Ilyés Zoltán - Pozder Péter. Kiegészítő jegyzet az Antropogén tájformálás című tanegységhez. Készült a HEFOP támogatásával 2006.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ilyés Zoltán - Pozder Péter. Kiegészítő jegyzet az Antropogén tájformálás című tanegységhez. Készült a HEFOP támogatásával 2006."

Átírás

1 Ilyés Zoltán - Pozder Péter A HADÁSZAT ÉS A HONVÉDELEM ANTROPOGÉN GEOMORFOLÓGIAI EMLÉKEI Kiegészítő jegyzet az Antropogén tájformálás című tanegységhez Készült a HEFOP támogatásával áprilisjúniusban Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék Eger, 2006

2 1. A hadászat antropogén geomorfológiai formáinak besorolási kérdései A hadászat, honvédelem hatására létrejött antropogén formákat általában kialakításuk, kialakulásuk, illetve funkciójuk szerint két nagyobb csoportba lehet besorolni. Egyfelől a stratégiai pontok, falvak, városok, régiók védelmét szolgáló létesítmények (sáncok, erődítményvonalak, földvárak, hadi utak, katonai repülőterek stb.) a preventív célú hadászati morfológiai formákhoz sorolhatók. Az így létrehozott védvonalak, erődítmények stb. megelőző, védekező szerepűek, többnyire békeidőben, szisztematikusan, meghatározott stratégiai, hadvezetési koncepciók alapján, megtervezett módon épültek ki, tükrözve az adott kor technikai színvonalát. Másfelől a háborúknak is jelentősek a közvetlen geomorfológiai hatásai: a hadászati tevékenység révén több hatás együttes érvényre jutásával degradált területek alakulnak ki. A bombák, aknák, gránátok becsapódásával kisebb-nagyobb negatív és pozitív formák jönnek létre, amelyek tükrözik a robbanóanyag nagyságát, rombolóerejét, illetve ballisztikai tulajdonságait. Maradandóságuk (perzisztenciájuk), láthatóságuk függ a talaj és az alapkőzet fizikai tulajdonságaitól, az éghajlattól, a vegetációtól, a reliefenergiától, valamint a későbbi területhasználati módtól és intenzitástól. A robbanások különösen magashegységi környezetben változatos gravitációs mozgásokat válthatnak ki a gravitációs kőpergésektől a hegyomlásokig. A katonai tevékenység nyomán mozgó hatalmas mennyiségű muníció, technikai eszköz emberi, állati és gépi mozgatása sokféle kvázitermészetes folyamatot 1 indíthat el. A taposás révén mikroformák, a szállítás során lineáris formák jönnek létre, tömegmozgásos folyamatok indulhatnak be, az arid, szemiarid területeken felerősödhet az eolikus anyagszállítás és felszínformálás stb. (Nir, D. 1993). A hadászati tevékenység során más természetű technikai-antropogén formákban is keletkezhetnek károk, így 1 Mortensen nyomán kvázitermészetesnek tekintjük azokat a folyamatokat, amelyek ha az ember az előfeltételeiket már megteremtette, hosszú ideig tisztán természeti törvényszerűségek szerint zajlanak. Ebben tehát a természetes felszínformáláshoz hasonlít, attól azért különbözik, mert a valóságban emberi hatás következtében indult be és gyakran annak révén marad fenn (Mortensen, H. 1954/55).

3 vasúti töltésekben, utakban, alagutakban, gátakban, duzzasztóművekben, csatornákban. A háborús romok eltakarítása, a törmelék összehordása nyomán Európa-szerte törmelékhegyek jöttek létre. Egyik előbbi két csoportba sem sorolhatók igazán a katonai gyakorlótereken bekövetkező antropogén morfológiai változások, hiszen ezek megtervezettségéhez, lokalizáltságához nem fér kétség, ugyanakkor a lőgyakorlatok során mégis az éles, bár imitált harci tevékenység formálja a felszínt, s mindez huzamosan egy viszonylag kis területen történik, a formákat újra és újra megújítva. A hadászat antropogén morfológiai elemeinek elkülönítését és besorolását megnehezíti, hogy legtöbbjük egyéb épített, technikai elemekkel kombinálódik. Már az Árpád-kori sáncokat és a korai földvárakat is cölöpépítményekkel kombinálva, vagy földdel kitöltött boronaszerkezetekkel építették, a középkori kővárak építése is jelentős kőzetanyag és föld mozgatásával, áthalmozásával történt, a sáncokat sok helyen kő- és téglaépítményekkel erősítették meg. A 20. században a bunkerek, erődítésvonalak tekintélyes része vasbetonból készült, de végleges formájukat tekintélyes földmunkák révén kapták: tetejükre vagy oldalukhoz jelentős mennyiségű földet hordtak, meredek rézsűket alakítottak ki, a tankcsapdákat, vizes árkokat kibetonozták stb. A fentiekből következően a művészet- és építészettörténet, a műemlékvédelem és a régészet kutatási módszereinek és dokumentációinak bevonásával lehet teljes képet kapni egy-egy hadászati-védelmi funkciójú antropogén morfológiai elemről. A tájföldrajz kultúrföldrajzi iránya hagyományosan afelé hajlott, hogy a tájat mint palimpszesztet olvassa, azaz a különböző korok tájképi tanúit, reliktumait (survivals) felfedezze, kronológiailag rendszerezze és méltassa a mai kultúrtáji képhez való hozzájárulásukat. A palimpszeszt olyan kézirat, amelyről a régebbi írásokat egyszer vagy több alkalommal már lekaparták és újraírták. Az ily módon részletekben és gyengén megmaradt régebbi írásokat speciális módszerekkel lehet láthatóvá tenni, olvasni. A palimpszeszt metafora találóan utal

4 általában a kultúrtáj történeti fejlődésére és morfogenetikai megközelítésére, a kultúrtáj történetének rétegenkénti rekonstruálási lehetőségére (Hard, G. 1973). A vizsgált történeti tanúk térben és időben nagyon változó funkcióban, mennyiségben és minőségben maradtak fenn. Vizsgálatukban hagyományosan kiemelkedő szerepet tulajdonítottak az antropogén morfológiai vizsgálatoknak (Hard, G. 1973, Schlüter, O. 1926). Az átfogóan és némi túlzással haditájnak, védelmi- vagy gyepűtájnak nevezhető kultúrgeomorfológiai tájtípusban nagyobb sűrűségben vannak jelen a honvédelemhez, határbiztosításhoz, katonai stratégiához kötődő elemek (Bondarcsuk nyomán Erdősi F. 1969). Ezeket a tájakat, tájrészleteket egyfajta hadászati palimpszesztnek is tekinthetjük. Az antropogén geomorfológiának nagy szerepe lehet a reliktumként, erősen roncsolt, nehezen felismerhető formában megmaradt emlékek felismerésében, kataszterezésében (ld. légi régészet) (Gojda, M. 2000). Külön kérdésként tételeződik a tudományos szempontból meglehetősen elhanyagolt berobbantott bunkerek, romos védelmi létesítmények besorolása. A szakemberek által még továbbgondolandó probléma, hogy vajon az építmények anyagát, státuszát, állagát tekintve hol húzódik az a határ, amelyen túl már az antropogén geomorfológia vizsgálati illetékessége (is) érvényesül? A kérdést interdiszciplináris módon megoldani látszik az a németországi szabályozás, amely az elpusztult építmények helyeit, mikrodomborzati nyomait mint régészeti lelőhelyeket és felszín alatti történeti emlékeket (Bodendenkmal) védi. 2. A védelem késő bronzkori és vaskori emlékei Úgy Nyugat-Európában, mint a Kárpát-medencében a védelem korai, már a terepen is jól felismerhető morfológiai emlékeihez tartoznak a késő bronzkori és vaskori földvárak, sáncok. Magyarországon az egyik legjobban feltárt ilyen telep a Soproni-hegységben, a Várhely (Burgstall) (483 m) gerincén található i. e. 4-6 századi hallstatti korú illír telep és földvár. A várhelyi fősáncok területét 38

5 katasztrális holdra becsülik, amelyet a m hosszú lejtősödésű, 11 m széles árokkal kísért 8 m magas fősánc 2 km hosszban vesz körül tojásdad alakban (Thirring G.-Heimler K. 1935, Bella L. 1891, 1894). Hasonló földvárat épített az i. e században a Mecsek vidéket megszálló urnasíros kultúra népe, amely a Jakab-hegyen 6-8 m magas földsáncokkal védett várat, erődített települést hozott létre. Az erődített település a Zsongor-kő és a Babás szerkövek felől (D, DNY) a meredek perm-alsótriász sziklafalak miatt szinte megközelíthetetlen volt, ezért a sánc ezen az oldalon csak 1,5-2,5 m magas (Karádi K.-Dr. Oppe S. 1979). Az újabb kelta (i. e sz.) védelmi funkciójú sáncokhoz tartoznak az ún. négyszögletű sáncok (Viereckschanzen) (1. ábra). A földhányásból és árokból álló, többnyire keleti irányú kapuval ellátott építmények nemritkán elérik a 4 méteres sáncmagasságot és a 2 méteres árokmélységet. Többféle elgondolás született a négyszögletű sáncok funkciójáról: többen kultikus szerepüket hangsúlyozták, újabban előkelőségek udvarainak, majoroknak tekintik őket, amelyek fontos helyet foglaltak el a kelta településtájban. Wieland a kelta sáncokat egykori alsófokú központoknak tekinti (Wieland, G. 1999). A sáncok elterjedési területe a francia atlanti partvidéktől Csehországig húzódik, legjelentősebb sűrűsödése Baden- Württembergben és Bajorországban van (289 darab) (Irlinger, W. é. n.).

6 1. ábra. Négyszögű kelta sánc légifelvétele Dornstadtnál (Donau-Ries-járás). A sánc két sarka fedetlen, a sáncon lombos fák és vörösfenyők nőnek, a belső udvarban lucfenyők (Forrás: Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege, Luftbildarchäologie, Foto: K. Leidorf nyomán közli: Irlinger, W. é. n.) 3. A Föld leghatalmasabb védelmi építménye: a Kínai Nagy Fal A több mint 2000 évig épült Kínai Nagy Fal az ember által létrehozott, hosszát és felhalmozott anyagtömeget tekintve is legnagyobb építmény a világon. Állítólag a világűrből is lehet látni szabad szemmel, ez azonban erősen függ a légköri, időjárási viszonyoktól. A építmény 7240 km hosszúságban, a Pekingtől keletre fekvő partvidéktől egészen az észak-nyugati Kanszu tartományig húzódik, helyenként több párhuzamos vonalon. Nemrégen fedezték fel a Lop-Nor-tó környéki részeit, a jelzőtornyok egészen Kasgarig nyomozhatók, itt az egykori Selyemút biztonságát szolgálta. Főfalnak egy 2400 km hosszú szakaszt tekintenek.

7 A kínai nagy fal első szakaszának építésére i.e tól i.e 223-ig terjedő időszakból vannak adatok. Fontos építési periódus kezdődött az i. e között, a Csin-dinasztia uralkodása alatt, amikor is az északi támadó nomád népek mindenekelőtt a hsziung-nuk (hunok) ellen védekeztek. A fal és az ott állomásoztatott véderő egyben akadályozta, hogy a nomádok és a földművelők közötti status quo megbomoljon és nagyobb földműves tömegek a nomád életformára térjenek át. A korábban meglevő falmaradványokkal ellentétben ez a fal már nem a völgyekben, hanem a hegygerinceken futott és nagy részben terméskőből épült. A fal Pekinget körülvevő szakaszait a Ming-dinasztia idején, 1368 és 1644 között a mongolok ellen építették égetett téglából és terméskövekből, szintén a hegygerincek vonalát követve, amely rendkívül időigényes volt és nagy munkaerő-ráfordítást igényelt. A fal egyes részeit a kommunista uralom kezdete (1949) óta restaurálták, de jelentős szakaszai vannak igen rossz állapotban. A közelében levő falvak sok helyen az építkezésekhez kőforrásnak tekintik és az útépítésre is sokat használtak fel a fal anyagából. A Nagy Fal változó méretekben, technikákkal és építőanyagokból épült, de mindenhol általános mondható a trapéz alakú keresztmetszet. Az építmény védelmi képességeit erősítendő egyes szakaszoknál külső árkokat, sáncokat ástak. Peking környékén a falak 4-8 m szélességűek, átlagosan 7-8 m magasságúak, néhány 100 méterenként 12 m magas őrtornyokat emeltek. Becslések szerint a Kínai Nagy Falon kb őrtorony épült és további jelzőtoronnyal biztosították a kommunikációt. Az ún. földfalak tapasztott löszből vagy agyagból épültek, a humidusabb területeken az erózió ezeket sok helyen szinte teljesen eltüntette, lealacsonyította. A nyugati területeken a falat nádszárak és tamariszkusz ágak, valamint homok és kavics váltakozó egymásra rétegzésével, majd a rétegek erős tömörítésével építették. Helyenként tapasztott agyagot is használtak, amelyet az állékonyság érdekében szalmával, rizzsel kevertek. Az arid területeken ritkán fellépő csapadék

8 és a jelentős felszínformáló hatást gyakorló defláció ellenére a falak 2000 év elmúltával helyenként 3 m magasak és 4 m szélesek. A Kanszu tartományban jó állapotban megmaradt falszakaszok jelentős részét löszből építették a 14. században. Az építkezéshez felhasznált löszt először megrostálták, hogy ne tartalmazzon nagyobb kavicsokat, konkréciókat, majd kőlapokra tették és a napon hosszan szárították, hogy a fűmagvak ne csírázhassanak ki és így ne károsítsák a falat. A falépítés előtt a löszt lenrostokkal, mészkővel és rizsenyvvel keverték és úgy tapasztották. Az így megépített falszakaszokat ellenőrzésképpen 10 lépés távolságból nyilazták és ha abba akár egy nyíl is belefúródott, az érintett falszakaszt lebontották és újraépítették. A terméskőből, agyagtéglából épült falak nagy része viszonylag épen megmaradt. A Ming dinasztia idején használtak először téglát a falépítéshez: a Badaling körüli fal alapjául tonnás kváderkövek szolgáltak, a falakat szürkéskék téglából építették, a falak közötti rést földdel, kövekkel és mészkővel töltötték fel, amelyre 4-5 réteg téglát rétegeztek. Sok helyen a természetes, szálban álló sziklákat is felhasználták, beépítették a falba. A falaknál gondoskodtak az esővíz elvezetéséről is: kis csatornákat alakítottak ki és a fal belső (kínai) oldalán kőből készült vízköpőkkel vezették ki. A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség listájára (http://de.chinabroadcast.cn/other/grossemauer/homepage.htm; 4. A Római Birodalom védelmi célú építményeinek morfológiai emlékei: a limesek és római kori földsáncok Európában a kelta sáncok után a Római Birodalom védelmi célú építményei érdemelnek geomorfológiai szempontból is nagyobb figyelmet. Már a hódításokban részt vevő római csapatok is létesítettek a magukkal vitt sánckarókkal és szerszámokkal menettáborokat, időleges harcálláspontokat. A stabilizálódó

9 uralom és a további hódításokhoz szükséges hátország biztosítására erődített táborokat (castrum, castellum), őrtornyokat létesítettek, amelyek a Római Birodalom központilag tervezett védelmi vonalának, a limesnek a részét képezték. A többnyire téglalap alakú, és az ellenség felé a rövidebb oldalukkal néző katonai táborokat árkokkal és palánkokkal erősítették meg. Felszínalaktani szempontból a legjobban értékelhetők a limesek vonalában létrehozott árkok és földhányások. Európában az egyik leglátványosabb, az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, sok helyen morfológiailag is jól kivehető németországi limes. A Felső-Germániát és Raetiát a germánok támadásaitól védő, 584 km hosszú, 1000 őrtoronnyal és 100 castellummal kísért limes legjobb állapotban megmaradt szakaszai a Taunusban és Wetterau északi határánál találhatók (2. ábra). Itt a limes a középkorban települések közötti határként funkcionált és az egyes territóriumok védelme céljából tovább mélyítették, karbantartották őket.

10 2. ábra. A felső-germániai és a raetiai limes vonala a mai Németországban (Forrás: A limes magyarországi szakasza, a Duna vonalában húzódó pannoniai (Pannonia superior és inferior) limes a rendszeres markomann és szarmata támadások miatt Római Birodalom egyik legjobban megerősítette limese lett. A két Pannoniában a védelmi létesítménynek (táborok, őrtornyok) jó része a Duna mentén helyezkedett el, beleértve a Dunát végigkísérő limes-utat is. A Duna későbbi folyásirány-változásai és a folyamszabályozások jelentősen pusztították az erődítményeket és az őrtornyokat. A római építmények megmaradása középkori és újkori beépülésüktől is függött, így pl. a hatalmas komáromi erődrendszer csaknem

11 minden római nyomot megsemmisített. Nyergesújfalu (Crumerum) castellumának maradványait a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc csapatok által épített grandiózus földsáncok szinte teljesen eltüntették. A magyarországi limes kutatások a 19. századtól egy sor őrtorony (burgus), erőd (castellum) nyomát mutatták ki terepbejárások, ásatások, majd később légifelvételek segítségével. Ezek többnyire falcsonkok, falromok formájában, sokszor bőséges cserép- és téglamaradványokkal jelzett antropogén geomorfológiailag is értelmezhető pár méteres kiemelkedések, helyenként az árkok gyűrűs vonalai is felismerhetőek. Almásfüzitő és Dunaújváros térségében jellegzetesek a rombusz alaprajzú és hasonló formájú árkokkal körülvett őrtornyok (Visy Zs. 1989). A 120 km hosszan Skócia és Anglia határa közelében húzódó Hadrianus fal (Hadrian s Wall) a felső-germániai-raetiai limeshez képest jobban megerősített védelmi vonal volt, amely a skót piktek ellen készült i. sz ban és a Római Birodalom északi határát képezte Britanniában. A fal eredetileg átlagosan 3 m széles és 4-5 m magas volt, a fal mentén 14 római támaszpont és számtalan őr- és jelzőtorony helyezkedett el. A Hadrianus-fal északról-dél fele haladva egy glacisval kezdődött, majd egy mély árok következett, amelybe kihegyezett cölöpöket helyeztek. Ezt követte maga a fal, amelynek keleti fele teljes egészében kőből, nyugati fele az őrtornyok kivételével földből készült. Ezután következett a hadi út, majd a sánc (vallum), amely két nagy gátból és a köztük elhelyezkedő árokból állt. A jelentős turisztikai vonzerőt képviselő Hadrianus falat 1987-ben nyilvánították az UNESCO Világörökség részévé (http://www.calsky.com/lexikon/de/txt/h/ ha/hadrianswall.php). A Dobrudzsában három vonulatban húzódó Trajanus sáncai (Valul lui Traian) nem római emlékek, hanem a században készültek a bizánci uralom idején (http://en.wikipedia.org/wiki/trajan's_wall). A sáncok nyomai ma is láthatóak Constanţa és a Duna között, az 1828-as és 1852-es orosz-török háborúban is használták ezeket védelmi vonalként. A Dél-Besszarábiában (Moldovai Köztársaság és Ukrajna) húzódó alsó és felső földsánc építését is sokan

12 Trajanusnak tulajdonítják, más vélemények szerint géta-dák és más törzsek között húzódó demarkációs vonalak voltak (Croitoru, C. 2002). Az alföldi Csörsz-árkot (helyenként Ördög-árok) a szarmaták építették Constantinus császár kezdeményezésére, a római birodalom segítségével i. sz között. A több száz kilométer hosszú erődvonal az Erdély felől, a Kárpátokból érkező gótok (más vélemények szerint a dákok) elleni védelem céljából épült. A védvonalat hosszas csatározások nyomán a 378-as hadrianopolisi ütközet után feladták, amely így fokozatosan funkcióját vesztette. Az egykori hatalmas földsáncok maradványai többfelé megtalálhatók az Alföldön, a szarmaták az árkokat 2-4 m mélyre és 5-9 m szélesre ásták, a töltéseket 7-10 m széles alapra, 2,5-3 m magasra emelték. Több helyen 2-3, sőt egyes területeken 4 egymással hozzávetőlegesen párhuzamos, 3-15 km távolságban futó sáncvonalról van szó, amelyek az Alföldet kb. 550 km hosszan övezik É-ról és K-ről, mintegy km 2 -nyi területet téve védhetővé (3-4. ábra). A Csörsz-árok kialakításához kb. 15 millió m 3 földet kellett megmozgatni. Helyenként a folyók futása is alkalmazkodott a sáncokhoz (Csörsz-Tarna és a Gyöngyös Jászárokszállás és Visznek között) (Darin S. é. n.; Frisnyák S. szerk. 1988, Marjai M. 1965). Lipszky János 1806-os térképén Römer Schanze Aggeres Romani néven van feltüntetve a Maros vonalától D-re, a Bánátban a Csörsz-árkával rokon két párhuzamos sáncvonulat (5. ábra). A 20. század közepétől meginduló nagyüzemi táblásítás és talajművelés többet ártott a sáncoknak, mint az előző másfél évezred. Nyomvonala ma már csak helyenként, kis szakaszokon ismerhető fel. Hasonló sáncok ismerhetők fel a Kiskunság D-i részén és a Bácskában, ezekről Luigi Ferdinando Marsigli, Savoyai Jenő hadmérnök ezredese is hírt adott Danubius Pannonico-Mysicus című 1726-ban megjelent munkájában. Az avarok által létrehozott és a korabeli frank forrásokban is említett avargyűrűk (hring, ring) régészeti bizonyítékait mindezidáig nem találták meg, valószínűsíthetően őskori, illetve római kori földvárak és sáncok voltak (König F ; Ricz P. é. n.).

13 3. ábra. Az alföldi sáncrendszerek az i. sz században (forrás:visy Zs.1989)

14 4. ábra. Az Ördög-árok rekonstruált részlete a Debreceni Nagyerdőben, a Vámospércs felé vezető út déli oldalán, a Zsuzsi erdei kisvasút Csere-erdő megállójánál. A sáncon való átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták (Forrás: 952&show_logs=i)

15

16 5. ábra. Részlet Lipszky János 1806-os térképéről. A Marostól D-re két szarmata sánc húzódik: a nyugati Temeshidegkút, Hidasliget, Temesvár, Denta, a keleti Lippakeszi, Felsőbencsek, Temesremete, Felsősztamora, Berekkutca, Temesbökény, Kiszsám, Versec, Gerebenc vonalában. 5. A középkor védelmi építményei a Kárpát-medencében Az Árpád-kori védelmi építmények közé sorolható a tévesen Római sánc -nak is nevezett Vasvári sánc a Rába völgyétől indul és Hegyhátszentpéter községtől K-re húzódva éri el a Sárvíz völgyét. A NY-i betörésektől védő 8 km hosszú, nagyjából É-D-i irányú védmű nagyon jó állapotban maradt meg (6-7. ábra). A régészeti kutatások tanúsága szerint a védelmi vonalat eredetileg 6-7 m szélességű 2-2,5 m mélységű árok övezte. A sánc teljes hosszában csak egy helyen volt átjáró, ez a keskeny (3-4 m széles) ún. Vaskapu, amelyet a Római katonák útja nevű, Székesfehérvárt Stájerországgal, Karintiával és Itáliával összekötő stratégiailag fontos útnál létesítettek. A sánc két periódusban épült: először egy 6 m széles, 2 m magas töltés épült fel, melynek anyagát döntően az árokból kiásott föld szolgáltatta. Ezen az árok felőli oldalon egy kb. 2,5 m széles függőleges falú fa kamraszerkezet állt, melyet földdel töltöttek ki. (Ez később vörösre égett át, ezért ezt a sánctípust az ún. vörös sáncokhoz sorolják; ld. pl. még a Sopronban feltárt vörös sáncot). A fa védmű elégése, illetve elkorhadása nyomán a töltés belső oldalára újabb nagyobb mennyiségű sárgás színű földet halmoztak, jelentősen magasítva és szélesítve az eredeti töltést (8-9. ábra). Hasonló szerkezetű a Szlovéniában és Ausztriában futó Mura vidéki sánc, amely a Muránál Petancji községnél kezdődik és az ausztriai Zeltingnél ér véget (10. ábra). Az egykori országhatár a sánc előterében húzódott. Mindkét sánc a DNY felől érkező német támadások ellen védett és az oklevelek, régészetileg feltárt kerámialeletek alapján a kalandozásokat lezáró augsburgi vereség (955) után létesült a században és

17 védelmi feladatát a 12. századig teljesítette. Az említett sáncok beilleszthetők az Árpád-kori Magyarország gyepűrendszerébe: mind a belső mind a külső védelmi vonalat a természeti adottságok kiaknázásával építették ki. Így a Vasvári sánc beilleszkedett a Rába, Vasvári sánc, Sárvíz, Zala, Kisbalaton, Nagyberek, Somogyvár-Dombóvár belső védelmi vonalba (11. ábra) (Kiss G.-Tóth E. 1987).

18 6. ábra. A vasvári sánc és a Katonák útja Vasvár közelében (forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987) 7. ábra. A vasvári sánc részlete (Forrás: taj_varos_ep_keppar/vasvari_sanc1_p.htm)

19 8. ábra. A Vaskapu alaprajza és a sánc és az árok metszete a Vasvári sáncon (Forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987)

20 9. ábra. A vasvári sánc metszetei a Vaskaputól északra és délre ( Forrás: Nováki Gy nyomán Kiss G.-Tóth E. 1987) Jelmagyarázat: 1. szürke föld; 2. sárgásszürke föld; 3. szürkésfekete föld; 4. barna föld; 5. fekete föld; 6. halványpirosra égett föld; 7. fekete iszapos föld; 8. szürkére égett föld; 9. vörösre

21 égett föld; 10. sárga kavics; 11. sárgás agyagos föld; 12. faszenes sárga föld; 13. újkori kavicsos útfeltöltés; 14. kavicsozott útfelszín; 15. a metszetek határa

22

23 10. ábra. A Mura vidéki sánc térképe (Forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987) 11. ábra. Az Árpád-kori védelmi rendszer lineáris védvonalai a Dunántúlon (Forrás: Kiss G.-Tóth E. 1987)

24 Hasonló védelmi vonalként értelmezhetőek a székelyföldi töltésvonalak (Rika, Kakasbarázda, Kakasborozda, Ördögárka, Ördögbarázda, Hadak Útja, Ördög útja, Rapsonné útja.). A nagyjából É-D-i irányú töltésvonulat a Görgényihavasok és a Hargita nyugati fennsíkjain (Hargita-fennsík - Láz), majd a Persányihegység ÉK-i lejtőjén húzódik, nagyjából 100 km hosszan Zetelakától Lövétén és az Alsórákosi-szoroson át a Krizbai-vár mellékéig (12. ábra) (Gyárfás I. 1870, Orbán B , Téglás G. 1896, 1905). A határvonulat a korábbi vélekedések ellenére nem római korú, hanem a kora Árpád-kori kelet-magyarországi védelmi rendszer része volt (Dr. Ferenczi I. 2000, Oláh-Gál E. 1998). A töltés előtt, illetve mögött egész sor mészhabarcskötésű vár sorakozik: a parajdi Rapsonné-, a firtosváralji Firtos-, a székelyvarsági Tartód-, a székelyudvarhelyi Budvár-, a homoródoklándi Kustaly-, a felsőrákosi Réka-, az alsórákosi Mihály- és Tepő-vára ( ábra). A várak kora Ferenczi István régészprofesszor szerint egyezik a töltések korával. Ezek a 11. század végén és a 12. században keletkeztek, amelyet a sáncokból előkerült kora középkori kerámiatöredékek is igazolnak (14. ábra) (Dr. Ferenczi I. 2000, Dénes I. 2000).

25

26 12. ábra. Dél-Kelet Erdély kora középkori védelmi vonalai és mészhabarcs kötésű várai (Forrás: Dénes I. 2000)

27

28 13. ábra. Az alsórákosi Olt-szoros várai és töltésvonalai (Forrás: Dénes I. 2000) 14. ábra. A Kakasbarázda egyik átvágásának kissé torzított, kicsinyített rajza és rekonstrukciója (Forrás: Dr. Ferenczi I. 2000) A Kakasbarázda mellett említhető még a Háromszéken a Feketeügytől kezdődő a rétyi Nyíren keresztül, Lisznyó-patakán és a bikfalvi erdőkön át a Köszörűs-hegyig futó mindmáig bizonytalan datálású Honárka (Hunárka, Óriások útja), melynek vonaláról Orbán Balázs adott részletes leírást, jelezve, hogy a helyiek szerint a távolabbi Piliske (Nyén) hegyén újra felbukkanó sánc összefügg a Bodzai-szorosnál levő Papok-sáncával (Orbán B ). A Tatárhányás a Tömös-völgyét védte évszázadokon keresztül. A Bácsfalu feletti Veresútnál kezdődik és a szoros torkolatát egész szélességben

29 átszeli. E töltés hossza közel 900 m, alapszélessége 24,5 m, magassága 7,5m. Az útbevágások és az 1990-es években kivitelezett hídépítés miatt a Tatárhányásnak mára csak mintegy 30%-a maradt meg (Bencze M. 1998). A korai magyar állam védelmi rendszerének további látványos elemei közé tartozik a nagyszámú, viszonylagos épségben megmaradt földvár (Szabolcs, Doboka, Tiszaalpár, Abaújvár, Borsod, Kurszán vára stb.) (Bóna I. 1998). Közülük nagyságban, attraktivitásban az egykori ispánsági központ, a szabolcsi földvár emelkedik ki (15. ábra). A közel 800 m hosszú szabálytalan háromszöget formázó, m, helyenként m magas földvár sáncainak kialakításához hatalmas tömegű fagerendát használtak fel. Mai térfogata a becslések szerint m 3 (Frisnyák S. 1990). 15. ábra. A szabolcsi földvár (Forrás: ) Látványos földerődítmény a Garam völgyében, Bényben (Bíňa) a 10. század közepe után létrehozott hármas sáncrendszer, amely Szent István katonai

30 tábora lehetett. 2 A Garam természetes védelmi vonalát is felhasználó külső sánc teljes hossza 2750 m és 107,58 ha-t zárt körbe, a középső sánc hossza 1350 m, 42,58 ha területet határolt, a legbelső ma már alig látható árok 1050 m hosszú volt és kb. 15,6 ha területet védett (http://mars.elte.hu/varak/terkep+lista2.php). A hadászat lineáris morfológiai elemeihez sorolhatók még a középkori és kora újkori csatamezőkre vezető hadiutak fosszilis nyomvonalai (Denecke, D. 1969). A Tatárjárás után Magyarországon nagyarányú kővár-építés indult meg. A központi hatalomnak akár saját befolyása csökkenése árán is érdeke volt, hogy a főurak is nagyobb kővárakat építsenek az ország védelmi képességének növelésére. A második nagyobb várépítési hullám a 16. században, a mohácsi vereség után indult meg, amikor a török expanzió megakadályozására a bécsi haditanács elrendelte a magyar várak megerősítését és a végvárrendszer kiépítését. A törökkel vívott harcok során, majd a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni, osztrákok által foganatosított preventív várrombolások nyomán jelentős részük rommá vált. A középkori és újkori kővárak, erődítmények, citadellák, őrtornyok, kőfalak és romjaik hagyományosan a műemlékvédelem és régészet illetékességi körébe, az épített kultúrtáji elemekhez sorolandók. Ezen építmények romjait rejtő terepdomborulatok, az építőkő kitermelése révén létrejött negatív formák, a járulékosan vagy önállóan épített földhányások, sáncrendszerek, földerődítmények vizsgálata azonban az antropogén geomorfológia feladata is. 6. Az újkori erődítések antropogén geomorfológiai emlékei Az antropogén geomorfológia szempontjából érdeklődésre tarthatnak számot a különféle újkori földsáncok és a földből épült redout-ok. Az újkori földsáncolások 2 Egyes vélemények szerint ez Marcus Aurelius császár kvádok elleni határerődítménye volt.

31 elsődleges katonai szerepe a lövedékek felfogása, illetve hatásuk gyengítése volt. Az ellenséges tűzerő iránya szerint a földből épített fedezékekre más-más megnevezést használtak (pl. mellvéd, harántgát, hátvéd). A sánc fő részeit a mellvéd, a lőpad, a belső árok, a külső árok és a glacis (síkozat) képezte (16. ábra). Ezek természetesen nem mindenhol épültek ki ilyen teljességben, a mindenkori hadászati helyzet, a rendelkezésre álló idő hossza befolyásolta a sáncok szerkezeti összetettségét. Eredeti formáik felismerését a későbbiekben végbement felszínalakító folyamatok is megnehezítik.

32 16. ábra. Az újkori sáncok szerkezete (Forrás:

33 A redout-ok (redut) olyan 4-5 oldalú zárt sáncok, amelyek erősebb lövegek tüze ellen nyújtanak védelmet. Nagyságuk a megszálló csapatok erejétől és a lövegek számától függ, általában 1-2 század gyalogság és 4-8 tábori löveg részére készültek. A földből készült sáncok, sáncrendszerek építésénél a kőből készült várak a mindenkori haditechnikához, ballisztikai adottságokhoz alkalmazkodó formáit látjuk megismétlődni. A 16. századtól a hadmérnökök, katonai építészek a haditechnikai fejlődésnek megfelelően folyamatosan tökéletesítették erődépítési terveiket. A 16. századtól a 19. századig 6 nagy erődítési periódust különböztetünk meg: az ó- és újolaszt, az ó- és új németalföldit, az ó- és újporoszt (illetve újnémetet és újosztrákot). A legtöbb megmaradt erődítés több korszak technikai megoldásait őrizte meg, mivel a fegyverzet fejlődéséhez a hadászati építésben állandóan alkalmazkodtak (Engels, F. 1859). A németalföldi erődépítészet legimpozánsabb példája a Groningen melletti Bourtange erődítménye (17. ábra). A kizárólag földből készült erődrendszer a nyolcvanéves háború idején, 1580 és 1593 között épült Orániai Vilmos herceg utasítására, hogy a spanyolok által elfoglalt Groningent elvágják a külvilágtól. A széles vizesárok előtt alacsony védőgátat (faussebraie) építettek és számos külső védművel (koronás bástyasáncok /Kronwerk/, háromoldalú sarokbástyák /Hornwerk/) erősítették meg (http://www.netzwelt.de/lexikon/festung.html).

34 17. ábra. Bourtange erődítménye (Forrás: A 17. század leghíresebb és legproduktívabb erődítmény-tervezője a francia Sébastien le Prestre de Vauban marsall ( ) volt, aki a korábbi évszázadok erődítési újításait a legösszetettebb, legváltozatosabb, mértanilag gondosan megkomponált és a földrajzi adottságokhoz a legmesszebbmenőbben alkalmazkodó védelmi rendszerekben teljesítette ki. Leghíresebb alkotása az általa tervezett 300 franciaországi erődítmény között az között épített elzászi Neuf Brisach (Neubreisach) (18. ábra). Mivel a várost a Rajna alluviumára építették, kiváló lehetőséget kínált arra, hogy az ideális erődítményformát valósítsák meg. A nyolcszöget formáló, sakktáblaszerűen felosztott várost vizesárkok és csillagalakban elhelyezkedő, alig kiemelkedő bástyák vették körül. A külső oldalon az enyhén emelkedő glacis-val kezdődik az erődítményrendszer, amely után út és árok következik, majd ezután emelkedik a glacis legmagasabb pontjánál alig magasabb erődfal. Ez a középkoritól eltérő lapos kiképzés kiváló védelmet nyújtott a korabeli tűzerővel szemben.

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Történelmi Háttér 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarország és Románia határát átrajzolták.

Részletesebben

A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica jelentősége

A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica jelentősége A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica jelentősége Visy Zsolt egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem DANUBE LIMES KONFERENCIA Tájékoztatás a világörökségi jelölésről Budapest, 2010. január

Részletesebben

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN Az 58 m 2 alapterületű két szintes 43. számú apartman Tribergben, a Feketeerdő szívében, egy szálloda komplexum 2. emeletén

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Balatonfelvidéki végvárak

Balatonfelvidéki végvárak A Balatonfelvidéken elszórva rengeteg végvár romját találhatjuk meg, nagyobb részüket elhanyagolt, pusztuló állapotban. A mûszaki karbantartás mellett a legfontosabb feladat ezen emlékek élõvé tétele,

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Koncepció, műszaki leírás

Koncepció, műszaki leírás Koncepció, műszaki leírás Helyszín, adottságok: A tervezési helyszínről kilátó nélkül is megfelelő panoráma nyílik mind a Velencei-tóra, mind a Velencei-hegység, Nadap irányába. A tó felöl nézve a Bence-hegy

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012.

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012. Dátum Időpont 14. 1. nap A nyírbátori, tákosi, csarodai református templomok meglátogatása. Annak rögzítése, hogy mi jellemzi ezt a vallást, mi a templomaikat. Megfogalmazzuk, miért ez a vallás az uralkodó

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Verona és az északitáliai

Verona és az északitáliai Verona és az északitáliai Erődnégyszög Hadmérnöktörténeti ismertek (BMEEOFTAV12) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Gelencsér Gergő

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Nagyváradi Sándor- M.Szabó Miklós- Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből

Nagyváradi Sándor- M.Szabó Miklós- Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből Nagyváradi Sándor- M.Szabó Miklós- Winkler László Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986 Az 1913-ban megindult kezdeményezésre Aszódon 1914. április 30-án megalakult

Részletesebben

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp.

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp. Cikkszám Cikk Fogy ár Zöldzónaár Turista térképek 353127110 Aggtelek-Gömör-Tornai-karszt turistatkp "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353126110 Bakony-Dél turistatkp.- Somló "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353121110 Bakony-Észak

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

Késő római kikötőerőd Dunakeszin

Késő római kikötőerőd Dunakeszin Késő római kikötőerőd Dunakeszin Kőhidy Márton Dunakeszi Széchenyi István Általános Iskola 2014.03.16. Dunakeszi legnagyobb látványossága, a késő római kikötőerőd Budapesttől északra, a Duna bal partján

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Szakmai önéletrajz Sófalvi András

Szakmai önéletrajz Sófalvi András Szakmai önéletrajz Sófalvi András Születési adatok: Székelyudvarhely, 1973.08.22. Tanulmányaim: 1979-1987: Felsősófalva, Székely Mózes Általános Iskola 1987-1991: Székelyudvarhely, Kós Károly Szakközépiskola

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán Képeslapok a Dunáról Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN

MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány Budapest 2003 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 5 A szerkesztők előszava 7 Lectori salutem 9 I. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

Az égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét.

Az égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét. A 2010. december 01.-én hatályba lépett MSZ 845:2010 szabvány 11. fejezete az égéstermék elvezető berendezések kitorkollásával kapcsolatban az alábbi előírásokat tartalmazza: Kitorkollás Építmény létesítése

Részletesebben

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c.

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. 1. feladat: Memória a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. A képek felmutatása után mondjuk az első

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Helyzetértékelés Nemzetközi kitekintés A golfozók és golfpályák alakulása

Részletesebben

Tervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó

Tervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó Budapest, VIII. Horánszky u 9. hrsz: 36617 az UTcai homlokzat felújítása Tornyai János:Felhők az Alföld felett Engedélyezési tervdokumentáció Megbízó: Társasház. Horánszky u. 9. Közös képviselő: Halász

Részletesebben

Február. Március. Program: Időpont: Részvételi díj: Április. Program: Időpont: Részvételi díj:

Február. Március. Program: Időpont: Részvételi díj: Április. Program: Időpont: Részvételi díj: Február Velencei karnevál NON-STOP Február 21-23. 16500 Ft/fő Velencei karnevál & Trieszt Február 21-23. 29900 Ft/fő Velencei karnevál Február 21-23. 35900 Ft/fő Velencei karnevál Február 28-Március 3.

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Fejlesztı neve: BOSNYÁKNÉ SZŐCS ERZSÉBET. Tanóra: A NAGY HÁBORÚ AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI. Állóháború lövészárok-hadviselés / állásháború

Fejlesztı neve: BOSNYÁKNÉ SZŐCS ERZSÉBET. Tanóra: A NAGY HÁBORÚ AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI. Állóháború lövészárok-hadviselés / állásháború Fejlesztı neve: BOSNYÁKNÉ SZŐCS ERZSÉBET Tanóra: A NAGY HÁBORÚ AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: Az első

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II.

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KAPCSOLATAINK Magyarország Baranya Békés Heves Veszprém Zala Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Franciaország Svédország Maine-et-Loire Värmland

Részletesebben

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.

Részletesebben