A Várpalotai Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Várpalotai Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 Pannon Egyetem Turizmus Tanszék A Várpalotai Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója Projektvezető: Dr. Jancsik András Tervezők: Formádi Katalin Mayer Péter Veszprém 2008

2 Tartalom Tartalom Bevezető Előzmények Módszertani és elvi alapok Helyzetfelmérés a kiinduló feltételek vizsgálata Helyszínelemzés Természeti-földrajzi adottságok Megközelíthetőség, közlekedés Kereslet-elemzés A kereslet alakulása és sajátosságai A magánszálláshely-szektor forgalma A turisztikai kereslet alakulását befolyásoló tényezők Kínálat-elemzés Vonzerők Szolgáltatások Konkurencia-elemzés Versenytársak meghatározása Az összehasonlítás szempontjai A versenytársak értékelése SWOT-elemzés Települési-térségi adottságok Desztináció-menedzsment Településmarketing A fejlesztési koncepció célkitűzései Szegmentáció Szegmentációs megközelítés Jelenlegi és tervezett célcsoportok A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái Piaci célok Alapvető tartalmi elemek Stratégiák az elsődlegesen megcélzott piaci szegmensek szerint Ütemezési javaslatok Pozicionálás

3 4 Fejlesztési eszközök Szervezeti fejlesztés A települési-térségi együttműködés szereplői A települési-térségi együttműködés európai modelljei A szervezetfejlesztés első szakasza: Térségmarketing Ügynökség A szervezetfejlesztés második szakasza: a TDMSz felállása Infrastrukturális és humán fejlesztési igények körvonalazása Infrastruktúra-fejlesztés Az emberi tényező fejlesztése Termékfejlesztés a Várpalotai Kistérség komplex turisztikai termékként való fejlesztése A települések arculatának (településképének) fejlesztése Vonzerő-fejlesztés Kistérségi rendezvények Turisztikai szolgáltatások Beszállítói tevékenységek A kínálat tematizálása A fő arculati (imázs-) elemek és ezekkel szoros összefüggésben a kommunikáció alapvető tartalmi összetevőinek meghatározása Élményközpontú, költési hajlandóságot és/vagy tartózkodási időt növelő turisztikai csomag-ajánlatok kialakítása Kommunikáció Arculatformálás (imázs-építés) A vendégtájékoztatás rendszerének továbbfejlesztése A Kistérség által folytatandó promóciós tevékenység alkalmazható eszközei, a kommunikáció fő tartalmi vonásai Melléklet térségi turizmus-menedzsment feladatok a Várpalotai Kistérségben Érdekegyeztetés Marketingstratégia Minőségbiztosítás Mit értünk minőség alatt? A minőség termék-oldali megközelítése Minőség-kommunikáció Termékfejlesztés A terület-termék fejlesztése Szolgáltatói termékcsomagok összeállítása Marketingkommunikáció

4 1 Bevezető 1.1 Előzmények A Várpalotai Kistérség olyan ipari múlttal bíró terület, ahol korábban a turizmus csak kis léptékben fejlődött. A kistérség turisztikai szempontból jelentős infrastrukturális hátránnyal indult, aminek felszámolása elsősorban a környezetvédelem terén késleltetette a korábbi fejlődést. A turizmus fejlődése két vonalon indult el: egyrészt a gazdaságilag ma is jelentős területen a hivatásturizmus volt jelen (bár ennek igazi hasznát a két szomszédos megyeszékhely látta). Másik oldalon a kistérség vidéki jellegű területein elindult egy olyan lassú, de szerves fejlődés, amely a nyugodt, falusias környezetre, a megőrzött értékekre és a Bakony közelségére épít. Koncepciónk célja, hogy e folyamatokat integrálja és új kitörési pontok feltárásával a turizmus fejlesztésének felgyorsításához megfelelő eszközöket adjon. 1.2 Módszertani és elvi alapok A turizmusfejlesztési koncepció készítését egy érdekegyeztetési folyamat menedzseléseként értelmezzük, mely során a résztvevők két csoportjára összpontosítunk: Érdekeltek a turizmus fejlesztésében mindazok, akik abból közvetlenül vagy közvetve biztosítják megélhetésüket, és aktív részvételükkel befolyásolják a turisztikai termék minőségét. Érdekeltek közé soroljuk a turizmus fejlesztésével hivatásszerűen foglalkozó állami és önkormányzati szerveket, a turizmusban érdekelt vállalkozókat, a turizmusból adóbevételt elérő önkormányzatokat és vagyonukat a turizmusban (is) hasznosító non-profit szervezeteket. Érintettek azok, akiknek nincs közvetlen anyagi hasznuk a turizmus fejlődéséből, de annak (természeti, kulturális, infrastrukturális, stb.) hatásait (el)viselni kénytelenek. Az érintettek közé soroljuk a helyi lakosokat, a turistákat, a turizmust fogadó területen működő de a turizmusban anyagilag nem érdekelt non-profit szervezeteket. A helyi turisztikai fejlesztések céljának elsősorban azt tekintjük, hogy az érdekeltek körét bővítse, az érintettek minél szélesebb körét pedig érdekeltté tegye a turizmus fejlesztésében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a döntés-előkészítés/döntéshozatal során meg kell teremteni vagy meg kell erősíteni az együttműködés szervezeti kereteit, a turizmusból származó bevételeket az érdekeltek lehető legszélesebb köre között kell (vállalkozási-, munka- és adóbevétel formájában) megosztani, erre az érintetteket piaci és szakmai ismeretek nyújtásával fel kell készíteni, a fejlesztési programokban a helyi résztvevőket kell preferálni. 4

5 A széleskörű helyi konszenzuson és együttműködésen alapuló fejlesztés előnye, hogy a helyi lakosok turisták iránti attitűdje javul, a turizmust, a turisták jelenlétét nem konfliktusforrásként, hanem gazdasági és kulturális értelemben is pozitív jelenségként élik meg, valamint a jövedelmek (nagyobb részének) helyben tartásával kiaknázható a turizmusnak a vidékfejlesztésben betöltött pozitív szerepe, emelhető az egyéni és közösségi fogyasztás szintje: az életszínvonal. A stratégiai célok kidolgozását a NTS által meghatározott öt pillér köré csoportosítva, az alábbi logika szerint kívánjuk megvalósítani (1. ábra). A turizmusfejlesztési stratégia a gazdaságfejlesztési stratégiába ágyazva valósul meg, a turisztikai termékek különböző összetevőire irányulva, azok mennyiségi és minőségi fejlesztését célozva. A termék-összetevők egy része szigorúan helyhez kötött, a fogadóterület fejlesztésének részeként kell gondoskodni arról, hogy a megcélzott fogyasztók minél nagyobb hányada váljék érdeklődővé a terület felkeresése iránt (vagyis a turisták mozgását kell ösztönözni). E körbe tartoznak alapvetően az alábbiak: szolgáltatás-fejlesztés ide értjük az alapvető turisztikai szolgáltatások (szállásadás, vendéglátás stb.), valamint a kiegészítő vagy specifikus turisztikai szolgáltatások (gyógy-szolgáltatások, sport- és rekreációs szolgáltatások, stb.) kínálatának és minőségének fejlesztését; élménykínálat fejlesztése ide sorolhatjuk a természeti és emberalkotta vonzerők attraktivitásának növelését (fel- és megújítás, hozzáférés javítása, illetve interpretációs módszerek alkalmazása révén) csakúgy, mint a turisztikai kínálat egyediségét, különlegességét biztosító rendezvények és programok szervezését. A termék-összetevők másik részénél az előállítás helye térben elválhat a turisztikai célterülettől, azaz a terméket kell eljuttatni a fogyasztókhoz. A termelés és a fogyasztás helyének szétválaszthatósága azt eredményezi, hogy egy bizonyos helyen jelentkező turisztikai keresletből másutt élő lakosok (iparosok, kézművesek, őstermelők) is profitálhatnak. E téren a fejlesztéseknek az alábbiakra kell irányulniuk: szuvenírek, jellegzetes helyi termékek kínálatának fejlesztése ezek közös jellemzője, hogy elsősorban vagy kizárólagosan turisztikai fogyasztásra szánják őket; a turisták vagy a turisztikai szolgáltatók által igénybe vett fogyasztási cikkek kínálatának fejlesztése ez a turisták költési hajlandóságának fokozása érdekében szükséges elsődlegesen. A termékfejlesztés kellő hatékonyságú megvalósításához azonban szükség van a megfelelő fejlettségi szint biztosítására olyan területeken is, amelyek nagyobbrészt kívül esnek a szigorúan vett turisztikai ágazat keretein. Ezek az alapok a következők: infrastruktúra ide értjük a terület jó megközelítését és alapos belső feltárását lehetővé tevő közlekedési infrastruktúrát, a termék-áramlást és rendelkezésre állást biztosító elosztási rendszereket, illetve az intenzív üzleti tranzakciók nélkülözhetetlen kellékévé vált kommunikációs hálózatokat; 5

6 szaktudás és kompetencia a szellemi tőke minden termékfejlesztés táptalaja ha szegény tápanyagokban, még az ígéretes fejlesztési projektek tartós és sikeres működésének is csekély az esélye; a fejlesztésbarát emberi erőforrások megteremtéséről az iskolarendszer minden szintjén, illetve az azon kívüli képzéseken és tréningeken keresztül kell gondoskodni. A termékfejlesztési tevékenységet a térségi marketing, illetve tágabban szemlélve a desztinációmenedzsment koronázza meg, amennyiben a különféle irányú és tartalmú fejlesztéseket, illetve az ezek eredményeképpen kialakuló sokrétű turisztikai kínálatot strukturáltan, a megcélzott fogyasztói csoportok igényei szerinti rendszerben és számukra vonzó arculattal jeleníti meg. 1. ábra. A stratégiai célok logikai rendszere A fenti logikát az értelmezés elvi alapjának tekintjük, mellyel kijelöljük a stratégiai tervezés hatósugarát a turizmus területén. 6

7 2 Helyzetfelmérés a kiinduló feltételek vizsgálata 2.1 Helyszínelemzés Természeti-földrajzi adottságok Magyarország földrajzi jellemzői Magyarország Közép-Európában, olyan fontos európai küldőpiacok közelében fekszik, mint Németország, Ausztria, Svájc, Észak-Olaszország. Az ország nem rendelkezik tengerparttal és a téli sportoknak kedvező magas hegységekkel: a hagyományos turizmusformák területén nem vehetjük fel a versenyt eredményesen olyan országokkal, amelyek e téren előnyösebb adottságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, termálforrásokat, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít. Mindezek megfelelő tematizálással és a választott célcsoportok igényeire szabott szolgáltatásokkal versenyképes turisztikai kínálat fejlesztését teszi lehetővé. Az ország éghajlatában a mérsékelt égöv majd minden jellegzetessége megtalálható. Markánsan elkülönülnek az évszakok, a viszonylag kis területen óceáni, kontinentális, és kisebb mértékben mediterrán hatások egyaránt érvényesülnek. Mindez a sokféleség révén vonzó tényező is, a fejlesztés szempontjából azonban több esetben probléma, hogy egyik évszak sem megbízható, gyakran szélsőséges anomáliák tapasztalhatóak. Ez megnehezíti a természeti attrakciók turisztikai hasznosítását, mivel az adott turisztikai termék által kínált élmény minősége kiszámíthatatlan, a beruházások megtérülése kockázatos. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete szerint az 1860-ban elkezdett rendszeres mérések óta 1998 volt a legmelegebb év, amelyet 2002 és 2001 követ a sorban. Adataik szerint a globális felszíni hőmérséklet 1900 óta átlagosan 0,6 Celsius fokkal nőtt. Az átalakuló időjárási viszonyok komoly hatással lehetnek hosszabb távon a turizmus alakulására is: Az üvegházhatás miatt forróvá válnak a tengerpartok és magasabbra helyeződik a hóhatár, befolyásolva a tengerparti vakációzást és a síturizmust. Az időjárási változásokhoz kapcsolódó természeti csapások komoly rombolást okozhatnak a természeti környezetben és az infrastruktúrában is, amely évekre visszavetheti egy terület turisztikai fogadóképességét. A turisztikai szezon hosszára is alapvető befolyással van az időjárás, azoknál az utazási formáknál, amelyeknél a napsütés, jó idő az alapfeltétel, megfigyelhető, hogy a kiszámíthatatlan időjárású elő- és utószezon helyett a zsúfolt, de biztos főszezont választják a turisták. 7

8 A klímával kapcsolatban megjelenő negatív sajtóhírek, mint az erős napsütés, káros ultraibolya sugárzás is hátrányosan érintik a turisztikai kereslet alakulását. A klímaváltozás mellett az ózonréteg elvékonyodása, valamint a napsugárzásnak való túlzott kitettség káros hatásainak felismerése a hagyományos fürdés-napozást középpontba állító vízparti üdülés leértékelődéséhez, változásához vezet. Mindez szakértői előrejelzések szerint azt is eredményezi, hogy a forró nyarak helyett/mellett felértékelődnek a tavasz/ősz még kedvező időjárást kínáló időszakai. Magyarország viszonylatában a melegedés mellett a klíma bizonytalanabbá és szélsőségesebbé válását emelik ki az előrejelzések. Turisztikai szempontból ez a természethasználat kockázatosabbá válását jelenti, valamint a vízparti pl. a balatoni térségekben a kiegészítő attrakciók és szolgáltatások fejlesztését teszi szükségessé Közép-dunántúli régió földrajzi jellemzői A Közép-dunántúli régió két nagy európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, nagytérségi pozíciója kitüntetett értékű, Magyarország idegenforgalmában kiemelt jelentőséggel bír. Három megye Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye egységeként hozták létre. Területe km 2, itt él az ország lakosságának mintegy 11 százaléka. Népessége a 6 további régióhoz képest közepes, 1,1 millió fő. A települések száma 409, ebből 30 város. A régió 26 kistérséget foglal magába. A statisztikai kistérségek és települések megosztás megyénként a következő: Fejér megyében 10 kistérség és 108 település, Komárom-Esztergom megyében 7 kistérség és 76 település, Veszprém megyében 9 kistérség és 218 település található. A Közép-dunántúli régió településeinek évszázados hagyományai vannak, már a rómaiak is éltek itt (Gorsium, Balácapuszta), sőt a Vértesben találták a vértesszőlősi előember maradványait, amiből arra következtetünk, hogy élhető vidék volt ez már az őskorban is. Később a magyar királyok ma is létező, azóta évszázados hagyományokkal rendelkező városokat hoztak itt létre. A Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete, elhelyezkedése igen kedvező. A terület kapcsolatban áll az európai magtérséggel, a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyen keresztül. A régió domborzata rendkívül változatos, az ország összes földrajzi formája megtalálható ezen a kis területen. Az északi és keleti oldalon a Duna 130 km-nyi szakasza határolja. 77 km hosszú közös határa van Szlovákiával. Végighúzódik rajta a Dunántúli-középhegység, melynek taghegységei, a Bakony, a Gerecse és a Vértes különösen jó lehetőségeket nyújtanak a természetjárásra. A Velencei-hegység különleges gránitképződményeket, forrásokat rejt. A Velencei-tó gazdag madárvilágával, horgászati, sport és fürdési lehetőségeivel felüdülést nyújt a látogatóknak. Fejér megye déli részén termékeny síkság terül el, a Mezőföld, mely nemcsak ritka állatfajok élőhelye, de jelentős gabonatermelő vidék is. A régióhoz tartozik a Balaton szinte teljes északi oldala a maga kimagasló vendégforgalmával, európai hírű üdülőhelyekkel, a tóra néző szőlőhegyekkel, és a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkkal. 8

9 2. ábra. A Várpalotai Kistérség fekvése Veszprém megye földrajzi jellemzői Veszprém megye területe 4493 km 2, ez hazánk területének 5%-a. Lakosainak száma közel 370 ezer fő. Legnépesebb a megyeszékhely, Veszprém ( fő), ezt Pápa, Ajka, Várpalota és Tapolca követi. 14 település rendelkezik városi ranggal, 204 község található még a megye területén, a települések egy része aprófaluként számon tartott, mintegy 30 település lélekszáma nem éri el a kétszázat. A népsűrűség 82 fő/km 2. A megye kulturális és művészeti élete nemzetközileg is elismert. Mindebben kétségtelenül szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi, képzőművészeti, zenei és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. A megye területének legnagyobb részét a Bakony-hegység foglalja el. Északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délen a Balaton északi partja, nyugaton a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a páratlan szépségű Tapolcai-medence lenyűgöző bazaltkúpjai csa- 9

10 logatják a turistákat. A különböző, főképp üledékes kőzetekből felépült változatos domborzat hazánk egyik legszebb tájképi együttesét alkotja. A megye felszíne a Balatontól északra lépcsőzetesen emelkedik, majd egyre alacsonyodva éri el a Kisalföldet. A felszínt számos kismedence, fennsík, kéregtörés kapcsán kialakult, valamint eróziós völgy tagolja Várpalotai kistérség földrajzi jellemzői A Közép-dunántúli régión és Veszprém megyén belül a Várpalotai Kistérség hét települést foglal magába, a Bakony hegység lábától szinte a Balaton szomszédságáig terjed (2. ábra). Veszprém megye kilenc statisztikai kistérsége közül az egyik legkisebb. A kistérséget alkotó települések Várpalota, Pétfürdő, Berhida, Ősi, Öskü, Tés és Jásd lakóinak száma megközelítőleg fő. Ez a népesség a megye lakosságának mintegy 10 %-át teszi ki, a legsűrűbben lakott térség a megyében. A települések közül a legkisebb Jásd, alig több, mint 800 lakossal, a legnagyobb még Pétfürdőtől való szétválása után is Várpalota, közel fővel. Városi ranggal két település rendelkezik, Várpalota és Berhida. A térség a Bakony tájaira jellemzően erősen tagolt felszínű, változatos természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik. A térség települései négy kistájat érintenek: a Keleti-Bakonyt (Várpalota-Tés- Jásd), a Vilonyai-hegységet (Pétfürdő), Sárrétet (Berhida, Ősi) és a Veszprém-Devecseri-árkot (Öskü). A kistérség tájképi és ezekből eredő arculati sajátosságait tekintve erősen terhelt, bár markáns különbség van az északi és a déli terület között (ahol a választóvonalat nagyjából, Inota kivételével, a 8-as főút adja). A szocialista nagyipartól örökölt jelleg tartósan rányomta bélyegét a térség déli részének tájképére (és sokszor településképére is). Várpalota neve összekapcsolódik az inotai hőerőmű, az alumíniumipar és a péti vegyi üzem nevével. Az átutazó a főút mellett zömmel ipari telepek látványával szembesül. Az ipar pozitív és negatív hatásai egyaránt megfigyelhetőek a kistérségben. A nyolcvanas években végzett környezetszennyezési hatástanulmány nyomán komplex környezetvédelmi rehabilitációs programot dolgoztak ki. Ennek eredményeképpen Várpalota és térsége az ország közművekkel legjobban ellátott területe, ahol százszázalékos a csatornázás, a gázellátás, a villamos hálózat, a vezetékes ivóvízellátás. Ez Közép-Európában is egyedülálló, határozottan az ipar pozitív hatásaként értékelhető. Ugyanakkor az ipari fejlesztések számos más fejlesztési irány, így a turizmus elé is jelentős objektív és szubjektív korlátokat állítottak. A 8-as úttól északra fekvő területekre ugyanakkor a változatos és vonzó természeti környezet a jellemző. A Keleti-Bakony turistaútjai behálózzák a környéket, ezek érintik a várpalotai várat is. A túrautak a kistérségben is bővelkednek műemlékekben, természeti szépségekben, valamint feltárják a Bakony látnivalókban rendkívül gazdag területét. A Bakonyba tartó turisták számára Várpalotáról a piros jelzésű turistaútvonal vezet a Thury-vár mögül a Bakonyba. A Tési-fennsík a Bakony legnagyobb fennsíkja (Tés a Bakony legmagasabban fekvő települése). Állat és növényvilága is rendkívül változatos, jellemzően pusztai tölgyesek, éger, kőris, gyertyán és szil ligeterdők a leggyakoribbak. Természetes növénytársulások, nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, cserszömörcés karszt-bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, szurdokerdők találhatók a környéken. Több, mint 60 védett növényfaj, közel 140 állatfaj található a területen. 10

11 2.1.2 Megközelíthetőség, közlekedés Magyarország európai elérhetősége és közlekedési viszonyai Magyarország hét országgal határos (Ausztriával, Szlovéniával, Szlovákiával, Romániával, Ukrajnával, Szerbiával és Horvátországgal). Központi elhelyezkedése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Az ország területén áthaladnak a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi útvonalak. A nagy európai tranzitútvonalak közül a TEN-hálózat részeként az országon három főfolyosó halad át, és további három folyosóág kiindulási pontja is itt található. Ezek hazai szakaszait az elmúlt évtizedben autópályává fejlesztették. Az ország közúti hálózata főváros-központú, az autópálya ellátottság pedig harmada a nyugat-európai átlagnak. A vasúti hálózat is Budapest-központú. A hálózat ellátottsági mutatója jóval meghaladja az európai átlagot, de a műszaki állapot miatt a vonalak közel 40 %-án sebességkorlátozás van. Az Intercity vonatok kivételével a vasúti kocsik igénytelen és leromlott állapota elriasztja a turistákat. A menetrendek összehangolásának hiánya akár a többi közlekedési eszközzel, pl. buszokkal tovább növeli az elégedetlenséget az utazók körében. Az üzemelő kisvasutak szinte kizárólag turisztikai célokat szolgálnak, bár kihasználtságuk nem teljes, így tulajdonosaik fenntartási nehézségekkel küzdenek. Magyarország legfontosabb nemzetközi repülőtere a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér. A légi közlekedés az időszakos, biztonsági helyzettel összefüggő visszaesés mellett várhatóan további dinamikus bővülésen megy keresztül, elsősorban az olcsó légitársaságok gyors előretörése miatt. Ez utóbbiak egyre nagyobb szerepet játszanak a kontinensen belüli légi forgalomban, visszaszorítva a nemzeti, hagyományos légitársaságokat. A diszkont légitársaságok a kínálatukban szereplő célállomásoknak komoly turistaforgalmat generálhatnak, különösen a városlátogatók számának növekedését eredményezik. A vidéki, regionális repülőterek forgalma az utóbbi években az alacsony bázisértékekhez képest gyorsan emelkedik, ennek ellenére egyelőre nem számottevő. Közülük sikeres példaként kiemelkedik a sármelléki repülőtér, ahol az elmúlt évek fejlesztései nyomán megfelelő szinten képesek biztosítani a nemzetközi kereskedelmi forgalomba való bekapcsolódást. Mint a sármelléki példa is igazolja, a légiforgalom bővülése a megfelelő infrastruktúra megléte esetén a turisztikai kínálat fejlettségének és a marketing sikerességének függvénye. A regionális repülőterek szerepe egyre nagyobb az európai légi közlekedésben: elsősorban az olcsó légitársaságok üzletpolitikájának köszönhetően a másodlagos, harmadlagos jelentőségű, legolcsóbb repülőtereket veszik igénybe. A Duna a turizmus szempontjából jó lehetőségekkel rendelkezik, jelenleg azonban számos negatívum befolyásolja a turisztikai hasznosítást. Ilyen a jelentős szennyezettség, a kikötők alacsony száma, a felső szakaszon a bonyolult zsilipelés (és így a Rajna-Majna-Duna útvonal lehetőségei részben kihasználatlanok), valamint megoldatlan az országba való vízi úton történő belépés. A Balatonon jelentős szezonális személy- és komphajó forgalom van, de a további fejlődést akadályozza a turizmust és a szabadidő felhasználást szolgáló jacht kikötők kapacitásának elégtelensége. 11

12 A hazai kerékpárút-hálózat ma töredezett, sem országosan nem alkot egységes egészet, sem pedig a piacon már bevezetett nyugat-európai kerékpárutakhoz nem kapcsolódik. Ritka a tematikusan végiggondolt, vagy akár kistérségi szinten egésszé fejlesztett túraútvonal Ebből a szempontból üde kivétel a Balaton körüli kerékpárút (majdnem) teljes kiépítése, azonban itt is hiányzik a végiggondolt hasznosítás, a kapcsolódó szolgáltatások rendszere és a környező térségekbe vezető épített és/vagy kijelölt útvonalakból álló hálózat A Közép-dunántúli régió megközelíthetősége és közlekedése Elérhetőség szempontjából a Közép-Dunántúl különösen Fejér és Komárom-Esztergom megye hazánkban az egyik legkedvezőbb helyzetben levő régió, sűrű főúthálózattal rendelkezik, és az úthálózat kiépítettsége is előbbre tart az átlagosnál. Ez a statisztikailag kedvező helyzet az európai jelentőségű főútvonalakra kiépítettségéből következik, a kisebb településeket összekötő utak állapota egyáltalán nem kielégítő. A főútvonalaktól kieső, periférikus területek nehézen elérhetőek. A régióban 53 zsáktelepülés található (Fejér megyében 18, Komárom-Esztergom megyében 8, Veszprém megyében 27), melyekben a tömegközlekedés, ezáltal a munkahelyek megközelítése tömegközlekedéssel sokszor nehézkes, rosszul megoldott, mert nem gazdaságos. A mellékútvonalak fejlesztésére az önkormányzatoknak kevés pénze van, állapotuk folyamatosan romlik. A közlekedési kapcsolatot a nyugati országhatár és Budapest között az M1-es autópálya, a kelet-nyugati összeköttetést a 8-as főút, az észak-nyugati összeköttetést a Balatonnal a 82-es főút jelenti, a Balaton északi partjának ellátásában, és a Budapest felé futó M7-es autópálya elérésében a 71-es számú főút játszik szerepet. Az észak-déli irányú főútvonalak kiépítettsége meg sem közelíti a keltnyugati irányút. A vasúti közlekedés a főútvonalak tekintetében jól szervezett, azonban az azokon kívül eső területeken a vasúti menetidő többszörösen meghaladja a közúti elérési időket. A kisebb települések vasúton nem érhetőek el. Folyamatosan szűnnek meg kihasználatlannak ítélt vasútvonalak és egyre inkább a közúti forgalomra serkentik az utasokat (valamint számos turisztikailag vonzó terület feltárása válik jelentősen nehezebbé). A főváros a nagyobb csomópontokból könnyen és gyorsan elérhető, a Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest intercity járat gyors, kényelmes, és biztonságos (de más IC vonalakhoz képest ritkán közlekedik). Mivel a vasúthálózat nem jut el minden településre, az autóbusz közlekedés biztosítja a lakosok számára a helyváltoztatás lehetőségét. Elmondható, hogy a régió közúti közösségi közlekedési lefedettsége 100 %-os. A kerékpárút hálózat, csakúgy, mint Magyarország egész területén, igen lassan és nehézkesen épül ki és minőségét tekintve is sok kívánnivalót hagy maga után. A jelenlegi szint az európai normákhoz viszonyítva szinte minimális. A Balaton környékét kivéve hiányoznak az összefüggő kerékpárútvonalak. A sportolni, túrázni vágyó kerékpárosok kénytelenek forgalmas főútvonalak szélén közlekedni. Kevés a példa a hegyikerékpáros utak kijelölésére is. A vízi közlekedés lehetőségei a Dunán kihasználatlanok. Csak Dunaújvárosban található európai színvonalú kikötő. A Balaton és a Velencei tó kikötői között vannak rendszeres járatok, sétahajózás és kedvelt elfoglaltság a vitorlázás. 12

13 A légi közlekedés lehetőségeinek kihasználása folyamatosan napirenden van. Két működő regionális repülőtér található a környéken. A sármelléki reptér kívül esik ugyan a régió határain, de a Magyarországra érkező turistáknak megközelíthetőbbé teszi a vidéket. A szentkirályszabadjai repülőtér 2007 óta fogad polgári kisgépeket. Fejlesztés alatt áll Székesfehérvár mellett az Alba Airport (Börgönd), ez a projekt azonban a korábban tervezett 2008-as befejezéshez képest jelentős csúszásban van Veszprém megye megközelíthetősége és közlekedése A megye közúti hálózata sűrű, azonban a mai forgalomnak egyre kevésbé felel meg. Különösen a kamionokat és más, nagy tömegű járműveket érinti hátrányosan a kis teherbírású útfelület. Az utak nagyobb része csak kétsávos. A fő közlekedési út a 8-as számú, mely Székesfehérvár felől Várpalotán, Veszprémen, Devecseren át halad Rábafüzes felé. Főként a nyári szezonban szinte elviselhetetlen a Balaton menti utak forgalmi. Átadás előtt áll a 71-es út Balatont elkerülő szakasza, a 8-as utat a megyén belül pedig több szakaszon szélesítik. A Balaton kerékpárral körbejárható. Több útszakaszon a közlekedés viszontagságos, mert a kerékpárút a közúton halad. A megye kerékpárútjaira a rossz állapot jellemző, szinte kivétel nélkül túlságosan keskenyek. A vasútvonalak (összesen 250 km) közül a Székesfehérvár-Szombathely és Székesfehérvár- Keszthely közötti jelentős. Kihasználatlanságra és gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva a turizmus szempontjából sajnálatos módon a Veszprém-Győr közötti vonal megszüntetése már többször felmerült, a vonal sorsa egyelőre bizonytalan. A vízi közlekedés a Balatonra koncentrálódik. Menetrendszerű járatok kötik össze a nagyobb üdülőhelyeket. Tihany és Szántód között kompjárat közlekedik. A sétahajózás és vitorlázás kedvelt turistatevékenység. A veszprém-szentkirályszabadjai volt katonai repülőtér 2007-ben kapta meg a működési engedélyt arra, hogy kisgépes, azaz hobbi-, üzleti-, és sportcélú repülőgépforgalmat bonyolítson. A repülőtér fejlesztésének jelenlegi állása szerint 2009-től fogad menetrend szerint várhatóan diszkont légitársaságokat A Várpalotai kistérség megközelíthetősége és közlekedése Közlekedési szempontból kiemelkedő, hogy a 8-as főút áthalad a térségen. Várpalota számára azonban az, hogy az út átszeli a várost, veszélyforrást is jelent és komoly környezetszennyezéssel, zajártalommal is jár. Várpalota közúton 90 km-re van Budapesttől, mindössze 16 km-re Székesfehérvártól, a környék legdinamikusabban fejlődő üzleti központjától, és 24 km-re a megyeszékhely Veszprémtől. Az áthidalható távolságok, a jó közlekedés megkönnyíti azok helyzetét, akik ingázni kénytelenek, a városban az utóbbi években az ipar hanyatlása következtében kialakult munkanélküliség miatt. Autóval a kistérség a Balatontól mindössze 15 perc alatt elérhető. Várpalotán keresztül a térséget négysávos autóút köti össze kelet felé az M7 autópályával Budapest felé, illetve a 13

14 nyugat felé a megyeszékhellyel. Több másodrendű út vezet a kistérségbe a környező területekről, ezek közül turisztikailag jelentősebbek a Balatonkenese-Berhida, valamint a Szápár-Várpalota útvonalak. Ez utóbbi tájképi szempontból különösen szép megközelítést biztosít. A vasúti kapcsolat a térségben a Székesfehérvár-Szombathely útvonalon biztosított. Ez jó megközelíthetőséget biztosít Budapest felől, bár az Intercity vonatok Várpalotán nem állnak meg. A turizmus szempontjából kihasználható azonban, hogy több gyorsvonaton is van kerékpár-szállítási lehetőség. A vasúti közlekedés visszafejlődése áttételesen szintén érinti a térséget, a Veszprém-Győr vonal esetleges megszüntetése ugyanis felértékeli a Bakony alternatív megközelítési lehetőségeit így a Várpalotai kistérség pozícióját is. 2.2 Kereslet-elemzés A kereslet alakulása és sajátosságai A kereskedelmi szálláshely-szektor forgalma A Várpalotai kistérség jelenleg nem tartozik a Közép-dunántúli régió jelentős turisztikai kereslettel rendelkező területei közé. A kereslet legfontosabb mennyiségi mutatójaként kezelhető vendégéjszakák száma alapján egyrészt látható, hogy vízparti területek mögött jelentősen elmarad, ami azok ismertsége, arculata és jelenlegi termék kínálata alapján várható is. Sokat mondó azonban, hogy a vidéki területekkel sem hasonlítható össze a kereslet mértéke. Amennyiben analógiát keresünk, akkor a hasonló ipari múlttal, az ipari létesítmények látványával és a potenciálisan szennyezett ipari terület imázsával rendelkező Ajkai kistérséggel érdemes összehasonlítani a kistérséget. Ebben a vetületben is az látszik, hogy a Várpalotai kistérség legkeresettebb települései sem érik el az Ajkai kistérség keresettségét. Igaz ez a kistérségi központok összehasonlítására: kereskedelmi szálláshelyek tekintetében Ajka jóval nagyobb forgalmat generál, mint Várpalota, ezenkívül pedig az igaz jóval nagyobb Ajkai kistérségben kereskedelmi szálláshely-forgalmat más településeken falvakban is regisztrálnak (3-4. ábrák 1 ). Ezt látjuk a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának kihasználtságánál is, mely szintén csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszakban (5-6. ábrák). Ezen a téren ugyan a tendencia beleillik a közép-dunántúli folyamatokba, de ettől még nem értékelhetjük kedvezően. Míg az előzőekben leírt probléma inkább a szálláshely-szektor alulfejlettségét és alacsony szintű professzionalizációját tükrözi, addig a kapacitás-kihasználtság alacsony és csökkenő szintje a szolgáltatói és a térségi marketing hiányosságaira vezethető vissza. Ezen a téren az összehasonlítási alapként alkalmazott Ajkai kistérség folyamatai sem mutatna kedvezőbb képet. 1 Az ehelyütt és a további térképeken bemutatott adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal. A térképeken egyedi színű vonallal körülhatárolva ábrázoljuk a Várpalotai Kistérséget. 14

15 3. ábra. Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a KD régióban, ábra. Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a KD régióban,

16 5. ábra. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága a KD régióban, ábra. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága a KD régióban,

17 7. ábra. Kereskedelmi szálláshelyeken mért átlagos tartózkodási idő a KD régióban, ábra. Kereskedelmi szálláshelyeken mért átlagos tartózkodási idő a KD régióban,

18 Hasonló a helyzet a kereskedelmi szálláshelyen mért átlagos tartózkodási idővel (7-8. ábrák). Ez a mutató azt világítja meg, hogy a már fogyasztóvá vált vendég számára mennyi szolgáltatást lehet értékesíteni. Mivel az egy értékesítésre jutó marketing- és adminisztrációs költség közel azonos rövidebb és hosszabb tartózkodás esetén is, az alacsony átlagos tartózkodási idő mellett elért azonos forgalom magasabb fajlagos költséget eredményez. A Várpalotai Kistérség helyzete ezen a téren sem rosszabb mint a régió egészének helyzete, ez azonban semmiképpen sem ad okot elégedettségre A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált bevételek A fentiekkel összhangban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált bevéltelek (9-10. ábrák) tekintetében mely a turizmus gazdasági hatásának egyetlen, statisztikai módszerekkel nyomon követett mérőszáma a kistérség főleg a koncentráció okán elmarad a régió egészétől (bár vannak más kistérségek is, ahol hasonlóan csekély hozzájárulást mutatnak ki, vagy éppen olyan is, ahol egyáltalán nincs kimutatható hatás). Természetesen e mutató mértékét egy-egy szálláshely értéke jelentősen befolyásolja, a magánszálláshelyekkel együtt a kép jóval kiegyensúlyozottabb lenne. Egy vendégre vetítve a bevételeket ami a szálláshelyen ténylegesen elért ár mértékét jelzi Várpalota árazása nem mondható rossznak ( ábrák). Természetesen feltételezhető e mögött az üzleti utazók vakációs turizmusénál magasabb költési hajlandósága, ennek a szintnek a fenntartása bővülő vendégforgalom mellett minden komoly befektetést igényel. Összességében ez azt jelzi, hogy a Várpalotai térségben a turizmus szektor előtt jelentős szakmai és térbeli fejlődési potenciál áll. A több szolgáltatást biztosítani képes kereskedelmi szálláshelyek számának, kapacitásának és ezzel párhuzamosan vendégforgalmának bővülése a kistérség fejlődésének egyik kívánatos útja. 18

19 9. ábra. Turisztikai bevételek nagysága a KD régióban, ábra. Turisztikai bevételek nagysága a KD régióban,

20 11. ábra. Vendégenkénti turisztikai bevételek nagysága a KD régióban, ábra. Vendégenkénti turisztikai bevételek nagysága a KD régióban,

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál

Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál A jelentés a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége megbízásából, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával valósult meg. 1. A térség

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben