KISZAKÍTOTTAK. Az január 6-i kunmadarasi kitelepítés története és előzményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISZAKÍTOTTAK. Az 1953. január 6-i kunmadarasi kitelepítés története és előzményei"

Átírás

1 KISZAKÍTOTTAK Az január 6-i kunmadarasi kitelepítés története és előzményei Készítette: Csurgó Bernadett 2003.

2 2 TARTALOM Bevezetés 3 Történeti háttér: a Rákosi-korszak 6 Hortobágy családos kitelepítések Kiszakítottak: Kunmadaras élete a kitelepítés előtti időkben 29 Történelmi háttér háttér történet 32 Jellegadó események Kunmadaras új arca 37 Szülőfalu 45 Nehéz idők 53 Kitelepítés: Borsós tanya 58 Az elhurcolás 59 Az őrizet 64 Mindennapi élet 71 Szabadulás 74 Zárszó helyett 77 Irodalom 79 Mellékletek 82

3 BEVEZETÉS A II. világháború utáni magyar történelem talán egyik leghiányosabban dokumentált időszaka az közötti korszak, az ún. klasszikus sztálinizmus korszaka. Története a kollektív büntetések és tömeges megtorlások története. Ennek a néhány évnek - és különösen az akkor végrehajtott az erőszakos népességmozgatásoknak büntetéseknek, tehát az internálásoknak és kitelepítéseknek- a történetéről azonban nagyon keveset tudunk. Az ötvenes években végrehajtott kollektív büntetések többféle akciósorozatot takarnak, amelyben az eljárások és végrehajtások többféle eleme is keveredett. A tömegeket érintő megtorlásokban és büntetőakciókban közös, hogy bírósági büntetőeljárás nélküli, ún. hatósági büntetőeljárások keretében hajtották végre. A köznyelv, de gyakran még a korszak szereplői is a különböző büntetési formákat és ezek fogalmait gyakran összemosva használják, és sokszor az eljárások között is átfedések figyelhetők meg. A hatósági büntetőeljárásoknak tulajdonképpen négy típusa különböztethető meg: a deportálás, az internálás, a családos kitelepítés rendőri őrizettel és a családos kitelepítés rendőri felügyelettel. Tanulmányomban a családos kitelepítések egyik típusát a rendőri őrizettel végrehajtott telepítések történetét kívánom megragadni egyetlen település Kunmadaras és az ott élőket érintő kitelepítés bemutatásával. A családos kitelepítések ezen típusának fő helyszínét a Hortobágy képezi, amit a korszak Magyarország Szibériájaként is kezelt. Itt hozták létre között azt a 12 zárt tábort, ahová az ország különböző részeiről telepítettek családokat. A hortobágyi zárt táborokba telepítés kezdetben a jugoszláviai határmenti falvakat, majd később a vidéki városokat és környéküket is érintette A hortobágyi telepítések a közigazgatási

4 hatósági ítélkezés új eljárási módját honosították meg. A büntetést a kényszertartózkodási helyre telepítés jelentette, amely teljes vagyonelkobzással járt és az egész családot érintette. A hortobágyi táborokban a családokat rendőri őrizet alá helyezték, és kényszermunkára kényszeríttették. A tanulmány szűkebb vizsgálati keretét képező alföldi településen Kunmadarason két ízben került sor kitelepítésre: november 9-én és január 6-án. Az első akció néhány családot érintett, 47 személyt hurcoltak el különböző hortobágyi táborokba, míg a második kitelepítési hullám során 154-en kerültek a Hortobágyra, Borsós tanyára. Célom a kunmadarasi kitelepítések, és főként időben a második bemutatása a szemtanúk és túlélők visszaemlékezései, elbeszélései alapján. Vizsgálatom módszerét alapvetően az oral history képezi, amit néhány forrás és a korszakra vonatkozó szakirodalom feldolgozása egészít ki. Írásom első részében a hortobágyi kitelepítés történeti hátterét mutatom be, majd a kitelepítés és táborrendszer fő sajátosságainak leírását követően térek rá a kunmadarasi események bemutatására. Bemutatom azt a történelmi és társadalmi közeget, amelyből kiszakították a kitelepítéssel sújtott lakosságot. tehát felvázolom a falu kitelepítés előtti életét. Ezt követően elemzem a kitelepítést és a táboréletet. Célom egyetlen falu és néhány család történetén keresztül a kitelepítés mélyrétegeinek, személyeket érintő ún. személyes rétegeinek feltárása: tehát, hogy mit jelentettek ezek az események az egyén oldaláról. Az interjúk és életutak forrásértékükön túl arra is választ adhatnak, hogy sikerült-e elérnie ezeknek a büntetőakcióknak a céljukat, tehát sikerült e deklasszálni a társadalom bizonyos rétegeit, jelen esetben a falu egyes csoportjait? Az oral history módszer ezen túl lényeges történelemfilozófia kérdéseket is felvethet. Milyen történet mondható el a szemtanúkkal készített beszámolók alapján? Felmerül a történelem filozófusok által

5 (Ricoeur, White) sokat fejtegetett narrativitás kérdése. Hogyan lesz az emlékezetből történelem? A dolgozat arra is választ keres, hogy hogyan alkotja újra az orális történet a múlt, a történelem fogalmát.

6 TÖRTÉNETI HÁTTÉR: A RÁKOSI-KORSZAK A sztálinizmus magyarországi megvalósításra 1949 és 1953 között került sor. Az 1949-es országgyűlési választásokat követően a Magyar Dolgozók Pártja korlátlan hatalomhoz jutott, és hozzákezdett a totális diktatúra kialakításához, amelynek első lépése a szovjet alkotmány átvétele, lemásolása volt, amit az évi XX. törvény szentesített. Felszámolták a többpártrendszert, megszüntették az egyesületeket, létrehozták az új államhatalmi és államigazgatási szerveket, amelyek tulajdonképpen a pártapparátus közvetlen végrehajtó szerveiként tevékenykedtek. 1 A korszak egyik fontos sajátossága, hogy a valós nemzetközi feszültségeket meghaladó, gerjesztett háborús pszichózis állandó ellenségkereséssel, leszámolási és más kampányokkal párosult, ami magával hozta a belügyi és igazgatási bürokrácia nyomasztó hatalmát, kialakította a rendőrállamot. Az irracionális, de törvényerőre emelt gazdasági célkitűzések hajszolása gyors életszínvonal-csökkenéshez vezetett. A szovjet politikai akarat érvényesült minden olyan kérdésben, melyet Moszkvában úgy ítéltek meg, hogy az a Szovjetunió katonai-biztonsági érdekeit, illetve rövidebb vagy hosszabb távú politikai szempontjait érinti. A magyar politika mozgástere annyiban létezett, amennyiben törekvései ezen a viszonyrendszeren belül, azzal összhangban, esetleg azok mellett érvényesülhettek. A kettő közötti konfliktus esetén abszolút prioritása volt a szovjet érdekeknek. A hidegháború kiéleződésekor a szovjet modelltől való minden eltérés kockázati tényezővé vált Moszkva szemében. A korai szovjet rendszer Magyarországon a bizalmatlanság és rettegés 1 A Rákosi korszak bemutatásához az alábbi műveket használtam: Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos (szerk.): 20. Századi magyar történelem , Korona Kiadó, Budapest, Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Osiris, Budapest, 2001., Rainer M. János: Nagy Imre, Politikai életrajz, 1956-os Intézet, Budapest, 1996., Gyaramati György: A diktatúra intézményrendszerének kiépítése Magyarországon , Jelenkor, 1991/2., o., Szabó Miklós: Hétköznapi sztálinizmus Magyarországon, Századvég 1988/6-7. Sz., Rév István: A koncepciós színjáték Jog és Politika, Rubicon 1993/3. Hajdu Tibor: A Rajk - per háttere és fázisai, Társadalmi Szemle 1992/11.

7 rendszereként is jellemezhető. Nem csak a társadalom volt bizalmatlan és rettegett attól, hogy másnap milyen csapás zúdul a nyakába. Rettegett a Rákosi-féle vezetés és maga a vezér is: a népi ellenállástól, de főként Moszkva haragjától, ami tisztogatásokban nyilvánult meg, ha valami hibát követnek el. Ezzel a bizalmatlansággal és félelemmel magyarázható, miért épített ki a Szovjetunió többek között Magyarországon is ben olyan rendkívül széles és tagolt ellenőrző apparátust. Maradt a megszálló hadsereg, működött a normális diplomáciai képviselet. Megélénkültek a külön pártközi kapcsolatok, de emellett a szovjetek legális tanácsadókkal és illegális ügynökökkel népesítették be az állami hivatalokat, a nagyüzemeket, de mindenekelőtt a magyar hadsereget és az államvédelmet. A rendszer működtetői olyan emberek voltak, akiket a bolsevik mozgalom sematizált mintái, ideológiai értékei, annak kulturális meghatározottsága vezérelt. A tanácsadók ezt a kultúrát sajátították el, kiegészítve azt szovjet felsőbbrendűségi tudattal és katonai fegyelemmel. A szovjet megszállás legfontosabb következménye a negyvenes évek harmadik harmadától a szovjet mintájú társadalmi politikai gazdasági berendezkedés Magyarországra erőltetése volt. Ettől kezdve a magyar társadalom életét és az azt működtető intézményrendszereket a politika primátusa határozta meg, a politikai vezetés döntött minden kérdésben. A magyarországi sztálinista politikai rendszer ben alakult ki több lépcsőben. Kezdőpontja Tildy Zoltán köztársasági elnök, a koalíció iránt elkötelezett utolsó közjogi méltóság eltávolításához köthető. Utóda, Szakasits Árpád a kommunista és szociáldemokrata pártok egyesülésével létrejött Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) elnöke teljesen a kommunista politikai irányvonalat képviselte. Ezt követően néhány hónapig még formailag létezett a többpárti parlament, amit április 12-én a köztársasági elnök átiratának megfelelően oszlattak fel, s az új választások után, június elejére hívták össze ismét.

8 1949-re azonban a parlament összetétele alaposan megváltozott az 1947-es választáshoz képest. Csökkent az összlétszám majdnem ötven fővel, és a megmaradt 364 képviselő egyharmada, 120 képviselő már új arc volt 1949-ben. Ilyen mértékű cserélődésre egyetlen cikluson belül nem akadt példa a magyar parlamentarizmus történetében. Még februárjában megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront, amelynek elnöke Rákosi Mátyás, titkára Rajk László lett. Meghirdetett célja az volt, hogy összefogja a kommunisták koalíciós partnerpártjait. Valójában elsorvasztásuk eszköze lett. A Népfrontban a kommunistákkal együttműködő pártpolitikusok hovatartozása nemsokára elhalványult, s pártonkívüli útitársak váltak belőlük. Az május 15-én tartott országgyűlési választáson már nem szerepeltek pártlisták, csak a népfront listájára lehetett szavazni. A hazai kommunizmus történetében ekkor volt először szinte teljes körű a részvétel (96 százalék), és a népfrontlista megkapta a leadott szavazatok 96,2 százalékát. A sajtó győzelmet ünnepelt, holott a választás semmi mást nem mutatott, mint hogy a lakosság egyrészt semmilyen tétet nem lát a szavazásban, ugyanakkor tanácsosabbnak látja a részvételt, mint a távolmaradást. Az új országgyűlés évente már csak három-négy alkalommal ült össze néhány napra, s tevékenysége az MDP vezető szervei által előkészített törvényjavaslatok rövid, formális megvitatására, majd egyhangú elfogadására szorítkozott. Így alakult meg 1949 júniusában Dobi István, az egykori baloldali kisgazda politikus vezetésével az új kormány. Dobi István készségesen kiszolgálta a kommunistákat, a kormány üléseit a Gazdasági Főtanács helyébe lépő Népgazdasági Tanács vezetője, Gerő Ernő, valamint Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettesek vezették augusztus 18-án elfogadta az országgyűlés az ország új alkotmányát, melyet augusztus 20-án hirdettek ki. Az új alkotmány Magyarországot népköztársaságnak nyilvánította, melyben

9 minden hatalom a dolgozó népé. Bár a szöveg tartalmazott egy sor demokratikus alapjogot ezek intézményes biztosítékai hiányoztak. A politikai és más érdekek képviseletéről az alaptörvény nem rendelkezett, ám rögzítette, hogy az ország és a társadalom vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A köztársasági elnökről szóló os törvény hatályát az alkotmány megszüntette, magával az elnöki intézménnyel együtt ennek helyébe az ún. Elnöki Tanács lépett, melynek első elnöke az utolsó köztársasági elnök, Szakasits Árpád lett. Az Elnöki Tanács jogosítványai lényegében szimbolikusak maradtak, de felruházták a törvényerejű rendeletek kibocsátásának jogkörével, ami gyakorlatilag feleslegessé tette a parlament törvényhozói munkáját. Az alkotmány nem szólt a jog államiságot szabályozó szerepéről. Ez előre vetítette azt a több mint negyven éves gyakorlatot, hogy a törvénybe foglalt jogok számottevő része egyáltalán nem érvényesült a mindennapi életben. Megváltozott az 1946 óta használt köztársasági címer, a Kossuth-címer, amit a szovjet mintára tervezett állami jelvény váltott fel. A politikai szerkezet átalakítását 1949 decemberében a megyerendszer átalakítása zárta. Kormányrendeletben a Trianon óta létező 25 megye helyett 19, terület és lélekszám szempontjából nagyjából egységesített megyét hoztak létre. Ugyanekkor került sor a Budapest környéki, vele már részben egybeépült városok és községek egyesítésére a fővárossal májusában elfogadták a tanácstörvényt, mely ezentúl szovjet mintára tanácsnak nevezte a helyi képviselőtestületeket. Az első tanácsválasztásokra csak 1950 októberében került sor, ez volt 1945 óta az első helyi választás A sztálinista korszak politikai rendszere készen állt, ez azonban nem jelentette azt, hogy a rendszert valójában ez az intézményrendszer működtette től az állami struktúrák mellett minden területi és ágazati szinten kiépültek a megfelelő pártszervezetek, létrejött az úgynevezett pártállam. Ez azt jelentette, hogy az összes érdemi döntést a párt szervei készítették elő, vitatták meg, az állami szervezetekre

10 jobbára a kivitelezés feladata hárult, illetve az alacsonyabb szintű döntés-előkészítésben kaphattak szerepet. A párt mindenhatósága nem korlátozódott az állami életre: olyan, formailag független intézmények, mint a helyi közigazgatás, a gazdasági élet szereplői vagy a sajtó is a párt irányítása alatt álltak végére, amikor már a tíz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemeket is államosították, a mezőgazdaságot leszámítva a gazdasági-társadalmi élet szinte teljessége az állam, s így az egypárt irányítása alatt állt. Bár a pártirányítást az alkotmány említett megfogalmazását leszámítva semmi sem legitimálta, vaskövetkezetességgel érvényesült. De magában a pártban sem szabályozták világos, átlátható szabályok a döntéshozatalt. Az MDP szervezeti szabályzata szerint például a párt legfontosabb döntéseit a kongresszus, annak két tanácskozása között pedig a Központi Vezetőség hozza. Ezzel szemben ez a két szerv érdemi vita nélkül fogadta el a kis létszámú csúcsvezető testületek, a tagú Politikai Bizottság, illetve az ötvenes években még inkább a 7 11 tagú Titkárság által javasoltakat. Sőt, 1949 és 1953 között még inkább azt, amit egyes teljhatalmú vezetők, mindenekelőtt Rákosi Mátyás pártfőtitkár, a gazdaság területén Gerő Ernő, a hadseregben Farkas Mihály, a szellemi életben Révai József mondott. Ez a pártvezetés az 1949 és 1953 közötti években egyszerre mutatta a megbonthatatlan belső egység és a legszélsőségesebb megosztottság jeleit. Politikai vitának még a híre is igen ritkán szivárgott ki a Magyar Dolgozók Pártja szűkebb vagy tágabb vezetéséből. A társadalom vezető rétegei, a korábbi elitcsoportok 1945-öt követően teljes mértékben kicserélődtek. Teljes diszkontinuitás jött létre: A háború utáni elit egy teljesen új társadalmi csoportot jelent. Miközben az országot vezető négyesfogat és közvetlen munkatársaik néhány esettől eltekintve kifelé egységesnek látszott, 1949 kora nyarától 1953 elejéig egymást követték körükben a tisztogatási hullámok. Csupán a politikai elit soraiból csaknem száz halálos áldozatot követeltek a belső leszámolások.

11 1.táblázat A Párt elitje: Politikai Bizottság összetételének változása átlagéletkor: 42 év átlagéletkor 53 év főleg illegális kommunisták, többség középiskolai végzettségű, MOSZKOVITÁK dominanciája nem forradalmárok, hivatalnokok többség felsőfokú végzettségű HIVATÁSOS SZAKÉRTŐK dominanciája Az 1945 utáni, és főleg a Rákosi-korszak politikai elitjét a megelőző időszak illegális kommunistái alkották. A politikai bizottság tagja volt: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kossa István, Kovács István, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Rajk László és Révai József. A forradalmi múlt politika tőkeként való felhasználása csak később a hatvanas években szűnt meg, és később már a hivatásos szakértők domináltak a politika elitben után a magyar kommunisták vezető körében számos nézeteltérés akadt, sőt, már az első években is sor került leszámolásokra egyes, a két világháború között frakciós elhajlónak minősített kommunistákkal szemben (Demény Pál, Weishaus Aladár). A párt és személyesen Rákosi Mátyás a hatalomátvétel előtt és után is közvetlenül irányította az állambiztonsági szervezetet (Államvédelmi Osztály, BM Államvédelmi Hatóság, majd önálló Államvédelmi Hatóság), de elsősorban a szovjet mintájú átalakulás vélt vagy valódi ellenfeleivel szemben használta fel őket. Amikor az ÁVH 1949 májusában előbb az MDP Káderosztályának két vezető munkatársát, majd több tucat más funkcionáriusát, végül Rajk Lászlót tartóztatta le, valami új kezdődött. A pártvezetésen és általában az eliten belüli tisztogatásra is szovjet mintára

12 került sor ban a Szovjetunióban a pártvezetők fiatalabb nemzedékéből egy sor vezető funkcionáriust letartóztattak ez volt az ún. leningrádi ügy óta nem került sor ekkora terrorhullámra. Magyarország ekkor már túlságosan közel volt a Szovjetunióhoz, hogysem vezetői tétlenül szemléljenek egy ekkora horderejű belpolitikai kezdeményezést. Megkezdődött a párton, sőt annak vezetésén belüli ellenségkeresés. Hogy ennek során kit hogyan találnak meg, az sok tényezőtől függött. A különböző szintű magyarországi szovjet képviseletek ráirányították a figyelmet néhány emberre és csoportra első hónapjaiban például számos feljelentéssel egyenértékű feljegyzést továbbítottak Moszkvába magáról Rákosi Mátyásról is. Az első célpont kiválasztását azonban végül elsősorban a magyar kommunisták közötti emberi és politikai viszonyok befolyásolták. Rajk László Rákosi lehetséges utódjának számított. Noha semmiféle különvéleményt nem képviselt, féltékenyen és ellenszenvvel figyelték a belügyi-állambiztonsági terület nagyhatalmú vezetői, Péter Gábor, Kádár János, de mindenekelőtt az utódlásra ugyancsak számot tartó Farkas Mihály. Rajk letartóztatása után az ügy önálló életet kezdett élni olyan sok váddal illették, hogy az három halálos ítéletre is elég lett volna. Végül szovjet közreműködéssel a külpolitikai dimenzió került előtérbe a letartóztatottakat azzal vádolták, hogy az amerikaiak és a jugoszlávok zsoldjában fegyveres hatalomátvételt, antikommunista puccsot terveztek Magyarországon. A vádiratot maga Rákosi írta, s Sztálinnal kettesben véglegesítették a szöveget augusztus végén. A vádlottak többsége a párt iránti beismerte a képtelen vádakat, sőt az 1949 szeptemberében megrendezett nyilvános perben hibátlanul felmondta a belévert leckét. Rajkot és több társát kivégezték. A per nyomán Magyarország viszonya a szomszédos Jugoszláviával a mélypontra süllyedt. A két ország határán valóságos háborús készülődés kezdődött. Egyes források szerint a szovjet hadvezetés kidolgozta egy Jugoszlávia elleni hadjárat terveit is. A háborút elkerülhetetlennek tartó, ám kirobbantásától visszariadó Sztálin azonban végül nem adta

13 ki a terv végrehajtására a parancsot. A következő években egymást követték a tisztogatási hullámok ben a pártvezetés felső és középső szintjeiről eltávolították az egykori szociáldemokratákat közülük több százat letartóztattak. Erre a sorsra jutott a kommunisták iránt mindig lojális és a saját pártja felszámolásában kulcsszerepet vállaló Szakasits Árpád és Marosán György is. Ugyanebben az évben letartóztatták és elítélték a néphadsereg egy sor tábornokát és főtisztjét, közülük tucatnyit halálra. Kémkedéssel vádolták őket. A katonai elit teljes körű kicserélődése jellemző a korszakra. A régi vezetők eltávolítása már 1945-ben megkezdődött. A legnagyobb cserék az igazolási eljárás (109 tábornok, 1830 tiszt) valamint a B-listázás (5000 tiszt és tábornok) keretében zajlottak. A hidegháborús pszichózisban megbízhatatlannak számított minden vezető, aki 1944 előtt Magyarországon élt és bármilyen alacsony állást töltött be. A kivégzett tábornokok például tisztek (hadnagyok, főhadnagyok) voltak a Horthy-hadseregben is ben kerültek sorra azok a pártvezetők, akik a hazai földalatti kommunista mozgalomból kerültek az MDP vezetésébe (Kádár János, Donáth Ferenc, Losonczy Géza). Ellenük leggyakrabban az volt a vád, hogy letartóztatásuk alkalmával vallomást tettek a mozgalomról és társaikról, s ily módon a Horthy-rendőrség besúgói lettek. Az állambiztonsági szervezeten már 1950-ben végigsöpört egy tisztogatási hullám első napjaiban azonban magát Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főparancsnokát tartóztatták le sokadmagával. A vád ugyanaz volt ellene is, mint más hazai kommunisták ellen. Ugyanakkor Péter ügye valószínűleg csak kezdete lett volna egy sokkal szélesebb körű, minden addigit felülmúló leszámolásnak. Rákosi önmagán és talán Gerő Ernőn kívül, akit a szovjetek legfőbb ügynökének tartott, senkiben sem bízott. Már 1951-ben el akarta távolítani a hatalomból Farkast és Pétert, de Sztálin akkor leállította. A szovjet diktátoron azonban élete utolsó éveiben elhatalmasodott az üldözési mánia, s maga is valószínűleg hatalmas tisztogatásra készült. Péter

14 letartóztatása tehát csak nyitány volt, valószínűleg még sokan jutottak volna erre a sorsra, ha Sztálinnal március 5-én nem végez egy súlyos agyvérzés. A terror természetesen nem korlátozódott a kommunista elitre, sőt az ebből a körből érintettek és áldozatok száma eltörpül a többiekhez képest. Az erőszakszervezetek nemcsak kommunisták ellen kreáltak ügyeket hamis vádakkal, hanem a rendszer valamennyi vélt és valódi ellenségével szemben től se szeri se száma nem volt a kém-, összeesküvési, szabotázs és más pereknek. Ezeket ugyanúgy zárt tárgyalásokon, a nyilvánosság teljes kizárásával folytatták, mint a Rajk-per kivételével valamennyi kommunista illetve szociáldemokrata pert, számos halálos ítélettel. Akárcsak a szovjet blokk valamennyi országában, Magyarországon is megszűnt a politikai élet. Minden a Rákosi-vezetésétől eltérő politikai vélemény eleve üldözendőnek, minden más köz- és magánéleti megnyilvánulás gyanúsnak s ezért megelőzési okokból üldözendőnek számított. Rákosiék a hatalomátvételt követően valóságos hadiállapotot alakítottak ki a társadalommal szemben. Léteztek társadalmipolitikai szempontok alapján kiemelt ellenségek. Súlyos csapások érték az egyházakat. A Mindszenty-per után előbb Ordass Lajos evangélikus püspököt, majd 1951 júniusában Grősz József kalocsai érseket ítélték hosszú börtönbüntetésre. Hiába kötöttek az egyházak megállapodásokat az állammal, hiába tettek esküt a papok az új alkotmányra, az üldözés folytatódott. Létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal, hivatalosan az állam és az egyház közötti kapcsolatok intézésére, valójában az egyház ellenőrzésére és belső bomlasztására. Jelzései alapján a korai ötvenes években százával tartóztatták le a papokat és egyházi aktivistákat, internálták vagy lakó- és munkahelyük, plébániájuk vagy parókiájuk elhagyására kényszeríttették őket. Az államhatalom elsősorban az egyházak közösségekben különösen aktív, hívő köreit igyekeztek szétverni, valamint az egyházi hit- és egyéb oktatás alól igyekeztek kihúzni a talajt ben az iskolákban megszűnt a kötelező

15 vallásoktatás, s a szülőkre hatalmas nyomás nehezedett annak érdekében, hogy gyermekeiket ne írassák be hittanra. Az ország legnépesebb társadalmi csoportja az ötvenes évek elején még a parasztság volt. A földreform eredményeképpen jelentősen megnőtt az 5 hold alatti gazdasággal rendelkező szegényparasztok száma, megerősödött az 5-15 holdas középparaszti réteg, s nagyszámú volt az árutermelő gazdagparasztság is. Rákosi Mátyás már 1948 augusztusában meghirdette a magyar mezőgazdaság kollektivizálásának programját, de annak időtartamát egyelőre homályban hagyta ben arra a következtetésre jutott, hogy a szovjet-orosz terminológiával kulákoknak nevezett gazdagparaszti réteg egy háború esetén az ellenség tartaléka. Egyáltalán a kisgazdaságokról olyan felfogás alakult ki, hogy az napról napra újjászüli a kapitalizmust. A paraszti magántulajdon és a szabad piac egyaránt rendszeridegen tényezőknek számítottak. Ezért a termelőszövetkezetek szervezését meggyorsították. Hatalmas politikai nyomás, erőszakos agitáció, megfélemlítő kampányok szolgálták a magyar parasztság meggyőzését : lépjen be a közösbe. Ugyanakkor a kuláknak minősítetteket kizárták a tsz-ekből. A parasztsággal szembeni politikai-ideológiai célok elérését még ezeknél is hatékonyabban szolgálta a háborús időkből fennmaradt kötelező terménybeszolgáltatási (begyűjtési) rendszer. Az állam által kivetett terheket birtoknagyság szerint differenciálták: minél nagyobb volt valakinek a földterülete, annál nagyobb arányban fizetett adót, illetve termése annál nagyobb hányadát volt köteles beszolgáltatási áron átadni az államnak. A kulákok terhei teljesíthetetlenek voltak, ezért ez a réteg felhagyott a gazdálkodással, és az iparba, a városba menekült. Ennek ellensúlyozására 1953 elején még a földművelés kényszerét is bevezették aki nem gondoskodott földje megműveléséről, hanem a városban, az iparban keresett menedéket az adóprés elől,

16 büntetést kapott. Ily módon a jobbágyrendszerre emlékeztető röghözkötöttségi rendszert próbált a hatalom kialakítani. Ez azonban már nem oldotta meg a problémákat. A parasztság már a korábbi években tömegével hagyta ott földjét, mely nem biztosította a megélhetést között közel 180 ezer fő csaknem 1,8 millió katasztrális holdat ajánlott fel, amiből csaknem 1 millió hold volt kulákföld. E hatalmas terület java része műveletlenül maradt, akárcsak az ún. tartalékterületek, melyek nagysága 1952 végén meghaladta a 800 ezer holdat. Akik minden nehézség ellenére megpróbálták folytatni a gazdálkodást, azok számíthattak arra, hogy előbb-utóbb összeütközésbe kerülnek az államhatalommal. A begyűjtésről szóló rendeletek 1951-től büntető szankciókat is tartalmaztak, többek között a közellátás veszélyeztetésének vétségét, később bűntettét, amelynek címén több százezer paraszt ellen indítottak eljárást, és között e bűncselekményért főt ítéltek el a bíróságok, között egyedül több mint 120 ezret. A politikai elképzelések szerint az egyéni gazdálkodás magas terhei az amúgy is előnyösebb kollektív gazdaság felé terelik a szegényparasztságot és az utóbbi szintjére nyomorított középparaszti réteget. Ezt a feladatot azonban sem a begyűjtési rendszer, sem más kiegészítő alrendszerek, de még az között valóban kemény kollektivizálási kampányok sem tudták elérni. A kampányok alacsony hatékonyságát mutatja, hogy 1953-ra a szövetkezeti szektor csak a szántóterület 26 százalékán gazdálkodott (a mezőgazdasági keresők valamivel kevesebb mint egyötödét tömörítve), ezzel szemben az egyéni gazdák (a keresők 68 százaléka) még mindig kezében tartotta a szántóterület 56 százalékát. A begyűjtési rendszer valósította meg azt a kommunista elképzelést, mely szerint az államosított ipari szektor a kapitalista szektorokból, elsősorban a mezőgazdaságból szerzi a fejlesztéshez szükséges forrásokat. Ezekre a forrásokra a sztálinista rendszerre jellemző gazdasági növekedéstípus, az erőltetett növekedés megvalósításához volt

17 szükség. Az erőltetett növekedést rendkívül alacsony fogyasztási, és igen magas beruházási hányad jellemzi. Egyik legfontosabb extenzív fejlesztési módszere a foglalkoztatotti létszám növelése, körülbelül 300 ezerre tehető a többé-kevésbé ipari foglalkozásra váltó parasztok száma az ötvenes évek első felében. Az erőltetett növekedés klasszikus időszaka Magyarországon az első ötéves terv ( ) első három és fél éve, amelynek egyik első számú kárvallottja a parasztság volt. A rendkívül alacsony, és ra még a helyreállítási periódus végéhez képest is erősen csökkenő életszínvonal falun a legalacsonyabb. Végül meg kell említeni azt a pszichológiai hatást, amelyet természetesen még a magyar parasztság esetében is a korai ötvenes évek komplex társadalmi tapasztalatainak együttesében fejtett ki. A padláslesöprés, a kuláklista, a kolhozosítás, a közellátási vétségek és bűntettek büntetése kitörölhetetlen nyomot hagyott azokban, akik mindezt végigélték.

18 HORTOBÁGY CSALÁDOS KITELEPÍTÉSEK nyarán a belső ellenség elleni harc elérte tetőpontját. A tisztogatási kampány mind vidéken, mind a városokban felerősödött. Egyre több embert nyilvánítottak kuláknak, míg 1949-ben rendeletileg kimondták, hogy kuláknak a középparasztokat tekintik, tehát, akiknek a földbirtoka meghaladja a 20 kataszteri holdat 1950-től a fogalom fellazult, és a kulák minősítés nem feltétlenül a parasztság egy bizonyos rétegéhez kapcsolódott, hanem általában a vidéki osztályellenség megjelölésére szolgált. Ezzel párhuzamosan a városokban egyre több embert nyilvánítottak szocdemnek, szabotőrnek, kémnek, ügynöknek és reakciósnak, és ítélték el őket tömegesen. Mindezek mellett 1950 nyarán érte el csúcspontját a klerikális reakció elleni kampány is, a sajtó nap mint nap a katolikus egyház botrányaitól és leleplezéseitől volt hangos.(főleg a Szabad Nép) 1950 június-júliusban több, mint 3000 szerzetes és apácát telepítettek ki rendházaikból. Felszámolták a tanító rendeket és egyházi iskolákat, ami a lakosság tiltakozását váltottak ki, amelyre válaszként büntetőakciók sora söpört végig az országon. A hortobágyi kitelepítés elsőként a déli és nyugati határ melletti településeket érintette. Ez a terület a megromlott jugoszláv-magyar kapcsolatokkal összefüggésben került fokozatosan megfélemlített helyzetbe, és került a támadások kereszttüzébe. A hortobágyi táborrendszer alapját tehát az június i déli határsávkitelepítés teremtette meg. Ezen az éjszakán az AVH karhatalmistái megszállták a határmenti községeket Vastól Csongrád megyéig, és hajnalban már el is indították a kilakoltatott családokkal teli tehervagonokat a Tiszántúl felé, a Hortobágyra. Néhány nap eltéréssel ugyanekkor került sor a hatvani ferences rend Június 19-i kitelepítésekor, a kitelepítés ellen tüntető 35, többségében vasutas család elhurcolására

19 is. A hatvani férfiakat Recskre internálták, a nőket és a gyerekeket pedig a Hortobágyra Kónya és Borzas tanyára vitték, ahova a határsávból kitelepítetteket is szállították. A határsávban hasonló méretű akcióra többé nem került sor, de az ott élők ettől kezdve folyamatos rettegésben éltek. Kisebb tisztogatásokra ugyanis később is sor került. Ezt az első nagy hullámot másfél éven át nem követte újabb. A kitelepítési hullámok 1953 januárjáig folytatódtak kiterjedve a vidéki nagyvárosokra és más településekre is. Két nagyobb akció keretében 1952-be például Miskolcon, Nagykanizsán és Szegeden hajtottak végre kitelepítést. Fővárosi azonban csak elvétve akadt a táborokban, a nagy budapesti kitelepítés áldozatai nem a Hortobágyra kerültek. Az utolsó nagyobb hortobágyi táborba telepítést 1953 januárjában Kunmadarason hajtották végre ra 12 zárt tábort hoztak létre a Hortobágy pusztáin és elnéptelenedett tanyavilágában, amit a telepesekkel népesítettek be. A táborok a következők voltak: Tiszafüred Kócspuszta, Tiszaigar, Tiszagyenda - Kormópuszta, Tiszaszentimre, Polgár Lenintanya, Hajdúnánás Tedej, Árkus, Borsós, Ebes, Elep, Kónya-tanya. 2 A táborrendszer kialakítása szorosan összefüggött Magyarország politikai szövetségesi kötelezettségével, tehát, hogy feladata volt konkrét előkészületeket tenni a közelinek vélt világháborúra. A szovjet blokk háborús terveiben az első hadműveleti lépésként Jugoszlávia katonai megszállása szerepelt. Hegedűs András, aki a kitelepítések idején a Központi Vezetőség tagja volt visszaemlékezéseiben elmondta, hogy céljuk a kétirányú hadviselés volt, tehát a külső ellenséggel vívott harcokkal 2 A kitelepítés és táborrendszer bemutatásához az alábbi műveket használtam: Dadányi Miklósné: "Az álmok szertefoszlanak". Egy kitelepítés krónikája. Budapest Miskolc Hortobágy. Bp. Cserépfalvi Ember Mária: Hortobágy, szociális tábor In: Forrás. 1981: 6. Füzes Miklós: Törvénysértéssel. Pécs. Pannónia Gulyás Gyula Gulyás János: Törvénysértés nélkül. Bp. Láng Hantó Zsuzsa Takács János Füzes Miklós Saád József (szerk.): Kitaszítottak: Magukkal fogjuk megzsírozni a földet. Budapest: Alterra, Holopcev Péter Irha Melinda Eltanácsoltak I. (Adalékok a miskolci kitelepítés történetéhez) Miskolc: Kézirat. 2001: Jeszenszky Iván: Kitelepítettek. Bp. Littera Magyar Bálint: Borsós tanya. Hortobágy. J. Gyula visszaemlékezései. Mozgó világ Merley Tibor: Emlékezés az 1952-es szegedi kitelepítésre. In: Fejér Dénes Micheller Magdolna (szerk.): Bűnhődés büntetlenül. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége. Bp Zinner Tibor: Háborús bűnösök, népbíróságok. In: História Saád József: Hortobágy- egy fejezet a deklasszálás történetében, konfrencia paper, kézirat.

20 párhuzamosan a frontvonalak mögött preventív tisztogatásokat kell folytatni. a harmadik világháború közeledik. És a harmadik világháborúnak egyik első lépése Jugoszlávia megszállása. Készülődvén erre a háborúra, katonákban, tehát a vezérkarban merült fel az a gondolat, hogy a határszélen mindenképpen olyan mérvű deportálást kell végrehajtani, ami biztosít bennünket arról, hogy a határszélen abban az övezetben, amely fölvonulási üzenetnek számított, a katonai megmozdulásokról információk ne szűrődhessenek ki és szabotázsakciók ne történhessenek a katonai megmozdulások ellen. Ez adta a racionális okot a kitelepítéshez. Ez a visszaemlékezés jól mutatja a totalitárius rendszerek hadviselésének alapsajátosságát. A Szovjetunió hadviselése mindig kétirányú volt. A konkrét harcokon túl a belső ellenség közömbösítése, tehát a feltételezhető kollaboránsok, az osztályhelyzetük alapján valószínűleg az ellenséghez húzó társadalmi csoportok ártalmatlanná tétele szorosan hozzátartozott a háborúhoz és a háborúra való felkészüléshez egyaránt. A kitelepítés jogi alapját az 1939/II. törvénycikk teremtette meg. Ez a törvény lehetővé tette a kormány számára, hogy, azokat a személyeket, akiknek a jelenléte bizonyos területeken, vagy településeken veszélyezteti a közrendet vagy közbiztonságot, vagy más fontos állami érdeket, illetve jelenlétük gazdasági érdekből aggályos, azokat a személyeket kitilthatja az adott területről és rendőri felügyelet vagy szükség esetén rendőri őrizet alá helyezheti. A rendőri őrizet alá helyezetteket lehetősége van a kormánynak munkára is kötelezni. A rendelet kimondta, hogy a rendőrhatósági őrizetbe

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

História 1991/5 6., 23 27. Az MDP Titkársága ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1951. máj. 4.

História 1991/5 6., 23 27. Az MDP Titkársága ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1951. máj. 4. I. Források Ennél a kérdéstípusnál a feladat egy rövid forrásrészlet (4-5 mondat, egy bekezdés) alapján a forrás felismerése. A felismerés akkor teljes, ha szerepel a válaszban a forrás szerzője/kiadója,

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista Publikációs lista A holokauszt témakörben: Vöröskeresztes embermentők. A Wesselényi utcai szükségkórház és a gettókórházak helytállása 1944-1945. Budapest.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

1956-os forradalmi képekkel másik elıadás http://www.youtube.com/watch?v=qjlkglsj7as&feature=related

1956-os forradalmi képekkel másik elıadás http://www.youtube.com/watch?v=qjlkglsj7as&feature=related A MAGYARORSZÁGI KITELEPITÉSEK TÖRTÉNETE ILLYÉS GYULA EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL http://www.youtube.com/watch?v=fsukmkjc3te Elıadja Illyés Gyula 1956-os forradalmi képekkel másik elıadás http://www.youtube.com/watch?v=qjlkglsj7as&feature=related

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 TÖRTÉNELEM

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 TÖRTÉNELEM Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 TÖRTÉNELEM III. (országos döntő) forduló 2010. április 24. Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Versenyző Pontszám

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/151-15/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja kiállítás az ócsai Halászy Károly Általános Iskolában 2014. február 25 - március 3. Internetes források alapján szerkesztette: Németh György A kommunista

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Jászkisér, 2011. május 28. A BUDAPESTI KITELEPĺTÉS, 1951. Széchenyi Kinga

Jászkisér, 2011. május 28. A BUDAPESTI KITELEPĺTÉS, 1951. Széchenyi Kinga Jászkisér, 2011. május 28. A BUDAPESTI KITELEPĺTÉS, 1951. Széchenyi Kinga Tisztelt Emlékezők, kedves Sorstársaim! Köszönöm a megtisztelő felkérést, hogy itt Jászkiséren a város Baráti Egyesülete által

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

DR. HUBAI LÁSZLÓ CSC.

DR. HUBAI LÁSZLÓ CSC. DR. HUBAI LÁSZLÓ CSC. A TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA, HABILITÁLT DOKTOR FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK: TÖBBPÁRTI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TÖRTÉNETE ÉS VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZA MAGYARORSZÁGON 1920-TÓL

Részletesebben

A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon *

A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * 111 A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * Dr. Oroszi Sándor A magyarországi birtokkezelési és birtokigazgatási gyakorlatban a tulajdonjogot és a tényleges rendelkezési jogot évszázadok

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Borvendég Zsuzsanna. 1. 1993 1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Borvendég Zsuzsanna. 1. 1993 1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár SZAKMAI ÉLETRAJZ Borvendég Zsuzsanna KÖZÉPISKOLA 1989 1993 Bárdos László Gimnázium, Tatabánya EGYETEM 1. 1993 1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Vértesy László PhD egyetemi tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Zinner Tibor a Legfelsőbb

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA!

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Avagy : Egy késői utazás a Mezőkövesdi repülőtérre 2012 decemberében módomban állt megtekintenem a Mezőkövesdi repülőteret, amely egykor a Varsói Szerződés tartalék repülőtere volt.

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az első világháborúval kapcsolatos társadalom- és történettudományi munkák megjelentetésének támogatása témában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nagy Imre. (1896. június 7. Kaposvár, Somogy vármegye 1958. június 16. Budapest)

Nagy Imre. (1896. június 7. Kaposvár, Somogy vármegye 1958. június 16. Budapest) Nagy Imre (1896. június 7. Kaposvár, Somogy vármegye 1958. június 16. Budapest) Apja, Nagy József uradalmi cseléd, később vármegyei tisztiszolga, távírdai munkás, majd állami szolgálatát elveszítve kocsis,

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - MÁTÉSZALKA VÁROS Jegyzője Mátészalka, Hősök tere 9. Telefont: 44/501-363 Száma: 4-11 /2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - A köztisztviselők, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 )

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) A bal oldali oszlopban a teljes interjúból kiválasztott részletek és az egyes részletek megértését segítő, vágások közé illesztett feliratok (dőlt betűvel)

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

Tanítási órák tervezetei az Öveges Kálmán Gyakorló Iskolából osztályfőnöki és történelem óra Összeállította: Dr. Varga József docens. 1.

Tanítási órák tervezetei az Öveges Kálmán Gyakorló Iskolából osztályfőnöki és történelem óra Összeállította: Dr. Varga József docens. 1. Tanítási órák tervezetei az Öveges Kálmán Gyakorló Iskolából osztályfőnöki és történelem óra Összeállította: Dr. Varga József docens 1. Óratervezet Készítette: Kocsis Tiborné Tantárgy: Osztályfőnöki óra

Részletesebben

BARÁTH MAGDOLNA Magyar szovjet kapcsolatok 1944 1953 között

BARÁTH MAGDOLNA Magyar szovjet kapcsolatok 1944 1953 között BARÁTH MAGDOLNA Magyar szovjet kapcsolatok 1944 1953 között Magyarország kül- és belpolitikáját, a hazai gazdaság és társadalomfejlődést alapvető módon határozta meg az a tény, hogy Magyarország a második

Részletesebben

V. 1092. Perőcsény nagyközség iratai 1878-1950

V. 1092. Perőcsény nagyközség iratai 1878-1950 V. 092. 878-950 Raktári helye: Mester utca, földszint, 2. állvány, 5-7. polc C/ Polgári kori iratok 878-944 a/ Képviselő-testületi iratok 930-936 0,02 fm d/ Adókezelési és tulajdon- 878-944 0,0 fm nyilvántartási

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 152-22/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

V. 1047. Gyömrő nagyközség iratai 1899-1950

V. 1047. Gyömrő nagyközség iratai 1899-1950 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 136. állvány, 1-8. polc C/ Polgári kori iratok 1899-1944 a/ Képviselő-testületi iratok 1899-1944 0,25 fm b/ Elöljárósági iratok 1926-1944 2,46 fm c/ Községi bíráskodás

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei 16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Bo r s o d i C saba A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Takács J. Ince és Pfeiffer János a veszprémi egyházmegye ferenceseinek történetéről írott munkáját 1948-ban zárta le. Ekkor Magyarországon két

Részletesebben

Korunk történelme. Földünk a 2. világháború utáni időszaktól a 90-es évek elejéig

Korunk történelme. Földünk a 2. világháború utáni időszaktól a 90-es évek elejéig Korunk történelme Földünk a 2. világháború utáni időszaktól a 90-es évek elejéig Már a háború időszaka alatt hozzákezdtek a szövetségesek egy olyan szervezet létrehozásához, melynek feladata a háború után

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

V. 1133. Tápiószecső nagyközség iratai 1945-1950

V. 1133. Tápiószecső nagyközség iratai 1945-1950 V. 33. 945 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 46. állvány, 82. polc D/ Népi demokratikus kori iratok 945 a/ Képviselőtestületi iratok 945 0,08 fm b/ Elöljárósági iratok 945 3,30 fm d/ Adókezelési és

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II.

A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai képviselő és konzuli tisztviselő adó- és vámmentessége Az igazgatási-műszaki személyzet, a kisegítő személyzet

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézet. Gyermekjóléti Központ

Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézet. Gyermekjóléti Központ Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézet Gyermekjóléti Központ A Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézetének Házirendjét Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben