A bıvítés és az Európai Unió Közlekedési Politikája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bıvítés és az Európai Unió Közlekedési Politikája"

Átírás

1 Európai Bizottság Energia és Közlekedési Fıigazgatóság Emlékeztetı A bıvítés és az Európai Unió Közlekedési Politikája A bıvítés kihívásai és elınyei az új tagállamok számára a közlekedés terén (Magyarország esetében). Elıszó A bıvítés egyedülálló lehetıség a kontinens integrációjának elısegítésére és a stabilitás és jólét egész Európára történı kiterjesztésére. A közeljövıben bekövetkezendı bıvítés jelentıs hatással bír majd az EU közlekedési politikájára mindkét fél számára, de fıleg a csatlakozó országokra. Ahhoz, hogy a leendı tagállamok állampolgárai jobban megértsék, mi is a tét, alapos tudással kell rendelkezniük az Európai Unióról és annak politikáiról, beleértve a közlekedést, valamint arról, hogy ezek a politikák miként befolyásolják országaik gazdaságát. Loyola de Palacio, az Európai Bizottság energia-ügyekért és közlekedésért felelıs alelnöke Ez az emlékeztetı rövid áttekintést ad az Európai Unió közlekedési politikájának jelenlegi és jövıbeli célkitőzéseirıl. Egyidejőleg kiemeli, hogy közlekedés terén a bıvítés milyen elınyökkel jár a csatlakozó országok számára. Az emlékeztetı szemlélteti az EU jelenlegi törekvéseit a leendı tagállamok közlekedési rendszereinek fejlesztéséért annak érdekében, hogy azok megállják helyüket a csatlakozással járó kihívásokkal szemben, illetve azért, hogy integrálódásuk az EU közlekedési politikájának sikertörténetévé váljon. Az emlékeztetı a következı két részbıl áll: - EU közlekedési politika rövid áttekintés - Kihívások és elınyök csatlakozó országok számára a közlekedés terén (Magyarország) 1. EU közlekedési politika rövid áttekintés Nincsen versenyképes gazdaság kellıen fejlett közlekedési hálózat nélkül. A közlekedés az európai gazdaság versenyképességének sarkalatos pontja. Ez a szektor önmagában több mint 1000 milliárd eurót, vagyis az EU bruttó hazai termékének 10%-á adja, és több mint 10 millió embernek ad munkát. Ezen felül a közlekedés segít Európa állampolgárainak közelebb kerülni egymáshoz, valamint a Közös Közlekedési Politika Európa építésének egyik alapköve. Az Európai Bizottság célkitőzéseit a közlekedés területén a Európai közlekedéspolitika 2010-re: Ideje dönteni címő Fehér Könyv tárgyalja. Ide tartozik az utak biztonságának növelése és a biztonság elıtérbe helyezése az összes közlekedési módnál; a torlódás megelızése valamint a szállítási folyamatok áthelyezése vasúti és belvízi útvonalakra; a légifolyosó-torlódások feloldása egy egységes európai légtér létrehozásával; az utasok jogainak támogatása; magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása; nagyléptékő infrastruktúra-fejlesztések véghezvitele; a globalizáció kezelése valamint a nemzetközi vasúti szállítási piac megnyitása, amely segítené a vasút társaságokat, hogy versenyképes európai szolgáltatásokat nyújtsanak, és eleget tegyenek az ipar igényeinek. //logó// 1

2 A torlódások felszámolása. A 90-es években Európa egyes területei és útvonalai zsúfoltakká váltak. Ez a probléma mára a gazdasági versenyképességet kezdi fenyegetni. Ha nem történik semmi változás, Európa központjai és külsı területei meg fognak bénulni. A Bizottság a jelenlegi trendek megváltoztatását indítványozza a különbözı közlekedési módok közti arányok megváltoztatásával és a vasúti, tengeri és belvízi közlekedés elırelendítésével. Áruk (1000 M t.km) Utasok /%/ ,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Villamos és metró Légi közlekedés Csıvezeték Belvízi szállítás Vasút Vasút Tenger /Eu-n belül/ Belföldi és nemzetközi buszok Utak Személygépkocsik A torlódások kihatással vannak a: Az egyensúlyhiány hatásai: - városokra - transz-európai hálózatra, beleértve: Közút 44 % az úthálózat 10%-ra: km Áruk Tengeri 41 % a vasút hálózat 20%-ra: km Vasút 8 %, Belvízi 4 % a légi-járatok 30%-ra: több mint 15 percet késnek a fıbb Közút 79 % reptereken Utasok Vasút 6 % Légi 5 % Következmények: - a versenyképesség elveszítésének veszélye - költségek (közút): 0.5% GDP, 2010-re 1% GDP E célok támogatása érdekében a Bizottság lépéseket tett a multimodális folyosók fejlesztése érdekében, elsıdleges hangsúlyt fektetve az áruszállításra és egy nagysebességő utasszállító hálózatokra. A Bizottság szintén belekezdett pár, új, nagymérető infrastruktúra programba 1 (lásd lentebb a prioritás listát) a Transz- Európai Közlekedési Hálózat keretében (TEN-T Trans-European Transport Networks) és létrehozta a GALILEO mőholdas rádió navigációs rendszert. A Galileo, amely 2008-ra már mőködıképes lesz, számottevı elınyöket fog jelenteni a gazdaság több területén. Például a közúti és vasúti közlekedésben lehetıvé teszi a menetidık elırejelzését és kezelését, illetve, az automatikus gépjármő-navigációs rendszereknek köszönhetıen, segít visszaszorítani a közlekedési dugókat és balesetek számát. 1 Az Európai Bizottság 2001-ben elhatározta, hogy új, nagyszabású projektekkel egészíti ki a speciális infrastruktúra projektek listáját (az úgy nevezett Essen listá -t) amelyet a Közösség még 1996-ban fogadott el a TEN-T keretein belül. A lista 14 prioritási projektet tartalmaz, melyek cél szerint 2010-re elkészülnek. //logó// 2

3 Mi az a Galileo? Emlékeztetı A Galileo mőholdas rádió-navigációs rendszer, mely a csúcstechnikán alapszik, lehetıvé teszi, hogy megfelelı felszerelés segítségével egy felhasználó több mőholdtól jelet kapva bármikor meghatározhatja idıbeni és térbeni pontos helyét. A Galileo rendszer alapja egy 30 mőholdból álló csoport, mely középtávolságú őrpályán húzódik (kb km magasan), és folyamatosan lefedi a Föld teljes felszínét. A program meghatározási fázisa már befejezödıtt Az Európai Őrügynökség teljes mértékben részt vesz a programban és a mőszaki felügyeletért felelıs. A Galileo az elsı olyan nagyléptékő program, amely összeköti a Közösség intézményeit és az Európai Őrügynökséget. A Bizottság által javasolt, új infrastrukturális projektek listája a TEN-T keretein belül: - A Pireneusokat átszelı nagy kapacitású vasúti vonal - Kelet-európai nagy-sebességő vonat/kombinált közlekedés: Párizs-Stuttgart-Bécs - A Fehmarn Öv híd/alagút Németország és Dánia között - Fejlettebb navigáció a Dunán Straubing és Vilshofen között - A Verona-Nápoly vasút, beleértve a Bologna-Milánó ágat is - Az ibériai nagy-sebességő vasút összekapcsolhatósága (interoperabilitás) A torlódások elkerülésének érdekében a Közösség egyéb programokat is létrehozott, mint például a Marco Polo. A program célja, hogy segítse a túlzsúfolt közúti teherforgalom átirányítását, parti-tengeri-, vasúti-, illetve belvízi szállítási módokra. A Marco Polo programnak 2003-ra teljesen mőködıképesnek kell lennie. A költségvetése a idıszakra 115 millió euró. A légtér zsúfoltságának csökkentése az egységes európai légtér létrehozásával. A légi közlekedés fontosságának növekedésével a légtér nem megfelelı használata komoly akadályt jelent Európa gazdasági fejlıdésének és nemzetközi versenyképességének. Ennek érdekében az EU egységes légtér létrehozása mellett döntött, ami kulcsfontosságú építıeleme a Közösség szeptemberében elfogadott közlekedési politikájának. Az Európai Bizottság indítványa az egységes légtérért az idejétmúlt európai légi irányítás szerkezetének reformjára irányuló törekvés. Mindez akkor lép életbe, amikor az új légi-irányítási-, repülıgép-pozicionálási- és kommunikációs technológiák sokkal hatékonyabb és biztonságosabb légi közlekedést kínálnak. Az egységes európai légtér 2004-re lesz mőködıképes. A várható elınyök - Az egységes európai légtér biztosítja majd a magas szintő európai biztonsági szabványok betartását, illetve fejlesztését. - Segít megoldani bizonyos zsúfoltsági problémákat, amely jótékonyan hatna egész Európára. - A határokon átnyúló együttmőködés fejlesztésével jelentısen csökkennek a késések. - Az egységes európai légtér lehetıvé teszi majd, hogy a repülıgépeknek közvetlen útvonalakon közlekedjenek, a légitársaságoknak ezzel pénzt és idıt megtakarítva, illetve csökkentve a környezeti hatásokat. A közúti biztonság fejlesztése. Több mint EU állampolgár veszti életét az utakon minden évben. A Bizottság célja ennek a számnak a megfelezése 2010-re. Ennek érdekében a következı lépések szükségesek: a baleseti gócpontok kitáblázottságának fejlesztése, a túlzottan hosszú vezetési idı elleni harc, a közlekedési büntetések európai szintő összehangolása és az új technológiák alkalmazásának jelentıs fokozása. //logó// 3

4 A biztonság prioritása. Általánosságban nézve a Bizottság célja, hogy az utasok biztonsága minden körülmények között elsıbbséget élvezzen. A megfelelı szabályozás, valamint a szigorú ellenırzés és büntetés révén az állampolgárok számára biztosítani kell a lehetı legmagasabb szintő biztonságot a közlekedés különbözı területein, mint például a repülés, a hajózás és a vasúti forgalom. A hajózás biztonsága szintén létfontosságú szempont a közlekedési biztonságban, ahol a Bizottság sürgeti a közösségi és nemzetközi lépéseket. Az Európai Bizottság a PRESTIGE tanker katasztrófája után a tengeri biztonság további fokozását célzó közleményt adott ki, melyet követtek a Tanács egyhangúlag tett messzemenı következtetései. A vállalások elsısorban a következıket hivatottak elıremozdítani: - A szimplafalú hajótestő tankhajók felgyorsított kivonása a forgalomból - A nehézosztályú olajok szállításának szabályozása duplafalú hajótestő tankhajókban - Az ellenırzések megerısítése az EU kikötıkben - Jogi és pénzbeli szankciók alkalmazása minden olyan csoporttal szemben, akik súlyos gondatlanság miatt részesei voltak nagy olajszennyezésnek - A tagállamok fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek lehetıvé tennék, hogy a part menti államok ne diszkriminatív módon szabályozzák, illetve korlátozzák a veszélyes szállítmányokat szállító hajók közlekedését a partoktól 200 mérföldes (320 kilométeres) sávban - A nemzetközi tengerjog módosítása annak érdekében, hogy tartósabb egyensúly alakuljon ki a szabad hajózás és a part-menti államok ökológiai védelmi érdekei között Egy nemrégiben írt levélben Loyola de Palacio, az Európai Bizottság energiaügyekért és közlekedésért felelıs alelnöke a tagállamoktól, a tagjelölt országoktól és egyes nemzetközi szervezetektıl, például az ENSZ-tıl, határozott lépéseket kért a hajózásból származó szennyezés elleni nemzetközi szabályok erısítése érdekében. Nyomatékosította a radikális változások szükségességét abban, ahogy a nemzetközi jog a különbözı érdekek közti egyensúlyt megteremti, és egyben kérte az Európai Bizottság és a tagállamok azon erıfeszítésének támogatását, hogy Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetben (IMO) és más érdekelt szervezetekben, XXI. század követelményeinek megfelelı hajózási biztonsághoz szükséges nemzetközi szabályzat megalkotása aktív támogatást kapjon. Az Európai Bizottság a nemzetközi és EU kezdeményezéseken felül a szomszédos országokkal való együttmőködés keretein belül szándékozik tovább erısíteni a tengeri biztonságot, különös tekintettel a csatlakozó országokra, Oroszországra és az EURO- MED partnerekre. Magas színvonalú szolgáltatások. Az európai közlekedés fejlesztésének szoros kapcsolatban kell állnia magas színvonalú közlekedési szolgáltatásokkal. Ennek érdekében a Bizottság javasolja a munkakörülmények harmonizálását, fıleg a közúti közlekedésben, és a magas színvonalú közszolgáltatások fenntartását. Ezen felül szorgalmazza a magasabb színvonalú városi közlekedés biztosítását a jobb tömegközlekedés és a meglévı infrastruktúra célszerőbb kihasználása által. Transz-európai hálózatok. A transz-európai hálózatok keretein belül, amelyek részei a Páneurópai Hálózatnak, a Bizottság javaslata alapján fokozott figyelmet érdemel azon közlekedési infrastruktúrák kiépítése, melyek elnyelik a bıvítéssel bekövetkezı forgalomnövekedést, különösen a határ vidéken, illetve javítják e területek elérhetıségét. A transz-európai hálózattal kapcsolatban a Bizottság egy részletes felülvizsgálatot készít 2004-ben. Az felülvizsgálat fıleg a tengeri autópályák //logó// 4

5 koncepciójának bevezetésével, a repülıterek kapacitásának fejlesztésével, az európai kontinens külsı területeinek hatékonyabb összekapcsolásával, illetve a csatlakozó országok és tagállamok hálózatainak összekapcsolásával foglalkozik majd 2. A transz-európai közlekedési hálózat várható mérete 2010-re km út km vasút repülıtér nemzetközi repülıtér belvízi kikötı - forgalomirányítási rendszer, felhasználói információs- és navigációs rendszer // kép: Európa térképe a földi // // hálózatok megjelölésével // Költségek és finanszírozás - Teljes becsült költség: 400 milliárd euró (1996-os becslések) - Teljes becsült finanszírozás: 19 milliárd euró egy évre Közösségi finanszírozás Transz-európai hálózatok költségvetése 4,2 milliárd euró - Kohéziós alap 9 milliárd euró - Strukturális alap 4 6 milliárd euró - Évi kölcsönök az EIB-tıl (2000-ben) 6,6 milliárd euró Forgalomnövekedés 2010-re az EU 15-ön belül a teljes áruszállítási forgalom várhatóan 38 %-kal fog növekedni az as adatokhoz képest, a személyi forgalom pedig 24 %-kal. Összehangolt közlekedéspolitika nélkül ennek a forgalomnövekedésnek a nagy része a közúti közlekedést terhelné, fıleg a transz-európai hálózatot. A Páneurópai Hálózat A Páneurópai Közlekedési Hálózatot három Páneurópai Közlekedési Konferencián fejlesztették: ben Prágában, ahol elfogadták a közlekedési infrastruktúra-koncepciót; 1994-ben Krétán, ahol Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa országai meghatároztak kilenc közlekedési folyosót mint prioritást a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztésben; és 1997-ben Helsinkiben, ahol egy tizedik folyosó és a Páneurópai Közlekedési Hálózat tengeri medreinek meghatározása történt meg. A Páneurópai Közlekedési Infrastruktúra elısegíti az összes szükséges alkotóelem létrehozását, hogy a jövıben a Páneurópai Közlekedési Hálózat mind az EU, mind a csatlakozó országok területén megvalósuljon. A Páneurópai Közlekedési Hálózat a következı alkotóelemekbıl áll: - A Transz-európai Közlekedési Hálózat az EU területén (TEN T) - A Közlekedési Infrastruktúra Szükséglet Felmérése (TINA), amely 10 folyosóból és további hálózati elemekbıl áll a csatlakozó országok területén, az újonnan független államokban (NIS) és azon túl - A négy Páneurópai Közlekedési Terület (PETrAS) amelyek a tengeri zónákat fedik le - Az Euró-Ázsiai Csatlakozások, fıleg a TRACECA (Transport Corridor Europe-Caucasus- Asia = Európai-Kaukázusi-Ázsiai Közlekedési Folyosó) 2 További információ a 9. oldalon. //logó// 5

6 Az utasok jogainak elıtérbe helyezése. Az európai közlekedési politika egyik célja, hogy a felhasználók szükségletei legyenek a középpontban. Az EU-nak meg kell felelnie az európaiak elvárásainak, és létre kell hoznia egy, utasainak magas színvonalat és biztonságot kínáló közlekedési rendszert. Az utasoknak biztosítani kell, hogy szükség esetén számon kérhessék jogaikat, úgy a privát közlekedési cégekkel, mint a közszolgáltatókkal szemben. A Bizottság már javasolta a légi utasok jogainak megerısítését, beleértve a kárpótlást a túlfoglalás miatt bekövetkezett késése illetve utasfelvétel megtagadás esetén. A következı lépés az utasvédelmi intézkedések kiterjesztése más közlekedési formákra is, fıleg a vasúti és a tengeri közlekedésre, illetve amennyire csak lehet, a városi közlekedési szolgáltatásokra is. A nemzetközi vasúti szállítási piac megnyitása. A több tagállamban elért számos siker és a vasúti vállalkozások újraszervezése ellenére a vasúti teherszállítás évek óta csökken, és mostanra már az EU-n belül csak 8 %-a az összes teherszállításnak, míg az USA-ban ez a szám 40 %. Ezen tendenciák ellensúlyozására a Bizottság 1998-ban különbözı jogszabályok megalkotását kezdeményezte ( vasúti infrastruktúra csomag ), amelyeket el is fogadtak és március 15.-ével érvénybe is léptek EU szerte. Ezen intézkedések célja egyértelmő: - A nemzetközi teherszállító vonatok adminisztratív és jogi korlátok nélkül léphessenek át a határokon, és máris élvezhessék az iparág technikai fejlesztéseit. - A több államban igazolt diesel mozdonyoknak illetve az elektromos, több-áramú mozdonyoknak ne kelljen a határátkeléseknél feszültségkülönbségekkel törıdnie. - A jelzırendszer még mindig probléma, hiszen amíg nincs felállítva az egységes európai ellenırzési/irányítási rendszer (ERTMS), addig különbözı nemzeti rendszerek használata szükséges, ami nagyon költséges. A vasúti infrastruktúra csomag intézkedéseit kiegészíti majd a második vasúti csomag, amit a Bizottság 2002 januárjában javasolt. A második csomag öt intézkedése a közlekedésrıl szóló Fehér Könyvben megírt útmutatásokon alapszik, és céljuk a nagyobb biztonság, a összekapcsolhatóság, és a vasúti áruszállítási piac megnyitása. Hogy még nagyobb lendítıerıt adjon ennek a folyamatnak, a Bizottság javasolta egy Európai Vasúti Ügynökség létrehozását, melynek feladata a biztonsággal és összekapcsolhatósággal kapcsolatos mőszaki követelmények kidolgozása. A vasúti áruszállítás piacának megnyitása szigorú és áttekinthetı keretek között kell történjen, ügyelve a biztonsági követelményekre és a munkafeltételekre. Egy tagállam vasúti hálózatán mőködı vasúti társaságnak meg kell felelnie az adott tagállam egészségügyi, biztonsági valamint munkajogi szabályainak. A globalizáció hatásainak kezelése. A bıvülés közeledtével, a közlekedési politikájával és az Európát átszövı hálózatok gyors, az egész kontinenst behálózó bıvítésével Európának át kell gondolnia nemzetközi szerepét, ha sikeres akar lenni egy új fenntartható közlekedési rendszer kifejlesztésében, illetve ha sikeresen akar megbirkózni a zsúfoltság és a szennyezés okozta problémákkal. Ugyanakkor a Bizottság az Európai Unió aktívabb részvételét javasolja a nemzetközi szervezetekben, mint például a Nemzetközi Tengeri Szervezet (IMO International Maritime Organization) és a Nemzetközi Civil Repülési Szervezet (ICAO //logó// 6

7 International Civil Aviation Organization), annak érdekében hogy Európának meghatározóbb legyen a szerepe, és hogy az EU-t a biztonság javítása és a környezet védelme érdekében tett erıfeszítések élére helyezzék. A Világkereskedelmi Szervezetben folyó tárgyalások részeként az Európai Unió továbbra is katalizátorként fog mőködni, hogy megnyissa a fı közlekedési módok piacát, ugyanakkor fenntartsa a közlekedési szolgáltatások minıségét és használói biztonságát. A kibıvült Uniónak képesnek kell lennie, hogy hozzájáruljon nemzetközi megoldások létrejöttéhez, amelyek olyan jelenségekkel szemben veszik fel a harcot, mint a zászlójoggal való visszaélés a tengerhajózásban, mint a szociális dömping. 2. Kihívások és elınyök az új tagállamok számára a közlekedés terén (Magyarország). A kibıvült Európa összekapcsolása A közlekedés az emberek és áruk szabad mozgásának egyik elıfeltétele, ezáltal a gazdaság fejlıdésének nélkülözhetetlen eleme. Az egyének mozgását és az áruk forgalmát egyaránt lehetetlen garantálni mőködı közlekedési infrastruktúra nélkül. Ahhoz, hogy sikeres legyen az egységes piac létrehozása a kibıvült EU-ban, az új tagállamok közlekedési infrastruktúráját integrálni kell az EU hálózatába. A csatlakozó országok és a jelenlegi tagállamok közti összeköttetés létrehozása és helyreállítása tehát az Európai Bizottság kulcsfontosságú célja. A közlekedési infrastruktúra felújítása és fejlesztése összeköti az embereket, elısegíti a befektetéseket távoli területeken is, lehetıvé teszi az áruk gyors cseréjét, csökkenti az üzemeltetık és az állampolgárok költségeit is, és jótékonyan hat a környezetre. A közlekedési infrastruktúra modernizálása és helyreállítása összekapcsolja majd az embereket, elısegíti a távolabbi helyeken a befektetéseket, lehetıvé teszi az áru gyors cseréjét, csökkenti mind a szállítók, mind a polgárok költségeit, és jó hatással lesz a környezetre. A bıvüléssel járó teljes határmegnyitás lényeges növekedést fog elıidézni az új és a régi Várható elınyök Magyarországnak a közlekedés terén: - A magyar fuvarozók elıtt korlátlanul megnyílik az EU-n belüli nemzetközi, közúti áruszállítás piaca. A szociális acquis bevezetése sokkal nagyobb esélyt ad az útbiztonságnak. A tagállamokkal fennálló kétoldalú egyezmények megszőnnek. - Az EU tagállamokba irányuló nemzetközi szállítás sokkal egyszerőbb lesz, mivel nem lesz vám-kezelés az osztrák-magyar határon. Ez erısebb kapcsolatokhoz vezet majd a többi tagállammal. - A vasút piac liberalizálása nagyobb versengéshez fog vezetni, aminek eredményeként a vasúti szállítási szolgáltatások színvonala emelkedni fog. - A liberalizált repülési piac erısítheti a légitársaságok közötti versengést, és ezzel esetleg csökkentheti a jegyek árát. A szigorú biztonsági elıírások betartásával a légiközlekedés biztonsága javulni fog. tagállamok közötti forgalomban. A nemzetközi szállítás sokkal egyszerőbbé válik az EU tagállamok számára, mert például a magyar-osztrák vagy a lengyel-cseh határnál megszőnik az áruk vámvizsgálata. A határon átkelı forgalom torlódásának csökkentése tehát különösen fontos az EU számára. //logó// 7

8 Újabb kihívás a csatlakozó országok infrastruktúrájának jelenlegi helyzete. Az Unió elıtérbe helyezte a tagjelölt országok lényeges közlekedési szükségleteit. Körülbelül km utat és km vasutat, valamint több kikötıt és repülıteret kell megépíteni vagy továbbfejleszteni csaknem 100 milliárd eurós költséggel. Ez a munka már most is kap közösségi támogatást az ISPA és a PHARE programokon keresztül. Az ISPA és a PHARE elı csatlakozási közösségi programok, amelyek a közép- és kelet-európai tagjelölt országok felkészülését segítik. Az ISPA az infrastrukturális beruházásokat támogat, mind a közlekedés, mind a környezetvédelem terén (fele-fele arányban). A PHARE az intézmények létesítését, az acquis communautaire (közösségi vívmányok) átvételét, a regionális és szociális fejlesztést, valamint az ipari reorganizációt (beleértve a közlekedés területét) támogatja. ISPA 500 millió euró évente a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, a os idıszakra. Az ISPA program egy átmeneti eszköz az átfogó strukturális támogatásokhoz, amibıl az új tagállamok csatlakozás részesülnek. Az ISPA közlekedés programjainak kiválasztása valószínőleg a következı kritériumok alapján történik: - A TINA program eredményeihez való igazodás - A vasutak, utak, kikötık és repterek prioritást élveznek - A projektek legalább 5 millió eurós nagyságrendőek legyenek - Az EU fedezi a projektek teljes költségének legfeljebb 80 %-át, figyelembe véve az nemzetközi pénzügyi intézmények vagy más támogatási forrásokkal történı közös finanszírozást, mint például köz és -magán társulást (public private partnership) PHARE A os idıszakra, a Phare program évente 1.6 milliárd eurót jutatott különbözı projektekre a csatlakozó országokban. Ennek az összegnek az egyharmadát többek közt infrastrukturális - köztük közlekedési - projektekre közlekedési terén Az EU pénzügyi támogatása Magyarországnak A idıszakban Magyarország évente 44 millió eurót kap közlekedési projektekre az ISPA elıcsatlakozási alapból. A pénz nagy része 4 vasúti projektre van elıirányozva: - A Budapest-Szolnok vasúti szakasz (az V. Páneurópai folyosó része) felújítását 63 millió euróval támogatják - A Budapest-Hegyeshalom (a IV. Páneurópai folyosó része) vasút felújításának második fázisát 43 millió euróval támogatják - A Zalaegerszeg Zalalövı Boba szakasz (az V. Páneurópai folyosó része) felújítását 83.7 millió euróval támogatják - A Szolnok-Lökösháza vasúti szakasz (az V. Páneurópai folyosó része) felújítását 53.7 millió euróval támogatják. Két ISPA projekt egyes közutak (2, 3, 6, 35, 42, 47, 56) burkolatának megerısítését szolgálja, ( V/C és X/B jelzető Páneurópai folyosók). Az ISPA támogatás erre a két projektre 74 millió Euró. Magyarország csatlakozása után a Kohéziós Alap támogatása, a magyarországi közlekedési projektekre, 2002-es árszinten évente millió euró között lesz, és 2004 és 2006 között túllépi a 0.5 milliárd eurós összeget. A közlekedési infrastruktúra megalapozása az új tagállamokban nem csak egyedül az EU strukturális eszközeinek szerepvállalásával történik, hanem az Európai Beruházási Bank //logó// 8

9 (European Investment Bank, EIB) és más pénzügyi intézmények mint az EBRD és a Világbank kölcsönei révén is. A tagjelölt országoknak nyújtott EIB hitelek 48 %-a a közlekedési szektorban kerül felhasználásra. A csatlakozás után jelentısen növekedni fog az új tagállamok az infrastrukturális beruházásainak EU-támogatása. Az ISPA idıszakhoz képest a idıszakban nyújtott kohéziós támogatás jelentıs emelkedést jelent. 3 Különleges kihívást jelent az új tagországok hálózatainak jobb összekötése valamint a legfontosabb projektek listájának felülvizsgálata a kibıvült Európai Unió részére, amit a Transz-Európai hálózat (TEN-T) program finanszíroz. A TEN-T irányelvek, melyeket 1996-ban fogadtak el, tervek szerint 2003 végére alapos átvizsgálásra kerülnek. 0. Lista A Bizottság a felülvizsgálat elıkészítésével, Karel Van Miert volt versenyügyi biztos vezetésével egy magas szintő a 15 jelenlegi tagállam és 12 tagjelölt ország képviselıibıl álló munkacsoport bízott meg. A munkacsoport június 30.-án közölte javaslatait az új TEN-T prioritás listával kapcsolatban. - 3 befejezett projekt (Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vonalon vasút, Malpensa repülıtér, Öresund kijavított kapcsolat) - öt, 2010-re befejezendı projekt (Betuwe vonal, Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességő vasúti vonal, görög autópályák, UK/IRL/Benelux-ot összekötı út, Nyugati Partmenti Fı Vonal) - 6 projekt fontos részei melyek várhatóan elıtt készen lesznek (Berlin-Verona, Déli TGV, Keleti TVG, Lyon-Torino-Trieszt, multimodális kapcsolat Portugália/Spanyolország/Európa többi része között, Skandináv (Nordic) háromszög) Széleskörő áttekintést követıen, a projekt lista 2003 ıszi összeállításának központi eleme lesz ez a javaslat. A dokumentum a projekteket 4 listába sorolja. A 0. Lista öt projektet határoz meg a 14 Essen projektbıl 4, 2010-es határidıvel. Az 1. Lista 18 projektet határoz meg a TEN- T-en belül, melyek várhatóan 2020-ig lesznek mőködı képesek. A 2. Lista 4 kevésbé elıkészített projektet jelöl, melyekrıl a csoport nem tudott minden érintett országtól kötelezettségvállalást kapni arra, hogy 2010 elıtt megkezdıdjön az építkezés. Végül a csoport olyan projekteket is megvizsgált melyeknek célja a gazdasági és szociális kohézió elısegítése a jövıbéli új tagállamokban. Ezeket a projekteket a Lista 1. Galileo 2. Torlódások megszüntetése a Rajna-Majna-Duna szakaszon 3. Tengeri autópályák 4. Vegyes vasúti vonal Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana- Budapest között 5. Vegyes vasúti vonal Berlin-Verona-Nápoly/Milánó- Bologna között 6. Vegyes vasúti vonal görög/bolgár határ-szófia- Budapest-Bécs-Prága-Nürnberg között 7. Nagy sebességő vasutak dél-nyugaton 8. Vegyes vasúti vonal Gdansk-Varsó-Brünn/Zsolna között 9. Vegyes vasúti vonal Lyon/Genova-Basel-Duisburg- Rotterdam/Antwerpen között 10. Vegyes vasúti vonal Párizs-Strassbourg-Stuttgart-Bécs- Pozsony között 11. A nagy sebességő vasúti hálózatok összekapcsolhatósága az ibériai félszigeten 12. Multimodális összeköttetés Írország/Egyesült Királság/kontinentális Európa között 13. Vasúti híd a Messenai szoros fölött 14. vasút/közút kapcsolat a Fehrman Öv mentén 15. A skandináv háromszög 16. Multimodális összeköttetés Portugália/Spanyolország/Európa többi része között 17. Autópálya a görög/bulgár határ-szófia- Nagylak(Budapest)/(Constanca) között 18. Autópálya Gdansk-Katowice-Brünn/Zsolna-Bécs között 2. Lista 1. Új, nagy kapacitású vasút vonal a Pireneusokon keresztül 3 Kohéziós alap: a os idıszakban évente 2.1 és 2.8 milliárd között. Strukturális alapok: ugyan erre az idıszakra évente milliárd között 4 Csupán 3 valósult meg az Essen-ben meghatározott, a 14 nagyszabású, 2010-re befejezendı projektbıl. //logó// 9

10 tagállamokban. Ezeket a projekteket a 3. Lista foglalja össze. Emlékeztetı 2. Balti Vasutak: Helsinki-Tallinn-Riga-Kaunas-Varsó 3. Kijelölt tehervasúti vonal Gdansk-Bydgoszcz-Katowice- Zwardon között 4. Belvízi útvonal Seine-Scheldt között 3. Lista 1. Hálózatok elérhetısége és összekapcsolása - Multimodális logisztikai központok Slawkowban (Lengyelország), kapcsolattal az orosz vasútakhoz - Vasút vonal Bari-Durres-Szófia-Várna/Bourgas (Fekete Tenger) között - Vasút vonal Nápoly-Reggio Calabria-Palermo között - Közúti/vasúti folyosó, mely összeköti a nyugati részt Dublin-nal - Limassol kikötı és út kapcsolat - Larnaka kikötı és út kapcsolat - Valletta és Marsaxlokk kikötıi - Ioniai/Adriai multimodális folyosó - Dover-Fishgard útvonal (kivéve M25) 2. Határontúli kapcsolatok - Autópálya Drezda/Nürnberg-Prága-Linz között - Vasút vonal Prága/Linz között - Autópálya Zsolna-Pozsony-(Bécs) között - Vasút vonal Maribor-Grác között - Autópálya (Ljubljana)-Maribor-Pince-Zamárdi- (Budapest) között - Utak átjárhatósága a Pireneusokon keresztül //Az Európa térkép magyarázatai!!/ Javasolt projekt prioritások a Transz-Európai Közlekedési Hálózatban // // // Kép: térkép Európa térképe, rajta megjelölve a javasolt útvonal fejlesztések, stb. // // Ehhez hozzá tartozik egy jelmagyarázat // // // // jel - 0. lista: Essen/Dublin vasúti projektek (2010) // // jel - 1. lista: magas prioritású vasúti projektek (2020) // // jel - 2. lista: magas prioritású vasúti projektek hosszú távon // // jel - 0. lista: Essen/Dublin út projektek (2010) // // jel - 1. lista: Belvízi útvonal projektek (2020) // // jel - 2. lista: Belvízi útvonal projektek hosszú távon // // jel - 1. lista: Tengeri autópálya projektek (2020) // // // Az elsı három listában szereplı projektekre befektetendı összeg 235 milliárd euró most és 2020 között, amibıl körülbelül 112 milliárd euró a még megvalósítandó Essen/Dublin projektekre vonatkozik. Mi több, ezek az új projektek csupán egy részét képezik a kibıvült //logó// 10

11 Unió Transz-Európai Hálózatához szükséges befektetéseknek. A Van Miert csoport szerint, az összes projektet figyelembe véve, a hálózat összköltsége 600 milliárd euró lesz. A javasolt projektek megvalósításához szükséges befektetések átlagosan 0,16 %-át képezik a Közösség GDPjének. A legtöbb pénz a Bizottságtól és a tagállamoktól kell, hogy származzon majd, de a Van Miert jelentés javaslatot tesz magántıke bevonására köz-magán társulások formájában. A TEN-T keretein belül a Bizottság már sok új finanszírozási lehetıséget vizsgál a közösségi infrastruktúra finanszírozására, köz-magán társulások (PPP public-private partnerships) népszerősítésével, és új bevételi forrásokéval, melyek jobban tükrözik minden közlekedési forma valós költségeit. A Bizottság már javaslatot tett a pénzügyi szabályzat (Financial Regulation) módosítására, amelynek célja a TEN-T költségvetés támogatási arányának l0%-ról 20 %-ra emelése bizonyos létfontosságú határokat átszelı szakaszok finanszírozásánál. A vasutak versenyképessé tétele A vasúti szállítás fontos szerepet tölt be majdnem az összes csatlakozó országban. A középeurópai országoknak különösen régre nyúló vasúti történelme és sőrő vasúti hálózata van. A vasúti aránya az áruszállításban még mindig magasabb mint a jelenlegi tagállamokban. Viszont a csatlakozó országok vasútjai alulfinanszírozottak, ezért annak érdekében, hogy kielégíthessék ügyfeleik szükségleteit, átalakításra szorulnak. A szállítási módok közti megnövekedett versengés miatt a vasutaknak hatékonyabbaknak kell lenniük, ugyanakkor versenyképes szállítási szolgáltatást kell nyújtaniuk óta a vasúti szállítás a csatlakozó országokban csökkent. Ennek eredményeképpen a vasutak piaci részesedése lényegesen csökkent. Ugyanúgy, mint az EU-15 esetében, a csatlakozó országok összekapcsolási problémákkal állnak szemben, pl. a különbözı jelzı berendezésekkel vagy az eltérı kijelzık közép-európában és a balti államokban. Várható elınyök Magyarország számára a vasúti fuvarozás terén Az EU által követelt közszolgálati kötelezettségekkel kapcsolatos pénzügyi terv a MÁV (a nemzeti vasúti társaság) pénzügyi konszolidációjához járul majd hozzá. A PHARE és ISPA támogatásokon keresztül olyan fontos projekteket társfinanszírozott az EU, amelyek a magyar vasúti infrastruktúra felújítását szolgálják. Egy új összeköttetés épült Szlovénia és Magyarország között PHARE támogatással (az elsı törzshálózat meghosszabbítási projekt a II. világháború óta). A budapesti agglomerációban már számos vasúti vonal megújult és a páneurópai folyosók felújítása is folyamatban van, növelve ezzel az utazási sebességet, és nagyobb kényelmet nyújtva az utasok részére. Az EU közlekedési politikájának egyik alapvetı célja, hogy élénkítse az alternatív szállítási módokat (vasutak, belföldi víz utak, partmenti tengeri hajózás), és hogy az új tagállamokban a vasutak használatát magas szinten tartsa. Az intermodalitás és kombinált fuvarozás javítása kulcs fontosságú ebben a tekintetben. Az összes új tagállam teljes mértékben közremőködik a Marco Polo programban, ami a kombinált szállítást támogatja. //logó// 11

12 Közös szabályok bevezetése Emlékeztetı A szállítás létfontosságú gerince a szociális-gazdasági fejlıdésnek, de ha nem fenntartható módon fejlıdik, akkor jelentıs költségeket ró a társadalomra a környezet és egészség terén. A környezetvédelmi megfontolások minél korábbi integrációja a csatlakozó országok közlekedéspolitikájába, hasonlóan az Unió jelenlegi politikájához, elıfeltétele ezen költségek csökkentésének. Az EU politika a közúti forgalom negatív hatásait veszi célba, emelt környezetvédelmi és biztonsági követelményekkel, az infrastruktúra fejlesztésekkel, adózás és díj politikával. Valamennyi az Európai Unió részérıl finanszírozott infrastrukturális projektnek, meg kell felelni az európai jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi szabványoknak. A kibıvítés nagyobb fokú biztonságot eredményez majd valamennyi szállítási módban, beleértve a tengeri szállítást is a kibıvülı Unió partvidéke körül, köszönhetıen a magasabb biztonsági szabványoknak és fokozott technikai ellenırzéseknek. Ez alapjában véve ugyancsak javítja az EU versenyképességét a globális hajózás színterén. Biztonságos tengeri szállítás A kibıvítéssel, valamint Málta és Ciprus csatlakozásával, az EU flotta kétszer nagyobb lesz a jelenleginél. A tengerhajózás biztonsági uniós és a nemzetközi szabványok szigorú ellenırzése még fontosabb lesz, hogy biztosítsa a biztonságos tengeri szállítási feltételeit a Balti- és a Földközi-tenger érzékeny területein. Várható elınyök a belföldi vízi utak és tengeri szállítás terén: A Duna a Rajnával és a Rajna Majna Duna csatornával együtt fontos összeköttetés a Fekete tenger és az Északi tenger között. A belföldi vízi utakon való szállítás fontosságát az EU közlekedési politikája hangsúlyozza. A kombinált szállítás fokozása érdekében a Dunán a gyır-gönyő-i, a csepeli szabad kikötı, és a dunaújvárosi kikötıket újítják fel. Ennek eredményeképpen Magyarországnak jobb hozzáférése lesz a tengerhez. Az útbiztonság javítása szintén fontos az Európai Unió számára. A szociális acquis bevezetése, pl. az európai szabályok a fuvarosok maximális vezetési idejérıl, lényegesen hozzájárul az útbiztonsághoz. Szigorúbb közútbiztonsági intézkedések alkalmazása, például jobb minıségő utak, jobb gépkocsivezetıi képzés, forgalmi szabályok betartásának megkövetelése és az útbiztonsági mozgalmak minden európai érdekét szolgálják. Európai útbiztonsági akcióterv A program lefedi például az közúti balesetek megelızésére irányuló kezdeményezéseket, illetve a megelızést támogató intézkedéseket. A hangsúly továbbra is szorosan az emberi tényezın, és a környezetre való hatásain van. A folytatni kívánt intézkedések közt szerepel a jogosítványok bevonási eljárásának kölcsönös elismerése, a fuvarosok vezetési idejének hatékony ellenırzése, a kutatások támogatása, például olyan eszközökre, amelyek a vezetı fáradtságát mérik, stb. Magyarország várható elınyei a légi közlekedés terén - Zajos légi jármővek, amelyek a volt Szovjetunió országaiból (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Orosz Szövetség, Türkmenisztán és Ukrajna) származnak, csak december 31-ig használhatják a Ferihegyi Repülıteret. Ezen dátum után valamennyi légi jármőnek, ami Magyarország repülıtereit használja, halkabbnak kell lennie, ezzel több békét és nyugalmat biztosítva a repülıterek környékén élı embereknek. - Az EU jog része egy úgynevezett harmadik csomag. Ez olyan jogszabályok győjteménye, amelyek megnyitják a teljes uniós légi piacot minden olyan légitársaság elıtt, amely valamely EU országban van bejegyezve. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás után a MALÉV sokkal rugalmasabban fog tudni utakat //logó// 12

13 szervezni, akár olyanokat is, amelyek nem Magyarországról indulnak vagy ide érkeznek, hanem más EU országból más EU országba. - Az európai légitársaságoknak meg kell felelniük a közös szabályoknak a technikai harmonizálás, a légi biztonság, a fogyasztó védelem és a környezetvédelem terén, amelyek a lehetı legmagasabb szintő biztonságot és környezetvédelmet célozzák. Állampolgárok jogainak fejlesztése A legegyértelmőbb vívmány új tagállamok állampolgárai számára a nyitott határok lesznek. Az utasokat viszont meg kell védeni az eltérı nemzeti szabályozásokkal vagy a domináns helyzetükkel visszaélı, nagy piaci szereplıkkel szemben. A légi szállításra a Bizottság olyan szabályzatot dolgozott ki, amely meghatározza az utasok jogait. Ez a szabályzat a Közösség területén lévı legtöbb reptéren ki van függesztve. A következı lépés a Közösség utas- védelmének a kiterjesztése más szállítási módokra is. Valamennyi állampolgár szemében egyszerő, de fontos jele a közös közlekedési politikának a vezetıi engedélyek közös európai formátuma. Egy olyan vezetıi engedély, amit EU szabályain alapszik minden tagállamban elismert. Utóirat A kibıvítés minden érdekelt félnek kihívásokat és lehetıségeket egyaránt jelent majd. A csatlakozó országok esetében, Magyarországot beleértve, sokkal több elınyt nyújt majd, mint problémát, különösen a közlekedés terén. Mindenek fölött, a bıvítést nem pusztán a gazdaság hajtja. A kontinens újraegyesítése egy politikai elképzelés. A szándék az, hogy valamennyi európai hasznára legyen. Mint ahogy egy EU politikus nemrégiben kijelentette, a bıvítés a valaha létezı legjobb lehetıség valamennyi európai ember számára, hogy békességben és jólétben éljen a XXI. század elején. Hasznos információk: //logó// 13

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában Egyházy Zoltán szaktanácsadó, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI INTEGRÁLT KÖZREMŐKÖDİ

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Az európai közlekedési útvonalak fejlesztése

Az európai közlekedési útvonalak fejlesztése Az európai közlekedési útvonalak fejlesztése Dr. Lakatosné dr. Novák Éva Széchenyi István Egyetem (email: drnovake@gmail.com)} Absztrakt: Az egységes európai belsı piac létrejöttéhez, a gazdaság mőködésének

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok

Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok Balatonföldvár, 2008. május 14. Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok Gedeon András vezető tanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Kapcsolatok Főosztály Az előadás tartalma:

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzati

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Európai ajánlások, elıírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09.

Európai ajánlások, elıírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Európai ajánlások, elıírások összefoglalása Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Tartalom: 1. UIC döntvények 2. EU szabványok 3. EU direktívák, Vasúti csomagok 4. TSI-k 1. UIC döntvények 3 típusa: - Kötelezı

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.1.2009 COM(2009) 5 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

A TRANSZ-EURÓPAI HÁLÓZATOK (TEN) ÉS A LÉTREHOZÁSUKAT CÉLZÓ ESZKÖZRENDSZER FEJLŐDÉSE

A TRANSZ-EURÓPAI HÁLÓZATOK (TEN) ÉS A LÉTREHOZÁSUKAT CÉLZÓ ESZKÖZRENDSZER FEJLŐDÉSE EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK 2 3. előadás A TRANSZ-EURÓPAI HÁLÓZATOK (TEN) ÉS A LÉTREHOZÁSUKAT CÉLZÓ ESZKÖZRENDSZER FEJLŐDÉSE Dr. Timár András ny. egyetemi tanár, professor emeritus Pécsi Tudományegyetem MIK

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben