TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TERRORIZMUS MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK. Tatár Attila tu. vezérornagy

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TERRORIZMUS MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK. Tatár Attila tu. vezérornagy"

Átírás

1 Tatár Attila tu. vezérornagy TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TERRORIZMUS MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK Magyarország, terror fenyegetettség szempontjából kevésbé érintett. Összehasonlítva néhány kiemelt területtel, mint, az USA, Izrael, Franciaország, Spanyolország, vagy valamely Dél Amerikai ország, az elmúlt évtizedrol, elmondható, hogy hazánk történelmi fejlodésében a terrorcselekmények okozta nyomás elhanyagolható. A kérdés súlyát azonban a téma komolyságán túl növeli, hogy hazánk lakosságának turés küszöbét nem lehet összehasonlítani azon ország állampolgár a- inak turésküszöbével, ahol az elmúlt évek, évtizedek terrorcselekményei a mindennapi élet részévé váltak. Rossz kifejezéssel élve a terrorizmus civilizációs járulékként jelent meg életünkben. A mindennapi kultúránkba nem épült bele a terror okozta feszültséggel való együttélés, az események iránti óvatosság, ezért az idorol-idore megjeleno kihívás jelentos társadalmi visszhangot vált ki. A katasztrófavédelem részérol a kihívásra adott szakszeru, pontos, gyors válaszadás elengedhetetlen. A katasztrófavédelem terrorcselekményekkel kapcsolatos stratégiája az elmúlt évek tapasztalatai alapján került kialakításra. Alapját alkotják: A katasztrófavédelem eszközrendszerét, hatókörét meghaladják a terrorcselekményekhez kötheto megelozési feladatok (követo felelosség). A terrorcselekmény közvetve, vagy közvetlenül a Katasztrófavédelmi törvényben és kormányrendeletekben nevesített katasztrófatípusokon kívüli veszélyhelyzeteket is eloidézhet. A terrorcselekményt csak a célzatosság különbözteti meg az egyéb katasztrófahelyzetektol. A katasztrófavédelmi feladatok nem a kiváltó ok, eszköz, hanem a következmény oldaláról determináltak. (a veszélyhelyzettel érintett terület és lakosság nagysága, a veszélyhelyzet jellege, és követke z- ményei, stb). 19

2 TERRORIZMUS - MINT KIHÍVÁS Terrorcselekményekhez kötodo feladatok meghatározása során megkülö n- böztetünk: Magányos elköveto, vagy elkövetok által képviselt terrorizmus mint pl.: bunözéshez, maffiához kötodo események. Államilag támogatott terrorizmus mint pl: Szíria által támogatott Hezbollah. Kisebbségi terror csoportok mint pl.: IRA, ETA, stb. Globális terrorizmus, mint pl.: Iszlám terrorizmus. Napjainkban elotérbe kerülo globális terrorizmus legfobb ismérve, hogy a politikai elonyszerzés motivációja hiányzik, vagy egyre alárendeltebb jele n- toségu lett. Ezáltal az elkövetés helyszíne jelentéktelenné válik, a cél a legn a- gyobb veszteség kikényszerítésére való képesség ország-világ elotti bizonyítása. Az áldozatok számának növeléséhez az egyik logikus és lehetséges út a tömegpusztító fegyverek, eszközök felhasználása, ezzel létrejött a WMD vagy öko-terrorizmus. Számolni lehet a modern társadalmak muködéséhez szükséges elengedhetetlen információs rendszerek elleni támadásokra ugya n- úgy, ahogy a gazdaságot megbénító informatikai terrorakciókra, vagy az agrárterrorizmus megjelenésére. Megelozés, felkészülés Felderítés Válasz reagálás fo veszélyre Domino-hatás kezelése Következmény felszámolás 1. ábra Terrorcselekmények elleni küzdelem logikai felépítése 20

3 Az 1.ábra a terrorcselekmények elleni küzdelem általános logikai felépítését mutatja be. A védekezési rendszer logikai áttekintése, a különbözo szervek együttes munkájára helyezi a hangsúlyt. A katasztrófavédelem helye a rendszerben elsosorban a következmény felszámolás során jelentkezik, de meg kell említeni a megelozéshez kapcsolódó engedélyezési eljárásainkat. Lényeges megemlíteni, hogy a katasztrófavédelem megelozési feladatai a Seveso II. hatálya alá tartozó veszélyes anyagok ipari baleseteinek védelmi tervei a dominó hatások kivédését tuzik ki egyik céljukként, mely tervek esetleges terrortámadások során is használhatók. A terrorcselekmények sokszínu lehetoségeinek csak a képzelet korlátja szab jelenleg határt. Ezeken a területeken évek óta folynak olyan elemzo, értékelo tevékenységek, amelyek szinte egyetlen konklúziója a veszély és annak nagyságrendjének a megállapítása, miközben a veszélyt jelzok és a védelem tervezo lehetoségei között az olló szét nyílik. Ezen lehetoségek spektrumán belül, a katasztrófavédelmi szervek reagálási képességét 3 szinten kell meghatározni: Terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények, melyek mindennapjaink részévé váltak, pl. iskolai bombariadó. Klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység, pl. repülotéri cselekm ények. Komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus. A háromszintu reagálási képesség, egymásra épülo feladataihoz tekintsünk át néhány kiemelt példát. A példák alapján felvetodo kérdések több szakterület számára lehetnek gondolatébresztok. A terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények közé az alábbiakat sorolhatjuk: Tuzoltóságok téves és vak riasztásai. Bombariadók. Anthrax (biológiai harcanyag) gyanús riasztások. Tuzoltóságok téves és vak riasztásai: A 2. ábra mutatja, hogy a tuzoltóságok összesített vonulási statisztikájából a téves és vak riasztások kb %-os szintet képviselnek éves szinten. A riasztások egy részének célja a szándékos megtévesztés, zavarkeltés, illetve félelem érzetbol elkövetett bejelentés. 21

4 Tuzoltóságok vaklárma és téves jelzésu riasztása az össz vonulás arányában vonulás (db) ido (év) ábra Vaklárma és téves jelzésu riasztások aránya Bombariadók: A bombariadók a 90-es években jelentek meg hazánkban, egyrészt a bunözéshez kapcsolódóan, másrészt szándékos zavarkeltés céljából iskolákban, középületekben. A tuzoltóságok nem minden esetben kerülnek riasztásra. Az esetek egy részében a rendorség saját hatáskörben intézkedik. Anthrax: szeptember 11-e óta napjainkig a katasztrófavédelem Vegyi Felderíto Csoportjai több mint alkalommal kerültek riasztásra anthrax gyanús küldemény, vagy csomag ügyében. A vizsgált esetek az elmúlt idoszakban kivétel nélkül azzal zárultak, hogy anthrax spóra és baktér ium nem volt kimutatható. Az esetek csoportosíthatóak: tévesen gyanúsnak minosített; gyanúsnak minosítheto; megerosített biztonsági célból vizsgáltak. Tévesen gyanúsnak minosített esetekre példa: magánlevél feladó nélkül; kertbe bedobott muanyag kanna; ismeretlen külföldi feladótól reklám anyag. Gyanúsnak minosítheto esetekre példa: magán csomagban küldött gyógyszer ; por tartalmú küldemények; fenyegeto levelek, por küldeménnyel; 22

5 por a kukából, por az iskola udvaráról, enyhén poros WC papír (MNB); aluljáróban talált, kuka mellé lerakott fehér por stb. Megerosített biztonsági célból vizsgált esetek: politikai, államigazgatási, rendvédelmi intézmények számára érkezo, biztonsági ellenorzést igénylo küldemények. Terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények tapasztalatai: A fentiekben ismertetésre kerülo esetek több kérdést vetnek felszínre, ezek közül néhány, amit érdemes átgondolni: Kötelesek-e az állami szervek egy állampolgár egyéni veszélyezettség érzését min den esetben kivizsgálni? Kötelezni lehet-e a bejelentot rendorségi feljelentésre is? Kinek a feladata közveszély és veszélyeztetettség minosítése? Az alkalmazandó eljárási rend a jogi szabályozás egymásra épülésébol ad ó- dik. A jelenleg hatályos évi I. törvény a közérdeku bejelentésekrol, javaslatokról és panaszokról egyértelmuen leszögezi, hogy a bejelentéseket kötelezo jelleggel ki kell vizsgálni, amennyiben nem névtelen bejelentésrol van szó. A kérdéskör második eleme a közveszély okozás Btk-ban történo szab á- lyozása. Szükséges továbbá megemlíteni, hogy a terrorcselekményhez hasonló elkövetés abban az esetben is buncselekmény, ha alkalmatlan eszközzel kerül elkövetésre. A fentiekbol látható, hogy a bejelentést eloször fogadó szervnek felelos é- ge, és szerepe a történések megítélésében dönto. Ezekben az esetekben a Tuzoltóságoknak, VFCS -knek bevetésük során, a mentésen túl feladatuk, hogy megítéljék az intézkedési rendjükön belül, a szükséges, és elégséges beavatkozások fajtáját és formáját. Klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység repülotéri cselekmények: A légi közlekedés nemzetgazdasági szerepe túlmutat a személy illetve a teherszállítás statisztikai arányain. Gyorsasága, illetve technikai, technológiai bázisa és kapcsolati rendszere, nemzetközisége, kiemelt terrorista célponttá teszi. A légi terrorizmus célpontjai lehetnek: hazai felségjelu légi jármu; hazai légtér; hazai reptér. A repülotéri cselekmények térben és idoben viszonylag zárt esemény lá ncot képeznek, ezáltal a katasztrófavéd elem feladatrendszerén belül a klasz- 23

6 szikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység egyik példájaként mutatható be. Speciális mentési körülményeit jellemzi, hogy ha a Magyar Köztársaság területén külföldi légi jármu ellen követnek el jogellenes cselekményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett légi jármuvön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerzodésekben foglaltakkal összhangban történhet. A légi jármu elleni jogellenes cselekmény eroszakos felszámolása csak a légi jármu üzemben tartójának egyetértésével, az élet- és vagyonbiztonság elsodlegességével történhet. Az esemény irányítását a Légi közlekedés Védelmi Bizottsága irányítja, melynek tagjai: a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbizto n- sági szolgálatokat felügyelo politikai államtitkár, a Határorség országos parancsnoka, valamint az országos rendorfokapitány. Komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus: A bio-terrorizmus, mint a terrorizmus egyik lehetséges eszköze a klasszikus polgári védelem lakosságvédelmi kérdéskörébe tartozik. Az elkövetés hatása kettos: a., egészségügyi problémát okoz; b., ellátó rendszert dezorganizálja. A fertozo betegségek Magyarországon 1931 óta bevezetett bejelentési ren d- szer egy korai riasztási rendszernek felel meg, amely a váratlan vagy rejtett biológiai csapás esetén az egyetlen lehetoség a támadás tényének felismer é- sére. A lokalizálás, illetve a biológiai támadás ellen való védekezés következo szintje a karantén. Magyarországon az 1970-es évek száj és körömfájás járványa óta, komoly karantén intézkedéseket nem kellett életbe léptetni. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben a társadalom mobilitása, infrastruktúrától való függosége jelentos mértékben megváltozott, ami nag y- mértékben megnöveli a kihívás leküzdésében résztvevok felelosségét. A kihívás leküzdése során (és ez elmondható szinte minden potenciálisan veszélyeztetett területrol) mind a vezetés-irányítás, mind a feladat végrehajtás szintjének a kor színvonalához igazodva kell végezni munkáját, azzal a neh e- zíto feltétellel, hogy a struktúra, illetve erok, eszközök sok esetben normál állapotra méretezettek. Veszélyhelyzeti tervezésre - piacgazdasági körülm é- nyek között a viszonylag kis mértéku eroforrás jut. TERRORIZMUS VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS JOGI ESZKÖZEI A bemutatott példákon keresztül ismertetésre került, hogy a katasztrófav é- delmi erok munkája során három védelmi szintet különböztetünk meg. 24

7 Ügyeleti szinten, a szolgálatparancsnok által kezelheto események. Kárhely-parancsnoki szinten kezelheto eseményeket. Védelmi Bizottsági szinten kezelheto eseményeket. A védekezés három szintje a jogi szabályozáson belül érinti mind a polgári, mind a védelmi igazgatás területeit. A katasztrófavédelem jogi szabályozása az Alkotmány, Honvédelmi tv-, Katasztrófavédelmi tv., Polgári védelmi tv., Tuzvédelmi tv. és kapcsolt jo g- szabályaik egymásra épülésébol áll össze. A jogi szabályozás során megkülönböztetünk: normál idoszaki, minosített idoszaki jogi szabályozást. A terrorcselekmények megítélésénél kiemelten kezelt kérdés a két szabály o- zási rend közötti átmenet, a szükséges irányítási rend, és az együttmuködés rendje. A terrorcselekmények bekövetkezése után az elso beavatkozó tuzoltók, mentok, rendori erok munkájának, együttmuködési rendjének, illetve az es e- mény megítélésének kiterjesztésének alapját, két jogszabály alkotja: 1/2003. (I.14) BM rendelet a tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenység szabályairól 48/1999. (XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol A tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenységérol szóló 1/2003. (I.14) BM rendelet tartalmazza a kárhely-parancsnok jogait, melyek közül kiemelendoek: a tuzoltáshoz (muszaki mentéshez) fegyveres erok, a rendorség, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyorség, a büntetés-végrehajtás, a környezetvédelem, a mentoszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetojük útján utasítást adni; a tuzoltáshoz (muszaki mentéshez) magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezeteinek és az állampolgárok közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok jármuvei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; kérni a karitatív szervezetek egységeinek közremuködését; a tuzeset (muszaki mentés) helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tuzoltást (muszaki mentést) akad á- lyozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelheti az illeték- 25

8 telen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését; a tuzoltás (muszaki mentés) vagy emberélet mentése érdekében - a diplomáciai és nemzetközi jogok figyelembevételével - magánszem é- lyek, jogi személyek, illetoleg magán- és jogi személyek jogi szem é- lyiséggel nem rendelkezo szervezetei tulajdonában, használatában, illetoleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; bontást rendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tuz megközelítése (a behatolás), a tuz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, goz eltávolítása, az omlásveszély megelozése, az utómunkálat indokolja; valamint szükség szerint megh a- tározott felkészültségu szakember segítségét igényelni. A jogszabályi háttér biztosítja, hogy a mentés során a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján a Tuzoltóságok szükség szerint technikai és élo erot tudjanak a helyszínre csoportosítani. A mentés során a kárhely-parancsnok a terrorcselekmények következm é- nyeinek kezelésére kialakított muveleti sorrend alapján szervezi a mentést. Amennyiben a kárhely-parancsnok megítélése szerint a kihívás méretéke dominóhatás -szeruen nagyobb területet veszélyeztet, a belügyminiszter ir á- nyítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol szóló BM rend e- let szabályai szerint kell eljárni. A szabályozás alapján: Amennyiben olyan rendkívüli esemény következik be, amely a védekezést végzo, erre hivatott szervezet vezetojének értékelése, illetve javaslata szerint katasztrófának minosítheto, a védekezés vezetoje errol tájékoztatja az érintett település polgármesterét. A védekezést elso ütemben a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításával. A polgármester egyidejuleg javaslatot tesz a megyei (fovárosi) igazg a- tónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására. A megyei igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minosítésérol. Egyidejuleg haladéktalanul tájékoztatja a foigazgatót. A védekezés helyi lehetoségeit meghaladó körülmények kialakulása esetén az irányítást a megyei, fovárosi védelmi bizottság elnöke veszi át és intézkedik a megyei erok és eszközök szükség szerinti igényb e- vételére. Egyidejuleg, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a foigazgatónak az esemény katasztrófává nyilvánítására. 26

9 A megyei, fovárosi védelmi bizottság elnöke szükség esetén intézkedik a területi Operatív Törzs megalakítására, melynek vezetoje a m e- gyei, fovárosi igazgató. A kialakult helyzetrol a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnökét. Az igazgató pedig tájékoztatja a foigazgatót, aki a helyzet érték e- lése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság aktivizálására. A BM OKF a Kormányzati Koordinációs Bizottság muködésének megkezdéséig végzi az információk gyujtését, elemzését, javaslatot készít a KKB elnöke részére a tevékenységre. A foigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a BM Védelmi Munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére. A KKB muködése esetén a BM OKF muködteti a KKB ideiglenes szerveit, javaslatokat készít elo a KKB tevékenységéhez, végrehajtja és ellenorzi a KKB által meghatározott intézkedéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre. A jogi szabályozás pontos ismerete elengedhetetlen egy a társadalom minden rétegét érinto és érdeklo esemény kezelésekor. Az általános jogi szabályozáson túlmutatva érdemes áttekinteni a repülotéri biztonsági rendszer mint az általánostól eltéro rendszer jogi szab á- lyozását. Magyarországon a légi közlekedés szabályozásának alapját az 1944-ben aláírt, a Nemzetközi Polgári Repülésrol kötött Chicagói Egyezmény International Civil Aviation Organisation ICAO egyezmény, valamint annak kihirdetésérol szóló évi 25. tvr képezik. A jelenleg hatályos, részletes szabályozók a fentiek alapján készültek, illetve módosultak. A hazai jogrend törvényi szintu szabályozásai a légi közlekedésrol szóló évi XCVII. törvény (továbbiakban: Lt) egységes szerk e- zetben a végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI.30.) Korm. rendelettel, valamint A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérol és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrol szóló évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Ktv.). Külön jogszabályban (20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet) került kihird e- tésre az Egyezmény függelékeinek címe, illetve ugyancsak külön jogszabály (a bajba jutott légi jármuvek megsegítését ellátó kutató mento szolgálatokról szóló 30/1998 (VI. 24. ) BM HM NM PM együttes rendelet) határozza meg a bajba jutott légi jármuvek megsegítésének követelményeit. 27

10 A légi közlekedés védelmét szolgálja A légi közlekedés védelmének szabályairól, a Légi közlekedés Védelmi Bizottság jogkörérol, feladatairól és muködésének rendjérol szóló 201/1998. (XII.17.) Korm. rendelet is, amelynek végrehajtása során minden repülotérnek kötelessége elkészíteni a Védelmi terv"-ét, amely általában Kényszerhelyzeti Terv ben foglalkozik a repüloteret, valamint a repülogépeket veszélyezteto körülményekre történo felkészüléssel. Meg kell említeni még kifejezetten a légi közlekedéshez tartozó normát a Magyar Köztársaság Nemzeti Légi Közlekedés Védelmi Programját, amely nem jogszabályként, de szabályzóként funkcionál bizonyos döntések megh o- zatalában. A Nemzetközi Polgári Repülésrol kötött Chicagói Egyezmény, illetve annak 18 Annex-e (a nemzetközi polgári repülés védelme a jogellenes beavatkozás cselekményei ellen). Ezt az Egyezményt az évi 25. tvr. hirdette ki. Jelenlegi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a jogszabályi háttér a katasztrófavédelem szemszögébol a terrorcselekmények következményeinek elhárítására rendelkezésre áll. A jogszabályi háttér mellett említésre került, hogy a végrehajtáshoz ele n- gedhetetlen veszélyhelyzeti tervezésre piacgazdasági körülmények között viszonylag kis mértéku eroforrás jut. Példaként lehet említeni azt az es e- tet, ha a normál állapotra méretezettol nagyobb mértéku kórházi intenzív ellátásra lenne szükség. Az elmúlt évek veszélyhelyzetei, rendkívüli eseményei begyakorolt folyamattá alakították a veszélyhelyzeti vezetési rendszert. Jelenleg a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos kormányhatározat, és az Önkéntes Mentoszervezetekre vonatkozó kormány szintu szabályozás hiányzik. Ez utóbbi többek között a katasztrófa-túrizmust lenne hivatott csökkenteni. Terrorizmus kapcsolódó feladataink Bekövetkezo terrorcselekmény a mentésen túlmutatóan a katasztrófavédelmi eroket több feladat elé állítja: Kialakítani a terrorcselekmény következményei felszámolásának, irányítási rendjét. Kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatok koordinálása. Lakosságvédelem. Tömegek katasztrófamagatartásának kezelése. Különle ges mentési körülmények kezelése pl. repülotér. Amennyiben túszejtéssel nem együtt járó terrorcselekményrol beszélünk, általában elso beavatkozóként a Tuzoltóságok jelennek meg a kárhelyszínen. 28

11 Ezért fontos, hogy a témával foglakozók, a Tuzoltóságok és a Katasztrófav é- delem vezetési rendszerét megismerjék. A terrorcselekmények következményeinek felszámolása során a kihívás méretéhez igazodó irányítási rendek: Az 1/2003. (I.14) BM rendelet a tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenység szabályairól hatálya alá tarozó események irányítási rendje. A tuzoltás, illetve a mentés során az alábbi vezetési rendszereket külö n- böztetjük meg: alapirányítással, ha a beavatkozó eroket a tuzoltásvezeto egyedül irányítja, csoportirányítással, ha a tuzoltást végzoket és az azok muködését segítoket csak megosztva lehet irányítani, vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erok létszáma, illetoleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb köru megosztását indokolják. (4. ábra) 4. ábra Tuzoltóságok törzsirányítási rendje A tuzoltásvezeto (TV) az alábbi beosztásokat szervezheti: tuzoltásvezeto-helyettes (TVH); háttérparancsnok (H); 29

12 háttérparancsnok-helyettes (HH); törzstiszt (TT); szakaszparancsnok (SZ); rajparancsnok (R). A tuzoltásvezeto ugyanazon beosztásokra több, illetoleg további más általa szükségesnek ítélt beosztásokat is szervezhet. 48/1999.(XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol eloírtak lépnek életbe, ha az események eszkalációja a védelmi struktúra kiterjesztését igénylik. Az 1. sz. melléklet bemutatja, a katasztrófakezelés szerveit és információs rendszerét. Kritikus infrastruktúra: Napjainkban a terrorcselekmények során sok esetben az elkövetés helyszíne jelentéktelenné válik, a cél a legnagyobb veszteség kikényszerítésére való képesség ország-világ elotti bizonyítása. Ez, és az a tény, hogy a modern ember élete a külso szolgáltatások igénybevételén alapul, szükségessé teszi, a kritikus infrastruktúra katasztrófakörülményekre történo vizsgálatát. A nemzetközi gyakorlatnak megfeleloen, a 90-es évek második felében az OKF jogelodjei megkezdték az infrastruktúrák sérülékenységének vizsgálatát. Már akkor lehetett látni, hogy egy több évre elhúzódó, több lépcsos folyamat kezdete. A következo lépcsoben, ben eloször két megye kísérleti célú, adatgyujtése alapozta meg az alkalmazandó módszertan kidolgozását, majd szintén 2002-ben az összes megyére kiterjedoen elvégzésre került a kritikus infrastruktúra felmérése. Lényeges kiemelni, hogy a vizsgálatok, csak a nyilvánosan elérheto adatok alapján történhettek meg, azonban azok eredményei alapján megfogalmazhatóak a szükséges további feladatok, és azok feltételrendszere. A kritikus infrastruktúra (CI) a NATO Felso Szintu Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (SCEPC) novemberében elf ogadott definíciója szerint: mindazon létesítmények, szolgáltatások és információrendszerek, amelyek olyan létfontosságúak a nemzet számára, hogy muködésképtelenné válásuk vagy megsemmisülésük gyengíto hatással lenne a nemzet biztonság á- ra, a nemzetgazdaságra, a közegészségügyre, a közbiztonságra, valamint a kormány hatékony muködésére. Kritikus infrastruktúra vizsgálatának területei: Folyamatos kormányzás feltételrendszere. Veszélyhelyzet kezelés szervei. (orvosi, egészségügyi rendszer, rendorség, tuzoltó és egyéb mento szervezetek). 30

13 Telekommunikáció és információs rendszerek. Elektromos hálózat, eromuvek. Gáz és olajfeldolgozók, tárolók, vezetékrendszerek. Bank és pénzügyi szektor. Szállítás, közlekedés. Ivóvíz és csatorna rendszerek, kommunális hulladék szállítás. Élelmiszer ellátás, termelés. Nemzeti muemlékek. Speciális események, tömegtartózkodási helyek. A fentiekbol látható, hogy a kritikus infrastruktúra kérdése össznemzeti pro b- léma. Megoldása az elkövetkezo évek, évtizedek egyik legnagyobb katasztrófavédelmi kihívása. A tapasztalatok alapján az elottünk álló feladatok: A kritikus infrastruktúra vizsgálattal kapcsolatos döntések kormányszintu meghozatala. A nemzetközi gyakorlathoz alkalmazkodó, a kritikus infrastruktúra vizsgálatával és védelmével kapcsolatos fogalmakat, követelmény e- ket kidolgozása. Ki kell alakítani a fejlesztés és finanszírozás rendszerét, igazodva a költségvetés tervezéséhez.. Katasztrófamagatartás: Az elmúlt évek árvízi tapasztalatai alapján, szükséges néhány szót ejteni a terrorcselekményekhez kötodo várható katasztrófamagatartásról. A kérdés súlyát mutat ja a várható pszichikai reakciók eloszlásáról készített kutatás statisztikája: kb. 20 %-a az érintetteknek orzi meg lélekjelenlétét és válik viszonylag gyorsan cselekvoképessé; kb %-a az érintetteknek pánikszeru félelembe esik, ellenorizhetetlen érzelmekkel, reakciókkal; 2 3 %-a az érintetteknek eros pszichikai tünetei miatt orvosi beavatkozást igényel. Katasztrófavédelem által koordinált feladatok fenyegetettség és válsághelyz e- tekben: Lakosság irányítása. Magas kockázattartalmú magatartásformák kezelése. A veszélyhelyzeti magatartáshoz kapcsolódóan és azon túlmenoen a polgári védelem lakosságvédelmi feladatai: a veszélyeztetett lakosság riasztása, tájékoztatása; a kimenekítés (kitelepítés) és befogadás (elhelyezés, ellátás) lehetoség szerinti szervezett formában történo végrehajtása; 31

14 a kimenekítés során a védoeszközök és a menekülo felszerelések alkalmazhatóságának megszervezése és biztosítása; a veszély-elhárítási (katasztrófavédelmi) tervekben meghatározott biztonsági rendszabályok bevezetése; a mentésben, az elsosegélynyújtásban, a mentesítésben és a károk felszámolásában való közremuködés; az átmenetileg hajléktalanná vált lakosság ideiglenes elhelyezése és ellátása. Az általánostól való eltérés: A repüloterek különleges mentési körülményei A repüloterek kiemelt védelmét elemi sajátosságai indokolják: utasok magas fokú kiszolgáltatottsága; jelentos mértéku emberi, és anyagi károk keletke zhetnek; a beavatkozások korlátozott lehetosége ( megközelítés, technika, stb.) nemzetközi szakmai, és politikai érzékenysége nagy. Repüloterek tuz-és katasztrófa védelme: ICAO ANNEX fejezet ( Veszélyhelyzeti és egyéb szolgálatok ) rendelkezései alapján az államoktól megkövetelt, hogy a repülotereken mento és tuzoltó berendezéseket és szolgálatokat biztosítsanak. Az Annex célja: segíteni a részes államokat ezen eloírások bevezetésében, és ezáltal gondoskodni egységes alkalmazásuk elomozdításáról. Az Annex 14. a kategóriába sorolt repüloterek tuz- és katasztrófavédelmét mintegy szabványként foglalja nemzetközileg egységes keretek közé. A védelem szintje (Tuzvédelmi kategóriák): Légi jármu baleset vagy terrorcselekmény kapcsán a tuzoltó szolgálat elsodleges feladata az életmentés. Ilyen helyzetekben azonban mindig fennáll a tuzoltás szükségének lehetosége, mert a tuz: már kialakult a légi jármu leszállása, felszállása, gurulása, parkolása, stb. közben, vagy közvetlenül a légi jármu baleset vagy esemény után jön létre vagy, a mento tevékenység folyamán bármikor keletkezhet. A légi jármu baleset következtében megsérülo tüzeloanyag tartálya és az e miatt bekövetkezo tüzeloanyag- vagy a légi jármuvön alkalmazott egyéb, fokozottan illékony égheto folyadékok szivárgása e folyadékok belobbanás á- nak fokozott veszélyét idézi elo. A belobbanás bekövetkezhet a légi jármu felforrósodott fémrészei, a légi jármu roncs mozgása vagy az elektromos hálózat megrongálódása miatt létrejövo szikrák miatt. Földet éréskor vagy a tüzeloanyag tankolási tevékenység 32

15 során a felgyülemlett elektrosztatikus energia kisülésével ugyancsak tuz keletkezhet. A légi jármu tüzek egyik legfontosabb jellemzoje az a tendencia, hogy nagyon rövid ido alatt pusztító hevességuvé válnak. Ez a közvetlenül érintettek életét súlyosan fenyegeti és a mentési erofeszítéseket nehezíti. Ezért elsodleges fontosságú, hogy a repülotéren vagy annak közvetlen szomszédságában bekövetkezo légi jármu balesethez, eseményhez azonnal megfelelo és különleges eszközök álljanak rendelkezésre, hiszen ez esetben a legnagyobb az életmentés lehetosége. A mentésre hatást gyakorló légi jármu tüzeket nagymértékben befolyásolja a légi jármu által szállított tüzeloanyag mennyisége és annak jellemzoi, valamint a baleset vagy esemény következtében kiömlött bármiféle tüzeloanyag elhelyezkedése. A hatékony mentést befolyásoló legfontosabb tényezok: akiképzés, az eszközök hatékonysága és, hogy a mento és tuzoltó célokra kijelölt személyzet és eszközök milyen gyorsan hozhatók bevetésre kész állapotba. A kritikus terület elve a légi jármu fedélzetén tartózkodók mentéséhez alkalmazott elv, amely a hagyományos tuzoltási elvektol abban különbözik, hogy a teljes tuz lokalizálásának és eloltásának megkísérlése helyett csak törzs közvetlen közelében égo tuz lokalizálását igyekszik elérni. A cél a törzs szerkezeti egységének megóvása és a benne tartózkodók számára elviselheto feltételek biztosítása. A repülotereken a tuzoltáshoz és mentéshez biztosítandó szükséges véd e- lem szintjét a repüloteret igénybe vevo légi jármuvek méretére kell alapozni, és a muveleti számok (le- és felszállások száma) szerint kell módosítani. A 14. Annex a törzshosszok alapján 10 kategóriát határoz meg. Repülotéri tuzoltó és mento eljárások: Várható, vagy bekövetkezett eseményeknél a tuzoltó és mentoszolgálat legfobb célja és feladata az életmentés. A feladat nagyságát érzékelteti, hogy egyes repülogépek esetében az utas férohelyek száma elérheti, illetve megh a- ladhatja a fot is (Boing 747, DC 10, MD-11, Il-62, Il-86,), a szállított üzemanyag mennyisége (felszállás után) a több 10, idonként 100 t-t. Balesetek során elsosorban a repülotéren és annak közvetlen környékén bekövetkezo légi jármu balesetekkel vagy repülo eseményekkel kell foglalkozni, ugyanis ez az a terület, ahol a legnagyobb a valószínusége a sikeres életmentésnek. A mentés során minden esetben fel kell tételezni a tuzoltás lehetoségét és szükségességét, mivel a tuz közvetlenül a légi jármu baleset, illetve repüloesemény után vagy a mentési muveletek alatt bármikor bek ö- vetkezhet. 33

16 A túlélheto légi jármu balesetek hatásos mentésének legfontosabb tény e- zoi: a mentésben résztvevo személyek kiképzése, az igénybe vett felszerelések hatékonysága, a beavatkozás gyorsasága, azaz az esemény bekövetkeztétol a tuzoltó és mento szolgálatok bevetéséig eltelt ido. A kereskedelmi légi szállító jármuvek mind utas, mind áruszállító járatok esetében gyakran szállítanak veszélyes anyagokat. A szállítani engedett veszélyes anyagok fajtáinak és azoknak a feltételeknek a leírása, amelyek között ezek szállíthatók, az ICAO 18 Annex Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi szállításá -nak rendelkezései ér telmében minden szerzodo államban, így Magyarországon is kötelezo alkalmazni. Terrorizmus amit tennünk kell ellene A katasztrófavédelem feladatai a terrorcselekményekhez kötodo válságkez e- lés újszeru megközelítésének tükrében: a stratégiai gondolkodás pontosítása, alapveto strat égiák kidolgozása; a kritikus infrastruktúrák súlyozott kezelése; a terrorizmushoz kapcsolható események, helyzetek értékelése; a kockázatelemzést folyamatosan, és minden területre kiterjedoen kell végezni; a jogszabályokat a szükséges mértékben pontosítani kell a kockázatelemzés eredményei alapján; a lakosságfelkészítés területén részstratégiát kell kidolgozni az új típusú kockázati tényezok tükrében. Mindezek a feladatok egy jól átgondolt stratégia mentén végrehajtva az eddig ismert és jól muködo veszély-elhárítási és védekezéstervezési tev é- kenységeken túl hatékony formában és tartalomban együttesen szolgálják a polgári lakosság védelmét. 34

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI KÜZDE- LEM REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÉS KATASZTRÓFA- VÉDELMI ASPEKTUSAI

A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI KÜZDE- LEM REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÉS KATASZTRÓFA- VÉDELMI ASPEKTUSAI Tatár Attila tuzoltó vezérornagy A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI KÜZDE- LEM REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÉS KATASZTRÓFA- VÉDELMI ASPEKTUSAI A 2001. szeptemberi eseményeket követoen, a sokak által már történelmi hordaléknak

Részletesebben

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÁLASZAI KORUNK ÚJ KIHÍVÁSÁRA (TERRORFENYEGETETTSÉG) A terror legyőz, de az ember legyőzi a félelmet Gabriel Garcia Marquez A lehető legrosszabb eshetőség szerint a legfenyegetőbb

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól 1 A Kormány /2006. ( ) Korm. rendelete az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 68. -ának (4) bekezdésében foglalt

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére A parancsnoki/vezetői feladatok a művelet-irányítási és az ügyeleti munka kapcsán Pécel, 2013. Kormányügyelet Ügyeleti

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23.

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. A veszélyes áru száll llítás s ellenőrz rzési és s szankcionálási si tevékenys kenységének nek tervezése és s végrehajtv grehajtása BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. Kozma SándorS

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu Köszöntök mindenkit! Pintér Ferenc alezredes vagyok a Győri Tűzoltóság parancsnokhelyettese E-mail címem: pinter.ferenc@t-online.hu Internet címünk www.gyorituzoltosag.hu A beavatkozás veszélyei tűzesetek,

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZMEGELŐZÉS A hőtermelő berendezések és a bútorok, éghető anyagok között tartsuk meg a biztonságos távolságot! Ha gázszagot érzünk, ne csengessünk, ne kapcsoljunk villanyt, azonnal

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ZÁRÓJELENTÉS 2011-067-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ZÁRÓJELENTÉS 2011-067-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY - 1 - MRSZ-REBISZ eseményszám: 007-2011 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS 2011-067-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: Tököl nem nyilvános repülőtér Ideje: 2011. április 22.

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes Zenés, táncos 23/2011 (III.8.) Kormány rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről (2011. június

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA Jelen szabályzat az Országos Széchényi Könyvtárban az általános heti hivatalos munkaidőn kívül ellátott nyilvános könyvtári szolgálat irányításával

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2015. szeptember 11., péntek Tartalomjegyzék I. Utasítások 23/2015. (IX. 11.) BM utasítás a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról Előadó: Szabó Péter tűzoltó alezredes Előterjesztés

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ZÁRÓJELENTÉS 2011-057-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ZÁRÓJELENTÉS 2011-057-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY - 1 - MRSZ-REBISZ eseményszám: 06 2011. MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS 2011-057-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: Szeged repülőtér Ideje: 2011. 04. 17. HA - 1238 lajstromjelű

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/19. szám Budapest, 2009. szeptember 10. Szám: 29271/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Együttműködési megállapodások: 1. az Országos Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben Bemutató előadás Bemutató előadás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben SEGÉLYKÉRÉS-SEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYI

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG T Á J É K O Z T A T Ó a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltásból fakadó szervezeti-

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ 1 PTA CERT-Hungary Központ 2005. január 1-től látja el a Kormányzati CERT szerepet

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

Részletes előterjesztés

Részletes előterjesztés Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Ócsa Város Önkormányzatának 26/2010. (XII.24.) számú rendelete 1 A járművek közlekedésének önkormányzati tulajdonú utakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának

Részletesebben

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 105 5. számú függelék az FKI SZMSZ-hez: AZ FKI ALAPÍTÓ OKIRATA FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a 81. a),

Részletesebben

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Hoffmann Imre tű. ezredes Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Az erdőtüzek elleni védekezés nemzeti ügy. A tűz okozta károk nagyságrendje, azok jelentősége, az események komplexitása, időbeni

Részletesebben

A KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA KIEMELT BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM

A KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA KIEMELT BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM A KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA KIEMELT BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM POLGÁRŐR SZOLGÁLAT FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN OPSZ programindító fórum 2014. 02. 15. ZÁMBÓ PÉTER OPSZ alelnök, zambo.peter1@chello.hu, 06309010218

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. IV. Műszaki mentések és katasztrófa-elhárítás

TARTALOMJEGYZÉK. IV. Műszaki mentések és katasztrófa-elhárítás TARTALOMJEGYZÉK (részletezés) IV. Műszaki mentések és katasztrófa-elhárítás E-1 A tűzoltóság műszaki mentési feladatai E-2 A beavatkozás általános szabályai épületbaleseteknél A beavatkozás általános szabályai

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.)

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) JOGSZABÁLYI ALAPOK I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) 1. Magyarország Alaptörvénye 2. Katasztrófavédelmi törvény (2011. évi CXXVIII. tv.) és a végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. Honvédelmi

Részletesebben

MHK adatbázis Jogszabály szöveg. 1/2003. (I. 9.) BM rendelet 2003. február 8. - Lekérdezés ideje: 2006. március 27.

MHK adatbázis Jogszabály szöveg. 1/2003. (I. 9.) BM rendelet 2003. február 8. - Lekérdezés ideje: 2006. március 27. MHK adatbázis Jogszabály szöveg 1/2003. (I. 9.) BM rendelet 2003. február 8. - Lekérdezés ideje: 2006. március 27. (C)1992-2001. Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1/2003. (I. 9.) BM rendelet atűzoltóság

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. 1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben