A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI KONCEPCIÓJA 1

2 A Mátészalkai kistérség befektetés-ösztönzési koncepcióját a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. készítette. A koncepció összeállításában közreműködtek: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. részéről Kósa Tímea, igazgató Filepné dr. Nagy Éva PhD, igazgatóhelyettes Deák Attila program menedzser, terület- és településfejlesztési szakértő Az adatgyűjtésben közreműködtek: Jászai Dániel Kocsis Anett Kovács András Tóth András A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás részéről Kovács Lajos, elnök Dr. Felföldi Botond, igazgató Csernyik Dóra, területfejlesztési menedzser 2010 Ez a dokumentáció a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket, valamint a megrendelőt illetik. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...5 BEFEKTETÉSI TRENDEK MAGYARORSZÁGON...11 HELYZETELEMZÉS A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Elhelyezkedés Természetföldrajzi adottságok Történeti tényezők Elérhetőség, főbb közlekedési tényezők A kistérség településszerkezete A GAZDASÁGI SZERKEZET ELEMZÉSE Ágazati szerkezet A gazdasági ágazatok teljesítőképessége Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor Turisztikai ágazat Kvaterner szektor (K+F) Vállalkozói struktúra A munkaerőpiac szerkezeti elemzése A HUMÁN ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE A demográfiai folyamatok alakulása Iskolázottság Jövedelemstruktúra Egészségi állapot Az információs társadalom szintje A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA A természeti környezet állapota Az épített környezet állapota A FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG ELEMZÉSE Műszaki infrastruktúra Üzleti infrastruktúra Társadalmi infrastruktúra A HELYI FEJLESZTÉSPOLITIKA EREDMÉNYEI A TÉRSÉGET ÉRINTŐ GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZEREK Interregionális határon átnyúló regionális együttműködések Vállalkozási övezetek, gazdasági övezetek Klaszterek SWOT ANALÍZIS A MEGCÉLZOTT BEFEKTETÉSI SZEGMENSEK AZONOSÍTÁSA VERSENYTÁRSELEMZÉS

4 1. VERSENYTÁRSELEMZÉS MÓDSZERTANA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK VERSENYKÉPESSÉG VIZSGÁLATA TERVEZÉSI KERETEK ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TERVEK MEGYEI FEJLESZTÉSI TERVEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERVEK STRATÉGIA MELLÉKLETEK

5 5 BEVEZETŐ

6 A gazdaságfejlesztés egy térség fejlesztésének legfontosabb eleme, olyan folyamatos tevékenység, mely az önkormányzati, a non-profit és profitorientált szektor együttes tevékenységének, egymásrautaltságának eredménye. A települési önkormányzat többnyire csak közvetett módon részese az adott országban működő gazdaságfejlesztési intézményrendszernek, a kormányzat, a regionális intézmények, a megyei önkormányzat, a vállalkozások, a gazdasági érdekképviseletek mellett. Ez a részvétel szerves kapcsolódást, koordinált eszközök alkalmazását kívánja, mely összhangban van a kormányzati gazdaságpolitikai és szabályozórendszer elemeivel, a regionális, a megyei fejlesztési koncepciókkal és a vállalkozói üzleti, befektetői prioritásokkal. A helyi gazdaságpolitika ma az általános térség- és településfejlődési törekvések, életszínvonal-növekedés mellett, alapvetően mint a vállalkozások piaci kudarcai számának csökkentésére és az induló vállalkozások támogatására irányuló tevékenységként jelenik meg. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy egy térség tartós megújulása, akár a külföldi tőke bevonása is csak ott lehet eredményes, ahol az agglomerációs előnyöket kihasználják, az ipartelepítések ráfűződnek a helyi kompetenciákra, a termelési bázisokra, azokkal valamilyen integrációra lépnek, építenek a helyi erőforrásokra, kötődnek a humántőkéhez, annak szakképzettségéhez, tapasztalataihoz, igénybe veszik a helyi szolgáltató funkciókat stb. Ennek megfelelően egy térség gazdasági fejlődésének négy feltétele van: - a térség munkaerő-kínálatának megfelelő minősége és motiváltsága (humántőke); - az innováció-releváns szolgáltatások fejlettsége, mint pl. képzés, tanácsadás, finanszírozó intézmények; - az információs piacok gyors elérésének lehetősége (technika, értékesítési és beszerzési piacok, konkurensek stb.) és - a mindezeken alapuló innovatív, dinamikus vállalkozások megléte. Egy térség gazdaságfejlesztésének meghatározó pillére a beruházások fogadási készségének és képességének kialakítása, a gazdasági, üzleti infrastruktúrának a fejlesztése, az innovatív kis- és középvállalkozások megfelelő inkubációja. Ez egyrészt a meglévő gazdasági infrastruktúra-elemek közötti kapcsolat javítását, a további fejlesztések összehangolását, a lehetséges specializációk meghatározását, másrészt az új fejlesztések megfelelő megalapozását kívánja meg. Az ipari parkok, inkubátorházak, iparterületek fogadókészségének javítása mellett kiemelt feladat a gazdasági szereplők számára szükséges információs bázis és hálózat kiépítése, működtetése, az erre épülő vállalkozástámogató koordinációs, tanácsadói és marketingtevékenység rendszerének kialakítása, a térségen belüli és az interregionális kooperációs és beszállítói kapcsolatok erősítése. Az infrastrukturális előnyök és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi kedvezmények mellett szükséges a befektetői preferenciák határozott megjelenítése, bővítése, hiszen a gyorsított növekedés sikere múlik ezen. A 21. századi befektetés-ösztönzésre legjellemzőbb tendencia a versenyképesség szerepének felismerése, a versenyképes termelési szerkezet és infrastruktúra 6

7 kialakítása és fejlesztése, valamint azoknak a külföldi kezdeményezéseknek a felkarolása, amelyek a helyi gazdaságra pozitív hatással lehetnek és áttételesen érvényesülő hatásaiknak köszönhetően növelhetik annak versenyképességét. A területi térségi, városi versenyképesség a vállalkozói versenyképességre épülően számos tényező, adottság fejlettségében, outputban, teljesítményben jelenik meg, s válik mérhetővé. A térség, település versenyképességének legfőbb eredménye, célja a lakosság életszínvonalának, életminőségének javulása, a térségi, városi jövedelem növelése, s ennek meghatározójaként a termelékenységi, foglalkoztatottsági helyzet kedvezőbbé válása. A versenyképességet befolyásoló tényezőket két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy közvetlenül vagy közvetve fejtik ki hatásukat. Kiemelkedő fontosságúak azok az alaptényezők, amelyek a gazdasági teljesítményekre, a jövedelmezőségre, valamint a munkatermelékenységre és a foglalkoztatottsági rátára közvetlenül, általában rövid időtávon belül hatnak. Lényegesek továbbá azok a társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális stb. folyamatok és paraméterek, a sikeresség faktorai is, amelyek a versenyképességre közvetett módon, áttételeken keresztül, hosszabb időtávon hatnak, de szintén befolyásolják a térség tartós gazdasági teljesítményét. A térség versenyképességét meghatározó jellemzők és tényezők három egymásra épülő szintje adható meg: 1. az alapkategóriák: jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság, 2.. az alaptényezők: az alapkategóriákat közvetlenül meghatározó tényezők, 3. a sikeresség faktorai: az alapkategóriákat és alaptényezőket közvetetten befolyásoló tényezők. 1 A versenyképességet meghatározó jellemzőkkel felépíthető a versenyképesség piramismodellje, amelynek talpazatát a hosszú távú sikeresességhez elengedhetetlen társadalmi és gazdasági faktorok alkotják, a piramis középső részén az alaptényezők találhatók, amelyekre épülnek a versenyképesség definíciójában szereplő kategóriák, míg a piramis csúcsán a végső cél, a térség lakosságának életszínvonala, életminősége található. 1 Lengyel Imre: A regionális versenyképességről, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december 7

8 1. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje Cél Alapkategóriák Alaptényezők Sikerességi faktorok Forrás: Lengyel Imre: A regionális versenyképességről (Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december) Befektetés-ösztönzési eszközök és fejlesztési irányok A gazdaságfejlesztési / befektetés-ösztönzési stratégiai programcsomag célja: a jövőbeni befektetések, fejlesztések fogadókészségének és képességének javítása annak érdekében, hogy minél vonzóbbá váljon a térség a külső és a már itt tevékenykedő vállalkozások további beruházásai számára. Ennek érdekében olyan világos és egyértelmű befektetői kedvezményrendszer kialakítása, amely megkülönböztethetővé, vonzóvá teszi a térségi beruházásokat, épít az országos, regionális és helyi támogatások összhangjára. Az Európai Unióhoz való csatlakozás több ponton is változást hozott a befektetésösztönzési tevékenységben Magyarországon. Alapvető fordulópontot az jelentett, hogy az addigi, a térség sajátos tényezőire alapuló ösztönző rendszert felváltotta számos közösségi szintű politika (pl. versenypolitika). A közösségi versenyjog nem utasítja el 8

9 teljesen az állami támogatások lehetőségét azzal, hogy hozzájárul olyan támogatások nyújtásához, amelyek bizonyos, a Közösség által is kitűzött gazdaság- és társadalompolitikai célok alapvető elérései eszközeit képezik, esélyt adnak a kevésbé kedvező helyzetű régióknak versenyképességük növelésére. A befektetetés-ösztönzési eszközök három csoportba sorolhatók: 1. Fiskális ösztönzők: pl. társasági adókedvezmény, fejlesztési adókedvezmény (2003-tól csak bizonyos nagyságú befektetések esetén); 2. Financiális ösztönzők: képzési támogatás, munkahely-teremtési támogatás, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás, az EU által támogatott pályázati lehetőségek; 3. Egyéb kedvezmények: pl. ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek, valamint a helyi önkormányzatok által nyújtott kedvezmények. A befektetés-ösztönzés általában alkalmazott fejlesztési tevékenységei: 1. Pénzügyi feltételek, kedvezmények szélesítése, a gazdasági, üzleti és szolgáltatási infrastruktúra feltételeinek javítása A befektetői kedvezményi, támogatási rendszer célja olyan világos és egyértelmű befektetői kedvezményrendszer kialakítása, amely megkülönböztethetővé, vonzóvá teszi a térségi beruházásokat, épít az országos, regionális és helyi támogatások összhangjára. Az önkormányzat által nyújtható közvetlen kedvezményrendszer elemei elsősorban a következők: 1. vállalkozás betelepülésének segítése olcsó vagy ingyenes telekkel; 2. kedvezményes bérleti díjak; 3. kedvezményes földhasználati díjak; 4. helyi gazdaságfejlesztési támogatási alap működtetése (elsősorban az iparűzési adóból elkülönített, pályázat útján a vállalkozóknak visszajuttatott támogatás); 5. további helyi adókedvezmények (az egyéb, ingatlan-, építmény- és telekadó, kommunális adó vagy idegenforgalmi adó vonatkozásában nyújtott kedvezmények); 6. ingatlanfejlesztés (meg kell jegyezni, hogy az ingatlanfejlesztés tőkeigényes tevékenység, amelynek kockázatai is vannak, pl. nem vagy csak hosszú idő múlva sikerül értékesíteni azt. 2. Befektetés-ösztönzést szolgáló marketingtevékenység település/térségmarketing Napjainkban a település/térségmarketing aktualitását az a tény adja, hogy a település/térség vezetőinek meg kell felelniük az új elvárásoknak, lépést kell tartaniuk a bővülő lehetőségekkel, követniük kell az Európai Unió által diktált fejlődési irányvonalakat. Ez egyrészről a térség sajátos arculatának megőrzését jelenti, ami turisztikai vonzerőt jelenthet, másrészről a fejlesztések segítéségével növelhető az adott térség versenyképessége, vonzóvá tehető tenni a potenciális befektetők, a látogatók számára. 9

10 A térségmarketing nem más, mint adott térség versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, realizálásának segítése, kommunikálása a területi sokoldalú fejlesztési, gazdasági, életmódbeli céljainak elérése érdekében, szolgálatában. Leegyszerűsítve a térség promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A marketing egy sajátos településpolitikai, fejlesztési eszköz, amelynek célja, hogy előmozdítsa a lakók és a település érdekében munkálkodó, cselekvő intézmények, cégek, egyének igényeinek, érdekeinek kielégítését. A marketing szintetizáló, koordináló eszköz, amely egységes arculat, imázs formájában megjeleníti, pozícionálja, kommunikálja a térséget, tehát egyfelől vezetési, működési szemléletet, másfelől konkrét tervezési és működtetési eszközrendszert jelent. A térség versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a vonzó gazdasági, üzleti és szolgáltatási környezet kialakítása, amely előmozdítja a beruházásokat, az innovációt és a vállalkozókészséget. Az üzleti infrastruktúrák és a magas színvonalú üzleti szolgáltatások elérhetősége fontos előfeltételei a versenyképes vállalkozói szféra kialakulásának. Emellett a külső befektetők egyik alapvető elvárása bármely térséggel szemben, hogy az képes legyen infrastruktúrával megfelelően ellátott, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező telephelyet lehetőleg kedvező feltételek mellett biztosítani. 10

11 BEFEKTETÉSI TRENDEK MAGYARORSZÁGON A befektetési folyamatok alakulása a rendszerváltástól napjainkig 11

12 A működőtőke-beáramlás (foreign direct investment vagy FDI) klasszikus meghatározása szerint akkor történik meg, mikor egy vállalat a saját államán kívüli országban végez beruházást, például egy gyár építésével, létrehozva ezzel egy multinacionális céget, amely áll az anyavállalatból és más országbeli leányvállalataiból, fióktelepeiből. Az IMF azon további kitételt is figyelembe veszi, miszerint az anyavállalatnak befolyással kell bírnia beruházása fölött, ami a leányvállalatban legalább 10%-os szavazatbéli részesedést jelenti. 2 A működő tőke beáramlásának maximalizálása áll a befektetés-ösztönzési célkitűzések között az egyik legprominensebb helyen. Az elmúlt évtizedekben, a világgazdaságban megfigyelhető volt a működőtőke áramlás felgyorsulása, illetve nagyságának növekedése, de ezek eloszlása az országok és régiók között egyenlőtlen volt. A világgazdaság motorjává az 1980-as évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak. A külföldi tőkebefektetések és a regionális gazdasági mutatók között kapcsolat mutatható ki, a külföldi beruházások a gazdaság térformáló tényezőivé váltak től Magyarországon is megkezdődött a gazdaság liberalizácója, szabaddá vált az áru- és tőkemozgás. Míg 1990 előtt a magyar gazdaságot elsősorban a belső gazdasági viszonyok befolyásolták, a liberalizációval rohamosan erősödött a külső befolyás, a transznacionális vállalatok, a külföldi beruházások, és ezeken keresztül a globalizáció megjelenésével. 3 Működőtőke-beáramlás az 1990-es években Az 1990-es években a világgazdaságban, a beáramló működő tőke mindvégig dinamikusan növekedett. A tíz év során összességében a beáramló működő tőke nagysága a 6,3-szeresére nőtt, 2000-re elérte az évi 1300 milliárd dollárt. Magyarország 1989-ben a posztkommunista országok közül az egyik elsőként nyitotta meg gazdaságát a külföldi befektetések előtt, aminek következtében míg 1990-ben az FDI állománya mindössze 1,7% volt, 2005-ben ez az adat már több mint 60%. A magyarországi FDI fő formája a privatizáció volt. A felvásárlások célja általában az új piacok megszerzése, de jelentős szerepet játszott a privatizálásban az állami bevételek növelése is. Az MNB számításai szerint a 90-es években összességében 4,7 milliárd euró működő tőke áramlott az országba a privatizáció keretein belül. Csúcsát 1995-ben érte el, mikor a stratégiai energetikai vállalatok privatizácója is megtörtént, ekkor a részvény és egyéb részesedés formájú működőtőke-beruházások 66%-a privatizációból származott. A privatizáció mellett regionális összevetésben is jelentős zöldmezős beruházások történtek az országban. Az első befektetési hullám a 90-es évek elején kezdődött, ekkor a fő vonzerőt a viszonylag olcsó, és magas munkanélküliség miatt nagy számban megtalálható munkaerő jelentette végén a külföldi tőke 41%-a a feldolgozóiparban, 14%-a pedig az energetikai ágazatban összpontosult. A területi eloszlás nagyon koncentrált volt, Budapest részesedése 57%. 2 Ughy Márton: Magyarországi működőtőke-beáramlás a rendszerváltástól napjainkig. 3 Antalóczy Katalin Sass Magdolna: A külföldi mûködõtõke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LII. Évf május old. 12

13 Az 1995-ös stabilizációt követően visszatért a befektetői bizalom. Az 1995 utáni második befektetési hullámban egyre inkább a képzett és relatíve olcsó munkaerő, a kiszámítható gazdasági környezet jelentette a főbb vonzerőket. Magyarországról kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően jól megközelíthetőek a keleti és nyugati területek. Exportorientált autóipari, elektronikai, illetve egyre növekvő mértékben pénzügyi, szolgáltatóipari befektetések jellemezték ezt az időszakot ben az export 73%-át bonyolították külföldi érdekeltségű vállalkozások től egyre nagyobb szerepet kapott a működőtőke-áramlásban az újrabefektetett jövedelem. A külföldi vállalatok nyereségük jelentős részét nem vitték ki az országból, hanem újra befektették, mert kedvezőnek ítélték Magyarország gazdasági helyzetét tevékenységük további bővítéséhez. 4 Az FDI áramlási helyzetképe 2000 és 2005 között A globális tőkeáramlás a 90-es években tapasztalt felfutás után világszinten 41%-kal csökkent. Ebben az időszakban a mélypontját 2003-ban érte el, 633 milliárd dollárral. Ám a világtendenciával ellentétben a közép-kelet európai térségben ekkor is növekvő FDI áramlás volt megfigyelhető. Magyarországon ebben az időszakban gyakorlatilag nem történt privatizáció, a külföldi befektetések motorja a zöldmezős beruházások és az újrabefektetett jövedelem voltak. A 90-es évek első felének befektetési szempontból vett magyar előnyei egyre inkább eltűntek. A bruttó bérköltség gyorsan növekedett, melyet nem követett kellő hatékonyságjavulás. Ennek köszönhetően egyes munkaintenzív iparágakban, mint például a textilipar, tőkekivonás volt megfigyelhető. Ezekre, a folyamatokra reagálva a magyar befektetésösztönzés egyre inkább a második hullámos zöldmezős beruházásokra koncentrált. Támogatták a magasabb hozzáadott értékű termelés betelepítését, illetve a regionális szolgáltató vállalatok vonzására törekedett a kormányzat. Magyarország a zöldmezős beruházásokhoz kapcsolódó részvénytőke-befektetések vonzása területén regionális összehasonlításban, illetve a korábbi eredményeihez képest is gyengébb teljesítményt ért el, ezzel szemben az újrabefektetett jövedelem formájú befektetések értéke emelkedő tendenciát mutatott. Ebben szerepet játszott a magyar beruházásösztönző gazdaságpolitika, amely kedvező feltételeket teremtett a nyereség termelésbe történő visszaforgatásába. A beszállítói kapcsolatok erősödtek, autóipari klaszterek alakultak, több Magyarországon termelő cég vált beszállítójává a régióban működő autógyáraknál. Az újonnan létesülő külföldi termelő beruházások egyre nagyobb mértékben építettek magyar beszállítók kapacitásaira. Az 1990 óta tartó FDI beáramlás eredményeként 2005-re a külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya elérte az 53 milliárd eurót. 3 4 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közgazdasági főosztály: Történeti áttekintés a magyarországi működőtőke-beáramlásról

14 Működőtőke beáramlás 2005-től napjainkig Az UNCTAD szerint hazánk 2007-re a világ 29. legnagyobb működőtőke befogadó országa lett, regionális versenytársaink közül csupán Lengyelország és Csehország előzte Magyarországot Magyarország egyik legnagyobb előnyévé a geopolitikai helyzete vált, Európa közepén, félúton nyugat és kelet között. Ezen a téren a 2008-as világgazdasági válság hatásai csak ben mutatkoztak meg, ugyanis a külföldi beruházások értéke még 2008-ban is elérte a 4 milliárd eurót. A gazdasági átalakulás kezdete óta, 2009 év végén a külföldi működőtőke állománya 64,2 milliárd euró volt. A 6399 eurós egy főre eső működőtőke-állomány Szlovákiával holtversenyben a második legmagasabb a térségben, minket csak Csehország előzött meg (8084 euró), Románia és Lengyelország lemaradása továbbra is jelentős (2404, illetve 3326 euró). A Magyarországon végrehajtott külföldi tőkebefektetések 22,2%-a Németországból származott, összességében a működőtőke-befektetések 75%-a érkezett az Európai Unióból. A befektetések több mint 60%-a szolgáltató ágazatokhoz kötődik, a legtöbb külföldi közvetlen befektetés a kereskedelem, javítás (14%), a szállítás, távközlés (9,4%), az ingatlanügyletek ágazatokban (9,2%), és a bankszektorban (8,8%) valósult meg. A feldolgozóiparban a befektetések 27,7%-a található (17,4 milliárd euró); ezen belül is a járműgyártás (4 milliárd euró, 6,4%), a villamosgép-gyártás (3,2 milliárd euró, 5,1%), az élelmiszeripar (1,8 milliárd euró, 2,8%), illetve a vegy- és gyógyszeripar emelkedik ki. A külföldi működőtőke-befektetések (1,6 milliárd euró, 2,5%) vonzották a legtöbb tőkét. A 2008-as gazdasági világválság hatásai 2009 után jelentkeztek a tőkebefektetésekben, 2009-ben a beáramlás mértéke 1,021 milliárd euró volt, ami 3,7 milliárddal marad el az egy évvel korábbitól, illetve jócskán alulmúlja a tőkebeáramlás átlagos értékét, ami 1999-től évi 4 milliárd euró volt óta ez a legkedvezőtlenebb adat. Megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők az országban megtermelt nyereségüknek egyre nagyobb hányadát utalják külföldre osztalékként, aminek eredményeként a korábbi magas újrabefektetési arány 50% alá csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a külföldi vállalatok nyeresége nagyobb mértékben csökkent, mint amennyi az általuk megszavazott osztalék összege. Az UNCTAD előzetes becslései szerint 2009-ben 39%-kal csökkent a globális működőtőke-áramlás. A középtávú kilátások pozitívak, 2010-re az előrejelzések szerény mértékű növekedést jeleznek elő a globális működőtőke-áramlásban. Magyarország pozíciója romlott 2008-hoz képest, a visegrádi országokba és Romániába történő teljes beáramlás csupán 6,4%-a irányult az országba. A Nemzetgazdasági Minisztérium középtávon évi átlag 4 milliárd eurónyi értékű teljes beáramlást vár, amit nagymértékben befolyásolhatnak egyedi tranzakciók, mind pozitív, mind negatív irányban. 5 5 Henger Péter: Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról,

15 HELYZETELEMZÉS A Mátészalkai kistérség gazdasági potenciáljának helyzetfeltáró elemzése 15

16 1. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 1.1. Elhelyezkedés A Mátészalkai kistérség Magyarország keleti határszakasza mentén található, az Északalföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az Észak-alföldi régió Magyarország második legnépesebb régiója, több mint másfél millió lakossal, területe km². Az Észak-alföldi régiót három megye alkotja: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A lakosságszámot tekintve a három megye közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legnagyobb, azonban területileg Hajdú-Bihar megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a fővárost, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket követően Magyarország harmadik legnagyobb népességű és területű megyéje, népessége több mint fő, területe km². A Mátészalkai kistérség földrajzi elhelyezkedése az országon belül periférikus, amely meghatározó jelentőséggel bír a helyi gazdasági, társadalmi folyamatok alakulására. A kistérségnek közvetlen határkapcsolata van Romániával (Szatmár megyével). A kistérség határos a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Vásárosnaményi, a Baktalórántházi és a Nyírbátori kistérségekkel. 1. térkép: A Mátészalkai kistérség elhelyezkedése, közigazgatási pozíciója Forrás: Wikipédia alapján saját szerkesztés 16

17 1.2 Természetföldrajzi adottságok A térség két táj találkozásánál helyezkedik el; nyugati része a Nyírséghez, keleti része pedig a Szatmári-síksághoz tartozik. Mai földrajzi arculatát a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították, melyek feltöltötték a területet. A folyók mentén, az áradások által lerakott homokból, iszapból folyóhátak alakultak ki, melyek pár kilométer szélesek, és környezetüknél 2-3 méterrel magasabbak. A tökéletes síkságnak tekinthető Szatmári-síkságon ilyen kiemelkedés a Szamoshát. A kistérségben gyakoriak a belvizek. A Nyírség területe ezer évvel ezelőtt emelkedett meg, ekkor a délről érkező, eddig a nyírségi hordalékkúpot építő folyók délebbre, az Ér-völgy mentén folytak. A futásirány a Rétköz, Bodrogköz, Szatmár-Beregi síkság megsüllyedésével változott meg ismét, ebbe az irányba terelve a folyókat. A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp is. Az eredetileg km 2 nagyságú terület egy holocén során létrejött süllyedékben keletkezett, táplálója a Kraszna vize volt, de a Szamos áradásai melyek visszaduzzasztották a Krasznát is fontos szerepet játszottak kialakulásában. A két táj különbözősége hosszú évszázadokon keresztül megszabta a térség hagyományos gazdálkodását. A Nyírség futóhomokkal fedett, magasabb, így árvízmentes felszíne a földművelés, a gabonatermesztés színterévé vált. Ezzel szemben a Szatmári-síkság ártéri terület volt, melyen állat- (szarvasmarha)tenyésztés és ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás) folyt. A térség fő folyói a Szamos és a Kraszna. A Szamos folyó vízhozam-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb. A tavaszi és kora nyári árvize gyakran találkozik a Tisza árvizével, ilyenkor a Tisza a Szamost egészen Csengerig visszaduzzaszthatja. A szabályozás előtt a Szamosköz és az Ecsedi-láp így gyakran került víz alá. A Kraszna a kistérség közepén halad, az Ecsedi-láp egykori táplálója volt. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12- szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. Mindkét folyó vízminősége rossz, V. osztályú. A kistérség nyugati, nyírségi részén a felszíni vízfolyások nem jellemzők, állóvízként kiemelhető viszont a 68 ha nagyságú vajai víztározó, más néven Vajai-őstó. Az utolsó jégkorszak előtti ősi folyók, az Ős-Tisza és Ős-Szamos a Kárpátok hegyeit elhagyva a síkságon terítették le hordalékaikat, melyek az idők folyamán a szélfútta homokvándorlás mozgása következtében buckákká, dombokká formálódtak. A homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt talajvízből és csapadékból lefolyástalan tavak alakultak ki a Vajai-őstóhoz hasonlóan, melyek elmocsarasodtak, területük és környékük mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált. E nyírségi lefolyástalan mélyedéseket az 1800-as évek végén mesterséges csatornákkal kötötték össze, és vizüket a Tiszába vezették. Ez Lónyai Főcsatorna néven gyüjtötte össze a betorkolló kisebb csatornák vizét, így a Vajai-tó felesleges vizének elvezetésére megépített Vajai Főfolyás" vizét is. A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, és megfigyelhetők az azokon megtelepedett 17

18 különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is március 24-én a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította. A kistérség talajviszonyai változatosak: a nyírségi részen a futóhomok a jellemző talajtípus, északon réti talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, míg az Ecsedil-áp területén síkláptalajok találhatók. Összességében a talajok a mezőgazdasági művelés szempontjából alacsony termékenységűek. 1.3 Történeti tényezők Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mai területe 1950-ben Szabolcs, Bereg, Ugocsa és Ung vármegye közigazgatási egyesítésével alakult ki Szabolcs-Szatmár néven. Neve január 1-jével Szabolcs-Szatmár-Bereg néven vált véglegessé. Magyarországon 1994-ben bevezették a kistérség kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994-es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) KSH Elnöke közleményével történt módosítása következtében augusztus 1-jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet az előzőekhez képest, felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így 2007 szeptemberéig összesen 168 kistérség fedte le az ország területét. Akkor újabb hatot hozott létre az Országgyűlés, 174-re növelve számukat. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül. A Mátészalkai kistérség 1920-ig Szatmár vármegye része volt. A honfoglalás után három királyi vármegye, Szabolcs, Borsova és Szatmár igazgatási és bírói szervezete terjesztette ki fennhatóságát a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének lakóira. Mivel ez a vidék gyakran került a mindenkori uralkodóval szemben trónkövetelőként fellépő trónörökösök, hercegek kezére, a királyi vármegye bomlása itt viszonylag hamar megindult. A tatárjárás után gyorsan felbomló királyi vármegyék helyén fokozatosan kialakultak a nemesi vármegyék, melyeknek az igazságszolgáltató szerepköre mellett a közigazgatási és katonai funkciója is növekedett. A vármegyénél kisebb közigazgatási egység, a járás a században alakult ki a nemesi vármegye rendszerben. Szatmár vármegye kialakulásának történeti folyamata nem ismert. A középkorban Csengerben tartotta törvényszékeit és közgyűléseit a vármegye. A vármegye történelmi központjának Nagykároly tekinthető. Az ország három részre szakadásával Szatmár vármegye a Királyi Magyarországhoz került, de a Török hódoltság és az Erdélyi fejedelemség közé ékelődött. A Nicolsburgi 18

19 békét (1621) követően a Partium része lett, a török kiűzését követően ismételten a Királyi Magyarországé. II. József közigazgatási reformjait követően Szatmár vármegye a Munkácsi kerület része volt. Az 1848/49-es szabadságharcot követő neoabszolutizmus időszakában az ekkor létrehozott nagyváradi közigazgatási kerülethez tartozott, az önkényuralom a sz. kir. városokat a megyei hatóság alá rendelte. Az 1860-ban kiadott Októberi Diploma visszaállította az 1849 előtti önkormányzatokat, a vármegye székhelye ismételten Nagykároly lett. Az 1876:33. tc. ill. az 1877:1. tc. az önkormányzatú Kővár vidéket fölosztotta, 43 községét Szatmár vármegyéhez, a többit az akkor szervezett Szolnok- Doboka vármegyéhez csatolta; vagyis a vármegye területe jelentős mértékben gyarapodott. A Mátészalkai kistérség települései a történelmük során Szatmár vármegyéhez, azon belül a Mátészalkai, Szatmári és Nagykárolyi járáshoz tartoztak. Az 1876-os, majd évi közigazgatási átszervezések során a törvényhatóságok Szatmár vármegye településeit 9 járásba osztották. Az évben minden járás esetében előírták, hogy kötelező jelleggel rendelkezzen központtal, valamint a járásoknak legyen állandó székhelye. Ekkortól kezdve Szatmár vármegye járásai a következők voltak: Nagykárolyi járás, Szatmárnémeti járás, Csengeri járás, Fehérgyarmati járás, Mátészalkai járás, Szinérváraljai járás, Nagybányai járás, Nagysomkúti járás, Erdődi járás. A mai Mátészalkai kistérség települései a 19. századi járás rendezéseket követően az alábbiak szerint kerültek besorolásra: Mátészalkai járás: Fábiánháza, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás Csengeri járás: Fülpösdaróc, Géberjén, Ököritófülpös Nagykárolyi járás: Mérk, Vállalj Nyírbátori járás: Vaja (Szabolcs vármegye) A trianoni területi veszteség érzékenyen és közvetlenül érintette Szatmár vármegyét km 2 területéből mindössze 1731 km 2 -t (a megye 28,35 %-át) hagyta Magyarországnál. Szatmár vármegye járásai közül a csengeri, a fehérgyarmati, a mátészalkai és a nagykárolyi járásból Penészlek községek maradtak Magyarország részei (307 községből 94 település). Szatmár vármegye Magyarországon maradt területeiből Mátészalka székhellyel alakult között Csonka-Szatmár vármegye néven, től Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven az új vármegye. Mátészalka szerepe ezzel felértékelődött a két világháború között, addig soha nem látott közigazgatási szerepkört töltött be. A konszolidáció után a mai megye területén létrejött két megye (1923-tól Szabolcs és Ung k.e.e. megyék, valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. megyék) szenvedte meg Trianont leginkább. Elvágva fő vasútvonalaitól, régi, kulturális, kereskedelmi és ipari központjaitól (Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly) az új szomszédok gazdasági elzárkózása is a mezőgazdaság, s az erre épülő kisipar, kiskereskedelem válságát hozta magával. Az VIII. 30-i II. bécsi döntés követően Szatmár megye régi határai helyreálltak, a vármegye központja ismét Szatmárnémeti lett. A II. világháborúból vesztesen kikerülő 19

20 Magyarország elvesztette az 1930-as, 40-es évek során érvényesített területi nyereségét, így Szatmár vármegye túlnyomó többsége visszakerült ismét Romániához ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár- Bereg vármegye néven végleg integrálták. A szatmári térség az 1950-es megyerendezés során Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek. A történeti gyökerek vizsgálata a kistérség gazdasági és társadalmi folyamatainak alakulásában meghatározó, mivel a perifériális térségekre jellemző válságjegyek és kitörési alternatívák meghatározására ez nyújt alapot. A kistérség határtérséggé redukálódása a trianoni békediktátum következménye. Trianon számos olyan gazdasági és településhálózati torzulást eredményezett, amelynek a mai napig kiható és érzékelhető következményei vannak, ezért szükséges röviden felvázolni ezeket. Trianon következményei a területi folyamatok alakulásában: Területi veszteség Népesség veszteség Egymásra épülő, tradicionális gazdasági közösségek felbomlása A hagyományos településszerkezet felbomlása Az Alföldön jóval nagyobb területek vesztették el korábbi vonzásközpontjukat, mint az ország északi vagy nyugati részén Magyarország államhatárai mentén jelentős városhiányos területek keletkeztek Budapest túlsúlya drasztikusan megerősödött (a regionális versenytársak a határ túloldalán rekedtek) A közlekedés kapcsolatok felbomlása A határtérségek gazdasági hanyatlása Történelmi régiókezdemények felbomlása A Mátészalkai járás tekintetében elmondható, hogy a békediktátum határtérséggé redukálta, felbontotta kapcsolatait hagyományos gazdasági központjaival. A térség elveszítette tradicionális központjait Nagykárolyt és Szatmárnémetit, amely mélyreható akut válságjegyeket eredményezett. Tekintve, hogy Mátészalka méreténél és gazdasági potenciáljából adódóan nem tudta betölteni a két egykori nagy város funkcióját, a térség városhiányos lett. A közlekedési kapcsolatok erőszakos megszakítása zsák területek kialakulását eredményezte. Mindezek hatására a Mátészalkai kistérség Magyarország külső perifériájára került. Az ország keleti és északi határainak egy része tekinthető külső perifériának. Trianont követően az ország új határai mentén egy olyan elmaradott rurális övezet kialakulása kezdődött meg, amely jórészt a megmaradt megyecsonkokból képződött. A határmenti térségek az új politikai államhatárok szélére sodródtak, természetes vonzáscentrumukat elvesztették, kevésbé voltak képesek integrálódni az ország gazdasági életébe, továbbá a határövezetnek nem alakult ki erős és jó kapcsolata a szomszédos országokkal. Kettős perifériává a kelet-szlovák, az ukrán és részben a román határ menti térségek váltak A külső perifériák általános jellemzői: 20

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁDI NAPKÖZIK, HÁZI GYERMEKFELÜGYELET CÍMLISTÁJA 20.. Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma Hétszínvirág Családi Napközi 448 Nyíregyháza-Sóstóhegy

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012.(III.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Területi versenyképesség alakulása A területi versenyképesség a vállalkozások gazdasági versenyképességén túl magában foglalja az adott terület fizikai, környezeti és humán adottságait. Ennek megfelelően

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű

Részletesebben

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA 2005 I. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE 1. BEVEZETÉS Jelen dokumentum a Mátészalkai kistérség átfogó területfejlesztési stratégiájának

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT 2005 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...3 II. A helyzetfeltárás fontosabb megállapításai...4

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

A külföldi érdekeltségű vállalkozások aktivitása a nyugat-dunántúli régióban

A külföldi érdekeltségű vállalkozások aktivitása a nyugat-dunántúli régióban DEÁKNÉ GÁL ANIKÓ * A külföldi érdekeltségű vállalkozások aktivitása a nyugat-dunántúli régióban A KÜLFÖLDI TŐKE SZEREPE MAGYARORSZÁGON Mind a magyar gazdasági életben, mind pedig a nyugat-dunántúli régió

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben