Szervezeti és képzésfejlesztési innováció: Egy intézményi szintű program, mint esettanulmány

Átírás

1 Szervezeti és képzésfejlesztési innováció: Egy intézményi szintű program, mint esettanulmány A PIQ&Lead képzési modell a Kodolányi János Főiskolán Szabó Péter intézetvezető főiskolai tanár, rektor

2 Mottó A föld országai, az oktatásuk megreformálásán fáradoznak két alapvető ok miatt. Az első ok közgazdasági: Megpróbálunk rájönni, hogyan oktassuk gyerekeinket, hogy azok el tudjanak helyezkedni a XXI. század gazdaságában. Ezt hogyan érjük el úgy, hogy azt sem tudjuk, milyen lesz a gazdaság a következő hét végén? A második ok kulturális: Hogyan oktassuk gyermekeinket, hogy azok felnőttként rendelkezzenek kulturális identitással. Mindezt úgy, hogy mégis részei legyenek a globalizáció folyamatának (Sir Ken Robinson) Paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban is, ami nem működik struktúraváltás nélkül. Mindezt romló gazdasági és társadalmi környezetben kell megoldani. Megoldás lehet a tudatos minőségorientáltság, a kutatás, az oktatás és az azt körülölelő szervezet területén egyaránt.

3 Az oktatási rendszerek strukturális változása az ezredfordulón, a felsőoktatás mint gazdaságfejlesztő és kultúramegtartó tényező Milyen tényezők esetén lehet sikeres a felsőoktatás? Minőség kontra mennyiség problematika kezelése: Az elit kutatóegyetem az egyik sikeres modell (kiemelt állami megrendeléssel) Az új típusú szolgáltató intézmény (egyetem, főiskola). Nem csak oktat, kutat, hanem termeli és eladja a tudást. A két sikeres típus közös vonásai: piaci szemlélet, gazdasági sikeresség, ebből adódó valódi autonómia, amely nemcsak az állam, hanem a piac felől érkező nyomásnak is ellen tud állni. A korszerű intézményi struktúra egyesíti az akadémiai szabadságot a cégszerű működéssel.

4 Az intézmény szintű kompetencia alapú program kialakításának szükségessége 1. Nem alapvetően fontos az, hogy mit tud a hallgató amikor a felsőoktatásba kerül, hanem azt kell tudnunk, hogy mit kell elsajátítatni a diákokkal a diploma megszerzéséig, hogy az egyszerre meg tudjon felelni a munkaerő-piaci igényeknek és az értelmiségi szerepvállalás feltételeinek. 2. Kiindulási bázis: Az EU országainak munkaerő-piaci tapasztalataiból leszűrt általános kompetencia lista és az egyes professziókhoz tartozó tartalom Legfontosabb elemek: szakmai professzió ismeretanyaga, tudás, képességek, autonómia és felelősség, önképzési tanulási kompetencia, kommunikációs kompetencia, szakmai foglalkoztatási kompetencia Hazai probléma: A felsőoktatási KKK-k nem feltétlen a fenti logika szerint készültek, a többi alrendszerhez tartozó szabályozás OKJ, stb., nem összehangolt jelenleg a felsőoktatással.( a felsőoktatási programok nem modulárisak)

5 KJF pedagógiai modellje Elfogadva október 22-i szenátusi ülésen Határozat száma: SZE 587/3.1/2008.(X.22.) 1. Az oktatókra vonatkozó alapelvek Az oktatás a képzési szintnek megfelelően kvalifikált, az akkreditációs követelményeket teljesítő, a gyakorlatban is kiemelkedő, hazai és nemzetközi, főállású és vendégoktatók közreműködésével valósul meg. A KJF oktatói az oktatás-kutatás-gyakorlat integrálását a képzési szint igényeinek megfelelően valósítják meg. A KJF rendszeres módszertani továbbképzést biztosít, és ösztönzi az önképzést (a hagyományos és a távoktatási módszerek összekapcsolásával). Az oktatók közreműködése, tevékenységének eredményessége az oktatói portfólió (oktatás, kutatás, adminisztráció, szakmai módszertan, az oktatóval való elégedettség, a KJF szakmai hírnevéhez és eredményességéhez való hozzájárulás) minősítése alapján történik)

6 2. A hallgatókra vonatkozó alapelvek Az oktatás során a hallgató és az oktató tevékenységükben egymás egyenrangú partnerei. Az oktatás során a hallgató személyiségi jogai nem sérülhetnek. Az oktatás feladata az ismeretek átadásán túl a hallgatók pozitív személyiségjegyének kibontakoztatása. A hallgató felelős saját tanulásáért, szakmai fejlődéséért, ami önálló hallgatói tevékenységet és annak támogatását igényli. A hallgató munkáját, teljesítményét a képzés egész folyamatára kiterjedő hallgatói portfólió (elektronikus és hagyományos) dokumentálja. A hallgatók szakmai professzionális ismereteit, képességeit komplex gyakorlati program segítségével fejlesztjük. A hallgatók elhelyezkedését tehetséggondozási, specializációs és a nemzetközi prog ra mok lehetőség szerinti kihasználásával segítjük. Az értelmiségi szerepkörökre való felkészítést (szakmai, kulturális, sport), önkéntes segítő, aktív állampolgársági programokba való bevonás révén ösztönözzük.

7 3. A képzés nemzetköziesítésére vonatkozó alapelvek A Kodolányi János Főiskola szerves részét képezi az európai mobilitási rendszernek. Cél, hogy az egységes európai felsőoktatási térségen túl a világ felsőoktatási piacán is sikeres szerepet töltsön be. A külföldi hallgatók esetében is a KJF kiválósági pedagógiai módszertani alapelvei érvényesek. Az oktatók mobilitása, a vendégprofesszorok meghívása a KJF képzési szükségleteinek megfelelően a képzési kompetenciák erősítése érdekében történik. A KJF által felajánlott programok, szakok, modulok, tantárgyak, egyéb szolgáltatási programok tartalmában és megvalósításában az európai és nemzetközi szakmai minőségbiztosítási alapelvek érvényesülnek. A nemzeti felsőoktatás nem nélkülözheti a nemzetközi minőségi dimenziókat!

8 Milyen változásokat eredményez egy ilyen program a bevezetés után? A KJF konkrét gyakorlata alapján a kísérleti programban részt vevő oktatók, hallgatók motivációja megnőtt. A kontroll csoport hagyományos oktatásban részesülő tagjai sokkal kevésbé voltak motiváltak, gyakran unalmasnak tartották a régi típusú programot. Az oktatók számára az előkészítő szakasz sokkal több munkát jelentett, majd a megvalósítás kiszámíthatóbb, élvezetesebb feladatot jelentett. A munkaközösségek léte lehetővé tette az oktatók rugalmas cseréjét (külföldi utak, konferencia részvételek szabadabbá váltak, stb, anélkül, hogy órák elmaradtak volna.) A kísérleti csoport eredményei 0,5-1 egész szinttel javultak A lemorzsolódás 70%-kal csökkent (a szigorú tanulmányi szabályzat alkalmazásával együtt 1 vizsga és 1 ismétlővizsga lehetőség a nem teljesített kreditet ezután 1 éven belül meg kell szerezni. tanulókkal való kapcsolat radikálisan átalakult, már a második foglalkozástól folyamatosan készülniük kellett, a hangsúly a szorgalmi időszakban történő munkára került. A kísérleti programban részt vevők a végzés után hamarabb kaptak állást, illetve hamarabb léptették őket elő. A konkrét kísérlet 2006 és 2009 között lezajlott a KJF ezek után már 8 alapszakon és 3 mesterszakon bevezette az új típusú programot.

9 Minőség: vezetés-, oktatásminőség, szolgáltatásminőség, szervezeti kultúra minőség Stratégiai minőségmenedzsment A vezetés rendszeres továbbképzése VIR Vezetés Oktatásminőség Curriculum Szakmódszertan, tantárgy pedagógia Gyakorlatszervezés Hallgatói kutatás Hallgatói portfólió Mérés, értékelés Felsőoktatás analítika: hallgatói teljesítmény kutatás Ügyfélszolgálat Hallgatói tanácsadás DPR Szolgáltatásminőség Szervezeti kultúra Új vezetési modell: hálózati szervezet Szakmai kollégium, adminisztratív kollégium, üzleti versenyképességi kollégium Professzionális belső szolgáltatások

10 KJF oktatói és vezetői követelmény rendszerének alapjai: 1. szerepkörök 2. képzési szükségletek és programok Intézetvezető, szakvezető Komplex képzési és kutatási programtervezés, lebonyolítás, értékelés Képzési programfilozófia, Szakmódszertan Benchmarking szemlélet Vezető oktató Szakértői szerepkörök, modulvezetés Komplex modulvezetés: oktatás, kutatás, gyakorlat, mérés, értékelés Minden csoport esetében pedagógiaimódszertani és szaknyelvi képzés kötelező Gyakorlott oktató Specializált tudás, tantárgyi programkészítés, szervezés Munkaközösség vezetés, folyamatszervezés, hallgatói tutorálás Kezdő oktató megtervezett tantárgyak oktatási-kutatási programjaiban közreműködni Pedagógiai módszertan Egyéb oktatói szerepkörökre felkészítés, hallgatói tutorálás

11 Egy magánintézmény akadémiai szemléletű szervezeti felépítése (KJF 2007)

12 A minőségi oktatást és kutatást támogató intézményi(kari) szervezet ábrája (KJF 2014)

13 A minőségi oktatást és kutatást támogató intézményi(kari) szervezet és a legfontosabb szabályozók, eszközök Önálló allokációs egységek (5) Három éves operatív terv mentén történő működés VIR A minőségorientált és költséghatékony működéshez szükséges szabályozók az SZMSZ- en túl - Vállalati típusú költségvetés - Státuszkatalógus: Az éves költségvetés melléklete - Oktatói, tanári, kutatói, minőségorientált foglalkoztatási követelményrendszer - Teljesítményközpontú vezetői felelősségrendszer - Oktatói, tanári, dolgozói minősítési rendszer Tanulság: A két szervezeti modell közötti költségkülönbség 1 milliárd Ft kiadási oldalon. A költséghatékonyság radikálisan javult. Az oktatási és kutatási minőség markánsan emelkedett. A lemorzsolódás 28%- ról 3 %- ra esett. Az elhelyezkedési mutató a végzettek esetében 68%- ról % közé emelkedett. Az oktatói fluktuáció 3% alá csökkent szeptemberétől bevezethetővé vált az egész intézményre érvényes, egységes Felsőoktatási Képzési Modell, a PIQ & Lead modell.

14 PIQ&Lead képzési modell Specializáció és tehetséggon dozás Szaki Általános Tudományte rületi és tudományági

15 Specializáció, tehetséggondozás: szakmakutatás, professzió, értékelés Szaki: professzióelmélet, szakmai gyakorlat és etika, szakmai identitás, szakmai szerepek Általános: MKK általános, PIQ&Lead: vállalkozás, vezetés, minőség, innováció, fejlesztés Tudományterületi: rendszertani, szaknyelvi, szakmódszertani, idegen nyelvi, szakterületi munkavállalói

16 A gyakorlatok Két típus: (a) Az intézmény keretén belül működő projekt alapú tevékenység (b) Stratégiai partnereknél működő gyakornoki program (kvázi duális képzés) Magas óraszám a teljes képzési időtartam alatt: 90-től 120 óra/félév minimum óraszám Projekt gyakorlat. Évente 3 új projekt, amely castinggal kezdődik és intézményi szintű nyilvános fesztivállal zárul. Az idei évi projektek: 1. A KJF művészeti tanszék által egy kiválasztott tehetséges zenekar tevékenységének támogatása komplex médiaprogrammal (a kliptől kezdve a sajtómegjelenésen át a marketing tervig) 2. A KJF korábbi, sugárzó rádióját kiváltó online rádió létrehozása 3. A KJF online diákmagazinjának létrehozása és a szerkesztőség működtetése

17 PIQ&Lead animáció

18 Irodalom - Felsőoktatás menedzsment. Szerk. Drótos György, Kováts Gergely. Aula, A felsőoktatás- pedagógia kihívásai a 21. században. Szerk. Sárdi Csilla. Eötvös József Kiadó, Felsőoktatás alulnézetből. Polgári Szemle Folyóirat, 2009/4. - Stratégiai gondolkodás a felsőoktatásban. Szerk. Borsa Melinda, Horváth Tamás, Simon István, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. - A főiskolák szerepe és helyzete az európai felsőoktatásban. Nemzetközi konferencia, Dunaújvárosi Főiskola, A modern pedagógia új dimenziói, KJF Kodolányi János Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a kapcsolódó szabályzatok. Szerk. Hervainé Szabó Gyöngyvér, Szabó Péter, Vizi László Tamás

19 Köszönöm a figyelmet!