Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban

Átírás

1 a Magyarországgal határos régiókban Szlovákia Zsolna megye Eperjes megye Trencsén megye Nagyszom bat megye Pozsony megye Nyitra megye Besztercebánya megye Kassa megye - a Szlovák Köztársaságban elemzett terület Magyarország 1

2 TARTALOM MUNKAERŐ-PIACI FELMÉRÉS ÉS ELEMZÉS A MAGYARORSZÁGGAL HATÁROS RÉGIÓKBAN BEVEZETŐ RÉGIÓFEJLESZTÉS ELEMZÉSE Pozsony megye Földrajzi jellemzés Demográfia Gazdasági potenciál Műszaki infrastruktúra Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények A régiófejlesztés SWOT elemzése Nagyszombat megye Földrajzi jellemzés Demográfia Gazdasági potenciál Műszaki infrastruktúra Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények A régiófejlesztés SWOT elemzése Nyitra megye Földrajzi jellemzés Demográfia Gazdasági potenciál Műszaki infrastruktúra Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények A régiófejlesztés SWOT elemzése Besztercebánya megye Földrajzi jellemzés Demográfia Gazdasági potenciál Műszaki infrastruktúra Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények A régiófejlesztés SWOT elemzése Kassa megye Földrajzi jellemzés Demográfia Gazdasági potenciál Műszaki infrastruktúra Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények A régiófejlesztés SWOT elemzése A MUNKAERŐPIAC ELEMZÉSE AZ EGYES RÉGIÓKBAN Pozsony megye Foglalkoztatás

3 3.1.2 Szabad munkahelyek A munkanélküliség állása és alakulása Álláskeresők Munkaerő-piaci politika Nagyszombat megye Foglalkoztatás Szabad munkahelyek A munkanélküliség állása és alakulása Álláskeresők Munkaerő-piaci politika Nyitra megye Foglalkoztatás Szabad munkahelyek A munkanélküliség állása és alakulása Álláskeresők Munkaerő-piaci politika Besztercebánya megye Foglalkoztatás Szabad munkahelyek A munkanélküliség állása és alakulása Álláskeresők Munkaerő-piaci politika Kassa megye Foglalkoztatás Szabad munkahelyek A munkanélküliség állása és alakulása Álláskeresők Munkaerő-piaci politika A MUNKANÉLKÜLIEK SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE A RÉGIÓKBAN Felmérés a munkanélküli személyek számára Összefoglaló és következtetések AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK ÉS MAGÁNTÁRSASÁGOK MUNKAERŐ-PIACI HOZZÁÁLLÁSÁNAK ÉS ÉRDEKLŐDÉSÉNEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE 5.1 Kérdések és a felmérés menete Összefoglaló és következtetések A POTENCIÁLIS VERSENY ELEMZÉSE AZ ÁLLÁSPORTÁOK TERÉN EGY ÚJ INFORMÁCIÓS PORTÁL POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE AZ ON-LINE MUNKAERŐ-PIACON

4 1. BEVEZETŐ Szlovákia földrajzi jellemzése Földrajzi elhelyezkedés Szlovákia Európa szívében fekszik, és az egyik alapvető jellemzője, hogy egy tengerparttal nem rendelkező szárazföldi ország. Gazdasági jelentőségét a múltban kihangsúlyozta, hogy keresztülhaladtak rajta a fő közlekedési útvonalak északról dél és keletről nyugat felé. A Baltit az Adriai-tengerrel, a Fekete-tengert az Északitengerrel összekötő kereskedelmi utak találkoztak itt. Jelenleg Szlovákia öt állammal határos: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Ukrajna. A határszakaszok teljes hossza km, és ebből Magyarországgal 668,6 km, Lengyelországgal 547,1 km, Csehországgal 251,8 km, Ausztriával 106,0 km és Ukrajnával 98,5 km hosszú a határszakasz. A terület alakját tekintve hosszúkás nyugat - kelet irányban. Szlovákia teljes határhossza km. Szlovákia északi határát magas hegység alkotja - a Kárpát ív egy része, a déli határvonalat folyók alkotják, amelyek közül a legjelentősebb folyó a Duna. Ezek a természetes akadályok egyúttal védelmi funkciót is betöltenek. Ezek a határhossz kb. 75 %-át teszik ki. Szlovákia kis területére alapvetően a nagy szintkülönbség jellemző - a Magas-Tátra legmagasabb pontjától (Gerlahfalvi-csúcs t.sz.f.m.) a legalacsonyabb pontig a Kelet-Szlovákiai Alföldön a Bodrog folyó völgyében (94 t.sz.f.m.). Szlovákia az északi mérsékelt éghajlati zónában helyezkedik el, ahol rendszeresen váltakozik a négy évszak, amelyre időszakosan kihatással vannak a kontinentális és óceáni éghajlatok, amelyek felváltva hoznak nyáron száraz és forró időjárást és télen pedig fagyokat. Az évi átlaghőmérséklet 5,5 C és 10 C között van. Vízrajz A szlovák területén halad át a Fekete- és a Balti-tenger vízválasztó vonala. A Németországban eredő legnagyobb közép-európai folyó - a Duna Ausztriából folyik ide, és összeköti Szlovákiát a Fekete-tengerrel. A leghosszabb szlovákiai folyó a Vág km hosszú. Szlovákiáról ismert, hogy számos hegyi tóval rendelkezik, amelyek túlnyomó részt a Tátrában találhatók, valamint sok művileg kialakított víztározóval is, amelyeket a szlovák folyókon építettek meg (ezek száma 19). A víztározók nemcsak gazdasági, hanem üdülési és árvízvédelmi jelentőséggel is rendelkeznek. A Kárpátok hegységrendszerére jellemző az a tény, hogy Szlovákia rendkívül gazdag minőségi ásványvízforrásokban és termálvizekben. Nemzeti parkok és természetvédelmi területek Tátrai Nemzeti Park Pieninek Nemzeti Park Alacsony-Tátra Nemzeti Park Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Szlovák-karszt Nemzeti Park 4

5 Kis-Fátra Nemzeti Park Nagy-Fátra Nemzeti Park Murányi-fennsík Nemzeti Park Polonina Nemzeti Park A nemzeti parkok összterülete ha (Szlovákia területének 6,5 %-át teszik ki). Az ország területének további viszonylag nagy területe védett különböző természetvédelmi szinteken. Ásványi nyersanyagok Legnagyobb készletekkel a kerámiai nyersanyagok és mészkövek, valamint a kősó terén rendelkezik. Szlovákiában barnaszenet bányásznak, és kisebb kőolaj- illetve földgázlelőhelyek is találhatók itt. A nemfémes nyersanyag-készleteket tekintve Szlovákia előkelő helyen áll a világon (magnezit, halloizit, limnokvarcit, bentonit, kősó, azbeszt, zsírkő). Szlovákia gazdag készletekkel rendelkezik a cementgyártásban, illetve a kohóiparban felhasználható mészkő esetében. Közigazgatási egységek 1996-ban a közigazgatás Szlovákiában áthelyezésre került a központi kormányról 8 helyi regionális kormányzati egységre, amelyek a helyi szinten tovább osztódnak 79 járásra. A közigazgatástól megkülönböztetjük az önkormányzatot a megyék szintjén - felsőbb területi egységek - önkormányzati megyék, amelyek területe megegyezik a megyékével, illetve az önkormányzatot községek (városok) szintjén. Fontos és jelentős városok: Pozsony (Bratislava) (lakosok száma: ) Kassa (Košice) (lakosok száma: ) Besztercebánya (Banská Bystrica) (lakosok száma: ) Nyitra (Nitra) (lakosok száma: ) Eperjes (Prešov) (lakosok száma: ) Zsolna (Žilina) (lakosok száma: ) Nagyszombat (Trnava) (lakosok száma: ) Demográfia A lakosság száma vel Szlovák Köztársaság Az átlag népsűrűség 108 lakos/km². A lakosság száma vel az egyes megyékben Pozsony megye Nagyszombat megye

6 Trencsén megye Nyitra megye Zsolna megye Besztercebánya megye Eperjes megye Kassa megye Gazdasági potenciál Szlovákiában, amely Európa szívében fekszik, egymást keresztezik a nyugatról keletre és északról délre vezető utak. Elhelyezkedése kiváló közlekedési csatlakozásokat biztosít számára a szomszédos európai uniós országokhoz, és egyúttal üzleti alapját is képezi a szomszédos Ukrajnára és Kelet- és Délkelet-Európa további országaira kifejtett hatásnak. Történelmi szempontból Szlovákia nagyon jó és hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Csehországgal, Lengyelországgal, de Ausztriával és Magyarországgal is. Jelenleg építeni igyekszik az Oroszországgal, Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával és a volt Jugoszlávia államaival folytatott üzletek hagyományaira. Szlovákia, amely a 2. világháború előtt Csehszlovákia keretén belül jobbára agrár állam volt, a múlt század 2. felében mint ipari ország indult fejlődésnek. Olyan ipartermelési ágazatok fejlődtek mint a petrokémia, elektrotechnikai ipar és ruhaipar, nehézipar, konkrétan a kohóipar, beleértve a nemvasfémek kohászatát, a gépipar és nehéz vegyipar. A 2004-ben bekövetkezett EU-ba történő belépést követően Szlovákia kész kiaknázni földrajzi elhelyezkedését, ipari és szociális potenciálját, amely hídként kötné össze azt az egységes európai piaccal, valamint tovább fejleszteni a kereskedelmet Európai keleti és déli részében. A vonzó természeti adottságok nagyon jó előfeltételeket teremtenek az idegenforgalom fejlesztésére. Ipar Tekintettel annak történelmi fejlődésére, természetes és szociális feltételeire, Szlovákia nagy potenciállal rendelkezik az alábbi ágazatokban: gépjárműipar elektronika gépipar vegyészeti gépipar információs technológiák fafeldolgozás szolgáltatások idegenforgalom Export import Az EU-ba történő belépést követően megnőtt Szlovákia exportjának volumene pontosan az Európai Unió országaiba. Elsősorban olyan ágazatokról van szó mint a gépipar, vegyipar, gyógyszeripar, gumiipar és kohóipar. Az exportot megnövelte a fejlődő gépjárműipar, amely kedvező beruházási feltételekre lelt Szlovákiában. Az ipari fejlődéssel és a külföldi vállalatok befektetéseivel nő az import hányada is. 10

7 Ebből nagy részt a gépek, elektromos berendezések, valamint a gépipar alvállalkozói elemeinek és a fogyasztói cikkek importja tesz ki. Külföldi közvetlen befektetések Szlovákia gazdaságának fejlődése a külföldi közvetlen befektetések (KKB) egészséges megnövekedéséhez is vezetett, amelyek 2007-ben elérték ,5 millió értéket. Külföldi befektetők Számos jelentős európai és multinacionális társaság kihasználta a Szlovákia nyújtotta kedvező feltételeket és a lehetőségeket, amelyeket az ország kínál az üzleti platform létrehozásához Közép- és Kelet-Európában, valamint az EU országokban. A legjelentősebb külföldi befektetők közé tartoznak Szlovákiában: Henkel, Lenovo, SOITRON, KNAUF Insulation, Kössler GmbH, Heineken, SONY Slovakia, Whirlpool, Gabor, Volkswagen, Peugeot, KIA Hyundai, IBM, DELL, Johnson Controls, SAMSUNG Electronics, Coca-Cola, Whirlpool, Swedwood, Henkel, Siemens, Heineken és számos más. Műszaki infrastruktúra Közlekedés Légi közlekedés A szolgálati és szállítási célból történő repülőutak lebonyolításához 6 nemzetközi repülőtér áll rendelkezésre: Pozsonyi (Bratislava) M. R. Štefánik repülőtér, repülőtér Kassán (Košice), Poprádon (Poprad), Szliácson (Sliač), repülőtér Pöstyénben (Piešťany) és Zsolnán (Žilina). A pozsonyi M. R. Štefánik repülőtér a Szlovák Köztársaság fő repülőtere. A Szlovák Köztársaság második legjelentősebb repülőtere a kassai repülőtér. A repülőtér előnyei annak excentrikus elhelyezkedéséből adódnak Szlovákia területén belül, a Pozsonnyal való autópálya-összeköttetés hiányából, valamint a környező repülőterek (Poprád, Ungvár) gyenge versenyképességéből. A szliácsi repülőtér közepes nagyságú repülőgépek által biztosított járatokat szolgál ki. A pöstyéni repülőtér teljesítményei szempontjából közvetlen módon függ a pöstyéni gyógyfürdő-üdülés iránt érdeklődő külföldiek számától. A poprádi repülőtér túlnyomó mértékben a turista szezont szolgálja ki, és főként a téli szezonban használják a hétvégi napokon. Mivel a szlovákiai repülőterek nincsenek teljes mértékben kihasználva, az utasok egy része igénybe veszi a szomszédos országok nemzetközi reptereit is, mint például Bécs, Budapest, Prága és Varsó. Vasúthálózat Szlovákiában a vasúti közlekedés km teljes hosszal rendelkező vasúthálózaton kerül lebonyolításra. Ezek a vasútvonalak zömmel részét képezik a nemzetközi folyosóknak, és paramétereiket tekintve megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. 10

8 Szlovákia vasúthálózatának gerincét az ún. Pozsony - Zsolna, Zsolna - Kassa és Pozsony - Zólyom - Kassa háromszög alkotja. A következő vasútvonalak tartoznak az európai vasútvonalak közé: A C-E40, C-E52, C-E61 a C-E63 - teljes hossza 837 km. A 74,6 km/1 000 km 2 vasúthálózati sűrűség megelőz olyan országokat mint például Ausztria, Svájc vagy Franciaország. A Szlovák Köztársaság vasúthálózata csatlakozik a határátkelőhelyekhez is, amelyek száma a következő: Ukrajna 2, Magyarország 7, Ausztria 1, Lengyelország 3, Csehország 7, amelyeken áthaladnak a Szlovákiát Északnyugat-Európával, a Balkánnal, a Balti országokkal és Görögországgal összekötő nemzetközi folyosók. Úthálózat Jelenleg Szlovákiában minőségi, 370 km hosszú autópálya-hálózat áll rendelkezésre, amely egyúttal részét képezi a fő európai közlekedési folyosóknak: IV. számú folyosó: Berlin Prága Pozsony Budapest Isztambul Va sz. folyosó: Pozsony Zsolna Kassa Ukrajna VI. számú folyosó: Gdansk Katowice Zsolna A jövőben további autópálya-szakaszok megépítését tervezik, ami által a teljes autópálya-hálózat hossza eléri majd a 659 km-t. A transzeurópai közlekedési hálózat legjelentősebb csatlakozása, amely áthalad Szlovákia területén, az észak-déli Gdansk Katowice Zsolna Pozsony közlekedési útvonal elágazással Bécs és Budapest felé. Jelenleg személy- és áruszállításra I. osztályú utak használhatók, amelyek csakúgy mint az autópályák részét képezik a nemzetközi közlekedési folyosóknak. Hajóforgalom Belföldi vízi közlekedés jelenleg a Duna, Vág, Morva és Bodrog folyók vízi útjain történik, amelyek összhossza 256 km. A Duna folyó, amely az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő hálózat része, a VII. európai közlekedési folyosót alkotja, és azon a Szlovák Köztársaság három közforgalmú kikötője került kiépítésre. A Pozsonyi Kikötő (Pozsony megye) a nemzetközi dunai vízfolyáson ömlesztett és darabáru (szén, vasérc, trágyák, mezőgazdasági termékek, stb.) átrakását biztosítja, valamint folyékony áruátrakási szolgáltatásokat is kínál. A Révkomáromi (Komárno) Kikötő (Nyitra megye) a vízi, vasúti és úthálózat előnyös összekapcsolását jelképezi; technológiai felszereltségével és földrajzi elhelyezkedésével főként ömlesztett szubsztrátumok átrakására predesztinált, főként ami a mezőgazdasági termékeket illeti. A Párkányi (Štúrovo) Kikötő (Nyitra megye) jelenleg nemzetközi közforgalmú kikötő jelleggel bír a vízi személy- és teherszállítás terén. A hajóforgalom Szlovákiában a következő folyosókon is lehetséges: IV. sz. folyosó Berlin/Nürnberg Prága Budapest Konstanca (Thessaloniki) Isztambul V. sz. folyosó A ág Pozsony Zsolna Kassa Ungvár 10

9 VI. sz. folyosó Gdansk Varsó Katowice Zsolna SWOT elemzés Erősségek: a makrogazdasági környezet stabilizálása, a külföldi befektetések beáramlásának megnövekedése a környező országokkal összevethető szintre, az adóterhek csökkentése, az EU részesedésének növekedése a szlovák exportból, alacsony munkaerő-költségek, rendelkezésre álló ipari infrastruktúra, a kutatás és fejlesztés terén meglévő potenciál, a minőségi szabványok gyors átültetése a nagy vállalatok szektorába, vállalkozás-fejlesztési potenciál a harmadik szektorban az egész világra jellemző ipari termelés csökkenése következtében, rendelkezésre álló potenciál technológiai parkok és ipari zónák kiépítésére a Szlovák Köztársaság valamennyi régiójában, az anyagi termelés magas hányada és a kézművesipar gazdag hagyománya, előfeltételek tevékenységek fejlesztésére az információs technológiák terén, szakképzett munkaerő és magas színvonalú műszaki képzettség, jogszabályok harmonizálása az EU-val, a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése a nyugat - kelet, észak - dél közlekedési összeköttetésében, meglévő repülőtérhálózat a Szlovák Köztársaság területén, rendkívül alkalmas éghajlati és talajviszonyok zöldség, gyümölcs és ipari növények termesztésére, kulturális és természeti potenciál az idegenforgalom és gyógyüdülés fejlesztésére. Gyengeségek: magas munkanélküliség, a folyó fizetési mérleg magas hiánya, a hozzáadott érték alacsony aránya az output oldalon, a tőkepiac nem megfelelő fejlettsége, az ipar és a vállalati szektor nem befejezett szerkezeti átalakítása, a szociális különbségek növekedése a társadalomban és középréteg nagyon lassú kialakulása, a termelés magas energia-, nyersanyag- és behozatali igénye, a hazai nyersanyagok nem elégséges kihasználása, a meglévő gyártási kapacitások nem elégséges kihasználása, elavult technológiai bázis, regionális diszparitás a szakképzett és rugalmas munkaerő képviselete terén, magas pénzügyi leterheltség és a vállalkozás-fejlesztést korlátozó adminisztratív akadályok, a befektetési tőke alacsony mértéke, főként a KKV terén, a tartós munkanélküliek magas aránya és jelentős regionális különbségek, nem megfelelő fejlettségű integrált közlekedési rendszer (IKR), a kutatás és fejlesztés nem megfelelő összekapcsolása a termeléssel és nem megfelelő vállalkozási infrastruktúra a technológia transzfer szempontjából. 10

10 Lehetőségek: árstabilitás és az EUR egységes európai pénznem elfogadása, az adórendszer reformja, a kivitelre szánt termelés hozzáadott értékének növelése, a járulékterhek csökkentése a vállalkozások számára, szoros kapcsolat az EU piacokkal, a külföldi befektetések beáramlásának növelése, információs technológiák fejlődése az iparban és szolgáltatásokban, a pénzügyi és tőkepiac konszolidációja és további fejlődése, szolgáltatások fejlesztése az ipari ágazatban, az idegenforgalom támogatására irányuló szolgáltatások fejlesztése, a vállalkozásokat sújtó adminisztratív akadályok eltávolítása, a KKV jobb hozzáférési lehetősége a pénzügyi forrásokhoz, az ipari zónák fejlesztése hazai és külföldi tőke felhasználásával, tudományos, kutatási és termelési kapacitások bevonása az innovációs tevékenységbe, a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése, a Szlovák Köztársaság területén áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók, integrálódás az EU közlekedési struktúráiba, a biogazdálkodás fejlesztése és az ipari termelés környezetbarátabbá tétele. Kockázatok: a szlovák termelők versenyképességének nem elégséges növekedése, az államháztartási rendszer nem megfelelő reformja, a korrupció elleni harc nem elégséges hatékonysága, a munkaerőpiac minőségének nem elégséges javítása, brain-drain, nem elegendő beruházási tőke és saját források, a gyártóberendezések és technológiák lassú modernizálása, növekvő gazdasági verseny a világpiacokon, a stratégiai nyersanyagok behozatalától való függőség, a gyártóberendezések megújításának és a technológiák átadásának lassú tempója, a kutatás és fejlesztés alacsony szintű támogatottsága a vállalkozói szektorban az EU standarddal összevetve, a világ gazdasági ciklusaira való rendkívüli érzékenység, a KKV támogatás nem megfelelő és nem teljes körű intézményi rendszere, a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése, alacsony szintű bűnüldözés, az inputok magas ára, beleértve a szabályozott árakat is. 10

11 2. Régiófejlesztés elemzése 2.1 Pozsony megye (Bratislavský kraj) Területi szempontból Pozsony megye a legkisebb, gazdasági szempontból viszont a Szlovák Köztársaság legnagyobb teljesítménnyel rendelkező térsége. Nemcsak ipari szempontból fejlett, hanem nagy teret kínál a foglalkoztatás terén is a szolgáltatásokban, kiépített széles körű iskolarendszerrel rendelkezik valamennyi szinten, egészségügyi ellátási rendszerrel, valamint kulturális és szociális létesítményekkel is. Számos természeti és történelmi érdekességgel szolgál, amelyek teret biztosítanak az idegenforgalom fejlesztésére. Pozsony megyére nemcsak a magas népsűrűség jellemző, hanem a fejlett közlekedési hálózat valamennyi rendelkezésre álló formája is. Sikeresen fejleszti együttműködését és kapcsolatait számos külföldi partnerrel, és igyekszik alkalmazni az európai alapokat, és segít más alanyoknak is azok lehívásában. Pozsony megye sok mindent kínál és igazgat, számos dologban hoz döntést és tevékenykedik Földrajzi jellemzés Pozsony megye terület 2 053,2 km 2,és a Szlovák Köztársaság legkisebb megyéje 4,2 %-os részesedéssel a Szlovák Köztársaság teljes területéből. A SzK délnyugati részében terül el, és határos Ausztriával és Magyarországgal. Északon, keleten és délkeleten Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legnyugatibb pontja a nyugati osztrák határon Magyarfalu (Záhorská Ves) községben a Malackai (Malacky) járásban. A közigazgatási egységek szempontjából 8 járásra osztódik fel: Pozsony (Bratislava) I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, Malacka (Malacky), Bazin (Pezinok) és Szenc (Senec). A területi szempontból legkisebb járás nemcsak a megyében de az egész SzK-ban a Pozsony I járás, amely a megye teljes területének 0,5 %-át teszi ki, a legnagyobb a Malackai járás, amelyre 46,2 % esik. A megye területét annak nyugati részében az Erdőháti síkság (Záhorská nížina) alkotja, délnyugatról északkeletre haladva a Kis-Kárpátok hegység (Malé Karpaty), és a keleti és délkeleti részt pedig a Duna menti alföld (Podunajská nížina) foglalja el. Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg területek közé tartozik, és annak déli részében érintkezik a meleg területtel. Az évi átlaghőmérséklet 8 C 11 C között van. A vízrendszer a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik, amely Európa második 11

12 legnagyobb folyója, és áthalad a megye teljes területén 37 km hosszan természetes határvonalat alkotva Ausztriával és Magyarországgal. A megye területén 3 tájvédelmi terület található: Kis-Kárpátok, Erdőhát és Dunaártér, 9 nemzeti természetvédelmi terület, 20 természetvédelmi terület, 23 védett terület, 6 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség. A megyében található nyersanyagok tekintetében a régiót meghaladó jelentőséggel bírnak a kőolaj- és földgázlelőhelyek az Erdőháti síkságon a Malackai járásban. A síkságok az építőipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Mennyiség szempontjából a kavicsos homok lelőhelyek a legjelentősebbek, és ezt a Szenci és Malackai járásokban bányásszák. A Pozsony IV (Dévényújfalu/Devínska Nová Ves), Szenci és Bazini járásokban téglagyártáshoz alkalmas agyaglelőhelyek találhatók. A Kis- Kárpátok hegysége a múltban és jelenleg is minőségi fa forrása, amelyet tüzelőanyagként és különböző ipari célokra is hasznosítanak, valamint nyersanyaglelőhelyek (arany, mangán agyagpalából, pirit és antimon érc, mészkő és dolomit, építőkő) is találhatók itt Demográfia Lakosság száma 2011 Összesen Férfiak Nők Pozsony megye A lakosság mozgásának alapvető jellemzői Pozsony megye Élveszületés ek száma Elhalálozások száma 2011 Természetes népességnöv ekedés Teljes népességnöv ekedés Összesen Férfiak Nők Lakosság nemzetiség alapján 2011 Pozsony megye Szlovák Magyar Roma 765 cseh, morva, sziléziai Ruszin 885 Ukrajnai 665 Német

13 Lengyel 547 Orosz 560 egyéb és nem megadott Gazdasági potenciál A Pozsony megyében található társaságok és vállalatok a SzK gazdasági összesítésében a többi megyével összevetve a mutatók túlnyomó részét tekintve a legmagasabb részesedést tudhatják magukénak. A teljes szlovákiai bruttó hazai össztermékből és hozzáadott értékből Pozsony megye csaknem egy negyeddel veszi ki a részét. Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér csaknem egy harmaddal magasabb a szlovákiai átlagnál. Az ipari termelés magvát a gépjárműgyártás alkotja a Volkswagen mutlinacionális társaságnál, az olajfinomítói kőolaj-feldolgozás és a szerves és szervetlen kémiai termékek széles palettája Az élelmiszer- és italgyártó ágazat széles termékválasztékot kínál. A fő ágazatok közé tartozik az elektromos berendezések és gépek gyártása, kiadóvállalatok és a nyomdaipar. A SzK valamennyi megyéje közül ez a megye műveli meg a legkisebb szántóföldterületet. A mezőgazdasági termelés a szőlőtermelésre szakosodik. Nyitra megye után a legnagyobb termelő a SzK-ban. A megyében - elsősorban a SzK fővárosában Pozsonyban - a belkereskedelmi létesítmények, szállodák és éttermek sűrű hálózata alakult ki, ahol a valamennyi nyereségre irányuló vállalat 37 %-a vállalkozott és a megyében található magánvállalkozók egy harmada. A kereskedelem mellet a gazdaság transzformációs folyamata kibővítette a harmadik szektort is számos olyan vállalkozással, amely különböző piaci szolgáltatásokat nyújt. A Pozsony megyében található vállalkozások - nyereségre irányuló jogi személyek teljes számának kb. két ötöde és a magánvállalkozók csaknem egy negyede az ingatlanok, bérbeadások és vételek és kereskedelmi tevékenységek terén vállalkozott. Ipari vállalatok 2011 Bruttó forgalom (ezer ) Folyó termelőfelhaszná lás (ezer ) Ipari üzemek száma Hozzáadott érték (ezer ) Pozsony megye Pozsony (Bratislava) I járás Pozsony (Bratislava) II járás Pozsony (Bratislava) III járás Pozsony (Bratislava) IV Pozsony járás (Bratislava) V járás Malackai (Malacky) járás Bazini (Pezinok) járás Szenci (Senec) járás

14 Ipar Kis területe ellenére Pozsony megye az ipar szempontjából az első helyen áll az országban. Földrajzi elhelyezkedésével, történelmi hátterével, kiváló infrastruktúrájával és fejlett közlekedési hálózatával egyre újabb befektetőket vonz. Főként az alábbi ágazatok mutatnak fejlődést: Vegyipar Slovnaft finomító Holcim betongyártó Matador gumiipari termékek Élelmiszeripar Henkel Palma Figaro csokoládégyár Rajo tejtermékek gyártója Gépjárműipar Volkswagen Pozsony (Bratislava) gépjárműveket gyártó üzem Mezőgazdaság Tekintettel a nagy kiterjedésű Duna menti síkságra és a kedvező éghajlati viszonyokra Pozsony megye különböző növények termesztésére alkalmas. Búzát, rozst, kukoricát, burgonyát és cukorrépát termesztenek itt. Külföldi befektetők Megnevezés Város Ország Ágazat ABB Elektro Pozsony Svájc elektrotechnikai AXA Slovensko a.s. (Bratislava) Pozsony Svájc/Luxemburg pénzügy Baumit (Bratislava) Pozsony Ausztria építőipar Bull Slovakia (Bratislava) Pozsony Franciaország informatika Coca-cola Beverages (Bratislava) Pozsony USA élelmiszeripari Delphi Automotive (Bratislava) Pozsony Systems (Bratislava) USA gépjárműipar DELL Pozsony USA IT szolgáltatások Elastogran (Bratislava) Pozsony Németország vegyipar Henkel (Bratislava) Pozsony Ausztria vegyipar Holcim (Bratislava) Nádasfő Svájc építőipar IBM Slovensko (Rohožník) Pozsony USA informatika Johnson Controls (Bratislava) Pozsony International (Bratislava) USA gépjárműipar Korea Foods Co. Ltd Lenovo (International) Schneider Electric Slovakia Slovnaft SOITRON Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Dél-Korea Hollandia Franciaország Magyarország Szlovákia/Spanyolország élelmiszeripari IT szolgáltatások energiaipari vegyipar IT szolgáltatások 14

15 Volkswagen Bratislava Weindel Logistik Service Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Németország Németország gépjárműipar Szolgáltatások Műszaki infrastruktúra Közlekedés Pozsony megye, és elsősorban a SzK fővárosa - Pozsony elhelyezkedése közlekedési szempontból rendkívül jelentős, főként a nemzetközi tranzitközlekedés szempontjából. Valamennyi közlekedési forma képviselteti itt magát. Specifikus pozícióval rendelkezik a vízi közlekedés, amely a dunai vízi utat használja, és a teljesítmények egy része a tengeri és a part menti közlekedésben valósul meg. A közlekedés bebiztosításában Pozsony megyében valamennyi közlekedési típus részt vesz. Közúti közlekedés Az I., II. és III. osztályú utak sűrű hálózata. Brünn (Brno) felé vezető autópálya, Zsolna felé vezető autópálya és Budapest felé vezető autópálya. A közeljövőben üzembe helyezik a Bécs felé vezető autópályaszakaszt is. Utak hossza (km-ben) Pozsony megye 2011 Utak hossza összesen 808,827 I. osztályú út 131,697 II. osztályú út 210,527 III. osztályú út 353,038 Autópályák és autópálya bekötőutak 113,565 Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 0,000 Vasúti közlekedés Pozsonyt sűrű vasúthálózat szövi át, amelyet teherszállítási és személyszállítási célokra is használnak egyaránt. Hajóforgalom Csupán a Duna folyón üzemel hajóforgalom, amely az egyedüli hajózható folyó Szlovákiában. Légi közlekedés A legjelentősebb az M. R. Štefánik nemzetközi repülőtér Pozsonyban. A Pozsony megyében található többi repülőtér kis sportrepülőtér vagy katonai repülőtér. Csővezetéken történő szállítás Barátság Kőolajvezeték (Ropovod Družba), amely Ukrajnából vezet Szlovákiába. Itt két ágra osztódik. Az északi Németország felé halad, a déli pedig Magyarország felé. 15

16 2.1.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények Oktatásügy Pozsony megyében található a főiskolák és egyetemek legnagyobb koncentrációja a SzK-ban. A SzK fővárosában Pozsonyban 11 felsőoktatási intézmény található - Comenius Egyetem, Szlovák Műszaki Egyetem, Közgazdaságtudományi Egyetem, Zenetudományi Egyetem, Képzőművészeti és Tervezési Főiskola, Gazdaságtudományi és Közigazgatási Főiskola, Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Pozsonyi Nemzetközi Liberális Tanulmányok Főiskolája, Pozsonyi Jogi Főiskola, Szlovák Egészségügyi Egyetem és Rendőr Akadémia. Az oktatási és művelődési intézmények hálózata egyenletesen oszlik meg, és biztosítja valamennyi típusú oktatási intézményben folyó oktatási és művelődési folyamatot. A fővárosban összpontosul a speciális szaktudással rendelkező intellektuális potenciál, amely biztosítja a nyújtott szolgáltatások minőségét és elérhetőségét. Pozsony elsősorban arról ismert, hogy itt összpontosulnak nagy számban a tudományos és kutatási intézmények, amelyek felett a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos intézetei állnak. Középiskolák Pozsony megye 2011 Állami Magán Egyházi Összesen Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakmunkásképzők Egyesített középiskolák Konzervatóriumok Általános iskolák és óvodák 2011 Állami Magán Egyházi Összesen Pozsony megye Általános iskolák Óvodák Iskolák az oktatási nyelv alapján Pozsony megye Szlovák Oktatási nyelv Magyar Szlovák és magyar Gimnáziumok

17 Szakközépiskolák Szakmunkásképzők Egyesített középiskolák Általános iskolák Óvodák Kultúra A kultúra terén több mint kétszáz éves hagyománnyal rendelkezik a Szlovák Köztársaság fővárosához - Pozsonyhoz kapcsolódó színművészet. A Szlovák Nemzeti Színház színjátszó, opera, operett és balett színpada nemzetközi renoméval rendelkezik. A zenei életet a Szlovák Filharmónia képviseli a Pozsonyi Zenei Ünnepségekkel együtt, és a zsánerek gazdag kínálatát tovább bővítik a további zenei fesztiválok. Szerteágazó a múzeumok és képtárak hálózata is. A legtöbb kiállítási tárggyal a Szlovák Nemzeti Múzeum rendelkezik. Jelentősen megnőtt a magántulajdonban lévő képtárak száma; a legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények a Szlovák Nemzeti Képtárban vannak. A 115 közkönyvtárat a megye lakosainak körülbelül egy tizede veszi igénybe. Pozsony megyében nemzeti kulturális műemlékek találhatók önálló objektum, 933 ingatlan kulturális műemlék és 728 ingó kulturális műemlék. A legjelentősebb kulturális műemlékek közé jelenleg 10 nemzeti kulturális műemlék tartozik. Ezek a Pozsonyi vár a várudvarral, Dévény vára, a Slavín emlékmű és annak területe, Academia Istropolitana, Szent Márton Székesegyház, Villa Rustica Pozsonyhidegkúton (Dúbravka), Evangélikus Líceum, Vöröskő vára a várudvarral, Ľudovít Štúr személyéhez kötődő emlékek gyűjteménye Modorban (Modra) és az Állami Irattárban lévő történelmi dokumentumok gyűjteménye. Pozsony megye szerteágazó kulturális intézményrendszerrel rendelkezik. Ide tartoznak a színházak, mozik, múzeumok és képtárak, zenei együttesek, művelődési központok és kultúrházak. Pozsony megye Kulturális és művelődési létesítmények száma 102 Rendezvények száma összesen Művészeti érdekcsoportok száma 504 Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 267 A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma Művelődési és oktatási rendezvények száma Kulturális és társadalmi rendezvények száma Egészségügy Az egészségügyi ellátás a megyében olyan intézmény-hálózattal rendelkezik, amelynek túlnyomó része - főként a SzK fővárosában Pozsonyban magas szintű specializált kórházakat, szakgyógyintézeteket, specializált és rehabilitációs intézményeket takar, amelyek gyógykezelést nyújtanak a teljes szlovákiai lakosság számára. 17

18 Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint Pozsony megye Egészségügyi létesítmények száma Összesen Kórházak 20 járóbeteg-ellátó létesítmények szakosodott gyógyintézetek 0 természetes gyógyfürdők 0 Gyógyintézetek 5 Az egészségügyi intézmények jobb állapotban vannak mint a szociális intézmények, azonban még mindig folyamatban van az egészségügy reformja, aminek következtében állandó változások következnek be az ágazatban, és elsősorban ez a betegágyak számának csökkentésében nyilvánul meg. Idegenforgalom Pozsony megye nem rendelkezík síközpontokkal, gyógyfürdőkkel vagy tengerrel. Ennek ellenére több ezer turista látogatja meg, akik Szlovákiából és külföldről is érkeznek egyaránt. Fő vonzerővel a Szlovák Köztársaság fővárosa - Pozsony rendelkezik. Ide látogatnak pihenés, kultúra vagy szórakozás, de akár bevásárlás céljából is. Főként a történelmi épületek és műemlékek (Pozsonyi vár, Szent Márton Székesegyház, a történelmi belváros, Slavín) és a Szlovák Nemzeti Színház vonzza ide őket. A fiatalok pedig elsősorban a szórakozás iránt érdeklődnek. További vonzáspontok a Szenci Napfényes tavak és a termál élményfürdő Szencen (Senec), turisztika a Kárpátokban és a kerékpáros turizmus. A Duna mentén vezet az egyik leghíresebb kerékpárút a Donauradweg A régiófejlesztés SWOT elemzése Erősségek: a gépjárműipar gazdasági és export teljesítőképességének növekedése, a külföldi tőke koncentrációja, a tudományos és kutató bázis koncentrációja, a mezőgazdasági szántóföld magas produkciós potenciálja, a növénytermesztés és specifikus mezőgazdasági ágazatok hagyománya (szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, stb.), a piac szükségleteire való reagálás képessége, a terület magas természeti potenciálja (kiváló minőségű szántóföldalap, nyersanyag-lelőhelyek, földfelszín alatti és geotermikus vízkészlet), a multimodális közúti és vasúti közlekedési folyosók kereszteződése, a teherforgalmú és személyszállító dunai kikötő és nemzetközi repülőtér jelenléte, a tudományos és oktatási intézmények, szociális infrastruktúra koncentrációja, a főiskolai végzettséggel rendelkező lakosság koncentrációja, a lakosság magas arányú gazdasági tevékenysége, 18

19 a vállalkozási tevékenység, havi átlagbér magas aránya, alacsony munkanélküliségi ráta. Gyengeségek: az ipari termelés magas energia- és nyersanyagigénye, viszonylat alacsony hozzáadott érték szint, az ipar egyenletlen elosztása pozsonyi koncentrációval, a mezőgazdaságilag megművelt területek csökkenése (főként a növény- és szőlőtermesztésre kijelölt területek) a haszonállat-tenyésztés iránti igény és az állatok számának csökkenése következtében, a vidék nem megfelelő műszaki és szociális létesítményrendszere, kisebb mértékű vállalkozói tevékenység vidéken, rosszabb környezetminőség, főként Pozsonyban, a szántóföldalap károsodása (talaj erózió, szilárd települési hulladék lerakók, stb.), a lakosság fokozott megbetegedési aránya, a lakosság körében fellépő elöregedési folyamat. Lehetőségek: a tudományos és oktatási bázis és technológia átadás felhasználása a szofisztikált gazdasági tevékenységekre való áttérés lehetőségével, a határok nélküli együttműködés intenzitásának növelése Ausztriával, a potenciál kiaknázása a gépipar és élelmiszeripar számára, ökológiai módszerrel előállított élelmiszerek, az öntözési rendszer hatékonyabb kihasználása, a vidék potenciáljának felhasználása az agroturizmus, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, vidéki lakásügy fejlesztése, megújuló energiaforrások felhasználása, integrált tömegközlekedési rendszer létrehozása, a vízi közlekedés fejlesztése, beleértve a konténeres szállítást, Pozsony és Bécs repülőterei közötti együttműködés, a vállalkozói tevékenységek fejlesztésének támogatása és új munkalehetőségek létrehozása, a munkaerő a szofisztikált termeléshez történő alkalmazkodó képessége. Veszélyek: a pénzügyi források hiánya és a strukturális változások lelassulása a központi ágazatokban, a szakképzett munkaerő eláramlása, a versenyképesség csökkenése, a mezőgazdasági vállalkozások lassú alkalmazkodása a kereslethez, kevesebb munkahely létrehozása, a bérek csökkenése a mezőgazdaságban, pénzügyi források hiánya a vidékfejlesztés terén, a környezetre lehetséges negatív kihatást gyakorló projektek megvalósítása (Duna - Odera csatorna, Pozsony - Wolfstahl erőmű), a terület ökológiai terheltségének növekedése a beruházási építkezések következtében, a szociális infrastruktúra fejlesztésére fordítandó pénzügyi források hiánya, 19

20 a szakképzett munkaerő számára alkalmas munkahelyek lassú létrehozása, a lakosság elöregedése. 2.2 Nagyszombat megye (Trnavský kraj) Földrajzi jellemzés km 2 területével Nagyszombat megye a második legkisebb megye a SzK megyéi között (a SzK területének 8,5 %-át teszi ki). A Szlovák Köztársaság nyugati részében fekszik, ahol északon közös határt képez a Cseh Köztársasággal, és délen pedig Magyarországgal és Ausztriával. Szomszédos Pozsony, Nyitra és Trencsén megyével. A közigazgatási egységek szempontjából 7 járásra osztódik fel: Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Galánta (Galanta), Galgóc (Hlohovec), Pöstyén (Piešťany), Szenice (Senica), Szakolca (Skalica) és Nagyszombat (Trnava). A megye teljes területét tekintve a legnagyobb a Dunaszerdahelyi járás, amely a terület 25,9 %-át fedi le, és a legkisebb pedig a Galgóci járás, amely 6,4 %-ot tesz ki. Földrajzi szempontból a legnagyobb területet délen a Duna menti síkság foglalja el, és északon pedig az Erdőháti síkság. Ezeket a Kis-Kárpátok röghegysége választja el, amelynek legmagasabb csúcsa a Záruby (768 m t.sz.f.m.). A megye területe két éghajlati zónában található - a meleg és mérsékelten meleg zónában. A legszárazabb és legmelegebb a Duna menti síkság déli része, és a leghidegebb pedig a Kis-Kárpátok területe. Az évi átlaghőmérséklet 10 C körül mozog. A megye területére jellemző, hogy itt nagy kiterjedésű védett terület található specifikus gazdálkodási rendszerrel, amely a természetvédelmi törvényből adódik. A megye területén 4 tájvédelmi terület található: Duna-ártér, Fehér-Kárpátok, Kis- Kárpátok és Erdőhát, 8 nemzeti természetvédelmi terület, 23 természetvédelmi terület, 25 védett terület, 21 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség Demográfia Lakosság száma 2011 Összesen Férfiak Nők Nagyszombat megye