KISZAKÍTOTTAK. Az január 6-i kunmadarasi kitelepítés története és előzményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISZAKÍTOTTAK. Az 1953. január 6-i kunmadarasi kitelepítés története és előzményei"

Átírás

1 KISZAKÍTOTTAK Az január 6-i kunmadarasi kitelepítés története és előzményei Készítette: Csurgó Bernadett 2003.

2 2 TARTALOM Bevezetés 3 Történeti háttér: a Rákosi-korszak 6 Hortobágy családos kitelepítések Kiszakítottak: Kunmadaras élete a kitelepítés előtti időkben 29 Történelmi háttér háttér történet 32 Jellegadó események Kunmadaras új arca 37 Szülőfalu 45 Nehéz idők 53 Kitelepítés: Borsós tanya 58 Az elhurcolás 59 Az őrizet 64 Mindennapi élet 71 Szabadulás 74 Zárszó helyett 77 Irodalom 79 Mellékletek 82

3 BEVEZETÉS A II. világháború utáni magyar történelem talán egyik leghiányosabban dokumentált időszaka az közötti korszak, az ún. klasszikus sztálinizmus korszaka. Története a kollektív büntetések és tömeges megtorlások története. Ennek a néhány évnek - és különösen az akkor végrehajtott az erőszakos népességmozgatásoknak büntetéseknek, tehát az internálásoknak és kitelepítéseknek- a történetéről azonban nagyon keveset tudunk. Az ötvenes években végrehajtott kollektív büntetések többféle akciósorozatot takarnak, amelyben az eljárások és végrehajtások többféle eleme is keveredett. A tömegeket érintő megtorlásokban és büntetőakciókban közös, hogy bírósági büntetőeljárás nélküli, ún. hatósági büntetőeljárások keretében hajtották végre. A köznyelv, de gyakran még a korszak szereplői is a különböző büntetési formákat és ezek fogalmait gyakran összemosva használják, és sokszor az eljárások között is átfedések figyelhetők meg. A hatósági büntetőeljárásoknak tulajdonképpen négy típusa különböztethető meg: a deportálás, az internálás, a családos kitelepítés rendőri őrizettel és a családos kitelepítés rendőri felügyelettel. Tanulmányomban a családos kitelepítések egyik típusát a rendőri őrizettel végrehajtott telepítések történetét kívánom megragadni egyetlen település Kunmadaras és az ott élőket érintő kitelepítés bemutatásával. A családos kitelepítések ezen típusának fő helyszínét a Hortobágy képezi, amit a korszak Magyarország Szibériájaként is kezelt. Itt hozták létre között azt a 12 zárt tábort, ahová az ország különböző részeiről telepítettek családokat. A hortobágyi zárt táborokba telepítés kezdetben a jugoszláviai határmenti falvakat, majd később a vidéki városokat és környéküket is érintette A hortobágyi telepítések a közigazgatási

4 hatósági ítélkezés új eljárási módját honosították meg. A büntetést a kényszertartózkodási helyre telepítés jelentette, amely teljes vagyonelkobzással járt és az egész családot érintette. A hortobágyi táborokban a családokat rendőri őrizet alá helyezték, és kényszermunkára kényszeríttették. A tanulmány szűkebb vizsgálati keretét képező alföldi településen Kunmadarason két ízben került sor kitelepítésre: november 9-én és január 6-án. Az első akció néhány családot érintett, 47 személyt hurcoltak el különböző hortobágyi táborokba, míg a második kitelepítési hullám során 154-en kerültek a Hortobágyra, Borsós tanyára. Célom a kunmadarasi kitelepítések, és főként időben a második bemutatása a szemtanúk és túlélők visszaemlékezései, elbeszélései alapján. Vizsgálatom módszerét alapvetően az oral history képezi, amit néhány forrás és a korszakra vonatkozó szakirodalom feldolgozása egészít ki. Írásom első részében a hortobágyi kitelepítés történeti hátterét mutatom be, majd a kitelepítés és táborrendszer fő sajátosságainak leírását követően térek rá a kunmadarasi események bemutatására. Bemutatom azt a történelmi és társadalmi közeget, amelyből kiszakították a kitelepítéssel sújtott lakosságot. tehát felvázolom a falu kitelepítés előtti életét. Ezt követően elemzem a kitelepítést és a táboréletet. Célom egyetlen falu és néhány család történetén keresztül a kitelepítés mélyrétegeinek, személyeket érintő ún. személyes rétegeinek feltárása: tehát, hogy mit jelentettek ezek az események az egyén oldaláról. Az interjúk és életutak forrásértékükön túl arra is választ adhatnak, hogy sikerült-e elérnie ezeknek a büntetőakcióknak a céljukat, tehát sikerült e deklasszálni a társadalom bizonyos rétegeit, jelen esetben a falu egyes csoportjait? Az oral history módszer ezen túl lényeges történelemfilozófia kérdéseket is felvethet. Milyen történet mondható el a szemtanúkkal készített beszámolók alapján? Felmerül a történelem filozófusok által

5 (Ricoeur, White) sokat fejtegetett narrativitás kérdése. Hogyan lesz az emlékezetből történelem? A dolgozat arra is választ keres, hogy hogyan alkotja újra az orális történet a múlt, a történelem fogalmát.

6 TÖRTÉNETI HÁTTÉR: A RÁKOSI-KORSZAK A sztálinizmus magyarországi megvalósításra 1949 és 1953 között került sor. Az 1949-es országgyűlési választásokat követően a Magyar Dolgozók Pártja korlátlan hatalomhoz jutott, és hozzákezdett a totális diktatúra kialakításához, amelynek első lépése a szovjet alkotmány átvétele, lemásolása volt, amit az évi XX. törvény szentesített. Felszámolták a többpártrendszert, megszüntették az egyesületeket, létrehozták az új államhatalmi és államigazgatási szerveket, amelyek tulajdonképpen a pártapparátus közvetlen végrehajtó szerveiként tevékenykedtek. 1 A korszak egyik fontos sajátossága, hogy a valós nemzetközi feszültségeket meghaladó, gerjesztett háborús pszichózis állandó ellenségkereséssel, leszámolási és más kampányokkal párosult, ami magával hozta a belügyi és igazgatási bürokrácia nyomasztó hatalmát, kialakította a rendőrállamot. Az irracionális, de törvényerőre emelt gazdasági célkitűzések hajszolása gyors életszínvonal-csökkenéshez vezetett. A szovjet politikai akarat érvényesült minden olyan kérdésben, melyet Moszkvában úgy ítéltek meg, hogy az a Szovjetunió katonai-biztonsági érdekeit, illetve rövidebb vagy hosszabb távú politikai szempontjait érinti. A magyar politika mozgástere annyiban létezett, amennyiben törekvései ezen a viszonyrendszeren belül, azzal összhangban, esetleg azok mellett érvényesülhettek. A kettő közötti konfliktus esetén abszolút prioritása volt a szovjet érdekeknek. A hidegháború kiéleződésekor a szovjet modelltől való minden eltérés kockázati tényezővé vált Moszkva szemében. A korai szovjet rendszer Magyarországon a bizalmatlanság és rettegés 1 A Rákosi korszak bemutatásához az alábbi műveket használtam: Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos (szerk.): 20. Századi magyar történelem , Korona Kiadó, Budapest, Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Osiris, Budapest, 2001., Rainer M. János: Nagy Imre, Politikai életrajz, 1956-os Intézet, Budapest, 1996., Gyaramati György: A diktatúra intézményrendszerének kiépítése Magyarországon , Jelenkor, 1991/2., o., Szabó Miklós: Hétköznapi sztálinizmus Magyarországon, Századvég 1988/6-7. Sz., Rév István: A koncepciós színjáték Jog és Politika, Rubicon 1993/3. Hajdu Tibor: A Rajk - per háttere és fázisai, Társadalmi Szemle 1992/11.

7 rendszereként is jellemezhető. Nem csak a társadalom volt bizalmatlan és rettegett attól, hogy másnap milyen csapás zúdul a nyakába. Rettegett a Rákosi-féle vezetés és maga a vezér is: a népi ellenállástól, de főként Moszkva haragjától, ami tisztogatásokban nyilvánult meg, ha valami hibát követnek el. Ezzel a bizalmatlansággal és félelemmel magyarázható, miért épített ki a Szovjetunió többek között Magyarországon is ben olyan rendkívül széles és tagolt ellenőrző apparátust. Maradt a megszálló hadsereg, működött a normális diplomáciai képviselet. Megélénkültek a külön pártközi kapcsolatok, de emellett a szovjetek legális tanácsadókkal és illegális ügynökökkel népesítették be az állami hivatalokat, a nagyüzemeket, de mindenekelőtt a magyar hadsereget és az államvédelmet. A rendszer működtetői olyan emberek voltak, akiket a bolsevik mozgalom sematizált mintái, ideológiai értékei, annak kulturális meghatározottsága vezérelt. A tanácsadók ezt a kultúrát sajátították el, kiegészítve azt szovjet felsőbbrendűségi tudattal és katonai fegyelemmel. A szovjet megszállás legfontosabb következménye a negyvenes évek harmadik harmadától a szovjet mintájú társadalmi politikai gazdasági berendezkedés Magyarországra erőltetése volt. Ettől kezdve a magyar társadalom életét és az azt működtető intézményrendszereket a politika primátusa határozta meg, a politikai vezetés döntött minden kérdésben. A magyarországi sztálinista politikai rendszer ben alakult ki több lépcsőben. Kezdőpontja Tildy Zoltán köztársasági elnök, a koalíció iránt elkötelezett utolsó közjogi méltóság eltávolításához köthető. Utóda, Szakasits Árpád a kommunista és szociáldemokrata pártok egyesülésével létrejött Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) elnöke teljesen a kommunista politikai irányvonalat képviselte. Ezt követően néhány hónapig még formailag létezett a többpárti parlament, amit április 12-én a köztársasági elnök átiratának megfelelően oszlattak fel, s az új választások után, június elejére hívták össze ismét.

8 1949-re azonban a parlament összetétele alaposan megváltozott az 1947-es választáshoz képest. Csökkent az összlétszám majdnem ötven fővel, és a megmaradt 364 képviselő egyharmada, 120 képviselő már új arc volt 1949-ben. Ilyen mértékű cserélődésre egyetlen cikluson belül nem akadt példa a magyar parlamentarizmus történetében. Még februárjában megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront, amelynek elnöke Rákosi Mátyás, titkára Rajk László lett. Meghirdetett célja az volt, hogy összefogja a kommunisták koalíciós partnerpártjait. Valójában elsorvasztásuk eszköze lett. A Népfrontban a kommunistákkal együttműködő pártpolitikusok hovatartozása nemsokára elhalványult, s pártonkívüli útitársak váltak belőlük. Az május 15-én tartott országgyűlési választáson már nem szerepeltek pártlisták, csak a népfront listájára lehetett szavazni. A hazai kommunizmus történetében ekkor volt először szinte teljes körű a részvétel (96 százalék), és a népfrontlista megkapta a leadott szavazatok 96,2 százalékát. A sajtó győzelmet ünnepelt, holott a választás semmi mást nem mutatott, mint hogy a lakosság egyrészt semmilyen tétet nem lát a szavazásban, ugyanakkor tanácsosabbnak látja a részvételt, mint a távolmaradást. Az új országgyűlés évente már csak három-négy alkalommal ült össze néhány napra, s tevékenysége az MDP vezető szervei által előkészített törvényjavaslatok rövid, formális megvitatására, majd egyhangú elfogadására szorítkozott. Így alakult meg 1949 júniusában Dobi István, az egykori baloldali kisgazda politikus vezetésével az új kormány. Dobi István készségesen kiszolgálta a kommunistákat, a kormány üléseit a Gazdasági Főtanács helyébe lépő Népgazdasági Tanács vezetője, Gerő Ernő, valamint Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettesek vezették augusztus 18-án elfogadta az országgyűlés az ország új alkotmányát, melyet augusztus 20-án hirdettek ki. Az új alkotmány Magyarországot népköztársaságnak nyilvánította, melyben

9 minden hatalom a dolgozó népé. Bár a szöveg tartalmazott egy sor demokratikus alapjogot ezek intézményes biztosítékai hiányoztak. A politikai és más érdekek képviseletéről az alaptörvény nem rendelkezett, ám rögzítette, hogy az ország és a társadalom vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A köztársasági elnökről szóló os törvény hatályát az alkotmány megszüntette, magával az elnöki intézménnyel együtt ennek helyébe az ún. Elnöki Tanács lépett, melynek első elnöke az utolsó köztársasági elnök, Szakasits Árpád lett. Az Elnöki Tanács jogosítványai lényegében szimbolikusak maradtak, de felruházták a törvényerejű rendeletek kibocsátásának jogkörével, ami gyakorlatilag feleslegessé tette a parlament törvényhozói munkáját. Az alkotmány nem szólt a jog államiságot szabályozó szerepéről. Ez előre vetítette azt a több mint negyven éves gyakorlatot, hogy a törvénybe foglalt jogok számottevő része egyáltalán nem érvényesült a mindennapi életben. Megváltozott az 1946 óta használt köztársasági címer, a Kossuth-címer, amit a szovjet mintára tervezett állami jelvény váltott fel. A politikai szerkezet átalakítását 1949 decemberében a megyerendszer átalakítása zárta. Kormányrendeletben a Trianon óta létező 25 megye helyett 19, terület és lélekszám szempontjából nagyjából egységesített megyét hoztak létre. Ugyanekkor került sor a Budapest környéki, vele már részben egybeépült városok és községek egyesítésére a fővárossal májusában elfogadták a tanácstörvényt, mely ezentúl szovjet mintára tanácsnak nevezte a helyi képviselőtestületeket. Az első tanácsválasztásokra csak 1950 októberében került sor, ez volt 1945 óta az első helyi választás A sztálinista korszak politikai rendszere készen állt, ez azonban nem jelentette azt, hogy a rendszert valójában ez az intézményrendszer működtette től az állami struktúrák mellett minden területi és ágazati szinten kiépültek a megfelelő pártszervezetek, létrejött az úgynevezett pártállam. Ez azt jelentette, hogy az összes érdemi döntést a párt szervei készítették elő, vitatták meg, az állami szervezetekre

10 jobbára a kivitelezés feladata hárult, illetve az alacsonyabb szintű döntés-előkészítésben kaphattak szerepet. A párt mindenhatósága nem korlátozódott az állami életre: olyan, formailag független intézmények, mint a helyi közigazgatás, a gazdasági élet szereplői vagy a sajtó is a párt irányítása alatt álltak végére, amikor már a tíz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemeket is államosították, a mezőgazdaságot leszámítva a gazdasági-társadalmi élet szinte teljessége az állam, s így az egypárt irányítása alatt állt. Bár a pártirányítást az alkotmány említett megfogalmazását leszámítva semmi sem legitimálta, vaskövetkezetességgel érvényesült. De magában a pártban sem szabályozták világos, átlátható szabályok a döntéshozatalt. Az MDP szervezeti szabályzata szerint például a párt legfontosabb döntéseit a kongresszus, annak két tanácskozása között pedig a Központi Vezetőség hozza. Ezzel szemben ez a két szerv érdemi vita nélkül fogadta el a kis létszámú csúcsvezető testületek, a tagú Politikai Bizottság, illetve az ötvenes években még inkább a 7 11 tagú Titkárság által javasoltakat. Sőt, 1949 és 1953 között még inkább azt, amit egyes teljhatalmú vezetők, mindenekelőtt Rákosi Mátyás pártfőtitkár, a gazdaság területén Gerő Ernő, a hadseregben Farkas Mihály, a szellemi életben Révai József mondott. Ez a pártvezetés az 1949 és 1953 közötti években egyszerre mutatta a megbonthatatlan belső egység és a legszélsőségesebb megosztottság jeleit. Politikai vitának még a híre is igen ritkán szivárgott ki a Magyar Dolgozók Pártja szűkebb vagy tágabb vezetéséből. A társadalom vezető rétegei, a korábbi elitcsoportok 1945-öt követően teljes mértékben kicserélődtek. Teljes diszkontinuitás jött létre: A háború utáni elit egy teljesen új társadalmi csoportot jelent. Miközben az országot vezető négyesfogat és közvetlen munkatársaik néhány esettől eltekintve kifelé egységesnek látszott, 1949 kora nyarától 1953 elejéig egymást követték körükben a tisztogatási hullámok. Csupán a politikai elit soraiból csaknem száz halálos áldozatot követeltek a belső leszámolások.

11 1.táblázat A Párt elitje: Politikai Bizottság összetételének változása átlagéletkor: 42 év átlagéletkor 53 év főleg illegális kommunisták, többség középiskolai végzettségű, MOSZKOVITÁK dominanciája nem forradalmárok, hivatalnokok többség felsőfokú végzettségű HIVATÁSOS SZAKÉRTŐK dominanciája Az 1945 utáni, és főleg a Rákosi-korszak politikai elitjét a megelőző időszak illegális kommunistái alkották. A politikai bizottság tagja volt: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kossa István, Kovács István, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Rajk László és Révai József. A forradalmi múlt politika tőkeként való felhasználása csak később a hatvanas években szűnt meg, és később már a hivatásos szakértők domináltak a politika elitben után a magyar kommunisták vezető körében számos nézeteltérés akadt, sőt, már az első években is sor került leszámolásokra egyes, a két világháború között frakciós elhajlónak minősített kommunistákkal szemben (Demény Pál, Weishaus Aladár). A párt és személyesen Rákosi Mátyás a hatalomátvétel előtt és után is közvetlenül irányította az állambiztonsági szervezetet (Államvédelmi Osztály, BM Államvédelmi Hatóság, majd önálló Államvédelmi Hatóság), de elsősorban a szovjet mintájú átalakulás vélt vagy valódi ellenfeleivel szemben használta fel őket. Amikor az ÁVH 1949 májusában előbb az MDP Káderosztályának két vezető munkatársát, majd több tucat más funkcionáriusát, végül Rajk Lászlót tartóztatta le, valami új kezdődött. A pártvezetésen és általában az eliten belüli tisztogatásra is szovjet mintára

12 került sor ban a Szovjetunióban a pártvezetők fiatalabb nemzedékéből egy sor vezető funkcionáriust letartóztattak ez volt az ún. leningrádi ügy óta nem került sor ekkora terrorhullámra. Magyarország ekkor már túlságosan közel volt a Szovjetunióhoz, hogysem vezetői tétlenül szemléljenek egy ekkora horderejű belpolitikai kezdeményezést. Megkezdődött a párton, sőt annak vezetésén belüli ellenségkeresés. Hogy ennek során kit hogyan találnak meg, az sok tényezőtől függött. A különböző szintű magyarországi szovjet képviseletek ráirányították a figyelmet néhány emberre és csoportra első hónapjaiban például számos feljelentéssel egyenértékű feljegyzést továbbítottak Moszkvába magáról Rákosi Mátyásról is. Az első célpont kiválasztását azonban végül elsősorban a magyar kommunisták közötti emberi és politikai viszonyok befolyásolták. Rajk László Rákosi lehetséges utódjának számított. Noha semmiféle különvéleményt nem képviselt, féltékenyen és ellenszenvvel figyelték a belügyi-állambiztonsági terület nagyhatalmú vezetői, Péter Gábor, Kádár János, de mindenekelőtt az utódlásra ugyancsak számot tartó Farkas Mihály. Rajk letartóztatása után az ügy önálló életet kezdett élni olyan sok váddal illették, hogy az három halálos ítéletre is elég lett volna. Végül szovjet közreműködéssel a külpolitikai dimenzió került előtérbe a letartóztatottakat azzal vádolták, hogy az amerikaiak és a jugoszlávok zsoldjában fegyveres hatalomátvételt, antikommunista puccsot terveztek Magyarországon. A vádiratot maga Rákosi írta, s Sztálinnal kettesben véglegesítették a szöveget augusztus végén. A vádlottak többsége a párt iránti beismerte a képtelen vádakat, sőt az 1949 szeptemberében megrendezett nyilvános perben hibátlanul felmondta a belévert leckét. Rajkot és több társát kivégezték. A per nyomán Magyarország viszonya a szomszédos Jugoszláviával a mélypontra süllyedt. A két ország határán valóságos háborús készülődés kezdődött. Egyes források szerint a szovjet hadvezetés kidolgozta egy Jugoszlávia elleni hadjárat terveit is. A háborút elkerülhetetlennek tartó, ám kirobbantásától visszariadó Sztálin azonban végül nem adta

13 ki a terv végrehajtására a parancsot. A következő években egymást követték a tisztogatási hullámok ben a pártvezetés felső és középső szintjeiről eltávolították az egykori szociáldemokratákat közülük több százat letartóztattak. Erre a sorsra jutott a kommunisták iránt mindig lojális és a saját pártja felszámolásában kulcsszerepet vállaló Szakasits Árpád és Marosán György is. Ugyanebben az évben letartóztatták és elítélték a néphadsereg egy sor tábornokát és főtisztjét, közülük tucatnyit halálra. Kémkedéssel vádolták őket. A katonai elit teljes körű kicserélődése jellemző a korszakra. A régi vezetők eltávolítása már 1945-ben megkezdődött. A legnagyobb cserék az igazolási eljárás (109 tábornok, 1830 tiszt) valamint a B-listázás (5000 tiszt és tábornok) keretében zajlottak. A hidegháborús pszichózisban megbízhatatlannak számított minden vezető, aki 1944 előtt Magyarországon élt és bármilyen alacsony állást töltött be. A kivégzett tábornokok például tisztek (hadnagyok, főhadnagyok) voltak a Horthy-hadseregben is ben kerültek sorra azok a pártvezetők, akik a hazai földalatti kommunista mozgalomból kerültek az MDP vezetésébe (Kádár János, Donáth Ferenc, Losonczy Géza). Ellenük leggyakrabban az volt a vád, hogy letartóztatásuk alkalmával vallomást tettek a mozgalomról és társaikról, s ily módon a Horthy-rendőrség besúgói lettek. Az állambiztonsági szervezeten már 1950-ben végigsöpört egy tisztogatási hullám első napjaiban azonban magát Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főparancsnokát tartóztatták le sokadmagával. A vád ugyanaz volt ellene is, mint más hazai kommunisták ellen. Ugyanakkor Péter ügye valószínűleg csak kezdete lett volna egy sokkal szélesebb körű, minden addigit felülmúló leszámolásnak. Rákosi önmagán és talán Gerő Ernőn kívül, akit a szovjetek legfőbb ügynökének tartott, senkiben sem bízott. Már 1951-ben el akarta távolítani a hatalomból Farkast és Pétert, de Sztálin akkor leállította. A szovjet diktátoron azonban élete utolsó éveiben elhatalmasodott az üldözési mánia, s maga is valószínűleg hatalmas tisztogatásra készült. Péter

14 letartóztatása tehát csak nyitány volt, valószínűleg még sokan jutottak volna erre a sorsra, ha Sztálinnal március 5-én nem végez egy súlyos agyvérzés. A terror természetesen nem korlátozódott a kommunista elitre, sőt az ebből a körből érintettek és áldozatok száma eltörpül a többiekhez képest. Az erőszakszervezetek nemcsak kommunisták ellen kreáltak ügyeket hamis vádakkal, hanem a rendszer valamennyi vélt és valódi ellenségével szemben től se szeri se száma nem volt a kém-, összeesküvési, szabotázs és más pereknek. Ezeket ugyanúgy zárt tárgyalásokon, a nyilvánosság teljes kizárásával folytatták, mint a Rajk-per kivételével valamennyi kommunista illetve szociáldemokrata pert, számos halálos ítélettel. Akárcsak a szovjet blokk valamennyi országában, Magyarországon is megszűnt a politikai élet. Minden a Rákosi-vezetésétől eltérő politikai vélemény eleve üldözendőnek, minden más köz- és magánéleti megnyilvánulás gyanúsnak s ezért megelőzési okokból üldözendőnek számított. Rákosiék a hatalomátvételt követően valóságos hadiállapotot alakítottak ki a társadalommal szemben. Léteztek társadalmipolitikai szempontok alapján kiemelt ellenségek. Súlyos csapások érték az egyházakat. A Mindszenty-per után előbb Ordass Lajos evangélikus püspököt, majd 1951 júniusában Grősz József kalocsai érseket ítélték hosszú börtönbüntetésre. Hiába kötöttek az egyházak megállapodásokat az állammal, hiába tettek esküt a papok az új alkotmányra, az üldözés folytatódott. Létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal, hivatalosan az állam és az egyház közötti kapcsolatok intézésére, valójában az egyház ellenőrzésére és belső bomlasztására. Jelzései alapján a korai ötvenes években százával tartóztatták le a papokat és egyházi aktivistákat, internálták vagy lakó- és munkahelyük, plébániájuk vagy parókiájuk elhagyására kényszeríttették őket. Az államhatalom elsősorban az egyházak közösségekben különösen aktív, hívő köreit igyekeztek szétverni, valamint az egyházi hit- és egyéb oktatás alól igyekeztek kihúzni a talajt ben az iskolákban megszűnt a kötelező

15 vallásoktatás, s a szülőkre hatalmas nyomás nehezedett annak érdekében, hogy gyermekeiket ne írassák be hittanra. Az ország legnépesebb társadalmi csoportja az ötvenes évek elején még a parasztság volt. A földreform eredményeképpen jelentősen megnőtt az 5 hold alatti gazdasággal rendelkező szegényparasztok száma, megerősödött az 5-15 holdas középparaszti réteg, s nagyszámú volt az árutermelő gazdagparasztság is. Rákosi Mátyás már 1948 augusztusában meghirdette a magyar mezőgazdaság kollektivizálásának programját, de annak időtartamát egyelőre homályban hagyta ben arra a következtetésre jutott, hogy a szovjet-orosz terminológiával kulákoknak nevezett gazdagparaszti réteg egy háború esetén az ellenség tartaléka. Egyáltalán a kisgazdaságokról olyan felfogás alakult ki, hogy az napról napra újjászüli a kapitalizmust. A paraszti magántulajdon és a szabad piac egyaránt rendszeridegen tényezőknek számítottak. Ezért a termelőszövetkezetek szervezését meggyorsították. Hatalmas politikai nyomás, erőszakos agitáció, megfélemlítő kampányok szolgálták a magyar parasztság meggyőzését : lépjen be a közösbe. Ugyanakkor a kuláknak minősítetteket kizárták a tsz-ekből. A parasztsággal szembeni politikai-ideológiai célok elérését még ezeknél is hatékonyabban szolgálta a háborús időkből fennmaradt kötelező terménybeszolgáltatási (begyűjtési) rendszer. Az állam által kivetett terheket birtoknagyság szerint differenciálták: minél nagyobb volt valakinek a földterülete, annál nagyobb arányban fizetett adót, illetve termése annál nagyobb hányadát volt köteles beszolgáltatási áron átadni az államnak. A kulákok terhei teljesíthetetlenek voltak, ezért ez a réteg felhagyott a gazdálkodással, és az iparba, a városba menekült. Ennek ellensúlyozására 1953 elején még a földművelés kényszerét is bevezették aki nem gondoskodott földje megműveléséről, hanem a városban, az iparban keresett menedéket az adóprés elől,

16 büntetést kapott. Ily módon a jobbágyrendszerre emlékeztető röghözkötöttségi rendszert próbált a hatalom kialakítani. Ez azonban már nem oldotta meg a problémákat. A parasztság már a korábbi években tömegével hagyta ott földjét, mely nem biztosította a megélhetést között közel 180 ezer fő csaknem 1,8 millió katasztrális holdat ajánlott fel, amiből csaknem 1 millió hold volt kulákföld. E hatalmas terület java része műveletlenül maradt, akárcsak az ún. tartalékterületek, melyek nagysága 1952 végén meghaladta a 800 ezer holdat. Akik minden nehézség ellenére megpróbálták folytatni a gazdálkodást, azok számíthattak arra, hogy előbb-utóbb összeütközésbe kerülnek az államhatalommal. A begyűjtésről szóló rendeletek 1951-től büntető szankciókat is tartalmaztak, többek között a közellátás veszélyeztetésének vétségét, később bűntettét, amelynek címén több százezer paraszt ellen indítottak eljárást, és között e bűncselekményért főt ítéltek el a bíróságok, között egyedül több mint 120 ezret. A politikai elképzelések szerint az egyéni gazdálkodás magas terhei az amúgy is előnyösebb kollektív gazdaság felé terelik a szegényparasztságot és az utóbbi szintjére nyomorított középparaszti réteget. Ezt a feladatot azonban sem a begyűjtési rendszer, sem más kiegészítő alrendszerek, de még az között valóban kemény kollektivizálási kampányok sem tudták elérni. A kampányok alacsony hatékonyságát mutatja, hogy 1953-ra a szövetkezeti szektor csak a szántóterület 26 százalékán gazdálkodott (a mezőgazdasági keresők valamivel kevesebb mint egyötödét tömörítve), ezzel szemben az egyéni gazdák (a keresők 68 százaléka) még mindig kezében tartotta a szántóterület 56 százalékát. A begyűjtési rendszer valósította meg azt a kommunista elképzelést, mely szerint az államosított ipari szektor a kapitalista szektorokból, elsősorban a mezőgazdaságból szerzi a fejlesztéshez szükséges forrásokat. Ezekre a forrásokra a sztálinista rendszerre jellemző gazdasági növekedéstípus, az erőltetett növekedés megvalósításához volt

17 szükség. Az erőltetett növekedést rendkívül alacsony fogyasztási, és igen magas beruházási hányad jellemzi. Egyik legfontosabb extenzív fejlesztési módszere a foglalkoztatotti létszám növelése, körülbelül 300 ezerre tehető a többé-kevésbé ipari foglalkozásra váltó parasztok száma az ötvenes évek első felében. Az erőltetett növekedés klasszikus időszaka Magyarországon az első ötéves terv ( ) első három és fél éve, amelynek egyik első számú kárvallottja a parasztság volt. A rendkívül alacsony, és ra még a helyreállítási periódus végéhez képest is erősen csökkenő életszínvonal falun a legalacsonyabb. Végül meg kell említeni azt a pszichológiai hatást, amelyet természetesen még a magyar parasztság esetében is a korai ötvenes évek komplex társadalmi tapasztalatainak együttesében fejtett ki. A padláslesöprés, a kuláklista, a kolhozosítás, a közellátási vétségek és bűntettek büntetése kitörölhetetlen nyomot hagyott azokban, akik mindezt végigélték.

18 HORTOBÁGY CSALÁDOS KITELEPÍTÉSEK nyarán a belső ellenség elleni harc elérte tetőpontját. A tisztogatási kampány mind vidéken, mind a városokban felerősödött. Egyre több embert nyilvánítottak kuláknak, míg 1949-ben rendeletileg kimondták, hogy kuláknak a középparasztokat tekintik, tehát, akiknek a földbirtoka meghaladja a 20 kataszteri holdat 1950-től a fogalom fellazult, és a kulák minősítés nem feltétlenül a parasztság egy bizonyos rétegéhez kapcsolódott, hanem általában a vidéki osztályellenség megjelölésére szolgált. Ezzel párhuzamosan a városokban egyre több embert nyilvánítottak szocdemnek, szabotőrnek, kémnek, ügynöknek és reakciósnak, és ítélték el őket tömegesen. Mindezek mellett 1950 nyarán érte el csúcspontját a klerikális reakció elleni kampány is, a sajtó nap mint nap a katolikus egyház botrányaitól és leleplezéseitől volt hangos.(főleg a Szabad Nép) 1950 június-júliusban több, mint 3000 szerzetes és apácát telepítettek ki rendházaikból. Felszámolták a tanító rendeket és egyházi iskolákat, ami a lakosság tiltakozását váltottak ki, amelyre válaszként büntetőakciók sora söpört végig az országon. A hortobágyi kitelepítés elsőként a déli és nyugati határ melletti településeket érintette. Ez a terület a megromlott jugoszláv-magyar kapcsolatokkal összefüggésben került fokozatosan megfélemlített helyzetbe, és került a támadások kereszttüzébe. A hortobágyi táborrendszer alapját tehát az június i déli határsávkitelepítés teremtette meg. Ezen az éjszakán az AVH karhatalmistái megszállták a határmenti községeket Vastól Csongrád megyéig, és hajnalban már el is indították a kilakoltatott családokkal teli tehervagonokat a Tiszántúl felé, a Hortobágyra. Néhány nap eltéréssel ugyanekkor került sor a hatvani ferences rend Június 19-i kitelepítésekor, a kitelepítés ellen tüntető 35, többségében vasutas család elhurcolására

19 is. A hatvani férfiakat Recskre internálták, a nőket és a gyerekeket pedig a Hortobágyra Kónya és Borzas tanyára vitték, ahova a határsávból kitelepítetteket is szállították. A határsávban hasonló méretű akcióra többé nem került sor, de az ott élők ettől kezdve folyamatos rettegésben éltek. Kisebb tisztogatásokra ugyanis később is sor került. Ezt az első nagy hullámot másfél éven át nem követte újabb. A kitelepítési hullámok 1953 januárjáig folytatódtak kiterjedve a vidéki nagyvárosokra és más településekre is. Két nagyobb akció keretében 1952-be például Miskolcon, Nagykanizsán és Szegeden hajtottak végre kitelepítést. Fővárosi azonban csak elvétve akadt a táborokban, a nagy budapesti kitelepítés áldozatai nem a Hortobágyra kerültek. Az utolsó nagyobb hortobágyi táborba telepítést 1953 januárjában Kunmadarason hajtották végre ra 12 zárt tábort hoztak létre a Hortobágy pusztáin és elnéptelenedett tanyavilágában, amit a telepesekkel népesítettek be. A táborok a következők voltak: Tiszafüred Kócspuszta, Tiszaigar, Tiszagyenda - Kormópuszta, Tiszaszentimre, Polgár Lenintanya, Hajdúnánás Tedej, Árkus, Borsós, Ebes, Elep, Kónya-tanya. 2 A táborrendszer kialakítása szorosan összefüggött Magyarország politikai szövetségesi kötelezettségével, tehát, hogy feladata volt konkrét előkészületeket tenni a közelinek vélt világháborúra. A szovjet blokk háborús terveiben az első hadműveleti lépésként Jugoszlávia katonai megszállása szerepelt. Hegedűs András, aki a kitelepítések idején a Központi Vezetőség tagja volt visszaemlékezéseiben elmondta, hogy céljuk a kétirányú hadviselés volt, tehát a külső ellenséggel vívott harcokkal 2 A kitelepítés és táborrendszer bemutatásához az alábbi műveket használtam: Dadányi Miklósné: "Az álmok szertefoszlanak". Egy kitelepítés krónikája. Budapest Miskolc Hortobágy. Bp. Cserépfalvi Ember Mária: Hortobágy, szociális tábor In: Forrás. 1981: 6. Füzes Miklós: Törvénysértéssel. Pécs. Pannónia Gulyás Gyula Gulyás János: Törvénysértés nélkül. Bp. Láng Hantó Zsuzsa Takács János Füzes Miklós Saád József (szerk.): Kitaszítottak: Magukkal fogjuk megzsírozni a földet. Budapest: Alterra, Holopcev Péter Irha Melinda Eltanácsoltak I. (Adalékok a miskolci kitelepítés történetéhez) Miskolc: Kézirat. 2001: Jeszenszky Iván: Kitelepítettek. Bp. Littera Magyar Bálint: Borsós tanya. Hortobágy. J. Gyula visszaemlékezései. Mozgó világ Merley Tibor: Emlékezés az 1952-es szegedi kitelepítésre. In: Fejér Dénes Micheller Magdolna (szerk.): Bűnhődés büntetlenül. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége. Bp Zinner Tibor: Háborús bűnösök, népbíróságok. In: História Saád József: Hortobágy- egy fejezet a deklasszálás történetében, konfrencia paper, kézirat.

20 párhuzamosan a frontvonalak mögött preventív tisztogatásokat kell folytatni. a harmadik világháború közeledik. És a harmadik világháborúnak egyik első lépése Jugoszlávia megszállása. Készülődvén erre a háborúra, katonákban, tehát a vezérkarban merült fel az a gondolat, hogy a határszélen mindenképpen olyan mérvű deportálást kell végrehajtani, ami biztosít bennünket arról, hogy a határszélen abban az övezetben, amely fölvonulási üzenetnek számított, a katonai megmozdulásokról információk ne szűrődhessenek ki és szabotázsakciók ne történhessenek a katonai megmozdulások ellen. Ez adta a racionális okot a kitelepítéshez. Ez a visszaemlékezés jól mutatja a totalitárius rendszerek hadviselésének alapsajátosságát. A Szovjetunió hadviselése mindig kétirányú volt. A konkrét harcokon túl a belső ellenség közömbösítése, tehát a feltételezhető kollaboránsok, az osztályhelyzetük alapján valószínűleg az ellenséghez húzó társadalmi csoportok ártalmatlanná tétele szorosan hozzátartozott a háborúhoz és a háborúra való felkészüléshez egyaránt. A kitelepítés jogi alapját az 1939/II. törvénycikk teremtette meg. Ez a törvény lehetővé tette a kormány számára, hogy, azokat a személyeket, akiknek a jelenléte bizonyos területeken, vagy településeken veszélyezteti a közrendet vagy közbiztonságot, vagy más fontos állami érdeket, illetve jelenlétük gazdasági érdekből aggályos, azokat a személyeket kitilthatja az adott területről és rendőri felügyelet vagy szükség esetén rendőri őrizet alá helyezheti. A rendőri őrizet alá helyezetteket lehetősége van a kormánynak munkára is kötelezni. A rendelet kimondta, hogy a rendőrhatósági őrizetbe

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. 231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

MAGYAR DOKUMENTUMFILM

MAGYAR DOKUMENTUMFILM MAGYAR DOKUMENTUMFILM X. Hallgatásra ítélve 2016. ÁPRILIS JÚNIUS A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával az Uránia Nemzeti Filmszínház szervezésében www.urania-nf.hu A»valóság fölfedezésében«csakis azok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Salgóbányai Ifjúsági tábor 2012. évi működéséről

TÁJÉKOZTATÓ a Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Salgóbányai Ifjúsági tábor 2012. évi működéséről Székhely: H-2740 Abony, Kossuth tér 1. Telephely: H-2740 Abony, Vasút út 15. Tel./Fax: (53) 562-070 Adószám: 20244075-2-13 E-mail: abokom@pr.hu Pest Megyei Cégbíróság Cg.: 13-09-118514 Az előterjesztés

Részletesebben

Apillanatnyi történéseken túl ugyanakkor van néhány olyan elem, amelyre érdemes

Apillanatnyi történéseken túl ugyanakkor van néhány olyan elem, amelyre érdemes Nagy Péter Tibor Hittanoktatás az ötvenes években Sokan írtak már a fakultatív hitoktatás tervéről, a kötelező hitoktatás eltörlésének átmeneti kudarcáról, nem szükséges itt elismételni a magyar történettudomány

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Karinthy utcai általános

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

História 1991/5 6., 23 27. Az MDP Titkársága ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1951. máj. 4.

História 1991/5 6., 23 27. Az MDP Titkársága ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1951. máj. 4. I. Források Ennél a kérdéstípusnál a feladat egy rövid forrásrészlet (4-5 mondat, egy bekezdés) alapján a forrás felismerése. A felismerés akkor teljes, ha szerepel a válaszban a forrás szerzője/kiadója,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

19. sz. JEGYZŐKÖNYV RENDELETEK MUTATÓJA ... 13/2013. (X.22.) számú rendelet A közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

19. sz. JEGYZŐKÖNYV RENDELETEK MUTATÓJA ... 13/2013. (X.22.) számú rendelet A közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól 19. sz. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszagyenda Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 22. napján megtartott soron kívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből... RENDELETEK MUTATÓJA 13/2013.

Részletesebben

V. 1027. Domony nagyközség iratai 1924-1950 /-1952/

V. 1027. Domony nagyközség iratai 1924-1950 /-1952/ 1924- /-1952/ Raktári helye: Mester utca, 1. em. raktár, 132. állvány, 9-11. polc C/ Polgári kori iratok 1924-1944 a/ Képviselő-testületi iratok 1924-1944 0,07 fm D/ Népi demokratikus kori iratok 1945-

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Előterjesztés Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2014. április hónapban tartandó együttes ülésére Tárgy: Beszámoló a Kunágotai Közös

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 OU VZÍ Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 1. Mezőkovácsháza története vázlatosan (1) Mezőkovácsháza Magyarország egyik legnagyobb megyéjében, az 5669 km2 területű Békés

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája. Bárdi Nándor

VITAINDÍTÓ. Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája. Bárdi Nándor VITAINDÍTÓ Bárdi Nándor Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája Ebben a vitaindítónak szánt tanulmányban 1 arra teszek kísérletet, hogy áttekintsem a budapesti kormányzatoknak a határon

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI*

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* I. SZKVORCOV: A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* A Szovjetunió népgazdasága a szocialista bővített újratermelés törvényei szerint fejlődik. Ezt elsősorban az biztosítja,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. M U T A T Ó : Határozat/Rendelet: Tárgy: 106/2014. (X. 27.) Napirendi pontok elfogadása.

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola NÉMETH KRISZTINA 1 WATCH-MEN Bacsák Dániel, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Szabó Fanni, Vigvári András (szerk.) (2012) Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest:

Részletesebben

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN 1216-6774 XX. évf. (2011) 23. sz. FORRÓ János A KÁDÁR-rendszer 1957. évi tavaszi konszolidációja és az ellenséggel szembeni taktikája

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Képviselő-testülethez

B E S Z Á M O L Ó a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 1608-2/2013. ; 1607-3/2013. 2. a.) a helyi Polgárőrség B E S Z

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KATOLIKUS HITOKTATÁS ÉS ELITKÉPZÉS A KÁDÁR- KORSZAKBAN AZ 1961-ES "FEKETE HOLLÓK" FEDŐNEVŰ ÜGY ELEMZÉSE WIRTHNÉ DIERA BERNADETT

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KATOLIKUS HITOKTATÁS ÉS ELITKÉPZÉS A KÁDÁR- KORSZAKBAN AZ 1961-ES FEKETE HOLLÓK FEDŐNEVŰ ÜGY ELEMZÉSE WIRTHNÉ DIERA BERNADETT DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KATOLIKUS HITOKTATÁS ÉS ELITKÉPZÉS A KÁDÁR- KORSZAKBAN AZ 1961-ES "FEKETE HOLLÓK" FEDŐNEVŰ ÜGY ELEMZÉSE WIRTHNÉ DIERA BERNADETT 2015 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 2/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 20-án a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve

Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve Készült: Szátok Község Önkormányzat Képviselő testületének üléséről, 2014. április 28. napján. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben