A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a repülőtéri díjakról szóló irányelv alkalmazásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a repülőtéri díjakról szóló irányelv alkalmazásáról"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 278 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a repülőtéri díjakról szóló irányelv alkalmazásáról HU HU

2 1. Bevezetés A repülőtéri díjakat a repülőterek használói (a légitársaságok) fizetik a repülőtér létesítményeinek használatáért. A díjak a légi járművek leszállásával, felszállásával, világításával, parkolásával, valamint az utasok és a rakomány kezelésével kapcsolatosak, és részben vagy teljes mértékben a kifutópályák és a hozzájuk csatlakozó területek, továbbá az utas- és teherterminál-területek ellátását finanszírozzák. Jóllehet a repülőtéri díjakat a légitársaságokra vetik ki, e költséget végül az utas vagy a teherárut szállíttató ügyfél viseli, mivel e díjak a kifizetendő végső ár részét képezik. A légitársaságok összköltségén belül a repülőtéri díjak részaránya a fuvarozó típusától és a kiszolgált repülőterektől függően változik. 1 Az átlagos repülőtéri bevételeknek körülbelül a felét teszik ki, 2 és tekintettel a légitársaságok jelenlegi nehéz költséghelyzetére, a repülőtéri díjakat minden korábbinál alaposabb vizsgálatnak vetik alá. A repülőtéri díjak összefüggésben vannak az utasoknak nyújtott szolgáltatás szintjével is. A repülőtéri díjak szintje különösen az olcsó és rövid távú járatok esetében lehet az egyik meghatározó tényező a légitársaságok arra vonatkozó döntésében, hogy mely útvonalakon repüljenek. A versenyképesen árazott és minőségi repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állása a légitársaságok valamennyi típusa számára nyilvánvalóan kulcsfontosságú az EU légi közlekedési ágazatának sikeressége szempontjából. A repülőtéri díjakról szóló irányelv 3 amelyet a tagállamoknak március 15-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendszerükbe konkrét, európai uniós jogi keretet jelent az Európai Gazdasági Térség és Svájc minden olyan repülőterének repülőtéri díjaira vonatkozóan, ahol naponta több mint 5 millió utas fordul meg, és minden egyes tagállamban legalább a legnagyobb repülőtérre vonatkozik. Az EU-ban körülbelül 70 repülőtér tartozik az irányelv hatálya alá; ezek az EU utasforgalmának csaknem 80 %-át képviselik. E csoportba sokféle repülőtér tartozik, a közepes méretű, saját régiójuk számára kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi hozzájárulással rendelkező repülőterektől kezdve az EU legnagyobb légi csomópontjaiig, amelyek a világ minden táján levő célállomásokkal biztosítanak összeköttetést. Az irányelv közös alapelveket állapít meg a repülőtéri díjak kiszabását illetően, és ezzel kapcsolatban a következő célokat tűzi ki: nagyobb átláthatóság biztosítása a repülőtéri díjak kiszámítási módjára vonatkozóan; annak biztosítása, hogy a repülőterek ne alkalmazzanak megkülönböztetést a légitársaságok között a repülőtéri díjak felszámítása során (hacsak pontosan meghatározott közrendi megfontolások azt nem indokolják); rendszeres konzultáció megteremtése a repülőterek és a légitársaságok között; valamint 1 Az ACI Europe (2007) szerint a repülőtéri díjak az EU jelentősebb fuvarozói működési költségeinek mintegy 4 8 %-át teszik ki. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) márciusi iparági felmérése szerint az összes infrastruktúrahasználati díj együttesen a légi szállítás költségének 14,4 %-ára rúgott (2011. évi adatok). Az IATA szerint a repülőterek repüléshez kötődő díjai ezen infrastruktúra-használati díjaknak körülbelül kétharmadát teszik ki. 2 Steer Davies Gleave, A repülőtéri díjakról szóló 2009/12/EK irányelv értékelése; szeptember. 3 Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 2009/12/EK irányelve a repülőtéri díjakról; HL L 70., , 11. o. 2

3 minden egyes tagállamban egy független felügyeleti hatóság (FFH) létrehozása, amelynek feladata a repülőterek és a légitársaságok közötti, a repülőtéri díjak szintjével kapcsolatok viták rendezése, továbbá a tagállamok által az irányelvnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések helyes alkalmazásának felügyelete. Ebben a jelentésben a Bizottság áttekinti az irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazását, és konkrét megállapításokat tesz az annak végrehajtásával kapcsolatos lehetséges problémákra vonatkozóan, melyek a jövőben további elemzés tárgyául szolgálhatnak. A jelentés egy közelmúltbeli tanulmányból is merít, amely e célból készült a Bizottság számára. 4 E tanulmány azt elemezte, hogy az irányelvnek volt-e bármilyen hatása a repülőtéri díj kivetésének gyakorlatára, továbbá tartalmazta az érintettek átfogó konzultációjának eredményét, melynek során az irányelv végrehajtására, az elért eredményekre és a további figyelmet igénylő területekre vonatkozó véleményeket gyűjtötték össze. Ezen érintettek közé tartoznak az irányelv által létrehozott független felügyeleti hatóságok, a tagállamokban található más illetékes hatóságok, az egyes repülőtér-irányító szervezetek és légitársaságok, valamint az őket képviselő társulások. 2. Piaci folyamatok Az utóbbi évtizedekben az EU repülőterei fontos átalakuláson mentek keresztül, aminek hatása van a repülőtéri díjak megállapítására is. Jóllehet korábban az állami hatóságok elsősorban az összeköttetési szükségleteket kielégítő infrastruktúraként tekintettek a jelentősebb csomópontokra és a kisebb repülőterekre, ezek a repülőterek olyan üzleti vállalkozásokká fejlődnek, amelyekkel szemben elvárás, hogy nyereséget termeljenek, és magánbefektetőket vonzzanak. E folyamatba tartozik az állami tulajdonú repülőterek vállalattá alakítása és egyes esetekben privatizációja. Ez különböző változásoknak tulajdonítható. Először is, az államnak a közlekedési infrastruktúra biztosításában betöltött szerepe változik, szolgáltatóból lehetővé tevővé válik. Másodszor, a repülőtereket (amelyek sok esetben jövedelmezőek) manapság úgy tekintik, mint kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokat. Végül, az állami hatóságok minden lehetőséget megragadnak arra, hogy magánbefektetőket vonzzanak be mind az infrastruktúra bővítése, mind pedig állami jövedelem biztosítása érdekében. Miközben az Unióban a repülőterek többsége továbbra is állami tulajdonban van, 5 a magánbefektetők egyre nagyobb szerepet játszanak ezen a téren. Ugyanakkor, tekintettel a repülőtéri infrastruktúra stratégiai jellegére, a tagállamok jellemzően megtartottak egy bizonyos mértékű érdekeltséget vagy ellenőrzést a közvetlen tulajdon/a repülőtéri műveletek koncessziója és/vagy egy (nemzeti) gazdasági szabályozó 4 Steer Davies Gleave, A repülőtéri díjakról szóló 2009/12/EK irányelv értékelése; szeptember. 5 Az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa szerint 2010-ben a repülőterek 77 %-a teljesen állami, míg 9 %-uk teljesen magántulajdonban volt. Lásd: Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa: Európai repülőterek tulajdonjoga,

4 rendszer révén. Az utóbbi helyzet különösen a nagy csomópontoknak számító repülőterekkel rendelkező tagállamokban áll fenn e repülőterek ármeghatározó képessége miatt. 6 Ugyanakkor az olcsó légitársaságok (LCC-k) növekedésével bizonyos általában kisebb repülőtereknél az alkuerő eltolódása figyelhető meg a repülőterek és a légitársaságok között az utóbbiak javára. Rugalmasságuknak köszönhetően ezek a társaságok nemcsak a kiszolgált útvonalakról képesek új úti célokra átállni, hanem a légi járműveik bázisául szolgáló repülőterekről is másikra tudnak váltani. A légitársaságok folyamatosan felülvizsgálják meglévő útvonalaik teljesítményét az új célállomások kijelölése, valamint működésük vonzerejének és nyereségességének javítása céljából. Ennek hatására verseny alakul ki a különböző földrajzi helyeken található repülőterek között, és nő a repülőterek irányítóira nehezedő nyomás, hogy kedvezőbb feltételeket kínáljanak, beleértve az alacsonyabb repülőtéri díjakat is. Ezenkívül a repülőtéri kapacitásfelesleg ugyancsak versenyt eredményezett a repülőterek között, egyes esetekben tovább növelve a légitársaságok alkuerejét. A repülőterek azt állítják, hogy fokozódó versennyel 7 kell szembenézniük, és nem csak az LCC-k regionális repülőtereken kifejtett hatásának eredményeként. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a repülőterek közötti verseny mértéke változó, és nagyrészt helyi tényezőktől függ. A légitársaságok azzal érvelnek, hogy az utasok a konkurens légi közlekedési termékek alapján hajlamosak inkább légitársaságot váltani, mint repülőteret. 3. Az irányelv eredményei 2013 elejére minden tagállam bejelentette, hogy teljes mértékben átültette az irányelvet. Ugyanakkor a formális átültetés csak az első lépés. Az irányelv helyes, gyakorlati alkalmazása és annak a repülőterek üzemeltetőire, a légitársaságokra és a tágabb értelemben vett légi közlekedési ágazatra gyakorolt hatása is nagy jelentőséggel bír. Ebben a korai szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy az irányelv számos fő célkitűzését már sikerült elérni. Ugyanakkor az átültetést és az alkalmazást illetően számos tagállamban vannak sajátos problémák, amelyeket úgy lehet megoldani, hogy felhívjuk a tagállamok figyelmét a feltárt problémákra, és ahol szükséges, kötelezettségszegési eljárásra is sor kerülhet. Az irányelv e fejezetben elemzett legfontosabb jellemzői a következők: A repülőtér-irányító szervezetek és a repülőtér használói közötti rendszeres konzultáció a díjrendszer működéséről, a díjak szintjéről és a szolgáltatás minőségéről, valamint a repülőtér használóival való konzultáció az új infrastruktúrára vonatkozó tervekről (az irányelv 6. cikke). 6 Az EU-ban a legnagyobb csomópontok az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában találhatóak. 7 Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (Európa), Repülőterek versenye Európában, június. 4

5 A repülőtér-irányító által biztosított átláthatóság a díjak megállapításának alapját illetően, ideértve a repülőtér használói felé irányuló és a tőlük kiinduló információáramlásra vonatkozó követelményeket is (az irányelv 7. cikke). A repülőtér használói közötti megkülönböztetés tilalma (az irányelv 3. cikke). Független felügyeleti hatóság (FFH) létrehozása minden tagállamban az irányelv helyes alkalmazásának biztosítása és a repülőtéri díjakra vonatkozó viták esetén történő beavatkozás érdekében (az irányelv 6. és 11. cikke). Rugalmasság, amely lehetővé teszi a repülőtér-irányítók számára, hogy differenciált szolgáltatásokat kínáljanak a légitársaságok részére (az irányelv 10. cikke). Az irányelv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által 1974 óta a repülőtéri díjakra vonatkozóan kialakított politikákon alapul. 8 Értelmezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó kétoldalú légi forgalmi szolgáltatási megállapodásokat, amelyek az ICAO standard záradékaival összhangban készültek. Ezek alapján az Európai Uniónak és tagállamainak általánosságban tisztességes és egyenlő jogot kell biztosítaniuk a harmadik ország légitársasága számára a nemzetközi légi közlekedésben való versenyzésre. Ezzel összefüggésben például az Egyesült Államokkal és Kanadával kötött átfogó légi közlekedési megállapodások is tartalmaznak konkrét rendelkezéseket a használói díjakra, ezen belül a repülőtéri díjakra vonatkozóan, mégpedig annak biztosítása érdekében, hogy ezek a díjak méltányosak legyenek, és a nyújtott szolgáltatások költségét tükrözzék Konzultáció Az érintettek különböző nézeteket vallanak a konzultációra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban. Jóllehet meglehetősen sok repülőtér már rendelkezett konzultációs mechanizmussal, az irányelv egyértelműbbé tette a konzultáció időbeli menetét és formáját. Néhány tagállam repülőterein, például Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban a kötelező konzultációt csak az irányelv átültetésének eredményeként vezették be. Ráadásul az irányelv először írt elő kötelező konzultációs eljárásokat az irányelv hatálya alá eső azon egyesült királyságbeli repülőterek esetében, amelyekre a legnagyobb egyesült királyságbeli repülőtereken alkalmazott gazdasági rendelet addig nem vonatkozott. A légitársaságok kétségeket fogalmaztak meg a konzultációs intézkedések alkalmazásával kapcsolatban, és azzal érvelnek, hogy a repülőtereknek a puszta információszolgáltatásnál többet kellene tenniük a légitársaságokkal való együttműködés érdekében. A légitársaságok azt szeretnék, ha véleményüket nem csak meghallgatnák, hanem meg is fogadnák. Egy másik 8 Lásd az irányelv (9) és (10) preambulumbekezdését, vö. az ICAO repülőtéri és légi navigációs szolgálati díjakra vonatkozó politikái (kilencedik kiadás, 2012). 5

6 felvetés a repülőtér használói számára a konzultációs folyamatban történő válaszadásra néhány tagállamban megszabott időkerettel és szoros határidőkkel kapcsolatos. A légitársaságok konzultációval való elégedettsége attól függően változik, hogy melyik tagállamban van a repülőtér. Míg az Egyesült Királyság és Hollandia nagyobb repülőterein a légitársaságok általában elégedettek a konzultációs eljárással, a spanyolországi, olaszországi, görögországi és magyarországi eljárást bírálták a légitársaságok, különösen a válaszadásra biztosított időt és azt, hogy a konzultáció gyakran inkább egy tájékoztató ülés formáját ölti. A repülőtér-használók szélesebb bázisával rendelkező repülőterek (Amszterdam Schiphol, Heathrow, Aéroports de Paris és Frankfurt) általában elégedettek a konzultációs folyamattal, és hasznosnak találják, hogy uniós szinten egységes szerkezetbe foglalt iránymutatások vannak. Másrészt az irányelv hatálya alá tartozó néhány kisebb repülőtér aggodalmát fejezte ki az eljárás formalitását és a hivatalos konzultációs eljárás megszervezésével kapcsolatos adminisztratív terhet illetően. Számos repülőtér kritizálta a légitársaságok korlátozott mértékű részvétele által okozott bizonytalanságot és a repülőtéri díjakra vonatkozó fellebbezési eljárásokat, amelyekben nincs időkorlát a légitársaságok számára. Az irányelv rendelkezik a repülőterek azon kötelezettségéről is, hogy az új infrastrukturális projektek terveinek véglegesítését megelőzően konzultáljanak a repülőtér használóival, bár a követendő eljárás és a minimumkövetelmények nincsenek meghatározva. A Bizottság elengedhetetlennek tartja a repülőtér-használók konzultációs folyamatba vetett bizalmát. Ezért fontos, hogy megalapozottan számíthassanak arra, hogy véleményüket meghallgatják és az irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban választ kapnak a felvetéseikre. E rendelkezések gyakorlati hatásainak biztosítása érdekében ez adott esetben jelentheti a konzultáció oly módon történő megszervezését, amely megfelelő mértékű kölcsönhatást tesz lehetővé (ideértve például a találkozókra vonatkozó előzetes értesítést vagy a hozzájárulásra vonatkozó határidőket). A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a légitársaságok konzultációs folyamatban való konstruktív részvételének is. A dublini és római jelentős infrastrukturális fejlesztések finanszírozásával kapcsolatosan a Bizottsághoz érkezett panaszok egy működő konzultációs rendszer fontosságát bizonyítják a jövőbeli repülőtéri díjakra gyakorolt hatás szempontjából. Az új infrastruktúrára vonatkozó konzultációval kapcsolatos az infrastruktúra előfinanszírozásának kérdése, vagyis az a rendszer, amelyben a jelenlegi repülőtér-használókra vetnek ki magasabb díjakat a jövőbeli infrastruktúra finanszírozása érdekében (ahelyett, hogy például új részvények kibocsátásával vagy hitelfelvétellel jutnának a szükséges pénzhez). A Bizottság számára végzett kutatás szerint az előfinanszírozás a tagállamok többségében lehetséges, bár a vonatkozó feltételek általában nem világosak a tagállamokban. A Bizottság két olyan tagállamot talált (Portugáliát és Hollandiát), ahol a törvény egyértelműen kimondja, hogy a repülőterek az infrastruktúrát nem finanszírozhatják ilyen módon. A többi az előfinanszírozást feltételezhetően megengedő tagállam között a Bizottság kilenc olyat talált, amely specifikus szabályokat alkalmaz. Nem egyértelmű, hogy a gyakorlatban mennyire következetesen tartják be az ICAO 6

7 által elfogadott iránymutatásokat, amelyek számos, előfinanszírozás alkalmazása esetén figyelembe veendő biztosítékot részleteznek. Az előfinanszírozás vonatkozásában további megfontolást igényelhet az újabb és specifikusabb eszközök bevezetése az irányelv szerinti megfelelő konzultáció biztosítása és nagyobb átláthatóság elérése érdekében Átláthatóság A repülőtéri díjakról szóló konzultáció megfelelő működéséhez az szükséges, hogy a konzultációba bevont repülőtér-használók elegendő információhoz jussanak ahhoz, hogy képesek legyenek részt venni az egyeztetésben. A repülőtér-használók, a repülőterek és a tagállamok értékelik az irányelv 7. cikke által biztosított átláthatóságra vonatkozó egyértelműséget, de a légitársaságok hajlamosak az irányelv követelményeit túl általánosnak találni. A légitársaságok különösen a költségekre vonatkozóan nyújtandó információ széleskörű részletességét kritizálják, továbbá azt, hogy az irányelv nem követeli meg a repülőterek kereskedelmi tevékenységeire vonatkozó tájékoztatásnyújtást. Ezenkívül a légitársaságok úgy vélik, hogy a nyújtott információk esetleg nem elég részletesek számukra annak megítéléséhez, hogy a díjak költségekhez kötődőek-e vagy sem. A légitársaságoknak az információk átláthatóságával kapcsolatos elégedettsége repülőterenként és tagállamonként eltérő. A repülőtér-használók általában elégedettek voltak a helyzettel az egyesült királyságbeli repülőterek és Amszterdam Schiphol repülőtere esetében, amelyeknél úgy gondolják, hogy az információszolgáltatás átlátható módon és rendszeresen történik. Azon repülőtereket illetően, amelyekkel a légitársaságok nem elégedettek, a légitársaságok az átláthatósági követelmények alkalmazását említik problémaként Olaszország, Magyarország, Belgium, Németország, Görögország, Ciprus, Lettország, Spanyolország, Svédország és Finnország repülőtereivel kapcsolatban. Ezekben az esetekben a repülőtér-használók a részletes költségadatok hiányát jelölték meg aggodalmaik leggyakoribb okaként. Az irányelv elvileg lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy repülőtereik számára válasszanak az egy- vagy a kétkasszás (single/dual till) díjszabási rendszerek között. Az egykasszás rendszerben minden repülőtéri bevételt beleértve az olyan nem repülési tevékenységeket is, mint a kiskereskedelem és az autóparkolás figyelembe vesznek a repülőtéri díjak megállapításakor. A kétkasszás rendszer külön kezeli a repüléssel kapcsolatos és nem kapcsolatos bevételeket, és a repülőtéri díjak meghatározásakor csak a repüléshez kötődő bevételeket veszi figyelembe. A repülőterek általában ezt részesítik előnyben azon az alapon, hogy a nem repülési tevékenységek nem monopol jellegűek. Vegyes rendszerek is működnek. A légitársaságok jellemzően az egykasszás rendszer mellett érvelnek azzal az indokkal, hogy ez csökkenti a repülőtéri díjakat a légitársaságok számára, amelyek az utasok repülőtérre viteléért felelősek, és amelyek így a nem repülési bevételekhez is hozzájárulnak. 7

8 Miközben ezen a ponton egyik rendszer mellett vagy ellen sem foglal állást, a Bizottság úgy véli, hogy bizonyos esetekben nagyobb mértékű felügyeletre lehet szükség az FFH-k részéről az irányelvben megfogalmazott alapelvek védelmének biztosítása érdekében azon repülőterek esetében, ahol kétkasszás rendszer működik, figyelembe véve azt a gazdasági környezetet, amelyben a repülőterek működnek, valamint a tarifáik megállapításának lehetőségét egy verseny jellemezte környezetben. Például helyénvaló lehet annak biztosítása, hogy a repülőtér forgalmának növelését célzó, légitársaságoknak szóló ösztönzők költségét úgy érvényesítsék, hogy az ne legyen hatással a rendszer előnyeit nem élvező légitársaságok által fizetett díjakra. Ezen túlmenően a Bizottság általános szabályként úgy véli, hogy bármilyen átállás az egykasszásról a kétkasszás rendszerre, vagy fordítva, alapvető változás a díjak rendszerében, mivel jelentős hatással lehet az alkalmazott díjak szintjére. Egy ilyen változtatást konzultációnak kell kísérnie a független felügyeleti hatósághoz való fellebbezés lehetőségével együtt, az irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, amelyek konzultációt írnak elő az olyan esetekben, amikor változást javasolnak a díjak szintjében vagy rendszerében A megkülönböztetés tilalma a repülőtéri díjakban és az ösztönző rendszerekben Kulcsfontosságú, hogy a repülőtéri díjak alkalmazásában ne tegyenek különbséget a repülőtér használói között. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a díjak nem lehetnek eltérőek, amennyiben ez az irányelv 3. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban, azaz általános és közérdekű így például környezetvédelmi okok miatt történik, és amennyiben az e vonatkozásban alkalmazott kritériumok relevánsak, objektívek és átláthatóak. Jóllehet a repülőterek azt állítják, hogy az ilyen eltérések alkalmazásában nincs megkülönböztetés, a légitársaságok a díjeltérések széles körére panaszkodnak, amely véleményük szerint a repülőtér használói közötti megkülönböztetést eredményez. A környezetvédelmi okokból (például a lég- és zajszennyezéssel összefüggésben) módosított díjak vitathatatlanul általánosan elterjedt jelenségnek tűnnek. Ugyanez vonatkozik a csúcsidővel/csúcsidőn kívüli időszakkal kapcsolatos díjeltérésekre, amelyeket csak korlátozott számú repülőtér alkalmaz. A repülőtéri díjak környezetvédelmi alapon történő változtatása egyre fontosabbá válhat, tekintettel a légi közlekedésre nehezedő nyomásra, hogy ezen a területen javítsa teljesítményét. A járatok belföldi vagy Európai Unión belüli célállomásai szerinti díjeltérés az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alá tartozik. 9 Ítéleteiben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a diszkriminatív adók vagy díjak ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságával, az 1008/2008/EK rendeletben 10 meghatározottak szerint. Amennyiben a differenciált díjak a 3. cikk (vagyis az általános és közérdekű okok, többek között a környezetvédelmi okok) alapján nem indokoltak, azokat úgy lehet tekinteni, hogy a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtást 9 A Bizottság kontra Portugália C-70/99. sz. ügyben június 26-án hozott ítélet (EBHT 2001., I-4845 o., 20. pont); a C- 92/01. sz. Stylianakis ügyben február 6-án hozott ítélet (EBHT 2003., I-1291 o., 23. ponttól). 10 HL L 293., , 3. o. 8

9 nehezebbé teszik, mint az egy tagállamon belüli szolgáltatásnyújtást. A Bizottság elismerte, hogy a határellenőrzésnek alávetett utasok nagyobb költségeket generálhatnak, mint a többi utas, és ez indokolja a magasabb utasdíjat 11. A 3. cikk követelményeinek való megfelelésre és az arányosság biztosításának szükségességére is figyelemmel, emiatt eltérés alkalmazható a schengeni és nem schengeni célállomások között. Ugyanakkor a repülőtéri díjakban való eltéréseknek a forgalom növelése céljából új útvonalak, megnövekedett gyakoriság és/vagy utasszámok alapján ( ösztönző rendszerek ) történő alkalmazása vitatott az érintettek között. A hálózatokban működő és regionális légi fuvarozók úgy vélik, hogy az új és meglévő útvonalakra adott mennyiségi és növekedési kedvezmények az olcsó fuvarozóknak és az újonnan érkezőknek kedveznek. Másrészről, az átszálló utasokra a csomóponti repülőtereken adott engedmények nem népszerűek az olcsó légitársaságok körében, amelyek általában nem kínálnak átszállást. Az ilyen engedmények jelentősek lehetnek; az amszterdami Schiphol repülőtéren például több mint 50 %-osak. Nem mindig egyértelmű, hogy az ilyen transzferengedményeket milyen mértékben adják tisztán gazdaságilag indokolt alapon. A Bizottság ösztönözni fogja a tagállamok közötti tapasztalatcserét a legjobb gyakorlatok támogatása céljából, figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy a repülőterek gazdasági szempontok alapján és az irányelv rendelkezéseinek való megfelelés mellett állapíthassák meg tarifáikat. Egyensúlyt kell elérni a repülőtereknek a repülőterek, de a légitársaságok és az utasok javára is nyújtott kereskedelmi szabadság megfelelő foka és azon légi fuvarozók pozíciójának védelme között, amelyek esetleg nem elég erősek ahhoz, hogy a repülőterek árazási viselkedését mérsékeljék. Az ösztönző rendszerek átláthatóságának javítása fontos első lépés lehet Jogorvoslati eljárás és független felügyeleti hatóságok Az irányelv világos helyzetet teremtett azzal, hogy minden egyes tagállamban kötelezővé tette egy független felügyeleti hatóság (FFH) felállítását, bár ezek létrehozása néha lassú folyamat volt. Ugyanakkor az Autorità di Regolazione dei Trasporti végi létrehozásával Olaszországban (amely utolsó tagállamként jelölte ki FFH-ját), mostanra minden tagállam megtette ezt a lépést. A tagállamok nagy többsége által választott leggyakoribb modell az FFH-feladatok meglévő légi közlekedési hatóságok kezébe adása. Néhány tagállam (úgymint Írország, az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország) meglévő szabályozó szervekre ruházta az FFH-feladatokat, míg két tagállam (Hollandia és Spanyolország) versenyhatóságokra bízta az FFH feladatait. Különösen a légitársaságok elégedettek azzal, hogy az irányelv egyértelmű jogorvoslati eljárásról rendelkezik arra az esetre, ha nézeteltérés lenne a repülőtéri díjak megállapításával kapcsolatban, de az majd a jövőben derül ki, hogy hogyan alakul a független felügyeleti hatóságok szerepe. A repülőterek aggodalmukat fejezték ki a légitársaságok által az FFH-nál kezdeményezett fellebbezési eljárások számának 11 E4/2007 sz. állami támogatási ügy 9

10 növekedése és a fellebbezések halasztó hatálya miatt. A fellebbezésekkel kapcsolatos legfontosabb problémának az tűnik, hogy az irányelv a légitársaságok számára nem szab meg kifejezetten egy kötelező erejű határidőt a fellebbezés benyújtására és a fellebbezések halasztó hatályára vonatkozóan, aminek infrastrukturális beruházásokat akadályozó hatása lehet. Az egyik lényeges, különösen a légitársaságok körében felvetődött kérdés az FFH függetlenségének érzékelt hiánya. Különösen az FFH-tól megkövetelt függetlenség mértékének nem pontosnak érzékelt meghatározását tartották aggasztónak az állami tulajdonú repülőterekkel rendelkező tagállamok esetében, ahol az FFH valamilyen minisztériumi szerv, vagy ahol a minisztérium valamilyen fokú politikai vagy adminisztratív ellenőrzéssel bír az FFH felett. Az irányelv 11. cikkében foglalt követelményekkel összhangban az FFH tényleges függetlensége kulcsfontosságú többek között a konzultációs és jogorvoslati eljárás helyes működése érdekében, és a függetlenség hiánya aláássa az irányelv célkitűzéseinek megvalósítását. Amennyiben a tagállamok a 6. cikk (5) bekezdésének a) pontját átültették, amelynek értelmében a repülőtéri díjakat maga az FFH határozza meg vagy hagyja jóvá, nem pedig a repülőtér-irányító szervezet, az említett cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott fellebbezési szabályok nem érvényesek. Ez általában azt jelenti, hogy nézeteltérés esetén az egyetlen rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség az illetékes nemzeti bíróságokon való perindítás a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban. A légitársaságok ezt problémásnak tartják, mivel az ilyen perek költsége korlátozó hatású lehet. Jelentős számú tagállam (úgymint Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság) döntött az irányelv 6. cikke (5) bekezdésének a) pontja által kínált lehetőség kihasználása mellett a területükön található és az irányelv hatálya alá tartozó néhány vagy összes repülőtér esetében. A légitársaságok ugyancsak kifejezték aggodalmukat néhány FFH passzív szerepe miatt, amelynek alapja a szakértelem vagy az emberi erőforrások hiánya lehet. Átlagosan az egyes hatóságok csak egy teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatnak, hogy az irányelvhez kapcsolódó ügyekkel foglalkozzon, ami főként konzultációt, felügyeletet és vitarendezési eljárásokat jelent. Ez viszont azt jelenti, hogy valamennyi tagállam minimálisnak tartja az irányelv által a tagállamokra kiszabott adminisztrációs többletköltséget, bár az egyes FFH-k tevékenységének szintje eltérő. Bizonyíték van arra, hogy az újonnan alapított FFH-k láthatóságának korlátozottabb foka következtében ezek a testületek kevesebb panaszt kapnak, mint azok a hatóságok, amelyek már az irányelv életbe lépését megelőzően is foglalkoztak a repülőtéri díjak ügyével. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását a tagállamokban létrehozott FFH-k függetlenségét illetően. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság figyelembe veszi az irányelv hatálya alá tartozó repülőtereken fennálló tulajdonosi és irányítási modellek alakulását. Néhány esetben fennáll a kockázata annak, hogy a hosszú távú koncessziós megállapodások, amelyek alapján a repülőtéri díjakat a koncessziós jogosult és a felelős 10

11 állami hatóság közötti megállapodás hosszú időre kötelező módon de a repülőtérhasználókkal nem konzultálva állapítja meg, hatástalanná tehetik az irányelvnek a konzultációra és az FFH által történő beavatkozásra vonatkozó rendelkezéseit. Körültekintésre van szükség annak biztosítására, hogy a repülőtéri díjakat illetően ne alakítsanak olyan koncessziókat, vagy a köz- és a magánszféra közötti társulásokat, amelyekkel megfosztják a légitársaságokat az irányelv szerinti teljes jogaiktól, vagy amelyekkel az irányelvet más módon megsértik A szolgáltatások differenciálása Egy repülőtéren igénybe vehető szolgáltatásokat a repülőtér-irányító szervezet a különböző repülőtér-használók igényeire szabhatja, és a szolgáltatások minősége és így költsége is eltérő lehet. Az irányelv úgy rendelkezik, hogy a repülőtér bármely használója, aki/amely igénybe kívánja venni az igény szerinti szolgáltatásokat, vagy a különleges terminált (vagy terminálrészt), hozzájusson e szolgáltatásokhoz, terminálhoz vagy terminálrészhez. Ahol a differenciált szolgáltatásnak kapacitáskorlátai vannak, a hozzáférést releváns, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell meghatározni. Ez keretet biztosított a repülőterek számára, hogy hozzáigazítsák ajánlatukat a légitársaságok olykor eltérő, repülőtéri szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeihez. Nem szokatlan, hogy a repülőterek ennek megfelelően differenciálják a díjaikat, például az állások és utashidak révén biztosított szolgáltatások szintje alapján. Másrészt csak kevés (de növekvő számú) repülőtérnek van külön belföldi és nemzetközi útvonalakhoz vagy alacsony költségű és teljes szolgáltatást nyújtó műveletekhez rendelt terminálja. Az alacsony költségű terminálok olykor lényegesen (egyes esetekben akár 30 %-kal) olcsóbbak a légitársaságok által fizetendő díjak szempontjából. A repülőtereknek időnként nehézségeik támadnak a szolgáltatásaik egyedi igényekre szabásával és azzal kapcsolatban, hogy a díjkülönbségeket indokoló kritériumokat megállapítsák, amint azt az irányelv 10. cikke előírja. A Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni e cikk tagállamok által történő alkalmazását annak érdekében, hogy szükség esetén lehetséges jogorvoslati intézkedéseket állapítson meg. 4. Következtetések Jóllehet közelmúltbeli hatályba lépése miatt még túl korai határozott következtetéseket levonni az irányelv hatásával kapcsolatban, előzetes következtetések már levonhatóak. A piaci szereplők által említett fő pozitív hatások a következők: nagyobb átláthatóság a repülőtéri díjak meghatározása terén a legnagyobb európai repülőtereken, jobb konzultáció, valamint a független felügyeleti hatóságok felállítása minden egyes tagállamban és a jogorvoslati eljárások létrehozása. Miközben úgy tűnik, hogy az irányelv jelentősen hozzájárult a hatálya alá tartozó nagyobb európai repülőterek díjmegállapítási eljárásának javításához, alkalmazását továbbra is 11

12 figyelemmel kell kísérni. Több kötelezettségszegési eljárást indult, és szükség szerint a Bizottság más esetekben is el fog járni hivatalból vagy a beérkezett panaszok alapján. Konkrétabban, az irányelv által előírt szükséges mértékű függetlenséggel rendelkező független felügyeleti hatóságok létrehozása döntő fontosságú az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. A hatóságok szerepét minden tagállamban kiemelt kérdésként fogják kezelni. A Bizottságnak szándékában áll az FFH-k fórumának létrehozása is, amely rendszeres találkozókat tartana, hogy az irányelv rendelkezéseinek a tagállamokban történő végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket vitasson meg. A cél az, hogy ezen FFH-kat segítse munkamódszereiknek és tudásuknak a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok megosztása révén történő fejlesztésében. Az első találkozóra június 13-án kerül sor. Végül, azt is mérlegelni kell, hogy az irányelv céljait milyen mértékben szükséges esetleg a jövőben felülvizsgálni, például azon versenykörnyezet változásainak eredményeként, amelyben a repülőterek működnek. Hasonlóképpen, a Bizottságnak meg kell majd állapítania, hogy az irányelv céljainak elérését jobban szolgálhatná-e az irányelv felülvizsgálata. Néhány konkrét, valószínűleg további vizsgálatot érdemlő kérdést mint például ösztönzőrendszerek alkalmazása, differenciált szolgáltatások e jelentés szakasza tárgyal, és a Bizottság az FFH-k csoportját fogja igénybe venni e jelentés megállapításainak felülvizsgálatára. Annak érdekében, hogy az EU légi közlekedési ágazata reagáljon az előtte álló kihívásokra, jó ár érték aránnyal nyújtson szolgáltatásokat az utasoknak, és továbbra is biztosítsa az EU-n belüli és az egész világra kiterjedő összeköttetést, elengedhetetlen, hogy versenyképes repülőtéri szolgáltatások álljanak a légitársaságok és az utasok rendelkezésére. Mivel az európai uniós légitársaságok egyre szorosabban integrálódnak más régiók légitársaságaival a nyitott égbolt megállapodások, fuvarozói szövetségek és a légitársaságok közötti együttműködés más formáinak fejlődése révén, még inkább fontossá válik a repülőterek használói közötti megkülönböztetés kérdése. Fontos a repülőtéri díjak tisztességes módon történő alkalmazásának biztosítása, hogy többek között az összeköttetés érdekében minden nemzet légitársasága tisztességesen versenyezhessen az európai repülőtereken. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a repülőterek dinamikusan növelhessék üzleti tevékenységüket, ami hozzá fog járulni egy versenyképes európai légi közlekedési ágazat további fejlődéséhez. 12

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA(BoS(13/164 HU A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA WesthafenTower Westhafenplatz 1 60327 Frankfurt Germany Phone: +49 69 951119(20 Fax: +49 69 951119(19 info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 15.11.2007 SEC(2007) 1497 C6-0418/07 A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a számítógépes helyfoglalási

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015 Interrail Örömmel üdvözöljük Önt az Interrail tel utazók széles táborában! Reméljük, utazásai során sok nagyszerű élményben lesz része. Jó időt, kellemes útitársakat kívánunk!

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

2012.9.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 247/7

2012.9.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 247/7 2012.9.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 247/7 A BIZOTTSÁG 812/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. szeptember 12.) a 747/2001/EK tanácsi rendeletnek a Marokkóból származó egyes mezőgazdasági és feldolgozott

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben