A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum"

Átírás

1 A magyar-szerb határmenti térség közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 Mottó: A magyar szerb határ mindkét oldalán úgy fogták fel a hatalmak a határmentét, hogy ott valami befejeződik és elhanyagolták, visszafejlesztették a múltban. Különböző emberek másképpen fognak fel egy teret, de itt az emberek a határ mindkét oldalán azt gondolják, hogy együtt kellene működni és fejlődni. RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 III.0 Tartalomjegyzék III.0 Tartalomjegyzék 2 III.1 Bevezető 3 III.2 A vonatkozó irodalom és adatforrások elemzése 5 a. A vizsgált ágazat jelentősége 6 b. Országos és regionális fejlesztési dokumentumok vonatkozó célkitűzései 6 A DKMT (Duna-Kőrös-Maros-Tisza) Eurorégió 6 Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 8 Szerbia Területfejlesztési Stratégiája 10 Bánát regionális fejlesztési Stratégiája 11 A Dél-Alföld kistérségi/települési fejlesztési tervei 11 Az Észak-Vajdaság kistérségi/települési fejlesztési tervei 11 Észak-Bánát: 12 Ada község 12 Zenta község 13 Magyarkanizsa község 13 Kikinda község 14 Törökkanizsa 14 Csóka 14 Észak-Bácska: 14 Topolya község 14 Kishegyes község 15 Szabadka község 15 Nyugat-Bánát: 16 Zombor község 16 Apatin község 16 Kúla község 16 Hódság 16 c. A közlekedés feltételeinek áttekintése 16 d. Áru- és utasszállítás 19 e. Határforgalom 20 f. Infrastruktúra 21 g. Fejlesztési javaslatok összefoglalása a kistérségi tervekből 23 h. Összegzés 24 III.3 SWOT-elemzés 25 III.4 A meglévő tervek elemzése és aktualizálása 28 a. Közlekedési és áruforgalmi infrastruktúra 28 Általános szempontok 28 Településfejlesztési hatások 31 Közlekedési infrastruktúra 32 Vezetékes szállítási/szolgáltatói rendszerek 33 b. Közlekedés Személy- és áruforgalom 34 c. Konklúziók 37 d. Perspektívák 38 III.5 A Határrégió Fejlesztési Operatív Program (HFOP) vezérgondolatai 39 III.6 Források és hivatkozások 40 3

4 III. KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA III.1 Bevezető A projektben értelmezett, megnevezett és megfogalmazott Határrégió egy közigazgatásilag ugyan igen nehezen és csupán körvonalazva értékelhető, államhatárral megosztott, de történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális szempontból organikus egységet képező (határ)térség: Magyarországon a Délalföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék) kb. 2/3-át (Szeged, Mórahalom, Kistelek, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás, Baja községek); ill. Szerbiában/Vajdaságban a Nyugat- és Észak-Bácskai és az Észak-Bánáti Körzetek kb. 2/3-át (Zombor, Apatin, Hódság, Kúla, Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Törökkanizsa, Csóka, Nagykikinda községek) alkotta, térséget értelmezi. A vizsgálat alá vont térség Határrégió összlakossága és közigazgatási hatáskörébe tartozó összterülete (közelítő, becsült értékek): Magyarországon kb fő és km 2 ; ill. Szerbiában kb fő és km 2 ; azaz mindösszesen kb. 1,5 millió lakos és közel km 2. A Határrégió egészének természeti adottsági/erőforrásai, gazdasági szerkezete és kultúrtörténeti múltja/összetartozása, a Nyugatbalkáni térség (és azon belül Szerbia) várhatóan gyors EU-csatlakozása viszonylatában is igen intenzíven veti fel a két csonka határtérség megkerülhetetlen egymásrautaltságának és/vagy kényszerű versenyhelyzetének a kérdését. Hiszen mindkét térség gyakorlatilag azonos természeti erőforrásokkal és piacképes termékekkel/szolgáltatásokkal tud fellépni ugyanazokon a célpiacokon, és amennyiben (még idejekorán) nem hangolja össze fejlesztési elképzeléseit és nem koordinálja fellépését óhatatlanul hátrányos (vagy hátrányos feltételeket teremtő) versenyhelyzetbe kerül(het) önmagával! A jelen projekt egyik igen fontos célja és üzenete a Határtérség egésze számára éppen az, hogy egy jól összehangolt, nagytérségi hálózatként működtetett fejlesztési és operatív program jelenthet számára csupán lehetőséget arra, hogy erőforrásaiból az egyre nyitottabb, igényesebb és sérülékenyebb, integrált/globalizált áru/szolgáltatás/tőke-piacon hatékonyan érvényesíthető komparatív előnyt kovácsoljon. Különösen fontos és hangsúlyos ez az egymásrautaltság (sorsközösség?) a térséget ellátó és/vagy azon áthaladó közlekedési infrastruktúra és az azt termelőerővé formáló, utas- és áru-forgalmi logisztikai rendszerek esetében, hiszen a (múltból örökölt és/vagy újabban létesített) közlekedési infrastruktúra-objektumok/korridorok és a rajtuk keresztül történő (transz)kontinentális léptékű utas- és áruforgalmak részükről nem befolyásolható, számukra kényszerűen objektív körülménynek/adottságnak elfogadott, nagytérségi/ 4

5 globális (esetenként akár világ)politikai léptékű érdekek/célok megvalósításának részeiként jelennek meg. A közlekedés és infrastruktúra projektfejezet ezekre a körülményekre és jelenségekre igyekszik rámutatni, kiemelve azokat a mindenkori nagy- és napi politikai érdekek és a gyakran beszűkült/egysíkú lokális szemléletmódok útvesztőiből. III.2 A vonatkozó irodalom és adatforrások elemzése a. A vizsgált ágazat jelentősége A közlekedés az utóbbi évtizedekben az áru és személyforgalom növekedésével különös jelentőséget nyert. Ez egyrészt a termelésben/logisztikában bekövetkezett struktúra- és technológiaváltással (just in time, revolving stock stb.), másrészt az emberek kényelemigényével magyarázható. A növekvő közlekedésigényekre a kormányok autópályák, közutak építésével reagáltak. A modern termelésirányítási és logisztikai rendszerek a rugalmasabb individualizált személyszállítási és a kísért áruszállítási megoldásokat helyezték előtérbe. A Határrégió a közlekedés szempontjából nemzetközi tekintetben kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Közösség számára. Mind a Pan- European Transport Corridors megállapodások által meghatározott közlekedési folyósok (Kréta, 1994; Helsinki 1997), mind a Trans-European Transport Networks (továbbiakban TEN-T, ezek az Európai Unió által definiált és támogatott elképzelések) elemei érintik a területet. Az első megállapodás helsinki fordulójában határozták meg azokat a Közép- Európai országokban fekvő hálózati elemeket, amelyek fejlesztése a következő évtizedekben kiemelten támogatandó. A hálózatban a térség három elemmel érintett: IV. Helsinki folyosó: Drezda/Nürnberg Prága Bécs Pozsony Győr Budapest Arad Bukarest Konstanca/Craiova Szófia Szaloniki Plovdiv Istanbul, VII. Helsinki folyosó, amely lényegében a Dunát (mint vízi-utat) jelenti, X. Helsinki folyosó B ága: Budapest Újvidék Belgrád. A TEN-T hálózat, mint Európai Uniós elképzelés jelent meg az 1692/ 1996-os Európai Parlamenti és Tanácsi döntésben. A későbbiek folyamán a fejlesztések ütemezésére vonatkozóan az 1346/2001EC és a 884/2004 /EC tartalmaz további rendelkezéseket. A térség a TEN-T fejlesztésekben a következőképpen érintett: kontinensen belüli vízi utak tekintetében: a Duna (a térségben a bajai kikötő és intermodális mezőgazdasági logisztikai központ érintett) és a Tisza, úthálózat esetében: Budapest Szeged Röszke-Szabadka-Újvidék, 5

6 vasúthálózat érintett elemei: Budapest Kunszentmiklós Kiskunhalas Kelebia-Szabadka-Újvidék és a Budapest Cegléd Kecskemét Szeged Röszke-(Szabadka-Újvidék) vonal. b. Országos és regionális fejlesztési dokumentumok vonatkozó célkitűzései A DKMT (Duna-Kőrös-Maros-Tisza) Eurorégió májusában a DKMT Regionális Együttműködés Közgyűlése elkészíttette a DKMT Eurorégió fejlesztési tervét. Az Eurorégió hivatása három pontba foglalható össze: az együttműködést egymás érdekeinek szem előtt tartásával, a kölcsönös bizalom légkörében, a demokrácia eszméi, továbbá az európai területfejlesztési politika elvei alapján kell megszervezni; a kooperációnak biztosítania kell a térségben rejlő adottságok és lehetőségek lehető legoptimálisabb kiaknázását; és végül el kell érni, hogy az Eurorégió az erős, sokszínű és intézményesített együttműködés révén a globalizálódó világ kihívásai nyomán egységesülő Európa integráns részeként újjászerveződő Közép-Kelet-Európa egyik gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és innovációs centrumává váljon. E célkitűzések megvalósításának igénye maga után vonja a DKMT-t érintő legfontosabb feladatok meghatározását is. Így a DKMT-nek: a határon átnyúló kapcsolatok generálásával elő kell segítenie a térség versenyképességének javítását és adszorpciós kapacitásainak bővítését; támogatnia kell a hatókörében élő emberek életminőségének és életszínvonalának javítását szolgáló, valamint a határmentiségből fakadó periférikus helyzetek fölszámolását is biztosító koordinált fejlesztési programok megvalósítását, mindezekkel megalapozva a térség tartós és dinamikus gazdasági növekedésének feltételeit; a Balkáni Stabilizációs egyezményben és más Európai Uniós alapdokumentumokban foglaltak figyelembe vételével a multikulturális örökség megőrzése mellett támogatnia és segítenie kell a térség demokratizálását, az intézményes kapcsolatokon túl az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét, a demokratikus mechanizmusok elmélyítését, valamint az előítéletek és látens ellenszenvek oldását. A globalizálódó versenyben a minőségi kapcsolati, kommunikációs és közlekedési infrastruktúra megléte generálhat olyan tovagyűrűző pozitív hatást, amely a régió hosszú távú fejlődését eredményezi. Az infrastruktúra gyengesége megközelíthetőségi problémákat okoz (a fő autóutak minősége és folytonossága, a tömegközlekedéssel történő elérhetőség nehézségei). A régióban jelentős a határforgalom, viszont ez minimális gazdasági-, turisztikai haszonhoz vezet. A fejlesztések közötti prioritások megállapításakor a következő elveket tartották szem előtt: 6

7 a) Meg kell teremteni a jó színvonalú, gyors kapcsolat lehetőségét a fővárosok, a potenciális távolabbi piacok és gazdasági partnerek (zömmel Nyugat-Európa) irányába; b) Javítani kell az Eurorégió belső kapcsolatait, erősíteni a belső kohéziót; c) Szolgáltató, logisztikai csomópontokat kell létrehozni az áthaladó forgalom kezelésére, a gazdasági haszon lefölözésére, s egyben biztosítani a tranzit forgalom zökkenőmentes áthaladását. Az Eurorégió területe közlekedési szempontból Közép-Európát a Balkánnal összekötő kapocsnak tekinthető. Több európai szintű közlekedési folyosó is keresztül megy rajta. Az Európai Unió kezdeményezésére megtervezett TINA hálózat (amely a 11 csatlakozni kívánó ország közlekedési hálózatának azon elemeit tartalmazza, melyek részei a Transz-Európai Közlekedési Hálózatnak, valamint kiegészül összekötő elemekkel) részeként két nagy közlekedési korridor, valamint egy bekapcsolódó elem érinti a térséget. A DKMT stratégia 2. pontja foglalkozik a közlekedés kérdésével. Prioritás: a főúthálózat javítása, az államközi fejlesztési intézkedések előmozdítása és harmonizálása. A következőket emeli ki: Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra elemeinek fejlesztése (a határon átvezető, felhagyott utak, vasutak revitalizálása). A régiót behálózó infrastruktúra kiépítettsége gazdasági szempontból is jelentős. Az európai korridorok fejlesztése két tényező miatt fontos: egyrészt, ha a tranzitforgalom gyors és biztonságos, akkor kevésbé megterhelő a régió számára, másrészt javul a térség elérhetősége. Új határátkelőhelyek létesítésének és a meglevők átminősítésének támogatása. Az utak minőségének javulásával növekszik a határforgalom, ezért szükséges azok modernizálása, kapacitásaik növelése. A kis határátkelőknek tehermentesítő szerepük van: csökken a várakozási idő, ami lényeges, legyen szó akár személy, akár áruforgalomról, javulnak a gazdasági, társadalmi kapcsolatok, csökkennek a szállítási költségek, továbbá a határ átjárhatóságának köszönhetően a határmenti térség periférikus jellege csökken. A régión belüli légi és vízi közlekedés fejlesztésének támogatása. A kombinált szállítás (Ro-La, Ro-Ro), a terminálok és logisztikai rendszerek fejlesztésének az előmozdítása. Ahhoz, hogy az Eurorégió bekapcsolódjon az európai vízi közlekedési rendszerbe, feltétlenül javítani kell a helyi vízi közlekedést, és biztosítani kell az Európai Uniós szabványoknak megfelelő feltételeket különösen, ami a Dunát illeti. Kiemelt helyet kell biztosítani a Ro-Ro termináloknak, a vegyes fuvarozás modern eszközeinek. A helyi vízi utak fejlesztésével párhuzamosan feltétlenül dolgozni kell a dunai információs szolgáltató központ kifejlesztésén és telepítésén is, mert ez lehetővé teszi a vízi közlekedés résztvevőinek a statikai és dinamikai adatokról való tájékoztatását, és fokozza a közlekedés biztonságát. Az utak tehermentesítése szempontjából szintén fontos a vízi közlekedés fejlesztése. A modern telekommunikáció integrált régiós fejlesztésének a támogatása. Az új technológiák (ADSL és broadband internet) bevezetése az 7

8 üzleti és a rezidens igénybevevők regionális és szélesebb körű összekapcsolódásának, illetve az elektronikus adminisztráció (e-gouvernment) zökkenőmentes működésének a fontos előfeltétele. A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása. A régió turisztikai vonzerői csak akkor válhatnak majd népszerűvé, ha megközelíthetőségük többféle közlekedési módon is lehetővé válik. Tekintettel korunk utazási szokásaira, kiemelt figyelmet kell majd fordítani a közúti közlekedés fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv A 2007-es európai költségvetéshez kapcsolódóan került elfogadásra az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek legfontosabb két célkitűzése a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek eléréséhez az alábbi területek kiemelt fejlesztését tűzi ki célul: gazdaság közlekedés társadalmi infrastruktúra környezet és energia elektronikus közigazgatás A közlekedésfejlesztés területén az ÚMFT a közlekedési operatív programban az alábbi három specifikus célt határozta meg (ÚMFT, KÖZOP 14): az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében, a közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A három specifikus cél eléréséhez az alábbi hat prioritást jelölték meg (ÚMFT, KÖZOP:15): Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás A célokból következően az országos fejlesztési elképzelések is a TEN-T közlekedési elemek fejlesztésére koncentrálnak. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni az M5-ös autópályát és a Budapest-Szeged-Röszke- (Szabadka) vasútvonalat. Az M5 elkészülte jelentősen javította a vizsgált 8

9 térségék elérhetőségét különösen Kistelek, Szeged, illetve a határ és szerb területek esetében. A vasútvonali fejlesztések (ezek végleges elkészülte 2013-ra várható) a Kiskundorozsmai Ro-La terminállal együtt tovább erősítik a térség meghatározó logisztikai szerepkörét. Ennek eredményeként a teherszállításban csökkenhet a szerepe a Budapest-Kelebia vasútvonalnak, és az 53-as számú főútnak is. A Budapest-Kelebia- (Szabadka) vonal állapota kritikusnak tekinthető, több szakaszán 60 km/ó sebességkorlátozás van életben, és a 2013-ig részletezett stratégiai elképzelésekben a pálya rekonstrukciója nem szerepel. A harmadik nemzetközi jelentőségű elem a Duna és vele együtt a bajai kikötő és intermodális csomópont fejlesztése is megakadt. A magyarországi Duna szakasz jellemzői miatt a VI/B hajózhatósági követelmények (2,5 m merülés, t hordképesség) eléréséhez egyszeri nagymértékű beavatkozásra (a magyar-szlovák szakaszon), és utána folyamatos fenntartásra lenne szükség. Ebben az esetben kialakulhatna egy Rotterdamtól Konstancáig terjedő európai vízi út, amelyen már gazdaságos és versenyképes lehetne a hajózási tevékenység folytatása. A bajai kikötő fejlesztésének szempontjából kiemelten fontos lenne még két tényező megvalósulása: egyrészt az M9-es keresztirányú gyorsforgalmi út (ez lényegében alapvetően javítja majd a vizsgált térség elérhetőségét a magyar oldalon, lénygebén a szekszárdi Duna híd ezen út része, további fejlesztések ben indulnak), a másik pedig a Baja-Szabadka vasútvonal rekonstrukciója. E két fejlesztés biztosíthatná, hogy mind a Dunántúlról (Mezőföldről), mind Bácskának a szerbiai részéből is a mezőgazdasági áruk a bajai kikötőbe juthassanak és ott hajón, mint az ilyen jellegű termékek esetében legolcsóbb szállítási módozaton lehetne tovább indítani azokat. A beérkező import áruforgalom esetében pedig áruelosztó központként funkcionálhatna, és ez esetben is a vízi szállítás jelentős költségmegtakarítást eredményezhetne. (A Mercedes gyár kapcsán is felvetődött egy olyan lehetőség, hogy a kész autók elszállítása vízi úton történne, erre azonban a délmagyarországi Tiszaszakasz korlátozott hajózhatósága és Duna-Tisza csatorna tervvel szemben felmerült kifogások miatt biztosan nem kerülhet sor a közeli jövőben.) A Ten-T vízi-út hálózatnak része a Tisza is. Jelenleg a folyó gyakori alacsony vízállása miatt áruforgalom lebonyolítására csak korlátozottan alkalmas. A probléma megoldása a jelenlegi tervezési dokumentumokban csak említés szintjén szerepel, konkrét időpontokat, vagy fejlesztési elemeket az ÚMFT és csatolt dokumentumai nem tartalmaznak. Korábbi országos fejlesztések közül fontos még kiemelni az M6-os elkészültét, amely bár elkerüli az Innoaxis kutatás területét, mégis jelentősen kapcsolódik a bajai intermodális fejlesztésekhez, hiszen annak vonzáskörzetét bővítheti. A légiközlekedés tervezett fejlesztésében a kutatási terület magyar oldalán található térségeknek nincs meghatározó szerepe. Az országos tervekben Ferihegy mellett Debrecen és Sármellék preferálása szerepel. Emellett azért is csökkennek például a szegedi repülőtér fejlődésének 9

10 esélyei, mert a Mercedes Kecskemétre településével felvetődött a kecskeméti katonai repülőtér kettős hasznosítása és egy új kifutópálya építése kifejezetten a polgári közlekedés számára, mely elképzelés elől a Honvédelmi Minisztérium nem zárkózott el. A fapados légitársaságok számára a fővároshoz való közelsége egyébként is ideálissá teszi, így valószínűleg ha megvalósul ez a repülőtér lehet Magyarország második számú légikikötője a forgalma alapján. (Vannak elképzelések még az érsekcsanádi füves repülőtér polgári felhasználására is, ennek jelentősége azonban még a szegediétől is elmarad.) Szerbia Területfejlesztési Stratégiája A szerbiai úthálózat nincs teljes mértékben kiépítve és messze elmarad az európai követelményektől. Befektetések hiányában nem lett kellőképpen karbantartva sem, aminek következménye, hogy sok útvonal nincs megfelelő állapotban és közlekedésbiztonsági szempontból sem kielégítő. Legrosszabb állapotban a helyi jellegű utak vannak, melyeknek pedig elsődleges jelentőségük van a községek mindennapi működésében. Ezek létesítése és karbantartása a helyi önkormányzatok felelőssége lenne, amelyek azonban nem rendelkeznek erre elegendő pénzeszközzel. Az utak felszíni vizektől való védelme sem megoldott. A vasúti pályák jobbára egy-nyomtávúak, elavultak, karbantartásuk elhanyagolt, ebből adódóan a szolgáltatás alacsony szintű, a közlekedés lassú és a biztonság sem kielégítő mértékű. Közlekedésbiztonsági szempontból külön probléma, hogy a vasútvonalak és autóutak kereszteződése többnyire nincs sorompóval ellátva. A régión áthaladó nemzetközi útvonal az E-85-ös. Szerbiában az utóbbi években számos stratégiai jelentőségű dokumentum született és ezeknek mindegyike foglalkozik a közlekedés és a szállítás kérdésével. A Szerbia Területfejlesztési Stratégiája a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésben látja a közlekedési infrastruktúra megfelelő kiépítettségének legfontosabb szerepét. Ezt az európai integrációs folyamatok szempontjából is hangsúlyozza. Kiemeli továbbá jelentőségét annak, hogy a régiók és a helyi önkormányzati egységek össze legyenek kapcsolva a központtal és egymással is, ugyanis az infrastruktúra megfelelő kiépítettsége lényeges generátora a regionális fejlődésnek és a komparatív előnyök kihasználásának, mivel lehetővé teszi a turisztikai és agrárterületek összekapcsolását az ipari területekkel. A közlekedéspolitika alapvető céljai: a közlekedési infrastruktúra kiépítése, átépítése és modernizációja, a tömegközlekedési közvállalatok újraélesztése, a közlekedésbiztonság színvonalának emelése, környezetvédelem és mindehhez megfelelő jogi és intézményi háttér biztosítása. Az Innoaxis szempontjából fontos, a Határrégió térségére vonatkoztatható prioritások, amelyeket a dokumentum megfogalmaz: 10

11 alkalmazkodás az európai standardokhoz, minőséges kivitelezés, karbantartás, a Horgos-Újvidék autópálya második szakaszának kiépítése, a Belgrád körüli 1-6 kerülőút kiépítése a X. korridor részeként, hidak rekonstrukciója, a Zombor-Szabadka-Kikinda magisztrális út rekonstrukciója és egyes részeinek kiépítése, a X. korridor és a Belgrád-Bar vonal kritikus szakaszainak javítása, a Duna-hidakon végzett munkálatok befejezése, a nemzetközi jelentőségű Páneurópai hálózat hazai szakaszának fejlesztése és olyan kikötők kialakítása, melyek képesek szállítóközpontokká fejlődni, a hajózható folyók szabályozása, multimodiális szállítás, konténeres szállítás, Ro-Ro szállítás fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vízi-utak fejlesztése adminisztrációs, technikai és jogi akadályainak elhárítása, a légi közlekedés szempontjából célkitűzésként szerepel egyes regionális szempontból lényeges légikikötő rekonstrukciója ( minden konkrétum nélkül). Bánát Regionális Fejlesztési Stratégiája Bánát Regionális Fejlesztési Stratégiájában a következőket olvashatjuk a régió közlekedéséről: Bánátban szerteágazó úthálózat van, azonban színvonaluk nem éri el a modern elvárások szintjét sem biztonság, sem megbízhatóság terén. A Szerb Köztársaság Területfejlesztési Stratégiájában és a tartományi szintű fejlesztési elképzelésekben szerepel Bánát vertikális és horizontális magisztrális útvonalainak kiépítése, melyek által a térség forgalma összeköttetésbe kerül a X. és a IV. páneurópai korridorokkal. Ez fellendítheti a térség fejlődését. A bánáti vasúti közlekedés erősen leromlott állapotú és a legmagasabb haladási sebesség nem haladhatja meg a 80km/h-t, egyes szakaszokon pedig még a 40 km/h sebességet sem. A vasúti közlekedés helyi jellegű és a teljes megszűnés fenyegeti. Ennek ellenére a régió iparának hasznára van. A vasúti közlekedés revitalizációjához jelentős anyagi eszközökre lenne szükség. A térség vízi útvonalai és csatornarendszere szintén behálózza a térséget, azonban el van hanyagolva a karbantartásuk és kicsi a kapacitásuk. Ez alól kivételt képez a Pancsovai kikötő, amely jelentős forgalmat bonyolít. Bár a bánáti régió úthálózata relatív sűrű, azonban a közutak alacsony minősége és a személyautók számának növekedése háttérbe szorította a tömegközlekedést egyes urbánus részeken. A tömegközlekedés általi lefedettség messze nem megfelelő. A magán vállalatok haszna a kistelepülések népességszámának csökkenésével illetve az utasok számának csökkenésével egyre kisebb lett, ezáltal a magán vállalatok elvesztették érdekeltségüket és egyes járatokat teljesen megszüntettek. Ily módon a 11

12 kistelepülések az elszigetelődés ördögi körébe kerülnek, elmélyülnek a társadalmi-gazdasági különbségek a rurális és az urbánus térség között. A Dél-Alföld kistérségi/települési fejlesztési tervei A Dél-Alföld határtérségben 16 város helyezkedik el, melyek közül az Innoaxis vizsgálati területére három esik a magyar oldalon: Baja, Kiskunhalas és Szeged. E három település határon átnyúló vonzáskörzete és az indukált forgalom nagysága jelentősen különbözik egyrészt a magyar településhálózaton belül elfoglalt helyüktől, funkcióiktól, valamint kisebb részben a közlekedési folyósokban betöltött szerepüktől. A felsorolt tényezők alapján a legkisebb hatással Kiskunhalas rendelkezik, mely jórészt csak a vasúti és a közúti tranztiforgalom egy állomásának tekinthető, érdemi gazdasági és társadalmi kapcsolatokkal nem rendelkezik Szerbia irányába. Baja Bács-Kiskun második legnépesebb városaként vonzáskörzete kiterjed még a Bácsalmási kistérségre, valamint a horvátországi Baranyára és a szerbiai Zomborra (zombori község) is. Itt elsősorban a kamarák együttműködését, a bevásárló turizmust kell kiemelni, mint bejáratott kapcsolati formákat. Szeged régióközponti szerepköréből következően a vonzáskörzete is jóval nagyobb, és a határon túli vajdasági és román területekre is kiterjed. A szerb területek közül különösen erősek a kapcsolatai a Szabadka Magyarkanizsa Becse Törökkanizsa térséggel (Nagy, 2009). Itt a napi ingázással járó bevásárló forgalmat, a középiskolások és egyetemisták, valamint a gyógykezelésre járók ingázását kell kiemelni, de emellett fontos, hogy nagy számban találhatunk szerb-magyar vegyesvállalatokat is ezen a területen. Az Észak-Vajdaság kistérségi/települési fejlesztési tervei Az Innoaxis vizsgálati területének szerbiai/északvajdasági oldalán három körzet található: Észak-Bánát (Ada, Zenta, Magyarkanizsa, Kikinda, Törökkanizsa és Csóka községekkel), Észak-Bácska (Bács-Topolya, Kishegyes, Szabadka községekkel) és Nyugat-Bácska (Zombor, Apatin, Kúla, Hódság községekkel). Észak-Bánát: Ada község: A község közlekedés szempontjából relatív jól fejlett. Területén halad keresztül észak-dél tengelyirányban az R-122-es regionális jelentőségű út. A község az E75-ös úttól keletre fekszik. A helyi úthálózat gyenge kiépítettségű, rossz állapotban van. Egyedüli helyi út a keletnyugati irányú, a község településeit összekötő útvonal. A község közlekedésének nagy hátránya, hogy nincs kiépítve elkerülőút a tranzitforgalomnak. Jelentős az ebből adódó levegő- és zajszennyezés. A kerülőút kiépítésére a terveket a 2009-es évben fogadta el a Községi Képviselőtestület. A munkálatok folyamatban vannak. A 2010-es év végén került 12

13 átadásra a bácskai és bánáti oldalt összekötő Tisza-híd, amely jelentős nemcsak a közlekedés szempontjából, de gazdasági és turisztikai szempontokból is. A község stratégiai fejlesztési terve lehetőségként jelöli meg a vízi közlekedést, mely jelenleg egyáltalán nem létezik, csakúgy mint a vasúti közlekedés. A község területén utoljára a 70-es években közlekedett vonat. A sínek évtizedek óta nincsenek karbantartva, közlekedésre alkalmatlanok. Zenta község: Rendelkezik autóbusz- és vasúti pályaudvarral, valamint kikötővel a Tisza folyón. Fekvése közlekedés szempontjából kedvező, mivel az észak-déli, Szegedről Újvidékre tartó, illetve a kelet-nyugati, Topolya-Zenta-Csóka-Nagykikinda regionális utak kereszteződésében helyezkedik el, továbbá 38 km-re az E-75-ös úttól. A községben található főutak hossza 9 km, a regionálisoké 32, a helyi utaké pedig 25. Az öszszes útkategória korszerű. Problémát jelent a tranzitforgalmat Zentán kívülre terelő elkerülőút hiánya, melynek megépítésére 1991-től létezik főprojektum, melyet azóta sem realizáltak. A község területén halad keresztül a 24-es számú első-osztályú országút, a 119-es, a es másodosztályú országutak és a 122-es számú regionális út. A község területén található közutak rossz állapotban vannak. A község területén regisztrálva van egy utasszállító vállalat, melynek gépparkja 17 autóbuszból áll, és 34 magánvállalat foglalkozik áruszállítással. Zenta község területén az alábbi vasútvonalak vannak: 1. Szabadka Zenta Csóka regionális vonal A vasútvonal műszaki állapotának jellemző adatai: Szabadka Zenta Csóka-Beodra és Karlova regionális vonal 84 kilométer hosszú, azzal, hogy a tengelynyomás a Beodra és Karolva-Zenta vasútvonali szerelvényen 20 tonna, a Zenta-Szabadka szerelvényen pedig 16 tonna. A tengelynyomások nem elegendő mértékűek és szükséges a vasútvonal újjáépítése. Úgyszintén szükséges a tengelynyomásnak a szabványos 22,5 tonnára való növelése. 2. Zenta Ada Óbecse helyi vonal (nincs használatban) Helyi vonal: Zenta-Ada-Becse, nem működik, tengelynyomása 12 és 16 tonna, és rekonstruálható a más vasútvonalakból származó javított, vágányanyagból. 3. Zenta Magyarkanizsa helyi vonal (már hosszabb ideje nincs használatban) A Tisza jobb partján 121 km-nél ki lett építve és fel lett szerelve a nemzetközi folyami kikötő, amely ezt a státust 1984 óta birtokolja, és mindenfajta általános teher átrakására alkalmas, beleértve a konténerterminált, az építőanyag- és a folyékony üzemanyag terminált, zárt és nyitott vám- és közraktárakkal, két ki- és berakodó hellyel úszó létesítmények előkészítésére, vasúti és közúti útvonalakkal, valamint a szükséges felszereléssel és káderekkel. Magyarkanizsa község: A magyarkanizsai önkormányzat területét behálózzák az utak: közöttük egyaránt megtalálhatók a nemzetköziek, a főutak, a regionális és a helyi jellegűek, valamint a kategorizálatlanok, 13

14 teljes hosszuk a települési utcákat is beleértve 278 km. A község fejlődése szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír: a nemzetközi úthálózathoz tartozó E-75-ös; a községet Magyarországgal összekötő M-29-es főút; az M-24-es, amelynek átépítése és egy szakaszának megépítése öszszeköttetést teremt a X. európai közlekedési folyosóval. A helyi úthálózat állapota és úttestszélessége nem kielégítő, sürgős átépítésekre van szükség. A vasúti közlekedés jellemzői: a technológiailag elavult felszerelés, a lassúság, az alacsony szolgáltatási színvonal és a tűrhetőség határát súroló biztonság. A folyami határátkelő csak személyforgalmat tud fogadni, de már évek óta nem működik. A határátkelő hasznosítható lehetne az idegenforgalom keretében, egyelőre a hajózóútnak is csupán a gazdasági kiaknázása érvényesül (uszálykikötő, ömlesztettáru-lerakó). Kikinda község: A község fejlett a közúti, vasúti és folyami közlekedés tekintetében egyaránt. A közutak hossza összesen 170 km-t, melyből az országutak hossza 66, regionális utak 47 és a helyi utak 57 km-t tesznek ki. A javításokra szánt befektetések hiánya itt is rányomta bélyegét az utak minőségére és a közlekedés biztonságára. A községben közlekedik vonat és van vasúti pályaudvar is. A Duna-Tisza-Duna csatorna lehetővé teszi a vízi közlekedést is a községben. A községben található terminál kapacitása tonna tömegű teher és rendelkezik saját hajókkal, melyek teherbíróképessége 1000 t. Annak ellenére, hogy a folyami a legolcsóbb közlekedési mód, a jelenlegi kihasználtsága csupán 25% körül mozog. A község rendelkezik egy kisrepülőtérrel, mely sportrepülők és mezőgazdasági kisgépek fel- és leszállásának biztosítására alkalmas. Törökkanizsa: (Strategija razvoja opštine Novi Kneževac kidolgozás alatt áll). Csóka: (Nacrt lokalne strategije opštine Čoka kidolgozás alatt áll) Észak-Bácska: Topolya község: A község területén kielégítő közút- és vasúthálózat van. A község területén, 16 km hosszan áthalad a nemzetközi vasút. Teljes hosszában villamosított, egy sínpárral. A vonatok útvonala kereszteződésének egyedüli helye a topolyai vasútállomás. A közúti közlekedés tekintetében a községben található: egy nemzetközi út, az Е-75. Hossza 17 km, a főutak és helyi utak pedig további 170 km hosszan futnak, mely összesen 185 km kövesutat jelent. Semmiféleképpen nem elhanyagolhatóak az osztályozatlan, vagyis az ún. nyári utak sem. Folyamatban van a kerülőút kiépítése, mely hozzájárul a város tehermentesítéséhez a nehéz tehergépjárműveket illetően, s ezáltal csökken a városközponton keresztülhaladó járművek száma. Topolya majdnem 100%-ban szilárd, aszfaltburkolatú utcákkal rendelkezik, a többi helységben pedig a fontosabb utcákat aszfaltozták ki. A község területén sok híd van. 14

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár

Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Áruszállítás és személyszállítás - 80%-a vasúthálózaton bonyolódott le - 20%-a közúton A közúthálózat állapota nem megfelelő A vasúthálózat állapota jónak mondható

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz z Európai Unió külső vámhatárán működő ek I. magyar-szerb határszakasz Nemzeti dó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Hercegszántói Határkirendeltség hely Hercegszántó- Backi

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT Mi az a TEN-T hálózat? A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata,

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz való alkalmazás,

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV 1118 Bp., Bozókvár u.12. Tel: +36 1 310 7292 Fax:+36 1 319 6303 www.vibrocomp.com STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Érd intézkedési tervek Összefoglaló 1. Közút 1.1 Érd zajterhelését befolyásoló

Részletesebben

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Közlekedésfejlesztés TERVEZET

Közlekedésfejlesztés TERVEZET 07 TERVEZET Pestszentimre közlekedésének főbb jellemzői Pestszentimre útvonalai Pestszentimre közlekedési hálózata az elmúlt 200 évben a település fejlődésével párhuzamosan alakult ki. Az utak településeket

Részletesebben

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése Műhely 117 Jéger Gábor Bevezetés A Cserehát déli részének közlekedése A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban

Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban Közösségi közlekedés Szeged térségben Szeged, 2012. február 24. Káity Károly Tisza Volán Zrt. - forgalomfejlesztési és koordinációs

Részletesebben

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására AlterBMV Közlekedési Egyesület Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására Készítette: Mezei Gyula Ellenőrizte: Hoós Bence Welker Zsombor Törökbálint, 2010. augusztus 22.

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A határon átnyúló együttműködés, a határ menti kapcsolatok sűrítése, annak gazdasági és társadalmi hatása, jelentősége

A határon átnyúló együttműködés, a határ menti kapcsolatok sűrítése, annak gazdasági és társadalmi hatása, jelentősége A határon átnyúló együttműködés, a határ menti kapcsolatok sűrítése, annak gazdasági és társadalmi hatása, jelentősége Vagács István Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.. sz. napirendi pont 37-41/2015.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT az előnyben részesítendő szlovák-magyar határmetszési pontok

Részletesebben

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában Egyházy Zoltán szaktanácsadó, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI INTEGRÁLT KÖZREMŐKÖDİ

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet 3.4. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T 2014-09

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése Vertetics Dávid Közlekedési Infrastruktúra Főosztály IX. Forgalomszabályozási konferencia Közúti Infrastruktúra-Környezetvédelem-Forgalomszabályozás?

Részletesebben

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. február 21. XVII. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban (Változó körülmények,

Részletesebben

Rudolf András (projektvezető)

Rudolf András (projektvezető) SZOLNOK SZAJOL VASÚTI VONALSZAKASZ, SZOLNOKI TISZA-HÍD ÁTÉPÍTÉSE Rudolf András (projektvezető) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Vasútfejlesztési Programiroda Összefoglalás A Nemzeti Infrastruktúra

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

ELŐZETES ADATOK A SZEGEDEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBÓL

ELŐZETES ADATOK A SZEGEDEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBÓL ELŐZETES ADATOK A SZEGEDEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBÓL SZONDA IPSOS 2005. május Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a kérdésekre kapott válaszok százalékos megoszlását, illetve

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

MEPS 2015. Middle European Planning Seminar. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary. 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ

MEPS 2015. Middle European Planning Seminar. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary. 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ Middle European Planning Seminar HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ Pedro BATISTA Nikoletta VARGA University of Debrecen Budapest University of Technology and

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak Hidász Napok, 2015. Visegrád Kardos Gábor Műszaki igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM Keretek, források Megvalósuló gyorsforgalmi kivitelezési projektek Megvalósuló

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Program

Baranya Megyei Területfejlesztési Program Baranya Megyei Területfejlesztési Program 2014. június 10. Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Baranya Megyei Terüle.ejlesztési

Részletesebben

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben