ELEMZÉSEK, JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA LOGISZTIKA FEJLESZTÉSÉRE MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELEMZÉSEK, JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA LOGISZTIKA FEJLESZTÉSÉRE MAGYARORSZÁGON 2010 2014."

Átírás

1 MSZP. INFRASTRUKTÚRA ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TAGOZAT ELEMZÉSEK, JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS LOGISZTIKA FEJLESZTÉSÉRE MAGYARORSZÁGON Budapest Balogh Imre A Tagozat elnöke

2 KÉSZÍTETTÉK Balogh Imre Dr. Kovács Ferenc Dr. Tóth György Urbán Lajos Baráth Ferenc Szabadi Farkas Dr. Zentai Róbert Dr. Vass Ödön Skonda Ödön

3 TARTALOM BEVEZETŐ I. AZ INFRASTRUKTÚRA ÉS LOGISZTIKAFEJLESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI, II. AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZINVONALÁNAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ FELADATOK ÉS AJÁNLÁSOK, III. TERVEZÉSI CIKLUSOK Z Á R S Z Ó

4 BEVEZETŐ Az infrastrukturális ellátottság, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonala közvetlenül befolyásolja a társadalmi gazdasági fejlődést, egyben a lakosság életkörülményeit A gazdasági tevékenység növelhetősége megköveteli az EU források elérését, a működő tőke bevonását, a meglévő erőforrásaink mobilizálását az infrastruktúra fejlesztésére, mert ez a meghatározója rövid- és hosszú távon is a termelőszféra működésének, mely magában hordozza az életminőség alakulását. Az infrastruktúra rendszerek bonyolultan összetettek általában, vagy többségükben hálózatos jellegűek, így azok kiépítettsége és azok továbbfejlesztése egyúttal regionális és kistérségi hatásokkal, valamint jelentőséggel bírnak. Mindez fordítva is igaz. Nevezetesen; a területfejlesztési döntések elképzelhetetlenek infrastruktúra-fejlesztési tartalom nélkül. Ennek megfelelően alapvető fontosságú az infrastrukturális ellátottság javítása és ezzel a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, az egyes régiók, kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek mérséklésében, a területfejlesztési döntésekben, azaz az ország kettészakadási folyamatának megállításában. Az Európai Unió tagjaként szembe kell nézzünk az adósságállományunkkal, mely kritikus pontja a tervezett időpontig az EURÓ bevezetésének, mégis a kormányzati célok egyikeként, az EU infrastruktúra + logisztika fejlesztés követelményeinek való megfelelést érdemes kitűzni. A terv készítésében már szerzett Magyarország jó és kevésbé jó tapasztalatokat. Van kidolgozott, vagy kidolgozás alatt lévő terv és program, mint: Nemzeti Fejlesztési Terv, Vásárhelyi Terv, Podmaniczky Terv, Vidékfejlesztési Terv, Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Terv, Európa Terv, Környezetvédelmi Terv, Új Magyarország Terv Közösségi város Duna Tisza Program, Ezekből, a tervekből és programokból, valamint a menetközben jelentkező vállalásokból adódó kötelezettségekből kell egyetlen olyan koncepciót készíteni, amely tartamában egy kormányprogramban megjeleníthető és vállalható, de 4 év alatt elkezdhető, megvalósítható, vagy a következő ciklusokra áthúzódóan következetesen végre hajtható. Ez egyben azt is jelenti, a gazdaságpolitika számára, hogy a legutóbbi évek gyakorlatától eltérően kiemelten, az infrastruktúra fogalomkörébe tartozó eszközrendszerek mindegyikét a maguk funkcióján és helyén kell kezelni, az arányos fejlesztései lehetőségeik, de prioritásaik megadásával is. Az infrastruktúra fejlesztés keretében megvalósuló beruházások egy része már:

5 elkészült, folyamatban van, vagy, a tervezés stádiumában van. Ezért az elmúlt 8 év tapasztalataira is építve, a hogyan továbbra koncentrálva kerültek összeállításra a javaslatok és az ajánlások, az előzőekben leírtak szellemében. Természetesen készek vagyunk közreműködni egy sikerprogram összeállításában, majd gyakorlati megvalósításában. Tagozatunk segíteni kívánja elemzéseivel, javaslataival, ajánlásaival, konkrét projekt megoldásokkal, az infrastruktúra és a logisztika, valamint a környezetvédelem és energiaellátás területein rövid, - közép és hosszútávon tervezett fejlesztések megvalósításában, meglévő mobilizálható erőforrásainkkal. A feladatok számbavétele, a döntés előkészítés, döntés, a tervek kidolgozása, majd a megvalósítás a hozzárendelt erőforrásokkal, átgondolt és a technika jelenlegi színvonalán a lehető legjobban szervezett módon történő végrehajtást követel meg. A komplex tevékenység eredményesen csak úgy vihető végig, ha van olyan műszakilag, azaz szakmai szempontok tekintetében jól felépített szervezet, mely a feladatok ismeretében képes nagyobb zökkenők nélkül levezényelni egy helyről a fejlesztések folyamatait. Az elkövetkezendő 4 év és az ezen túlmutató még 15 év az infrastruktúra fejlesztést mint kormányzati célt emeli a készülő programok első helyére. Az ütemes megvalósítás, az adott műszaki tartam - költségelőirányzatok a határidők tartása, mennyiségi, minőségi követelmények, nem utolsó sorban a rendeltetés szerinti működtetés kritériumai csak erősítik az erőforrások, ezen belül a szellemi kapacitás koncentrációit. Az infrastruktúra fejlesztés az elkövetkező 20 évben felöleli a: közlekedés minden alágazatának és a logisztikának, (személy és áruszállítás), környezetvédelemnek, településfejlesztésnek, energetikának, informatikának körét. A régiók, kistérségek, települések felzárkóztatásának tudományos igényességgel kidolgozott módozatai a prioritások megjelölésével, fel is tételezik egyben a szakszerű tervezést és megvalósítást. Mindezek együtt, - a nemzetközi, - a hazai partnerkapcsolatok közvetlen kiépítését, tartását, ápolását és újak teremtését, - nem alárendelt módú működési formációban maguk után is vonják. A közlekedési infrastruktúra átfogó, szakszerű fejlesztése, működtetése az elvárható szolgáltatási minőség javítása, csak az abban résztvevők átgondolt és harmonizált cselekvő együttműködésével valósítható meg.

6 I. Az infrastruktúra és logisztika fejlesztésének gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon az elmúlt 20 év alatt bekövetkezett politikai és gazdasági változások új körülményeket, egyben kihívásokat teremtettek. A termelési szerkezet átalakulását vonta maga után a megszűnt régi hagyományos, vagy a fejlettebb kategóriát alkalmazó üzemek sora. Az új magasabb szintű technikai alapon és technológiával letelepülő, nyitó vállalkozások, más anyag és energia, munkaerő és gyártási eszközöket igényeltek. Az állami ipar nehéz könnyű és feldolgozóipar, folyamatosan épült le. A helyére azonban egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen azonos vállalkozások jöttek létre. Mindezek alapján összefoglalható hogy: Megszűntek a budapesti és vidéki nagy és közepes ipari, mezőgazdasági üzemek, Budapestről jelentős lakossági létszám költözött az agglomerációba Átalakult a munkahelyi, foglalkoztatási struktúra, A kereskedelmi, szolgáltatási minőség változását hozta az átalakulás, A személygépkocsi állomány növekedésével ugyan a közúthálózat minőségében, az autópályák megjelenésének kivételével, jelentős változás nem következett be, a közösségi közlekedés teljesítménye csökkent. Az autóközlekedésre épülő belföldi és tranzit szállítás jelentős mértékben nőtt, a vasúti szállítási kapacitásaival és szolgáltatás kínálatával szemben, A vasúti teherszállítás köréből szinte teljesen eltűntek a belföldi és tranzit tömeg árúk, A személyszállítás az ipar átrendeződése miatt is csökkent, de romlott eszközállománya, vasúti pálya, biztosítóberendezés és járművei tekintetében, Az új kereskedelmi, - bevásárló központok a túrizmus, a mobilitási és helyváltoztatási igények növekedését generálták, A közműhálózatok víz, szennyvíz, gáz, gőz, elektromos energia a fővárostól, a nagyvárosok és kistelepülések vonatkozásában jelentős fejlesztést, de hiányuk miatt kiépítést igényelnek, A természetes és épített környezet együttes védelme a por, gáz, gőz, zaj, vibrációs hatásoktól, veszélyes hulladékoktól, bel és árvizektől hatásaikat is figyelembe véve következetes aktualizált, adatok, események alapján, új alapokon akár, de céltudatosan folytatott, vagy indított fejlesztésekkel valósítható meg. A kialakult körülmények, bár mutatnak javulást, de ez még csak a kezdet, Az energiahordozókból, hagyományosan a szénhidrogén származékok olaj, földgáz a fa kevésbé a szén és az urán adja és fogja is adni a felhasználhatókat. Kísérletek folynak a hidrogéngáz, a napenergia, a gabonafélék, haszonnövényzet hasznosítására, de még mindíg nem elég intenzitással. Az első lakáshoz jutás, a panelprogram felújítási támogatások, kezdik kiemelni magukat, A kedvező eredményeket felmutató program megvalósítás jelentő részét azonban, befolyásolta vagy meg akasztotta, a pénzügyi ként indult és világméretűvé szélesedő gazdasági válság, A Kormány válságkezelő programot készített, a kialakult gazdasági helyzet kezelésére,

7 Az államháztartás átrendezése, a régiók és kistérségek kialakítása, valamint a már meglévő, vagy hajdani befektetői igények együttesen is befolyásolni fogják az infrastruktúrafejlesztést. Azonban az alapellátást és a szolgáltatást nyújtó rendszerek megléte és funkcionálása elemi szükséglet. Az eddig készített országos elképzelések, tervek, már tartalmaznak konkrét megvalósítható, vagy már megvalósulás stádiumában lévő beruházásokat. Az autópálya és közútépítés eddig elsőbbséget élvezett a Kormány programjában, az arányok jelentős megváltoztatásával. A többi ágazat megsínylette vagy kibírta. Az EU fejlesztési politikája, összhangban a közlekedésfejlesztési elképzeléseivel, elsődlegesen az életszínvonal emelkedését tűzi ki céljául. Az emelkedő életszínvonal, a mobilitás és az árú szállítási igények növekedését eredményezi. A közlekedés és a vele összhangban megjelenő logisztika, a gazdasági fejlő -désnek alapvető feltétele. Az állampolgárok számára szabadságot, javuló életminőséget biztosít. A közlekedés ugyanakkor környezeti károkat is okoz. A közlekedéspolitika feladata, ennek az ellentmondásnak a feloldása oly módon, hogy a növekvő mobilitási igényeket, a káros következmények minimálisra csökkentése mellett lehessen kielégíteni, ezzel a fenntartható közlekedést megvalósítani. Napjainkban a XXI. század kezdetén, a magyar közlekedés fejlettségi szintjén, az általános gazdasági fejlettségünkhöz mérten elmarad az Európai Unió alapító országaiétól. Az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság sikeres piacgazdasági teljesítménye mutat rá arra, hogy teljesítő képes vasút, gyorsforgalmi utak, magas szolgáltatási színvonalú légi, - valamint vízi közlekedés megteremtése, az egyik legfontosabb alapfeltétele fejlődésünknek. Ebből következik, hogy az ipari, a kereskedelmi, vállalkozói tőkebefektetések telephely kiválasztásai logisztikai szempontok szerint, ezek mentén realizálódik. 1. AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS JELENTŐSÉGE: Gazdasági szempontból A versenyképesség esélyeinek növelése, A tartós gazdasági növekedés elősegítése, Az EU irányelveivel harmonizáló liberalizált piac, átláthatóság, tisztességes verseny kialakítása, A GDP növelése, A nemzetközi gyártási, kereskedelmi kapcsolatok bővülése, a magyar termékek kínálatával és értékesítésével, Állami közreműködéssel, az ipari parkok és logisztikai központok alap közműveinek kiépítésével, a hozzáadott értékű termelőágazatok letelepülhetnek, Túrizmus, gyógy túrizmus kiszélesítése, az elérhetőség javítása által, Társadalmi szempontból Mobilitás és átjárhatóság a közvetlen környezetünkben lévő, de a világ minden országába. Térben és időben való elérhetőség javulása Az EU közlekedésben alkalmazott szabályozások követése, a magyar sajátosságok és lehetőségek figyelembe vételével, a személyszállítási közszolgáltatásban távolsági, elővárosi, valamint regionális viszonylatokban. Élhetőbb város és élhető, lakosait megtartani tudó falú, tanyavilág.

8 Környezetbarát közlekedés II. Az infrastrukturális szolgáltatások színvonalának javítását célzó feladatok És ajánlások, A közötti időszakra szóló közlekedéspolitikát, az országgyűlés 19/2004 (III.28) számú határozatával fogadta el. A fejlesztési elképzeléseket megalapozó feltáró, elemző, értékelő munka évben indult újra és a változás kezelés folyamatos elvégzésével jutott el az összegező állapotig 2002 év végére. A döntő változást elsősorban: Magyarország Európai Unió tagjává válása, A gazdasági és társadalmi környezet liberalizációja, A jogszabályi környezet módosulása, Az EU támogatások nagysága és elérhetősége, A működő tőke beáramlásának erősödése, A gazdaság teljesítőképességének növekedése hozta Előrelépés történt: Az új vasúti koncepció kidolgozása, A gyorsforgalmi utak építése, A vízi közlekedés, A légi közlekedési stratégia meghatározása, A főváros és agglomerációja, A nagyvárosok és települések közötti közlekedés, A logisztikai (áru és személyszállítás) centrumainak aktualizálása, A közművek fejlesztése és a hiányzók pótlása, Az energiagazdálkodás és az, Informatikai szolgáltatások kiszélesítése tekintetében, A válságkezelő programmal párhuzamosan kerül pontosításra, az EU. támogatással megvalósításra 2013 év végi befejezéssel tervezett létesítmények beruházása, 1. Az ország programnak, az ország fejlődése érdekében, át és össze kell fognia, a: A cél és eszközrendszert, a meglévő és a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat, azok időbeni rendelkezésre állását, A megvalósítást szolgáló elgondolásokat és az azok alapján készítendő terveket, Az eredmények elérésére szolgáló tennivalókat, feladat meghatározásokat, Az eddig felismert és adódó feladatok rendszerezését, a megvalósításért felelős intézmények, szervezetek kijelölését, illetve megbízását, a végrehajtás időrendbeli egymásutánját és módjait, a megvalósítások ütemterveinek elké - szíttetését, A határidők betartását, a mennyiségi és minőségi munka és és a költség előirányzatokon belüli megvalósítását, A megvalósulás utáni pénzügyi lezárás rendjét. A programok alapját:

9 erősségeink, gyengeségeink, lehetőségeink, de a kockázatok elemzésének elvégzése után a fejlesztési prioritások figyelembe vételével lehet biztonsággal meghatározni. A prioritások: komfortosan élhető környezet, elérhetőség javítása, a vasúti és közúti közlekedés harmonizált munkamegosztásával és nem a közúti közlekedés előnyberészesítése mellett, a vasúti mellékvonalak felszámolásával, közlekedési infrastruktúrák építése, fenntartása, a megkezdett és a még ezután megkezdendő létesítmények, vasúti közlekedési folyosók, vasúti fővonalak és mellékvonalak autópályák, autóutak vízi és légi kikötő beruházásainak megvalósításával, a fenntartható ható közlekedés megteremtéséhez, a közlekedési alágazatok szervezeti átalakításának érdemi befejezése, A vasúti mellékvonalak ország határokkal elvágott szakaszain, a kistérségi elérhetőség javítására, a személy és áruszállítás újraindítása, regionális akár társasági formában szervezett üzemeltetéssel, A Duna Program elkészítése, A Duna Tisza Csatorna tervbevétele és vele együtt a Homok hátság vízellátásának rendezése, Víz és szennyvíz hálózatok, szennyvízkezelő művek építése, korszerűsítése, Elmaradt közművek, energiaellátó hálózatok fokozatos kiépítése, a hátrányos helyzet megszüntetése érdekében, A tranzit földgáz vezeték építésének előkészítése és megvalósítása, Az informatika megkezdett fejlesztéseinek folytatása, A megújuló energiák hasznosításához, az eszközök felszerelések kutatása, gyártása és al - kalmazása.

10 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM JAVASLAT Közlekedési módok Elérhetőség Fenntartható közlekedés Eszközállomány Logisztika Vasút Vasúti közleke-dési folyosók rekonstrukciója. Vasúti törzshálózat fejlesztése. Északi vasúti összekötő híd felújítása. Budapesti Körvasút rekonstrukció. Regionális vasutak folyamatos felújítása. Elővárosi vasúti hálózatok és állomások felújítása. Ezen belül, Budapest Esztergom és Budapest - Lajosmizse Kecskemét vonalak felújítása és villamosítása. Budapestet délről elkerülő vasútvonal Dunaújváros - Kunszentmiklós -Tas szakaszának megépítése, új Duna híddal villamosítva, Kecskemét relációban.a mellékvonalakon, a pálya felújítások ütemes végrehajtásával, a lassújelek és a sebességkorlátozások fokozatos feloldásával, a menetsebesség 60 km/h, illetve 80 km/h emelése. A GSMR rendszer terv szerinti kiépítése. Az ETCS vonatbefolyásoló rendszer felszerelése, a kijelölt folyosókon, nemzetközi és belföldi fővonalakon. Vasútállomások átépitése, korszerűsítése. P + R parkolók megépítése. A nagysebességű 200 km/h feletti sebességre alkalmas vasúti pálya nyomvonalának kijelölése. Infokommuniká-ciós rendszerek, jegykiadó automaták, utas tájékoztatók fejlesztése. Forgalmi vonatközlekedési információs rendszerek kiépítése. Utas barát átszállás, mozgáskorlátozottak közlekedési feltételeinek javítása. Dunaújvárost Kecskeméttel összekötő vasútvonal, a Budapestet a teherforgalomtól jelentősen mentesíti és közvetlenebb egyben rövidebb szállítási útvonal alakítható ki. Elővárosi körjáratok szervezésére nyújt lehetőséget. Vasúti pálya, felső vezeték, vasúti biztosító berendezés dinamikus korszerűsítése. Az országhatárok jobb átjárhatóságához két, vagy több áram nemű villamos mozdonyok be-szerzése. Személyszállító, vontató és gördülő járművek beszerzése, a távolsági és az elővárosi forgalom zavartalan lebonyolításához. A nyomtáv váltásra alkalmas kocsik beszerzése. Új vasúti Duna híd Vasút villamosítás Dunaújváros - Kunszentmiklós, valamint Fülöpszállás és Kecskemét között. Személyszállító logisztikai csomópontok kialakítása. Intermodális terminálok, logisztikai központok vaúti kapcsolatainak fejlesztése. Záhony Átrakó körzet fejlesztése. Az ukrán ma gyar határ alkalmassá tétele, a két nyomtávra alkalmas, nyomtáv váltós kocsik rendszerbe állításával és a nyomtávváltó berendezés elkészítésével. Vasúti-közúti kombinált rakodóhelyek fejlesztése. Intermodális vasúti szállító járműpark korszerűsítése és új beszerzése. Záhonyból - Dunaújvárosba, a vasérc és a hengerelhető acéltömbök Szolnokon, vagy Cegléden át juthatnak el Budapest érintése nélkül.

11 Közút Gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztés, a transz európai hálózat teljes kiépítésével. Vásárosnamény és Záhony határ irányú szakaszokkal. A főúthálózat teherbírásának növelése. Hidak, alagutak rekonstrukciója. Mellékúthálózat és azok mezőgazdasági kapcsolatait biztosító földutak felújítása. Az országos kerékpárút törzshálózatának kiépítése, fejlesztése. Közlekedési rendszerek működésének összehangolása, a párhuzamos közlekedtetések csökkentése érdekében Településeket elkerülő utak építése Közúti közlekedésbiztonság javítása Közút- vasút szintbeli kereszteződésének, számszerű csök-kentése. Kistérségekben a vasút- közút közlekedési rendjének utas centri-kus öszszehangolása. Korszerű komfortos közúti járműpark kialakítása, új típusú autóbuszok, villamosok, metro és HÉV. szerelvények beszerzésével. Intermodális terminálok, logisztikai központok vasúti kapcsolatának fejlesztése és kiszolgálása Vasúti közúti átrakók fejlesztése. Vízi közlekedés A Duna magyar szakaszának kiépítése vízlépcsőkkel a VI.B. osztályú víziút követelményeinek folyamatos fenntartása érdekében. Folyami kikötők felújítása. Balatoni kikötők korszerűsitése. A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánításának szorgalmazása. A Duna Tisza Csatorna megépítése Folyam tengeri hajózás fejlesztése. Belvízi hajózás korszerűsítése. Balatoni hajózás rekonstrukciója. Folyami információs szolgálat /RIS/ működtetése. Korszerű teher és személyszállító hajók beszerzése. Intermodális terminálok, logisztikai közúti központok kapcsolatainak fejlesztése. Dunai és tiszai kikötők fejlesztése. Vízi vasúti-közúti átrakóhelyek fejlesztése. Intermodális áruszállításra alkalmas önjáró hajópark korszerűsítése. Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér 1. és 2. terminálok fejlesztése. Infokommunikáció fejlesztése, utas tájékoztatás, elektronikus jegyeladás. A meglévő személy és áruszállítási terminálok fejlesztése. Légi közlekedés A Ferihegyi repülőtér végleges gyorsvasúti kapcsolatának (metró és vonat) kiépítése. Ferihegy 3. teherárú szállító Terminál. Regionális repülőterek fejlesztése.

12 Városi közlekedés A 4 - es metró megépíse. HÉV. rendszerű gyorsvasút építésének elökészítése, a szentendrei csepeli ráckevei HÉV. vonalak összekapcsolásával, Duna alatti átvezetéssel, Batthiányi téri csatlakozással. Az 1- es metró meghosszabbítása a Mexikói úttól, a Rákosrendezö új vasúti megállóig. A 3 - as metró meghoszszabbítása a Ferihegy 1 és 2 terminálokig. Az 5 - ös metró építésének előkészítése. A budapesti körgyűrűs vasút- és közútvonalak fejlesztése. Gyorsvasút ü-zembe állítása, a Keleti pu. Rákoskeresztúr, és Keleti pu. Rákoshegy állomások között. Az 1 - es, 3 - as villamos vonalak meghosszabbítása. A 2 es és 30 as villamos vonalának öszszekötése. A 42 es villamos vonal meghosszabbítás előkészítése. A 28 - as villamos vonalának meg-hosszabbítása, a Kozma utcától Rákoshegy vasútállomásig. Leágazó villamos vonal kiépítse, a Maglódi úttól, Rákoskeresztúr városközpontig. Nagyvárosok közlekedésének fejlesztése A tömegközlekedés szolgáltatási szinvonalának emelése. Az M0 körgyűrű kiépítése a teljes nyomvonalon. Integrált parkolási politika kialakítása, P + R és B +R rendszerek kiépítése. Agglomerációs közlekedési szövetségek,( intermodális kapcsolódások, P+R), kiépítése. Intelligens közlekedési rendszerek kialakítása. Új metró szerelvények beszerzése. A villamos-állomány korszerűsítése. Kiemelt nagyvárosok villamos járműállományának bővítése. Személyszállítási csomópontok kialakítása közös vasúti, közúti, metró, HÉV. hajó és repülőtéri megállókkal, valamint, harmonizált menetrendekkel.

13 III. Tervezési ciklusok, A kormányprogram az elkövetkező 4 év terveit és feladatait fogja össze. A megkezdett és cikluson áthúzódó feladatok sorolásánál figyelembe vettük a fejlesztések létesítmény jegyzékeiben. 1. Vasútfejlesztés, Tervezés, A Közlekedésfejlesztési Terv, a szolgáltatásait illetően, az átlagos európai színvonalhoz felzárkózó vasúti közlekedést tűzi ki célul. Ehhez elsősorban színvonaljavításra, a szinte már évtizedek óta létező és folyamatos romlást mutató sebességkorlátozások felszámolására, illetve az előbbit megszüntetve és az újonnan rekonstruált vonalakon párhuzamosan a sebességemelésre (5. ábra), korszerű biztosítóberendezések és forgalomirányító rendszerek kiépítésére, a gördülőállomány korszerűsítésére van szükség. Alapelv, hogy a hosszabb távon is államilag működtetett vasúti pályahálózaton és a létesítmények szabad használatában azonos versenyesélyekkel jelenhessenek meg a kereskedelmi tevékenységet végző vasúttársaságok, elsősorban az árufuvarozás terén,a későbbiekben azonban a személyszállításban is A tervezést befolyásoló tényezők, Meg kell állítani a vasúti személy és áru szállítás térvesztésének folyamatát Magyarországon, ami nem tekinthető egy adott időpontig véglegesen lezárható, hanem folyamatos tevékenységnek. A hálózat nagysága legyen társadalmilag elfogadható és finanszírozható. A vasúti rendszerben elkülönülnek, az országos transz európai hálózati elemek, egyéb országos törzsvasúti pályák és országos vasúti mellékvonalak, valamint a regionális, térségi közlekedés. A vasúti közlekedés regionalizálását össze kell kapcsolni a többi közlekedési alágazat regionalizálásával, komplex rendszerben gondolkodva. Ennek alapfeltétele a jelenlegi kétszintű államigazgatás korszerűsítése újabb szintek kialakításával. A fejlesztési igények eltérhetnek a személy és az áruszállítás tekintetében. A személy forgalom és annak különösen, az elővárosi szegmense viszonylagosan korszerű, jó városi közlekedési kapcsolatokkal rendelkező fejpályaudvarokat igényel és emellett olyan vasúti megállóhelyeket és állomásokat, amelyek megközelítési és átszállási kapcsolatai, a városi közösségi közlekedési járatokkal legalább megfelelő színvonalúak, de inkább kiválóak. Mindezek indokolják az elővárosi és az ezekhez közeli szakaszokon a jelentősen nagyobb vonali kapacitást. Az áruforgalom számára a teljes hálózaton elérhető átjutási sebesség, az áruforgalmi / logisztikai központok elérhetősége, a meghatározó. Megemlíthető még a vasúti áruszállítás versenyképességét rontó alacsony árutovábbítási, vagy kereskedelmi sebesség, amely a pálya állapotokra és az abból eredő lassújelekre vezethető vissza. A jó műszaki pályaállapotok biztosítják sebesség vissza emelését valamint annak megtartását tervszerűen végrehajtott karbantartás mellett A vasúti közlekedés fejlesztési prioritásai: A törzshálózat teljes egészében átépül 2015 ig, km/h engedélyezett sebességre alkalmasan. A pálya és a kapcsolódó vasúti létesítmények felfejlesztése az európai normáknak megfelelő műszaki és szolgáltatási szintre. Ezen belül is elsődleges cél az Európai Unió vasúti folyosóihoz kapcsolódó (IV. V. és V. b. Pán európai folyosók, majd távlatilag az V. c. és X. b. folyosók menti) hálózat fejlesztése. Célszerű továbbá biztosítani a Sopron Szombathelyen keresztül vezető, észak - déli irányú vasúti tengely fejlesztését is (6. ábra). Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Korszerűsödnek a Budapestre bevezető vasútvonalak. Ezen vonalak mentén, az állomások és megállóhelyek, a vonalak végpontjaiban a

14 fejpályaudvarok, elővárosi vasút kapcsolódó állomások és megállóhelyek, valamint még az utasforgalmi létesítmények, az állomási előterek, az intermodális csomópontok, a P+R parkolók, a kerékpártárolók, a korszerű forgalomirányító és utas tájékoztató rendszerek fejlesztése. Budapest Esztergom és Budapest Kecskemét vonalak felújítása és villamosítása. Dunaújváros - Kunszentmiklós között a Budapestet délről elkerülő villamosított egyenlőre egyvágányú vonalszakasz kiépítése új vasúti Duna híddal. Elővárosi körjáratok szervezése. A mellékvonalak felújítása, a vasúti folyosók és fővonalak korszerűsítése kapcsán kicserélt al és felépítményi anyagok felhasználásával. Állomási felvételi épületek, megállóhelyek felújítása, utas peronok és perontetők építése, P + R parkolókkal. Szolnok Kecskemét Dunaújváros relációban, a teherszállítás beindítása. A Szolnokon szüneteltetett rendező pályaudvari tevékenység újra indítása, a Csap Záhony Dunaújváros közötti acéltömb és hengerelt termékek szállításának zavartalan biztosítására. A személyszállító járműpark korszerűsítése és bővítése, elsősorban az elővárosi közlekedés tekintetében. A Ferihegyi repülőtér 1. és 2. terminálok végleges gyorsvasúti kapcsolatának kiépítése. Idegenforgalmilag és a túrizmus szempontjából is frekventált területek elérésének fejlesztése. A kombinált szállítás és a logisztikai központok vasúti kiszolgálása. A RO LA ter minál megépítése Magyarországon, Ukrajna helyett. A határ infrastruktúra korszerűsítése az EU külső határain a tartózkodási idők csökkentése érdekében. A nyomtáv váltásra alkalmas vasúti személyszállító kocsik beszerzése és a nyomtáv váltó berendezés Csap állomáson történő telepítésében való közreműködés. A nagysebességű vasút lehetséges nyomvonalának egyeztetése az érintett területek védelme szempontjából. Vasút közút - HÉV szintbeli kereszteződések ütemes felszámolása Budapesten belül és környékén. A szintbeli kereszteződések mielőbbi felszámolását az indokolja, hogy a korszerű, színvonalas, ezért nagy jármű- és utasforgalommal járó ütemes menetrend mintegy besűríti a járatokat, lelassítva ezáltal, a szintbeli kereszteződéseken áthaladó közúti járműforgalmat, növelve egyúttal a torlódások kialakulását A biztonsági vasúti informatikai és a vasúti utas tájékoztató, jegyeladó, és egyéb infokommunikációs rendszerek fejlesztése. Ez utóbbi kiterjed az elektronikus jegyek bevezetésére, nem csak a fővárosban és környékén, az Interneten lebonyolítható jegyvásárlásra, a gördülőállomány nyomon követésére GPS segítségével. 2. Közútfejlesztés A közúti közlekedés és annak fejlesztése Magyarországon meglehetősen ellentmondásos helyzetet mutat. Egyik oldalról régen nem látott méretű fejlesztések folynak országszerte, amelyek azonban szinte kizárólag a gyorsforgalmi úthálózat minél gyorsabb kiépítésére koncentrálódnak, és elvonják a forrásokat az egyébként leromlott állapotú és gyorsan értékét vesztő országos úthálózat szinten tartásától is. A forgalom résztvevőire leginkább veszélyes burkolathiba, a nyomvályú valamint a repedéses foltonkénti felválás. Ezen állapotjellemzők közül, a nyomvályús szakaszok műszeresen mért értékei, az egész úthálózatra vetített hosszarányát tekintve mutatja, hogy az állapot az utóbbi hét évben gyakorlatilag folyamatosan romlott. Különösen figyelemre méltó, hogy a romlás ütemében is határozott növekedés tapasztalható. Hazánk az EU csatlakozási tárgyalások során, 2008 végéig derogációt kapott, a 115 kn tengelyterhelésű gépjárművek közlekedésének engedélyhez kötésére. Az AC 153/8/02. REV 8

15 dokumentum 9. fejezetében (Közlekedéspolitika) megtalálható, az útfelújítási program 2008 ig összesen 1899 km magyarországi fő és összekötő út megerősítését tartalmazza. A vállalás teljesítéséhez az eddig végrehajtott, illetve megindított programokon túl között mintegy km burkolat megerősítésére került sor.. A közlekedés fejlesztésének különösen a közúti közlekedés esetében - általános indokai a következők: Jelentős átmeneti, vagy főleg tartós forgalmi telítettség miatt szükséges kapacitásnövelés, Elérhetőség javítás, gazdaságélénkítés, Periférikus területek bekapcsolása, kiegyenlítés. A három indok egymással szoros kapcsolatban van. A jelenlegi gyorsforgalmi útépítések, a legközvetlenebb módon, a nemzetközi elérhetőség javítását szolgálják. A forgalmi igények Magyarországon elsősorban Budapest közvetlen közelében kívánnák meg az autópálya szintű kiépítést. Ezzel szemben az M0 és az M6 kivételével a fővárostól távoli autópályák építése folyik. Ez egyrészt következik nemzetközi kötelezettségvállalásainkból, másrészt pedig a magyar városokat, főleg a nagyvárosokat teszi vonzóbbá a befektetők előtt. A magyar közúthálózat fejlesztését, a gyorsforgalmi útépítéseken kívül, kétirányú tevékenység jellemzi, amelyek azonban hatásukban sokkal lokálisabbak, az egyik a 115 kn tengelyterhelésre való megerősítés ez nemzetközi kötelezettségünk, a másik pedig a településeket elkerülő utak építése. A közúthálózat fejlesztésének három alapvető prioritása különböztethető meg: A közlekedési rendszer legkisebb környezetterheléssel járó fejlesztése, A létesítmények állagának és értékének hosszú távú megőrzése. Az elérhetőség javítása, Ezek főbb beavatkozási irányait és az elérésüket biztosító eszközöket, külön Közlekedésfejlesztési Tervben is kidolgozásra került időszakra, melynek főbb szempontjai: 1. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a TEN T és nagy forgalmú kapcsolatok területén 2. Fő - és mellékúthálózat fejlesztése, elkerülő szakaszok építése és kapacitásbővítés 3. Összekötő utak, kerékpárút törzshálózat, mezőgazdasági feltárás, 4. Útfelújítás, 115 kn, tengelyterhelésre való kiépítésével, 5. Közlekedésbiztonság, informatikai rendszerek kialakítása, 6. Híd és nagyműtárgyak felújítása. A meghatározott célok között kiemelt területként jelenik meg, a közúti hidak és nagyműtárgyak felújításának tervsora Az intézkedéseken belül újszerű alcsoportok a mezőgazdasági területek (tanyavilág) feltárásának, a kerékpáros törzshálózat fejlesztésének célja, a közvetlen közúti közlekedésbiztonsági célú beavatkozások, valamint a közlekedési informatikai rendszerek fejlesztése A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, különös tekintettel a transz európai hálózat teljes körű kiépítésére Magyarországot 6 TEN folyosó, illetve folyosóág érinti, amely kapcsolódik az Északi és Földközi tenger, a FÁK országok és az EU - s tagállamok kiemelt közlekedési kapcsolataihoz. A helsinki

16 folyosók tervezett magyarországi közúti szakaszait gyorsforgalmi utak alkotják. Ezek egy része már elkészült, másik része építés alatt áll, harmadik része pedig tervezési fázisban van. A Közlekedésfejlesztési Terv keretében alapvető cél az érintett gyorsforgalmi utak döntő részének kiépítése, korszerűsítése, a szomszéd országok fejlesztési ütemével és a tranzitszerep jelentőségével összhangban, a hálózat teljes kialakítása, a közlekedési folyosók, határtól határig történő fejlesztése. Az ország gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége az EU 15 tagállamok jellemzőitől nagy elmaradást mutatnak, azonban jelenleg már a hazai jellemzők, a hasonló gazdasági, népességi és mobilitási adottságokkal rendelkező tranzit országok átlagértékétől nem maradnak el. A TEN úthálózat Magyarországon megközelítőleg 2100 km hosszú gyorsforgalmi úthálózatot feltételez, amelynek a jelenlegi kiépítettsége, kevesebb mint 40 %- os. Csökkent a lemaradás a folyami hidak kiépítése területén. Az elmúlt időszak jelentős eredményei és a rövid távú tervek közismertek, között összesen négy új Duna híd és az M0 déli szektor bővítése. A Duna hidak átlagos távolsága a felső Dunán, tehát a Magyarországénál kisebb mederszélességnél és nagyobb mobilitású környezetben) 33 km, az alsó Dunán pedig 110 km volt 2007 évben. A hazai átlag, a nagyvárosi hidakat nem számítva, mintegy 60 km lesz, ami már jó ellátottságnak tekinthető. Nem megfelelőek azonban az új hidakra vezető útkapcsolatok, ezért ennek orvoslása a középtávú időszak fontos célkitűzése. Emellett különös gondosságot igényel az új hidak forgalmi, gazdaságossági vizsgálata és az úthálózat fejlesztési programba illesztése. A program tervezése során, a Dunaújváros mellett megépült hídon kívül, négy új a fővárostól távolabbi nagyhíd vizsgálatára került sor, Komárom, Esztergom, Vác, Mohács, városok környezetében, amelyek közül az eredmények alapján a váci átkelő megépítése a legindokoltabb. A szekszárdi Duna híd hálózatba illesztését, az M6 és M60 gyorsforgalmi út megvalósítása Pécs, majd a főváros irányából és az M9 keleti irányú második ütemű továbbfejlesztése segíti, illetve az M9 Bonyhád Dombóvár közötti, jelenlegi mellékúti kapcsolatokat kiváltó szakasz ig történő megépítése. A dunaújvárosi Duna híd hálózatba illesztésé,t az M8, Lepsény M7 és Szolnok M4, közötti szakaszának 2013 ig történő megvalósítása biztosítja. Az autópálya program sikere nem csak programozási, előkészítési és finanszírozási kérdés. Folyamatosan szükség van a jogi, engedélyezési és műszaki szabályozási környezet korszerűsítésére, ugyanis a közérdekű beruházások előkészítése és engedélyezése során irreális igényekkel fellépő önkormányzatok és környezetvédő szervezetek számos esetben a célkitűzések jelentős késedelmét, illetve meghiúsulását okozzák A fő és mellékúthálózat fejlesztése, kapcsolati hiányainak pótlása Magyarországon a közúthálózat sűrűsége alapvetően megfelel az ország fejletségének és igényeinek, azonban számos fontos kapcsolati elem hiányzik és az úthálózat jelentős része alacsony szolgáltatási szintű. Ez többek között azt jelenti, hogy a közlekedők esetenként jelentős kerülőre kényszerülnek. A hálózat egy része lassú haladást biztosít, továbbá jelentős környezeti terhelés éri, az érintett települések lakosságát. A magyarországi országos közúthálózat összes hosszának mintegy negyede települési átkelési szakasz. Így a főközlekedési utak tranzit forgalmának egy része a településeken halad át. Az elkerülő utak hiánya rontja az érintett települések lakhatóságát, és indokolatlanul terheli a környezetet.

17 A fentiek alapján kiemelhető legfontosabb feladatok: A jelenlegi gyorsforgalmi úthálózat kiegészítése, jelentős útvonal és eljutási idő csökkenést eredményező elemekkel, a forgalmi igényeknek megfelelően, Elkerülő és tehermentesítő útszakaszok építése, kapacitásbővítés négy, vagy több sávra bővítéssel, valamint kapaszkodó és előzési szakaszok kialakításával, Számos akadállyal, útcsatlakozások, vasúti átjárók, belterületi szakasszal, nehezített útvonalak fejlesztése, korszerű átépítése; A szomszédos országokkal való jobb együttműködés érdekében a hiányzó határátmenetek kiépítése és a meglévők fejlesztése; A kedvezőtlen elérhetőségből adódóan hátrányos helyzetű kis települések, különösen a zsáktelepülések elérésének fejlesztése, A meglévő közlekedési infrastruktúra, létesítmények, járműállomány, szolgáltatási színvonalának fejlesztése rekonstrukcióval, felújítással, a felújításhoz kapcsolódó beavatkozásokkal és a korszerű eszközök beszerzésének támogatásával, A magyar közúthálózat fő problémáját az üzemelő utakon tapasztalható utazási színvonal jellemzően alacsony minősége jelenti. A közúthálózat szolgáltatási színvonalának emelése és a romló műszaki állapot javítása nemzeti érdek A cél elérésének legfontosabb eszközei: A rossz minőségű vagy leromlott burkolatok felújítása korszerű technológiával, A balesetveszélyes és korszerűtlen csomópontok átépítése, A korszerű, komfortos járműállomány részarányának növelése, A tájékoztatás színvonalának fejlesztése, az eljutás kiszámíthatóságának növelése, korszerű információs technológiák (mobilkommunikáció, Internet) alkalmazásával; A fogyatékkal élők, kisgyermekesek, családosok és idősek számára a közlekedési rendszerek akadálymentesítése, A közlekedési környezet vonzóbbá, ápoltabbá tétele; A környezetvédelmi berendezések folyamatos fejlesztése, A közlekedésben a szabálykövető magatartás kikényszerítése, ennek segítése, korszerű technikai eszközökkel; A közlekedési hálózat elmeinek biztonsági szempontú felújítása. A burkolat megerősítési program hozzájárul a közlekedési infrastruktúra komplex szemléletű fejlesztéséhez. Az EU csatlakozási szerződésben Magyarország 2008 végéig kapott felmentést a 115 kn. tengelyterhelésű járművek engedélymentes közlekedtetése alól. A hazai feltételek biztosítására a Kormány kötelezettséget vállalt. Az utak teherbírásának növelése jelentősen hozzájárul a közúthálózat szolgáltatási színvonalának javításához, a balesetveszély csökkenéséhez. A közúti közlekedés biztonságának javítása és a korszerű információs technológiák fejlesztése, korszerű informatikai rendszerek alkalmazása, Az intelligens közlekedési rendszerek ITS, Intelligent Transport Systems kialakításának célja, hogy a magyar közlekedési rendszer az innovációvezérelt gazdaság szerves részévé, hatékony, gazdaságos és biztonságos infrastrukturális és szolgáltatási hátterévé váljék. Ma már rendelkezésre állnak azok az alaptechnológiák (kommunikáció, mérés, adatgyűjtés, stb.), amelyek felhasználásával és megfelelő összekapcsolásával elérhető az intelligens közlekedési megoldások fokozatos bevezetése.

18 2. 4. Projektcélok: A hazai és az EU. tagországok közúti autópálya és városi forgalom irányító rendszereinek egymással való összekapcsolása, forgalmi monitoring renszer,változtatható jelzésképű táblák, intelligens sebesség menedzsment, automatikus díjszedés, utas-információs és navigációs rendszer. Az e - Safety célkitűzések, a CONNECT. euro - regionális projekt és más EU. prioritást élvező kezdeményezések ötvözése a szomszédos országok forgalom szervezési kérdéseivel. Ebből rövidtávon a forgalmi monitoring rendszer és a torlódásos szakaszokon az intelligens forgalom felügyeleti rendszert, míg hosszabb távon a szomszédos országok központjaival együttműködő központok működtetését célszerű megvalósítani. Az integrált telematikai rendszer magában foglalja az autópályák és nagy forgalmú városi bevezető útszakaszok, Duna hidak, határátkelőhelyek, útszakaszok forgalmi helyzetére vonatkozó automatikus adatgyűjtő rendszereket, amelyek összeköttetésben állnak más alágazatok információs központjaival, így pl. repülőterek, vasút állomások, közösségi közlekedési átszállóhelyek információs portáljain is megjelennek a közlekedési információk, a torlódási kép, illetve az időjárási mérőhely adatok. Fontos célkitűzés a nemzetközi adatgyűjtő és információ rendszerhez való kapcsolódás, így határokon átnyúló kommunikáció jön létre A közlekedési telematika fejlesztésével kapcsolatos beavatkozási területek: Komplex, multimodális utazási információs és intermodális áruszállítási információs rendszerek fejlesztése, kiemelten az internetes technológián alapuló közlekedési tájékoztató rendszerek kiépítése. Olyan összehangolt információs rendszerek megvalósítása indokolt, amelyek segítségével valamennyi közlekedési alágazatra vonatkozó információk egy helyről érhető el, Az elektronikus közlekedési tranzakciós szolgáltatások fejlesztése, kiemelten az elektronikus fizetési rendszerek és menetjegyek kialakítására; A forgalom monitorozására és irányítására alkalmas eszközök, technikák és eljárások, operatív forgalommenedzsment rendszerek fejlesztése; Fedélzeti navigációs és biztonsági berendezések elterjesztése, a beszerzés ösztönzése és segítése, A közúti közlekedésbiztonság fokozása. Az eljutás biztonságát három fő tényező összessége adja. Ezek legfontosabbika a közlekedési baleset bekövetkezésének kockázata, azaz a közlekedésbiztonság, de nem hagyható figyelmen kívül az eljutás körülményeinek kiszámíthatósága, valamint az esetleges külső fenyegetettség szintje sem. A megfelelő színvonal elérése érdekében elengedhetetlen a legkorszerűbb technikák, technológiák, eljárások megismerése és átvétele A hidak, nagyműtárgyak felújítása, A 115 kn. tengelyterhelésű és a 44 tonna össztömegű szerelvények közlekedése szükségessé teszi, hogy a meglévő nyomvonalú utak burkolat elújítása mellett megerősítésre kerüljenek a folyóhidak és a jelentősebb műtárgyak is. Ezek önálló programban történő szerepeltetését indokolja, hogy az országos közúthálózat értékének jelentős hányadát alkotják, és a fenntartás hiányában bekövetkező fokozott leromlási folyamatok nagy társadalmi veszteségekkel járnának A közúti fejlesztési és felújítási célok ráfordításainak optimalizálása Az országos közúthálózat javasolt fejlesztési és felújítási programja között különböző forrásbázisok alapján.

19 Ebből: (Mrd Ft/7+2év) üzemeltetés, fenntartás: 420 / 280 gyorsforgalmi úthálózat felújítása, útdíjból 180 / 120 A fentiekben beállított felújítási forrásból a gyorsforgalmi úthálózat mintegy 400, a főútvonalon 5 700, a mellékúthálózaton kilométer, jelenleg tűrhető, nem megfelelő és rossz burkolatállapot osztályzatú, útszakasz felújítása és korszerűsítése valósítható meg, valamint az időközben leromló szakaszokon is elvégezhető a szükséges megerősítés. Ezt követően az országban kizárólag jó és megfelelő burkolatállapot osztályzatú utak lesznek. A javaslat egy alternatívájaként lehet megjelölni a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés 200 Mrd.Ft - os növelését, további mintegy 270 km. gyorsforgalmi út, a főúti, esetleg egyéb felújítási ráfordítások csökkentésével. A fejlesztési és fenntartási beavatkozások ráfordítási arányának optimalizálása nehéz szakértői feladat, jelentős elemzést kíván. Az optimális ráfordítás-arány egyik közelítési lehetősége (részletes számítás hiányában becslése) a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztéssel nagyobb programforrásérték esetén érintett és kisebb ráfordítás érték esetén nem érintett útvonalak körére kiterjedő program-alternatívák összehasonlító vizsgálata (optimista / pesszimista ráfordítási feltételek változatai). Ezzel az egyszerűsített megközelítéssel körüli fejlesztéseket és 10 éves vizsgálati időt alapul véve a körülbelül egységjármű/nap forgalmú települési átkelési szakaszokat tartalmazó országos jelentőségű útvonalak (pl. 47. sz. főút Szeged és Berettyóújfalu között, nagytávban M47 autóút) két fejlesztési alternatívája, a változatok eltérő beruházás- és fenntartás-értékei, valamint pénzben kifejezhető legfőbb gazdasági hatásai öszszevethetőek. A fentiekben meghatározott útvonal valamely 100 km-es szakaszán a beruházási és üzemeltetési, fenntartási ráfordítások összértéke, valamint a társadalmi megtakarítások a következők szerint becsülhetők: A legfontosabb társadalmi, költség haszon alakító tényezők fentiekben becsült értékei alapján megállapítható, hogy a kiindulásként vett útvonalak esetében a meghatározó tételek az építés költsége és a közlekedési, társadalmi időveszteség. Az is szembetűnő, hogy a gyorsforgalmi úti fejlesztést a gazdasági hatékonyság ezen esetekben messze nem indokolja. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a 2015 ig tartó időszakra a TEN T kapcsolatok vonalában, a nemzetközi összekötő és a gazdaságélénkítő szerep miatt, ne lenne elfogadható az ilyen fejlesztések programba illesztése (pl. M43). A program alternatívák elemzése során célszerű vizsgálni a tipikusan előforduló fenntartási és fejlesztési beavatkozások jellemző célterületét. Részletes vizsgálatok nélkül (szakmai ökölszabályként) körvonalazható, hogy a mellékúthálózaton ahol párhuzamos fejlesztés nem jellemző a felújítás és a fejlesztés közötti választás kényszere nem jellemző: pl. egy zsáktelepülés bekötő útjának felújítása (a második bekötés megépítésének alternatívájával szemben) a környező kistérségi központok elhelyezkedésének függvénye és nem forgalmi, illetve a gazdaságossági kérdés. A mellékúti felújítások indoka mindig az útburkolat állapota, az új összekötő út indoka pedig a környező kistérségi központ felé létrejövő útrövidülés (ezek jellemző forgalomnagyság tartománya egységjármű/nap). Az elkerülő szakaszok és négy sávra bővítések optimális forgalomnagyság tartománya egységjármű/nap (2020. évi időtávban). A 2x1 sávos autóút (amely mindig mintegy 20 % - nyi, 2 x 2 sávos előzési szakasz figyelembe vételével tervezett) mintegy egységjár-

20 mű/nap fölött lehet indokolt. A gyorsforgalmi utak 2x1/2x2 sávos léptékváltási határértéke egységjármű/nap forgalomnagyság körülinek tekinthető. A jelzett határértékek sok tényező függvényei (pl. átkelési szakaszok, TEN-T, domborzat), de különösen a tervezési időszakban kiindulópontként meghatározott program ráfordítási érték függvénye. A 2020 ig kitekintő gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program megalapozó vizsgálatai azt mutatták, hogy még a progresszív fejlődést biztosító források feltételezése esetén is minden (eddig hivatalosan tervezett) gyorsforgalmi útfejlesztésnél, a fenti határértékekkel összhangban takarékos megoldásokat kell érvényesíteni. 3. A vízi közlekedés fejlesztése Víziutak, A Duna víziútja nemzetközi víziút és egyben a VII. páneurópai folyosó, a TEN hálózat része, ezért Magyarország nemzetközi kötelezettsége a VI/b (Budapest felett), illetve a VI/c (Budapest alatt) vízi út osztálynak megfelelő, az év időszakának túlnyomó hányadában tartósan minimálisan 2,5 méter merülésű hajókkal megbízhatóan hajózható víziút biztosítása az és az folyamkilométerek közötti teljes magyar Duna-szakaszon. A fejlesztés kulcskérdése a vízszintek olyan emelése, ami mellett a környezeti és ökológiai kívánalmak is kielégíthetők. Ennek megfelelően a munkálatokra uniós határozattal elkülönített uniós források igénybevételével, a dunai szabályozási munkáknak 2007 és 2013 között meg kell valósulniuk. A munkálatok költsége előzetes rendben mintegy 75 milliárd forintra becsülhető. Figyelemmel a vízi út hosszára, jelentőségére, az uniós hozzájárulásra és a munkálatok több évre való elosztottságára, a költségek messze az elfogadható határokon belül maradnak. Ez lehetővé teszi egyúttal a Duna Majna Rajna víziút mentén fekvő kikötőkbe, illetve kikötőkből való vízi árufuvarozást is. A Tisza víziútja tekintetében kulcskérdés, a Csongrád térségében szükséges szabályozási munkálatok eredményes megvalósítása. A forgalombiztonság megteremtéséhez, és a Dunán is nemzetközi forgalomban közlekedő személyhajók átbocsátásához nélkülözhetetlen továbbá a meglévő hajózsilipeket kiegészítő, párhuzamosan működő legalább 125 méter hosszúságú második zsilipek megépítése. Mindezekre figyelemmel, a nem túl távoli jövő feladata a Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása. Jelenleg a Tiszán az évi, a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó magyar-jugoszláv egyezmény alapján csak a két ország hajói közlekedhetnek, harmadik országok hajói csak eseti engedély alapján hajózhatnak, amelynek érvényesíthetősége a torkolati pozíciót elfoglaló Szerbia hatóságainak jóindulatától függ. Ennél fogva az egyezmény felülvizsgálatával a tiszai hajózási lehetőségek jobb kihasználását célzó, korszerűbb szabályozást tartalmazó Megállapodás kidolgozása magyar érdek. Az utóbbi időben mind a szomszédos országok, mind több EU. tagállam részéről egyre hangsúlyosabb igény mutatkozik a Tiszán és egyes mellékfolyóin történő hajózás iránt. A tiszai hajózás fejlesztését célzó regionális együttműködés és az ennek keretéül szolgáló többoldalú megállapodás kidolgozására vonatkozó készségét már mindegyik érintett ország - kezdeményezésünkre, kétoldalú viszonylatban - megerősítette. A jelzett intézkedések révén Tokajig nyílik meg a folyó a nemzetközi járatban közlekedő személyhajók számára, de elhárul a Szeged feletti Tisza-szakaszra oly rég-óta tervezett kikötőfejlesztések előtti akadály is. A Csongrád térségében végrehajtandó, illetve a folyónak a Csongrád és Kisköre közötti szakaszát érintő szabályozási munkálatok becsülhető költsége 25 milliárd Ft. és 35 milliárd Ft. közötti összegre tehető. A folyó hajózhatóságának megteremtésével nemzetközi forgalomra alkalmas közforgalmú kikötővé fejleszthető lesz a szolnoki és a tiszaújvárosi kikötő is. A tiszai hajózhatósági feltételek javítására teendő intézkedésekre figyelemmel, gondoskodni kell a Körösök hajóval történő megközelíthetőségéről (a bökényi szabályozó mű hiánya miatt ez napjainkban több-

21 nyire nem lehetséges), továbbá hajózhatóságának biztosításáról, a Körösöknek az idegenforgalom és áruforgalom számára való hasznosíthatóságáról. A Körösök megközelíthetőségének biztosítását a különösen fuvarköltség érzékeny gabona és más terményeink piacra juttatásával összefüggő érdekeink is indokolják. A Sió, a kiegészítőleges szabályozó művek beépítésével, viszonylagosan alacsony költséggel, közel egész éven át hajózhatóvá tehető, a kedvtelési célú vízi járművek számára. A folyó szabályozott térsége így, idegenforgalmi és turisztikai körzetté fejleszthető. A Dráva, hazánkban 143 km hosszban húzódó folyó, nagy esésű és sok hordalékot szállít. Vízvár fölött medre vándorló és sekély, alatta azonban nagyhajózásra alkalmas. A szakaszon sok gázló, és azok gyors változása akadályozza a hajózást. Vízgyűjtőjének nemzetközi, határokon átnyúló hálózati kapcsolataiból, az Ős D ráva Program mal összehangolt, komplex fejlesztésével és többcélú hasznosításának lehetőségével (hajózás, vízi -, vízparti, öko -, horgász -, kemping -, kerékpáros - (Három folyó Mura Dráva Duna kerékpárút), falusi, kulturális, örökség túrizmus, stb.) teremthető meg. A térség szempontjából az építkezés a munkahelyteremtést illetően pozitív hatással lenne, s az sem mellékes, hogy amennyiben elkészül a csatorna, az ottani kikötő, s az esetleges idegenforgalom is rejt magában új lehetőségeket. A település szándéka világos, a falu vezetése keresi a lehetőséget arra, hogy hogyan lehet a munkaerőpiacot egy kicsit fellendíteni, a kistérségben Országos közforgalmú kikötők Valamennyi országos közforgalmú kikötőnk (a továbbiakban: OKK) hatékony működése, így természetesen a Győr Gönyü kikötő áruforgalmának növelése érdekében is, 2015 ig valamennyi közforgalmú kikötőt nehézárú továbbítására alkalmas, legalább 22,5 tonna tengelyterhelésre méretezett vasúti pályával kell az országos hálózattal összekapcsolni. A kikötői vasúti és közúti kapcsolatok kialakítása során, az ún. túl-méretes és túlsúlyos árudarabok szállításának elősegítésére, a megfelelő űrszelvényméretre és lehetőség szerint a szintbeli kereszteződésektől mentes bevezetésre kell törekedni. A privatizációra felkészített és működtetése tekintetében várhatóan értékesítésre kerülő Csepeli Szabad kikötő, vasúti kapcsolatának fejlesztése, a szintbeli közút vasút kereszteződés kétszintűvé alakításával a korábban készült tervek szerint valósítható meg. A Dunaújváros közforgalmú kikötő vasúti közúti kapcsolatának célszerű kialakítását, új vasúti híd megépítésének figyelembevételével újragondolni szükséges. Budapest Nemzetközi Hajóállomás kialakítása, a gyorsan növekvő nemzetközi üdülőhajó forgalom kívánalmaihoz igazítva színvonalasan, a parti háttérterületek biztosításával oldható meg. Mohácson és Szegeden 2007 végéig a Schengen - i kritériumokra figyelemmel kellett, a határátkelés feltételeit megvalósítani Logisztika, kombinált fuvarozás (multimodalitás) Összehangolt fejlesztés esetén, a kikötők természetes módon kínálják logisztikai elosztó központként történő működtetésük minden előnyét. Az általános esetben, legalább három közlekedési alágazat csomópontjaként működtethető kikötők fejlesztését éppen ezért komplexen szükséges harmonizálni. A vízi utakra vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozásnak megfelelően minden kikötőben biztosítani kell a hajókon keletkező hulladék átvételének, ideiglenes tárolásának, valamint semlegesítés céljából történő elszállításának feltételeit.

22 3. 4. Folyami Információs Szolgálat A Duna magyar szakaszán, illetve a Transz európai Közlekedési Hálózathoz (TEN) tartozó vízi utakon az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelvében meghatározott folyami információs szolgálatot kellett létrehozni és működtetni év végére. Az Európai Unióban elfogadott közösségi célkitűzés a belvízi szállítás versenyképességének helyreállítását, a természetes és az épített környezet biztonságát szolgálja. Régiónkban Ausztria kapta a feladatot, hogy a Duna menti uniós tagállamoknak a folyami információs szolgáltatások létrehozatalában kifejtett tevékenységét koordinálja és ellenőrizze A főváros és a környező települések közötti személyforgalomi szolgáltatások A főváros és a környező települések közötti személyforgalomi szolgáltatások szélesítése céljából, a szentendrei és a csepeli HÉV vasúti összeköttetésének kiépítéséig, de azon túl is a Budapest és a tőle északra elhelyezkedő települések közötti tömegközlekedés tehermentesítésére, kiegészítésére, Vác, illetve Szentendre és budapesti megállóhelyek közötti utazások céljára kb fő befogadóképességű ún. gyorshajójárat beindításával oldható meg viszonylag kis beruházással A légi közlekedés fejlesztése, A lég forgalom Európában, éves átlagban 5-6 % - ot meghaladó mértékben nő, ezért jelentős nyomás nehezedik a repülőterek, továbbá a légterek kapacitására. Ahhoz, hogy ezt a növekvő igényt kezelni lehessen, a repülőterek és a légiforgalmi szolgálatok kapacitásaik bővítésére, valamint erőforrásaik hatékonyabb kezelésére kényszerülnek. A repülőterek létfontosságú kapcsolatot képeznek az Európát átszövő hálózatban, amely biztosítja, hogy valamennyi régió légi úton elérhető legyen és ily módon a légi közlekedés sajátosságainak megfelelően is részesedhessen a fenntartható gazdasági növekedés hasznából. A légi közlekedés fejlesztésének meghatározó elemei a következők: A légi közlekedés biztonsága, Alégi közlekedés liberalizálása, versenyképesség fokozása, A légi közlekedési infrastruktúra, A légi forgalmi szolgálatok interoperábilis, összehangolt és folyamatos rendszerként való fejlesztése és működtetése, A magyar repülés jogi-szakmai szabályozási, intézményi és működési feltételrendszerének egységes globális és EU. normáknak megfelelő továbbfejlesztése. A jogellenes cselekmények elleni védelem A repülőtéri ipar egyik jellemzője,a jelentős volumen. A légi közlekedés nyereségessége nagymértékben függ az utasok számától és a teheráru forgalomtól, továbbá, a szolgáltatások választékától, valamint minőségétől. A repülőterek állandó költsége magas, mivel az infrastruktúra alapvető és szükséges szintjét fenn kell tartani még a legkisebb légi forgalom esetén is. Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér forgalma a liberalizált egységes EU. légi közlekedési piaci feltételek között dinamikusan növekedett.már 2005 b en több mint 8 millió utast fogadott Ferihegy, amin belül jelentős, egyre növekvő részarányt képvisel az alacsony költségű, ún. fapados légitársaságok forgalmának hirtelen és nagymértékű növekedése. Az utasforgalmi igények, illetve kereslet növekedése 2015 ig várhatóan meghaladja az évi 10 15% - ot, a évi tonna körüli légi áruforgalom vonatkozásában pedig évente 10%-ot meghaladó nö-

23 vekedésre lehet számítani. Központi nemzetközi repülőterünk elérte utasforgalmi kapacitásának a határát és már nem képes a légi árufuvarozási igények maradéktalan kielégítésére sem. A repülőtér üzemeltetési jogának jelentős részben magánkézbe kerülésével sem szűnt meg a repülőtérhez tartozó közlekedéspolitikai célrendszer megvalósulásához fűződő kormányzati szerepvállalás szükségessége, annak figyelembe vételével, hogy a repülőtér fejlesztése továbbra is az állam tulajdonosi érdekkörébe tartozó nemzetgazdasági, műszaki-gazdasági kényszer. Ezt a célrendszert a BA Rt. új működtetőjével egyeztetve kell az új helyzetnek megfelelően a magyar közlekedéspolitika időtávjára meghatározni. A forgalom átbocsátás növekedésével a repülőtéri bevételre gyakorolt hatásnak pozitívnak kell lennie, mivel a megnövekedett légi forgalom jelentős mértékben hozzájárul a repülőtéri bevételhez a repülőtéri díjak fizetése révén. A nem-repülőtéri bevételeket illetően, az utasforgalom növekedésével a repülőtereknek további lehetőségeket kell biztosítaniuk akár közvetlenül, akár közvetve (koncesszió útján) kereskedelmi szolgáltatásokra, pl. üzletekre, vendéglátó-ipari helyekre, gépkocsi parkolásra, gépkocsi bérletre, hirdetésre stb., amelyek jellemzően nagyon nyereséges tevékenységek a repülőtér számára, az alapvető repülőtéri szolgáltatásokhoz illeszkedően. Hasonlóképpen a légi teheráru forgalom növekedése lehetőséget ad hely és eszközök kialakítására, bérbeadására az árufuvarozó vállalatok, légitársaságok és egyes esetekben olyan vállalatok részére, amelyek ipari egységeket kívánnak létesíteni repülőtér közelében. Mindezek is tekintettel az ország központi nemzetközi repülőtere, a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülő tér bővítése és korszerűsítése mellett a vidéki, ún. regionális repülőterek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni. Ezeket, a fejlesztési terveket a 4. melléklet gyűjti össze. Figyelembe kell venni ugyanakkor a Taszár i Repülőtér fejlesztését és hasznosítását, - amennyiben a projekt még aktuális amelynek előzetes számítások szerinti 15,5 millió Eurót meghaladó forrásigényű országos és közép európaí jelentőségű fejlesztési projektjét mielőbb véglegesíteni szükséges. Az infokommunikáció már napjainkban is egyre növekvő mértékű szerepet játszik a légi közlekedésben, különösen említésre méltó az elektronikus jegyrendelés gyors ütemű terjedése. Interneten már nemcsak a menetrend ismerhető meg, hanem a jegyárusítás összekapcsolódik a szállodai szobafoglalással, sőt turisztikai programok szervezésével is. Ebből a szempontból a légi közlekedési vállalatok követendő példát mutatnak a többi közlekedési vállalatnak is. Fontos feladat a magyar légtér kapacitásának optimális felhasználása, az abban nyújtott légiforgalmi szolgáltatások színvonalának, hatékonyságának folyamatos fejlesztése. a polgári és katonai légiforgalmi irányítási feladatok integrált összehangolt ellátásával. A légiforgalmi irányítás szervezetfejlesztésének keretében meg kell valósítani a légiforgalmi irányító szolgálatok társasággá alakítását EU tapasztalatok figyelembevételével. Biztosítani kell pozícióinkat az Ausztria, Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia regionális együttműködésével létrejövő közép-európai magas légtéri közös légiforgalmi irányítási központ (CEATS UACC) megvalósítására irányuló magyar részvételben, ami része a magyar automatizált légiforgalmi irányítási rendszer fejlesztésének, és ami egyúttal részét képezi az Egységes Európai Légtér (Single European Sky) nemzetközi koncepció megvalósításának. A növekvő légi forgalom kiszolgálására az EU Kohéziós Alap támogatásával megkezdődött a magyar légiforgalmi irányításnak az ország teljes légterét érintő fejlesztése. A projekt a tervek szerint 2008-ig fejeződik be. Ennek keretében kerülnek korszerűsítésre, illetve cserére a távolkörzeti kőris-hegyi és püspökladányi radarok, továbbá a ferihegyi mozgásellenőrző radar. A légiforgalmi szolgálatok infrastruktúra fejlesztéséhez 2007-tel bezárólag összesen 6, 051Mrd Ft, ebből 2005 re 2, 2416Mrd Ft EU forrás fogadására történtek meg az intézkedések. A légiforgalmi szolgálatok infrastruktúra fejlesztését az Egységes Európai Légtér európai koncepciójának részeként EU finanszírozási részvétellel, a repülőtéri, a légiforgalmi irányítási fejlesztéseket a központi költségvetést kímélően, saját forrásokra alapozva kell megvalósítani.

24 5. A városi és elővárosi közlekedés fejlesztése, Magyarország lakosságának közel kétharmada él városokban. A közlekedési problémák fokozottan jelentkeznek városi és elővárosi területeken, ahol a lakó- és munkahelyek halmozódnak, illetve a helyváltoztatási és szállítási igények koncentrálódnak. A városok és agglomerációs térségeik közlekedés- és területfejlesztése között a közlekedési igények közigazgatási határtól független megjelenése miatt célszerű összhangot biztosítani, a meglévő területi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, újak kialakulását meg kell akadályozni a települések felzárkóztatása, esélyegyenlőségeinek biztosítása révén. A helyi, környéki, regionális, országos és nemzetközi közlekedési rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében, a hálózatok hierarchikus egymásba illeszkedése szükségessé teszi, hogy a részrendszerek fejlesztését a magasabb szintű rendszerekhez (hálózatokhoz) igazítsuk.. A városi közlekedéspolitika fő prioritása olyan városi közlekedésfejlesztési stratégia, amely a fenntartható mobilitás érdekében a személyközlekedésben nem az egyéni gépjármű közlekedést, hanem a közforgalmú közlekedést részesíti előnyben, valamint az áruszállításban határozottabban támaszkodik a city logisztika megvalósítására A nagyvárosok és környékük közlekedésének javítását célzó projekt csomagok: Az elővárosi vasutak fejlesztése a nagyvárosok (versenyképességi pólusok) környéki közlekedésében válik a további fenntarthatósági célú közlekedési rendszerfejlesztés alapjává azáltal, hogy a nagybiztonságú, nagykapacitású szolgáltatás meghatározza egy adott térség, közlekedés földrajzi, gazdasági feltételei mellett a személyközlekedés kisebb hálózati szintű szolgáltatás kapacitású szolgáltatásainak fejlődését. A fejlesztés feltétele az infrastruktúra és gördülő állomány koordinált fejlesztése, a közúti és vasúti szolgáltatások összehangolása, valamint az átszállást (intermodalitást) és átjárhatóságot (interoperabilitást) biztosító kapcsolódási pontok csomópontok, átlapolt hálózatok, valamint a P+R, B+R parkolási lehetőségek kialakítása. A felszíni közforgalmú közlekedés rekonstrukciójának, a felszíni kötöttpályás közlekedés fejlesztésének megvalósításán keresztül kell történnie. A felszíni közforgalmú közlekedési rendszerek fokozottabb előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben, további elkülönített és védett pályák kialakításával, forgalomirányítási előnyadással kiegészítve együtt szolgálja eredményesen a kitűzött célokat. Az utasok átszállását indokolt esetben a kötöttpályás hálózatok átjárhatóságával (interoperabilitás) szükséges csökkenteni. Ilyen interoperabilitás a villamoshálózat és a nagyvasút rendszerek között megvalósítható. Az átjárhatóság kialakításához az infrastruktúra (pálya + biztosító berendezések, utas-tájékoztató rendszerek) kiépítésével és a megfelelő gördülőállomány beszerzésével lehet a feltételeket megteremteni. A nagyobb városok területén a településszerkezet javításának, a további városközponti fejlesztések rendszeres akadálya, hogy a város fejlődését megelőző vasút hálózati fejlesztések eredményeként a kialakított vonalak, fej és átmenő pályaudvarok, esetenként forgalmas útvonallá változott közúti útszakaszok valósággal kettéosztják a funkcionálisan egybe tartozó területeket is. Ennek megoldására szinte egyedüli lehetőség a szintbeli vasúti és főúthálózati vonalvezetések, illetve kereszteződések számának csökkentése, amely a baleseti gócpontok felszámolásán keresztül a közlekedésbiztonság javulását eredményezi, egyidejűleg a környezetkárosító kibocsátások csökkentését eredményezi a forgalom kisebb akadályozottságán keresztül, valamint az adott keresztmetszet átbocsátóképességét is növeli.

25 5. 2. A budapesti közlekedés fejlesztése, Hazánk lakosságának egyharmada (mintegy 3, 3 millió fő) él Budapesten és a környékére kiterjedő városias területen. A térség lakosságának jelentős része ingázó, ami nagy terhelést ró az elővárosi közúti és kötöttpályás közlekedési hálózatra. Budapest és vonzáskörzete között naponta irányonként mintegy 555 ezren közlekednek (két irányban 1,11 millió utazás), míg Budapesten belül összesen mintegy 4 millió utazás valósul meg. Közülük mintegy ezren közforgalmú közlekedési eszközökön utaznak. Az ingázók közül mintegy 66 ezren a MÁV Rt. elővárosi vonatait és 44 ezren a Volánbusz Rt. elővárosi autóbusz járatait, 30 ezren a BKV HÉV et és 35 ezren a BKV Rt. környéki autóbusz járatait veszi igénybe. Összességében közel 100 ezren érkeznek kötöttpályás közlekedéssel, míg mintegy 80 ezren autóbusszal. A fővárosban és környékén közlekedő 380 ezer személygépkocsi száma folyamatosan növekszik. A közforgalmú közlekedés legnagyobb térvesztése a város és városkörnyék relációban következett be. A közforgalmú eszközök és személygépkocsi-használat aránya a főváros és környéke közötti forgalomban kb. 30:70% a személygépkocsi javára, míg Budapesten belül még 60/40% a közforgalmú eszközök javára. A Kormány kiemelt feladatnak tartja az országos közlekedésfejlesztési célokhoz illeszkedő, fővárost érintő kormányzati és fővárosi fejlesztéseket és az alábbi program csomagok megvalósítását tartja szükségesnek: A járműáramlatoknak megfelelően, a strukturált közösségi közlekedési rendszer megújítását a nagy kapacitású kötöttpályás gerinchálózat kialakításával kell kezdeni, amelyet követően lehet az elővárosi autóbusz hálózatot érdemben átszervezni. A több mint száz éve kiépült Budapestre vezető 11 MÁV vasútvonal, amelyből kettő kivételével 9 villamosított, négy egyvágányú, egyúttal három kivételével részei is a TEN hálózatnak. Az ütemezetten megvalósuló Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) 15 szektorából (Budapestre irányuló fő utas áramlási irányából) 3 kivételével mindet lefedik. További két BKSZ szektort a szentendrei és ráckevei BKV H ÉV vonalak szolgálnak ki. A Budapestre vezető vasútvonalak tehát jó kiinduló alapjai Budapest és környékén megkezdett közlekedési szövetségi rendszer alapját képező ütemes menetrendi kínálatot biztosító kötöttpályás gerinchálózatnak, amelynek mentén lehet a további intermodális átszálló csomópontokat, P+R, B+R létesítményeket kialakítani. A budapesti városi gyorsvasúti rendszer (metró, HÉV) hiányzó kapcsolódási pontjait az elővárosi vasútvonalakkal együtt tervezve kell kialakítani, hogy az agglomerációs utasok nagy kapacitású kötöttpályás rendszereken juthassanak el a belvárosig. Ezzel lehetővé válik később az elővárosi vonatok legalább részleges átlós (budapesti fejpályaudvarokat nem érintő) szervezése is, amellyel a fejpályaudvarok részben tehermentesíthetők lesznek. E projekt részeként kezelendő a 40 budapesti megállóhely, vasútállomás, fejpályaudvar, az áruszállítási funkcióját vesztett budapesti körvasút, valamint a városi tömegközlekedési és egyéni közlekedési kapcsolódási pontjainak összehangolt fejlesztése (az előbbi esetében az átszállások, az utóbbi esetében a parkolási lehetőségek biztosítása). A közösségi közlekedés fejlesztési programjának ki kell bővülnie a budapesti M0 körgyűrűt kiegészítő, észak-déli belső 2x2 illetve 2x3 sávos közúti közlekedési forgalmi folyosóval, amely a földrajzi és történelmi városszerkezeti adottságokat figyelembe veszi. A jármű áramlatoknak belvárosi területeket és Duna parti rakpartokat forgalmi, ezzel környezeti és városképi szempontból is mentesítő újraszervezését a Duna vonalában vezetett alagút biztosíthatja, amelynek 3 csomóponti területe újabb Duna hidak építését is kiváltja, másodlagos hatással, a jelenlegi hidak környékén a koncentrált forgalmú helyek terhelését csökkenti. Az alagút elemeket a felszínalatti vonalvezetések költségeihez mérten olcsón lehetne előállítani, hely-

26 színre juttatni és a mederfenékbe süllyesztetten összeszerelni. A tervezett három csomópont hét ki és behajtó helyét azonban alagútépítési technológiával kell már megvalósítani, Az elővárosi, városi és Budapest kötöttpályás közlekedési csomópontok tervezetét a 19. és 20. számú ábra, valamint az 5. számú táblázat mutatja be. 6. Intermodális logisztikai fejlesztések, A logisztikai szolgáltatások piaca az átlagos gazdaságnövekedési ütem többszörösével bővül, s munka intenzív tevékenységei az előállított hozzáadott érték révén jelentős gazdasági eredményt nyújtanak. Ugyanakkor a hazánkban logisztikai céllal megállított áruáramlatokból származó forgalomnövekmény racionális szervezettség híján a környezetre káros hatásokat is gyakorolhat. Ezért az intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai fejlesztések átfogó célja egy olyan szállítási-logisztikai rendszer kialakítása Magyarországon, amely az ország kedvező geopolitikai helyzetére építve képes a Kelet és Dél Európába irányuló elosztó gyűjtő központi funkciók hatékony és egyúttal környezetkímélő (vasúti és vízi árutovábbítást preferáló) ellátására. Az intermodális szállítás és logisztika témáját mind az EU, mind pedig a magyar közlekedéspolitika kiemelten kezeli, de a logisztika a megújuló hazai gazdaságstratégia egyik pillére is egyben. Hazánkban állami támogatással már több mint egy évtizede megindult a kombinált áruszállítás és az ezt kiszolgáló alapinfrastruktúra (terminál-, illetve logisztikai központ hálózat) fejlődése. A vasúton továbbított kamionok száma 2004-ben 79 ezer db az elmúlt években gyorsuló ütemben esik vissza, főként az EU csatlakozásból adódó nemzetközi közúti árufuvarozási liberalizációnak köszönhetően. A nem kísért vasúti-közúti kombinált forgalom teljesítménye 5,1 millió tonna 303,4 ezer egységben ezzel szemben az utóbbi években mérsékelten növekvő trendet mutat, míg a vízi kombinált forgalom részaránya 20,8 ezer egység egyelőre alacsony. A nemzetközi tendenciák hosszabb távon a kíséretlen kombinált szállítási megoldások előretörését vetítik előre, így a fejlesztéseket is e mód ösztönzésére célszerű összpontosítani. Az intermodális (vagy az 1998-ban elfogadott koncepció elnevezése alapján ún. országos jelentőségű) logisztikai központok közül a csepeli, továbbá a győri és a bajai központ trimodális (közút vasút - víziút), a többi bimodális (közút-vasút) kiépítettségű. Az üzletileg leginkább prosperáló országos logisztikai központok a budapesti (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK), Csepeli Szabad kikötő, Harbor Park), valamint a debreceni, székesfehérvári és soproni logisztikai térségekben működnek. A többi kijelölt központban is megindult a fejlődés: Győr Gönyű kikötőben újabb létesítményeket adnak át, s Szegeden és Szolnokon is elkezdték a nagy volumenű beruházásokat. Nagykanizsán és Miskolcon egyelőre kevésbé jelentkeznek az igények, csakúgy, mint a kiépítettségét tekintve mezőgazdasági centrum szerepet betölthető Baján. Záhonyban számottevő kapacitású, de egyúttal leromlott állagú infrastruktúra vár korszerűsítésre. Az egyéb logisztikai létesítmények többnyire magánkezdeményezések mentén fejlődnek, ám néhány regionális logisztikai központ intermodalitása révén teljesítheti az országos szintű követelményeket is. A további fejlesztésekhez szükséges kormányzati szerepvállalás meghatározásakor alapelvként kell tekinteni, hogy az állam elsősorban az olyan feltételek biztosításában működjön közre, amit a piac önmagában nem tud megoldani, ugyanakkor meglétük elengedhetetlen a környezetkímélő logisztikai szolgáltatások elvégzéséhez. Ennek megfelelően az alábbi szolgáltatásnyújtási keretfeltételek kialakítása, jobbítása támogatandó az intermodális áruszállítás-logisztika terén: 1. külső logisztikai infrastruktúra fejlesztése: intermodális logisztikai központok elérhetőségének javítása;

27 2. belső logisztikai infrastruktúra fejlesztése: átrakó terminálok, valamint a logisztikai szolgáltatási tevékenységhez szükséges eszközpark létrehozása, korszerűsítése; 3. intermodális áruszállító járműpark fejlesztése: kombinált áruszállításhoz alkalmazható speciális szállítóeszközök beszerzése, korszerűsítése. A logisztikai fejlesztések egy része inkább a közlekedésfejlesztés (logisztikai központok elérhetőségének javítása, intermodális átrakók kialakítása és korszerűsítése, intermodális járműpark rendelkezésre állítása), más részük viszont a (logisztikai) vállalkozások versenyképességének javítása (logisztikai központokon belüli szolgáltatási feltételek kialakítása, jobbítása) témakörébe tartozik. Ennek megfelelően, a logisztika az NFT II ben és az Új Magyarország Tervben több operatív programban (OP) fog helyet kapni: az infrastruktúra OP ban és a versenyképességi OP ban. Az előbbi előzetes projekt kiválasztási (illetve az igényektől függően még esetleg pályázati), utóbbi pályázati rendszerben fog működni. A projektszelekció, illetve a pályázati feltételek kialakítása a támogatásokat potenciálisan igénybevevő piaci szereplők és szakmai szervezeteik bevonásával történik. Az intermodális logisztikában közlekedési szempontból fejlesztendő területek, beavatkozási pontok közlekedési alágazatonként az alábbiakban foglalhatók össze: Közlekedési alágazat Vasút Közút Vízi közlekedés Kapcsolódó logisztikai beavatkozási területek áruforgalmi terminálok/logisztikai központok vasúti elérhetőségének, kapcsolatainak kiépítése, fejlesztése vasúti közúti átrakók kiépítése, fejlesztése kombinált szállításra alkalmas, vasúti gördülőállomány beszerzése. intermodális áruforgalmi terminálok / logisztikai központok közúti ti elérhetőségének, kapcsolatainak kiépítése, fejlesztése víziút-közúti/vasúti átrakók kiépítése, fejlesztése (a belvízi kikötőfejlesztésekhez kapcsolódóan) kombinált szállításra alkalmas vízi járművek beszerzése. A közlekedési vonatkozású döntően Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott logisztikai fejlesztéspolitika a közlekedéspolitikába illeszkedő, azaz intermodális szállításilogisztikai megoldásokat igazolhatóan előmozdító, de egyúttal üzletileg is hatékony piaci indíttatású kezdeményezések infrastrukturális és járműparkbeli kiegészítő támogatását jelenti. Az állami/eu támogatásból, vagy annak hozzájárulásával épülnek meg, kerülnek korszerűsítésre az alapvető infrastrukturális elemek, vagy kerülnek beszerzésre az intermodális szállítójárművek abban az esetben, ha az intermodális vagy a fejlesztések révén azzá váló logisztikai létesítmény/szolgáltatás üzemeltetője/befektetője számon kérhetően elkötelezi magát az ezek bázisán vagy ezekkel kialakított szolgáltatásrendszer hosszú távú, fenntartható biztosítására. Ezen belül hangsúlyosan kezelendők a térszerkezetileg kiemelt logisztikai régiókban megvalósítandó projektek. Ez utóbbiak a tartós EU határ menti, általában elmaradottabb infrastruktúrájú, nemzetgazdasági és üzleti szempontból is perspektivikus, de egyúttal a fejlesztések időbeli elcsúszásából adódó nemzetközi pozícióvesztéssel fenyegetett logisztikai régiók, központok. Fő céljuk az, hogy a hazánkat elérő áruáramlatok az itteni intermodális transzformációs pontokon minél nagyobb arányban a környezetet kevésbé terhelő szállítási módok felé kerüljenek átterelésre. Ezt az a tény is támogathatja, hogy az EU nem EU határátmeneteken a verseny még

28 korlátozottabban jelentkezik, így adott a lehetőség a beavatkozásra, szemben az EU - ón belüli határátmenetek kiélezett versenyhelyzetével. Az NFT II. intermodális logisztikai és infrastruktúrális fejlesztések projektjeivel (logisztikai központok elérhetőségének javításával, intermodális átrakók kialakításával), szemben támasztott specifikus kiválasztási kritérium, hogy az összköltségnek el kell érnie az 500 millió F t ot. Minden támogatásként kapott 1 millió Ft tal szemben évente átlagban 700 tonna vasútra és/vagy belvízi hajózásra irányuló teljesítménynövekményt kell a kezdeményezőnek vállalnia a beruházás aktiválásától kezdve 5 éven keresztül (indikatív érték az EU Marco Polo II. programja alapján). A speciális járműbeszerzés, (intermodális járműpark rendelkezésre bocsátása) NFT II. szerinti támogathatósága még nem eldöntött tény. Az infrastruktúrafejlesztéssel szembeni előnye, hogy lényegesen kevesebb előkészítést igényel, így projektjei aránylag gyorsan indíthatók és realizálhatók. A kerítésen belüli logisztikai fejlesztések (épületek, gépek/berendezések, informatika, részben belső infrastruktúra) az NFT II. és az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásai, pályázati formában lesznek elérhetők, de nem közvetlenül a közlekedés fejlesztés keretében, hanem a korszerű üzleti környezet kialakítását célzó operatív programban. Az intermodális logisztikára előirányzandó forrásigény (EU alapok + hazai társfinanszírozás a időszakra) a piac gyors szondázására alapozva mintegy 150 Mrd Ft ban állapítható meg (a kikötői alapinfrastruktúra fejlesztés nélkül).

29 ZÁRSZÓ A gazdasági és államháztartási stabilizáció együttesen tudják megteremteni a fejlesztések gerincét. Az új Kormánynak, nemcsak választási ígéreteivel kell szembenéznie, hanem az Európai Unió által évvégére elvárt aktualizált konvergencia programot is ki kell dolgoznia, mert az EURÓ bevezetésének 2012 évtől akár, ez jelenti a garanciát. A Kormány döntései és programja nemcsak a ciklus 4 évére, hanem az elkövetkező 20 évre tekintve életszínvonal és egyben életminőség meghatározó. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagy projektjeinek megfogalmazásával, majd társadalmi elfogadtatásával, az ország számára mérföldkövet jelentő döntést hozhat. Egyben ezzel az esély is megvan arra, hogy az Európai Unió a lehető legkedvezőbb elbírálással el is fogadja, Magyarország Fejlesztési Tervét. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. ütemének kidolgozása legalább olyan fontos, mjnt az Európai Uniós források elnyerése. Az elemzésekkel, javaslatokkal és ajánlásokkal a programba emelésük, vagy nem emelésük esetében is elérhető eredmények realizálhatóságát tartottuk szem előtt. A 8 éves egyhuzamú kormányzás lehetősége adott. Az új Kormánynak megalakulásától, ezzel a bizalommal élve és a választási programban is közreadott elképzelésekkel, azok célszerű kiegészítésével megvan a lehetősége egy minden eddigieknél jobb fejlesztési program kidolgozására és sikeres végrehajtására. A Kormány éljen azzal a lehetőséggel, hogy támaszkodik a meglévő szellemi kapacitásra, a hazai tervező irodákra, nem utolsó sorban szimpatizánsai körében lévő szakemberekre

30 MSZP. INFRASTRUKTÚRA ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TAGOZAT ELEMZÉSEK, JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS LOGISZTIKA FEJLESZTÉSÉRE MAGYARORSZÁGON sz. melléklet Térképek

31 TARTALOM KITEKINTÉS 1. A VILÁGGAZDASÁG GLOBÁLIS PÓLUSAI 2. VILÁGKERESKEDELMI ÁRAMLATOK 3. A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK FEJLETTSÉGI SZINTJE 4. POTENCIÁLIS FEJLETTSÉGI PÓLUSOK

32 A VILÁGGAZDASÁG GLOBÁLIS PÓLUSAI 1.

33 Európai Unió (4,031) Észak-Amerika (1,324) Egyéb (1,164) Kelet-Ázsia (2,388) Milliárd USD. VILÁGKERESKEDELMI ÁRAMLATOK 2.

34 A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK FEJLETTSÉGI SZINTJE 3.

35 POTENCIÁLIS FEJLETTSÉGI PÓLUSOK 4.

36 TARTALOM VASÚT 1. A PÁN EURÓPAI TRANZIT ÚTVONALAK KULCSA MAGYARORSZÁG, 2. A PÁN EURÓPAI VASÚTI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK MAGYARORSZÁGON, 3. A MÁV. ZRT. TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI, 4. TERVEZETT VASÚTVONAL REHABILITÁCIÓ, 5. A VONALAKRA ENGEDÉLYEZETT LEGNAGYOBB SEBESSÉG, 6. GSM R. HÁLÓZAT MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉS, 7. ETCS HÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON, 8. AZ INFRASTRUKTÚRA LOGISZTIKAI ALAPÚ FEJLESZTÉSE, 9. ELŐVÁROSI VONALAK, 10. LEHETSÉGES VASÚT TÁRSASÁGOK MAGYARORSZÁGON, 11. A HATÁROKON ÁTVEZETŐ KÁRPÁT ALJA REGIONÁLIS KÖRVASÚT, 12. NAGYSEBESSÉGŰ VASÚTVONALAK MAGYARORSZÁGON, 13. NYOMTÁVVÁLTÁS A MAGYAR UKRÁN HATÁRON,

37 Németország felé Drezda, Nürnberg. KORRIDOR IV. Ukrajna felé Lvov, Kijev, Oroszország és Ázsia felé KORRIDOR V. Németország felől Duna KORRIDOR VII. KORRIDOR X. Németország felől KORRIDOR V. Adriai kikötők felé Koper, Rijeka, Ploce. KORRIDOR X. Égei - tenger felé Fekete - tenger felé KORRIDOR VII. KORRIDOR IV. Fekete - tenger felé Isztambul, Konstanca A PÁN EURÓPAI TRANZIT ÚTVONALAK KULCSA MAGYARORSZÁG MAGXARORSZÁG 1.

38 A PÁN EURÓPAI VASÚTI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK MAGYARORSZÁGON 2.

39 Pályarehabilitáció ISPA forrásból, Pályarehabilitáció EIB hitelből, Tervezett pályarehabilitáció EU Kohéziós alapból PARIS E 50 Ausztria SOPRON TAPOLCA ZALALÖVŐ 23 ZALAEGERSZEG 17 26A KOPER BAJÁNSENY E Szlovénia E 69 RIJEKA E RAJKA HEGYESHALOM 26 GYŐR SIÓFOK 40 BRATISLAVA E 52 KOMÁROM 5 SZOMBATHELY TÁRNOK PORPÁC PÁPA 30A 20 SZÉKESFEHÉRVÁR CELLDÖMÖLK BOBA NAGYKANIZSA MURAKERESZTÚR 1 E 61 BALATONSZENTGYÖRGY GYÉKÉNYES 1. Ütem, , 2. Ütem, , 3. Ütem, 2015 után, Tervezett pályarehabilitáció EIB hitelből után, SZABADBATTYÁN 40 SZOB A KISKUNHALAS 155 DOMBÓVÁR PÉCS TATABÁNYA PÉCSBÁNYA- RENDEZŐ 42 VÁC ESZTERGOM 2 BUDAPEST ÉRD 120A Szlovakia DUNAÚJVÁROSD DABAS 150 KECSKEMÉT 120 DDUNAÚJVÁROSPUSZTASZABOL CS UNAÚJVÁROS SOMOSKŐÚJFALÚ 84 BÁNRÉVE ÓZD RÁKOSPALOTA-ÚJPEST KELEBIA CEGLÉD HATVAN MISKOLC 90 PÜSPÖKLADÁNY ÚJSZÁSZ SZOLNOK MEZŐTÚR KISKUNFÉLEGYHÁ ZA SZEGED LÖKÖSHÁZA KOSICE HIDASNÉMETI FELSŐZSOLCA 101 BÉKÉSCSABA Románia E 56 BUCURESTI MOSKVA E 50 ZÁHONY 100 DEBRECEN Ukrajna NYÍREGYHÁZA BIHARKERESZTES ORADEA Horvátország E 85 ATHINIA Szerbia és Montenegro 3. A MÁV. ZRT. TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI

40 Korszerűsítés, a km hosszú TEN T hálózaton SZLOVÁKIA UKRAJNA AUSZTRIA ROMÁNIA SZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁG SZERBIA JELMAGYARÁZAT TINA. HÁLÓZAT, MELLÉKVONALAK EGYÉB VONALAK TERVEZETT VASÚTVONAL REHABILITÁCIÓ 4.

41 A VONALAKRA ENGEDÉLYEZETT LEGNAGYOBB SEBESSÉG 5. Selyp Körmend Esztergom Dudarbánya Ózd Hidas-Bonyhád Mezofalva Börgönd Komárom Rajka Hegyeshalom Szob Somoskoújfalu SZÉKESFEHÉRVÁR GYOR TATABÁNYA SALGÓTARJÁN SZOLNOK BUDA- PEST Sopron SZOMBATHELY Szentgotthárd Oriszentpéter ZALAEGERSZEG Murakeresztúr Gyékényes KAPOSVÁR PÉCS SZEKSZÁRD Magyarbóly Kelebia SZEGED Röszke Lokösháza BÉKÉSCSABA Kötegyán Biharkeresztes DEBRECEN Nyírábrány Ágerdomajor NYÍREGYHÁZA Záhony Sátoraljaújhely Hidasnémeti Tornanádaska Bánréve Ipolytarnóc Nógrádszakál KECSKEMÉT VESZPRÉM Ágfalva Harka EGER MISKOLC CF R CFR ŽSR ŽSR ÖBB GySEV/ROeEE ÖBB Mosonmagyaróvá r Almásfüzito Dorog Tokod Kisbér Környe Oroszlány Csorna Fertoszentmiklós Gyorszabadhegy Pápa Celldömölk Veszprémvarsán y Zirc ÖBB Porpác Zalaszentiván Nagykanizsa Koszeg Hajmáskér Boba Zalalövo Rédics Zalabér- Batyk Zalaszentgrót SŽ Ukk Tapolca Lepsény Csajág Szabadbattyán Tárnok Siófok Fonyód Balatonszentgyörgy Somogyszob Nagyatád Pusztaszabolc s Sárbogárd Rétszilas Dombóvár Godis a Szentlorinc HŽ Paks Bátaszék Komló Baja Középrigóc Sellye Barcs Villány Mohács HŽ Vác ŽSR Vácrátót Diósjeno Drégelypalánk Balassagyarmat Romhány Aszód Galgamácsa ŽSR Hatvan Vámosgyörk Kál-Kápolna Füzesabony Nyékládház a Felsozsolca Szerencs Mezozombor ŽSR Kisterenye ŽSR Újszász Gyöngyö s Putnok Hejokeresztúr Mezocsát Tiszapalkonya ŽSR ŽSR Sajóecse g Kazincbarcika Rudabánya Sajószentpéter Cegléd Szajol Kisújszállás Karca g Püspökladány Apafa UŽ Görögszállá s Tiszafüred CFR Sáránd Nagykereki Létavértes Ohat-Pusztakocs Tócóvölgy Tiszalök Nyíradony Nyírbátor Mátészalka Vásárosnamény Nagykáll ó Kocsord alsó Zajta Csenger CFR Tiszatenyo Mezotúr Gyom a Murony Békés Kétegyháza Csugar Nagylapo s CFR Újszeged Makó Mezohegye s Orosháza Kisszénás Battonya Kondoros Körösnagyharsány Vészto Szeghalom Gyula Kunszentmárto n Szentes Hódmezovásárhe ly JŽ Kiskunfélegyháza Kecskemétalsó Lakitelek Kunszentmiklós- Tass Fülöpszállás Kiskorös Kiskunhalas JŽ Dunapata j Kalocsa Bácsalmás ÖBB Balinka Bodajk Bicske Pusztavám Mór Dunaújváros Keszohidegkút- Gyönk Tamási Mezohídvég Bonyhád Mátramindszent Mátranovák- Homokterenye Lajosmizse Baja-Dunapart Vastag vonal = európai jelentoségu vonal 160 km/h 140 km/h 120 km/h 100 km/h 80 km/h 60 km/h 60 km/h

42 MEGVALÓSÍTÁS 2010, január SDH 2010, május 2010, augusztus 2010, december 2011, április 2011, június 2011, szeptember 2011, december 2012, március Opciós vonalak GSM R. HÁLÓZAT MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉS 6.

43 JELÖLÉSEK ETCS 1. telepített rendszer, ETCS 1. telepített, csere között, ETCS 2. ETCS JELMAGYARÁZAT Fővonalak, Villamosított vonal, Mellékvonal, Keskeny nyomtávú vonal, GYESEV. vonal ETCS HÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON 7.

44 AZ INFRASTRUKTÚRA LOGISZTIKAI ALAPÚ FEJLESZTÉSE 8.

45 ELŐVÁROSI VONALAK 9.

46 LEHETSÉGES VASÚT TÁRSASÁGOK MAGYARORSZÁGON 10.

47 JELMAGYARÁZAT Meglévő magyar vasút, Meglévő határon túli vasút, Építendő vonalszakasz, A HATÁROKON ÁTVEZETŐ KÁRPÁT ALJA REGIONÁLIS KÖRVASÚT 11.

48 ÖSSZEURÓPAI NAGYSEBESSÉGŰ VASÚTHÁLÓZAT JELMAGYARÁZAT ÚJÉPÍTÉSŰ, V = 250 km/h, KORSZERŰSÍTENDŐ, V = 200 km/, KORSZERŰSÍTÉS, VAGY ÚJ ÉPÍTÉS, CSOMÓPONT, TÁRGYALÁS ALATTI MEGHATÁROZATLAN, NAGYSEBESSÉGŰ VASÚTVONALAK MAGYARORSZÁGON 12.

49 NYOMTÁV VÁLTÁS A MAGYAR UKRÁN HATÁRON 13.

50 TARTALOM KÖZÚT 1. A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FOLYOSÓK, 2. A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FOLYOSÓK MAGYARORSZÁGI SZAKASZAI, 3. A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FOLYOSÓK KIÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, 4. KÖZÚTÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON, 2009 ÉVBEN, 5. GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT, 2010 ÉVBEN, 6. TÁVLATI TERVEK, 2014 UTÁNI ÉVEKBEN, 7. AZ M8. AUTÓPÁLYA TERVEZETT NYOMVONALA,

51 FEJLETT EURÓPA HATÁRVONALA? A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FOLYOSÓK 1.

52 HELSINKI FOLYOSÓK KORÁBBI TINA ELEMEK A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FOLYOSÓK MAGYARORSZÁGI SZAKASZAI 2.

53 MŰKÖDŐ AUTÓPÁLYA ÉS AUTÓÚT ELKÉSZÜLT 2006 ÉVBEN, ELKÉSZÜLT 2009 ÉVBEN, ELKÉSZÜL AZ M ÉVBEN, A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FOLYOSÓK KIÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 3.

54 AZ ÉPÍTÉS ALATT ÁLLÓ ÉS A KÖZBESZERZÉSRE KIÍRT GYORSFORGALMI KÖZÚT HÍDÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KÖZÚTÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON, 2009 ÉVBEN 4.

55 GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT, 2010 ÉVBEN 5.

56 TÁVLATI TERVEK, 2014 UTÁNI ÉVEKBEN 6.

57 M 4 M 8 AZ M8. AUTÓPÁLYA TERVEZETT NYOMVONALA 7.

58 TARTALOM VÍZI KÖZLEKEDÉS 1. A DUNA ORSZÁGAI, 2. A 7. KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ, 3. MAGYARORSZÁGI VÍZIUTAK ÉS FONTOSABB KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK, 4. DUNA TISZA CSATORNA JAVASOLT NYOMVONALA, 5. DUNA TISZA CSATORNA, A JAVASOLT VÍZTÁROZÓ RENDSZERREL, 6. VÉSZTÁROZÓK A TISZA VÖLGYBEN, 7. BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE HAJÓÁLLOMÁSAI 8. BUDAPEST KÖRNYÉKI KOMP ÉS RÉVÁTKELŐHELYEK, 9. TISZA TÓ KISHAKÓKAT FOGADÓ KIKÖTŐVEL, 10. BALATONI KIKÖTŐK,

59 NÉMETORSZÁG SZLOVÁKI A UKRAJNA AUSZTRI A MAGYARORSZÁG ROMÁNIA HORVÁTORSZÁG SZERBIA BULGÁRI A A DUNA ORSZÁGAI 1.

60 A 7. KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ 2.

61 JELMAGYARÁZAT Osztály I II III IV V.a. V.b. VI.a. VI.b. VI.c. VII. zsilip

62 Tiszaújváros Komoró Győr-Gönyű Budapest-Csepel Dunaújváros Szolnok Csongrád Szeged-Tápé Baja zsilip meglévő kikötő tervezett kikötő MAGYARORSZÁGI VÍZIUTAK ÉS FONTOSABB KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK KÖZ 3.

63 km DUNA ZAGYVA TISZA HATVAN JÁSZBERÉNY KISKÖRE ÚJSZÁSZ SZOLNOK HAJÓZSILIP KUNSZENTMIKLÓS HAJÓZSILIP TASS KECSKEMÉT KŐRÖS BÖKÉNY ALPÁRI TÁROZÓ CSONGRÁDI VÍZLÉPCSŐ VÍZBEERESZTŐ MŰTÁRGY DUNA TISZA CSATORNA JAVASOLT NYOMVONALA KÖZ 4.

64 DUNA TISZA CSATORNA, A JAVASOLT VÍZTÁROZÓ RENDSZERREL KÖZ 5.

65 VÉSZTÁROZÓK A TISZA VÖLGYBEN 6.

66 hajóállomás járművet is szállító átkelő járat csak utasokat szállító átkelő járat BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE HAJÓÁLLOMÁSAI 7.

67 JELMAGYARÁZAT Ssz. fkm. Település Teherbírás , 2 Szob-Pilismarót 50 t , 3 Zebegény- Pilismarót , 6 Dömös- Dömös átkelés , 5 Nagymaros- Visegrád , 5 Kisoroszi- Kismaros Személy, kerékpár Személy, kerékpár 50 t Személy, kerékpár , 3 Vác-Tahitótfalu 150 t , 0 Felsőgöd-Surány Személy, kerékpár , 0 Alsógöd- Szigetmonostor , 8 Dunakeszi- Horány , 0 Kisoroszi-Szentgyörgypuszta , 6 Leányfalu- Pócsmegyer , 0 Határcsárda- Szigetmonostor , 5 Szentendre- Szigetmonostor 16. 3, 7 Budakalász- Lupasziget , 7 Megyer- Békásmegyer , 2 Százhalombatta- Tököl Személy, kerékpár 50 t Személy, kerékpár Személy, kerékpár 20 t Személy, kerékpár Személy, kerékpár Személy, kerékpár 20 t fkm. kompátkelés révátkelés főágban a Duna torkolatától, a szentendrei és a ráckevei ágban, a főágba torkolás helyétől mért távolság km ben (folyamkilométer) BUDAPEST KÖRNYÉKI KOMP ÉS RÉVÁTKELŐHELYEK 8.

68 KIKÖTŐK A Duna főágában 22 kikötő, A Szentendrei ágban 4 kikötő, A Ráckevei (Soroksári) ágban 2 kikötő BUDAPEST KÖRNYÉKI KOMP ÉS RÉVÁTKELŐHELYEK 8.

69 TISZA TÓ KISHAKÓKAT FOGADÓ KIKÖTŐVEL 9.

70 túrahely kedvtelési célú hajók kikötésére nem alkalmas merülési korlátozás (1 m) A saját használatú kikötőkkel együtt összesen 62 kikötő BALATONI KIKÖTŐK 9.

71 TARTALOM LÉGI KÖZLEKEDÉS 1. A POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT NYILVÁNOS ÉS NEM NYILVÁNOS REPÜLŐ TEREK, LE ÉS FELSZÁLLÓ HELYEK, 2. MAGYARORSZÁG NYILVÁNOS REPÜLŐ TEREI, 3. KÖZÉP EURÓPA LÉGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE, 4. BUDAPEST FERIHEGY LÉGIKIKÖTŐ FEJLESZTÉS, 5. LÉGI IRÁNYÍTÁS,

72 A POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÁLTAL NYÍLNÁNTARTOTT NYÍLVÁNOS ÉS NEM NYÍLVÁNOS REPÜLŐ TEREK, LE ÉS FELSZÁLLÓ HELYEK, 1.

73 SZLOVÁKIA UKRAJNA AUSZTRIA GYŐR PÉR FERTŐSZENTMIKLÓS BUDAPEST 1. ÉS 2. TERMINÁL DEBRECEN NYÍREGYHÁZA SZLOVÉNIA SÁRMELLÉK SIÓFOK K ILITI BÉKÉSCSABA ROMÁNIA SZEGED PÉCS HORVÁTORSZÁG SZERBIA MAGYARORSZÁG NYÍLVÁNOS REPÜLŐ TEREI 2.

74 CEATS Locations PRAHA Strategy Planning and Development Unit Czech Republic WIEN CEATS Center Austria Slovakia Hungary BUDAPEST Simulation and R&D Center Italy Slovenia Croatia RIMINI Training Center Bosnia- Herzegovina KÖZÉP EURÓPA LÉGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 3.

75 BUDAPEST AIRPORT STRATÉGIA BUDAPEST LÉGIKIKÖTŐ STRATÉGIA Projektek ütemezése Low cost boom + gyors kapacitás növelés Terminál 1 Cargo bázis Multifunkciós épület Irodaház Terminál 2 C Üzleti lehetőség kihasználása Forgalomnöveked ésből fakadó plusz igények kielégítése Ingatlanfejlesztés, Ingatlangazdálkodási stratégia Szükségszerű kapacitásbővítés Fókusz a Projekt Menedzsmenten Gyors Megvalósítás BUDAPEST FERIHEGY LÉGIKIKÖTŐ FEJLESZTÉS 4.

76 LÉGI IRÁNYÍTÁS 5.

77 TARTALOM VÁROSI KÖZLEKEDÉS 1. A FŐVÁROS KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTJAI, 2. A FŐVÁROS KÖZLEKEDÉSI IRÁNYAI, 3. EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, 4. ÁTLÓS VASÚTI KÖZLEKEDÉS KÍNÁLAT, 5. LEHETSÉGES KÖRVASÚTI KAPCSOLATOK, 6. A KÖRVASÚT MINT ADOTTSÁG, 7. GYORS VASÚT, S BHAN, 8. AZ MO. KÖRGYŰRŰ BEFEJEZÉSE, 9. KÖRVASÚTI KÖRÚT, 10. VILLAMOSVONALAK FEJLESZTÉSE BUDÁN, 11. VILLAMOSHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE PESTEN, 12. BUDAPEST VILLAMOSVONAL HÁLÓZATA, 13. VASÚT ÉS BKV BUSZ KAPCSOLATOK, 14. VOLÁN ÉS BKV KÖZÖS MEGÁLLÓI, 15. ÉSZAK DÉL HÉV. RENDSZERŰ GYORSVASÚT, 16. A FŐVÁROS METRÓVONALAI, 17. AZ M5. METRÓ LEHETSÉGES NYOMVONALA, 18. DEBRECENI VILLAMOSJÁRATOK ÚTVONALAI, 19. DEBRECEN VILLAMOSVONALAINAK FEJLESZTÉSE, 20. SZEGED VILLAMOSVONALAINAK FEJLESZTÉSE,

78 A FŐVÁROS KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTJAI 1.

79 2. IRÁNYOK C S A FŐVÁROS KÖZLEKEDÉSI IRÁNYAI

80 BUDAPEST EGYÉNI KÖZLEKEDÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS VÁROSHATÁRON ÁT EGYÉNI KÖZLEKEDÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 3.

81 ÁTLÓS VASÚTI KÖZLEKEDÉS KÍNÁLAT 4.

82 JELMAGYARÁZAT: RÁKOSSZENTMIHÁLYI KÖRVASÚT, ZUGLÓI DELTA, KIRÁLY VÁGÁNY, RÁKOOS FERENCVÁROS, KŐBÁNYA KISPEST FERENCVÁROS, NAGY BURMA, LEHETSÉGES KÖRVASÚTI KAPCSOLATK 5.

83 A KÖRVASÚT MINT ADOTTSÁG 6.

84 GYORS VASÚT, S BHAN 7.

85 AZ MO. KÖRGYŰRŰ BEFEJEZÉSE 8.

86 KÖRVASÚTI KÖRÚT 9.

87 VILLAMOSVONALAK FEJLESZTÉSE BUDÁN 10.

88 VÖRÖSVÁRI ÚT 1 ES VILLAMOS MEXIKÓI ÚT 3 AS VILLAMOS ETELE TÉR BUDAFOKI ÚT KÖZVÁGÓHÍD RÁCKEVEI HÉV VONAL GUBACSI ÚT PESTERZSÉBET FELSŐ HÉV ÁLLOMÁS VILLAMOSHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE PESTEN 11.

89 BUDAPEST VILLAMOSVONAL HÁLÓZATA 12.

90 VASÚT ÉS BKV BUSZ KAPCSOLATOK 13.

91 VOLÁN ÉS BKV KÖZÖS MEGÁLLÓI 14.

92 SZENTENDRE AQUINCUM ALSÓ BATTHYÁNY TÉR FERENCIEK TERE BORÁROS TÉR LÁCYMÁNYOSI HÍD ÉSZAK DÉL HÉV. RENDSZERŰ GYORSVASÚT 15.

93 JELMAGYARÁZAT 1. METRÓ 2. METRÓ 3. METRÓ 4. METRÓ 5. METRÓ A FŐVÁROS METRÓVONALAI 16.

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon RÁDIÓS SEGÉLYHÍVÓ ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ORSZÁGOS EGYESÜLET PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon Kovács Csaba Elnökhelyettes Balatonföldvár, 2011.05.12. Témák Bemutatkozás Jogi háttér

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában: Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal

V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal A versenyképes vasúti áruszállítás keretrendszere Előadó: Takács Miklós közlekedéstervezési igazgató 2012. október 11. 1 Bevezetés A Magyarországi Logisztikai

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Határ Renáta Koordinációs főmérnök, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Siófok, 2014. október 29. 1 Határmenti

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben