TARTALOMJEGYZÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10."

Átírás

1 1

2 TARTALOMJEGYZÉK A HALLGATÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTELEK AZ ADATFELVÉTELEK MÓDSZERTANA DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI HÁTTÉR FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK ÉS VÉGZETTSÉGEK NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYI MOBILITÁS TOVÁBBTANULÁSI TERVEK TANULMÁNYOK MELLETT VÉGZETT MUNKA AZ ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEK AZ ÁLLÁSHOZ JUTÁSHOZ SZÜKSÉGES EGYES TÉNYEZŐK MEGÍTÉLÉSE A VÉGEZNI KÍVÁNT MUNKA ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK AZ ELHELYEZKEDÉS TERÉN NYÚJTOTT FŐISKOLAI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE A HALLGATÓK JÖVEDELMI VÁRAKOZÁSA 2010 ÁPRILISÁBAN A VÉGZETTEK KÖRÉBEN ELVÉGZETT ADATFELVÉTELEK AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA ÉS AZ ALAPSOKASÁG ELVÉGZETT TANULMÁNYOK TOVÁBBI KÉPZÉSI TERVEK ÁTMENET A FELSŐOKTATÁSBÓL A MUNKA VILÁGÁBA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET MUNKAVÉGZÉS A FŐISKOLA ELVÉGZÉSE ÓTA JELENLEGI MUNKAERŐ-PIACI STÁTUSZ A MUNKAHELY ÉS A MUNKAKÖR JELLEMZŐI LAKÓHELY, MUNKAHELY, MOBILITÁS A MUNKA ÉS A KÉPZÉS KAPCSOLATA VEZETŐI POZÍCIÓT BETÖLTŐK A MUNKAHELYI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ÉS NEMZETKÖZI MUNKATAPASZTALAT A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG A KÉPZÉS ERŐSSÉGEI, GYENGESÉGEI A TANULMÁNYOK HASZNOSÍTHATÓSÁGA A FŐISKOLAI ÁLTAL NYÚJTOTT KARRIER ÉS ALUMNI SZOLGÁLTATÁSOK MEGÍTÉLÉSE JÖVEDELMI HELYZET A MUNKAADÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTEL A KUTATÁS MÓDSZERTANA, A VÁLASZADÓK KÖRE A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATOS MUNKÁLTATÓI ELVÁRÁSOK A HALLGATÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS KOMPETENCIÁINAK ÉRTÉKELÉSE A PÁLYAKEZDŐK KIVÁLASZTÁSA 2 3

3 1. A HALLGATÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTELEK 1.1. AZ ADATFELVÉTELEK MÓDSZERTANA AZ ADATFELVÉTELEK MÓDSZERTANA 1. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2010-ben és 2011-ben is megkereste aktív hallgatóit. A kérdőívek mindkét alkalommal az Educatio Nonprofit Szolgáltató Kft. által központilag kerültek összeállításra, amelyekhez a főiskola néhány saját kérdését csatolta. A központi kérdések a két egymást követő évben jelentősen megváltoztak, így összehasonlításokra nem, vagy csak korlátozott módon nyílik lehetőség. Éppen ezért alapesetben a évi adatfelvétel legfontosabb megállapításait ismertetjük, kiegészítve azt a év azon kérdéseire kapott válaszokkal, amelyek a évi adatfelvételnek már nem voltak részei. Amennyiben évi adatok alapján teszünk megállapításokat, azt külön jelezzük. 2. Jelen összefoglalót megalapozó tanulmányok teljes terjedelmükben letölthetők: 3. Az adatfelvételeket online, anonim módon hajtottuk végre, melyet papír alapú kitöltéssel is kiegészítettünk. 4. Az adatfeldolgozások során elemszámtartó súlyozást hajtottunk végre, amellyel a minta összetételét az alapsokaság összetételéhez igazítottuk, úgy, hogy kutatásaink négy szempontra (nem, szakcsoport, végzés éve, tagozat) reprezentatívnak tekinthetők. A hallgatói motivációs vizsgálatban való részvételi aktivitás Az adatfelvétel időpontja Hallgatók Hallgatók április 12. május április 14. április 23. Alapsokaság (fő) Kézbesített kérdőívek (fő) Válaszadók száma (fő) Válaszadók alapsokasághoz viszonyított aránya (%) 12,3% 16,2% Válaszadók elért alapsokasághoz viszonyított aránya (%) 12,3% 16,5% 5. A hallgatók munkatapasztalatára és munkaerő-piaci elképzelésére vonatkozó válaszok elemzésekor a szakok szerint általunk homogénnek gondolt szakcsoportokba soroltunk egyes szakokat ben a csoportok száma az alábbi ábrán látható 4 csoportra szűkült. Az így kialakított csoportok az alábbiak. Szak, szakcsoport elnevezése Művészet szakcsoport (a továbbiakban MŰV) Kommunikáció szakcsoport (a továbbiakban KOMM) Gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport (a továbbiakban GAZDKER) Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport (a továbbiakban IFORG) Csoportba sorolt szakok Elektronikus ábrázolás Fotográfia Kameraman Képi ábrázolás Kézműves Környezetkultúra Média design Mozgóképkultúra és médiaismeret Tervezőgrafika Kommunikáció főiskolai szak Nemzetközi kommunikáció főiskolai szak Kommunikáció és média-tudomány alapszak (BA) Kommunikáció és média-tudomány mesterszak (MA) Gazdálkodási főiskolai szak Gazdálkodási és menedzsment alapszak (BA) Nemzetközi gazdálkodás Közszolgálati alapszak (2010- ben külön Közszolgálati szak csoportban) Vezetés és szervezés (MA) (2010- ben nem volt) Kereskedelem és marketing alapszak (BA) (2010-ben külön Kereskedelem és marketing szak csoportban) Idegenforgalmi és szálloda főiskolai szak Turizmus-vendéglátás alapszak (BA) Turizmus-menedzsment mesterszak (MA) Hallgatók ben nem volt Hallgatók fő 189 fő 188 fő 137 fő 190 fő 115 fő 183 fő 4 5

4 A kérdőívet kitöltők megoszlása szakcsoportok szerint 2010-ben 43% 4% 3% 23% 26% A kérdőívet kitöltők megoszlása szakcsoportok szerint 2011-ben 31% 7% 31% 32% Gazdálkodási és menedzsment szakcsoport Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport Kommunikáció szakcsoport Kereskedelem és marketing szak Közszolgálati szak Gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport Kommunikáció szakcsoport Művészet szakcsoport 6. Az alábbi táblázatban összefoglalóan tekintjük át a főiskolán a kérdezés időpontjában végzett tanulmányok legfontosabb jellemzőit. A kérdőívet kitöltők főbb jellemzői A szak tagozata Hallgatók Hallgatók Nappali 65,8% 70,7% Részidős 33,7% 29,3% Nem válaszolt 0,5% Képzési szint Alapképzés 86,1% 94,2% Mesterképzés 1,2% 2,2% Régi főiskolai képzés 12,7% 3,6% A finanszírozás módja Államilag támogatott 33,8% 30,8% Költségtérítéses 66,0% 69,2% Nem válaszolt 0,2% Évfolyam Első évfolyam 30,3% Köztes évfolyam 37,5% Végzős évfolyam 29,6% Nem válaszolt 2,6% * * A kezdés éve került megkérdezésre, ezért nem vethető össze a évi adatfelvétel évfolyamok szerinti bontásával DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI HÁTTÉR 7. A felsőoktatás egészéhez hasonlóan a BKF-en is egyértelműen magasabb a nő hallgatók aránya, mint a férfiaké, a válaszadók több mint kétharmada nő. 8. A hallgatók négytizede 14 éves korában is Budapesten élt, s valamivel magasabb ez az arány akkor, ha a főváros agglomerációját is figyelembe vesszük. A 14 éves kori lakóhelye a hallgatók kevesebb mint egyötödének volt községekben. 6 7

5 14 éves kori lakóhely Hallgatók Hallgatók Főváros 45,6% 39,0% Megyeszékhely, megyei jogú város 16,7% 13,4% Más város 21,1% 23,8% Község 13,6% 15,6% Külföld 2,7% 3,5% Nem válaszolt 0,3% 4,7% Összesen 100% 100% 11. A nappali tagozatos hallgatók összességében kedvezőbb családi iskolázottsági háttérrel rendelkeznek, mint a részidős képzések hallgatói, akik körében magasabb azoknak az aránya, akik elsőgenerációs értelmiségiek lesznek. A szülői iskolázottság és a középiskola típusa szignifikáns kapcsolatot mutat, ami azt jelzi, hogy az érettségit adó képzési típus megválasztását a szülői háttér igen erősen befolyásolja. 12. A hallgatók túlnyomó többsége olyan szakterületen képzeli el a munkaerőpiacon való boldogulását, amelyik a közvetlen felmenői egyikét sem jellemzi. Míg azonban 2011-ben a nők 91%-a számolt be arról, hogy nincs a közvetlen felmenői között hasonló szakterületen végzett, addig a férfiaknak a 79,3%-a. A diplomás szülők gyermekei az átlagosnál gyakrabban jelezték a szakma átörökítését. 9. A évi adatfelvétel alapján regionális adatok is rendelkezésünkre álltak, amelyek alapján elmondható, hogy az intézmény hallgatóinak 61,4%-a a középmagyarországi régióból származik. 14 éves kori lakóhely Hallgatók Közép-Magyarország 61,4% Dél-Alföld 7,8% Észak-Alföld 3,4% Észak-Magyarország 6,8% Dél-Dunántúl 4,2% Közép-Dunántúl 6,4% Nyugat-Dunántúl 6,7% Külföld 2,8% Válaszhiány 0,5% Összesen: 100% 10. Kétharmad azoknak az aránya, akik valamilyen gimnáziumi képzésben vettek részt mielőtt a felsőoktatásba léptek volna, s egyharmad alatti azoké, akik szakközépiskolában szereztek érettségit, a nappali tagozaton egyértelműen még inkább a gimnáziumi háttér a meghatározó. A családban van-e hasonló szakterületen dolgozó MŰV KOMM GAZDKER IFORG Együtt Igen, szülő és nagyszülő is 2,4% 2,6% 1,7% 3,2% 2,5% Igen, a szülők között 4,8% 6,2% 15,5% 5,9% 8,7% Igen, a nagyszülők között 3,4% 1,0% Nincs ilyen 92,8% 90,2% 78,8% 90,9% 87,3% Nem tudja, nem válaszolt 1,0% 0,6% 0,5% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 13. A hallgatók többsége átlagosnak vagy az átlagosnál kissé jobbnak ítéli meg családja anyagi helyzetét. Mindössze 14% azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy 14 éves korukban a családjuk az átlagosnál rosszabb körülmények között élt, míg 5,3%-uk szerint az átlagnál sokkal jobban, egyharmaduk szerint pedig valamivel jobban FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK ÉS VÉGZETTSÉGEK 14. A kérdőívet kitöltő hallgatók 10,8%-a jelezte 2011-ben, hogy van már valamilyen felsőfokú végzettsége. A már megszerzett iskolai végzettségek között szerepel a felsőfokú szakképzés, a főiskolai szintű képzés és a BSc/BA képzés egyaránt, elvégzett mesterképzésről azonban csupán egy hallgató számolt be. 15. A párhuzamos tanulmányokat folytatók aránya 2010-ről 2011-re csökkent, 2011 áprilisában a hallgatók 4,2%-a jelzett ilyet, 2010-ben pedig több mint egytizedük. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a főiskolán lényegében már kifutottak a régi főiskolai képzések, ahol a kétszakosság bizonyos szakterületen eléggé elterjedt volt. 8 9

6 1.4. NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYI MOBILITÁS 16. Bár lényegében minden hallgató ismer valamilyen idegen nyelvet, a jól használható nyelvismerettel rendelkezők aránya jóval alacsonyabb: a hallgatók egynegyede a munkaerő-piacon használható nyelvtudással nem igazán rendelkezik. A részidős képzésben tanulók 46,3%-a tartozik ebbe a csoportba, míg a nappalisok 17,7%-a. Az idegen nyelvet ismerők aránya (szinttől függetlenül) Egy idegen nyelvet ismer 13,5% Két idegen nyelvet ismer 50,3% Legalább három idegen nyelvet ismer 35,7% Nem sorolható be 0,5% Összesen 100% 17. A hallgatók közül az angol nyelvet ismerik a legtöbben, szinte csaknem mindenki, ezt a német nyelv követi, míg a többi nagyobb nyelv esetében 20% körüli azoknak az aránya, akik valamilyen szinten ismerik, értik azokat. Jól használható nyelvismerettel angol nyelvből a hallgatók közel kétharmada, németből egynegyedeegyötöde rendelkezik, a többi nyelvet tekintve pedig ennél is alacsonyabbak az arányok. 18. A hallgatók 4,3%-a jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai időszakában tanult már külföldön. A tanulmányi célú kiutazások jellemzően egy szemeszter hosszúságúak voltak, többségében egy alkalomra korlátozódtak, s bár a finanszírozásban a Tempus/Erasmus ösztöndíjak meghatározó jelentőségűek, a kiutazók egy része saját, illetve családi megtakarításokat is kénytelen volt igénybe venni az ott tartózkodáshoz. A fogadó országok között szinte kivétel nélkül európai országok szerepelnek TOVÁBBTANULÁSI TERVEK 19. A hallgatók 58%-a tervez további mesterszintű tanulmányokat, többnyire a jelenlegi szakhoz kapcsolódóan. A BA képzésben részt vevők közül magasabb arányban tervezik tanulmányaik folytatását azok, akik 2009-ben vagy folyamán kezdték meg tanulmányaikat. Tervezi-e, hogy mesterszintű tanulmányokat folytat? 38,7% 3,8% 3,2% 0,1% 54,2% 20. Összességében a hallgatók 72,3%-a tervezi, hogy végzés után egy vagy több képzés erejéig még szívesen tanulna a főiskolán. A hallgatók bő egyharmada két vagy több képzési típust is megjelölt, ami a tervek képlékenységére utal. A legtöbben a mesterképzés iránt érdeklődnek, de a szakirányú továbbképzés is igen népszerű. 21. A évi adatfelvétel alapján elmondható, hogy a hallgatók egynegyede tervezi, hogy legalább egy szemeszter erejéig szívesen tanulna külföldön, ezen belül az első évesek 36,6% a TANULMÁNYOK MELLETT VÉGZETT MUNKA Igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan Igen, a szakomhoz nem kapcsolódóan Nem Jelenleg is MSc/MA képzésben tanulok Nem válaszolt áprilisában a főiskola hallgatóinak 56%-a folytatott tanulmányai mellett kereső tevékenységet, amely 10%-kal alacsonyabb a 2010-ben mért értéknél. A munkapiaci aktivitás csökkenése többek között annak is betudható, hogy a főiskola hallgatói körében az elmúlt egy évben 5%-kal magasabb a nappali tagozatosok aránya. A hallgatók különböző csoportjaira eltérő mértékben jellemző a munkaerő-piaci aktivitás. A férfiak, a részidős képzésben résztvevők, a költségtérítéses képzésben résztvevők magasabb arányban nyilatkoztak úgy, hogy az adatfelvétel időszakában dolgoznak. Szintén magasabb az aktivitás azok esetében, akik tanulmányaikat korábban kezdték. Szakcsoportonként vizsgálva a kérdésre adott válaszokat kiderül, hogy a legalacsonyabb arányban a művészeti szakcsoport (38,1%), a legmagasabb arányban pedig a kommunikációs szakcsoport (64,4%) hallgatói végeztek munkát az adatfelvétel időszakában. 23. A évi adatfelvétel időszakában dolgozó hallgatók 53,4%-a inkább főfoglalkozású diáknak tekinti magát, mint olyan főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is, míg azonban a nappalis hallgatók egynegyede sorolta magát az előbbi a csoportba, a részidős képzésben részt vevők kilenctizede

7 24. Leggyakrabban állandó jellegű és határozatlan munkaidőben történik a munkavégzés (53,9%), amely munkavégzési forma szinte kizárólagos a részmunkaidős képzésben résztvevőknél, domináns a 2006 előtt beiratkozottak körében, jelentősen gyakoribb a főfoglalkozású dolgozóknál, valamint jellemzőbb a nőknél. Ugyanakkor a férfiak megbízás jellegű munkát lényegesen gyakrabban vállalnak a gyengébbik nem képviselőinél. Népszerű a diákmunka az államilag támogatott (az államilag támogatottak 41,8%-a a munkavégzés ezen formáját gyakorolja), a nappali tagozatos (43,3%), valamint a magukat főfoglalkozású diákoknak vallók (44,6%) körében. közeli pályán helyezkednek majd el (34,2%-uk válaszolt ennek megfelelően), a művészeti szakcsoport hallgatói ragaszkodnak leginkább a tanulmányaikkal megegyező szakterületen történő elhelyezkedéshez, 4/5-ük ennek megfelelően képzeli el a munkapiaci kezdeti éveket. Azon a szakterületen szeretne elhelyezkedni, amin jelenleg tanul? 24% 3% 2% Igen, ezen a szakterületen A tanulmányok melletti munkavégzés formája, a jelenleg dolgozók körében (N=336) 10% 24% 7% 5% 54% Állandó jellegű és határozatlan időtartamú Meghatározott Időtartamú Megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) Alkalmi, időszakos megbízás 71% Nem, de a szakterülethez közeli pályán Nem, teljesen más szakterületen Nem tudja, nem válaszolt Diákmunka, gyakornoki munka 25. A munkát vállaló hallgatók 88,7%-a valamilyen szaktudást feltételező munkát végez, csupán 11,3%-uk nyilatkozott úgy, hogy az általuk végzett munkát bármilyen szakterületen meglévő tudással el lehet látni. 26. A hallgatók 15,7%-a hosszabb-rövidebb ideig dolgozott külföldön. A külföldi munkavállalás az esetek zömében együtt járt a külföldi tanulmányokkal, míg azon válaszadók fele dolgozott is külföldön, aki külföldi tanulmányokat végzett, a külföldi tanulmányokkal nem rendelkezők esetében csupán a válaszadók 14,1%-a végzett külföldi munkát. 28. A évi adatfelvétel alapján elmondható, hogy a hallgatók közel 4/5-e gondolja biztosnak, vagy tartja valószínűnek, hogy ha a tanult pályát választaná a diplomaszerzést követő egy-két éven belül ezen a szakterületen az általa megfelelőnek tartott munkakörben el tud(na) majd helyezkedni. Szakcsoportok szerint jelentős eltérések tapasztalhatók: leginkább bizakodóak voltak a kereskedelmi és marketing szak, valamint a gazdálkodási és menedzsment szakcsoport hallgatói, legkevésbé pedig a közszolgálati szak, a kommunikáció valamint az idegenforgalmi és szálloda szakcsoport hallgatói. Figyelemre érdemesnek tartjuk, hogy az elhelyezkedés tekintetében leginkább pesszimisták a végzős évfolyam hallgatói, ugyanis közel 1/4-ük biztos benne, vagy nem tartja valószínűnek, hogy szakterületén egy-két éven belül az általa megfelelőnek tartott munkakörben el tud majd helyezkedni AZ ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEK 27. A diploma megszerzése után a hallgatók 71%-a szeretne azon a szakterületen elhelyezkedni, ahol jelenleg tanulmányokat folytat, és csupán 3%-uk kíván teljesen más szakterületen dolgozni. A válaszok együttes megoszlása szinte megegyezik az egy évvel korábban mért értékkel. A szakcsoportok szerinti vizsgálat esetében különösen a kommunikáció szakcsoport hallgatói tervezik, hogy a szakterülethez 12 13

8 Egy-két éven belül jelenlegi szakterületén el tud(na) majd elhelyezkedni? (2010. évi adatfelvétel alapján) 17% 2%4% 15% 63% Igen, biztos Valószínű Nem valószínű Nem, biztos hogy nem Nem tudja, nem válaszolt 29. A hallgatók 2011-ben kicsivel pesszimistábbak az elhelyezkedés várható idejét tekintve, mint 2010-ben, 27,2%-uk gondolja azt, hogy a végzést követően 2 hónapon belül el fog tudni helyezkedni, 83%-uk pedig biztos abban, hogy fél éven belül elhelyezkedik, ugyanakkor jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik várhatóan 5-6 hónapra teszik az elhelyezkedéshez szükséges idő hosszát. A hallgatók véleménye alapján az elhelyezkedésükhöz szükséges idő várhatóan 4,6 hónap (szórás 3,7 hónap) lesz. Hány hónapig tart majd, amíg a végzés után munkát talál? hónapig 25,4% 27,2% 3-4 hónapig 37,7% 27,8% 5-6 hónapig 17,5% 28,0% 7-9 hónapig 8,1% 3,8% hónapig 3,0% 7,7% több, mint 12 hónapig 3,4% 1,7% Nem tudja nem válaszolt 4,9% 3,8% Összesen 100% 100% ben nem volt erre vonatkozó központi kérdés, a évi adatfelvétel azonban azt mutatja, hogy a hallgatók túlnyomó többsége a már végzett hallgatókhoz hasonlóan Budapesten képzeli el a munkavállalást: kétharmaduk a fővárosban kíván maradni AZ ÁLLÁSHOZ JUTÁSHOZ SZÜKSÉGES EGYES TÉNYEZŐK MEGÍTÉLÉSE 31. Az aktív hallgatók négyfokozatú skálán (1 egyáltalán nem fontos, 2 inkább nem fontos, 3 inkább fontos, 4 nagyon fontos) értékelhették az álláshoz jutáshoz szükséges egyes, általunk megadott tényezőket. A hallgatók szerint ahhoz, hogy egy frissen diplomázott megfelelő álláshoz jusson, ahogyan 2010-ben, úgy ben is a jó fellépés, kommunikációs készség a leginkább fontos szempont (átlagos értékelés: 3,83). A tavalyi adatfelvétel során az ismertség, személyes kapcsolatok, valamint a szakmai tapasztalatok, referenciák fontosságát a hallgatók a közepesen fontos szempontok közé sorolták. Ebben az évben ezek a szempontok sorrendben a 2. és a 3. legfontosabb szempontként kerültek megjelölésre. Az álláshoz jutáshoz legkevésbé fontosnak tartott 3 szempont továbbra is a tanulmányi eredmény, a diploma minősítése, a diplomát kiállító intézmény hírneve és az informatikai ismeretek. Ahhoz, hogy egy frissen végzett diplomás megfelelő álláshoz jusson, mennyire fontosak az egyes tényezők évi adatfelvétel évi adatfelvétel Átlag* Szórás Átlag Szórás Jó fellépés, kommunikációs készség 3,82 0,40 3,83 0,41 Ismeretség, személyes kapcsolatok 3,64 0,60 3,77 0,51 Szakmai tapasztalatok, referenciák 3,70 0,53 3,76 0,49 Nyelvtudás 3,75 0,49 3,72 0,50 Szakmai tudás 3,70 0,55 3,67 0,57 Jó önéletrajz, pályázati anyag 3,70 0,53 3,66 0,55 Szakirányú végzettség 3,33 0,68 3,26 0,71 Informatikai ismeretek 3,10 0,71 3,14 0,68 A diplomát kiállító intézmény hírneve Tanulmányi eredmény, a diploma minősítése 3,18 0,67 3,12 0,69 2,44 0,75 2,33 0,79 * 1 egyáltalán nem fontos, 2 inkább nem fontos, 3 inkább fontos, 4 nagyon fontos) 14 15

9 1.9. A VÉGEZNI KÍVÁNT MUNKA ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK 32. A hallgatóknak általunk megadott 18 képességet, készséget kellett értékelniük aszerint, hogy a legszívesebben végezni szándékozott munkához mennyire tartják azokat fontosnak, illetve milyen mértékben rendelkeznek jelenleg az adott képességgel, készséggel. Ahogyan a évi adatfelvétel során, úgy 2011-ben is megállapítható, hogy az egyes kompetenciákra kapott válaszok páronként sok esetben igen magas pozitív korrelációt mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók hasonlóan értékelik azt, hogy szerintük mennyire szükséges egy-egy készség, képesség a munkavállaláshoz, illetve saját maguk mennyire rendelkeznek vele. Néhány kivételt is találunk azonban ez alól az általános szabályszerűség alól: érthető módon a hallgatók az elméleti, de főként a gyakorlati szaktudásukat valamivel gyengébbnek ítélik, mint amennyire azt szerintük a leendő munkahelyük elvárja majd tőlük, s ugyancsak éreznek hiányosságokat a kitartás és a konfliktustűrés területén. Minden bizonnyal azonban a hallgatók nem rendelkeznek pontos ismeretekkel arról, hogy mi fontos ahhoz a munkához, amit végezni szeretnének, erre utalnak az egyes kompetenciákra kapott magas átlagosztályzatok és alacsony relatív szórások. Képességek, készségek Mennyire fontos ahhoz, amilyen munkát végezni szeretne?* Milyen mértékben rendelkezik vele?** Milyen képességei fejlődtek a legjobban, amióta a Főiskolán tanul? (a válaszadók arányában, N=596) Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,68 3,77 32,6% Kitartás 4,61 4,38 *** Probléma megoldási készség 4,60 4,36 36,7% Önálló munkavégzés képessége 4,57 4,45 30,0% Beszédkészség 4,54 4,25 49,0% Nyelvtudás 4,52 3,79 24,3% Együttműködés egy csapattal 4,44 4,31 46,6% Nagy munkabírás 4,35 4,31 18,0% Szervezési készség 4,33 4,21 23,0% Emberi konfliktusok kezelése 4,29 4,08 20,6% Racionális gondolkodás 4,28 4,27 29,2% Innovatív készség, újító szellem 4,26 4,06 18,3% Konfliktustűrés 4,25 3,89 21,6% Tanulási hajlandóság 4,18 4,31 43,1% Munkaszervezés 4,16 4,04 13,4% Íráskészség, fogalmazási készség 4,08 4,25 32,4% Elméleti szaktudás, felkészültség 4,02 3,65 69,3% Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,98 3,98 41,6% * 5-elengedhetetlenül szükséges, 1-egyáltalán nem fontos ** 5-teljes mértékben rendelkezik vele, 1-egyáltalán nem rendelkezik vele) 16 *** Nem került értékelésre 17

10 33. A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek között a szaktudás gyakorlati alkalmazásán túlmenően a kitartás és a probléma-megoldási készség a legfontosabbak a hallgatók szerint. A középmezőny élén találhatók az önálló munkavégzés képessége, a beszédkészség, a nyelvtudás. A nyelvtudás 2011-ben is ugyanabban a sajátos helyzetben volt, mint egy évvel korábban, a hallgatók sokkal fontosabbnak értékelték az ötfokú skálán, mint amennyire önértékelésük szerint maguk rendelkeznek ezzel a tudással. 34. A képességeket, készségeket tartalmazó listát alapul véve a legtöbben úgy ítélték meg, hogy a főiskolán elméleti szaktudásuk, felkészültségük (a válaszadók 69,3%-a jelölte meg), beszédkészségük (49,0%) és a csapattal való együttműködés képessége (46,6%) fejlődött leginkább, de a válaszadók 40%-ánál többen jelezték azt, hogy tanulási hajlandóságuk, informatikai tudásuk (is) fejlődött. Ugyanakkor ezen kompetenciák közül a beszédkésség és a csapattal való együttműködés szerepelt csak az elhelyezkedéshez fontosnak tartott kompetenciák között. 35. Amiben ugyanakkor nem sok előrehaladást érzékelnek a hallgatók eddigi főiskolai tanulmányaik során az a munkaszervezés (13,4%), innovációs készség (18,3%), valamint a nagy munkabírás (18%). Az emberi konfliktusok kezelésében (20,6%), a szervezési készségekben (23%), valamint a nyelvtudásban (24,3%) hasonlóan kevesen érzik úgy, hogy fejlődtek volna, pedig utóbbit az elhelyezkedéshez szükséges legfontosabb kompetenciák között említették a hallgatók AZ ELHELYEZKEDÉS TERÉN NYÚJTOTT FŐISKOLAI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE 36. A hallgatóknak lehetőségük volt arra, hogy az intézmény által megadott egyes szolgáltatásokat négyfokozatú skálán értékeljenek aszerint, hogy mennyire tartják fontosnak azokat a karrierépítés, illetve az elhelyezkedés során. Az általunk felsorolt 9 szolgáltatást a hallgatók általánosságban fontosnak tartják, erre utal, hogy csak 3 feletti átlagos értékelések születtek. A legfontosabbnak értékelt szolgáltatás az állás- és gyakorlati hely közvetítése (3,6), ennek ugyanis kézzelfogható eredménye van, eljut a hallgatóhoz egy olyan hirdetés, amelyre jelentkezhet, amelyből világossá válhat számára, hogy milyen konkrét követelményeket támaszt a munkaerőpiac egy, általa szívesen betölteni kívánt pozíció kapcsán. Ezzel szemben a felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk (3,36), valamint az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez nyújtott segítség (3,32), melyek a 2-3. legfontosabbnak ítélt szolgáltatások, csak segítenek az elhelyezkedéshez szükséges általános ismeretek megszerzésében, közvetlen, azonnal értékelhető hozományuk nincsen. A karrierépítést, illetve az elhelyezkedést segítő szolgáltatások fontossága Mennyire tartja fontosnak?* Állás- és gyakorlati hely közvetítés 3,60 Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk 3,36 Segítség az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez 3,32 Céglátogatások, cégbemutatók 3,26 Tréning(ek) 3,25 Egyéni karriertervezés 3,23 Álláskeresést segítő kiadványok 3,21 Tehetséggondozó program 3,14 Cégek Napja 3,09 * 1 egyáltalán nem fontos számomra, 4 nagyon fontos számomra A HALLGATÓK JÖVEDELMI VÁRAKOZÁSA 2010 ÁPRILISÁBAN 37. Jelentős törés van a hallgatók által a tanulmányaikkal megegyező szakterületen elérhetőnek vélt és a számukra megfelelő életszínvonalat biztosító kereset között. A hallgatók által elérhetőnek és elvártnak gondolt nettó átlagkereset (2010. április-május) 7,2% 84,5% 8,3% Megfelelő életszínvonalat biztosítana számára a szakterületen egy kezdő diplomás által elérhető nettó átlagkereset. Megfelelő életszínvonalat csak a szakterületen egy kezdő diplomás által elérhető nettó átlagkeresetnél magasabb összeg biztosítana számára. Megfelelő életszínvonalat biztosítana számára a szakterületen egy kezdő diplomás által elérhető nettó átlagkeresetnél alacsonyabb összeg

11 A hallgatók által elérhetőnek és elvártnak gondolt havi nettó átlagkereset megoszlása 35% 30% 30% 28% 27% 25% 23% 24% 20% 15% 10% 5% 0% 4% 5% 6% 5% 11% 3% 2% 2% 2% 0% 1% 0% 0% 0% 1% eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft 500 eft felett Elérhető havi nettó átlagkereset 38. Azok, akik a szakterületen elérhető nettó átlagkeresetnél magasabb átlagkeresetet tartanak szükségesnek a megfelelő életszínvonal eléréséhez, átlagosan 1,75- ször magasabb összeget adtak meg. A hallgatók által megadott, pályakezdőként az adott szakterületen elérhető havi nettó átlagkeresetnél, az általuk pályakezdőként elvárt, megfelelő életszínvonal megteremtéséhez ennél 51%-kal magasabb összegre lenne szükségük. 39. A hallgatók a szakterületükön pályakezdőként elérhető havi nettó átlagkeresetet átlagosan 20%-kal alacsonyabbnak gondolják, mint az összes (tehát nem csak a pályakezdő) szellemi foglalkozású január-májusi nemzetgazdaságban mért átlagkeresete. 40. A végzős évfolyam hallgatói esetében mérsékeltebb jövedelem-várakozás tapasztalható, amelynek oka minden bizonnyal az, hogy a végzősök álláskeresés során szerzett munkaerő-piaci ismeretei megalapozottabbak, ugyanakkor az elvárt életszínvonalhoz szükséges jövedelem megítélésében nincsen olyan jelentős különbség a különböző évfolyamok válaszadói között. 14% 11% Elvárt havi nettó átlagkereset 2. A VÉGZETTEK KÖRÉBEN ELVÉGZETT ADATFELVÉTELEK 2.1. A HALLGATÓK JÖVEDELMI VÁRAKOZÁSA 2010 ÁPRILISÁBAN 41. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola az elmúlt két évben összesen három alkalommal végzett pályakövetést volt hallgatói körében: 2010 és 2011 tavaszán online kérdőívvel kereste meg az egy, illetve három évvel korábban végzetteket, 2010 őszén pedig telefonos adatfelvételt végzett a között végzettek körében. 42. A kérdőívek az Educatio Kft. által központilag kerültek összeállításra, amelyhez a főiskola néhány saját kérdését csatolta. A központi kérdések az egymást követő felmérések során jelentősen megváltoztak, így összehasonlításokra nem, vagy csak korlátozott módon volt lehetőségünk. Éppen ezért alapesetben az aktuális, évi adatfelvétel legfontosabb megállapításait ismertetjük, kiegészítve azt a év azon kérdéseire kapott válaszokkal, amelyek a évi adatfelvételnek már nem voltak részei. Amennyiben a évi felmérések alapján teszünk megállapításokat, azt külön jelezzük. 43. Az adatfeldolgozások során elemszámtartó súlyozást hajtottunk végre, amellyel a minta összetételét az alapsokaság összetételéhez igazítottuk, úgy, hogy kutatásaink négy szempontra (nem, szakcsoport, végzés éve, tagozat) reprezentatívnak tekinthetők. 44. Jelen összefoglalót megalapozó tanulmányok teljes terjedelmében letölthetők:

12 Adatfelvétel időpontja Válaszadási arány Reprezentativitás Adatfelvétel módja Az alapsokaság, a válaszadók és a minta megoszlása néhány főbb paraméter szerint Összefoglaló az adatfelvételről 2007., április 20. május , 2008., november január , május 20. június ,70% 15% 24,70% 2199 főből 543 fő válaszolt 3408 főből 533 fő válaszolt 1446 főből 351 fő válaszolt reprezentatív (vagy súlyozással reprezentatívvá tett) minta nem, szakcsoport, tagozat és végzés éve alapján online adatfelvétel telefonos adatfelvétel online adatfelvétel 2007., , 2008., , A súlyozott mintában A 15%-os reprezentatív mintában A súlyozott mintában A nők aránya 72,9% 71,3% 72,9% Nappali tagozatosok aránya 50,3% 53,3% 53,1% Támogatottak aránya* 13,8% 14,3% 20,9% Elemszám A felmérés által érintett szakok a végzés éve szerint Szak megnevezése Európai közszolgálati és üzleti szervező (főiskolai) + + Gazdálkodási (főiskolai) Gazdálkodási és menedzsment (BA) + + Idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) Kommunikáció (főiskolai) Kommunikáció és médiatudomány (BA) + + Közszolgálati (BA) + + Nemzetközi gazdálkodás (BA) + Nemzetközi kommunikáció (főiskolai) Turizmus-vendéglátás (BA) Turizmus-menedzsment (MA) + Üzleti kommunikáció (főiskolai) * A finanszírozási mód nem volt mintaválasztási szempont. 45. A végzettek 72,9%-a nő, jelenlegi átlagéletkoruk 28,6 év (az alapsokaságra vonatkozó érték megegyező, 28,6 év); ezen belül a 3 éve végzetteké átlagosan 31 év, az egy éve végzetteké pedig 27,4 év. A részidős képzések hallgatói átlagosan 5-6 évvel idősebbek a nappali tagozatosoknál, bármelyik végzési évet is nézzük. 46. A többciklusú képzésre való áttérés a főiskola szakstruktúráját is jelentős mértékben átalakította, a tanévben már egyre többen végeztek az új alapképzés szakjain

13 Szak, szakcsoport elnevezése Gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport (a továbbiakban GAZDKER) Kommunikáció szakcsoport (a továbbiakban KOMM) Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport (a továbbiakban IFORG) 2.2. ELVÉGZETT TANULMÁNYOK A csoportba sorolt szakok a tavaszi adatfelvételek során a 2008-ban és 2010-ban végzettek körében Gazdálkodási főiskolai szak Gazdálkodási és menedzsment alapszak (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Közszolgálati alapszak (BA) Európai és közszolgálati és üzleti szervező főiskolai szak Vezetés és szervezés (MA) Kereskedelem és marketing alapszak (BA) Kommunikáció főiskolai szak Nemzetközi kommunikáció főiskolai szak Kommunikáció és média-tudomány alapszak (BA) Üzleti kommunikáció főiskolai szak Kommunikáció és média-tudomány mesterszak (MA) Idegenforgalmi és szálloda főiskolai szak Turizmus-vendéglátás alapszak (BA) Turizmus-menedzsment mesterszak (MA) Válaszadók összesített száma 98 fő 177 fő 76 fő 47. A főiskolán végzettek egytizede kétszakosként szerzett abszolutóriumot az adott évben az intézményben, leggyakrabban a kommunikáció szakcsoport volt hallgatói. A 2008-ban végzettek között még kizárólag főiskolai végzettségűek vannak, s bár a régi főiskolai szakokon végzettek még 2010-ben is csaknem egyötödét adják a kérdezetteknek, a végzettek többsége már a BA képzésből került ki, sőt megjelennek a mesterképzésben végzettek is. A szak neve Megoszlás Gazdálkodási és menedzsment (BA) 17,3% Kommunikáció és médiatudomány (BA) 22,6% Közszolgálati (BA) 1,2% Nemzetközi gazdálkodás (BA) 1,7% Turizmus-vendéglátás (BA) 11,6% Kommunikáció (főiskolai) 5,2% Nemzetközi kommunikáció (főiskolai) 9,3% Üzleti kommunikáció (főiskolai) 14,5% Európai közszolgálati és üzleti szervező (főiskolai) 1,3% Gazdálkodási (főiskolai) 4,3% Idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 8,3% Turizmus menedzsment (MA) 2,7% A képzési szint Megoszlás Főiskolai 42,8% BA 54,5% MA 2,7% A szak tagozata Megoszlás Nappali 53,1% Részidős 46,9% A finanszírozás módja Megoszlás Államilag finanszírozott 20,9% Költségtérítéses 75,5% Mindkét finanszírozási formában tanult 3,6% A záróvizsga éve Megoszlás 2008-ban végzett 33,4% 2010-ben végzett 66,6% 24 25

14 48. A végzettek valamivel több mint fele az abszolutórium megszerzését követően rögtön a diplomát is megszerezte, 13%-uk később, a válaszadók egyharmada azonban még mindig nem szerzett oklevelet. Különösen magas az így válaszolók aránya a részidős képzésben végzettek körében. A továbbképzések motivációja (2010. ősz) Érdeklődés, ismeretek bővítése, frissítése Munkahelyi elvárás 16% Diplomához kellett (nyelv) 14% 31% A végzettség szintje Megoszlás Az abszolutórium után közvetlenül megszerzett diploma 56,8% Később megszerzett diploma 13,0% Még nem szerzett diplomát 30,0% Nem derül ki 0,2% 49. A diplomaszerzés elhúzódásának vagy elmaradásának az oka egyértelműen leginkább a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza. Az oklevél hiánya kis mértékben negatívan befolyásolja a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. 50. A nappali tagozaton végzettek valamivel jobb átlagos tanulmányi eredményről számoltak be, mint a részidős képzésben részt vettek. Akik jobb átlageredményeket értek el tanulmányaik során, gyakrabban jelezték, hogy az oklevelet is (időben) meg tudták szerezni. A jeles, kiváló tanulóknak mindössze bő egytizede nem szerzett még oklevelet, a közepes eredményeket elérőknek azonban csaknem fele. 51. A 2010 őszi adatfelvétel során a végzettség megszerzése óta végzett továbbképzésekre illetve azok legfőbb motivációjára is rákérdeztük. Ez alapján elmondható, hogy a továbbképzések motivációja leggyakrabban az ismeretek bővítése, frissítése volt, az összes többi szempont ennél jóval kisebb arányban került említésre. Viszonylag gyakori még a munkaerő-piaci pozíció javításának szándéka, s a nyelvtanfolyamok esetében a diplomához való jutás, mint fő szempont. Nagyon kevesen voltak, akik kifejezetten átképzési céllal választották a diploma utáni képzés(eke)t. Előléptetés, szakmai karrier, jobb piaci pozíció Alkalmazásba kerüljön, állást találjon Egyéb Nem tudja, nem válaszolt 2.3. TOVÁBBI KÉPZÉSI TERVEK 2% 2% 11% 22% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 52. A végzettek 14,5%-ának a képzés megkezdésekor is volt már felsőfokú végzettsége, s további 6% azoknak az aránya, akik a képzés megkezdése óta szereztek valamilyen más felsőfokú végzettséget. 53. A végzettek egytizede jelezte, hogy jelenleg is részt vesz valamilyen felsőfokú képzésben, ezen belül minden második érintett valamilyen mesterképzést jelölt meg. A nappali tagozaton végzettek valamivel gyakrabban kezdtek el újabb képzést. 54. A végzettek 46%-a tervez (további) MA/MSc tanulmányokat, s konkrétan a főiskola képzései iránt is minden második hallgató érdeklődik. (Megjegyezzük, hogy a hallgatók körében 58% volt a mesterképzések iránt érdeklődők aránya, míg a főiskola további képzései iránt a hallgatók 72%-a érdeklődött.) A 2-3 éven belül a főiskolán megkezdeni szándékozott tanulmányok között a mesterképzés a legnépszerűbb (36,9%), a szakirányú továbbképzést 28,4% választaná, egyéb képzési formákat ennél kevesebben ÁTMENET A FELSŐOKTATÁSBÓL A MUNKA VILÁGÁBA 55. A végzettek fele a felsőfokú képzés során jellemzően főfoglalkozású diáknak tekintette magát, míg a másik fele olyan főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is. 56. A végzettek 9/10-e szerzett valamilyen munkatapasztalatot a végzés előtt, 3/4- ük kifejezetten a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalattal rendelkezett, amelyet a válaszadók közel felerészben a tanulmányok ideje alatt szereztek

15 57. Az abszolutórium megszerzésekor a részidős képzésben végzettek 88%-a, míg a nappali tagozatosok 24%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal), amelybe a végzettek álláshirdetésre történő jelentkezés, majd azt követő sikeres felvételi eljárás során (a válaszadók 30%-a), vagy egyéb személyes ismeretség révén (23%) kerültek. 58. A végzettek válaszaiból kiderült, hogy a főiskola hallgatói a végzés közeledtével jellemzően szakmai jellegű munkakörben helyezkednek el, munkaviszonyuk az esetek zömében állandó jellegű és határozatlan idejű volt. 59. A végzettek 39%-a közvetlenül az abszolutórium megszerzése után elkezdte az álláskeresést, kicsivel több mint fele pedig már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül azon végzettek 13%-a is keresett állást, akik akkor már rendelkeztek főállású munkaviszonnyal. Ők feltehetőleg abban reménykedtek, hogy a főiskola által kibocsátott diplomával a zsebükben jobb álláshoz juthatnak. 60. Az abszolutórium megszerzését követően állást keresők egynegyede 1 hónapon belül talált munkát. Az álláskeresők 36%-a keresés után talált állást, 40%-a pedig még nem talált állást. Azoknak, akik az abszolutórium megszerzése után azonnal elkezdték az álláskeresést átlagosan 3,2 hónap alatt sikerült elhelyezkedniük (szórás 3,5 hónap, N=81). Az első állásba az esetek 40%-ában úgy kerültek, hogy álláshirdetésre jelentkeztek. Ezt az egyéb személyes ismeretség révén történő elhelyezkedés követi (30%). Az abszolutórium megszerzésekor meglévő főállású munkaviszony eléréséhez használt csatornák Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Álláshirdetésre jelentkezett 30,5% 39,4% Egyéb személyes ismeretség révén 22,7% 30,5% Korábbi munkakapcsolat révén 17,3% 8,6% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát 12,9% 11,1% Gyakorlati helyén alkalmazták 6,7% 9,1% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 5,2% Egyéb 2,2% 1,3% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 1,9% Tanári ajánlás révén 0,6% Összesen 100% 100% 61. Azon álláskeresők, akiknek az adatfelvételig már sikerült elhelyezkedniük, (az alsó és felső 5%-nyi válasz elhagyása mellett) átlagosan 30 alkalommal jelentkeztek állásért (szórás: 29). Az álláskeresőket átlagosan 6 esetben hívták be a munkáltatók (szórás: 5). 21,8% azok aránya, akik több mint 50 helyre jelentkeztek az álláskeresés során, 16,5% pedig azoknak az aránya, akik összesen több mint 10 alkalommal vettek részt állásinterjún MUNKAERŐ-PIACI HELYZETMUNKAERŐ-PIACI HELYZET MUNKAVÉGZÉS A FŐISKOLA ELVÉGZÉSE ÓTA 62. A 2008-ban és a 2010-ben végzettek esetében jelentősen eltér a végzettség megszerzése óta betöltött főállású munkahelyek, munkaviszonyok száma, hiszen amíg a 2008-ban végzettek esetében átlagosan 3, addig a 2010-ben végzettek esetében átlagosan 1 év telt el az abszolutórium megszerzésének időpontja és az adatfelvétel között. A 2008-ban végzettek körében nincs olyan, akinek a végzettség megszerzése óta ne lett volna legalább egy főállású munkaviszonya, amelyek átlagos száma 1,7 (a 2010-ben végzettek esetén 1,3)

16 63. A végzettek 1/3-a az abszolutórium megszerzése óta volt legalább egyszer munkanélküli, ezen belül a 2010-ben végzettek 35%-a, a nők 36%-a, az idegenforgalmi és szálloda szakcsoportban végzettek 36%-a, az alapszakokon végzettek 37%-a, a nappali tagozaton végzettek 42%-a, valamint az államilag támogatott képzésben résztvevők 38%-a volt már munkanélküli a végzés megszerzése óta. A munkanélküliként eltöltött időszakok összes hossza átlagosan 7,4 hónap (szórás 5,9 hónap) JELENLEGI MUNKAERŐ-PIACI STÁTUSZ 64. A 2008-ban és 2010-ben végzettek munkaerő-piaci státusza jelentős mértékben eltér. A 2008-ban végzettek jelentősen magasabb arányban dolgoznak valamely cégnél, intézménynél alkalmazottként, önfoglalkoztatóként, vagy éppen saját vállalkozásukat irányítva, mint a 2010-ben végzettek (87%, illetve 67,8%). Szintén magasabb a 2008-ban végzettek körében a gyermeknevelési okból inaktívak aránya (7,8%, illetve 3,9%). A munkanélküliek aránya a 2010-ben végzettek körében említésre méltó, 18,0%-uk volt munkanélküli az adatfelvétel időpontjában, ők folyamatos munkakeresés mellett, 1-15 hónapja munkanélküliek (átlagosan 7 hónapja). A végzettek munkaerő-piaci státusza (2011. május 31.) 2008-ban végzett 2010-ben végzett Együtt Alkalmazott 74,1% 61,4% 65,3% Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó 6,0% 1,7% 3,2% Vállalkozó 6,9% 4,7% 5,3% Munkanélküli 2,6% 18,0% 13,0% Nappali tagozaton tanuló diák 2,6% 7,7% 6,2% GYES-en, GYED-en (GYET-en) van 7,8% 3,9% 5,1% Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 2,6% 1,9% 65. A végzettek 78,7%-a (a mintában 276 fő) jelenleg is dolgozik. A válaszadók közül 5 fő (1,4%) volt az, aki azt mondta, hogy még sose dolgozott. A jelenleg is dolgozók fő munkaviszonya az esetek többségében állandó jellegű és határozatlan idejű, 14%- uk pedig határozott idejű vagy alkalmi jellegű munkát végez. Jelenleg is dolgozik Jelenleg munkanélküli Most nem dolgozik, de már volt munkahelye Sose dolgozott Dolgozik-e jelenleg? (2011. május) 2,6% 2,1% 0,0% 7,3% 6,0% 18,0% 72,5% 91,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 2010-ben végzett 2008-ban végzett 66. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak 28,6%-a dolgozik a közszférában. Miután a végzettek 8,1%-a áll valamilyen közszolgálati jogviszonyban, így elmondható, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott volt főiskolai hallgatók alulreprezentáltak az országos szinthez képest. A végzettek további 4,8%-a állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja. 67. Azok közül, akik jelenleg (is) dolgoznak, 13,1%-uknak van mellékállása, másodállása (egy évvel korábban 14,4%-ot mértünk) A MUNKAHELY ÉS A MUNKAKÖR JELLEMZŐI 68. Várakozásunknak megfelelően a jelenlegi munkakörben, munkahelyen eltöltött időre adott válaszok erősen függnek attól, hogy ki mikor végzett. Az adott munkakörben a 2008-ban végzettek átlagosan 10 hónappal (1,44-szer) hosszabb ideje (32,1 hónap) dolgoznak, mint a 2010-ben végzettek (22,3 hónap), az adott munkáltatónál eltöltött idő átlagosan szintén 10 hónappal, de csak 1,35-ször hosszabb a 2008-ban végzetteknél, mint a 2010-ben végzettek esetében. 69. A végzettek által betöltött munkakörök közül részarányukat tekintve három munkakörcsoport emelhető ki, amelyek együttes súlya kicsivel több, mint 1/3, ezek az értékesítési, marketing és kommunikációs, valamint ügyfélkapcsolati jellegű feladatok ellátására irányulnak

17 A végzettek által betöltött munkakörök megoszlása Értékesítés 12,2% Marketing, kommunikáció 11,9% Ügyfélkapcsolat 10,0% Pénzügyi feladatok 6,7% Tanácsadás 5,9% Vendéglátás (egyéb feladatok) 5,6% Adminisztráció, ügyvitel, irodavezetés 5,2% Újságírás, szerkesztés 5,2% Logisztika 4,8% Asszisztencia 4,4% Ügyvezetés, cégvezetés 4,4% Film, tv, rádió, internet műsorkészítés 3,7% Vendéglátás (vezetői feladatok) 3,0% Oktatás, oktatásszervezés 3,0% Rendezvényszervezés 3,0% Létesítményüzemeltetés 2,6% Számviteli feladatok 2,6% Beszerzés 1,5% Ellenőrzés, tanúsítás 1,1% Projektmenedzsment 1,1% Elemzés 0,7% Emberi erőforrás menedzsment 0,7% Kutatás, fejlesztés 0,7% LAKÓHELY, MUNKAHELY, MOBILITÁS 70. A 14 éves kori lakóhely, a jelenlegi lakóhely és a munkavállalás helyszínének együttes vizsgálata azt mutatja, hogy a fővárosba történő migráció mértéke igen jelentős, a fordítottja viszont kevésbé jellemző. A fővárosi gyökerű hallgatók 87,7%-a továbbra is a fővárosban lakik, ugyanakkor a vidékiek 48,8%-a költözött a fővárosba, maradt itt tanulmányai végeztével. Ily módon a most a fővárosban lakók egyharmada más települések lakója volt 14 évesen. A munkavégzés helyszíne a legtöbb végzett esetében szintén Budapest, vagy Pest megye, összhangban a lakóhellyel (az összes végzettre nézve 55,0%, a jelenleg is dolgozó végzettekre vetítve 70,5% a fővárosban dolgozók aránya). Fővárosi lakóhely és munkahely 14 évesen Jelenleg Munkahely 46,6% 65,0% 55,0% 71. A évi felmérés alapján megemlítjük, hogy a végzettek közel fele akár külföldre is hajlandó lenne költözni jelenlegi lakóhelyéről, ha munkája vagy cége ezt igényelné, további 15%-uk pedig szívesen költözne Magyarországon belül. 72. A munkahely jellegét tekintve legtöbben a vendéglátásban, illetve turisztikai jellegű munkahelyen dolgoznak (együtt 15,9%), amelyet valamely médium, vagy műsorkészítő cég követ (együtt 11,4%). A kereskedelmi cég (10,6%), mint harmadik típus önmagában túl sokat nem mond, de a mögöttes válaszokban kivétel nélkül megjelölésre került, hogy valamely áru, vagy kiskereskedelmi hálózatok esetén áruk értékesítése a vállalkozás fő tevékenysége. 73. Az adatfelvétel időpontjában dolgozó végzettek munkahelye az esetek több mint 4/5-ében teljes mértékben magántulajdonú, a többi esetben pedig teljes mértékben vagy részben állami/önkormányzati tulajdonú. Átlagon felüli, 20% feletti az aránya a teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetben dolgozóknak az idegenforgalmi és szálloda szakcsoportban végzettek körében. 74. A végzettek az esetek 37%-ában teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalatnál dolgoznak. Az esetek kicsivel több, mint 1/4-ében a munkahely 1000 fő feletti nagyvállalat. Az önfoglalkoztatók és a mikrovállalatnál (kisebb mint 10 fő) dolgozók aránya 18%, míg a kis- és középvállalkozásnál a végzettek 40%-a dolgozik. 75. A végzettek munkahelye leggyakrabban az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatokba tartozik

18 A munkahely jellege a jelenleg dolgozók körében Megoszlás A MUNKA ÉS A KÉPZÉS KAPCSOLATA Szálláshely szolgáltató Étterem, étkeztetés Utazási iroda, ügynökség 15,9% Fitness, wellness, rekreáció, sport Turisztika Média Televíziós csatorna, műsorkészítő cég 11,4% Kereskedelmi cég 10,6% Bank, lízing, pénzügyi szolgáltatás Biztosítás 9,9% Állami hivatal, hatóság Önkormányzat, polgármesteri hivatal 7,9% Kulturális intézmény Ipari termelő cég 7,1% Szállítmányozás, logisztika Közlekedési vállalat, repülőtér 5,6% Szolgáltató cég 4,4% Informatikai szolgáltató 4,0% Távközlés, telekommunikáció 4,0% Oktatási intézmény 3,2% Marketing, kommunikáció 2,8% Tanácsadó cég 2,8% Energiaszolgáltatás, olajipar 2,0% * Csak a 2%-nyi részesedés felettieket jelenítettük meg. 76. A munkaerőpiacon aktív végzettek 28%-a teljes- vagy nagymértékben használja munkájában a főiskolán szerzett tudást és a megszerzett képességeket. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket 18,3% 10,1% 1,6% 32,1% 9,7% 28,2% Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagyon nagy mértékben Teljes mértékben Nem tudja, nem válaszol 77. A jelenleg dolgozó végzettek 68%-a olyan munkát végez, amely csak a saját vagy saját és kapcsolódó tanulmányok szakterületén megszerzett tudással látható el. Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg legjobban ennek a munkának? 22,5% 8,4% 0,7% 7,2% 61,2% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület Nem tudja, nem válaszol 78. A 2010-ben végzettek körében 6,4%-kal magasabb arányban (29,0%) találunk olyanokat, akik munkája nem igényel felsőfokú végzettséget, mint a 2008-ban végzettek körében (22,6%) 34 35

19 VEZETŐI POZÍCIÓT BETÖLTŐK 79. Amíg a 2008-ban végzettek 25%-a, addig a 2010-ben végzettek 18%-a tölt be valamilyen vezetői pozíciót, amelynek minden bizonnyal a hosszabb munkában töltött idő és a több munkatapasztalat az oka. A jelenleg aktív végzettek közel 3/4-ének nincsen alkalmazottja, beosztottja, 18%-uknak kevesebb, mint 10 alkalmazottja, beosztottja van, közel 1/10-ük 10 vagy több ember munkáját koordinálja A MUNKAHELYI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKVEZETŐI POZÍCIÓT BETÖLTŐK 80. A válaszadóknak az általunk megadott 18 képességet, készséget kellett osztályoznia ötfokozatú skálán aszerint, hogy mennyire tekinti fontosnak azt munkája során, valamint milyen mértékben rendelkezik az adott képességgel, készséggel. A főiskolán végzettek munkájuk során a legfontosabb kompetenciáknak sorrendben az alábbiakat tapasztalják: önálló munkavégzés képessége, probléma-megoldási készség, leleményesség, beszédkészség, valamint a nagy munkabírás, kitartás. A mások irányítására, vezetése az általunk felsorolt szempontok fontossági sorrendjében az utolsó, ugyanakkor a végzettek sokkal inkább képesnek érzik magukat vezetői feladatok ellátására, mint azt elvárják tőlük. 81. Meglepő, hogy a nyelvtudás fontossága ahogyan 2010-ben, úgy most is az utolsók között van, továbbá a válaszadók szintén az utolsó előtti helyre sorolják ezt a képességüket az alapján, hogy milyen mértékben rendelkeznek vele. A nyelvtudást a nemzetközi szakcsoportban végzettek átlagosan jelentősen fontosabbnak ítélték a többi válaszadónál. 82. Sajátos helyzetben van a tanulási hajlandóság megítélése: a végzettek úgy érzik, hogy ez a képesség jelenlegi munkahelyükön kevésbé fontos, mint amennyire saját magukat képesnek érzik a további tanulásra, új ismeretek szerzésére. A munkahelyi feladatok ellátásához szükséges egyes kompetenciák, készségek Mennyire fontos a jelenlegi munkájához?* Milyen mértékben rendelkezik vele?** Önálló munkavégzés képessége 4,61 4,57 Probléma megoldási készség, leleményesség 4,60 4,46 Beszédkészség 4,56 4,50 Nagy munkabírás, kitartás 4,56 4,61 Együttműködés egy csapattal 4,43 4,54 Emberi konfliktusok kezelése 4,41 4,15 Konfliktustűrés 4,29 3,86 Racionális gondolkodás 4,28 4,35 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,26 4,06 Szervezési készség 4,25 4,40 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 4,20 4,09 Munkaszervezés 4,16 4,16 Íráskészség, fogalmazási készség 4,07 4,37 Tanulási hajlandóság 4,06 4,52 Innovatív készség, újító szellem 3,95 4,15 Nyelvtudás 3,81 3,69 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,75 3,98 Mások irányítása, vezetése 3,42 3,75 * 5=elengedhetetlenül szükséges, 1=egyáltalán nem fontos ** 5=teljes mértékben rendelkezik vele, 1=egyáltalán nem rendelkezik vele őszén megkérdeztük azt is, hogy milyen képességek fejlesztésére van még szüksége a végzetteknek. A válaszadók kicsivel több mint fele úgy érzi, hogy szükséges nyelvtudását fejlesztenie, közel egyötöde szakmai tudását, egytizede számítógépes ismereteit, 7%-a konfliktuskezelési képességét szeretné fejleszteni. A válaszadók 8%-a számítógépes ismereteit kívánja bővíteni

20 NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ÉS NEMZETKÖZI MUNKATAPASZTALAT 84. A végzettek közül az angol nyelvet ismerik a legtöbben, szinte csaknem mindenki, amit a német nyelv követ, a végzettek 60%-a jelezte, hogy tud valamilyen szinten németül. A többi nyelv ismertsége 10% körüli vagy annál alacsonyabb. Magasabb szintű nyelvismeretről a kérdezettek háromnegyede számolt be, többségük egy nyelv esetében. A nyelvismeret terén előnyben vannak a fiatalabbak, a gimnáziumban érettségizettek, szakcsoportok szerint pedig az idegenforgalmi és szálloda, valamint a kommunikáció szakcsoport volt hallgatói. Az idegen nyelvet ismerők aránya (szinttől függetlenül) Egy idegen nyelvet ismer 17,7% Kettő idegen nyelvet ismer 47,4% Legalább három idegen nyelvet ismer 34,0% Nem jelölt nyelvismeretet 0,9% Összesen 100% A végzettek nyelvhasználata a nyelvet ismerők és a felmérés időpontjában aktív dolgozók körében Angol nyelvet ismerők és jelenleg dolgozók (N=363) Német nyelvet ismerők és jelenleg dolgozók (N=185) Más nyelvet ismerők és jelenleg dolgozók (N=148) A nyelvtudás használata a munkában* Fordítás Levelezés Társalgás Tárgyalás Egyéb Nem használja vagy nem jelölte meg 29,2% 52,8% 52,6% 29,9% 7,6% 28,4% 20,9% 39,0% 35,3% 14,3% 2,8% 47,3% 18,6% 25,7% 31,8% 13,9% 6,0% 54,9% * A munkavállalók körében. A százalékok összege nem 100, mert több választ is elfogadtunk A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG 85. A végzettek egytizede jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai időszakában tanult külföldön, s néhányan olyanok is vannak, akiknek a végzettség megszerzése óta nyílt alkalmuk a külföldi tanulmányokra. 86. A végzettek kicsivel több mint 1/5-e szerzett élete különböző szakaszában külföldi munkatapasztalatot. Az esetek 46%-ában kapcsolódott a külföldi munkavégzés részben vagy teljes mértékben a felsőfokú tanulmányokhoz ben a nyelvtudás munkában való használatát feltáró kérdést is feltettünk. A végzettek kicsivel több mint 50-50%-a angol nyelvtudását levelezésre és társal- gásra használja, közel 30-30%-a pedig fordításra vagy tárgyalásra. 88. A főállású munkával való elégedettséget mind 2010-ben, mind 2011-ben hat-hat szempont szerint értékelhették a végzettek annyi különbséggel, hogy míg ben ötfokozatú, addig 2011-ben négyfokozatú skálán történt az értékelés. Mindkettő évben ugyanazon kettő-kettő szempont szerepelt az első kettő és az utolsó kettő helyen ben a végzettek sorrendben a leginkább elégedettek a munka személyi (3,28), valamint tárgyi körülményeivel (3,21), és leginkább elégedetlenek a jövedelmeket, juttatásokat (2,78), valamint a szakmai előmenetelt, karrierépítési lehetőségeket (2,81) tekintve. 89. A 2008-ban végzettek, még ha kis mértékben is, de elégedettebbek voltak a ben végzetteknél. Egy évvel korábban hasonló megfigyelést tettünk, a korábban 38 39

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Szakirányú továbbképzésen végzettek Válaszadók száma = 9 Sipos Norbert, Szakirányú továbbképzésen végzettek Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC KREH Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

DPR_NK_2013 NELL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 NELL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 NELL Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 5 Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC EGPSZ. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC EGPSZ. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC EGPSZ Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol.

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.702 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 10,3% 12,1%,0% 20,0% Esetszám: 592 Válaszadási ráta: 16% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS WJLF TAVASZ

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS WJLF TAVASZ PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK A WJLF-EN DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS WJLF 2010. TAVASZ AKTÍV HALLGATÓK WJLF TKK KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORT KÉSZÜLT A TÁMOP 4.1.1 PÁLYÁZAT PEGAZUS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Apor Hallgatók Vilmos Katolikus Főiskola Alapsokaság: 1209 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 15,70% 2 4 6 Esetszám: 248 Válaszadási ráta: 20,5% Hallgatók nyelvismerete Az adott

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

KVK_H. Válaszadók száma = 360. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

KVK_H. Válaszadók száma = 360. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% KVK_H Válaszadók száma = 60 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Kecskeméti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő

Kecskeméti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő Kecskeméti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 12,5% 14,3% 8,8% 10,1% Esetszám: 736 Válaszadási ráta: 22,4% Hallgatók nyelvismerete - Az adott

Részletesebben

Eötvös József Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 822 fő

Eötvös József Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 822 fő Eötvös József Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 822 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya EJF-NTK 25,6% 22,2% 23,8% Esetszám: 168 Válaszadási ráta: 20,4% Hallgatók nyelvismerete - Az

Részletesebben

A felsőoktatási kibocsátás mérése

A felsőoktatási kibocsátás mérése A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen

Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen Eötvös József Főiskol la Hallgatók Alapsokaság: 96 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: Esetszám: 99 Válaszadási ráta:,7%,0%,8% 0,7% 6,% 0,0% 0,0% 60,0% 80,0% 00,0% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő

Széchenyi István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő Széchenyi István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya SZE-ZMI 18,6% 9,2% 12,3% 19,1% 16,4% 35,1% Esetszám: 4513 Válaszadási ráta: 48,8% Hallgatók

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

OKTATÓI SEGÉDANYAG ZSKF TKK ŐSZ

OKTATÓI SEGÉDANYAG ZSKF TKK ŐSZ PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN OKTATÓI SEGÉDANYAG ZSKF TKK 2011. ŐSZ ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A PÁRBESZÉD-MODELL BEMUTATÓ KLIPJE A ZSKF TKK K-DPR-K PÁRBESZÉD-

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 15,6% 28,3% 22,2% 22,8% 24,2% Esetszám: 1980 Válaszadási ráta: 21,55 Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Szent István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Szent István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Szent István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 12541 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya SZIE-ÁOTK 6,5% 27,3% 21,5% 17,4% 32,2% 7,4% 16,1% 21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 1618

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

Készítette: Dr. Bálint Julianna, főiskolai tanár, minőségügyi megbízott. 2011. február. 20.

Készítette: Dr. Bálint Julianna, főiskolai tanár, minőségügyi megbízott. 2011. február. 20. 8-ban és 1-ben végzett hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményeinek az Ybl Miklós Építéstudományi Karra végzett feldolgozása és elemzése Készítette: Dr. Bálint Julianna, főiskolai tanár, minőségügyi

Részletesebben

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA TARTALOM 1. BEVEZET... 1 2. A KUTATÁS LEFOLYTATÁSA... 2 3. VÉGZETTEK FELMÉRÉSE... 4 4. ÖSSZEGZÉS... 8 1. BEVEZET A külföldön

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Tanácsadók álláskeresési álmai Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Cél Megtalálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a friss diplomások elhelyezkedési esélyeit. Ezek

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő A válaszadási ráta nem érte el a 10%-ot. Végzettek Alapsokaság: 8801 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők

Részletesebben

I. TARTALOMJEGYZÉK... 3 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 III. MUNKATÁRSAK... 8 IV. BEVEZETÉS... 9

I. TARTALOMJEGYZÉK... 3 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 III. MUNKATÁRSAK... 8 IV. BEVEZETÉS... 9 Tartalomjegyzék I. TARTALOMJEGYZÉK... 3 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 III. MUNKATÁRSAK... 8 IV. BEVEZETÉS... 9 V. MÓDSZERTAN... 9 V. 1. Kérdőív... 9 V. 2. Próbafelmérések... 9 V. 3. Mintavétel... 10 V.

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 4414 fő

Kodolányi János Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 4414 fő Kodolányi János Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 4414 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 22,0% Esetszám: 523 Válaszadási ráta: 11,8% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

Semmelweis Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Semmelweis Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Semmelweis Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10997 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 68,9% 33,5% 0,0% 3,4% 14,4% 7,7% 14,7% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% Esetszám:

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Kaposvári Egyetem. Végzettek Alapsokaság: 2132 fő

Kaposvári Egyetem. Végzettek Alapsokaság: 2132 fő Kaposvári Egyetem Végzettek Alapsokaság: 2132 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 57,7% 62,5% 54,9% 72,3% 60,2% Esetszám: 487 Válaszadási ráta: 22,8% A felsőoktatásban jelenleg

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Végzettek 2013 Alapsokaság: 14265 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 61,5% 74,9% 72,3% 51,4% 68,0% 46,9% 59,4% 73,6% 49,0% 66,4% 94,9% Esetszám: 2185

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Pécsi Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 14265 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 61,5% 74,9% 72,3% 51,4% 68,0% 46,9% 59,4% 73,6% 94,9% 49,0% 66,4% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0%

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

8,8% 9,9% 10,7% 28,0% 20,2% 18,6% 9,7% 5,5% 15,1%

8,8% 9,9% 10,7% 28,0% 20,2% 18,6% 9,7% 5,5% 15,1% Szent István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 12.125 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 1,9% 5,, 8,8% 9,9% 10,7% 28, 20,2% 18,6% 9,7% 5,5% 15,1% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Esetszám: 2.749

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI FERENC ÉS JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A PEGAZUS TÁMOP PÁLYÁZAT DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK AZ AVKF-EN KERETÉBEN

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI FERENC ÉS JELLI JÁNOS KÉSZÜLT A PEGAZUS TÁMOP PÁLYÁZAT DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK AZ AVKF-EN KERETÉBEN DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ AKTÍV HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

NIK hallgatói motíváció Válaszadók száma = 142. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

NIK hallgatói motíváció Válaszadók száma = 142. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% NIK hallgatói motíváció 0 NIK hallgatói motíváció 0 Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2011 TAVASZÁN A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN 2011. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS,

Részletesebben

RKK hallgatói motíváció Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

RKK hallgatói motíváció Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% RKK hallgatói motíváció 0 RKK hallgatói motíváció 0 Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Zsigmond Király Főiskola

Zsigmond Király Főiskola Zsigmond Király Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 2759 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 18,7% Esetszám: 450 Válaszadási ráta: 16,3% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Budapesti Corvinus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 11596 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 56,3% 24,6% 49,8% 20,6% 45,0% 19,9% 40,9% Esetszám: 2536 Válaszadási ráta: 21,87% Hallgatók

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1/A. teljes köre,

TÁMOP 4.1.1/A. teljes köre, Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatók A hallgatói kutatás adatai nem állnak rendelkezésre. Végzettek Alapsokaság: 2008: 2.426 fő 2010: 2.740 fő A felsőoktatásban jelenleg is részt vevő aránya: BCE ÉTK BCE

Részletesebben

Alapképzésben végzettek. Válaszadók száma = 151. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alapképzésben végzettek. Válaszadók száma = 151. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Alapképzésben végzettek Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: 9288 fő

Végzettek Alapsokaság: 9288 fő Budapesti Corvinus Egyetem Végzettek Alapsokaság: 9288 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 75,8% 93,1% 76,9% 86,8% 80,3% 81,9% 79,1% 81,0% Esetszám: 1160 Válaszadási ráta:

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatók Alapsokaság: 23401 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 21,0% 28,8% 11,3% 22,1% 25,6% 35,3% 22,7% 26,9% 49,9% Esetszám: 5433 Válaszadási ráta:

Részletesebben

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% RKK_H Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2014-ben végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2014-ben végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 4-ben végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a végzett hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február 1 Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Szegedi Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 14294 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 38,5% 57,9% 70,6% 61,3% 68, 70,6% 50,7% 64,5% 65,6% 67,2% 89,2% 93,4% Esetszám: 2676

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

MÉK_DPR 2014_végzett 2009, 2011, Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

MÉK_DPR 2014_végzett 2009, 2011, Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. MÉK_DPR 0_végzett 009, 0, 0 Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 5% 5 5% 5 Hisztogram Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

DPR intézményi postai kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2011

DPR intézményi postai kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2011 DPR intézményi postai kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2011 Kedves egykori hallgatónk! Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika Kari körkérdés A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika A válaszadók megoszlása a képzés jellege alapján (%) A képzés jellege

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: 7401 fő

Végzettek Alapsokaság: 7401 fő Szent István Egyetem Végzettek Alapsokaság: 7401 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 50, 74, 68,3% 60, 74,3% 66,7% 71,7% 70,7% 85, Esetszám: 775 Válaszadási ráta: 10,5% A

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 348. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 348. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR 0_aktív hallgatók Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0% Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

4. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete

4. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete 4. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete 4.1 Az elemzés háttere Jelen beszámoló a b) modul eredményeit mutatja be, kari és campusok szerinti bontásban, a 2008-ban és a 2010-ben

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Eötvös Loránd Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 11000 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 80,5% 70,5% 58,8% 76,7% 61,1% 66,8% 78,6% 68,9% 71,2%,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0%

Részletesebben

DPR_V_135_NIK. Válaszadók száma = 69. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_V_135_NIK. Válaszadók száma = 69. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Minőségirányítási Iroda, DPR_V NIK DPR_V NIK Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Végzett hallgatók elemzése Készítette: Vásárhelyi Orsolya a ZMNE Karrier Iroda megbízásából 2011. augusztus 1. Alapsokaság 2008-ban 700-an,

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés -

A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 007-ben és 009-ben végzett hallgatók között lebonyolított 00. évi kutatás

Részletesebben

AMK hallgatói motíváció Válaszadók száma = 88. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

AMK hallgatói motíváció Válaszadók száma = 88. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% AMK hallgatói motíváció 0 AMK hallgatói motíváció 0 Válaszadók száma = 88 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

EDUCATIO_DPR_vegzett_SZT_2013_ÁJK. Válaszadók száma = 10. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

EDUCATIO_DPR_vegzett_SZT_2013_ÁJK. Válaszadók száma = 10. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% EDUCATIO_DPR_vegzett_SZT_0_ÁJK Válaszadók száma = 0 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. 2013-as Pályakövetési vizsgálat. a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 2013. szeptember

Diplomás Pályakövető Rendszer. 2013-as Pályakövetési vizsgálat. a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 2013. szeptember Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-as Pályakövetési vizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013. szeptember Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens Tartalomjegyzék Bevezetés... 3

Részletesebben

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2013. március

Kutatási jelentés. 2013. március Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2012. évi motivációs kutatás eredményei 201. március Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben