Ilyés Zoltán - Pozder Péter. Kiegészítő jegyzet az Antropogén tájformálás című tanegységhez. Készült a HEFOP támogatásával 2006.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ilyés Zoltán - Pozder Péter. Kiegészítő jegyzet az Antropogén tájformálás című tanegységhez. Készült a HEFOP támogatásával 2006."

Átírás

1 Ilyés Zoltán - Pozder Péter A HADÁSZAT ÉS A HONVÉDELEM ANTROPOGÉN GEOMORFOLÓGIAI EMLÉKEI Kiegészítő jegyzet az Antropogén tájformálás című tanegységhez Készült a HEFOP támogatásával áprilisjúniusban Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék Eger, 2006

2 1. A hadászat antropogén geomorfológiai formáinak besorolási kérdései A hadászat, honvédelem hatására létrejött antropogén formákat általában kialakításuk, kialakulásuk, illetve funkciójuk szerint két nagyobb csoportba lehet besorolni. Egyfelől a stratégiai pontok, falvak, városok, régiók védelmét szolgáló létesítmények (sáncok, erődítményvonalak, földvárak, hadi utak, katonai repülőterek stb.) a preventív célú hadászati morfológiai formákhoz sorolhatók. Az így létrehozott védvonalak, erődítmények stb. megelőző, védekező szerepűek, többnyire békeidőben, szisztematikusan, meghatározott stratégiai, hadvezetési koncepciók alapján, megtervezett módon épültek ki, tükrözve az adott kor technikai színvonalát. Másfelől a háborúknak is jelentősek a közvetlen geomorfológiai hatásai: a hadászati tevékenység révén több hatás együttes érvényre jutásával degradált területek alakulnak ki. A bombák, aknák, gránátok becsapódásával kisebb-nagyobb negatív és pozitív formák jönnek létre, amelyek tükrözik a robbanóanyag nagyságát, rombolóerejét, illetve ballisztikai tulajdonságait. Maradandóságuk (perzisztenciájuk), láthatóságuk függ a talaj és az alapkőzet fizikai tulajdonságaitól, az éghajlattól, a vegetációtól, a reliefenergiától, valamint a későbbi területhasználati módtól és intenzitástól. A robbanások különösen magashegységi környezetben változatos gravitációs mozgásokat válthatnak ki a gravitációs kőpergésektől a hegyomlásokig. A katonai tevékenység nyomán mozgó hatalmas mennyiségű muníció, technikai eszköz emberi, állati és gépi mozgatása sokféle kvázitermészetes folyamatot 1 indíthat el. A taposás révén mikroformák, a szállítás során lineáris formák jönnek létre, tömegmozgásos folyamatok indulhatnak be, az arid, szemiarid területeken felerősödhet az eolikus anyagszállítás és felszínformálás stb. (Nir, D. 1993). A hadászati tevékenység során más természetű technikai-antropogén formákban is keletkezhetnek károk, így 1 Mortensen nyomán kvázitermészetesnek tekintjük azokat a folyamatokat, amelyek ha az ember az előfeltételeiket már megteremtette, hosszú ideig tisztán természeti törvényszerűségek szerint zajlanak. Ebben tehát a természetes felszínformáláshoz hasonlít, attól azért különbözik, mert a valóságban emberi hatás következtében indult be és gyakran annak révén marad fenn (Mortensen, H. 1954/55).

3 vasúti töltésekben, utakban, alagutakban, gátakban, duzzasztóművekben, csatornákban. A háborús romok eltakarítása, a törmelék összehordása nyomán Európa-szerte törmelékhegyek jöttek létre. Egyik előbbi két csoportba sem sorolhatók igazán a katonai gyakorlótereken bekövetkező antropogén morfológiai változások, hiszen ezek megtervezettségéhez, lokalizáltságához nem fér kétség, ugyanakkor a lőgyakorlatok során mégis az éles, bár imitált harci tevékenység formálja a felszínt, s mindez huzamosan egy viszonylag kis területen történik, a formákat újra és újra megújítva. A hadászat antropogén morfológiai elemeinek elkülönítését és besorolását megnehezíti, hogy legtöbbjük egyéb épített, technikai elemekkel kombinálódik. Már az Árpád-kori sáncokat és a korai földvárakat is cölöpépítményekkel kombinálva, vagy földdel kitöltött boronaszerkezetekkel építették, a középkori kővárak építése is jelentős kőzetanyag és föld mozgatásával, áthalmozásával történt, a sáncokat sok helyen kő- és téglaépítményekkel erősítették meg. A 20. században a bunkerek, erődítésvonalak tekintélyes része vasbetonból készült, de végleges formájukat tekintélyes földmunkák révén kapták: tetejükre vagy oldalukhoz jelentős mennyiségű földet hordtak, meredek rézsűket alakítottak ki, a tankcsapdákat, vizes árkokat kibetonozták stb. A fentiekből következően a művészet- és építészettörténet, a műemlékvédelem és a régészet kutatási módszereinek és dokumentációinak bevonásával lehet teljes képet kapni egy-egy hadászati-védelmi funkciójú antropogén morfológiai elemről. A tájföldrajz kultúrföldrajzi iránya hagyományosan afelé hajlott, hogy a tájat mint palimpszesztet olvassa, azaz a különböző korok tájképi tanúit, reliktumait (survivals) felfedezze, kronológiailag rendszerezze és méltassa a mai kultúrtáji képhez való hozzájárulásukat. A palimpszeszt olyan kézirat, amelyről a régebbi írásokat egyszer vagy több alkalommal már lekaparták és újraírták. Az ily módon részletekben és gyengén megmaradt régebbi írásokat speciális módszerekkel lehet láthatóvá tenni, olvasni. A palimpszeszt metafora találóan utal

4 általában a kultúrtáj történeti fejlődésére és morfogenetikai megközelítésére, a kultúrtáj történetének rétegenkénti rekonstruálási lehetőségére (Hard, G. 1973). A vizsgált történeti tanúk térben és időben nagyon változó funkcióban, mennyiségben és minőségben maradtak fenn. Vizsgálatukban hagyományosan kiemelkedő szerepet tulajdonítottak az antropogén morfológiai vizsgálatoknak (Hard, G. 1973, Schlüter, O. 1926). Az átfogóan és némi túlzással haditájnak, védelmi- vagy gyepűtájnak nevezhető kultúrgeomorfológiai tájtípusban nagyobb sűrűségben vannak jelen a honvédelemhez, határbiztosításhoz, katonai stratégiához kötődő elemek (Bondarcsuk nyomán Erdősi F. 1969). Ezeket a tájakat, tájrészleteket egyfajta hadászati palimpszesztnek is tekinthetjük. Az antropogén geomorfológiának nagy szerepe lehet a reliktumként, erősen roncsolt, nehezen felismerhető formában megmaradt emlékek felismerésében, kataszterezésében (ld. légi régészet) (Gojda, M. 2000). Külön kérdésként tételeződik a tudományos szempontból meglehetősen elhanyagolt berobbantott bunkerek, romos védelmi létesítmények besorolása. A szakemberek által még továbbgondolandó probléma, hogy vajon az építmények anyagát, státuszát, állagát tekintve hol húzódik az a határ, amelyen túl már az antropogén geomorfológia vizsgálati illetékessége (is) érvényesül? A kérdést interdiszciplináris módon megoldani látszik az a németországi szabályozás, amely az elpusztult építmények helyeit, mikrodomborzati nyomait mint régészeti lelőhelyeket és felszín alatti történeti emlékeket (Bodendenkmal) védi. 2. A védelem késő bronzkori és vaskori emlékei Úgy Nyugat-Európában, mint a Kárpát-medencében a védelem korai, már a terepen is jól felismerhető morfológiai emlékeihez tartoznak a késő bronzkori és vaskori földvárak, sáncok. Magyarországon az egyik legjobban feltárt ilyen telep a Soproni-hegységben, a Várhely (Burgstall) (483 m) gerincén található i. e. 4-6 századi hallstatti korú illír telep és földvár. A várhelyi fősáncok területét 38

5 katasztrális holdra becsülik, amelyet a m hosszú lejtősödésű, 11 m széles árokkal kísért 8 m magas fősánc 2 km hosszban vesz körül tojásdad alakban (Thirring G.-Heimler K. 1935, Bella L. 1891, 1894). Hasonló földvárat épített az i. e században a Mecsek vidéket megszálló urnasíros kultúra népe, amely a Jakab-hegyen 6-8 m magas földsáncokkal védett várat, erődített települést hozott létre. Az erődített település a Zsongor-kő és a Babás szerkövek felől (D, DNY) a meredek perm-alsótriász sziklafalak miatt szinte megközelíthetetlen volt, ezért a sánc ezen az oldalon csak 1,5-2,5 m magas (Karádi K.-Dr. Oppe S. 1979). Az újabb kelta (i. e sz.) védelmi funkciójú sáncokhoz tartoznak az ún. négyszögletű sáncok (Viereckschanzen) (1. ábra). A földhányásból és árokból álló, többnyire keleti irányú kapuval ellátott építmények nemritkán elérik a 4 méteres sáncmagasságot és a 2 méteres árokmélységet. Többféle elgondolás született a négyszögletű sáncok funkciójáról: többen kultikus szerepüket hangsúlyozták, újabban előkelőségek udvarainak, majoroknak tekintik őket, amelyek fontos helyet foglaltak el a kelta településtájban. Wieland a kelta sáncokat egykori alsófokú központoknak tekinti (Wieland, G. 1999). A sáncok elterjedési területe a francia atlanti partvidéktől Csehországig húzódik, legjelentősebb sűrűsödése Baden- Württembergben és Bajorországban van (289 darab) (Irlinger, W. é. n.).

6 1. ábra. Négyszögű kelta sánc légifelvétele Dornstadtnál (Donau-Ries-járás). A sánc két sarka fedetlen, a sáncon lombos fák és vörösfenyők nőnek, a belső udvarban lucfenyők (Forrás: Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege, Luftbildarchäologie, Foto: K. Leidorf nyomán közli: Irlinger, W. é. n.) 3. A Föld leghatalmasabb védelmi építménye: a Kínai Nagy Fal A több mint 2000 évig épült Kínai Nagy Fal az ember által létrehozott, hosszát és felhalmozott anyagtömeget tekintve is legnagyobb építmény a világon. Állítólag a világűrből is lehet látni szabad szemmel, ez azonban erősen függ a légköri, időjárási viszonyoktól. A építmény 7240 km hosszúságban, a Pekingtől keletre fekvő partvidéktől egészen az észak-nyugati Kanszu tartományig húzódik, helyenként több párhuzamos vonalon. Nemrégen fedezték fel a Lop-Nor-tó környéki részeit, a jelzőtornyok egészen Kasgarig nyomozhatók, itt az egykori Selyemút biztonságát szolgálta. Főfalnak egy 2400 km hosszú szakaszt tekintenek.

7 A kínai nagy fal első szakaszának építésére i.e tól i.e 223-ig terjedő időszakból vannak adatok. Fontos építési periódus kezdődött az i. e között, a Csin-dinasztia uralkodása alatt, amikor is az északi támadó nomád népek mindenekelőtt a hsziung-nuk (hunok) ellen védekeztek. A fal és az ott állomásoztatott véderő egyben akadályozta, hogy a nomádok és a földművelők közötti status quo megbomoljon és nagyobb földműves tömegek a nomád életformára térjenek át. A korábban meglevő falmaradványokkal ellentétben ez a fal már nem a völgyekben, hanem a hegygerinceken futott és nagy részben terméskőből épült. A fal Pekinget körülvevő szakaszait a Ming-dinasztia idején, 1368 és 1644 között a mongolok ellen építették égetett téglából és terméskövekből, szintén a hegygerincek vonalát követve, amely rendkívül időigényes volt és nagy munkaerő-ráfordítást igényelt. A fal egyes részeit a kommunista uralom kezdete (1949) óta restaurálták, de jelentős szakaszai vannak igen rossz állapotban. A közelében levő falvak sok helyen az építkezésekhez kőforrásnak tekintik és az útépítésre is sokat használtak fel a fal anyagából. A Nagy Fal változó méretekben, technikákkal és építőanyagokból épült, de mindenhol általános mondható a trapéz alakú keresztmetszet. Az építmény védelmi képességeit erősítendő egyes szakaszoknál külső árkokat, sáncokat ástak. Peking környékén a falak 4-8 m szélességűek, átlagosan 7-8 m magasságúak, néhány 100 méterenként 12 m magas őrtornyokat emeltek. Becslések szerint a Kínai Nagy Falon kb őrtorony épült és további jelzőtoronnyal biztosították a kommunikációt. Az ún. földfalak tapasztott löszből vagy agyagból épültek, a humidusabb területeken az erózió ezeket sok helyen szinte teljesen eltüntette, lealacsonyította. A nyugati területeken a falat nádszárak és tamariszkusz ágak, valamint homok és kavics váltakozó egymásra rétegzésével, majd a rétegek erős tömörítésével építették. Helyenként tapasztott agyagot is használtak, amelyet az állékonyság érdekében szalmával, rizzsel kevertek. Az arid területeken ritkán fellépő csapadék

8 és a jelentős felszínformáló hatást gyakorló defláció ellenére a falak 2000 év elmúltával helyenként 3 m magasak és 4 m szélesek. A Kanszu tartományban jó állapotban megmaradt falszakaszok jelentős részét löszből építették a 14. században. Az építkezéshez felhasznált löszt először megrostálták, hogy ne tartalmazzon nagyobb kavicsokat, konkréciókat, majd kőlapokra tették és a napon hosszan szárították, hogy a fűmagvak ne csírázhassanak ki és így ne károsítsák a falat. A falépítés előtt a löszt lenrostokkal, mészkővel és rizsenyvvel keverték és úgy tapasztották. Az így megépített falszakaszokat ellenőrzésképpen 10 lépés távolságból nyilazták és ha abba akár egy nyíl is belefúródott, az érintett falszakaszt lebontották és újraépítették. A terméskőből, agyagtéglából épült falak nagy része viszonylag épen megmaradt. A Ming dinasztia idején használtak először téglát a falépítéshez: a Badaling körüli fal alapjául tonnás kváderkövek szolgáltak, a falakat szürkéskék téglából építették, a falak közötti rést földdel, kövekkel és mészkővel töltötték fel, amelyre 4-5 réteg téglát rétegeztek. Sok helyen a természetes, szálban álló sziklákat is felhasználták, beépítették a falba. A falaknál gondoskodtak az esővíz elvezetéséről is: kis csatornákat alakítottak ki és a fal belső (kínai) oldalán kőből készült vízköpőkkel vezették ki. A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség listájára (http://de.chinabroadcast.cn/other/grossemauer/homepage.htm; 4. A Római Birodalom védelmi célú építményeinek morfológiai emlékei: a limesek és római kori földsáncok Európában a kelta sáncok után a Római Birodalom védelmi célú építményei érdemelnek geomorfológiai szempontból is nagyobb figyelmet. Már a hódításokban részt vevő római csapatok is létesítettek a magukkal vitt sánckarókkal és szerszámokkal menettáborokat, időleges harcálláspontokat. A stabilizálódó

9 uralom és a további hódításokhoz szükséges hátország biztosítására erődített táborokat (castrum, castellum), őrtornyokat létesítettek, amelyek a Római Birodalom központilag tervezett védelmi vonalának, a limesnek a részét képezték. A többnyire téglalap alakú, és az ellenség felé a rövidebb oldalukkal néző katonai táborokat árkokkal és palánkokkal erősítették meg. Felszínalaktani szempontból a legjobban értékelhetők a limesek vonalában létrehozott árkok és földhányások. Európában az egyik leglátványosabb, az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, sok helyen morfológiailag is jól kivehető németországi limes. A Felső-Germániát és Raetiát a germánok támadásaitól védő, 584 km hosszú, 1000 őrtoronnyal és 100 castellummal kísért limes legjobb állapotban megmaradt szakaszai a Taunusban és Wetterau északi határánál találhatók (2. ábra). Itt a limes a középkorban települések közötti határként funkcionált és az egyes territóriumok védelme céljából tovább mélyítették, karbantartották őket.

10 2. ábra. A felső-germániai és a raetiai limes vonala a mai Németországban (Forrás: A limes magyarországi szakasza, a Duna vonalában húzódó pannoniai (Pannonia superior és inferior) limes a rendszeres markomann és szarmata támadások miatt Római Birodalom egyik legjobban megerősítette limese lett. A két Pannoniában a védelmi létesítménynek (táborok, őrtornyok) jó része a Duna mentén helyezkedett el, beleértve a Dunát végigkísérő limes-utat is. A Duna későbbi folyásirány-változásai és a folyamszabályozások jelentősen pusztították az erődítményeket és az őrtornyokat. A római építmények megmaradása középkori és újkori beépülésüktől is függött, így pl. a hatalmas komáromi erődrendszer csaknem

11 minden római nyomot megsemmisített. Nyergesújfalu (Crumerum) castellumának maradványait a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc csapatok által épített grandiózus földsáncok szinte teljesen eltüntették. A magyarországi limes kutatások a 19. századtól egy sor őrtorony (burgus), erőd (castellum) nyomát mutatták ki terepbejárások, ásatások, majd később légifelvételek segítségével. Ezek többnyire falcsonkok, falromok formájában, sokszor bőséges cserép- és téglamaradványokkal jelzett antropogén geomorfológiailag is értelmezhető pár méteres kiemelkedések, helyenként az árkok gyűrűs vonalai is felismerhetőek. Almásfüzitő és Dunaújváros térségében jellegzetesek a rombusz alaprajzú és hasonló formájú árkokkal körülvett őrtornyok (Visy Zs. 1989). A 120 km hosszan Skócia és Anglia határa közelében húzódó Hadrianus fal (Hadrian s Wall) a felső-germániai-raetiai limeshez képest jobban megerősített védelmi vonal volt, amely a skót piktek ellen készült i. sz ban és a Római Birodalom északi határát képezte Britanniában. A fal eredetileg átlagosan 3 m széles és 4-5 m magas volt, a fal mentén 14 római támaszpont és számtalan őr- és jelzőtorony helyezkedett el. A Hadrianus-fal északról-dél fele haladva egy glacisval kezdődött, majd egy mély árok következett, amelybe kihegyezett cölöpöket helyeztek. Ezt követte maga a fal, amelynek keleti fele teljes egészében kőből, nyugati fele az őrtornyok kivételével földből készült. Ezután következett a hadi út, majd a sánc (vallum), amely két nagy gátból és a köztük elhelyezkedő árokból állt. A jelentős turisztikai vonzerőt képviselő Hadrianus falat 1987-ben nyilvánították az UNESCO Világörökség részévé (http://www.calsky.com/lexikon/de/txt/h/ ha/hadrianswall.php). A Dobrudzsában három vonulatban húzódó Trajanus sáncai (Valul lui Traian) nem római emlékek, hanem a században készültek a bizánci uralom idején (http://en.wikipedia.org/wiki/trajan's_wall). A sáncok nyomai ma is láthatóak Constanţa és a Duna között, az 1828-as és 1852-es orosz-török háborúban is használták ezeket védelmi vonalként. A Dél-Besszarábiában (Moldovai Köztársaság és Ukrajna) húzódó alsó és felső földsánc építését is sokan

12 Trajanusnak tulajdonítják, más vélemények szerint géta-dák és más törzsek között húzódó demarkációs vonalak voltak (Croitoru, C. 2002). Az alföldi Csörsz-árkot (helyenként Ördög-árok) a szarmaták építették Constantinus császár kezdeményezésére, a római birodalom segítségével i. sz között. A több száz kilométer hosszú erődvonal az Erdély felől, a Kárpátokból érkező gótok (más vélemények szerint a dákok) elleni védelem céljából épült. A védvonalat hosszas csatározások nyomán a 378-as hadrianopolisi ütközet után feladták, amely így fokozatosan funkcióját vesztette. Az egykori hatalmas földsáncok maradványai többfelé megtalálhatók az Alföldön, a szarmaták az árkokat 2-4 m mélyre és 5-9 m szélesre ásták, a töltéseket 7-10 m széles alapra, 2,5-3 m magasra emelték. Több helyen 2-3, sőt egyes területeken 4 egymással hozzávetőlegesen párhuzamos, 3-15 km távolságban futó sáncvonalról van szó, amelyek az Alföldet kb. 550 km hosszan övezik É-ról és K-ről, mintegy km 2 -nyi területet téve védhetővé (3-4. ábra). A Csörsz-árok kialakításához kb. 15 millió m 3 földet kellett megmozgatni. Helyenként a folyók futása is alkalmazkodott a sáncokhoz (Csörsz-Tarna és a Gyöngyös Jászárokszállás és Visznek között) (Darin S. é. n.; Frisnyák S. szerk. 1988, Marjai M. 1965). Lipszky János 1806-os térképén Römer Schanze Aggeres Romani néven van feltüntetve a Maros vonalától D-re, a Bánátban a Csörsz-árkával rokon két párhuzamos sáncvonulat (5. ábra). A 20. század közepétől meginduló nagyüzemi táblásítás és talajművelés többet ártott a sáncoknak, mint az előző másfél évezred. Nyomvonala ma már csak helyenként, kis szakaszokon ismerhető fel. Hasonló sáncok ismerhetők fel a Kiskunság D-i részén és a Bácskában, ezekről Luigi Ferdinando Marsigli, Savoyai Jenő hadmérnök ezredese is hírt adott Danubius Pannonico-Mysicus című 1726-ban megjelent munkájában. Az avarok által létrehozott és a korabeli frank forrásokban is említett avargyűrűk (hring, ring) régészeti bizonyítékait mindezidáig nem találták meg, valószínűsíthetően őskori, illetve római kori földvárak és sáncok voltak (König F ; Ricz P. é. n.).

13 3. ábra. Az alföldi sáncrendszerek az i. sz században (forrás:visy Zs.1989)

14 4. ábra. Az Ördög-árok rekonstruált részlete a Debreceni Nagyerdőben, a Vámospércs felé vezető út déli oldalán, a Zsuzsi erdei kisvasút Csere-erdő megállójánál. A sáncon való átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták (Forrás: 952&show_logs=i)

15

16 5. ábra. Részlet Lipszky János 1806-os térképéről. A Marostól D-re két szarmata sánc húzódik: a nyugati Temeshidegkút, Hidasliget, Temesvár, Denta, a keleti Lippakeszi, Felsőbencsek, Temesremete, Felsősztamora, Berekkutca, Temesbökény, Kiszsám, Versec, Gerebenc vonalában. 5. A középkor védelmi építményei a Kárpát-medencében Az Árpád-kori védelmi építmények közé sorolható a tévesen Római sánc -nak is nevezett Vasvári sánc a Rába völgyétől indul és Hegyhátszentpéter községtől K-re húzódva éri el a Sárvíz völgyét. A NY-i betörésektől védő 8 km hosszú, nagyjából É-D-i irányú védmű nagyon jó állapotban maradt meg (6-7. ábra). A régészeti kutatások tanúsága szerint a védelmi vonalat eredetileg 6-7 m szélességű 2-2,5 m mélységű árok övezte. A sánc teljes hosszában csak egy helyen volt átjáró, ez a keskeny (3-4 m széles) ún. Vaskapu, amelyet a Római katonák útja nevű, Székesfehérvárt Stájerországgal, Karintiával és Itáliával összekötő stratégiailag fontos útnál létesítettek. A sánc két periódusban épült: először egy 6 m széles, 2 m magas töltés épült fel, melynek anyagát döntően az árokból kiásott föld szolgáltatta. Ezen az árok felőli oldalon egy kb. 2,5 m széles függőleges falú fa kamraszerkezet állt, melyet földdel töltöttek ki. (Ez később vörösre égett át, ezért ezt a sánctípust az ún. vörös sáncokhoz sorolják; ld. pl. még a Sopronban feltárt vörös sáncot). A fa védmű elégése, illetve elkorhadása nyomán a töltés belső oldalára újabb nagyobb mennyiségű sárgás színű földet halmoztak, jelentősen magasítva és szélesítve az eredeti töltést (8-9. ábra). Hasonló szerkezetű a Szlovéniában és Ausztriában futó Mura vidéki sánc, amely a Muránál Petancji községnél kezdődik és az ausztriai Zeltingnél ér véget (10. ábra). Az egykori országhatár a sánc előterében húzódott. Mindkét sánc a DNY felől érkező német támadások ellen védett és az oklevelek, régészetileg feltárt kerámialeletek alapján a kalandozásokat lezáró augsburgi vereség (955) után létesült a században és

17 védelmi feladatát a 12. századig teljesítette. Az említett sáncok beilleszthetők az Árpád-kori Magyarország gyepűrendszerébe: mind a belső mind a külső védelmi vonalat a természeti adottságok kiaknázásával építették ki. Így a Vasvári sánc beilleszkedett a Rába, Vasvári sánc, Sárvíz, Zala, Kisbalaton, Nagyberek, Somogyvár-Dombóvár belső védelmi vonalba (11. ábra) (Kiss G.-Tóth E. 1987).

18 6. ábra. A vasvári sánc és a Katonák útja Vasvár közelében (forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987) 7. ábra. A vasvári sánc részlete (Forrás: taj_varos_ep_keppar/vasvari_sanc1_p.htm)

19 8. ábra. A Vaskapu alaprajza és a sánc és az árok metszete a Vasvári sáncon (Forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987)

20 9. ábra. A vasvári sánc metszetei a Vaskaputól északra és délre ( Forrás: Nováki Gy nyomán Kiss G.-Tóth E. 1987) Jelmagyarázat: 1. szürke föld; 2. sárgásszürke föld; 3. szürkésfekete föld; 4. barna föld; 5. fekete föld; 6. halványpirosra égett föld; 7. fekete iszapos föld; 8. szürkére égett föld; 9. vörösre

21 égett föld; 10. sárga kavics; 11. sárgás agyagos föld; 12. faszenes sárga föld; 13. újkori kavicsos útfeltöltés; 14. kavicsozott útfelszín; 15. a metszetek határa

22

23 10. ábra. A Mura vidéki sánc térképe (Forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987) 11. ábra. Az Árpád-kori védelmi rendszer lineáris védvonalai a Dunántúlon (Forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987)

24 Hasonló védelmi vonalként értelmezhetőek a székelyföldi töltésvonalak (Rika, Kakasbarázda, Kakasborozda, Ördögárka, Ördögbarázda, Hadak Útja, Ördög útja, Rapsonné útja.). A nagyjából É-D-i irányú töltésvonulat a Görgényihavasok és a Hargita nyugati fennsíkjain (Hargita-fennsík - Láz), majd a Persányihegység ÉK-i lejtőjén húzódik, nagyjából 100 km hosszan Zetelakától Lövétén és az Alsórákosi-szoroson át a Krizbai-vár mellékéig (12. ábra) (Gyárfás I. 1870, Orbán B , Téglás G. 1896, 1905). A határvonulat a korábbi vélekedések ellenére nem római korú, hanem a kora Árpád-kori kelet-magyarországi védelmi rendszer része volt (Dr. Ferenczi I. 2000, Oláh-Gál E. 1998). A töltés előtt, illetve mögött egész sor mészhabarcskötésű vár sorakozik: a parajdi Rapsonné-, a firtosváralji Firtos-, a székelyvarsági Tartód-, a székelyudvarhelyi Budvár-, a homoródoklándi Kustaly-, a felsőrákosi Réka-, az alsórákosi Mihály- és Tepő-vára ( ábra). A várak kora Ferenczi István régészprofesszor szerint egyezik a töltések korával. Ezek a 11. század végén és a 12. században keletkeztek, amelyet a sáncokból előkerült kora középkori kerámiatöredékek is igazolnak (14. ábra) (Dr. Ferenczi I. 2000, Dénes I. 2000).

25

26 12. ábra. Dél-Kelet Erdély kora középkori védelmi vonalai és mészhabarcs kötésű várai (Forrás: Dénes I. 2000)

27

28 13. ábra. Az alsórákosi Olt-szoros várai és töltésvonalai (Forrás: Dénes I. 2000) 14. ábra. A Kakasbarázda egyik átvágásának kissé torzított, kicsinyített rajza és rekonstrukciója (Forrás: Dr. Ferenczi I. 2000) A Kakasbarázda mellett említhető még a Háromszéken a Feketeügytől kezdődő a rétyi Nyíren keresztül, Lisznyó-patakán és a bikfalvi erdőkön át a Köszörűs-hegyig futó mindmáig bizonytalan datálású Honárka (Hunárka, Óriások útja), melynek vonaláról Orbán Balázs adott részletes leírást, jelezve, hogy a helyiek szerint a távolabbi Piliske (Nyén) hegyén újra felbukkanó sánc összefügg a Bodzai-szorosnál levő Papok-sáncával (Orbán B ). A Tatárhányás a Tömös-völgyét védte évszázadokon keresztül. A Bácsfalu feletti Veresútnál kezdődik és a szoros torkolatát egész szélességben

29 átszeli. E töltés hossza közel 900 m, alapszélessége 24,5 m, magassága 7,5m. Az útbevágások és az 1990-es években kivitelezett hídépítés miatt a Tatárhányásnak mára csak mintegy 30%-a maradt meg (Bencze M. 1998). A korai magyar állam védelmi rendszerének további látványos elemei közé tartozik a nagyszámú, viszonylagos épségben megmaradt földvár (Szabolcs, Doboka, Tiszaalpár, Abaújvár, Borsod, Kurszán vára stb.) (Bóna I. 1998). Közülük nagyságban, attraktivitásban az egykori ispánsági központ, a szabolcsi földvár emelkedik ki (15. ábra). A közel 800 m hosszú szabálytalan háromszöget formázó, m, helyenként m magas földvár sáncainak kialakításához hatalmas tömegű fagerendát használtak fel. Mai térfogata a becslések szerint m 3 (Frisnyák S. 1990). 15. ábra. A szabolcsi földvár (Forrás: ) Látványos földerődítmény a Garam völgyében, Bényben (Bíňa) a 10. század közepe után létrehozott hármas sáncrendszer, amely Szent István katonai

30 tábora lehetett. 2 A Garam természetes védelmi vonalát is felhasználó külső sánc teljes hossza 2750 m és 107,58 ha-t zárt körbe, a középső sánc hossza 1350 m, 42,58 ha területet határolt, a legbelső ma már alig látható árok 1050 m hosszú volt és kb. 15,6 ha területet védett (http://mars.elte.hu/varak/terkep+lista2.php). A hadászat lineáris morfológiai elemeihez sorolhatók még a középkori és kora újkori csatamezőkre vezető hadiutak fosszilis nyomvonalai (Denecke, D. 1969). A Tatárjárás után Magyarországon nagyarányú kővár-építés indult meg. A központi hatalomnak akár saját befolyása csökkenése árán is érdeke volt, hogy a főurak is nagyobb kővárakat építsenek az ország védelmi képességének növelésére. A második nagyobb várépítési hullám a 16. században, a mohácsi vereség után indult meg, amikor a török expanzió megakadályozására a bécsi haditanács elrendelte a magyar várak megerősítését és a végvárrendszer kiépítését. A törökkel vívott harcok során, majd a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni, osztrákok által foganatosított preventív várrombolások nyomán jelentős részük rommá vált. A középkori és újkori kővárak, erődítmények, citadellák, őrtornyok, kőfalak és romjaik hagyományosan a műemlékvédelem és régészet illetékességi körébe, az épített kultúrtáji elemekhez sorolandók. Ezen építmények romjait rejtő terepdomborulatok, az építőkő kitermelése révén létrejött negatív formák, a járulékosan vagy önállóan épített földhányások, sáncrendszerek, földerődítmények vizsgálata azonban az antropogén geomorfológia feladata is. 6. Az újkori erődítések antropogén geomorfológiai emlékei Az antropogén geomorfológia szempontjából érdeklődésre tarthatnak számot a különféle újkori földsáncok és a földből épült redout-ok. Az újkori földsáncolások 2 Egyes vélemények szerint ez Marcus Aurelius császár kvádok elleni határerődítménye volt.

31 elsődleges katonai szerepe a lövedékek felfogása, illetve hatásuk gyengítése volt. Az ellenséges tűzerő iránya szerint a földből épített fedezékekre más-más megnevezést használtak (pl. mellvéd, harántgát, hátvéd). A sánc fő részeit a mellvéd, a lőpad, a belső árok, a külső árok és a glacis (síkozat) képezte (16. ábra). Ezek természetesen nem mindenhol épültek ki ilyen teljességben, a mindenkori hadászati helyzet, a rendelkezésre álló idő hossza befolyásolta a sáncok szerkezeti összetettségét. Eredeti formáik felismerését a későbbiekben végbement felszínalakító folyamatok is megnehezítik.

32 16. ábra. Az újkori sáncok szerkezete (Forrás:

33 A redout-ok (redut) olyan 4-5 oldalú zárt sáncok, amelyek erősebb lövegek tüze ellen nyújtanak védelmet. Nagyságuk a megszálló csapatok erejétől és a lövegek számától függ, általában 1-2 század gyalogság és 4-8 tábori löveg részére készültek. A földből készült sáncok, sáncrendszerek építésénél a kőből készült várak a mindenkori haditechnikához, ballisztikai adottságokhoz alkalmazkodó formáit látjuk megismétlődni. A 16. századtól a hadmérnökök, katonai építészek a haditechnikai fejlődésnek megfelelően folyamatosan tökéletesítették erődépítési terveiket. A 16. századtól a 19. századig 6 nagy erődítési periódust különböztetünk meg: az ó- és újolaszt, az ó- és új németalföldit, az ó- és újporoszt (illetve újnémetet és újosztrákot). A legtöbb megmaradt erődítés több korszak technikai megoldásait őrizte meg, mivel a fegyverzet fejlődéséhez a hadászati építésben állandóan alkalmazkodtak (Engels, F. 1859). A németalföldi erődépítészet legimpozánsabb példája a Groningen melletti Bourtange erődítménye (17. ábra). A kizárólag földből készült erődrendszer a nyolcvanéves háború idején, 1580 és 1593 között épült Orániai Vilmos herceg utasítására, hogy a spanyolok által elfoglalt Groningent elvágják a külvilágtól. A széles vizesárok előtt alacsony védőgátat (faussebraie) építettek és számos külső védművel (koronás bástyasáncok /Kronwerk/, háromoldalú sarokbástyák /Hornwerk/) erősítették meg (http://www.netzwelt.de/lexikon/festung.html).

34 17. ábra. Bourtange erődítménye (Forrás: A 17. század leghíresebb és legproduktívabb erődítmény-tervezője a francia Sébastien le Prestre de Vauban marsall ( ) volt, aki a korábbi évszázadok erődítési újításait a legösszetettebb, legváltozatosabb, mértanilag gondosan megkomponált és a földrajzi adottságokhoz a legmesszebbmenőbben alkalmazkodó védelmi rendszerekben teljesítette ki. Leghíresebb alkotása az általa tervezett 300 franciaországi erődítmény között az között épített elzászi Neuf Brisach (Neubreisach) (18. ábra). Mivel a várost a Rajna alluviumára építették, kiváló lehetőséget kínált arra, hogy az ideális erődítményformát valósítsák meg. A nyolcszöget formáló, sakktáblaszerűen felosztott várost vizesárkok és csillagalakban elhelyezkedő, alig kiemelkedő bástyák vették körül. A külső oldalon az enyhén emelkedő glacis-val kezdődik az erődítményrendszer, amely után út és árok következik, majd ezután emelkedik a glacis legmagasabb pontjánál alig magasabb erődfal. Ez a középkoritól eltérő lapos kiképzés kiváló védelmet nyújtott a korabeli tűzerővel szemben.

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA

DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA Szabó Máté DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA A Pécsi Tudományegyetem, Pécsi Légirégészeti Téka a Culture 2000 program keretén belül együttműködést kötött három erdélyi múzeummal (Marosvásárhelyi Megyei

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Hollandia szélmalmai

Hollandia szélmalmai Hollandia szélmalmai Több egymást követő újítás eredményeképpen a szélmalmokat alkalmassá tették másféle ipari alkalmazásra is olyan vidékeken, ahol gyakran fújt szél. Ilyen volt a gabona őrlő malom, fűrészmalom

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 1/9 Dokumentáció A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 2/9 1.0 AZ INGATLAN ISMERTETÉSE Az ingatlanok elhelyezkedése, megközelíthetősége Az értékelt ingatlanok Magyarország Dél-Dunántúli

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István 2351 Alsónémedi, Ócsai út, hrsz. 2405/4 A beruházás rövid ismertetése A beruházás előkészületei már 2003.

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #6 KISKŐRÖS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 28. BEÉPÍTETT INGATLAN Hrsz.: 2715 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete Az értékelt ingatlan Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön helyezkedik el. A város

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Koncepció, műszaki leírás

Koncepció, műszaki leírás Koncepció, műszaki leírás Helyszín, adottságok: A tervezési helyszínről kilátó nélkül is megfelelő panoráma nyílik mind a Velencei-tóra, mind a Velencei-hegység, Nadap irányába. A tó felöl nézve a Bence-hegy

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 229 235. A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ BERÉNYI ISTVÁN JAZYGIA AS A CULTURAL LANDSCAPE Abstract The paper summarises the history and development of the cultural landscape

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta

Részletesebben

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)

Részletesebben

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása.

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. Komolló község Háromszék vármegye déli részében, Sepsiszentgyörgytől 10 km.-re a Feketeagy jobb partján terül el. A Feketeügy másik partján húzódik a komollói

Részletesebben