek között. A városokban élő, a szociális kirekesztődés által leginkább érintett lakossági csoportok számára közös programok kidolgozása, a helyi (innovatív) kapacitások fejlesztése. Három workshop szervezése: Jogi, törvényi háttér összevetése, a pécsi ellátórendszer bemutatása, a pécsi partnerség bemutatása; Az eszéki ellátórendszer és gyakorlat helyben történő tanulmányozása; Jó gyakorlatok adaptálása, javaslatok, programok kidolgozása a hiányzó, jelentkező szükségletek alapján nyújtandó szolgáltatások bevezetésére. Projektgazda Projektgazda + partnerek 134 C R O S T

135 3 4 Kutatási, képzési, módszertani komponens. A komponens célja, a szociálpolitikai tervezőmunkához alapvetően fontos adatbázis létrehozása, az erre épülő, a városon belüli társadalmi folyamatokat térben is megjelenítő szociális térkép elkészítése, határon átnyúló együttműködés a szociális szakemberképzésben és továbbképzésben, a két város szociális fejlesztéseit és a szociális munkát érintő szakmai-módszertani anyagok elkészítése. Módszertani megalapozás, módszertani füzet megjelentetése; Pécs városában szociális térkép elkészítése 600 háztartás felmérésével, azok elemzése, szakmai ajánlások elkészítése az önkormányzati döntéshozók számára; Adatbázis létrehozása mindkét érintett város humán közszolgáltatásairól, modellértékű szolgáltatásszervezési koncepció kidolgozása; Két alkalommal partnerség-építő workshop szervezése (Pécs, Eszék); Két alkalommal partnerség-építő workshop szervezése (Pécs, Eszék) egyetemi képzés együttműködési lehetőségeinek feltérképezésére; Mindkét városban a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek, döntéshozók, civil szervezetek, stb. továbbképzése céljából ún. antidiszkriminációs tréning megszervezése. A képzésről és annak tapasztalatairól módszertani füzet megjelentetése. Ütemezés: városonként összesen 9 alkalommal; Szociális tervezés témakörben két workshop megszervezése. Projektfejlesztés. Pécs egyik szociális krízisterületén, István-aknán, egy komplex helyi szociális városrehabilitációs projekt közös előkészítése. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda Projektgazda + hazai partnerek A projektben szereplő külföldi partnerek szociális ellátórendszerei hasonló problémákkal küzdenek, mint a magyar partner. A szociális partnerség építés következtében egy hosszú távú együttműködés kerül kialakításra, melynek keretében a horvát partnerek egyrészt betekintést nyernek különböző európai uniós programokba, és a nemzetközi együttműködések tapasztalatait felhasználva saját problémáik megoldásakor is bízhatnak a magyar szakértők projekt eredményeképpen képződő hozzáadott értékében. C R O S T 135

136 4.4 Elérhetőség javítása A dél-dunántúli határtérség átjárhatóságának vizsgálata A horvát és magyar kapcsolatok határon átívelő intenzitását nagyban meghatározza a közös határszakasz átjárhatósága. Ebből a szempontból a mindösszesen 347,7 km hosszúságú horvát-magyar határszakaszon található határátkelőhelyek gyakorisága, valamint az azokat az érintett államok belső vérkeringésébe bekapcsoló közlekedési úthálózat fejlettsége meghatározó jelentőségű. A régió két megyéje, Baranya és Somogy, együttesen mintegy 310 km hosszan határos Horvátországgal, ebből 93 km, vagyis a határ 30%-a a Dráva medrében húzódik, 150 km-en, (az összhatár 48%-án) pedig a folyó mentén vezet. Összességében tehát a régió horvátországi határa 80%-ában nehezen átjárható. A határ dél-dunántúli szakaszán öt műút vezet át (Barcs, Berzence, Drávaszabolcs, Udvar és Beremend mellett) és két vasútvonal (Gyékényes, Magyarbóly). Emellett 15 olyan út van, amely átvezet a határon, de forgalom nem bonyolódik rajtuk. (A határátkelők elhelyezkedését szemlélteti a 12. térkép.) Ennek eredményeképp a Dél-Dunántúl az államhatár átjárhatósága terén magyar szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben van, miután az átjárók egymástól átlagosan 62 km-re működnek. Mindez kiegészül azzal a szintén nem kedvező ténnyel, hogy ezen határmetszéspontok magyar és horvát oldali közúthálózatba történő beágyazottsága nem a legkedvezőbb. A határátkelőhelyekhez vezető, jellemzően állami kezelésű főutak mindkét országban távol esnek a jelentős kapacitású forgalmat gyorsan lebonyolítani képes gyorsforgalmi úthálózat elemeitől. 136 C R O S T

137 12. térkép: Átkelők a horvát-magyar határszakaszon 42 A CROST projekt által lefedett terület határt átlépő személy- és járműforgalmi adatai alapján elmondható, 2000-től jelentős visszaesés jellemzi az itt található határátkelőket (11. táblázat). A visszaesés annak is betudható, hogy a délszláv konfliktus ideje alatt mind a magán, mind az üzleti célból utazók inkább más határszakaszt választottak uticéljuk eléréséhez, és ez az útvonalválasztás tartósan rögzülni látszik. Ugyanezt egyébként a térségben található közúthálózat fejletlensége is előidézi, valamint az, hogy a határtérség e részében nincsenek gazdasági értelemben meghatározó jellegű települések ez alól Pécs és Eszék képeznek kivételt. Ezáltal elmondható, hogy a közúti, vasúti és vízi határátkelők kapacitásai kihasználatlanságuk miatt is elégségesek a rajtuk keresztül lebonyolódó forgalom kezelésére. 42 Forrás: Pálmai Zsolt: A horvát-magyar államhatár főbb sajátosságai a schengeni határbiztonsági kritériumok függvényében. Diplomamunka, PTE ÁJK ETK, 2005 C R O S T 137

138 Határátkelő Személyforgalom (2000) Személyforgalom (2005) Vasúti Közúti Folyami Összesen Vasúti Közúti Folyami Összesen Letenye* Murakeresztúr* Gyékényes Barcs Magyarbóly Udvar Mohács Drávaszabolcs Berzence Beremend Drávaszabolcs Összesen * A Dél-dunántúli régión kívüli átkelő 11. táblázat: A horvát-magyar határszakasz átkelőinek személyforgalmi adatai (2005, 2005) 43 Közforgalmú távolsági buszközlekedés egyedül Barcs és Verőce között létezik: a napi négy járatpár 45 perc alatt teszi meg a 20 km-es utat. A régió többi településeiről nincs menetrend szerinti autóbuszjárat Horvátország irányába, beleértve Pécs városát is. Helyi jelentőségű, határmenti vasúti forgalom a Kapronca Gyékényes, valamint a Pécs és Pélmonostor Eszék közötti szakaszon zajlik. A régió két legnagyobb városát, Pécset és Eszéket napi három járatpár köti össze. A 80 km-es utat a leggyorsabb járat is 2 óra 10 perc alatt teszi meg. Nem meglepő, hogy ilyen szolgáltatási színvonal mellett a járatok kihasználtsága gyenge. A két város kapcsolatainak fejlesztését, gazdasági-kulturális együttműködését megnehezíti egy ilyen rossz minőségű közlekedési összeköttetés. Régen több vasútvonal elégítette ki a Dráva két partján élők közlekedési szükségleteit, de a második világháborút követően felszedték mind a Barcs Verőce, mind a Sellye Szlatina és Harkány Alsómiholjác vonalakat. Sellye Szlatina viszonylatban a vasúti átkelő megszűnését a mai napig nem váltotta ki közúti határátkelő, ezért az Ormánság a Dráva-mentén az egyik legelzártabb tájegységgé vált. Végeredményképpen a régió két szélén maradt fent egy nyugati jelentősebb, illetve egy keleti jelentéktelen forgalmú 43 Forrás: Pécsi Határőr Igazgatóság 138 C R O S T

139 vasúti vonal, a határszakasz legnagyobb részén azonban megszűnt mindennemű vasúti közlekedés. Az alább részletes bemutatásra kerülő három projekt éppen a fent vázolt alapvetően kistérségi, megyei szinten jelentkező problémákra próbál választ adni. A Légrád-Őrtilos kishatár-átkelő című projekt az államhatár ideiglenes megnyitását szolgáló vízi határmetszéspontok infrastrukturális fejlesztését, A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve címet viselő projekt a közúti határmetszéspont kialakítását szolgáló tervezésen túl elsősorban a magyar főrangú közúthálózathoz történő csatlakozást teszi lehetővé. Az számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között című projekt pedig, az EU-konform útépítési szabványoknak megfelelően, Beremend közigazgatási területén belül a határátkelőhöz vezető közút fizikai korszerűsítését valósítja meg Projektjavaslat: Légrád-Őrtilos kishatár-átkelő Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Légrád Járás Önkormányzata Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás Őrtilos Község Önkormányzata 2.3 Elérhetőség Légrád Járás (Kapronca-Kőrös megye) Őrtilos (Somogy megye) Statisztikai adatok alapján a projekt célterületén igen erős a népességcsökkenés és a munkanélküliség. Ez a határ menti térségek hidegháború alatt betöltött kedvezőtlen helyzetének következménye is, amikor is teljesen kizárt volt bármilyen határon átnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolat. Cél a Légrád és Őrtilos közt meglévő ideiglenes kishatár-átkelő intenzívebb használata től évente kétszer mód van Légrád és Őrtilos közt ideiglenes határnyitásra (Szent Anna napja július utolsó vasárnapja, Szent Mihály napja szeptember utolsó vagy október első vasárnapja). A Mura és a Dráva torkolata a látogatóknak természeti élményt nyújt, így minden évben nő a látogatók száma, jelenleg kb fő. Az átkelőt nem csak a két település lakói használják, hanem szélesebb közönség. A határnyitás vonzóbbá tétele érdekében az eseményhez a Dráva mindkét oldalán rendezvények kapcsolódnak. Az átkelést jelenleg egy Barcson állomásozó bérelt hajóval bonyolítjuk. A megfelelőbb körülmények kialakításához szükség van bekötő utak és egy kisebb kikötő kiépítésére, mely lehetővé tenné a gyakoribb határnyitást. Ez utóbbi C R O S T 139

140 A projekt céljai lehetőség élénkítené a gazdasági és kulturális együttműködést is a térségben. A folyó magyar oldali partján, a Pécs Barcs Murakeresztúr Nagykanizsa vonalon található az őrtilosi vasútállomás. Ezen vonal segítségével a térség elérhető Pécsről, átszállással Bécsből, Zágrábból és Budapestről is. Ez a vasúti összeköttetés is csökkenti a térség elzártságát. A határátkelési lehetőség fejlesztése fontos a lakosság személyes kapcsolatainak ápolása szempontjából is, mivel szoros családi kapcsolatok vannak a két oldalon élők között. Hosszútávon tervben van egy folyami hajó megvásárlása az átkelés bonyolítására, valamint gyaloghíd létesítése, de ebben az esetben engedély is szükséges a jelenleginél gyakoribb határnyitásra (pl. heti egy alkalommal). Általános cél: A szóban forgó határ menti térség elzártságának oldása, a népességcsökkenés mérséklése. Specifikus cél: A jelenlegi határátkelő intenzívebb használatához a feltételek megteremtése az összekötő infrastruktúra kiépítésével. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Bekötő utak kiépítése. A kivitelezési munkák elvégzésére közbeszerzési eljárás lefolytatása; A bekötő utak megépítése. Output: a horvát oldalon 700 m műút. Kikötő kiépítése. A kivitelezési munkák elvégzésére közbeszerzési eljárás lefolytatása; Kikötő kiépítése a folyó mindkét oldalán. Output: a horvát oldalon kiépített kikötő. Határmenti rendezvények lebonyolítása a határnyitások alkalmával. A rendezvényre meghívót kapnak minkét ország képviselői, a szomszédos járások, városok, kistérségek és megyék vezetői. A rendezvények költségeit mindkét fél maga finanszírozza. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda Projektgazda Projektgazda + partnerek A projekt célja a Légrád-Őrtilos ideiglenes kishatár-átkelő intenzívebb hasznosítása, a tevékenységek a határ mindkét oldalát érintik. 140 C R O S T

141 4.4.3 Projektjavaslat: A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása A projekt céljai Magyar Közút Kht. Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Szópia Járás Önkormányzata Verőce-Drávamente Megye Önkormányzata 2.3 Elérhetőség Sellyei kistérség (Baranya megye) Szópia járás (Verőce-Drávamente megye) A Sellyei és a Szigetvári kistérség Magyarország egyik gazdaságilag, társadalmilag legelmaradottabb területe, melynek leépülése évtizedek óta folyamatos. Mindkét kistérség kormányhatározati besorolás szerint az ország 52 leghátrányosabb kistérsége között szerepel. A leépülési folyamat visszafordításának egyik legfontosabb eleme az infrastruktúra, ezen belül is elsősorban a mezőgazdaság szerkezeti átalakulását szolgáló közúthálózat fejlesztése. Ennek fő eleme a térséget feltáró új főútvonal kiépítése, új Dráva-híd megépítésével egy új határátkelőhely létesítése, az új piacok létrehozásának érdekében. Az új út nyomvonalának tanulmányterve rendelkezésre áll, a határátkelőhely nevesítése a 337/2004. (XII. 18.) számú Korm. rendeletben Révfalunál megtörtént, mint olyan határátkelési pont, ahol az államhatár ideiglenes megnyitására lehetőség van. A határmetszéspont horvát oldalról a horvát Hivatalos Közlöny november 20-i számában került nevesítésre, Szópia (Sopje) megjelölésével. Jelenleg a térségnek főúti kapcsolata nincs, megközelítése körülményes. Általános cél: A határ két oldalán lévő területek között évtizedekkel ezelőtt meglévő szoros gazdasági, kulturális, társadalmi kapcsolatok jelentősen lecsökkentek, illetve megszűntek. A cél ezen kapcsolatok újjáélesztése, felújítása, a területek jobb feltárása, a jobb elérhetőség biztosítása. Barcs és Drávaszabolcs között új állandó határátkelőhely létesítésével a Dráva két oldalán lévő területek közötti mobilitás növelése. Specifikus cél: A sellyei és szigetvári kistérség eddig csak alsóbbrendű utakkal feltárt területeinek főútvonali szintű feltárása. Ez a 67. sz. főút Szigetvár-országhatár közti szakaszának megépítéséhez szükséges engedélyezési tervek elkészítésével, illetve a szükséges hozzájárulások C R O S T 141

142 beszerzésével valósítható meg. Új Dráva-híd létesítésével a közúti közlekedés számára alkalmas horvát-magyar határátkelőhely létrehozása. A Dráva-híd engedélyezési terve véglegesen rögzíti a határátkelőhely kialakítását, megteremtve ezzel a lehetőséget mindkét oldalon a további fejlesztések megindításához. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős 1 2 Tervezési diszpozíció kialakítása. A pályázó, a magyar és a horvát partnerek, valamint a kiválasztott szakértők bevonásával, a nemzeti szabványok, előírások figyelembe vételével meghatározásra kerülnek azok a paraméterek, melyek biztosítják a határ két oldalán az azonos műszaki jellemzőkkel történő kiépítést. Projektgazda Engedélyezési tervek elkészítése. Útépítési engedélyezési terv. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása az engedélyezési terv elkészítésére. A terv feladata a kiválasztott nyomvonal engedélyezési szintű kidolgozása, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. Közbenső egyeztetések elvégzése, ezek tervbe való beépítése. A tevékenység outputja: sikeres közbeszerzési eljárás, egy tendernyertes vállalkozó és egy elkészült útépítési engedélyezési terv. Geotechnikai szakvélemény. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása, a szakvélemény elkészítése. A szakvélemény feladata az útépítésen kívül a Projektgazda műtárgyak tervezéséhez szükséges adatok szolgáltatása, anyagnyerő helyek, anyaglerakó helyek vizsgálata. Szakági tervek. Tervezési szerződés megkötése, a szakági tervek elkészítése. A szakági tervek tartalmazzák az összes érintett közmű kiváltásának, áthelyezésének, építésének, létesítésének engedélyezési szintű terveit, vízrendezési terveket. Műtárgy-tervek. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása, a műtárgytervek engedélyezési szintű elkészítése. A műtárgytervek az érintett vízügyi hatóságok előírásait alapul véve készítendőek. 142 C R O S T

143 3 4 Hídépítési terv. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása, 1 db Dráva-híd engedélyezési terve. Az engedélyezési terv célja gazdaságilag, műszakilag, esztétikailag magas színvonalon az új híd engedélyezéséhez szükséges terv megvalósítása, mindkét fél elvárásainak megfelelően. Engedélyezési dokumentáció összeállítása. Tervek egységes összeállítása, közműkezelői nyilatkozatok beszerzése, hatósági egyeztetési jegyzőkönyvek dokumentálása, önkormányzatok, civil szervezetek hozzájáruló nyilatkozatának megszerzése. Output: 1 db komplett engedélyezési dokumentáció, 1 db rövidített tájékoztató anyag. Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési Projektgazda Projektgazda A tervezett főút és határátkelőhely létesítése egyezik a két ország közös szándékával a határátkelési pontok számának növelésével, a határ menti területek fejlesztésével. A közúthálózat főúti elemének megépítése illeszkedik a magyar és horvát fél közúthálózat-fejlesztési elképzeléseihez. A projekt megvalósítása lehetővé teszi mindkét oldalon a csatlakozó közúthálózat fejlesztését is. Elősegíti új, közös vállalatok kialakulását, együttes megjelenését külföldi piacokon. Lehetővé válik a bekapacsolódás a nemzetközi teher- és személyforgalomba. Jelentősen elősegíti az egységes úthálózat hosszú távú megalapozását Projektjavaslat: Az számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között Projektgazda Partnerek Intézkedés A projekt megvalósulásának helye A projekt szükségességének indoklása Magyar Közút Kht. Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság Baranyaszentistván Járás Önkormányzata 2.3 Elérhetőség Beremend község (Baranya megye) A projekt a 64/2004. (IV. 15.) sz. Korm. rendelet értelmében területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségben valósul meg (a siklósi kistérségben, amely társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott kistérség). Az elmaradottság egyik legfőbb oka a területi bezártság, a nem megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya. A határ két oldalán lévő területek, Beremend, Baranyaszentistván és Belišće között régebben hosszú időn C R O S T 143

144 A projekt céljai keresztül kialakult szoros gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolat volt, mely a délszláv válság idején a határátkelőhely bezárásával átmenetileg majdnem teljesen megszűnt. A határ újbóli megnyitásával ez a kapcsolatot rövid időn belül dinamikus fejlődésnek indult. Az átkelőhely megnyitásával azonban a közúti kapcsolat szükséges fejlesztése nem történt meg. Általános cél: A határ két oldalán lévő területek gazdasági fejlődésének fellendülése, közös területfejlesztési elképzelések megvalósítása Specifikus cél: Az útburkolat alkalmassá tétele a közösségi személyszállítás számára burkolatszélesítéssel. Teherbírás növelés az áruszállítás beindítására. Az egyes tevékenységek ismertetése Felelős Projektmenedzsment. Ezen komponens keretében kerülnek kivitelezésre a projekt lebonyolításához szükséges általános menedzsmentfeladatok. Kiviteli terv elkészítése. A kiviteli terv feladata a jelenlegi útburkolat kiszélesítése, megerősítése, a vízelvezetés megoldása megfelelő műszaki színvonalon. Közbeszerzési eljárás lebonyolítása; Kiviteli terv elkészítése - mérnöki feladatok ellátása. Projektgazda Projektgazda Útkorszerűsítés elkészítése. Az útkorszerűsítés közbeszerzési eljárásának lebonyolítása; Burkolat- és koronaszélesítés, vízelvezető rendszer felújítása: munkaterület átadás, földműépítés, pályaszerkezet építés, padkaépítés, vízelvezetés Projektgazda megoldása árokrendezéssel, a meglévő műtárgy meghosszabbítása; Burkolaterősítés két rétegben: meglévő felület előkészítése, kötőréteg-építés, kopóréteg-építés, burkolatjelek festése, forgalomtechnikai eszközök kihelyezése, sikeres műszaki átadás. 144 C R O S T

145 Határon átnyúló hatás Közös Tükör Együttműködési A projekt megvalósításával a határátkelőhely jelentőségében lényeges változás következik be. A gazdaság fejlesztésében érdemi javulás történik, mivel csökken az (addig csak jelentős kerülővel Drávaszabolcson keresztül megvalósítható) áruszállítási útvonal hossza, nő a hatékonyság, csökken a szállítási költség. A közösségi kapcsolatok intenzívebb fejlődése válik lehetővé. Az erőforrások hatékonyabb kétoldalú felhasználását teszi lehetővé a mobilitás növekedése. C R O S T 145

146 146 C R O S T

147 5 A projekt megvalósításának tanulságai A projekt megvalósítása az Ügynökség számára számos tanulsággal szolgált. Ezek egy részét érdemes figyelembe venni későbbi hasonló projektek tervezésekor, más részük hasznos adalékként szolgálhat a határmenti programszintű tervezéshez is. 5.1 Tanulságok a projekt lebonyolítására vonatkozóan Az alábbiakban felvázolt következtetések mindenek előtt az Ügynökség és partnereik, valamint a későbbiekben hasonló tevékenységet kivitelezni kívánó projektfejlesztők és megvalósítók számára szolgálhatnak hasznos adalékul. A munkacsoportok kialakításakor a területi elvet követtük. Ezt sugallta a pályázat is, de ez tűnt a legcélszerűbbnek abból a szempontból is, hogy a találkozók így lehetőséget adtak a határ két oldalán élő, területileg közvetlenül érintkező szereplőknek egymás megismerésére. Hátrányaként fogható fel, hogy az adott ágazati kérdések tisztázásához minden alkalommal szükség volt a területileg illetékes közigazgatási és dekoncentrált szervek meghívására (közútkezelők, munkaügyi központok, megyék, Nemzeti Park stb.). Számukra a találkozók hasonló koreográfiája, a többször végighallgatott elméleti előadások csökkentették a hozzáadott értéket. Sok esetben a komplex határ menti kérdések (jó példa erre az egész Dráva mentét érintő témák) túlléptek az egyes munkacsoportok területi hatókörén. Ugyanakkor a munkacsoportok összevonása kezelhetetlen számú résztvevőt és projektjavaslatot eredményezett volna, így a területi elv alkalmazásának célszerűsége utólag igazolható. Nehezítette a munkát, hogy horvát oldalról a résztvevők köre kezdetben kizárólag a megyei és helyi (općina) önkormányzatok tisztségviselőiből állt, a helyi szint esetében nemegyszer maga a helyi elöljáró vett részt a műhelyeken. Ez egyfelől biztosította a felmerült javaslatok politikai támogatottságát, másfelől operatív munkát végző munkatársak hiányában megnehezítette a projektjavaslatok kidolgozását. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy ezekben az esetekben vagy a megye nyújtott szakmai támogatást a kidolgozáshoz, vagy a helyi szinten meglévő háttérintézmények (turisztikai közösségek, vállalkozói központok) kapcsolódtak be, akiknek az effajta operatív munka hasznos tapasztalatszerzésnek bizonyult. Az érintett, de az első napon jelen nem lévő háttérintézmények, dekoncentrált szervek képviselői meghívót kaptak a második napra, így a projektek részletes tárgyalása már könnyebbé vált. C R O S T 147

148 Ebből kifolyólag olyan vertikális és horizontális határon átnyúló partnerségek alakultak ki, melyekre a későbbiekben is lehet támaszkodni. Az egyes munkacsoportok aktivitása és teljesítménye igen eltérő képet mutatott. Ahogy azt az Ügynökség korábbi, hasonló tevékenységei megvalósítása során már tapasztalta, minél elmaradottabb, a központtól távolabb eső térségben zajlik a munkacsoport, annál nagyobb hozzáadott értéket képvisel a célcsoport számára, rendszerint annál aktívabb a részvétel is. Ez egyértelműen megfigyelhető volt a CROST esetében is. A határtérség mindkét oldalon az átlagosnál elmaradottabb területként jellemezhető. Előfordul azonban, hogy az egyes munkacsoportokban találkozó térségek között fejlettségi különbség van, ez rányomja a bélyegét a projektjavaslatok minőségére és mennyiségére. Ez volt a helyzet Csurgó és Kapronca (1. munkacsoport) esetében, ahol a horvát fél aktivitása jóval a magyar oldalt meghaladó volt, illetve a mohácsi (5.) és a Pécs-eszéki (6.) munkacsoport esetében, ahol a magyar oldal volt az aktívabb, sőt, utóbbi esetben horvát oldalról induló konkrét javaslat nem is érkezett. A többi munkacsoport nagyjából kiegyenlített volt, de ezek esetében is valamivel több volt a magyar oldalról érkező projektötlet. A műhelyek megvalósítása során bebizonyosodott, hogy a második napokon nem lehet négy projektnél többet részletesen tárgyalni. A fordítás időt igényel, lassítja a kommunikációt, helyenként információveszteséget okoz, amit folyamatosan korrigálni kell. Mivel ahogy már említettük a műhelyek afféle csúcstalálkozóként is funkcionáltak, sok esetben a párbeszéd eltávolodott a szigorú értelemben vett szakmai kérdésektől. Ezt a moderátornak folyamatosan figyelnie kell, törekednie kell arra, hogy visszaterelje a vitát az eredeti mederbe. Azonban az ilyen vitákat nem szabad teljesen haszontalan időkidobásnak tekinteni. A diszkusszió gyakran újabb projektjavaslatokat szül, a felek megismerkednek a partnerek álláspontjaival szélesebb kontextusban, új ismeretekre tehetnek szert a felek egymásról, ami hosszútávon mindenképpen hasznos. Ezért érdemes ezt a napirend kialakításakor bekalkulálni, inkább kevesebb projektet kijelölni vitára, hogy maradjon némi idő a párbeszédre és tapasztalatcserére is. Az egyes munkacsoportok megrendezésének időzítését többek között a kényszer alakította. A október végén, illetve novemberében rendezett találkozók elég későn voltak ahhoz, hogy ismertté váljon a szomszédsági program második köre kiírásának körülbelül várható időpontja, de elég korán ahhoz, hogy a projektgazdák a felmerült és kidolgozott javaslatokat pályázattá alakítsák, illetve biztosítsák a saját erőt (pl. közgyűlési határozatok elfogadtatása). A résztvevők szemmel láthatólag ennek tudatában voltak, mégis viszonylag kevés olyan javaslatot tárgyaltunk, melyből aztán pályázat is született. (A 12. táblázatban jelölt projektek kerültek beadásra pályázat formájában.) A meghiúsulás oka az esetek többségében főleg horvát oldalon a 25%-os sajáterő-szükséglet volt, melynek biztosítása rendkívüli nehézségeket okozott. A másik jellemző 148 C R O S T

149 probléma a projektgazdák munkaerő-kapacitásának korlátozott volta, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű projektfejlesztő munkaerő. Cím Hordozó szervezet(ek) Típus Beadva Munkacsoport Intézkedés 1. Állati hulladékok kezelése Természeti értékek megőrzése a Dráva mentén Légrád-Őrtilos kishatárátkelő Kőrös és Nagyatád szomszédsági programja Innovációs és vállalkozási web-börze (Innova) A horvát és magyar Drávamenti kerékpárutak összekapcsolása egységes turisztikai kínálattá Határmenti katasztrófavédelmi és mentési együttműködés az Európai uniós felzárkózás jegyében Határmenti vállalkozások kapcsolatainak továbbfejlesztése Turisztikai adatbázis kialakítása a Dráva folyó közös horvát-magyar határ menti területén A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve Kerékpárút létesítése Felsőszentmárton és Tótujfalu között a Dráva bal parti árvízvédelmi töltésen Kapronca- Kőrös megye Horváttükör Kapronca- Kőrös megye, DDNP Nem 2.1 Közös Nem 2.2 Légrád, Őrtilos Közös Nem 2.3 Nagyatád, Kőrös Szentgyörgy, SMVKK Pitomacsa Közös Igen 1.3 Közös Nem 1.1 Horváttükör Nem 1.3 SMKVI Magyar Nem 2.1 SMVKK Magyar Igen 1.1 DDNP Magyar Nem 1.3 Magyar Közút Magyar Nem 2.3 DDKÖVIZIG Magyar Igen 1.3 C R O S T 149

150 3. Kultúrturisztikai hálózat a Dráva két oldalán Szlatina, Szigetvár Közös Nem táblázat: Az első három munkacsoport által kidolgozott és beadott projektjavaslatok Mivel decemberben a felhalmozódó utómunkálatok és az ünnepek miatt nem lehetett rendezvényt tartani, a találkozók második köre januárra maradt. A januári munkacsoportok részvételére rányomta bélyegét a közeli beadási határidő (2006. február 1.). A műhelyekre a projektek zömét a résztvevők eleve benyújtási szándékkal hozták, így érthetően sokkal magasabb arányt képviselnek a végül benyújtott projektek (13. táblázat). Problémát jelentett ugyanakkor, hogy az idő rövidsége miatt és sokszor a projektgazdák érdektelensége, illetve egyébirányú, más beadandó projektekkel összefüggő elfoglaltsága miatt az utógondozás nem volt megoldható a találkozók második napján (ez volt a tipikus helyzet a mohácsi és a Pécs-eszéki munkacsoport esetében). Így az utómunkálatokra sokszor kizárólag elektronikusan, gyakran csak a beadási határidő után kerülhetett sor. Ennek kiküszöbölésével több, már beadott pályázatban megjelenő logikai hiba elkerülhető lett volna. Cím Hordozó szervezet(ek) Típus Beadva Munkacsoport Intézkedés 4. Az számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között Magyar Közút Magyar Igen Drava Bike Tours : Kerékpárút kijelölése az Alsómiholjác Gát Bistrinci Belišće Petárda útvonalon Belišće Horváttükör Igen Levegőminőség-védelmi és monitoring-rendszer rendszer kiépítése Villány környékén Borturizmus fejlesztése Baranyában határon innen és túl Villány Magyar Nem 2.1 Siklós Magyar Igen C R O S T

151 5. A víziturisztikai szolgáltatások fejlesztése határmenti együttműködésben Mohács Magyartükör Igen Napenergia-hasznosítás mohácsi közintézmények energia-ellátásának biztosítására Mohács Magyar Nem Eszék-baranyai Méhészek képzése az Méhész európai integráció jegyében Szövetség Horváttükör Nem Tanulásrégiós modell kidolgozása és együttműködési hálózat kiépítése PTE Magyar Igen Városok és változások Pécs MJV Magyar Igen "Határon átnyúló" színházi darabok bemutatása PHSZ, HNK Eszék Közös Igen táblázat: A második három munkacsoport által kidolgozott és benyújtott projektek Általános tapasztalat, hogy a projektgazdák és partnerek zöme eredetileg közös projektet szeretne kialakítani. Amikor azonban szembesülnek a kétoldali megvalósítás és aktiválás és az ehhez szükséges kétoldali adminisztráció követelményeivel, a projektek egy része egyoldalúvá: együttműködési illetve tükörprojektté redukálódik. Sem magyar, sem horvát támogatásból nem lehet finanszírozni tevékenységeket a határ másik oldalán; azonban, mivel nemzetközi együttműködési projektekről van szó, a tevékenységek zöméhez valamilyen szinten szükség van a másik oldali partner bevonására, aki támogatás hiányában tevékenységét gyakran saját forrásaiból kell, hogy fedezze. Összességében kijelenthetjük, hogy a projekt a lebonyolítás szempontjából sikeresnek nevezhető, megvalósíthatónak és reményeink szerint fenntarthatónak bizonyult. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Ügynökség alkalmas a projektgeneráló tevékenységet országhatárt átlépve is sikerrel végezni. Véleményünk szerint a műhelymunka-találkozókon olyan partnerségek alakultak ki, melyek hosszútávon is meghatározóak lehetnek, javíthatják a Dél-Dunántúl forrásfelszívó képességét a határmenti térségben. A projekt vívmányainak továbbvitele mindenképpen szükséges, ugyanakkor a CROST egy későbbi, egyszerű megismétlése nem járható út. A műhelyeken elhangzó elméleti ismeretek egyre szélesebb körben terjednek a horvát C R O S T 151

152 oldalon is, egyre többen vesznek részt projektmenedzsment-tanfolyamokon. Az projektjavaslatok egyeztetése azonban mindenképpen szükséges a jövőbeli pályázati fordulókat megelőzően is, a források minél hatékonyabb felhasználása, az esetleges redundanciák elkerülése végett. Ehhez a jövőben is szükség van partnertalálkozók és fórumok szervezésére. 5.2 Programszintű következtetések: adalékok a jövőbeli határmenti programok kialakításához Az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program forrásai a os csonka költségvetési időszakban két pályázati forduló keretében kerültek kiosztásra. A két pályázati fordulóban meghirdetett, intézkedésekre lebontott keretet tartalmazza a 14. táblázat. Intézkedés I. pályázati forduló ( ) II. pályázati forduló ( ) Magyar (HUF) Horvát (EUR) Magyar (HUF) Horvát (EUR) Összesen táblázat: A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program két fordulójának intézkedésenkénti forrásallokációi a magyar és a horvát oldalon 44 Az első pályázati fordulóban a keret mintegy 60%-a került kiírásra, azonban bizonyos intézkedésekben (2.2, 2.3) nem sikerült a teljes keretet leszerződni, így a maradványösszegeket újra meghirdették a második fordulóban. A másik két partnerországhoz képest a legjelentősebb allokációval rendelkező Magyarországhoz képest a horvát oldali keret igen szerénynek bizonyult. A Dél-Dunántúl nem határos Szlovéniával, így a régióban szinte kizárólag horvát partnerekkel kialakított projektek 44 Forrás: INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program Útmutató a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához. 2004, C R O S T

153 jellemzőek. A horvát partner 1,2 illetve 3 millió eurós kerete az egész horvátmagyar és horvát-szlovén határszakasz projektjeire oszlik szét. A horvátszlovén határszakasz hosszabb is valamennyivel, ráadásul a sikeres projektfejlesztést elősegíti a közös múlt, az élénk emberi és szervezeti kapcsolatok, gyakorlatilag nincs nyelvi akadály. Mindemellett a szlovén határon található horvát határmenti megyék (különösen Isztria, Primorje- Gorski Kotar és Zágráb megye) nemcsak hogy nem tekinthetők hátrányos helyzetű térségnek, hanem egyenesen az ország legfejlettebb régiói. Ezen tényezők figyelembevételével a magyar-horvát határszakasz különösen annak mindkét oldalon fejletlenebb dél-dunántúli része eleve jókora hátránnyal indul a forrásokért folytatott harcban. Ahogy ezt már a megelőző alfejezetben is megállapítottuk, a projektpartnerek legszívesebben közös projektet alakítanának ki. Ettől eltántorítják őket egyrészt a már említett adminisztratív többletterhek, de ebbe az irányba hat a horvát oldali források szerény volta is. Az első pályázati kör projektjeinek kiválasztásakor gyakran előfordult, hogy a projektkiválasztó bizottság az eredetileg közösként indult, támogatott magyar-horvát projektet forráshiány miatt féloldalasan utasította el: át kellett alakítani őket egyoldalú magyar (együttműködési) projektté. A realitások talaján állva és a későbbi csalódások elkerülése végett igyekeztünk a projektgazdákat hacsak a megvalósítani kívánt tevékenység ezt nem tette elkerülhetetlenné a köztes megoldást jelentő tükörprojekt felé terelni, mely értékelés szempontjából még mindig előnyösebb, mint egy közösnek induló, de együttműködésivé váló javaslat. Ilyenkor azonban nem könnyű a megfelelő tükörprojekt megtalálása. A legnagyobb nehézséget a projektfejlesztés során egyértelműen a horvát oldalon fennálló igen magas sajáterő-hozzájárulási szint jelentette. Mind a Phare, mind az INTERREG szabályai alapján a támogatás aránya az elszámolható költségek 75%-a. Ezt viszont magyar oldalon kiegészítette 20% kormányzati hozzájárulás (Szlovéniában 25%, így a program gyakorlatilag saját hozzájárulás nélküli támogatási lehetőséget biztosított, igaz, hogy a saját hozzájárulás bevonásáért plusz pont járt az értékelésnél), ami Horvátországban teljesen hiányzott. Ennek biztosítása az esetek többségében áthidalhatatlan problémát jelentett az amúgy is súlyosan forráshiányos határmenti horvát önkormányzatok számára. Ez a körülmény igencsak rányomta a bélyegét az egész projektgenerálási folyamatra. Az egyes intézkedések népszerűsége között szemmel láthatóan nagy különbség volt, ezt tükrözi a 4. fejezet is. A térség versenyképes gazdaság híján elsősorban természeti és kulturális tőkéjére tud támaszkodni, amiből következik, hogy az idegenforgalom és a környezetvédelem voltak a legnépszerűbb intézkedések, nemcsak a műhelymunkák során, hanem a beérkezett pályázatok megoszlása alapján is. Ezt csak részben képezte le az intézkedések közti forrásmegoszlás, hangsúlyosabb súlyozás lett volna célszerűbb. Míg a két népszerű intézkedés esetében a szűkös források miatt C R O S T 153

154 sok értékes projekt kieshet a rostán, addig a kevésbé népszerű intézkedések keretei gyakran gyenge minőségű redundáns projekteket finanszíroznak, megjelenik a helytelen forráshoz illesztjük a projektet elv. A program nem tette lehetővé profitorientált gazdasági társaságok pályázását (kft., rt.), még abban az esetben sem, ha azok közfunkciót látnak el. Így az 1.1 Közös gazdasági térség című intézkedés kizárólag a nonprofit elven működő vállalkozói szervezeteket tudta finanszírozni (kamarák, vállalkozói központok), illetve a szociális foglalkoztatást; ezek csak igen áttételesen tudnak hozzájárulni a térség versenyképességének növeléséhez. Súlyosbította a helyzetet, hogy Horvátországban a vállalkozói központok korlátolt felelősségű társaságként működnek, melyek közül nem mindegyik nonprofit. Így déli szomszédunknál ők is gyakran kiestek a támogatható szervezetek köréből. Szintén nehezítette a horvát kollegák dolgát, hogy a pályázati rendszer nyelve angol volt. A CROST lebonyolításakor hosszas mérlegelés után a magyart és a horvátot használtuk munkanyelvként. Ez utólag helyes döntésnek bizonyult: szélesebb résztvevői kört sikerült bevonni, közel sikerült vinni a brüsszeli tananyagot a partnerekhez, igaz, nem egyszer nehéz volt a megfelelő terminológia felkutatása, de saját nyelvükön a résztvevők minden bizonnyal színvonalasabban tudták kidolgozni javaslataikat. Ugyanakkor a kidolgozott projekteket beadás esetén a horvát kollegáknak le kellett fordítani angolra, ami egyrészt plusz munka- és pénzráfordítást igényelt, viszont az eredmény gyakran hagy maga után kívánnivalót, ami végső soron a projekt támogatásának esélyeit rontja. Tudjuk, hogy a fenti nehézségek oka elsősorban a tagjelöltekre vonatkozó, a tagországokétól eltérő eljárásrendi szabályokban keresendő, az esélyegyenlőség ilyetén hiányára azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet. Ugyanis mindez óhatatlanul negatívan hat a határtérség forrásabszorpciós képességére. 154 C R O S T

155 6 További lehetséges együttműködési területek Az műhelymunka-találkozók során a 4. fejezetben vázolt, kisebb-nagyobb részletességgel kidolgozott javaslatokon kívül számos egyéb ötlet született. Az utógondozásra kiválasztott projekteken kívül felmerült javaslatok egy része még ötletként sem érte el a kívánt kidolgozottsági szintet, nem állt rendelkezésre róluk elegendő információ, nem volt megfelelő hordozó szervezet, illetve nem volt alkalmas a projekt kezelésére. Egyes javaslatok szétfeszítették volna a munkacsoportok kereteit: komoly politikai és szakmai előkészítést mindemellett komolyabb forrásokat igényeltek volna, aminek biztosítására nem volt idő és kapacitás e rövid projekt keretén belül. A következő fejezetben a teljesség igénye nélkül áttekintünk pár olyan javaslatot, mely feladatot jelent a jövő számára. Ezen javaslatok egy része a horvát partnerek részéről érkezett (kerékpár-turisztikai fejlesztések, nyelvtanfolyamok), több közülük viszont az Ügynökség középtávú terveiben szerepel, a 2007-tel kezdődő költségvetési időszak kiemelt projektjei lehetnek. 6.1 Határon átnyúló borutak kialakítása: közös borturisztikai csomagok, minőségellenőrzési rendszer, borút-menedzsment. Európa számos régiójában találunk már jól működő borutakat, amelyek összefogják az adott térség borturisztikai vállalkozásait és egységes, szervezett kínálatként jelenítik meg azt a turisták számára. A Dél- Dunántúlon működő borutak számos projektben működtek már együtt a régió közös borturisztikai fejlesztése érdekében. Ezek egyike a Dél- Dunántúlon jelenleg futó, az INTERREG IIIC programból támogatott VinTour projekt, melynek keretében az Ügynökség, valamint spanyol és olasz partnerei komplex turisztikai termékcsomagokat dolgoznak ki, felállítanak egy közös minősítési rendszert, valamint megvizsgálják a hatékony borúti menedzsment-modellek kialakításának feltételeit. A bortermelés és a térség kulturális hagyományainak megőrzése, valamint a turisztikai vonzerő növelése érdekében célszerű lenne a magyar borutak modelljét Baranya megye horvát oldalán is alkalmazni. Mindezt alátámasztja a földrajzi közelség, a népi műemlékek, a minőségi bortermelés és a kulturális sokszínűség. Az érintettek köre a vidékfejlesztésben szerepet vállaló szervezetektől az önkormányzatokon át a borturisztikában részt vevő szolgáltatókig (borászok, falusi turizmussal foglalkozók, vendéglátók, stb.) terjed. C R O S T 155

156 Egy jövőbeli projekt keretében mód nyílna konferenciák, modulrendszerűen felépített borúti tagok számára szervezett képzések, tanulmányút szervezésére, információs rendszerfejlesztésre, valamint közös turisztikai fejlesztési koncepció kidolgozása. A képzés folyamán a szőlészeti és borászati ismeretek, borutak kialakítására és szervezésére vonatkozó ismeretek, turisztikai-, marketing és vállalkozói ismeretek modulrendszerben kerülnének átadásra. A tanulmányút melynek során a résztvevők borászokat, borturisztikai és marketingszervezeteket látogatnak meg segítene megismerni az eltérő termőhelyi, termelési, piaci és idegenforgalmi viszonyokat, mind a magyar mind a horvát résztvevők számára. Az információs rendszerfejlesztés keretében sor kerülne a magyar oldali borutakon 2000 óta használt táblarendszer továbbfejlesztésére és horvát oldali bevezetésére, valamint a VinTour projekt nemzetközi borturisztikai weboldalának horvát borutakkal való kibővítésére. A projekt legfontosabb eleme a közös fejlesztési koncepció, amely a résztvevő borvidékek eltérő adottságainak figyelembevételével meghatározná a borturisztikai fejlődés közös irányát (közösségi marketing, közös termékcsomagok, egységes minősítési rendszer stb.). Összességében a projekt valódi, határon átnyúló közös borturisztikai fejlesztést valósítana meg. Eredményeképpen a horvát és magyar szolgáltatók tevékenysége összehangolttá válik, ami az egységes minőségi színvonal biztosítása mellett elősegíti a későbbi projektekben való hatékonyabb együttműködést is. 6.2 A kerékpárturizmus további fejlesztésének lehetséges irányai A tanulmány megjelenése előtt nem sokkal kezdődött meg az ún. Drávakereszt koncepció kidolgozása (13. térkép). Ez egy új horvát-magyar kerékpárút-vonal, mely nem a Dráva mentén halad, hanem arra merőlegesen, összekötné északon a Balaton turisztikai kínálatát a horvát oldali, a Bilogorától délre található területekkel (Balaton-Dráva-Száva útvonal), mely jelentősen javítaná a régió kerékpár-turisztikai vonzerejét és elérhetőségét. Ennek részeként a horvát oldalon már van kerékpárút a Bilogorán keresztül (14. térkép), mely összeköti Belovárt (Bjelovar) Szentgyörggyel (Đurđevac), a magyar oldalon is konszenzus van a Marcali Nagyatád országhatár vonal kiépítésének szükségességéről. 156 C R O S T

157 13. térkép: A "Dráva-kereszt" koncepció 14. térkép: A Belovár-Szentgyörgy útvonal kapcsolódása a Drava Route-hoz 45 A megfelelő minőségű kerékpárutak valóban fontos előfeltételei a kerékpáros turizmus fejlesztésének, azonban nem elégségesek. A sikeres turisztikai termékhez megfelelő idegenforgalmi infrastruktúra is kell. Ez alatt mindenek előtt elérhető információs forrásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket, egészségügyi ellátást, bankokat és sok minden mást 45 Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal C R O S T 157

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail)

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) Go Green (IPA CBC) nyitókonferencia Pámer Zoltán DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2013. március 9. A projekt általános bemutatása Az egykori vasfüggöny vonalán (Iron

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon

Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon A hálózatfejlesztési igényeket befolyásoló társadalmi, gazdasági mutatók elemzése 1 Főbb pontok Funkcionális

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A HORVÁT-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS JELLEMZŐI. Dr. Juhász Gábor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem

A HORVÁT-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS JELLEMZŐI. Dr. Juhász Gábor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem A HORVÁT-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS JELLEMZŐI Dr. Juhász Gábor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Bevezetés Az Európa Tanács 1980 óta szorgalmazza a szomszédos térségek határon

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben