A FLYBALATON REPÜLŐTÉR SZEREPE ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGI HATÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FLYBALATON REPÜLŐTÉR SZEREPE ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGI HATÁSAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A FLYBALATON REPÜLŐTÉR SZEREPE ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGI HATÁSAI Készítette: Fekete Lilla Budapest, 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A légi közlekedés helyzete napjainkban A légi közlekedés előnyei és hátrányai Általános tendenciák Közlekedéspolitika az Európai Unióban A légi közlekedés helyzete Magyarországon Általános információk Magyar közlekedéspolitika Nemzetközi repülőterek hazánkban A FlyBalaton repülőtér múlt és jelen Szovjet katonai bázisból nemzetközi repülőtér A FlyBalaton repülőtér működése A FlyBalaton szolgáltatásmarketingje Az utasforgalom alakulása A kezdetektől 2007-ig A fellendülés A megtorpanás Az utasforgalom alakulásának főbb trendjei Légi árufuvarozás a sármelléki repülőtérről A FlyBalaton és a DHL által nyújtott előnyök A légi árufuvarozás a gyakorlatban A menetrend szerinti áruforgalom alakulása Charter forgalom FlyBalaton Ipari Park Az Ipari Park cím elnyerése, a Cape Clear Aviation Kft. céljai Fejlesztések, projektek A légi közlekedés gazdaság- és területfejlesztő hatásai A légi közlekedés gazdasági hatásai A repülőterek regionális hatásai A FlyBalaton hatása a közvetlen régióra A FlyBalaton hatása a turizmusra (Primer kutatás) Turizmus Magyarországon és a Dunántúlon A kutatás módszertana és a munka háttere A kérdőívek értékelése Következtetéseim A FlyBalaton SWOT elemzése Célkitűzések és jövőkép Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek 3

3 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ÁBRÁK 1. sz. ábra: Az utasforgalom alakulása Ferihegyen ( ) 2. sz. ábra: A cargo forgalom alakulása Ferihegyen ( ) 3. sz. ábra: A légi járművek megoszlása 2004 és 2007 között (repülő/év) 4. sz. ábra: Az utasok számának alakulása 1991 és 2007 között (fő/év) 5. sz. ábra: Az utasforgalom hónapok szerinti lebontása ( ) 6. sz. ábra: A belföldi és a nemzetközi utasforgalom összehasonlítása (fő/év) ( ) 7. sz. ábra: Járatok száma légitársaságonként (2007) 8. sz. ábra: Áruforgalom a FlyBalaton repülőtérről 2007 szeptembere és 2008 júniusa között 9. sz. ábra: A FlyBalaton vonzáskörzete 10. sz. ábra: A tartózkodási idő megoszlása 11. sz. ábra: A turisták körében kedvelt tevékenységek 12. sz. ábra: A turisták által igénybe vett közlekedési eszközök TÁBLÁZATOK 1. sz. táblázat: A FlyBalaton kommunikációs politikája 2. sz. táblázat: A 2007-ben Sármelléken landoló járatok és a szállított utasok száma 3. sz. táblázat: A FlyBalaton kedvező és kedvezőtlen hatásai 4. sz. táblázat: A küldő országok rangsora 2007-ben 5. sz. táblázat: Transzferköltségek összehasonlítása 6. sz. táblázat: A turisták átlagos költése (Ft) 4

4 Az összes találmány közül az ábécé és a könyvnyomtatás kivételével azok tettek a legtöbbet a civilizációért, amelyek a távolságokat rövidítették le. [Erdősi Ferenc] 1. BEVEZETÉS A közlekedés különös jelentőségű az emberiség életében. Az évszázadok folyamán a szárazföldi, a vízi majd vasúti és légi közlekedés és kereskedelem fejlődése mindig érdemi változást hozott az emberiség sorsának alakulásában, és nem utolsó sorban versenyelőnyöket biztosított annak az országnak, amely a közlekedési útvonalak és eszközök kihasználásában az élen járt. Napjainkban sincs ez másként. Egy adott régió fejlődése elsősorban a jó megközelíthetőségtől függ. Oda áramlik a tőke, oda települnek a gyárak, ahonnan a megtermelt árut könnyen és gyorsan el lehet szállítani. Oda mennek a turisták is, ahova közúton, vagy légi úton kényelmesen és gyorsan el lehet jutni. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió az idők folyamán egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a légi közlekedés egységesítésére és az egyes régiók felzárkóztatására. Magyarország azonban még csak néhány éve ismerte fel a légi közlekedés fejlesztésének óriási jelentőségét. Véleményem szerint érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a regionális repülőterekre, dolgozatom témájául éppen ezért a sármelléki FlyBalaton repülőtér bemutatását és hatásainak vizsgálatát választottam és 2008 nyarán egyaránt az üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. dolgozója voltam, így betekintést nyerhettem egy kis, ám egyre fejlődő regionális reptér mindennapjaiba. Magyarországon a Budapest Airport mellett a sármelléki az első, és egyelőre egyetlen nemzetközi menetrendszerinti járatokat is fogadó légikikötő. Dolgozatom a FlyBalaton repülőtér múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik. Az aktuális helyzet megértéséhez elengedhetetlennek tartom a repülőtér történetének és fejlődésének ismertetését. Munkám során statisztikai adatokat elemezve kívánok rávilágítani a repülőtér növekvő jelentőségére. A múlt és a jelen tapasztalatai alapján próbálom felkutatni e regionális légikikötő előtt álló kihívásokat, illetve jövőbeli lehetőségeket. Választ keresek a kérdésre, vajon mit nyújthat a FlyBalaton a régiónak? Úgy gondolom, hogy a hosszú távú 5

5 siker érdekében a FlyBalaton repülőtérnek szüksége van a régióra, ugyanakkor a régiónak is szüksége van a FlyBalaton repülőtérre. Primer kutatásom során a repülőtér és a régió turizmusának kapcsolatát kívánom vizsgálni, mivel a regionális hatások közül egyelőre még a turizmusra gyakorolt hatás sokkal jelentősebb. A gazdaság többi ágazata esetén - az áruforgalom újszerűsége miatt még nem figyelhető meg érdemi változás. Végül, de nem utolsó sorban az erősségek és gyengeségek számbavételét követően, a jövőbeli lehetőségeket valamint az üzemeltető célkitűzéseit kívánom összevetni. Munkám során az aktualitások, statisztikai adatok, saját kutatásom és a kapcsolódó szakirodalomra támaszkodva szeretnék reális képet adni a FlyBalaton repülőtér múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 6

6 2. A LÉGI KÖZLEKEDÉS HELYZETE NAPJAINKBAN A téma hátterének felvázolásához először bemutatom a légi közlekedés előnyeit, illetve hátrányait, foglalkozok a napjainkban végbenő változásokkal és tendenciákkal, valamint az Európai Uniós szabályozásokkal. Természetesen minden repülőtérnek, így a FlyBalatonnak is szem előtt kell tartani ezeket a trendeket és előírásokat. 2.1 A légi közlekedés előnyei és hátrányai A légi közlekedés számos pozitív tulajdonsága az élet szinte minden területén érzékelhető. A légi közlekedés nem egyenlő a kereskedelmi repülési szolgáltatással, sokkal több ennél. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a repülés az egészségügyben is egyre nagyobb szerepet kap. Ezen kívül előnyei a foglalkoztatás és a turizmus terén is megmutatkoznak. Legfőbb pozitív tulajdonságai a következők: gyorsaság, hatékonyság, kényelem, melyek napjainkban egyre fontosabbá válnak. A repülőgép a nagy távolságú közlekedés leginkább megfelelő eszköze. Gyorsaságnak köszönhetően a távolságok lerövidülnek, ami nem csak a turisták számára kedvező, hanem az üzleti életben is jelentős. A repülés fejlődése, a légi közlekedés térhódítása egyértelműen hozzájárult a globalizáció kibontakozásához. A gyorsaság egészségügyi vészhelyzetekben, betegszállítás, illetve egészségügyi műszerek, gyógyászati segédeszközök továbbításakor életmentő lehet. Üzleti, szakmai utak esetében a partnerhez való gyors eljutás a repülés magas költségei ellenére is számos előnyhöz juttathatja a feleket. A mobilitásnak köszönhetően a nemzetközi munkamegosztáson alapuló, új üzletszervezési módszerek terjedtek el világszerte. A fejlesztések hatására egyre biztonságosabb, csendesebb és kényelmesebb repülőket kerülnek forgalomba, és egyre modernebb eszközök irányítják a légi forgalmat. A zajszint csökkentése és a szennyezőanyag kibocsátás visszafogása a környezetvédelem szempontjából egyre nagyobb szerepet kapott az elmúlt években. A repülés, mint gazdasági tevékenység hozzájárul a magasabb életszínvonalhoz, azáltal hogy az iparág nagyon munkaerő igényes. Pozitív hatásai között említhető még a turizmus fellendülése, különösen a fapados légitársaságok népszerűségének köszönhetően. A könnyű, és relatíve olcsó helyváltoztatás miatt a szabadidő eltöltésének terén is egyre fontosabbá válik a légi közlekedés. Térhódításának forgalom elterelő és forgalom teremtő szerepe egyaránt van. Az olcsó repülőjegyek hatására nagy távolságok esetén sokan elpártolnak a szárazföldi közlekedéstől, a gyorsvasutaktól. Ugyanakkor vannak olyan 7

7 területek, amelyek repülőgép nélkül nem, vagy csak hosszú út árán lennének elérhetők a tömegek számára. Elég, ha a földközi-tengeri szigetek üdülőhelyeire gondolunk. A repülés hátrányai közt elsőként a magas költségek miatti drága repülőjegyek és fuvarozási költségek említhetők. Nem vitás, a repülőgép a legdrágább jármű. Ennek ellenére bizonyos esetekben szinte nélkülözhetetlen. A repülés gyorsaságát és hatékonyságát sajnos rontja légtér zsúfoltsága, az úgy nevezett légi dugók, amelyek sokszor késésekhez vezetnek, felesleges üzemanyag-felhasználást okoznak és terhelik a környezetet. A fejlett technológiának köszönhetően manapság a műszaki hibák egyre ritkábbak. Azonban előfordul, hogy a biztonságos repülés érdekében kedvezőtlen időjárás esetén járatokat kell törölni, ami megakadályozza a gyors célba jutást. Ahogy arra a következőkben részletesebben is kitérek, napjaink általános tendenciái azt jelzik, hogy a negatív tulajdonságok ellenére a légi közlekedés és árufuvarozás szerepe egyre növekszik. 2.2 Általános tendenciák Nincs még egy olyan közlekedésfajta, amelynek akkor a szerepe lenne az üzleti élet, a turisztika, a különféle kulturális illetve sporttal kapcsolatos tevékenységek globalizációjában, mint a légi közlekedés. A légi közlekedés az informatika és turizmus mellett a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. Számos előnyének köszönhetően Európában a közlekedési ágazatok közül a legnagyobb ütemben növekszik. Rövid, időszakos megtorpanásokat kivéve a légi közlekedési piac folyamatosan bővül, és nem csak abszolút értékben, hanem a közlekedési munkamegosztáson belül is. [Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2004, p. 45] A pozitív eredmények mellett sajnos negatív mutatók is vannak, mint például a környezetterhelés és az egyre gyakoribbá váló késések. A problémák oka többek közt az, hogy robbanásszerűen megemelkedett a szállítás volumene és a közlekedési eszközök száma, amivel az infrastrukturális hálózat fejlesztése csak nehezen képes lépést tartani. A repülőtereken sorozatosak a torlódások, a nagyobb reptereken a legrosszabb a helyzet. Ez nem csak a késések és csatlakozások miatt okoz egyre komolyabb gondot. Kutatások szerint a szabad leszállópályára várva, a levegőben körözésre kényszerített gépek átlagosan 6 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak. A rendkívül magas üzemanyagárak mellett ez kellemetlenül érinti különösen a kisebb légitársaságokat. Az óriási verseny miatt ugyanis az 8

8 üzemanyag drágulását csak korlátozottan lehet beépíteni a repülőjegyek árába. Vannak, akik szerint a piac növekedésének gátját jelentheti a magas olajár, a pesszimistábbak úgy vélik, a túlélésért küzd az iparág első 6 hónapjában 24 légitársaság jelentett csődöt világszerte. A szakértők szerint több társaság számára csak a fúzió jelenthet megoldást. A költségek lefaragásának érdekében számos cég ritkítja járatait, több légitársaság pedig üzemanyagpótlékot állapít meg. [Nagy Gábor, 2008] Az előbbiekből is jól látható, hogy a nemzetközi légi közlekedés átalakulóban van. A piacok liberalizálódásának köszönhetően egyre nagyobb számban jelennek meg a diszkont vagy más néven fapados légitársaságok. A verseny globálissá vált, az egyes légitársaságok közötti versenyt egyre inkább felváltja a globális szövetségi rendszerek közötti verseny. A piaci szereplők közti viszonyok átrendeződnek, megfigyelhető a piac újrafelosztása, és a koncentráció. A légi közlekedési piac szereplőinek helyzete tehát nem könnyű sem világviszonylatban, sem magyar vonatkozásban. Ebben a változó világgazdasági környezetben kell fennmaradásukat, hatékony, jövedelmező, hosszú távú működésüket biztosítani magas szolgáltatási színvonalon. A gazdasági válság ahogy azt a későbbiekben is látni lehet majd sajnos a FlyBalaton repülőtér esetében is érezteti hatását. 2.3 Közlekedéspolitika az Európai Unióban A közlekedés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Európai Unió GDP-jének mintegy 4%-át adja, több mint 6 millió ember számára nyújt munkát, és további 6 millió embert foglalkoztatnak a közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó területeken. [Dr. Czombos Zsolnay, 2001, p. 2] A közlekedéspolitika határozza meg a légi közlekedés szabályozását, tehát az egyes repülőterek, és légitársaságok működésének alapjául szolgál. Már az Európai Gazdasági Közösséget alapító államok is felismerték a közlekedési szolgáltatások jelentőségét, ezért már a Római Szerződésben előirányozták a közös közlekedéspolitika kialakítását. A közlekedést a kezdetektől külön kezelték, mivel az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának érvényesülése szempontjából alapvető fontosságú. A többi közös politikától eltérően azonban, ezen a területen nem olyan erős a Közösség és intézményeinek szerepe. A Közösség nem avatkozik bele a közlekedéspolitika mindennapi működésébe, inkább csak a jogi és politikai keretek meghatározására törekszik. 9

9 A kivételes elbánás több okra vezethető vissza. Egyrészt a közlekedési ágazatot a nemzeti gazdaságpolitika alapelemének tekintették, a tagállamok különböző nemzeti politikát folytattak. Erőteljes állami beavatkozás érvényesült a szabályozásban, a tarifapolitikában és az állami támogatások mértékében is. Másrészt a tagállamok adottságaiktól és erőforrásaiktól függően különböző fuvarozási módokat részesítettek előnyben. Tovább bonyolították a helyzetet a már létező nemzetközi szerződések által kialakított rendszerek. A protekcionista közlekedéspolitikához a tagállamok többsége szociálpolitikai vagy egyéb szempontok fenntartása miatt is erősen ragaszkodott. Ezzel magyarázható, hogy az előzetes elképzelések ellenére a közösségi közlekedéspolitika megvalósítása nagyon lassan haladt. A közös piac kialakítását és hatékony működését viszont akadályozták a különálló nemzeti közlekedési rendszerek. Mivel a fuvarozási költségek a termékek árának meghatározó részét alkotják, a piac szabályainak hiánya torzította az áruk szabad áramlását. Az egységes piac zökkenőmentes működése mindenképpen megköveteli a közlekedési szolgáltatások piacának liberalizálását. Igaz, hogy január 1-ig nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a kitűzött célokat, de 1998-ra a közlekedés minden ágát liberalizálták. A légi közlekedés terén a fent említett nehézségek miatt a tagállamok közti együttműködés nagyon lassan, lépésről lépésre valósulhat meg. A célok megvalósítását szabályozással, szervezéssel, valamint új technológiák ösztönzésével kívánták és kívánják megoldani. Nincsenek ezzel kapcsolatosan nagy infrastrukturális projektek. Az évek során az Európai Bíróság több ítéletében is megerősítette, hogy a szerződés általános rendelkezései, tehát a versenyre vonatkozó követelmények a légi közlekedésre is vonatkoznak. Ezek a határozatok rámutattak a légi közlekedés közösségi kereteinek hiányára. Ugyanis sem a hazai piacokat erőteljesen védő kétoldalú nemzeti megállapodások, sem a fennálló nemzetközi egyezmények nem járultak hozzá az egységes európai légi közlekedés továbbfejlesztéséhez. A helyzetet pedig tovább rontotta, hogy az amerikai légitársaságok az USA piacának felszabadítását követően megerősödtek európai versenytársaikhoz képest. Ezt követően egyértelművé vált, hogy szükség van a közösségen belüli légi forgalom szabályozására, amely végül három lépésben történt. Az első csomag, amely a tarifákról, a kapacitás-megosztásról és az útvonalakról rendelkezett, még számos kivételt engedett a versenyszabályok alól. A második csomag már nagyobb piacnyitást irányozott elő. Ezt néhány éven belül követte az úgynevezett harmadik csomag, amely 1993-tól megalapozta az európai légi közlekedés teljes liberalizációját. A piacon így ma már a szolgáltatások szabad mozgása és a verseny elve érvényesül. A tarifa megállapításának szabadsága mellett a közösségi státust elnyert légitársaságok szabadon 10

10 hozzáférhetnek a Közösségen belüli légi útvonalakhoz. Az Európai Tanács légitársaságokról szóló engedélyezési rendelete ugyanis a többségi közösségi tulajdon meglétéhez köti a közösségi státust és ezáltal a szabad útvonalhoz jutás (vagyis a szabad piacra jutás) jogát áprilisában lehetővé vált, hogy egy közlekedési vállalkozás egy másik tagállamban hozzon létre telephelyet és nyújtsa szolgáltatásait. Ennek megfelelően ma már valamely tagállamban honos közlekedési vállalat egy másik tagállam két városa között is szabadon működtethet járatokat. Ez az ún. kabotázs. Ettől kezdve megvalósult a szolgáltatások teljes szabadsága, igaz, csak a tagállamokban bejegyzett légitársaságok számára. A liberalizációval párhuzamosan haladt a gazdasági és műszaki biztonságot érintő tagállami jogszabályok harmonizációja, valamint a közösségi repülőterekhez való hozzáférés elősegítése mind a légitársaságok, mind a földi kiszolgálás oldaláról. Az állami támogatások nyújtása főszabályként tilos, hiszen torzítja a versenyt, ugyanakkor a közlekedés szervezése, valamint a közszolgáltatás fenntartása érdekében (pl. közforgalmú személyszállításnak) nyújtott támogatás megengedett. Az állam különböző pályázatok útján nyújthat anyagi segítséget egy regionális repülőtér fenntartásához vagy fejlesztéséhez. Annál is inkább, mivel a közös közlekedéspolitika mai célja a fenntartható mobilitás. Ennek érdekében kell fejleszteni az egységesített közlekedési rendszereket, növelni a szolgáltatások hatékonyságát, hiszen ez lényeges az EU versenyképességének megőrzéséhez. A gazdasági és szociális összetartozás elengedhetetlen feltétele, hogy a közlekedési ágazat nyújtotta szolgáltatások az Unió egész területén, így a kevésbé fejlett régiókban is hozzáférhetők legyenek. [Dr. Czombos Zsolnay, 2001] A légi közlekedésben az EU fő céljai a növekedés kontrollálhatósága érdekében a következők: az egységes európai légiforgalom-irányítás hatékonyságának biztosítása, a biztonsági előírások betartása, valamint a környezeti szempontok erősítése. [Horváth, 2005] Az optimalizálás érdekében folyamatban van az Egységes Európai Légtér kialakítása, amely várhatóan tovább növeli a hatékonyságot. Ahogy az Európai Unió minden területén, a légi közlekedésben is érvényesül az egyenlő elbánás alapelve, miszerint az európai légtér közös minden európai polgár számára, tehát nem szabad akadályokat gördíteni a határokon átnyúló légi közlekedés megszervezése elé. 11

11 2.4 A légi közlekedés helyzete Magyarországon Általános információk A Polgári Légiközlekedési Hatóság nyilvántartása szerint hazánkban összesen 30 repülőtér létezik, de ezek közül csak 9 nyilvános. Magyarország három, a nemzetközi előírásoknak is megfelelő repülőtérrel rendelkezik: Budapesten, Sármelléken és Debrecenben. A forgalom a nemzetközi tendenciákkal összhangban az 1990-es évektől a hazai reptereken is folyamatosan növekszik és 2002 között a magyarországi légi forgalom több mint két és félszeresére nőtt. E jelentős növekedéssel a légi közlekedés aránya az összes személyforgalmon belül 2010-re, az utaskilométerek alapján 5%-kal emelkedhet. [Tóth József, 2007] Az Európai Unión belül ez várhatóan eléri a 15%-t. Jóllehet Magyarországon az összközlekedési munkamegosztásban a légi közlekedés részaránya csak 4% körül van, mindenképpen az ágazat felértékelődése figyelhető meg. Az árufuvarozás mennyisége 1998 és 2005 között csaknem megkétszereződött, és további forgalomnövekedés várható. [Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008] Magyarországon azonban még mindig jelentősen kisebb a kereslet a légi közlekedés iránt, mint Nyugat-Európában, valamint a magyar utazók között kisebb a turisták aránya. A jelenlegi repülőtéri létesítmények kapacitása egyelőre megfelel az utasforgalom növekedésének, és biztosítja az elfogadható szolgáltatási színvonalat, de a versenyképesség érdekében középtávon már mindenképpen fejlesztésekre lesz szükség. A magyarországi légtér forgalma még messze nem olyan zsúfolt, mint sok nyugat-európai országban, ezért a forgalmi kapacitás növelésének ez nem szab gátat ban Magyarországon nincs menetrendszerű belföldi légi forgalom. Hazánkban a légi közlekedést nagyon sokáig kizárólagosan a Ferihegyi repülőtér uralta. Az állam nem vette észre a vidéki repülőterekben rejlő lehetőségeket, nem használta ki az általuk nyújtott számos előnyt. Ezáltal kihagyták őket a légi közlekedési koncepcióból és nem nyújtottak nekik állami támogatásokat sem. Egy, az Európai Uniós normáknak megfelelő légikikötő kialakítása több milliárd forintos beruházás. Kormányzati segítség hiányában pedig a magánbefektetők meggyőzése is sokkal nehezebb. A regionális repterek helyzetét az is nehezíti, hogy a befektetések hasznát nehéz megbecsülni, erre csak a fejlesztést követő harmadik vagy negyedik évben nyílik mód. A regionális repülőterek, kivéve a három nemzetközi repteret, csak kis- és közepes méretű gépeket tudnak biztonságosan fogadni, és csak eseti jellegű idegenforgalmi, sport és 12

12 üzleti célú repülésekre használják őket. A 10 vidéki repülőteret összefogó VRSZ (Vidéki Repülőterek Szövetsége, lásd p. 14) elnöke joggal kevesli a nemzetközi szintű, 24 órás határnyitással rendelkező légikikötők számát. A szomszédos Romániában ugyanis 19, Szlovákiában pedig 7 ilyen repülőtér van, míg Magyarországon csak az előbb említett három. [Népszabadság, 2006] Ezeken kívül regionális repülőtérként működik Győr-Pér, Pécs- Pogány, Szeged, Békéscsaba és Nyíregyháza reptere. A vidéki létesítmények alapvető problémája az volt, hogy a rendszerváltás után a közlekedési tárca az illetékes önkormányzatokra bízta a repülőtereket, ők azonban megfelelő tőke hiányában képtelenek voltak felújítani a területeket, még a fenntartásuk is komoly gondokat jelentett. Mivel a megbízott üzemeltetők az állagmegóvást sem tudták biztosítani, a repülőtereknek egyetlen esélye maradt: olyan befektetőket kell találni, akik vállalják a létesítmények üzemeltetését, karbantartását, fejlesztését és megfelelő tőkét biztosítanak a beruházásokhoz. Magyarországon sajnos általánosnak mondható problémává nőtte ki magát a vidéki repülőterek mellőzöttsége. Hazánk versenyképességét egyre jobban gyengíti a fejletlen légi közlekedési infrastruktúra. Magyarország egyre jobban lemarad, ha az állam nem támogatja nagyobb mértékben a légi közlekedést. Pedig a polgári célokra használható repülőterek számát és területi megoszlását illetően hazánk kedvező helyzetben van, minden megyében kialakítható lenne polgári használatra alkalmas repülőtér. [Erdősi, 2005] Véleményem szerint erre nincs szükség, hiszen nem mutatkozik ilyen nagy igény a repülés iránt. Azonban úgy gondolom, hogy a Budapest Airport mellett Magyarországon is szükség van a regionális repülőterekre. Sajnos a fejlesztéseknek legtöbb esetben pénzügyi jellegű akadályai vannak. Ennek magyarázata talán az, hogy nincs egyértelmű választ a kérdésre: Sikertörténet vagy kockázatos kaland-e inkább hazánkban a vidéki repülőterek fejlesztése? Egyaránt vannak bíztató és aggasztó jelek. Bíztató jelként értékelhető a sármelléki és a debreceni repülőterek utasforgalmának dinamikus növekedése. Aggasztó azonban, hogy a vidéki repterek többségének üzemeltetése Magyarországon egyelőre veszteséges. Ezért sajnálatos módon légi közlekedésünk a nyugat-európai viszonyokkal ellentétben még mindig erősen főváros centrikus. A Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke szerint Európában csak Albániában és nálunk fordult elő, hogy az állam csupán egy nemzetközi repülőteret épített fel. [Népszabadság, 2006] 13

13 A regionális repülőterek problémáján kívánt segíteni az február 23-án, Debrecenben megalakított Vidéki Repülőterek Szövetsége. A szövetség célja a Magyar Köztársaság területén működő vidéki repülőterek érdekképviselete és tevékenységük megismertetése a repülés iránt érdeklődőkkel. Eltökélt szándékuk az volt, hogy a hátrányos helyzetű és indokolatlanul mellőzött vidéki repülőterek sorsán javítsanak. A VRSZ tagja 4 magánszemély, 2 gazdasági szervezet (Airport Consulting Kft., Airport Security Kft.) és 10 vidéki repülőtér (Békéscsaba, Börgönd, Debrecen, Győr-Pér, Kiskunlacháza, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Sármellék, Szeged). [Airport Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft., 2008.] A 2000-es év szerencsés fordulatot hozott a légi közlekedésben, melynek következtében megindulhatott két vidéki repülőtér felemelkedése. A Magyar Köztársaság Légi Közlekedési Koncepciójában rögzítésre került a sármelléki és a debreceni repülőtér regionálissá fejleszthetősége, ezáltal a két létesítmény jogosulttá vált csekély mértékű állami támogatások igénybevételére. Az infrastruktúra fejlesztése érdekében a repülőterek összefogására lenne szükség legalább az ország határain belül, azonban a pályázati pénzek elnyerése az együttműködés helyett sokszor ellenséges viszonyt alakít ki a regionális légikikötők között. A kisebb, regionális repülőtereknek ismerni kellene saját lehetőségeiket és korlátaikat, és így könnyen belátható, hogy a versengés nem segíti a helyzetüket. Magyarországnak is követnie kellene az európai példákat, amelyek igazolják a társadalmi igényt, hogy a fővároson kívül más nagyvárosok közelében is létesüljön nemzetközi repülőtér. Az Európai Unióban jelenleg a regionális repülőterek egymástól átlagosan 200 km-es távolságban találhatók. Az EU ellátottsági szinthez történő felzárkózás érdekében hazánknak is mielőbb határozott lépéseket kell tennie. 14

14 2.4.2 Magyar közlekedéspolitika A Magyar Köztársaság közlekedéspolitikájáért a volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) jogutódjaként működő Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) felelős. A légi közlekedési szektor jelentősen hozzájárul nemzetgazdasági stratégiai célokhoz, ezért kulcsfontosságú egy ország gazdasági fejlődésének szempontjából. Ennek tudatában és az Európai Unió szabályaival összhangban kell meghatározni a magyar közlekedéspolitikát. A magyar kormány aktuális közlekedéspolitikáját és célkitűzéseit a nemrég elfogadott Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiában foglalja össze. Azonban a légi közlekedésre vonatkozóan sajnos mindössze egyetlen oldalt találunk a dokumentum végén. Az eredeti dokumentum vonatkozó részeit az 1. számú melléklet tartalmazza, azonban kiemelnék néhányat a légi közlekedésre vonatkozó stratégiai célok közül. A nyolc pontban összefoglalt célkitűzések közül kettő egyértelműen a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére irányul. Van azonban két pont, amelyek a regionális repülőterekre vonatkoznak. Az egyik a regionális jelentőségű repülőtér-fejlesztéshez való hozzájárulás, kiemelten a debreceni és a sármelléki (esetleg a taszári) repülőterek nemzetközi kereskedelmi repülőtérré alakításához szükséges alap-infrastruktúra biztosításával. Emellett a célkitűzések közt szerepel annak lehetősége is, hogy a Ferihegyi repülőtér helyett esetleg egy alkalmas regionális repülőteret gyűjtő-elosztó repülőtérré fejlesszenek közvetett támogatással, a kapacitás és a szolgáltatási színvonal növelése érdekében. A 2007-ben elfogadott Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia a következőképpen fogalmaz a regionális repülőtereket illetően: A regionális repülőterek fejlesztésére központi költségvetési forrásokat felhasználása nem tervezett, de az önkormányzati kezdeményezéseket, magánbefektetéseket ezen a területen is rendszerszinten támogatni szükséges. [Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia, 2007] Az Egységes Közlekedésfejlesztései Stratégia véleményem szerint nem jelent megoldást a regionális repülőterek számára, de mindenképpen pozitívan értékelném, hogy felismerték azok jelentősségét és potenciális gazdasági erejét és ösztönözni próbálják Sármellék és Debrecen hatékony bekapcsolását a nemzetközi és interregionális forgalomba. Remélhetőleg a stratégiában megfogalmazott célkitűzések érdekében határozott lépésekre is sor fog kerülni a közeljövőben. 15

15 2.4.3 Nemzetközi repülőterek hazánkban 1. Budapest, Ferihegy LHBP Az májusa óta működő légikikötő Magyarország legjelentősebb repülőtere, és a második legnagyobb az új EU tagországokban. Budapest belvárosától 16 km-re délkeletre fekszik. A repülőtér üzemeltetője januárjától a Budapest Airport Zrt., amely a légi közlekedés egészére kiterjedő üzleti tevékenységet folytat. Fő tevékenysége a repülőtér biztonságos üzemeltetése, emellett stratégiai fejlesztéseket folytat a repülőtér fejlődésének fenntartása érdekében ben a Magyar Állam a részleges privatizáció mellett döntött, egy koncessziós tendert írt ki, melynek következtében a brit BAA vállalat vette át a repülőtér irányítását, majd 2007 júniusában a brit üzemeltető a német HOCHTIEF Airport vállalatnak adta el tulajdonrészét. A Budapest Airport-ról 2008 nyarán 42 légitársaság - köztük 9 diszkont légitársaság - indított menetrendszerinti járatot 88 városba. A statisztikák szerint 2007-ben utast szolgált ki, 4%-kal többet, mint 2006-ban. [Budapest Airport, 2008.] Az utasforgalom alakulása Ferihegyen ( ) 1. sz. ábra Forrás: Budapest Airport Zrt. Ferihegyen két kifutópályája mellett három terminál (1, 2A és 2B) működik, maximális kihasználtsággal. Szükség lenne további check-in pultokra, de helyhiány miatt erre 16

16 nincs lehetőség. Megoldást talán az jelenthetne, ha a fapados forgalmat egy másodlagos reptérre lehetne terelni. A közép-kelet-európai régióban ezzel a felszereltséggel hosszú távon csak másodlagos repülőtér lehet Budapest. Ha a dolgok így haladnak tovább, egyszer csak eltűnnek a hosszú távú járatok Ferihegyről, és csak az úgy nevezett ráhordók maradnak a fontosabb európai gyűjtő-elosztó légikikötőkbe. Versenyképességének megőrzéséhez, ahhoz, hogy Prága és Bécs közelébe kerüljön, jelentős beruházások szükségesek. Ezt az üzemeltető is felismerte, és bemutatta a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozó terveket, miszerint 2011-ig több mint 261 millió eurót ruháznak be a Budapest Airport bővítésébe, korszerűsítésébe. A modernizációs program a BUD Future nevet viseli. [Magyar, 2008] Ezen kívül 2008 második felében vagy a jövő év elején indul meg Ferihegyen az új cargo-bázis építése a kettes terminál mellett - a repülőtér 65 milliárd forintos átfogó fejlesztési programjának keretében. A beruházásnak köszönhetően a BA két éven belül a világ legnagyobb repülőgépeit is képes lesz kiszolgálni. [Wéber, 2008] Ahogy azt a következő diagramm is mutatja, az áruforgalom alakulása az elmúlt években ingadozó volt. Az átlagos éves növekedés a vizsgált időszakban 7,7 % volt, 2007-ben tonna áru fordult meg a fővárosi légikikötőben. A cargo forgalom alakulása Ferihegyen ( ) 2. sz. ábra Forrás: Budapest Airport Zrt. 17

17 A Budapest Airport közelében működő légitársaságok és logisztikai szolgáltatók közül a következők részesednek leginkább a cargo forgalomból: Malév Air Cargo, DHL, Cargolux, UPS, KLM Cargo, Lufthansa Air Cargo, TNT. [Erdősi, 2005.] 2. Debrecen - LHDC A debreceni nemzetközi repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb légikikötője, a városközponttól körülbelül 5 km-re található. Ha fejlődését a kezdetektől nyomon követjük, hasonlóság és több párhuzam is megfigyelhető a sármelléki FlyBalatonnal. Története során több szerepet is betöltött: használták sportcélokra és katonai repülőtérként is funkcionált. Az 1930-től belföldi légi forgalma is volt, rendszeres járatok közlekedtek Debrecen és Budapest, valamint Debrecen és további magyarországi nagyvárosok között. A II. világháború után a szovjet csapatok telephelyeként működött, majd a szovjetek kivonulása után, 1991 májusában visszakerült a Magyar Állam tulajdonába. Ezt követően újból beindulhatott a sportrepülés, ill. a nemzetközi polgári repülés. Debrecen városa felismerte a repülőtérben rejlő lehetőségeket. A debreceni repülőtér átfogó fejlesztése 2001-ben indult meg, amikor a Debreceni Vagyonkezelő vállalat megvásárolta a repülőteret üzemeltető AIRPORT-DEBRECEN Kft.-t. Ennek következményeként 2001 májusában nyilvános, nem kereskedelmi és a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré válhatott. Ezt követően a vidéki repülőterek közül elsőként építették ki Debrecenben az ISO 9001:2001 környezetközpontúirányítási rendszert, így december 29-én kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott légikikötővé válhatott április 22-én pedig hatósági szinten egyenrangúvá vált a Ferihegyi repülőtérrel, miután vámúttá nyilvánították és nemzetközi légi határátkelőhelyet létesítettek a területén. Az előrelépések és a fejlődés hátterében természetesen számos beruházás és kitartó munka húzódik, amely teljes mértékben Debrecen városának az érdeme. A repülőtérbe vetett szilárd hitüket és kitartásukat tükrözi, hogy 2007-ig mintegy 4,7 milliárd forintot fordított a város az üzemeltetésre és a fejlesztésekre. Ennek köszönhetően létre tudtak hozni egy az Európai Unió elvárásainak is megfelelő, rendszeres járatok fogadására is alkalmas infrastruktúrát. A debreceni repülőtérnek jelenleg még nincs menetrendszerinti járata, forgalmának jelentős részét a különböző utazási irodák által üzemeltetett charter járatok adják, amelyek a nyári időszakban számos tengerparti üdülőhely elérését teszik lehetővé. Az induló charter járatok célpontjai között szerepel Bulgária (Burgasz), Görögország (Korfu, Rhodosz, Zakynthosz), Németország (Berlin és 18

18 Lipcse/Drezda), Spanyolország (Mallorca), Törökország (Antalya) és Tunézia (Monastir). A repülőtér 2007 során mintegy fős utasforgalmat bonyolított. [Airport Debrecen, 2008] A Debrecenből elérhető desztinációk egyértelműen a kiutazó magyar turizmust célozzák meg, beutazó turizmusról csak a Németországból érkező járatok esetén beszélhetünk. Debrecenből egyelőre nincs rendszeres cargo forgalom, de tervezik egy légi teherszállító bázis kialakítását. Jelenleg több multinacionális céggel tárgyalnak az illetékesek az áruforgalom beindításáról. Debrecen a Dunától keletre elterülő országrész legfontosabb logisztikai bázisa kíván lenni, melyre jó esélye van, hiszen az Európai Unió legkeletebbre fekvő állandó vámúttal rendelkező nemzetközi légi határátkelőhelye, amely teljeskörűen megfelel a schengeni követelményeknek. [LogSped, B, 2008] 3. Sármellék LHSM A sármelléki FlyBalaton repülőtér Zala megyében, Sármellék és Zalavár között, a Balatontól körülbelül tíz kilométerre, délnyugatra fekszik. A szakemberek Európa legjobb adottságú repterei között tartják számon, hiszen nem csak talajtani de meteorológiai szempontból is nagyon kedvezőek a feltételek. A FlyBalaton Magyarország vezető regionális repülőtere. A Nyugat-Dunántúlon egyedülállóan rendelkezik kiépített, betonpályával, ezért polgári hasznosításra is alkalmas. (2/1. sz. melléklet) 2006 tavaszától megfelel a hazai és nemzetközi előírások szerinti nemzetközi kereskedelmi minősítésnek m hosszú és 60 m széles beton leszállópályáján egész évben fogadja a menetrendszerinti és charter járatokat, valamint a magán repülőgépeket. Mind a kisgépes, mind a nagygépes forgalom dinamikusan növekszik. Utaslétszám tekintetében a Budapest Airport után a FlyBalaton napjainkban az ország második legforgalmasabb légikikötőjének számít, főként a régió turisztikai vonzerejének köszönhető. A személyszállítás mellett áruforgalom is fellendülőben van, mindezekre a továbbiakban részletesen ki fogok térni. 19

19 3. A FLYBALATON REPÜLŐTÉR MÚLT ÉS JELEN 3.1 Szovjet katonai bázisból nemzetközi repülőtér A FlyBalaton története egészen az 1940-es évekig visszanyúlik, ekkoriban kezdte meg működését jelenlegi helyén ideiglenes katonai repülőtérként ig a magyar repülőszázad állomásozott itt, de ekkor szovjet katonai alakulat érkezett Sármellékre. Az oroszok a hatalmas, mintegy 400 hektárnyi területen egy külön kis várost építettek ki maguknak, lakótelepekkel, infrastruktúrával, melyek nyomai még ma is fellelhetők a reptér környékén. Az 1960-as évektől folyamatosan állomásoztak itt MiG21-es, MiG-23-as és MiG-29-es repülőgépek. A szovjetek 1990-ben vonultak ki Sármellékről, az utolsó MiG-27-es vadászbombázó október 1-jén hagyta el a repteret. [fapados-ok.com, 2007] A sármelléki repülőtér 1991 júniusa óta üzemel polgári repülőtérként a volt szovjet repülőbázis helyén. (2/2. sz. melléklet) Kezdetben egy budapesti magánvállalkozás, a Mikromatika Holding bérelte a területet, és megkezdte annak átalakítását. Néhány 100 millió forintos beruházással alkalmassá tette a polgári repülés igényeinek kiszolgálására. Ennek köszönhetően beindultak a rendszeres charter járatok és kisméretű magánrepülőgépek is folyamatosan közlekedtek. A Mikromatika Holding azonban 1994-ben csődbe jutott. A sármelléki és a zalavári önkormányzatok még ebben az évben megalakították a Zalavár-Sármellék Airport Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft-t, azzal a céllal, hogy a repülőtér folyamatos üzemeltetésének biztosítása mellett egy bizonyos átmeneti időszak után közforgalmú regionális repülőtérré fejlesszék. Ehhez elsősorban a tulajdonviszonyok rendezésére és megfelelő tőkével rendelkező befektetők közreműködésére volt szükség. A repülőtér életében jelentős mérföldkőnek számított, hogy augusztus 1-jétől a repülőtéri ingatlan a zalavári és sármelléki önkormányzatok tulajdonába került térítésmentesen, de terheinek átvállalásával. A két kis vidéki önkormányzat szűkös költségvetése miatt azonban a repülőtér továbbra is meglehetősen nehéz helyzetben volt. A fejlesztéshez szükséges tőkét, sőt a pályázatokhoz szükséges önrészt sem voltak képesek előteremteni. A repülésbiztonság és a szolgáltatások színvonala elmaradt az EU-normáktól, infrastrukturális kiépítettség nem felelt meg a nyugati regionális repterekének végén reményteljes tárgyalások kezdődtek a tulajdonos önkormányzatok és egy ír befektetőcsoport között a repülőtér elodázhatatlan fejlesztésével kapcsolatban. Ezt követően 20

20 2004 decemberében jelentős változások következtek, ugyanis a Cape Clear Aviation Kft., egy 60%-ban ír, 40%-ban pedig magyar tulajdonú vette át az önkormányzatoktól az üzemeltetési és fejlesztési jogokat 99 évre. Maga a repülőtér a helyi önkormányzatok tulajdonában maradt. A környékben rejlő lehetőségeket felismerve, a Cape Clear Aviation Kft. teljes körű üzemeltetési és fejlesztési feladatot vállalt, megszerezve a hivatalos engedélyeket a repülőtér üzemben tartására valamint a földi kiszolgáló tevékenység végzésére és teljes gőzzel nekiláttak a szükséges fejlesztéseknek, amelyek közül a legfontosabbak a következők voltak: - pályafény és műszeres leszállást segítő berendezés (ILS) - új, m 2 alapterületű utasforgalmi terminálépület és parkoló építése - a repülőtér üzemi területének bekerítése - elektronikus beléptető rendszer kialakítása - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ICAO (International Civil Aviation Organisation) VII kategóriájának megfelelő tűzoltó szolgálat létesítése Mindezek a fejlesztés első és legfontosabb fázisát jelentették és biztosították a repülőtér folyamatos, egész éves, éjjel-nappal és rossz látási viszonyok közötti biztonságos működését. Ennek köszönhetően a FlyBalaton megkapta a nyilvános nemzetközi kereskedelmi repülőtér minősítést, így alkalmas C kategóriájú, illetve külön eseti engedéllyel D kategóriájú utasszállító repülőgépek fogadására. A repülőgépek az év minden napján időjárástól és a látási viszonyoktól függetlenül biztonságosan leszállhatnak a pályán. [Zóka, 2005] Írország magyarországi nagykövete, Brendan McMahon 2004-ben az alábbi mondatokkal méltatta az ír repülőtéri befektetést: Nagyon örülök, hogy ismét ilyen nagy volumenű ír befektetés történt Magyarországon. Mivel szemtanúja voltam annak a jelentős pozitív hatásnak, amit a regionális repülőterek jelentettek Írország közösségei számára, meggyőződésem, hogy jó ideig ez lesz Nyugat-Magyarországon az egyik legfontosabb fejlesztés. A Cape Clear Aviation által felkarolt modellt a legjobb megoldásnak tekintem mind az üzleti érdek, mind a helyi közösségek számára történő óriási értékteremtéshez olyan helyen, mely Magyarország különleges része. [MALÉV, 2005] A repülőtéren végzett fejlesztésekhez szükséges pénzügyi fedezetet tehát ír befektetők hozzájárulásával a Cape Clear Aviation Kft. 2 milliárd forintos befektetése, a regionális reptérfejlesztési alap 300 millió forintos és a Balaton Fejlesztési Tanácstól kapott 65 millió forintos támogatások biztosították. A légikikötő fejlesztése sajnos kimaradt a Nemzeti 21

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

17. NAPIREND Ügyiratszám: 1/357/2006. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2006. június 16-i nyilvános ülésére

17. NAPIREND Ügyiratszám: 1/357/2006. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2006. június 16-i nyilvános ülésére 17. NAPIREND Ügyiratszám: 1/357/2006. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2006. június 16-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Tapolca turizmusának fejlesztése,

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

A REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK SZEREPE NYUGAT- DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMÁBAN

A REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK SZEREPE NYUGAT- DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMÁBAN A REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK SZEREPE NYUGAT- DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMÁBAN PINTÉR ÁKOS 1. BEVEZETÉS Magyarország kis területe ellenére bővelkedik látnivalókban, idegenforgalmi értékekben. Annak ellenére, hogy

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A kétféle üzleti modell néhány tipikus jellemzõje. Összetett márka: ár + szolgáltatások Repülõjegy akár egy útra is

A kétféle üzleti modell néhány tipikus jellemzõje. Összetett márka: ár + szolgáltatások Repülõjegy akár egy útra is A diszkont légitársaságok szerepe napjaink turizmusában Készítette: a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, Szabadidõ és Turizmus Csoportja 1 A diszkont légitársaságok kialakulása világszerte megváltoztatta a turizmus

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon

A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon Előadó: Bagyó Sándor a VMSZ elnöke A kezdetek 1988 Keszthely: A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei szervezetének keretein belül Alapítók: vitorlázók,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

UTAZÁSI IRODÁK A KULISSZÁK MÖGÖTT. Molnár Judit

UTAZÁSI IRODÁK A KULISSZÁK MÖGÖTT. Molnár Judit UTAZÁSI IRODÁK A KULISSZÁK MÖGÖTT Molnár Judit Utazási irodák a kulisszák mögött Bemutatkozás MUISZ alelnök Budapesti Békéltető Testület tagja OTP Travel ügyvezető 40 éves a MUISZ 1974 7 utazási iroda

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A Pécs-Pogány repülőtér gazdasági és társadalmi szerepe a Dél-Dunántúlon

A Pécs-Pogány repülőtér gazdasági és társadalmi szerepe a Dél-Dunántúlon A Pécs-Pogány repülőtér gazdasági és társadalmi szerepe a Dél-Dunántúlon KOVÁCS Áron Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs aronkovac@gmail.com A tanulmány elsősorban arra keresi a választ,

Részletesebben

2011. szeptember 16., péntek - Edit

2011. szeptember 16., péntek - Edit 22 C 2011. szeptember 16., péntek - Edit Keresés az archívumban... Kezdőoldal Helyi Kultúra Sport Kék hírek Közérdekű Működő város Ország Világ Galéria Videó Apróhirdetés Gépek százai repkednek Pogányban

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

TRANSPORT LEARNING Képzések önkormányzatoknak, civil szervezeteknek. 1. szám 2012. január. Tartalom. Kedves Olvasó! Szolgáltatásaink dióhéjban...

TRANSPORT LEARNING Képzések önkormányzatoknak, civil szervezeteknek. 1. szám 2012. január. Tartalom. Kedves Olvasó! Szolgáltatásaink dióhéjban... TRANSPORT LEARNING Képzések önkormányzatoknak, fejlesztési ügynökségeknek, szakmai és civil szervezeteknek istockphoto Tartalom Kedves Olvasó! Szolgáltatásaink dióhéjban... 2 Tudásbázis létrehozása Európa

Részletesebben

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T 2 0 1 0. J A N U Á R 26. A K T U Á L I N G A T L A N P A R K K I A D Ó R A K T Á R I G É N Y S Z E R I N T E L H E L Y E Z K

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS EGÉSZSÉGTURISZTIKAI MODELL

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS EGÉSZSÉGTURISZTIKAI MODELL GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS EGÉSZSÉGTURISZTIKAI MODELL Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program SZŰCS LÁSZLÓ elnök-vezérigazgató Orvosi Turizmus Iroda Zrt. A MAGYAR 30 FOGÁSZATI TURIZMUS [ 1981-2011 ]

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a katonai repülés céljára földön telepített léginavigációs berendezés üzemben tartásának feltételeiről szóló

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

1.NEGYEDÉVES MŰKÖDÉSI ADATOK

1.NEGYEDÉVES MŰKÖDÉSI ADATOK Tisztelt Adatszolgáltatónk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kérdőívben a II. negyedévtől a tárgyidőszak végi, év elejétől göngyölt adatokat kérjük megadni. Negyedévenként részletezve: a II. negyedévben

Részletesebben

A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései

A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései Ságodi Béla légiközlekedési referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály bela.sagodi@nfm.gov.hu

Részletesebben

Kifejlesztette: (Higher School of Transport)

Kifejlesztette: (Higher School of Transport) ESETTANULMÁNY Nº6: Kifejlesztette: (Higher School of Transport) A munkahelyi stressz megelőzése Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

Stelazsi ZRt.? Hungaroprodukt ZRt.? Magyar-Orosz Kereskedőház

Stelazsi ZRt.? Hungaroprodukt ZRt.? Magyar-Orosz Kereskedőház Stelazsi ZRt.? Hungaroprodukt ZRt.? Magyar-Orosz Kereskedőház Ujhelyi Sándor elnök Vállalkozók Klubja Egyesület 1 Bevezetés Előzmény: V. Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember-találkozó

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Dr. Kerekes István c.egy.docens

Dr. Kerekes István c.egy.docens Dr. Kerekes István c.egy.docens Az Európai Unió egységes szállítási és közlekedési fejlesztése egy 2001-ben lefektetett alapelvrendszeren, a Fehér Könyvben megfogalmazott elképzeléseken nyugszik. A Fehér

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/58. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2015. II. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/58. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2015. II. negyedév 15/5 STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 17. szám 1. február. 15. augusztus. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. A tartalomból Bevezető...1 A szállítási ágazat árbevétel-

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. ELNÖKSÉG 545. ülés 2008. március 11. TÁJÉKOZTATÁSUL

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. ELNÖKSÉG 545. ülés 2008. március 11. TÁJÉKOZTATÁSUL Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 7. a) pont ELNÖKSÉG 545. ülés 2008. március 11. Tárgy: A napirend 7. a) pontja A tagokra vonatkozó biztosítási rendszer TÁJÉKOZTATÁSUL 2007. októberi ülésén az

Részletesebben