Cargo és Logisztikai Bázis létesítése a Debreceni Nemzetközi Repülőtér területén

Átírás

1 Cargo és Logisztikai Bázis létesítése a Debreceni Nemzetközi Repülőtér területén Pályázó: SAIGO PORT Kft. a XID XANGA INVESTMENT & DEVELOPMENT GROUP tagja H-4025 Debrecen, Hal köz 3/A 2. em tel: +36 (52) fax: +36 (52) info@xanga.hu web:

2

3 Cargo és Logisztikai Bázis létesítése a Debreceni Nemzetközi Repülőtér területén Pályázó: SAIGO PORT Kft.

4 Bevezetô május 5-én Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános pályázatot írt ki a Debreceni Nemzetközi Repülőtér területén Cargo és Logisztikai Bázis létesítésére. A pályázó által megvalósítandó fejlesztéssel az önkormányzat célja a légikikötő forgalmának fellendüléséhez hozzájáruló üzleti környezet kialakítása, ezzel is elősegítve a reptér gazdaságos üzemeltetését. A XID (XANGA Investment & Development) kockázati tőkebefektető, ingatlanfejlesztő és üzemeltető cégcsoport, melynek tevékenységéhez és üzleti filozófiájához maximálisan illeszkedik a kiírt pályázat keretében megvalósítandó fejlesztés. A XID Debrecen város fejlődése érdekében elkötelezett vállalatcsoport. Az elmúlt egy évtizedben elsősorban a Határ úti Ipari Park területén sikerrel megvalósított, összesen mintegy 40 millió euro volumenű, munkahely teremtő ipari termelő és szolgáltató infrastruktúra beruházások során felhalmozott szakmai tapasztalat kellő garanciát nyújthat a pályázat követelményeinek megfelelő Cargo és Logisztikai Bázis megépítésére és üzemeltetésére. A tervezett fejlesztéseket egy külön vállalkozás keretében, a cégcsoporthoz tartozó SAIGO PORT Kft. beruházásában kívánjuk megvalósítani. Hiszünk abban, hogy cégcsoportunk szakmai és pénzügyi háttere biztos alapot jelent egy európai színvonalú cargo és logisztikai bázis létesítésére és üzemeltetésére a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren, ami a repülőtér forgalmának növekedésén túlmenően a jelenleg meglévő és a jövőben a térségbe betelepülő vállalkozások cargo és logisztikai igényeit kielégítve már középtávon hozzájárulhat Debrecen város gazdaságának további fejlődéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

5 Vezetôi összefoglaló A Cargo és Logisztikai Bázis megvalósításának indokoltsága A Debreceni Nemzetközi Repülőtér hatósági szinten egyenrangú a Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtérrel, azonban adottságai mindezidáig nem lettek megfelelő mértékben kihasználva. A debreceni repülőtér forgalmát szinte teljes mértékben a nyári szezonban működő charter járatok indítása és fogadása jellemzi. A jelenlegi veszteséges üzemelésre, sok más nemzetközi példát alapul véve, rendszeres cargo forgalom bonyolítása jelenthet megoldást már középtávon is. A cargo tevékenység folytatásához azonban elengedhetetlen a megfelelő színvonalú infrastrukturális háttér megléte. A repülőtér területén kialakítandó Cargo és Logisztikai Bázis - Debrecen földrajzi elhelyezkedését, az autópálya csatlakozás és a vasúthálózat közvetlen szomszédságát figyelembe véve kiválóan alkalmas lehet nemzetközi intermodális logisztikai tevékenység bonyolítására. A bázis nagy űrt pótolna mind Debrecen, mind pedig a kelet-magyarországi térség logisztikai piacán felmerülő igények kielégítése terén is. Kockázati tőke bevonásának szükségessége Egy cargo és logisztikai bázis beruházását sem Debrecen városának, sem pedig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-nek, vagy a repülőteret üzemeltető Airport Debrecen Kft-nek nem áll módjában megfinanszírozni. A jelenlegi gazdasági és pénzpiaci viszonyokat figyelembe véve pénzügyi befektetőkre sem lehet számítani; sem kereskedelmi bankok, sem pedig pénzügyi alapok nem biztosítanak finanszírozást egy ilyen jellegű projekt megvalósításához. A cargo és logisztikai bázis finanszírozhatóságát alátámasztó üzleti terv konkrét szerződések és szándéknyilatkozatok meglétét feltételezi, azonban a mai pénzügyi és gazdasági viszonyok mellett egy csupán tervezési szinten álló projekthez, még nem létező cargo bázis esetében ilyen dokumentumok beszerzése gyakorlatilag lehetetlen. Egy nyugat-európai színvonalú, a térség logisztikai igényét kielégítő és a reptér üzemeltetését nyereségessé tehető Cargo és Logisztikai Bázis beruházás a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren csak kockázati tőke bevonásával, privát befektetővel valósítható meg, a csak alapvető igényeket kielégítő bázis esetében is minimálisan 4 millió euro forrás igénybevételével. A pályázó és cégcsoportjának a megvalósításhoz szükséges szakmai és pénzügyi háttere A pályázó SAIGO PORT Kft. az egy évtizedes ipari infrastruktúra fejlesztési referenciával rendelkező kockázati tőkebefektető XID (XANGA Investment & Development) cégcsoport projektvállalkozása. A cégcsoport a Debrecen Határ úti ipari park fejlesztője és üzemeltetője. A már megvalósult és jelenleg folyamatban lévő út és közmű infrastruktúra beruházásának eredményeképpen az ipari park területe 2 év alatt megduplázódott, összesen mintegy 80 hektárra nőtt. A cégcsoport 40 millió euro tőkebefektetésével megvalósított kulcsrakész ipari termelő és szolgáltató létesítményekbe települő hazai és külföldi vállalkozások sok száz új munkahelyet teremtettek a városban. A Cargo és Logisztikai Bázis helyszíne A Cargo és Logisztikai Bázist a pályázati kiírásban szereplő 1. számú helyszínen, a repülőtér észak-nyugati, a forgalmi előteréhez kapcsolódó részén kívánjuk megvalósítani. SAIGO PORT Kft.

6 A Cargo és Logisztikai Bázison megvalósítandó beruházások A pályázó SAIGO PORT Kft. a XID közreműködésével a pályázat követelményeit kielégítő Cargo és Logisztikai Bázist 5 év alatt, ütemezve valósítja meg. Kötelezettséget vállalunk, hogy év végéig elkészül az önkormányzati tulajdonban lévő, jelenleg infrastruktúrával ellátatlan területet feltáró szilárd burkolatú út és közműhálózat első üteme, valamint egy m 2 alapterületű logisztikai csarnoképület. A konkrét cargo és logisztikai igényekhez igazodó üzemezés mellett év végéig összesen m 2 bruttó alapterületű cargo és logisztikai bázis valósul meg. Az út és közmű infrastruktúra végleges nyomvonalát, valamint az épületek pontos helyét sikeres pályázatunk esetén a tulajdonos önkormányzattal, a szakhatóságokkal, valamint a légügyi igazgatósággal történt egyeztetések és állásfoglalások alapján határozzuk meg. A megépített infrastruktúra és a Cargo és Logisztikai Bázis üzemeltetése A megépített út és közmű infrastruktúra a repülőtér forgalmának bonyolításába szervesen bekapcsolódik, de a cargo és logisztikai létesítményekkel együtt a beruházó vállalkozás tulajdonát képezik, mint felépítmények 1/1 tulajdonjoga az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A megépített út az eddig infrastruktúrával ellátatlan terület, valamint a Cargo és Logisztikai Bázis kiszolgálására megnyitott magánút. Figyelembe véve a légikikötő üzemi területének környezetét, az út üzemeltetésére a repülőtér forgalmi szabályzatához illeszkedve kerül sor, megakadályozva illetéktelenek területre történő bejutását. A közművek üzemeltetésére a közműszolgáltatókkal szerződéseket kötünk. A megépített úthoz és közművekhez a szomszédos önkormányzati területek díjtalanul csatlakozhatnak. A Cargo és Logisztikai Bázist a XID cégcsoport a Debreceni Nemzetközi Repülőtér mindenkori tulajdonosával és üzemeltetőjével együttműködve, a légügyi törvények és jogszabályok betartásával üzemelteti. Ajánlati ár és fizetési feltételek A pályázó SAIGO PORT Kft. a pályázati kiírásnak megfelelően az 1. számú helyszínen m 2 nagyságú területet kíván bérbe venni 99 évre. A pályázó által a 99 éves bérleti időszakra megajánlott bérleti díj összege ,- Ft + ÁFA, azaz egyszázmillió forint + ÁFA, mely az alábbiak szerint kerül megfizetésre: 10 millió Ft pályázati biztosíték a jelen pályázat benyújtásával egyidejűleg, mely sikeres pályázat esetén a bérleti díj megfizetésének időpontjában beszámít a vételárba, 90 millió Ft + a bérleti díj ÁFA összege a bérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül. Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

7 A Cargo és Logisztikai Bázis SAIGO PORT Kft. által történő megvalósításának előnyei A továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradó, eddig hasznosítatlan terület közművesítésre és beépítésre kerül, ezzel környezetében újabb beruházásokat generálva. A magántőkéből megvalósított úthoz és közművekhez a szomszédos önkormányzati területek díjmentesen csatlakozhatnak. A rövid távon megvalósuló Cargo és Logisztikai Bázis a megnövekedett légi forgalommal párhuzamosan növeli a repülőtér üzemeltetőjének bevételeit, javítja a reptér piaci pozícióját és forgalmi értékét. A repülőtér potenciális értékesítése során egy működő cargo bázis megléte előnyt jelent. Ugyanakkor, a repülőtér mintegy 385 hektáros területéből a projekt keretében 5 hektár kerül beépítésre, ami a fennmaradó terület komplex hasznosítását nem befolyásolja, és nem zárja ki akár hasonló projekt további megvalósítását. A bázis közvetlenül, és kapcsolódó iparágaknál közvetve is új munkahelyeket teremt. A Cargo és Logisztikai Bázis elősegíti új, cargo és logisztikai szolgáltatásokat igénylő vállalkozások letelepedését a városban, mely szintén új munkahelyeket teremt, másrészt pedig növeli a város adóbevételeit. A beruházás eredményeképpen Kelet-Magyarország, illetve a határmenti régió legnagyobb multimodális logisztikai központja jöhet létre, ezáltal Debrecen regionális gazdasági szerepköre növekszik. A XID cégcsoport az elmúlt egy évtizedben megvalósított közmű és munkahelyteremtő ipari termelő és szolgáltató infrastruktúra beruházásai, szakmai referenciái és ipari park üzemeltetési tapasztalata megfelelő alapot biztosítanak a Cargo és Logisztikai Bázis projekt sikeres megvalósításához és üzemeltetéséhez. SAIGO PORT Kft.

8

9 Tartalomjegyzék Bevezető Vezetôi összefoglaló A pályázó vállalkozás és cégcsoport bemutatása 11 A Debreceni Nemzetközi Repülôtér adottságai 17 Ajánlat Cargo és Logisztikai Bázis létesítésére a Debreceni Nemzetközi Repülôtéren 23 SAIGO PORT Kft.

10

11 1. fejezet A pályázó vállalkozás és cégcsoport bemutatása

12 A pályázó SAIGO PORT Kft. alapadatai A pályázó vállalkozás neve: SAIGO PORT Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Rövidített név: SAIGO PORT Kft. Székhely: 4025 Debrecen, Hal köz 3/A. II/4-5. Alapítás éve: 2010 Ügyvezető: Herdon István Tulajdonos: 100% - XID Befektetési Kft. Jegyzett tőke: 120 millió Ft A projekt megvalósításában részt vevő, szakmai és pénzügyi hátteret biztosító vállalkozások DIPA Kft. infrastruktúra fejlesztés és üzemeltetés szakmai háttere SAIGO PORT Kft. pályázó, beruházó XID Kft. finanszírozás, menedzsment kapacitás Investfarm Kft. pályázati tanácsadás, támogatás menedzselés A pályázó SAIGO PORT Kft. A SAIGO PORT Kft-t a Debrecen Határ úti Ipari Park, a város és a régió termelő vállalkozásainak logisztikai szükségletei által megfogalmazott piaci igények hívták életre. A cég neve utolsó kikötőt jelent, utalva arra, hogy tervezett fejlesztése Közép-Európa és a Schengeni övezet legkeletibb pontján valósul majd meg. 12 Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

13 A SAIGO PORT Kft. a Határ úti Ipari Parkot fejlesztő és üzemeltető XID kockázati tőkebefektető cégcsoport projektvállalkozása. Az ipari parkban az elmúlt években szinte kizárólag termelő beruházások valósultak meg, de az ott működő vállalkozások részéről jelentős igény merült fel az előállított termékek logisztikai hátterét kiszolgáló létesítmények meglétére is. Általánosságban is elmondható, hogy Debrecen város illetve a tágabb régió meglévő logisztikai infrastruktúrája nem elégíti ki a térségben működő vállalkozások raktározási és logisztikai igényeit. Sőt, a logisztikai tevékenységre alkalmas korszerű létesítmények hiánya hátráltatja újabb hazai és külföldi vállalkozásoknak Debrecen városába és a régióba való települését. Mindezeket szem előtt tartva a XID cégcsoport célul tűzte ki a meglévő és jövőbeni partnerek logisztikai igényeit kielégítő logisztikai bázis rövidtávon történő kialakítását a városban. A szükséges fejlesztéseket a cégcsoporthoz tartozó külön projektvállalkozás, a SAIGO PORT Kft. befektetésében kívánja megvalósítani. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által Cargo és Logisztikai Bázis létesítésére kiírt pályázat kitűnő alkalmat jelent a SAIGO PORT Kft. és a XID cégcsoport említett célkitűzéseinek megvalósítására. A repülőtér környezete ideális intermodális helyszínt biztosít mind az ipari parkban, mind pedig a városban és a régióban működő vállalkozások logisztikai igényeinek kielégítésére, lehetőséget teremtve a XXI. század követelményeit kielégítő légifuvarozás igénybevételére is. A tulajdonos XID XANGA Investment & Development Group A SAIGO PORT Kft. a XID (Xanga Investment & Development) Group tagvállalata. A XID kockázati tőkebefektetői cégcsoport, mely az elmúlt közel egy évtizedben számos fejlesztési beruházást generált és hajtott végre Debrecenben, elsősorban a Határ úti ipari park területén. A cégcsoport tevékenységének eredményeképpen több külföldi és hazai vállalkozás kezdte meg működését a városban, ezen gazdasági társaságok fejlesztései jelentős beszállítói tevékenységet is generáltak, amelyek nagymértékben javították a térségünkben lévő kisés középvállalkozások piaci érdekeltségeit, és hatással vannak további munkahelyteremtő beruházások megvalósítására. A XID cégcsoport fő tevékenysége ipari parki infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése, valamint korszerű, magas színvonalú technológiai transzfer fogadására alkalmas ipari üzemek létesítése, ezzel elősegítve hazai és külföldi termelő vállalatok letelepedését Debrecen városában. A cégcsoport jelenleg mintegy 20 projektvállalkozást tömörít, melyek az elmúlt egy évtized során 40 millió euro összértékű tőkebefektetést valósítottak meg. A kulcsra kész ipari gyártóüzem beruházások mellett a jövőben a XID nagy volumenű logisztikai igények kiszolgálására irányuló infrastruktúra fejlesztéseket tervez megvalósítani. A cégcsoport holdingvállalata, a XID Kft. az elmúlt években feltőkésítésre került, stabil finanszírozási hátteret biztosítva a cégcsoport tagvállalatai részére. A vállalkozások fogadására alkalmas ipari létesítmények beruházása és üzemeltetése során felhalmozott egy évtizedes tapasztalat pedig megfelelő szakmai hátteret jelent a SAIGO PORT Kft. számára a pályázati kiírásnak megfelelő Cargo és Logisztikai Bázis megvalósításához. SAIGO PORT Kft. 13

14 Az ipari park fejlesztő és üzemeltető DIPA Debreceni Ipari Park Akadémia Kft. A XID cégcsoporthoz tartozó DIPA Debreceni Ipari Park Akadémia Kft. a Debrecen Határ úti Ipari Park fejlesztője és üzemeltetője. Az ipari parkot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy egy zöld mezős beruházás keretében megvalósított, nagy kapacitású út és közmű infrastruktúrával ellátott modern ipari környezetben fogadhasson újabb hazai és külföldi termelő vállalkozásokat. Az önkormányzat által meghatározott ipari park fejlesztési és hasznosítási stratégia megvalósításához azonban megfelelő tapasztalattal rendelkező befektető partnerre volt szükség. A DIPA Kft-vel és a XID cégcsoporttal történő együttműködés sikeresnek bizonyult, a Kft. út és közmű beruházásainak eredményeképpen az ipari park területe az elmúlt két évben duplájára, 40 hektárról 80 hektárra nőtt. A DIPA Kft. által az ipari park területén üzemeltetett magánút és közmű infrastruktúra értéke meghaladja a 3 milliárd forintot. Az ipari parkban jelenleg mintegy 30 termelő vállalkozás működik, több mint 3000 munkavállaló foglalkoztatását biztosítva. A folyamatban lévő beruházásokat is figyelembe véve a munkavállalói létszám év végére elérheti a 4000 főt. Az ipari parkban működő vállalkozások Debrecen város helyi adóbevételének jelentős hányadát képviselik. A globális pénzügyi és gazdasági válság idején 2008-ban elindított és sikerrel megvalósított termelő infrastruktúra beruházásokat figyelembe véve a Gazdasági Minisztérium intézménye, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség Az Év Ipari Parkja Industrial Park of the Year címet 2009-ben az éves teljesítményéért a Határ úti Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parknak ítélte oda. A SAIGO PORT Kft. a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren létesítendő Cargo és Logisztikai Bázist a sikeresen működő ipari park mintájára, az ott felhalmozott tapasztalatok alapján kívánja megvalósítani és üzemeltetni. Ehhez hatékony segítséget és biztos alapot nyújt a DIPA Kft. út és közműfejlesztések, valamint az ipari parki üzemeltetése során szerzett jártassága. A gazdaságfejlesztési tanácsadó Investfarm Kft. Az 1991-ben alapított Investfarm Kft. a XID cégcsoport legrégebbi vállalkozása. A gazdasági tanácsadó céget speciális befektetési projektek hívták életre már a privatizációt megelőző időszakban, majd a privatizáció során számos vállalat részére sikerrel nyújtott pénzügyi és gazdasági tanácsadást. Az Investfarm Kft. szakmai segítséget és pénzügyi tanácsadást nyújtott a Záhony és Térsége Fejlesztési Társaság valamint az övezetbe települő logisztikai vállalkozások részére is. A kft. aktív szerepet játszott többek között a záhonyi kamionterminál megvalósításában. A privatizáció időszakát követően a tevékenységek között fő hangsúlyt kapott a gazdaságfejlesztési, pénzügyi és jogi tanácsadás, valamint a külföldi érdekeltségű vállalatok komplett magyarországi, illetve a szomszédos országokba irányuló betelepítésének menedzselése. A hazai és európai uniós pályázati források kiszélesedésével párhuzamosan az Investfarm Kft. egyre fontosabb szerepet szánt a fejlesztésekhez igénybe vett pályázatok elkészítésének, menedzselésének, valamint a beruházási és fejlesztési projektek komplett lebonyolításának. 14 Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

15 Az Investfarm Kft. által elkészített és menedzselt pályázatok az alábbi területeket ölelik fel: Logisztikai fejlesztések; Az ipar, mezőgazdaság és szolgáltató szektor befektetési projektjei, munkahelyteremtő beruházások; Önkormányzatok infrastrukturális beruházásai; Területfejlesztés, kiemelt hangsúllyal a turizmus; Tréningprogramok, képzések; Környezetvédelem; Energiahatékonyság; Nemzetközi konferenciák és szakmai utak szervezése. Az Investfarm Kft. több milliárd forint volumenű hazai és Európai Uniós támogatást biztosító referenciái között számos hazai és külföldi tulajdonú magán vállalkozáson illetve keletmagyarországi önkormányzaton túlmenően olyan intézmények is megtalálhatók, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht., vagy a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az Investfarm Kft. projektmenedzserként és szakértőként vett részt határon átnyúló, transznacionális projektekben is, mint például a német, holland és cseh partnerekkel közösen megvalósított, regionális és innovációs stratégiák kidolgozására irányuló interprise projekt, vagy a német, osztrák és cseh partnerek közreműködésével és tapasztalatcseréjével megvalósított, a turizmus és technológiai park fejlesztés szinergiájának elősegítését informatikai háttérrel megcélzó TRANS-IT projekt. A SAIGO PORT Kft. és a XID cégcsoport a Cargo és Logisztikai Bázis területén megvalósítandó létesítményekhez az Európai Uniós támogatásokat biztosító operatív programok által nyújtható vissza nem térítendő támogatásokat is igénybe kíván venni. Ebben nyújthat segítséget a cégcsoport sokéves pályázatmenedzselési tapasztalattal rendelkező tagvállalata, az Investfarm Kft. SAIGO PORT Kft. 15

16

17 2. fejezet A Debreceni Nemzetközi Repülôtér adottságai

18 A reptér múltja és jelene A repülőtér története mintegy 80 éves múltra tekint vissza. Az első hivatalos repülőjárat postai küldeményeket szállítva 1930-ban szállt fel, majd ezt követően a reptér belföldi forgalma fokozatosan nőtt. Sportrepülőgépek mellett rendszeres repülőjáratok üzemeltek Debrecenből Budapestre és Magyarország nagyobb városaiba. A debreceni légikikötő a második világháború idején a magyar bombázó repülőgépek bázisa volt, majd ezt követően 1990-ig a szovjetek katonai repülőtereként üzemelt és 1968 között Ferihegy hivatalos kitérő repülőtereként funkcionált. A szovjet csapatok kivonulása után 1991 májusában a reptér a magyar állam, majd a későbbiekben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába került. Az Önkormányzat által megvalósított fejlesztések eredményeképpen 2002-ben nemzetközi repülőtér státuszt kapott, majd 2004-ben állandó határátkelőhely és vámút létesült. Ezekkel a minősítésekkel a Debreceni Nemzetközi Repülőtér hatósági szinten egyenrangúvá vált Budapest-Ferihegy Airport Nemzetközi Repülőtérrel. Bár az elmúlt években történtek próbálkozások rendszeres menetrend szerinti nemzetközi személyszállító járatok indítására, a reptér jelenlegi forgalmát majdnem teljes mértékben a nyári szezonban indított charter járatok teszik ki. Eseti jelleggel már sikerrel történt áruszállító cargo gépek fogadása, azonban megfelelő kiszolgáló cargo infrastruktúra hiányában rendszeres cargo tevékenység bonyolítására mindezidáig nem került sor a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren. 18 Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

19 A reptér földrajzi elhelyezkedése Debrecen város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a repülőtér elhelyezkedése is kiváló, a román határtól mintegy 50 km-re, az ukrán határtól 120 km-re fekszik. Így a repülőtér potenciális vonzáskörzete messze túlnyúlik Magyarország keleti határain is. A légikikötő elhelyezkedése Európa teljes egészét tekintve is optimális. A shengeni övezet legkeletebbre fekvő állandó vámúttal rendelkező nemzetközi légi határátkelőhelye. Keleti irányból a Nyugat-Európai hub-okhoz képest a Debreceni Nemzetközi Repülőtér segítségével a schengeni övezet akár 2 órával korábban is elérhető. A légiforgalom más közlekedési formákhoz való kapcsolódása is kiváló, a Magyarországon áthaladó fő európai vasúti és közúti közlekedési útvonalak (TEN) érintik Debrecent. A város vasútállomása, mely jelentős mértékű hazai és nemzetközi teherárú forgalmat bonyolít napi rendszerességgel, alig 1 km-re északra található a repülőtértől, potenciális iparvágány csatlakozást biztosítva. Az M35 autópályának az elkövetkező években a román határig megépítendő szakasza a repülőtér mellett fog elhaladni, és a beruházással egyidejűleg megépítendő Mikepércsi úti autópálya lehajtó közvetlenül érinti majd a terminál épületét. A fenti adottságokat figyelembe véve a Debreceni Nemzetközi Repülőtér környezete kiválóan alkalmas multimodális logisztikai központ kialakítására. A határmenti logisztika fejlesztését kormányprogram támogatja, mely elsősorban a záhonyi övezetre fókuszál. Indokolt lenne a kormányprogram támogatásának kiterjesztése a debreceni légikikötő schengeni határövezetére is. A repülőtér műszaki adottságai A repülőtér kifutópályája, gurulóútjai és forgalmi előtere alkalmas a légi személy- és teherszállításban használt valamennyi jelentősebb gép fogadására. A kifutópálya méter hosszú, 40 méter széles (NE-SW 05R/23L), a gurulóutak szélessége méter, az ívekben 23 méter, a 700 x 50 méter nagyságú, m 2 -es forgalmi előtér akár 8 repülőgép egyidejű parkolására és kiszolgálására is alkalmas. A Cat. I. ILS/DME navigációs rendszer és ICAO Cat. I. fénysor, valamint az Airport Debrecen Kft. tulajdonában álló hóeltakarító gépek lehetővé teszik a légijárművek rossz látási viszonyok között történő biztonságos felszállását és landolását, akár téli időszakban is. A fenti adottságokat figyelembe véve a Debreceni Nemzetközi Repülőtér alkalmas a cargo forgalomban leggyakrabban használt valamennyi géptípus fogadására. SAIGO PORT Kft. 19

20 A repülőtéren korlátozás nélkül szállhatnak le és fel az alábbi cargo gépek: Boeing B Max felszállósúly (tonna) 15 Ajtó méret (Sz x M cm) 315 x 198 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 2100 x 310 x 220 Kifutópálya igény (m) 1886 Hatótávolság (km) 3439 Utazósebesség (km/h) 905 Boeing B Max felszállósúly (tonna) 23,5 Ajtó méret (Sz x M cm) 340 x 218 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 2712 x 351 x 218 Kifutópálya igény (m) 3035 Hatótávolság (km) 3967 Utazósebesség (km/h) 983 Boeing B757 F Max felszállósúly (tonna) 39 Ajtó méret (Sz x M cm) 340 x 218 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 3327 x 353 x 218 Kifutópálya igény (m) 2225 Hatótávolság (km) 7060 Utazósebesség (km/h) 935 Airbus A300 B4 Max felszállósúly (tonna) 43,5 Ajtó méret (Sz x M cm) 358 x 256 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 3900 x477 x 223 Kifutópálya igény (m) 2240 Hatótávolság (km) 7050 Utazósebesség (km/h) 870 Ilyushin IL-76 Max felszállósúly (tonna) 45 Ajtó méret (Sz x M cm) 344 x 340 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 2000 x 346 x 340 Kifutópálya igény (m) 1800 Hatótávolság (km) 3650 Utazósebesség (km/h) Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

21 A repülőtér üzemeltetőjének korlátozásával szállhatnak le és fel a következő géptípusok: Lockheed L1011 Tristar Max. felszállósúly (tonna) 55 Ajtó méret (Sz x M cm) 431 x 284 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 3300 x 360 x 274 Kifutópálya igény (m) 2800 Hatótávolság (km) 9815 Utazósebesség (km/h) 973 Boeing B F Max felszállósúly (tonna) 60 Ajtó méret (Sz x M cm) 340 x 254 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 3000 x 400 x 250 Kifutópálya igény (m) 2652 Hatótávolság (km) 7860 Utazósebesség (km/h) 910 McDonnell Douglas MD 11 Max felszállósúly (tonna) 80 Ajtó méret (Sz x M cm) 355 x 259 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 4800 x 350 x 245 Kifutópálya igény (m) 3127 Hatótávolság (km) Utazósebesség (km/h) 946 Boeing B Max felszállósúly (tonna) 96 Ajtó méret (Sz x M cm) 340 x 312 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 480 x 317 x 350 Kifutópálya igény (m) 3170 Hatótávolság (km) Utazósebesség (km/h) 940 Antonov An 124 Max felszállósúly (tonna) 120 Ajtó méret (Sz x M cm) 440 x 640 Cargo raktér (H x Sz x M cm) 3650 x 640 x 440 Kifutópálya igény (m) 3000 Hatótávolság (km) 4500 Utazósebesség (km/h) 865 SAIGO PORT Kft. 21

22

23 3. fejezet Ajánlat Cargo és Logisztikai Bázis létesítésére a Debreceni Nemzetközi Repülôtéren

24 A Cargo és Logisztikai Bázis megvalósításának indokoltsága A Debreceni Nemzetközi Repülőtér hatósági szinten egyenrangú a Budapest Ferihegy Airport Nemzetközi Repülőtérrel, azonban adottságai mindezidáig nem lettek megfelelő mértékben kihasználva. A debreceni repülőtér forgalmát szinte teljes mértékben a nyári szezonban működő charter járatok indítása és fogadása jellemzi. Az utasok száma a járatok beindításától kezdve folyamatos növekedést mutatott, azonban a gazdasági válság hatással volt a repülőtér üzemeltetésére is. A korábbi 10 charter járat helyett tavaly csak 5, idén 3-5 indul a nyári szezonban a Debreceni Repülőtérről, ezzel tovább rontva az amúgy is veszteséges üzemeltetés helyzetét. A debreceni légikikötő schengeni normáknak megfelelő, állandó vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtéri státusza olyan állandó személyi állományt és működési költségeket követel meg, melyek kapacitása messzemenően túlnyúlik a jelenlegi, de a korábbi magasabb számú charter járatok kiszolgálásán. A veszteséges üzemelésre, sok más nemzetközi példát alapul véve, rendszeres cargo forgalom bonyolítása jelenthet megoldást már középtávon is. Németország egyik vidéki repülőtere, Frankfurt-Hahn esete jól szemlélteti egy cargo bázis sikerének lehetőségét. Korábban katonai repülőtérként üzemelt, majd 1993-ban indult útnak a civil légiforgalom ban a repülőtér környezetében 30 kereskedelmi társaságot jegyeztek be, azonban a cargo bázis megvalósítását követően 2004-re ez a szám 116-ra emelkedett. A foglalkoztatotti létszám ugyanezen időszak alatt a kezdeti 53-ról 3225 főre nőtt. Jelenleg a repülőtér cargo forgalma átlagosan 20 ezer tonna, a tavalyi év novemberében azonban tonna cargo forgalommal a repülőtér új saját csúcsot ért el. A cargo tevékenység beindításához és folytatásához azonban elengedhetetlen a megfelelő színvonalú infrastrukturális háttér megléte. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér adottságai semmivel sem rosszabbak sok más, cargo bázist üzemeltető, nyugat-európai vidéki repülőtérnél. Az itt kialakítandó Cargo és Logisztikai Bázis a város földrajzi elhelyezkedését, az autópálya csatlakozás és a vasúthálózat közvetlen szomszédságát figyelembe véve kiválóan alkalmas lehet nemzetközi intermodális logisztikai tevékenység bonyolítására. A bázis nagy űrt pótolna mind Debrecen, mind pedig a keletmagyarországi térség logisztikai piacán felmerülő igények kielégítése terén. A cargo bázis létesítéséhez kiváló modell lehet a példaként említett Frankfurt-Hahn repülőtere. A németországi repülőtér üzemeltetését és cargo bázisát a XID cégcsoport a Debreceni Nemzetközi Repülőtér hasznosítására korábban kiírt pályázat kapcsán alaposan tanulmányozta és megismerte, azonban a repülőtér megvételétől a cégcsoport saját hibáján kívül kénytelen volt elállni, mivel a kialakult pénzpiaci és gazdasági válság miatt a bankok és a pénzügyi intézmények részéről mindenféle beruházási és projektfinanszírozás ellehetetlenült. 24 Cargo és Logisztikai Bázis létesítése

25 A beruházás finanszírozása, kockázati tőke bevonásának szükségessége Egy cargo és logisztikai bázis beruházását sem Debrecen városának, sem pedig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-nek, vagy a repülőteret üzemeltető Airport Debrecen Kft-nek nem áll módjában megfinanszírozni. A jelenlegi gazdasági és pénzpiaci viszonyokat figyelembe véve pénzügyi befektetőkre sem lehet számítani; sem kereskedelmi bankok, sem pedig pénzügyi alapok nem biztosítanak finanszírozást egy ilyen jellegű projekt megvalósításához. A cargo és logisztikai bázis finanszírozhatóságát alátámasztó üzleti terv konkrét szerződések és szándéknyilatkozatok meglétét feltételezi, azonban a mai pénzügyi és gazdasági viszonyok mellett egy csupán tervezési szinten álló projekthez, még nem létező cargo bázis esetében ilyen dokumentumok beszerzése gyakorlatilag lehetetlen. Egy nyugat-európai színvonalú, a térség logisztikai igényét kielégítő és a reptér üzemeltetését nyereségessé tehető Cargo és Logisztikai Bázis beruházás a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren csak kockázati tőke bevonásával, privát befektetővel valósítható meg, a csak alapvető igényeket kielégítő bázis esetében is minimálisan 4 millió euro forrás igénybevételével. Kockázati tőke bevonása elengedhetetlen, mivel a klasszikus pénzügyi befektetők hozam alapú elvárásait megtérülési számításokkal nem lehet alátámasztani a tervezett Cargo és Logisztikai Bázis esetében. A több ütemben megvalósuló beruházás költsége megítélésünk szerint elérheti a 15 milliárd forintot. Egy ilyen volumenű befektetés megvalósítása konkrét megtérülési számítások hiányát szem előtt tartva csak olyan befektetőtől várható el, aki a pénzügyi szempontokon túl járulékos, kapcsolódó üzleti hatásokkal is számol. A Határ úti Ipari Parkot fejlesztő és üzemeltető XID, mint kockázati tőke befektető cégcsoport számára ilyen hatást jelenthez a cargo és logisztikai bázis meglétének előnyeit kihasználó további vállalatok ipari parkba történő betelepedése, melynek üzleti előnyei ellensúlyozhatják a Cargo és Logisztikai Bázis meglehetősen lassú, és kockázatokat rejtő megtérülését. A SAIGO PORT Kft. és a mögötte álló XID cégcsoport képes biztosítani a Cargo és Logisztikai Bázis létesítéséhez szükséges szakmai és pénzügyi hátteret egyaránt. Az önkormányzat által kiírt pályázat keretében a projekt helyszínéül szolgáló ingatlan bérletéért nyújtandó ellenértéket, valamint a terület első ütemét feltáró út és közmű infrastruktúra mintegy 1 millió euro, illetve egy m 2 alapterületű logisztikai csarnok 2 millió euro költségét a tulajdonos XID Kft. saját erőből, kockázati tőkebefektetésként képes biztosítani. A projekt kockázati tőkéből megvalósított első ütemét követően, a már sikerrel megvalósított és működtetett Cargo és Logisztikai Bázist a szolgáltatások piaci igényeinek megfelelő és a hasznosításra vonatkozó szándéknyilatkozatok meglétével bemutatva kereskedelmi bankok finanszírozását is igénybe tudjuk majd venni a további fejlesztésekhez. Az Európai Unió pályázati forrásait biztosító operatív programok által kínált lehetőségeket természetesen nem szeretnénk kihasználatlanul hagyni. A cégcsoport már korábban is sikerrel pályázott vissza nem térítendő támogatásra ipari infrastruktúra beruházások megvalósításához. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) számos pályázati lehetőséget kínál logisztikai fejlesztésekhez, melyek tökéletesen illeszkednek a Cargo és Logisztikai Bázis területén általunk megvalósítandó beruházásokhoz. SAIGO PORT Kft. 25