Gáztörvények. (vázlat)
|
|
- Csilla Székelyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 . Gázhalazállaot jellezése. Ideális gázok odellje. Állaotjelzők Nyoás érfogat Hőérséklet Anyagennyiség öeg 4. Hőérséklet kinetikai értelezése 5. Nyoás kinetikai értelezése 6. Állaotegyenlet Gáztörények (ázlat) 7. Állaotegyenlet alkalazása különböző állaotáltozásokra Izoter állaotáltozás Izobár állaotáltozás Izochor állaotáltozás 8. Fizikatörténeti onatkozások Boyle Mariotte Gay-Lussac Brown Boltzann Aogadro Kelin (Willia hoson) 9. Kísérletek Boyle-Mariotte törényének bizonyítása Légnyoás eghatározása Melde-csőel
2 Gázhalazállaotú anyagok tulajdonságai A gázhalazállaotú anyagok iselkedésének leírása iszonylag egyszerűbb, int a folyadékoké agy a szilárd anyagoké, ert anyagi inőségtől függetlenül bizonyos szeontból lényegében egyforán iselkednek. A gázban léő olekulák rendezetlen ozgást égeznek. Ezzel agyarázható a yndall által egfigyelt jelenség is. yndall egfigyelte, hogy a leegőben léő orszeek zegzugos ozgást égeznek. Ez azzal agyarázható, hogy a leegőben léő olekulák ozognak és ozgásuk során orszeeknek, ütköznek, így a orszeek az eredő erő irányába ozdulnak el. Ez a jelenség hasonló, int aelyet Robert Brown, skót botanikus figyelt eg, aki 87-ben folyadékba keert irágort izsgált ikroszkójáal. Megfigyelte a irágszecsék szabálytalan ozgását, de ne tudta egagyarázni, hogy i okozza ezt a ozgást. A jelenség első ateatikai leírását Albert Einstein adta eg. A gáztérben léő olekulák állandó hőérséklet ellett is különböző sebességgel ozognak. A legtöbb olekula egy adott hőérsékleten átlagos sebességgel ozog. Ennél nagyobb agy kisebb sebességgel csak keés olekula ozog. Ezt legszeléletesebben Ottó Stern bizonyította kísérletileg. Ottó Stern kísérlete: Ezüsttel beont latina Belső henger Nyílás Külső henger Egy latina szálat ezüsttel ont be. A rudat belehelyezte egy nyílással rendelkező hengerbe, ezt edig belehelyezte egy állandó szögsebességgel forgó hengerbe. A rendszert felelegítette egy olyan állandó hőérsékletre, aelyen az ezüst éen árolog. A belső henger nyílását kinyitotta annyi időre, aennyi alatt a külső henger egyszer körbefordul. Egyszeri körülfordulás után a külső henger alástját leették és egizsgálták. Azt taasztalták, hogy az ezüstatook ne egyenletesen csaódtak be a alást felületére. Az első tartoányban keés ezüstatoot találtak, ebből arra köetkeztettek, hogy
3 nagy sebességgel keés olekula rendelkezik. Az utolsó tartoányban is keés ato csaódott be. Ezek érték el legkésőbb a alást felszínét, ert sebességük kicsi olt. Kis és nagy sebességű atook Átlagos sebességű atook A legtöbb részecske átlagos sebességgel rendelkezett és a közéső tartoányba csaódott be. a gázokban léő olekulák hárofajta ozgást égeznek: a) haladó ozgást b) forgóozgást c) rezgőozgás Aíg a részecskék ozgási energiája lényegesen nagyobb, int a közöttük leő kölcsönhatásból szárazó energia (ásodrendű kötőerők), addig a olekulák egyástól függetlenül égzik ozgásukat, a halaz gázállaotban an. Gázállaotban a olekulák átlagos táolsága több nagyságrenddel nagyobb, int saját átérőjük, így egyásra gyakorolt hatásuk kicsi, gyakorlatilag elhanyagolható.
4 Ideális gázok odellje Mérések azt utatják, ha a gáz sűrűsége ne túl nagy, akkor a legtöbb gáz fizikai iselkedése hasonló. Ezért célszerű beezetni egy olyan idealizált odellt, aely a gázok közös tulajdonságait tartalazza, de az egyedi tulajdonságokat figyelen kíül hagyja (l. a gáz színét, szagát, stb.). Ezt a odellt ideális gázodellnek neezzük, aelynek a köetkező tulajdonságai annak: a olekulák ontszerűek, rendezetlenül ozognak, tökéletesen rugalasan ütköznek. Leginkább a neesgázok iselkedése hasonlít az ideális gázodellhez. A alódi gázokban ez a háro feltétel csak közelítőleg teljesül. 4
5 Állaotjelzők Az állaotjelzők azok a érhető akroszkoikus jellezői egy anyagnak, aely segítségéel az anyag sajátosságai eghatározhatók. A gázok állaotát egyértelűen eghatározó állaotjelzők a gáz: térfogata, nyoása, hőérséklete, anyagennyisége, töege. Az állaotjelzők között annak intenzí állaotjelzők, aelyek a folyaat során kiegyenlítődnek. Ilyenek a nyoás és a hőérséklet. Vannak olyan állaotjelzők, aelyek a folyaat során összeadódnak. Ezek az extenzí állaotjelzők. Ilyen a töeg, az anyagennyiség, a térfogat. Bárely állaotjelző egáltozása l. hűtés legalább egy, de inkább több állaotjelző egáltozását is aga után onja. Az állaotjelzők közötti összefüggés ateatikai leírása az állaotegyenlet. Néhány ondat az állaotjelzőkről a) érfogat A gázok térfogata az a térrész, aelyben a olekulák ozoghatnak. Jele: V Mértékegysége: [V]= b) Nyoás A felületre erőleges nyoóerő és a felület nagyságának a hányadosa. Jele: Mértékegysége: []=N/ =Pa c) Hőérséklet Hőérséklet érésére felhasználható inden olyan jelenség, aelyről tudjuk, hogy ilyen függény szerint áltozik a 5
6 hőérséklettel. Leggyakrabban a folyadékok térfogatáltozását szokták hőérséklet érésére használni. a.) Jele: ha Kelinben an kifejeze a hőérséklet. t ha Celsius-, Rèauur-, Fahrenheitben an kifejeze. Néhány hőérsékleti skála Celsius t ( C) Rèauur t ( R) Fahrenheit t ( F) Kelin (K) 8 7 rész 8 rész 8 rész rész 7 d) Anyagennyiség A érleggel érhető ennyiségek nagyon sok részecskéből állnak. Az anyagennyiség értékegysége a ol. Egy ol annak a rendszernek az anyagennyisége, aely 6 db részecskét tartalaz. Az anyagennyiség jele: n e) öeg A gáz töegét -el jelöljük. Mértékegysége: kg. 6
7 A hőérséklet kinetikai értelezése A hőérséklet kinetikai értelezése azt jelenti, hogy összefüggést keresünk a gázban léő olekulák ozgása és a gáz hőérséklete között. Kísérlet:. Felszíunk az egyik fecskendőbe 5 c töény aónia oldatot, a ásik fecskendőbe 5 c töény sósa oldatot.. A két fecskendő tartalát a cső két égén egyidejűleg a csőbe juttatjuk, ajd a csöet dugóal bedugjuk. aasztalat: Bizonyos idő elteltéel a csőben fehér füstgyűrű keletkezik. Magyarázat: A gázok a csőben diffundála találkoznak és egyással reagála fehér NH 4 Cl-ot (szaliáksót) kéeznek. A szaliáksó kialakulásához az aónia olekuláknak NH utat kellett egtenni, a hidrogén-klorid olekuláknak kellett egtenni. s s NH HCl NH HCl t t sebességgel s NH HCl sebességgel s HCl utat A kísérlet során egérjük az aónia és a hidrogén-klorid olekulák által egtett utak hosszát a találkozásig. Az összefüggésből egállaítható, hogy a olekulák által egtett utak aránya egegyezik a olekulák átlagsebességének arányaial. s s HCl NH A kísérlet során egállaítható, hogy a hidrogénklorid és aónia olekulák által egtett utak négyzeteinek aránya egközelítőleg. HCl NH Ebből iszont az is köetkezik, hogy a olekulák átlagsebességek négyzetének aránya is. 7
8 M M NH HCl g 7 ol g 6,5 ol Ha a két gáz oláris töegét összehasonlítjuk, akkor hasonló arányt kaunk, int az átlagsebességek négyzetének aránya. Ebből köetkezik, hogy az aónia és a hidrogénklorid olekulák töegének aránya is. NH HCl NH HCl HCl NH A két jelzett arányt egyenlőé tehetjük, ajd rendezzük az egyenletet. Ezt köetően indkét oldalát -del beszorozzuk. Így a köetkező összefüggést kajuk: NH NH HCl HCl A leezetésből láthatjuk, hogy állandó hőérsékleten különböző olekulák átlagos ozgási energiája egegyezik. Ha csökkentjük a gázok hőérsékletét, akkor csökken a olekulák átlagos ozgási energiája, de az soha ne lehet nulla. Azt a kézeletbeli hőérsékletet, aelyen a olekulák átlagos ozgási energiája nulláá álna, abszolút nulla foknak neezzük. Ez a kelin-féle hőérsékleti skála alaontja. Ez -7,6 C. Ennek a hőérsékleti skálának a beezetése azért lényeges, ert így a olekulák átlagos ozgási energiája és a kelinben kifejezett hőérséklet között egyenes arányosság an. E E ~ 8 (K)
9 A olekulák átlagos ozgási energiája egyenesen arányos a kelinben - J kifejezett hőérséklettel, az arányossági tényező,7. K E,7 - J K 9
10 Gázok nyoásának kinetikai értelezése A gázok nyoása és a gázolekulák átlagos ozgási energiája között is összefüggés an. Ezt izsgáljuk eg egy gondolatkísérlet során. Gondolatban töltsünk eg egy a oldalhosszúságú, kocka alakú tartályt gázzal. Így a gáztartály térfogata V=a. Legyen a tartályban N száú olekula. A olekulák töege legyen. ételezzük fel, hogy alaennyi olekula átlagsebességgel rendelkezik. ( ) Nagyszáú olekula esetén belátható, hogy egy adott a illanatban a tartály indegyik laja felé 6 N db olekula ozog. Elegendő a kocka alakú tartály egyetlen oldalán egizsgálni, hogy a olekulák ozgásából adódóan ekkora lesz a nyoás értéke. Miel indegyik oldal felé ugyanannyi olekula ozog ugyanakkora átlagos sebességgel, indegyik oldalon ugyanakkora lesz a nyoás. Nézzük eg, hogy a jelzett falon ekkora nyoást hoz létre egyetlen olekula: + - = + = F A a Δ Δt ( ) a Δt a Δt A nyoás kifejezésekor felhasználjuk a lendülettételt, aely szerint az erőlökés egegyezik a lendületáltozással. F Δt Δ A jelzett fal felé 6 N db olekula ozog. Ezek által létrehozott nyoás. Δt jelölje azt az időt, aely ahhoz szükséges, hogy a legtáolabbról, azaz a táolságról induló olekula is elérje a jelzett falat.
11 Így a Δt. Folytassuk a leezetést: V N a a N Δt a 6 N 6 N Bőítsük a törtet -del! V N V N Vagyis: E V N P A leezetésből látszik, hogy zárt térben léő, állandó ennyiségű ideális gáz nyoása egyenesen arányos a gázolekulák átlagos ozgási energiájáal, az arányossági tényező V N.
12 Ideális gázok állaotegyenlete A gázok állaotjelzői közötti összefüggést az állaotegyenlet írja le. Ahhoz, hogy ezt az összefüggést egkajuk, fel kell használni a gázok nyoásának és hőérsékletének kineatikai értelezésekor kaott összefüggéseket. Ezek a köetkezők: N E - J E,7 V K A nyoás kéletébe behelyettesíthetjük a olekulák átlagos ozgási energiájára kaott összefüggést: N,7 V - J K Rendezzük egy oldalra az állaotjelzőket: V J,7 N K A - J,7 szorzat egy állandót határoz K eg, elyet Boltzann-állandónak neezünk, és k-al jelölünk. k,8 - J K Így az állaotegyenlet egyik, gyakran használt forájához jutunk: V k N A olekulák száa kifejezhető az Aogadro-szá és ólok száának a szorzataként. N N A n Így az állaotegyenlet egy ásik forában is felírható:
13 V k N A n A k N A szorzat egy újabb állandót határoz eg, aelyet egyetees gázállandónak neezünk, és R-rel jelölünk. J R 8, ol K Az állaotegyenlet ásik forája: V n R Ki lehet fejezni a ólok száát a gáz és a oláris töeg hányadosáal is: n. M Így a kélet a köetkezőkéen ódosul: V M R Ideális gázok állaotjelzői közötti összefüggést az állaotegyenlet írja le. Állandó ennyiségű ideális gáz nyoásának és térfogatának szorzata oszta a kelinben kifejezett hőérséklettel indig egy állandót határoz eg. Ez az állandó kifejezhető k N agy n R agy R szorzattal. M Állandó ennyiségű ideális gáz két tetszőleges állaota közötti összefüggést fejezi ki az egyesített gáztörény: V V n R n R V V
14 Ideális gázok állaotáltozása. Állandó hőérsékleten történő állaotáltozás Az állandó hőérsékleten történő állaotáltozást izoter állaotáltozásnak neezzük. Erre az állaotáltozásra onatkozó törényt egy angol és egy francia fizikus állaította eg. Az ő tiszteletükre Boyle-Mariotte-törénynek neezzük. Az állaotáltozásra onatkozó összefüggéshez i is eljuthatunk egy gondolatkísérlet során. V n.. =áll V n Egy hőtartályban (terosztátban) dugattyúal elzárt edényben n anyagennyiségű gáz an. A gáz térfogatát nagyon lassan áltoztatjuk, úgy, hogy közben a hőérséklete állandó arad. A gáz kezdeti állaotát a, V, és n, a égső állaotát a, V, és n állaotjelzők jellezik. Mindkét állaotra felírható az állaotegyenlet: V n R V n R A két egyenletből köetkezik, hogy V V Boyle-Mariotte-törény: Állandó ennyiségű ideális gáz izoter állaotáltozásakor a nyoás és térfogat szorzata állandó. Állandó ennyiségű ideális gáz nyoása és térfogata között fordított arányosság an. 4
15 Izoter állaotáltozáskor a -V síkon ábrázolt grafikonokat izoteráknak neezzük. Minél agasabb a hőérséklet, annál agasabban futnak az izoterák. P Izoterák > > V. Állandó nyoáson történő állaotáltozás Az állandó nyoáson történő állaotáltozást izobár állaotáltozásnak neezzük. Erre az állaotáltozásra onatkozó törényt Gay-Lussac I. törényének is szokták neezni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Gay-Lussac alóban felfedezte ezt a törényt, de csak haradikként. A törény első két felfedezője Jacques Alexandre Charles (francia fizikus) és John Dalton (angol egyész) olt. Ez indokolja, hogy annak olyan országok, ahol ezeket a törényeket Charles-törényeknek neezik. Isét egy gondolatkísérlettel juthatunk el az állaotáltozást jellező összefüggéshez. k V,, n k V,, n Egy súrlódás nélkül ozgó A felületű dugattyúal ellátott hengerben n anyagennyiségű gáz an. Elkezdjük a tartályt elegíteni. A dugattyúra kíülről g állandó nyoás nehezedik ( k ). A Ezzel egyezik eg a hengerben léő gáz nyoása is. A gáz kezdeti állaotát a, V, és n, a égső állaotát a, V, és n állaotjelzők jellezik. 5
16 Mindkét állaotra felírható az állaotegyenlet: V n R V n R A két egyenletből köetkezik: V V Gay-Lussac I. törénye: Állandó ennyiségű ideális gáz izobár állaotáltozásakor a térfogat és a kelinben kifejezett hőérséklet hányadosa egy állandót határoz eg. Ha a térfogatot a kelinben kifejezett hőérséklet függényében ábrázoljuk, akkor a kaott függények az izobárok. V (K). Állandó térfogaton történő állaotáltozás Az állandó térfogaton történő állaotáltozást izochor állaotáltozásnak neezzük. Gondoljuk égig a köetkező folyaatot: V, n,, V, n,, Egy V térfogatú zárt tartályban n anyagennyiségű gázt elegítünk. 6
17 A gáz kezdeti állaotát a,, V és n, a égső állaotát a,, V és n állaotjelzők jellezik. Mindkét állaotra felírható az állaotegyenlet: V n R V n R A két egyenletből köetkezik: Gay-Lussac II. törénye: Állandó ennyiségű ideális gáz izochor állaotáltozásakor a nyoás és a kelinben kifejezett hőérséklet hányadosa egy állandót határoz eg. Ha a nyoást a kelinben kifejezett hőérséklet függényében ábrázoljuk, akkor a kaott függények az izochorok. (K) 7
18 Fizikatörténeti onatkozások Robert Boyle (67-69) Angol-ír egyész és terészetfilozófus. A gázok tulajdonságaial kacsolatos úttörő kísérleteiről, alaint az anyag részecsketerészetéről allott nézeteiről ált isertté. 66-ben készített tanulányt arról, hogy állandó hőérsékleten a gáz térfogata fordítottan arányos a nyoással. Ez utóbbial előfutára lett a kéiai eleek odern eléletének. Ede Mariotte (6-684) Francia fizikus és nöényfiziológus. Robert Boyle-tól függetlenül fedezte fel azt a törényt, aely kiondja, hogy a gázok térfogata a nyoásukkal fordított arányban áltozik állandó hőérsékleten. Ezt az alaető fizikai és kéiai tételt általában Boyle-törénynek neezik, Franciaországban azonban Mariotte-törénynek, íg a néet és agyar szakirodaloban Boyle Mariotte-törényként iserik. A nöényeket tanulányoza arra a köetkeztetésre jutott, hogy a nöények kéiai folyaatok útján szintetizálnak anyagokat, aely folyaatok nöényenként áltoznak. Eléletét jóal később igazolták. anulányozta a nöényi nedek nyoását, és azt az állatok érnyoásához hasonlította. Gay Lussac (778-85) Francia egyész és fizikus; a gázok iselkedésének és a kéiai analízis technikáinak úttörő kutatója, a eteorológia egyik egalaítója. 8-ben kiutatta, hogy azonos hőérsékleteelkedés hatására inden gáz a térfogatának ugyanakkora hányadáal tágul. 84-ben hidrogéntöltésű léggöbbel izsgálta a Föld ágneses térerősségének és a leegő kéiai összetételének agasság szerinti áltozásait. 88-ban 8
19 közzétette a törényt, iszerint a gázok nagyon egyszerű arányokban együlnek és a együléskor beköetkező térfogatcsökkenés is egyszerű iszonyban áll legalább az egyik gázéal. Felfedezte a bórt és 8-ban a jódot. Lord Kelin, Willia hoson (84-97) Willia hoson az írországi Belfastban született 84. június 6-án. Glasgow-ban, fizikatanárként az egyeteen tanított és kutatott egész életén át. Főké a hő-, az elektroosság- és a ágnességtan érdekelte. 848-ban adta ki első nagyobb unkáját, aelyben Carnot hőeléletének alaján beezette az abszolút hőérsékleti skálát. 85-ben egfogalazta a terodinaika ásodik főtételét. hoson több kísérletet, érést Jaes Prescott Joule-lal közösen égzett el. Felfedezték azt a jelenséget, ait később Joule-hoson-féle jelenségnek neeztek el a fizikusok. Ennek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben lehűlnek, összenyoa edig felelegszenek. Kiutatta, hogy a rezgésidő a kaacitástól (C) és az öninduktiitástól (L) függő ennyiség. anulányozta az elektroos jelek hosszú kábeleken aló terjedését is, és ódszert dolgozott ki a jelek késésének csökkentésére. Enélkül a transzatlanti, tenger alatti táírókábelek egalósítása lehetetlen lett olna. 89-ben a londoni Királyi ársaság elnökéé álasztották. Két éel később neességet kaott Lord Kelin of Largs cíel. Egyetei tanári állásáról 899-ben leondott. 97. deceber 7-én halt eg Londonban. Koorsóját a Westinster-aátságban helyezték el, Newton sírhelye közelében. Ludwig Eduard Boltzann (844-96) Született: 844. febr.. Bécs eghalt: 96. szet. 5. Duino, Olaszország Fizikus, legnagyobb eredényeit a statisztikus echanika kidolgozásában érte el. Az 87-es éekben Boltzann utatta eg, hogy a terodinaikának az energiacserére onatkozó ásodik főtétele egagyarázható a echanika törényeinek és a 9
20 alószínűségeléletnek az atook ozgására aló alkalazásáal. Ennek során ilágossá tette a ásodik főtétel lényegében statisztikus oltát, és egutatta, hogy egy rendszer azért közeledik a terodinaikai egyensúlyi állaot (tökéletesen egyenletes energia-eloszlás) felé, ert az egyensúly egy anyagi rendszer indenkéen legalószínűbb állaota. E izsgálatai során Boltzann kidolgozta az adott hőérsékletű rendszer különböző részei közti energia-eloszlás általános törényét és leezette az energia ekiartíció eléletét (Maxwell Boltzann-féle eloszlási törény). A törény szerint egy ato alaennyi különböző ozgásirányában a részteő energia átlagos ennyisége azonos. Aadeo Aogadro ( ) Élete: augusztus 9-én született orinóban és 856. július 9- én halt eg ugyanitt. - 8 körül agán úton kezdi el terészettudoányos tanulányait. - 8: Felice bátyjáal együtt kezdett el elektroosságtani kutatásokat. - 86: Kineezik tanársegéddé a orinói Akadéián : A terészettudoányokat tanít egy kollégiuban. - 8: Főleg Gay-Lussac eredényei és Dalton atohiotézise alaján egfogalazza neezetes feltételezéseit:. Az elei gázok kétatoos olekulákból állnak.. Azonos térfogatú gázok azonos körülények közt azonos száú olekulákat tartalaznak : A röidebb olitikai terészetű kényszerszüneteket leszáíta a torinói egyeteen tanít. Munkássága: - A gázokkal kacsolatos izsgálatai alaján a olekulák feléítésére újszerű eléletet alkotott. - örényeinek isertetését franciául is egjelentette. - Feliserte, hogy a olekulák töegének aránya azonos hőérsékleten és nyoáson egegyezik a különböző gázok sűrűségének arányáal.
21 Brown, Robert ( 77 Skócia 858 London) Skót botanikus, aki leginkább arról isert, hogy ő fedezte fel az oldatban léő irágor részecskék terészetes, folytonos ozgását. Ezt a ozgást Brownozgásnak neezték el. Maga Brown is egállaította, hogy "a részecskéknek ezt a ozgását se az őket tartalazó folyadék áralása, se annak belső, feltételezhetően a árolgást kísérő ozgása ne okozhatja". A Brown-ozgás ateatikai leírását Einstein adta eg.
TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK
ERMIKUS KÖLCSÖNHAÁSOK ÁLLAPOJELZŐK, ERMODINAMIKAI EGYENSÚLY A mindennai élet legkülönbözőbb területein találkozunk a hőmérséklet fogalmáal, méréséel, a rendszerek hőtani jellemzőiel (térfogat, nyomás,
RészletesebbenÁltalános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer
Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek
RészletesebbenMágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás
Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz
RészletesebbenGáztörvények tesztek
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGázok. Készítette: Porkoláb Tamás
Gázok Készítette: Porkoláb Taás. Alapfogalak. Az ideális gáz nyoása, a Boyle-Mariotte törvény 3. A hıérséklet 4. Gay-Lussac I. törvénye 5. Gay-Lussac II. törvénye 6. Az állapotegyenlet 7. Az ideális gáz
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenTiszta anyagok fázisátmenetei
Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív
RészletesebbenA megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)
- 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:
Részletesebben2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!)
1 A XXII. Öveges József fizika tanulányi verseny első fordulójának feladatai és azok egoldásának pontozása 2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1. Egy odellvasút ozdonya egyenletesen
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenKlasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja:
Klasszikus Fizika Laboratóriu V.érés Fajhő érése Mérést égezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.11. 1. Mérés röid leírása A érés során egy inta fajhőjét kellett eghatározno. Ezt legkönnyebben
RészletesebbenEGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA
EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
Részletesebbena) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A
A 37. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak egoldása Döntő - Gináziu 0. osztály Pécs 08. feladat: a) Az első esetben eelési és súrlódási unkát kell végeznünk: d W = gd + μg cos sin + μgd, A B d d C
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. ájus 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika eelt szint Javítási-értékelési
RészletesebbenFluidizált halmaz jellemzőinek mérése
1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Részletesebben5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:
IZA FÁZIOK ERMODINAMIKAI FÜGGÉNYEI IDEÁLI GÁZOK Állaotegyenletbl levezethet ennyiségek Az állaotegyenlet: Moláris térfogat egváltozása: R R R R eroinaikai függvények Bels energia onoatoos ieális gázra
Részletesebben5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.
5 Pontrenszerek echankája kontnuuok Euler-féle leírása Töegérleg Bernoull-egyenlet Hrosztatka Felhajtóerő és rhéesz törvénye Töegpontrenszerek Töegpontok eghatározott halaza, ng ugyanazok a pontok tartoznak
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenMűszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint Jaítási-értékelési útutató 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. ájus 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Jaítási-értékelési
RészletesebbenMilyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?
VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás
RészletesebbenIDEÁLIS FOLYADÉKOK ÁRAMLÁSA
Áralások leírása: IDEÁLIS FOLYDÉKOK ÁRMLÁS Lagrange-féle leírás: egyedi részecskék ozgásá köejük hely és sebesség szerin: r,, Euler-féle leírás: áralási ere jelleezzük. ér egy onjában: nyoás, sűrűség,
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ 2017. április 22. 8. évfolya Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül ég a további lapokon is fel kell írnod a neved! Iskola:... Felkészítő tanár neve:...
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenOktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 13/14. tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny ásodik forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útutató 1.) Hőszigetelt tartályban légüres tér (vákuu) van, a tartályon kívüli
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenFázisok. Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Fázisok
Fázisok Fizikai kéia előadások 3. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív állaotjelzők
RészletesebbenM13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
M/III A 006/007 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útutatója Fizika III kategóriában A 006/007 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny
RészletesebbenF1. A klasszikus termodinamika főtételei
F1. A klasszikus terodinaika főtételei A klasszikus szó ebben az esetben azt jelenti, ogy a tudoányterület első, a kezdeteket jelentő egfogalazásáról van szó. Aint a bevezetésben ár elítettük, a terodinaika
RészletesebbenHasználati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése
Használati-elegvíz készítő nakollektoros rendszer éretezése Kiindulási adatok: A éretezendő létesítény jellege: Családi ház Melegvíz felhasználók száa: n 6 fő Szeélyenkénti elegvíz fogyasztás: 1 50 liter/fő.na
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 05/06. tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny ásodik forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útutató. feladat: Vékony, nyújthatatlan fonálra M töegű, R sugarú karikát
RészletesebbenNéhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása
Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenA szinuszosan váltakozó feszültség és áram
A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret
RészletesebbenVEGYIPARI ALAPISMERETEK
Vegyipari alapiseretek eelt szint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. ájus 6. VEGYIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos
RészletesebbenFIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint 171 ÉRETTSÉGI VIZSGA 017. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól
RészletesebbenGimnázium 9. évfolyam
4 MIKOLA SÁNDOR FIZIKAVERSENY ásodik fordulójának egoldása 5 árcius 7 Gináziu 9 éfolya ) Egy test ízszintes talajon csúszik A test és a talaj közötti csúszási súrlódási együttható µ Egy ásik test α o -os
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenGázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1
Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenCsászár Attila: Példatár (kezdemény) Fizikai kémiai számolások. gyakorlathoz
Császár Attila: Példatár (kezdeény) a Fizikai kéiai száolások gyakorlathoz 015. ősz Tartalojegyzék I. Isétlés (száok, űveletek, halazok, fizikai ennyiségek és értékegységek) II. III. IV. Valós függvénytan
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 08 ÉRESÉGI VIZSGA 008. ájus 4. FIZIKA KÖZÉPSZINŰ ÍRÁSBELI ÉRESÉGI VIZSGA JAVÍÁSI-ÉRÉKELÉSI ÚMUAÓ OKAÁSI ÉS KULURÁLIS MINISZÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően
Részletesebben35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola
5 Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaerseny III forduló 06 ájus Gyöngyös, 9 éfolya Szakközépiskola feladat Soa, aikor a d = 50 széles folyón a partra erőlegesen eez, akkor d/ táolsággal sodródik
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai
Kéiai potenciál Fejezetek a fizikai kéiából 2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai A indennapi életben találkozunk olyan kifejezésekkel, int fagyás, forrás, párolgás, stb. Mint a kifejezésekből
RészletesebbenAz egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes ozgás Az egyenes vonalú ozgások egy egyenes entén ennek végbe. (Ki hitte volna?) Ha a ozgás egyenesét választjuk az egyik koordináta- tengelynek, akkor a hely egadásához elég
RészletesebbenXXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2.
XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 01. ELSŐ FORDULÓ M E G O L D Á S A I A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I. H H I H. H I H 4. I H H 5. H I I 6. H I H 7. I I I I 8. I I I 9.
Részletesebbent [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m
XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az
RészletesebbenRugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenA testek mozgása. Név:... osztály:...
A testek ozgása A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen ozgást végez a test akkor, ha a) egyenlő időközök alatt egyenlő utakat tesz eg?... b) egyenlő időközök alatt egyre nagyobb utakat tesz eg?... F
Részletesebbengáznál = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál = 44)
Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői A gázok állapotát néhány jellemző adatával adhatjuk meg. Ezek: Térfogat Valójában a tartály térfogata, amelyben van, mivel a gáz kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát
RészletesebbenLázmérő. Bimetáll hőmérő. Digitális hőmérő. Galilei hőmérő. Folyadékos hőmérő
A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Alaontok a víz forrásontja és a jég olvadásontja. A két érték különbségét 00 egyenlő részre osztották. A skála egy-egy beosztását ma Celsiusfoknak ( C) nevezzük.
Részletesebbenkörsugár kapcsolata: 4 s R 8 m. Az egyenletből a B test pályakörének sugara:
8 évi Mikola forduló egoldásai: 9 gináziu ) Megoldás Mivel azonos és állandó nagyságú sebességgel történik a ozgás a egtett utak egyenlők: sa sb vat vbt 4 π s 4π 57 s Ha a B testnek ne nulla a gyorsulása
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenEgyszerő kémiai számítások
Egyszerő kéiai száítások z egyes fizikai, illetve kéiai eyiségek közötti összefüggéseket éréssel állapítjuk eg. hhoz, hogy egy eyiséget éri tudjuk, a eyiségek valaely rögzített értékét (értékegység) kell
RészletesebbenTornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1
Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenFizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.
Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉG. Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp viselkedik, mint a folyadék belseje.
Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp iselkedik, mint a folyadék belseje. A felületen leő molekulákra a saját részecskéik onzása csak alulról hat, a felülettel érintkező leegő molekulái által kifejtett
RészletesebbenHullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.
Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen
RészletesebbenA 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai. II. kategória
Oktatási Hivatal A 008/009. tanévi IZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai II. kategória A dolgozatok elkészítéséez inden segédeszköz asználató. Megoldandó
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenIV. A STATISZTIKUS FIZIKA ELEMEI
IV A SAISZIKUS FIZIKA ELEMEI 49 Egyszerűsített gázodellünk 6 db gázrészecskéből áll, aelyek olyan edényben helyezkednek el, ely két egyenlő térfogatú részből áll Hányszor nagyobb a 3 3 akroállaot terodinaikai
RészletesebbenAz elektromágneses indukció
TÓTH A: Elektroágneses ukció/ Az elektroágneses ukció Elektroágneses ukció néen azokat a jelenségeket szokás összefoglalni, aelyekben egy ezető hurokban ágneses erőtér jelenlétében, a szokásos telepek
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése
. Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenNÉV osztály. Praktikus beállítások: Oldalbeállítás: A4 (210x297 mm), álló elrendezés, első oldal eltérő
NÉV osztály Feladat cíe Dátu Praktikus beállítások: Oldalbeállítás: A (10x97 ), álló elrendezés, első oldal eltérő Margó indenütt c. oldaltól fejléc: felül, bal oldalon név, jobb oldalon dátu alul középen
Részletesebben2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete
Fejezetek a fzka kéából.6. Az deáls gáz fudaetáls egyelete A legegyszerűbb terodaka redszer az u. deáls gáz. Erre jellező, hogy a részecskék között az egyetle kölcsöhatás a rugalas ütközés, és a részecskék
RészletesebbenVI. A tömeg növekedése.
VI A tömeg nöekedése Egyszerű tárgyalás A tehetetlenség a test egy tlajdonsága, egy adata A tömeg az adott test tehetetlenségének kantitatí mértéke A tömeg meghatározásának módszere: meg kell izsgálni,
Részletesebben2. Kvantumfizikai jelenségek és fogalmak
. Kvantufizikai jelenségek és fogalak.. EM SUGÁRZÁSOK KETTŐS TERMÉSZETE. Részeske- és ullátulajdonságok EM jelenségekben. A Coton-jelenség 3. Kísérletek a fény részeske- vagy ullájellegének eldöntésére..
RészletesebbenSzakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 007/008. tanévi Országos özépiskolai Tanulányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útutatója FIZIÁBÓ I. kategóriában A 007/008. tanévi Országos özépiskolai Tanulányi
RészletesebbenHarmonikus rezgőmozgás
Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenSzemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk:
Szecsés szilárd anyag porozitásának érése. Eléleti háttér A vegyipar alapanyagainak és terékeinek több int fele szilárd szecsés, ún. ölesztett anyag. Alapanyag pl. a szén, szilikonok, szees terények stb.,
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny tanév 8. évfolyam I. forduló Név: Név:... Iskola... Tanárod neve:...
Név:... Iskola... Tanárod neve:... A megoldott feladatlapot 2019. január 8-ig küldd el a SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (6722 Szeged, Szentháromság u. 2.) címére. A borítékra írd rá: Bor Pál
RészletesebbenA mágneses kölcsönhatás
TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és
RészletesebbenTÁMOP F-14/1/KONV Élelmiszeripari műveletek gyakorlati alkalmazásai
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-015-0006 Éleliszeripari űveletek gyakorlati alkalazásai ÉLELMISZERIPARI MŰVELETEK Éleliszeripari technológiákat felépítő, különböző közegek között létrejövő transzportfolyaatok,
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.
Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. noveber 3. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai
RészletesebbenJelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Bachinger Zsolt Both Soma Dénes Ferenc. Dobai Attila Györke Gábor Kerekes Kinga
Képzési kódja: N- Név: Azonosíó: Helyszá: MŰSZAKI HŐTAN I.. ZÁRTHELYI elölje eg aláhúzással vagy kereezéssel a Gyakorlavezeőjé! Bachinger Zsol Boh Soa Dénes Ferenc Dobai Aila Györke Gábor Kerekes Kinga
RészletesebbenA A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.
. Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebben