Gáztörvények. (vázlat)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gáztörvények. (vázlat)"

Átírás

1 . Gázhalazállaot jellezése. Ideális gázok odellje. Állaotjelzők Nyoás érfogat Hőérséklet Anyagennyiség öeg 4. Hőérséklet kinetikai értelezése 5. Nyoás kinetikai értelezése 6. Állaotegyenlet Gáztörények (ázlat) 7. Állaotegyenlet alkalazása különböző állaotáltozásokra Izoter állaotáltozás Izobár állaotáltozás Izochor állaotáltozás 8. Fizikatörténeti onatkozások Boyle Mariotte Gay-Lussac Brown Boltzann Aogadro Kelin (Willia hoson) 9. Kísérletek Boyle-Mariotte törényének bizonyítása Légnyoás eghatározása Melde-csőel

2 Gázhalazállaotú anyagok tulajdonságai A gázhalazállaotú anyagok iselkedésének leírása iszonylag egyszerűbb, int a folyadékoké agy a szilárd anyagoké, ert anyagi inőségtől függetlenül bizonyos szeontból lényegében egyforán iselkednek. A gázban léő olekulák rendezetlen ozgást égeznek. Ezzel agyarázható a yndall által egfigyelt jelenség is. yndall egfigyelte, hogy a leegőben léő orszeek zegzugos ozgást égeznek. Ez azzal agyarázható, hogy a leegőben léő olekulák ozognak és ozgásuk során orszeeknek, ütköznek, így a orszeek az eredő erő irányába ozdulnak el. Ez a jelenség hasonló, int aelyet Robert Brown, skót botanikus figyelt eg, aki 87-ben folyadékba keert irágort izsgált ikroszkójáal. Megfigyelte a irágszecsék szabálytalan ozgását, de ne tudta egagyarázni, hogy i okozza ezt a ozgást. A jelenség első ateatikai leírását Albert Einstein adta eg. A gáztérben léő olekulák állandó hőérséklet ellett is különböző sebességgel ozognak. A legtöbb olekula egy adott hőérsékleten átlagos sebességgel ozog. Ennél nagyobb agy kisebb sebességgel csak keés olekula ozog. Ezt legszeléletesebben Ottó Stern bizonyította kísérletileg. Ottó Stern kísérlete: Ezüsttel beont latina Belső henger Nyílás Külső henger Egy latina szálat ezüsttel ont be. A rudat belehelyezte egy nyílással rendelkező hengerbe, ezt edig belehelyezte egy állandó szögsebességgel forgó hengerbe. A rendszert felelegítette egy olyan állandó hőérsékletre, aelyen az ezüst éen árolog. A belső henger nyílását kinyitotta annyi időre, aennyi alatt a külső henger egyszer körbefordul. Egyszeri körülfordulás után a külső henger alástját leették és egizsgálták. Azt taasztalták, hogy az ezüstatook ne egyenletesen csaódtak be a alást felületére. Az első tartoányban keés ezüstatoot találtak, ebből arra köetkeztettek, hogy

3 nagy sebességgel keés olekula rendelkezik. Az utolsó tartoányban is keés ato csaódott be. Ezek érték el legkésőbb a alást felszínét, ert sebességük kicsi olt. Kis és nagy sebességű atook Átlagos sebességű atook A legtöbb részecske átlagos sebességgel rendelkezett és a közéső tartoányba csaódott be. a gázokban léő olekulák hárofajta ozgást égeznek: a) haladó ozgást b) forgóozgást c) rezgőozgás Aíg a részecskék ozgási energiája lényegesen nagyobb, int a közöttük leő kölcsönhatásból szárazó energia (ásodrendű kötőerők), addig a olekulák egyástól függetlenül égzik ozgásukat, a halaz gázállaotban an. Gázállaotban a olekulák átlagos táolsága több nagyságrenddel nagyobb, int saját átérőjük, így egyásra gyakorolt hatásuk kicsi, gyakorlatilag elhanyagolható.

4 Ideális gázok odellje Mérések azt utatják, ha a gáz sűrűsége ne túl nagy, akkor a legtöbb gáz fizikai iselkedése hasonló. Ezért célszerű beezetni egy olyan idealizált odellt, aely a gázok közös tulajdonságait tartalazza, de az egyedi tulajdonságokat figyelen kíül hagyja (l. a gáz színét, szagát, stb.). Ezt a odellt ideális gázodellnek neezzük, aelynek a köetkező tulajdonságai annak: a olekulák ontszerűek, rendezetlenül ozognak, tökéletesen rugalasan ütköznek. Leginkább a neesgázok iselkedése hasonlít az ideális gázodellhez. A alódi gázokban ez a háro feltétel csak közelítőleg teljesül. 4

5 Állaotjelzők Az állaotjelzők azok a érhető akroszkoikus jellezői egy anyagnak, aely segítségéel az anyag sajátosságai eghatározhatók. A gázok állaotát egyértelűen eghatározó állaotjelzők a gáz: térfogata, nyoása, hőérséklete, anyagennyisége, töege. Az állaotjelzők között annak intenzí állaotjelzők, aelyek a folyaat során kiegyenlítődnek. Ilyenek a nyoás és a hőérséklet. Vannak olyan állaotjelzők, aelyek a folyaat során összeadódnak. Ezek az extenzí állaotjelzők. Ilyen a töeg, az anyagennyiség, a térfogat. Bárely állaotjelző egáltozása l. hűtés legalább egy, de inkább több állaotjelző egáltozását is aga után onja. Az állaotjelzők közötti összefüggés ateatikai leírása az állaotegyenlet. Néhány ondat az állaotjelzőkről a) érfogat A gázok térfogata az a térrész, aelyben a olekulák ozoghatnak. Jele: V Mértékegysége: [V]= b) Nyoás A felületre erőleges nyoóerő és a felület nagyságának a hányadosa. Jele: Mértékegysége: []=N/ =Pa c) Hőérséklet Hőérséklet érésére felhasználható inden olyan jelenség, aelyről tudjuk, hogy ilyen függény szerint áltozik a 5

6 hőérséklettel. Leggyakrabban a folyadékok térfogatáltozását szokták hőérséklet érésére használni. a.) Jele: ha Kelinben an kifejeze a hőérséklet. t ha Celsius-, Rèauur-, Fahrenheitben an kifejeze. Néhány hőérsékleti skála Celsius t ( C) Rèauur t ( R) Fahrenheit t ( F) Kelin (K) 8 7 rész 8 rész 8 rész rész 7 d) Anyagennyiség A érleggel érhető ennyiségek nagyon sok részecskéből állnak. Az anyagennyiség értékegysége a ol. Egy ol annak a rendszernek az anyagennyisége, aely 6 db részecskét tartalaz. Az anyagennyiség jele: n e) öeg A gáz töegét -el jelöljük. Mértékegysége: kg. 6

7 A hőérséklet kinetikai értelezése A hőérséklet kinetikai értelezése azt jelenti, hogy összefüggést keresünk a gázban léő olekulák ozgása és a gáz hőérséklete között. Kísérlet:. Felszíunk az egyik fecskendőbe 5 c töény aónia oldatot, a ásik fecskendőbe 5 c töény sósa oldatot.. A két fecskendő tartalát a cső két égén egyidejűleg a csőbe juttatjuk, ajd a csöet dugóal bedugjuk. aasztalat: Bizonyos idő elteltéel a csőben fehér füstgyűrű keletkezik. Magyarázat: A gázok a csőben diffundála találkoznak és egyással reagála fehér NH 4 Cl-ot (szaliáksót) kéeznek. A szaliáksó kialakulásához az aónia olekuláknak NH utat kellett egtenni, a hidrogén-klorid olekuláknak kellett egtenni. s s NH HCl NH HCl t t sebességgel s NH HCl sebességgel s HCl utat A kísérlet során egérjük az aónia és a hidrogén-klorid olekulák által egtett utak hosszát a találkozásig. Az összefüggésből egállaítható, hogy a olekulák által egtett utak aránya egegyezik a olekulák átlagsebességének arányaial. s s HCl NH A kísérlet során egállaítható, hogy a hidrogénklorid és aónia olekulák által egtett utak négyzeteinek aránya egközelítőleg. HCl NH Ebből iszont az is köetkezik, hogy a olekulák átlagsebességek négyzetének aránya is. 7

8 M M NH HCl g 7 ol g 6,5 ol Ha a két gáz oláris töegét összehasonlítjuk, akkor hasonló arányt kaunk, int az átlagsebességek négyzetének aránya. Ebből köetkezik, hogy az aónia és a hidrogénklorid olekulák töegének aránya is. NH HCl NH HCl HCl NH A két jelzett arányt egyenlőé tehetjük, ajd rendezzük az egyenletet. Ezt köetően indkét oldalát -del beszorozzuk. Így a köetkező összefüggést kajuk: NH NH HCl HCl A leezetésből láthatjuk, hogy állandó hőérsékleten különböző olekulák átlagos ozgási energiája egegyezik. Ha csökkentjük a gázok hőérsékletét, akkor csökken a olekulák átlagos ozgási energiája, de az soha ne lehet nulla. Azt a kézeletbeli hőérsékletet, aelyen a olekulák átlagos ozgási energiája nulláá álna, abszolút nulla foknak neezzük. Ez a kelin-féle hőérsékleti skála alaontja. Ez -7,6 C. Ennek a hőérsékleti skálának a beezetése azért lényeges, ert így a olekulák átlagos ozgási energiája és a kelinben kifejezett hőérséklet között egyenes arányosság an. E E ~ 8 (K)

9 A olekulák átlagos ozgási energiája egyenesen arányos a kelinben - J kifejezett hőérséklettel, az arányossági tényező,7. K E,7 - J K 9

10 Gázok nyoásának kinetikai értelezése A gázok nyoása és a gázolekulák átlagos ozgási energiája között is összefüggés an. Ezt izsgáljuk eg egy gondolatkísérlet során. Gondolatban töltsünk eg egy a oldalhosszúságú, kocka alakú tartályt gázzal. Így a gáztartály térfogata V=a. Legyen a tartályban N száú olekula. A olekulák töege legyen. ételezzük fel, hogy alaennyi olekula átlagsebességgel rendelkezik. ( ) Nagyszáú olekula esetén belátható, hogy egy adott a illanatban a tartály indegyik laja felé 6 N db olekula ozog. Elegendő a kocka alakú tartály egyetlen oldalán egizsgálni, hogy a olekulák ozgásából adódóan ekkora lesz a nyoás értéke. Miel indegyik oldal felé ugyanannyi olekula ozog ugyanakkora átlagos sebességgel, indegyik oldalon ugyanakkora lesz a nyoás. Nézzük eg, hogy a jelzett falon ekkora nyoást hoz létre egyetlen olekula: + - = + = F A a Δ Δt ( ) a Δt a Δt A nyoás kifejezésekor felhasználjuk a lendülettételt, aely szerint az erőlökés egegyezik a lendületáltozással. F Δt Δ A jelzett fal felé 6 N db olekula ozog. Ezek által létrehozott nyoás. Δt jelölje azt az időt, aely ahhoz szükséges, hogy a legtáolabbról, azaz a táolságról induló olekula is elérje a jelzett falat.

11 Így a Δt. Folytassuk a leezetést: V N a a N Δt a 6 N 6 N Bőítsük a törtet -del! V N V N Vagyis: E V N P A leezetésből látszik, hogy zárt térben léő, állandó ennyiségű ideális gáz nyoása egyenesen arányos a gázolekulák átlagos ozgási energiájáal, az arányossági tényező V N.

12 Ideális gázok állaotegyenlete A gázok állaotjelzői közötti összefüggést az állaotegyenlet írja le. Ahhoz, hogy ezt az összefüggést egkajuk, fel kell használni a gázok nyoásának és hőérsékletének kineatikai értelezésekor kaott összefüggéseket. Ezek a köetkezők: N E - J E,7 V K A nyoás kéletébe behelyettesíthetjük a olekulák átlagos ozgási energiájára kaott összefüggést: N,7 V - J K Rendezzük egy oldalra az állaotjelzőket: V J,7 N K A - J,7 szorzat egy állandót határoz K eg, elyet Boltzann-állandónak neezünk, és k-al jelölünk. k,8 - J K Így az állaotegyenlet egyik, gyakran használt forájához jutunk: V k N A olekulák száa kifejezhető az Aogadro-szá és ólok száának a szorzataként. N N A n Így az állaotegyenlet egy ásik forában is felírható:

13 V k N A n A k N A szorzat egy újabb állandót határoz eg, aelyet egyetees gázállandónak neezünk, és R-rel jelölünk. J R 8, ol K Az állaotegyenlet ásik forája: V n R Ki lehet fejezni a ólok száát a gáz és a oláris töeg hányadosáal is: n. M Így a kélet a köetkezőkéen ódosul: V M R Ideális gázok állaotjelzői közötti összefüggést az állaotegyenlet írja le. Állandó ennyiségű ideális gáz nyoásának és térfogatának szorzata oszta a kelinben kifejezett hőérséklettel indig egy állandót határoz eg. Ez az állandó kifejezhető k N agy n R agy R szorzattal. M Állandó ennyiségű ideális gáz két tetszőleges állaota közötti összefüggést fejezi ki az egyesített gáztörény: V V n R n R V V

14 Ideális gázok állaotáltozása. Állandó hőérsékleten történő állaotáltozás Az állandó hőérsékleten történő állaotáltozást izoter állaotáltozásnak neezzük. Erre az állaotáltozásra onatkozó törényt egy angol és egy francia fizikus állaította eg. Az ő tiszteletükre Boyle-Mariotte-törénynek neezzük. Az állaotáltozásra onatkozó összefüggéshez i is eljuthatunk egy gondolatkísérlet során. V n.. =áll V n Egy hőtartályban (terosztátban) dugattyúal elzárt edényben n anyagennyiségű gáz an. A gáz térfogatát nagyon lassan áltoztatjuk, úgy, hogy közben a hőérséklete állandó arad. A gáz kezdeti állaotát a, V, és n, a égső állaotát a, V, és n állaotjelzők jellezik. Mindkét állaotra felírható az állaotegyenlet: V n R V n R A két egyenletből köetkezik, hogy V V Boyle-Mariotte-törény: Állandó ennyiségű ideális gáz izoter állaotáltozásakor a nyoás és térfogat szorzata állandó. Állandó ennyiségű ideális gáz nyoása és térfogata között fordított arányosság an. 4

15 Izoter állaotáltozáskor a -V síkon ábrázolt grafikonokat izoteráknak neezzük. Minél agasabb a hőérséklet, annál agasabban futnak az izoterák. P Izoterák > > V. Állandó nyoáson történő állaotáltozás Az állandó nyoáson történő állaotáltozást izobár állaotáltozásnak neezzük. Erre az állaotáltozásra onatkozó törényt Gay-Lussac I. törényének is szokták neezni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Gay-Lussac alóban felfedezte ezt a törényt, de csak haradikként. A törény első két felfedezője Jacques Alexandre Charles (francia fizikus) és John Dalton (angol egyész) olt. Ez indokolja, hogy annak olyan országok, ahol ezeket a törényeket Charles-törényeknek neezik. Isét egy gondolatkísérlettel juthatunk el az állaotáltozást jellező összefüggéshez. k V,, n k V,, n Egy súrlódás nélkül ozgó A felületű dugattyúal ellátott hengerben n anyagennyiségű gáz an. Elkezdjük a tartályt elegíteni. A dugattyúra kíülről g állandó nyoás nehezedik ( k ). A Ezzel egyezik eg a hengerben léő gáz nyoása is. A gáz kezdeti állaotát a, V, és n, a égső állaotát a, V, és n állaotjelzők jellezik. 5

16 Mindkét állaotra felírható az állaotegyenlet: V n R V n R A két egyenletből köetkezik: V V Gay-Lussac I. törénye: Állandó ennyiségű ideális gáz izobár állaotáltozásakor a térfogat és a kelinben kifejezett hőérséklet hányadosa egy állandót határoz eg. Ha a térfogatot a kelinben kifejezett hőérséklet függényében ábrázoljuk, akkor a kaott függények az izobárok. V (K). Állandó térfogaton történő állaotáltozás Az állandó térfogaton történő állaotáltozást izochor állaotáltozásnak neezzük. Gondoljuk égig a köetkező folyaatot: V, n,, V, n,, Egy V térfogatú zárt tartályban n anyagennyiségű gázt elegítünk. 6

17 A gáz kezdeti állaotát a,, V és n, a égső állaotát a,, V és n állaotjelzők jellezik. Mindkét állaotra felírható az állaotegyenlet: V n R V n R A két egyenletből köetkezik: Gay-Lussac II. törénye: Állandó ennyiségű ideális gáz izochor állaotáltozásakor a nyoás és a kelinben kifejezett hőérséklet hányadosa egy állandót határoz eg. Ha a nyoást a kelinben kifejezett hőérséklet függényében ábrázoljuk, akkor a kaott függények az izochorok. (K) 7

18 Fizikatörténeti onatkozások Robert Boyle (67-69) Angol-ír egyész és terészetfilozófus. A gázok tulajdonságaial kacsolatos úttörő kísérleteiről, alaint az anyag részecsketerészetéről allott nézeteiről ált isertté. 66-ben készített tanulányt arról, hogy állandó hőérsékleten a gáz térfogata fordítottan arányos a nyoással. Ez utóbbial előfutára lett a kéiai eleek odern eléletének. Ede Mariotte (6-684) Francia fizikus és nöényfiziológus. Robert Boyle-tól függetlenül fedezte fel azt a törényt, aely kiondja, hogy a gázok térfogata a nyoásukkal fordított arányban áltozik állandó hőérsékleten. Ezt az alaető fizikai és kéiai tételt általában Boyle-törénynek neezik, Franciaországban azonban Mariotte-törénynek, íg a néet és agyar szakirodaloban Boyle Mariotte-törényként iserik. A nöényeket tanulányoza arra a köetkeztetésre jutott, hogy a nöények kéiai folyaatok útján szintetizálnak anyagokat, aely folyaatok nöényenként áltoznak. Eléletét jóal később igazolták. anulányozta a nöényi nedek nyoását, és azt az állatok érnyoásához hasonlította. Gay Lussac (778-85) Francia egyész és fizikus; a gázok iselkedésének és a kéiai analízis technikáinak úttörő kutatója, a eteorológia egyik egalaítója. 8-ben kiutatta, hogy azonos hőérsékleteelkedés hatására inden gáz a térfogatának ugyanakkora hányadáal tágul. 84-ben hidrogéntöltésű léggöbbel izsgálta a Föld ágneses térerősségének és a leegő kéiai összetételének agasság szerinti áltozásait. 88-ban 8

19 közzétette a törényt, iszerint a gázok nagyon egyszerű arányokban együlnek és a együléskor beköetkező térfogatcsökkenés is egyszerű iszonyban áll legalább az egyik gázéal. Felfedezte a bórt és 8-ban a jódot. Lord Kelin, Willia hoson (84-97) Willia hoson az írországi Belfastban született 84. június 6-án. Glasgow-ban, fizikatanárként az egyeteen tanított és kutatott egész életén át. Főké a hő-, az elektroosság- és a ágnességtan érdekelte. 848-ban adta ki első nagyobb unkáját, aelyben Carnot hőeléletének alaján beezette az abszolút hőérsékleti skálát. 85-ben egfogalazta a terodinaika ásodik főtételét. hoson több kísérletet, érést Jaes Prescott Joule-lal közösen égzett el. Felfedezték azt a jelenséget, ait később Joule-hoson-féle jelenségnek neeztek el a fizikusok. Ennek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben lehűlnek, összenyoa edig felelegszenek. Kiutatta, hogy a rezgésidő a kaacitástól (C) és az öninduktiitástól (L) függő ennyiség. anulányozta az elektroos jelek hosszú kábeleken aló terjedését is, és ódszert dolgozott ki a jelek késésének csökkentésére. Enélkül a transzatlanti, tenger alatti táírókábelek egalósítása lehetetlen lett olna. 89-ben a londoni Királyi ársaság elnökéé álasztották. Két éel később neességet kaott Lord Kelin of Largs cíel. Egyetei tanári állásáról 899-ben leondott. 97. deceber 7-én halt eg Londonban. Koorsóját a Westinster-aátságban helyezték el, Newton sírhelye közelében. Ludwig Eduard Boltzann (844-96) Született: 844. febr.. Bécs eghalt: 96. szet. 5. Duino, Olaszország Fizikus, legnagyobb eredényeit a statisztikus echanika kidolgozásában érte el. Az 87-es éekben Boltzann utatta eg, hogy a terodinaikának az energiacserére onatkozó ásodik főtétele egagyarázható a echanika törényeinek és a 9

20 alószínűségeléletnek az atook ozgására aló alkalazásáal. Ennek során ilágossá tette a ásodik főtétel lényegében statisztikus oltát, és egutatta, hogy egy rendszer azért közeledik a terodinaikai egyensúlyi állaot (tökéletesen egyenletes energia-eloszlás) felé, ert az egyensúly egy anyagi rendszer indenkéen legalószínűbb állaota. E izsgálatai során Boltzann kidolgozta az adott hőérsékletű rendszer különböző részei közti energia-eloszlás általános törényét és leezette az energia ekiartíció eléletét (Maxwell Boltzann-féle eloszlási törény). A törény szerint egy ato alaennyi különböző ozgásirányában a részteő energia átlagos ennyisége azonos. Aadeo Aogadro ( ) Élete: augusztus 9-én született orinóban és 856. július 9- én halt eg ugyanitt. - 8 körül agán úton kezdi el terészettudoányos tanulányait. - 8: Felice bátyjáal együtt kezdett el elektroosságtani kutatásokat. - 86: Kineezik tanársegéddé a orinói Akadéián : A terészettudoányokat tanít egy kollégiuban. - 8: Főleg Gay-Lussac eredényei és Dalton atohiotézise alaján egfogalazza neezetes feltételezéseit:. Az elei gázok kétatoos olekulákból állnak.. Azonos térfogatú gázok azonos körülények közt azonos száú olekulákat tartalaznak : A röidebb olitikai terészetű kényszerszüneteket leszáíta a torinói egyeteen tanít. Munkássága: - A gázokkal kacsolatos izsgálatai alaján a olekulák feléítésére újszerű eléletet alkotott. - örényeinek isertetését franciául is egjelentette. - Feliserte, hogy a olekulák töegének aránya azonos hőérsékleten és nyoáson egegyezik a különböző gázok sűrűségének arányáal.

21 Brown, Robert ( 77 Skócia 858 London) Skót botanikus, aki leginkább arról isert, hogy ő fedezte fel az oldatban léő irágor részecskék terészetes, folytonos ozgását. Ezt a ozgást Brownozgásnak neezték el. Maga Brown is egállaította, hogy "a részecskéknek ezt a ozgását se az őket tartalazó folyadék áralása, se annak belső, feltételezhetően a árolgást kísérő ozgása ne okozhatja". A Brown-ozgás ateatikai leírását Einstein adta eg.

TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK

TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK ERMIKUS KÖLCSÖNHAÁSOK ÁLLAPOJELZŐK, ERMODINAMIKAI EGYENSÚLY A mindennai élet legkülönbözőbb területein találkozunk a hőmérséklet fogalmáal, méréséel, a rendszerek hőtani jellemzőiel (térfogat, nyomás,

Részletesebben

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek

Részletesebben

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz

Részletesebben

Gázok. Készítette: Porkoláb Tamás

Gázok. Készítette: Porkoláb Tamás Gázok Készítette: Porkoláb Taás. Alapfogalak. Az ideális gáz nyoása, a Boyle-Mariotte törvény 3. A hıérséklet 4. Gay-Lussac I. törvénye 5. Gay-Lussac II. törvénye 6. Az állapotegyenlet 7. Az ideális gáz

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Tiszta anyagok fázisátmenetei

Tiszta anyagok fázisátmenetei Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:

Részletesebben

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!)

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1 A XXII. Öveges József fizika tanulányi verseny első fordulójának feladatai és azok egoldásának pontozása 2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1. Egy odellvasút ozdonya egyenletesen

Részletesebben

Klasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja:

Klasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja: Klasszikus Fizika Laboratóriu V.érés Fajhő érése Mérést égezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.11. 1. Mérés röid leírása A érés során egy inta fajhőjét kellett eghatározno. Ezt legkönnyebben

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai

Részletesebben

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése 1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. ájus 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika eelt szint Javítási-értékelési

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint Jaítási-értékelési útutató 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. ájus 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Jaítási-értékelési

Részletesebben

M13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

M13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny M/III A 006/007 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útutatója Fizika III kategóriában A 006/007 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny

Részletesebben

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás? VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás

Részletesebben

IDEÁLIS FOLYADÉKOK ÁRAMLÁSA

IDEÁLIS FOLYADÉKOK ÁRAMLÁSA Áralások leírása: IDEÁLIS FOLYDÉKOK ÁRMLÁS Lagrange-féle leírás: egyedi részecskék ozgásá köejük hely és sebesség szerin: r,, Euler-féle leírás: áralási ere jelleezzük. ér egy onjában: nyoás, sűrűség,

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

F1. A klasszikus termodinamika főtételei

F1. A klasszikus termodinamika főtételei F1. A klasszikus terodinaika főtételei A klasszikus szó ebben az esetben azt jelenti, ogy a tudoányterület első, a kezdeteket jelentő egfogalazásáról van szó. Aint a bevezetésben ár elítettük, a terodinaika

Részletesebben

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése Használati-elegvíz készítő nakollektoros rendszer éretezése Kiindulási adatok: A éretezendő létesítény jellege: Családi ház Melegvíz felhasználók száa: n 6 fő Szeélyenkénti elegvíz fogyasztás: 1 50 liter/fő.na

Részletesebben

VEGYIPARI ALAPISMERETEK

VEGYIPARI ALAPISMERETEK Vegyipari alapiseretek eelt szint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. ájus 6. VEGYIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Gimnázium 9. évfolyam

Gimnázium 9. évfolyam 4 MIKOLA SÁNDOR FIZIKAVERSENY ásodik fordulójának egoldása 5 árcius 7 Gináziu 9 éfolya ) Egy test ízszintes talajon csúszik A test és a talaj közötti csúszási súrlódási együttható µ Egy ásik test α o -os

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Gázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1

Gázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1 Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm

Részletesebben

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola 5 Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaerseny III forduló 06 ájus Gyöngyös, 9 éfolya Szakközépiskola feladat Soa, aikor a d = 50 széles folyón a partra erőlegesen eez, akkor d/ táolsággal sodródik

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai

2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai Kéiai potenciál Fejezetek a fizikai kéiából 2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai A indennapi életben találkozunk olyan kifejezésekkel, int fagyás, forrás, párolgás, stb. Mint a kifejezésekből

Részletesebben

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2.

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2. XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 01. ELSŐ FORDULÓ M E G O L D Á S A I A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I. H H I H. H I H 4. I H H 5. H I I 6. H I H 7. I I I I 8. I I I 9.

Részletesebben

Lázmérő. Bimetáll hőmérő. Digitális hőmérő. Galilei hőmérő. Folyadékos hőmérő

Lázmérő. Bimetáll hőmérő. Digitális hőmérő. Galilei hőmérő. Folyadékos hőmérő A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Alaontok a víz forrásontja és a jég olvadásontja. A két érték különbségét 00 egyenlő részre osztották. A skála egy-egy beosztását ma Celsiusfoknak ( C) nevezzük.

Részletesebben

2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete

2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete Fejezetek a fzka kéából.6. Az deáls gáz fudaetáls egyelete A legegyszerűbb terodaka redszer az u. deáls gáz. Erre jellező, hogy a részecskék között az egyetle kölcsöhatás a rugalas ütközés, és a részecskék

Részletesebben

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein. Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete

Részletesebben

Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1

Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1 Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

Egyszerő kémiai számítások

Egyszerő kémiai számítások Egyszerő kéiai száítások z egyes fizikai, illetve kéiai eyiségek közötti összefüggéseket éréssel állapítjuk eg. hhoz, hogy egy eyiséget éri tudjuk, a eyiségek valaely rögzített értékét (értékegység) kell

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Az elektromágneses indukció

Az elektromágneses indukció TÓTH A: Elektroágneses ukció/ Az elektroágneses ukció Elektroágneses ukció néen azokat a jelenségeket szokás összefoglalni, aelyekben egy ezető hurokban ágneses erőtér jelenlétében, a szokásos telepek

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II. Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése . Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban

Részletesebben

A mágneses kölcsönhatás

A mágneses kölcsönhatás TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és

Részletesebben

Harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei

Részletesebben

2. Kvantumfizikai jelenségek és fogalmak

2. Kvantumfizikai jelenségek és fogalmak . Kvantufizikai jelenségek és fogalak.. EM SUGÁRZÁSOK KETTŐS TERMÉSZETE. Részeske- és ullátulajdonságok EM jelenségekben. A Coton-jelenség 3. Kísérletek a fény részeske- vagy ullájellegének eldöntésére..

Részletesebben

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást. . Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Szemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk:

Szemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk: Szecsés szilárd anyag porozitásának érése. Eléleti háttér A vegyipar alapanyagainak és terékeinek több int fele szilárd szecsés, ún. ölesztett anyag. Alapanyag pl. a szén, szilikonok, szees terények stb.,

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika eelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. noveber 3. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai

Részletesebben

Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Bachinger Zsolt Both Soma Dénes Ferenc. Dobai Attila Györke Gábor Kerekes Kinga

Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Bachinger Zsolt Both Soma Dénes Ferenc. Dobai Attila Györke Gábor Kerekes Kinga Képzési kódja: N- Név: Azonosíó: Helyszá: MŰSZAKI HŐTAN I.. ZÁRTHELYI elölje eg aláhúzással vagy kereezéssel a Gyakorlavezeőjé! Bachinger Zsol Boh Soa Dénes Ferenc Dobai Aila Györke Gábor Kerekes Kinga

Részletesebben

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat 03/ A FIZIKA TANÍTÁSA A FIZIKA TANÍTÁSA ódzertani folyóirat Szerkeztõég: Fõzerkeztõ: Bonifert Doonkoné dr. fõikolai docen A zerkeztõbizottág: Dr. Kövedi Katalin fõikolai docen Dr. Molnár Mikló egyetei

Részletesebben

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája M A TTA? Ujfalussy Balázs degsejtek biofizikája Második rész A nyugali potenciál A sorozat előző cikkében nekiláttunk egfejteni az idegrendszer alapjelenségeit. Az otivált bennünket, hogy a száítógépeink

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 1. BEVEZETÉS

ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 1. BEVEZETÉS okorádi László ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 Technikai eszközök üzeeltetési rendszerei, folyaatai ateatikai szepontból irányított gráfokkal írhatóak le. A űszaki tudoányokban a hálózatokat, gráfokat

Részletesebben

7. OSZTÁLY TANMENETE MATEMATIKÁBÓL 2014/2015

7. OSZTÁLY TANMENETE MATEMATIKÁBÓL 2014/2015 7. OSZTÁLY TANMENETE MATEMATIKÁBÓL 2014/2015 Évi óraszá: 108 óra Heti óraszá: 3 óra 1. téa: Racionális száok, hatványozás 11 óra 2. téa: Algebrai kifejezések 12 óra 1. téazáró dolgozat 3. téa: Egyenletek,

Részletesebben

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont A Mikola Sándor Fizikavereny feladatainak egoldáa Döntı - Gináziu oztály Péc feladat: a) Az elı eetben a koci é a ágne azono a lauláát a dinaika alaegyenlete felhaználáával záolhatjuk: Ma Dy Dy a 6 M ont

Részletesebben

19. Alakítsuk át az energiát!

19. Alakítsuk át az energiát! Függ-e a unkavégzés az úttól? Ugyanazt az töegű testet lassan, egyenletesen ozgassuk először az ábrán látható ABC törött szakaszon, ajd közvetlenül az AC szakaszon. Mindkét alkaloal a ozgatott test h-val

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Császár Attila: Példatár (kezdemény) gyakorlathoz

Császár Attila: Példatár (kezdemény) gyakorlathoz Császár Attila: Példatár (kezdeény) a Fizikai kéiai száolások gyakorlatoz 01. ősz Tartalojegyzék I. Isétlés (száok, űveletek, fizikai ennyiségek és értékegységek) II. III. IV. Valós függvénytan (atárérték,

Részletesebben

NÉV osztály. Praktikus beállítások: Oldalbeállítás: A4 (210x297 mm), álló elrendezés, első oldal eltérő

NÉV osztály. Praktikus beállítások: Oldalbeállítás: A4 (210x297 mm), álló elrendezés, első oldal eltérő NÉV osztály Feladat cíe Dátu Praktikus beállítások: Oldalbeállítás: A (10x97 ), álló elrendezés, első oldal eltérő Margó indenütt c. oldaltól fejléc: felül, bal oldalon név, jobb oldalon dátu alul középen

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A hidraulika tárgya. Pascal törvénye. A vízoszlop nyomása

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A hidraulika tárgya. Pascal törvénye. A vízoszlop nyomása ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezetgazdálkodás. A ízgazdálkodás története, elyzete és kilátásai A íz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A ízügyi jog pillérei. Hidrológiai alapismeretek

Részletesebben

7. osztály, minimum követelmények fizikából

7. osztály, minimum követelmények fizikából 7. ozály, iniu köeelények fizikából izikai ennyiégek Sebeég Jele: Definíciója: az a fizikai ennyiég, aely eguaja, ogy a e egyégnyi idő ala ekkora ua ez eg. Kizáíái ódja, (képlee):. Szaakkal: ú oza a egéeléez

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika Bevezető fizika (infó),. feladatsor Dinaika. és Statika 04. október 5., 4:50 A ai órához szükséges eléleti anyag: ipulzus, ipulzusegaradás forgatónyoaték egyensúly és feltétele Órai feladatok:.5. feladat:

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul. MUNKA, NRGIA izikai érteleben unkavégzéről akkor bezélünk, ha egy tet erő hatáára elozdul. Munkavégzé történik ha: feleelek egy könyvet kihúzo az expandert gyorítok egy otort húzok egy zánkót özenyoo az

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 81 ÉRETTSÉGI VIZSGA 9. ájus 1. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,

Részletesebben

Készítette Dr. Dóbéné Cserjés Edit Weisz Ilona. Tartalomjegyzék

Készítette Dr. Dóbéné Cserjés Edit Weisz Ilona. Tartalomjegyzék Alapozó laboratóriui gyakorlati feladatok kidolgozása, eljárások elélete, érési leírások. Oldatkészítéssel kapcsolatos száítási feladatok egoldással. Készítette Dr. Dóbéné Cserjés Edit Weisz Ilona Tartalojegyzék

Részletesebben

GEOTERMÁLIS ENERGIÁVAL MŰKÖDTETETT ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉP ÉS HŐELLÁTÓ VEZETÉKÉNEK ENERGETIKAI ELEMZÉSE A HŐFORRÁS HŐMÉRSÉKLETÉNEK SZEMPONTJÁBÓL

GEOTERMÁLIS ENERGIÁVAL MŰKÖDTETETT ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉP ÉS HŐELLÁTÓ VEZETÉKÉNEK ENERGETIKAI ELEMZÉSE A HŐFORRÁS HŐMÉRSÉKLETÉNEK SZEMPONTJÁBÓL 7 th Building Seices Mechanical and Building Industy ays Intenational Coneence 3-4 Octobe 0 ebecen Hungay GEOEMÁLIS ENEGIÁVAL MŰKÖEE ABSZOPCIÓS HŰŐGÉP ÉS HŐELLÁÓ VEZEÉKÉNEK ENEGEIKAI ELEMZÉSE A HŐFOÁS

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Bevezető fizika (vill), 4. feladatsor Munka, energia, teljesítmény

Bevezető fizika (vill), 4. feladatsor Munka, energia, teljesítmény Bevezető fizika (vill), 4. feladatsor Munka, energia, teljesítény 4. október 6., : A ai óráoz szükséges eléleti anyag: K unka W F s F s cos α skalárszorzat (száít az irány!). [W ] J F szakaszokra bontás,

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ. Összeállította : Keczkó Mihály fıiskolai adjunktus

OKTATÁSI SEGÉDLET ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ. Összeállította : Keczkó Mihály fıiskolai adjunktus Mőszaki hıtan I. OKAÁSI SEGÉDLE ELMÉLEI ÖSSZEFOGLALÓ NYÍREGYHÁZI FİISKOLA MŐSZAKI ÉS MEZİGAZDASÁGI FİISKOLAI KAR Összeállította : Keczkó Mihály fıiskolai adjunktus Mezıgazdasági- és élelmiszeripari, közlekedésmérnök,

Részletesebben

gáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44)

gáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44) Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői A gázok állapotát néhány jellemző adatával adhatjuk meg. Ezek: Térfogat Valójában a tartály térfogata, amelyben van, mivel a gáz kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát

Részletesebben

2010/2011. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória FELADATLAP ÉS MEGOLDÁS

2010/2011. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória FELADATLAP ÉS MEGOLDÁS Oktatási Hiatal 2010/2011. tané Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. kategória FELAATLAP MEGOLÁ Feladatok: Mérések függőleges alumínium, illete sárgaréz csőben eső mágnessel.

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész MI A TITA? Ez a négyrészes sorozat azt a célt szolgálja, hogy az idegsejtek űködéséről ateatikai, fizikai odellekkel alkossunk képet középiskolás iseretekre

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m. Szakác enő Megyei Fizika Vereny, I. forduló, 00/004. Megoldáok /9. 00, v O 4,9 k/h 4,9, t L 9,86.,6 a)?, b)?, t t L t O a) A futók t L 9,86 ideig futnak, így fennáll: + t L v O. Az adott előny: 4,9 t L

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása TÓTH : Folyadékok és gázok áralása/ Folyadékok és gázok áralása yugó folyadékok és gázok esetén egtehettük azt, hogy a kétféle közeget a tárgyalás során ne különböztettük eg egyástól Ez az egyszerűsítés

Részletesebben

2015.11.20. Kémia 1 Anyagi halmazok. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Gáztörvények V = p V = n R T

2015.11.20. Kémia 1 Anyagi halmazok. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Kinetikus gázelmélet. Gáztörvények. Gáztörvények V = p V = n R T 05..0. Kémia Anyagi halmazok alak térfogat részecskék helye részecskék kölcsönhatása részecskék mozgása gáz folyadék szilárd nem határozott alakú, a tárolóedényét eszi fel kitölti az edényt rendezetlen,

Részletesebben

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök . Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb

Részletesebben

Hőtan főtételei. (vázlat)

Hőtan főtételei. (vázlat) Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan

Részletesebben