Kedves Hallgatónk! Budapest, szeptember hó. Dr. Kolláth Katalin oktatási dékán-helyettes

Átírás

1 Kedves Hallgatónk! Az Ön kezében levő tájékoztató olyan tudnivalókat tartalmaz, amelyek hasznosak lehetnek a Karunkon töltött évei során. Útmutatást és tájékoztatást ad a szervezet felépítéséről, működési rendjéről, a hallgató jogairól és kötelezettségeiről, betekintést enged a tanulmányi ügyek intézésének rendjébe. A Tájékoztatót kiegészíti a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ), illetve a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata (HTJSZ), amelynek alapos ismerete szükséges a hallgatók jogainak érvényesítéséhez és kötelezettségeik megismeréséhez. A Tájékoztató tartalmazza a Kar által indított szakok részletes tanrendjét táblázat formájában, valamint a tantervben szereplő tantárgyak rövid leírását. A részletes tanmenetet a kurzusok indulásakor tanáraiktól kapják meg. A tanévet munkarend is szabályozza. A mindenkor érvényes munkarendet a kar honlapján tesszük közzé. Érdemes figyelemmel kísérni a honlapot, mert itt jelennek meg a munkarendben bekövetkezett esetleges változások és az intézményre vonatkozó fontosabb eseményekről is itt adunk hírt. Ez az összeállítás nem egyszeri olvasásra készült ismerettár: nem kell megtanulni, de tudni kell. Ha szükséges, ebből kiolvashatók a szabályok, ezért amíg a KKK hallgatója, hasznára válhat, őrizze meg! Budapest, szeptember hó Dr. Kolláth Katalin oktatási dékán-helyettes

2 Tartalom Munkarend 5 A Bolognai rendszer 8 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK 10 A KKK-n működő intézetek, ek, tanszéki osztályok 10 A kari központi irányítást és felügyeletet ellátó hivatali szervek 14 Néhány szó a tanulásról és a vizsgákról 15 Néhány tudnivaló a kreditrendszerű képzésről 17 Tárgyfelvételi ajánlások 18 Tájékoztató az elektronikus leckekönyv bevezetéséről 24 Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal, TOH 26 BGF Külkereskedelmi Kar Könyvtára 27 Testnevelés - mozgáskultúra 29 ALAPKÉPZÉSI SZAKOK (BA) 30 NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPSZAK 31 A. ÁLTALÁNOS ALAPOZÓ MODUL 42 A.1. Módszertani alapozó modul 42 A.2. Elméleti gazdaságtani alapozó modul 43 A.2.1 Kötelezően választható tantárgyak 44 A.3. Szabadon választható tantárgyak 45 B. ÜZLETI ALAPOZÓ MODUL 46 B.1. Egységes üzleti alapozó modul 46 B.3. Készségfejlesztő modul 49 B.3.1 Kötelezően választandó tantárgyak 50 C. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPSZAK 51 C.1. Alapszak közös modulja 51 D. ALAPSZAKON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ 56 D.1. Külgazdasági vállalkozás specializáció 56 D.1.1. Kötelezően választandó tantárgyak 57 D.2. Gazdaságdiplomácia specializáció 59 D.2.1. Kötelezően választandó tantárgyak 61 D.3. Nemzetközi üzleti kommunikáció specializáció 62 D.3.1. Kötelezően választandó tantárgyak 64 D.4. Szállítmányozás logisztika specializáció 64 D.4.1. Szabadon választható tantárgyak 67 KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPSZAK 68 A. ÁLTALÁNOS ALAPOZÓ MODUL 79 B. ÜZLETI ALAPOZÓ MODUL 79 C. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPSZAK 79 C.1. Alapszak közös modulja 79 C.2. Alapszak intézményi modulja 82 C.2.2. Kötelezően választandó tantárgyak 83 D. ALAPSZAKON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ 84 D.1. Kereskedelmi szakirány (csak a KVIK-n folyó specializáció) 84 D.2. Marketingkommunikáció specializáció 84 D.2.2. Kötelezően választandó specializációs tantárgyak 85 D.3. Minőségmedzsment specializáció 87 D.3.1. Kötelezően választandó specializációs tantárgyak 89 D.4. Marketingmenedzsment specializáció 90 KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPSZAK 94 A. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ALAPOZÓ MODUL 105

3 A.1. Elméleti modul 105 A.1.1. Kötelezően választandó tantárgyak 107 A.2. Módszertani alapozó modul 107 A.3. Kommunikációs készségfejlesztő tantárgyak 108 A. 4. Szakmai törzs modul 109 B. SPECIÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK 110 B.1. Humán kommunikációs ismeretek 110 B.2. Médiakommunikációs ismeretek 112 C. SZAKMAI TÖRZSMODUL 113 C.1. MA előtanulmányok 113 C.2.1. PR és szóvivői specializáció 116 C.2.2. Regionális kapcsolatok és pályázati kommunikátor specializáció 118 C.2.3. Multikulturális kommunikáció specializáció 120 D. Szabadon választható tantárgyak 123 NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAK 125 A. ALAPOZÓ MODUL 133 A.1. Társadalomtudományi alapismeretek 133 A.2. Készségfejlesztő, módszertani modul 135 B. SZAKMAI TÖRZSANYAG 137 B.1. Nemzetközi kapcsolatok modul 137 B.2. Európai Integrációs modul 141 C. SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK 144 MESTERKÉPZÉSI SZAKOK 146 MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK 147 A. Alapozó tárgyak 153 B. Szakmai törzstárgyak 154 C. Differenciált szakmai tárgyak 157 NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK 162 A.Alapozó törzstárgyak 169 B. Szakmai törzstárgyak 170 C. Szabadon választható tárgyak 174 D.1. Európai tanulmányok 176 D.2. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok 179 FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK 183 TITKÁRSÁGVEZETŐ 184 GAZDASÁGI IDEGEN NYELVŰ MENEDZSER 187 KÜLGAZDASÁGI ÜZLETKÖTŐ 189 NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ 190 REKLÁMSZERVEZŐ SZAKMENEDZSER 191 A.KÖZÖS MODULOK 194 B. KÖZÖS MODULOK 199 C.ELÁGAZÁSOK (MODULOK) 202 INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁTOR 205 IDEGENNYELVI KOMMUNIKÁTOR 207 A1. Egységes elméleti tananyagegység 213 A2. Kommunikáció, képességfejlesztő tananyagegység 215 A4. Közös szakmai alapozó tananyagegység 216 B1. Szóvivői, vezetői feladatok szakmai tananyagegység 218 C1. Médiaanyagok előkészítése tananyagegység 219 C2. PR és menedzsment tananyagegység 220 Rövidítések 221

4 M o d u l o k 222 Mellékletek az elektronikus leckekönyv bevezetésével kapcsolatos tájékoztatóhoz 225 Az oktatási egységek megnevezése és kódjele 227

5 Munkarend A Kar 2012/13-a tanév őszi félévére vonatkozó fontosabb oktatásszervezési időpontjai 2012/13-as tanév őszi félév Teljesítés helye Nappali (FSZ, alap, mester) Levelező (alap, mester) BGF NYTK nyelvvizsga BGF NYTK írásbeli: augusztus 24 szóbeli: augusztus 37 szeptember 4 írásbeli: január 4-5 szóbeli: január 3-18 Regisztrációs hét (I. évfolyam részére beiratkozás) Neptun, TOH augusztus augusztus 31 - szeptember 1 Regisztrációs hét (II. évfolyamtól bejelentkezés aktív/passzív Neptun szeptember 3-7-ig szeptember 1-8-ig félévre) Vizsgakurzusos vizsgák Központi tanévnyitó az első PSZK V. előadó évesek fogadalomtétele terem szeptember 7. 10:00 óra Szorgalmi időszak 15 hét KKK szeptember 3 december 15 szeptember 1 december 15 Tárgyfelvétel, illetve véglegesítése az újonnan felvettek hallgatóknak Neptun augusztus 21 szeptember 1 Első tanítási nap KKK szeptember 10 (páratlan hét) szeptember ig felvett, és GYES, GYED-en lévők tandíjmentességi kérelme TOH szeptember 10-ig Költségtérítési díj befizetése Neptun szeptember 21-ig Diplomaosztó ünnepség Erzsébet-ligeti Színház szeptember 15 Kurzushirdetés (tavaszi félévre) Tanszék, Neptun október 6-ig Őszi szünet KKK október nincs I. ZH hét KKK október Vizsgahirdetés Tanszék, Neptun november 5-10 (teremfoglalás 8:00 órától) Vizsgajelentkezés Neptun december 1, 16:00-tól december 1, 8:00-tól II. ZH hét KKK december Tárgyfelvétel 2012/13 tanév tavaszi félévre Neptun január 2, 16:00 - január 26, 16:00 Szakirányjelentkezés a KM levelező szakon (5. félév végén) Neptun - január 19 - január 25 Szakirányjelentkezés a MÉ szakon (3. félév végén) Neptun január Szakirány tantárgyainak felvétele a KM levelező és a MÉ szakon Neptun január 28 február 1 január 28 február 3 Témafoglaló leadás a júniusi záróvizsgához Modulo november 16-ig Záróvizsgára jelentkezés, szakdolgozat leadás januári TOH, Neptun december 3-ig záróvizsgára Marketing mesterképzés felvételi motivációs beszélgetés és szakmai ismeretek Mesteriroda december 17 január 14 között Vizsgaidőszak KKK december 17 január 26 Vizsgaidőszak végzős MA mesteres hallgatóknak Abszolutórium kiállítása iránti kérelem Előrehozott záróvizsga (csak a mesterképzésre jelentkezők részére 1 KKK december 10 - január 11 TOH TOH- Mesteriroda január 11-ig december 19 Záróvizsga időszak KKK január Kutatási koncepció leadása júniusi záróvizsgára Szakmai gyakorlathoz hallgatói javaslat (2012/13 tavaszi félévre) Szakmai gyakorlat szerződés leadása (2012/13 tavaszi félévre) Belső konzulens január 31 TOH január 21 január 25 TOH január 25 február 1 1 A mesterképzésre jelentkezésről szóló igazolást a záróvizsga jelentkezéssel együtt be kell nyújtani a TOH-n.

6 A Kar 2012/13-as tanév tavaszi félévére vonatkozó fontosabb oktatásszervezési időpontjai 2012/13-as tanév tavaszi félév Regisztrációs hét bejelentkezés aktív/passzív félévre, vizsgakurzusos vizsgák Teljesítés helye Neptun Nappali (Fsz, alap, mester) január 28 - február 2-ig Tárgyfelvétel véglegesítése Neptun január 26 16:00 óra Levelező (alap, mester) Szorgalmi időszak KKK február 4 - május 18 február 2 - május 18 Költségtérítési díj befizetése Neptun február 15-ig Tavaszi szünet KKK március nincs I. ZH hét KKK március 25 március 30 Témafoglaló leadása a januári záróvizsgához Modulo április 1 Erasmus szakmai gyakorlat pályázat 2013/14-es őszi félévre Diplomaosztó ünnepség Kurzushirdetés a 2013/14 tanév őszi félévére Vizsgahirdetés Nemzetközi Osztály Erzsébetligeti Színház Tanszék, Neptun Tanszék, Neptun április 8-23 március 9 v. 23 (tervezett) március 14 - ig április 8-án 8:00-tól - április 15, 16:00-ig Vizsgajelentkezés Neptun április 26, 10:00-tól április 29, 10:00-tól BGF NYTK Nyelvvizsga BGF NYTK írásbeli: május 3 4 szóbeli: május 6-27 Tantárgyfelvétel 2013/14 tanév őszi félévre Szakirányra jelentkezés (NG nappali és levelező, KM nappali) Szakmai gyakorlati helyre javaslat benyújtása (2013/14-es őszi félévre) Szakmai gyakorlati szerződés benyújtása (2013/14-es őszi félévre) Neptun június 7, 10:00 órától június 29-ig 16:00 óráig Neptun június 10 - július 5 Modulo június 3 - június 14 TOH június 17 - június 28 II. ZH hét KKK május Nemzetközi tanulmányok mesterképzés felvételi motivációs beszélgetés és szakmai ismeretek Kutatási koncepció leadása januári záróvizsgára Abszolutórium kiállítása iránti kérelem benyújtása Záróvizsgára jelentkezés, szakdolgozat leadása KKK május Belső konzulens TOH TOH, Neptun június 13-ig június 10-ig május 6-ig Záróvizsgák KKK június Vizsgaidőszak KKK május 20 - június 29 Vizsgaidőszak végzős hallgatóknak KKK május 13 - június 8

7 A Külkereskedelmi Kar (KKK) A BGF Külkereskedelmi Kar elsőrendű feladatának és alapvető célkitűzésének tekinti, hogy a nemzetközi gazdasági, üzleti élet, a nemzetközi vállalkozások, nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági, társadalmi élet külkapcsolatainak, minden területére elméletileg felkészült, de ugyanakkor alapvetően gyakorlat-orientált, két-három nyelvet magas szinten és szakmaspecifikusan beszélő szakembereket képezzen. Arra törekszik, hogy a végzett hallgatók, akár egyszemélyes külgazdasági vállalkozóként, akár multinacionális cégek munkatársaként felkészülten kezdhessék meg pályafutásukat. A képzések során szerzett ismeretek birtokában, a hallgatók képesek lesznek hazai és multinacionális profitorientált vállalatok üzleti kommunikációjának és nyilvánossági politikájának tervezésére, közigazgatási és kulturális intézmények tájékoztatási tevékenységének koordinálására, valamint civil szervezetek érdekképviseletére. Végzett hallgatóink a nemzetközi kapcsolat-építés és -szervezés, a nemzetközi intézményi és vállalati menedzsment, továbbá az európai integrációs folyamat alapos elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában alkalmasak a gazdasági, társadalmi, kulturális, önkormányzati és egyéb külkapcsolatok szervezésére, irányítására, valamint az ország Európai Uniós tagsága kormányzati, intézményi és vállalati szintű feladatainak ellátására. Magyarország külgazdasági orientációja és érzékenysége szükségessé teszi, hogy a Külkereskedelmi Kar hallgatói otthonosan mozogjanak a világgazdasági környezetben, és korszerű, színvonalas, naprakész ismereteket kapjanak a nemzetközi, gazdasági, a legszélesebben vett nemzetközi, szakdiplomáciai, továbbá az Európai Uniós tagsággal kapcsolatos kérdésekről. A Karon jelenleg négy szakon folyik alapképzés nappali és levelező munkarendben. A Nemzetközi gazdálkodás, valamint a Kereskedelem és marketing szakon hallgatóink közgazdász (BA) diplomát szerezhetnek, a Nemzetközi tanulmányok szakon nemzetközi kapcsolatok szakértői (BA) diplomát, míg a Kommunikáció és médiatudomány szakon végzett hallgatók kommunikátor (BA) diplomát kapnak. Az alapszakok tanterve általában A, B, C és D modulokból áll. Az A és B modulok a Nemzetközi gazdálkodás és a Kereskedelem és marketing szakon általános alapozó és üzleti alapozó ismereteket tartalmaznak. A C modul az alapszakra jellemző speciális szakmai tantárgyakból áll, míg a D modul a szakon belüli specializációkat tartalmazza. Egy-egy szakon általában három-négy specializáció közül választhatnak a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően. A Kommunikáció és médiatudomány szak esetében az A és B modulok társadalomtudományi alapozó ismereteket és a szakmai törzs modul tantárgyait tartalmazzák. A C modulban a mesterfokozatra felkészítő tantárgyak, valamint a specializációk szerepelnek. A Nemzetközi tanulmányok tantervének felépítése alapozó ismeretekre, készségfejlesztő módszertani modulra és a szakmai törzsanyag nemzetközi kapcsolatok, illetve európai integrációs modulra tagolt. A modulokon kívül 9 kreditértékben szabadon választandó tantárgyakkal egészül ki a tanterv. Mindegyik tantervben vannak kötelezően és szabadon választható tantárgyak, amelyek lehetőséget biztosítanak a hallgatóknak, hogy az érdeklődésüknek legmegfelelőbb, illetve a szakmai előmenetelüket leginkább elősegítő tantárgyakat válasszák. 7

8 A Karon két mesterképzési szakon is folytathatják tanulmányaikat az alapképzésben végzett hallgatók. A Marketing mesterképzési szak a végzettek számára lehetőséget ad a különböző üzleti és non-business szervezetekben, intézményekben és vállalkozásokban történő marketingtevékenység végzésére, irányítására. A Nemzetközi tanulmányok mesterképzésben végzettek pedig az alapképzésen megszerzett ismereteket tovább fejlesztve - olyan tudást szerezhetnek, amely alkalmassá teszi őket irányító funkciók betöltésére a nemzetközi elemzés, kutatás, média, oktatás, továbbá a nemzetközi kapcsolatok építésének legszélesebb gyakorlati szakterületein, a közigazgatásban és az üzleti életben egyaránt őszén indul először a képzés levelező munkarendben angol nyelven. A KKK képzési rendszere A Bolognai rendszer Mesterképzés Alapképzés Munkaerőpiac Felsőfokú szakképzés A fenti ábra mutatja képzéseink egymásra épülését az ún. bolognai rendszerben. A Bolognafolyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja, amely eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. 8

9 A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése; az alapvetően két fő cikluson (alapképzés [BA/BSc] és a mesterképzés [MA/MSc]) alapuló felsőfokú képzési rendszer; a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése, amely elősegíti a hallgatói mobilitást; a széleskörű oktatói, kutatói mobilitás elősegítése; az intézményekben a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, amely a képzések összevethetőségét segíti elő; az Európai Unióval kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás megköveteli a képzési szerkezet átalakítását oly módon, hogy az rugalmasan, az átjárást lehetővé téve illeszkedjék az európai és környező országok képzési szerkezeteihez. A magyar felsőoktatás eddigi kettős (főiskola és egyetem) képzési struktúráját 2006-tól felváltotta az úgynevezett lineáris képzés, mely egymásra épülő ciklusokból áll. Az első képzési ciklus az alapképzés, (A ciklus) 3-3,5 éves, (6-7 szemeszteres, kredites) képzés. A képzés végén a hallgató legalább egy, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő tartalmú és a ciklus szintjéhez illeszkedő szakképzettséget szerez. A 7 szemeszteres képzésben a hallgató egy félévben összefüggő, képzési helyen kívüli szakmai gyakorlaton vesznek részt. A képzés végén felsőoktatási alapfokozatot (Bachelor) lehet szerezni, mely tartalmaz valamilyen szakképzettséget is. A főiskolán az első képzési ciklus végére a hallgató olyan tudás birtokába jut, mely lehetővé teszi a munkaerőpiacra való kilépést, vagy választásától függően a második képzési ciklusra való jelentkezést. Intézményünkben lehetőség nyílik a magyar nyelvű tanulmányokkal párhuzamosan idegen nyelven (angol) is oklevelet szerezni az Avans Hogeschool International School, Breda holland, illetve a brit Anglia Ruskin University, Cambridge-el kötött együttműködés keretében. Erről részletesebb információ a kari honlapon valamint az alábbi linken érhető el: A második képzési ciklus a mesterképzés, (M ciklus) általában 2 éves (4 szemeszteres, 120 kredites) képzés. A képzés végén felsőoktatási mesterfokozatot (Master) lehet szerezni. Hallgatóink az alapképzés elvégzése után tovább folytathatják tanulmányaikat a Marketing MSc, valamint a Nemzetközi tanulmányok MA szakok valamelyikén, vagy külföldi partnerintézményeink mesterképzésén, amelyek megszervezésében a BGF, illetve a Kar közreműködik. Az Amiens-i Université de Picardie Jules Verne folytat francia nyelvű távoktatásos mesterképzést a KKK-n, míg az Anglia Ruskin University, Cambridge, UK MA in International Business képzését a BGF Felnőttképzési Központja szervezésében lehet elvégezni. Erről bővebb információ az alábbi linken található: A harmadik képzési ciklus a doktori képzés, amelyet intézményünk az Anglia Ruskin University-vel közösen folytat. Erről bővebb információ az alábbi linken található: 9

10 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A Budapesti Gazdasági Főiskoláról és a Külkereskedelmi Karról információkat talál az alábbi honlapokon: Budapesti Gazdasági Főiskola: Külkereskedelmi Kar: A Budapesti Gazdasági Főiskola székhelye 1149 Budapest, Buzogány u A Külkereskedelmi Kar székhelye 1165 Budapest, Diósy Lajos u Telefonszám: A KKK-n működő intézetek, ek, tanszéki osztályok BGF KÖZGAZDASÁGI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET Intézetvezető: SÁNDORNÉ DR. KRISZT ÉVA PhD főiskolai tanár Közgazdasági Mellék cím Szoba Dr. Szemlér Tamás PhD tanszékvezető /935 Szemler.Tamas@kkfk.bgf.hu D.II.06. Parócza Istvánné oktatásszervező /863 Parocza.Istvanne@kkfk.bgf.hu D.II.06 Parócza Annamária oktatásszervező /863 Parocza.Annamaria@kkfk.bgf.hu D.II.06 Közgazdasági i osztály Dr. Aszódi Ilona CSc osztályvezető /988 Aszodi.Ilona@kkfk.bgf.hu D.II.04. Parócza Istvánné oktatásszervező /863 Parocza.Istvanne@kkfk.bgf.hu D.II.06 Módszertani Módszertani i osztály Dr. Ilyésné dr. Molnár Emese PhD osztályvezető /981 ilyesne.dr.molnaremese@kkfk.bgf.hu D.II.16b Dobó-Kocsis Éva előadó /982 Dobo.KocsisEva@kkfk.bgf.hu D.II.16 Giczy Éva előadó /982 Giczy.Eva@kkfk.bgf.hu D.II.16 BGF KERESKEDELEM ÉS MARKETING INTÉZET Intézetvezető: DR. TOTTH GEDEON CSc főiskolai tanár Marketing Dr. habil Veres Zoltán CSc. tanszékvezető /851 Veres.Zoltan@kkfk.bgf.hu E.II.28 Szakonyi Zsuzsanna oktatásszervező /852 Szakonyi.Zsuzsanna@kkfk.bgf.hu E.II.28 10

11 BGF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetvezető: NYÁRÁDY GÁBORNÉ DR. PhD főiskolai tanár Alkalmazott kommunikáció Falkné Dr. Bánó Klára PhD tanszékvezető /868 E.II.29b Papacsek Györgyné oktatásszervező /869 E.II.29 Nemzetközi és Európa-tanulmányok Dr. Ferkelt Balázs PhD tanszékvezető /897 D.II.22b Molnárné Gyurik Éva oktatásszervező /804 D. II.22 Dr. Nyusztay László CSc tanszékvezető-helyettes /880 E.II.34b Társadalmi kommunikáció és média Dr. Surányi András DLA tanszékvezető /887 Suranyi. E.II.38b Hegyiné Hegedűs Gyöngyvér tanszéki előadó /888 E.II.38 BGF MENEDZSMENT ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZET Intézetvezető: DR HABIL HEIDRICH BALÁZS PhD egyetemi docens Vállalkozások és emberi erőforrások Vállalkozások és emberi erőforrások kihelyezett részlege Dr. habil Ternovszky Ferenc PhD tanszékvezető-helyettes /856 E.II.24a Molnár Anna előadó /857 E.II.24 BGF NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS INTÉZET Intézetvezető: DR. MAJOROS PÁL CSc főiskolai tanár Bodor Istvánné oktatásszervező /838 E.II.17 Világgazdaságtan és nemzetközi kereskedelem Dr. Majoros Pál CSc tanszékvezető /837 E.II.17 Bodor Istvánné oktatásszervező /838 E.II.17 Nemzetközi ügyletek logisztikája Gulyásné Dr. Csekő Katalin PhD tanszékvezető /845 E.II.18 11

12 Angol nyelvű képzés Lisányi Endréné dr. Beke Judit PhD képzésvezető /942 D.II.25c Szalontainé Kormos Ágnes előadó /940 D.II.25 Francia nyelvű képzés Dr. Törökné Dr. Szilágyi Katalin PhD képzésvezető /887 D.II.23 Dr. Rugasiné Szendrő Adrienne előadó /982 D.II.23 BGF PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL INTÉZET Intézetvezető: DR. HABIL VIGVÁRI ANDRÁS PhD egyetemi docens Pénzügy Pénzügy kihelyezett részleg Sajósiné dr. Kováts Magdolna tanszékvezető /882 E.II.39b Rébel Zsuzsanna előadó /883 E.II.37 BGF IDEGEN NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET Intézetvezető: KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES PhD főiskolai tanár Nemzetközi gazdálkodás szaknyelvi Dr. Válóczi Marianna PhD tanszékvezető /968 D.II.50b Fiedlerné Balog Éva oktatásszervező /969 D.II.50 Angol tanszéki osztály Tömöry Anna osztályvezető /923 D.II.11 Blazsovszky Béláné tanszéki munkatárs /918 D.II.15 Német tanszéki osztály Dr. Fodor Sándorné dr. PhD osztályvezető /946 D.II.35b Juhászné Bakos Mária tanszéki munkatárs /947 D.II.35 Neolatin tanszéki osztály Dr. Győri Anna PhD osztályvezető /973 D.II.50b Fiedlerné Balog Éva oktatásszervező /969 D.II.50 12

13 Keleti nyelvek, orosz és magyar, mint idegen nyelv tanszéki osztály Dr. Trombitás Endre osztályvezető /901 D.II.49b Sziráki Józsefné oktatásszervező /902 D.II.49 BGF ÜZLETI SZAKOKTATÓ ÉS PEDAGÓGIAI INTÉZET Intézetvezető: DR. H. FARKAS JULIANNA PhD főiskolai tanár Testnevelési Testnevelési kihelyezett részlege Umbrai Katalin testnevelő tanár /996 D.F.24 BGF MESTERKÉPZÉSI KÖZPONT MARKETING MESTERKÉPZÉS Szakvezető: Dr. habil Veres Zoltán CSc egyetemi tanár /809 K.II.08a Sólyom Viktória oktatásszervező /812 K.II.08 NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS Szakvezető: Dr. Nyusztay László CSc főiskolai tanár /995 K.II.08b Horváth Krisztina oktatásszervező K.II.08 BGF FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT Képzésvezető: Dr. Tátrai Anna főiskolai docens /936 E.II.16c Vida Zoltánné előadó /847 E.II.16b Ügyviteli szakügyintéző elágazások: Gazdasági idegen nyelvű menedzser (GIM), Titkárságvezető Dr. Tátrai Anna koordinátor /936 E.II.16c Kereskedelmi menedzser elágazások: Külgazdasági üzletkötő, Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, Reklámszervező szakmenedzser Gulyásné dr. Csekő Katalin PhD koordinátor /845 E.II.18 13

14 Kommunikátor elágazások: Idegen nyelvi kommunikátor, Intézményi kommunikátor Szabóné Nagy Judit koordinátor /891 E.II.33 Felsőfokú szakképzések nyelvi koordinátora Pozsár Katalin koordinátor /922 D.II.11 A kari központi irányítást és felügyeletet ellátó hivatali szervek A Külkereskedelmi Kar vezetői Dékán: Dr. Szemlér Tamás PhD egyetemi docens Oktatási dékán-helyettes: Dr. Kolláth Katalin PhD főiskolai tanár Szoba K.II.11 K.II.09 Tudományos és Nemzetközi dékán-helyettes: K.II.08 Dr. habil Veres Zoltán CSc egyetemi tanár Dékáni Hivatal vezetője: Dr. Trombitás Endre főiskolai docens Gazdasági igazgató: Balázs Éva K.II.15 K.II.3 Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője: Keresztes Györgyné K.F.18 14

15 Néhány szó a tanulásról és a vizsgákról A sikeres felvételi után minden "gólya" nagy várakozással tekint a főiskolai tanulmányok elé. Nyilvánvalóan mindenki olyan elhatározással lépi át a Főiskola küszöbét, hogy legjobb tudása szerint teljesíti a követelményeket. A főiskolán az oktatás előadásokból és gyakorlatokból (szemináriumokból) tevődik össze. Az előadás alapvetően különbözik a középiskolai óráktól. Az előadó a tananyag fő összefüggéseit magyarázza meg, a tudomány legújabb eredményeit közli. Az előadásokon tehát a kész tények közlése mellett szükségszerűen szerepelnek a változások lehetséges irányai, módozatai is. Előfordul, hogy egyes tárgyakból nincs tankönyv vagy jegyzet, ám ha van is jegyzet, akkor az oktató gyakran nem adja elő az abból megtanulható anyagot, csak utal rá és a rendelkezésre álló időt arra használja fel, hogy a hallgatók számára nehezen hozzáférhető ismereteket továbbítsa. Éppen az előzőek miatt nagy szerepe van a jegyzetelésnek. Ezt is meg kell tanulni azoknak, akik most lépnek be először a felsőoktatásba. Jól jegyzetelni nagyon nehéz, meg kell tanulni gyorsan kiszűrni a lényeget, a kapott információkat szelektálni kell, így hasznos, érdekes, s főleg használható jegyzeteket készíthet. A vizsgákon való felkészüléskor a legfontosabb vezérfonal az előadásokon készített jegyzet lesz. A saját jegyzet készítése megköveteli a rendszeres jelenlétet. Az előadásokat a szemináriumok egészítik ki. A szeminárium lényege, hogy a tárgyhoz nélkülözhetetlen gyakorlati feladatok megoldásán kívül a hallgatók tanulócsoportokban az anyag nehezebb, kevésbé érthető részeit a szemináriumvezetővel megbeszélhessék. A szemináriumok legfontosabb jelentősége a nyílt vita, amikor is a vélemények kicserélésére, egymás meggyőzésére a legjobb alkalom nyílik. A gyakorlatokra és a szemináriumokra kötelező a bejárás. Azokra alaposan fel kell készülni, mert csak így lehet aktívan részt venni közös munkában. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert az első éves hallgatók számára "furcsa", hogy nincs naponta számonkérés. A szabadság nagy, ám a felelősség is. A felsőbb évesektől gyakran hallani, hogy egy-egy előadást, szemináriumot "kihagynak". Ez tényleg előfordul, de ritkábban esik szó a sikertelenségről, a sok ismétlővizsgákról és az ezekkel járó hátrányokról. A kép teljességéhez ez is hozzátartozik. Külön felhívjuk a figyelmet a választott idegen nyelvek folyamatos tanulásának fontosságára. Köztudott, hogy a nyelvtudás csak akkor marad élő, ha folyamatosan gyakoroljuk. Ehhez segítséget nyújtanak az ÖTB (önálló tanulmányi blokk) keretében, költségtérítési díj ellenében felvehető idegen nyelvi órák, ahol a választott nyelvet tovább lehet tanulni, akkor, amikor erre már nincs lehetőség a tantervi órakeretben. Lehetőség van félévenként egy-egy idegen nyelvi kurzus felvételére is, költségtérítéses formában. Az oktatók a félév első foglakozásain tájékoztatják a hallgatókat a félévi követelményekről. Ez alkalommal adják meg a kötelező és az ajánlott szakirodalom jegyzékét is. A félév során több zárthelyi dolgozat kerül megírásra. Ezek időpontját ugyancsak a félév elején közlik. 15

16 A vizsgáknak külön jogszabályai vannak, amelyeket az intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata rögzít (lásd. honlapon) A szabályzatot saját érdekében mindenkinek alaposan át kell tanulmányoznia, és az esetleges változásokra is figyelemmel kell lenni. A vizsgaidőszak általában 5 hét. Időtartamát a munkarendben szabályozzuk. Minden felvett tantárgyból, amely vizsgaköteles, a szorgalmi időszakban fel kell iratkozni egy vizsgaalkalomra. Ha a vizsgaidőszakban nem sikerül egy adott tárgyból sikeres vizsgát tenni, akkor lehetőség van a beszámolási héten ismételt tárgyfelvétellel vizsgázni. A vizsgák előtt nagyon fontos, hogy tisztában legyen mindenki képességeivel, akaraterejével, szorgalmával, és ennek figyelembevételével készítse el tanulási tervét a szorgalmi és a vizsgaidőszakban is. Az egyes tantárgyak tanulására szánt idő meghatározásánál a hallgatónak figyelembe kell vennie, hogy az a tárgy mennyire tartozik az érdeklődési körébe, kedvvel tanulja-e, és mennyire ismerős számára az anyag, illetve mennyire nehéz az anyag. A nem megfelelő munka sajnos ismétlővizsgával jár együtt. Az első ismétlővizsga még ingyenes, de minden további vizsgáért ismétlővizsgadíjat kell fizetni. Az előzőekben leírtakkal nem elijeszteni akarjuk hallgatóinkat, de mindenképpen szükségesnek véljük felhívni figyelmüket arra, hogy a sikeres főiskolai évek előfeltétele a jó időbeosztás, a rendszeres munka. 16

17 Néhány tudnivaló a kreditrendszerű képzésről A 200/2000. számú kormányrendelet előírja a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer bevezetésének és az intézményi kreditrendszer egységes nyilvántartásának kötelezettségét. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán 2002/2003-as tanévtől kreditrendszerben folyik az oktatás. 1 kredit 30 munkaórát jelent, így például egy 210 kredites képzésben összesen 6300 munkaóra teljesítményre van szükség - 7 félév alatt - egy átlagos képességű hallgatónak átlagos körülmények között ahhoz, hogy az előírt kreditmennyiséget teljesítse. Egy-egy tantárgyhoz rendelt kredit az adott tananyag elsajátításához szükséges tanórai és az egyéni tanulási munkamennyiséget együttesen tartalmazza (=kreditallokáció), amely részben a tanórákon (szemináriumi foglalkozásokon, előadásokon) való részvétellel, részben otthoni tanulással teljesíthető. Az átlagos ütemű előrehaladáshoz 30 kredit teljesítése szükséges félévenként. Az átlagos ütemben haladó hallgató 7 aktív félév alatt teljesíti az abszolutóriumhoz szükséges 210 kreditet. Ahhoz, hogy a hallgató ezt a kreditértéket megszerezze, ennek megfelelő kreditértéket hordozó tanrendet kell összeállítania. Ehhez segítséget nyújt a mintatanterv, amely egy átlagos ütemben haladó hallgatónak a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSZ) megadott keretek között rögzíti a kötelező tárgyak struktúráját, a kötelezően választható tárgyakat, a szabadon választható tárgyakat, valamint az ezekhez rendelt krediteket (= kreditallokációt). A kreditértékek számításának szabályai a TVSZ-ben találhatók meg. A hallgató a szak tantervében szereplő, kötelező és kötelezően, illetve szabadon választható tantárgyakat más karon vagy intézményben is teljesítheti, és kérheti a Kreditátviteli Bizottságtól a tantárgy kreditjeinek az elismerését. Amennyiben az adott tárgy ismeretanyaga legalább 75%-ban megegyezik a tantervben szereplő tárgy ismeretanyagával, a Bizottság engedélyezi a kreditpont jóváírását. A jóváírásra kerülő kreditpont megegyezik a szak tantervében az adott tárgyhoz rendelt kreditpontok számával. Az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditek legfeljebb 1/3-a gyűjthető össze áthallgatások utáni vagy korábbi tanulmányok alapján történő kredit-elismeréssel. A hallgató egy félév alatt 30 kreditnél kevesebbet, de többet is teljesíthet (max. 44 kreditet). Kreditet kizárólag sikeres érdemjegyre lehet szerezni, melyet az intézmény az egységes tanulmányi rendszerében (Neptun) rögzít és tart nyilván. Kredit ugyanazon tantárgy kétszeri teljesítéséért nem adható. A hallgatók a kreditek gyűjtését (= kreditakkumulálás) a számítógépes hálózatban követhetik nyomon. 17

18 Tárgyfelvételi ajánlások Milyen tantárgyakat kell felvenni? A tantervi táblázat tartalmazza azokat a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakat, melyek teljesítését követően a hallgató megszerzi a szak befejezéséhez szükséges krediteket, azaz abszolvál (abszolutóriumot szerez). Tárgyat vagy kurzust kell-e felvenni? A tárgyat csak az adott félévben - a tárgyat gondozó tanszék által - meghirdetett kurzus formájában lehet felvenni. A kurzus lehet normál (kontakt óra), melyhez órarendi időpont, terem, oktató tartozik, és lehet vizsgakurzus, melyhez órarendi időpont nincs rendelve, illetve lehet speciális kurzus, melyhez tömbösített órarendi időpont tartozik. Első tárgyfelvétel csak kontakt órai kurzus lehet! Mi a különbség a fenti kurzusok között? A normál kurzus az első tárgyfelvételhez, a vizsgakurzus (KK_VK1) a második, harmadik tárgyfelvételhez, míg a KK_VK2 a negyedik és az ötödik tárgyfelvételhez kerül meghirdetésre. Speciális kurzust a tanszékek a normál gyakorlati óra pótlására hirdetnek, mely lehetővé teszi rövidített, tömbösített órákon való részvétel után a tárgy teljesítéséhez szükséges képességek megszerzését azoknak a hallgatóknak, akiknek az első tárgyfelvételkor az nem sikerült, mivel nem teljesítették az aláíráshoz szükséges feltételeket, azaz aláírás megtagadva bejegyzést kaptak. Hány kurzust kell felvenni egy tárgyból? A tantervi táblázatban minden tantárgynak egy kódja van. A tárgy óraszáma alatt viszont az értékek mutatják, hogy a tárgyhoz csak előadást, vagy előadást + szemináriumot, vagy csak szemináriumot kell felvenni az első tárgyfelvételkor. Pl: 2+0; 2+2;0+2 Melyik félévben kell felvenni a tantárgyat? A tantervi táblázatban a tantárgyak felvételének ajánlott féléve jelzi az adott tárgy kontakt (normál) kurzusban való meghirdetésének félévét. Tanácsos az első tárgyfelvételt a megadott félévben felvenni, mert az adott tantárgy keresztfélévben történő meghirdetése nem garantált. Továbbá azt is tanácsos megnézni, hogy az adott tárgy nem előtanulmányi követelménye-e egy később felveendő tárgynak, mert ha nem sikerül időben teljesíteni az előtanulmányi követelményt, a ráépülő tantárgyat nem lehet felvenni és ezáltal tolódhatnak a tanulmányok. Melyik kurzust kell felvenni? Az első tárgyfelvétel csak kontaktórában történhet! A kollokviummal (vizsgával) záródó tantárgyaknál az első tárgyfelvételkor három vizsgára van lehetőség, ezért ha szükséges, érdemes azokat kihasználni. Melyik félévben kell felvenni a vizsgakurzust? Amennyiben nem sikerül a tárgy teljesítése (abszolválása) az első tárgyfelvételkor, érdemes azt a következő félévben vizsgakurzusként felvenni. A vizsgakurzushoz a tanszékek már a 18

19 következő félév elején, a regisztrációs hétre hirdethetnek vizsgaalkalmat. Teljesítés esetén ez már az adott félév kreditértékét gyarapítja. Hány vizsga lehetőség van a vizsgakurzusok felvételénél? A második tárgyfelvételnél (KK_VK1) két vizsgát tehet a hallgató, a harmadik tárgyfelvételnél csak egyszer vizsgázhat, ezt követően az intézményből elbocsátásra kell hogy kerüljön. Vizsgajelentkezés? A szorgalmi időszak végén minden felvett tárgyból, amelyből vizsgahirdetés van, a hallgató köteles feljelentkezni. Amennyiben az időpont valamely okból nem megfelelő, 36 órán belül le lehet jelentkezni, de ekkor másik időpontra fel kell jelentkezni. Amennyiben már nem lehet lejelentkezni az időpontról, és a hallgató mégsem jelenik meg a vizsgán, különeljárási díjfizetési kötelezettsége keletkezik. Milyen következménye lehet annak, ha egy tárgyat a harmadik tárgyfelvételkor sem sikerül teljesíteni? Amennyiben egy adott tárgyat a harmadik tárgyfelvétel félévében sem tudja a hallgató teljesíteni, az intézményből elbocsátásra kerül. Mikor kell ismétlővizsga-díjat fizetni? A TVSZ (továbbiakban) szabályzat szerint kizárólag az első ismétlővizsga ingyenes, a többi vizsgáért függetlenül a félévtől már ismétlővizsga díjat kell fizetni. Az IV-díjat a Neptunban előre kell fizetni ahhoz, hogy a hallgató a vizsgára fel tudjon jelentkezni. Ezért érdemes már a félév elején befizetni, hogy a vizsgajelentkezésnek ez már ne legyen akadálya. Mi a teendő, ha nincs hirdetve vizsgakurzus? Amennyiben ismételt tárgyfelvételre van szüksége a hallgatónak és a tárgyfelvételi időszakban nincs hirdetve vizsgakurzus, a tárgyat gondozó tanszékhez kell fordulni a vizsgakurzus meghirdetésének igényével. Mikor lehet kurzusokra jelentkezni? Az újonnan felvételre került hallgatóknak augusztus végétől lehet felvenni a kurzusokat először. A további félévekben a szorgalmi időszak utolsó hetében már jelentkezni kell a következő félévi kurzusokra. Meddig tart a kurzusjelentkezés? A következő félévi kurzusokra a vizsgaidőszak végéig van lehetőség jelentkezni (kb. 3 hét), majd a tárgyfelvétel véglegesítéséhez a regisztrációs hét és a szorgalmi időszak első hete áll rendelkezésre. Hány tárgy felvétele ajánlott? A tantervi táblázatból először ki kell választani azokat a kötelező tantárgyakat, amelyeknek felvétele az adott félévben ajánlott. Érdemes ezek kreditértékét összeadni és mérlegelni, hogy 19

20 a kötelező tárgyakon felül melyik kötelezően választott vagy szabadon választott tárgy illeszkedik még az órarendbe. Mennyi az ideálisan felvett kredit? A 7 féléves nappali alapképzésen a 30 kredit teljesítése az ideális félévenként. Amennyiben azonban a felvett tárgyak kreditértéke pontosan 30, de nem minden tárgyat sikerül teljesíteni, akkor kevesebb kredit megszerzésével az ösztöndíj átlag is alacsonyabb lehet. Ha két egymást követő félévben (egy tanévben) az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgató nem teljesít legalább 30 kreditet, elveszti az ÁT/ÁÖ státuszát. Lehet-e kötelezően, vagy szabadon választott tárgyat elhagyni? A már felvett tantárgyak elhagyását, azaz nem teljesítését a TVSZ szabályozza. Fontos, hogy a hallgató a kötelezően, vagy szabadon választott tárgyakat megfontoltan vegye fel, mert azokat az abszolutóriumig teljesíteni kell. Fel lehet-e venni olyan kurzusokat, amelyek egymással ütköznek? A szabályzat az előadásokon való részvételt nem, míg a szemináriumokon/gyakorlatokon való részvételt előírja. Tehát nem az a kérdés, hogy fel lehet-e venni, hanem az, hogy fel lehet-e készülni a vizsgára, ha két egymással ütköző kurzus esetében dönteni kell, melyikre járjon be a hallgató. Tehát igyekezni kell, hogy óraütközés nélkül állítsuk össze a tantervet! Milyen hátrányokkal jár, ha csak minimális kreditet sikerül teljesíteni? Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgató teljesítménye után tanulmányi ösztöndíjra jogosult, azonban, ha alul teljesít, akkor ez a támogatás elmarad. A költségtérítéses hallgatók teljesítményét is az optimális idő, azaz a 7 félév alatti befejezés ösztönzi a kreditek teljesítésére. Két lezárt félév után a kiírt köztársasági ösztöndíjra csak a legjobban teljesítő hallgatóknak van lehetőségük pályázni. Mennyi kreditet lehet egy félévben teljesíteni? A tárgyak egy félévben történő felvételét a szabályzat 40 kredit értékű tárgyban jelöli meg. Ezen felül +4 kredit felvételét a Tanulmányi Bizottság engedélyez a hallgatóknak. Így összességében a Neptunban félévenként 44 kredit vehető fel maximálisan. Mennyi kreditet lehet felvenni a képzés teljes időszakában? A felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a képzés teljesítéséhez szükséges kreditek 10 %- át meghaladó többlettanulmányokat végezzen a hallgató. Az NG, és a KM szakokon 210 kreditet meghaladóan +21 kredit teljesíthető, míg az NT, és a MÉ szakon 180 kreditet meghaladóan +18 kredit teljesíthető külön térítés nélkül. A 10 %-ot meghaladó többlettanulmányok után kreditenként 5.000,- Ft befizetése szükséges. Amennyiben a kredittúllépés Erasmus ösztöndíjjal külföldön tanultak elismerése miatt van, a többlet kreditekért a hallgatónak nem kell térítést fizetnie. Lehet-e más képzés tárgyait felvenni? Kizárólag a Tanulmányi Bizottság engedélyével lehet más képzés tárgyait felvenni, különeljárási díj befizetése mellett. Ez lehet a maximális kredit keret felett is. A magyar nyelvű tárgyak esetében 5000,- Ft/kredit, idegen nyelvű tárgyak esetében 9000,- Ft/kredit díjat kell fizetni. 20