A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum"

Átírás

1 A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 Mottó: A magyar szerb határ mindkét oldalán úgy fogták fel a hatalmak a határmentét, hogy ott valami befejeződik és elhanyagolták, visszafejlesztették a múltban. Különböző emberek másképpen fognak fel egy teret, de itt az emberek a határ mindkét oldalán azt gondolják, hogy együtt kellene működni és fejlődni. RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 III.0 Tartalomjegyzék III.0 Tartalomjegyzék 2 III.1 Bevezető 3 III.2 A vonatkozó irodalom és adatforrások elemzése 5 a. A vizsgált ágazat jelentősége 6 b. Országos és regionális fejlesztési dokumentumok vonatkozó célkitűzései 6 A DKMT (Duna-Kőrös-Maros-Tisza) Eurorégió 6 Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 8 Szerbia Területfejlesztési Stratégiája 10 Bánát regionális fejlesztési Stratégiája 11 A Dél-Alföld kistérségi/települési fejlesztési tervei 11 Az Észak-Vajdaság kistérségi/települési fejlesztési tervei 11 Észak-Bánát: 12 Ada község 12 Zenta község 13 Magyarkanizsa község 13 Kikinda község 14 Törökkanizsa 14 Csóka 14 Észak-Bácska: 14 Topolya község 14 Kishegyes község 15 Szabadka község 15 Nyugat-Bánát: 16 Zombor község 16 Apatin község 16 Kúla község 16 Hódság 16 c. A közlekedés feltételeinek áttekintése 16 d. Áru- és utasszállítás 19 e. Határforgalom 20 f. Infrastruktúra 21 g. Fejlesztési javaslatok összefoglalása a kistérségi tervekből 23 h. Összegzés 24 III.3 SWOT-elemzés 25 III.4 A meglévő tervek elemzése és aktualizálása 28 a. Közlekedési és áruforgalmi infrastruktúra 28 Általános szempontok 28 Településfejlesztési hatások 31 Közlekedési infrastruktúra 32 Vezetékes szállítási/szolgáltatói rendszerek 33 b. Közlekedés Személy- és áruforgalom 34 c. Konklúziók 37 d. Perspektívák 38 III.5 A Határrégió Fejlesztési Operatív Program (HFOP) vezérgondolatai 39 III.6 Források és hivatkozások 40 3

4 III. KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA III.1 Bevezető A projektben értelmezett, megnevezett és megfogalmazott Határrégió egy közigazgatásilag ugyan igen nehezen és csupán körvonalazva értékelhető, államhatárral megosztott, de történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális szempontból organikus egységet képező (határ)térség: Magyarországon a Délalföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék) kb. 2/3-át (Szeged, Mórahalom, Kistelek, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás, Baja községek); ill. Szerbiában/Vajdaságban a Nyugat- és Észak-Bácskai és az Észak-Bánáti Körzetek kb. 2/3-át (Zombor, Apatin, Hódság, Kúla, Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Törökkanizsa, Csóka, Nagykikinda községek) alkotta, térséget értelmezi. A vizsgálat alá vont térség Határrégió összlakossága és közigazgatási hatáskörébe tartozó összterülete (közelítő, becsült értékek): Magyarországon kb fő és km 2 ; ill. Szerbiában kb fő és km 2 ; azaz mindösszesen kb. 1,5 millió lakos és közel km 2. A Határrégió egészének természeti adottsági/erőforrásai, gazdasági szerkezete és kultúrtörténeti múltja/összetartozása, a Nyugatbalkáni térség (és azon belül Szerbia) várhatóan gyors EU-csatlakozása viszonylatában is igen intenzíven veti fel a két csonka határtérség megkerülhetetlen egymásrautaltságának és/vagy kényszerű versenyhelyzetének a kérdését. Hiszen mindkét térség gyakorlatilag azonos természeti erőforrásokkal és piacképes termékekkel/szolgáltatásokkal tud fellépni ugyanazokon a célpiacokon, és amennyiben (még idejekorán) nem hangolja össze fejlesztési elképzeléseit és nem koordinálja fellépését óhatatlanul hátrányos (vagy hátrányos feltételeket teremtő) versenyhelyzetbe kerül(het) önmagával! A jelen projekt egyik igen fontos célja és üzenete a Határtérség egésze számára éppen az, hogy egy jól összehangolt, nagytérségi hálózatként működtetett fejlesztési és operatív program jelenthet számára csupán lehetőséget arra, hogy erőforrásaiból az egyre nyitottabb, igényesebb és sérülékenyebb, integrált/globalizált áru/szolgáltatás/tőke-piacon hatékonyan érvényesíthető komparatív előnyt kovácsoljon. Különösen fontos és hangsúlyos ez az egymásrautaltság (sorsközösség?) a térséget ellátó és/vagy azon áthaladó közlekedési infrastruktúra és az azt termelőerővé formáló, utas- és áru-forgalmi logisztikai rendszerek esetében, hiszen a (múltból örökölt és/vagy újabban létesített) közlekedési infrastruktúra-objektumok/korridorok és a rajtuk keresztül történő (transz)kontinentális léptékű utas- és áruforgalmak részükről nem befolyásolható, számukra kényszerűen objektív körülménynek/adottságnak elfogadott, nagytérségi/ 4

5 globális (esetenként akár világ)politikai léptékű érdekek/célok megvalósításának részeiként jelennek meg. A közlekedés és infrastruktúra projektfejezet ezekre a körülményekre és jelenségekre igyekszik rámutatni, kiemelve azokat a mindenkori nagy- és napi politikai érdekek és a gyakran beszűkült/egysíkú lokális szemléletmódok útvesztőiből. III.2 A vonatkozó irodalom és adatforrások elemzése a. A vizsgált ágazat jelentősége A közlekedés az utóbbi évtizedekben az áru és személyforgalom növekedésével különös jelentőséget nyert. Ez egyrészt a termelésben/logisztikában bekövetkezett struktúra- és technológiaváltással (just in time, revolving stock stb.), másrészt az emberek kényelemigényével magyarázható. A növekvő közlekedésigényekre a kormányok autópályák, közutak építésével reagáltak. A modern termelésirányítási és logisztikai rendszerek a rugalmasabb individualizált személyszállítási és a kísért áruszállítási megoldásokat helyezték előtérbe. A Határrégió a közlekedés szempontjából nemzetközi tekintetben kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Közösség számára. Mind a Pan- European Transport Corridors megállapodások által meghatározott közlekedési folyósok (Kréta, 1994; Helsinki 1997), mind a Trans-European Transport Networks (továbbiakban TEN-T, ezek az Európai Unió által definiált és támogatott elképzelések) elemei érintik a területet. Az első megállapodás helsinki fordulójában határozták meg azokat a Közép- Európai országokban fekvő hálózati elemeket, amelyek fejlesztése a következő évtizedekben kiemelten támogatandó. A hálózatban a térség három elemmel érintett: IV. Helsinki folyosó: Drezda/Nürnberg Prága Bécs Pozsony Győr Budapest Arad Bukarest Konstanca/Craiova Szófia Szaloniki Plovdiv Istanbul, VII. Helsinki folyosó, amely lényegében a Dunát (mint vízi-utat) jelenti, X. Helsinki folyosó B ága: Budapest Újvidék Belgrád. A TEN-T hálózat, mint Európai Uniós elképzelés jelent meg az 1692/ 1996-os Európai Parlamenti és Tanácsi döntésben. A későbbiek folyamán a fejlesztések ütemezésére vonatkozóan az 1346/2001EC és a 884/2004 /EC tartalmaz további rendelkezéseket. A térség a TEN-T fejlesztésekben a következőképpen érintett: kontinensen belüli vízi utak tekintetében: a Duna (a térségben a bajai kikötő és intermodális mezőgazdasági logisztikai központ érintett) és a Tisza, úthálózat esetében: Budapest Szeged Röszke-Szabadka-Újvidék, 5

6 vasúthálózat érintett elemei: Budapest Kunszentmiklós Kiskunhalas Kelebia-Szabadka-Újvidék és a Budapest Cegléd Kecskemét Szeged Röszke-(Szabadka-Újvidék) vonal. b. Országos és regionális fejlesztési dokumentumok vonatkozó célkitűzései A DKMT (Duna-Kőrös-Maros-Tisza) Eurorégió májusában a DKMT Regionális Együttműködés Közgyűlése elkészíttette a DKMT Eurorégió fejlesztési tervét. Az Eurorégió hivatása három pontba foglalható össze: az együttműködést egymás érdekeinek szem előtt tartásával, a kölcsönös bizalom légkörében, a demokrácia eszméi, továbbá az európai területfejlesztési politika elvei alapján kell megszervezni; a kooperációnak biztosítania kell a térségben rejlő adottságok és lehetőségek lehető legoptimálisabb kiaknázását; és végül el kell érni, hogy az Eurorégió az erős, sokszínű és intézményesített együttműködés révén a globalizálódó világ kihívásai nyomán egységesülő Európa integráns részeként újjászerveződő Közép-Kelet-Európa egyik gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és innovációs centrumává váljon. E célkitűzések megvalósításának igénye maga után vonja a DKMT-t érintő legfontosabb feladatok meghatározását is. Így a DKMT-nek: a határon átnyúló kapcsolatok generálásával elő kell segítenie a térség versenyképességének javítását és adszorpciós kapacitásainak bővítését; támogatnia kell a hatókörében élő emberek életminőségének és életszínvonalának javítását szolgáló, valamint a határmentiségből fakadó periférikus helyzetek fölszámolását is biztosító koordinált fejlesztési programok megvalósítását, mindezekkel megalapozva a térség tartós és dinamikus gazdasági növekedésének feltételeit; a Balkáni Stabilizációs egyezményben és más Európai Uniós alapdokumentumokban foglaltak figyelembe vételével a multikulturális örökség megőrzése mellett támogatnia és segítenie kell a térség demokratizálását, az intézményes kapcsolatokon túl az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét, a demokratikus mechanizmusok elmélyítését, valamint az előítéletek és látens ellenszenvek oldását. A globalizálódó versenyben a minőségi kapcsolati, kommunikációs és közlekedési infrastruktúra megléte generálhat olyan tovagyűrűző pozitív hatást, amely a régió hosszú távú fejlődését eredményezi. Az infrastruktúra gyengesége megközelíthetőségi problémákat okoz (a fő autóutak minősége és folytonossága, a tömegközlekedéssel történő elérhetőség nehézségei). A régióban jelentős a határforgalom, viszont ez minimális gazdasági-, turisztikai haszonhoz vezet. A fejlesztések közötti prioritások megállapításakor a következő elveket tartották szem előtt: 6

7 a) Meg kell teremteni a jó színvonalú, gyors kapcsolat lehetőségét a fővárosok, a potenciális távolabbi piacok és gazdasági partnerek (zömmel Nyugat-Európa) irányába; b) Javítani kell az Eurorégió belső kapcsolatait, erősíteni a belső kohéziót; c) Szolgáltató, logisztikai csomópontokat kell létrehozni az áthaladó forgalom kezelésére, a gazdasági haszon lefölözésére, s egyben biztosítani a tranzit forgalom zökkenőmentes áthaladását. Az Eurorégió területe közlekedési szempontból Közép-Európát a Balkánnal összekötő kapocsnak tekinthető. Több európai szintű közlekedési folyosó is keresztül megy rajta. Az Európai Unió kezdeményezésére megtervezett TINA hálózat (amely a 11 csatlakozni kívánó ország közlekedési hálózatának azon elemeit tartalmazza, melyek részei a Transz-Európai Közlekedési Hálózatnak, valamint kiegészül összekötő elemekkel) részeként két nagy közlekedési korridor, valamint egy bekapcsolódó elem érinti a térséget. A DKMT stratégia 2. pontja foglalkozik a közlekedés kérdésével. Prioritás: a főúthálózat javítása, az államközi fejlesztési intézkedések előmozdítása és harmonizálása. A következőket emeli ki: Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra elemeinek fejlesztése (a határon átvezető, felhagyott utak, vasutak revitalizálása). A régiót behálózó infrastruktúra kiépítettsége gazdasági szempontból is jelentős. Az európai korridorok fejlesztése két tényező miatt fontos: egyrészt, ha a tranzitforgalom gyors és biztonságos, akkor kevésbé megterhelő a régió számára, másrészt javul a térség elérhetősége. Új határátkelőhelyek létesítésének és a meglevők átminősítésének támogatása. Az utak minőségének javulásával növekszik a határforgalom, ezért szükséges azok modernizálása, kapacitásaik növelése. A kis határátkelőknek tehermentesítő szerepük van: csökken a várakozási idő, ami lényeges, legyen szó akár személy, akár áruforgalomról, javulnak a gazdasági, társadalmi kapcsolatok, csökkennek a szállítási költségek, továbbá a határ átjárhatóságának köszönhetően a határmenti térség periférikus jellege csökken. A régión belüli légi és vízi közlekedés fejlesztésének támogatása. A kombinált szállítás (Ro-La, Ro-Ro), a terminálok és logisztikai rendszerek fejlesztésének az előmozdítása. Ahhoz, hogy az Eurorégió bekapcsolódjon az európai vízi közlekedési rendszerbe, feltétlenül javítani kell a helyi vízi közlekedést, és biztosítani kell az Európai Uniós szabványoknak megfelelő feltételeket különösen, ami a Dunát illeti. Kiemelt helyet kell biztosítani a Ro-Ro termináloknak, a vegyes fuvarozás modern eszközeinek. A helyi vízi utak fejlesztésével párhuzamosan feltétlenül dolgozni kell a dunai információs szolgáltató központ kifejlesztésén és telepítésén is, mert ez lehetővé teszi a vízi közlekedés résztvevőinek a statikai és dinamikai adatokról való tájékoztatását, és fokozza a közlekedés biztonságát. Az utak tehermentesítése szempontjából szintén fontos a vízi közlekedés fejlesztése. A modern telekommunikáció integrált régiós fejlesztésének a támogatása. Az új technológiák (ADSL és broadband internet) bevezetése az 7

8 üzleti és a rezidens igénybevevők regionális és szélesebb körű összekapcsolódásának, illetve az elektronikus adminisztráció (e-gouvernment) zökkenőmentes működésének a fontos előfeltétele. A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása. A régió turisztikai vonzerői csak akkor válhatnak majd népszerűvé, ha megközelíthetőségük többféle közlekedési módon is lehetővé válik. Tekintettel korunk utazási szokásaira, kiemelt figyelmet kell majd fordítani a közúti közlekedés fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv A 2007-es európai költségvetéshez kapcsolódóan került elfogadásra az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek legfontosabb két célkitűzése a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek eléréséhez az alábbi területek kiemelt fejlesztését tűzi ki célul: gazdaság közlekedés társadalmi infrastruktúra környezet és energia elektronikus közigazgatás A közlekedésfejlesztés területén az ÚMFT a közlekedési operatív programban az alábbi három specifikus célt határozta meg (ÚMFT, KÖZOP 14): az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében, a közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A három specifikus cél eléréséhez az alábbi hat prioritást jelölték meg (ÚMFT, KÖZOP:15): Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás A célokból következően az országos fejlesztési elképzelések is a TEN-T közlekedési elemek fejlesztésére koncentrálnak. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni az M5-ös autópályát és a Budapest-Szeged-Röszke- (Szabadka) vasútvonalat. Az M5 elkészülte jelentősen javította a vizsgált 8

9 térségék elérhetőségét különösen Kistelek, Szeged, illetve a határ és szerb területek esetében. A vasútvonali fejlesztések (ezek végleges elkészülte 2013-ra várható) a Kiskundorozsmai Ro-La terminállal együtt tovább erősítik a térség meghatározó logisztikai szerepkörét. Ennek eredményeként a teherszállításban csökkenhet a szerepe a Budapest-Kelebia vasútvonalnak, és az 53-as számú főútnak is. A Budapest-Kelebia- (Szabadka) vonal állapota kritikusnak tekinthető, több szakaszán 60 km/ó sebességkorlátozás van életben, és a 2013-ig részletezett stratégiai elképzelésekben a pálya rekonstrukciója nem szerepel. A harmadik nemzetközi jelentőségű elem a Duna és vele együtt a bajai kikötő és intermodális csomópont fejlesztése is megakadt. A magyarországi Duna szakasz jellemzői miatt a VI/B hajózhatósági követelmények (2,5 m merülés, t hordképesség) eléréséhez egyszeri nagymértékű beavatkozásra (a magyar-szlovák szakaszon), és utána folyamatos fenntartásra lenne szükség. Ebben az esetben kialakulhatna egy Rotterdamtól Konstancáig terjedő európai vízi út, amelyen már gazdaságos és versenyképes lehetne a hajózási tevékenység folytatása. A bajai kikötő fejlesztésének szempontjából kiemelten fontos lenne még két tényező megvalósulása: egyrészt az M9-es keresztirányú gyorsforgalmi út (ez lényegében alapvetően javítja majd a vizsgált térség elérhetőségét a magyar oldalon, lénygebén a szekszárdi Duna híd ezen út része, további fejlesztések ben indulnak), a másik pedig a Baja-Szabadka vasútvonal rekonstrukciója. E két fejlesztés biztosíthatná, hogy mind a Dunántúlról (Mezőföldről), mind Bácskának a szerbiai részéből is a mezőgazdasági áruk a bajai kikötőbe juthassanak és ott hajón, mint az ilyen jellegű termékek esetében legolcsóbb szállítási módozaton lehetne tovább indítani azokat. A beérkező import áruforgalom esetében pedig áruelosztó központként funkcionálhatna, és ez esetben is a vízi szállítás jelentős költségmegtakarítást eredményezhetne. (A Mercedes gyár kapcsán is felvetődött egy olyan lehetőség, hogy a kész autók elszállítása vízi úton történne, erre azonban a délmagyarországi Tiszaszakasz korlátozott hajózhatósága és Duna-Tisza csatorna tervvel szemben felmerült kifogások miatt biztosan nem kerülhet sor a közeli jövőben.) A Ten-T vízi-út hálózatnak része a Tisza is. Jelenleg a folyó gyakori alacsony vízállása miatt áruforgalom lebonyolítására csak korlátozottan alkalmas. A probléma megoldása a jelenlegi tervezési dokumentumokban csak említés szintjén szerepel, konkrét időpontokat, vagy fejlesztési elemeket az ÚMFT és csatolt dokumentumai nem tartalmaznak. Korábbi országos fejlesztések közül fontos még kiemelni az M6-os elkészültét, amely bár elkerüli az Innoaxis kutatás területét, mégis jelentősen kapcsolódik a bajai intermodális fejlesztésekhez, hiszen annak vonzáskörzetét bővítheti. A légiközlekedés tervezett fejlesztésében a kutatási terület magyar oldalán található térségeknek nincs meghatározó szerepe. Az országos tervekben Ferihegy mellett Debrecen és Sármellék preferálása szerepel. Emellett azért is csökkennek például a szegedi repülőtér fejlődésének 9

10 esélyei, mert a Mercedes Kecskemétre településével felvetődött a kecskeméti katonai repülőtér kettős hasznosítása és egy új kifutópálya építése kifejezetten a polgári közlekedés számára, mely elképzelés elől a Honvédelmi Minisztérium nem zárkózott el. A fapados légitársaságok számára a fővároshoz való közelsége egyébként is ideálissá teszi, így valószínűleg ha megvalósul ez a repülőtér lehet Magyarország második számú légikikötője a forgalma alapján. (Vannak elképzelések még az érsekcsanádi füves repülőtér polgári felhasználására is, ennek jelentősége azonban még a szegediétől is elmarad.) Szerbia Területfejlesztési Stratégiája A szerbiai úthálózat nincs teljes mértékben kiépítve és messze elmarad az európai követelményektől. Befektetések hiányában nem lett kellőképpen karbantartva sem, aminek következménye, hogy sok útvonal nincs megfelelő állapotban és közlekedésbiztonsági szempontból sem kielégítő. Legrosszabb állapotban a helyi jellegű utak vannak, melyeknek pedig elsődleges jelentőségük van a községek mindennapi működésében. Ezek létesítése és karbantartása a helyi önkormányzatok felelőssége lenne, amelyek azonban nem rendelkeznek erre elegendő pénzeszközzel. Az utak felszíni vizektől való védelme sem megoldott. A vasúti pályák jobbára egy-nyomtávúak, elavultak, karbantartásuk elhanyagolt, ebből adódóan a szolgáltatás alacsony szintű, a közlekedés lassú és a biztonság sem kielégítő mértékű. Közlekedésbiztonsági szempontból külön probléma, hogy a vasútvonalak és autóutak kereszteződése többnyire nincs sorompóval ellátva. A régión áthaladó nemzetközi útvonal az E-85-ös. Szerbiában az utóbbi években számos stratégiai jelentőségű dokumentum született és ezeknek mindegyike foglalkozik a közlekedés és a szállítás kérdésével. A Szerbia Területfejlesztési Stratégiája a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésben látja a közlekedési infrastruktúra megfelelő kiépítettségének legfontosabb szerepét. Ezt az európai integrációs folyamatok szempontjából is hangsúlyozza. Kiemeli továbbá jelentőségét annak, hogy a régiók és a helyi önkormányzati egységek össze legyenek kapcsolva a központtal és egymással is, ugyanis az infrastruktúra megfelelő kiépítettsége lényeges generátora a regionális fejlődésnek és a komparatív előnyök kihasználásának, mivel lehetővé teszi a turisztikai és agrárterületek összekapcsolását az ipari területekkel. A közlekedéspolitika alapvető céljai: a közlekedési infrastruktúra kiépítése, átépítése és modernizációja, a tömegközlekedési közvállalatok újraélesztése, a közlekedésbiztonság színvonalának emelése, környezetvédelem és mindehhez megfelelő jogi és intézményi háttér biztosítása. Az Innoaxis szempontjából fontos, a Határrégió térségére vonatkoztatható prioritások, amelyeket a dokumentum megfogalmaz: 10

11 alkalmazkodás az európai standardokhoz, minőséges kivitelezés, karbantartás, a Horgos-Újvidék autópálya második szakaszának kiépítése, a Belgrád körüli 1-6 kerülőút kiépítése a X. korridor részeként, hidak rekonstrukciója, a Zombor-Szabadka-Kikinda magisztrális út rekonstrukciója és egyes részeinek kiépítése, a X. korridor és a Belgrád-Bar vonal kritikus szakaszainak javítása, a Duna-hidakon végzett munkálatok befejezése, a nemzetközi jelentőségű Páneurópai hálózat hazai szakaszának fejlesztése és olyan kikötők kialakítása, melyek képesek szállítóközpontokká fejlődni, a hajózható folyók szabályozása, multimodiális szállítás, konténeres szállítás, Ro-Ro szállítás fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vízi-utak fejlesztése adminisztrációs, technikai és jogi akadályainak elhárítása, a légi közlekedés szempontjából célkitűzésként szerepel egyes regionális szempontból lényeges légikikötő rekonstrukciója ( minden konkrétum nélkül). Bánát Regionális Fejlesztési Stratégiája Bánát Regionális Fejlesztési Stratégiájában a következőket olvashatjuk a régió közlekedéséről: Bánátban szerteágazó úthálózat van, azonban színvonaluk nem éri el a modern elvárások szintjét sem biztonság, sem megbízhatóság terén. A Szerb Köztársaság Területfejlesztési Stratégiájában és a tartományi szintű fejlesztési elképzelésekben szerepel Bánát vertikális és horizontális magisztrális útvonalainak kiépítése, melyek által a térség forgalma összeköttetésbe kerül a X. és a IV. páneurópai korridorokkal. Ez fellendítheti a térség fejlődését. A bánáti vasúti közlekedés erősen leromlott állapotú és a legmagasabb haladási sebesség nem haladhatja meg a 80km/h-t, egyes szakaszokon pedig még a 40 km/h sebességet sem. A vasúti közlekedés helyi jellegű és a teljes megszűnés fenyegeti. Ennek ellenére a régió iparának hasznára van. A vasúti közlekedés revitalizációjához jelentős anyagi eszközökre lenne szükség. A térség vízi útvonalai és csatornarendszere szintén behálózza a térséget, azonban el van hanyagolva a karbantartásuk és kicsi a kapacitásuk. Ez alól kivételt képez a Pancsovai kikötő, amely jelentős forgalmat bonyolít. Bár a bánáti régió úthálózata relatív sűrű, azonban a közutak alacsony minősége és a személyautók számának növekedése háttérbe szorította a tömegközlekedést egyes urbánus részeken. A tömegközlekedés általi lefedettség messze nem megfelelő. A magán vállalatok haszna a kistelepülések népességszámának csökkenésével illetve az utasok számának csökkenésével egyre kisebb lett, ezáltal a magán vállalatok elvesztették érdekeltségüket és egyes járatokat teljesen megszüntettek. Ily módon a 11

12 kistelepülések az elszigetelődés ördögi körébe kerülnek, elmélyülnek a társadalmi-gazdasági különbségek a rurális és az urbánus térség között. A Dél-Alföld kistérségi/települési fejlesztési tervei A Dél-Alföld határtérségben 16 város helyezkedik el, melyek közül az Innoaxis vizsgálati területére három esik a magyar oldalon: Baja, Kiskunhalas és Szeged. E három település határon átnyúló vonzáskörzete és az indukált forgalom nagysága jelentősen különbözik egyrészt a magyar településhálózaton belül elfoglalt helyüktől, funkcióiktól, valamint kisebb részben a közlekedési folyósokban betöltött szerepüktől. A felsorolt tényezők alapján a legkisebb hatással Kiskunhalas rendelkezik, mely jórészt csak a vasúti és a közúti tranztiforgalom egy állomásának tekinthető, érdemi gazdasági és társadalmi kapcsolatokkal nem rendelkezik Szerbia irányába. Baja Bács-Kiskun második legnépesebb városaként vonzáskörzete kiterjed még a Bácsalmási kistérségre, valamint a horvátországi Baranyára és a szerbiai Zomborra (zombori község) is. Itt elsősorban a kamarák együttműködését, a bevásárló turizmust kell kiemelni, mint bejáratott kapcsolati formákat. Szeged régióközponti szerepköréből következően a vonzáskörzete is jóval nagyobb, és a határon túli vajdasági és román területekre is kiterjed. A szerb területek közül különösen erősek a kapcsolatai a Szabadka Magyarkanizsa Becse Törökkanizsa térséggel (Nagy, 2009). Itt a napi ingázással járó bevásárló forgalmat, a középiskolások és egyetemisták, valamint a gyógykezelésre járók ingázását kell kiemelni, de emellett fontos, hogy nagy számban találhatunk szerb-magyar vegyesvállalatokat is ezen a területen. Az Észak-Vajdaság kistérségi/települési fejlesztési tervei Az Innoaxis vizsgálati területének szerbiai/északvajdasági oldalán három körzet található: Észak-Bánát (Ada, Zenta, Magyarkanizsa, Kikinda, Törökkanizsa és Csóka községekkel), Észak-Bácska (Bács-Topolya, Kishegyes, Szabadka községekkel) és Nyugat-Bácska (Zombor, Apatin, Kúla, Hódság községekkel). Észak-Bánát: Ada község: A község közlekedés szempontjából relatív jól fejlett. Területén halad keresztül észak-dél tengelyirányban az R-122-es regionális jelentőségű út. A község az E75-ös úttól keletre fekszik. A helyi úthálózat gyenge kiépítettségű, rossz állapotban van. Egyedüli helyi út a keletnyugati irányú, a község településeit összekötő útvonal. A község közlekedésének nagy hátránya, hogy nincs kiépítve elkerülőút a tranzitforgalomnak. Jelentős az ebből adódó levegő- és zajszennyezés. A kerülőút kiépítésére a terveket a 2009-es évben fogadta el a Községi Képviselőtestület. A munkálatok folyamatban vannak. A 2010-es év végén került 12

13 átadásra a bácskai és bánáti oldalt összekötő Tisza-híd, amely jelentős nemcsak a közlekedés szempontjából, de gazdasági és turisztikai szempontokból is. A község stratégiai fejlesztési terve lehetőségként jelöli meg a vízi közlekedést, mely jelenleg egyáltalán nem létezik, csakúgy mint a vasúti közlekedés. A község területén utoljára a 70-es években közlekedett vonat. A sínek évtizedek óta nincsenek karbantartva, közlekedésre alkalmatlanok. Zenta község: Rendelkezik autóbusz- és vasúti pályaudvarral, valamint kikötővel a Tisza folyón. Fekvése közlekedés szempontjából kedvező, mivel az észak-déli, Szegedről Újvidékre tartó, illetve a kelet-nyugati, Topolya-Zenta-Csóka-Nagykikinda regionális utak kereszteződésében helyezkedik el, továbbá 38 km-re az E-75-ös úttól. A községben található főutak hossza 9 km, a regionálisoké 32, a helyi utaké pedig 25. Az öszszes útkategória korszerű. Problémát jelent a tranzitforgalmat Zentán kívülre terelő elkerülőút hiánya, melynek megépítésére 1991-től létezik főprojektum, melyet azóta sem realizáltak. A község területén halad keresztül a 24-es számú első-osztályú országút, a 119-es, a es másodosztályú országutak és a 122-es számú regionális út. A község területén található közutak rossz állapotban vannak. A község területén regisztrálva van egy utasszállító vállalat, melynek gépparkja 17 autóbuszból áll, és 34 magánvállalat foglalkozik áruszállítással. Zenta község területén az alábbi vasútvonalak vannak: 1. Szabadka Zenta Csóka regionális vonal A vasútvonal műszaki állapotának jellemző adatai: Szabadka Zenta Csóka-Beodra és Karlova regionális vonal 84 kilométer hosszú, azzal, hogy a tengelynyomás a Beodra és Karolva-Zenta vasútvonali szerelvényen 20 tonna, a Zenta-Szabadka szerelvényen pedig 16 tonna. A tengelynyomások nem elegendő mértékűek és szükséges a vasútvonal újjáépítése. Úgyszintén szükséges a tengelynyomásnak a szabványos 22,5 tonnára való növelése. 2. Zenta Ada Óbecse helyi vonal (nincs használatban) Helyi vonal: Zenta-Ada-Becse, nem működik, tengelynyomása 12 és 16 tonna, és rekonstruálható a más vasútvonalakból származó javított, vágányanyagból. 3. Zenta Magyarkanizsa helyi vonal (már hosszabb ideje nincs használatban) A Tisza jobb partján 121 km-nél ki lett építve és fel lett szerelve a nemzetközi folyami kikötő, amely ezt a státust 1984 óta birtokolja, és mindenfajta általános teher átrakására alkalmas, beleértve a konténerterminált, az építőanyag- és a folyékony üzemanyag terminált, zárt és nyitott vám- és közraktárakkal, két ki- és berakodó hellyel úszó létesítmények előkészítésére, vasúti és közúti útvonalakkal, valamint a szükséges felszereléssel és káderekkel. Magyarkanizsa község: A magyarkanizsai önkormányzat területét behálózzák az utak: közöttük egyaránt megtalálhatók a nemzetköziek, a főutak, a regionális és a helyi jellegűek, valamint a kategorizálatlanok, 13

14 teljes hosszuk a települési utcákat is beleértve 278 km. A község fejlődése szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír: a nemzetközi úthálózathoz tartozó E-75-ös; a községet Magyarországgal összekötő M-29-es főút; az M-24-es, amelynek átépítése és egy szakaszának megépítése öszszeköttetést teremt a X. európai közlekedési folyosóval. A helyi úthálózat állapota és úttestszélessége nem kielégítő, sürgős átépítésekre van szükség. A vasúti közlekedés jellemzői: a technológiailag elavult felszerelés, a lassúság, az alacsony szolgáltatási színvonal és a tűrhetőség határát súroló biztonság. A folyami határátkelő csak személyforgalmat tud fogadni, de már évek óta nem működik. A határátkelő hasznosítható lehetne az idegenforgalom keretében, egyelőre a hajózóútnak is csupán a gazdasági kiaknázása érvényesül (uszálykikötő, ömlesztettáru-lerakó). Kikinda község: A község fejlett a közúti, vasúti és folyami közlekedés tekintetében egyaránt. A közutak hossza összesen 170 km-t, melyből az országutak hossza 66, regionális utak 47 és a helyi utak 57 km-t tesznek ki. A javításokra szánt befektetések hiánya itt is rányomta bélyegét az utak minőségére és a közlekedés biztonságára. A községben közlekedik vonat és van vasúti pályaudvar is. A Duna-Tisza-Duna csatorna lehetővé teszi a vízi közlekedést is a községben. A községben található terminál kapacitása tonna tömegű teher és rendelkezik saját hajókkal, melyek teherbíróképessége 1000 t. Annak ellenére, hogy a folyami a legolcsóbb közlekedési mód, a jelenlegi kihasználtsága csupán 25% körül mozog. A község rendelkezik egy kisrepülőtérrel, mely sportrepülők és mezőgazdasági kisgépek fel- és leszállásának biztosítására alkalmas. Törökkanizsa: (Strategija razvoja opštine Novi Kneževac kidolgozás alatt áll). Csóka: (Nacrt lokalne strategije opštine Čoka kidolgozás alatt áll) Észak-Bácska: Topolya község: A község területén kielégítő közút- és vasúthálózat van. A község területén, 16 km hosszan áthalad a nemzetközi vasút. Teljes hosszában villamosított, egy sínpárral. A vonatok útvonala kereszteződésének egyedüli helye a topolyai vasútállomás. A közúti közlekedés tekintetében a községben található: egy nemzetközi út, az Е-75. Hossza 17 km, a főutak és helyi utak pedig további 170 km hosszan futnak, mely összesen 185 km kövesutat jelent. Semmiféleképpen nem elhanyagolhatóak az osztályozatlan, vagyis az ún. nyári utak sem. Folyamatban van a kerülőút kiépítése, mely hozzájárul a város tehermentesítéséhez a nehéz tehergépjárműveket illetően, s ezáltal csökken a városközponton keresztülhaladó járművek száma. Topolya majdnem 100%-ban szilárd, aszfaltburkolatú utcákkal rendelkezik, a többi helységben pedig a fontosabb utcákat aszfaltozták ki. A község területén sok híd van. 14

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum Rövidített változat INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1 Mottó:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI KOVÁCS ÁRON Pécsi Tudományegyetem Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Tisza folyóban rejlő lehetőség Vajdaság szemszögéből

A Tisza folyóban rejlő lehetőség Vajdaság szemszögéből A Tisza folyóban rejlő lehetőség Vajdaság szemszögéből Juhász Bálint Vajdaság AT Kormánya Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárság Szolnok, 2015. június 18. Általánosan a Tiszáról A Duna

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár

Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Áruszállítás és személyszállítás - 80%-a vasúthálózaton bonyolódott le - 20%-a közúton A közúthálózat állapota nem megfelelő A vasúthálózat állapota jónak mondható

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre igen a válasza, akkor érdemes végigfutnia ajánlatunkat. Lehet, hogy éppen Önnek szól.

Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre igen a válasza, akkor érdemes végigfutnia ajánlatunkat. Lehet, hogy éppen Önnek szól. Solti AgroPark A mezôgazdasággal kapcsolatos tevékenységet folytat? Raktárt keres, telephelyet létesítene? Olcsóbban szeretné megoldani a logisztikai feladatokat? Netán vasúton és vízen is szállítana árut

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A magyarországi CEF projektek

A magyarországi CEF projektek A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz z Európai Unió külső vámhatárán működő ek I. magyar-szerb határszakasz Nemzeti dó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Hercegszántói Határkirendeltség hely Hercegszántó- Backi

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Határ Renáta Koordinációs főmérnök, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Siófok, 2014. október 29. 1 Határmenti

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal

V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal A versenyképes vasúti áruszállítás keretrendszere Előadó: Takács Miklós közlekedéstervezési igazgató 2012. október 11. 1 Bevezetés A Magyarországi Logisztikai

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában: Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP Elek István: A közelmúlt és közeljövő szegedi pályás fejlesztései Közelmúlt 2008-2012 Közelmúlt és jelen 2014-2015 1. Füves felületű vágányok ügye 3.820 m ilyen vágány

Részletesebben