BUDAPEST KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPEST KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA"

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK ZAJTERHELÉSI VISZONYOK LEVEGŐTISZTASÁG ÁTSZELLŐZÉSI VISZONYOK VÁROSI HŐSZIGETEK, BIOLÓGIAILAG INAKTÍV FELÜLETEK ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, AZ ÓZONRÉTEG VÉDELME FÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ÉS VÍZRAJZI VISZONYOK ÉS AZOK KORLÁTOZÓ HATÁSAI ALÁPINCÉZETT, ALÁBÁNYÁSZOTT TERÜLETEK HULLADÉKKEZELÉS

3 ZAJTERHELÉSI VISZONYOK A főváros egyik legnagyobb környezeti problémája a jelentős zajterheltség. A zajterhelés nem csak pszichés, egészségügyi értelemben is káros az emberi szervezetre, nagyban rontja a város élhetőségét. A zajállapotot domináns módon meghatározó forráscsoportok: a közúti közlekedés, a vasúti forgalom, a légi közlekedés (elsősorban a repülőterek környezetében kialakuló zajterhelés), az üzemi zaj, szabadidős zajforrások. Budapest stratégiai zajtérképe és a korábbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kedvezőtlen környezeti zajállapot főként a közlekedésből ered. Legnagyobb kibocsátó a közúti közlekedés, ezt követi a vasúti és lokálisan a repülőterek közelében érvényesülő légi forgalom zajterhelése. A főváros területén a jelentős zajproblémát okozó üzemek száma, illetve az érintett lakosok száma is viszonylag csekély, így kevesebb problémát okoz az üzemi kibocsátás. Mivel a jogszabályi hatály (kötelezettség) a szabadidős zajforrásokra nem terjed ki, ezért stratégiai zajtérképek szabadidős zajforrásokra nem készültek. A közúti közlekedés zajterhelése a város több területén annak ellenére kedvezőtlen, hogy az utóbbi időben a zajcsökkentésre irányuló intézkedéseknek igyekeznek érvényt szerezni. Útkorszerűsítés és/vagy a terület felhasználás megváltoztatása során ma már minden esetben készül zajterhelési vizsgálat, zajvédelmi munkarész. Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedés, beruházás történt mely hozzájárult a város zajállapotának javításához. Pl: zajárnyékoló falak építése; passzív akusztikai védelem (nyílászáró csere) a terhelésnek kitett épületeken; villamospályák rezgésszigetelt, zajcsökkentett ágyazati átépítése; utak (át)építése zajszegény burkolattal; forgalomszervezési megoldások. Az M0 ás autóút északi szakaszának forgalomba helyezésével a belső főforgalmú útvonalakon jelentős mértékben csökkent az átmenő forgalom, különösen a nehéz teher gépjárművek tekintetében. A város főútvonalai mellett jelentős a zajterhelés, ami több órás időtartamot feltételezve már nehezen tolerálható. Néhány fontos útvonal környezetében az L den zajterhelési szint (egész napra vonatkozó, súlyozott zajszint) 75 és 80 db között van, azaz a terhelés a még elfogadható értékénél db lel nagyobb. Tovább rontja a főváros zajterhelési jellemzőit, hogy az éjszakai és nappali zajszintek közötti különbség csak 4 7 db, azaz a magas terhelési szint kiegyenlítetten terheli a lakosságot mind a nappali, mind pedig az éjszakai időszakban! Meg kell jegyezni, hogy az L den >68, L éjjel >63 db es zajszint értékek Budapest minden főútjának környezetére jellemzőnek mondhatók. Legkedvezőtlenebb a helyzet a belváros főútjai, az autópályák bevezető szakaszai mellett. Különösen magas a zajterhelés (nappal db, éjjel db) a főutak (Budaörsi út, Fehérvári út, Bocskai út, Október huszonharmadika út, Bartók Béla út, Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Nagykőrösi út, Üllői út, Vámház körút, Múzeum körút stb.) környezetében. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a budai hegyvidék (Istenhegyi út, Hűvösvölgyi út), illetve a kertvárosok főútjainak környezetében (Pestlőrinc, Kispest). Igen kedvezőtlen a helyzet a felüljárók környezetében, így például a BAH csomópont, a Ferihegyi gyorsforgalmi út felüljárói, az Árpád híd budai hídfője, a Nyugati tér, a Róbert Károly körúti, a Bethesda utcai és a Rottenbiller utcai felüljáró térségében. A felsorolt területeken a magas zajterhelés elsősorban a nagy forgalom és másodsorban a szűk utcák, sűrű beépítés következménye. Bár a vasúti közlekedés a közúti zajnál lényegesen kisebb területet érint, jelentős helyi problémákat okoz. A teherforgalom okozza a legtöbb gondot, főként az éjszakai időszakban, különösen a nagysebességű, városon belüli vonalszakaszokon. Magas a zajkibocsátás az elővárosi vasútvonalak, és a fővároson átmenő vasútvonalak mellett, így a szentendrei HÉV vonalán vagy a Hamzsabégi úton a vasúttól származó zajterhelés különösen éjjel jelentős. Jelentős, a küszöbértékhez viszonyított 10 db es túllépést tapasztalhatunk a IX., a X., a XI., a XV., a XVII., a XX., a XXII. és a XXIII. kerületekben. A légi közlekedés elsősorban a Liszt Ferenc Repülőtér környékén okoz lakossági panaszokat. A repülési forgalom környezeti zajterhelése kisebb területet érint magasabb, 70 db körüli zajszinttel, azonban jelentős a városban az alacsonyabb szintű zavaró hatás. Az alábbi áttekintő térkép a fővárosi vonzáskörzet háborítatlan területeit mutatja meg, azaz ahol közúti közlekedésből eredő zajterhelés 10 db lel az éjszakai küszöbérték alatti zajszinttel jellemezhető ábra: 10 db lel az éjszakai küszöbérték alatti zajterhelésű területek Forrás:Főváros i környezeti állapotértékelés, A zajterhelés problémája leginkább az adott területen érintett lakosság nagyságával fejezhető ki. Az alábbi diagramokból látható, hogy Budapesten határérték feletti zajterheléssel érintett a lakosság több mint kétharmada ábra: A különböző zajszintekkel terhelt lakosság aránya (%) Teljes napi terhelés Lakossági érintettség (%) Budapest területére Teljes napi terhelés - Lden (db) >55 >60 >65 >70 >75 Közút Vasút Légiközlekedés 239

4 ábra: A különböző zajszintekkel terhelt lakosság aránya (%) Éjszakai terhelés Lakossági érintettség (%) Budapest területére Éjszakai terhelés - Léjjel (db) >50 >55 >60 >65 >70 Forrás: Fővárosi Környezeti Állapotértékelés, 2011 Közút Vasút Légiközlekedés (Mejegyzendő, hogy a diagram a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma által terhelt lakossági érintettséget is tartalmazza, 2006 óta azonban a légi forgalom rendje jelentősen megváltozott) ábra: Az egy lakosra vetített fajlagos érintettségi mutatók kerületenként Forrás:Fővárosi Környezeti Állapotértékelés, 2011 Az érintettség számszerű adatán túl javaslat született olyan probléma indikátormutató alkalmazására is, amely az érintettség (érintett lakosok száma (fő)) és az adott zajszint (küszöbérték feletti terhelés mértéke (db)) szorzatával jellemezhető. Az érintettségi mutatóval kifejezhető a zajkonfliktus nagysága, súlyossága. A fenti diagram a mutatónak, a területen belül lakók számára vetítésével nyújt összehasonlítható információkat a kerületek zajproblémáiról. Az adatok a közúti közlekedés villamossal együtt okozta terhelésre vonatkoznak. Jól láthatóan sűrűn lakott, forgalmas belvárosi kerületek (I., V., VI., VII., VIII:, IX. kerületek) lakossága sújtott legnagyobb mértékben zajterheléssel. A következő ábrán egy ilyen, érintettségi mutatóval jellemzett területet mutatunk be. A Rákóczi híd pesti hídfőjének környezetét látjuk. Jól követhető, hogy bár a zajterhelés igen jelentős a hídfő közelében, az érintettségi mutató gyakorlatilag nulla, mivel nincs érintett lakos a terület adott részén. Ezzel szemben a Nagykörút és a Haller utca környezetében ahol a zajterhelés egyébként a híd közelében észlelhetőnél alacsonyabb szintű az érintettségi mutató jellemzően jóval nagyobb ábra: Érintettségi mutató (ÉM) a Szabadság híd Rákóczi híd közti térség Lden 0 < 100 < > 5000 Forrás:Fővárosi Környezeti Állapotértékelés,

5

6 12.2 LEVEGŐTISZTASÁG Budapesten a légszennyező anyagok koncentrációja a levegőben sokszor eléri az egészségügyi határértéket, a túllépések esetszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. Más európai nagyvárosokkal összehasonlítva Budapest levegő szennyezettsége átlagos. Légszennyezőanyagok kibocsátása Az elmúlt húsz évben jelentősen változott a légszennyező anyagok kibocsátásának mennyisége és jellege. Az országos trenddel összhangban jelentősen csökkent a kén dioxid, a szén monoxid és a nagyméretű részecskéket tartalmazó (elsősorban ipari eredetű) szilárdanyag és az ipari eredetű nitrogén oxid kibocsátás; a közlekedési eredetű nitrogén oxid és a kisméretű részecskéket (PM 10, PM 2,5 ) tartalmazó szilárd anyag kibocsátás viszont növekedett ábra: Néhány szennyező anyag budapesti kibocsátása (t) 2002 és 2008 között részecskékre rátapadt további szennyezők (pl.: policiklusos aromás szénhidrogének, nehézfémek) súlyosbítják. Levegőminőségi helyzet Az erőművek környezetkímélőbbé tétele, a gazdasági világválság okozta termelés visszaesés, az üzemanyag fogyasztás csökkenése mind elősegítik a szennyezettség csökkenését. A fővárost elkerülő gyorsforgalmi körgyűrű, valamint a folyamatosan bővülő gyorsforgalmi utak kiépítése is csökkenti a fővárosra nehezedő forgalmi nyomást, és az ezzel járó légszennyezettséget. Fontos megemlíteni, hogy a város mindenkori levegőtisztasági állapotát a meteorológiai tényezők és a beépítettségi viszonyok alakulása jelentősen befolyásolja, továbbá jelentős szerepe lehet a regionális, illetve az országhatárokon átterjedő hatásoknak is. Budapesten óta folynak rendszeres légszennyezettség vizsgálatok. A mérőhálózat automata működésű (12 helyszínen folyamatos mérések) és manuális mérőállomásokból áll. Budapest és környéke esetében a levegőterheltségi szint a nitrogén oxid (NOX), a szálló por (PM10) valamint a benz(a) pirén (BaP) tekintetében meghaladja a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és tűréshatárt. Az alacsony szélsebesség, valamint a kis méretű szálló por határérték túllépések között szoros összefüggés van. A nitrogén dioxidra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az órás határérték túllépéseinek esetszáma meghaladja a megengedett értéket; ugyanakkor az úgynevezett tiszta órák száma növekedett ábra: A budapesti mérőállomások NO2 és PM10 adatai alapján a tiszta napok száma, Forrás: OKIR A különböző légszennyező anyagok emissziójának ágazati megoszlására vonatkozóan ez idáig nem készült megalapozott tanulmány Budapesten. Szakértői becslések szerint a fővárosi nitrogén dioxid és a szálló por (PM10) kibocsátás legnagyobb része a gépjárművekből ered. Az NOx ipari kibocsátásának (például erőművek, távfűtés, szolgáltatások) részaránya mintegy 20 százalék. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol (PM és korom) kibocsátása, de a forgalom is felkeveri a port, ami a levegőben aeroszolként (PM) jelenik meg, mérhető. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, azok egészségre gyakorolt hatását a A határérték túllépések szakértői becslések szerint döntően a gépjárműforgalom valamint porszennyezés tekintetében a regionális háttérszennyezés növekedéséből adódnak, de hűvösebb időszakokban a fűtés is nagymértékben hozzájárulhat a PM10 határérték túllépés kialakulásához. A rendszerváltozás után ugrásszerűen növekedett az építési tevékenység a fővárosban. Az építkezések a munkavégzés ideje alatt jelentős porkibocsátást rónak a környezetre. A mérési adatokból megállapítható, hogy a szálló por koncentráció csökkenő jellegű, de elsősorban a város központjában elhelyezkedő állomásokon a megengedettnél többször meghaladja a napi határértéket. Ugyanakkor az úgynevezett tiszta napok száma jelentősen megnövekedett 2005 és 2010 között. A PM 10 napi határérték túllépés esetszámának nagy része télen, valamint a szárazabb, hűvösebb tavaszi és őszi időszakokban történik. Ilyen esetekben a levegő keveredése nem történik meg, a légszennyező komponensek feldúsulnak. Forrás: OLM A fenti ábra alapján megállapítható, hogy azon napok száma, amelyeken szálló por és nitrogén dioxid esetében egyik budapesti állomáson sem történt határérték túllépés a évi 102 napról 2010 re 174 napra növekedett. Kén dioxid tekintetében a főváros minősítése kiváló, a koncentrációk alacsony szinten stagnálnak, köszönhetően a fővárosi ipar rendszerváltást követő hanyatlásának. A szén monoxid emisszió döntőrészt a közlekedésből származik. Rövid idejű határérték túllépések a belső kerületek mérőhelyein ritkán előfordulnak. Szénmonoxidszennyezettség szempontjából a levegőminőség kiváló. Az ózon esetében a város külső kerületeiben található állomásokon mérték a legtöbb túllépést, hiszen a forgalmas városközpontból az ózon előképző anyagok eljutnak oda és a napsugárzás hatására ott kezdődik meg az ózon feldúsulása. Az ózonkoncentrációk tehát jellemző módon a nyári 242

7 időszakban, illetve a külterületen nagyobbak. A tendencia stagnáló, a levegő minősítése kiváló ábra: A Budapest (Gilice tér) és K pusztai mérőállomáson mért havi átlagos ózon és szálló por koncentrációk [µg/m3], 2009 Forrás: OLM A benzol és az azzal jellemezhető szénhidrogénszennyezettség közlekedési eredetű. A tendencia változatlan, éves, vagy napi egészségügyihatárérték túllépés egy mérőállomáson sem történt az elmúlt vizsgálati időszakban. A város használaton kívüli, vagy nem megfelelően kezelt zöldfelületein jellemző a gyomnövények tömeges megjelenése. Az allergén növények elterjedésével a levegő pollentartalma növekszik, amely kihatással van a lakosság egészségügyi helyzetére. Különösen meghatározó az allergén parlagfű nyár végi őszi virágzási időszakában. Az alábbi térkép alapján jól látható, hogy a mezőgazdasági és parlagterületekben gazdag külső pesti kerületekben a legsúlyosabb a parlagfű szennyezettség ábra: Pollenszennyezettség Budapesten, 2009 Alig(0 1 ezrelék) Enyhén(1 3 ezrelék) Közepesen(3 9 ezrelék) Erősen(9 ezrelék felett) Feldolgozáson kívüli Forrás: FÖMI 12.3 ÁTSZELLŐZÉSI VISZONYOK A légszennyezettséget és a város negatív klimatikus hatásait (hőszigethatás) mérséklik a kedvező légáramlási viszonyok. Az ún. átszellőzési sávok jellegzetes morfológiai elemekben, völgyeletekben ill. azok fölött húzódnak. Ide tartoznak a Duna és a patakok menti sávok, a térségi légmozgások bevezető útjai, melyek biztosítják a belső városrészek levegőjének frissítését. Konfliktusforrás, hogy ezekben többnyire közutakvasutak helyezkednek el, melyek környezetében kialakuló lokális klímaviszonyok a hőreflexió és hőemisszió folytán alapvetően változtatják meg (felszálló, száraz áramlatokkal és párologtató felületek hiányával) a térségi levegőkörnyezetet. Az itt kibocsátásra kerülő szennyezőanyagok pedig bekerülnek a belső városi, amúgy is terhelt légtérbe VÁROSI HŐSZIGETEK, BIOLÓGIAILAG INAKTÍV FELÜLETEK A sűrűn beépített területek hőmérséklete több fokkal melegebb a természetes értéknél és a jelentősebb zöldfelületekkel rendelkező külső területeken mérhető értéknél. A burkolt és beépített felületek kisugárzó hatása a felület melegedési folyamatait elnyújtja, városi hőszigetet eredményezve, amelyet nagymértékben befolyásol a felszíni hőmérséklet, a terület beépítettsége és növényzettel való fedettsége. A térképen sárga és piros színnel láthatók a belső városrészek és a nagyobb biológiailag inaktív felületek (egybefüggő ipari területek) hőmérsékleti többlete. A téma bővebb kifejtését lásd a Környezet és energiatudatos városépítészeti és építészeti szempontok című fejezetben ábra: Budapest és térsége felszínhőmérsékleti értékei augusztus 1 én 9.30 kor Forrás: Budapest Főváros Környezeti Programja,

8 12.5 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, AZ ÓZONRÉTEG VÉDELME A lakosság egészségi állapotát, a társadalmi gazdasági helyzet mellett, a környezeti tényezők jelentős mértékben meghatározzák és befolyásolják. Egyik igen lényeges befolyásoló tényező a klimatikus viszonyok alakulása, a globálisan is megfigyelhető klímaváltozás. Az átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőségesen meleg időszakok, intenzív frontátvonulások, az időszakosan megnövekvő UV B sugárzás mind egészséget veszélyeztető hatások. Az üvegházhatású gázok és aeroszolok légköri mennyiségeinek változásai módosítják az éghajlati rendszer energia egyensúlyát. A globális felmelegedéshez az emberiség főleg három üvegház hatású gáz, a szén dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), és a dinitrogén oxid (N 2 O) légkörbe juttatásával járul hozzá. A teljes kibocsátás kereken háromnegyede az energiaszektor számlájára írható. A mezőgazdaság 12,6 % kal, az ipari folyamatok további 7,3 % kal járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a hulladék szektor 5,1 % ot képvisel a leltárban FÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ÉS VÍZRAJZI VISZONYOK ÉS AZOK KORLÁTOZÓ HATÁSAI Budapest fejlesztési lehetőségeit nagyban befolyásolják, esetenként korlátozhatják a föld és vízföldtani adottságai. A felszín alatti vizek ellenálló képessége, tűrőképessége besorolás alapján a budai hegyvidék egyes területei mellett fokozottan érzékenyek a vízbázisvédelmi védőterületek. Pest területének nagyobbik része az érzékeny kategóriába tartozik. Karsztos, fokozott érzékenységű területek találhatók az I., II., III., X., XII., XXII. kerületekben. A szennyezésfeldolgozási képesség e területeken alacsony fokú, mivel a biológiai bontásban résztvevő talajréteg vékony, és alatta nyers szikla, kőtörmelék van. A szennyezés gyorsan terjed az említett szerkezeti helyzet miatt ábra: Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny és érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek a főváros kerületeire lebontva a 27/2004. KvVM rendelet szerint A potenciálisan szennyezett területek tevékenység szerinti megoszlása alapján Budapest területén az ipari/kereskedelmi jellegű tevékenység a leggyakoribb ábra: A budapesti szennyezett területek tevékenység szerinti megoszlása 2007 től Forrás: Főváros i környezeti állapotértékelés, Az elmúlt években számos területen történtek jelentősebb beavatkozások a szennyezettségek felszámolása érdekében. Budapest területén eddig több mint száz db tényfeltárást és közel száz db műszaki beavatkozást végeztek el. Az érintett területeken túlnyomórészt talajcserét hajtottak végre illetve elvégezték a szennyezett talajvizek mentesítését is ábra: A 2007 óta elvégzett műszaki beavatkozások A budapesti szén dioxid kibocsátás alakulását bemutató ábrán látható a gazdasági visszaesés miatti kibocsátás csökkenés is. A recesszió miatt ugyanis visszaesett a legnagyobb szennyezők közé tartozó ipar és közlekedés kibocsátása is ábra: A budapesti szén dioxid kibocsátás (ezer t) 2002 és 2008 között Forrás: Főváros i környezeti állapotértékelés, Forrás:OKIR A Környezeti elemek és terhelhetőségük című tervlapon feltűntetett potenciális talajszennyezettség területei a felhagyott, nagyobb iparterületeket, az ismert talajszennyezettségű térségeket, valamint a feltételezett szennyezettségű, feltárásra javasolható területeket foglalja magába. Forrás: Főváros i környezeti állapotértékelés,

9

10 Összességében elmondható, hogy a legtöbb potenciálisan szennyezett terület, részletes tényfeltárás és elvégzett kármentesítés is a X. kerületben található. Megtisztításra került az Óbudai Gázgyár telepének két gáztartálya, a Budatétényi gázmassza lerakatok területe, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szénhidrogénnel szennyezett környezete, a csepeli Petróleumkikötőben a savgyanta gödrök térsége. Megtörtént a potenciális felületi veszélyforrások megszűntetése a budatétényi Metallochemia gyártelep ólomtartalmú meddőhányója környezetében. Ugyanakkor ezekben a térségekben továbbra is számolni kell talaj és talajvízszennyeződések felbukkanásával. Jelentősebb beavatkozás nélküli, potenciálisan szennyezett területek: XXII. kerületben a volt Chinoin (ma Agrochemie) gyártelep és a Duna telepi hulladéklerakó a lakóterület mellett; a Csepel Művek területe, a XVIII. kerületben a Csérytelep és depóniája, az Ócsai úti volt iparterület; a Kőbányai ipari zóna; valamint a I., IX., X., XI. és XIV. kerületek vasúti, főként rendező pályaudvarok térsége. A felszíni vizek tekintetében néhány kisebb állóvíztől eltekintve a folyóvizek a meghatározó elemek Budapesten. A Duna vízminőségi paramétereinek többsége kifejezetten javuló tendenciát mutat az elmúlt években, köszönhetően a közelmúltban elvégzett fejlesztéseknek (Észak pesti Szennyvíztisztító Telep korszerűsítése, Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése). A Központi Szennyvíztisztító, megépülésével, a korábbi 51% helyett 95% os a folyóba érkező tisztított szennyvíz aránya a főváros területén, így elsősorban regionális illetve országhatáron túli szennyezésekkel kell számolni a továbbiakban. A Duna különböző minőségi elemeinek (fizikai kémiai, biológiai, hidromorfológiai jellemzők) tekintetében a jó vagy a mérsékelt állapot/potenciál jellemző. Összességében a Duna teljes magyarországi szakasza mérsékelt ökológiai állapotúnak tekinthető, kémiai állapota pedig jó, mivel a vizsgált veszélyes anyagok tekintetében nem volt határérték túllépés. A Ráckevei (Soroksári) Duna gyakorlatilag állóvízzé alakult át, miután a korábbi Duna ág két végét zsilippel lezárták, és vízpótlását ezekkel szabályozzák. Vízminősége általában egy kategóriával rosszabb osztályba sorolható, mint a Dunáé. Budapest jelentős szerepet betöltő kisvízfolyásai az Aranyhegyi patak, az Ördögárok, a Hosszúréti patak, a Szilaspatak, a Rákos patak és a Gyáli patak a fővároson kívül erednek. Az elválasztott rendszerrel csatornázott területeken jellemzően a csapadékvizek befogadói, ugyanakkor több agglomerációs településnek tisztított szennyvizeit is befogadják. A patakok szinte mindegyike már szennyezetten érkezik Budapestre, vízminőségük a budapesti szakaszon feltehetőleg az illegális szennyvízbevezetések következtében lényegesen romlik, és több paraméter alapján is az erősen szennyezett osztálynak megfelelő minőségben érik el a Dunát (vagy a Ráckevei Dunát). Sokszor a patakokba ömlik a kommunális szennyvíz, a járművek olaja, nagyobb esők után ipari tározók vize, só, szemét. A fővárosban jelentős mértékű a termálvízre települő gyógyfürdők és melegvizes strandok száma. A kitermelt termálvizet a használat után a közeli felszíni vízfolyásokba (a Dunába) helyezik el, amely sótartalma és hőterhelése okozhat elváltozást a víztestekben. Budapest beépített területeinek nagy része csatornahálózattal ellátott. A közműolló kb. 10 % os, az ivóvíz bekötéssel rendelkező épületek több mint 90 % ánál megoldott a szennyvízelvezetés. A csatornahálózat végágai kiépítés alatt állnak, a városszéleken még találhatók csatornázatlan beépített területek. A város teljes csatornázottságának tervei elkészültek, melyek uniós forrásokból történő megvalósulás rövidtávon megtörténhet. Talajszennyeződés veszélye adódik a karsztos, de csatornázatlan beépített területeken. Ilyen található pl. a II. és XII. kerületek peremvidékén, valamint nagyobb kiterjedésben a XXII. kerületben elhelyezkedő lakóterületeken. A városban fellelhető természetes üregek és az alápincézett, alábányászott területek egybeesnek a karsztos területekkel, köszönhetően a mészkő morfológiájának és kedvező bányászati adottságainak. Ezek a területek fokozottabb figyelmet igényelnek: a szennyeződés érzékenységükön túl, korlátozó tényezőnek minősülnek a beépíthetőségüket tekintve. A Földtani, vízföldtani veszélyeztetetség, konfliktusok című tervlapon feltűntetésre kerültek a fővárosi (parti szűrésű és rétegvizes) ivóvízbázisok védőterületei (hidrogeológiai A B védőidomok), melyek szintén korlátozzák a beépíthetőséget és a területükön folytatható tevékenységeket. Konfliktus helyzet adódik a Csepeli vízbázis környezetében: az eredendően zártkertes térségben jelentős a csatornázatlan lakóépületek száma. Konfliktussal érintett (csatornázatlan) térség a XI. kerületi Keserűvíz forrás telep és az újpesti parti szűrésű vízbázis környezete. A város belső zónájában, a fokozott környezeti terhelésből adódóan nagyobb veszélynek vannak kitéve az itt található vízbázisok. Megemlítendő továbbá, hogy a védőterületeket érintő utak és vasutak potenciális szennyezést jelentenek megfelelő (zárt, tisztító műtárggyal ellátott) vízelvezetés hiányában ALÁPINCÉZETT, ALÁBÁNYÁSZOTT TERÜLETEK A főváros térségének alapkőzetét mészkő alkotja, amely a 19. században egyik fő építőanyagnak számított, így a kő bányászatával összefüggő pincerendszerek alakultak ki a főváros egyes részein. A főváros három kerületében (I., X., XXII.) is megtalálhatók ezek az alápincézett, alábányászott területek. Mindegyik kerület esetében a pincék kialakításában szerepet játszottak földtani viszonyok, hasznosításukban a korábbi területhasználat (szőlőtermesztés). Az ország egyik legnagyobb összefüggő pincerendszere húzódik az egykori X. kerületi bányák helyén, egy 32 km ismert hosszúságú, m 2 alapterületű járatrendszer. A XXII. kerület pincerendszere nagyobb kiterjedésű, de nem összefüggő. Az utóbbi kerületben ezenkívül bentonitot is bányásztak. A Vár alatti pincerendszer az itt található barlangok kibővítéseként jött létre. A bányászat során létrejött bányajáratokat későbbiekben bortárolásra hasznosították. A X. kerület esetében a sörgyártás kapcsán megjelent a pincékben a sörtárolás is, a XXII. kerületben pedig a barlanglakások illetve a gombatermesztés. A budatétényi, nagytétényi pincejáratok egy részének feltöltése a múlt század utolsó harmadában megkezdődött. A feltöltést gázgyári masszával és egyéb inert hulladékkal végezték, ezért a feltöltésnek környezetvédelmi következményei lettek, a kármentesítések csak részben történtek meg. A Vár alatti pincék nagy része szintén tömedékelt. 245

11 12.8 HULLADÉKKEZELÉS A Budapesten keletkező tetemes mennyiségű hulladék megfelelő kezelése komoly terhet ró a város működtetésére. A hulladékgazdálkodással, köztisztasággal és közútfenntartással kapcsolatos szolgáltatásokat az FKF Zrt. végzi a város területén. Problémát jelent, hogy az új Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II ) még nem került elfogadásra, ennek hiányában a Főváros sem tudta elkészíteni az aktuális időszakra vonatkozó tervét. Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék megoszlik kommunális (vegyes) hulladékra, termelési hulladékra, irodai hulladékra, csomagolási hulladékra, szerves (kerti) hulladékra, valamint bontási építési (inert) hulladékra. További fontos szempont a veszélyes és nem veszélyes hulladékok megkülönböztetése. Egyre jelentősebbé válik az újrahasznosítás igénye, s az ezt megalapozó szelektív gyűjtés, valamint az ezt követő másodnyersanyag gyártás ábra: A települési szilárd hulladék összetétele (tömegszázalékban, (2010.) mennyisége és jelentős a nem osztályozható, valamint a papírés a fémhulladékok aránya is. Az elszállított és ártalmatlanított kommunális hulladék mennyiségét Budapesten az elmúlt húsz évben nagyjából az ország gazdasági helyzete és az ezzel összefüggő lakossági fogyasztás határozta meg és 1996 között nagyjából stagnált, míg 1997 től 2005 ig dinamikusan, mintegy 20% kal növekedett. Az utóbbi években kis mértékű csökkenés volt megfigyelhető, köszönhetően a gazdasági recessziónak. Budapesten évente összesen kb 1 millió tonna szilárd hulladék keletkezik, ebből mintegy 450 ezer tonna a lakossági hulladék. Az FKF Zrt. kb. 700 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi évente. A szelektíven gyűjtött hulladék 20 ezer tonna körüli. Települési folyékony hulladék Települési folyékony hulladék a vezetékes vízzel ellátott, de csatornázással nem rendelkező területeken képződik, ez Budapest területén kb. 45 ezer ingatlant érint. A Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. évente mintegy 120 ezer m 3 folyékony hulladék begyűjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését végzi, de jelenleg több magáncég is részt vesz a feladatban. A begyűjtött hulladékot a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízkezelő létesítményeiben ártalmatlanítják. Hulladékkezelés helyszínei A rendszerváltást követő időszakban jelentősen változott a hulladékkezelés megoldása Budapesten. Az évi 9 hulladéklerakóból 2005 re csak 3 korszerű hulladékártalmatlanítási helyszín maradt. A begyűjtésre kerülő települési szilárd hulladék jelentős része (kb. 60 % a) a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben kerül előkezelés nélküli energetikai hasznosításra. A fennmaradó rész döntő hányada a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban illetve kis részben a Dunakeszi 2. sz. hulladéklerakóban lerakással kerül ártalmatlanításra, Dunakeszin kerül ártalmatlanításra továbbá az energetikai hasznosításból visszamaradt salak és pernye. A pusztazámori telep jelentős lerakási kapacitásokkal bír, működése a lerakást középtávon biztosítani képes, ugyanakkor a dunakeszi lerakó már csak kis kapacitással rendelkezik. A Hulladékhasznosító Mű elmúlt években végrehajtott korszerűsítése lényegesen csökkenti a levegőszennyezést. Ugyanakkor a kezelési költségeket jelentősen megnöveli a hulladékártalmatlanítókhoz vezető nagy szállítási távolság. Az elmúlt években jelentős fejlődés következett be a lakossági szelektív hulladékgyűjtés tekintetében. Jelenleg Budapest területén 920 gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére, a szigetek száma évről évre folyamatosan bővül. A gyűjtőszigeteken öt különböző hulladék frakciót (fém, műanyag, papír fehér és színes üveg) gyűjt be az FKF Zrt. A szelektív gyűjtés látványos kibontakozása ellenére a hulladékudvarok és gyűjtőszigetek a főváros hulladékának alig 2 % át képesek kivonni a nem hasznosított hulladékáramból. A közelmúltban kísérleti jelleggel vezettek be több társasházi övezetben házhoz menő szelektív gyűjtést (fém, papír és műanyag, mely eredményesen működik, várhatóan 2014 re teljes Budapesten kiépül a rendszer ábra: A Budapesten a szelektív gyűjtőszigetekről és házhoz menő szelektív gyűjtésből származó hulladékmennyiség [t] ábra: Budapest fő hulladékártalmatlanítási helyszínei Forrás: FKF Zrt. A keletkező települési szilárd hulladék közel negyede biológiailag lebomló anyag, 20 % feletti a műanyag hulladék Forrás: FKF Zrt. 246

12 Budapesten és környékén az FKF Zrt. fenntartásában jelenleg 16 hulladékgyűjtő udvar működik, ahol a lakosság díjmentesen leadhatja a szelektíven gyűjtött hulladékot, beleértve a háztartási veszélyes hulladékokat is (pl: elektronikai hulladékok, fénycsövek és világítótestek, szárazelem, fáradt olaj, használt akkumulátor stb.). A fővárosban 2006 óta végzik a zöldhulladékok elszállítását a kertvárosias kerületekben. A begyűjtött biomasszát a pusztazámori telepen komposztálják. A Főkert Zrt. komposzttelepén a főváros és agglomerációjának parkfenntartási hulladékait komposztálja. A kertes családi házaknál házi komposztálással is csökkenthető a települési szilárd hulladék szerves anyag tartalma. A házi komposztálás bevezetésének támogatását 2007 ben kezdte meg az FKF Zrt., mára 12 kerület csatlakozott a programhoz, melynek keretében kb komposztáló edény került kiosztásra a főváros lakosai között. Országos szinten jelentős problémát jelent az inert hulladékok kezelése. Megfelelő kapacitás hiányában az építési hulladék csak kb. negyede kerül hasznosításra. A gazdasági válság a helyzetet tovább rontotta. A hulladékkezelő minden kerületben évente egyszeri alkalommal rendez ingyenes lomtalanítást. Az FKF Zrt. végzi továbbá a főváros közterületeinek tisztítását, a nagy gyalogos aluljárók, közlekedési műtárgyak, közjárdák és közlépcsők rendszeres, kézi gépi takarítását és a téli hóeltakarítást is. Szintén probléma, hogy nincs Budapestnek veszélyes hulladék lerakója. A néhány kisebb hulladékártalmatlanító létesítmény csupán a kórházi és egyéb kis mennyiségű technológiai hulladék kezelését végzi el. A nagy mennyiségű veszélyes anyag elszállításra kerül (pl. Dorogra). Budapest területén jelenleg nem üzemel kommunális lerakó, de több bezárt telep található. Ezek egy része már rekultivált (pl: Óbudai, Nagytétényi lerakók), tehát a betöltött hulladék már megroskadt és a korhadási folyamat is véget ért, s így a terület rendezése nyomán új többnyire rekreációs funkciót kaphat. Beépítésre általában csak az inerthulladékot tartalmazó területek lehetnek alkalmasak, mivel talajmechanikai problémáik kevésbé jelentősek. A rekultiváció több helyen elkezdődött és van néhány terület, ahol el kell kezdeni a rendezést. A rekultivációs feladatok elvégzése döntő részt állami feladatkör, egyedül a Cséry telep van fővárosi tulajdonban. A hulladékkezelési létesítmények adatait és területi elhelyezkedését lásd Melléklet 12.8.fejezetében). Lokális problémát okoz a városban fellelhető illegális hulladéklerakások nagy száma. A szennyezésekről mindeddig nem készült kataszter és felszámolási terv. Pénz hiányában eddig csak eseti projektek szintjén történt kármentés. 247

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPÉRE ÉPÜLŐ INTÉZKEDÉSI TERV RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA 1

BUDAPEST FŐVÁROS STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPÉRE ÉPÜLŐ INTÉZKEDÉSI TERV RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA 1 BUDAPEST FŐVÁROS STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPÉRE ÉPÜLŐ INTÉZKEDÉSI TERV RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA 1 Helyzetértékelés A határidőre elkészített stratégiai alapján, tekintettel a hozzá kapcsolódó Tervre a főváros környezeti

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Történelmi áttekintés A világ első ismert hulladéklerakója: ókori Athén Krisztus kora: Gyehenna hulladékégetője

Részletesebben

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Klug Lajos vezérigazgató

Klug Lajos vezérigazgató Kép beszúrásához kattintson az ikonra Klug Lajos vezérigazgató Az szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Kitekintés a 2013-ban bővítésre kerülő házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerre

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

~ 2 ~ Bevezető. BTG Budaörsi Településgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság 2040 Budaörs, Dózsa György u. 21.

~ 2 ~ Bevezető. BTG Budaörsi Településgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság 2040 Budaörs, Dózsa György u. 21. ÜZLETI JELENTÉS 2012 2013. április 12. ~ 2 ~ Bevezető A z e l m ú l t 5 é v e t t e k i n t v e a l e g i n n o v a t í v a b b a 2 0 1 2 - e s e s z t e n d ő v o l t. A B T G K f t. e r ő f o r r á s

Részletesebben

Klug Lajos vezérigazgató

Klug Lajos vezérigazgató A lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyzete és lehetőségei Klug Lajos vezérigazgató Szelektíven a múltban Az hulladékgazdálkodására ható tényezők Jogi környezet Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK

Részletesebben

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor.

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 9 1. számú melléklet 23242526, 2728 1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 2) A települési

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á

Részletesebben

Fővárosi Vízművek Rt. 2004. évi környezetvédelmi tevékenysége, problémák a vízbázisokon

Fővárosi Vízművek Rt. 2004. évi környezetvédelmi tevékenysége, problémák a vízbázisokon H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Fővárosi Vízművek Rt. 2004. évi környezetvédelmi tevékenysége,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com,

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. Öko-Pack Nonprofit Kft. Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. Hungakku Nonprofit Kft. Re lem Nonprofit Kft..A.S.A. Magyarország Kft.

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 1.) Dunaújváros levegőminőségi helyzetének rövid elemzése A szennyezett területek lehatárolása a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE ZAJ ÉS LEVEGŐVÉDELEM KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017

SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE ZAJ ÉS LEVEGŐVÉDELEM KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017 SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE ZAJ ÉS LEVEGŐVÉDELEM KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017 Készítette Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata megrendelésére: SZOMBATHELY KÖZLEKEDÉS

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra Készítette: Ressinka Ágnes Környezettudomány MSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Munkácsy Béla Egyetemi adjunktus

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai Vezetői efoglaló szelektív gyűjtési rendszerek hozzáférhetősége A lakossági, szelektív gyűjtési

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Zöld ipari innováció

Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Zöld ipari innováció STRATÉGIAI HÁTTÉR EU Európa 2020 Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP) Környezettechnológia Akcióterv

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a lakóhelyi környezet állapotáról

BESZÁMOLÓ. a lakóhelyi környezet állapotáról BESZÁMOLÓ a lakóhelyi környezet állapotáról Tisztelt Képviselőtestület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 51. (3) bek. alapján jelen előterjesztésben kívánom ismertetni

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben