A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a repülőtéri díjakról szóló irányelv alkalmazásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a repülőtéri díjakról szóló irányelv alkalmazásáról"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 278 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a repülőtéri díjakról szóló irányelv alkalmazásáról HU HU

2 1. Bevezetés A repülőtéri díjakat a repülőterek használói (a légitársaságok) fizetik a repülőtér létesítményeinek használatáért. A díjak a légi járművek leszállásával, felszállásával, világításával, parkolásával, valamint az utasok és a rakomány kezelésével kapcsolatosak, és részben vagy teljes mértékben a kifutópályák és a hozzájuk csatlakozó területek, továbbá az utas- és teherterminál-területek ellátását finanszírozzák. Jóllehet a repülőtéri díjakat a légitársaságokra vetik ki, e költséget végül az utas vagy a teherárut szállíttató ügyfél viseli, mivel e díjak a kifizetendő végső ár részét képezik. A légitársaságok összköltségén belül a repülőtéri díjak részaránya a fuvarozó típusától és a kiszolgált repülőterektől függően változik. 1 Az átlagos repülőtéri bevételeknek körülbelül a felét teszik ki, 2 és tekintettel a légitársaságok jelenlegi nehéz költséghelyzetére, a repülőtéri díjakat minden korábbinál alaposabb vizsgálatnak vetik alá. A repülőtéri díjak összefüggésben vannak az utasoknak nyújtott szolgáltatás szintjével is. A repülőtéri díjak szintje különösen az olcsó és rövid távú járatok esetében lehet az egyik meghatározó tényező a légitársaságok arra vonatkozó döntésében, hogy mely útvonalakon repüljenek. A versenyképesen árazott és minőségi repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állása a légitársaságok valamennyi típusa számára nyilvánvalóan kulcsfontosságú az EU légi közlekedési ágazatának sikeressége szempontjából. A repülőtéri díjakról szóló irányelv 3 amelyet a tagállamoknak március 15-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendszerükbe konkrét, európai uniós jogi keretet jelent az Európai Gazdasági Térség és Svájc minden olyan repülőterének repülőtéri díjaira vonatkozóan, ahol naponta több mint 5 millió utas fordul meg, és minden egyes tagállamban legalább a legnagyobb repülőtérre vonatkozik. Az EU-ban körülbelül 70 repülőtér tartozik az irányelv hatálya alá; ezek az EU utasforgalmának csaknem 80 %-át képviselik. E csoportba sokféle repülőtér tartozik, a közepes méretű, saját régiójuk számára kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi hozzájárulással rendelkező repülőterektől kezdve az EU legnagyobb légi csomópontjaiig, amelyek a világ minden táján levő célállomásokkal biztosítanak összeköttetést. Az irányelv közös alapelveket állapít meg a repülőtéri díjak kiszabását illetően, és ezzel kapcsolatban a következő célokat tűzi ki: nagyobb átláthatóság biztosítása a repülőtéri díjak kiszámítási módjára vonatkozóan; annak biztosítása, hogy a repülőterek ne alkalmazzanak megkülönböztetést a légitársaságok között a repülőtéri díjak felszámítása során (hacsak pontosan meghatározott közrendi megfontolások azt nem indokolják); rendszeres konzultáció megteremtése a repülőterek és a légitársaságok között; valamint 1 Az ACI Europe (2007) szerint a repülőtéri díjak az EU jelentősebb fuvarozói működési költségeinek mintegy 4 8 %-át teszik ki. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) márciusi iparági felmérése szerint az összes infrastruktúrahasználati díj együttesen a légi szállítás költségének 14,4 %-ára rúgott (2011. évi adatok). Az IATA szerint a repülőterek repüléshez kötődő díjai ezen infrastruktúra-használati díjaknak körülbelül kétharmadát teszik ki. 2 Steer Davies Gleave, A repülőtéri díjakról szóló 2009/12/EK irányelv értékelése; szeptember. 3 Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 2009/12/EK irányelve a repülőtéri díjakról; HL L 70., , 11. o. 2

3 minden egyes tagállamban egy független felügyeleti hatóság (FFH) létrehozása, amelynek feladata a repülőterek és a légitársaságok közötti, a repülőtéri díjak szintjével kapcsolatok viták rendezése, továbbá a tagállamok által az irányelvnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések helyes alkalmazásának felügyelete. Ebben a jelentésben a Bizottság áttekinti az irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazását, és konkrét megállapításokat tesz az annak végrehajtásával kapcsolatos lehetséges problémákra vonatkozóan, melyek a jövőben további elemzés tárgyául szolgálhatnak. A jelentés egy közelmúltbeli tanulmányból is merít, amely e célból készült a Bizottság számára. 4 E tanulmány azt elemezte, hogy az irányelvnek volt-e bármilyen hatása a repülőtéri díj kivetésének gyakorlatára, továbbá tartalmazta az érintettek átfogó konzultációjának eredményét, melynek során az irányelv végrehajtására, az elért eredményekre és a további figyelmet igénylő területekre vonatkozó véleményeket gyűjtötték össze. Ezen érintettek közé tartoznak az irányelv által létrehozott független felügyeleti hatóságok, a tagállamokban található más illetékes hatóságok, az egyes repülőtér-irányító szervezetek és légitársaságok, valamint az őket képviselő társulások. 2. Piaci folyamatok Az utóbbi évtizedekben az EU repülőterei fontos átalakuláson mentek keresztül, aminek hatása van a repülőtéri díjak megállapítására is. Jóllehet korábban az állami hatóságok elsősorban az összeköttetési szükségleteket kielégítő infrastruktúraként tekintettek a jelentősebb csomópontokra és a kisebb repülőterekre, ezek a repülőterek olyan üzleti vállalkozásokká fejlődnek, amelyekkel szemben elvárás, hogy nyereséget termeljenek, és magánbefektetőket vonzzanak. E folyamatba tartozik az állami tulajdonú repülőterek vállalattá alakítása és egyes esetekben privatizációja. Ez különböző változásoknak tulajdonítható. Először is, az államnak a közlekedési infrastruktúra biztosításában betöltött szerepe változik, szolgáltatóból lehetővé tevővé válik. Másodszor, a repülőtereket (amelyek sok esetben jövedelmezőek) manapság úgy tekintik, mint kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokat. Végül, az állami hatóságok minden lehetőséget megragadnak arra, hogy magánbefektetőket vonzzanak be mind az infrastruktúra bővítése, mind pedig állami jövedelem biztosítása érdekében. Miközben az Unióban a repülőterek többsége továbbra is állami tulajdonban van, 5 a magánbefektetők egyre nagyobb szerepet játszanak ezen a téren. Ugyanakkor, tekintettel a repülőtéri infrastruktúra stratégiai jellegére, a tagállamok jellemzően megtartottak egy bizonyos mértékű érdekeltséget vagy ellenőrzést a közvetlen tulajdon/a repülőtéri műveletek koncessziója és/vagy egy (nemzeti) gazdasági szabályozó 4 Steer Davies Gleave, A repülőtéri díjakról szóló 2009/12/EK irányelv értékelése; szeptember. 5 Az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa szerint 2010-ben a repülőterek 77 %-a teljesen állami, míg 9 %-uk teljesen magántulajdonban volt. Lásd: Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa: Európai repülőterek tulajdonjoga,

4 rendszer révén. Az utóbbi helyzet különösen a nagy csomópontoknak számító repülőterekkel rendelkező tagállamokban áll fenn e repülőterek ármeghatározó képessége miatt. 6 Ugyanakkor az olcsó légitársaságok (LCC-k) növekedésével bizonyos általában kisebb repülőtereknél az alkuerő eltolódása figyelhető meg a repülőterek és a légitársaságok között az utóbbiak javára. Rugalmasságuknak köszönhetően ezek a társaságok nemcsak a kiszolgált útvonalakról képesek új úti célokra átállni, hanem a légi járműveik bázisául szolgáló repülőterekről is másikra tudnak váltani. A légitársaságok folyamatosan felülvizsgálják meglévő útvonalaik teljesítményét az új célállomások kijelölése, valamint működésük vonzerejének és nyereségességének javítása céljából. Ennek hatására verseny alakul ki a különböző földrajzi helyeken található repülőterek között, és nő a repülőterek irányítóira nehezedő nyomás, hogy kedvezőbb feltételeket kínáljanak, beleértve az alacsonyabb repülőtéri díjakat is. Ezenkívül a repülőtéri kapacitásfelesleg ugyancsak versenyt eredményezett a repülőterek között, egyes esetekben tovább növelve a légitársaságok alkuerejét. A repülőterek azt állítják, hogy fokozódó versennyel 7 kell szembenézniük, és nem csak az LCC-k regionális repülőtereken kifejtett hatásának eredményeként. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a repülőterek közötti verseny mértéke változó, és nagyrészt helyi tényezőktől függ. A légitársaságok azzal érvelnek, hogy az utasok a konkurens légi közlekedési termékek alapján hajlamosak inkább légitársaságot váltani, mint repülőteret. 3. Az irányelv eredményei 2013 elejére minden tagállam bejelentette, hogy teljes mértékben átültette az irányelvet. Ugyanakkor a formális átültetés csak az első lépés. Az irányelv helyes, gyakorlati alkalmazása és annak a repülőterek üzemeltetőire, a légitársaságokra és a tágabb értelemben vett légi közlekedési ágazatra gyakorolt hatása is nagy jelentőséggel bír. Ebben a korai szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy az irányelv számos fő célkitűzését már sikerült elérni. Ugyanakkor az átültetést és az alkalmazást illetően számos tagállamban vannak sajátos problémák, amelyeket úgy lehet megoldani, hogy felhívjuk a tagállamok figyelmét a feltárt problémákra, és ahol szükséges, kötelezettségszegési eljárásra is sor kerülhet. Az irányelv e fejezetben elemzett legfontosabb jellemzői a következők: A repülőtér-irányító szervezetek és a repülőtér használói közötti rendszeres konzultáció a díjrendszer működéséről, a díjak szintjéről és a szolgáltatás minőségéről, valamint a repülőtér használóival való konzultáció az új infrastruktúrára vonatkozó tervekről (az irányelv 6. cikke). 6 Az EU-ban a legnagyobb csomópontok az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában találhatóak. 7 Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (Európa), Repülőterek versenye Európában, június. 4

5 A repülőtér-irányító által biztosított átláthatóság a díjak megállapításának alapját illetően, ideértve a repülőtér használói felé irányuló és a tőlük kiinduló információáramlásra vonatkozó követelményeket is (az irányelv 7. cikke). A repülőtér használói közötti megkülönböztetés tilalma (az irányelv 3. cikke). Független felügyeleti hatóság (FFH) létrehozása minden tagállamban az irányelv helyes alkalmazásának biztosítása és a repülőtéri díjakra vonatkozó viták esetén történő beavatkozás érdekében (az irányelv 6. és 11. cikke). Rugalmasság, amely lehetővé teszi a repülőtér-irányítók számára, hogy differenciált szolgáltatásokat kínáljanak a légitársaságok részére (az irányelv 10. cikke). Az irányelv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által 1974 óta a repülőtéri díjakra vonatkozóan kialakított politikákon alapul. 8 Értelmezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó kétoldalú légi forgalmi szolgáltatási megállapodásokat, amelyek az ICAO standard záradékaival összhangban készültek. Ezek alapján az Európai Uniónak és tagállamainak általánosságban tisztességes és egyenlő jogot kell biztosítaniuk a harmadik ország légitársasága számára a nemzetközi légi közlekedésben való versenyzésre. Ezzel összefüggésben például az Egyesült Államokkal és Kanadával kötött átfogó légi közlekedési megállapodások is tartalmaznak konkrét rendelkezéseket a használói díjakra, ezen belül a repülőtéri díjakra vonatkozóan, mégpedig annak biztosítása érdekében, hogy ezek a díjak méltányosak legyenek, és a nyújtott szolgáltatások költségét tükrözzék Konzultáció Az érintettek különböző nézeteket vallanak a konzultációra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban. Jóllehet meglehetősen sok repülőtér már rendelkezett konzultációs mechanizmussal, az irányelv egyértelműbbé tette a konzultáció időbeli menetét és formáját. Néhány tagállam repülőterein, például Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban a kötelező konzultációt csak az irányelv átültetésének eredményeként vezették be. Ráadásul az irányelv először írt elő kötelező konzultációs eljárásokat az irányelv hatálya alá eső azon egyesült királyságbeli repülőterek esetében, amelyekre a legnagyobb egyesült királyságbeli repülőtereken alkalmazott gazdasági rendelet addig nem vonatkozott. A légitársaságok kétségeket fogalmaztak meg a konzultációs intézkedések alkalmazásával kapcsolatban, és azzal érvelnek, hogy a repülőtereknek a puszta információszolgáltatásnál többet kellene tenniük a légitársaságokkal való együttműködés érdekében. A légitársaságok azt szeretnék, ha véleményüket nem csak meghallgatnák, hanem meg is fogadnák. Egy másik 8 Lásd az irányelv (9) és (10) preambulumbekezdését, vö. az ICAO repülőtéri és légi navigációs szolgálati díjakra vonatkozó politikái (kilencedik kiadás, 2012). 5

6 felvetés a repülőtér használói számára a konzultációs folyamatban történő válaszadásra néhány tagállamban megszabott időkerettel és szoros határidőkkel kapcsolatos. A légitársaságok konzultációval való elégedettsége attól függően változik, hogy melyik tagállamban van a repülőtér. Míg az Egyesült Királyság és Hollandia nagyobb repülőterein a légitársaságok általában elégedettek a konzultációs eljárással, a spanyolországi, olaszországi, görögországi és magyarországi eljárást bírálták a légitársaságok, különösen a válaszadásra biztosított időt és azt, hogy a konzultáció gyakran inkább egy tájékoztató ülés formáját ölti. A repülőtér-használók szélesebb bázisával rendelkező repülőterek (Amszterdam Schiphol, Heathrow, Aéroports de Paris és Frankfurt) általában elégedettek a konzultációs folyamattal, és hasznosnak találják, hogy uniós szinten egységes szerkezetbe foglalt iránymutatások vannak. Másrészt az irányelv hatálya alá tartozó néhány kisebb repülőtér aggodalmát fejezte ki az eljárás formalitását és a hivatalos konzultációs eljárás megszervezésével kapcsolatos adminisztratív terhet illetően. Számos repülőtér kritizálta a légitársaságok korlátozott mértékű részvétele által okozott bizonytalanságot és a repülőtéri díjakra vonatkozó fellebbezési eljárásokat, amelyekben nincs időkorlát a légitársaságok számára. Az irányelv rendelkezik a repülőterek azon kötelezettségéről is, hogy az új infrastrukturális projektek terveinek véglegesítését megelőzően konzultáljanak a repülőtér használóival, bár a követendő eljárás és a minimumkövetelmények nincsenek meghatározva. A Bizottság elengedhetetlennek tartja a repülőtér-használók konzultációs folyamatba vetett bizalmát. Ezért fontos, hogy megalapozottan számíthassanak arra, hogy véleményüket meghallgatják és az irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban választ kapnak a felvetéseikre. E rendelkezések gyakorlati hatásainak biztosítása érdekében ez adott esetben jelentheti a konzultáció oly módon történő megszervezését, amely megfelelő mértékű kölcsönhatást tesz lehetővé (ideértve például a találkozókra vonatkozó előzetes értesítést vagy a hozzájárulásra vonatkozó határidőket). A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a légitársaságok konzultációs folyamatban való konstruktív részvételének is. A dublini és római jelentős infrastrukturális fejlesztések finanszírozásával kapcsolatosan a Bizottsághoz érkezett panaszok egy működő konzultációs rendszer fontosságát bizonyítják a jövőbeli repülőtéri díjakra gyakorolt hatás szempontjából. Az új infrastruktúrára vonatkozó konzultációval kapcsolatos az infrastruktúra előfinanszírozásának kérdése, vagyis az a rendszer, amelyben a jelenlegi repülőtér-használókra vetnek ki magasabb díjakat a jövőbeli infrastruktúra finanszírozása érdekében (ahelyett, hogy például új részvények kibocsátásával vagy hitelfelvétellel jutnának a szükséges pénzhez). A Bizottság számára végzett kutatás szerint az előfinanszírozás a tagállamok többségében lehetséges, bár a vonatkozó feltételek általában nem világosak a tagállamokban. A Bizottság két olyan tagállamot talált (Portugáliát és Hollandiát), ahol a törvény egyértelműen kimondja, hogy a repülőterek az infrastruktúrát nem finanszírozhatják ilyen módon. A többi az előfinanszírozást feltételezhetően megengedő tagállam között a Bizottság kilenc olyat talált, amely specifikus szabályokat alkalmaz. Nem egyértelmű, hogy a gyakorlatban mennyire következetesen tartják be az ICAO 6

7 által elfogadott iránymutatásokat, amelyek számos, előfinanszírozás alkalmazása esetén figyelembe veendő biztosítékot részleteznek. Az előfinanszírozás vonatkozásában további megfontolást igényelhet az újabb és specifikusabb eszközök bevezetése az irányelv szerinti megfelelő konzultáció biztosítása és nagyobb átláthatóság elérése érdekében Átláthatóság A repülőtéri díjakról szóló konzultáció megfelelő működéséhez az szükséges, hogy a konzultációba bevont repülőtér-használók elegendő információhoz jussanak ahhoz, hogy képesek legyenek részt venni az egyeztetésben. A repülőtér-használók, a repülőterek és a tagállamok értékelik az irányelv 7. cikke által biztosított átláthatóságra vonatkozó egyértelműséget, de a légitársaságok hajlamosak az irányelv követelményeit túl általánosnak találni. A légitársaságok különösen a költségekre vonatkozóan nyújtandó információ széleskörű részletességét kritizálják, továbbá azt, hogy az irányelv nem követeli meg a repülőterek kereskedelmi tevékenységeire vonatkozó tájékoztatásnyújtást. Ezenkívül a légitársaságok úgy vélik, hogy a nyújtott információk esetleg nem elég részletesek számukra annak megítéléséhez, hogy a díjak költségekhez kötődőek-e vagy sem. A légitársaságoknak az információk átláthatóságával kapcsolatos elégedettsége repülőterenként és tagállamonként eltérő. A repülőtér-használók általában elégedettek voltak a helyzettel az egyesült királyságbeli repülőterek és Amszterdam Schiphol repülőtere esetében, amelyeknél úgy gondolják, hogy az információszolgáltatás átlátható módon és rendszeresen történik. Azon repülőtereket illetően, amelyekkel a légitársaságok nem elégedettek, a légitársaságok az átláthatósági követelmények alkalmazását említik problémaként Olaszország, Magyarország, Belgium, Németország, Görögország, Ciprus, Lettország, Spanyolország, Svédország és Finnország repülőtereivel kapcsolatban. Ezekben az esetekben a repülőtér-használók a részletes költségadatok hiányát jelölték meg aggodalmaik leggyakoribb okaként. Az irányelv elvileg lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy repülőtereik számára válasszanak az egy- vagy a kétkasszás (single/dual till) díjszabási rendszerek között. Az egykasszás rendszerben minden repülőtéri bevételt beleértve az olyan nem repülési tevékenységeket is, mint a kiskereskedelem és az autóparkolás figyelembe vesznek a repülőtéri díjak megállapításakor. A kétkasszás rendszer külön kezeli a repüléssel kapcsolatos és nem kapcsolatos bevételeket, és a repülőtéri díjak meghatározásakor csak a repüléshez kötődő bevételeket veszi figyelembe. A repülőterek általában ezt részesítik előnyben azon az alapon, hogy a nem repülési tevékenységek nem monopol jellegűek. Vegyes rendszerek is működnek. A légitársaságok jellemzően az egykasszás rendszer mellett érvelnek azzal az indokkal, hogy ez csökkenti a repülőtéri díjakat a légitársaságok számára, amelyek az utasok repülőtérre viteléért felelősek, és amelyek így a nem repülési bevételekhez is hozzájárulnak. 7

8 Miközben ezen a ponton egyik rendszer mellett vagy ellen sem foglal állást, a Bizottság úgy véli, hogy bizonyos esetekben nagyobb mértékű felügyeletre lehet szükség az FFH-k részéről az irányelvben megfogalmazott alapelvek védelmének biztosítása érdekében azon repülőterek esetében, ahol kétkasszás rendszer működik, figyelembe véve azt a gazdasági környezetet, amelyben a repülőterek működnek, valamint a tarifáik megállapításának lehetőségét egy verseny jellemezte környezetben. Például helyénvaló lehet annak biztosítása, hogy a repülőtér forgalmának növelését célzó, légitársaságoknak szóló ösztönzők költségét úgy érvényesítsék, hogy az ne legyen hatással a rendszer előnyeit nem élvező légitársaságok által fizetett díjakra. Ezen túlmenően a Bizottság általános szabályként úgy véli, hogy bármilyen átállás az egykasszásról a kétkasszás rendszerre, vagy fordítva, alapvető változás a díjak rendszerében, mivel jelentős hatással lehet az alkalmazott díjak szintjére. Egy ilyen változtatást konzultációnak kell kísérnie a független felügyeleti hatósághoz való fellebbezés lehetőségével együtt, az irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, amelyek konzultációt írnak elő az olyan esetekben, amikor változást javasolnak a díjak szintjében vagy rendszerében A megkülönböztetés tilalma a repülőtéri díjakban és az ösztönző rendszerekben Kulcsfontosságú, hogy a repülőtéri díjak alkalmazásában ne tegyenek különbséget a repülőtér használói között. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a díjak nem lehetnek eltérőek, amennyiben ez az irányelv 3. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban, azaz általános és közérdekű így például környezetvédelmi okok miatt történik, és amennyiben az e vonatkozásban alkalmazott kritériumok relevánsak, objektívek és átláthatóak. Jóllehet a repülőterek azt állítják, hogy az ilyen eltérések alkalmazásában nincs megkülönböztetés, a légitársaságok a díjeltérések széles körére panaszkodnak, amely véleményük szerint a repülőtér használói közötti megkülönböztetést eredményez. A környezetvédelmi okokból (például a lég- és zajszennyezéssel összefüggésben) módosított díjak vitathatatlanul általánosan elterjedt jelenségnek tűnnek. Ugyanez vonatkozik a csúcsidővel/csúcsidőn kívüli időszakkal kapcsolatos díjeltérésekre, amelyeket csak korlátozott számú repülőtér alkalmaz. A repülőtéri díjak környezetvédelmi alapon történő változtatása egyre fontosabbá válhat, tekintettel a légi közlekedésre nehezedő nyomásra, hogy ezen a területen javítsa teljesítményét. A járatok belföldi vagy Európai Unión belüli célállomásai szerinti díjeltérés az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alá tartozik. 9 Ítéleteiben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a diszkriminatív adók vagy díjak ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságával, az 1008/2008/EK rendeletben 10 meghatározottak szerint. Amennyiben a differenciált díjak a 3. cikk (vagyis az általános és közérdekű okok, többek között a környezetvédelmi okok) alapján nem indokoltak, azokat úgy lehet tekinteni, hogy a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtást 9 A Bizottság kontra Portugália C-70/99. sz. ügyben június 26-án hozott ítélet (EBHT 2001., I-4845 o., 20. pont); a C- 92/01. sz. Stylianakis ügyben február 6-án hozott ítélet (EBHT 2003., I-1291 o., 23. ponttól). 10 HL L 293., , 3. o. 8

9 nehezebbé teszik, mint az egy tagállamon belüli szolgáltatásnyújtást. A Bizottság elismerte, hogy a határellenőrzésnek alávetett utasok nagyobb költségeket generálhatnak, mint a többi utas, és ez indokolja a magasabb utasdíjat 11. A 3. cikk követelményeinek való megfelelésre és az arányosság biztosításának szükségességére is figyelemmel, emiatt eltérés alkalmazható a schengeni és nem schengeni célállomások között. Ugyanakkor a repülőtéri díjakban való eltéréseknek a forgalom növelése céljából új útvonalak, megnövekedett gyakoriság és/vagy utasszámok alapján ( ösztönző rendszerek ) történő alkalmazása vitatott az érintettek között. A hálózatokban működő és regionális légi fuvarozók úgy vélik, hogy az új és meglévő útvonalakra adott mennyiségi és növekedési kedvezmények az olcsó fuvarozóknak és az újonnan érkezőknek kedveznek. Másrészről, az átszálló utasokra a csomóponti repülőtereken adott engedmények nem népszerűek az olcsó légitársaságok körében, amelyek általában nem kínálnak átszállást. Az ilyen engedmények jelentősek lehetnek; az amszterdami Schiphol repülőtéren például több mint 50 %-osak. Nem mindig egyértelmű, hogy az ilyen transzferengedményeket milyen mértékben adják tisztán gazdaságilag indokolt alapon. A Bizottság ösztönözni fogja a tagállamok közötti tapasztalatcserét a legjobb gyakorlatok támogatása céljából, figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy a repülőterek gazdasági szempontok alapján és az irányelv rendelkezéseinek való megfelelés mellett állapíthassák meg tarifáikat. Egyensúlyt kell elérni a repülőtereknek a repülőterek, de a légitársaságok és az utasok javára is nyújtott kereskedelmi szabadság megfelelő foka és azon légi fuvarozók pozíciójának védelme között, amelyek esetleg nem elég erősek ahhoz, hogy a repülőterek árazási viselkedését mérsékeljék. Az ösztönző rendszerek átláthatóságának javítása fontos első lépés lehet Jogorvoslati eljárás és független felügyeleti hatóságok Az irányelv világos helyzetet teremtett azzal, hogy minden egyes tagállamban kötelezővé tette egy független felügyeleti hatóság (FFH) felállítását, bár ezek létrehozása néha lassú folyamat volt. Ugyanakkor az Autorità di Regolazione dei Trasporti végi létrehozásával Olaszországban (amely utolsó tagállamként jelölte ki FFH-ját), mostanra minden tagállam megtette ezt a lépést. A tagállamok nagy többsége által választott leggyakoribb modell az FFH-feladatok meglévő légi közlekedési hatóságok kezébe adása. Néhány tagállam (úgymint Írország, az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország) meglévő szabályozó szervekre ruházta az FFH-feladatokat, míg két tagállam (Hollandia és Spanyolország) versenyhatóságokra bízta az FFH feladatait. Különösen a légitársaságok elégedettek azzal, hogy az irányelv egyértelmű jogorvoslati eljárásról rendelkezik arra az esetre, ha nézeteltérés lenne a repülőtéri díjak megállapításával kapcsolatban, de az majd a jövőben derül ki, hogy hogyan alakul a független felügyeleti hatóságok szerepe. A repülőterek aggodalmukat fejezték ki a légitársaságok által az FFH-nál kezdeményezett fellebbezési eljárások számának 11 E4/2007 sz. állami támogatási ügy 9

10 növekedése és a fellebbezések halasztó hatálya miatt. A fellebbezésekkel kapcsolatos legfontosabb problémának az tűnik, hogy az irányelv a légitársaságok számára nem szab meg kifejezetten egy kötelező erejű határidőt a fellebbezés benyújtására és a fellebbezések halasztó hatályára vonatkozóan, aminek infrastrukturális beruházásokat akadályozó hatása lehet. Az egyik lényeges, különösen a légitársaságok körében felvetődött kérdés az FFH függetlenségének érzékelt hiánya. Különösen az FFH-tól megkövetelt függetlenség mértékének nem pontosnak érzékelt meghatározását tartották aggasztónak az állami tulajdonú repülőterekkel rendelkező tagállamok esetében, ahol az FFH valamilyen minisztériumi szerv, vagy ahol a minisztérium valamilyen fokú politikai vagy adminisztratív ellenőrzéssel bír az FFH felett. Az irányelv 11. cikkében foglalt követelményekkel összhangban az FFH tényleges függetlensége kulcsfontosságú többek között a konzultációs és jogorvoslati eljárás helyes működése érdekében, és a függetlenség hiánya aláássa az irányelv célkitűzéseinek megvalósítását. Amennyiben a tagállamok a 6. cikk (5) bekezdésének a) pontját átültették, amelynek értelmében a repülőtéri díjakat maga az FFH határozza meg vagy hagyja jóvá, nem pedig a repülőtér-irányító szervezet, az említett cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott fellebbezési szabályok nem érvényesek. Ez általában azt jelenti, hogy nézeteltérés esetén az egyetlen rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség az illetékes nemzeti bíróságokon való perindítás a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban. A légitársaságok ezt problémásnak tartják, mivel az ilyen perek költsége korlátozó hatású lehet. Jelentős számú tagállam (úgymint Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság) döntött az irányelv 6. cikke (5) bekezdésének a) pontja által kínált lehetőség kihasználása mellett a területükön található és az irányelv hatálya alá tartozó néhány vagy összes repülőtér esetében. A légitársaságok ugyancsak kifejezték aggodalmukat néhány FFH passzív szerepe miatt, amelynek alapja a szakértelem vagy az emberi erőforrások hiánya lehet. Átlagosan az egyes hatóságok csak egy teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatnak, hogy az irányelvhez kapcsolódó ügyekkel foglalkozzon, ami főként konzultációt, felügyeletet és vitarendezési eljárásokat jelent. Ez viszont azt jelenti, hogy valamennyi tagállam minimálisnak tartja az irányelv által a tagállamokra kiszabott adminisztrációs többletköltséget, bár az egyes FFH-k tevékenységének szintje eltérő. Bizonyíték van arra, hogy az újonnan alapított FFH-k láthatóságának korlátozottabb foka következtében ezek a testületek kevesebb panaszt kapnak, mint azok a hatóságok, amelyek már az irányelv életbe lépését megelőzően is foglalkoztak a repülőtéri díjak ügyével. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását a tagállamokban létrehozott FFH-k függetlenségét illetően. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság figyelembe veszi az irányelv hatálya alá tartozó repülőtereken fennálló tulajdonosi és irányítási modellek alakulását. Néhány esetben fennáll a kockázata annak, hogy a hosszú távú koncessziós megállapodások, amelyek alapján a repülőtéri díjakat a koncessziós jogosult és a felelős 10

11 állami hatóság közötti megállapodás hosszú időre kötelező módon de a repülőtérhasználókkal nem konzultálva állapítja meg, hatástalanná tehetik az irányelvnek a konzultációra és az FFH által történő beavatkozásra vonatkozó rendelkezéseit. Körültekintésre van szükség annak biztosítására, hogy a repülőtéri díjakat illetően ne alakítsanak olyan koncessziókat, vagy a köz- és a magánszféra közötti társulásokat, amelyekkel megfosztják a légitársaságokat az irányelv szerinti teljes jogaiktól, vagy amelyekkel az irányelvet más módon megsértik A szolgáltatások differenciálása Egy repülőtéren igénybe vehető szolgáltatásokat a repülőtér-irányító szervezet a különböző repülőtér-használók igényeire szabhatja, és a szolgáltatások minősége és így költsége is eltérő lehet. Az irányelv úgy rendelkezik, hogy a repülőtér bármely használója, aki/amely igénybe kívánja venni az igény szerinti szolgáltatásokat, vagy a különleges terminált (vagy terminálrészt), hozzájusson e szolgáltatásokhoz, terminálhoz vagy terminálrészhez. Ahol a differenciált szolgáltatásnak kapacitáskorlátai vannak, a hozzáférést releváns, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell meghatározni. Ez keretet biztosított a repülőterek számára, hogy hozzáigazítsák ajánlatukat a légitársaságok olykor eltérő, repülőtéri szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeihez. Nem szokatlan, hogy a repülőterek ennek megfelelően differenciálják a díjaikat, például az állások és utashidak révén biztosított szolgáltatások szintje alapján. Másrészt csak kevés (de növekvő számú) repülőtérnek van külön belföldi és nemzetközi útvonalakhoz vagy alacsony költségű és teljes szolgáltatást nyújtó műveletekhez rendelt terminálja. Az alacsony költségű terminálok olykor lényegesen (egyes esetekben akár 30 %-kal) olcsóbbak a légitársaságok által fizetendő díjak szempontjából. A repülőtereknek időnként nehézségeik támadnak a szolgáltatásaik egyedi igényekre szabásával és azzal kapcsolatban, hogy a díjkülönbségeket indokoló kritériumokat megállapítsák, amint azt az irányelv 10. cikke előírja. A Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni e cikk tagállamok által történő alkalmazását annak érdekében, hogy szükség esetén lehetséges jogorvoslati intézkedéseket állapítson meg. 4. Következtetések Jóllehet közelmúltbeli hatályba lépése miatt még túl korai határozott következtetéseket levonni az irányelv hatásával kapcsolatban, előzetes következtetések már levonhatóak. A piaci szereplők által említett fő pozitív hatások a következők: nagyobb átláthatóság a repülőtéri díjak meghatározása terén a legnagyobb európai repülőtereken, jobb konzultáció, valamint a független felügyeleti hatóságok felállítása minden egyes tagállamban és a jogorvoslati eljárások létrehozása. Miközben úgy tűnik, hogy az irányelv jelentősen hozzájárult a hatálya alá tartozó nagyobb európai repülőterek díjmegállapítási eljárásának javításához, alkalmazását továbbra is 11

12 figyelemmel kell kísérni. Több kötelezettségszegési eljárást indult, és szükség szerint a Bizottság más esetekben is el fog járni hivatalból vagy a beérkezett panaszok alapján. Konkrétabban, az irányelv által előírt szükséges mértékű függetlenséggel rendelkező független felügyeleti hatóságok létrehozása döntő fontosságú az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. A hatóságok szerepét minden tagállamban kiemelt kérdésként fogják kezelni. A Bizottságnak szándékában áll az FFH-k fórumának létrehozása is, amely rendszeres találkozókat tartana, hogy az irányelv rendelkezéseinek a tagállamokban történő végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket vitasson meg. A cél az, hogy ezen FFH-kat segítse munkamódszereiknek és tudásuknak a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok megosztása révén történő fejlesztésében. Az első találkozóra június 13-án kerül sor. Végül, azt is mérlegelni kell, hogy az irányelv céljait milyen mértékben szükséges esetleg a jövőben felülvizsgálni, például azon versenykörnyezet változásainak eredményeként, amelyben a repülőterek működnek. Hasonlóképpen, a Bizottságnak meg kell majd állapítania, hogy az irányelv céljainak elérését jobban szolgálhatná-e az irányelv felülvizsgálata. Néhány konkrét, valószínűleg további vizsgálatot érdemlő kérdést mint például ösztönzőrendszerek alkalmazása, differenciált szolgáltatások e jelentés szakasza tárgyal, és a Bizottság az FFH-k csoportját fogja igénybe venni e jelentés megállapításainak felülvizsgálatára. Annak érdekében, hogy az EU légi közlekedési ágazata reagáljon az előtte álló kihívásokra, jó ár érték aránnyal nyújtson szolgáltatásokat az utasoknak, és továbbra is biztosítsa az EU-n belüli és az egész világra kiterjedő összeköttetést, elengedhetetlen, hogy versenyképes repülőtéri szolgáltatások álljanak a légitársaságok és az utasok rendelkezésére. Mivel az európai uniós légitársaságok egyre szorosabban integrálódnak más régiók légitársaságaival a nyitott égbolt megállapodások, fuvarozói szövetségek és a légitársaságok közötti együttműködés más formáinak fejlődése révén, még inkább fontossá válik a repülőterek használói közötti megkülönböztetés kérdése. Fontos a repülőtéri díjak tisztességes módon történő alkalmazásának biztosítása, hogy többek között az összeköttetés érdekében minden nemzet légitársasága tisztességesen versenyezhessen az európai repülőtereken. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a repülőterek dinamikusan növelhessék üzleti tevékenységüket, ami hozzá fog járulni egy versenyképes európai légi közlekedési ágazat további fejlődéséhez. 12

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.15. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2006. november 7.) a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Kérjük, válasszon nyelvet

Kérjük, válasszon nyelvet Page 1 sur 10 Kérjük, válasszon nyelvet Hungarian A BESZERZÉSI LÁNC KEZDEMÉNYEZÉS MEGFELELÉSI FELMÉRÉSE - 2016 Üdvözöljük a Dedicated cég online felmérési honlapján. A webalapú eljárás garantálja a vállalat

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 231 final 2015/0118 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18. EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.17. COM(2016) 508 final 2016/0248 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) mellékleteinek

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA(BoS(13/164 HU A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA WesthafenTower Westhafenplatz 1 60327 Frankfurt Germany Phone: +49 69 951119(20 Fax: +49 69 951119(19 info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK MINDENNEK A KEZDETE XVI. század bányászati célú lóvasúti vontatás fa nyompálya 1760 Anglia; első vaspálya

Részletesebben

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap A EUROSTARS2 program Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes H2020 ICT Információs nap 2014.02.20. A kezdetek - az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 714 final 2014/0338 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 16.12.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Klaus Träger német állampolgár által benyújtott 0171/2012. számú petíció az Olaszországban az olaszokra és

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 48/23

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 48/23 2013.2.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 48/23 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2013. február 19.) az egyes élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatos csalárd módszerek előfordulási gyakoriságának

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 15.11.2007 SEC(2007) 1497 C6-0418/07 A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a számítógépes helyfoglalási

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.6. COM(2015) 325 final 2015/0142 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Moldovai Köztársaságnak a Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.12.13. COM(2016) 815 final ANNEX 1 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet,

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy:

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek Tájékoztató a koncesszió odaítéléséről A közbeszerzési

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Pillér Takarékszövetkezet

Pillér Takarékszövetkezet Hirdetmény szolgáltatás díjairól forgalmazott és már nem forgalmazott lakossági és vállalkozói számlákra/számlacsomagokra vonatkozó devizakülföldi/devizabelföldi természetes- és nem természetes személyek

Részletesebben