PDF Create! 5 Trial. POSTALOGISZTIKA WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA WSUF. Dr. Potóczki György

Átírás

1 WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA WSUF Dr. Potóczki György POSTALOGISZTIKA Budapest 2012

2 Tartalomjegyzék oldal I. ELŐSZÓ...3 II. A LOGISZTIKÁRÓL ÁLTALÁBAN, A POSTALOGISZTIKA POZICIONÁLÁSA...5 III. IV. ORSZÁGOS HÁLÓZAT, POSTAHELYI STRUKTÚRÁK AZ IRÁNYÍTÓSZÁMOK RENDSZERE..24 V. POSTAHELYEN BELÜLI KÜLDEMÉNYÁRAMLÁS, A FELVÉTELT KÖVETŐ HELYI FELDOLGOZÁS, INDÍTÁS 30 VI. VII. VIII. IX. POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDJE, FORGALOMMENEDZSELÉS (belföld)...44 POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÖZPONTI FELDOLGOZÁSA (belföld), FELDOLGOZÓ KÖZPONTOK, SPECIÁLIS ÜZEMEK.64 AZ ÉRKEZETT ZÁRLATOK KEZELÉSE, ÁTVÉTELE, A KIOSZTÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE..87 POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE, A LESZÁMOLÁS RENDJE..109 Irodalomjegyzék 2

3 I. ELŐSZÓ A jegyzet az üzleti, árutovábbítási szakma egy speciális területe (a postalogisztika) iránt érdeklődő szakember jelöltek számára készült összeállítás. Tematikájában azon feltételezésre alapoz, hogy leendő olvasói már rendelkeznek valamely elméleti tudással, esetleg némi szakmai gyakorlattal, szakirányú képzettséggel, vagy korábbi előtanulmányokkal. A jegyzet tartalma felépítményi jellegű, igényli az alap- és alapozó ismeretek kellő szintjének meglétét. A tartalomjegyzékből is érzékelhető, hogy a tananyag egyaránt magában foglalja az ismeretek egyfajta logikai sorrendjét a pozicionálástól a felvételt követő indításon át a kézbesítés utáni elszámolásig. A szabályozási háttér - jogszabályi értelemben - bizonyos tekintetben adott, de a logisztikai funkciók területén relatíve nagyobb szabadságfok is érvényesíthető. A jegyzet elméletileg abból indul ki, hogy a postalogisztikának köze van mindazon funkciókhoz, amelyben a feldolgozandó, továbbítandó, kézbesítendő postai küldemény/termék valamely értelemben mozog, vagy azzal bármilyen hozzáadott értéket eredményező beavatkozás történik. A anyag tartalmazza a logisztikai gyakorlat legfontosabb fázisait is. A szakmai tartalom összeállításánál természetesen figyelembe vettem a szakirányon oktatott további tantárgyakkal történő összhangteremtést (különös tekintettel a logisztikai alapismeretekre /Beszerzés és logisztika/), a tudásanyag egymásra építését és összhatásként a vizsgafelkészülés szempontrendszerét is. A felsőoktatás célja az, hogy hallgatók az elméleti alapok mellett kapjanak életszerű információkat a napi élet megannyi szépségéről, gondjáról, technológiai, üzleti problematikáiról, a folyamatok összefüggés rendszeréről is. A felsőoktatás jellegénél fogva igényli az évközi önálló hallgatói munkát, az információk saját begyűjtését, a rendszeres tanulást, valamint a kreatív gondolkodásmód érvényesítését is. A terjedelmi és időbeni korlátok azonban nem teszik lehetővé sem a minden vonatkozásra kitérő teljes szakmai részletezést és elmélyülést, sem a konkrét majdani munkakör ellátására történő speciális és egyedi felkészítést (ezen igényeket természetesen egyetlen egyetem, főiskola sem teljesítheti, ez munkahelyi kompetencia). A tantárgy vizsgakövetelményein túlnyúló ismeretek megszerzésére, akár több részterületen is (pl. nemzetközi szabályozások, postai termékek üzleti-értékesítési tudásanyaga, a szállítmányozási ismeretek, a kocsirakományú árutovábbítási módok, további logisztikai rendszerek, stb.) kaphatnak iránymutatást az egyes téma iránt mélyebben érdeklődő hallgatók. Az előírt kollokviumok, vizsgák után természetesen adódik lehetőség a megszerzett tudás szakirányú elmélyítésére, akár egyéni fejlesztési elképzelések megvalósítására is. A jegyzet alapvetően a postalogisztika legfontosabb jellemzőivel, technológiájával, környezeti adottságaival (mintegy részterülettel) foglalkozik, ugyanakkor figyelembe véve a felsőoktatási képzés sajátosságait - nem teheti kizárólagos céljává a postai szakemberképzést (erre nyilvánvalóan az adott gazdasági társaságon belül kerülhet sor elsősorban). Ezért a 3

4 jegyzet nyilvánvalóan nem tartalmazhat belső postai információkat, vagy a speciális logisztikai alkalmazásokban is használható, belső technológiákra felépített gyakorlati megoldásokat, egyedi célokat, elképzeléseket. Az eredményes vizsgafelkészülés fontos eleme a jegyzet anyagának áttanulmányozása mellett - az előadásokon történő folyamatos jelenlét, hiszen azok nem pontos megfelelői a jegyzetben foglalt ismeretanyagnak. Mindenki számára javasolt saját jegyzetek készítése, az önálló szakirodalmi tájékozódás, az oktató felkészülésre vonatkozó ajánlásainak figyelembevétele. A logisztika sajátosságaiból eredően az állandó változás és a megbízói (feladói) igényekhez történő alkalmazkodás állapotában van mind indítási, mind árutovábbítási, feldolgozási, mind kézbesítési értelemben. A szabályok, az eljárási rendek csak egy meghatározott részterületen alakíthatóak a szolgáltató által, egy részük jogszabályilag, vagy adott nemzetközi determinációk alapján alakulnak, változnak. A folyamatok közvetett befolyásolására azonban van lehetőség szakmai konferenciák, érdekképviseletek, köztestületi kamarák, vagy szakmai kapcsolatok használata útján. Senki nem feledheti: a logisztika komplex folyamatainak eredményessége tehát több tényező együttes függvénye, amelyben - a saját szándékok és elképzelések mellett - a szolgáltató által nehezebben befolyásolható ún. szabályozási, vagy környezeti kockázatok is szerepet játszanak. a már megszerzett elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatok elavulási időtartama csökken, a már megoldott szakmai problémák periodikusan, de egyre magasabb szinten újratermelődnek. (vagyis a tanulást, a személyiségfejlesztést egy-egy oktatási intézmény elvégzése után nem célszerű befejezni, hiszen ez nagy valószínűséggel a szakmai lemaradást eredményezi.) A jegyzet tudásbázisa jól kiegészíthető a javasolt szakirodalommal, a mindenkori szabályozásváltozások, a továbbítási, feldolgozási, kézbesítési és szervezeti fejlesztések ismeretanyagával, a szakmai tendenciák iránti folyamatos érdeklődéssel és a gyakorlati élet megannyi megszerezhető tapasztalatával. A jegyzet részben a szerző szellemi munkája, részben a témában releváns (hivatkozott) szakértők gondolatainak segítségével, szakirodalmi publikációk felhasználásával, valamint a logisztikához közvetlenül kapcsolódó magyar és külföldi joganyagok áttekintése alapján készült. Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik közvetve segítették e jegyzet tudásanyagának összeállítását, elkészültét. 4

5 Bár a jegyzet feltételezi előtanulmányok (alapozó ismeretek) meglétét, ugyanakkor nem tartalmazza részleteiben a felvétel, a minőségügy, a minőségfejlesztés, a minőség-ellenőrzés kérdéseit, hiszen arra külön tantárgyban kerül sor (e jegyzetben erre csak speciális utalások találhatóak) az indítás, a feldolgozás, továbbítás, kézbesítés, leszámolás teljes folyamatát, amely a napi gyakorlatban szinte termékenkénti részletezettséggel, központilag szabályozott a Magyar Posta tevékenységében integrált néhány olyan logisztikai funkciót, vagy elemet, mint pl. a hírlaplogisztika, vagy a pénzforgalmi, pénzszállítási logisztika, az Insert Pack, illetve a Magyar Posta belső szükségleteit biztosító beszerzési-, ellátási-, illetve visszutas logisztika elemei. a nemzetközi küldeményforgalmi (feldolgozás, továbbítás, vám, stb.) tevékenység ismertetését, ezért erre vonatkozóan legfeljebb csak rövid utalások találhatóak. Elérendő célként szerepel, hogy hallgatóink teljesítményképes tudásszintet érjenek el a logisztika valamely területén, s a későbbiekben jó szakemberként váljanak gazdasági életünk fontos szereplőivé, a logisztikai feladatok avatott művelőivé. Budapest, szeptember a szerző 5

6 II. A LOGISZTIKÁRÓL ÁLTALÁBAN A közlekedés örök és egyetemleges, hiszen az áruk termelése és fogyasztása időben és térben elkülönül egymástól. A köznapi emberek közül sokan nem tudják megmondani, mi a logisztika és miért van arra szükség. A termékforgalomhoz szervesen kapcsolódó árutovábbítás 1 összetett feladat, amelynek bonyolultsága időben növekedni fog. A közlekedési szolgáltatások az igénybevevők és a megbízók szempontjából különösen sokszínűek, de szakmai oldalról érzékelhető a szervezeti és tevékenységi atomizáció veszélye, valamint az optimális alágazati munkamegosztás elvi és gyakorlati problematikája is. A logisztika a katonai szférából ered. Integrált szaktudományként 2 sokféle értelmezése és definíciója ismert, de tudomásom szerint nem létezik egy általánosan, a mértékadó belföldiés nemzetközi szakmai körök által fenntartás nélkül elfogadott megfogalmazás sem. A polgári élet közlekedési szakirodalmában az 1990-ig terjedő időszakig komplex kiszolgálás -nak nevezték a ma logisztikai körbe tartozónak vélt feladatokat (természetesen vannak újonnan keletkezett, az általános időközbeni változások által kikényszerített, vagy generált feladatok is) A polgári logisztika rövid bemutatása nem könnyű, hiszen az elérhető meghatározások száma biztosan húsz felett van. A szakirányúan specializált megközelítés sokkal szélesebb, mint a katonai területen. A logisztika napjaink egyik sikertényezője. Kutató-művelői közül csak egy kutatópáros 3, csak egy gondolatsora szerepeljen itt: A logisztikai szolgáltatások meghatározóvá váltak az eladásban: most már lényegében nem a termék maga, hanem sokkal inkább a kapcsolódó szolgáltatások határozzák meg annak piaci eladhatóságát. A jövőben a logisztikai optimalizálásnak a termék teljes életútjára kell vonatkoznia: az ellátási láncmenedzsment (SCM) ezért már túllép a vállalati logisztikai határokon, s egyre fontosabbak lesznek a hálózatok, a vállalatközi információs rendszerek, illetve a stratégiai partnerkapcsolatok. [1] Igen, ez a világtendencia és a következő egy-két évtized logisztikai perspektívája. Ezért a natúr definíciók sorba vételét és elemzését jelen munkámban mellőzöm, helyette kulcsszavakból olyan tömör áttekintést készítettem, amely a logisztika fogalmát összefüggéseiben érzékelteti, csoportképző ismérveit /osztályozását/ ismerteti, tartalmát lényegileg körüljárja 4 : 1 Az árutovábbítás álláspontom szerint a vámszakmai értelmezésen kívül gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely több közlekedési szakkifejezés együttesét takarja. 2 A tudomány minősítésre, illetve adott tudomány ágazati besorolására az MTA osztályozási rendszere jogosult, adott kritériumok teljesülése esetén. 3 Más kiváló, okkal és joggal elismert logisztikai kutatók elnézését kérem, munkásságuk alapján itt lenne a helyük, de jelen munkám sajnos terjedelmileg korlátozott. 4 A kulcsszavakból álló tömör áttekintés saját kezűleg szerkesztett anyag, természetesen nem a teljesség igényével készült. 6

7 Alapvető logisztikai csoportosítások: felosztás: ellátási logisztika termelési logisztika elosztási logisztika visszutas /inverz/logisztika tudományszaki integráció: elsősorban a közlekedési, matematikai, informatikai, marketing, energetikai/automatizálási, hadtudományi, közgazdasági-pénzügyi, jogi, kommunikációs és anyagáramlási ismeretekhez rendszerek: makrologisztika (pl. közlekedés, nagyobb logisztikai központok) mikrologisztika (pl. vállalati logisztika), metalogisztika (kapcsolatrendszerek) tagozódások: külső /extern/ logisztika (lehet országon, régión, településen belül pl. citylogisztika, vagy hálózati /termelési, szolgáltatási/, nemzetközi jellegű pl. eurologisztika, globális logisztika) belső /intern/ logisztika (lehet termelő, vagy szolgáltató típusú) folyamatok: anyagmozgatási (árukezelési, továbbítási) és információs rendszerek mindhárom felosztási területen a termékút az okmányháttér és a pénzügyi áramlatok egységes felügyelete érdekében műveletek: a gyártás/termelés támogatása az értékesítés/kereskedelem segítése értéknövelt kiegészítő szolgáltatások nyújtása alkalmazkodás a vevő igényeihez begyűjtés, feldolgozás, terítés célok: teljesítési, rendelési, átfutási határidő csökkentés teljes folyamat összköltség/ráfordítás minimalizálása külső, belső rugalmasság, áttekinthetőség minőségi szempontok érvényesítése nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ápolása környezetvédelmi megfontolások (ökologisztika körében újrahasznosíthatóság, környezetbarát technológiák) realizálása extenzív, intenzív kapacitás kihasználás vevőelégedettségi mutatók megfelelősége hatékonyság stratégiai elemek: információ struktúra termékstruktúra külső, belső anyag- és eszközkoordináció külső, belső kooperációs lehetőségek felmérése termelési/szolgáltatási mélység (vásárlás, gyártás, vagy kihelyezés) kialakítása pénzügyi- és jogi háttérfeltételek biztosítottsága gazdasági szabályozórendszer aktualitásainak ismerete marketing módszerek használata ellenőrzés, utókalkuláció (controlling) tevékenységek: beszerzés, gyártási rendszerek kereskedelmi értékesítés elektronikus termelésirányitás, adatcsere szállítás, fuvarozás, szállítmányozás raktározás, rakodás, csomagolás, komissiózás, jelölés, árukezelés-nyomkövetés, egységrakományképzés áruterítés-begyűjtés, nehézteheráru, veszélyes áruk ügyviteli-eljárási, szervezési-technológiai szabályrendszerek vám- és környezetvédelmi termékdíj ügyintézés pénzügyi műveletek információs kapcsolatok kezelése készletgazdálkodás hatósági típusú ügyintézés 7

8 A logisztika tehát felfogható adott feladat fenti ismérvek egészét figyelembe vevő megoldási optimumkereséseként azzal, hogy az esetek döntő többségében az előforduló részráfordítások összességének minimumát tekintsük célfüggvénynek. (A lehetséges optimum kritériumok közül pl. a maximális bevétel azért nem mindig jó célfüggvény, mert annak eredményét a piacon nem lehetne igazán realizálni.) [2] Az utóbbi év tagadhatatlanul és egyértelműen a versenyszféra rohamléptékű logisztikai fejlődését eredményezte. A fejlődés gyors üteme következtében kialakult a logisztikai specializáció, szakosodás és a az ezekkel szükségszerűen együtt járó munkamegosztás. A logisztika, mint komplex gondolkodásmód jelen van életünk mindennapjaiban. A hálózati szintű logisztikában ritka az egyébként kívánatos - fejlődési-fejlettségi szinkron, a teljes harmónia. Az egységek szervezeti, tevékenységi fejlesztése időütemezett, s meglehetősen vegyes képet mutat a korunk aktuális kihívásaival (racionalitás, költségcsökkentés, stb.) történő szembenézés képessége és eredményessége is. Alapvető feladatnak kell tekinteni a szükséges korrekciókat, az időbeni eltérések harmonizálását, a funkciók koordinált kialakítását, a végrehajtás ellenőrzését. A fejlettségi szinkronizálásra logisztikai szempontból a megfelelő partnerkapcsolati szintek kialakítása és a folyamati kompatibilitás miatt lenne is szükség lenne. A logisztikának jelenleg nem megfelelő a hazai törvényi, jogszabályi rendezettsége, pedig erre álláspontunk szerint szükség lenne 5, hiszen a logisztika átlagosan a hazai GDP kb %-ban érdemi közreműködő. A logisztikai tevékenységet a jelenleg hatályos PTK nem nevesíti, annak szolgáltatásai talán jogi értelemben - a fővállalkozási tevékenységhez állnak legközelebb. A logisztika nagyjelentőségű - nemzetközileg széles körben alkalmazott és rohamléptékben fejlődő - interdiszciplináris és szektor semleges tudományterület, amelynek módszerei, eszközei kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenütt alkalmazhatóak a gyakorlatban. A fokozatosság elvének megfelelően e területen is elfogadható lenne vagy egy PTK. szintű nevesítés 6, ennek hiányában egy logisztikai kerettörvény tervezet kidolgozása, amely lényegében csak alapvetéseket tartalmazna, a részletkérdéseket és specialitásokat a kerettörvény szellemében - ágazati szintű jogszabályok rendezhetnék. Ez a megoldás lehetővé tenné a versenyszféra (kiemelten az ipar, az agrárium, a kereskedelem, a közlekedésárutovábbítás /szállítmányozás, fuvarozás, posta/ és kapcsolódó funkcióik), illetve a költségvetési szféra (kiemelten a honvédelem, a belügy, a közigazgatás és az egészségügy) legfontosabb ellátó-, elosztó rendszereinek egységes szemléletű kezelését, specialitásainak más szektorok sérelme nélküli érvényesülését.. A kihívások tehát rendkívül nagyok mind szervezeti, hálózati, módszertani, metalogisztikai értelemben. A gazdálkodási kényszerek és az erősödő korszerűsítési törekvések bizonyára át fogják törni a kétkedők és a bizonytalanok ellenállását e területen is. Ennek megfelelően az előrelépés egyik módszere az lehet, hogy az általános logisztikai tudásbázis napi fokozódó használata mellett folyamatosan dolgozni kell a szakterületi specialitások kialakításán 5 Itt érdemes megemlíteni a szállítmányozási párhuzamot: itt van törvényi definíció, van a PTK kötelmi jogban néhány paragrafusból álló speciális fejezet, léteznek nemzetközi szabályok, adaptációk, használatban vannak érdekképviseleti szintű általános feltételrendszerek, de több pótlási kísérlet ellenére még mindig hiányzik a kormány-, vagy ágazati szintű részletesebb jogi-, végrehajtási szabályozás. A szállítmányozás gazdasági életben betöltött szerepe nem elhanyagolható. A logisztika a hazai jogszabályi hátteret tekintve ennél még hátrább tart, pedig jelentősége egyre növekvő, a szállítmányozásnál szerteágazóbb. 6 Az Országgyűlés éppen napjainkban (2012. szeptember vége) kezdte el az új Polgári Törvénykönyv általános vitáját. 8

9 Az egyik legfontosabb logisztikai tényező az idő, amelynek jelentősége sokszor az árakkal, díjakkal is vetekszik.napjaink gyakorlatában már egy időkényszerrel kombinált költségalapú piaci verseny zajlik, amelyben az információgyorsaság, a partnerkapcsolati szint és a teljes beszerzési, ellátási, illetve elosztási folyamat integráció döntő tényezővé válik. A logisztikai folyamatokban észrevehető /széles körben/, hogy sokszor nem a termékek, nem a résztvevők, hanem már az ellátási csatornák közötti megmérettetések számítanak igazán. [3]. A fenti csoportképző ismérvek és általános tudnivalók alapján célszerű megkísérelni a postalogisztika, mint tevékenység szakterületen belüli pozicionálását. A helyes válasz kialakítása érdekében érdemes áttekinteni a posta alaptevékenységét, amely - nagyon röviden - az alábbiakból áll: levélpostai- és csomagküldemények felvétele, szállítása, kézbesítése, komplex logisztikai szolgáltatások, pénzforgalmi közvetítő tevékenység, banki- és befektetési szolgáltatások, megtakarítás- és biztosításközvetítés, kereskedelmi tevékenység, nemzetközi postaszolgáltatások. A postalogisztika a postai küldemények feladótól címzettig történő áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. 7 A Magyar Posta az alaptevékenységből származtatható látszattól eltérően nem tekinthető kizárólagosan ún. fuvarozó, szállítmányozó vállalkozásnak, vagy gazdasági társaságnak (amelynek az alapvető feladata lenne valamely küldeménytovábbítás a felvétel és a kiszolgáltatás/kézbesítés között.. Ezt többek között igazolja az is, hogyan alakult adott évben a szolgáltatás-csoportok üzemgazdasági jellegű, alaptevékenységekből származó árbevétele (eladott áruk beszerzési értéke nélkül): (lásd 1. sz. táblázat) 1. sz. táblázat SZOLGÁLTATÁSOK 2010 évben Részarány millió Ft. % Levél, hírlap, logisztika ,3 Pénzforgalom és pénzügyi közvetítés ,0 Kereskedelem, egyéb ,7 Nemzetközi szolgáltatások ,0 ÖSSZESEN: ,0 Forrás: Magyar Posta éves jelentés szeptember 7 Fazekas Attila OLK vezető meghatározása. Az OLK bemutatása című előadás anyaga, március 30. 9

10 A logisztikai funkció alapfelosztásából (ellátási/beszerzési/ - termelési - ellátási/elosztási/- visszutas) a posta több területen is részesedik. Ha áttekintjük a posta tevékenységi vertikumát, akkor megállapítható, hogy a klasszikus ellátási/beszerzési/, valamint az ellátási /elosztási/ funkciók meghatározó jellegűek, postai szakkifejezéssel/szakzsargonnal élve megfeleltethetőek a felvételi, kézbesítési funkcióknak a termelési logisztikai elemek kevésbé hangsúlyosak, de semmiképpen nem mellőzhetőek. Ilyen tevékenységeknek minősíthetőek pl. az Insert Pack, az EPK (Elektronikus Posta Központ). Elemzés tárgyát képezheti, hogy a postai küldemények szinte termékmélységre bontott komplett feldolgozási folyamata az ellátási, a termelési, vagy az elosztási funkció részének minősíthető-e leginkább. 8 a posta egyaránt bár különböző intenzitással és szinteken - foglalkozik makro-, mikro-, illetve meta-logisztikával, funkcionálisan tevékenységi sokszínűség jellemzi (van csomagolás, raktározás, vám, értéknövelt kiegészítő szolgáltatások, környezetvédelem, stb.) annak tevékenysége kifejezetten értelmezhető a külső /extern/ logisztika (lehet országon, régión, településen belül pl. citylogisztika, vagy hálózati /termelési, szolgáltatási/, nemzetközi jellegű pl. eurologisztika, globális logisztika), illetve a belső /intern/ logisztika (lehet termelő, vagy szolgáltató típusú) területein egyaránt. a Magyar Posta jelenleg vitathatatlanul az egyik legnagyobb hazai logisztikai szolgáltatóként azonosítható, amelynek tevékenységében az általános (generál) funkciók nagy része különböző súlyozással ugyan -, de megjelenik. 8 A szerző álláspontja szerint a küldemény feldolgozás nem tekinthető a pozicionálás szempontjából termelési logisztikai elemnek, hiszen nem jön létre új termék, vagy pusztán e tevékenység eredményeként értéknövelő hatás /hozzáadott érték/. A feldolgozás alapvetően a felvétel és a kézbesítés közötti nélkülözhetetlen funkció, amely a klasszikus értelemben vett begyűjtés - komissiózás terítés disztribúciós folyamatához hasonlítható. 10

11 III. ORSZÁGOS HÁLÓZAT, POSTAHELYI STRUKTÚRÁK A Posta egyik legnagyobb értéke az országosan egyedülálló hálózati adottságokkal történő rendelkezés. A posta logisztikai feladatainak ellátásához az irányítási és jogi háttérfeltételek meglétét feltételezve - egyaránt szükséges az országos hálózati lefedettség a postahelyek meghatározott kritériumok (nyitvatartási elvek) szerinti üzemeltetése, a különböző formában üzemelő postahelyi megoldások (fix struktúra, mobil posta, vállalkozói üzemeltetés, postai automaták, levélszekrény hálózat, közös üzemeltetés, stb.) funkcionális integrálása, a felvételi, feldolgozási, szállítási, kézbesítési, kiosztási-leszámolási technológiák standardizált kidolgozottsága és folyamatosan alkalmas állapota, a fix telepítésű területi és központi funkciójú feldolgozó helyek és a speciális üzemek zavartalan működése, a fentieket összekötő irányítószámos, gócpontos térkapcsolatok kiépített rendszere, valamint az időütemezetten és korszerű árutovábbítási módszerekkel és eljárásokkal működő szállítószolgálat. A feladat tehát rendkívül összetett, de konkrétan ismernünk kell a következő kérdésekre adandó válaszokat: milyen postaanyagokat kell áramoltatni (tömeg, relációk, forgalom megoszlás, stb.) milyen helyi, regionális, vagy országos hálózati (informatikai) információk szükségesek a feladat ellátásához, mekkora mennyiségekről van szó és azok milyen gyakorisággal, szóródással jelentkeznek, hány hálózati pontot érint a tevékenység, milyen feldolgozási, szállítási időablakokkal lehet számolni, milyen műveleteket lehet/ne automatizálni, hogyan lehetséges a kézbevételek számának csökkentése, 11

12 lehetséges-e valamilyen ismérv szerinti optimalizáció a feladatok bármely részterületén, stb. megfeleltethető-e a tevékenység a jogi előírásoknak, a partnerek igényinek, a tulajdonos elvárásainak? A gazdasági társaság (Magyar Posta Zrt.) szervezeti tagozódása időnként változik, az aktuális célok, feladatok és elvárások függvényében. A korábbi öt területi igazgatóság, vagy régió lecsökkent három nagy szervezeti egységre. A Posta Vezérigazgatóság irányítása alá tartozó területi igazgatóságok jelenleg az alábbiak: Magyar Posta Zrt. Központi Területi Igazgatóság. (1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6) Illetékességi területe: Budapest főváros, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest megyék, Magyar Posta Zrt. Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság. (4046 Debrecen, Múzeum u. 3) Illetékességi területe: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék Magyar Posta Zrt. Nyugat-magyarországi Területi Igazgatóság. (7646 Pécs, Jókai u. 10) Illetékességi területe: Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megyék Érdekesség, hogy január 1-jén 3218 postai szolgáltató-hely működött hazánkban, amelyből 2595 postahivatalként, 27 kirendeltségként és 596 fiókpostaként üzemelt. A posták közül 300 önálló létszám- és bérgazdálkodást folytatott, a többi pedig körzeti hivatalokhoz tartozott. A piacgazdaság fejlődésével a címezetlen nyomtatvány forgalom jelentősen megnőtt, amely pontos megbízható kézbesítésében, akkor a Posta meghatározó piaci szereplő volt. A rendszerváltozást követően a lakosság készpénzkezelése lényegesen változott. A szolgáltatók folyamatosan megszüntették díjbeszedőiket, valamint új szolgáltatók jelentek meg a piacon, amely bővülést eredményezett a posta forgalmában. A levélforgalom jelentős növekedése a banki és biztosítási piac növekedésének következménye volt. A hazai kereskedelmi hálózat átalakítása megváltoztatta az emberek vásárlási szokásait. A nagy bevásárlóközpontok megnyitása, hosszú nyitva tartási ideje és a hétvégi vásárlási lehetősége az adott település határain túlról is vonzotta az embereket. A Posta felismerte ezt az igényt és 1997-től több áruházi postát nyitott meg a postai szolgáltatások elérésére. Az 1990-es évek közepétől megnőtt az alkalmi posták iránti igény. Egy-egy kulturális- tudományos- sportvagy egyéb rendezvény színvonalát a rendezők alkalmi postával, alkalmi bélyegzéssel kívánták fokozni. A posta erre nyitottnak bizonyult. Később, a Magyar Posta Zrt. közel 30 ezer munkatársa mintegy 2700 fix szolgáltató helyen kínálta szolgáltatásait. Az időközbeni változások, a gazdasági megfontolások, a postaforgalom szerkezeti, belső megoszlási tényszámainak figyelembevétele alapján a postahelyek száma az utóbbi időszakban folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka az, hogy a Posta 2004-ben a működési költségek csökkentése érdekében - a kedvező tapasztalatokkal zárult kísérleti időszakot követően - az ország egész területén bevezette a 600 főnél kisebb népességű településeken lévő, többségében rossz állapotú, gazdaságtalanul működő fix postahelyek helyett a mobilposta szolgáltatást. (lásd 2. sz. táblázat) 12

13 2. sz. táblázat FIX POSTAHELYEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ÉV POSTAHELY Forrás: MTI privatbankar.hu Letöltés: 2012 augusztus A postahelyek ügyfélkapcsolati pontként történő definiálásával, a postahálózat átveszi számos profit és non-profit intézmény közönségkapcsolati tevékenységét. A posta komplex szerződést köthet olyan nagy szolgáltató vállalatokkal, amelyek a megállapodás következtében - az üzemeltetési és humán költségeik megtakarítása érdekében - bezárhatják közönségszolgálati irodáikat. A posták átvehetik olyan kisebb cégek, szervezetek ügyfélkapcsolati tevékenységét is, amelyek költségvetése nem bírja el nagy hálózat fenntartási költségeit, de tevékenységük megköveteli azt. A posták különös tekintettel azok jellemzően állami tulajdonú státusára - hitelesen vállalhatnak fel és végezhetnek egyes államigazgatási ügyfélkapcsolati feladatokat (természetesen a tulajdonos dönti el, hogy ez üzleti alapon, dotáció fejében, vagy nélküle történik). Államigazgatási feladatok lehetnek pl. ellátása alatt értjük: az állam által kifizetett jövedelmek kézbesítését (segély, nyugdíj) (PL: az angol posta a munkanélküli segélyek kifizetését végzi postahivatali hálózatán keresztül) az állami költségvetésből finanszírozott programok ügyfélszolgálati tevékenységének ellátása (ez lehetne akár az EU pályázatokkal kapcsolatos ügyek intézése is a kisebb létszámú településeken), a hivatalos iratokkal kapcsolatos ügyintézést, stb. (van olyan ország, ahol a választások lebonyolításához is igénybe vesznek bizonyos postalogisztikai szolgáltatásokat). Különösen érdekes lenne olyan kutatási projektet indítani, amely értékelné, elemezné, megvizsgálná azt, hogyan kapcsolódhatna be a posta egyes település típusokon a közigazgatás logisztikai feladatainak ellátásába. Az állandó postai szolgáltató helyekkel, illetve a mobilpostákkal ellátott települések teljes felsorolását a posta honlapján található meg a következő adatokkal: Település, Postai szolgáltatóhely megnevezése, illetve a szolgáltatás ellátásának módja Irányítószám Közelebbi cím 13

14 Nyitvatartási idő minden heti naptári napra (hétfő-vasárnap) Az adott postahely által ellátott tevékenység megnevezése (11 féle, pl. küldemény felvétel, kézbesítés, első napi bélyegzés, garantált kézbesítés, e-tértivevény, stb.) A fixpontú postahelyi struktúra, illetve a mobilposták felsorolását egyébként a Küldeményforgalmi Üzletszabályzat függelékei tartalmazzák. 9. A függelékben 3869 hely van feltüntetve, ideértendő a fix, a mobil, a postapartner, a fiókposta, vagy az ideiglenes (zárva) helyeket, a kirendeltségeket, a kézbesítő pontokat, a feldolgozó üzemeket is. Ide tartoznak a Posta üzemszerűen működő felvételi helyei és az ún. Postapontok is. A felvételi helyekre a belépés kizárólag engedéllyel lehetséges, melyet a felvételi hely vezetője, vagy az általa kijelölt személy ad meg a feladó előzetes kérelmére. A Postapontok listája gyakorlatilag 54 MOL töltőállomást jelent, néhány kivétellel 24 órás nyitvatartási idővel. A postai hálózat újjászervezése területén év fontos állomás volt. Az üzleti potenciál kihasználása érdekében január 1.-vel a Magyar Posta hálózati elemeinek új, piaci szempontokat figyelembevevő tipizálásának bevezetése történt meg, mely négy típusba sorolja a postákat (A, B, C, D típus). A korábbi, több évtizede alkalmazott posta (I-VI. osztály) besorolási rend a dolgozói létszámon alapult, technológiai szemléletet tükrözött. Az új tipizálási modell ezzel szemben az értékesítési potenciált tekinti rendező elvnek. Ezzel lehetővé téve, hogy az egy-egy posta számára meghatározott tervek, feladatok, támogatás és feltételrendszer a posta valódi ügyfélforgalmához illeszkedjen. A postahelyek besorolása több csoportba történik, a felvételi és kézbesítési lehetőségek mértéke alapján. A csoportosítás során vizsgálták az éves postahelyi bevételt, a lakossági bevételt, a postán dolgozók létszámát és a postahelyeken kialakított munkahelyek számát. A postahelyen dolgozók létszáma és a közönségkapcsolati munkahelyek alapján a besorolási ismérvek a következők: (lásd 3. sz. táblázat) sz. táblázat Típusok Minimális létszám az adott Ablakok minimum darab postahelyen száma A Több mint 20 fő több mint 8 ablak B 7-19 fő 5-7 ablak C 2-6 fő 2-4 ablak D 1 Fő 1 ablak Több éves előkészítő munka eredményeként egy több évtizede érvényben lévő szabályozás került átalakításra január 1-én hatályba lépett a Magyar Posta hálózatának új, elsősorban piaci szempontokon nyugvó és üzleti célokat szolgáló postahálózati struktúrája. 9 Lásd: Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzat 1. sz. függelék, valamint 1/A, és 1/B függelék. Letöltés: 2012 szeptember 10 Forrás: Magyar Posta Zrt.: Postai hálózatszervezés és üzemeltetés Kézirat. 14

15 A fenti négy típus meghatározásra: A, A legnagyobb lakossági igénybevételnek megfelelően valamennyi postai szolgáltatást, esetenként plusz szolgáltatást is ellátó postahelyek. B, Ebbe a körbe az értékesítés orientált postahelyek tartoznak ezért széles portfólióval rendelkeznek. Egy részüknél, ahol erre fizikailag lehetőség nyílott, elkülönített tömeges feladói munkahely is működik. Postahelyi kézbesítést és fiókbérleti szolgáltatást is nyújtanak. Ide kerültek besorolásra az üzletházi, áruházi postai szolgáltatóhelyek. C, Ide az átlagos forgalmat bonyolító postahelyek tartoznak, szűkebb szolgáltatási palettával, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. D Ezek a legkisebb forgalommal bíró, jellemzően városok peremrészein illetve községekben működő postahelyek. Itt csak a törvényi előírások szerinti szolgáltatás biztosítása szükséges. A besorolás az összes postahelyi bevétel, a lakossági bevétel, a létszám és a kialakított munkahelyek számának - kézbesítő posta esetén a kézbesítési potenciálnak - együttes függvénye. [4] A Posta 2006 és 2009 között a megváltozott jogszabályi előírásokhoz alkalmazkodva megvalósította a teljes levélgyűjtő- és támpontos levélszekrény állomány cseréjét. A telekommunikációs eszközök rohamos terjedése miatt jelentősen csökkent a levélgyűjtő szekrényekben elhelyezett küldemények száma, ezért az állománycserével párhuzamosan jelentős állományszűkítés is megvalósításra került, mintegy ról ~9.000-re csökkent a levélgyűjtő szekrények száma. A vonatkozó jogszabályokkal harmonizálva a Posta törekszik a teljes körű házhoz kézbesítésre. A házhoz kézbesítésbe bevont címhelyek száma folyamatosan növekszik ezzel párhuzamosan a támpontok, a támponttal ellátott címhelyek száma is jelentősen csökken. Míg év végén címhelyet szolgált ki a Posta támpontos kézbesítés útján, 2009-re ez a szám ra csökkent ben stratégiai fejlesztés indult az A típusú posták nyitott pultosítására év végére már 25 A típusú posta - az üzletházi és a B típusú postákat is figyelembe véve már 88 - nyitott pultos kialakítású. A nyitott pultos környezet kialakítása a évi adatok tükrében pozitívan hatott a posták értékesítési eredményeire. Az első ügyfélhívók már ben megjelentek a Magyar Postán. 15

16 Hírlapterjesztés A 90-es évek elején kezdődő és azóta is folytatódó trend a lapolvasási és az előfizetési hajlandóság csökkenését hozta, ami világjelenségként a helyettesítő termékek: televízió, rádió, Internet, mobil kommunikáció, ingyenesen terjesztett kiadványok (pl. Metro, Pesti Est) növekvő vonzerejének és az életstílus általános megváltozásának a következménye. A tévé előretört a reklámpiacon. A sajtótermékek finanszírozásában jelentős szerepet játszó reklámbevételek növelésére, fenntartására a jövőben egyre kevésbé számíthattak a kiadók. Emiatt a kiadói piacot a 90-es években nagyfokú centralizáció jellemezte. A tulajdoni koncentráció olyan fokúvá vált, hogy lényegében három kiadó döntése határozza meg a terjesztési piac sorsát. Ebben az időszakban a Magyar Posta lényegében a teljes megyei napilap terjesztési piacot elveszítette, ugyanis azok terjesztésére a regionális kiadók saját kézbesítő hálózatot szerveztek. A hírlappiacon az élesedő verseny magával hozta azt az elvárást, hogy a Posta a napilapokat minél korábban, de lehetőleg 7 óra előtt jutassa el a lakossághoz. A Posta ennek érdekében előbb 50, majd áprilisától további 55 településen szervezte meg a hajnali (7 óráig történő) kézbesítést ben megvalósult a Posta előfizetéses terjesztési rendszerének informatikai támogatása. A postai hírlap kézbesítési bevételek csaknem kétharmadát uraló 3 lapkiadó (Népszabadság, Sanoma, Ringier) termékeik terjesztésére egy új társaságot hozott létre mely január 1.-től 150 nagyvárosban végzi a kézbesítést. A posta így hírlapkézbesítése nagy részét elveszítette. Ezzel egyidejűleg megszüntetésre, s a levélés utalványkézbesítéssel összevonásra került az addig a városok többségében létező önálló hírlap kézbesítési forma. A Posta 2006 évben célul tűzte ki, hogy a budapesti reklámtermékek kézbesítése terén fennálló 3%-os piaci részarányát év végére 30%-ra kívánja bővíteni. Ez azonban sajátosságai miatt gazdaságosan csak alvállalkozók bevonásával valósítható meg, emiatt úgy döntött, hogy megvásárol egy vállalkozást, és a reklámkiadványokat nem a postai hálózat útján terjeszti. Ezt követően Budapesten és folyamatos kiterjesztést követően további 84 településen a Posta Kézbesítő Kft.-vel - amely a Posta saját tulajdonú leányvállalata - szerződött alvállalkozók végzik a reklámkiadványok, továbbá Budapesten az előfizetett hírlapok kézbesítését. 11 A fix telepítésű postahelyi struktúra nyitvatartási idejének irányelveire, azok rendjére vonatkozóan a Postaforgalmi Ismeretek c. tantárgyból szerezhetőek részletesebb információk (üzleti besorolás) Lásd: Németh Emil Tóth László: A postahálózat fejlődése, megújulás, modernizáció Kézirat p Lásd: Hermann Ottó: Postaforgalmi ismeretek WSÜF 2012 p. p , p , p, 45., p. 143, 152,

17 A Magyar Posta Zrt. postahelyi ingatlan beruházásainak tervezéséhez, döntés-előkészítéséhez Tervezési Irányelvek összeállítására került sor. A szolgáltatási funkcióját illetően más-más elvek szerint kerül kialakításra: az önálló felvételt önálló kézbesítést vagy mindkettőt együttesen ellátó postahely esetében. (Erre elsősorban a postatechnológiai kapcsolatok helyes kialakítása miatt volt szükség.) A világ legtöbb országában a nemzeti posták kijelölt egyetemes szolgáltatóként működnek és állami tulajdonban vannak. Ha áttekintenénk a világ postáinak szerkezeti felépítését, működési-felügyeleti rendszerét, tulajdonosi szerkezetét, funkcionális szervezeti helyzetét, akkor bizonyára érzékelhetnénk a sokféleség megannyi változatát. Jelen témánk alapjául az a kérdés szolgál: hogyan építhető fel adott országon, földrajzi területen, régión belül a postai szolgálati helyek rendszere? A postai szolgáltatást a világ egyes helyein néhány helyen talán még hatósági funkcióként is értelmezik, sokkal többen látják ezt közszolgálati funkciónak, mások gazdasági vállalkozásként tekintenek erre, vagy vegyes elképzeléseket hangoztatnak. A hazai a postai profilhoz, nagyságrendekhez valamely módon is hasonlítható országos hálózattal rendelkező állami vállalatok helyzete is eltérő: a légiközlekedésben még a MALÉV létezése idejében is szétváltak a légiközlekedési, földi kiszolgálói, illetve a légi irányítási feladatok. A MÁV-nál csak néhány éve alakították ki az ún. kereskedelmi-, illetve pályavasút fogalmát és az ennek megfelelő funkciók felügyelő hatósági, szabályozási, szervezeti (a holding rendszerű üzemeltetéshez hasonló elvek szerint) átrendezését. A VOLÁN autóközlekedésben soha nem volt a szakma feladata a közúti pályaépítés, -fenntartás, vagy a közúti biztonsági rendszerek létesítése, ugyanakkor bizonyos elvek szerinti területi tagozódás jött létre a korábbi tröszti szervezet helyett, önálló területi vállalatokkal. A POSTA napjainkig megőrizte országosan egy adószámos rendszerét, központi irányítási struktúráját, amely sok szakmai tekintetben indokoltnak tekinthető (ezt a MATÁV és az ANTENNA HUNGÁRIA funkcióinak kiválása utáni eredményei is alátámasztják.). A közszolgálati funkciók ellátásának széleskörű társadalmi, sokszor politikai igénye ugyanakkor ütközhet a gazdasági racionalitás egyébként nem mellőzhető szempontjaival. Melyik a fontosabb ismérv: a teljes hálózat fenntartása, üzemeltetése, vagy a gazdaságossági forgalmi viszonyok követelte intézkedések végrehajtása. A döntés rendkívül összetett, amelynek jogi aspektusai (az egyetemes szolgáltatások ellátása, a nem nagyvárosi lakosság egyenrangú postai szolgáltatásokkal történő ellátása, stb.), illetve nemzetközi kötelezettségekből (lásd UPU és más postai szervezetek elvárásai, szabályzatai) származó megfontolásai is vannak. A teljes hálózat fenntartása nyilvánvalóan óriási költségeket jelent, amelyek lényegileg szinte állandóak és bizonyos szegmenseiben függetlenek a helyi teljesítményektől, ugyanakkor létezésük a fenti szempontok miatt nem kérdőjelezhető meg. 17

18 Amennyiben egyidejűleg szeretnénk teljesíteni, vagy megfelelni mindkét látszólag ellentétes - szempont együttes követelményeinek (vagyis elvileg kizárjuk a kisforgalmú, ezért nyereségesen nem üzemeltethető kisposta helyek funkcióinak megszüntetését), akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: mobil posta szolgáltatás bevezetése. Ezzel a megoldással megtakaríthatók az állandó postahely üzemeltetési és fejlesztési költségei, lehetőséget ad humán erőforrások hatékony átcsoportosítására, és több eddig önálló felvevőponttal rendelkező település egy mobilpostával történő ellátására. vállalkozói formában történő üzemeltetés (Postapartner program), meglévő helyi funkciók, szolgáltatások bővítése, automata posták kialakítása (Automata posták kialakításával az állandó telephely fenntartása nehezen kerülhető el, azonban a nyitvatartási idő meghosszabbítható (személyzet foglalkoztatásával). Törekedni kell a fenntartási költségek csökkentésére (közüzemi költségek) Az egyszerűbb szolgáltatások az automata posta segítségével akár napi 24 órában használhatóak, sorban állás és a postahelyi dolgozók tehermentesítése mellett, vagy más /nem postai/ profillal történő helyi közös üzemeltetés lehetőségeinek áttekintése. A nemzeti posták olyan megoldásokat keresnek a postahelyek vállalkozói működtetésbe adásakor, mely mindkét fél, a vállalkozó és a posta számára is kölcsönös előnyöket rejt. A hálózat költségracionalizálására jellemzően két lehetőség áll a Posták rendelkezésére; a hálózati elemek számának csökkentése, illetve közreműködők bevonása a veszteséges szolgáltató helyek üzemeltetésébe. Ha az európai posták liberalizációra adott válaszlépéseit megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy többségük mindkét lehetőséget felhasználja a versenyképesség megőrzésére. Az EU postai szolgáltató helyeinek száma folyamatosan csökken, ebből is látszik, hogy a Posták előszeretettel nyúlnak a veszteséges szolgáltató helyek megszüntetésének lehetőségéhez. A hálózat-szűkítést célzó programok időbeni ütemezése az egyes országok postáinak programjában egymástól jelentősen eltérő, de a Posták többségénél jelen van. A nemzeti posták a postahelyek működtetési fajtáit illetően - általában vegyes megoldásokat alkalmaznak. A postahelyek egy részét vállalkozói formában működtetik, más részét saját üzemeltetésben tartják, további részén mobil szolgáltatásokat üzemeltetnek. A kiválasztás egyrészt üzemgazdasági, másrészt speciális regionális szempontok alapján történik. Érdekes, hogy a vállalkozásba adott fix postahelyek milyen nagy megoszlásban szóródnak az európai posták gyakorlatában. Pl. Írország, Svédország, Dánia, Portugália esetében a vállalkozásba adott arány kb. 70 % (!!!) felett van, hazákban ez % körüli. 18

19 Tekintsük a saját üzemeltetésű posták arányát néhány országban: (lásd. 1.sz ábra) 1. sz. ábra Forrás: Németh Emil: A felvételi hálózat fejlesztésének irányai, kiemelt programok Postás március. A mobil postákról A Magyar Posta Rt. is elkezdte a tradicionális postahálózati struktúra önerőből történő átalakítását ben 946 minimális forgalmú település teljes körű postai szolgáltatását 354 mobil járattal látták el. A mobil postai szolgáltatás bevezetését nagyon sok egyeztetés, sokszor vita előzte meg, hiszen be kellet látni, hogy Minden helyen, minden időben gazdaságosan szinte lehetetlen azonos színvonalú rendelkezésre állást biztosítani, különösen kisebb-nagyobb földrajzi távolságok esetén, de nyitvatartási időben sem. Közismert, hogy minden vállalkozás eszközkészlete, humán és pénzügyi erőforrásai kisebb nagyobb mértékben korlátozottak. A rendelkezésre álló eszközökből kell mindent nyereségesen fenntartani, üzemeltetni. Ha megnéznénk a postahelyek bevétel-szerkezeti teljesítményét, akkor világossá válna, hogy viszonylag kevés nagyposta helyen képződik a teljesítmények aránytalanul magas részaránya. 19

20 A helyzetet tovább nehezíti az adott területen hatályos írott és íratlan jogszabályi követelmény, kötelezettség struktúra. A távközlési szerepkör leválasztása után a kispostáknak helyet adó ingatlanok relatíve magas fajlagos működési költséggel funkcionáltak tovább postaként, de mindegyikük karbantartására, felújítására a források hiánya miatt nem kerülhetett sor. Korábban, a többségében rendkívül rossz állagú épületekben, a bruttó árbevételükhöz mérten kétszeres-háromszoros többletkiadással járt e postahelyek szűkített nyitva tartású üzemeltetése. A másik szempont a technológia átgondolás volt. Egy történetileg már berögzült kezelési elvre kerültek piaci alapokon új termékek, szolgáltatások, elszámolási rendszerek. A 600 fő lélekszám alatti településeken állandó postai szolgáltató hely fenntartása jogszabályilag nem kötelező. A mobil posta bevezetése előtt felmérésre került, hogy a Posta 625 ilyen településen üzemeltetett, 558 helységben pedig belterületi kezelő útján biztosította az egyetemes postai szolgáltatások elérhetőségét. A feladat tehát kettős volt: egyrészt meg kellett szüntetni a hasonló adottságú helységekben tapasztalható szolgáltatás színvonalbeli különbségeket, másrészt tompítanunk kellett - a mai kor elvárásainak figyelembevételével a túlzottan veszteséges üzemeltetés hatásait. Így alakultak ki a négy keréken guruló munkahelyek. A mobilposták egyszerűsített technológiával a teljes körű házhoz kézbesítés mellett, gondoskodnak az egyetemes postai szolgáltatások, postai, pénzügyi értékcikk árusítások, készpénz átutalási megbízás felvételek, lakossági folyószámláról készpénz kifizetés teljesítések (mobil POS terminálon keresztül), kereskedelmi tevékenységek és a megtakarítási közvetítő szolgáltatások ellátásáról is. A mobilposták kiosztó-leszámoló munkahelyei földrajzilag optimálisan kiválasztott nagy forgalmú, elsősorban IPH technológiájú postahelyeken, úgynevezett mobil központokban kerültek kijelölésre. Az indított mobilposta járatok számától függően humánerőforrás bővítést kellett, esetenként ingatlan átalakítást, és IPH eszközpark bővítést kell ezeken a postahelyeken megvalósítani. Vizsgálni kellett a július 1-jével indult mobilposta járatok külső és belső hatásait, valamint a forgalom alakulását. Az országos mintavétel lehetőségével élve 9 megyében, 40 településen 10 kézbesítési körzet - melyek közül 21 lakott helyen korábban nem működött postai fix pontú szolgáltató hely - kezdte meg működését. A faluba megérkező mobilposta egy hagyományosnak nevezhető kürtjelzéssel ad hangot érkezéséről és a minden címhelyre kiosztott jelzőzászlók, jelzőtáblák kihelyezésének segítségével szerez tudomást az ügyféligényekről. Nem tagadható, hogy a mobilposta kezdetben ellenszenvet is hordozott magában. A mobil posta programot a megelőző időszakra vonatkozóan az alábbi táblázat szemlélteti: (lásd. 4. sz. táblázat) Indítás időpontja Üzemelő mobil posta járatok száma (db) Mobil szolgáltatással érintett település (db) Volt postája (db) nem volt postája (db) Csomag házhozkézb. 600 fő feletti település (db) Érintett lakos 4. sz. táblázat Érintett háztartás (címhely) év év év Összesen: Forrás: Grózsmik István Mobilposták az országos postaszolgáltatás hálózati rendszerének részeként Posta 2004 augusztus 20