TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TERRORIZMUS MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK. Tatár Attila tu. vezérornagy

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TERRORIZMUS MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK. Tatár Attila tu. vezérornagy"

Átírás

1 Tatár Attila tu. vezérornagy TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TERRORIZMUS MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK Magyarország, terror fenyegetettség szempontjából kevésbé érintett. Összehasonlítva néhány kiemelt területtel, mint, az USA, Izrael, Franciaország, Spanyolország, vagy valamely Dél Amerikai ország, az elmúlt évtizedrol, elmondható, hogy hazánk történelmi fejlodésében a terrorcselekmények okozta nyomás elhanyagolható. A kérdés súlyát azonban a téma komolyságán túl növeli, hogy hazánk lakosságának turés küszöbét nem lehet összehasonlítani azon ország állampolgár a- inak turésküszöbével, ahol az elmúlt évek, évtizedek terrorcselekményei a mindennapi élet részévé váltak. Rossz kifejezéssel élve a terrorizmus civilizációs járulékként jelent meg életünkben. A mindennapi kultúránkba nem épült bele a terror okozta feszültséggel való együttélés, az események iránti óvatosság, ezért az idorol-idore megjeleno kihívás jelentos társadalmi visszhangot vált ki. A katasztrófavédelem részérol a kihívásra adott szakszeru, pontos, gyors válaszadás elengedhetetlen. A katasztrófavédelem terrorcselekményekkel kapcsolatos stratégiája az elmúlt évek tapasztalatai alapján került kialakításra. Alapját alkotják: A katasztrófavédelem eszközrendszerét, hatókörét meghaladják a terrorcselekményekhez kötheto megelozési feladatok (követo felelosség). A terrorcselekmény közvetve, vagy közvetlenül a Katasztrófavédelmi törvényben és kormányrendeletekben nevesített katasztrófatípusokon kívüli veszélyhelyzeteket is eloidézhet. A terrorcselekményt csak a célzatosság különbözteti meg az egyéb katasztrófahelyzetektol. A katasztrófavédelmi feladatok nem a kiváltó ok, eszköz, hanem a következmény oldaláról determináltak. (a veszélyhelyzettel érintett terület és lakosság nagysága, a veszélyhelyzet jellege, és követke z- ményei, stb). 19

2 TERRORIZMUS - MINT KIHÍVÁS Terrorcselekményekhez kötodo feladatok meghatározása során megkülö n- böztetünk: Magányos elköveto, vagy elkövetok által képviselt terrorizmus mint pl.: bunözéshez, maffiához kötodo események. Államilag támogatott terrorizmus mint pl: Szíria által támogatott Hezbollah. Kisebbségi terror csoportok mint pl.: IRA, ETA, stb. Globális terrorizmus, mint pl.: Iszlám terrorizmus. Napjainkban elotérbe kerülo globális terrorizmus legfobb ismérve, hogy a politikai elonyszerzés motivációja hiányzik, vagy egyre alárendeltebb jele n- toségu lett. Ezáltal az elkövetés helyszíne jelentéktelenné válik, a cél a legn a- gyobb veszteség kikényszerítésére való képesség ország-világ elotti bizonyítása. Az áldozatok számának növeléséhez az egyik logikus és lehetséges út a tömegpusztító fegyverek, eszközök felhasználása, ezzel létrejött a WMD vagy öko-terrorizmus. Számolni lehet a modern társadalmak muködéséhez szükséges elengedhetetlen információs rendszerek elleni támadásokra ugya n- úgy, ahogy a gazdaságot megbénító informatikai terrorakciókra, vagy az agrárterrorizmus megjelenésére. Megelozés, felkészülés Felderítés Válasz reagálás fo veszélyre Domino-hatás kezelése Következmény felszámolás 1. ábra Terrorcselekmények elleni küzdelem logikai felépítése 20

3 Az 1.ábra a terrorcselekmények elleni küzdelem általános logikai felépítését mutatja be. A védekezési rendszer logikai áttekintése, a különbözo szervek együttes munkájára helyezi a hangsúlyt. A katasztrófavédelem helye a rendszerben elsosorban a következmény felszámolás során jelentkezik, de meg kell említeni a megelozéshez kapcsolódó engedélyezési eljárásainkat. Lényeges megemlíteni, hogy a katasztrófavédelem megelozési feladatai a Seveso II. hatálya alá tartozó veszélyes anyagok ipari baleseteinek védelmi tervei a dominó hatások kivédését tuzik ki egyik céljukként, mely tervek esetleges terrortámadások során is használhatók. A terrorcselekmények sokszínu lehetoségeinek csak a képzelet korlátja szab jelenleg határt. Ezeken a területeken évek óta folynak olyan elemzo, értékelo tevékenységek, amelyek szinte egyetlen konklúziója a veszély és annak nagyságrendjének a megállapítása, miközben a veszélyt jelzok és a védelem tervezo lehetoségei között az olló szét nyílik. Ezen lehetoségek spektrumán belül, a katasztrófavédelmi szervek reagálási képességét 3 szinten kell meghatározni: Terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények, melyek mindennapjaink részévé váltak, pl. iskolai bombariadó. Klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység, pl. repülotéri cselekm ények. Komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus. A háromszintu reagálási képesség, egymásra épülo feladataihoz tekintsünk át néhány kiemelt példát. A példák alapján felvetodo kérdések több szakterület számára lehetnek gondolatébresztok. A terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények közé az alábbiakat sorolhatjuk: Tuzoltóságok téves és vak riasztásai. Bombariadók. Anthrax (biológiai harcanyag) gyanús riasztások. Tuzoltóságok téves és vak riasztásai: A 2. ábra mutatja, hogy a tuzoltóságok összesített vonulási statisztikájából a téves és vak riasztások kb %-os szintet képviselnek éves szinten. A riasztások egy részének célja a szándékos megtévesztés, zavarkeltés, illetve félelem érzetbol elkövetett bejelentés. 21

4 Tuzoltóságok vaklárma és téves jelzésu riasztása az össz vonulás arányában vonulás (db) ido (év) ábra Vaklárma és téves jelzésu riasztások aránya Bombariadók: A bombariadók a 90-es években jelentek meg hazánkban, egyrészt a bunözéshez kapcsolódóan, másrészt szándékos zavarkeltés céljából iskolákban, középületekben. A tuzoltóságok nem minden esetben kerülnek riasztásra. Az esetek egy részében a rendorség saját hatáskörben intézkedik. Anthrax: szeptember 11-e óta napjainkig a katasztrófavédelem Vegyi Felderíto Csoportjai több mint alkalommal kerültek riasztásra anthrax gyanús küldemény, vagy csomag ügyében. A vizsgált esetek az elmúlt idoszakban kivétel nélkül azzal zárultak, hogy anthrax spóra és baktér ium nem volt kimutatható. Az esetek csoportosíthatóak: tévesen gyanúsnak minosített; gyanúsnak minosítheto; megerosített biztonsági célból vizsgáltak. Tévesen gyanúsnak minosített esetekre példa: magánlevél feladó nélkül; kertbe bedobott muanyag kanna; ismeretlen külföldi feladótól reklám anyag. Gyanúsnak minosítheto esetekre példa: magán csomagban küldött gyógyszer ; por tartalmú küldemények; fenyegeto levelek, por küldeménnyel; 22

5 por a kukából, por az iskola udvaráról, enyhén poros WC papír (MNB); aluljáróban talált, kuka mellé lerakott fehér por stb. Megerosített biztonsági célból vizsgált esetek: politikai, államigazgatási, rendvédelmi intézmények számára érkezo, biztonsági ellenorzést igénylo küldemények. Terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények tapasztalatai: A fentiekben ismertetésre kerülo esetek több kérdést vetnek felszínre, ezek közül néhány, amit érdemes átgondolni: Kötelesek-e az állami szervek egy állampolgár egyéni veszélyezettség érzését min den esetben kivizsgálni? Kötelezni lehet-e a bejelentot rendorségi feljelentésre is? Kinek a feladata közveszély és veszélyeztetettség minosítése? Az alkalmazandó eljárási rend a jogi szabályozás egymásra épülésébol ad ó- dik. A jelenleg hatályos évi I. törvény a közérdeku bejelentésekrol, javaslatokról és panaszokról egyértelmuen leszögezi, hogy a bejelentéseket kötelezo jelleggel ki kell vizsgálni, amennyiben nem névtelen bejelentésrol van szó. A kérdéskör második eleme a közveszély okozás Btk-ban történo szab á- lyozása. Szükséges továbbá megemlíteni, hogy a terrorcselekményhez hasonló elkövetés abban az esetben is buncselekmény, ha alkalmatlan eszközzel kerül elkövetésre. A fentiekbol látható, hogy a bejelentést eloször fogadó szervnek felelos é- ge, és szerepe a történések megítélésében dönto. Ezekben az esetekben a Tuzoltóságoknak, VFCS -knek bevetésük során, a mentésen túl feladatuk, hogy megítéljék az intézkedési rendjükön belül, a szükséges, és elégséges beavatkozások fajtáját és formáját. Klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység repülotéri cselekmények: A légi közlekedés nemzetgazdasági szerepe túlmutat a személy illetve a teherszállítás statisztikai arányain. Gyorsasága, illetve technikai, technológiai bázisa és kapcsolati rendszere, nemzetközisége, kiemelt terrorista célponttá teszi. A légi terrorizmus célpontjai lehetnek: hazai felségjelu légi jármu; hazai légtér; hazai reptér. A repülotéri cselekmények térben és idoben viszonylag zárt esemény lá ncot képeznek, ezáltal a katasztrófavéd elem feladatrendszerén belül a klasz- 23

6 szikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység egyik példájaként mutatható be. Speciális mentési körülményeit jellemzi, hogy ha a Magyar Köztársaság területén külföldi légi jármu ellen követnek el jogellenes cselekményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett légi jármuvön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerzodésekben foglaltakkal összhangban történhet. A légi jármu elleni jogellenes cselekmény eroszakos felszámolása csak a légi jármu üzemben tartójának egyetértésével, az élet- és vagyonbiztonság elsodlegességével történhet. Az esemény irányítását a Légi közlekedés Védelmi Bizottsága irányítja, melynek tagjai: a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbizto n- sági szolgálatokat felügyelo politikai államtitkár, a Határorség országos parancsnoka, valamint az országos rendorfokapitány. Komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus: A bio-terrorizmus, mint a terrorizmus egyik lehetséges eszköze a klasszikus polgári védelem lakosságvédelmi kérdéskörébe tartozik. Az elkövetés hatása kettos: a., egészségügyi problémát okoz; b., ellátó rendszert dezorganizálja. A fertozo betegségek Magyarországon 1931 óta bevezetett bejelentési ren d- szer egy korai riasztási rendszernek felel meg, amely a váratlan vagy rejtett biológiai csapás esetén az egyetlen lehetoség a támadás tényének felismer é- sére. A lokalizálás, illetve a biológiai támadás ellen való védekezés következo szintje a karantén. Magyarországon az 1970-es évek száj és körömfájás járványa óta, komoly karantén intézkedéseket nem kellett életbe léptetni. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben a társadalom mobilitása, infrastruktúrától való függosége jelentos mértékben megváltozott, ami nag y- mértékben megnöveli a kihívás leküzdésében résztvevok felelosségét. A kihívás leküzdése során (és ez elmondható szinte minden potenciálisan veszélyeztetett területrol) mind a vezetés-irányítás, mind a feladat végrehajtás szintjének a kor színvonalához igazodva kell végezni munkáját, azzal a neh e- zíto feltétellel, hogy a struktúra, illetve erok, eszközök sok esetben normál állapotra méretezettek. Veszélyhelyzeti tervezésre - piacgazdasági körülm é- nyek között a viszonylag kis mértéku eroforrás jut. TERRORIZMUS VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS JOGI ESZKÖZEI A bemutatott példákon keresztül ismertetésre került, hogy a katasztrófav é- delmi erok munkája során három védelmi szintet különböztetünk meg. 24

7 Ügyeleti szinten, a szolgálatparancsnok által kezelheto események. Kárhely-parancsnoki szinten kezelheto eseményeket. Védelmi Bizottsági szinten kezelheto eseményeket. A védekezés három szintje a jogi szabályozáson belül érinti mind a polgári, mind a védelmi igazgatás területeit. A katasztrófavédelem jogi szabályozása az Alkotmány, Honvédelmi tv-, Katasztrófavédelmi tv., Polgári védelmi tv., Tuzvédelmi tv. és kapcsolt jo g- szabályaik egymásra épülésébol áll össze. A jogi szabályozás során megkülönböztetünk: normál idoszaki, minosített idoszaki jogi szabályozást. A terrorcselekmények megítélésénél kiemelten kezelt kérdés a két szabály o- zási rend közötti átmenet, a szükséges irányítási rend, és az együttmuködés rendje. A terrorcselekmények bekövetkezése után az elso beavatkozó tuzoltók, mentok, rendori erok munkájának, együttmuködési rendjének, illetve az es e- mény megítélésének kiterjesztésének alapját, két jogszabály alkotja: 1/2003. (I.14) BM rendelet a tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenység szabályairól 48/1999. (XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol A tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenységérol szóló 1/2003. (I.14) BM rendelet tartalmazza a kárhely-parancsnok jogait, melyek közül kiemelendoek: a tuzoltáshoz (muszaki mentéshez) fegyveres erok, a rendorség, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyorség, a büntetés-végrehajtás, a környezetvédelem, a mentoszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetojük útján utasítást adni; a tuzoltáshoz (muszaki mentéshez) magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezeteinek és az állampolgárok közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok jármuvei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; kérni a karitatív szervezetek egységeinek közremuködését; a tuzeset (muszaki mentés) helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tuzoltást (muszaki mentést) akad á- lyozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelheti az illeték- 25

8 telen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését; a tuzoltás (muszaki mentés) vagy emberélet mentése érdekében - a diplomáciai és nemzetközi jogok figyelembevételével - magánszem é- lyek, jogi személyek, illetoleg magán- és jogi személyek jogi szem é- lyiséggel nem rendelkezo szervezetei tulajdonában, használatában, illetoleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; bontást rendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tuz megközelítése (a behatolás), a tuz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, goz eltávolítása, az omlásveszély megelozése, az utómunkálat indokolja; valamint szükség szerint megh a- tározott felkészültségu szakember segítségét igényelni. A jogszabályi háttér biztosítja, hogy a mentés során a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján a Tuzoltóságok szükség szerint technikai és élo erot tudjanak a helyszínre csoportosítani. A mentés során a kárhely-parancsnok a terrorcselekmények következm é- nyeinek kezelésére kialakított muveleti sorrend alapján szervezi a mentést. Amennyiben a kárhely-parancsnok megítélése szerint a kihívás méretéke dominóhatás -szeruen nagyobb területet veszélyeztet, a belügyminiszter ir á- nyítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol szóló BM rend e- let szabályai szerint kell eljárni. A szabályozás alapján: Amennyiben olyan rendkívüli esemény következik be, amely a védekezést végzo, erre hivatott szervezet vezetojének értékelése, illetve javaslata szerint katasztrófának minosítheto, a védekezés vezetoje errol tájékoztatja az érintett település polgármesterét. A védekezést elso ütemben a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításával. A polgármester egyidejuleg javaslatot tesz a megyei (fovárosi) igazg a- tónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására. A megyei igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minosítésérol. Egyidejuleg haladéktalanul tájékoztatja a foigazgatót. A védekezés helyi lehetoségeit meghaladó körülmények kialakulása esetén az irányítást a megyei, fovárosi védelmi bizottság elnöke veszi át és intézkedik a megyei erok és eszközök szükség szerinti igényb e- vételére. Egyidejuleg, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a foigazgatónak az esemény katasztrófává nyilvánítására. 26

9 A megyei, fovárosi védelmi bizottság elnöke szükség esetén intézkedik a területi Operatív Törzs megalakítására, melynek vezetoje a m e- gyei, fovárosi igazgató. A kialakult helyzetrol a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnökét. Az igazgató pedig tájékoztatja a foigazgatót, aki a helyzet érték e- lése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság aktivizálására. A BM OKF a Kormányzati Koordinációs Bizottság muködésének megkezdéséig végzi az információk gyujtését, elemzését, javaslatot készít a KKB elnöke részére a tevékenységre. A foigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a BM Védelmi Munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére. A KKB muködése esetén a BM OKF muködteti a KKB ideiglenes szerveit, javaslatokat készít elo a KKB tevékenységéhez, végrehajtja és ellenorzi a KKB által meghatározott intézkedéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre. A jogi szabályozás pontos ismerete elengedhetetlen egy a társadalom minden rétegét érinto és érdeklo esemény kezelésekor. Az általános jogi szabályozáson túlmutatva érdemes áttekinteni a repülotéri biztonsági rendszer mint az általánostól eltéro rendszer jogi szab á- lyozását. Magyarországon a légi közlekedés szabályozásának alapját az 1944-ben aláírt, a Nemzetközi Polgári Repülésrol kötött Chicagói Egyezmény International Civil Aviation Organisation ICAO egyezmény, valamint annak kihirdetésérol szóló évi 25. tvr képezik. A jelenleg hatályos, részletes szabályozók a fentiek alapján készültek, illetve módosultak. A hazai jogrend törvényi szintu szabályozásai a légi közlekedésrol szóló évi XCVII. törvény (továbbiakban: Lt) egységes szerk e- zetben a végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI.30.) Korm. rendelettel, valamint A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérol és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrol szóló évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Ktv.). Külön jogszabályban (20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet) került kihird e- tésre az Egyezmény függelékeinek címe, illetve ugyancsak külön jogszabály (a bajba jutott légi jármuvek megsegítését ellátó kutató mento szolgálatokról szóló 30/1998 (VI. 24. ) BM HM NM PM együttes rendelet) határozza meg a bajba jutott légi jármuvek megsegítésének követelményeit. 27

10 A légi közlekedés védelmét szolgálja A légi közlekedés védelmének szabályairól, a Légi közlekedés Védelmi Bizottság jogkörérol, feladatairól és muködésének rendjérol szóló 201/1998. (XII.17.) Korm. rendelet is, amelynek végrehajtása során minden repülotérnek kötelessége elkészíteni a Védelmi terv"-ét, amely általában Kényszerhelyzeti Terv ben foglalkozik a repüloteret, valamint a repülogépeket veszélyezteto körülményekre történo felkészüléssel. Meg kell említeni még kifejezetten a légi közlekedéshez tartozó normát a Magyar Köztársaság Nemzeti Légi Közlekedés Védelmi Programját, amely nem jogszabályként, de szabályzóként funkcionál bizonyos döntések megh o- zatalában. A Nemzetközi Polgári Repülésrol kötött Chicagói Egyezmény, illetve annak 18 Annex-e (a nemzetközi polgári repülés védelme a jogellenes beavatkozás cselekményei ellen). Ezt az Egyezményt az évi 25. tvr. hirdette ki. Jelenlegi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a jogszabályi háttér a katasztrófavédelem szemszögébol a terrorcselekmények következményeinek elhárítására rendelkezésre áll. A jogszabályi háttér mellett említésre került, hogy a végrehajtáshoz ele n- gedhetetlen veszélyhelyzeti tervezésre piacgazdasági körülmények között viszonylag kis mértéku eroforrás jut. Példaként lehet említeni azt az es e- tet, ha a normál állapotra méretezettol nagyobb mértéku kórházi intenzív ellátásra lenne szükség. Az elmúlt évek veszélyhelyzetei, rendkívüli eseményei begyakorolt folyamattá alakították a veszélyhelyzeti vezetési rendszert. Jelenleg a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos kormányhatározat, és az Önkéntes Mentoszervezetekre vonatkozó kormány szintu szabályozás hiányzik. Ez utóbbi többek között a katasztrófa-túrizmust lenne hivatott csökkenteni. Terrorizmus kapcsolódó feladataink Bekövetkezo terrorcselekmény a mentésen túlmutatóan a katasztrófavédelmi eroket több feladat elé állítja: Kialakítani a terrorcselekmény következményei felszámolásának, irányítási rendjét. Kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatok koordinálása. Lakosságvédelem. Tömegek katasztrófamagatartásának kezelése. Különle ges mentési körülmények kezelése pl. repülotér. Amennyiben túszejtéssel nem együtt járó terrorcselekményrol beszélünk, általában elso beavatkozóként a Tuzoltóságok jelennek meg a kárhelyszínen. 28

11 Ezért fontos, hogy a témával foglakozók, a Tuzoltóságok és a Katasztrófav é- delem vezetési rendszerét megismerjék. A terrorcselekmények következményeinek felszámolása során a kihívás méretéhez igazodó irányítási rendek: Az 1/2003. (I.14) BM rendelet a tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenység szabályairól hatálya alá tarozó események irányítási rendje. A tuzoltás, illetve a mentés során az alábbi vezetési rendszereket külö n- böztetjük meg: alapirányítással, ha a beavatkozó eroket a tuzoltásvezeto egyedül irányítja, csoportirányítással, ha a tuzoltást végzoket és az azok muködését segítoket csak megosztva lehet irányítani, vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erok létszáma, illetoleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb köru megosztását indokolják. (4. ábra) 4. ábra Tuzoltóságok törzsirányítási rendje A tuzoltásvezeto (TV) az alábbi beosztásokat szervezheti: tuzoltásvezeto-helyettes (TVH); háttérparancsnok (H); 29

12 háttérparancsnok-helyettes (HH); törzstiszt (TT); szakaszparancsnok (SZ); rajparancsnok (R). A tuzoltásvezeto ugyanazon beosztásokra több, illetoleg további más általa szükségesnek ítélt beosztásokat is szervezhet. 48/1999.(XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol eloírtak lépnek életbe, ha az események eszkalációja a védelmi struktúra kiterjesztését igénylik. Az 1. sz. melléklet bemutatja, a katasztrófakezelés szerveit és információs rendszerét. Kritikus infrastruktúra: Napjainkban a terrorcselekmények során sok esetben az elkövetés helyszíne jelentéktelenné válik, a cél a legnagyobb veszteség kikényszerítésére való képesség ország-világ elotti bizonyítása. Ez, és az a tény, hogy a modern ember élete a külso szolgáltatások igénybevételén alapul, szükségessé teszi, a kritikus infrastruktúra katasztrófakörülményekre történo vizsgálatát. A nemzetközi gyakorlatnak megfeleloen, a 90-es évek második felében az OKF jogelodjei megkezdték az infrastruktúrák sérülékenységének vizsgálatát. Már akkor lehetett látni, hogy egy több évre elhúzódó, több lépcsos folyamat kezdete. A következo lépcsoben, ben eloször két megye kísérleti célú, adatgyujtése alapozta meg az alkalmazandó módszertan kidolgozását, majd szintén 2002-ben az összes megyére kiterjedoen elvégzésre került a kritikus infrastruktúra felmérése. Lényeges kiemelni, hogy a vizsgálatok, csak a nyilvánosan elérheto adatok alapján történhettek meg, azonban azok eredményei alapján megfogalmazhatóak a szükséges további feladatok, és azok feltételrendszere. A kritikus infrastruktúra (CI) a NATO Felso Szintu Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (SCEPC) novemberében elf ogadott definíciója szerint: mindazon létesítmények, szolgáltatások és információrendszerek, amelyek olyan létfontosságúak a nemzet számára, hogy muködésképtelenné válásuk vagy megsemmisülésük gyengíto hatással lenne a nemzet biztonság á- ra, a nemzetgazdaságra, a közegészségügyre, a közbiztonságra, valamint a kormány hatékony muködésére. Kritikus infrastruktúra vizsgálatának területei: Folyamatos kormányzás feltételrendszere. Veszélyhelyzet kezelés szervei. (orvosi, egészségügyi rendszer, rendorség, tuzoltó és egyéb mento szervezetek). 30

13 Telekommunikáció és információs rendszerek. Elektromos hálózat, eromuvek. Gáz és olajfeldolgozók, tárolók, vezetékrendszerek. Bank és pénzügyi szektor. Szállítás, közlekedés. Ivóvíz és csatorna rendszerek, kommunális hulladék szállítás. Élelmiszer ellátás, termelés. Nemzeti muemlékek. Speciális események, tömegtartózkodási helyek. A fentiekbol látható, hogy a kritikus infrastruktúra kérdése össznemzeti pro b- léma. Megoldása az elkövetkezo évek, évtizedek egyik legnagyobb katasztrófavédelmi kihívása. A tapasztalatok alapján az elottünk álló feladatok: A kritikus infrastruktúra vizsgálattal kapcsolatos döntések kormányszintu meghozatala. A nemzetközi gyakorlathoz alkalmazkodó, a kritikus infrastruktúra vizsgálatával és védelmével kapcsolatos fogalmakat, követelmény e- ket kidolgozása. Ki kell alakítani a fejlesztés és finanszírozás rendszerét, igazodva a költségvetés tervezéséhez.. Katasztrófamagatartás: Az elmúlt évek árvízi tapasztalatai alapján, szükséges néhány szót ejteni a terrorcselekményekhez kötodo várható katasztrófamagatartásról. A kérdés súlyát mutat ja a várható pszichikai reakciók eloszlásáról készített kutatás statisztikája: kb. 20 %-a az érintetteknek orzi meg lélekjelenlétét és válik viszonylag gyorsan cselekvoképessé; kb %-a az érintetteknek pánikszeru félelembe esik, ellenorizhetetlen érzelmekkel, reakciókkal; 2 3 %-a az érintetteknek eros pszichikai tünetei miatt orvosi beavatkozást igényel. Katasztrófavédelem által koordinált feladatok fenyegetettség és válsághelyz e- tekben: Lakosság irányítása. Magas kockázattartalmú magatartásformák kezelése. A veszélyhelyzeti magatartáshoz kapcsolódóan és azon túlmenoen a polgári védelem lakosságvédelmi feladatai: a veszélyeztetett lakosság riasztása, tájékoztatása; a kimenekítés (kitelepítés) és befogadás (elhelyezés, ellátás) lehetoség szerinti szervezett formában történo végrehajtása; 31

14 a kimenekítés során a védoeszközök és a menekülo felszerelések alkalmazhatóságának megszervezése és biztosítása; a veszély-elhárítási (katasztrófavédelmi) tervekben meghatározott biztonsági rendszabályok bevezetése; a mentésben, az elsosegélynyújtásban, a mentesítésben és a károk felszámolásában való közremuködés; az átmenetileg hajléktalanná vált lakosság ideiglenes elhelyezése és ellátása. Az általánostól való eltérés: A repüloterek különleges mentési körülményei A repüloterek kiemelt védelmét elemi sajátosságai indokolják: utasok magas fokú kiszolgáltatottsága; jelentos mértéku emberi, és anyagi károk keletke zhetnek; a beavatkozások korlátozott lehetosége ( megközelítés, technika, stb.) nemzetközi szakmai, és politikai érzékenysége nagy. Repüloterek tuz-és katasztrófa védelme: ICAO ANNEX fejezet ( Veszélyhelyzeti és egyéb szolgálatok ) rendelkezései alapján az államoktól megkövetelt, hogy a repülotereken mento és tuzoltó berendezéseket és szolgálatokat biztosítsanak. Az Annex célja: segíteni a részes államokat ezen eloírások bevezetésében, és ezáltal gondoskodni egységes alkalmazásuk elomozdításáról. Az Annex 14. a kategóriába sorolt repüloterek tuz- és katasztrófavédelmét mintegy szabványként foglalja nemzetközileg egységes keretek közé. A védelem szintje (Tuzvédelmi kategóriák): Légi jármu baleset vagy terrorcselekmény kapcsán a tuzoltó szolgálat elsodleges feladata az életmentés. Ilyen helyzetekben azonban mindig fennáll a tuzoltás szükségének lehetosége, mert a tuz: már kialakult a légi jármu leszállása, felszállása, gurulása, parkolása, stb. közben, vagy közvetlenül a légi jármu baleset vagy esemény után jön létre vagy, a mento tevékenység folyamán bármikor keletkezhet. A légi jármu baleset következtében megsérülo tüzeloanyag tartálya és az e miatt bekövetkezo tüzeloanyag- vagy a légi jármuvön alkalmazott egyéb, fokozottan illékony égheto folyadékok szivárgása e folyadékok belobbanás á- nak fokozott veszélyét idézi elo. A belobbanás bekövetkezhet a légi jármu felforrósodott fémrészei, a légi jármu roncs mozgása vagy az elektromos hálózat megrongálódása miatt létrejövo szikrák miatt. Földet éréskor vagy a tüzeloanyag tankolási tevékenység 32

15 során a felgyülemlett elektrosztatikus energia kisülésével ugyancsak tuz keletkezhet. A légi jármu tüzek egyik legfontosabb jellemzoje az a tendencia, hogy nagyon rövid ido alatt pusztító hevességuvé válnak. Ez a közvetlenül érintettek életét súlyosan fenyegeti és a mentési erofeszítéseket nehezíti. Ezért elsodleges fontosságú, hogy a repülotéren vagy annak közvetlen szomszédságában bekövetkezo légi jármu balesethez, eseményhez azonnal megfelelo és különleges eszközök álljanak rendelkezésre, hiszen ez esetben a legnagyobb az életmentés lehetosége. A mentésre hatást gyakorló légi jármu tüzeket nagymértékben befolyásolja a légi jármu által szállított tüzeloanyag mennyisége és annak jellemzoi, valamint a baleset vagy esemény következtében kiömlött bármiféle tüzeloanyag elhelyezkedése. A hatékony mentést befolyásoló legfontosabb tényezok: akiképzés, az eszközök hatékonysága és, hogy a mento és tuzoltó célokra kijelölt személyzet és eszközök milyen gyorsan hozhatók bevetésre kész állapotba. A kritikus terület elve a légi jármu fedélzetén tartózkodók mentéséhez alkalmazott elv, amely a hagyományos tuzoltási elvektol abban különbözik, hogy a teljes tuz lokalizálásának és eloltásának megkísérlése helyett csak törzs közvetlen közelében égo tuz lokalizálását igyekszik elérni. A cél a törzs szerkezeti egységének megóvása és a benne tartózkodók számára elviselheto feltételek biztosítása. A repülotereken a tuzoltáshoz és mentéshez biztosítandó szükséges véd e- lem szintjét a repüloteret igénybe vevo légi jármuvek méretére kell alapozni, és a muveleti számok (le- és felszállások száma) szerint kell módosítani. A 14. Annex a törzshosszok alapján 10 kategóriát határoz meg. Repülotéri tuzoltó és mento eljárások: Várható, vagy bekövetkezett eseményeknél a tuzoltó és mentoszolgálat legfobb célja és feladata az életmentés. A feladat nagyságát érzékelteti, hogy egyes repülogépek esetében az utas férohelyek száma elérheti, illetve megh a- ladhatja a fot is (Boing 747, DC 10, MD-11, Il-62, Il-86,), a szállított üzemanyag mennyisége (felszállás után) a több 10, idonként 100 t-t. Balesetek során elsosorban a repülotéren és annak közvetlen környékén bekövetkezo légi jármu balesetekkel vagy repülo eseményekkel kell foglalkozni, ugyanis ez az a terület, ahol a legnagyobb a valószínusége a sikeres életmentésnek. A mentés során minden esetben fel kell tételezni a tuzoltás lehetoségét és szükségességét, mivel a tuz közvetlenül a légi jármu baleset, illetve repüloesemény után vagy a mentési muveletek alatt bármikor bek ö- vetkezhet. 33

16 A túlélheto légi jármu balesetek hatásos mentésének legfontosabb tény e- zoi: a mentésben résztvevo személyek kiképzése, az igénybe vett felszerelések hatékonysága, a beavatkozás gyorsasága, azaz az esemény bekövetkeztétol a tuzoltó és mento szolgálatok bevetéséig eltelt ido. A kereskedelmi légi szállító jármuvek mind utas, mind áruszállító járatok esetében gyakran szállítanak veszélyes anyagokat. A szállítani engedett veszélyes anyagok fajtáinak és azoknak a feltételeknek a leírása, amelyek között ezek szállíthatók, az ICAO 18 Annex Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi szállításá -nak rendelkezései ér telmében minden szerzodo államban, így Magyarországon is kötelezo alkalmazni. Terrorizmus amit tennünk kell ellene A katasztrófavédelem feladatai a terrorcselekményekhez kötodo válságkez e- lés újszeru megközelítésének tükrében: a stratégiai gondolkodás pontosítása, alapveto strat égiák kidolgozása; a kritikus infrastruktúrák súlyozott kezelése; a terrorizmushoz kapcsolható események, helyzetek értékelése; a kockázatelemzést folyamatosan, és minden területre kiterjedoen kell végezni; a jogszabályokat a szükséges mértékben pontosítani kell a kockázatelemzés eredményei alapján; a lakosságfelkészítés területén részstratégiát kell kidolgozni az új típusú kockázati tényezok tükrében. Mindezek a feladatok egy jól átgondolt stratégia mentén végrehajtva az eddig ismert és jól muködo veszély-elhárítási és védekezéstervezési tev é- kenységeken túl hatékony formában és tartalomban együttesen szolgálják a polgári lakosság védelmét. 34

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÁLASZAI KORUNK ÚJ KIHÍVÁSÁRA (TERRORFENYEGETETTSÉG) A terror legyőz, de az ember legyőzi a félelmet Gabriel Garcia Marquez A lehető legrosszabb eshetőség szerint a legfenyegetőbb

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól 1 A Kormány /2006. ( ) Korm. rendelete az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 68. -ának (4) bekezdésében foglalt

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu Köszöntök mindenkit! Pintér Ferenc alezredes vagyok a Győri Tűzoltóság parancsnokhelyettese E-mail címem: pinter.ferenc@t-online.hu Internet címünk www.gyorituzoltosag.hu A beavatkozás veszélyei tűzesetek,

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/19. szám Budapest, 2009. szeptember 10. Szám: 29271/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Együttműködési megállapodások: 1. az Országos Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 105 5. számú függelék az FKI SZMSZ-hez: AZ FKI ALAPÍTÓ OKIRATA FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2015. szeptember 11., péntek Tartalomjegyzék I. Utasítások 23/2015. (IX. 11.) BM utasítás a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat

Részletesebben

Részletes előterjesztés

Részletes előterjesztés Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról Előadó: Szabó Péter tűzoltó alezredes Előterjesztés

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. IV. Műszaki mentések és katasztrófa-elhárítás

TARTALOMJEGYZÉK. IV. Műszaki mentések és katasztrófa-elhárítás TARTALOMJEGYZÉK (részletezés) IV. Műszaki mentések és katasztrófa-elhárítás E-1 A tűzoltóság műszaki mentési feladatai E-2 A beavatkozás általános szabályai épületbaleseteknél A beavatkozás általános szabályai

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ZÁRÓJELENTÉS 2011-067-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ZÁRÓJELENTÉS 2011-067-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY - 1 - MRSZ-REBISZ eseményszám: 007-2011 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS 2011-067-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: Tököl nem nyilvános repülőtér Ideje: 2011. április 22.

Részletesebben

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23.

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. A veszélyes áru száll llítás s ellenőrz rzési és s szankcionálási si tevékenys kenységének nek tervezése és s végrehajtv grehajtása BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. Kozma SándorS

Részletesebben

118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról. A létesítményi tűzoltóság feladata

118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról. A létesítményi tűzoltóság feladata 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. -a

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

Az Iparbiztonság átfogó bemutatása. Hortó Imre tű. Őrnagy Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Iparbiztonsági Felügyelő

Az Iparbiztonság átfogó bemutatása. Hortó Imre tű. Őrnagy Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Iparbiztonsági Felügyelő Az Iparbiztonság átfogó bemutatása Hortó Imre tű. Őrnagy Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Iparbiztonsági Felügyelő Az előadás tartalma: 1. Veszélyes üzemekkel kapcsolatos tevékenységek (felderítés,

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

Költségvetési szerv alapokmánya

Költségvetési szerv alapokmánya Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-1081 Budapest, Dologház utca 1. : 1443 Budapest, Pf.: 154. Tel: (06-1) 459-2400 Fax: (06-1) 459-2429 Szám: 15-1/2012/HCGY Tárgy: FKI 2012. évi költségvetési

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai

Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai Dr. Papp Antal tű. ezredes, főtanácsos igazgató BM OKF KOK ÉGHAJLATVÁLTOZÁS BIZTONSÁGPOLITIKAI

Részletesebben

A TŰZOLTÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KÖTELESSÉGEI

A TŰZOLTÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KÖTELESSÉGEI A TŰZOLTÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KÖTELESSÉGEI Általános kötelességek A riasztott tűzoltó járműre beosztott személyi állomány a) a riasztási jel elhangzását követően vegye fel az elrendelt személyi

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

és a HM Katonai Légügyi Hatóság Közös Zárójelentése

és a HM Katonai Légügyi Hatóság Közös Zárójelentése Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet és a HM Katonai Légügyi Hatóság Közös Zárójelentése 198/2002 Minősítés: repülőesemény légijárművek közelsége - nem egyértelmű veszélyhelyzet Hely, idő: 2002.november.13.

Részletesebben

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Hoffmann Imre tű. ezredes Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Az erdőtüzek elleni védekezés nemzeti ügy. A tűz okozta károk nagyságrendje, azok jelentősége, az események komplexitása, időbeni

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011. Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése.

Részletesebben

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a 81. a),

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe hazánkban, az új katasztrófavédelmi törvény alapján A szükséges változás Gyakorlati problémák

A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe hazánkban, az új katasztrófavédelmi törvény alapján A szükséges változás  Gyakorlati problémák Dr. Endrődi István A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe hazánkban, az új katasztrófavédelmi törvény alapján A polgári védelem szerepe a biztonságos élet- és munkakörülmények fenntartása,

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a katonai repülés céljára földön telepített léginavigációs berendezés üzemben tartásának feltételeiről szóló

Részletesebben

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Magyarország mentő tűzvédelme Hivatásos tűzoltóság 105

Részletesebben

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE!

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! 2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! Az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2010-ben is számos intézkedést és javaslatot tett arra, hogy a polgárőr egyesületek

Részletesebben

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes Zenés, táncos 23/2011 (III.8.) Kormány rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről (2011. június

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. 1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben

Az a személy akinek joga a légijármûvel kapcsolatos minden kérdés végsõ eldöntése a repülés idõtartama alatt: A parancsnok

Az a személy akinek joga a légijármûvel kapcsolatos minden kérdés végsõ eldöntése a repülés idõtartama alatt: A parancsnok 1. oldal 1. 2. 100413 212 00 00 00 Légijog Kivéve, ha egy légiforgalmi irányító egységtõl erre engedélyt kapott, VFR szerint mûködõ légijármû nem léphet be egy repülõtéri irányító körzetbe, illetve nem

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában

Részletesebben

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem

Részletesebben

A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok

A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok 1 A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok 1. A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól Az Európai

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Tabáni Rockünnep - Skorpio 40 Mentési Terv I. Mentési terv célja: II. Riasztási terv. III. Az egészségügyi mentés

Tabáni Rockünnep - Skorpio 40 Mentési Terv I. Mentési terv célja: II. Riasztási terv. III. Az egészségügyi mentés Tabáni Rockünnep - Skorpio 40 Mentési Terv I. Mentési terv célja: Mindenki számára megismerhetővé teszi a tömeges balesetek, katasztrófák egészségügyi felszámolásának lépéseit. A szervezésben, mentésben

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter../2008. (.) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter../2008. (.) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2008. (.) ÖTM rendelete az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó szervek sugárvédelmi ellenőrzési feladatairól Az atomenergiáról

Részletesebben

SECURITY PATENT ÉLŐERŐ

SECURITY PATENT ÉLŐERŐ - 1 - BIZTONSÁGI TERV A terv a Katasztrófa Védelmi Terv mellékletét képezi Amerikai Autós Fesztivál Komárom 2012. 08.10.-08.12. 1 - 2 - I. A rendezvénnyel kapcsolatos adatok A rendezvény megnevezése: Amerikai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 28-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 28-i ülésére 2909-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 28-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Tűzoltó Köztestület önkormányzati tűzoltóságként történő működtetésével

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség 1. oldal, összesen: 7 BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116

Részletesebben

A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései

A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései Ságodi Béla légiközlekedési referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály bela.sagodi@nfm.gov.hu

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 4. sz. melléklet a 16/2013. BM OKF Utasításhoz Jóváhagyom! Budapest,... Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület) amely létrejött

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1

NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1 NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1-2010- Sárvár, 2010. szeptember 6. Tűzriadó Tervet jóváhagyom: Intézményvezető 1a módosított 30/1996 (XII.6.) BM rendelet 4. -a alapján. Tűzjelzés: 1) A helyszíntől

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - MÁTÉSZALKA VÁROS Jegyzője Mátészalka, Hősök tere 9. Telefont: 44/501-363 Száma: 4-11 /2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - A köztisztviselők, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Szám: 95-6/2014/GYKK Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése A Jásziványi ÖTE II-es típusú együttműködési megállapodást kötött a Gyöngyösi

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének

Részletesebben

Dr Hesz József Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása

Dr Hesz József Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása Dr Hesz József Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása Mit tekintünk veszélyes anyagnak? Melyek a tudomány és az alkalmazás szempontjai? A mennyiségtől függetlenül

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ. Általános rendelkezések. 1. Értelmező rendelkezések

ELSŐ RÉSZ. Általános rendelkezések. 1. Értelmező rendelkezések melléklet a BM /2011. számú előterjesztéshez../2011. ( ) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásáról A katasztrófavédelemről

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához 2013- ban nyújtandó támogatások keretében

Részletesebben

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás 2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet és a Rendőrség által a minősített időszakban, valamint a minősített időszakot el nem érő katasztrófahelyzetben és veszélyhelyzetben történő

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelmi Törvény, a Honvédelmi Törvény változásaiból adódó az önkormányzatokat

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Raktározásra vonatkozó szabályozás tervezettel kapcsolatos OKF elképzelések

Raktározásra vonatkozó szabályozás tervezettel kapcsolatos OKF elképzelések ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELF FELÜGYELŐSÉG Veszélyes Száll llítmányok FőosztF osztály Raktározásra vonatkozó szabályozás tervezettel kapcsolatos OKF elképzelések Jakab Gábor tű. alezredes főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól 21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól Hatályosság: 2010.07.03 - A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl szóló 2004. évi CV. törvény 207. (6) bekezdésében kapott

Részletesebben

VARGA IMRE mérnök polgári védelmi alezredes

VARGA IMRE mérnök polgári védelmi alezredes ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa VARGA IMRE mérnök polgári védelmi alezredes A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni megelõzési és védekezési tevékenység rendszere

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Mentési terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére

Mentési terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére PTE Munkavédelmi Szabályzat 13. számú melléklete Mentési terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére A Pécsi Tudományegyetemen (továbbiakban: Egyetem)

Részletesebben