HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Átírás

1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúnánás Városi Önkormányzat június

2 Tartalomjegyzék A program háttere... 3 A program céljai... 3 Küldetésnyilatkozat... 4 Helyzetelemzés Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - Terv Megvalósítás A program nyilvánossága Kötelezettségek és felelősségi körök Elfogadás módja és dátuma

3 Bevezetés A program háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Hajdúnánás Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Jelen program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program felépítése Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is. A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-politikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység 3

4 átörökítésének tendenciái, - csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti társadalmi különbségek. A program kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. Küldetésnyilatkozat Hajdúnánás Városi Önkormányzat: - az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében; 4

5 - esélyegyenlőségi politikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. A település bemutatása Hajdúnánás a Hajdúságban, az Alföld északi peremén, a Keleti-főcsatornától 2 km-re, Hajdú-Bihar megyében, az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el. A város Debrecentől, a megyeszékhelytől északnyugatra 40 km-re, a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyeszékhelyétől, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyétől, Miskolctól 65 km-re fekszik. A hajdúvárosok egyikeként december 12-én kapott városi jogot. A város a közutakon kívül két autópályán is megközelíthető. Az M3-as autópálya két lehajtója 3 illetve 18 km-re, az M35-ös autópálya lehajtója 11 km-re található a várostól. A legközelebbi határátkelőhelyek Szlovákia (Tornyosnémeti 90 km), Ukrajna (Záhony 94 km) és Románia (Ártánd 97 km, Csengersima 117 km) irányába 1 1,5 órán belül közúton elérhetőek. Hajdúnánás testvértelepülései: Érmihályfalva (Románia), Ustron (Lengyelország), Pöstyén (Szlovákia). Hajdúnánáson január 1-jén fő volt az állandó lakosok száma, ezért Hajdúnánás Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény és Balmazújváros után a megye ötödik legnagyobb városa. A település közigazgatási területe hektár, ebből hektár belterület. Hajdúnánás község nagyságú külterületi lakóhellyel is rendelkezik Hajdúnánás-Tedej névvel. Hajdúnánás város a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizáltabb részén található, és jó talajadottságai, klímája révén mezőgazdasága kifejezetten fejlett. A város az 1970-es évekig agrárváros volt, majd az ipartelepítés következtében agrár-iparváros lett. Ezt a jellegét a mai napig megőrizte. A város lakossága elsősorban a jó minőségű löszháti földterületek megműveléséből él. Itt működik az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb gabona-feldolgozó malomüzeme. Több kisebb és közepes nagyságú ipari üzem is munkahelyet biztosít az itt élő embereknek. A közelmúltban megvalósult autópálya fejlesztések a város számára a korábbi időszaknál jelentősen jobb feltételeket, nagyobb lehetőségeket teremtettek. Igazgatási területén délnyugat-északkelet irányban halad keresztül az M3 autópálya, melyhez csomóponti kapcsolat épült ki a belterülettől északra, mintegy 3 km távolságra. A belterülettől déli irányban, a Balmazújvárosi úton 12 km távolságra érhető el a szomszédos Hajdúböszörmény igazgatási területén az M35 autópálya, ami Debrecenen kívül az M35 gyorsforgalmi út tervezett fejlesztései után kapcsolatot biztosít a megye bihari része és Románia (Nagyvárad, észak erdélyi autópálya) felé is. 5

6 Helyzetelemzés 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Hajdúnánás város közigazgatási területén a következő önkormányzati rendeletek azok, amelyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjait érintő szabályozást tartalmaznak: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló 20/2004. (V. 03.) Önkormányzati Rendelet, amelyben a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások vannak szabályozva: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzati bérlakásokban lakó bérlők lakbértámogatásáról szóló 27/2004. (VI. 01.) Önkormányzati Rendelet, amelynek hatálya a - nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérlői kivételével - a Hajdúnánás városban lévő önkormányzati bérlakások bérlőire terjed ki. Meghatározott mértékű lakbértámogatásra az a háztartás jogosult, amelyben: 6

7 a) az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél a 250 %-át nem éri el, b) a fizetendő havi lakbér a háztartás havi összjövedelmének 30%-át, egyedül élőnél 20 %-át eléri vagy meghaladja, c) a háztartás az elismert lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik. Hajdúnánás Városi Önkormányzat háziorvosi körzeteinek meghatározásáról szóló 44/2004. (X. 11.) Önkormányzati Rendelet A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások megállapításának helyi szabályairól szóló Önkormányzati Rendelet megalkotására vonatkozó 15/2008. (VI. 30.) Önkormányzati Rendelet, amely a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, valamint ez utóbbi természetbeni ellátásként való nyújtásának részletszabályait tartalmazza. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló, többször módosított 12/2005. (III. 15.) Önkormányzati Rendelet módosítására és egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó 13/2010. (IV. 26.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet pozitív diszkriminációs rendelkezést tartalmaz az időskorúak meghatározott csoportja vonatkozásában, ugyanis megteremti a lehetőségét annak, hogy kérelemre mentesüljön a közszolgáltatás díjának megfizetése alól a kérelemnek a Közös Önkormányzati Hivatal Közgazdasági Irodáján történő benyújtását követő hónap elsejétől a 70. életévet betöltött egyedül élő személy. Az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 26/2010. (XII. 15.) Önkormányzati Rendelet, amely alapján az önkormányzat a közművelődési feladatokat a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft-vel kötött közművelődési megállapodással és a fenntartásában működő Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény üzemeltetésével biztosítja. Az önkormányzat ezen feladatainak ellátásában együttműködik a város közművelődési intézményeivel, a város nevelési-oktatási intézményeivel, a városi székhelyű, helyben működő, közművelődési célú társadalmi szervezetekkel, a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel, az egyházakkal és a hasonló szakfeladatokat ellátó országos, regionális, térségi intézményekkel, civil szervezetekkel. A lakás céljára szolgáló épületek utáni magánszemélyek kommunális adójáról szóló 32/2011. (XII. 20.) Önkormányzati Rendelet A jogszabály pozitív diszkriminációs rendelkezése, hogy mentesíti az adó megfizetése alól a 70. életévet tárgyév január 1-jéig betöltött személyt és azt a házaspárt, ahol a házastársak egyike a 70. életévet tárgyév január 1-jéig betöltötte. A mentesség csak egy lakás céljára szolgáló építmény után illeti meg az adóalanyt. Szintén mentes az adófizetés alól a rendszeres szociális segélyben, vagy időskorúak járadékában részesülő adóalany kérelemre. A települési sportról szóló 35/2011. (XII. 20.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet alapján az önkormányzat a kötelező feladatai mellett a helyi sporttevékenységet anyagi lehetőségeitől függően, elsősorban a következő módon támogatja: a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével, a szabadidősport- feltételeinek fejlesztésével, 7

8 a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvényének lebonyolításának segítségével, és a város adottságainak megfelelő részvétellel a nemzetközi sportkapcsolatokban. Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 6/2012. (II. 28.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet értelmében az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés azzal a nagykorú magyar és Európai Uniós állampolgárral, továbbá állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolttal, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személlyel köthető, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át (szociálisan rászorult személy). A Rendelet fontos, az esélyegyenlőségi célcsoportok meghatározott körét érintő rendelkezése, miszerint a szociálisan rászorult személyek közül előnyben részesíti azokat a családokat (személyeket): akiknek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak), akiknél a családban fertőző betegségben, vagy súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy van, akik hajléktalanok, valamint szükséglakásban vagy zsúfolt lakáskörülmények között laknak. Az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II. 15.) Önkormányzati Rendelet Ebben a jogszabályban tervezte a képviselő-testület a különböző helyi rendeletekben szabályozott ellátások, szolgáltatások, ösztöndíjak, támogatások és mentességek kiadásait. A szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 8/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet A Rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások: a rendszeres szociális segély, a krízishelyzetbe kerültek segélyezése, az átmeneti segély és a temetési segély; a természetbeni ellátások: a közgyógyellátás, a köztemetés, az aktív korúak ellátása, az átmeneti segély és szociális földprogram. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások helyi szabályairól szóló 9/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja: a.) Alapszolgáltatások keretében: aa) családsegítés, ab) tanyagondnoki szolgáltatás, ac) étkeztetés, ad) házi segítségnyújtás, ae) közösségi ellátások, af) támogató szolgáltatás, ag) nappali ellátás. b.) Szakosított ellátás keretében: 8

9 ba) átmeneti elhelyezés. Az ellátást igénybe vevők részére az önkormányzat az alap- és szakosított ellátási formák közül: a.) a családsegítést és a tanyagondnoki szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde (Hajdúnánás, Kossuth u. 19.) útján, b.) az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az időskorúak nappali ellátását, és az időskorúak átmeneti elhelyezését a Hajdúnánási Református Egyházközséggel (Hajdúnánás, Kossuth u. 2.) kötött ellátási szerződés keretében látja el. A jogosultság feltételeinek részletes szabályait az Egyházközség Presbitériuma határozza meg. c.) a fogyatékosok nappali ellátását a Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. (Hajdúnánás, Magyar u. 46.) által, a szenvedélybetegek nappali ellátását pedig a Baptista Tevékeny Misszió (Hajdúnánás, Nyíregyházi u. 14.) által biztosítja. A talajterhelési díjról szóló 12/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet alapján mentesül kérelemre a talajterhelési díj megfizetése alól a 70. életévet tárgyév január 1-jéig betöltött egyedül élő személy. A mentesség csak egy ingatlan után illeti meg a magánszemélyt. A lakásfenntartási támogatásban, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben tárgyév folyamán részesülők kérelemre szintén mentesülnek a díjfizetés alól. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában rugalmas munkahely kialakítása című, TÁMOP / számú pályázat célja a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói számára a munka és magánélet összeegyeztetésének segítése. Ennek érdekében újragondolásra kerülnek a kritikus folyamatok, az ügyfélfogadás és ügyiratkezelés párhuzamossága. A kiégés megelőzés eszközeként kialakításra kerül a tervszerű munkakörváltás. A vezetők képzésben részesülnek a saját időgazdálkodási szokásaikból eredő problémák kiküszöbölésére, a beosztottak idejével való gazdálkodás és a visszajelzések hatékonyságának fejlesztése. A projekt célcsoportjait alkotják a nők és a családok is. A projekt megvalósítása során az alábbi esélyegyenlőségi intézkedések teljesítését vállalja a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal. 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása: a szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosításához vállalja a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal az esélyegyenlőségi funkció megőrzését a fenntartási idő végéig. 2. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzés tartása: a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítésének feladatairól és eszközeiről, a nők helyzetének sajátosságairól a szervezet évente képzést tart. 9

10 3. GYES-en, GYED-en lévő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás: a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal számára is fontos, hogy a gyesen, gyeden lévő munkavállaló is szakmai és kollegiális kapcsolatban maradjon a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatallal. Munkahelyéhez, kollégáihoz tudjon kapcsolódni, a gyes, gyed ideje alatt is, ne essen ki az információáramlásból; ezzel is megkönnyítve számára a visszatérést. A Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal vállalja, hogy a visszatérést segítő, szervezett dokumentált módon a minden évben megrendezésre kerülő köztisztviselői napra meghívja a gyesen, gyeden lévő dolgozókat is. 4. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe: A projekt tervezése során szervezeti szükségletfelmérés készült. Ennek során nem csak a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal adatai kerültek összegyűjtésre, hanem interjúk segítségével azoknak a véleményei, javaslatai, illetve jellemzői is felmérésre kerültek, akiket a megvalósuló tevékenységek közvetlenül érinteni fognak. A csoportos interjúkon részt vett a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi munkavállalója, így valamennyi családos munkavállaló és női munkavállaló is. A szükségletfelmérés eredményei értékelésre kerültek, és erre épült fel a projekt szakmai terve. A bevont esélyegyenlőségi célcsoportok: családok, nők. 5. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti: Célcsoport: Családbarát, Nemek egyenlősége A projekt tervezése során kiemelt figyelmet fordított a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal arra, hogy érvényesüljenek a családbarát megvalósítások, amelynek eszköze volt, hogy csoportos interjúval feltárásra került a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozó szülők véleménye, elvárása, prioritásai. Ugyanígy, bevonásra kerültek a női munkavállalók, csoportos interjúval. A projekt szakmai tartalma ezen csoportok meglátásai, elvárásai, szükségletei alapján került kidolgozásra. Gyakorlatilag a projekt meghatározó vonása - a projekt céljából adódóan -, hogy ezen célcsoportok érdekében kerülnek fejlesztések megvalósításra, az ő prioritásaik, szükségleteik részletes feltárására építve. A helyi esélyegyenlőségi program kapcsolódik Hajdúnánás Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervéhez, Hajdúnánás Város Településfejlesztési Koncepciójához és Hajdúnánás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához. Hajdúnánás Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve: Hajdúnánás Városi Önkormányzat - eleget téve az Egyenlő bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény előírásának - esélyegyenlőségi programot készített a település közoktatás szolgáltatásában az alábbi fő törekvések érvényesítésére: o a diszkriminációmentesség biztosítása o a szegregációmentesség biztosítása o a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása o az integráció biztosítása. Az esélyegyenlőségi terv alapvető célja, hogy járuljon hozzá a közoktatási /óvodai, iskolai/ ellátást kísérő egészségügyi, szociális, korosztályi közművelődési szolgáltatások tudatos tervezésével és követésével a 10

11 szegregációs és szelekciós hatások kiiktatásához, ezáltal a társadalmi különbségek mélyülésének megakadályozásához. Hajdúnánás Város Településfejlesztési Koncepciója: Hajdúnánáson minden, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény által előírt szociális ellátás biztosított, emellett a városban működnek civil szervezetek, amelyeket a segítségre szoruló, valamint a hátrányos helyzetű városlakók szintén igénybe vehetnek (Vöröskereszt, támogató szolgálatok, házi segítségnyújtó szolgálatok). Ezek az intézmények a település központi övezetében, jól megközelíthető helyen működnek, többségük legalább részben akadálymentesített, azonban a jogszabály által előírt, teljes körű akadálymentesítés megvalósulásához még több hiányosságot pótolni kell. Hajdúnánás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája értelmében: Az IVS részletesen foglalkozik szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területekkel; lásd 3.5 pont. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet értelmében január 1-jei hatállyal Hajdúnánás járásszékhely településnek minősül, Folyás, Görbeháza, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza és Újtikos települések alkotják a Hajdúnánási járást. Hajdúnánási Járási Hivatal A Hajdúnánási Járási Hivatal január 1-jével két helyszínen, a 4080 Hajdúnánás, Bocskai u szám alatt és a 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám alatt kezdte meg munkáját. A Hajdúnánási Járási Hivatalhoz a székhelyen kívül Polgár, Folyás Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza települések tartoznak. A Hivatal két alapvető egységre bontható. Van az ún. törzshivatal, amelyet a Hatósági és Okmányirodai Osztály alkot. Vannak emellett az ún. szakigazgatási szervei; az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal, a Gyámhivatal és a Munkaügyi Központ. Az okmányirodákhoz tartozó ügyeket, pl. személy- és lakcímigazolvánnyal, mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával, vezetői engedéllyel, illetve vállalkozói engedéllyel, gépjárművel kapcsolatos ügyeket, továbbra is az okmányiroda épületében, a 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám alatt intézhetik az ügyfelek A Hatósági Osztály szociális és egyéb járási hivatali ügyekkel foglalkozik. A korábban önkormányzathoz tartozó ügyek közül többek között az alanyi jogú és fokozott ápolást igénylők ápolása címén járó ápolási díjjal, az időskorúak járadékával, az alanyi és normatív közgyógyigazolvánnyal, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, illetve a hadi gondozottakkal kapcsolatos ügyek azok, amelyek a járási hivatalhoz kerültek. Emellett szakigazgatási szervei a korábban is hozzájuk tartozó ügyeket, állategészségügyi, munkaügyi, gyámhivatali ügyeket intézik tovább. Mindannyian a 4080 Hajdúnánás, Bocskai u szám alatt. Lehetőség van népegészségügyi és járványügyi feladat intézésére is hivatalban a harmadik emeleten, illetve a falugazdász az első emeleten várja ügyfeleit. 11

12 Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal március 1-jével alakult meg a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Folyás, Tiszagyulaháza és Újtikos községek részvételével. Minden település ugyanúgy gazdálkodik forrásaival, mint eddig. A közös hivatal esetén fontos, hogy a csatlakozott településeken folyamatosan biztosított legyen az ügyintézés. Itt sem történt változás, mindhárom községben ügyintézők vannak, legfeljebb az irat és az ügyintéző utazik, nem az ügyfelek. A közös hivatal elsődleges rendeltetése a döntéselőkészítés, a döntések végrehajtásának szervezése. A Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal sajátossága, hogy a négy település önkormányzatainak döntéseit készíti elő, ezért az egyes települések sajátosságainak figyelembevétele elengedhetetlen a színvonalas munkavégzéshez, hiszen eltérő adottságokat, lehetőségeket, prioritásokat kell folyamatosan szem előtt tartani. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. Hajdúnánás Városi Önkormányzat részére - a Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése során felhasznált, az 1. számú mellékletet képező adattáblákon kívül - nem áll rendelkezésre az esélyegyenlőség szempontjából releváns adat, mely alapján a kutatásokat át lehetne tekinteni, vagy az adathiányokat ki lehetne mutatni. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Hajdúnánás abban a szerencsés helyzetben van, hogy településünkön eltérően a környező településektől klasszikus szegregációs terület, telep nem található. Ebből következően a szociális problémák ilyenfajta területi koncentrálódása sem jelent speciális beavatkozási feladatokat a szakmabeliek számára. Komoly problémát a munkanélküliségi ráta folyamatos emelkedése jelenti, mely nemcsak az álláskereső, hanem családja, mikrokörnyezete szociális helyzetét is erősen befolyásolja. Az önkormányzat nem kötelező szociális szolgáltatások, (pl. tanyagondnoki szolgáltatás, időskorúak átmeneti elhelyezést nyújtó intézménye) valamint saját forráson alapuló pénzbeli és természetbeni szociális ellátások (balneoterápiás támogatás, tüzelőgyűjtés, étkezési térítési díj kedvezmény, stb.) biztosításával igyekszik a városban élők szociális helyzetét javítani. A gazdasági válság településünkön is erősen érezteti hatását, hiszen az építőipari beruházások minimálisra csökkentek, több cég is felszámolásra került, az egyéni vállalkozók száma is csökkent. Ezen tendenciák következménye, hogy negyedével emelkedett az álláskeresők száma. 12

13 Az önkormányzat eszközeivel igyekszik kis és nagyvállalkozókat a településre csábítani, munkahelyteremtésre ösztönözni, ugyanakkor a 3.2. pontban részletezett képzési struktúrában törekszik arra is, hogy a betelepülni szándékozó vállalkozások számára képzett munkaerőt biztosítson. A nehéz gazdasági helyzet következtében sajnos a településről elvándorlás is felerősödött, emellett problémát jelent a természetes fogyás is. Az alábbiakban a lakónépességre vonatkozó adatokat szeretnénk elemezni: Lakónépesség 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) fő 2008 (fő) fő Lakónépesség számának változása (%) -1% 2009 (fő) fő Lakónépesség számának változása (%) -1% 2010 (fő) fő Lakónépesség számának változása (%) -1% 2011 (fő) fő Lakónépesség számának változása (%) -1% 2012 (fő) fő Lakónépesség számának változása (%) + 2% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adataiból kimutatható, hogy a közötti időszakban átlagosan 1%-kal csökkent a város lakosságának száma, mely önmagában nem ad okot komoly aggodalomra, azonban a tendencia mindenképp figyelemfelhívó jellegű. Érdemes lenne vizsgálni a ben végbement 424 fős lakosságszám növekedés okát, melyre azonban a dokumentum jellege és terjedelme nem ad lehetőséget. 13

14 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő 8922 fő 50,68% 8681 fő 49,31% 440 fő 2,49% 1194 fő 6,78% 1311 fő 7,44% 270 fő 1,53% 327 fő 1,85% 4503 fő 25,58% 5487 fő 31,17% 574 fő 3,26% 495 fő 2,81% fő 9,14% 980 fő 5,56% A lakónépesség korösszetételét elemezve látható, hogy Hajdúnánáson az országos arányokkal ellentétben a férfi lakosság a nőkhöz viszonyítva 20%-kal nagyobb számarányban él a településen. A táblázat adataiból következtethetünk arra is, hogy a lakosság 40%-a inaktív korban lévő személy, azaz 18 év alatti, vagy 60 év feletti. 14

15 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Hajdúnánás város gazdaságát az 1990-es évekig a mezőgazdaság, a textilipar, gépgyártás határozta meg. A rendszerváltást követően végbement privatizációs folyamatok, és üzembezárások még ma is negatív hatással vannak a település, a térség gazdaságára. Sajnos ma már csak kevés számban működnek azok az ipari létesítmények, melyek a nagy arányú, szakképzelten munkaerőt foglalkoztatni képesek. Mint ahogyan a település bemutatásánál már kifejtésre került, városunkban a mezőgazdasági szektor az, melyből az itt élők jelentős része jövedelmet termel. A munkanélküliségi ráta a térség többi településéhez képest alacsonyabb. A képesítési szint javításához az önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás és a START munkaprogram keretében biztosított a Türr István Képző Központtal közösen fenntartott, ingyenes képzésekkel járul hozzá. Az alábbi táblázatban a nyilvántartott álláskeresők állandó lakónépességhez viszonyított arányát szeretnénk elemezni: 3. számú diagram: Állandó lakónépesség Nyilvántartott álláskeresık száma Forrás: Teir/KSH A lakónépesség korösszetételének, fogyásának adatait a korábbi adatsorokban már vizsgáltuk, az adatokat összevetve viszont az is megállapítható, hogy az egyre fogyatkozó lakónépességen belül 2009-ben több, mint 20 %-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A 2011-ben kimutatott, kb. 14 %-os csökkenés vélhetőleg a 2011-es közfoglalkoztatatási struktúrának köszönhető. Ebben az évben a közfoglalkoztatási rendszerek rövid és hosszú távú közfoglalkoztatási alprogramokból tevődtek össze. A rövid időtartamú közfoglalkoztatás 2-4 hónapon át tartó, napi 4-8 órás foglalkoztatást jelentett, melynek hatására megnövekedett azok száma, akik bekapcsolódhattak a projektekbe. 15

16 A nyilvántartott álláskeresők képzettségi szintje 2008-ban és 2011-ben 4. számú diagram Álláskeresık megoszlása általánossal sem rendelkezık Alapfokú végzettségőek Középfokú végzettségőek Felsıfokú végzettségőek 5. számú diagram 2011: 363 Álláskeresık megoszlása általános iskolával sem rendelkezık Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezık Középfokú végzettséggel rendelkezık Felsıfokú végzettséggel rendelkezık 16

17 Az aktív korúak megoszlása életkor szerint 6. számú táblázat Ez a táblázat jól mutatja az aktív korú népesség folyamatos csökkenését. Amennyiben ez a folyamat nem változik, egyre kisebb lesz az a társadalmi réteg, akinek az egyre nagyobb gazdaságilag inaktív társadalmi csoportok eltartásáról gondoskodniuk szükséges. (A táblázat azért nem koherens a 2. számú táblázat adataival, mert nem azonosak az életkori megoszlások.) A vizsgált évek adataiból láthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők között az alapfokú végzettségűek aránya majdnem kétszerese a középfokú végzettségűek arányának. Ezek az adatok alátámasztják, hogy városunkban még mindig jelentős a képzetlen munkaerő, ezt a problematikát az Önkormányzat is felismerte és képzési projekteket indított a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek felzárkóztatására. A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti megoszlása 7. számú táblázat nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év fő nincs adat fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat év fő nincs adat 17

18 % nincs adat év év év év év év 61 év felett fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat fő nincs adat % nincs adat Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a munkanélküliek között magas az év közötti korosztály aránya. Ez azért fontos adat, mert ők az a csoport, akik még nem tartoznak a védett kor jogintézményének hatálya alá, ugyanakkor rendkívül nehéz elhelyezkedniük. Hajdúnánás Városi Önkormányzat az általa működtetett START programban kiemelt figyelmet fordít ezen korosztály foglalkoztatására, ugyanakkor fontosnak tartjuk a korosztály foglalkoztatását elősegítő, egyéb támogatott foglalkoztatási pályázatok nyomon követését, a források minél magasabb kihasználását. 8. számú táblázat - a nyilvántartott álláskeresők és az álláskeresési segélyben részesülők aránya: Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag negyedév ,02 18

19 negyedév , negyedév , negyedév , átlag negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag A korábbi jogszabályi feltételeknek megfelelően az álláskeresők a Munkaügyi Központ által adható ellátásai két részre voltak oszthatóak: álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre. Amennyiben valaki rendelkezett az előírt időtartamú munkaviszonnyal, az elsőként járadékot, ennek lejártát követően segélyre volt jogosult. Jelenleg csak álláskeresési járadék megállapítására van lehetőség, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre pedig az a kérelmező szerezhet jogosultságot, aki egyéb feltételek fennállása mellett a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belüli életkorban van. Amennyiben az ellátásra való jogosultságát az ellátott kimerítette, a települési önkormányzattól rendszeres szociális segélyre, vagy foglalkoztatást-helyettesítő támogatásra szerezhet jogosultságot. A legmagasabb arányban folyósított támogatások időszakában (2010, és 2011) is csak az álláskeresők 1/3-a részesült álláskeresési segélyben. A munkanélküliek 2/3-a vagy járadékot kapott, vagy 19

20 közfoglalkoztatásban vett részt, vagy az önkormányzat által folyósított aktív korúak ellátására szerzett jogosultságot a tárgyidőszakban. 9. számú táblázat A nyilvántartott álláskeresők és az álláskeresési járadékra jogosultak aránya: nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % , , , , Az álláskeresési járadék feltétele a jogszabályban előírt jelenleg a munkanélkülivé válást megelőző 3 éven belül 360 nap - jogosultsági idő megléte. A táblázat adataiból látható, hogy a munkanélküliek jelentős része rendelkezett ezzel a jogosultsági idővel. A települési önkormányzat által aktív korúak számára nyújtott támogatások 10. számú táblázat év Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Foglalkoztatást-helyettesítő támogatásban (korábban rendelkezésre állási támogatásban, majd bérpótló juttatásban) részesülők száma Az önkormányzat által folyósított összeg fő e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft Összesen: E Ft. Forrás: Helyi adatgyűjtés A táblázat azt mutatja meg, hogy a közötti időszakban hány esetben került megállapításra munkanélküliséggel összefüggő szociális juttatás. 20

21 A rendszeres szociális segélyben részesülők arányának évről évre történő radikális csökkenésének magyarázata, hogy évet megelőzően munkanélküliség okán önkormányzatunktól egyfajta támogatásban részesülhetett a kérelmező, míg 2009-től a rendszeres szociális segély mellé belépett a rendelkezésre állási támogatás, melyet 2010-ben a bérpótló juttatás, 2011-ben a foglalkoztatásthelyettesítő támogatás elnevezésű ellátások váltottak fel. Ezért 2008-ban minden rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatra került, és aki megfelelt az újonnan bevezetett ellátás feltételeinek, annak a személynek az ellátása átsorolásra került. Mivel a rendszeres szociális segélyre az szerezhetett jogosultságot, aki vagy 55 év feletti, vagy egészségkárosodott volt, ezért az RSzS-ben részesülők aránya jóval alacsonyabb az aktív korú nem foglalkoztatottak arányánál évtől pályázati források felhasználásával START mintaprogramot indított a település, mely a korábban már működő közhasznú foglalkoztatással kiegészülve a legjelentősebb forma a településen. Startmunka Program és közfoglalkoztatás Hajdúnánáson A tavalyi esztendőben a Belügyminisztérium támogatásával nagyszabású közmunkaprogram indult Hajdúnánáson: a Startmunka Program keretében 2012 év végéig mintegy 300 fő álláskereső folyamatos foglalkoztatására nyílt lehetőség. Mint ismeretes, a Belügyminisztérium tavalyi elemzése alapján a Hajdúnánáson működő Startmunka mintaprogram az országban működő 1600 hasonló kezdeményezés közül bejutott a legjobb 16 közé től kezdődően az önkormányzat kibővítette és folyamatossá tette a közfoglalkoztatást Hajdúnánáson. A kormány Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot indított, mely lehetővé tette, hogy a segélyben részesülőket rövid, illetve hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében munkához juttassuk. Ezzel párhuzamosan elindult a szakképzettséggel rendelkező álláskeresők számára az Értékteremtő Közfoglalkoztatási Program, mely segítségével az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények felújításra kerültek. Az idei évben mintegy 530 embernek biztosít munkát az önkormányzat: 430 ember Startmunka Programban dolgozik majd, és további 100 fő hosszú távú közfoglalkoztatásban vesz részt. Ezáltal egyébként az állam segítségével Hajdúnánáson az önkormányzat vált a legnagyobb foglalkoztatóvá. A Startmunka program legnagyobb munkavállalói létszámú projektje, a mezőgazdasági mintaprogram tavaly márciusban vette kezdetét 16 hektár területen 100 fő álláskereső bevonásával. Idén további 18 hektár területen folytatódik a növénytermesztési tevékenység. A megtermelt zöldségeket a tavalyi évhez hasonlóan a városban működő közkonyhára szállítják, valamint a feldolgozó kapacitás növelésével savanyító üzemben gyártanak majd helyben előállított, félkész termékeket. A már meglévő állatállomány számát növelni szeretné az önkormányzat és szántóföldi növénytermesztéssel is bővül a Hajdúnánási Kertészet tevékenysége. A város külterületén található szőlőskertek önkormányzat részére történő értékesítését illetően több felajánlás is érkezett a lakosság részéről, ezáltal lehetővé válik a több évszázados múltra visszatekintő szőlőés gyümölcstermesztés hagyományának felélesztése. A program a város szépülését is szolgálja. Remélhetőleg a lakosság megelégedésére szolgál majd a városikülvárosi árkok és az utak karbantartása, rendbetétele is, melynek köszönhetően a belvíz elvezetési 21

22 problémákat is orvosolják. Emellett azonban jó néhányan a tavalyi évhez hasonlóan a városi peremterületekre is odafigyelnek majd. Ezeken a részeken is megszűnteti az önkormányzat majd az illegális szemétlerakókat, parkosítást végez, így a korábban külszíni agyagbányászatra használt területen felgyűlt hulladékokat is elszállítja. Az idei Startmunka Program új projektekkel is bővül ebben az évben. A város elkötelezett a bio- és megújuló energiafelhasználás és az alternatív fűtési rendszerek kiépítése tekintetében. Az intézmények fűtési költségeinek csökkentése érdekében két közintézményben biomassza kazánok kerülnek elhelyezésre. A kazánok fűtőanyagát fahulladék és az idén két hektáron telepített energiafűz képezné. Az úgynevezett téli programban a dolgozók asztalosmunkákat és a turisztikai központ épületeinek felújítását végzik majd. Hajdúnánáson 550 millió forintot az állam és az önkormányzat közösen tesz hozzá a program megvalósításához, melyből alapvetően 150 milliót fordítanak dologi költségekre, így például a munkákhoz szükséges szerszámokra, eszközökre. A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek foglalkoztatására kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat. A foglalkoztatással egyfelől gazdasági aktivitásuk javítható, emellett tréningek és képzések működtetésével életviteli kompetenciáik is fejleszthetőek. Ezt felismerve Hajdúnánás Városi Önkormányzat több projektben is együttműködik a Türr István Képző Központtal. A TÁMOP B-12/ A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások elnevezésű, és a TÁMOP /1 A leghátrányosabb helyzetű csoportok életviteli kompetenciáinak fejlesztése tárgyú pályázatokban önkormányzatunk a célcsoport toborzásban működik közre. Mindkét projekt célja, hogy az alacsony iskolai képzettségű, aktív korú nem foglalkoztatottak alap, - és kulcskompetenciájának fejlesztésével, és OKJ-s szakképesítés megszerzésével könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerő-piacon. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Magyarország szociálpolitikai rendszere az egyes problématípusokra célzottan reagáló segélyezési rendszert alakított ki, amely a segítségnyújtás szempontjából három pilléresnek tekinthető: beavatkozó, megelőző, és korrigáló. Az ellátó rendszer szereplői az állam, az önkormányzatok és a non-profit szektor. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kötelezően előírt pénzbeli és természetbeni ellátások teljes körűen biztosítottak. Önkormányzatunk mindig is élen járt a diszkrecionális segítségnyújtásban, ezért a kötelezően előírt ellátások mellett saját forrású szociális támogatásokkal is közreműködik a település lakossága szociális biztonságának fenntartásában. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság sajnos városunkban is igen jelentősen érezteti hatását. Míg a kérelmezők között korábban az egykeresős család is ritka volt, addig mára gyakran találkozunk olyan 22

23 ügyfelekkel, akiknek családjában az egyik személy aktív korúak ellátásban részesül, míg a másik családtag legfeljebb alkalmi munkából tud jövedelemre szert tenni. Az Szt. által kötelezően biztosítandó, a Járási Hivatal, illetve Önkormányzat által folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások: aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást-helyettesítő támogatás), lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, alanyi jogú ápolási díj, (Járási Hivatal hatásköre), közgyógyellátás, (alanyi, normatív jogon járó ellátást a Járási Hivatal, míg a méltányos közgyógyellátást a települési önkormányzat állapítja meg) temetési segély, köztemetés, hadigondozás (Járási Hivatal hatásköre), időskorúak járadéka (Járási Hivatal hatásköre), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (Járási Hivatal hatásköre). Saját hatáskörben biztosított, önkormányzat által finanszírozott ellátások: krízis segély, balneoterápiás támogatás tüzelőgyűjtés Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a) c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a 23

24 kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát nem folytat. A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át ( Ft), és vagyona nincs. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát fentiek alapján megállapították foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. Az FHT-ra jogosult személy köteles együttműködni az állami foglalkoztatási szervvel, a részére felajánlott munkát elfogadni. Az FHT havi összege Ft (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a) ebből a központi költségvetés az önkormányzat részére 80%-ot térít meg Az FHT-ra való jogosultság feltételei évente felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben a jogosult a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben az FHT-ra való jogosultság fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy kereső tevékenységet nem folytatott, vagy munkaerő-piaci programban nem vett részt, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, úgy az ellátásra való jogosultsága megszüntetésre kerül. Egy családban egyidejűleg két személy csak abban az esetben jogosult aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,rendszeres szociális segélyre jogosult október 1-től helyi az ÖR. alapján a jegyző rendszeres szociális segély állapít meg annak az aktív korú személynek is, akinek az egészségi állapota indokolja, tehát aki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott szakvéleménye alapján egészségkárosodott, és annak mértéke % közötti, emellett jogosult lehet szakorvosi igazolás birtokában a várandós nő is. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családjának tényleges havi jövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét (2010: Ft, 2011: Ft). (2012-től ismét módosult) - a központi költségvetés 90%-ot térít meg az Önkormányzat számára. 24