22. évf. 2012/8. augusztus. agrárium. Ára: 499 Ft. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 22. évf. 2012/8. augusztus Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! Jelen pillanatban senki sem tudja megmondani azt, mennyi lehet a valódi gabonatermés, de a hivatalos becslések nagyon bizakodóak. Az egyszerûség kedvéért írjuk ide: jó közepes árutömeg szinte mindenképpen összejön, ám a leginkább izgalmas kérdés, hogy ebbôl mennyi árbevétele lesz majd a gazdáknak. A világ gabonatermelése számos elemzô szerint piaci robbanás elôtt áll, mert a kiszámíthatatlan éghajlati viszonyok miatt az éves össztermés tényleges értéke szinte megjósolhatatlan. A jelek szerint végre valaki felismerte, hogy a világélelmezés az olaj, a víz és a hadiipar mellé egyre szorosabban zárkózik fel a világjövô meghatározó tényezôjeként, és ez a változás a termelésre alkalmas területek nagy része számára mérhetetlenül nagy kitörési esélyt kínál. Jelenleg például azt találgatja a világ gabonakereskedelme, hogy az USA közép-nyugati államait sújtó szárazság és a viharok hatására bekövetkezô terméskiesést vajon miképpen kezeli majd a dollármilliárdokban számoló terménypiac. Nagyon könnyen elképzelhetô, hogy akár már októberre másfél, netán kétszeresére nôhetnek a hazai felvásárlási árak, amelyek miatt ezekre felkúszó árakkal reagál majd a hústermelés is. Ugyanakkor a mi termelôink jelentôs része jelen pillanatban is érvényes szállítási szerzôdéssel rendelkezik, amelyek teljesítése az idei idôjárási viszonyok ismeretében aligha tûnik teljesíthetetlennek. Ám a hírek szerint már újra járják a táskás emberek (készpénzzel fizetô nepperek) a határt, s a leszerzôdött árnál magasabb árat kínálva próbálják elvinni a szerzôdések alól az árut. Ezért fontos, hogy az ilyen ügyek rendezése a jövôben súlyos ágazati szervezeten belüli etikai vizsgálatok és választott bírósági perek tárgya legyen, miként a fordított eset is, amikor a felvásárló próbál fizetési haladékot kérve, vagy minôségi kifogásokat emelve kibújni a kötelezettségei alól. Éppen ezért volt szükség egy olyan kamarai törvényre, amely valóban egységbe tömöríti a kistermelôt, a nagyvállalkozót, a feldolgozót, hogy közös érdekeik védelmében hatékonyan tudjanak tárgyalni egy szinte minden bizonynyal végletekig kiélezôdô vitában. Egy új, az érdekeket egyeztetô kamara ebben rengeteget segíthet. Közös érdekünk, hogy ez a cél meg is valósulhasson. Kamara 4 Új agrárkamarai törvény 5 Szeretik a tanyasi életet Agrárstratégia 6 A Ház elôtt a földtörvény Európai Unió 8 TÉSZ-ek és kistermelôk Támogatás 9 Másfél milliárd a tanyákra Növénytermesztés 11 Kalászosok aratása és hozadéka 16 Házi kísérlet gyôzte meg a besenyôtelki gazdát Gépesítés 26 Szárzúzó, mulcsozó gépek Környezet 32 Az éghajlatváltozás hatása a mezôgazdaságra Állattenyésztés 34 Negyvenmilliárd állattartóknak tartalom Tartalom Agrárenergetika 37 Biomassza: megújuló lehetôség erdészeknek és gazdáknak 39 A biomassza betakarítógépei 40 Az helye az ökoszisztéma modellben Kaleidoszkóp 42 Kézmûves bor és levendulaszörp Vetômag melléklet 2 Az ôszi vetésekrôl gazdálkodói szemmel 6 Az ôszi kalászosok piaca 8 A kalászosok gyomirtása 10 Alkalmazható készítmények 12 Az ôszi búza rovarkártevôi 16 Az ôszi búza tápanyagellátásáról dióhéjban 20 A tritikále termesztése Állattenyésztési melléklet 3 Állati termékek piaci tendenciái 12 Európai kiterjedésû vis major helyzet az állattartásban! 15 Erjesztett takarmányok adalékai 16 Takarmányozás újabb kihívások 20 Szalmonellafertôzöttség a hazai baromfiállományokban 26 Vetômag 12 melléklet Állattenyésztési melléklet 20 3

4 4 Kamara Új agrárkamarai törvény 1-jén hatályba lépett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény. Ezzel létrejöttek a feltételei annak, hogy a fejlett nyugat-európai példákhoz hasonló, széles tömegbázisú, legitim és erôs agrárkamarai rendszer jöjjön létre Magyarországon, amelynek legfôbb feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviselete, versenyképességének folyamatos erôsítése. A A kormány nem hagyja magukra az állattartókat z új törvény alapján a hazai agrártermelôi és élelmiszer-ipari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplôje a gazdasági társaságoktól az ôstermelôkig kötelezôen tagjává válik a jövô év elején megtartandó országos kamarai választások révén létrejövô új agrárköztestületnek. (A törvény teljes szövege elérhetô a oldalon.) A kb. 400 ezres várható tagsággal megalakuló új szervezet fogja felváltani a jelenlegi, kb. 10 ezres össztagságú megyei és országos agrárkamarákat. Utóbbiak a törvény szerint általános jogutódlással beolvadnak az új Agrárkamarába, annak megalakulásának pillanatában. A törvény hatályba lépését követô 30 napon belül a vidékfejlesztési miniszter 21 tagú Átmeneti Elnökséget nevez ki, amely elôkészíti és lebonyolítja a kamarai választásokat és az új köztestület megalakulásáig jogfolytonosan átveszi a jelenlegi megyei agrárkamarák és az országos kamara irányítását. Utóbbiak összes választott tisztségviselôjének mandátuma az Átmeneti Elnökség kinevezésével egy idôben megszûnik. A kamarai ügyintézô szervezet az átmeneti idôszakban is zökkenômentesen mûködik és zavartalanul teljesíti a kamarai közfeladatokat. Az Átmeneti Elnökség feladata többek között a választási szabályok kidolgozása az egy tag egy szavazat elve alapján, a tagnyilvántartási rendszer felállítása, a választói névjegyzék öszszeállítása és az új kamara alapszabály-tervezetének megalkotása. A választások idôpontját a vidékfejlesztési miniszter tûzi ki, de a jogszabály szerint az új köztestületnek legkésôbb március 31-ig kell megalakulnia. A tagnyilvántartási rendszer felállításához a törvény elôírja, hogy az agrárkamarai tagságra kötelezettek a jogszabály hatályba lépését követô 60 napon belül kötelesek bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, és 5000 Ft összegû egyszeri kamarai hozzájárulást (regisztrációs díjat) tartoznak fizetni. A leendô kamarai tagok tehát legkésôbb szeptember 30-ig kötelesek a magyar agrárkamara honlapján már mûködô online regisztrációs felületen bejelentkezni és a kamarai hozzájárulást az ott közzétett számú elkülönített számlaszámra befizetni. Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa A magyar kormány nem hagyja magukra az állattartókat a magas gabonaárakból következô nehéz helyzet kezelésében olvasható Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter képviselôi kérdésre adott írásbeli válaszában, amelyet az Országgyûlés honlapján tettek közzé augusztus 6-án. A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az állattenyésztésben tevékenykedô szakmai-érdekképviseleti szervezetek képviselôivel részletesen áttekintette a kialakult helyzetet, és megállapodott velük abban, hogy a kormány segítségét kéri. Ennek érdekében a VM részletes javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyet már a kormány elé terjesztett. A hazai búza és kukorica gazdaságbiztonsági készletek lényegében fel vannak töltve, a készletek frissítô cseréje pedig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelôen megtörtént. A miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartásával járhat el. A kormányzat minden erôfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aratást követôen a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ôsszel betakarításra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetôvé tegye, ugyanakkor a határok lezárására, a kivitel közvetlen módon való korlátozására az uniós jogszabályi környezetben nincs mód. Az Európai Bizottsággal történt egyeztetést követôen megjelent az a végrehajtási rendelet, amely a búzaimportvámok felfüggesztését ez év december 31-ig meghosszabbította. A döntés nyomán további 1,5 millió tonna közepes és gyenge minôségû búza kerülhet az EU piacára harmadik országokból vámmentesen. A kínálat növelésére tett intézkedések mellett a hazai és európai árak növekedése is korlátozza a kivihetô gabona mennyiségét, így az európai és ezen belül a magyar gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyanakkor tartósan magas árszintre kell felkészülni.

5 Kamara 5 Szeretik a tanyasi életet Segít a kamarai tanácsadó! Bodó Gyöngyi tanyán született, és nem is vágyik el az Ásotthalom külterületén szüleivel közösen felépített gazdaságból. Sôt abban bízik, hogy most 13 éves fia is ezt az utat választja majd. Noha sok munkával jár, szereti ezt az életformát. Kicsiket álmodik, de nagyon tud örülni, mikor a család, a barátok, a gazdatársak, illetve a tanyasi élet megôrzésében elkötelezett Fackelmann István kamarai tanácsadó segítségével megvalósulnak a kitûzött célok. B odó Gyöngyi családja 30 hektár földdel rendelkezik, ebbôl 3 hektárt tesz ki a saját telepítésû szilvaültetvény. A szántón gabonaféléket, burgonyát, illetve egy hektáron spárgát termesztenek, emellett van 12 hektár legelôjük is. A gazdálkodás másik ágát az állattartás adja. Jelenleg 4 tehenet és 20 hízóbikát tartanak, a legelôt pedig 58 anyajuhval és azok szaporulatával hasznosítják. Véleményük szerint ez a gazdaságméret vegyes gazdálkodás esetén pont akkora, amibôl egy család tisztességesen megélhet úgy, hogy a munkát még maguk el tudják látni. Rettentôen nehéz talpon maradni, és talán nem is sikerülne, ha csak egyféle tevékenységet folytatnánk. Így viszont ha szükség van rá az egyik kihúzza a bajból a másikat. Idén például jó áron tudtuk értékesíteni a spárgát, a korai meggy azonban szinte teljesen elfagyott, és a késôbbi érésûeknél is csak százalékos termésre számíthatunk. A többféle tevékenység nem csupán pénzügyileg egészíti ki egymást, hiszen mit is kezdhetnénk szerves trágya nélkül a jó esetben is csak 8 aranykoronás földeken? kérdezte Bodó Gyöngyi, majd büszkén meséli, hogy a trágyázásnak, az öntözésnek és persze a sok odafigyelésnek köszönhetôen milyen kiváló spárgát és burgonyát termelnek. A kultúrákat mindig úgy válogatják össze, hogy a munkacsúcsok lehetôleg egymást kövessék, a munka dandárját ugyanis a család végzi. Meggyôzôdése ugyanakkor, hogy kézenfekvô megoldása lehetne a munkanélküliség megszüntetésének a kertészeti kultúrák termesztése, ha tisztességesen, kiszámíthatóan értékesíthetnék termékeiket. A legelô és a szilvaültetvények részesei az agrár-környezetgazdálkodási programnak, az ezzel kapcsolatos elôírások szerint gazdálkodnak. Az elôírások gyakorlatban történô alkalmazásában Fackelmann István nyújtott segítséget. Késôbb ugyan a teljes adminisztrációt rábízták egy szakemberre, az újdonságokról, lehetôségekrôl azonban továbbra is a kamarai tanácsadónál érdeklôdnek. A tanyafejlesztési programról tavaly szintén Fackelmann István kamarai tanácsadótól értesültünk, aki aztán a helyi lapban is felhívta a környékbeliek figyelmét a lehetôségre. Egyik gazdatársammal úgy éreztük, hogy a pályázatot szinte nekünk találták ki. Ezért tanulmányoztuk a feltételeket, majd önállóan megírtuk a pályázatot. Tudtam, hogy jó eséllyel indulunk, hiszen tevékenységünk sokrétû, Bodó Gyöngyi fiával, Zolival, és Fackelmann István tanácsadóval és életvitelszerûen a tanyán élünk, mégis meglepett a siker mesélte Bodó Gyöngyi, akinek a 75 százalékos támogatással egy újabb álma valósul meg: karámmal kibôvített nyári istállóval és 7 növendék szarvasmarhával egészül ki a gazdaság. Az Ásotthalom környéki gazdaságok az országos átlaghoz képest viszonylag kis méretûek, mindössze három család gazdálkodik 150 hektárnál nagyobb területen. A mûvelési ágak közül a futóhomok megkötését szolgáló erdôgazdálkodás van jelen a leginkább. A nagyon gyenge minôségû mezôgazdasági területek erdôsítéséhez az utóbbi években is sokan igényeltek támogatást, illetve többen beléptek az AKG széleróziós célprogramjába tudtuk meg a kamarai tanácsadótól. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.

6 6 Agrárstratégia A Ház elôtt a földtörvény A kormányzat a parlament rendkívüli ülésszakának utolsó napjaiban elôterjesztette a csaknem két éve várt új földtörvény tervezetét. Az alapelvekkel lényegében mindenki egyetért, azonban a szabályozás néhány pikánsnak tekinthetô pontja késôbb felkeltheti majd az európai uniós illetékesek figyelmét is. A törvényjavaslat alapvetô szándéka azonban egyértelmû: a kis- és középbirtokosok helyzetének megerôsítése. A termôföldrôl szóló évi. LV. törvény hazánknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása elôtti idôszakban lépett hatályba. A törvény legfontosabb célkitûzése volt, hogy a politikai, gazdasági rendszerváltás folyamatában a földtulajdoni, földhasználati viszonyok átalakításával a mezôgazdaságban a magántulajdon váljon meghatározóvá, a magántulajdonba került termôföld használata, hasznosítása és forgalma elsôsorban a kialakuló piacgazdaságba bekapcsolódni képes hazai gazdaságok megerôsödését segítse elô. A termôföldek tulajdoni viszonyainak átalakítását nagyrészt a kárpótlás és a termelôszövetkezeti földeknek a részarány-tulajdonosok részére történô kiadása eredményezte, bár ez utóbbi folyamat lezárása nem fejezôdött be. A hazai gazdaságok érdekében tett lépésként értékelhetô ugyanakkor, hogy a termôföldrôl szóló törvény a külföldi magán- és jogi személyeket kizárta abból a lehetôségbôl, hogy termôföld és védett természeti terület tulajdonjogát megszerezzék. A belföldi jogi személyek tulajdonszerzésének egyidejû megtiltása mögött pedig e jogi személyek külföldi tulajdonosainak a földtulajdontól való távoltartása, továbbá az a törekvés játszott szerepet, hogy a tôkeerôs belföldi társaságoknak a termôföld monopolizálására irányuló törekvéseit akadályozzák. EU-s kötelezettség Magyarországnak az európai uniós tagságából eredô kötelezettsége, hogy a hazai termôföldpiacot hamarosan meg kell nyitni a tagállamok földmûvesei elôtt. A termôföldjeinkre vonatkozó jelenlegi tulajdonszerzési tilalmakat és korlátozásokat legfeljebb április 30-ig tarthatjuk fenn. A moratórium közelgô lejárta a hazai földtulajdoni, földhasználati viszonyok teljes újragondolását, a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott törekvésekkel összhangban álló rendezését és nem utolsó sorban a közösségi normákhoz illeszkedô szabályozását teszi szükségessé. Az új földtörvény koncepciója felvázolja a magyarországi földbirtokviszonyok sajátosságait, a kialakult földtulajdoni szerkezetbôl eredô feszültségeket, a sajátos megoldásokat igénylô helyzeteket. Áttekintést ad a szabályozásnak az EU közös mezôgazdasági politikájával való összefüggésérôl, a csatlakozási szerzôdésbôl adódó követelményekrôl. Papíron, vagyis becsült értékben a nemzeti vagyon negyedét teszi ki a gazdálkodási célú termôterület. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, melybôl az erdôket, nádasokat és halastavakat is magában foglaló, valamilyen mûvelésre alkalmas birtoktömeg nagysága 7 millió 768 ezer hektár volt 2008-ban. Az európai országokkal összehasonlítva rendkívül magas, 62 százalék feletti a használt mezôgazdasági terület aránya, ez 2008-ban 5 millió 790 ezer hektárt tett ki. A mezôgazdasági terület 78 százaléka szántóterület, 17 százaléka gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szôlôterület részaránya együttesen 5 százalék. (Jelentôs, az elmúlt tíz év átlagában mintegy évi tízezer hektár a mûvelésbôl különbözô egyéb célokra kivont területek aránya.) Felbecsülhetetlen érték Ez a kincs azonban ma nagyon rosszul hasznosul. A csaknem hatmillió hektár használt terület 2,6 millió tulajdonos birtokában van. Legnagyobb közöttük az állam a maga 1,95 millió hektárjával (ebbôl mintegy 1,2 millió hektár erdô), a többi pedig döntôen magánszemély, átlagosan alig kéthektáros birtokokkal. A terület bô kétharmadát bérlet, valamilyen egyéb megoldás révén más mûveli, az életvitelszerû szántóföldi gazdálkodás általános minimumának tekintett, legalább százhektáros saját tulajdonú területtel a gazdálkodók alig öt százaléka rendelkezik. Az elaprózottság drasztikusan rontja a hatékonyságot, helyenként extrém helyzeteket is teremt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Dél- Csongrád megyében végzett költségelemzésen alapuló tesztüzemi mérésébôl például kiderült, hogy az aktív gazdálkodási idôszakban a bérelt földön gazdálkodó vállalkozások gépköltségeinek felét a területek puszta megközelítése tette ki! Ilyen és hasonló körülmények között kell tehát azt mérlegelnünk, mit is ér a gyakorlatban a magyar termôföld, mit is kell és milyen eszközökkel is megvédeni az úgynevezett karvalytôkétôl. A mindennapos üzleteléssel foglalkozó szakemberek szerint viszont kevés olyan nehezen megközelíthetô és megbízható adatokkal le nem írható szelete van a magyar üzleti életnek, mint a termôföldpiac. A forgalom pangásáról és a mesés meggazdagodás lehetôségeirôl egyaránt érkeznek hírek, de még egy falu környékén sem lehet egyértelmû átlagárat számolni, az értékek szinte méterenként eltérnek egymástól. Ráadásul az üzletek jelentôs, ám a tényleges összegzést erôsen befolyásoló része egyelôre kerüli a nyilvánosságot: a becslések szerint e pillanatban nagyjából az összes mûvelhetô terület ötöde-hatoda, mintegy egymillió hektár van zsebszerzôdéssel külföldiek birtokában. Márpedig ez

7 Agrárstratégia 7 tekintélyes vagyon. De megmondhatatlan, hogy pontosan mekkora, minek is a hányada. Duális jelleg Az elôterjesztés megfogalmazása szerint a földhasználati struktúra szempontjából a hazai birtokszerkezet koncentrált, ugyanakkor duális jellegû. A magyar mezôgazdaságot egyfelôl a viszonylag kis számú, nagy területtel rendelkezô társas vállalkozások (jogi formáját tekintve meghatározóan korlátolt felelôsségû társasági, illetôleg zártkörûen mûködô részvénytársasági), illetve az úgynevezett termelôszövetkezeti formában mûködô nagyüzemek; másfelôl az élet-, illetôleg versenyképesség küszöbén egyensúlyozó, de ugyancsak a koncentráció jegyeit felmutató kisebb birtokméretû és a tagok közvetlen munkavégzésén alapulóan mûködô kis és közepes gazdaságok együttese jellemzi. Feltûnô a földtulajdonon alapuló középbirtokok szükségesnél kisebb mértékû jelenléte. Az utóbbi idôszakban részben a kormányzati politika hatására, részben a földpiac átrendezôdése miatt, részben a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára is figyelô társas vállalkozások megváltozott földlekötési megfontolásai miatt a magyar földhasználati rendszerben kedvezô folyamatok indultak el: a társas vállalkozások földbirtoka enyhén csökken, míg a családi gazdaságok és egyéni gazdaságok földlekötése növekvô tendenciát mutat. Feltûnô a jogi személyek meghatározó súlya a földhasználatban, ami miatt a hagyományos és a nyugat-európai államokban ismert föld- és üzemforgalmi korlátozások hatástalanok, könnyen kijátszhatók lennének. Elônyben a földmûvesek Az új törvény fôszabályként a földmûvesek tulajdon- és használatijog-szerzését tenné lehetôvé, kizárná a mezôgazdasági termelést nem folytatók, a földmûveseken kívüli személyek termôföldtulajdon-, illetôleg használatijog-szerzését. Az új törvény a földmûvesek termôföldszerzését egyfelôl direkt módon szabályozná: mennyiségi korlátozásokkal, másfelôl közvetetten: a helyben lakó földmûvesek erôteljes támogatásával: elôvásárlási jog, vásárlási jog biztosításával, állami földpiaci jelenléttel és ellenôrzéssel. Az új törvény a földforgalomban minden lehetséges eszközzel akadályozná a spekulációs vagy tôkebefektetési célokat szolgáló földszerzést. A tulajdonszerzési feltételekben érvényesülô elônyös, illetôleg hátrányos megkülönböztetést ésszerû indokkal lehet alátámasztani: elônyös megkülönböztetésben részesülne az földmûves, akinek termelési tevékenysége jobban szolgálja a birtokpolitikai célokat, és földigénye az üzemi központja körül egységes birtoktag kialakítását szolgálja. A törvény a föld tulajdonjogának megszerzését elsôsorban a forgalmi helyzetekben szabályozná. A törvény a jogi személyeknél elsôsorban a földhasználati jogok szerzését szabályozná, a gazdasági forgalomból adódó, illetôleg a szervezeti jogutódlás esetére fennálló helyzetekben. Az új törvény a földmûveseken kívül esô személyek számára kizárná a földhasználati jogok megszerzését, mivel termelô tevékenység hiányában nincs ésszerû indoka a szerzési jogosultság megadásának. Az új KAP hatása Az elôterjesztés sajátos vonása, hogy leszögezi: Magyarország jelenleg hatályos földtulajdoni, földhasználati rendszere ellentétes a közösségi joggal, különösen annak a tôkeáramlásra, a letelepedési jogra vonatkozó rendelkezéseivel. Ezért 2014-ben éppen az EU-tagságból fakadó jogi determinációk miatt alapvetô változásokra van szükség. A jelenlegi ismeretek szerint a as KAP-reformtervezet több olyan további rendelkezést is tartalmaz, amely kihatással lehet a jövôbeni birtokpolitikára is. (Például ilyen az aktív termelô fogalma vagy a kisebb területû gazdaságok egyszerûsített támogatási rendje). Az új törvény abból indulna ki, hogy az elôbbi változások a földtörvény eszközrendszerével csak kis mértékben vagy egyáltalán nem korrigálhatók. Az ún. földmoratórium, vagyis a nem tagállami külföldiek és a belföldi jogi személyek földtulajdon-szerzési tilalma április 30-án megszûnik. A földmoratórium lejáratával szinte egy idôben, 2014-ben kezdôdik a KAP 2020-ig tartó újabb szakasza, amely újraszabályozza a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési célú támogatások rendjét. Rendkívül tanulságosak lehetnek a következô indokló mondatok. Az új földtörvény szakítana a jelenlegi termôföldtörvény tulajdonszerzési és haszonbérleti korlátainak azzal a részével, amelyek lényegében kizárólag gazdasági okokra vezethetôk vissza és a földszerzôk személyéhez igazodóan, mennyiségi oldalról meghatározottak. Ezek nem elegendôek a kormány birtokpolitikai célkitûzéseinek a megvalósításához, de ellentétesek a közösségi jog tartalmával és az azt értelmezô bírói gyakorlattal is. A tulajdonszerzés közjogi korlátozásának a tulajdonszerzô személyéhez tapadó, általánosan kötelezô követelmények többrétegû megfogalmazásával az új törvény biztosíthatja, hogy a tulajdonszerzôként fellépôk földmûvelési célból szerezhessenek földtulajdont, földhasználati jogot. Ezeket a követelményeket, mivel azok akár a tôkemozgás korlátjaként is felfoghatók, szigorúan az elérni kívánt birtokpolitikai célokra figyelemmel lehet megfogalmazni. A szerzés általánosan kötelezô személyi követelményei körébe különösen a földmûves és az alkalmazottak szakképzettsége, a fôfoglalkozás keretében végzett földmûvelés, az elégséges mezôgazdasági felszerelés, a földhasznosítási kötelezettség elôírása stb. tartozhat. Szerk. EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsôvel, erôsített kivitelben ismét kaphatók különbözô felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók. Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: Mobil:

8 8 Európai Unió TÉSZ-ek és kistermelôk Brüsszelbôl jelentjük Az alábbiakban a COPA-COGECA Zöldség-gyümölcs Munkabizottsága és az EU BIZOTTSÁG Zöldség-gyümölcs Tanácsadó Testülete június i brüsszeli ülésérôl közlünk információkat. A brüsszeli fejlemények rendszeres közreadásával szeretnénk segíteni a hazai gazdálkodókat, agrárvállalkozásokat a nemzetközi tendenciák megismerésében, az uniós és a világpiacon való könnyebb eligazodásban. Helyi mezôgazdaság és a rövid ellátási lánc A vizsgálat helyi piacokra termelôket érintette, akik többnyire kistermelôk és közvetlenül értékesítenek. Ezek a termelôk nem rendelkeznek marketing képességekkel, nincs megfelelô infrastruktúrájuk, nem tagjai termelôi csoportoknak és nem vesznek részt egyéb együttmûködésekben. Az általuk értékesített termékek címkézésével kapcsolatos szabályozás nem egyértelmû, így általában nem is alkalmazzák. A vita ezen értékesítési csatornának a méretérôl és fontosságáról is folyik. A tervek szerint a tagállamok speciális programokat vezethetnek majd be ezen termelôk segítésére a vidékfejlesztési programjukban, beruházási, képzési és az együttmûködéseket segítô projektek formájában, ezeket segíthetik a Leader közösségeken keresztül is: Hogyan segítheti a közösség a helyi kistermelôk piacra jutását úgy, hogy emellett a humán és növény-egészségügyi elôírásoknak is megfeleljenek? Fontos kérdés a fogyasztói elvárások és a helyi termékek iránti igény erôsítése is, de a kérdés környezetvédelmi és szociális vonzatait is vizsgálni kell. A hozzászólók felhívták a figyelmet annak a veszélyére, hogy ezen kistermelôk elkülönített támogatása épp a termelôi szervezeteknek jelenthetnek konkurenciát, amelyeknek épp a kistermelôk integrálása a célja. Ez a kérdés több tagállamban is rendezett. Az elmúlt év bebizonyította, hogy az élelmiszer-biztonság nagyon kritikus kérdés, ami a rövid ellátási láncon belül, a közvetlen értékesítésnél egyáltalán nincs kontrollálva. A másik probléma, hogy ezek a termelôk és ezen értékesítési csatornák elkerülik az adófizetést, ami nemcsak méltánytalan a szervezetten értékesítôkkel szemben, de a költségvetés szempontjából is aggályos. A rövid ellátási lánc a szervezett csatornákon keresztül is megvalósítható, ahogy azt sok TÉSZ már jelenleg is mûködteti. Ezen kívül tagállamonként teljesen másként mûködik az ellátási lánc, van ahol a kereskedelmi láncok 90%-os részesedéssel bírnak, míg máshol ez mindössze 15 20% óta van lehetôség termelôi szervezeteket alapítani, ami ez idáig azonban nem tudta az elvárásokat teljesíteni. Ezért inkább azzal kellene foglalkozni, hogy milyen módosításokkal tudjuk az integrációt segíteni és az elôtte álló akadályokat elhárítani, mint hogy ellenük irányuló intézkedéseket tervezünk. Egyértelmûvé kell tenni, hogy a piac minden szereplôjére ugyanazok az élelmiszer-biztonsági elôírások kell, hogy vonatkozzanak, és azokat szigorúan kell ellenôrizni. Versenyszabályozás az élelmiszerláncon belül A közötti európai élelmiszerárak vizsgálata igen érdekes megállapításokat eredményezett. Megállapítható, hogy míg a mezôgazdasági nyersanyagárak óriási ingást mutattak az elmúlt években, addig a fogyasztói élelmiszerárak minimális kilengéssel, enyhén emelkedtek. Kérdésként merült fel, hogy miért válik el ilyen mértékben az elsôdleges mezôgazdasági termékek ára a fogyasztói áraktól. A vizsgált idôszakban szabálytalanságok fele horizontális jellegû volt, mint például az ármegegyezések. Az esetek legnagyobb része a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben történt. A zöldség-gyümölcs ágazatot kiemelve viszont a nagykereskedelem kerül ki gyôztesen, ami valójában csak a vizsgált esetek kis számával és az ágazat sajátosságával magyarázható. Több tagállamban is vizsgálták az élelmiszerlánc mûködését, és az értékmegoszlást a piaci szereplôk között. Általánosan megállapítható, hogy a kiskereskedelmi láncok fölözik le a legnagyobb hasznot az értékesítési láncon belül, és a termelôk részesednek legkisebb mértékben. Ugyan ez termékenként változó, de egyértelmûen mutatja az egyes szereplôk piaci erejét. Ez a tény folyamatos intenzifikációra és fejlesztésekre kényszeríti a termelôket. Ez a folyamat már politikailag is egyre kevésbé felvállalható, ezért várhatóan az eddigieknél is erôteljesebben jelenik meg majd a piacszabályozásban. A piac jellegzetessége, hogy minden résztvevô maximalizálni szeretné a profitját, így érthetô, hogy a nagyobb piaci erôvel bíró felek nagyobb profitot képesek realizálni. A feldolgozóipar helyezkedik el a lánc közepén, így ôket kettôs árprés nyomja. A tisztességtelen piaci magatartás vizsgálata és annak szigorú szabályozása lehet csak az egyetlen eszköz, amivel enyhíteni lehet ezen a problémán. Az azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy az EU tagállamai között jelentôs különbségek figyelhetôk meg mind a fogyasztói árakban, mind a termelési és elôállítási költségekben, ami a szabad árumozgással együtt igen bonyolulttá teszi az egyes esetek objektív vizsgálatát.

9 Támogatás 9 Másfél milliárd a tanyákra A Tanyafejlesztési Program finanszírozására mintegy 1,5 milliárd forint fordítható az idén, szemben a tavalyi 1 milliárd forinttal, jövôre pedig ez a forrás várhatóan már megközelíti a 2 milliárd forintot. A z idén második alkalommal meghirdetett Tanyafejlesztési Program (bôvebb információ a www. umvp.eu honlapon) forrásaira július 9- tôl augusztus végéig pályázhatnak az érintettek. A programban 240 alföldi település vehet részt. A rendelkezésre álló pénzbôl elsôsorban két fô területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az elôbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint. A települési és térségi fejlesztési célok között szerepel a tanyán termelt áruk piacra jutásának támogatása. Erre a célra mintegy 450 millió forint használható fel. A külterületi földutak karbantartására hozzávetôleg 300 millió forint fordítható. A villany nélküli tanyák energiaellátását szolgáló önkormányzati fejlesztéseket mintegy 120 millió forinttal lehet támogatni. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére 100 millió forint költhetô, a térségi tanyafejlesztési programok kidolgozására pedig mintegy 70 millió forint nyerhetô el összességében. A tanyagazdaságok fejlesztéseit amelyek között szerepel a tanyák felújítása, a gazdálkodáshoz szükséges gépek korszerûsítése, fejlesztése, továbbá az egészséges ivóvíz bevezetése mintegy 400 millió forint szolgája. Balogh József (Fidesz) országgyûlési képviselô, a Magyarországi Tanyán Élôk Egyesületének elnöke szerint a szóban forgó program nyújtotta anyagi segítség igen sokat jelent a tanyán élô emberek számára. A tanyák népszerûsége ugyanis nô, mert míg 2001-ben mintegy 220 ezren éltek tanyán Magyarországon, addig most 300 ezer körüli a lélekszám. Az országgyûlési képviselô úgy vélte: a program hatására javulhatnak a tanyán élôk életkörülményei, és áruik könnyebben juthatnak majd a piacra. A programot a Magyarországi Tanyán Élôk Egyesületén kívül támogatja az AGRYA, vagyis a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, a MAGOSZ és a Hangya Szövetkezet is. A pályázatot hasonló rendszerben hirdették meg, mint az elmúlt esztendôben: az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a tanyagazdaságok is forráshoz juthatnak. Az önkormányzatok 90, míg a tanyagazdaságok 75 százalékos támogatást kaphatnak. Jövôre várhatóan 2 milliárd forinttal folytatódhat a program ben Bács-Kiskun megyébôl nyújtották be a legtöbb pályázatot. A legnépszerûbb pályázati cél a gép- és eszközbeszerzés, a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint a tanyai termékek piacra jutásának elôsegítése volt. Balogh József lapunknak elmondta, hogy Fülöpházán tésztaüzem és baromfivágópont, Kerekegyházán tejüzem, Kunszentmiklóson tanyasi termékeket forgalmazó kereskedelmi egység, Szabadszálláson pedig térségi nagybani piac és logisztikai központ kerül kialakításra. A nevezett önkormányzatok által közösen létrehozott Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. a felsorolt egységekben feldogozott árucikkeket, valamint a térség gazdálkodói által megtermelt termékeket fogja értékesíteni nonprofit módon, fôvárosi önkormányzatok által a pályázati együttmûködés során felajánlott üzlethelyiségekben, valamint közkonyhákba történô beszállítás útján. Azt gondolom, hogy az egészséges, jó, tanyasi árunak minden családhoz el kellene jutnia. Mi ebbôl a pénzbôl, illetve ennek a pénznek egy részébôl azt szeretnénk megoldani, hogy ez az áru eljuthasson, elsôsorban a nagyobb önkormányzati konyhákra, ami biztos felvevôpiac. De olyan városi boltokat is szeretnénk nyitni, ahol megtalálható lesz a tanyasi áru. Egy nagyobb létszámra fôzô konyha nem tud a magyar termelôvel szóba állni úgy, hogy csak odaviszi a burgonyát, a zellert, a sárgarépát, a petrezselymet. Oda más is kell, étolaj, kristálycukor stb. Mi öten ezt próbáljuk megoldani, és ehhez várjuk további önkormányzatok csatlakozását is. Terveink szerint együttmûködést kötünk budapesti és más nagyvárosi önkormányzatokkal, amelyeknek mi szállítanánk a konyhára valót. Így a rendszer ki tudja iktatni a lánckereskedelmet, a viszonteladókat, ami jelentôsen drágítja a termékeket. Idén az infrastruktúra kiépítése, megszervezése folyik, s a tervek szerint egy év múlva már a hazai termelôk áruját szállíthatják a konyhákra, az önkormányzati tulajdonú boltokba fogalmazott Balogh József polgármester. A tavalyi pályázati forduló során egyébként a legnépszerûbb célterület a tanyasi utak karbantartása volt. A Vidékfejlesztési Minisztérium törekvéseivel összhangban az önkormányzatok nem aszfaltozásra költötték a forrást, hanem munkagépeket vásároltak, hogy a sajátos viszonyoknak megfelelôen tudják fenntartani az utakat. Idôközben új piacközpont nyílt Szabadszálláson a 2011-es Tanyafejlesztési Programnak köszönhetôen. Szabadszállás önkormányzata közel 50 millió forintos támogatást kapott, amelyet kiegészítve nagyjából 58 millió forintos fejlesztést hajtottak végre Lapzártakor kaptuk a hírt 4-én Fülöpházán az elsô tészta-, baromfi- és kemencefesztivál idején kerül átadásra a Nemzeti Tanyafejlesztési Programból megvalósított új tésztaüzem és az új baromfi-vágópont, valamint a fülöpházi Tanyasi Bolt is. Valkó

10

11 Növénytermesztés 11 Kalászosok aratása és hozadéka Munkaszervezési és idôjárási szempontból olyan aratás volt az idei, amelyet a termelôk nagy része mindig is szeretett volna. Mégsem lehetnek elégedettek az ideálisnak nevezhetô, háromhetes nyári aratással amibe még a repce is belefért mert a gyorsaság nem társult a magas termésszintekkel: sok helyen kényszerérett gabonát kellett vágni, volt ahol erôsen meggyérült táblákon csak fél termést lehetett betakarítani. Ó riási eltérések voltak az ország egyes termôtájai között a terméseredményeket illetôen, amire persze számítani lehetett. Az idôjárás szeszélyei, a tenyészidôszakban lehullott csapadék mennyisége és eloszlása, a hótakaró nélküli fagyos napok száma mind-mind jól nyomon követhetôk voltak a végelszámolásnál. De ne fogjunk mindent csak az idôjárásra, hiszen temérdek más elsôsorban szakmai összefüggés is található, aminek következtében egyes helyeken csak 3 t/ha vagy még kevesebb ôszibúza- vagy ôsziárpa-termés született. Itt említhetô az ôszi káposztarepce sajnálatos idei szereplése is, amely megint nagyon sok tanulsággal szolgálhat. Éppen ezért érdemes górcsô alá venni és alaposan kielemezni a mögöttünk hagyott idôszakot, hiszen a következô év termelési alapjait néhány hónapon belül ismét le kell rakni. Mérsékelt terméseredmények Az ôsziek vetésénél azokat a hibákat nem kell/kellene még egyszer elkövetni, amelyeket a múlt évben, hiszen legbelül minden termelô tudja, hol hibázott, vagy hol tud javítani. Át kell tehát alaposan gondolni a vízmegôrzô talajmunkák lehetôségeit, a tápanyag-visszapótlás, a fajtahasználat kérdéseit, hiszen minden más csak ezek után következik. Minden bizonnyal érdemes vetômag-felújítást végezni, és magas biológiai értékû, ellenôrzött vetômaggal, a termôhely adottságaihoz jól illeszkedô fajta megválasztásával nagyobb esélyt adni egy magasabb termésszint elérésének. Biztosan ugyanezek a gondolatok forognak a termelôk fejében is, de célszerû ezeket rendszerezni, az aktualitásokat elôtérbe helyezni és természetesen mellérendelni az anyagiakat is A hektárról betakarított ôszi káposztarepce 2,4 t//ha termésátlaggal zárt, ami nagyon jól hangzik az elmúlt évtizedek eredményeinek ismeretében, és több érdekes következtetésre is lehetôséget kínál. Mindenképpen szembeötlô, hogy a korábbi években már ha felé közelítô vetésterület csökkenni kezdett, és a betakarítható terület sajnálatos módon mintegy 60 százalékra csökkent. A termelési szándék különösen az árak igen jelentôs emelkedése következtében természetesen megvolt, és mintegy ha vetése megtörtént, csak a kelést akadályozó, majd a vetéseket gyérítô csapadékhiányos ôsz, a kemény és hómentes tél okozta fagykár okozott visszafordíthatatlan folyamatokat és kipusztulást. Ami mégis figyelemre méltó, az a termésátlag, hiszen alig egy évtizede még 2 t/ha alatti átlagokkal lehetett csak számolni. Ez azt jelenti, hogy a magasabb technológiai színvonalon termelôknél vészelte át jobban a kritikus idôszakokat a repce, és ha nem is csúcsterméssel, de kitett magáért. A repce meglehetôsen magas költségszintet igénylô növénnyé vált, ennek ellenére a kifejezetten jó termôhelyeken szívesen bôvítik vele a növénytermesztés palettáját. Különösen azért, mert a repce után kiváló búzatalajokat lehet készíteni, amelyeknek köztudottan jó vízgazdálkodása csökkenti a kelési kockázatokat, és jó fizikai állapotot biztosít a kalászos növény számára. Az idei repce jelentôs területcsökkenése abból a szempontból is sajnálatos, hogy éppen a következô búzavetés alá lesz kevesebb ilyen kiváló elôvetemény. Ôszi árpa Tovább zuhant az állattenyésztés aránya a mezôgazdaságon belül, már csak 25%-ot tesz ki a stratégiainak aposztrofált ágazat aránya, miközben 75%-ra ugrott a növénytermesztésé. Ez nem jó hír, hiszen még kevesebb hazai takarmány fogy és kerül piacra közvetett módon, állati termékek formájában. Az ôszi árpa éppen ilyen gabonanövény, amely hektár vetésterületen mintegy tonna termésmennyiséget adott 18 megyében. A korábban becsült 3,6 t/ha-nál valamelyest magasabb, 3,8 t/ha lett az országos termésátlag. A takarmánynövénybôl a legmagasabb termésátlagokat Baranya (4,7 t/ha), Somogy (4,5 t/ha), Zala (4,3 t/ha) és Tolna (4,1 t/ha) megyékben érték el, míg a legalacsonyabbakat Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,9 t/ha), Heves (2,8 t/ha) és Nógrád (1,6 t/ha) megyékben takarították be. Az ôszi árpa minôsége mindenütt jónak bizonyult, az egyik fontos értékmérô tulajdonság, a hektolitersúly között alakult. Az idei évben a búzák minôsége is kiváló, így kevés takarmánybúza képzôdik, ezért az árpa iránt is bizonyosan megnô a kereslet. Ez természetesen emeli a takarmánygabona árát, így az ôszi árpa a takarmánybúzával együtt a rendkívül magas Ft/t körüli árszintet közelíti az állattenyésztôk különösen a sertéstartók nagy bánatára.

12 12 Növénytermesztés Szeme lesz a búzának Az ôszi búza betakarítható területe 1081 ezer hektár volt, amelyrôl 3,7 t/ha átlagtermés mellett mintegy 3,8 millió tonna került a magtárakba. A termésátlag a legmagasabb Baranya (4,9 t/ha), Somogy (4,4 t/ha), Zala (4,4 t/ha) és Tolna (4,4 t/ha), a legalacsonyabb pedig Pest (3,0 t/ha), Heves (2,6 t/ha) és Nógrád (2,0 t/ha) megyékben volt. Jól kirajzolódik a termôhelyi adottságok közötti és a csapadékmennyiség, illetve annak eloszlása közötti különbség is a termésátlagok öszszevetésénél. A betakarított ôszi búza minôsége országos átlagban is nagyon jónak mondható, sôt egyes régiókban javító minôségû, amelyet a közötti sikér-, 14 16%-os fehérjetartalom, 80 kg feletti hl-súly és közötti esésszám jellemez. Ezek a paraméterek messze alkalmasak arra, hogy a hazai szükséglet kielégítése mellett az exportra szánt mintegy 1,5 millió tonnát is kifejezetten minôségi búzaként értékesítsük. Tény, hogy Európa nagy részén a lényegesen szerényebb minôségi paraméterekkel rendelkezô eurobúza iránti kereslet jelentkezik elsôsorban, és nehéz érvényesíteni az árakban a hazai szabvány szerinti, ún. malmi búza, különösen pedig a javító minôséget. Felfelé induló árak A tôzsde már a betakarítási részeredmények ismeretében is reagált eleinte ugyan visszafogottan a kevesebb, de jobb minôségû idei magyar termésre. Ennek eredményeképpen az augusztusi jegyzések már jelzik, hogy az árak megindultak felfelé. A takarmánybúza már Ft/t áron idôarányosan, rekord magasságot ért el. Jóllehet takarmánybúza alig képzôdik az idei évben, hiszen minden tétel minimálisan eléri az eurobúza minôségi szintjét, de javarészt malmi kategóriába sorolható. A magas értékmérô tulajdonságokkal rendelkezô étkezési búza pedig javító, illetve malmi minôségi osztályban vár értékesítésre. Az étkezési ár Ft/t augusztus közepén, ami azt sejteti, hogy a késôbbiekben egyre magasabb árszintet ér majd el. Nem véletlen, hogy a spekuláció ismét elindult, hiszen aligha lehet megbecsülni, hogy a világ szerényebbnek kikiáltott búzakészleteinek ismeretében meddig emelkednek az árak. Az aratás után értékesíteni kénytelen kisgazdaságok sem jártak rosszul az idén, hiszen az induló ár is rentábilissá teheti a termelésüket. Azonban a tárolóhellyel rendelkezô termelôk különösen azok, akik anyagiak birtokában még várakozni is tudnak minden bizonnyal rekordáron tudják majd értékesíteni a minôségi ôszibúza-készleteiket. A kivárás akár a következô év kora tavaszát is jelentheti ez már a spekuláció függvénye, hiszen egészen biztos, hogy a hazai és a környezô országok visszajáró kereskedôi/malmai a korábbinál hevesebb érdeklôdést tanúsítanak majd, és ennek akár a még tovább emelkedô árakban is meg kell nyilvánulnia A fenntartható fejlôdés és az örök megújulás szellemében természetesen el kell kezdeni a következô gazdasági évet. Mindenképpen okulni kell az elkövetett hibákból, és növelni kell a termelést egyéni gazdasági érdekbôl, a nyereség elérése és a bôvített újratermelés megteremtése érdekében. Továbbá csatlakozni kell a világ élelmiszer-termeléséhez, amely a népesség növekvô élelmiszer-szükségletének kielégítését célozza, és egyre jobban az érdeklôdés középpontjába kerül. Felhasználható tapasztalatok Magyarország és mezôgazdasági termelése még mindig képes lenne igazolni, hogy nagy és kihasználatlan tartalékai vannak. Persze járhatnánk már sokkal elôbbre is ahogyan a 80-as években már bizonyítottuk, hiszen a termelési potenciál rendelkezésre áll. Kalászos gabonatermesztésre vonatkoztatva elsôként talán a korszerû és jól megválasztott technika alkalmazásával, kevés munkamenettel végezhetô, vízmegôrzô talajmûvelés szerepe értékelôdhet fel, ami jelentôsen hozzájárul az ôsziek egyöntetû keléséhez, kezdeti fejlôdéséhez. Természetesen ezzel összefüggésben említhetô a talajok termôképességének tápanyag visszapótlásának fizikai állapotának, talajéletének rendben tartása/megteremtése, ami az ôszi növényfejlôdést és a télbe menô optimális fenológiai állapotot megteremti. Ehhez társul a termôhelynek leginkább megfelelô fajta megválasztása, aminek szerepe egyre nagyobb az idônként szélsôségessé váló éghajlati viszonyok között. Külön említést érdemel még egyszer a fajtahasználat, a minél kevesebb igénytelenül feldolgozott saját vetômag használata és a lelkiismeretes, alapos növényápolás. Csak így lehet eljutni sok egyéb finomítás mellett a termésátlagok növeléséhez, ami nagyon idôszerû lenne már az ország mezôgazdasági tekintélyének visszaszerzése szempontjából is GyZ Tisztelettel várjuk a Bábolnai Gazdanapokon!

13

14

15

16 16 Növénytermesztés Házi kísérlet gyôzte meg a besenyôtelki gazdát F Mára a termelôk kemikáliák és organikus inputanyagok egyre szélesebb skálájával találkoznak. Nehéz közülük választani, sokszor az ár, a forgalmazó céggel való kapcsolat vagy a szomszéd gazdálkodók véleménye dönt. azekas Lajos azonban szeret biztosra menni: az általa még nem használt készítmények bevezetése elôtt többnyire házi kísérletbe kezd. Az elsô 500 liter baktériumtrágya megvásárlásakor is saját szemével akarta látni, hogy az egyre népszerûbb talajoltókészítmények valóban meggyorsítják-e a szármaradványok lebontását. Arra voltam kíváncsi, hogy a baktériumtrágyák hatékonysága megfelel-e az elmondásoknak. emlékezik vissza. elkezdett barnulni, a másikon penészgombák telepedtek meg. Az eredmények újabb két hét elteltével még látványosabbak voltak. A kiszáradt földben penésszel borított maradványokkal szinte semmi nem történt, de a baktériumtrágyával kezelt edényben található szárak, szövetek és levelek könnyen téphetôvé váltak, láthatóan oszlásnak indultak. A tapasztaltak végképp meggyôzték Lajost ezen termékek hatékonyságáról, amit számos egyéb ok miatt preferál: A kísérlet során mely nagyjából három éve történt a kertbôl vett termôtalajt két edényben rétegezte a fûvágásból származó maradványokkal, közepes szinten tömörítette, és öntözéssel átlagos talajnedves állapotot idézett elô. Ideális idôjárási viszonyok között tesztelve az anyagot kézzelfogható eredményeket szeretett volna látni, ezért az egyik edényben található szármaradványt baktériumtrágyával öntözte be. A másik semmilyen kezelést nem kapott, így kerültek ki a szabad ég alá. Lajos idônként biztosított ugyan némi csapadékot a talajainak, de nem öntözte túl azokat. Elôször két hét elteltével vizsgálta meg a mintákat, és a következôket látta: Teljesen más volt az állaga és a kinézete a két talajnak. Míg a kezelt nyirkos volt, tartotta a nedvességet, és talán nedvesebb is volt, mint amennyi csapadékkal elláttam, a másik teljesen kiszáradt. Emellett míg a baktériumtrágyával beöntözött szármaradvány akár 100 kg olcsóbb komplex mûtrágyát képesek kiváltani, megfelelô agrotechnikába illesztve már elsô alkalommal kézzelfogható eredmények érhetôk el, a talajoltással jelentôsen lerövidül a tarlóbontás, elkerülhetô a pentozán hatás: a bontási folyamathoz szükséges nitrogént a baktériumok nem a földbe kerülô vetômag elôl veszik el, hanem a talajoltó-anyagok nitrogénkötô baktériumai segítenek a levegôbôl megkötni azokat. Fazekas Lajos a termék kijuttatásához szivattyút vásárolt, a nyomásszabályozó- és szûrô eszközöket régi vegyszerezô tartályból és lecserélt szórókeretbôl kialakított egységbe építette, ezzel idén már a közel 140 hektárnyi saját szántó egészére szór ki baktériumtrágyát. Kocsis Kinga

17

18 18 Növénytermesztés Alapozza meg ôsszel a repcetermesztés eredményességét SULTAN + ORIUS csomaggal Az ôszi káposztarepce változatlanul az egyik legjövedelmezôbb növényünk, jóllehet a 2011/12-es szezon idôjárása kedvezôtlenül alakult. Az ôszi szárazság, a téli fagyok, végül az aszályos tavasz eredményeként hazánkban a becslések szerint az idén az elôzô évi 70 75%-ára csökkent a betakarítható terület. Hasonló csökkenés figyelhetô meg az EU többi repcetermesztô országában is. Világviszonylatban a repcemagtermést az elôzô évinél valamivel többre becsülik, a jelentôs importigény azonban várhatóan magasan tartja az árakat. A repcetermesztés jövedelmezôségének fenntartása érdekében intenzív termesztéstechnológiát kell alkalmaznunk. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Makhteshim Agan a SULTAN + ORIUS csomaggal. 2. ábra. Orius 20 EW hatása a repce termésére. Vas Megyei NTI, 2007 Segítsük az áttelelést! Az ôszi káposztarepce termesztésének legkritikusabb pontja az állomány megfelelô felkészítése a télre. A téli hideget és a fagyokat ugyanis csak a kellôen erôs, de nem túlfejlett növények vészelik át. A dupla gabonasortávra, alacsony csíraszámmal vetett repce lassú növekedésû, gyomelnyomó képességgel nem rendelkezik, ezért a repcével együtt kelô gyomok akadályozzák a növények megerôsödését. A korai gyomosodás megelôzésére egy régóta jól bevált technológia az ôszi, preemergens gyomirtás. Az alapgyomirtás elvégzésével kikapcsoljuk a korai gyomkonkurenciát, ezáltal nedvességet és tápanyagot biztosítunk a repcének, segítjük megerôsödni a tél beállta elôtt. Gyomirtás kötöttségek nélkül Az 500 g/l metazaklór hatóanyagot tartalmazó SULTAN 50 SC-t a gyomok fejlettségétôl és a gyomösszetételtôl függôen a repce kelése elôtt, illetve után is felhasználhatjuk. Dózisa pre- és posztemergens kijuttatás esetén egyaránt 1,5 2,0 l/ha. A készítmény számos egyszikû gyomnövény mellett kiválóan irtja a repce kétszikû gyomnövényeit, és posztemergens kijuttatás esetén is hosszú tartamhatással rendelkezik (1. ábra). 1. ábra. Ôszi posztemergens Sultan kezelés hatékonysága. Somogy Megyei KH NTI, 2010 A SULTAN R PACK (Sultan 50 SC 2 l/ha + Command 48 EC 0,2 l/ha) preemergensen kijuttatva megoldást jelent erôs galajfertôzés esetén is. Védekezés az ôszi betegségek és a kifagyás ellen A repce ôszi fungicides kezelése kettôs célt szolgál: megakadályozza az újabban elsôszámú kórokozóvá elôlépett fómás levélfoltosság és szárrák elterjedését, valamint gátolja a repcét a hosszirányú növekedésében. Az 1997-ben hazánkban is leírt Phoma lingam a csapadékosabb repcetermesztô országokban jól ismert betegség. Jelentôsége hazánkban a vetésterület növekedésével és a védekezés hiányosságai miatt növekszik. Jellegzetes, sárgásbarna foltjai a repce alsó levelein már ôszszel megjelennek. A fertôzött növény elpusztul vagy sínylôdik. Regulátor és gombaölô szer egyben A 200 g/l tebukonazolt tartalmazó ORIUS 20 EW a repcetermesztésben is felhasználható gombabetegségek ellen, illetve fagykárcsökkentésre. Az ôszi regulátorként való kijuttatásra a repce 4 6 leveles állapotában kerüljön sor 0,6 0,9 l/ha dózisban, amely alkalmas a káposztarepce gyökérnyakvastagságának növelésére, a szárbaindulás késleltetésére, ezáltal a repce kifagyásának csökkentésére. Magasabb dózisban alkalmazva kiváló hatékonyságú a fómás levélfoltosság és szárrák ellen, ami tovább mérsékli a tôszámveszteség kockázatát. Tavaszi kezelés esetén, szárbainduláskor a javasolt dózis 1,0 1,25 l/ha. Használata csökkenti a növénymagasságot és a megdôlést, növeli a szárszilárdságot, serkenti az oldalhajtások képzôdését, ezáltal növeli a repce termését (2. ábra). A termékekrôl bôvebb információt olvashat a címen, vagy keresse a Makhteshim kereskedelmi képviselôit! Dr. Lukács Domonkos Makhteshim Agan Hungary Zrt.

19

20 20 Növénytermesztés Nyári munkák ROUNDUP MEGA felhasználásával A mezôgazdasági év is különleges idôjárási szempontból. A sokat látott, tapasztalt kollégák is azt mondják ilyen helyzetben, hogy mindig van mit tanulni, nem lehet csak az eddig megszerzett tudásra, gyakorlatra alapozni. Az aktualitásokat tekintve az egyik a búza aratása és az utána maradt tarló ápolása, illetve az elôrehaladott állapotba került napraforgó kezelése növényvédelmi és betakarítás-elôkészítési okokból. Az ôsztôl áprilisig tartó szárazság a legtöbb esetben meggátolta a gabonaállományok kellô megerôsödését, bokrosodását, aminek gyakran kései gyomosodás lett a következménye, a jól sikerült tavaszi gyomirtások ellenére. Különösen a mezeiacat-fertôzés volt feltû- 1. ábra. Radioaktiv izotóppal jelölt hatóanyag-felszívódás és -szétterjedés selyemmályva növényben. ROUNDUP MEGA (bal oldali növény) és generikus glifozát (jobb oldalon). A ROUNDUP MEGA-val kezelt növényben a hatóanyag már átjárta a gyökeret, míg a másik termékkel lepermetezett növényben megrekedt a levélben. Cambridge, 2001, 800 g/ha dózis, 2 órával a kezelés után. nô, ami a gyom elnyújtott kihajtásával és a tömeges megjelenést megelôzô, tavaszi gyomirtó kezeléssel lehet összefüggésben. A gyenge állományokban a szárazság dacára nagy területen megjelent a szárazföldi nád. Az ellene aratás elôtt történô védekezéssel kevesen éltek, pedig ezzel a módszerrel évekre meg lehetne szabadulni ettôl a kellemetlen gyomproblémától. Mélyre hatoló gyökérzete ellenére a napraforgó is megsínylette a szárazságot, mivel a fajtára jellemzônél alacsonyabbra nôtt és a szokásosnál hamarabb elvirágzott. A szélsôségesen aszályos és gyengébb talajú vidékeken július elejére az alsó levelek egy része el is száradt. Az alacsonyabb termetnek, elszáradt alsó leveleknek a gyengébb nyomelnyomó képesség az egyik következménye, és emiatt kései gyomosodásra, különösen a parlagfû tömeges felszaporodására lehet számítani. A parlagfû mellett más fajok, mint pl. a nád, mezei acat, fehér libatop is felszaporodhatnak. Szakemberek számára köztudott, hogy a gyomos állományok aratásakor nagyobb a szemveszteség, és megnô a kaszatnedvesség. A veszteségek elkerüléséhez elkerülhetetlen lesz a betakarítás elôtti gyomirtó szeres kezelés. Akár tarlókezelés, akár napraforgó-állományszárítás az elvégzendô feladat, a ROUNDUP MEGA ideális készítmény a munkához. A ROUNDUP MEGA hatóanyagát segédanyagok hiányában csak kismértékben vennék fel a kezelt növények, mivel vízben nagyon jól oldódik, de azokban a zsírnemû anyagokban nem, amelyek a gyomok levélfelületét alkotják. A készítmény különlegessége a magas biológiai hatékonyságot biztosító összetétele, amely megkülönbözteti a generikus készítményektôl. A ROUNDUP MEGA elônyei nyári alkalmazáskor Gyors felszívódás, transzlokálódás (1. ábra). Megbízható hatás aszályos nyári idôjárási körülmények mellett (2. ábra). 3. ábra. Kezeletlen fenyércirok és folyondár szulák. Pusztaegres, május 30.