NAGY ILDIKÓ KI AZ ÚR A HÁZNÁL? CSALÁDOK PÉNZKEZELÉSI SZOKÁSAI ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ 1990-ES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAGY ILDIKÓ KI AZ ÚR A HÁZNÁL? CSALÁDOK PÉNZKEZELÉSI SZOKÁSAI ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ 1990-ES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN"

Átírás

1 NAGY ILDIKÓ KI AZ ÚR A HÁZNÁL? CSALÁDOK PÉNZKEZELÉSI SZOKÁSAI ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ 1990-ES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1

2 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Dr. Sik Endre kandidátus Nagy Ildikó 2

3 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Szociológia Ph.D. program KI AZ ÚR A HÁZNÁL? CSALÁDOK PÉNZKEZELÉSI SZOKÁSAI ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ 1990-ES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN Ph.D. értekezés Nagy Ildikó Budapest,

4 4

5 Tartalomjegyzék TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 7 ÁBRÁK JEGYZÉKE ELŐSZÓ BEVEZETŐ FEJEZET: A CSALÁDOK GAZDÁLKODÁSÁNAK TÁRSADALMI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON A 2. VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI MAGYARORSZÁG ( ) AZ ÁLLAMSZOCIALIZMUS IDŐSZAKA ( ) PIACGAZDASÁG AZ 1990-ES ÉVEK ÉS NAPJAINK ÖSSZEFOGLALÁS FEJEZET: A CSALÁDI PÉNZGAZDÁLKODÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI AZ ERŐFORRÁS-ELMÉLET A KULTURÁLIS KONTEXTUSOK ELMÉLETE A PÉNZKEZELÉS MINT A CSALÁDON BELÜLI HATALOM INDIKÁTORA Családi döntések és a pénzgazdálkodás Pénzkezelés és pénzgazdálkodás Ki kezeli a pénzt, és ki gazdálkodik? Pénzkezelési típusok és a családon belüli hatalom FEJEZET: A PÉNZKEZELÉSI MÓDOK MEGVÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK EDDIGI EMPIRIKUS EREDMÉNYEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK ÉS RELATÍV ERŐFORRÁSOK HATÁSA Az együttélés formája A jövedelem nagysága és a társadalmi hovatartozás Iskolai végzettség A női munkavállalás TÁRSADALMI NORMÁK, NEMI SZEREPEK HATÁSA FEJEZET: A PÉNZKEZELÉSI MÓDOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON BEVEZETŐ A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK HATÁSA A CSALÁDOK PÉNZKEZELÉSÉRE Életkor Az együttélés típusa élettársak és házastársak Településtípus Iskolai végzettség Az életciklus hatása a pénzkezelésre A család jövedelmi helyzete RELATÍV ERŐFORRÁSOK HATÁSA A PÉNZKEZELÉSI MÓDOKRA Ki kivel házasodik? A homogámia mértéke Partnerek relatív iskolai végzettsége és a pénzkezelés módja A párok relatív gazdasági aktivitása és a pénzkezelési mód A párok relatív foglalkozási státusának hatása A relatív jövedelmi helyzet hatása A családi kassza összetétele A jövedelemkülönbségek hatása a pénzkezelésre Összefoglalás A KULTURÁLIS ERŐFORRÁSOK HATÁSA A PÉNZKEZELÉSI MÓDRA A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdváltozó előállítása A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök és a pénzkezelésre gyakorolt hatásuk A háztartási munkamegosztás és a pénzkezelés A szocializáció jelentősége átörökített pénzkezelési szokások Összefoglalás

6 4.5. A PÉNZKEZELÉSI SZOKÁSOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉS MÓDSZERÉVEL Az egy kézben összefogott, a közös és a külön pénzkezelés alkalmazását befolyásoló tényezők A lineáris regressziós elemzés eredményei A kategoriális regressziós elemzés eredményei A közös és a feleség kezelte kasszák alkalmazását befolyásoló tényezők Módszertan és paraméterek A közös és a feleség kezelte kassza alkalmazását befolyásoló tényezők vizsgálata az összevont adatbázison A magyarázó változók hatásának tesztje az 1994-es és a 2000-es adatokon Összefoglalás FEJEZET: PÉNZKEZELÉSI TÍPUSOK ÉS JELLEMZŐIK A MAI MAGYARORSZÁGON BEVEZETŐ MÓDSZERTAN PÉNZGAZDÁLKODÁS VAGY PÉNZKEZELÉS? FELESÉG KEZELTE KASSZÁK, KÖZÖS PÉNZKEZELÉS ÉS JÁRANDÓSÁGI RENDSZER Döntési területek és mechanizmusok Ő is hozzányúlhat éppen úgy a pénzhez, de minek Feleség kezelte kasszák Azért is együtt, hogy olyan legyen, ami mindenkinek tetszik Közös pénzkezelés az Ő kezében forog minden, az enyémben csak a közös Járandósági rendszer Információáramlás és ellenőrzés Konfliktusok a pénz körül Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Én azt mondom, hogy, ő pedig azt mondja, hogy! Egyszer neked, egyszer nekem! Mire gyűjtsünk? Amit én elhatározok, azt úgyis addig hajtom, amíg meg nem csinálom Erőforrás-különbségek Nekem itt jóformán az eltartott szerep jut Mindig törekedtem arra, hogy kompenzáljam Generációk közötti transzferek megtaláltam a farzsebemben egy előző havi fizetésemet A családban is hosszabb távon közös gazdálkodás van Csak olyanra adja, amit magammal vihetek a hátamon! Összefoglalás FEJEZET: ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLET A DOLGOZATBAN FELHASZNÁLT ADATBÁZISOK ISMERTETÉSE MINTAJELLEMZŐK A PÉNZKEZELÉS ÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK SZERINTI VIZSGÁLATA A PÁROK RELATÍV ERŐFORRÁSAINAK VIZSGÁLATA A KULTURÁLIS KONTEXTUSOK ÉS A PÉNZKEZELÉS TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉSEKHEZ TARTOZÓ TÁBLÁZATOK LINEÁRIS REGRESSZIÓS MODELLEK KATEGORIÁLIS REGRESSZIÓ OPTIMÁLIS SKÁLÁZÁSSAL A ÖSSZEVONT ADATBÁZISON VÉGZETT LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS MODELLEK EREDMÉNYEI A PÁROK RELATÍV ISKOLAI VÉGZETTSÉGÉNEK HATÁSÁNAK TESZTJE LOGISZTIKUS REGRESSZIÓVAL, 1994 ÉS A PÁROK RELATÍV GAZDASÁGI AKTIVITÁSÁNAK HATÁSÁNAK TESZTJE LOGISZTIKUS REGRESSZIÓVAL, 1994 ÉS A MÉLYINTERJÚS VIZSGÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK HIVATKOZÁSOK A TÉMÁBAN MEGJELENT SAJÁT PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA

7 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A pénzgazdálkodás és a pénzkezelés kapcsolatának jellemzői táblázat: A pénzkezelési típusok jellemzői táblázat: Pénzkezelési módok megoszlása Magyarországon, (%) táblázat: A pénzkezelési módok megoszlása a párok átlagéletkora szerint 1994 és ben (%) táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési módjának megoszlása az együttélés típusa szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési szokásai a lakóhely településtípusa szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési szokásai a kérdezett iskolai végzettsége szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési módja a háztartás típusa szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési módja az ekvivalens családi jövedelem negyedei szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: Havi nettó ekvivalens háztartásjövedelem átlagok pénzkezelési módok szerint, 1994-ben és 2000-ben táblázat: A feleség és a férj iskolai végzettsége egymáshoz viszonyítva 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A feleség és a férj gazdasági aktivitása egymáshoz viszonyítva 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A feleség és a férj jövedelmi helyzete egymáshoz viszonyítva, 1998 (%) táblázat: Pénzkezelési módok megoszlása a férj és a feleség iskolai végzettsége szerint, 1994 (%) táblázat: Pénzkezelési módok megoszlása a férj és a feleség iskolai végzettsége szerint, 2000 (%) táblázat: Pénzkezelési módok megoszlása az elvégzett osztályok számán alapuló relatív iskolai végzettség mutató kategóriái szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: Pénzkezelési módok alakulása a partnerek egymáshoz viszonyított iskolai végzettsége szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A pénzkezelési módok megoszlása a feleség és a férj gazdasági aktivitása szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A párok pénzkezelési módjának megoszlása a feleség és a férj gazdasági aktivitása szerint 1994-ben és 2000-ben (%) táblázat: A párok pénzkezelési módjai a férj és a feleség foglalkozási csoportjai szerint 1994-ben (%) táblázat: A párok pénzkezelési módja a párok relatív foglalkozási pozíciója szerint, 1994 (%) táblázat: A partnerek családi összjövedelemhez való hozzájárulásának aránya a különböző társadalmi csoportokban, 1998 (%) táblázat: A párok egymáshoz viszonyított jövedelmének alakulása 1994-ben és 1998-ban (%) táblázat: Pénzkezelési szokások a partnerek egymáshoz viszonyított relatív jövedelmének alakulása szerinti csoportokban, 1994 és 1998 (%) táblázat: A változók főfaktor-szkórjai és kommunalitásai táblázat: A változók főkomponens szkórjai és kommunalitásai táblázat: A 2. főkomponens szkórjai és kommunalitásai táblázat: A 2. főkomponens szkórjai és kommunalitásai táblázat: A hagyományos nemi szerepek index átlagai a kérdezett neme, korcsoportja, iskolai végzettsége és lakóhelyének típusa szerint, 1994-ben és 2000-ben

8 30. táblázat: A nemi szerepek index átlagai a hagyományos nemi szerepek dichotóm változójának értékei szerint, 1994-ben és 2000-ben táblázat: A hagyományos nemi szerep index átlagai pénzkezelési módok szerint, 1994-ben és 2000-ben táblázat: A párok pénzkezelési módjának megoszlása a hagyományos nemi szerepek dichotóm változója szerint, 1994 és 2000 (%) táblázat: A hagyományos nemi szerepek index átlaga a különböző háztartási munkamegosztású párok esetében párkapcsolatban élők és a nem nyugdíjas párok körében, táblázat: A párok pénzkezelési szokásai a háztartási munkamegosztás típusa szerint, 1994 (%) táblázat: A párok pénzkezelési szokásai a háztartási munkamegosztás szerint, 2000 (%) táblázat: A kérdezett jelenlegi pénzkezelési szokásának megoszlása a szülők pénzkezelési módja szerint, 1998 (%) táblázat: Szülők és gyermekeik pénzkezelési módjainak megoszlása, 1998 (%) táblázat: A pár pénzkezelési szokásainak megoszlása a szülői minta követésének szempontjából párok mintája, 1998 (%) táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők paraméterbecslése lineáris regresszióval, a teljes és a stepwise modell regressziós együtthatói (b) táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők kategoriális regressziós modellje a függő és független változók mérési szintje táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők kategoriális regressziós modelljének standardizált együtthatói és a korrelációk táblázat: A közös vagy a feleség kezelte kasszát magyarázó tényezők időbeli változását tesztelő logisztikus regressziós modellek az összevont adatbázison táblázat: A párok relatív iskolai végzettségének és relatív gazdasági aktivitásának teljes logisztikus regressziós modelljei és a felvétel időpontja változó hatásának tesztje az összevont adatbázison táblázat: A párok relatív iskolai végzettségének és gazdasági aktivitásának hatása a közös pénzkezelés, illetve a feleség kezelte kasszák alkalmazására forward modellek az összevont adatbázison (Exp(B)) táblázat: A párok pénzkezelési szokásait befolyásoló tényezők logisztikus regressziós modellek (teljes modellek) táblázat: A párok relatív iskolai végzettségének és gazdasági aktivitásának hatása a közös pénzkezelésre, illetve a feleség kezelte kasszák alkalmazására forward modellek 1994-ben és 2000-ben (Exp(B)) táblázat: A mélyinterjúk megoszlása házaspártípusok szerint (db) táblázat: Pénzkezelési típusok megoszlása a népességben és a mélyinterjús vizsgálatban (%) táblázat: A nők meghatározó szerepének indokai a pénzkezelésben a férj és a feleség válaszai alapján rangsorolva M1. táblázat: Az 1994-es, az 1998-as és a 2000-es felvételek egyéni súlyozott mintáinak jellemzői (%) M2. táblázat: A mintába került párok és a 15 éven felüli népesség életkor, iskolai végzettség és munkaerő-piaci státus szerinti megoszlása, 1998 (%) M3. táblázat: A párok és a kétkeresős párok almintájába került háztartások és az összes háztartás településtípus szerinti megoszlása, 1998 (%) M4. táblázat: A párok és a kétkeresős párok családjának összetétele a háztartás típusa, a gyermekek száma, a partnerek egymáshoz viszonyított aktivitása és iskolai végzettsége szerint, 1998 (%) M6. táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési szokásainak megoszlása a kérdezett lakóhelyének településtípusa szerint az egyéni mintában (%) M7. táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési szokásai a kérdezett iskolai végzettsége szerint, 1998 (%)

9 M8. táblázat: A párkapcsolatban élők pénzkezelési szokásai a kérdezett családjának jövedelmi helyzete szerint, 1998 (%) M9. táblázat: A férj és feleség egymáshoz viszonyított foglalkozása, 1994 (%) M10. táblázat: A pénzkezelési módok megoszlása a feleségek, illetve férjek iskolai végzettsége szerint, párok mintája 1998 (%) M11. táblázat: Havi ekvivalens jövedelemátlagok a párok munkaerő-piaci státusának csoportjaiban, 1994-ben és 2000-ben (Ft) M12. táblázat: A férjek és feleség hozzájárulása a családi összjövedelemhez a férj életkora, a férj és feleség iskolai végzettsége és a partnerek egymáshoz viszonyított képzettsége szerint, 1998 (%) M13. táblázat: A férj és feleség hozzájárulása a családi összjövedelemhez a partnerek aktivitása, az egy főre jutó éves háztartásjövedelem ötödei és gyerekszám szerint, 1998 (%) M14. táblázat: A pár összjövedelmének megoszlása a partnerek különböző típusú jövedelmei alapján, 1998 (%) M15. táblázat: A női munkavállalással és nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a párkapcsolatban élő nők és férfiak körében, 1994 és 2000 (5-fokú skála 1 nem ért egyet, 5 teljesen egyetért, átlagpont) M16. táblázat: A hagyományos nemi szerepek indexének átlagai a párok háztartási munkamegosztása szerint a párkapcsolatban élők és a nem nyugdíjasok körében, M17. táblázat: A kérdezett szüleinek pénzkezelése a kérdezett életkora szerint, 1998 (%) M18. táblázat: Az 1994-es és 2000-es adatbázis párkapcsolatban élők súlyozatlan és súlyozott almintájának jellemzői (%)* M19. táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők lineáris regressziós modell paramétereinek együtthatói ENTER modell M20. táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők lineáris regressziós modell paramétereinek együtthatói STEPWISE modell M21. táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők kategoriális regressziós modellje a bevont változók és jellemzői M22. táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők kategoriális regressziós modelljének standardizált együtthatói és a hozzátartozó F-statisztika M23. táblázat: A pénzkezelési módot befolyásoló tényezők kategoriális regressziós modellje magyarázó tényezőinek korrelációi, fontossága és tolerancia mértéke a skála transzformáció előtt és után M24. táblázat: A párok relatív iskolai végzettsége hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, az összevont adatbázison M25. táblázat: A párok relatív iskolai végzettsége hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, az összevont adatbázison a felvétel időpontjának (IDO) bevonásával M26. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió együtthatói az összevont adatbázison, FORWARD modell M27. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regressziós eredményei az összevont adatbázison M28. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regressziós eredményei az összevont adatbázison a felvétel időpontjának (IDO) bevonásával M29. táblázat: A relatív gazdasági aktivitás hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió együtthatói az összevont adatbázison, FORWARD modell M30. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei,

10 M31. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió, FORWARD modell, M32. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, 2000 (eredeti súlyozással) M33. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió FORWARD modell, M34. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, 2000 (korrigált súly) M35. táblázat: A relatív iskolai végzettség hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió, FORWARD modell, 2000 (korrigált súly) M36. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, M37. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió, FORWARD modell eredményei, M38. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, 2000 (eredeti súly) M39. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió, FORWARD modell eredményei, M40. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió, BACKWARD modell eredményei, M41. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió eredményei, 2000 (korrigált súly) M42. táblázat: A párok relatív gazdasági aktivitása hatásának tesztje a közös pénzkezelésre és a feleség kezelte kasszára logisztikus regresszió, FORWARD modell eredményei, 2000 (korrigált súly) M43. táblázat: Az interjúban részt vett párok társadalmi-demográfiai jellemzői, és pénzkezelési módjai

11 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A férj és feleség hozzájárulása a családi összjövedelemhez jövedelmi ötödök szerint, 1998 (%) ábra: A hagyományos nemi szerepek indexének megoszlása 1994-ben és 2000-ben (%) ábra: A hagyományos nemi szerepek indexének alakulása iskolai végzettség és nemek szerint 2000-ben (%) ábra: A szülők gazdálkodásának hatása a férj iskolai végzettsége szerint a párok mintájában, ábra: A szülői minta hatása a párok pénzkezelési módjára a lakóhely településtípusa szerint, 1998 (%) ábra: A pénzkezelési mód változó transzformált skálaértékei ábra: A férj legmagasabb iskolai végzettsége változó transzformáció utáni skálaértékei ábra: A párok relatív iskolai végzettsége változó transzformáció utáni skálaértékei ábra: A párok gazdasági aktivitása változó transzformáció utáni skálaértékei

12 12

13 ELŐSZÓ A disszertáció írása közben, amikor a környezetemben valakitől akár szakmai segítséget, akár lelki támogatást kaptam, mindig arra gondoltam, hogy ha végre elkészül a mű, majd neki is köszönetet mondok. A disszertáció elkészült, és nekem most már csak az a hálás feladatom van hátra, hogy elkészítsem ezt a köszönetnyilvánító listát. A lista élén a családom és barátaim állnak, akik megértéssel és türelemmel viselték el azt, hogy a dolgozat írásának intenzív időszakában nélkülöznünk kellett egymást. Köszönöm nekik, hogy kitartóan bátorítva és bízva a sikerben kiálltak mellettem és megpróbálták a lehető legjobb feltételeket biztosítani a munkához. Mindenképpen köszönet illeti témavezetőmet Dr. Sik Endrét, aki nemcsak ötleteivel és szigorú megjegyzéseivel, hanem lelkesítő optimizmusával és lelkiismeretes munkájával jelentősen hozzájárult a dolgozat elkészüléséhez. Hálával és köszönettel tartozom Dr. Róbert Péternek, aki az első olvasók között építő kritikájával és hasznos módszertani tanácsokkal szintén lelkiismeretesen végig követte a dolgozat elkészülését. Köszönetet mondok Tóth István Györgynek, akinek nemcsak hasznos megjegyzései és ötletei segítették a disszertáció befejezését, hanem abban is nagy érdeme van, hogy sokszor átsegített azokon a dilemmákon, amelyek olykor-olykor a dolgozat elkészülése ellen hatottak. Köszönöm Dr. Székelyi Mária segítségét, aki a faktorelemzés és a többváltozós elemzések alkalmazásakor felmerült kérdéseimmel kerestem meg. Ugyancsak módszertani tanácsaiért illeti köszönet Dr. Hans Vrolijk-ot, aki a kategoriális regresszió alkalmazásában nyújtott segítséget. Ez úton mondok köszönetet Dr. Tanja van der Lippe-nek az Utrecht-i Egyetem oktatójának, és Dr. Roel Poppingnak a Gröningen-i Egyetem tanárának akikkel hollandiai ösztöndíjam ideje alatt konzultáltam, illetve Dr. Zentai Violettának is, akik hasznos megjegyzéseikkel, szakirodalmi és módszertani javaslatokkal járultak hozzá a diszszertáció gondolatmenetének és szerkezetének kialakításához. Köszönettel tartozom munkahelyi főnökeimnek, akik többször is tanulmányi szabadságot engedélyeztek a dolgozat befejezéséhez, illetve támogatták szakmai továbbfejlődésemet többek között azzal, hogy 1997-ben részt vehettem az ICPSR nyári egyetemének módszertani kurzusán is Ann Arborban (USA). A munkahelyen szer- 13

14 zett szakmai ismereteim és gyakorlati tapasztalataim mind hasznosnak bizonyultak a disszertáció megírása közben. Köszönettel tartozom a BKÁE Szociológia és Szociálpolitikai Tanszéknek, és Dr. Lengyel Györgynek, aki több ízben is támogatta azt, hogy külföldi ösztöndíjakon vegyek részt, legutóbb 2002 tavaszán a Gröningen-i Egyetemen (RuG). A Tanszék anyagi támogatásának segítségével nyílt lehetőségem a dolgozatban feldolgozott saját mélyinterjús vizsgálat elkészítésére is. Itt szeretnék köszönetet mondani név nélkül azoknak a pároknak, akik vállalták a mélyinterjús vizsgálatban való részvételt, és tőlük telhető őszinteséggel megosztották életük egy darabját velem és az olvasókkal. Végül, de nem utolsó sorban a disszertáció szövegének magyarításáért Varró Margitot, a szöveg technikai szerkesztéséért pedig Pallagi Ilonát illeti köszönet. Itt szeretném megköszönni, közvetlen kollégáim megértését és folyamatos lelkesítését munkám során február Nagy Ildikó 14

15 BEVEZETŐ A rendszerváltás jelentős társadalmi-gazdasági változásokat hozott, amelyek hatással voltak, vannak a családok életére is. Számos kutatás készült arról, hogy miképpen reagált a család a piacgazdaság bevezetésének következményeire. Ezek a tanulmányok főként egyéni, jobb esetben a háztartások szintjén a jövedelmi helyzettel, a munkanélküliséggel, a szegénységgel, életszínvonallal, az elégedettséggel foglalkoztak. 1 Az életmód- és időmérleg-felvételek, valamint demográfiai vizsgálatok is a családi élet változását jelzik, mind az együttélési formák, mind házasságkötési és válási mutatók, mind a gyermekvállalás tekintetében. 2 Ugyanakkor elindult a nemek közötti egyenlőtlenségekkel kapcsolatos diskurzus is, amely arra irányult, hogy feltárja, milyen következményei vannak a megváltozott gazdasági-társadalmi körülményeknek a nők helyzetére voltak, akik a nők a társadalomban eddig kivívott helyét látták veszélyeztetve, mások viszont a nők helyzetének javulásáról számoltak be. 3 A családok gazdálkodása, és ezen belül is a pénzgazdálkodás ez idáig kisebb figyelmet kapott a rendszerváltás okozta következmények vizsgálatában. 4 Több jel is mutat arra, hogy a családok pénzgazdálkodásában változások következtek be. Egyrészt megváltozott a pénzpiaci környezet. A rendszerváltás, de lényegében már az 1980-as években megindult gazdasági átalakulás következtében az 1990-es évek végére jelentősen átalakult a pénzpiac, kinyíltak a befektetési lehetőségek, a megtakarítási formák jelentősen megnövekedtek. A pénzpiac fejlődése következtében új pénzhasználati módok jelentek meg bankkártya, hitelkártya, átutalás stb. A modern technika segítségével pedig felgyorsult a pénzpiaci tranzakciók lebonyolításának lehetősége. Több lehetőséget kínál a pénzpiac, és egyben nagyobb kockázattal is jár, 1 Ld. a Társadalmi riport tanulmánykötet-sorozat megfelelő kiadványait, illetve a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor tanulmány köteteit. (Andorka Kolosi Vukovich [szerk., 1992, 1994, 1996], Kolosi Tóth Vukovich [1998, 2000, 2002], Szivós Tóth [szerk., 2001]) 2 A KSH Időmérleg-felvétele , illetve az NKI KSH longitudinális család panel-vizsgálata. Falussy Vukovich [1996], Falussy Harcsa [2000], Falussy [2002], Spéder [szerk., 2002]. 3 Ld. Szerepváltozások kötetsorozat, Lévai Tóth [1997], Pongrácz T.-né Tóth [1999], Nagy Pongrácz T.-né Tóth [2002], illetve Ferge [1999], Lévai [2000], Szalai [2001], Lévai Kiss Gyulavári [1999]. 4 A családok gazdálkodását eddig leginkább a megtakarítási stratégiák, illetve fogyasztói magatartások szempontjából vizsgálták. Ld. Spéder [1994a, 1996], Lengyel Szép Tóth [1994, 1996], Medgyesi Szivós [1999], Szivós F. Varga [2000], Gábos Szivós [2001]. 15

16 mint a rendszerváltás előtt. A gyors fejlődés felkészületlenül érte a családokat, a pénz ha van menedzselése, nagyobb gondot jelent, mint korábban. Másrészt a megváltozott tulajdonviszonyok és munkaerő-piaci körülmények között a családon belüli termelés újra fontosságot nyert. A vállalkozás szerepe már nem csak a család jövedelem-kiegészítése szempontjából fontos, hanem gyakran fő megélhetési forrás is. A kizárólag bérből és fizetésből élés dominanciája megszűnt. Ugyanakkor nem csak a családba beérkező jövedelemfajták összetétele, hanem azok periodicitása is megváltozott. A vállalkozásból beérkező jövedelmek ugyanis a teljesítéstől, a szerződéstől függően legtöbbször rendszertelenül érkeznek be. A többféle jövedelemforrás nagyobb odafigyelést, több törődést igényel, e tekintetben tehát a pénzkezelési feladatok is valamelyest megváltoztak a családban. Harmadrészt a kilencvenes években jelentősen csökkent a gazdasági aktivitás, nőtt a munkanélküliség, és az inaktívak száma. Ezek között a körülmények között nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek és több társadalmi csoportnak is jelentősen lejjebb kellett adnia életnívóját. A szegénység, az elszegényedés általános problémává vált, amelyen a jóléti rendszer zsugorodása csak súlyosbított. A rendszerváltás vesztesei a gyermekes családok, az alulképzettek, a nők, és kifejezetten a gyermeküket egyedül nevelők voltak. Ebben a helyzetben különösen fontossá válik az, hogy miképpen, milyen módon kezelik jövedelmeiket a családok, nagyobb kontrollal vagy más stratégiákkal. Továbbá a demográfiai trendek szerint a fiatalok egyre későbbre halasztják a házasságkötést és a gyermekvállalást, többen élnek kapcsolatuk elején próbaházasságban, vagy választják véglegesen az élettársi kapcsolatot. A válások száma tovább emelkedett, és mára már a párkapcsolati konfliktusok megoldásának társadalmilag is elfogadott eszközévé vált. (Spéder [szerk., 2002], Bukodi [2002a, 2002b]) Megnőtt a párkapcsolati bizonytalanság is, az egyének óvatosabban lépnek be egy kapcsolatba, és kezd divatba jönni az anyagi biztonság megőrzésének érdekében a házassági szerződés megkötése is. Mindez azt sugallja, hogy az anyagi erőforrások jelentősebb szerepet töltenek be ma a családok életében, mint korábban, és ez valószínűleg a pénzgazdálkodásban is megmutatkozik. 16

17 Végül pedig a legfrissebb kérdőíves vizsgálatok eredményei szerint a családi konfliktusok hátterében leggyakrabban a pénz áll 5 vagy azért, mert nincs elég belőle, vagy azért, mert egyenlőtlen a hozzáférés. Egy élesebb összeszólalkozásban hamar egymás fejéhez vágják a partnerek, hogy ki keres többet, kinek mi a jussa, illetve, hogy ki hogyan (nem) tud gazdálkodni a pénzzel. Ez ismét csak alátámasztja e téma releváns voltát. Elfogadva Cseh-Szombathy [1979] definícióját a család gazdálkodása, amin az anyagi erőforrásokat, az idővel, illetve a partnerek energiával való gazdálkodást értjük, a család működésének egyik legfontosabb dimenziója. A család pénzgazdálkodása a család gazdasági funkciójaként értelmezhető, amely szorosan kapcsolódik a családon belüli gazdálkodás többi részéhez. (A pénzgazdálkodás a család gazdálkodásának szűkebb területe, amelyen kizárólag a családba beérkezett jövedelmekkel való gazdálkodást értem, annak számontartását, allokálását, beosztását, elköltését.) Akárcsak a családi élet más területén, a pénzgazdálkodás esetében is több döntési helyzet adódik: felmerül a kérdés, hogy mire költsenek, hogyan használják fel anyagi forrásaikat a párok, illetve hogy ki döntsön ezekben a kérdésekben. Az empirikus eredmények szerint a párok gazdálkodási döntéseiket a mindennapokban kialakult szabályok mentén, részben rutinszerűen hozzák meg. Ezt a kialakult szabályrendszert, szokást, hallgatólagos vagy explicit megállapodást nevezzük a pénzkezelés módjának. A pénzügyi döntések és a pénzkezelés módja a párok közötti diszpozíció vagy hatalom kérdését is felveti: mitől függ az, hogy kinek az akarata fog érvényesülni abban, hogy mire költsék el a pénzüket? Miért éppen az adott pénzkezelési módot választják, mennyiben függ ez a családon belüli egyenlőtlen nemi szerepektől? Az, hogy a pénzkezelés módja a párkapcsolati hatalom egyik lehetséges kifejeződése, és a családon belüli egyenlőtlenségek egyik releváns megközelítési módja lehet, Pahl [1983, 1989] nevéhez fűződik. A kutató szerint a pénzkezelési módok a hatalom különböző szintjeként értelmezhetők. Azokban a családokban, ahol egy személy kezében van a kassza, kevésbé demokratikus a döntés a pénzügyekben, mint azokban a ban felnőtt nőkkel készült reprezentatív adatfelvétel szerint, a családi konfliktusok leggyakoribb forrása az volt, hogy kevés a pénz, a kérdezettek 79%-a vélekedett így. Tóth O. [1999a p. 190.] Hasonló eredményekről számol be Gödri [2002 p. 44.]. 17

18 családokban, ahol közösen kezelik. Blood Wolf [1960] erőforrás-elméletéből kiindulva Pahl azt állítja, hogy a pénzkezelés módja attól függ, hogy a partnerek közül ki rendelkezik több erőforrással (iskolai végzettség, foglalkozási pozíció, jövedelem). Az erőforrás-elmélet kritikájaként jelenik meg később a kulturális kontextus elmélet, (Rodman [1972]) melynek képviselői a partnerek társadalmi-gazdasági erőforrásai mellett a kulturális erőforrások, azaz a társadalmi normák jelentőségét is hangsúlyozzák a családon belüli hatalmi viszonyok meghatározó tényezőjeként. A kulturális kontextusok elméletéből kiindulva a család pénzkezelését, tehát nem csak a partnerek erőforrásainak különbsége, hanem a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök, a kapcsolatra, illetve az adott társadalomra jellemző normák, szokások befolyásolják. Arról, hogy a múltban miképpen gazdálkodtak pénzükkel a magyar családok, hogyan osztották el a jövedelmeket és ki kezelte a kasszát, leginkább néprajzi írásokban, szociográfiákban olvashatunk. (Morvay [1956], Őrszigethy [1986], Fél [2001 (1944)]) A szociológiában csak az 1970-es évektől kezdődően vannak nyomai kérdőíves adatfelvételekben is a családok belső életével, munkamegosztásával, pénzgazdálkodásával, konfliktusokkal, a döntésekkel kapcsolatos kérdéseknek. (Hoffmanné [1977, 1990], H. Sas [1976a], Cseh-Szombathy [1979, 1985]) Ezek a kutatások megállapították, hogy a párok jellemzően összeadják jövedelmeiket, tehát közös kasszán élnek, amit a feleség kezel. Az 1980-as évekre a feleség tehát a pénzgazdálkodás kulcsfontosságú figurája, a család pénzügyminisztere lett. A korabeli kutatások eredményei szerint, ennek részben az volt az oka, hogy a pénzkezelés hagyományosan is a nő feladatai közé tartozott. (Hoffmanné [1977, 1990]) Mások viszont azt hangsúlyozták, hogy a 2. világháborút követően a tulajdonviszonyok változása, és ennek következtében a családok életmódjának, munkamegosztásának módosulása volt az, ami a korábban legszegényebb rétegeket jellemző pénzkezelési módok alkalmazásának elterjedéséhez vezetett. (H. Sas [1976a], Cseh-Szombathy [1978, 1979]) Egyes megközelítések a feleségek indokolatlanul nagy befolyását hatalmát a kasszára egészségtelennek, egyenlőtlennek, és a férj szempontjából megalázónak vélték, (Hoffmanné [1990]) mások viszont a nők szerepét a gazdálkodásban (beosztás, pénzügyek intézése stb.) szükséges rossznak, delegált feladatként látták. (H. Sas [1976a]) Az 1990-es évekre változás következett be a családok pénzkezelési szokásaiban. A családok túlnyomó többségére ma is az jellemző, hogy összeadják jövedelmeiket, vi- 18

19 szont a feleség kezelte kasszák helyét átvette a közös pénzkezelési mód. A családok 60 százalékára ma az jellemző, hogy a közös kasszából bármelyik fél kivehet és közösen gazdálkodnak a jövedelmükkel. Ez a változás azt mutatja, hogy a családok gazdálkodására korábban jellemző egy személyű kontrollt egy demokratikusabb felállás váltotta fel. Ugyanakkor az egyének nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjeiben még mindig a hagyományos gondolkodásmódok tükröződnek. (Tóth O. [1999b], Pongrácz T.-né [2002]) Ez ellentmondani látszik annak a változásnak, ami a párok pénzgazdálkodásában bekövetkezett. A rendszerváltás tíz éve után felvetődik tehát a kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják a párok pénzgazdálkodását, és mennyiben gazdálkodnak közösen a családok és, hogy ez valóban demokratikusabb felállást jelent-e a pénzügyekben? A dolgozatban több kérdés megválaszolására vállalkoztam: 1. Milyen pénzkezelési módok jellemzik az 1990-es években a magyar családokat? 2. Milyen tényezők befolyásolják a pénzkezelési módok alakulását? Ezt a kérdést három aspektusból vizsgálom Első lépésben a standard rétegződés-elméleti megközelítésben vizsgálom, milyen társadalmi-demográfiai tényezők magyarázzák a pénzkezelés módját? Mennyiben határozza meg a család társadalmi-gazdasági helyzete a párok pénzkezelési szokásait? 2.2. Mennyiben magyarázható a pénzkezelési mód a partnerek erőforráskülönbségeiből következően? Az erőforrás-elméletből kiindulva, azt vizsgálom, hogy a partnerek erőforrás-viszonyai erőforráson értve például a jövedelmet, iskolázottságot, vezető pozíciót mennyiben játszanak szerepet a pénzkezelési mód megválasztásában Milyen szerepe van a párok kulturális hátterének, a társadalmi normáknak és a nemi szerepeknek a pénzkezelési mód megválasztásában? Ebben a részben a kulturális kontextus elméletből kiindulva a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök, illetve a háztartási munkamegosztás és a pénzkezelés közötti összefüggést vizsgálom. A szocializáció szerepének feltárásához a szülők és a gyermekeik pénzkezelése közötti kapcsolatot elemzem. 19

20 3. Melyik elmélet magyarázza inkább azt, hogy a párok melyik pénzkezelési módot alkalmazzák? Volt-e változás e tényezők hatásában 1994 és 2000 között? Többváltozós elemzésekkel azt tesztelem, hogy melyik hatás tekinthető fontosabbnak a pénzkezelés módjának megválasztásában. 4. Végül pedig a dolgozat mélyinterjús vizsgálaton alapulva arra is választ keres, hogy mennyiben tekinthető a pénzkezelés a családon belüli hatalom, a nemek közötti egyenlőtlenség indikátorának, hogyan zajlik a pénzzel kapcsolatos döntési mechanizmus a családban. Mennyiben jelent a közös pénzgazdálkodás közös döntést is? Ugyanakkor mélyinterjúkon alapulva azt is vizsgálom, hogy az egyes pénzkezelési típusok mennyiben felelnek meg az ideáltípusoknak, illetve hogyan illeszkedik be a család gazdálkodása a tágabb család gazdálkodásába. A dolgozat időszerűségét és tudományos jelentőségét az adja, hogy azon túl, hogy az eredmények segítségével képet kap az olvasó arról, hogy milyen pénzkezelési típusok jellemezőek ma Magyarországon, arra is választ adok, hogy milyen tényezőkkel magyarázható a pénzkezelés módjának ilyeténképpen való alakulása. a dolgozat új szempontú megközelítésben, a családon belüli egyenlőtlenségekhez kapcsolódó elméletek aspektusában vizsgálja a családok pénzgazdálkodását. A disszertáció az erőforrás-elmélet és a kulturális kontextus elmélet alkalmazhatóságát teszteli a pénzkezelési módok magyarázatára. a mélyinterjús vizsgálatokkal betekintést nyerhet az olvasó a pénzkezelés és a pénzzel kapcsolatos döntéshozás mechanizmusaiba, mely területek eddig viszonylag feltáratlanok voltak a szociológia számára. A dolgozatban többféle adatállományra támaszkodva vizsgáltam a családok pénzkezelési szokásait befolyásoló tényezőket. Alapvetően az 1994-es ISSP Család modul, a TÁRKI Háztartás Monitor 1998, és az NKI Család 2000 kérdőíves vizsgálatok adatbázisain dolgoztam. A pénzkezelési módok társadalmi-demográfiai jellemzői szerinti leírásához kétváltozós elemzést alkalmaztam. Adott pénzkezelési mód alkalmazását befolyásoló tényezők közötti együttes hatás vizsgálatához többváltozós elemzési módszereket alkalmaztam. A pénzkezelési mód három típusa (egy kézben összefogott, közös és külön 20

EISINGERNÉ BALASSA BOGLÁRKA ÉDESEM VAGY MOSTOHÁK? VÁSÁRLÁSI DÖNTÉSEK A MOZAIKCSALÁDOKBAN

EISINGERNÉ BALASSA BOGLÁRKA ÉDESEM VAGY MOSTOHÁK? VÁSÁRLÁSI DÖNTÉSEK A MOZAIKCSALÁDOKBAN VÁSÁRLÁSI DÖNTÉSEK A MOZAIKCSALÁDOKBAN SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TÉMAVEZETŐ: PROF. DR. HABIL. CSC. JÓZSA LÁSZLÓ, EGYETEMI TANÁR Eisingerné Balassa Boglárka

Részletesebben

Első elköltözés a szülői házból Magyarországon

Első elköltözés a szülői házból Magyarországon Takács-Murinkó Lívia Első elköltözés a szülői házból Magyarországon A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia

Részletesebben

HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT*

HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT* HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT* Ez a tanulmány a házasság és az élettársi kapcsolat közötti választás meghatározóit vizsgálja az életútelemzések egyik speciális fajtájának,

Részletesebben

A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon. Kutatási beszámoló

A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon. Kutatási beszámoló A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon Kutatási beszámoló A kutatási program a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával valósult meg. Projekt azonosító Echo K147/2005. A kutatási beszámolót

Részletesebben

Szél Bernadett. A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése

Szél Bernadett. A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése Szél Bernadett A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése Szociológiai és Társadalompolitikai Intézet Témavezető: Tardos Róbert (MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest) Szél Bernadett

Részletesebben

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2008. március A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette A kutatásban

Részletesebben

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Kapitány Balázs A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Tanulmányunk központi kérdése a különféle hátrányos helyzetek generációk

Részletesebben

Magyar Ifjúság. 2012 tanulmánykötet

Magyar Ifjúság. 2012 tanulmánykötet Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet ISBN 978-963-08-7372-7 2013 Kutatópont Minden jog fenntartva! Felelős kiadó: Zotter Judit Szerzők: Ádám Szilvia, Domokos Tamás, Gazsó Tibor, Kitta Gergely, Makay Zsuzsanna,

Részletesebben

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk?

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (209 234. o.) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? A cikk a jövedelemeloszlás magyarországi trendjeit tekinti

Részletesebben

Struktúra és szegénység 1

Struktúra és szegénység 1 Ferge Zsuzsa Megjelent: Struktúra és szegénység (2006) In: Kovách Imre (szerk.) Társadalmi metszetek érdekek és hatalmi viszonyok, invidualizáció. Napvilág Kiadó. 479-500 Struktúra és szegénység 1 Nem

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

Gulyás Emese. Az etikus fogyasztás, mint a közügyekben való részvétel

Gulyás Emese. Az etikus fogyasztás, mint a közügyekben való részvétel Gulyás Emese Az etikus fogyasztás, mint a közügyekben való részvétel Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Dr. Wessely Anna tanszékvezető egyetemi docens Eötvös

Részletesebben

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

Vaszkun Balázs. Száz év menedzsment. Amerikai paradigmák és a japán vállalatvezetés átalakulása

Vaszkun Balázs. Száz év menedzsment. Amerikai paradigmák és a japán vállalatvezetés átalakulása Vaszkun Balázs Száz év menedzsment Amerikai paradigmák és a japán vállalatvezetés átalakulása Vezetéstudományi Intézet Vezetés és Szervezés Tanszék Témavezető: Prof. Dobák Miklós Vaszkun Balázs, 2012 Budapesti

Részletesebben

Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország 1. A fogalmak kihívásai

Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország 1. A fogalmak kihívásai 1 Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország 1 A fogalmak kihívásai (Kirekesztés) Ha jól tudom, ez az első, az EU csatlakozási folyamat során szervezett nemzetközi szeminárium Magyarországon kirekesztés és

Részletesebben

EGY VÁLTOZÓ KOR VÁLTOZÓ IFJÚSÁGA FIATALOK ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON ESPAD 2007

EGY VÁLTOZÓ KOR VÁLTOZÓ IFJÚSÁGA FIATALOK ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON ESPAD 2007 EGY VÁLTOZÓ KOR VÁLTOZÓ IFJÚSÁGA FIATALOK ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON ESPAD 2007 NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET SZAKMAI FORRÁS SOROZAT KUTATÁSOK XII. Sorozatszerkesztő: Demetrovics

Részletesebben

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Semjén András Tóth István János Medgyesi Márton Czibik Ágnes Bevezetés A tanulmány amellett, hogy egy lakossági empirikus felvétel adataira

Részletesebben

PÁlyakezDŐk munkával ValÓ

PÁlyakezDŐk munkával ValÓ 265 Kiss Paszkál PÁlyakezDŐk munkával ValÓ elégedettségének meghatározói A jó munka jellemzőit, a szakmai életút sikerességének összefüggéseit járjuk körbe a következőkben a fogalmi háttér kicsit alaposabb

Részletesebben

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság 2012. kutatás első eredményei

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság 2012. kutatás első eredményei 0 kérdés az ifjúságról Magyar Ifjúság 0 kutatás első eredményei tartalom Tartalom Köszöntő... Szociodemográfiai jellemzők.... Családalapítás.... Oktatási helyzetkép... 9. Munkavállalás.... Nemzetközi

Részletesebben

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási lehetôségei Írta: Széman Zsuzsa Harsányi László Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben

Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban

Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Medgyesi Márton Róbert Péter

Részletesebben

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században 1 A Junior Achievement Magyarország Alapítvány által készített kiadvány megjelenését, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Részletesebben

Kiket nem ér el, és kiken nem segít (eléggé) a segélyezés? A szegénység Csepelen 1

Kiket nem ér el, és kiken nem segít (eléggé) a segélyezés? A szegénység Csepelen 1 Kiket nem ér el, és kiken nem segít (eléggé) a segélyezés? A szegénység Csepelen 1 ELTE Szociológiai Intézet, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Szegénységkutató Csoport 1 ESZCSM kutatási program

Részletesebben

A FEJLŐDÉS ÚJ PARADIGMÁJA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

A FEJLŐDÉS ÚJ PARADIGMÁJA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A FEJLŐDÉS ÚJ PARADIGMÁJA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT DOKTORI ÉRTEKEZÉS RICZ JUDIT TÉMAVEZETŐ: DR. CSABA LÁSZLÓ DEBRECEN 2008. TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ:

Részletesebben

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA AZ MTM AUTÓSISKOLA

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON

FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kutatási jelentés (javított változat) 2011. április A kutatás megvalósulását az OFA/K-9843/0005/2010.

Részletesebben

Doktori (Ph.D.) értekezés. Az első gyermeket váró szülők szakmai támogatása. Szerző: Soósné Kiss Zsuzsanna Témavezető: Dr. Barna Mária főiskolai tanár

Doktori (Ph.D.) értekezés. Az első gyermeket váró szülők szakmai támogatása. Szerző: Soósné Kiss Zsuzsanna Témavezető: Dr. Barna Mária főiskolai tanár Doktori (Ph.D.) értekezés Az első gyermeket váró szülők szakmai támogatása Szerző: Soósné Kiss Zsuzsanna Témavezető: Dr. Barna Mária főiskolai tanár Budapest 2007. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Patológiai

Részletesebben