VI. évfolyam 2009/4. TARTALOMJEGYZÉK: TANULMÁNYOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VI. évfolyam 2009/4. www.kul-vilag.hu TARTALOMJEGYZÉK: TANULMÁNYOK"

Átírás

1 VI. évfolyam 2009/4. TARTALOMJEGYZÉK: TANULMÁNYOK Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? 1 Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? 15 Nagy Olga: A turizmus hatása a fejlődő országok társadalmaira Ladak példája 37 KÖNYVISMERTETÉS Marton Péter: Nyugat-Szahara béketámogató szemmel Besenyő János: Western Sahara 57 Impresszum 61

2 VI. évfolyam 2009/4. TANULMÁNY Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? 2010-ben több latin-amerikai állam, közöttük Mexikó, bicentenáriumot ül; a gyarmattartó spanyol korona elleni harcuk nyitányát, kétszáz éves függetlenségüket éltetik. Mexikó kétszeresen is ünnepelhet, hiszen a 2010-es év egyben a mexikói forradalom kitörésének centenáriuma. Az évfordulók összekötik a múltat és a jelent, ezért szembesítenek és köteleznek is, latin-amerikaiakat, mexikóiakat, európaiakat egyaránt, jobban megismerni és megérteni egymást. Jelen tanulmány az Európai Unió (EU) és Mexikó kapcsolatrendszerét vizsgálja Európa és Latin-Amerika relációján belül. Az elemzés a hatvanas évek kapcsolatfelvételeivel kezdődik, majd a hetvenes évek első generációs szerződései után a nyolcvanas éveket tárgyalja részletesebben. Három faktort emel ki: 1.) latin-amerikai gazdasági nyitás, 2.) az Európai Közösség (EK) szerepvállalása a közép-amerikai fegyveres konfliktusok rendezésében és 3.) Spanyolország és Portugália EK-tagsága, mint az évtizedben lezajlott szemléletváltozás, és a növekvő európai érdeklődés alapvető tényezői. Az elemzés elkészítésekor mind európai, mind latin-amerikai forrásokat felhasználtam. Elsősorban uniós dokumentumokra, a mexikói Reforma napilap cikkeire, illetve a Külügyi Szemlében, és annak mexikói megfelelőjében, a Revista Mexicana de Política Exteriorban megjelent esszékre támaszkodtam ben több latin-amerikai állam, közöttük Mexikó, bicentenáriumot ül; a gyarmattartó spanyol korona elleni harcuk nyitányát, kétszáz éves függetlenségüket éltetik. Mexikó kétszeresen is ünnepelhet, hiszen a 2010-es év egyben a mexikói forradalom kitörésének centenáriuma. Az évfordulók összekötik a múltat és a jelent, ezért szembesítenek és köteleznek is, latin-amerikaiakat, mexikóiakat, európaiakat egyaránt, jobban megismerni és megérteni egymást. Jelen tanulmány az Európai Unió (EU) és Mexikó kapcsolatrendszerét vizsgálja Európa és Latin-Amerika relációján belül. Az elemzés a hatvanas évek Szente-Varga Mónika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) történelem-angol szakon (2000), majd a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) modernkori történelem PhD programján (2005) végzett és 2008 között Mexikóban oktatott az Universidad de las Américas, Puebla (UDLAP) és a Benemérita Universidad Autónoma de Puebla (BUAP) egyetemeken. A szerző doktori dolgozata Migración húngara a México entre 1901 y 1950 (Magyar kivándorlás Mexikóba 1901 és 1950 között) címmel 2007-ben jelent meg Mexikóban magyar-mexikói (SZTE- BUAP) közös kiadásban.

3 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? kapcsolatfelvételeivel kezdődik, majd a hetvenes évek első generációs szerződései után a nyolcvanas éveket tárgyalja részletesebben. Három faktort emel ki: 1.) latin-amerikai gazdasági nyitás, 2.) az Európai Közösség (EK) szerepvállalása a közép-amerikai fegyveres konfliktusok rendezésében és 3.) Spanyolország és Portugália EK-tagsága, mint az évtizedben lezajlott szemléletváltozás, és a növekvő európai érdeklődés alapvető tényezői. A fejezet a kilencvenes évek végéig követi Latin-Amerika és az EK majd az EU kapcsolatait, amelyeket a stratégiai partnerség 1999-es deklarációjával zár le. Bár a stratégiai partnerség a két régió különleges relációját mondta ki, az Unió kapcsolataiban szelektív, megkülönböztetett helyet foglal el például Mexikó. Mexikó és az EU privilegizált nexusát tárgyalja a következő fejezet, a már felvázolt Európa Latin-Amerika kontextusban, a társulási szerződés aláírásáig. Ezután az utóbbi tíz év eseményei kerülnek elemzésre, különösen a kapcsolatok lazulásának okai, a közös elvárások, tervek és érdekek. Így érkezünk el a jövőbe, azaz a tanulmány végén az olvasó a várható kilátásokból kaphat ízelítőt. Az elemzés elkészítésekor mind európai, mind latin-amerikai forrásokat felhasználtam. Elsősorban uniós dokumentumokra, a mexikói Reforma napilap cikkeire, illetve a Külügyi Szemlében, és annak mexikói megfelelőjében, a Revista Mexicana de Política Exteriorban megjelent esszékre támaszkodtam. Bár talán hajlamosak vagyunk Mexikót valami nagyon távoli, egzotikus országnak tartani, a mexikói-uniós és általánosságban a latin-amerikai és európai kapcsolat alakulása minket is érint, hiszen Magyarország EU-tag, tehát része ennek a kapcsolatrendszernek. Sőt, 2011-ben Magyarország az Unió soros elnöke lesz, s ebbe a ciklusba esik többek között a Latin- Amerikát képviselő Riói Csoport és az Európai Unió külügyminisztereinek találkozója, ami a két régió politikai vezetőinek egyik legrangosabb fóruma. Európa és Latin-Amerika Az Európai Unió elődje, az 1957-es Római Szerződéssel létrehozott Európai Gazdasági Közösség (EGK) és Latin-Amerika közötti első kapcsolatfelvételek szinte egyidősek az EGK születésével. A hatvanas évek elejére a legtöbb latin-amerikai állam már rendelkezett a Közös Piachoz fűződő diplomáciai nexussal, [a Benelux Államokat, Németországot, Franciaországot és Olaszországot magába tömörítő] szervezet pedig 1962-ben nyitotta meg első latin-amerikai - 2 -

4 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? delegációját, Santiago de Chilében. 1 A gazdasági és kooperációs megállapodásokra egy évtizedet kellett várni ban a csatlakozó Egyesült Királysággal, Írországgal és Dániával immár kilencfős Európai Közösség (EK) Uruguayjal írta alá az első keretszerződést, ezt követték a következő évben az Argentínával, Brazíliával és Paraguayjal kötött megállapodások ben Mexikóra került a sor. A várakozások ellenére a szerződések nem hoztak jelentős bővülést az EK és Latin- Amerika közötti árucsere-forgalomban, s általánosságban, a bilaterális gazdasági nexusban. Az igazi fordulópontot a nyolcvanas évek szemléletváltozása hozta, bár ez nem feltétlenül mutatkozik a korabeli kereskedelmi statisztikákban, mivel a változásnak be is kellett érnie. Mi történt a nyolcvanas években? A zsákutcába fulladó importhelyettesítő gazdaságpolitika kudarca és az adósságproblémák miatt Latin-Amerikára egyre inkább jellemző lett a gazdasági liberalizáció. Ez a nyitás önmagában is nagyon fontos, érdemes azonban hangsúlyozni, hogy erre az EK felfigyelt, felfigyelhetett, hiszen a szubkontinenshez számos történelmi, kulturális és gazdasági szállal kötődő Spanyolország és Portugália 1986-ban lettek a Közösség tagjai, s külpolitikai prioritásaikat a szervezetbe is magukkal vitték. A spanyol vezetés például ragaszkodott hozzá, hogy az ország csatlakozási szerződésében szerepeljen a Latin-Amerikával való kapcsolatok bővítésének szándéka az EK részéről. A Közös szándéknyilatkozat a Latin-Amerika országaihoz fűződő kapcsolatok fejlesztéséről és elmélyítéséről és A Spanyol Királyság nyilatkozata Latin-Amerikáról dokumentumok 2 révén a spanyol cél hivatalosan is manifesztálódott. Spanyolország Európa Latin-Amerika tudata, 3 vallotta az ibér vezetés. Részéről tehát alapvető és hosszú távú feladatként jelent meg a két régió, Európa és Latin-Amerika közelítése, s ennek a szándéknak a nyomait magukon viselték az eddigi, s valószínűleg majd a 2010-es spanyol uniós elnökségi ciklus is. Térjünk azonban vissza a nyolcvanas évekre. A közép-amerikai fegyveres konfliktusok (El Salvador, Nicaragua, Guatemala) békés rendezésére 1983-ban alakult meg Mexikó, Panama és Venezuela részvételével a panamai Contadora-szigeten a Contadora-csoport. Később ez tovább bővült, majd 1986-ban felvette a Riói Csoport nevet. Az EK jelentékeny kapcsolatokat épített ki és tart fenn vele. A nyolcvanas évek közép-amerikai válságainak tárgyalásos 1 Judith Arrieta Munguía: El diálogo político entre América Latina, el Caribe y la Unión Europea. Revista Mexicana de Relaciones Exteriores, Vol. 16. No. 58. (1999), 16. o. 2 Declaración Común de Intenciones relativa al desarrollo y la intensificación de las relaciones con los países de América Latina illetve Declaración del Reino España sobre América Latina. Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség. Külügyi Szemle, Vol. 7. No. 3. (2008), 23. o. 3 José Escribano Úbeda-Portugués: La dimensión europea de las política exterior española hacia América Latina. Política internacional de los primeros gobiernos socialistas. Ed. Vision Net, o

5 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? rendezésében pedig a Közösség aktívan segédkezett. Mint Judith Arrieta Munguía kutató, Mexikó európai uniós állandó képviseletének volt tisztviselője írja, ez volt az első alkalom, hogy az EK-tagok de facto közös külpolitikát folytattak. 4 A kilencvenes évektől Latin-Amerika és az EK, majd a megalakuló EU kapcsolatai új koordináták közé kerültek. Megszűnt a bipoláris világrendszer, megszűnt a szovjet fenyegetés amely korábban az európai integráció egyik mozgatórugója volt, sőt megszűnt maga a Szovjetunió is. Latin-Amerika nem volt már többé ideológiai hadszíntér, az USA külpolitikai érdeklődése a szubkontinens iránt csökkent, s bizonyos ázsiai régiók kerültek a Fehér Ház figyelmének középpontjába. A hidegháború utáni multipoláris világban az EK/EU mint potenciális gazdasági-politikai-kulturális pólus jelent meg. Presztízse egyre nőtt, s természetesen ezzel a tagországoké is. A békés demokratikus átmenetet megvalósított, majd később EK/EU-taggá lett Spanyolország pedig különösen nagy vonzerővel bírt Latin- Amerikában. Így alakult meg 1991-ben az Ibér-amerikai Nemzetek Közössége (CIN) Guadalajarában, Mexikóban, 19 latin-amerikai és 2 európai állam (Spanyolország és Portugália) részvételével. José María Aznar spanyol miniszterelnök egy CIN csúcsértekezleten, a kilencvenes évek közepén vetette fel először azt a gondolatot, hogy a latin-amerikai, karibi és európai uniós vezetők között rendszeres találkozókat kellene szervezni. Így, voltaképp spanyol kezdeményezésre került sor az EU, Latin-Amerika és a Karib-térség (LAKT) közötti első csúcsértekezletre 1999-ben Río de Janeiróban. Itt mondták ki a máig érvényes stratégiai partnerséget. Ez elviekben a két régió különleges kapcsolatát jelenti a közös értékek és érdekek mentén, ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy az Unió kapcsolataiban szelektív, inkább alegységekre koncentrál, mint például a latin-amerikai szervezetek, és a fejlettebb, ún. kulcsországok. Ilyenek a Mercosur, a Riói Csoport, Chile és a továbbiakban részletesen tárgyalt Mexikó. Európa és Mexikó Mexikó és az Európai Gazdasági Közösség 1960-ban létesítettek diplomáciai kapcsolatokat, az első kétoldalú szerződésre, egy első generációs keretmegállapodásra, Arrieta Munguía: i. m. 10. o

6 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? ben került sor. 5 A kétoldalú árucsere-forgalom azonban csak lassan növekedett, s mexikói deficitet mutatott. Változást a nyolcvanas évek hoztak, mármint abból a szempontból, hogy a kétoldalú kereskedelem mérlege Mexikónak lett pozitív, a forgalom viszont az évtized második felétől visszaesett. 6 Részben ennek orvoslására jött létre újabb keretszerződés Mexikó és az EK között 1991-ben. 7 Az alapvető indok azonban nem ez volt, hanem a Közösség növekvő érdeklődése a latin-amerikai szubkontinens iránt a spanyol és portugál csatlakozások okán, illetve konkrétan Mexikó felé, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) közelgő aláírása miatt. A NAFTA révén az EK termékek Mexikón keresztül Kanadába és az USA-ba is eljuthattak, tehát óriási piacot jelentett. Ugyanakkor az is cél volt, hogy a megállapodás miatt az EK ne kerüljön hátrányos helyzetbe a mexikói piacon az észak-amerikai vetélytársakkal szemben. Mexikói részről, az ország vezetése a gazdasági fejlődés érdekében kívánta a NAFTAt, viszont talán mégis tartott attól egy kicsit, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény nemcsak a gazdasági szálakat erősíti meg Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, hanem a hagyományosnak mondható függő viszonyt is. A mexikói politika potenciális lavírozási lehetőséget a Közösséggel majd az Unióval ápolt szorosabb kapcsolatoktól várt. Így mondhatjuk, hogy kapóra jött az európai érdeklődés ben az EK nagyköveti szintű képviseletet nyitott Mexikóvárosban, 1993-ban Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tett Mexikóban, a koppenhágai csúcson pedig (szintén 1993-ban) különleges kapcsolatot, speciális közeledést javasolt Mexikó esetében. 8 Mindez még a NAFTA életbe lépése előtt. Utána pedig már 1995-ben az Unió és Mexikó közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kifejezték abbéli szándékukat, hogy kapcsolataikat bővíteni fogják. Ez természetesen újabb szerződést jelentett. Kérdéses volt azonban, hogy ennek aláírására mikor kerül sor, s milyen feltételeket tartalmaz majd. Különösen a mexikói vezetést sürgette az idő, hiszen az ország a kilencvenes évek derekán súlyos gazdasági válságba került ben a mexikói GDP változása negatívba fordult, s 5 Érdemes megemlíteni, hogy Mexikót Európa másik fele is érdekelte, a KGST-vel ugyanazon évben augusztus 13-án írt alá együttműködési megállapodást. A KGST-vel való kapcsolatok szerves részét képezték az Echeverría-féle nyitásnak. Luis Echeverría elnöksége alatt Mexikó több mint 30 országgal vette fel, illetve rendezte a diplomáciai kapcsolatokat, köztük volt Albánia, Bulgária, Kína, az NDK, Románia, Vietnam és Magyarország is. 6 Chytil Márió: Az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok kapcsolatrendszere. EU Working Papers, Vol. 7. No (2004) 51. o. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Elektronikus Könyvtár. internetről letöltve szeptember 22-én. 7 Ezt Mexikó kétoldalú egyezményekkel egészítette ki: 1990-ben Spanyolországgal, 1992-ben Franciaországgal, ben Olaszországgal és 1996-ban Németországgal írt alá szerződéseket. 8 Rafael Velázquez Flores Roberto Domínguez Rivera: Relaciones México-Unión Europea: Una evaluación Secretaría de Relaciones Exteriores de México, Participación de las Organizaciones Sociales. internetről letöltve szeptember 22-én

7 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? csökkenése meghaladta a 6 %-ot, elszabadult az infláció (51 %-os becslés is akad), 9 mintegy két millió munkahely szűnt meg. Miközben a mexikói gazdaságot egy USA óriáshitel próbálta újjáéleszteni, Ernesto Zedillo elnök 1996 elején Európába utazott, hogy az uniós tagok közül támogatókat keressen. Járt a soros elnök Olaszországban, az Egyesült Királyságban, amely Mexikónak nemcsak jelentős import-export partnere, hanem fontos beruházó is, és természetesen Spanyolországban. A gazdasági partnerségi, politikai együttműködési és kooperációs egyezmény végül 1997-re készült el. Átfogó jellege miatt globális megállapodásként (Acuerdo Global) szokás emlegetni. Ezt követte 1999-ben a szabadkereskedelmi egyezmény, amely mint cél, már a globális megállapodásban szerepelt. Az egyezmény eltérő ütemű nyitást írt elő, ezzel elismerve, ugyanakkor némileg kompenzálva is, az Európai Unió gazdasági fölényét. Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy azonnali hatállyal (2001. július 1.) a mexikói ipari termékek 80%-nál eltörli a vámot, a maradék esetében pedig rövid, 2003-as határidő tűzött ki. Mexikó ugyanakkor csak az uniós ipari termékek kevesebb, mint 50%-át bocsátotta be vámmentesen 2001-ben az ipari termékek képezik az árucsere-forgalom döntő részét, a maradékra pedig 2007-es határidőt kapott. A mezőgazdasági és halászati termékek esetében, mivel ez mindkét félnél érzékeny területeket is érintett, hosszabb átmenettel számoltak, s a teljes liberalizációt 2010-re tervezték. A szabadkereskedelmi egyezmény magába foglalta a szolgáltatások liberalizálását, kiterjedt az állami beszerzések területére, s természetesen hatással volt a külföldi tőkeberuházásokra is. A szabadkereskedelmi egyezmény az első ilyen típusú megállapodás volt az Unió és egy latin-amerikai állam között. Hasonlóképp, nem volt még precedens globális szerződésre sem. Utóbbit ún. negyedik generációs megegyezésként szokás említeni. Hasonló társulási szerződést később, 2002-ben írt alá az Unió más latin-amerikai állammal. Az utóbbi tíz év Latin-Amerika, az Európai Unió és Mexikó relációiban Az utóbbi évtizedben kialakultak illetve konszolidálódtak az Európai Unió és Latin- Amerika közötti biregionális dialógus intézményesített formái. Ezek közül a legrangosabbnak az először 1999-ben Río de Janeiróban, majd 2002 óta kétévente megrendezésre kerülő EU- 9 Pólyi Csaba: Mexikó és az Európai Unió intézményes kapcsolatai: eredmények és kihasználatlan lehetőségek in: Fischer Ferenc (szerk.):.iberoamericana Quinqueecclesiensis, Vol. 1. (2003). internetről letöltve szeptember 22-én

8 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? LAKT találkozók számítanak. Minden második évben, amikor nincs EU-LAKT csúcs, az Európai Unió és a napjainkban már több mint 20 latin-amerikai tagországot számláló, 10 éppen ezért a szubkontinens esetében reprezentatív Riói Csoport külügyminiszterei értekeznek. A párbeszéd szintén fontos fóruma lehet a jövőben, a 2006-os bécsi EU-LAKT találkozón létrehozott Európai Latin-Amerikai Parlamenti Közgyűlés (EURO-LAT), amelynek egyik fő feladata az EU-LAKT tanácskozások témáinak előkészítése. Az EURO-LAT 150 tagot számlál, fele latin-amerikai, fele európai, utóbbiak közül 14 spanyol, tükrözve Spanyolország külpolitikai elkötelezettségét a szubkontinens iránt. Az EURO-LAT és az EU-LAKT munkáját és általánosságban a két régió közeledését segíthetik a latin-amerikai és európai társadalmi szervezetek rendszeres közös fórumai is, amelyek elsősorban az Unió kezdeményezésére jöttek létre, azzal a céllal, hogy a kapcsolatok ne csak felülről, hanem alulról is épülhessenek. A kialakult és működő kommunikációs csatornák ellenére a stratégiai partnerség es deklarálása óta nem tapasztalható jelentősebb elmozdulás. Erre utal néhány uniós közlemény címe is: Szorosabb partnerség az Európai Unió és Latin-Amerika között (2005) és a legújabb: Európai Unió Latin-Amerika: globális szereplők partnersége (2009). 11 Tehát nem jött új a stratégiai partnerség elve után, az ma is érvényesnek tekintendő, azonban egyre inkább tartalmát veszti, sőt a kritikusabbak szerint, ilyen például a kubai vezetés, máris egy üres fogalomról van szó. 12 A kapcsolatok lazulása nagyrészt az Unió számlájára írandó. Az uniós vezetés már a kilencvenes évek második felétől, s különösen a XXI. század elején, a szervezet közvetlen környezetére figyelt, ezáltal Latin-Amerika háttérbe szorult. Az Unió történetének eddigi legnagyobb bővítését kellett előkészíteni, végrehajtani, s biztosítani az új tagállamok beilleszkedését ben tíz, 2007-ben további két ország csatlakozott. Ez nem egyszerűsíthető le területi és népességbeli gyarapodásra, hiszen az EU-n belüli különbségek is jelentősen megnőttek. A kohézió illetve annak hiánya, komoly kihívás lett, miként az Európai Unió működőképességének megőrzése. Azért, hogy a szervezet irányítása ennyi tagállam mellett is hatékony tudjon maradni, szükség volt a korábbi intézményrendszer átalakítására. Sőt, ez a folyamat még most is zajlik. Mindezek befeléfordulást és az anyagi erőforrások átcsoportosítását eredményezték, ami nem segített az európai latin-amerikai nexusnak és 2003 között Latin-Amerika 3,48 milliárd eurós támogatást kapott az Uniótól, a 2007 és A Karib-térséget a szervezetben az 1973-ban alakult, ma már 15 tagú Caribbean Community (Caricom) egy-egy országa képviseli. Ez évente cserélődik. 11 Eredeti angolul: Stronger partnership between the European Union and Latin America (2005) és EU-Latin America: Global Players in Partnership (2009). Az aktuális fordítást és a cikk további fordításait a szerző készítette. 12 Ortutay L. Gyula: Bolivár kardja járja be Latin-Amerikát. Európai Tükör, Vol. 11. No (2006), 28. o

9 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? közötti időszakban azonban csak 2,48 milliárdról van szó, azt is Ázsiával kellene megosztania, panaszkodik a mexikói Reforma napilap. 13 Az Unió természetesen igyekszik megnyugtatni a szubkontinenst: Európát érdekli a régió. Téves és alaptalan az a felfogás, amely szerint az Unió túlságosan is elfoglalt saját bővítésével, közvetlen szomszédjaival, vagy a világ más tájain jelentkező problémákkal... A Bizottság szeretné megerősíteni, hogy a partnerség Latin- Amerikával nemcsak egyszerű frázis, hanem mindkét régiónak alapvető, aktuális és jövőbeli érdeke, azaz, szükségszerűség. 14 Közös érdekek érdekközösségek Közös érdek a világ multipolaritása, a biztonság, a nemzetközi szervezetek és jog hatékony működése, a környezetvédelem, a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, a szervezett bűnözés elleni küzdelem különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemre és csempészetre, a gazdasági növekedés fenntartása, a szegénység visszaszorítása, a nagyobb társadalmi kohézió, és még sorolhatnánk. Számos témát érintettünk, mégis ezek mind általános jellegűek, nemcsak az Unió és Latin-Amerika relációjában érvényesek, hanem az EU és más régiók, illetve Latin-Amerika és más régiók esetében is. Stratégiai partnerektől ugyanakkor elvárható, hogy olyan közös érdekeik is legyenek, amelyek kizárólag, vagy legalábbis elsősorban az ő kapcsolatukra jellemzők. Ilyenek az energia-kérdés és az cél, hogy az Amerikai Egyesült Államok befolyását csökkentsék. Bár az Unió eredete energiával kapcsolatos szervezetekre vezethető vissza, mint az EUROATOM és az ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség), az energiapolitika és az ellátás biztonsága csak mostanság, az orosz gázellátás akadozásával került a figyelem középpontjába. Nyilvánvaló lett, hogy az Unió keleti része (a 2004-es és 2007-es belépők többsége), részben pedig Német- és Olaszország is a Gazprom szállításaitól függnek. Utóbbiak viszont az orosz vezetés részéről politikai nyomásgyakoroló eszközként is felhasználtatnak. Az Uniónak természetesen alapvető célja az energiaellátás biztonságának a kialakítása, így az orosz forrás mellett alternatívákra van szüksége, s ezeket akár Latin-Amerikában is megtalálhatja, gondoljunk például Brazíliára vagy Mexikóra. 13 Inder Bugarin: Reduce la UE ayuda a AL. Reforma, szeptember European Commission (szerk.): Stronger Partnership between the European Union and Latin America, COM(2005)636 final. Office for Official Publications of the European Communities, o

10 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? Mexikó 2007-ben a világ 7. legnagyobb kőolaj-kitermelője volt, exportját tekintve a 13. Földgáz esetében a 16. illetve a 20. helyre sorolták be világviszonylatban. 15 Mexikó, s általánosságban a latin-amerikai export esetében a földrajzi távolság tetemes, ez azonban egyre inkább áthidalható. Ráadásul a mexikói szállításoknak hagyománya is van: Spanyolország már legalább két évtizede a mexikói kőolaj második legnagyobb importőrje az Amerikai Egyesült Államok után. A Mexikóból érkező uniós importnak már most kb. egy ötöde energiahordozó. 16 A jövőben az energia még inkább összekötő kapocs lehet az Európai Unió és Mexikó között már csak azért is, mivel Mexikó könnyebben kiaknázható lelőhelyei kimerülőben vannak, s új, mélytengeri fúrásokra lenne szüksége, hogy kitermelhesse a Mexikói-öbölben rejlő tartalékait, ennek feltételeit azonban belső erőforrásokból nem tudja előteremteni. Szüksége van tőkére, technológiára és szakemberekre. Az Amerikai Egyesült Államokból érkező ajánlatoktól a mexikói vezetés a hagyományos függés miatt idegenkedik, így a legesélyesebbek Japán, vagy esetleg, ha vállalkozik, az Unió. A másik közös érdek, az Amerikai Egyesült Államok befolyásának csökkentése, Latin- Amerika esetében már a XIX. századtól fennálló cél. A szubkontinens az USA-tól való hagyományos gazdasági (és politikai) függését szeretné mérsékelni, illetve a nagyon távoli jövőben esetleg megszűntetni. A versengés az Amerikai Egyesült Államokkal, az USA pozícióinak visszaszorítására irányuló szándék, az Unió esetében viszont aránylag új keletű. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy az Unió egyik elődszervezete, az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet 1948-ban még az európai gazdaság talpra állítását célzó amerikai Marshall-segély szétosztására jött létre. A bipoláris világban az EGK és az EK az USA táborában foglalt helyet, a vetélytárs vagy nevezzük inkább ellenfélnek, a Szovjetunió volt. Az európai integráció egyik alapvető célja pedig a szovjet fenyegetettséggel szembeni biztonság megteremtése lett. A hidegháború lezárulása után természetesen az EU céljai is módosultak. A biztonság továbbra is prioritás, de nem feltétlenül kell az USA-hoz kötődnie, sőt fontos, hogy az USA-nak ne legyen hegemón szerepe a világban. Emellett új célként jelent meg egy a jelenleginél versenyképesebb és dinamikusabb, tudásalapú gazdaság 17 megteremtése. Ennek az európai gazdaságnak a legfőbb vetélytársa jelenleg az Amerikai Egyesült Államok. Mindezek miatt Latin-Amerikával közös érdek lehet az USA befolyás visszaszorítása. Ez az érdek azonban mégsem egyezik teljesen a régiók USA-hoz fűződő viszonya miatt. Az Amerikai Egyesült Államok Latin-Amerika kapcsolat függőleges, azaz az USA van felül, a 15 Energy Information Administration: Country Energy Profiles. internetről letöltve október 4-én. 16 Velázquez Flores - Domínguez Rivera: i. m

11 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? szubkontinens pedig alul, míg az USA - EU viszony egyre inkább horizontális dimenziót nyer, tehát nagyjából hasonló erejű szereplők. Részben az előbbiekből következik, hogy míg Latin- Amerikában gyakori a jenki-fóbia, és az USA-val való szembenállás egészen nyílt formákat is ölthet, addig az Unió számára nem lenne kívánatos az Amerikai Egyesült Államok pozícióinak túlságos meggyengülése, hiszen a versengés ellenére, alapvető gazdasági partnerek. Távol Istentől, közel az Amerikai Egyesült Államokhoz, jellemezte országa helyzetét Porfirio Díaz mexikói elnök és diktátor több mint száz éve. A közös USA-mexikói határ, a szomszédság, Mexikót már régóta kiszolgáltatottá tette az Amerikai Egyesült Államok ambícióival szemben. Az ország történetében több észak-amerikai fegyveres invázió is akadt, gazdaságilag pedig az USA kiváltságos helyzetet élvez, Mexikó külkereskedelmének legkevesebb 80%-át bonyolította és bonyolítja az északi kolosszussal. Ez az aszimmetrikus viszony mégis elősegítette Mexikó és az EU kapcsolatát, mivel növelte a mexikói érdeklődést. A szorosabb európai kapcsolatoktól a mexikói vezetés ugyanis az első számú kereskedelmi partnertől, az Amerikai Egyesült Államoktól való függés lazulását várja. Az Európai Unió számára Mexikó geostratégiai pozícióval rendelkező kulcsország. Kulturális, politikai és fizikai híd Észak-Amerika és Latin-Amerika, s bizonyos mértékben az iparosodott és a feltörekvő gazdaságok között. 18 Jelentős potenciális piac, hiszen a világ 11. legnépesebb országa, több mint 107 millió lakossal; 19 s a helyi gazdasági lehetőségeken túl, 20 a kétoldalú, mexikói-uniós szabadkereskedelmi egyezmény életbe lépése óta az EU bejuthat mindazon államokba és szervezetekbe, amelyekkel a mexikói vezetés korábban szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. Ezek száma nem csekély: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Izrael, Mercosur, 21 EFTA, illetve több közép- és dél-amerikai állam, úgy mint Bolívia, Chile, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Nicaragua és Venezuela. Mexikó így különleges helyzetet élvez az Európai Unió Latin-Amerika politikájában. Hasonlóképp Chile, amellyel az Unió szintén kötött kétoldalú, társulási szerződést. Ezen 17 Kende Tamás Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Complex, o. 18 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament: Towards an EU-Mexico strategic Partnership, COM(2008)0447final július o. internetről letöltve október 11-én. 19 Carl Haub Mary Mederios Kent: Cuadro de datos de la población mundial. Population Reference Bureau, o. 20 Az Európai Unió vezetése nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy az óriási belső különbségek miatt a mexikói felvevőpiac és vásárlóerő valójában kisebb annál, mint amire a lakosság lélekszámából következtetni lehetne. A nemzeti össztermék mindössze 4%-a jut a lakosság legszegényebb 10%-ra, 55,3%-a pedig a leggazdagabb 10%-ot gazdagítja tovább. Ugyanezen nemzeti össztermék ¼-e kerül nőkhöz, a ¾-e viszont férfiakhoz. [Az adatok az os évre vonatkoznak, forrásuk: Héctor Aguilar Camín: La ceniza y la semilla. Ediciones Cal y Arena, o.]

12 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? államok ugyanakkor nem szívesen adnák fel privilegizált státuszukat, így az újabb, más latinamerikai államokkal, alrégiókkal vagy szervezetekkel kötendő megállapodásoknak inkább ellenére vannak. Általánosságban elmondható, hogy az EU és Latin-Amerika közeledését gátolja a szubkontinens növekvő megosztottsága. Érdemes itt az előbb említett különleges kapcsolattal bíró államokon kívül, a radikális vonalat képviselő ALBA (Alternativa Bolivariana para los Pueblos de Nuestra América) tömörülésre is gondolni. Az indokok és célok a két esetben eltérnek, az eredmény viszont ugyanaz: a tárgyalásokon szinte lehetetlen közös latinamerikai álláspontot kialakítani. Következésképp, nem szabad egyedül az Európai Uniót felelőssé tenni a biregionális nexus lazulásáért. Gazdasági kapcsolatok a kilencvenes évektől a számok tükrében A biregionális kereskedelmi forgalom 1990 és 2002 között több mint kétszeresére emelkedett, 22 ugyanakkor 2002-ben a latin-amerikai és karibi országok importjának mindössze 10%-a származott az Európai Unióból, exportjuknak pedig csak 9%-a irányult az Unióba. Az EU esetében ezek az arányok még alacsonyabbak. Az EU exportjának 6%-át vette fel Latin- Amerika, míg az uniós importnak 5%-a érkezett a szubkontinensről és 2008 között a kereskedelmi forgalom, ingadozásokkal, de nőtt. Ha az utóbbi húsz év forgalmának változását, növekedését vennénk csak figyelembe, akár sikertörténetről is beszélhetnénk, kijózanítóak viszont az aránystatisztikák, amelyek nem mutatnak jelentős elmozdulást. Összességében tehát a két régió árucsere-kereskedelme meglepően alacsony és aszimmetrikus. Az Unió számára a latin-amerikai kereskedelem marginális, Latin-Amerika esetében viszont az Unió meghatározó tényező, hiszen a szubkontinens második legfontosabb kereskedelmi partnere, sőt Chile és a Mercosur esetében a legfontosabb. 24 Az Unió a szubkontinens legnagyobb befektetője. FDI 21 Dél-amerikai gazdasági szervezet, 1991-ben alakította Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay. Chile 1995-ben csatlakozott. 22 Balla László: Latin-amerikai üzleti lehetőségek. Elhangzott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) rendezvényén, november 19. internetről letöltve szeptember 22-én. 23 Eurostat: Summits of Heads od State of the EU and the Latin American and Caribbean countries (LAC). No. 57/ internetről letöltve október 2-án. 24 European Commission: Bilateral Trade Relations, Latin America and the Caribbean. internetről letöltve október 2-án

13 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? állománya 1996 és 2000 között meghatszorozódott, 2000-ben elérte a 177 milliárd eurót ban pedig megközelítette a 400 milliárd eurót. 26 A latin-amerikai és karibi országok (donorjellegű) támogatói közül is az EU áll az élen. Ki nevet a végén? A biregionális stratégiai partnerség kimondása óta tíz év telt el. Akkoriban, 1999-ben, a latin-amerikai és karibi államok nagyon bizakodtak, mára azonban észlelhetők a kiábrándultság jelei. A szubkontinensen az Európai Unió minta, egy sokak által irigyelt eszménykép, amelytől talán még többen csodát vártak: szociális kohézió kialakítását, a szegénység és a korrupció visszaszorítását, gazdasági fellendülést és demokratizálást. Az eredmények hiányát az uniós támogatás elégtelenségével, az Unió Európába fordulásával lásd bővítés magyarázzák a szubkontinensen, s akadnak, akik a kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi formáit is hibáztatják, mondván azok az Uniót favorizálják. Ilyen vélemények még Mexikóban is hallhatók, bár az ország kiváltságos helyzetet élvez az Európai Unió és Latin- Amerika kapcsolatrendszerében. Jan Döhler és Gustavo Castro Soto mexikói kutatók 27 például úgy vélik, a szabadkereskedelmi egyezménnyel csak az Unió nyert, Mexikónak pedig kifejezetten káros, mivel az EU-Mexikó szabadkereskedelmi megállapodás csak tovább fogja mélyíteni az országban levő gazdasági, szociális, kulturális és környezeti egyenlőtlenségeket, amelyeket már így is kiélezett a NAFTA. 28 Mexikó, és általánosságban Latin-Amerika megoldást szeretne. A 2004-es EU-LAKT csúcson a latin-amerikai elvárások aránylag szerények voltak. Hermann Aschentrupp, a mexikói külügyminisztérium munkatársa és az Európai Uniós Tanulmányok Mexikói Szervezetének (Asociación Mexicana de Estudios sobre la Unión Europea) alelnöke például úgy nyilatkozott, hogy a guadalajarai tanácskozáson a cél Latin-Amerikát újra az európai érdeklődés radarjának hatósugarába helyezni. 29 Azóta, s az Unió eddigi legnagyobb bővítése óta, hat év telt el. A latin-amerikai türelem fogyatkozik, s nem kevesen a 2010-es évtől várnak 25 Más becslések szerint 189,4 milliárd euro. 26 Balla: i. m. és European Commission: Bilateral Trade Relations, Latin America and the Caribbean. 27 Centro de Investigaciones Económicas y Políticas de Acción Comunitaria (CIEPAC), San Cristóbal, Chiapas, Mexikó. 28 Jan Döhler Gustavo Castro Soto: México y la Unión Europea. Otros Mundos A.C., de Chiapas, mexikói (chiapasi) civil szervezet. internetről letöltve szeptember 22-én. 29 Ariadna García: Busca AL regresar al 'radar' europeo. Reforma, Mexikó, május

14 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? eredményt Mexikó és több más latin-amerikai ország függetlenségi harcának bicentenáriuma, a mexikói forradalom kitörésének 100. évfordulója. Megemlékezések, kulturális események, ünnepségek kerülnek majd megrendezésre, s nyilvánvaló, hogy a világ egy kicsit jobban odafigyel majd a szubkontinensre, s különösen a kettős évfordulót ülő Mexikóra. Nem lenne meglepő, ha a 2010-es spanyolországi EU-LAKT csúcson új közös nyilatkozat kerülne aláírásra az EU és Mexikó között, a kérdés viszont az, hogy a találkozó a szubkontinens egészének is tartogat-e valamit. Meglesz-e az ún. áttörés? A latin-amerikaiak általában bizakodóak, talán túlságosan is, bár reményeik elsősorban azon az egyébként valós felismerésen alapulnak, hogy az Unióban eddig is az ibér országok voltak a Latin-Amerika politika motorjai. Spanyolország, sőt önmagában az Unió sem tudja azonban orvosolni a szubkontinens alapvető gondjait, ebben Latin-Amerikának aktív szerepet kell vállalnia. Az Unió 2005-ös kommünikéje hangsúlyozza is, hogy a célok megvalósításához nélkülözhetetlen a folyamatos elkötelezettség, a kitartás és a küzdeni akarás mindkét fél részéről. 30 Segíts magadon, s az Unió is megsegít, mondhatnánk. Összességében valószínűsíthető, hogy a 2010-es találkozóról a latin-amerikai államok csalódottan fognak távozni. Nem kell feltétlenül nyílt szakításra gondolni, hiszen nem érdemes a térség legfontosabb tőkebefektetőjével és segélyezőjével összeveszni. Gazdasági és kereskedelmi téren azonban valószínű, hogy Latin- Amerika másfelé fordul. Ha a szubkontinens lenne a menyasszony, akkor a kiábrándult hölgy az Unió után bizonyosan más kérő után nézne, s vélhetőleg hamar meg is találná az újabb jelöltet, Ázsiát. 31 Ázsia nem idegen Latin-Amerikának. A szubkontinenst, főleg csendes-óceáni kijárattal rendelkező országait régóta fűzik történelmi, kulturális és gazdasági szálak Ázsiához. Ezekben az országokban, eltérő mértékben bár, szintén volt ázsiai bevándorlás, s jelenleg is rendelkeznek ázsiai közösségekkel. A Mexikói Központi Nemzeti Levéltár (AGN), amely az 1926-os migrációs törvény által létrehozott regisztrációs rendszer kártyáit őrzi 1950-ig, így összesen mintegy egyéni, a származási országok alapján csoportosított regiszterrel rendelkezik, ezek 16%-át, azaz több mint bevándorlót tart számon ázsiai eredetűként. Többségük kínai óta a kínaiak minden népszámlálási összesítésben szerepelnek, s a kínai közösség Mexikó legnépesebb külföldi kolóniái közé tartozik. Mind Ázsia, mind Latin-Amerika feltörekvő régiók. A világpiacon vetélytársak lehetnek, ugyanakkor jobban is megérthetik egymást, mint egy úgymond fejlett a harmadik 30 European Commission (szerk.): Stronger Partnership between the European Union and Latin America. 6. o. 31 Henry Kissinger elképzelésének analógiájára (USA menyasszony és kínai illetve szovjet kérők)

15 Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? világbelit. Ráadásul az Ázsiával való kokettálás arra is jó, hogy nagyobb felajánlásokra, a latinamerikai országoknak kedvezőbb feltételek kialakítására serkentse az Uniót májusában például José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hivatalos mexikói látogatást tett, s kétoldalú, EU-Mexikó stratégiai partnerséget javasolt, ami októbertől életbe is lépett. Az Uniónak érdemes sietnie, ha nem akar kiszorulni a mexikói piacról, hiszen az ázsiai országok jelenléte ott már most is tekintélyes. A 2008-as statisztikák azt mutatják, hogy Mexikó három legfontosabb importőre közül kettő ázsiai ország. Kína a mexikói import 7,1, Dél-Korea pedig 5,2%-át adta. 33 Ki nevet a végén? Jelenleg úgy tűnik, az Unió nem. Mexikó talán. Ázsia, s legfőképpen Kína, azonban már most is mosolyoghat. 32 María Elena Ota Mishima (szerk.): Destino México. Un estudio de las migraciones asiáticas a México, siglos XIX y XX. El Colegio de México, o. alapján. 33 Central Intelligence Agency: The World Factbook, Mexico. internetről letöltve: szeptember 23- án

16 VI. évfolyam 2009/4. TANULMÁNY Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? A tanulmány a békefenntartás privatizálásának (rövid, mindössze éves) múltját és lehetséges jövőjét elemzi, elsősorban kérdések formájában. Ezekre a kérdésekre azonban a választ csak a következő néhány év fogja megadni. Az olvasó azonban - míg a válaszokra vár(unk) - képet alkothat magának a katonai/biztonsági magánszektor (private military and security industry, PMSC) térnyerésének okairól az ezredforduló végén, különös tekintettel a privatizációs forradalom hatásáról a békeműveletekre (pld. ENSZ, EBESZ, OAU/AU missziók és a PMS vállalatok ezekben játszott harci támogató és kiszolgáló-támogató szerepe). A Nyugat nélküli békefenntartás okairól és súlyos következményeiről is szó esik, hiszen alig fordul elő, hogy a legjobban felszerelt és kiképzett állami haderőkből válogassák ki a műveletekben résztvevő kéksapkásokat. Különböző elképzeléseket ismertetek a privatizált békefenntartás opcióiról és arról is, milyen alternatív megoldások képzelhetők el, ha a világszervezetek végleg elutasítják a magáncégek harci feladatkörben történő alkalmazását. Egy gyorsreagálású kontraktor kontingens (RRF) az ENSZ alkalmazásában több szakértő szerint hatékonyabb, könnyebben bevethető és olcsóbb lenne, mint egy hagyományos elképzelések szerint létrehozott RRF. A békefenntartás privatizálásának egyéb potenciális előnyeit és hátrányait, valamint a magáncégek befolyásának és alkalmazásának növeléséért lobbizó szervezet, az International Peace Operations Association (IPOA) javaslatát is bemutatom a tanulmányban. egy erős és jó hírű katonai magánszektor javíthatja az ENSZ képességét, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljon a válságokra. (Jack Straw) 1 Elképzelhető egy olyan világ, amelyben az Egyesült Nemzetek hivatásos békefenntartóit a katonai/biztonsági magáncégek szerződéses alkalmazottai váltják fel? Lehetséges a békeműveletek, a missziók, a nemzetközi biztonsági törekvések magánkézbe adása? Legfőképpen azonban az a kérdés, kívánatos-e egy ilyen fejlemény? Kinek, kiknek állna Nényei Judit kutatási területe a magán katonai és katonai-biztonsági cégek, PhD fokozatát 1999-ben az ELTE Bölcsészkarán szerezte meg modern angol irodalomból között a Corvinus Egyetem BIGIS külügyi szakát végezte. Jelenleg a Honvédelmi Minisztériumban dolgozik referensként. 1 a strong and reputable private military sector might have a role in enabling the UN to respond more rapidly and effectively to crises, Jack Straw, brit külügyminiszter (jelenleg igazságügyminiszter), Green Paper Foreword, 2002.

17 Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? érdekében az állami és nem állami szereplők közül, hogy nemzetközi normává, követendő példává váljon a békefenntartás privatizálása? A fenti kérdések nem egy futurisztikus regény olvasása közben merültek fel, hanem az Egyesült Nemzetek Egyeteme Midday Forum-án elhangzott panelvitán. 2 Az ENSZ tisztségviselői egyre gyakrabban kerülnek szembe a békefenntartás privatizálásának opciójával e tanulmány célja, hogy ezt a Magyarországon még igen kevéssé ismert jelenséget, illetve néhány jellegzetes vonását leírja, 3 előnyeit és hátrányait, potenciális következményeit megvizsgálja. A katonai és biztonsági terület egészére kiterjedő privatizáció általános okainak rövid ismertetése után bemutatja azokat a békeművelet-specifikus tevékenységeket, amelyeket eddig végeztek a magánvállalatok és azt is, amelyre képesek lennének. Szerepük növekedésének, amely részben a Nyugat nélküli békefenntartás következménye, szintén figyelmet szentel, és áttekint néhány olyan lehetőséget, amely az ENSZ békeműveletekre szakosodott szerveinek előbb-utóbb mérlegelnie kell (például egy privát készenléti gyorsreagálású erő létrehozását békeműveleti célokra). Két kiemelt példán keresztül összehasonlítja az ENSZ-csapatok és egy magánvállalat beavatkozását egy-egy afrikai országbeli polgárháborúba, és néhány, a nemzetközi médiában nagy visszhangot keltett visszaélést, bűncselekményt is megvizsgál. Végső soron nincs semmi meglepő ebben a jelenségben, ha figyelembe vesszük azokat a folyamatokat, amelyek a katonai/biztonsági magánszektor (private military and security industry) térnyerésének kedveznek világszerte. E kedvező körülmények összhangjában a szakirodalom három, egymással összefüggő okot különböztet meg, amelyek további összetevőkre bonthatók: 4 A hidegháború és a status quo vége. Az állami haderők csökkentése következtében összesen hétmillió ember 5 és nagy mennyiségű fegyver került piacra. A két szuperhatalom vetélkedésének befejezése után keletkezett hatalmi vákuumban fellángoltak az addig lappangó helyi ellentétek, instabillá váltak régiók. A fennálló konfliktusok privatizálódtak, megjelentek bennük (aktívan és passzívan egyaránt) a nem állami szereplők is. A hadviselés hagyományos formáinak megváltozása. A technikai háttér fejlődésének eredményeként olyan bonyolult fegyverrendszereket hoztak létre, 2 Jean-Jacques Roche professzornak, a Higher Institute for Arms and Defense (Pantheon-Assas, Paris) igazgatójának február 19-én elhangzott előadása. (United Nations University s Midday Forum, New York). 3 A teljesség igénye nélkül, hiszen ahhoz egy sokkal részletesebb tanulmány lenne szükséges 4 Elsősorban Peter W. Singer, és Marina Caparini - Fred Schreier írásait kell megemlíteni (lásd a későbbi hivatkozások között) 5 Fred Schreier-Marina Caparini: Privatising Security: Law, Practice and Governance of Private Military and Security Companies. DCAF, Occasional Paper o

18 Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? illetve építettek ki (hadiipari cégek bevonásával), amelyek, bár csökkentették a tényleges harci feladatot ellátó csapatok létszámát, üzemeltetésükhöz és karbantartásukhoz különleges szakértelmet igényeltek. Egyszerűbb lett a fegyverrendszerekkel együtt civil kezelőszemélyzetet is bérelni. Ugyanakkor elmosódik a civilek és katonák közötti hagyományos megkülönböztetés a civil lakosság és a segélyszervezetek civil alkalmazottai egyre inkább alapvető célponttá válnak, mind a terroristák, mind a félkatonai szervezetek, fegyveres csoportok számára. A válságövezetekben a fegyverek tömeges elterjedését nem lehetett megakadályozni, bárki könnyen juthat fegyverhez, akár automata gépkarabélyhoz is (a transznacionális fegyvercsempészet is felvirágzott a múlt század kilencvenes évei elején). A privatizációs forradalom és az outsourcing tevékenység elterjedése. A közszférából minél több állami funkciót igyekezett kiszervezni az éppen teret nyerő neoliberális politika az állam szerepének karcsúsítása érdekében megjelent a piac ezen a területen is. Mindeme tényezők a katonai szolgáltatóipar megjelenéséhez és gyors fejlődéséhez vezettek. Milyen békeműveleti szolgáltatásokra szakosodtak az elmúlt húsz évben a katonai és biztonsági magáncégek? A privatizációs forradalom hullámai elérték a nemzetközi békeműveletek területét is. Az elmúlt húsz év során egyre több ENSZ, EBESZ és OAU/AU misszióban vették és veszik most is igénybe azokat a szolgáltatásokat, amelyeket katonai és biztonsági magáncégek (private military and security companies, PMSCs) biztosítottak. Az 1990-es években a Defense Systems Ltd. (DSL) gondoskodott az ENSZ misszió biztonságáról a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Angolában. A bosznia-hercegovinai UNPROFOR (United Nations Protection Force) számára pedig harci támogató tevékenységet végzett. 6 A DSL egyébként kulcsszereplő a személyi és vagyonvédelemben több ENSZ 6 James Wither: Privatized Peace-Keeping and Enforcement: PMCs in Direct Combat Roles in: Expeditionary Forces for Post Modern Europe: Will European Military Weakness Provide An Opportunity for the new Condottieri? Conflict Studies Research Center, január. 6. o

19 Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? humanitárius szervezetnél, többek között a Gyermekalapnál (UNICEF) és a Világélelmezési Programnál (WHO). Kelet-Timorban a DynCorp nyújtott logisztikai támogatást az ENSZ-nek, miközben a dél-afrikai KwaZulu Natal Security és az Empower Loss Control Services helyi hírszerzési feladatokat látott el. 7 Aknamentesítésre gyakorlatilag valamennyi ENSZ művelet során az utóbbi néhány évben olyan magánvállalatokat szerződtettek, mint az ArmorGroup és a Ronco (mindkettő a Group 4 Securicor leányvállalata), illetve a Saracen. A DynCorp cég az USA külügyminisztérium egyik szerződéses ügyfele és haszonélvezője az aknamentesítési programoknak. 8 A Brown and Root cég, az amerikai kormány egyik legfőbb ellátó cége, több mint 1 milliárd USD értékű, öt évre szóló szerződést nyert az amerikai csapatok ellátására Koszovóban. Mindennapos gyakorlattá vált a rendőri feladatok kiszervezése a magánszektorba, példa rá a UN International Police Task Force Boszniában és Hercegovinában. 9 A Pacific Architects and Engineers a logisztika terén biztosította az ECOWAS Monitoring Csoportjának misszióit 1999-ben Libériában (mielőtt az ECOWAS az ENSZ-nek átengedte a terepet) és Sierra Leone-ban. 10 A libériai beavatkozás jelentős sikerként könyvelhető el, amely nagyrészt a magáncégek eszközeinek és technikai fölényének köszönhető. Az Afrikai Unió missziójának szudáni küldetéséhez (African Union Mission in Sudan, AMIS, ), amely elsősorban a nyugati, Darfurt is magában foglaló régióra terjedt ki, a magáncégek helikopter-támogatással, speciális járművek beszerzésével, egészségügyi és logisztikai támogatással járultak hozzá. 11 A felsorolt tevékenységeken kívül meg kell említeni azokat a programokat is, amelyek a békemissziókat előkészítik, és a békefenntartókat kiképzik (Operation Focused Relief, Africa Crisis Response Initiative, ennek utódja, az Africa Contingency Operations Training and 7 David Isenberg: Outsourcing Peacekeeping, in: United Press International, február 27. internetről letöltve: április 7. 8 Uo. 9 Alapvetően a következő rendőri feladatok kiszervezéséről van szó: a helyi jog- és rendfenntartó erők monitorozása, hogy biztosítsák az egyezményeknek megfelelő módon történő munkavégzést. A helyi rendőri erők kiképzése, szabad és tisztességes választások biztosításának elősegítése, a helyi rendfenntartó erők reformját szolgáló programok támogatása, emberi jogi sérelmek kivizsgálása (általában monitorozás során), segítségnyújtás az intézmények létrehozásában, főleg a jogérvényesítés terén. 10 Isenberg: Outsourcing Peacekeeping. 11 Jayce Newton: Can Private Military Firms Play a Role in Darfur? in: International Affairs Review, október 24., letöltve: augusztus

20 Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? Assistance, vagy újabban a Global Peace Operations Initiative), ezekben a magáncégek nagy szerepet játszottak. Harci feladatokra azonban nem, vagy csak igen ritkán szerződtetnek kontraktorokat, vagyis a magáncégek szerződéses alkalmazottait. 12 A dél-afrikai Executive Outcomes és utódja, a Sandline International cégek a legismertebbek, amelyek támadóharcban vettek részt; ezek megszűnésével 13 jelenleg nincs a piacon olyan katonai és biztonsági magáncég, amely hivatalosan felvenné a kínált szolgáltatások spektrumába a harci tevékenységet ban az amerikai kormány a DynCorp International nevű vállalatot szerződtette az amerikai kontingens biztosítására az EBESZ misszióban, hogy ellenőrizze a szerb erők visszavonulását Koszovóból a NATO intervenciót megelőzően. Azért őket alkalmazták, mert a kormány nem akarta saját csapatait fegyvertelenül konfliktushelyzetbe küldeni egy magáncéget felhasználni erre a célra sokkal kisebb politikai kockázatot jelentett. Bár a DynCorp emberei fegyvertelenek voltak, ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai céget alkalmaztak harci területen; ebből több elemző és kommentátor azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok nem veszi komolyan kötelezettségeit és igyekszik eltávolodni a művelettől. Az előbb említett angolai beavatkozás során az ENSZ missziót támogató DSL már fegyvert használt, a DynCorp alkalmazottak pedig Kelet-Timorban Koszovóval ellentétben nem voltak fegyvertelenek. Gyakran kerülnek a kontraktorok olyan helyzetbe, amikor a harci támogató és kiszolgáló-támogató tevékenységet, amelyre a magáncégeket szerződtették, nehéz elkülöníteni a tényleges harci feladatoktól az előbb említett DSL emberei az UNPROFOR misszió támogatása során például páncélozott személyszállítókat vezettek és a készleteket és utánpótlást jelentős kézifegyver és tüzérségi tűz alatt kellett a bázisokra szállítaniuk mindezt civil alkalmazottként. A kéksisakosok munkáját logisztikai és egyéb tevékenységek biztosításával segíteni, biztonságukról gondoskodni nem jelenti azt, hogy egy katonai-biztonsági magáncég maga végzi a békefenntartást és egyéb békeműveleteket az ENSZ vagy más elismert nemzetközi szervezet jóváhagyásával, hiszen önálló mandátummal nem rendelkezhet ennek elfogadása és a Biztonsági Tanácsban erről konszenzus kialakítása már politikai nehézségekbe ütközne. 12 A kontraktor elnevezést egyébként kettős értelemben használják a szakirodalomban és a médiában egyaránt: egyrészt a magánvállalatokat értik alatta, amelyek állami szervezetektől, pl. az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumától vagy a Külügyminisztériumtól bizonyos feladatok ellátására meghatározott időre szóló szerződéseket kapnak, másrészt ezen cégek alkalmazottait is gyakran ezzel a névvel illetik. 13 Az Executive Outcomes 1999-ben, a Sandline International 2004-ben szűnt meg

Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén?

Szente-Varga Mónika: Az Európai Unió és Mexikó: Ki nevet a végén? VI. évfolyam 2009/4. TANULMÁNY Szente-Varga Mónika: 2010-ben több latin-amerikai állam, közöttük Mexikó, bicentenáriumot ül; a gyarmattartó spanyol korona elleni harcuk nyitányát, kétszáz éves függetlenségüket

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG Az EU Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatai sokrétűek, és különböző szinteken valósulnak meg. Az EU államfői és kormányzati szintű

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.?

Nényei Judit: Békefenntartók Zrt.? VI. évfolyam 2009/4. TANULMÁNY Nényei Judit: A tanulmány a békefenntartás privatizálásának (rövid, mindössze 15-20 éves) múltját és lehetséges jövőjét elemzi, elsősorban kérdések formájában. Ezekre a kérdésekre

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka

A 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka Kelet-Közép-Európa a 21. század geopolitikai erőviszonyaiban Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője SZE RGDI Kelet-Közép-Európa térszerkezetének változásai 2012. november 30.

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG MÓDOSÍTOTT ÚTMUTATÓJA

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG MÓDOSÍTOTT ÚTMUTATÓJA A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG MÓDOSÍTOTT ÚTMUTATÓJA 2013. szeptember 27. 2013 114 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság módosított útmutatója

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1

Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 A magyar gazdaság sérülékenysége szempontjából fontos külső adósság- és tartozásmutatókat

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató. I. Dél-Ázsia tájain (21 pont)

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató. I. Dél-Ázsia tájain (21 pont) Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ Javítási-értékelési útmutató 1. C 2. B, D 3. 2 4. B, D 6. J 7. E 8. C 9. B 10. 1 11. B, D 12. H 13.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Az integráció földrajza 2013. Mi az integráció? egyesülés összefonódás összefogás beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelenthet

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

NKE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓKÖZPONT ELEMZÉSEK 2013/9 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 e-mail: svkk@uni-nke.

NKE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓKÖZPONT ELEMZÉSEK 2013/9 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 e-mail: svkk@uni-nke. NKE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓKÖZPONT ELEMZÉSEK 2013/9 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 e-mail: svkk@uni-nke.hu ISSN 2063-4862 A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

BERALMAR TECNOLOGIC S.A.

BERALMAR TECNOLOGIC S.A. BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Dr. Rácz Lajos ezredes A KÍNAI ÖSSZNEMZETI ERŐ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA ÉS A NAGYHATALMAK GEOSTRATÉGIAI TÖREKVÉSEIRE Doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Nagykövetségek March 13.

Nagykövetségek March 13. Nagykövetségek 2007. March 13. Albánia Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 55. Telefon: +31 1 326 8905 Algéria Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Magyarországi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával E.: Az Educatio folyóirat aktuális számához kapcsolódva Az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok angol nyelvű közös mesterszakról

Részletesebben

TTIP tárgyalások. Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium. 2016. Február 12.

TTIP tárgyalások. Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium. 2016. Február 12. TTIP tárgyalások Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2016. Február 12. 1 Miért kell(ett) a TTIP? (kiváltó tényezők) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta zajló sikertelen

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások 2009.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 271 E/31 151. elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

A termékek új generációja

A termékek új generációja Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 185-192. o. A termékek új generációja A szellemi tulajdon nemzetközi

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma

ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Buenos Aires Terület 2 766 890 km 2 Népesség 40 913

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió politikai intézményrendszere Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc 1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban

Részletesebben