Kun László Középiskola Tantárgyi programjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kun László Középiskola Tantárgyi programjai"

Átírás

1 Kun László Középiskola Tantárgyi programjai

2 BIOLÓGIA BIOLÓGIA ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásán keresztül történő megerősítését és az önálló tanulás képességét is fejleszti évfolyamon a helyi tanterv csak 32 órát tervez. 4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint. 1

3 BIOLÓGIA 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1 óra E 4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint! Tematikai egység MIKROBIOLÓGIA 3 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői. A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, Mikroszkópos kép értelmezése. járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenybák megismerésére. Az internet és a könyvtár használata a mikroség mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége. Ismeretek: Sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján. Kapcsolódási pontok: Fizika: geometriai optika, domború lencse képalkotása Kémia: kísérleti eszközök és használatuk; a szén szervetlen és szerves vegyületei; a kén és vegyületei; a metán; oxidáció és redukció; fertőtlenítőszerek; halogén elemek. Földrajz: a Naprendszer bolygói, mellékbolygói; a fertőző betegségek, járványok összefüggése a népességszám alakulásával Matematika: geometria, poliéderek; mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására; a járványok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a járványok irodalmi ábrázolása. KULCSFOGALMAK Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, vírus, baktérium. FOGALMAK 2

4 BIOLÓGIA Tematikai egység A NÖVÉNYEK ÉS A GOMBÁK 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése? Ismeretek: Testszerveződési típusok a növények országában. A növényi szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. A növények ivartalan szaporítása. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Fejlesztési követelmények Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése és működése közötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. A talaj és az élőlények kapcsolatának elemzése konkrét példák alapján. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. Kapcsolódási pontok: Kémia: a víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok. Földrajz: A humuszképződés, a Föld természetes növénytakarója; egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban; a mezőgazdaság termelési módjai, ágazatai; globális környezeti problémák Fizika: lencserendszerek (mikroszkóp), elektronmikroszkóp, energia Vizuális kultúra: a fa- és virágszimbolika. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a termelési módok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Matematika: halmazok. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj. 3

5 BIOLÓGIA Tematikai egység AZ ÁLLATOK 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz? Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Fejlesztési követelmények Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Kapcsolódási pontok: Kémia: oxidáció; oxigén és vegyületei; fehérjék, szénhidrátok, zsírok; fehérjék, kalcium és vegyületei, hemoglobin, kollagén. Felületi feszültség, a mészváz összetétele, a kitin, diffúzió, ozmózis. Fizika: rugalmasság, szilárdság, emelőelv, gázok oldhatósága vízben, rakétaelv, a lebegés feltétele Földrajz: korallzátonyok, édesvizi és tengeri mészkő. A mészkő, a kőolaj és a földgáz képződése; földtörténeti korok. A tenger, mint táplálék-forrás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gerinces állatok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a kutya szó nyelvi jelentésvilága, kapcsolódó jelentései KULCSFOGALMAK FOGALMAK Állati szövet és szerv. 4

6 BIOLÓGIA Tematikai egység KAPCSOLATOK AZ ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN KÖZÖTT 7 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj. Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek).táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Ciklikus és egyirányú folyamatok. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Mennyiségi és minőségi változások okainak elemzése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti szerveződési szinteken. Kapcsolódási pontok: Földrajz: földrajzi övezetesség; a föld gömbhéjas szerkezete, bioszféra; az éghajlat tényezői, a levegő és a felszíni vizek felmelegedése. Matematika: matematikai modellek, (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések); mennyiségekkel való műveletek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Erőforrások, termelési kultúrák, környezetátalakítás. A szikesedés és talajerózió, mint történelemformáló tényezők; növényi, állati és emberi élősködők demográfiai hatásai KULCSFOGALMAK FOGALMAK Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis. 5

7 BIOLÓGIA Tematikai egység AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE 7 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja. Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés, mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Miről és miért beszélgetnek az állatok? Megérthetjük-e beszédüket? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Fejlesztési követelmények Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése példák alapján. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, öszszehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül. Kapcsolódási pontok: Testnevelés és sport: mozgásformák. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulálásának eszközei. Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció KULCSFOGALMAK FOGALMAK Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. 6

8 BIOLÓGIA Tematikai egység MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, ózon-lyuk ) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei történelmünk során? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élő közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Ismeretek: Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Fejlesztési követelmények Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismert bővítése. Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során. Kapcsolódási pontok: Földrajz: a Kárpát-medence, hazánk nagytájai, erózió, humusz. Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpát-medence történeti ökológiája (fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és - telepítés, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István). KULCSFOGALMAK FOGALMAK Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés. 7

9 BIOLÓGIA TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam végén A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit, ahhoz előkészíteni a vizsgálati anyagokat. Vizsgálatainak eredményeit rajzban/fényképekkel és írásban rögzítse. Ismeri a vírusok, baktériumok biológiai egészségügyi jelentőségét, az általuk okozott emberi betegségek megelőzésének lehetőségeit, a védekezés formáit. Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés megelőzését, a csípés esetleges következményeit. A biológiai szerveződési szinteknek megfelelő sorrendben tanult nagyobb élőlénycsoportok (mikroba,növény,állat, gomba) elhelyezése a törzsfán. Ok-okozati összefüggések felismerése az élőlények testfelépítése, életműködése, életmódja között. Az életmód és a környezet kölcsönhatásainak ismerete. Az állatok különböző magatartásformáinak ismerete, ill. felismerése példákból. E 4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint! 8

10 BIOLÓGIA 10. ÉVFOLYAM A biológiatanulás második évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana. A tanulók összekapcsolják a legalapvetőbb sejtszintű folyamatokat (felépítés és lebontás) kémiai ismereteikkel (oxidáció, tápanyagmolekula-típusok). Az emberi szervezet anyagcsere-folyamatainak összekapcsolásával képet nyernek a testünkben zajló folyamtokról, azok helyszíneiről és az egészségmegőrzés feladatairól. A homeosztázist fenntartó (szabályozó) funkciók közül a hormonális, az idegi és az immunrendszer fő működéseit összefüggéseikben látják át, és összekapcsolják az általuk szabályozott, vezérelt folyamatokkal. Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1 óra E 4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint! Tematikai egység A SEJT FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 óra Előzetes tudás A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések A tematikai egység fejlesztési céljai megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekap- csolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Problémák, jelenségek, gyakorlati Fizikai-kémiai folyamatok biológiai alkalmazások: szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, Miért van többféle felépítésű és működésű határainak elemzése. sejt is az élőlényekben? Hogyan megy végbe a Enzimműködés vizsgálata egy elvégzett sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen kísérletben, a folyamat elemzése. hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek Az élő rendszerek energiaszükségletének anyagcseréjét? megértése, a sejtszintű energiaátalakító Ismeretek: folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. belátása. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok Struktúra és funkció összekapcsolása a sajátos biológiai funkciói. sejtszintű folyamatok elemzése során. 9

11 BIOLÓGIA Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői, helyük a sejten belül. A kémiai kommunikáció lehetősége. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül. Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses hullámok, hullámhossz; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága, potenciál, feszültség. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, ph; ion; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Matematika: a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, nagyságrendek; hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Informatika: az információ fogalma, egysége KULCSFOGALMAK FOGALMAK Enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó. 10

12 BIOLÓGIA Tematikai egység A TÁPLÁLKOZÁS 3 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, illetve az alultápláltságnak? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele. A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőnedvek, hatásuk. A máj szerepe. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az élelmiszer-higiénia jelentősége. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás. Fejlesztési követelmények A táplálkozás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer működésének értelmezése az anyagcsere példáján. A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása Életmódhoz igazodó étrend tervezése. Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos teendők összegyűjtése. Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás étrendjének összeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése. 11

13 BIOLÓGIA Kapcsolódási pontok: Matematika: Halmazok használata; tulajdonságok kiemelése, analizálása. Szimmetria; forma, arányok összehasonlítása, osztályokba sorolása, rendezése különféle tulajdonságok szerint. Vizuális kultúra: formák arányviszonyai; vizuális reklámok. Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok. Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Aminosavak. fehérjék szerkezete; katalizátor. Reakcióhő; lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő, cellulóz; vas és vegyületei, komplex vegyületek; kémhatás, ph; oldószer, oldat; ionvegyületek; kolloid rendszerek, koaguláció; oldatok koncentrációja; ozmózis Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyagenergiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, tápcsatorna, emésztőnedv, emésztés, felszívódás, higiéné 12

14 BIOLÓGIA Tematikai egység A LÉGZÉS 2 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés felismerésében. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan összefüggésbe hozása. szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? A légutak és a tüdő felépítésének, a bennük Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés végbemenő élettani folyamatok elemzése között? (ábrázolás, ábraelemzés). Melyek a leggyakoribb légszennyező anyagok és A légcsere biomechanikai értelmezése egy légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a készített modell alapján. megelőzés érdekében? Ismeretek: Légzésfunkciós vizsgálat értelmezése Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzéssel. A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek A felső- és alsó légutak felépítése. A gége oxigénellátásának a fizikai- kémiai felépítése, funkciói, a hangadás és hangképzés összefüggéseket figyelembe vevő magyarázata. A biológiai tényezői. A ki- és belégzés folyamata. A gégeműködést bemutató film, vagy ábra hemoglobin szerepe, jelentősége. elemzése, a működés összekapcsolása a fizikai Mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst ismeretekkel. (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori Kísérlet során vizsgált, vagy internetről gyűjtött légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a légszennyezési adatok értelmezése. megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzás kockázatainak elemzése. Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Légcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. 13

15 BIOLÓGIA Tematikai egység NEDVKERINGÉS ÉS KIVÁLASZTÁS 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. A szív fölépítése és működése, a szívritmus és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Újraélesztés. Fejlesztési követelmények A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat jelentőségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük végbemenő élettani folyamatok összekapcsolásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegőrzésre irányuló életvitelt illetően. Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). 14

16 BIOLÓGIA Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei; a molekulák szerkezete, ionok. Hemoglobin, tengerek és édesvizek sókoncentrációja. Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek, relaxáció. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. 15

17 BIOLÓGIA Tematikai egység MOZGÁS ÉS TESTALKAT. A BŐR 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai. A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszín változatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ismeretek: A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás Fejlesztési követelmények A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különböző csontkapcsolatokra. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a rendszerszerűség felismerése. A mechanikai elvek, biomechanikai és biokémiai szemlélet alkalmazása. Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálata. 16

18 szerepe az emberi kommunikációban. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A plasztikai sebészet hatásai, mellékhatásai és veszélyeik. A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. Bőrpigment, melanin. A napozás hatása, veszélyei. A bőr higiénéje. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. BIOLÓGIA Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről. A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel hőszabályozás elemzése. Az emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség részeként való értelmezése. Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek felismerése. Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok, illetve az önvizsgálat fontosságáról. Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba hozása a bőr felépítésével és működésével Kapcsolódási pontok: Testnevelés és sport: mozgásformák Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás. 17

19 BIOLÓGIA Tematikai egység AZ IMMUNRENDSZER 4 óra Előzetes tudás A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása). A tematikai egység fejlesztési céljai Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai önvédelemre? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh összeférhetetlenség. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz hatása az immunrendszerre. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Fejlesztési követelmények Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A védőoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése. Kapcsolódási pontok: Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) KULCSFOGALMAK immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), FOGALMAK nyiroksejt (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória. 18

20 BIOLÓGIA Tematikai egység A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A teljesítményfokozó szerek veszélyei. Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásának mechanizmusa (inzulin). A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. Fejlesztési követelmények A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése a hipotalamuszhipofízisrendszer felépítése és működése alapján. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen. Kapcsolódási pontok: Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Kémia: szerves kémia, alkálifémek és alkáli-földfémek. Informatika: a szabályozás alapjai Testnevelés és sport: a teljesítményfokozó szerek veszélyei Technika, életvitel és gyakorlat:baleseti veszélyek, kockázatok. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormon. 19

21 BIOLÓGIA Tematikai egység AZ IDEGRENDSZER 5 óra Előzetes tudás Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. A tematikai egység fejlesztési céljai Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a többi sejtétől? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának? Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A látás folyamata, alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés).az agy részei. Agyidegek. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség. Fejlesztési követelmények A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer működésének magyarázatakor. Állandóság és változás szempontjain alapuló folyamatelemzés és magyarázat. A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján. 20

22 BIOLÓGIA Kapcsolódási pontok: Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Informatika: a szabályozás alapjai, jelátvitel. Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek metszetei. Kémia: elektrokémiai alapismeretek, Daniell-elem, elektródpotenciál. Fizika: az áramvezetés feltételei, optika, lencsék fénytörés, képalkotás, hullámtan, hangtan. Magyar nyelv és iroda-lom: hangtan, Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül. Technika, életvitel és gyakorlat:baleseti veszélyek, kockázatok. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanuló: Ismerje és a problémamegoldás során megfelelően kezelje a biológiai szerveződési szinteket. Tudjon magyarázatot adni és következtetéseket levonni a növényi és állati szervezet felépítése és működése közötti összefüggésekre. Ismerje fel az autotrófia biokémiai lényegét és ökológiai jelentőségét. Ismerje a természetes élőhelyek típusait és lényeges jellemzőit, tudja az élőlénycsoportok környezeti igényével kapcsolatba hozni. Lássa az állati viselkedésmódok célját, formáit és eredetét. Legyen tisztába az állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáival és funkcióival. Tudja alkalmazni az etikai elveket az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. Vállaljon szerepet és cselekedjen a helyi természeti értékek védelmében. Legyen képes a biológiai vizsgálatoknak megfelelő eszközöket és módszereket a gyakorlatban alkalmazni. Tudja hogyan kell használni az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket az önálló tanulás során. 21

23 BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM A 11. évfolyam fő témái a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli ilyen jelenleg nincs, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. 22

24 BIOLÓGIA Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1 óra E 4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint! Tematikai egység NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE - AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYEI 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben érvényességi körének értelmezése. befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége (az öröklésmenet ismeretében). biológiai sokféleségünknek? Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás Ismeretek: ismeretében). Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. (dominancia). Példák emberi tulajdonságok Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata genetikai példán. (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és értelmezése. biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén egy tulajdonság kapcsolat. Kapcsolódási pontok: Földrajz: kozmológia, földtörténeti korok, állat- és növényföldrajzi ismeretek. Fizika: Kozmológia. az Univerzum kialakulása, csillagfejlődés. Kémia: izotópok, radioaktivitás. Etika: genetikával, génmanipulációval összefüggő kérdések Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Ősközösség. A szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése. Járványok történelemformáló szerepe. Művészetek, vizuális kultúra: példák a stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira. Barlangrajzok. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). 23

25 BIOLÓGIA Tematikai egység MEGFEJTHETŐ ÜZENETEK - MOLEKULÁRIS GENETIKA 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából? Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). Fejlesztési követelmények Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése kodonszótár segítségével. Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése. Kapcsolódási pontok: Kémia: cukrok, foszforsav, kondenzáció; a fehérjék fölépítése. A víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Matematika: valószínűség. Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban; példák az emberi élet értékére; tudományos-fantasztikus témakörök. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések; környezeti etika. Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, KULCSFOGALMAK differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO. FOGALMAK 24

26 BIOLÓGIA Tematikai egység SZAPORODÁS, SZEXUALITÁS 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Mitózis és meiózis. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése. Fejlesztési követelmények Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító jellemzése. Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése. Kapcsolódási pontok: Földrajz: a kontinensek jellegzetes élővilága. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a nemi különbségeket kiemelő, ill. az azokat elfedő szokások, öltözetek. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és szexualitás, család és a születés, az abortusz traumájának irodalmi feldolgozása; a gyermekkor és serdülés, mint irodalmi téma. Etika: kapcsolatok, felelősségvállalás, az élet tisztelete. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. 25

27 BIOLÓGIA Tematikai egység A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható Az evolúciós gondolat változásának ez a folyamat az ember által szándékosan értelmezése. (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok Populációgenetikai folyamatok értelmezése. kialakulása). Minek alapján következtethetünk a A korreláció-elv alkalmazása. jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások A módszerek korlátainak, feltételeinek (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó elemzése. folyamatokat? Ismeretek: Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mechanizmusaira vonatkozó mellett. Az evolúció darwini leírása. A genetikai információforrások kritikus felhasználása. változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények Palacknyakhatás értelmezése. rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Kapcsolódási pontok: Fizika: kozmológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése. Járványok történelemformáló szerepe. Művészetek: példák a stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa. 26

28 BIOLÓGIA Tematikai egység AZ EMBER EGYÉNI ÉS TÁRSAS VISELKEDÉSE 5 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Ismeretek: Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az ember, mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Fejlesztési követelmények Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése és megkülönböztetése. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek fölismerése. Kapcsolódási pontok: Testnevelés és sport: mozgásformák. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulásának eszközei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség. 27

29 BIOLÓGIA Tematikai egység GAZDÁLKODÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG 7 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei? Ismeretek: Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Fejlesztési követelmények A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai. Földrajz: A település, az infrastruktúra elemei; a gazdaság területei; a mezőgazdaság technológiái. Globalizáció. Globális környezeti problémák. Etika: környezeti etika kérdései KULCSFOGALMAK FOGALMAK Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés. 28

30 BIOLÓGIA A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Ismeri az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is. Ismeri egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. A fejlesztés várt eredményei a 11. évfolyam végén Képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában, önálló tanulása során használja az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Érti a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és a sikeres gyógyulás érdekében. Képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására. es óraszám: 36 Heti óraszám: 1 óra E Még 4 tanórát kötelezően be kell tervezni! 29

31 BIOLÓGIA 12. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 31 Heti óraszám: 1 óra A választott Kerettanterv szabadon tervezhető óraszámából +1 órát hozzárendelve a 12. évfolyam tantervéhez, lehetőségünk nyílik a biológia tanításának elnyújtására, ezáltal az ismeretek megszilárdítására és a tananyagokhoz kötődő kísérletek elvégzésére. A tanórák látogatása minden tanuló számára kötelező, függetlenül attól, hogy kívánnak-e érettségizni biológiából vagy sem. (Jogszabályi felhatalmazás alapján rendelkezik így a Helyi Tanterv.) A tananyagtartalmak nem új elemek, korábban más kontextusban már előfordultak, újbóli, tágabb értelmezésüket fontosságuknál fogva -, indokoltnak tartjuk. A kísérletekre és a feladatmegoldásokra biztosított időkerettel a tanév közbeni időhiányt kompenzáljuk. Sorszám TÉMAKÖR (Ismétlés, új megközelítés) Órakeret 1. A sejt felépítése és működése 8 2. A táplálkozás 8 3. Az élet lehetőségei 4 4. Biológiai kísérletek 4 5. Feladatmegoldások gyakorlás 4 6. Mérés-értékelés (próba érettségi) 3 Összesen 31 30

32 BIOLÓGIA Tematikai egység fejlesztési cél A SEJT FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE, SEJTJEINKBEN ÉLÜNK 8 óra Előzetes tudás A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen fizikai-, kémiai hatások befolyásolják a sejtek működését? Milyen kémiai összetétel jellemzi a sejteket? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai energiát hasznosító sejtek felépítése és működése? Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. A sejthártya áteresztőképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetőségek közötti összefüggések (fototrófia, UV-védelem). Elsődleges és másodlagos biogén elemek, nyomelemek. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, lehetséges forrásaik (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Fejlesztési követelmények Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése. Kémiai fölépítés és biológiai funkció összefüggéseinek elemzése példákon. A sejten belüli kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti anyagés információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül. 31

33 BIOLÓGIA A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetősége. A membránfelszínt csökkentő vagy növelő folyamatok szerepe. Néhány sejtalkotó ismerete: pl. Sejtváz, Golgi-apparátus, mitokondrium, színtest, endoplazmatikus hálózat. Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses sugárzás spektruma, energiája; geometriai optika, a lencsék képalkotása; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség. Matematika: hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; ionok; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, ph; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Bioszervetlen kémia. Informatika: az információ fogalma, egysége. Biogén elem, enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó KULCSFOGALMAK és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest. FOGALMAK 32

34 BIOLÓGIA Tematikai egység fejlesztési cél A TÁPLÁLKOZÁS -ÉTELEK ÉS ÉLETEK 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszerösszetétel és -minőség? Ismeretek: A táplálék és a tápanyag közötti különbség. Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele, jellemzésük módja. A sejt felépítő és lebontó folyamatait jellemző anyagforgalom összefüggése a táplálkozással (főbb szerves anyagcsoportok szerepe, jelentősége az energiabevitelben és a felépítő folyamatokban). A fontosabb emésztőenzimek, termelődésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Élelmiszer-allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. A bélbaktériumok szerepe, fontossága. A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet további erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény és az önmagunk iránti felelősség érzésének megerősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek továbbfejlesztése. Fejlesztési követelmények A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok kémiai szintű értelmezése, ennek alapján folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A túlsúly és az elhízás kockázatainak felismerése. Életmódhoz igazodó étrend tervezése, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Az antibiotikumok káros hatásainak felismerése a bélbaktériumokra 33

35 BIOLÓGIA Kapcsolódási pontok: Kémia: szerves vegyületek, szénhidrátok, zsírok, fehérjék; oldhatóság; fehérjék harmadlagos szerkezete, katalizátor, aktiválási energia, reakcióhő. Lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő; fehérjék elsődleges szerkezete, aminosavak, cellulóz. Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; nyílt rendszer. Matematika: átlagérték, szórás. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges ételek, élelmiszerek. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. Tápanyag, táplálék, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyagenergiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, KULCSFOGALMAK FOGALMAK tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Tematikai egység fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai AZ ÉLET LEHETŐSÉGEI 4 óra Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális anyagforgalom és energiaáramlás jellemzői. A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Rendszer és környezete Mikor, hol és hogyan keletkezett az élet? Lehet-e kölcsönhatásainak elemzése. Az élet más bolygókon? Mennyire különleges, ellentétes nézetek, érvek összevetése. A egyedülálló bolygó a Föld? Véletlenül ilyen, vagy földi légkörre vonatkozó adatok maga is homeosztatikus rendszer? értelmezése. Ismeretek: A környezettudatosság értelmezése a Az élet kialakulásának, a Föld különleges Gaia-elmélet alapján. helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák) A Gaia-elmélet lényege. Kapcsolódási pontok: Fizika: rendezettség és rendezetlenség, a folyamatok iránya. A Naprendszer fölépítése Informatika: információ Etika: az ember helye, szerepe. Földrajz: A Naprendszer fölépítése. A Föld mágneses tere. A Hold szerepe. A lemeztektonikai mozgások feltétele. Földtörténeti korok Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, Gaia-elmélet, KULCSFOGALMAK redukáló/oxidáló légkör. FOGALMAK 34

36 BIOLÓGIA Tematikai egység fejlesztési cél BIOLÓGIAI KÍSÉRLETEK 4 óra JAVASLAT Tanév közben a felnőttoktatásra jellemző kevés óraszám és iskolában eltöltött kontaktidő miatt sokszor nincs lehetőségünk a kísérletek bemutatására és tanulók által történő elvégeztetésére, azok értelmezésére. A kísérletek, azon túl, hogy segítik a tanultak megértését, az ismeretek megszilárdítását, az érettségi követelményeknek is részét képezik. A szóbeli érettségi tételsor A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül). Kritériumok: Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás). Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. (Részlet a Biológia érettségi vizsgakövetelményekből) 35

37 BIOLÓGIA Tematikai egység fejlesztési cél JAVASLAT FELADATMEGOLDÁSOK 4 óra A különböző feladatgyűjtemények, munkafüzetek feladatai mellett, a korábbi évek írásbeli érettségi feladatsorainak megoldását is javasoljuk. Ennek előnyei: a tanulók tudását komplexen mérik a tanulók megismerkednek a különböző feladattípusokkal, amire a tanórákon nem mindig ügyelhetünk egyes témakörök feladatait külön is megoldhatjuk otthoni és iskolai keretek között is megoldhatók a feladatok önellenőrzést és iskolai értékelést is lehetővé tesznek a feladatok a tanulók megismerkednek az érettségi követelményeknek megfelelő feladatokkal feltárják egyes témakörök kapcsán a hiányosságokat Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: biológiai tények és elvek felidézésének képessége, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége. Az írásbeli feladatlap formai jellemzői A feladatlap 8-10 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat. Feladattípusok Feleletválasztós feladatok igaz/ hamis állítás; egyszerű választás; összetett választás (a helyes betűk felsorolásával); többféle asszociáció; struktúra-funkció, illetve ábraelemzés; illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) ábrakészítés vagy kiegészítés egyszerű számítás. 36

38 BIOLÓGIA Tematikai egység fejlesztési cél MÉRÉS - ÉRTÉKELÉS 3 óra KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS VIZSGÁLATA A biológiai tanulmányok lezárásaként és a középszintű érettségire történő felkészülés részeként az év végén egy próba érettségi lebonyolításával tudjuk leginkább mérni az elért eredményeket. Ezt a tényleges érettségi vizsga lebonyolítási rendjének megfelelően célszerű elvégezni (feladatsor, rendelkezésre álló idő, segédeszköz, értékelés). A vizsgahelyzettel való szembesülés, a körülmények megismerése, a tudásszint ilyen formában való felmérése nagyban hozzájárul a tanulók bizonytalanságának, feszültségének oldásában, a meglévő hiányosságok felderítésében, - amik valamilyen szinten még tanulói munkával pótolhatók - és a majdani vizsga sikerességéhez. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A CIKLUS VÉGÉN) A tanulók: Megértik a környezet- és természetvédelem alapjait, elsajátítják az ökológiai szemléletet, és nyitottá válnak a környezetkímélő gazdasági- és társadalmi stratégiák befogadására. Megszerzett ismereteiket a gyakorlatban, mindennapi életükben is alkalmazzák. A tanulók felismerik a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativitását, képesek a kémia, illetve a biológia tantárgyban tanult ismeretek össze-kapcsolására. Megértik az anyag-, az energia- és az információforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben. Rendszerben látják a hormonális, idegi és immunológiai szabályozást, és képesek összekapcsolni a szervrendszerek működését, kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Felismerik a biológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit. Biológiai ismereteik alapján az ember egészségi állapotára jellemző következtetéseket képesek levonni. Tudatosul bennük, hogy az ember szexuális életében alapvetőek a biológiai folyamatok, de a szerelemre épülő tartós párkapcsolat, az utódok tudatos vállalása, felelősségteljes felnevelése biztosít csak emberhez méltó életet. Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi gondolkodás közötti kapcsolatot. Képessé és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra. Ennek eredményeként sikeres érettségi vizsgát tesznek. A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni. 37

39 Földrajz évfolyam (esti tagozat) A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhetö kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti és társadalmi folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. A 11. ÉVFOLYAMBA BECSATLAKOZÓ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT (ÉS A SIKERES ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉST) SEGÍTI A TANTERV VÉGÉN ELHELYEZETT SEGÉDLET.

40 FÖLDRAJZ KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK ÉVFOLYAM 1. A tér és ábrázolása 1.1. Téregységek A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem. A geoszférák és felépítő részeik, funkcionális terek Térábrázolás A térmegismerés és a térábrázolás eszközei. Az űrkutatás és a távérzékelés társadalmi-gazdasági, környezeti jelentősége. 2. Az idő 2.1. Időegységek A napi és évi időszámítás csillagászati alapjai; a földtörténeti időszámítás alapjai. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok időskálája, időtartama Időrend Földrajzi-környezeti folyamatok, a földtörténet főbb eseményei és azok időrendje Földünk egészére kiterjedő példák alapján. 3. A természeti környezet és jelenségei 3.1. Anyagok, anyagi rendszerek A Naprendszert és a geoszférákat felépítő anyagok, anyagi rendszerek keletkezése és jelentősége, szerepük a mindennapi életben és a gazdaságban Geoszférák A Föld szféráinak kialakulása és fejlődése. A geoszférák felépítése, szerkezete, tagolása, a felépítéséből adódó környezeti és társadalmi következmények. A geoszférák fő folyamatai, jelenségei. Anyag- és energiaforgalom. Áramlási rendszerek a geoszférákban. A geoszférákon belüli és az azok közötti folyamatok kölcsönhatásai, társadalmi-gazdasági és környezeti következményei, kezelésük. Veszély- és katasztrófahelyzetek Földrajzi övezetesség A komplex földrajzi övezetesség rendszere; az övezetesség elemeinek összefüggései. A forró, a mérsékelt és a hideg övezet, öveinek, területeinek jellemzői Égitestek A Világegyetem, a Naprendszer és a Föld kialakulása. A Világegyetem és a Naprendszer főbb folyamatai, jelenségei és azok földi következményei. 4. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai 4.1. A társadalmi-gazdasági élet térszerveződése A népesség szerkezete; demográfiai mutatók és társadalmi-gazdasági következményei. Világnyelvek és világvallások. A települések szerkezetének és szerepkörének átalakulása, településhálózat, településhierarchia. Gazdálkodás a természeti és a társadalmi erőforrásokkal. A gazdasági szerkezet, a gazdasági szektorok, ágazatok jellemzői, szerepük változása. A gazdasági fejlettség területi különbségei, a gazdasági szerkezet és a társadalmigazdasági fejlettség kapcsolata. 2

41 FÖLDRAJZ 4.2. A világgazdaság szerveződése és működése A globális világgazdaság és világpiac kialakulása, jellemzői, működése, a transznacionálisvállalatok. Társadalmi-gazdasági mobilitás (munkaerő-vándorlás, tőkemozgás, termelésáthelyeződés), a folyamatok társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai. Az integrálódás folyamata és szintjei. A pénztőke működése, az értékpapírok és a tőzsde kapcsolata. A monetáris világ jellemző folyamatai: hitelezés, adósság, eladósodás. Fontosabb nemzetközi gazdasági-társadalmi, környezeti és segélyszervezetek, intézmények pénzügyi szerveztek szerepe. 5. A földrajzi tér regionális szerveződése 5.1. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza Hazánk kapcsolódása az európai erőterekbe, helye és szerepe a világgazdaságban; a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban. A magyarországi régiók földrajza. A Kárpát-medence eurorégiói, a régiószerveződés földrajzi logikája. A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek Európa Az Európai Unió földrajzi jellemzői és politikája (mezőgazdasági, regionális, környezeti); társadalmi-gazdasági és környezeti együttműködések Európában. Az európai erőtér helye a világgazdasági folyamatokban; a társadalmigazdaságifejlettség területi különbségei Európában. A közép-európai regionális együttműködések földrajzi alapjai Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei és következményei az Európán kívüli földrészeken. A távoli kontinensek sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságok alapján létrejött tipikus tájainak, területeinek földrajzi-környezeti jellemzői. A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő országok és országcsoportok (pl.: centrumtérségek, perifériák), regionális példák. 6. Globális kihívások 6.1. Globális problémák A Föld globális társadalmi-gazdasági problémái, azok okai, következményei és megoldási lehetőségei. A globalizáció társadalmi, kulturális hatásai. A geoszférák természetes egyensúlyára ható veszélyforrások, folyamatok, problémák Fenntarthatóság A társadalmi-gazdasági és a környezeti szempontok kölcsönös érvényesíthetősége a gazdálkodásban. A gazdasági növekedés következményei; tudatos fogyasztói és vásárlói magatartás; fenntartható erőforrás-hasznosítás. A felhasználás károsító hatásainak mérséklési lehetőségei. Környezet- és természetvédelmi feladatok, környezetgazdálkodás; védett természeti és kulturális értékek (világörökségek) példái. Felelős környezeti magatartás, az egyén társadalmi szerepvállalása. Helyi szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás a fenntarthatóság eléréséért: egyezmények, irányelvek, nemzetközi szervezetek. * Nemzeti alaptanterv 2012 (110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet) 3

42 FÖLDRAJZ FÖLDRAJZ ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) 9. ÉVFOLYAM 1. A tanulók teljesítményének mérése 4 2. Természetföldrajz Szabadon tervezhető 4* Összesen ÉVFOLYAM 1. A tanulók teljesítményének mérése 4 2. Társadalom- és gazdaságföldrajz Szabadon tervezhető 4* Összesen ÉVFOLYAM 1 A tanulók teljesítményének mérése 4 2 Európa és Magyarország földrajza Kontinensek társadalomföldrajza 28 (2.) Európa 6 (3.) Magyarország 4 (4.) Kontinensek társadalomföldrajza Szabadon tervezhető 4* Összesen 36 *4 óra a kerettanterv szerint szabadon tervezhető. Tartalmának megtervezése a szaktanár kompetenciája. 12. évfolyamon a szabad sáv terhére került beépítésre heti 1 óra (=31 óra), új tananyag beemelése nélkül. Így elnyújtva a földrajz oktatását, a tanultak elmélyítését, a gyakorlást kívántuk elősegíteni. 12. ÉVFOLYAM 1. A tanulók teljesítményének mérése (próba 10 érettségivel) 2. Európai Unió 5 3. Globális környezeti problémák 5 4. A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek 1 5. Számolási feladatok 5 6. Topográfiai gyakorlatok 5 Összesen 31 TANTERVTŐL FÜGGETLEN HASZNOS HOLMIK Érettségi feladatgyűjtemények Szóbeli témaköröket és írásbeli érettségi feladatsorokat tartalmazó kiadványok Korábbi évek írásbeli érettségi feladatsorai és megoldási útmutatói Szóbeli témakörök összefoglalói, témavázlatok Sulinet Digitális Tudásbázis Földrajztanár elektronikus eszközkészlete Egyetemi, főiskolai földrajz honlapok Különböző szervek, szervezetek honlapjai 4

43 FÖLDRAJZ KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Feladatmegoldás a) Tájékozódás a földrajzi térben: Földrajzi helymeghatározás: fokhálózat, kereső hálózat, számítási feladatok Topográfiai gyakorlatok: atlasz használat, vaktérkép Tájékozódás a térképen, térképpel: távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok b) Tájékozódás az időben: fokhálózat, számítási feladatok, 2. Tájékozódás a környezet anyagairól és környezeti folyamatokról a) Globális környezeti problémák: Üvegházhatás globális felmelegedés klímaváltozás Ózon réteg elvékonyodása Savas eső 3. Világörökségi helyszínek A TANKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI 1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a tanulók esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, feladatgyűjtemény); amelyek beszerzése nem ró feleslegesen nagy terhet a tanulóinkra amelyek elérhetők, beszerezhetők amelyek több tanév ismeretanyagát tartalmazzák amelyek lényegre törőek, érthetőek, használhatók a szűk időkeret mellett tanulók számára is lehetővé teszik az egyéni tanulást is kellő mennyiségű és megfelelő minőségű ábra anyagot is tartalmaznak 2. A tananyagtartalmak feldolgozását segítsük szabad hozzáférésű, általunk is ellenőrzött tartalmú és jó minőségű internetes anyagokkal. 3. Készítsünk saját tananyagokat, segédleteket! 5

44 FÖLDRAJZ A FÖLDRAJZOKTATÁS ÉS HELYI TANTERVÜNK FELNŐTTOKTATÁSBÓL EREDŐ SAJÁTSÁGAI Nagyon fontos, hogy munkánk tervezésekor és tanári gyakorlatunkban is szem előtt tartsuk a következőket: Tanulóink eltérő tanulási történettel, igen különböző előzetes ismerettel érkeznek hozzánk, sokszor magasabb évfolyamon csatlakoznak be az oktatásba. Előfordulhat, hogy a tanuló évtizedekkel korábban vagy egyáltalán nem is tanult még földrajzot. Erre a felzárkóztatás, a szintre hozás, a hiánypótlás és az évközi munka során tekintettel kell lennünk, ezt a tanórák tervezése, szervezése és az oktatás-értékelés során összhangban a Pedagógiai Programmal -, lehetőség szerint figyelembe kell vennünk. A felnőttoktatásban abszolvált tanulmányaik végén a tanulók a nappali rendszerben végzettekhez hasonló eljárásban részesülnek, a képzési formában mutatkozó releváns különbségek, a felnőttoktatás sajátosságai ellenére is, az érettségi vizsga követelményszintje megegyező. Az egyes témakörök végén az érettségi követelményeknek is megfelelő fogalmi listát adtunk meg. A középszintű érettségi követelményeknek megfelelő fogalmi listát évfolyamonkénti bontásban összefüggően is megadjuk. A Kerettanterv a felnőttek földrajzoktatását évfolyamon, heti 1-1 tanórában tervezi. Tanulóink nagy számban választják érettségi tárgynak a földrajzot. Erre és Gimnáziumunknak a középszintű érettségire történő felkészítésre vonatkozó vállalására tekintettel, a szabadon beosztható órakeret terhére 12. évfolyamon 1 óra időkeretben biztosítjuk a tantárgy tanulásának folytonosságát. Ehhez új tananyagot nem rendelünk, a tananyag feldolgozását nyújtjuk el. Az évfolyam tananyagtartalmát a Helyi Tanterv kijelöli. * Az előzőekből ered, hogy 12. évfolyamon is kötelezően* előírjuk tanulóinknak a földrajz tanulását, függetlenül attól, hogy a tanuló választja-e érettségi tárgyul a földrajzot vagy sem. A tanulók teljesítményét az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan értékelni kell. * Jogszabályi felhatalmazás alapján. Egyéb hasznos információ: * A részletes vizsgakövetelményekben nem kerül külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a Helyi Tantervben (KT-ben) megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az érettségivizsga-követelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. * Részletes érettségivizsga-követelmények 6

45 FÖLDRAJZ EGY PÉLDA (javaslat) A RÉSZLETESEBB TERVEZÉSRE 9. évfolyam: 32 (28+4) óra 9. ÉVFOLYAM 1. A tanulók teljesítményének mérése 4 2. Természetföldrajz Szabadon tervezhető 4* Összesen 36 TERMÉSZETFÖLDRAJZ 1. A Naprendszer 3 2. Tájékozódás térben és időben 5 3. A kőzetburok 5 4. A légkör 5 5. A vízburok 4 6. Felszínalaktan 5 7. Földrajzi övezetesség 6 Összesen 28 Szabadon tervezhető 4* 32 TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Új ismeret Gyakorlás Ismétlés, rendszerezés (mérés) A mérésre biztosított 4 órát eloszthatjuk a következők szerint: (Természetesen a témakörre meghatározott órakeretből is tervezhetünk időt a mérésre.) 1. mérés: Tanulók tudásának előzetes felmérése a tanév elején 2. mérés: 1. és 2. témakör végén, a két témakört együtt kezelve 3. mérés: 3. és 4. témakör végén, a két témakört együtt kezelve 4. mérés: 5. és 6. témakör végén, a két témakört együtt kezelve Az egyes témakörökből írathatunk 2-3 feladatot tartalmazó rövid dolgozatokat, amelyek nem igényelnek egy teljes tanórát, de a folyamatos tanulást, visszacsatolást biztosítják. Nagyobb dolgozatot két témakör végén íratunk, kivétel ez alól az övezetesség témaköre. Javaslat a szabad 4 óra felhasználására: 5. mérés: 7. témakör végén 6. mérés: Tanév végén, a továbbhaladási követelmények szerint F felmaradó két óra: topográfiai gyakorlatok, adat- és ábraelemzés, szövegértéses feladatok, éghajlati diagramok szerkesztése és értelmezése, atlasz használata földrajz tanulásának módszertana (tanulás tanítása) (Ehhez hasonlóan kell megterveznünk a tanterv alapján az éves munkánkat à tanmenet). 7

46 FÖLDRAJZ Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1. ÉVFOLYAM Tematikai egység 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 4 óra Célok Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. Tematikai egység 2. TERMÉSZETFÖLDRAJZ 32 (28 + 4) óra Előzetes tudás Az általános iskolai földrajz tantárgy ismeretanyaga. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben; a Föld mint égitest, mozgásai és azok következményei; tájékozódás a földrajzi térben és időben; Űrkutatás a Föld szolgálatában. A kőzetburok A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése; Földünk gömbhéjas szerkezete; a kőzetburok felépítése; a lemeztektonika alapjai; a kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés; ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik. A légkör Anyagi összetétele, szerkezete; az időjárási-éghajlati elemek és változásaik; a légkör alapfolyamatai (felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások); ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok; általános légkörzés. A vízburok A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai; az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői; a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai; a tengervíz mozgásai; a szárazföld vizei; a szárazföldi jég; a vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. Felszínalaktan A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében; a földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; talaj keletkezése, jellemzői és védelme, jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik; a forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk; az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége; a hegyvidékek függőleges övezetessége; a talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása; a levegő, a vizek és a talajok szennyezése. 8

47 FÖLDRAJZ 2.1. A NAPRENDSZER Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Naprendszer kialakulása, tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitestek osztályozása. A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehasonlítása A Föld mint égitest: a tengely körüli forgás és Nap körüli keringés jellemzői és következményei. A Hold jellemzése; mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A Föld mozgásainak következményei és azok összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal. Űrkutatás a Föld szolgálatában. Modellek alkalmazása Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ó- és a középkor tudományos gondolkodása. Magyarok és az űrkutatás. Magyar nyelv és irodalom: mitológia. Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás, nyomás, hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutatás. Napenergia hasznosítása. Kémia: hidrogén, hélium, gázok, bolygók felépítő anyagai, légkörük összetétele. A Nap energiatermelő folyamatai. Matematika: logika, matematikai eszközhasználat. Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis, napsugárzás káros hatásai. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, exobolygó, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupitertípusú bolygó), törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás. 9

48 FÖLDRAJZ 2.2. TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján; a domborzat háromdimenziós ábrázolásának lehetőségei. A térképek fajtái. Jelrendszer. Térképvázlatok és egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. Topográfiai és tematikus térkép, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. A földrajzi fokhálózat Nevezetes szélességi körök. A szélességi körök és a hosszúsági körök összehasonlítása. Zónaidő, helyi idő. Idő meghatározás. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Szemléleti térképolvasás. A logikai térképolvasás képességének kialakítása; gyakorlottság kialakítása különböző típusú térképek információforrásként való használatában (közölt információk felismerése, értelmezése, felhasználása). A földrajzi fokhálózat elemeinek használata, tájékozódás a fokhálózat segítségével. Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. A térképi ismeretek alkalmazása mindennapi tájékozódási helyzetekben. Kapcsolódási pontok: Matematika: arányok, egyszerű számítások Informatika: adat, információ, adatbázis, digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Digitális térképezés, térképszoftverek, GPS. (Digitális távérzékelés, térinformatika.) Történelem: nagy földrajzi felfedezések a térképészet fejlődése Művelődéstörténet: a természettudományok fejlődése KULCSFOGALMAK FOGALMAK Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. 10

49 FÖLDRAJZ 2.3. A KŐZETBUROK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése A földtörténeti időskála: az időegységek rendszere. A Föld fejlődésének legfontosabb eseményei. Földünk gömbhéjas szerkezete, a kőzetburok felépítése. A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. Az egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. A lemeztektonika alapjai A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemezek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása konkrét példák alapján. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok Vulkánosság, földrengés. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; a vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez-szegélytípusokkal. Mélytengeri árok, peremi medence, ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységképződés (orogenezis). Hegységrendszerek kialakulása és jellemzésük. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei. Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik. A kőzetek csoportosítása. A leggyakoribb hazai üledékes és vulkáni kőzetek. Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az oksági gondolkodás erősítése anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedésének bemutatásával. Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események sorrendiségének felismerése révén. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok Folyamatábrák elemzése és készítése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása. Magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. A nemzetközi segítségnyújtás szerepe. A földrengések előrejelzésének lehetőségei. A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés. Az ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásának környezeti következményei, információgyűjtés és feldolgozás alapján. A fenntarthatóság. Olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. 11

50 FÖLDRAJZ Kapcsolódási pontok: Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén, halmazállapotok. A szenülés. A szén módosulatai. A kőolaj összetétele és feldolgozása. A kén és kén-dioxid (vulkánosság) tulajdonságai. Ércek képződése, fémek előállítása. Anyagvizsgálati módszerek. Alternatív energiaforrások, hulladékgazdálkodás. Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan. Matematika: térbeli mozgások elképzelése időegységek, időtartammérés. Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai, hullámterjedés. Alternatív energiaforrások. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek. Történelem: a Vezúv kitörése, Pompei Környezetvédelem: fenntarthatóság, rekultiváció; Katasztrófavédelem, elsősegélynyújtás KULCSFOGALMAK FOGALMAK TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK Geoszféra, földkéreg, földköpeny, földmag, asztenoszféra, magma, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, ősmaradvány (fosszília), földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Kilimandzsáró-csoport, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Popocatépetl, Krakatau, Hawaii-szigetek 12

51 FÖLDRAJZ 2.4. A LÉGKÖR Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Anyagi összetétele, szerkezete A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. A légkört felépítő anyagok csoportosítása, A légköri jelenségek felismerése, időjárási az egyes anyagok légköri folyamatokban térképek elemzése. Időjárási térképek elemzése. betöltött szerepének megismerése. Állandó gázok, változó gázok, erősen változó Időjárási frontok jelölése. A légszennyezés. gázok. Az oksági gondolkodás fejlesztése a légköri folyamatokat alakító tényezők közötti kölcsönhatások alapján. A légkör mint rendszer Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Igény és képesség ki- A légkör alapfolyamatai (felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások) alakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra az emberi tevékenység légköri Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Általános légkörzés. Szélrendszerek. folyamatokra gyakorolt hatásainak bemutatásával, a személyes felelősség és cselekvés A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. szükségességének felismertetésével. A lokális és a globális kapcsolatának beláttatása a helyi károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példáján. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes és mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Kapcsolódási pontok: Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, koncentrációk, halmazállapotok, savas eső. Ózon. Csapadékképződés, harmatpont, csapadékok fajtái. Gázok és folyadékok áramlási rendszere. ÜHG. Gázelemzések. Fizika: gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség és áramlások, sebesség, üvegházhatás. Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia. Matematika: százalékszámítás, diagramok készítése, értelmezése. Meteorológia. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékleti egyenlítő, főnszél, harmatpont, abszolút / relatív páratartalom, felhőtípusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjárás-előrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. 13

52 FÖLDRAJZ 2.5. A VÍZBUROK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, a világóceán. Felszíni és felszín alatti vizek. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. Beltenger, peremtenger. Vízgyűjtó terület, vízválasztó. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai. A szárazföldi jég. Folyók. Szakaszjelleg, torkolattípus, felszínalakító folyamatok. Vízhozam. Tavak keletkezése, típusai, pusztulása. Felszín alatti vizek. Az egyes víztípusok jellemzése. A karsztosodás A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek felismerése. A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése. A tómedencék kialakulásának típusai példák alapján; a tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A karsztosodás folyamatának bemutatása, a tényezők közötti összefüggések felismerése. A jellemző felszínformák felismerése képeken, következtetés a kialakulás folyamatára. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező bemutatása hazai és nemzetközi példákon. Kapcsolódási pontok: Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok. A tengervíz összetétele. Vízvizsgálatok. Fizika: nyomás, áramlási rendszerek, tömegvonzás, energia. Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni felelősség felismerése, önkéntes segítőmunka. Kapcsolódási pontok - Környezeti nevelés - A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismertetése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A környezeti szemlélet fejlesztése a lokális károsító folyamatok kölcsönhatások révén megvalósuló globális veszélyforrásokká válásának, valamint az egészséges ivóvíz biztosításának egyre nagyobb nehézségei miatt elengedhetetlen ésszerű, takarékos vízfelhasználás beláttatásával. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismertetése és a helyes, mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, talajnedvesség, KULCSFOGALMAK belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. FOGALMAK Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; TOPOGRÁFIAI Eufrátesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, ISMERETEK Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó; Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuroshio-áramlás. 14

53 FÖLDRAJZ 2.6. FELSZÍNALAKTAN Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében A földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája A folyóvizek, állóvizek. A tenger felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; épülő és pusztuló tengerpartok jellemzése. Domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása. Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. A talaj keletkezése, szerkezete és szintjeinek jellemzői és védelme. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Konkrét példák az egyes folyamatokra. A felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezők összegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formák felismerése. A vízállásjelentések értelmezése. A talaj funkciói, hasznosítása; a levegő, a vizek és a talajok szennyezése. Kémia: víz, jég tulajdonságai, jég térfogata. Fizika: nyomás, energia Biológia-egészségtan: a talaj funkciói, növények tápanyagfelvétele, távoli tájak életközössége. KULCSFOGALMAK FOGALMAK geomorfológia, külső és belső erők, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók munkavégző képessége, szakaszjelleg, sodorvonal, hordalékkúp, folyóterasz, folyótorkolat, abrázió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelő, dolina, cseppkő, karsztbarlang 15

54 FÖLDRAJZ 2.7. FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szoláris éghajlati övezetek és az azt módosító tényezők A valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk, jellemzésük. Földrajzi övezetesség. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. Az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Éghajlati diagramok készítése és elemzése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. A természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismerése. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Kapcsolódási pontok: Fizika, kémia: meteorológiai jelenségek fizikai, kémiai alapjai. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, nagy rasszok, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Távoli tájak élővilága. Etika, idegen nyelvek: más kultúrák iránti érdeklődés. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár. 16

55 FÖLDRAJZ Tematikai egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra KERETTANTERVI JAVASLAT A Hold-expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása. TOVÁBBHALADÁSI FELTÉTELEK, KÖVETELMÉNYEK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, a felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagramokat. TOVÁBBHALADÁSHOZ KÖTELEZŐ FOGALMAK Galaxis, fényév, csillagászati egység, ekliptika ferdesége, geoid, holdfázisok, horizont, fokhálózat, világidő, zónaidő, gömbhéj, geotermikus gradiens, paleomágnesség, lemeztektonika, magmatizmus, vulkanizmus, rétegvulkán, pajzsvulkán, kaldera, szolfatára, gejzír, epicentrum, hipocentrum, cunami, Richter-skála, hegységrendszer, gyűrődés, vetődés, kőzetek körforgása, állandó és változó gázok, éghajlati elemek, üvegházhatás, izoterma, izobár, harmatpont, ciklon, anticiklon, csapadékfajták, futóáramlás, óceán, tenger, hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás, talajvíz, rétegvíz, résvíz, hévíz, gyógyvíz, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízhozam, vízjárás, tómedence, eutrofizáció, geomorfológia, külső és belső erők, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók munkavégző képessége, szakaszjelleg, hordalékkúp, folyótorkolat, abrázió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelő, cseppkő, karsztbarlang, szoláris éghajlati öv, földrajzi övezetek, övek és területek. 17

56 FÖLDRAJZ A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖTELEZŐ FOGALMAI 1. Kozmikus környezetünk Általános fogalmak: kozmikus környezet, a Naprendszer kialakulása, felépítése, csillag, bolygó, kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter- fényév, csillagászati egység (CSE), helye a típusú), a bolygók mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag Világegyetemben a Nap és kísérői a Nap gömbhéjai, napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok a Föld és mozgásai földalak (geoid), tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, nap, napszakok, napi és évi időszámítás, naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna, tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli napforduló, csillagászati évszakok Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak 2. Tájékozódás térben és időben Térképészet, a térképi ábrázolás tevékenységek a térképen és a térképpel A 2. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl Általános fogalmak: térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, szintvonalas-, színfokozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), keresztmetszet, tömbszelvény, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, keresőhálózat, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi északi irány Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Greenwich, kezdő hosszúsági kör, meridián, délkör 18

57 3. A kőzetburok földtörténet FÖLDRAJZ Általános fogalmak: földtan (geológia), ásványtan, kőzettan, a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, ó-, közép- és újidő, ősmaradvány, őslégkör, ősóceán, ózon, ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, harmad és negyedidőszak, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holocén) geoszférák gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok (atmoszféra), bioszféra, talajburok, belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, asztenoszféra (lágyköpeny) magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás, érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír, lemeztektonika földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), utórengés a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, gyűrődés, redő, vetődés, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence, ásvány, kőzet, kristály, kőzetek, ásványok mélységi magmás kőzet, vulkáni kiömlési kőzet, vulkáni törmelékes kőzet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; átalakult kőzet, kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, riolit, tufák, márvány, palás kőzetek nagyszerkezeti egységek ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, röghegység, gyűrthegység, vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság felszínformálódás aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás, külső és belső erők, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence; tanúhegy A 3. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak Eurázsiai-, Pacifikus-, Variszkuszi-, Kaledóniai- hegységrendszer 19

58 FÖLDRAJZ Általános fogalmak: 4. A légkör légkör, alsó-, középső-, felső légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, állandó-, változó-, erősen változó gázok, vendéganyagok felmelegedés besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo), felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik, a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma a levegő mozgása légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon, hideg- és melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba, szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, általános légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun csapadékképződés tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, felhőképződés, csapadékképződés, felhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták, csapadéktérkép, aszály időjárás és éghajlat idő, időjárás, éghajlat, meteorológia, éghajlattan; időjárási térkép időjárási és éghajlati elem: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső A 4. témakörhöz tartozó fagyosszentek, Medárd-nap, vénasszonyok nyara egyedi fogalmak 5. A vízburok Általános fogalmak: világtenger hidrológia, vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, öböl, beltenger, peremtenger, Földközi tenger,szárazföldi talapzat (self), fajhő, sótartalom, hűtő-fűtő hatás, hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part tavak állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredetű-, mesterséges tó, feltöltődés 20

59 FÖLDRAJZ folyóvizek vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, zátony, sziget, V-keresztmetszetű völgy felszín alatti vizek felszín alatti víz, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, résvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás, karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), polje, karrmező, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás jég és munkája hóhatár, belföldi jégtakaró, magashegységi jég, gleccser, lavina, gleccserpatak, U-alakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc, morénasíkság, tóhátság, fjord vízgazdálkodás folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, öntözés, szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, halászat, tengeri erőforrások A 5. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak 6. A földrajzi övezetesség A talaj Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shioáramlás Általános fogalmak éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedves-kontinentális éghajlat, szárazföldi terület, száraz-kontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, örök fagy talaj, humusz, talajképződés, talajpusztulás, talajlevegő, trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke erdő (podzol)-talaj, szikes talajok, talajerózió, talajvédelem 21

60 FÖLDRAJZ Megjegyzés: Az övezetek, övek környezeti problémáival kapcsolatos fogalmak a globális válságproblémáknál jelennek meg. TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK Világegyetem Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold. Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör); Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa; Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál Indiai-lemez, Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöplemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiaihegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszihegységrendszer; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Saját jegyzetek 22

61 FÖLDRAJZ. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 Heti óraszám: ÉVFOLYAM 1. A tanulók teljesítményének mérése 4 2. Társadalom- és gazdaságföldrajz Szabadon tervezhető 4* Összesen 36 Tematikai egység 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 4 óra Célok Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. Tematikai egység 2.TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZ 32 (28 + 4) óra Előzetes tudás A földrajz tantárgy 9. évfolyamon elsajátított ismeretanyaga. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A világ népessége és településtere A népesség növekedése napjainkig, a népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége, antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása; az emberi települések, a városiasodás dinamikája. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A gazdasági élet szerkezetének átalakulása; a gazdasági szektorok jellemzői; a szolgáltatások előretörése; világgazdaság jellemző folyamatai; a piacgazdaság; a gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei; a multinacionális vállalatok szerepe; a működőtőke és a pénz világa; a tőzsde. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban; Észak-Amerika, Kelet és Délkelet- Ázsia, az Európai Unió; a fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban; Globális világproblémák o természet és környezetvédelem; a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem; az élővilág védelme; a társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára; o a demográfiai robbanás, túlnépesedés; o az urbanizáció; o élelmezési gondok; o nyersanyag- és energiaválság; o a fenntartható fejlődés. 23

62 FÖLDRAJZ 2.1. NÉPESSÉGFÖLDRAJZ Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A népesség növekedése napjainkig. Demográfiai robbanás. A demográfia alapfogalmai. Demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncentráció, emberfajták. A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek, okainak feltárása, következményeinek megfogalmazása; a fiatal és az öregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtetés társadalmi folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). A népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége, antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. Az emberfajták területi elhelyezkedésének bemutatása. A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Korfák elemzése. Példák megnevezése ritkán és sűrűn lakott területekre. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: emberfajták, nagy pestisjárvány. Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat, statisztikai adatok értelmezése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a bolygó benépesülése, demográfiai folyamatok; vallás, nemzetiség. Különböző korok népességmozgalmai. Népességföldrajz, demográfia, népsűrűség, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, KULCSFOGALMAK FOGALMAK népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás. TOPOGRÁFIAI ISMERETEK Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai. 24

63 FÖLDRAJZ 2.2. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A települések csoportosítása különböző szempontok alapján példákkal. tanya, farm, falu, város, városszerkezet A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Urbanizáció: városodás és városiasodás Az emberi települések, a városiasodás dinamikája. Agglomerációk. Népességtömörülési gócok. Népsűrűség. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: életformák Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat, statisztikai adatok értelmezése. Történelem: a városok kialakulása, urbanizáció jellemzői. Vallási központok kialakulása. Híres egyetemvárosok. városszerkezet, agglomeráció. szórványtelepülés, csoportos település, KULCSFOGALMAK FOGALMAK tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu agglomeráció, városodás, városiasodás, urbanizáció, bolygóváros, alvóváros TOPOGRÁFIAI ISMERETEK Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai. 25

64 FÖLDRAJZ 2.3. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A gazdasági szektorok jellemzői. Gazdasági mutatók (GDP, stb) A szolgáltatások előretörése. A világgazdaság jellemző folyamatai. A piacgazdaság; a gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A TNC multinacionális vállalatok szerepe. A működőtőke és a pénz világa; a tőzsde. A működő tőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció. A globalizáció. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek mindennapi pénzügyi helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. A hitelfelvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. Példák: TNC-ra. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. Kapcsolódási pontok: Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat, statisztikai adatok értelmezése, kamatszámítás Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a pénz története; az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. Gazdasági szervezetek. Gazdasági nagyhatalmak. Etika: a pénz szerepe a mindennapi életben. KULCSFOGALMAK FOGALMAK TOPOGRÁFIAI ISMERETEK Világgazdaság, globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás, gazdasági szerkezet, piacgazdaság, költségvetés, integráció, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke. Valuta, deviza, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, hitel, kamat, infláció, tőzsde, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás. Gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), multi- (transz-) nacionális vállalat (TNC) A világ meghatározó jelentőségű pénzügyi központjainak, tőzsdéinek helyszínei. 26

65 FÖLDRAJZ 2.4. NEMZETGAZDASÁGOK ÉS A VILÁGGAZDASÁG Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A gazdaság fejlettségi mutatói A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország-csoportok. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Foglalkozási szerkezet megváltozása Integrációs folyamatok A fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. Japán meghatározó szerepe Kelet és Délkelet Ázsia gazdasági fejlődésében A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Fejlődő országok. Az Európai Unió A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei. Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása ország példákon. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Észak Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése. Kapcsolódási pontok: Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat, statisztikai adatok értelmezése Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, ipari forradalom, gazdasági világválság, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. az Európai Unió kialakulása. árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, vámunió, támogatás (szubvenció), kvóta, bel- és külkereskedelem, világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társadalom, KULCSFOGALMAK duális gazdaság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farm, éhségövezet, OPEC. Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni FOGALMAK egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettség különbsége, regionális politika, magterület, periféria terület, felzárkózás. Egyedi szerepkörű országcsoportok, országok (adóparadicsomok, üdülőszigetek, kőolajra épülő gazdaságok, banánköztársaságok) TOPOGRÁFIAI Száhel-övezet Pénzügyi központok ISMERETEK USA, Japán, India Európai Unió: kék banán 27

66 FÖLDRAJZ 2.5. A GLOBÁLIS VILÁGPROBLÉMÁK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A globalizáció fogalma és értelmezése. A társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára. Környezettudatosság. Ökológiai lábnyom. Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi gazdasági folyamatok közötti A globálissá váló környezetszennyezés és egyensúly megőrzése, a környezettudatos következményei termelés és fogyasztás elvének A szférákat ért környezetkárosító hatások érvényesülése Földünk jövője rendszerezése, az összefüggések feltárása, a szempontjából alapvető fontosságú. A lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás lokális folyamat globális következmény elv értelemében az egyén és a helyi közösségek életkörülményekre, életminőségre felelősségének belátása. gyakorolt hatásának bemutatása. A környezeti témák iránti folyamatos Demográfiai válság tájékozódás igényének, a környezetbarát A népességrobbanás kialakulása, következményei, termékek, eljárások megismerése iránti a folyamat összefüggéseinek, terü- leti jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven igény kialakítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus értelmezése. növekvő társadalmak jellemzőinek Törekvés a fogyasztási szokások környezeti bemutatása példákon. szempontokat szem előtt tartó Urbanizációs válság átalakítására, a tudatos fogyasztói A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs magatartásra baráti és családi körben folyamat területi jellemzőinek, ellent- egyaránt. mondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példákkal. Élelmezési válság A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi magatartásforma kialakítása. ellentmondásainak felismerése. A fokozódó A témában megszerzett ismeretek tudatos mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása példákkal. alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka világában is. A bioszféra és a talaj sérülékenységének A globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, A globalizáció következményeinek, elterjedésének lehetséges hatásai. mindennapi életünkre gyakorolt hatásának A biogazdálkodás jellemzése. bemutatása. Az egyre nagyobb mértékű fogyasztás és a A legfontosabb nemzetközi szervezetek gazdasági növekedés következményei tevékenységének bemutatása, a főbb A nyersanyag- és energiaválság. egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek Hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás. megismerése. A környezet- és a természetvédelem feladatai. A fenntarthatóság. Kapcsolódási pontok: Informatika: Internet és szolgáltatásai, kommunikációs eszközök Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció. 28

67 FÖLDRAJZ Fizika, kémia: alternatív energiaforrások Kémia: lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok; élelmiszeripari kutatások; hulladékok kezelése Technika, életvitel és gyakorlat: családtervezés, tudatos fogyasztói magatartás. Etika: a jövő generációért érzett felelősség. Biológia: ökológiai lábnyom, génmanipuláció, élelmiszerek tápértéke. Környezetvédelmi egyezmények. Környezetbarát termék jelek. Természetes és mesterséges ökoszisztéma,helyi, regionális és globális probléma, eltartóképesség. Ökológiai lábnyom. ÜHG. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális felmelegedés, radioaktív szennyeződés, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biológiai sokféleség csökkenése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés, környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, Kiotói egyezmény. TOPOGRÁFIAI ISMERETEK Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei. 29

68 FÖLDRAJZ MONETÁRIS VILÁG - PÉNZÜGYI SZERVEZETEK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alapvető gazdasági fogalmak. A pénzvilág alapvető folyamatai Intézményrendszer. Pénzügyi szolgáltatások Az eladósodás és az adósságválság A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A tőzsde működésének jellemzői. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Kapcsolódási pontok: Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel. Történelem: nemzetközi pénzügyi szervezetek KULCSFOGALMAK FOGALMAK GDP, GNP, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC, működőtőke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ, integráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, EGK, EU, APEC Tematikai egység KERETTANTERVI JAVASLAT SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. 30

69 FÖLDRAJZ TOVÁBBHALADÁSI FELTÉTELEK, KÖVETELMÉNYEK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN TOVÁBBHALADÁSHOZ KÖTELEZŐ FOGALMAK A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncentráció, emberfajták, világnyelvek, világvallások, tanya, falu, város, urbanizáció, városiasodás és városiasodás, falusi alaprajztípusok, agglomeráció, primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szektorok, államformák, piacgazdaság, világgazdaság, szabadkereskedelem, GDP, GNP, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC, működőtőke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ, integráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, EGK, EU, APEC, globalizáció, biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖTELEZŐ FOGALMAI 1. Népességföldrajz Általános fogalmak népességföldrajz, demográfia, népességrobbanás, természetes szaporulat, népességfogyás, elöregedő és fiatalodó társadalom, népesedési szakasz, korfa, kor- és foglalkozási szerkezet, születéskor várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsűrűség, népességkoncentráció, belső vándorlás településföldrajz település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos település, tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu, szabálytalan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, településhalmaz (agglomeráció), városodás, városiasodás, urbanizáció, bolygóváros, alvóváros, központi szerepkör, belső munkahelyöv (city), belső lakóhelyöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed 2. A világ változó Általános fogalmak: termelés, fogyasztás, termelőerő, termé- 31

70 társadalmi-gazdasági képe világgazdaság FÖLDRAJZ szeti erőforrás, humán erőforrás, természeti környezet, társadalmi környezet, földrajzi környezet,gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, aktív kereső, eltartott, munkanélküli, foglalkozási átrétegződés, gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növekedés, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), alacsony, közepes és magas jövedelmű ország, fejlett és fejlődő ország, életszínvonal,világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó gazdaság, piacgazdaság, gazdasági rendszerváltás,közösségi-, állami és magántulajdon, privatizáció, piac, ár, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyképesség,társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás, multi- (transz-) nacionális vállalat, túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tömegáru-termelés, monopolkapitalizmus, fogyasztói társadalom, jóléti állam,kőolajár-robbanás, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, vámunió, támogatás (szubvenció), kvóta,bel- és külkereskedelem, külkereskedelmi nyitottság, pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, kereskedelmi társulás, integráció, szabad kereskedelmi övezet, közös piac, gazdasági unió, regionális gazdasági integráció, eurorégió, egységes belső piac, áru- és szolgáltatáskereskedelem, regionális politika, felvevőpiac,húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, kooperáció mezőgazdaság mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, agrárország, agrotechnika, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás,teraszos művelés, hagyományos mezőgazdaság, égetőtalajváltó gazdálkodás, kapás földművelés, ugarolás, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, öntözéses gazdálkodás, árasztás, oázisgazdálkodás, száraz művelés,nomád pásztorkodás, vándorló állattenyésztés, istállózó állattenyésztés,vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, kisparaszti gazdaság, szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelő, nádas, erdő, termőkörzet, történelmi borvidék,közös agrárpolitika, mennyiségi korlátozás,élelmiszer túltermelés energiagazdaság energiagazdaság, energiahordozó, elsődleges és másodlagos energiaforrás, egújuló és fogyó energiahordozó, alternatív energiaforrás, energiaszerkezet,energia-újrahasznosítás 32

71 FÖLDRAJZ ipar gyáripar, ipari forradalom, iparosodás, kitermelő-, alapanyaggyártó- és - feldolgozó ipar; kézműipar, nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika, mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar,ipari telepítő tényezők, iparvidék, hagyományos iparvidék infrastruktúra közlekedés, személyszállítás, áruszállítás,hagyományos és és szolgáltatás kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat, egyközpontú (sugaras) szerkezetű hálózat, tömegközlekedés, tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút, anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra, gazdasági és társadalmi szolgáltatás,tömegkommunikáció, áruforgalmi (logisztikai) központ, hírközlés,idegenforgalom, belföldi és nemzetközi turizmus, idegenforgalmi körzet,kulturális-, gyógyöko-, konferencia-, falusi turizmus A pénz világa pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás, valutaárfolyam,állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla,hitel, kamat, infláció,tőzsde, érték- és árutőzsde, tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapírbefektetés, működőtőke-befektetés, fizetőképes kereslet, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, átütemezés, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom A 2. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak 3. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Európai Unió, Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA),Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO), Egészségügyi Világszervezet (WHO), Északatlanti Szerződés Szervezete (NATO),Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) Általános fogalmak: gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erőtér), centrum és periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasági szerkezet, banánköztársaság, olaj-ország, tranzitország, egyedi gazdasági szerepkör A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 3. A témakörhöz tartozó egyedi fogalmak Általános fogalmak: természetes és mesterséges ökoszisztéma,helyi, regionális és globális probléma, túlnépesedés, a népesség elöregedése, népességfogyás, születésszabályozás,éhezés, éhségövezet, alultápláltság, társadalmi egyenlőtlenség, világélelmezési válság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetőképes kereslet,energiaválság, nyersanyaghiány, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MABprogram),Természetvédelmi Világnap (WWF) 33

72 FÖLDRAJZ. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 Heti óraszám: 1 Tematikai egység 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 4 óra Célok Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét. Tematikai egység 2. EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG 14 óra Előzetes tudás Európa A 9. és 10. évfolyamon elsajátított tananyag. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népessége és települései; az európai integráció folyamata; Európa regionális jellemzői (Észak-Európa, Nyugat- Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa jelentősebb országai); Európa helye a világban; Hazánk helye és kapcsolatai Európában Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai; népességünk földrajzi elhelyezkedése és népesedési folyamataink; településeink; hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége; iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk főbb ágai; mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága, főbb ágai; közlekedésünk; idegenforgalmunk adottságai; nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvételünk; multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában; Kontinensek földrajza o Ázsia, Ausztrália, Afrika, Amerika természeti és társadalomföldrajzi jellemzői; o Az alábbiak jellemzése: az USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Japán, Kína, India, az újonnan iparosodó ázsiai országok, Ausztrália, az arab országok, Izrael, Törökország, Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria. 34

73 FÖLDRAJZ 2.1. EURÓPA Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai Európa népessége és települése Az európai integráció folyamata, az Európai Unió Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Európa regionális jellemzői (Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa jelentősebb országai) Európa helye a világban. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A kontinens elhelyezkedése, nagyszerkezeti egysége, partvonala, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza. Meghatározó országai, ill. országcsoportjai Izrael, Törökország Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Más kultúrák értékeinek tisztelete. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa történelme, Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezoés Új-Európa tájai, az éghajlat és növényzet, ill. a talajok összefüggése Európában, az európai kék-banán, római szerződések, az EU bővülési folyamata és intézményei, ill. döntési mechanizmusa, KULCSFOGALMAK az EU versenytársai a világgazdaságban; közép-európai földrajzi FOGALMAK helyzetünk, medencejelleg, távvezérelt éghajlatunk, centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza, kontinensek meghatározó országai, ill. országcsoportjai. 35

74 FÖLDRAJZ TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - EURÓPA A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál (folyó), Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Ukrajna, Vatikán; Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajdaság; Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Eszék, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb; Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Karaganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Központi) iparvidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék. Közép-Európa Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán-alföld, Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morva-medence, Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárd-hágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó; Vízrajz: Boden-tó, Duna Majna Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is) Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana, Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallin, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich; Iparvidékek: Ruhr-vidék 36

75 FÖLDRAJZ 2.2. HAZÁNK HELYE ÉS KAPCSOLATAI EURÓPÁBAN Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai Viszonylagos és tényleges földrajzi helyzet Népességünk földrajzi elhelyezkedése és népesedési folyamataink. Településeink Hazánk gazdasága Gazdasági szerkezet, gazdasági fejlettség. Iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk főbb ágai. Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága, főbb ágai; közlekedésünk; Idegenforgalmunk adottságai. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvételünk. A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi gazdasági központok megismerése. A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme. Vizuális kultúra: az épített környezet értékei. Biológia-egészségtan: védett növények és állatok. Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült leírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete. Természeti és társadalmi erőforrások, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségkülönbség, KULCSFOGALMAK tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, FOGALMAK személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió. 37

76 FÖLDRAJZ TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - MAGYARORSZÁG Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúliközéphegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék); Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradlabarlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös Maros köze, Kőszegihegység, Marcal-medence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Sopronihegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyifélsziget, Tiszántúl, Tokaj Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna Dráva Nemzeti Park, Duna Ipoly Nemzeti Park, Fertő Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék, Budapest Andrássy út a Millenniumi földalattival, Budapest Várnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő, Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsi ókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció. 38

77 FÖLDRAJZ Tematikai egység 3.KONTINENSEK TÁRSADALOMFÖLDRAJZA 18 óra 3.1. KONTINENSEK FÖLDRAJZA - ÁZSIA Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Ázsia természetföldrajza A kontinens elhelyezkedése, nagyszerkezeti egysége, partvonala, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza Délnyugat Ázsia Meghatározó országai, ill. országcsoportjai Világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében Japán meghatározó szerepe Kelet és Délkelet Ázsia gazdasági fejlődésében. Kína és India fejlődésének sajátos vonásai. Ázsia elmaradott, szegény térségei. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Más kultúrák értékeinek tisztelete. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Japán, India, Kína történelme, világvallások. II. világháború és a hidegháborús korszak. Jelenkori történelem. Történelem: Mongólia, tatárjárás. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Biológia: távoli tájak élővilága, emberfajták. TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - ÁZSIA A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, KözépÁzsia, Belső-Ázsia; Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkán-fennsík (Dekkán-ősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Iráni-felföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreaifélsziget, Közép-szibériai-fennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugatszibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Turáni-alföld; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holt-tenger, Indus,Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Perzsa-öböl (Arab-öböl), Sárga-folyó, Tigris; Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel Aviv- Jaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok. 39

78 FÖLDRAJZ 3.2. KONTINENSÜNK FÖLDRAJZA - AUSZTRÁLIA Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Ausztrália természetföldrajza A kontinens elhelyezkedése, nagyszerkezeti egysége, partvonala, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza. Társadalomföldrajz Meghatározó országai, ill. országcsoportjai Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Más kultúrák értékeinek tisztelete. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Ausztrália felfedezése, benépesítése. Gyarmatosítás. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Biológia: távoli tájak élővilága, Nemzeti Parkok TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - AUSZTRÁLIA Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztóhegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington. 40

79 FÖLDRAJZ 3.3. KONTINENSEK FÖLDRAJZA - AFRIKA Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Afrika természetföldrajza A kontinens elhelyezkedése, kialakulása, nagyszerkezeti egysége, partvonala, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza Afrika regionális földrajza Meghatározó országai, ill. országcsoportjai A gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Más kultúrák értékeinek tisztelete. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia), világvallások, gyarmatosítás, földrajzi felfedezések. Magyar Afrika-kutatók. Biológia: járványok, fertőzések. Éhinség. Távoli tájak élővilága. Nemzeti Parkok. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Kémia: egyiptomi és arab alkémia. TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - AFRIKA Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikaimagasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró (Kilimandzsárócsoport), Kongó-medence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Teleki-vulkán; Száhel (öv); Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Asszuáni-gát (asszuáni Nagy-gát); Országok: Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Seychelle-szigetek, Tunézia; Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria jellemzése 41

80 FÖLDRAJZ 3.4. KONTINENSEK FÖLDRAJZA - AMERIKA Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Amerika természetföldrajza A kontinens kialakulása, elhelyezkedése, nagyszerkezeti egysége, partvonala, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza. Az iker kontinens. Vulkánosság, földrengések. Szent András törésvonal. Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világgazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. Amerika gazdasági körzetei. USA, Kanada, Mexikó, Brazília Latin Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Más kultúrák értékeinek tisztelete. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján; az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. Kapcsolódási pontok: Történelem: nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Indián kultúra. Az USA szerepe a II. világháborúban. Kivándorlások. Hidegháborús korszak. Jelenkori történelem. Magyar tudósok Amerikában. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei. Filmművészet. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Microsoft, Szilícium-völgy. Charles Simonyi. Etika, idegen nyelv: más kultúrák értékeinek tisztelete, megismerése TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - AMERIKA A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache-hegység (Appalache), Atacamasivatag, Bahama-szigetek, Brazil-felföld, Floridai-félsziget (Florida), Grönland, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget(Labrador), Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paraná-alföld, Popocatépetl, Préri, Sziklás-hegység, Szilícium-völgy; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagytavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominikai Köztársaság (Dominika), Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela; Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. 42

81 FÖLDRAJZ Tematikai egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra KERETTANTERVI JAVASLAT Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természeti-társadalmigazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe. TOVÁBBHALADÁSI FELTÉTELEK, KÖVETELMÉNYEK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN TOVÁBBHALADÁSI FELTÉTELEK, KÖVETELMÉNYEK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmigazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével. Topográfiai követelmények TOVÁBBHALADÁSHOZ KÖTELEZŐ FOGALMAK* Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezo- és Új-Európa tájai, az éghajlat és növényzet, ill. a talajok összefüggése Európában, az európai kék-banán, római szerződések, az EU bővülési folyamata és intézményei, ill. döntési mechanizmusa, az EU versenytársai a világgazdaságban; középeurópai földrajzi helyzetünk, medencejelleg, távvezérelt éghajlatunk, centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza, kontinensek meghatározó országai, ill. országcsoportjai. (* A listába rendezett fogalmak a korábbi évfolyamoknál már szerepeltek.) 43

82 FÖLDRAJZ. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 31 óra Heti óraszám: 1 óra A választott Kerettanterv szabadon tervezhető óraszámából +1 órát hozzárendelve a 12. évfolyam tantervéhez, lehetőségünk nyílik a földrajz tanításának elnyújtására. A tananyagtartalmak nem új elemek, korábban más kontextusban már előfordultak. A topográfiai gyakorlatokra és a feladatmegoldásokra biztosított időkerettel a tanév közbeni időhiányt kompenzáljuk. 12. ÉVFOLYAM 1. A tanulók teljesítményének mérése (próba érettségivel) Európai Unió 5 3. Globális környezeti problémák 5 4. A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek 1 5. Tájékozódás a földrajzi térben és időben Számolási feladatok (5) 5.2. Topográfiai gyakorlatok (5) Összesen 31* * Szabadon tervezhető óraszám terhére, tananyagok beemelése nélkül. Tematikai egység 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 10 óra CÉLOK Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét. A földrajz tanulmányok lezárásaként és a középszintű érettségire történő felkészülés részeként is javasolt egy próba érettségi lebonyolítása, a tényleges érettségi vizsga lebonyolítási rendjének megfelelően (feladatsor, rendelkezésre álló idő, segédeszköz, értékelés). A vizsgahelyzettel való szembesülés, a körülmények megismerése, a tudásszint ilyen formában való felmérése nagyban hozzájárul a tanulók bizonytalanságának, feszültségének oldásában és a majdani vizsga sikerességéhez. 44

83 FÖLDRAJZ Tematikai egység 2. AZ EURÓPAI UNIÓ 5 óra Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető Előzetes tudás elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Az Európai Unió kialakulása. A területi fejlettség különbség jellemzői, az Az együttműködés kialakulását és eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és a regionális politika lényegének megértése. regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői. (kék banán) Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. Az Unió felépítése, szervei, székhelyei. Alapjogok. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus. Tematikai egység 3. GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK 5 óra Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Üvegházhatás globális felmelegedés klímaváltozás Ózon réteg elvékonyodása Savas eső Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A környezet- és a természetvédelem feladatai. Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. Kapcsolódási pontok: Kémia: levegő összetétele, állandó-változó-erősen változó gázok; üvegházhatás, ÜHG (CO 2, CH 4 ); Ózon keletkezése, tulajdonságai, bomlása. A kén tulajdonságai, felhasználása. Égése. Szmogok típusai. Savas eső hatása. Biológia: zuzmók, mint indikátor növények, globális felmelegedés következményei 45

84 FÖLDRAJZ Tematikai egység 4. VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZINEK 1 óra Magyarországi világörökségi helyszínek ismerete Tematikai egység 5. TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDRAJZI TÉRBEN ÉS IDŐBEN 10 óra Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Földrajzi helymeghatározás Topográfiai gyakorlatok Tájékozódás a térképen, térképpel Tájékozódás az időben Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. A topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek: a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket; tudja megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban); tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen; kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt. 46

85 FÖLDRAJZ KÖVETELMÉNYEK A 12. ÉVFOLYAM VÉGÉN A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára, a leolvasott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek értelmezésére. Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmigazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmigazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismerjék az egész Földünket érintő globális társadalmi és gazdasági problémákat. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben, nevezzék meg konkrét példáit. 47

86 FÖLDRAJZ Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzikörnyezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat. 48

87 FÖLDRAJZ TANTERVI SEGÉDLET AZ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ AJÁNLOTT FŐ KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLETEK Ezzel a felkészítéssel rendszerezhetjük a vizsga követelményeit, ezáltal azt könnyebben teljesíthetik még azok a tanulók is, akik 11. évfolyamon kezdték meg esti gimnáziumi tanulmányaikat. A következő földrajzi-környezeti kompetenciák kialakítását és elmélyítését tartjuk szükségesnek: földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók különböző céloknak megfelelő kiválasztása és az információk feldolgozása, értelmezése. földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmigazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében. különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése. körvonalas (kontúr)térképi feladatok megoldása. földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése. földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során. egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése. az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő összetett feladatok megoldása. szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan. KIEMELT TEVÉKENYSÉGEK A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A térképi ábrázolás. A térkép fajtái és alkalmazásuk lehetőségei. Térképolvasási gyakorlatok. Térképpel kapcsolatos logikai feladatmegoldások. Térképhasználati gyakorlatok. A légi- és az űrfelvételek felhasználásának lehetőségei. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Naprendszer tagjainak jellemzése. 8. A Föld és mozgásai. Példák gyűjtése különböző méretarányú térképek felhasználási lehetőségeire. Példák gyűjtése különböző célból készült térképekre, ábrázolási módjuk összehasonlítása.különböző térképi kivágatok (földrajzi, tematikus stb.) információtartalmának olvasása, értelmezése. Egyszerű helymeghatározási, mérési és számolási feladatok végzése. Metszet készítése szintvonalas térkép alapján. Logikai térképolvasási feladatok gyakorlása (a felkészülés során az egyes témakörökhöz folyamatosan kapcsolandók). Különböző számítási feladatok (terület, távolság, magasságkülönbség) gyakorlása. A térképpel a valóságban való eligazodással kapcsolatos feladatok megoldása. Légi- és űrfelvételek azonosítása térképvázlattal, térképpel, térképi információkkal. Példák gyűjtése a műholdfelvételek gyakorlati hasznosításával kapcsolatban. Adatgyűjtés a csillagászat történetéből, a különféle világképek összevetése. Példák gyűjtése a naptevékenységek földi hatásaira.kiselőadás az üstökösök jellemzőiről. Adatok, adatsorok összevetése, elemzése a bolygótípusok összehasonlításához, a hasonlóságok és a különbségek megállapításához. A Hold és a Föld fizikai jellemzőinek összehasonlítása. A nap- és holdfogyatkozások bemutatása megfigyelési tapasztalatok és ábrák alapján. Magyarázórajz készítése a fogyatkozások és a holdfázisok kialakulásáról. Az Internet és a CD-ROM-ok információforrásként való felhasználása. A témakörhöz kapcsolódó friss hírek, információk értelmezése. A látszólagos és a valós mozgás értelmezése, összevetése a tapasztalatokkal. A keringéssel és a forgással kapcsolatos ábrák értelmezése, összefüggések, következtetések levonása azokból. A keringés és a forgás folyamatának, nevezetes időpontjainak és helyzeteinek modellezése. A Nap delelési magasságának kiszámításához kapcsolódó feladatok megoldása. 49

88 Az időszámítás elvei és gyakorlata. Időszámítással kapcsolatos feladatmegoldások. A földtörténeti időszámítás. A földtörténet fő eseményei által létrehozott képződmények. A Föld és a kőzetburok szerkezete. A kőzetlemezek. A kőzetlemezmozgások okai, típusai, következményei. A vulkánosság és a földrengés. 16. A hegységképződés A leggyakoribb ásványok, kőzetek keletkezése és tulajdonságaik. A hasznosítható ásványi nyersanyagok. gya- Kőzetfelismerési korlatok. A Föld nagyszerkezeti egységei, és eltérő szerepük a földrajzi folyamatokban, jelenségekben. FÖLDRAJZ Az időszámítás elvének magyarázata és bemutatása. A naptárkészítés elvének bemutatása. Tanulói kiselőadás a naptártípusokról. Helyi idővel és zónaidővel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. A dátumválasztó vonal sajátosságainak alkalmazása feladatok megoldása során. Kiselőadás a földtörténeti kormeghatározás elveiről. A földtörténet és a történelmi események időtartambeli különbségeinek érzékeltetése. Eligazodás a földtörténet nagy időegységeiben (idő, időszak, kor) földtörténeti táblázat felhasználásával. Eligazodás a földtörténet időegységeinek eseményeiben folyamatábrák felhasználásával. A földtörténeti folyamatok, események időrendbe állítása példák alapján. Példák gyűjtése térkép segítségével az egyes idők és időszakok különböző képződményeire. Az őskontinensek mozgásainak bemutatása tematikus térképek, folyamatábrák segítségével. Egyszerű vázlatrajz készítése a Föld és a kőzetburok szerkezetéről. A Föld belső fizikai jellemzőinek bemutatása adatsorok, ábrák segítségével. A földmágnességnek a tájékozódásban való gyakorlati jelentőségének bemutatása. A gyakorlati példák felsorolása a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségére. A kőzetlemezek felépítésének bemutatása rajzokon. A nagy kőzetlemezek megnevezése és csoportosítása térkép segítségével. Egyszerű vázlatrajzok készítése a kőzetlemezek mozgástípusairól. Kőzetlemez-mozgásokkal kapcsolatos ábrák értelmezése. A lemezmozgások típusainak és következményeinek összehasonlítása. A kőzetlemez-mozgások, a vulkánosság és a földrengés összefüggéseink bemutatása folyamatábrák segítségével. A vulkán-típusok jellemzése, előfordulásuk leolvasása a térképről. A vulkánosság és az ércképződés kapcsolatának bemutatása ábra segítségével, földrajzi előfordulásaik megnevezése. Példák felsorolása a vulkánosság és a vulkáni utóműködés jelentőségére és gazdasági hasznosítására. Kiselőadás a földrengés méréséről és a kísérőjelenségekről. A témához kapcsolódó aktuális hírek értelmezése. A hegységképződési folyamat szakaszainak rajzos ábrázolása és elemzése. Képi információk (pl. videofilm, számítógépes modellek) felhasználása a hegységképződés folyamatával kapcsolatban. A kőzetlemez-mozgás típusok és a hegységképződés kapcsolatának bemutatása konkrét példákon. A gyűrt- és a röghegségek formakincsének összehasonlítása képek, ábrák, modellek és leírások alapján. A hegységek csoportosítása szerkezetük, magasságuk és formakincsük szerint. A témához kapcsolódó kontúrtérképes feladatok megoldása a követelményben felsorolt névanyag felhasználásával. A kőzetek anyagainak körforgását bizonyító ábra elemzése. A kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolat bizonyítása tematikus térkép segítségével.az ásványok és a kőzetek felhasználási lehetőségeinek bemutatása példák alapján.az ásványok és a kőzetek előfordulásával kapcsolatos kontúrtérképes feladatok megoldása. Ásványok és kőzetek felismerése, jellemzése. Ásványok és kőzetek csoportosítása keletkezésük szerint. Kőzetek egyszerű vizsgálata. A nagyszerkezetei egységek felismerése tematikus térképeken, elhelyezésük kontúrtérképen. A nagyszerkezeti egységek típusainak és formáinak felismerése, valamint jellemzése képek, ábrák alapján. A nagyszerkezeti egységek földtörténeti átalakulásának bemutatása példákon. A névanyagban szereplő példák csoportosítása a nagyszerkezeti egységekhez való tartozásuk alapján. Az egyes nagyszerkezeti egységek gazdasági jelentőségének bemutatása. 50

89 FÖLDRAJZ A Földfelszín formálódása a belső és a külső erők munkája során. A kőzetburokkal kapcsolatos folyamatok és összefüggések. A légkör anyaga és szerkezete. A levegő felmelegedése és kapcsolata a társadalmi-gazdasági élettel. A légnyomás és a szél. Hatásuk a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A szélrendszerek. A csapadékképződés folyamata és a csapadékfajták. A csapadék kapcsolata a mindennapi élettel. Az időjárás és az éghajlat. A világtenger jellemzői, hasznosítása. A felszínformák felismerése képeken, ábrákon, modelleken. Példák gyűjtése az egyes földrajzi övezetekben jellemző felszínformálódásra. Példák bemutatása a felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről térképek, térképvázlatok felhasználásával. Felszínformák modellezése terepasztalon. Tájleírás készítése különböző felszínformájú tájakról képi információk alapján. Az ismeretek rendszerezését, az összefüggések bizonyítását igénylő feladatok megoldása. Szövegértéses, szövegalkotásos, rajzos és kontúrtérképes feladatok megoldása. Képi információk (pl. videofilm, diakép, CD-ROM, Internet) elemzése. A légkör anyagi összetételét és annak változását bemutató adatsorok összehasonlító elemzése. A légkör szerkezeti felépítését bemutató ábra elemzése. A légszennyezés és következményeinek bemutatása szemelvények segítségével. Kiselőadás az ózonréteg kialakulásáról, veszélyeztetettségéről és annak földi következményeiről. Vázlatrajz készítése a levegő felmelegedéséről, az azt módosító tényezőkről, az üvegházhatásról és a levegő lehűléséről. Középhőmérséklet- és hőingadozás bemutatására számítási feladatok végzése. Hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Hőmérsékleti térképek összehasonlító elemzése. A hőmérséklet gazdaságot befolyásoló szerepével kapcsolatos tematikus térképek (pl. napfénytartam, hőösszeg, tenyészidőszak) elemzése. A hőmérséklet, a légnyomás és a szél összefüggéseinek bizonyítása. A ciklon és az anticiklon, valamint a hideg- és a melegfront kialakulásának rajzos magyarázata, az időjárás alakításában betöltött szerepük bemutatása. Izobártérképek összehasonlító elemzése. Légnyomásadatok grafikus ábrázolása. Légnyomás- és széltérképek összehasonlító elemzése. Kiselőadás a nevezetes helyi szelekről és hatásaikról. Információ gyűjtése a szél okozta károkról. A szél által kialakított formák felismerése képeken, ábrákon. Az általános légkörzés rendszerének bemutatása egyszerű ábra rajzolásával. Az állandó szélrendszerek jellemzőinek összehasonlítása. A mérsékelt és a forró övezeti monszunszél kialakulásának és következményének magyarázata ábra alapján. Magyarázó rajz készítése a monszun szélrendszerekről. A felhő- és a csapadékképződés folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Kiselőadás a felhőtípusokról és azok időjárással való kapcsolatairól. Csapadékadatok grafikus ábrázolása, csapadéktérképek összehasonlító elemzése. A vízgőztartalommal kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Példák gyűjtése a csapadék és a mezőgazdasági termelés összefüggéseire, a csapadék felszínformáló hatásaira. Éghajlattal kapcsolatos térképek összehasonlító elemzése. Éghajlati diagram szerkesztése adatok alapján. Légköri képződmények felismerése időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Időjárási-térkép elemzése.időjárás-jelentés értelmezése, egyszerű prognózis készítése.az időjárás-jelentés és az előrejelzés gazdasági jelentőségének bizonyítása.példák gyűjtése a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okaira és következményeire. A sótartalom változásainak bemutatása egy hosszúsági kör mentén a befolyásoló tényezőkkel összefüggésben. A tengeráramlási rendszerek kialakulásának magyarázata térképvázlat segítségével. A légkörzési és a vízkörzési rendszer kapcsolatának bemutatása. A tengeráramlások éghajlat-módosító hatásának bizonyítása tematikus térképek és éghajlati diagramok alapján. A tengerjárás kialakulásának magyarázata folyamatábra segítségével. Példák gyűjtése a tengerjárás természeti és társadalmi-gazdasági következményeire.a tenger által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon. A világtenger gazdasági hasznosítási lehetőségeinek bemutatása példák alapján. 51

90 FÖLDRAJZ A felszíni vizek és kapcsolatuk a társadalmigazdasági élettel. A felszín alatti vizek és kapcsolatuk a társadalmi gazdasági élettel. A komplex vízgazdálkodás. A vízvédelem. A talaj és jelentősége az élelmiszertermelésben. A talaj veszélyeztetettsége. A levegő-, a víz- és a talajburokkal kapcsolatos folyamatok, öszszefüggések. A légkör és a víz földrajzával kapcsolatos számítási feladatok. Az egyes geoszférákkal kapcsolatos környezeti problémák kapcsolatai. A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A vízszintes földrajzi övezetesség. A forró övezet földrajzi jellemzése, környezeti problémái. A tóképződés típusainak bemutatása konkrét példákon. A tópusztulás szakaszainak felismerése képeken, ábrákon.vita a mesterséges tavak kialakításának környezeti következményeiről. Vízállás-jelentés értelmezése.a folyó munkavégző képességének bemutatása a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal való összefüggésben példák, ábrák és képek segítségével.a folyók által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon. Egyszerű vízhozam-számítási feladatok megoldása. A felszíni vizek gazdasági hasznosítási lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása a vízrajzi névanyag felhasználásával. A felszín alatti vizek különböző szempontú rendszerezése és jellemzése. A felszín alatti vizek kialakulása és a földtani szerkezet, a kőzetminőség összefüggésének bemutatása. Karsztformák felismerése és megnevezése képeken, ábrákon, metszetrajzon. Egyszerű metszetrajz készítése a karsztformák bemutatására. A környezeti tényezők és a karsztosodás kapcsolatának igazolása. Példák gyűjtése a felszín alatti vizek hasznosításáról. Szemelvények, adatok, aktualitás hírek értelmezése a témához kapcsolódóan. Az árvíz- és a belvízvédelem feladatainak bemutatása hazai példákon. Az emberi tevékenységek hatásának bemutatása a felszíni és felszín alatti vizek minőségére. A vízvédelem és a vízzel való takarékosság szükségességének bizonyítása szemelvények, adatok, diagramok alapján. Vita a vízerőművek építésének előnyeiről és hátrányairól. Példák gyűjtése a vízrendszerekbe való emberi beavatkozás hatásaira. Az éghajlat talajképződésben való meghatározó szerepének bizonyítása. A talajtípusok területi elhelyezkedésének bemutatása tematikus térkép alapján, a zonális és azonális talajok megkülönböztetése. A különböző talajtípusok szerkezetének jellemzése talajszelvény segítségével. A talaj gazdasági jelentőségének bizonyítása. A talajpusztulás előidézőinek és a talajvédelem módjainak bemutatása konkrét példákon. A levegő-, a víz- és a talajburok összefüggésrendszerének bizonyítása ábrák segítségével.az ismeretek rendszerezését, az összefüggések bizonyítását igénylő feladatok megoldása.szövegértéses, szövegalkotásos, rajzos és kontúrtérképes feladatok megoldása. Képi információk (videofilm, diakép, CD-ROM, Internet), adatok, adatsorok elemzése.időjárás-jelentés, időjárási térkép értelmezése. Tematikus térképek logikai olvasása. A levegő felmelegedésével és lehűlésével, a vízgőztartalom változásával, a vízhozammal kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Diagramok szerkesztése adatokból. Klímadiagramok felismerése és összehasonlító elemzése. Aktualitás események, hírek megvitatása a levegő-, a víz- és a talajburok környezeti problémáiról.a geoszférák közötti kapcsolatok bemutatása. Képi információk (pl. videofilm, diakép, CD-ROM, Internet), adatok, adatsorok elemzése.a témához kapcsolódó szövegértési és szövegalkotási feladatok megoldása. A szoláris éghajlati övezetek bemutatása egyszerű magyarázó ábrán. A szoláris és a valós éghajlati övezetek elhelyezkedésének összevetése a módosító tényezők bemutatásával. A vízszintes földrajzi övezetesség rendszerének, elemei egymásra épülésének értelmezése tematikus térkép vagy ábra alapján. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A forró övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása.az övezetet bemutató komplex szelvény elemzése.az övezet és az övek/vidék jellegzetességeinek felismerése és bizonyítása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a forró övezet tipikus tájairól. A forró övezetben jellemző életmódok bemutatása. A forró övezeti gazdálkodás jellegzetes módjainak és termékeinek bemutatása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. 52

91 FÖLDRAJZ A mérsékelt övezet, valamint a meleg- és a hideg mérsékelt öv földrajzi jellemzése, környezeti problémái. A mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének földrajzi jellemzése, környezeti problémái. A hideg övezet földrajzi jellemzése, környezeti problémái. A vízszintes és a függőleges övezetesség kapcsolata. Az általános természetföldrajzi ismeretek összefoglalása. Kontinensek és kontinensrészek jellemzésének módszerei és szempontjai. Országcsoportok és országok jellemzésének és összehasonlításának szempontjai. A gazdasági helyzet értékelésére alkalmas mutatók, jellemszámok. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A mérsékelt övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása.az övezet és az övek/területek jellegzetességeinek felismerése és bemutatása térképek, képek, szemelvények alapján. A mediterrán és a mérsékelt övezeti monszuntáj összehasonlítása.tájleírás készítése a mérsékelt övezet tipikus tájairól.a mérsékelt övezetben jellemző életmódok bemutatása. A gazdálkodás jellegzetes módjainak bemutatása, terméklista összeállítása. Kiselőadás az övek környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. Az övben érvényesülő törvényszerűségek bemutatása. Éghajlati diagramok felismerése és összehasonlító elemzése. A kontinentalitás Ny-K-i változásának bizonyítása Eurázsiában diagramok, keresztmetszeti ábrák összehasonlításával. Az öv egyes területi jellegzetességeinek felismerése és bizonyítása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás és az életmód bemutatása a tipikus tájakról. A gazdálkodás övben jellegzetes módjainak bemutatása. Az övre jellemző termékek listájának összeállítása. Kiselőadás az öv környezeti problémáiról, a lehetséges megoldásokról. Magyarázó rajz készítése a nappalok és az éjszakák időtartamának a földrajzi szélességtől függő változásáról. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A hideg övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása.az övezet és övei jellegzetességeinek felismerése és bizonyítása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a hideg övezet tipikus tájairól. A hideg övezetben jellemző életmódok bemutatása. A hideg övezeti gazdálkodás jellegzetes módjainak és termékeinek bemutatása. Kiselőadás a gazdálkodás kiterjesztésének várható környezeti következményeiről és azok megoldási lehetőségeiről. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszerének összehasonlítása. A forró és a mérsékelt övezet függőleges övezetességének összevetése keresztmetszeti ábrák segítségével. A függőleges övezetességet bemutató keresztmetszeti rajz készítése. A függőleges övezetességgel kapcsolatos képek, ábrák, szövegek elemzése, értelmezése. A vízszintes és a függőleges övezetességgel összefüggő növénytermesztés összehasonlítása. A kőzetburok, a levegő-, a víz- és a talajburok összefüggés-rendszerének bizonyítása ábrák segítségével. Az ismeretek rendszerezését, az összefüggések bizonyítását igénylő feladatok megoldása. Szövegértéses, szövegalkotásos, rajzos és kontúrtérképes feladatok megoldása. Képi információk (pl. videofilm, diakép, CD-ROM, Internet), adatok, adatsorok elemzése. Az ismeretek és képességek ellenőrzésére alkalmas feladatsorok megoldása. A kontinensek és tájaik természetföldrajzi jellemzése, hasonlóságok és különbségek kiemelése. Tematikus térképek, képek elemzése. Társadalmi, gazdasági adottságaik összehasonlító értékelése tematikus térképek, adatsorok alapján. A környezeti állapot összehasonlítása tematikus térképek, szemelvények, aktualitások alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Országcsoportok és országok természetföldrajzi jellemzése, hasonlóságok és különbségek kiemelése. Társadalmi, gazdasági adottságaik összehasonlító értékelése tematikus térképek, adatsorok és képek alapján. A környezeti állapot összehasonlítása tematikus térképek, szemelvények, aktuális hírek alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása. A GDP, a GNP és az életminőségre vonatkozó adatok gyűjtése, összehasonlítása, ábrázolása. Történeti változások, tendenciák megfogalmazása az adatok összevetésével. 53

92 FÖLDRAJZ Afrika tipikus tájainak földrajzi és gazdasági jellemzői. Ausztrália gazdasági életének kialakulása, és szerepe a világgazdaságban. Amerika általános természetföldrajzi képe, kialakulásának értelmezése. Amerika általános társadalomföldrajzi, gazdasági képe, szerepe a világban. Az Amerikai Egyesült Államok szerepe a világgazdaságban. Az USA nagy gazdasági körzeteinek fejlődése. Mexikó és Brazília földrajzi jellemzői. Ázsia általános természetföldrajzi jellemzői, azok okai és következményei. Ázsia általános társadalomföldrajzi jellemzői, azok okai és következményei. Ázsia tipikus tájainak jellemzői és szerepük a társadalmi-gazdasági életben. A természetföldrajzi környezet és a társadalmi hagyományok szerepe India földrajzi jellemzőinek kialakulásában. Adatsorok elemzése (pl. népesedési folyamat és élelmezési gondok). Képfelismerés India földrajzi jellemzőivel kapcsolatban. A külföldi tőke szerepének bemutatása India társadalmi-gazdasági életében forrásfeldolgozás alapján. Vázlatkészítés a társadalmi-gazdasági összefüggések érzékeltetésére. India gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A társadalmigazdasági fejlődés feltételei, útja és következményei Kínában. Afrika tájanként eltérő természeti erőforrásainak és gazdasági életének értékelése tematikus térképek alapján. Afrika tipikus tájainak és lakói életmódjának bemutatása képelemzéssel. Az afrikai földrajzi övezetesség bemutatása képek, leírások és tematikus térképek segítségével. Vita a társadalmi-gazdasági elmaradottság okairól és megoldási lehetőségeiről. Afrika domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az ausztráliai természeti adottságok összefüggéseinek bemutatása tematikus térképek segítségével, az összefüggéseket érzékeltető vázlat készítése. Ausztrália világgazdasági szerepének értékelése statisztikai adatok alapján. Észak- és Dél-Amerika tipikus tájainak bemutatása ábra- és képelemzés alapján. A dél-amerikai és az afrikai földrajzi övezetesség összehasonlítása ábrák és leírások alapján. Tematikus térképelemzés Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságainak, erőforrásainak bemutatására. Amerika domborzati és vízrajzi topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A kontinens gazdasági szerkezetének, a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatása diagram- és adatelemzéssel. Ábra vagy vázlat készítése a népesség városokba áramlása okainak bemutatására. Amerika gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az USA gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Összehasonlító adat- és ábraelemzés (az USA világgazdaságban elfoglalt helye, a nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciái). Az USA mezőgazdasága övezetességének és az egyes gazdasági körzetek jellemzőinek bemutatása tematikus térképelemzéssel. Mexikó társadalmi-gazdasági élete jellemzőinek bemutatása tematikus térképek, adatok felhasználásával. A fejlődő országok városiasodásának jellemzése ábraelemzéssel és cikkfeldolgozással. Brazília területi gazdasági különbségeinek bemutatása vázlatkészítéssel. Ázsia geológiai szerkezetének és az ásványkincs-előfordulások kapcsolatának bemutatása földtani térkép elemzésével. Az ázsiai földrajzi övezetesség bizonyítása tematikus térképelemzéssel. Ázsia domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A vallás szerepének bemutatása szövegfeldolgozással. A népességrobbanás, a népességszám-prognózisok elemzése statisztikai adatok segítségével. Az ázsiai élelmezési problémák okainak és következményeinek bemutatása forrás- és ábraelemzéssel. Ázsia gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábra- és képelemzés Ázsia tipikus tájainak jellemzésére. Séma készítése a tipikus tájak jellegzetességeinek bemutatására. Az ország világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok, diagramok és szöveges források alapján. A kínai társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásainak bemutatása szöveges források alapján. Kína gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. 54

93 FÖLDRAJZ Japán szerepe a világ és a térség társadalmigazdasági fejlődésében. A gazdasági élet fejlettségének okai. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országainak fejlődési útja. Nyugat-Ázsia és az arab világ szerepe a világ társadalmigazdasági életében, országainak közös és egyedi vonásai. Topográfiai gyakorlatok a földrészekkel és országaikkal kapcsolatban. Európa földjének kialakulási folyamata, természeti- és társadalmigazdasági következményei. Európa általános természetföldrajzi képe. Európa általános társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai. Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatai. Észak-Európa természetföldrajzi jellemzői és országainak társadalmi-gazdasági szerepe. Szerkezetváltás Nyugat-Európa gazdaságában. A japán társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásainak bemutatása szemelvény-feldolgozás alapján. Érvek gyűjtése állítások bizonyítására (pl. a japán gazdaság szerepe a világgazdaságban és a világkereskedelemben) különböző forrásokból. Japán gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Információgyűjtés könyvtári, internetes forrásokból: a térség sajátos gazdasági fejlődésének megismerése esetleírások alapján. Esszé készítése a témából. Diagramok és adatsorok elemzése (a térség szerepe a világgazdaságban). A kőolajgazdagság világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok és diagramok alapján. Esetelemzések (a kőolaj szerepének bemutatása a térség országainak gazdaságában és társadalmi életében). A bizonyítás módszere (a térség geopolitikai fontossága). Nyugat-Ázsia domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés meghatározása világtérképen és a kontinensek térképein. Kontúrtérképen való bejelölések felismerése és megnevezése domborzati térkép segítségével.topográfiai fogalmak bejelölése kontúrtérképekbe. Összefüggés bemutatása a geológiai szerkezet és az ásványkincselőfordulások, valamint a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása között tematikus térképek információi alapján. Európa kialakulási folyamatának bemutatása geológia és szerkezetmorfológiai térképek segítségével.európa szerkezeti, domborzati egységeinek felismerése térképen, ábrán és képen. A domborzati topográfiai fogalmak leolvasása térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Európában jellemző éghajlatok felismerése diagramok alapján, különbségeik leolvasása, jellemzésük. A különböző adottságú tájak természetföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása.európa vízrajzi topográfiai fogalmainak leolvasása térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az európai gazdasági kapcsolatok értelmezése tematikus térképelemzéssel.példák, esetek gyűjtése a médiából a vendégmunkások, a menekültek, a bevándorlók befogadásából származó problémákra. Tények és adatok gyűjtése az Európán belüli társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségekre.európa országainak, fővárosainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Tematikus térképelemzés az integráción belüli gazdasági kapcsolatok értelmezésére. Ábraelemzés az integrálódási folyamat lényegének, az integráció fokainak bemutatására. Az unió működésének bemutatása CD-ROM információtartalma alapján. Statisztikai adatok értelmezése az unióval kapcsolatban. Az EU-n belüli területi fejlettségbeli különbségek leolvasása tematikus térképekről. Esszék készítése az EU mezőgazdasági, területfejlesztési, környezetgazdálkodási törekvéseiről. Kiselőadások a szervezet és hazánk kapcsolatának különböző területeiről szakcikkek, tanulmányok és internetes források felhasználásával. Az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének bemutatása tematikus térképek elemzése alapján. Képfelismerés (Észak-Európa földrajzi jellegzetességei). Adatok kikeresése az észak-európai országok világgazdaságban betöltött szerepének bemutatására. Észak-Európa gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábraelemzés a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőivel kapcsolatban. Forráselemzés a 20. század második felében Nyugat-Európában lezajlott gazdasági szerkezetváltásról és annak következményeiről. Nyugat-Európa gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. 55

94 FÖLDRAJZ Az Egyesült Királyság földrajzi jellemzői, gazdaságának változásai. Franciaország földrajzi jellemzése, szerepe az Európai Unió gazdaságában. Dél-Európa mediterrán tájainak jellemző vonásai. Dél-Európa országainak fő gazdaságitársadalmi vonásai. Olaszország és Spanyolország gazdasági életének bemutatása, összehasonlítása. Horvátország, Szerbia és Montenegró gazdasági életének bemutatása, összehasonlítása. 74. Összefoglalás. Forráselemzés az ipar területi átrendeződéséről. Forráselemzés és ahhoz kapcsolódó vita a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjairól. Internetes forráskeresés (az idegenforgalom szerepe az ország gazdasági életében). Adatsor elemzése (pl. Franciaország szerepe az EU élelmiszertermelésében). A mediterrán tájak felismerése képek és leírások alapján. A tipikus mediterrán táj jellemzése. A Földközi-tenger jelentőségének bemutatása adatsorok, leírások, tematikus térképek alapján. Adatok gyűjtése Dél-Európa gazdasági megosztottságával kapcsolatban, és a tényekből érvek megfogalmazása állítások alátámasztására. Tematikus térképek összehasonlító elemzése (különböző természeti környezet, eltérő gazdasági-társadalmi következmények). Terméklisták összeállítása (a mediterrán mezőgazdaság terményei). Dél-Európa gazdasági és idegenforgalmi központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábra készítése az észak-olaszországi ipari háromszög gazdasági kapcsolatainak bemutatására tematikus térképek információinak felhasználásával. Kiselőadás a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség idegenforgalmi szerepének érzékeltetésére. Összehasonlító adatelemzés (az idegenforgalom szerepe az országok gazdasági életében). Nemzetiségi térkép elemzése. Tematikus térképelemzés a gazdasági élet területi elrendeződésével kapcsolatban. Az ismeretek rendszerezése, rendszerező vázlat készítése. Különféle feladattípusokból összeállított feladatlap megoldása. 56

95 FÖLDRAJZ 12. évfolyam 1. Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői. Természetföldrajzi tematikus térképek elemzése. Keresztszelvény készítése és azonosítása a térképpel. 2. Az egykori Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzőinek bemutatása Kelet-Európa közös forrásmunkák felhasználásával. A kelet-európai országok gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. társadalomföldrajzi jellemzői. 3. Statisztikai adatok elemzése az országok világgazdasági jelentőségének Oroszország és Ukrajna gazdálkodási problémáinak ter- bemutatására.tematikus térképek összehasonlító elemzése az oroszországi iparvidékek földrajzi jellemzőiről.tematikus térképelemzés Ukrajna mészeti és társadalmi okai, mezőgazdaságának bemutatására.rendszerező ábra elemzése (pl. a összefüggései. Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggései). 4. Esszé típusú feladatok megoldásának módszerei. Észak-, Dél-, Nyugat- és Kelet-Európával kapcsolatos rövid és hosszabb választ igénylő esszé típusú feladatok megoldása. 5. Közép-Európa természetföldrajzi jellemzői. Közép-Európai sík- és rögvidékei, magashegységei természeti adottságainak összehasonlítása, összehasonlító ábrák készítése. 6. Közép-Európa és országainak Tematikus térképek összehasonlító elemzése (különböző természeti környezet, eltérő társadalmi-gazdasági következmények). társadalmi-gazdasági bemutatása. Közép-Európa sík- és rögvidékei, magashegységei társadalmi-gazdasági lehetőségeinek összehasonlítására (összehasonlító táblázat készítése). 7. Németország földrajzi képe. Németország komplex földrajzi jellemzése. Különböző műfajú forrásanyagok gyűjtése Németország világgazdasági jelentőségéről.esettanulmány a Ruhr-vidék gazdasági és környezeti átalakulásáról.országon belüli fejlettségi különbségek bemutatása tematikus térképek összehasonlító elemzésével. Németország gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ausztria, Szlovénia és Szlovákia Ábraelemzés (a magashegységi környezet szerepe az országok gazdasági életében). társadalmi-gazdasági Tematikus térképelemzés és képelemzés a különböző jellegű nagytájak 8-9. fejlődése. természeti erőforrásainak összegyűjtése érdekében. Az országok eltérő gazdaságfejlődési útjának bemutatása vázlatban. Az országok összehasonlító földrajzi jellemzése. Az országok gazdasági teljesítményeinek összehasonlítása diagramok elemzésével. 10. Csehország, Lengyelország és Az országok különböző társadalmi-gazdasági fejlődési útjainak bemutatása. Románia közös, valamint eltérő földrajzi vonásai. Az országok gazdasági központjainak, magyar vonatkozású városainak leolvasása térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Országok és városok tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének Topográfiai gyakorlatok meghatározása. 11 Európa. bejelölésének felismerése, megnevezése térkép alapján. Topográfiai fogalmak bejelölése kontúrtérképekbe. Nagytájak, iparvidékek, országok és városok kontúrtérképen való 12. A feleletválasztásos feladatok A feladattípus gyakorlása Európa földrajzával kapcsolatban. megoldási technikái. 13. Az ábra- és képelemzési feladatok megoldási technikái. A feladattípus gyakorlása Európa földrajzával kapcsolatban Európa földrajzának összefoglalása. A Kárpát-medence mint természetföldrajzi egység. A medencejelleg következményei. A Kárpát-medence társadalomföldrajzi jellemzői. Rendszerező vázlat készítése Európa földrajzi jellemzőiről. Különböző feladattípusokat tartalmazó összefoglaló feladatsor megoldása. Földrajzi helyzet- és helymeghatározás földgömbön és különböző méretarányú térképeken. Érvek gyűjtése a központi fekvés, valamint a tranzithelyzet előnyeiről és hátrányairól. Domborzati és szerkezetmorfológiai térképek elemzése. A medencejelleg bizonyítása tematikus térképek segítségével, lista készítése azok előnyös és hátrányos következményeiről. Tematikus térképek (pl. nemzetiségi összetétel, magyarok a világban, gazdasági fejlettség) elemzése. Adatsorok (pl. nemzetiségi összetétel, gazdasági fejlettség) elemzése. Internetes forráskeresés a határokon átnyúló eurorégiókról és a regionális együttműködésekről a Kárpát-medencében. 57

96 FÖLDRAJZ Magyarország földtani adottságai, kialakulásuk és gazdasági következményei. Magyarország éghajlata, vízrajza, élővilága és talajai. Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői. A magyar nemzetgazdaság jellemző vonásai. A gazdaság változó ágazati szerkezete és területi átrendeződési folyamata. Az ipar szerepe a magyar nemzetgazdaságban, szerkezetének változása. A magyarországi ipari termelés területi elrendeződése és főbb termékei. A természeti adottságok szerepe hazánk mezőgazdaságában. A magyar mezőgazdaság területi jellemzői, azok okai és következményei. Magyarország közlekedése és külkereskedelme. A magyarországi idegenforgalom jellemzői és fő körzetei. Topográfiai gyakorlatok Magyarország. Asszociációs típusú, forráselemzéses és szövegértéses feladatok megoldási technikái. A földtörténeti fejlődés lemeztektonikai folyamatának bemutatása ábraelemzéssel. Tényleolvasás kortáblázatból. A Kárpát-medencebeli földtörténeti folyamatok elhelyezése kortáblázatban.földtörténeti képződmények térképi elhelyezése.kőzetek vagy fényképük rendszerezése előfordulásuk és hasznosításuk szerint.hazánk domborzati topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az éghajlati jellemzők vázlatba rendezése (okok jellemzők következmények).éghajlati tematikus térképek olvasása, tartalmuk közötti kapcsolatok észrevétetése.éghajlati diagram elemzése. Hazánk éghajlatának jellemzése adott szempontok alapján. Tények leolvasása vízrajzi, talaj- és növényzeti térképről. Aktuális hazai természetföldrajzi tények gyűjtése tömegkommunikációs forrásokból, azok magyarázata.bizonyítás szemelvény alapján (a vízszennyezés és az árvízvédelem helyi és regionális összefüggései). Adatsorok és diagramok leolvasása és értelmezése (pl. népességszám, természetes szaporodás, korfa). Információszerzés képek, ábrák, tematikus térképek alapján. Tematikus térkép és adatsor elemzése (pl. nemzetiségi összetétel, népsűrűség területi különbségei). Bizonyítás tények alapján (pl. a népességmozgások összefüggése a gazdasági-politikai tényezőkkel, munkanélküliség). Hazai településtípusok jellemzése képek, adatsorok térképvázlat alapján. Tények leolvasása, a közöttük lévő összefüggések megállapítása ábrák, adatsorok alapján. Nemzetgazdasággal kapcsolatos tematikus térkép elemzése. Gazdasági mutatók összehasonlítása (a magyar gazdaság helye Európában és a világban). A magyar gazdaság Európában és a világban elfoglalt helyének bemutatása gazdasági mutatók összehasonlításával. Forrásfeldolgozás (a gazdaság területi és szerkezeti átalakulásának eredményei, problémái; a termelés környezeti hatásai). Az iparral kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Tények leolvasása ábrákról és adatsorokból, majd a közöttük lévő összefüggések megállapítása. Diagramok, adatsorok elemzése (az ipar szerkezetének változási folyamata). Esettanulmányok: az ipari parkok szerepe a térségek gazdasági fejlődésében. Terméklisták összeállítása (a magyar iparágak legfőbb termékei). Rendszerező vázlat készítése a természeti adottságok és a mezőgazdaság kapcsolatáról (előnyös és hátrányos vonások). Adatelemzés (az élelmiszergazdaság szerepe a magyar gazdaságban). Tematikus térképek (pl. domborzati, éghajlati, talajadottságok, termőhelyek, történelmi borvidékek) összehasonlító elemzése. A termelés, a feldolgozás és a fogyasztás kapcsolatának bemutatása. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hungarikumok listájának összeállítása. Tények leolvasása tematikus térképekről, diagramokról, adatsorokból a külkereskedelem áruszerkezetével kapcsolatban. Összefüggések megállapítása tematikus térképek (külkereskedelmünk iránya) összevetésével. Aktuális hírek keresése és értelmezése az ország Európai Unióval való kapcsolatáról. Egy-egy idegenforgalmi körzet komplex jellemzése. Kiselőadás a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb ágaira gyakorolt hatásairól.idegenforgalmi programajánlatok összeállítása különböző szempontok figyelembevételével. Idegenforgalmi körzetek elhelyezése kontúrtérképen. Tájak és vízrajzi fogalmak kontúrtérképen való bejelölésének felismerése domborzati és tematikus térképek segítségével. Topográfiai fogalmak (tájak és települések) bejelölése kontúrtérképekbe. A feladattípusok megoldásának gyakorlása hazánk földrajzához kapcsolódóan. 58

97 FÖLDRAJZ 29. Az Alföld természeti képe Az Alföld társadalmigazdasági jelentősége. A Kisalföld jellemző természetföldrajzi és társadalmigazdasági képe. A Nyugati-peremvidék (Alpokalja) és a Dunántúlidomb- és hegyvidék jellemző természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képe. A Dunántúli-középhegyvidék és az Északi-középhegység természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői. Magyarország nagyrégióinak jellegzetességei. 35. Hazánk környezeti állapota Topográfiai gyakorlatok Magyarország. Feleletalkotásos feladatok megoldási technikái. Magyarország összefoglalása. földrajzának A népesség számbeli alakulása, összetétele, területi eloszlása a Földön. Az Alföld fekvésének, tájainak, földrajzi jellemzőinek leolvasása domborzati és tematikus térképekről. A folyók és a szél felszínformáló hatásának felismerése, bemutatása alföldi tájképeken. Az egyes alföldi tájtípusok természetföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása. A nagytáj gazdaságban betöltött szerepének bizonyítása adatsorok alapján. Az élelmiszeripar jelentőségének kiemelése a nagytájon. Az egyes alföldi tájtípusok társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. A Kisalföld fekvésének, tájainak, földrajzi jellemzőinek leolvasása domborzati és tematikus térképekről. Logikai térképolvasás. Összefüggések rendszerezése (a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepe a nagytáj gazdasági életében). A Szigetköz környezeti problémáinak bemutatása forráskereséssel és forrásfeldolgozással. A Nyugati-peremvidék (Alpokalja) és a Dunántúli-domb- és hegyvidék fekvésének, tájainak, földrajzi jellemzőinek leolvasása domborzati és tematikus térképekről. Logikai térképolvasás. Képelemzés és tematikus térképelemzés (a természeti adottságok és településtípusok kapcsolata). A hegységek tagjainak csoportosítása tematikus térképekről (pl. kőzetanyag, szerkezet, ásványkincs) leolvasott információk alapján. A két nagytáj természet- és társadalomföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása táblázatban.a gazdasági szerkezetváltás bemutatása adatsorok összehasonlításával. A gazdasági szerkezetváltás következményeinek bemutatása rendszerező vázlatban. A régiók elkülönítése kontúrtérképen. Kiselőadás a hazai és az európai uniós régiók kialakítása és működése közötti különbségekről.a nagyrégiók összehasonlítása adatsorokból (mutatók) szerzett információk alapján.képfelismerés a nagyrégiók és a főváros jellegzetességeiről.példák gyűjtése a nagyrégión belüli és a nagyrégiók közötti együttműködésekre.budapest településszerkezetét és a Budapesti agglomeráció felépítését bemutató ábra elemzése. Környezeti állapot értékelése tematikus térképekről, légi- és űrfelvételekről, egyéb képekről, adatsorokból szerzett információk alapján. A nemzeti parkok, világörökségi területek felismerése térképen, megnevezése kontúrtérképen. A nagyvárosokban jellemző környezeti ártalmak összegyűjtése forráselemzés alapján. A témához kapcsolódó információszerzés CD-ROM-okról.Kiselőadás a környezetvédelem hazai elveiről példák alapján. Adat- és ténygyűjtés a környezet védelmében tett magyarországi intézkedésekről. Írásbeli feladatlap topográfiai feladatainak megoldása. Feleletalkotásos feladatok megoldása. Rendszerező vázlatkészítés. Különböző feladattípusokat tartalmazó összefoglaló feladatsor megoldása. Demográfiai folyamatokat bemutató ábrák, grafikonok és adatsorok elemzése. Szemelvények, cikkek elemzése a népességszámmal és a népességösszetétellel kapcsolatban. A népesedési szakaszok és a korfa alakja közötti összefüggés bizonyítása.népességgel kapcsolatos tematikus térképek (pl. népsűrűség, emberfajták) tartalmának összevetése, a közöttük lévő kapcsolatok megkeresése.a népsűrűséggel és a természetes szaporodással kapcsolatos számítási feladatok megoldása. A foglalkozási átrétegződés bemutatása adatok, ábrák segítségével. Szemelvények elemzése a népesség térbeli mozgásáról. 59

98 FÖLDRAJZ A települések földrajzi jellemzői a világban 1. A települések földrajzi jellemzői a világban 2. A rajzos feladatok megoldási technikái. A világgazdaság jellemzői, szerkezete. A gazdasági fejlettség területi különbségei. A világgazdasági pólusok szerepe a világgazdaságban, vezető országaik. A világgazdaságban peremhelyzetben lévő országok szerepe a világgazdaságban. Az egyedi szerepkörű országok, országcso-portok és jelentőségük a világgazdaságban. 46. A világgazdaság működése A globalizáció. A multinacionális vállalatok. A világkereskedelem fő irányai, áruszerkezete, a benne résztvevő főbb országok. A települések csoportosítása különböző, megadott szempontok szerint. A településtípusok szerepének átértékelődésével kapcsolatos adatok, szemelvények elemzése. A szerepkör, alaprajz és arculat kapcsolatának bizonyítása képek, ábrák alapján.a falvak összehasonlítása földrajzi szempontok szerint.példák gyűjtése eltérő szerepkörű falvakra. Kiselőadás, vita a tanyák átalakuló szerepéről. A várostípusok és a városszerkezet jellemzőinek felismerése ábrákon, képeken, leírásokban, térképvázlatokon. A városodás és a városiasodás folyamatának összehasonlítása, magyarázata.a város és vonzáskörzete kapcsolatának bemutatása példákon. Példák gyűjtése eltérő szerepkörű városokra, a városba áramlás eltérő okaira.a földrajzi övezetesség és a település kép, építkezési mód összefüggésének bemutatása ábrák, képek alapján. Vita a nagyvárosi élet előnyeiről és hátrányairól. Különböző típusú és funkciójú települések önálló tervezése és modellezése. A feladattípus megoldásának gyakorlása a népesség és a településföldrajzi témához kapcsolódóan. A gazdaság ágazati felépítését bemutató vázlatrajz készítése. A gazdasági fejlettség területi különbségeinek bemutatása adatsorok, tematikus térképek elemzésével. Fejlett és kevésbé fejlett térségek, országok megnevezése. Az országok besorolása gazdasági fejlettségük alapján több mutató felhasználásával. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. Adatsorok, diagramok segítségével a pólusok világgazdasági szerepének, területi átrendeződésének bemutatása. A centrum és periféria országok jellemzőinek összehasonlítása adatsorok, szemelvények, tematikus térképek alapján. A világgazdaság vezető országainak leolvasása térképen, bejelölése kontúrtérképen. Példák keresése az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának lehetőségeire. A világgazdaságban peremhelyzetben lévő országok leolvasása térképen, bejelölése kontúrtérképen. A társadalmi-gazdasági sajátosságok bemutatása adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Önálló gyűjtőmunka az egyedi szerepkörök típusaira és jellemzőik bemutatására. Aktualitások gyűjtése az adóparadicsomokról. Vázlat készítése a világgazdaság fő összetevőinek és működésének bemutatására. A világgazdaság működését bemutató ábra elemzése. Sematikus vázlatábra készítése a piacgazdaság működéséről. A piacgazdaság és a tervgazdaság összehasonlítása. A globalizáció jellegzetességeinek és következményeinek bemutatása konkrét példákon.a multinacionális vállalatok szerveződési elvének bemutatása ábraelemzéssel.a multinacionális vállalatok működésének bemutatása vállalatok példáján.példák gyűjtése hazánkban tevékenykedő multinacionális vállalatokról.aktualitások és adatok gyűjtése a témához kapcsolódóan, a globalizáció jellegzetességeinek kiemelése. Vita a globalizáció előnyeiről és hátrányairól. A világkereskedelem főbb irányainak, árucsoportjainak és országainak bemutatása adatok, adatsorok, tematikus térképek elemzésével. Vázlatábra elemzése a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásáról.példák gyűjtése a világpiactól való különböző függőségekre.vázlat készítése az európai integrációs folyamatról.az áruszerkezet átalakulásának bizonyítása adatok alapján.a világkereskedelem jellegzetességeinek bemutatása.aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. 60

99 FÖLDRAJZ A mezőgazdaság termelési típusai. A világ élelmiszergazdasága. 51. A világ energiagazdasága. 52. A világ iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor szerepe a társadalmigazdasági életben. A működőtőke és a pénz világa. A világgazdasági tendenciák összefoglalása. Adatelemzési és adatfeldolgozási technikák. Ábraelemzési feladatok megoldási technikái. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása és globalizálódása. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben. Összefoglalás: A környezeti feltételek változása. Topográfia gyakorlatok a követelményrendszerhez kapcsolódóan. A mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedésének összehasonlítása tematikus térképek, adatsorok felhasználásával. Példák gyűjtése a termelési mód és a társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseire.az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeinek, a mezőgazdasági termelés módjainak összehasonlítása. Az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasása, adatsorok értelmezése, az ábrázolt összefüggések feltárása. Kiselőadás a táplálkozási szokásokról a vallás, a társadalmi hagyományok és az életmód szerepe alapján. Példák gyűjtése az élelmiszergazdaság okozta környezeti problémákra. Az energiagazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasása, adatsorok értelmezése, az összefüggések feltárása. A kőolajválság eltérő gazdasági hatásainak bemutatása szemelvények alapján.példák gyűjtése az energiagazdaság okozta környezeti problémákra és azok megoldási lehetőségeire. Vita a környezetkímélő energiatermelés és felhasználás lehetőségeiről. Az ipar szerepének és jelentőségének bemutatása adatsorok, diagramok alapján.az ipartelepítő tényezők csoportosítása, szerepük történeti változásának bemutatása iparágak és iparvidékek példáján. A beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő szerepkör bemutatása példák alapján. Különféle ipari körzetek megnevezése és jellemzése térkép segítségével. Kielőadás az ipari és a technológiai parkok szerepéről, az ipar környezetet károsító hatásairól. A harmadik és a negyedik szektor szerepének és jelentőségének bemutatása adatsorok, diagramok, szemelvények alapján.tematikus térképek elemzése a közlekedés és áruszállítás területi jellegzetességeiről.különféle szolgáltatások (kiemelten a hírközlés) fontosságának igazolása példákkal a társadalmi-gazdasági életében.az infrastruktúra és az életminőség kapcsolatának bemutatása szemelvények, adatsorok alapján. Az inflációt csökkentő és növelő tényezők bemutatása példákkal. Az adósságválság kialakulásának és következményeinek magyarázata. Adatsorok, aktuális szemelvények gyűjtése és elemzése a témához kapcsolódóan. Rendszerező vázlat készítése, folyamatábrák elemzése.adatok gyűjtése és ábrázolása. Aktuális hírek, információk feldolgozása. Az adat- és ábraelemzési képességek fejlesztése a témához kapcsolódó feladatok megoldása során. Adatsorok, diagramok és tematikus térképek elemzése.a túlnépesedéssel kapcsolatos szemelvények gyűjtése és elemzése.a termelés és a fogyasztás területi ellentmondásainak bemutatása adtok segítségével.az életminőség jellemzésére alkalmas mutatók gyűjtése és értékelése, területi különbségek bemutatása.a túlnépesedés és a túlfogyasztás környezeti következményeinek bemutatása konkrét példákon. A népességvándorlás okozta problémák bemutatása források felhasználásával. A globális problémák felismerése hírekben, jelenségekben. Példák gyűjtése a globális válságproblémák lehetséges megoldásaira. A nyersanyag- és energiahiány, az ivóvízellátás mint globális probléma bemutatása adatsorok, példák felhasználásával. A földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásainak bemutatása konkrét példákon. Kiselőadás a nemzetközi szervezetekről és fő tevékenységeikről. A nemzetközi összefogás szükségességének alátámasztása példák alapján, esetelemzéssel. A fenntartható fejlődés elméletének és lehetőségeinek értelmezése szemelvények, aktualitások alapján. A nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben elfogadott megállapodások, ajánlások értelmezése dokumentumok alapján. Rendszerező vázlat készítése, folyamatábrák elemzése. Adatok gyűjtése és ábrázolása, esetelemzés. Aktuális hírek, információk feldolgozása. Különböző tartalmú és típusú topográfiai feladatok megoldása. 61

100 FÖLDRAJZ 63. Az írásbeli feladatok megoldása. 64. A szóbeli feleletek felépítése. A vizsga követelményekre épülő gyakorló feladatsor megoldása. Vázlatkészítés a tételek kidolgozásához.az időbeosztás fontosságának felismertetése.a vizsgahelyzet gyakorlása rövid feleletekben. 62

101 FIZIKA FIZIKA ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, hogy tanulóink a természet jelenségeit értőkké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természeti-technikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, begyakoroltató számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek a tapasztalat, az értelmezés, a megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. Jelen képzésben ezek természetesen kizárólag a megértést segítő eszközök. A felnőttek középiskolája osztályának feladata az 5-8 évfolyamra építve olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, te- 1

102 FIZIKA kintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. 2

103 FIZIKA 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra E Mérés-értékelés 4 óra 9. o. TÉMAKÖRÖK 1. A mozgás leírása A mozgás változásának oka Mechanikai munka, energia, teljesítmény 12 Egyszerű gépek a mindennapokban 4. Mérés- értékelés 4 Összesen 36 TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai 1. A MOZGÁS LEÍRÁSA 10 ÓRA Sebesség, vektorok, függvények. A közlekedésnek, mint rendszernek az értelmezése, az állandóság és változás megjelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtudat formálása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Milyen elemzése. Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében. A sebesség és a a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.) gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése. Ismeretek: Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség. A sebesség küti, számításokkal kísért elemzése, pl.adott sebes- A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlalönböző mértékegységei. A gyorsulás fogalma, ség eléréséhez szükséges idő; a fékút nagysága;a mértékegysége. Szabadesés út-idő összefüggése. reakcióidő és a féktávolság kapcsolata. A szabadesés és a gravitáció kapcsolata. Az Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám, számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsulás). sebességnél. Kapcsolódási pontok: Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Informatika: függvényábrázolás (táblázatkezelő használata). Testnevelés és sport: érdekes sebességadatok, érdekes sebességek, pályák technikai környezete. Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, sebességei, reakcióidő. Művészetek; magyar nyelv és irodalom: mozgások ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek sebessége és fékútja, követési távolság, közlekedésbiztonsági eszközök, technikai eszközök (autók) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Galilei munkássága; a kerék feltalálásának jelentősége. Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek KULCSFOGALMAK Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás. FOGALMAK 3

104 FIZIKA TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 2. A MOZGÁS VÁLTOZÁSÁNAK OKA 10 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A sebesség és a gyorsulás fogalma. Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati kapcsolatán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos gondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és következmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelősségérzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egyszerű esetekben. Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén. A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: irányítása szempontjából. ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a természet épségét óvó közlekedési (az autógumi szerepe). A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők. magatartás lehetőségeinek feltárása. Az utasok védelme a gépjárműben: A közlekedésbiztonsági eszközök működésének összekapcsolása az alapul szolgáló fizikai - gyűrődési zóna; - biztonsági öv; elvekkel, a tudatos és következetes használat - légzsák. iránti igény. Ismeretek: A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek öszszekapcsolása ezek fizikai alapjaival. Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása. A test súlya és a tömege közötti különbségtétel. Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő). A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kapcsolódási pontok: Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság; légszennyezés, zajszennyezés; közlekedésbiztonsági eszközök, közlekedési szabályok. Biztonsági öv, ütközéses balesetek, a biztonságos fékezés. Biológia-egészségtan: reakcióidő, az állatok mozgása (pl. medúza). Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendületmegmaradás. 4

105 FIZIKA TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 3. MECHANIKAI MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY EGYSZERŰ GÉPEK A MINDENNAPOKBAN 12 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevőkre. Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, energia és teljesítmény értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhasználat különbözőségének bemutatása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek Gépek, járművek motorjának teljesítménye. felismerése. Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai nak ismerete. A mechanikai energiák átalakítási folyamatai- energiákra. Egyensúlyi állapotok - biztos, - bizonytalan, - közömbös, - metastabil. A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél. Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel kapcsolatban. Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése konkrét példák alapján. Miért használunk egyszerű gépeket? Egyszerű Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az gépek a gyakorlatban. - egyoldalú és kétoldalú emelő; - álló és mozgócsiga; - hengerkerék; - lejtő; - csavar; egyszerű gépek használatára (pl. háztartási gépek, építkezés a történelem folyamán, sport). A különféle egyszerű gépek működésének értelmezése a vizsgált példák és mérések alapján. - ék. A helyes testtartás megértése nagy teher Csontok, ízületek, izmok. emelésénél. Ismeretek: Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energiamegmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt). Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma. 5

106 FIZIKA Kapcsolódási pontok: Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Testnevelés és sport: sportolók teljesítménye, sportoláshoz használt pályák energetikai viszonyai és sporteszközök energetikája. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek fogyasztása, munkavégzése, közlekedésbiztonsági eszközök, technikai eszközök (autók, motorok). Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, teljesítménye. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), energiamegmaradás, teljesítmény. egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam végén A kísérletezési, mérési kompetencia, a megfigyelő, rendszerező készség fejlődése. A mozgástani alapfogalmak ismerete, grafikus feladatmegoldás. A newtoni mechanika szemléleti lényegének elsajátítása: az erő nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges. Egyszerű kinematikai és dinamikai feladatok megoldása. 6

107 FIZIKA A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI - 9. ÉVFOLYAM (A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A 9. ÉVFOLYAM VÉGÉN) A tanuló legyen képes a mozgásokról tanultak és a köznapi jelenségek összekapcsolására, a fizikai fogalmak helyes használatára, egyszerű számítások elvégzésére. Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, a szabványos és a gyakorlati mértékegységeket. Legyen képes a gyakorlatban alkalmazni a megismert mérési módszereket. Tudatosítsa a viszonyítási rendszer alapvető szerepét, megválasztásának szabadságát és célszerűségét. Ismerje a változó mozgás általános fogalmát, értelmezze az átlag- és pillanatnyi sebességet. Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-jellegét. Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t grafikonokat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje a körmozgást leíró kerületi és szögjellemzőket és tudja alkalmazni azokat. Tudja értelmezni a centripetális gyorsulást. Mutasson be egyszerű kísérleteket, méréseket. Értelmezze az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemző mennyiségeit, tudja azokat grafikusan ábrázolni és értelmezni. Ismerje a tehetetlenség fogalmát és legyen képes az ezzel kapcsolatos hétköznapi jelenségek értelmezésére. Ismerje az inercia-(tehetetlenségi) rendszer fogalmát. A tanuló ismerje az erő alak- és mozgásállapot-változtató hatását, az erő mérését, mértékegységét, vektor-jellegét. Legyen képes erőt mérni rugós erőmérővel. Tudja Newton II. törvényét, lássa kapcsolatát az erő szabványos mértékegységével. Ismerje a tehetetlen tömeg fogalmát. Értse a tömegközéppont szerepét a valóságos testek mozgásának értelmezése során. Ismerje, és tudja alkalmazni a tanult egyszerű erőtörvényeket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására, néhány egyszerű esetben: állandó erővel húzott test; mozgás lejtőn, súrlódás szerepe egyszerű mozgások esetén. Értse, hogy az egyenletes körmozgást végző test gyorsulását (a centripetális gyorsulást) a testre ható erők eredője adja, ami mindig a kör középpontjába mutat. Ismerje Newton gravitációs törvényét. Tudja, hogy a gravitációs kölcsönhatás a négy alapvető fizikai kölcsönhatás egyike, meghatározó jelentőségű az égi mechanikában. Ismerje a stabil, labilis és közömbös egyensúlyi állapot fogalmát és tudja alkalmazni egyszerű esetekben. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát. A tanuló értse a fizikai munkavégzés és a teljesítmény fogalmát, ismerje mértékegységeiket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására. Ismerje a munkatételt és tudja azt egyszerű esetekre alkalmazni. Ismerje az alapvető mechanikai energiafajtákat, és tudja azokat a gyakorlatban értelmezni. Tudja egyszerű zárt rendszerek példáin keresztül értelmezni a mechanikai energiamegmaradás törvényét. 7

108 FIZIKA Tudja a gyakorlatban használt egyszerű gépek működését értelmezni, ezzel kapcsolatban feladatokat megoldani. Értse, hogy az egyszerű gépekkel munka nem takarítható meg. Ismerje a lendület fogalmát, vektor-jellegét, a lendületváltozás és az erőhatás kapcsolatát. Tudja a lendülettételt. Ismerje a lendületmegmaradás törvényét párkölcsönhatás esetén. Tudjon értelmezni egyszerű köznapi jelenségeket a lendület megmaradásának törvényével. 8

109 FIZIKA 10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra E Mérés-értékelés 4 óra 10. o. TÉMAKÖRÖK 1. Energia nélkül nem megy 7 2. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája 7 3. Rezgések, hullámok 6 4. Szikrák és villámok Az elektromos áram 6 5. Lakások, házak elektromos hálózata 6 6. Mérés - értékelés 4 Összesen 36 TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 1. ENERGIA NÉLKÜL NEM MEGY 7 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás. Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és fenntarthatóság, a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember egészsége vonatkozásában. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innováció és a kutatások jelentőségének felismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete. Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke. Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyagok tulajdonságai. Különleges meghajtású járművek: például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos autó. Ismeretek: A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő* fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka. * fajlagos hőkapacitás Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése. A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése. Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőmunka alapján. 9

110 FIZIKA Kapcsolódási pontok: Technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság, az autók hűtési rendszerének téli védelme. Folyamatos technológiai fejlesztések, innováció Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő, takarékosság. A Nap kitüntetett szerepe a mitológiában és a művészetekben. Biológia-egészségtan: táplálkozás alapvető biológiai folyamatai, ökológiai problémák. A hajszálcsövesség szerepe növényeknél, a levegő páratartalmának hatása az élőlényekre, fagykár a gyümölcsösökben, üvegházhatás, a vérnyomásra ható tényezők. Az éltető Nap, hőháztartás, öltözködés. Magyar nyelv és irodalom: Madách: Az ember tragédiája (eszkimó szín). Kémia: az üzemanyagok kémiai energiája, a táplálék megemésztésének kémiai folyamatai, elektrolízis. Exoterm és endoterm folyamatok, termokémia, Hess- tétel, kötési energia, reakcióhő, égéshő, elektrolízis. Gyors és lassú égés, tápanyag, energiatartalom (ATP), a kémiai reakciók iránya, megfordítható folyamatok, kémiai egyensúlyok, stacionárius állapot, élelmiszerkémia. Földrajz: környezetvédelem, a megújuló és nem megújuló energia fogalma. KULCSFOGALMAK FOGALMAK * fajlagos hőkapacitás Hő, fajhő*, kalória, égéshő, hatásfok. 10

111 FIZIKA TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A nyomás. 2. HIDRO- ÉS AERODINAMIKAI JELENSÉGEK, A REPÜLÉS FIZIKÁJA 7 ÓRA A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Együttműködés, kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás kapcsolata. Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek. Az áramlások nyomásviszonyai. A légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. A szél energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés. Ismeretek: Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő, mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezése. Aerodinamikai paradoxon bemutatása. A szél épületekre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti és technikai példák gyűjtése és a fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán (termések, állatok, repülő szerkezetek stb.). A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon. A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése. Repülésbiztonsági statisztikák elemzése. Kapcsolódási pontok: Matematika: a függvény fogalma, az exponenciális függvény grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Kémia: folyadékok, felületi feszültség, kolloid rendszerek, gázok, levegő, viszkozitás, alternatív energiaforrások. A légkör összetétele. Relatív páratartalom, harmatpont. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hajózás szerepe, légiközlekedés szerepe. Technika, életvitel és gyakorlat: repülőgépek közlekedésbiztonsági eszközei, vízi és légi közlekedési szabályok. Biológia-egészségtan: Vízi élőlények, madarak mozgása, légzés, mélységi mámor, hegyibetegség, madarak repülése sebességei, reakcióidő. A nyomás és változásának hatása az emberi szervezetre (pl. súlyfürdő, keszonbetegség). Testnevelés és sport: sport nagy magasságokban, sportolás a mélyben. Földrajz: térképek, atlaszok használata; csapadékok, csapadék-eloszlás; tengeráramlások; légkör összetétele, részei, légnyomás, nagy földi légkörzés, szél. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai felhajtóerő. 11

112 FIZIKA TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 3. REZGÉSEK, HULLÁMOK 6 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának alapfogalmai. Vektorok. Rugóerő, rugalmas energia. Mechanikai energiamegmaradás. Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és működés viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai hátterének értelmezése. A társadalmi felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a természeti katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az időmérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. Kezdeményezőkészség, együttműködés fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása). Csillapodó rezgések. Kényszerrezgések. Rezonancia, rezonancia-katasztrófa. Mechanikai hullámok kialakulása. Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, cunamik. Az árapályjelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség létrejöttében. Ismeretek: A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő (periódusidő), amplitúdó, frekvencia. A harmonikus rezgőmozgás és a fonálinga mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás leírása. Hosszanti (longitudinális), keresztirányú (transzverzális) hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat ismerete. Huygens munkássága. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A rezonancia feltételeinek bemutatása gyakorlati példákon a technikában és a természetben. A rezgések általános voltának, létrejöttének megértése, a csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon. A rezgések gerjesztésének felismerése néhány gyakorlati példán. A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése gyakorlati példákon. A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján. A földrengésekre, tengerrengésekre vonatkozó fizikai alapismeretek elsajátítása, a természeti katasztrófák idején követendő helyes magatartás, a földrengésbiztos épületek sajátságainak megismerése. Árapály-táblázatok elemzése. Kapcsolódási pontok: Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, táblázat és grafikon készítése. Informatika: információkeresés interneten. Földrajz: földrengések, lemeztektonika, árapály-jelenség. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság, hullám terjedési sebessége. 12

113 FIZIKA TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 4. SZIKRÁK ÉS VILLÁMOK. AZ ELEKTROMOS ÁRAM 6 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik alapvető kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai rendszerek felismerése. Felelős magatartás kialakítása. A veszélyhelyzetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatás, földelés. A fénymásoló és a lézernyomtató működése. A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók működése. Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok. Ismeretek: Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelő és vezető anyagok. Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség, kapacitás. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test áramvezetési tulajdonságai, idegi áramvezetés. Az elektromos áram élettani szerepének, az orvosi diagnosztikai és terápiás alkalmazásoknak az ismerete. A hazugságvizsgáló működése. Ismeretek: Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége. Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. Ohm törvénye vezető szakaszra. Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése, gyakorlati tapasztalatok alapján. Ponttöltések közötti erő kiszámítása.,jó szigetelő és jó vezető anyagok felsorolása. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató működésében sematikus ábra alapján. A villámok veszélyének, a villámhárítók működésének megismerése, a helyes magatartás elsajátítása zivataros, villámcsapásveszélyes időben. Az elektromos térerősség és az elektromos feszültség jelentésének megismerése, használatuk a jelenségek leírásában, értelmezésében. A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján. Az elektromos áram létrejöttének megismerése. Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és mágneses hatásának megismerése. Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének átlátása.az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; a számított és mért értékek összehasonlítása, következtetések levonása. Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése különböző körülmények között, következtetések levonása. 13

114 FIZIKA Kapcsolódási pontok: Kémia: Elektron, proton, elektromos töltés, az atom felépítése, elektrosztatikus kölcsönhatások, kristályrácsok szerkezete. Kötés, polaritás, molekulák polaritása, fémes kötés, fémek elektromos vezetése. Ionkötés. Elektromos áram, elektromos vezetés. Rácstípusok tulajdonságai és azok atomszerkezeti magyarázata. Galvánelemek működése, elektromotoros erő. Ionos vegyületek elektromos vezetése olvadékban és oldatban, elektrolízis. Vas mágneses tulajdonsága. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja, vektorok, függvények. Technika, életvitel és gyakorlat: Áram biológiai hatása, elektromos áram a háztartásban, biztosíték, fogyasztásmérők, balesetvédelem, földelés. Világítás fejlődése és a korszerű világítási eszközök. Korszerű elektromos háztartási készülékek, energiatakarékosság. Informatika: mikroelektronikai áramkörök, mágneses információrögzítés. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, KULCSFOGALMAK vezető anyag, elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor. Elektromos áram, elektromos el- FOGALMAK lenállás. TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai 5. LAKÁSOK, HÁZAK ELEKTROMOS HÁLÓZATA 6 ÓRA Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma. A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre nevelés. A környezettudatosság és energia hatékonyság szempontjainak megjelenése a mindennapi életben az elektromos energia felhasználásában. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületekben, elektromos kapcsolási rajzok. Az elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása kisgyermekek védelme érdekében. A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, olvadó- és automata biztosítékok. Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szerepe. Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram. A villanyszámla elemzése. Ismeretek: Soros és párhuzamos kapcsolás. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése, áramkör összeállítása kapcsolási rajz alapján. A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőinek megismerése, feszültség- és áramerősség viszonyok vizsgálata méréssel, összefüggések felismerése az adatok alapján. Az elektromosság veszélyeinek megismerése. A biztosítékok szerepének megismerése. Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az elektromos teljesítmény kiszámítása, fogyasztók teljesítményének összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla értelmezése. Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér LED-eket tartalmazó lámpa elektromos teljesítményének összehasonlítása. 14

115 FIZIKA Kapcsolódási pontok: Kémia: elektromos áram, elektromos vezetés, rácstípusok tulajdonságai és azok anyagszerkezeti magyarázata. Galvánelemek működése, elektromotoros erő. Ionos vegyületek elektromos vezetése olvadékban és oldatban, elektrolízis. Vas mágneses tulajdonsága. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 10. ÉVFOLYAM (A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN ) Hőmérséklet fogalma, mértékegységei és mérése. A hőmennyiség. Hőtani alapfogalmak (hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok), a hőtan főtételei, hőerőgépek elemi szintű, de alkalmazni képes ismerete. Annak felismerése, hogy gépeink működtetése és az élő szervezetek működése is energiacsökkenéssel járó folyamat, ezért tartósan, csak energia befektetése árán valósíthatók meg. Energetikai szempontból lássa a lényegi hasonlóságot a hőerőgépek és az élő szervezetek működése között. Értse meg a hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú működésének alapelvét. Tudja, hogy örökmozgó ( energiabetáplálás nélküli hőerőgép) nem létezhet! Másodfokú sem: nincs 100%-os hatásfokú hőerőgép. Mindennapi környezetünk hőtani vonatkozásainak ismerete. Ismerje a hőkapacitás és a fajlagos hőkapacitás (fajhő) fogalmát. Ismerje a víz kiemelkedően magas fajhőjének gyakorlati vonatkozásait. Tudjon egyszerű hőcserével kapcsolatos feladatokat megoldani. Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás jelenségét, mennyiségi jellemzőit. Legyen képes a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. Jelenségek, alkalmazások: a kuktafazék működése (a forráspont nyomásfüggése) Ismerje a víz különleges hőtágulási sajátosságait. Ismerje az olvadáspont nyomástól és anyagi minőségtől való függését. Ismerje a fagyás és olvadás szerepét a mindennapi életben. A tanuló ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget. Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit köznapi jelenségek értelmezésére. A tanult ismeretek alapján legyen képes (pl. hidraulikus gépek alkalmazásainak bemutatása). Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Legyen képes köznapi áramlási jelenségek kvalitatív fizikai értelmezésére. Tudja értelmezni az áramlási sebesség változását a keresztmetszettel az anyagmegmaradás (kontinuitási egyenlet) alapján. Ismerje a közegellenállás jelenségét, tudja, hogy a közegellenállási erő sebességfüggő. 15

116 FIZIKA Legyen tisztában a vízi és szélenergia jelentőségével, hasznosításának múltbeli és korszerű lehetőségeivel. A megújuló energiaforrások aktuális hazai hasznosítása. A tanuló ismerje a rezgő test jellemző paramétereit (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). Ismerje és tudja grafikusan ábrázolni a mozgás kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvényeit. Tudja, hogy a rezgésidőt a test tömege és a rugóállandó határozza meg, de a kitéréstől független. Tudja, hogy a harmonikus rezgés dinamikai feltétele a lineáris erőtörvény által leírt erőhatás érvényesülése. Legyen képes az energiaviszonyok kvalitatív értelmezésére a rezgés során. Tudja, hogy a környezeti hatások (súrlódás, közegellenállás) miatt a rezgés csillapodik. Ismerje a rezonancia jelenségét és ennek gyakorlati jelentőségét. A tanuló tudja, hogy a mechanikai hullám a rezgésállapot terjedése valamely közegben, miközben anyagi részecskék nem haladnak a hullámmal, a hullámban energia terjed. Kötélhullámok esetén értelmezze a jellemző mennyiségeket (hullámhossz, periódusidő). Ismerje a terjedési sebesség, a hullámhossz és a periódusidő kapcsolatát. Ismerje a longitudinális és a transzverzális hullámok fogalmát. Hullámkádas kísérletek alapján értelmezze a hullámok visszaverődését, törését. Tudja, hogy a hullámok akadálytalanul áthaladhatnak egymáson. Értse az interferencia jelenségét és értelmezze erősítés és gyengítés (kioltás) feltételeit. Tudja, hogy alkalmas frekvenciájú rezgés állandósult hullámállapotot (állóhullám) eredményezhet. Ismerje az elektrosztatikus alapjelenségeket, pozitív és negatív elektromos tulajdonságú részecskéket, ezek szerepét az elektromos állapot létrejöttében, töltést, az elektromos megosztás jelenségét. Ismerje a mező fogalmát, és létezését fogadja el anyagi objektumként. Tudja, hogy a sztatikus elektromos mező forrása/i az elektromos tulajdonságú részecskék. A tanuló ismerje az elektromos áram fogalmát, mértékegységét, mérését. Tudja, hogy az egyenáramú áramforrások feszültségét, pólusainak polaritását nem elektromos jellegű belső folyamatok (gyakran töltésátrendeződéssel járó kémiai vagy más folyamatok) biztosítják. Ismerje az elektromos áramkör legfontosabb részeit, az áramkör ábrázolását kapcsolási rajzon. Ismerje az elektromos ellenállás, fajlagos ellenállás fogalmát, mértékegységét és mérésének módját. Tudja Ohm törvényét. Legyen képes egyszerű számításokat végezni Ohm törvénye alapján. Ismerje a belső ellenállás fogalmát. Tudja értelmezni az elektromos áram teljesítményét, munkáját. Tudja értelmezni a fogyasztókon feltüntetett teljesítményadatokat. Ismerje a soros és párhuzamos kapcsolást. Ismerje a biztosítékok és a szigetelés szerepét. Ismerjen szigetelő anyagokat. Ismerje az alapvető elektromos érintésvédelmi szabályokat és azokat a gyakorlatban is tartsa be. 16

117 FIZIKA 11. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra E Mérés-értékelés 4 óra 11. o. TÉMAKÖRÖK ÓRA 1 A hang és a hangszerek világa 6 2 Vízkörnyezetünk fizikája 8 3 Kommunikáció, kommunikációs eszközök 12 4 Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai 6 5 Mérés - értékelés 4 Összesen 36 TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 1. A HANG ÉS A HANGSZEREK VILÁGA 6 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma. A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ember érzékelésében, egészségében, a kommunikációs rendszerekben. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hangsebesség- mérése. A hangsebesség függése a közegtől. Doppler-hatás. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése. A hangok keltésének eljárásai, hangszerek. Húrok rezgései, húros hangszerek. Sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. Ismeretek: A hang fizikai jellemzői. A hang terjedésének mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Felharmonikusok. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának kísérleti bemutatása. Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata, a frekvenciaváltozás kvalitatív értelmezése. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán önálló információkeresés alapján. Kísérlet húros hangszeren: felhang megszólaltatása, a tapasztalatok értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt és nyitott síp hangjának összehasonlítása. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő egészségkárosító hatásával, a hatást csökkentő biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Kapcsolódási pontok: Matematika: periodikus függvények. Filozófia: az idő filozófiai kérdései. Informatika: az informatikai eszközök működésének alapja, az órajel. KULCSFOGALMAK Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus. FOGALMAK 17

118 FIZIKA * Tematikai egység Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai 2. VÍZKÖRNYEZETÜNK FIZIKÁJA 8 ÓRA Fajhő (fajlagos hőkapacitás), hőmennyiség, energia. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapotváltozások sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés képességének fejlesztése. Képi és verbális információ feldolgozásának erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő*), ezek hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben. Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata. Kölcsönhatások határfelületeken (felületi feszültség, hajszálcsövesség). Lakóházak vizesedése. Vérnyomás, véráramlás. Ismeretek: A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai: olvadáshő, forráshő, párolgáshő. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A különböző halmazállapotok meghatározó tulajdonságainak rendszerezése, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. A jég rendhagyó hőtágulásából adódó teendők, szabályok összegyűjtése (pl. a mélységi fagyhatár szerepe az épületeknél, vízellátásnál stb.). Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapotváltozásoknál. A végső hőmérséklet meghatározása különböző halmazállapotú, ill. különböző hőmérsékletű anyagok keverésénél. A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata. A vérnyomásmérés elvének átlátása. Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Biológia-egészségtan: A hajszálcsövesség szerepe növényeknél. A levegő páratartalma és a közérzet kapcsolata. Vérkeringés, a vérnyomásra ható tényezők. Kémia: Halmazállapotok és változásaik. Gázok, folyadékok áramlási rendszere. Kapilláris jelenség. A víz tulajdonságai; adszorpció. Felületi feszültség. Földrajz: A Föld vízkészlete. A víz körforgása. Csapadékok képződése. Óceáni éghajlat, állandó esők öve. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség. 18

119 FIZIKA TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 3. KOMMUNIKÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, KÉPALKOTÁS, KÉPRÖGZÍTÉS A 21. SZÁZADBAN 12 óra Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses hullámok természete. Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, adatok továbbításában. Képalkotási eljárások, adattárolás és továbbítás, orvosi, diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felismerése a tudományban, technikában és kultúrában. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A korszerű kamerák, antennák, vevőkészülékek működésének legfontosabb elemei. Az elektromágneses hullámok elhajlása, szóródása, visszaverődése az ionoszférából. A mobiltelefon felépítése és működése. A teljes visszaverődés jelensége. Üvegszálak optikai kábelekben, endoszkópokban. Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban. Elektronikus memóriák. Mágneses memóriák.cd, DVD lemezek. A képek és hangok kódolása. A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati alkalmazása (digitális kamera, fénymásoló, lézernyomtató működése). A digitális fényképezés alapjai. Integrált áramkörök és felhasználásuk. Ismeretek: Elektromágneses rezgések nyílt és zárt rezgőkörben. A rádió működésének elve. A moduláció. A bináris kód, digitális jelek, impulzusok. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata. Albert Einstein munkássága. Az elektromágneses hullámok szerepének felismerése az információ- (hang, kép) átvitelben. A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak (SIM kártya, akkumulátor stb.) kezelése, funkciójuk megértése. Az aktuálisan legmodernebb mobilkészülékekhez rendelt néhány funkció, szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, azok alkalmazása. A kábelen történő adatátvitel elvének megértése. Az endoszkópos operáció és néhány diagnosztikai eljárás elvének, gyakorlatának, szervezetre gyakorolt hatásának megismerése, az egészségtudatosság fejlesztése. A digitális technika leglényegesebb elveinek, a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak áttekintése konkrét gyakorlati példák alapján. Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel. A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb sajátságainak, a legújabb kommunikációs lehetőségeknek és technikáknak nyomon követése. A digitális képrögzítés elvi lényegének, ill. a CCD felépítésének átlátása. A fényképezőgép jellemző paramétereinek értelmezése: felbontás, optikai- és digitális zoom. Gyűjtőmunka: A jó fényképek készítésének titkai. A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek összegyűjtése. 19

120 FIZIKA Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és médiaismeret: A kommunikáció alapjai. A képalkotó eljárások alkalmazása a digitális művészetekben. Biológia-egészségtan: Betegségek és a képalkotó diagnosztikai eljárások, a megelőzés szerepe. Vizuális kultúra: a fényképezés mint művészet, digitális művészet Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: A fény szerepe. Az Univerzum. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Elektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverődés, adatátvitel, adattárolás, információ, fényelektromos hatás. TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL 4. GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK FIZIKAI VONATKOZÁSAI 6 ÓRA Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erősítése. A környezeti rendszerek állapotának, védelmének és fenntarthatóságának megismertetése gyakorlati példákon keresztül. Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. A Föld véges eltartó képessége. Környezetszennyezési, légszennyezési problémák, azok fizikai hatása. Az ózonpajzs szerepe. Ipari létesítmények biztonsága. A globális felmelegedés kérdése. Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe. A globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos, politikai és áltudományos viták. Ismeretek: A hősugárzás (elektromágneses hullám) kölcsönhatása egy kiterjedt testtel. Az üvegházgázok fogalma, az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Megfelelő segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés módozatainak végiggondolása, környezettudatos fogyasztói szemlélet fejlődése. A környezeti ártalmak megismerése, súlyozása (például: újságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos politikai viták pro- és kontra érvrendszerének megértése). A globális felmelegedés objektív tényeinek és a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevéseknek az elkülönítése. A környezet állapota és a gazdasági érdekek lehetséges összefüggéseinek megértése. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: az ökológia fogalma. Földrajz: Környezetvédelem; A megújuló és nem megújuló energia fogalma; A légkör összetétele. A levegő felmelegedése. Informatika: adatgyűjtés az internetről. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs. 20

121 FIZIKA TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A fejlesztés várt eredményei a 11. évfolyam végén A tanuló ismerje a rezgő test jellemző paramétereit (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). Tudja, hogy a hang mechanikai rezgés, ami a levegőben longitudinális hullámként terjed. Ismerje a hangmagasság, a hangerősség, a terjedési sebesség fogalmát. Legyen képes legalább egy hangszer működésének magyarázatára. Ismerje az ultrahang és az infrahang fogalmát, gyakorlati alkalmazását. Ismerje a hallás fizikai alapjait, a hallásküszöb és a zajszennyezés fogalmát. Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek. Legyen tisztában a felületi jelenségek fontos szerepével az élő és élettelen természetben. A tanuló tudja az anyag különböző halmazállapotait (szilárd, folyadék- és gázállapot) makroszkopikus fizikai tulajdonságaik alapján jellemezni. Lássa, hogy ugyanazon anyag különböző halmazállapotai esetén a belsőenergiaértékek különböznek, a halmazállapot megváltozása energiaközlést (elvonást) igényel. Ismerje az olvadás, fagyás fogalmát, jellemző paramétereit (olvadáspont, olvadáshő). Ismerje az olvadáspont nyomástól és anyagi minőségtől való függését. Ismerje a fagyás és olvadás szerepét a mindennapi életben. Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás jelenségét, mennyiségi jellemzőit. Legyen képes a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. Ismerje az elektromágneses hullám fogalmát, tudja, hogy az elektromágneses hullámok fénysebességgel terjednek, a terjedéshez nincs szükség közegre. Távoli, rezonanciára hangolt rezgőkörök között az elektromágneses hullámok révén energiaátvitel lehetséges fémes összeköttetés nélkül. Az információtovábbítás új útjai. Ismerje az elektromágneses hullámok frekvenciatartományokra osztható spektrumát és az egyes tartományok jellemzőit Tudja, hogy az elektromágneses hullámban energia terjed. Legyen képes példákon bemutatni az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazását. Tudja a tanuló, hogy a fény elektromágneses hullám, az elektromágneses spektrum egy meghatározott frekvenciatartományához tartozik. Tudja a vákuumbeli fénysebesség értékét és azt, hogy mai tudásunk szerint ennél nagyobb sebesség nem létezhet (határsebesség). Ismerje a fény terjedésével kapcsolatos geometriai optikai alapjelenségeket (visszaverődés, törés) Ismerje a geometriai optika legfontosabb alkalmazásait. Ismerje az UV- és az IR-sugárzás egészségügyi hatásait. Ismerje az ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs fogalmakat. 21

122 FIZIKA 12. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 31 óra Heti óraszám: 1 óra E Mérés-értékelés 3 óra 12. o. TÉMAKÖRÖK 1 A fény természete és a látás 6 2 Atomfizika a hétköznapokban 8 3 A Naprendszer fizikai viszonyai 8 4 Csillagok, galaxisok 6 5 Mérés - értékelés 3 Összesen 31 TEMATIKAI EGYSÉG FEJLESZTÉSI CÉL Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai 1. A FÉNY TERMÉSZETE ÉS A LÁTÁS 6 ÓRA Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. Mindennapi ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai optikai alapismeretek. A fény kettős természetének megértése. Absztrakt gondolkodás fejlesztése. Az emberi szem védelme fontosságának és lehetőségeinek beláttatása, az egészséges életmódra törekvés erősítése. A színek szerepe mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai alapon történő magyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes) szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében: nemzeti azonosságtudat erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elsődleges és másodlagos fényforrások a környezetünkben. A fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a félárnyék fogalma. A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos felépítése. Gyakori látáshibák. Szemüveg és kontaktlencse jellemzői, a dioptria fogalma. Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert színek. A színes monitorok, kijelzők működése. Szivárvány. Délibáb. A lézer. A háromdimenziós képalkotás aktuális eredményei. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek felismerése, értelmezése, megfigyelése. Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás megismerése. Egyszerű kísérletek elvégzése a háztartásban és környezetünkben előforduló elektromágneses hullámok és az anyag kölcsönhatására. A foton elmélet értelmezése, a frekvencia (hullámhossz) és foton energia kapcsolatának megismerése. A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, a látás-kiegészítők és 22

123 FIZIKA A távcső és a mikroszkóp működésének elve. Ismeretek: Az elektromágneses hullám fogalma. A fény sebessége légüres térben. A fény sebessége különböző anyagokban. Planck hipotézise, fotonok. A fénytörés és a fényviszszaverődés törvényei. Teljes visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). optikai eszközök kiválasztása szempontjainak megismerése. Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések értelmezése. A távcső és mikroszkóp felfedezésének tudománytörténeti szerepének megismerése, hatásának felismerése az emberi gondolkodásra. A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági előírások tudatos alkalmazása. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: Az energiaátadás szerepe a gyógyászati alkalmazásoknál. A szem és a látás, a szem egészsége. Kémia: lángfestés. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: színek a művészetekben. Informatika: monitorok, kijelzők. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés. 23

124 FIZIKA Tematikai egység Fejlesztési cél 2. ATOMFIZIKA A HÉTKÖZNAPOKBAN 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Ütközések. A fény jellemzői. Elemek tulajdonságai. Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának megismerése, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének áttekintése. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az atom fogalmának fejlődése, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete. Különböző fénykibocsátó eszközök spektrumának gyűjtése a gyártók adatai alapján. (Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak spektruma.) Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálati jelentősége. A radioaktivitás egészségügyi hatásainak felismerése: - sugárbetegség; - sugárterápia. Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás. A bomlás véletlenszerűsége. Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezői. Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). Ismeretek: Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai elképzelések. Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás. 24

125 FIZIKA Kapcsolódási pontok: Matematika: folytonos és diszkrét változó, exponenciális függvény. Kémia: anyagszerkezeti vizsgálatok, az atom szerkezete; kristályok és kolloidok; az atommag. Etika: a tudomány felelősségének kérdései. Biológia-egészségtan: a sugárzások biológiai hatásai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei. Földrajz: energiaforrások. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás, felezési idő. 25

126 FIZIKA Tematikai egység Fejlesztési cél 3. A NAPRENDSZER FIZIKAI VISZONYAI 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapotváltozások. A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése, állapotának és keletkezésének összekapcsolása. Az űrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és fenntarthatóság szempontjából. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A hold- és a napfogyatkozás. A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei. Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül. Meteorok, meteoritek. A kisbolygók övének elhelyezkedése. Az űrkutatás állomásai: első ember az űrben, a Hold meghódítása, magyarok az űrben. Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az emberi élet lehetősége az űrben. Nemzetközi Űrállomás. A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, űrtávcső. Ismeretek: A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az Föld mozgásaihoz kötött időszámítás logikájának megértése. A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld Naprendszeren belüli helyzetének összekapcsolása. Holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és holdfogyatkozás megkülönböztetése. Táblázati adatok segítségével két égitest sajátságainak, felszíni viszonyainak összehasonlítása, az eltérések okainak és azok következményeinek az értelmezése. Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomásaira vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése. A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, űrbe juttatott eszközöknek a megismerése. Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvéseinek áttekintése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kopernikusz, Kepler, Newton munkássága. A napfogyatkozások szerepe az emberi kultúrában. Földrajz: a tananyag csillagászati fejezetei, a Föld forgása és keringése, a Föld forgásának következményei (nyugati szelek öve), a Föld belső szerkezete, földtörténeti katasztrófák, kráterbecsapódás keltette felszíni alakzatok keresése térképeken, műholdfelvételeken. Biológia-egészségtan: a Hold és az ember biológiai ciklusai, az élet fizikai feltételei; A tartós súlytalanság hatása az emberi szervezetre; A nagy távolságú emberes űrutazás pszichológiai korlátjai. Etika: környezeti etika kérdései; az ember helye és szerepe. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. 26

127 FIZIKA TEMATIKAI EGY- SÉG 4. CSILLAGOK, GALAXISOK 6 ÓRA Előzetes tudás A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése. A tematikai egység fejlesztési céljai A felépítés és működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi egységének beláttatása. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődésének, a fejlődés kereteinek, következményeinek, időbeli lefutásának megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Nap várható jövője. A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxis halmazok távolodása. Ismeretek: A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A csillagok méretviszonyainak (nagyságrendeknek) áttekintése. A csillagok energiatermelésének megértése. Önálló projektmunkák, képek gyűjtése, egyszerű megfigyelések végzése (például: a Tejút megfigyelése). Érvelés és vita az Univerzumról kialakított képzetekkel kapcsolatban. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Napkultusz az antik kultúrákban. Kémia: a periódusos rendszer, elemek keletkezése. Magyar nyelv és irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája. Etika: az ember világegyetemben elfoglalt helyének értelmezése. Biológia: az evolúció fogalma. Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő. KULCSFOGAL- MAK FOGALMAK 27

128 FIZIKA TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A 12. ÉVFOLYAM VÉGÉN A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a mag-átalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét. 28

129 FIZIKA Tudja a tanuló, hogy a fény elektromágneses hullám, az elektromágneses spektrum egy meghatározott frekvenciatartományához tartozik. Tudja a vákuumbeli fénysebesség értékét és azt, hogy mai tudásunk szerint ennél nagyobb sebesség nem létezhet (határsebesség). Ismerje a fény terjedésével kapcsolatos geometriai optikai alapjelenségeket (visszaverődés, törés) Ismerje a fény hullámtermészetét bizonyító legfontosabb kísérleti jelenségeket (interferencia, polarizáció), és értelmezze azokat. Tudja értelmezni a fehér fény összetett voltát. Ismerje a fény részecsketulajdonságára utaló fényelektromos kísérletet, a foton fogalmát, energiáját Ismerje a geometriai optika legfontosabb alkalmazásait. Értse a leképezés fogalmát, tükrök, lencsék képalkotását. Ismerje és értse a gyakorlatban fontos optikai eszközök (egyszerű nagyító, mikroszkóp, távcső), szemüveg, működését. Legyen képes egyszerű optikai kísérletek elvégzésére. Légköroptikai jelenségek (délibáb, szivárvány, fényszóródás, a lemenő Nap vörös színe). Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés. Ismerje a tanuló az atomok létezésére utaló korai természettudományos tapasztalatokat, tudjon meggyőzően érvelni az atomok létezése mellett. Értse az atomról alkotott elképzelések (atommodellek) fejlődését: a modell mindig kísérleteken, méréseken alapul, azok eredményeit magyarázza; új, a modellel már nem értelmezhető, azzal ellentmondásban álló kísérleti tapasztalatok esetén új modell megalkotására van szükség. Mutassa be a modellalkotás lényegét Thomson és Rutherford modelljén, a modellt megalapozó és megdöntő kísérletek, jelenségek alapján. Tudja, hogy a kvantummechanikai atommodell az elektronokat hullámként írja le. Tudja, hogy az elektronok impulzusa és helye egyszerre nem mondható meg pontosan. A tanuló ismerje az atommag jellemzőit (tömegszám, rendszám) és a mag alkotórészeit. Ismerje az atommagot összetartó magerők, az ún. erős kölcsönhatás tulajdonságait. Tudja kvalitatív szinten értelmezni a mag kötési energiáját, értse a neutronok szerepét a mag stabilizálásában. Ismerje a tömegdefektus jelenségét és kapcsolatát a kötési energiával. Ismerje a radioaktív bomlás típusait, a radioaktív sugárzás fajtáit és megkülönböztetésük kísérleti módszereit. Tudja, hogy a radioaktív sugárzás intenzitása mérhető. Ismerje a felezési idő fogalmát. Legyen fogalma a radioaktív izotópok mesterséges előállításának lehetőségéről és tudjon példákat a mesterséges radioaktivitás néhány gyakorlati alkalmazására a gyógyászatban és a műszaki gyakorlatban. Értse az atomenergia szerepét az emberiség növekvő energiafelhasználásában, ismerje előnyeit és hátrányait. 29

130 FIZIKA Legyen tájékozott arról, hogy a csillagokban magfúziós folyamatok zajlanak, ismerje a Nap energiatermelését biztosító fúziós folyamat lényegét. Ismerje a Nap és a Hold égi mozgásának jellemzőit, értse a Hold fázisainak változását, tudja értelmezni a hold- és napfogyatkozásokat. Ismerje a legfontosabb égitesteket (bolygók, holdak, üstökösök, kisbolygók és aszteroidák, csillagok és csillagrendszerek, galaxisok, galaxishalmazok) és azok legfontosabb jellemzőit. Legyenek ismeretei a mesterséges égitestekről és azok gyakorlati jelentőségéről a tudományban és a technikában. Ismerje a Naprendszer jellemzőit, a keletkezésére vonatkozó tudományos elképzeléseket. Tudja, hogy a Nap csak egy az átlagos csillagok közül, miközben a földi élet szempontjából meghatározó jelentőségű. Ismerje a Nap legfontosabb jellemzőit: a Nap szerkezeti felépítését, belső, energiatermelő folyamatait és sugárzását, a Napból a Földre érkező energia mennyiségét (napállandó).. Ismerje az Univerzum korára és kiterjedésére vonatkozó becsléseket, tudja, hogy az Univerzum gyorsuló ütemben tágul. 30

131 KÉMIA ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintő kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák és igényt alakít ki arra, hogy azt a későbbiekben gyarapítsák. A kémia tanulása abban segít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (egyebek mellett a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) művelése milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása illetve a személyes karrier szempontjából. Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy egyes problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkra. Pozitív környezeti attitűdje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiai tudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos eleme. Ezt elsősorban a mértékegységek és nagyságrendek értelmezésén és a gyakorlati élet szempontjából legjelentősebb problémák kapcsán alapozzuk meg. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélményeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihívásokat támasztunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra nevelés fontos eszköze. Általában is, de konkrét anyagokhoz kötötten is bemutatja a természeti erőforrások véges voltát, a felelős, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságát. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent.

132 KÉMIA TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 9. ÉVFOLYAM Óra 1. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik 8 2. Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei 6 3. A nitrogéncsoport és elemei vegyületei 6 4. A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei 8 5. A fémek és vegyületeik 8 Összesen ÉVFOLYAM Óra 1. A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban 8 3. Anyagi rendszerek 6 4. Kémiai reakciók és reakciótípusok 6 5. Elektrokémia 6 Összesen ÉVFOLYAM Óra 1. A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 12 Összesen 36 A kerettanterv nem határoz meg külön órakeretet a témakörök összefoglalására és a tanulói teljesítmények mérésére, ezért az összefoglalások, számonkérések órakerete az évfolyamonkénti időkeretbe beleértendő, azt a szaktanárnak a 36 óra terhére kell tanmenetében megterveznie. KIEMELT FONTOSSÁGÚ, FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK Adott témakör tudománytörténeti vonatkozásai (pl. felfedezés, felfedezés jelentősége, tudósok, stb.) A kémia magyar vonatkozásai (nemzetközi hírű tudósok, Nobel-díjasok, stb.) Az anyagok élettani hatásai, veszélyei (pl. alkoholok, aromás oldószerek, halogének, növényi anyagok élettani hatásai, mérgezések, marások, égések, stb.) Megelőzés. A kémia és a biológia határvonalai: pl. biogén elemek; tápanyagok összetétele, helyes táplálkozás; szénhidrátok, aminosavak, fehérjék, RNS, DNS. Globális környezeti problémák kémiai vonatkozásai (pl. üvegházhatású gázok, az ózon tulajdonságai és biológiai jelentősége, a légkör, a vizek és a talaj védelme) Hulladékgazdálkodás: hulladékok veszélyei, hulladékok csökkentésének lehetőségei, hulladékok gyűjtése, újrahasznosítás, újrafelhasználás, a természet védelme. Környezeti szemlélet kialakítása (pl. energiagazdálkodás, környezet védelme) Az alapvető kémiai (és természettudományos) ismeretek szükségessége, ennek beláttatása tanulóinkkal. 2

133 KÉMIA A ÉVFOLYAM KÉMIA TANANYAGÁNAK ANYAGSZERKEZETI RÉSZE A periódusos rendszer felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használjuk, így az alhéjak és a periódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem vizsgáljuk. A kvantummechanikai atommodell és az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás időkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A tanterv a nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabb energiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket és összetételük megadásának módjait. A kémiai reakciók végbemenetelének feltételeit, a reakciókat kísérő energiaváltozások, időbeli lejátszódásuk és a kémiai egyensúlyok vizsgálatát követi a több szempont alapján való csoportosításuk. A sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciók során tanultakra, másrészt a megszerzett tudás fel is használható az egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásának tanulásakor. A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus, amennyiben előfordulásukat és felhasználásukat a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkal magyarázza. A szervetlen kémiai ismeretek sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, a szerves kémiáét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiai tulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják meg. Ezt tanulóinkban is tudatosítani kell. Az adott időkeretben nem lehet cél a példamegoldó rutin kialakítása. 3

134 KÉMIA 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK 1. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik 1.1. A hidrogén 1.2. A nemesgázok 1.3. A halogének és vegyületeik 2. Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei 2.1. Az oxigén és vegyületei 2.2. A kén és vegyületei 3. A nitrogéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogén és vegyületei A foszfor és vegyületei 4. A széncsoport és elemei és szervetlen vegyületei 4.1. A szén és oxidjai 5. A fémek és vegyületeik 5.1. Alkálifémek és alkáliföldfémek 5.2. Egyéb fémek 5.3. Félfémek 4

135 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 1. A HIDROGÉN, A NEMESGÁZOK, A HALOGÉNEK ÉS VEGYÜLETEIK Órakeret 8 óra Izotóp, magfúzió, diffúzió, nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség, az oldhatóság összefüggése a molekulaszerkezettel, apoláris és poláris molekula, redukálószer, oxidálószer, sav A HIDROGÉN Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szervetlen kémia tárgya A szervetlen elemek és vegyületek jellemzésének szempontrendszere. Elemek gyakorisága a Földön és a világegyetemben. Hidrogén: Előfordulás. Felhasználás. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az elemek és vegyületek jellemzéséhez használt szempontrendszer használata. Képek vagy filmrészlet csillagokról, bolygókról, diagramok az elemgyakoriságról. A hidrogén laboratóriumi előállítása, durranógáz-próba, égése, a hidrogénalapú tüzelőanyag-cellák. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: biogén elemek. Fizika: fizikai tulajdonságok és a halmazszerkezet, atommag-stabilitás. Hidrogénbomba, magfúzió, a tömegdefektus és az energia kapcsolata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a Hindenburg léghajó katasztrófája A NEMESGÁZOK Nemesgázok Nemesgáz-elektronszerkezet, kis reakciókészség. Előfordulás. Felhasználás. Kapcsolódási pontok: Fizika: magfúzió, háttérsugárzás, fényforrások. A tulajdonságok és a felhasználás kapcsolatának felismerése. Héliumos léghajóról készült film bemutatása., védőgázas csomagolású élelmiszer bemutatása., világítótestek (Just Sándor, Bródy Imre). 5

136 KÉMIA A HALOGÉNEK ÉS VEGYÜLETEIK Halogének Reakcióik vízzel, fémekkel, hidrogénnel, más halogenidekkel. Előfordulás: halogenidek. Előállítás. Felhasználás. Nátrium-klorid Előfordulás. Felhasználás. Hidrogén-klorid Előfordulás. Előállítás. Felhasználás. Kapcsolódási pontok: Fizika: az energiafajták egymásba való átalakulása, elektrolízis. Földrajz: sóbányák, evaporitok, ózonréteg védelme Biológia-egészségtan: gyomornedv. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE A halogének és a halogenidek élettani hatása közötti nagy különbség okainak megértése. Bróm bemutatása, kioldása brómos vízből benzinnel. Információk Semmelweis Ignácról, a hipó összetételéről, felhasználásáról és annak veszélyeiről, a halogénizzókról, a jódoldatok összetételéről és felhasználásáról (pl. fertőtlenítés, a keményítő kimutatása). Élelmiszerek sótartalmával, a napi sóbevitellel kapcsolatos számítások, szemléletformálás. Jódozott só, fiziológiás sóoldat, a túlzott sófogyasztás, útsózás előnyös és káros hatásai. A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalmazott szódabikarbóna mennyiségével, valamint a belőle keletkező szén-dioxid térfogatával, illetve vízkőoldók savtartalmával kapcsolatos számítások. Kulcsfogalmak, fogalmak: Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség, relatív sűrűség, veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés, erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció. A H, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk és mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata tulajdonságaik alapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján. 6

137 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 2. AZ OXIGÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK VEGYÜLETEI Kétszeres kovalens kötés, sav, só, oxidálószer, oxidációs szám. Órakeret 6 óra 2.1. AZ OXIGÉN ÉS VEGYÜLETEI Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxigén Előállítás. Felhasználás. Ózon Biológiai hatásai. Előállítás. Felhasználás. Víz. A sűrűség függése a hőmérséklettől. Redoxiés sav-bázis reakciókban betöltött szerepe. Hidrogén-peroxid Az oxigén oxidációs száma nem stabilis (-1), bomlékony, oxidálószer és redukálószer is lehet. Felhasználás. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Környezet- és egészségtudatos magatartás, médiakritikus attitűd. Az oxigén előállítása, egyszerű kimutatása. Az ózon magaslégkörben való kialakulása és bomlása (freonok, spray-k), a napozás előnyeiról és hátrányairól, a felszínközeli ózon veszélyeiről (fotokémiai szmog, fénymásolók). Az ivóvízre megadott egészségügyi határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos számolások, a vízszennyezés tudatos minimalizálása. A H 2 O 2 bomlása katalizátorok hatására, oxidáló- és redukáló hatásának bemutatása, hajtincs szőkítése, a H 2 O 2 mint fertőtlenítőszer (Hyperol, Richter Gedeon) és mint rakétahajtóanyag. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: légzés és fotoszintézis kapcsolata. A levegőszennyezés. A víz az élővilágban. Földrajz: a légkör szerkezete és összetétele. Ózon réteg szerepe. A Föld vízkészlete, és annak szennyeződése Fizika: a víz különleges tulajdonságai, a hőtágulás és szerepe a természeti és technikai folyamatokban. 7

138 KÉMIA 2.2. A KÉN ÉS VEGYÜLETEI Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Kén. Égése. Előfordulás. Felhasználás. Hidrogén-szulfid és sói (szulfidok). Kén-dioxid, kénessav és sói Kénessav, sói: szulfitok. Kén-trioxid, kénsav és sói A kén oxidációs száma (+6). Kén-dioxidból kéntrioxid, kénsav, sói: szulfátok. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Kén égetése, a keletkező kén-dioxid színtelenítő hatásának kimutatása, oldása vízben, a keletkezett oldat kémhatásának vizsgálata. A kén-hidrogénes gyógyvíz ezüstékszerekre gyakorolt hatásáról, a szulfidos ércekről, a kén-dioxid és a szulfitok használatáról a boroshordók fertőtlenítésében, a savas esők hatásairól, az akkumulátorsavról, a glaubersó, a gipsz, a rézgálic és a timsó felhasználásáról. Biológia-egészségtan: zuzmók mint indikátorok, a levegő szennyezettsége. Savas eső. Földrajz: vulkánok, sulfatára Elsősegély: Kénsav marás kezelése Technika: akkumulátorok TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés, légszennyezés, savas eső, oxidáló hatású erős sav. Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele, tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. Az oxigén és a kén eltérő sajátságainak, a kénvegyületek sokféleségének magyarázata. A környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése. Tudomány és áltudomány megkülönböztetése. 8

139 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 3. A NITROGÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK VEGYÜLETEI Órakeret 6 óra Háromszoros kovalens kötés, apoláris és poláris molekula, légszennyezés A NITROGÉN ÉS VEGYÜLETEI Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Nitrogéngáz. Keletkezése a természetben. Ammónia és sói Ammóniaszintézis, salétromsav- és műtrágyagyártás. A nitrogén oxidjai NO és NO 2 :, HNO 3 N 2 O. Felhasználás. Salétromossav, salétromsav, sóik Felhasználás. Ipari és biológiai nitrogén fixálás, értágító hatás (nitroglicerin, Viagra), a nitrites húspácolás, a savas eső, műtrágyázás, eutrofizáció. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A levegő NO x -tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékekkel, a műtrágyák összetételével kapcsolatos számolások. Helyi környezeti probléma önálló vizsgálata. Ammónia-szökőkút. A nitrátok oxidáló hatása (csillagszóró, görögtűz, bengálitűz, puskapor). Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: a nitrogén körforgása, a baktériumok szerepe a nitrogén körforgásban, a levegő és a víz szennyezettsége 9

140 KÉMIA 3.2. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Foszfor és vegyületei. A fehérfoszfor és a vörösfoszfor szerkezete és tulajdonságai. Difoszfor-pentaoxid, foszforsav, sói a foszfátok. Felhasználás a háztartásban és a mezőgazdaságban. A foszforvegyületek szerepe a fogak és a csontok felépítésében. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A difoszfor-pentaoxid oldása vízben, kémhatásának vizsgálata. A trisó vizes oldatának kémhatás-vizsgálata. A gyufa története (Irinyi János), foszforeszkálás, a foszfátos és a foszfátmentes mosóporok környezeti hatásai. Az üdítőitalok foszforsav-tartalmának fogakra gyakorolt hatásása. A foszfor körforgása a természetben. Foszfor körforgása a természetben, ATP, a műtrágyák hatása a növények fejlődésére, a fogak felépítése, a sejthártya szerkezete. Fizika: II. főtétel, fény. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Irinyi János. Nyelvtan: Irinyi János, mint nyelvújító TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció, anyagkörforgás. A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése szerkezetük alapján, összevetésük, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltött jelentőségének megismerése. Az anyagok természetben való körforgása és ennek jelentősége. Helyi környezetszennyezési probléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés a problémára. 10

141 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 4. A SZÉNCSOPORT ÉS ELEMEI ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI Órakeret 8 óra A szén elektronszerkezete. Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szén-monoxid és a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok A SZÉN ÉS OXIDJAI Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szén és oxidjai A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás. Szén-monoxid Mérgező hatása. Szén-dioxid, szénsav és sói Lúgokban karbonátok formájában megköthető. Előfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. A természetes szenek keletkezése, felhasználásuk és annak környezeti problémáiról. Az üvegházhatás, a szén körforgása (fotoszintézis, biológiai oxidáció). Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Érvek és ellenérvek tudományos megalapozottságának vizsgálata és vitákban való alkalmazása a klímaváltozás kapcsán. A szénmonoxid és a szén-dioxid térfogatával kapcsolatos számolások. Adszorpciós kísérletek aktív szénen. Vita a klímaváltozásról. Karbonátok és hidrogén-karbonátok reakciója savval, vizes oldatuk kémhatása. Szikvízkészítés (Jedlik Ányos). Biológia-egészségtan: a szén-dioxid az élővilágban, fotoszintézis, sejtlégzés, a szén-monoxid és a szén-dioxid élettani hatása. Alkoholos erjedés. Földrajz: A légkör alkotói. Üvegházhatás, szmog. A szén keletkezése, szénfajták, szenülés. Mészkő. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: Allotróp módosulat. Atomrács. Rétegrács. Adszorpció. Üvegházhatás. A szén atom elektronszerkezete. Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szén-monoxid és a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok. A természetes szenek keletkezése. 11

142 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 5 A FÉMEK ÉS VEGYÜLETEIK Órakeret 8 óra Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, sav-bázis reakció ALKÁLIFÉMEK ÉS ALKÁLIFÖLDFÉMEK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkálifémek Kis EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+1), erős redukálószerek, vízből lúgképzés közben hidrogénfejlesztés, nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alkáliföldfémek Kicsi (de az alkálifémeknél nagyobb) EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+2), erős (de az alkálifémeknél gyengébb) redukálószerek (reakció vízzel), nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az alkálifémekről és vegyületeikről korábban tanultak rendszerezése. Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások, balesetvédelem. Vízlágyítás. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: kiválasztás, idegrendszer, ízérzékelés. Biológia-egészségtan: a csont összetétele. Földrajz: mészkő keletkezése. Mészkőhegységek. Dolomit EGYÉB FÉMEK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alumínium Előfordulás. Előállítás. Felhasználás. Az alumínium előállításának története és magyar vonatkozásai ( magyar ezüst, vörösiszap-katasztrófa). Ón és ólom Felületi védőréteg. Felhasználás. Élettani hatás. Vascsoport, króm és mangán Rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett acél, ötvözőanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A reakciók ipari méretekben való megvalósítása által okozott nehézségek megértése. Alumínium reakciója oxigénnel, vízzel, sósavval és nátrium-hidroxiddal. Akkumulátorok szelektív gyűjtésének fontossága és megértése. A hulladékhasznosítás környezeti és gazdasági jelentőségének felismerése. Vassal, acéllal és korróziójával kapcsolatos számolások. Vas reakciója savakkal. Korrózióvédelem, a vas biológiai jelentősége, a hipermangán. 12

143 KÉMIA 5.3. FÉLFÉMEK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Félnemes és nemesfémek, felhasználásuk, vegyületeik. Rézion: nyomelem, de nagyobb mennyiségben mérgező. Ezüst-ion: mérgező, illetve fertőtlenítő hatású. Felhasználás A nemesfémek bányászata (tiszai cianid szennyezés), felhasználása. A rézgálicot tartalmazó növényvédőszerek. Cink, kadmium, higany Fémes tulajdonságok, a higany szobahőmérsékleten folyadék. A cink híg savakkal reagál. Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. Élettani hatás. Szelektív gyűjtés. Kapcsolódási pontok: Biológia: Nehézfémek élettani hatása. Környezetvédelem: vizek védelme. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A félnemes- és nemesfémek tulajdonságai, felhasználása és értéke közötti összefüggések megértése. Rézdrót lángba tartása, patinás rézlemez és malachit bemutatása A mérgező, de kedvező tulajdonságú anyagok használati szabályainak betartása. A higany (fénycsövek, régen hőmérők, vérnyomásmérők, amalgám fogtömés, elektródok) és a kadmium (galvánelemek) felhasználásának előnyei és hátrányai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: rézkor, bronzkor, vaskor. Ókorban ismert fémek. Nyomdászat története. Kulcsfogalmak, fogalmak: Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE (évfolyamon) A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és vízkőoldás, a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés problémáinak helyes kezelése a hétköznapokban. A fémek előállítása és reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. A nehézfém-vegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A vörösiszap-katasztrófa és a tiszai cianidszennyezés okainak és következményeinek megértése. 13

144 KÉMIA 10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. A kémia és az atomok világa 1.1. Az atom szerkezete 1.2. A periódusos rendszer és az anyagmenyiség 2. Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Kémiai kötések kialakulása elsőrendű kötések Kovalens kötés és atomrács 2.2. Másodrendű kötések és a molekularács 3. Anyagi rendszerek Halmazállapotok és halmazállapot-változások 3.2. Az anyagi rendszerek és csoportosításuk 4. Kémiai reakciók és reakciótípusok 4.1. A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet 4.2. Sav-bázis reakciók Redoxireakciók 5.Elektrokémia 5.1.Galvánelemek, elektrolízis 14

145 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 1. A KÉMIA ÉS AZ ATOMOK VILÁGA Órakeret 10 óra Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám, vegyértékelektron, nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség, moláris tömeg. 1.1 AZ ATOM SZERKEZETE Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az atomok és belső szerkezetük. Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rutherford), elektronhéjak (Bohr). A proton, neutron és elektron relatív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A részecskeszemlélet megerősítése. Térfogatcsökkenés alkohol és víz elegyítésekor és ennek modellezése. Dalton gondolatmenetének bemutatása egy konkrét példán. Számítógépes animáció a Rutherford-féle szórási kísérletről. Műszerekkel készült felvételek az atomokról. Lehetőségek az elektronszerkezet részletesebb megjelenítésére. Lángfestés. Információk a tűzijátékokról, gyökökről, antioxidánsokról, az elektron hullámtermészetéről (Heisenberg és Schrödinger). Kapcsolódási pontok: Fizika: atommodellek, színképek, elektronhéj, tömeg, elektromos töltés, Coulomb-törvény, erő, neutron, radioaktivitás, felezési idő, sugárvédelem, magreakciók, energia, atomenergia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a hidegháború. 15

146 KÉMIA A PERIÓDUSOS RENDSZER ÉS AZ ANYAGMENNYISÉG Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma illetve elektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; periódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás (EN). Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: biogén elemek. Fizika: eredő erő, elektromos vonzás, taszítás. Földrajz: ásványok, kőzetek, ércek, kőzetalkotók, előfordulás TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elektronszerkezet és reakciókészség közötti összefüggések megértése és alkalmazása. Az azonos csoportban lévő elemek tulajdonságainak összehasonlítása és az EN csoportokon és periódusokon belüli változásának szemléltetése kísérletekkel. (pl. a Na, K, Mg és Ca vízzel való reakciója). Természettudományos vizsgálati módszer, áltudomány, proton, neutron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás. A kémia mint természettudomány A kémia és a kémikusok szerepe az emberi civilizáció megteremtésében és fenntartásában A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. 16

147 KÉMIA Tematikai egység 2. KÉMIAI KÖTÉSEK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK HALMAZOKBAN Órakeret 8 óra Előzetes tudás Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris tömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, hasonló a hasonlóban oldódik jól elv, összetett ionok által képzett vegyületek képletei KÉMIAI KÖTÉSEK KIALAKULÁSA ELSŐRENDŰ KÖTÉSEK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Halmazok A kémiai kötések kialakulása, törekvés a nemesgáz-elektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggések alkalmazása. Kísérletek az atomos és a molekuláris oxigén reakciókészségének összehasonlítására. Ionos kötés és ionrács Ionvegyületek képletének szerkesztése. Egyszerű ionok kialakulása nagy ENkülönbség esetén. Az ionos kötés, mint erős Kísérletek ionos vegyületek képződésére. elektrosztatikus kölcsönhatás, és ennek következményei.a NaCl képződése és ionrácsa. Ionvegyületek tulajdonságai (op, oldhatóság) Összetett ionok Összetett ionok képződése, töltése és térszerkezete. A mindennapi élet fontos összetett ionjai. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének szerkesztése. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek előfordulása a természetben és felhasználása a háztartásban: ismeretek felidézése és rendszerezése. Fémes kötés és fémrács Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delokalizált elektronok, elektromos és hővezetés, olvadáspont és mechanikai tulajdonságok. A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a fémrács jellemzői alapján. Animációk és kísérletek a fémek elektromos vezetéséről. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: az idegrendszer működése, a szervezet ionháztartása, izotóniás oldatok Fizika: elektrosztatikai alapjelenségek, áramvezetés. Fizika: hővezetés, olvadáspont, forráspont, áramvezetés. Vizuális kultúra: kovácsoltvas kapuk, ékszerek. 17

148 KÉMIA KOVALENS KÖTÉS ÉS ATOMRÁCS Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkópikus tulajdonságai és felhasználása. Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpárok. Összegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás. A kötéspolaritás megállapítása az EN-különbség alapján. Animációk a kovalens kötés kialakulásáról. Információk az atomrácsos anyagok felhasználásáról. Molekulák alakjának és polaritásának megállapítása. Kapcsolódási pontok: Fizika: energiaminimum. Fizika, matematika: vektorok. Fizika: töltések, pólusok MÁSODRENDŰ KÖTÉSEK ÉS A MOLEKULARÁCS Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Másodrendű kölcsönhatások tiszta halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élő szervezetben. A hasonló a hasonlóban oldódik jól elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, illetve a felhasználhatósággal. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Tendenciák felismerése a másodrendű kölcsönhatásokkal jellemezhető molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságai között. Kísérletek a másodrendű kötések fizikai tulajdonságokat befolyásoló hatásának szemléltetésére (pl. különböző folyadékcsíkok párolgási sebességének összehasonlítása). A zsíroldékony, vízoldékony és kettős oldékonyságú anyagok molekulapolaritásának megállapítása. Fizika: energia és mértékegysége, forrás, forráspont, töltéseloszlás, tömegvonzás. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion. Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a másodlagos kötések erőssége közötti kapcsolatok megértése. Ismert szilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések alkalmazása. 18

149 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 3. ANYAGI RENDSZEREK Órakeret 6 óra Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, keverékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járó folyamatok, hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sűrűség, oldatok töménységének megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció HALMAZÁLLAPOTOK ÉS HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A rendszer és környezte, nyílt és zárt rendszer. A kémiailag tiszta anyagok, mint egykomponensű, a keverékek, mint többkomponensű homogén, illetve heterogén rendszerek. Az anyagok tulajdonságainak és halmazállapot-változásainak anyagszerkezeti értelmezése. Exoterm és endoterm változások. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása a megismert típusokba. Gyakorlati életből vett példák keresése különböző számú komponenst és fázist tartalmazó rendszerekre. A valószínűsíthető halmazállapot megadása az anyagot alkotó részecskék és kölcsönhatásaik alapján. Számítógépes animációk a halmazállapotváltozások modellezésére. Gyakorlati példák. Kapcsolódási pontok: Fizika: halmazállapotok, a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások, belső energia, hő, állapotjelzők: nyomás, hőmérséklet, térfogat. Magyar nyelv és irodalom: szólások: pl. Eltűnik, mint a kámfor ; Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. 19

150 KÉMIA 3.2. AZ ANYAGI RENDSZEREK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szilárd anyagok Kristályos és amorf szilárd anyagok; a részecskék rendezettsége. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások M: Kristályos anyagok olvadásának és amorf anyagok lágyulásának megkülönböztetése kísérletekkel. Gázok és gázelegyek A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris térfogat. Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása. Folyadékok, oldatok A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendű kötések erősségének kapcsolata a forrásponttal; a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, oldhatóság. Az oldódás és kristályképződés; telített és telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az oldatok összetételének megadása (tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiség-koncentráció). Adott töménységű oldat készítése, hígítás. Ozmózis. Kolloid rendszerek A kolloidok különleges tulajdonságai, fajtái és gyakorlati jelentősége. Kolloidok stabilizálása és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben és a nanotechnológiában. Kapcsolódási pontok: Matematika: százalékszámítás, aránypárok. A gázok moláris térfogatával és relatív sűrűségével, a gázelegyek összetételével kapcsolatos számolások. A gázok állapotjelzői közötti öszszefüggések szemléltetése (pl. fecskendőben). Gázok diffúziójával kapcsolatos kísérletek (pl. az ammónia- és a hidrogén-klorid-gáz). Oldhatósági görbék elemzése. Egyszerű számolási feladatok megoldása az oldatokra vonatkozó összefüggések alkalmazásával. Kísérletek és gyakorlati példák gyűjtése az ozmózis jelenségére (gyümölcsök megrepedése esőben, tartósítás sózással, kandírozással, hajótöröttek szomjhalála). A kolloidokról szerzett ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Különféle kolloid rendszerek létrehozása és vizsgálata. Adszorpciós kísérletek és kromatográfia. Információk a szmogról, a ködgépekről, a szagtalanításról, a széntablettáról, a gázálarcokról, a nanotechnológiáról. Biológia-egészségtan: légzési gázok, szén-dioxid-mérgezés. Biológiailag fontos kolloidok, fehérjék. Diffúzió, ozmózis Fizika: sűrűség, Celsius- és Kelvin-skála, állapotjelző, gáztörvények, kinetikus gázmodell hő és mértékegysége, hőmérséklet és mértékegysége, a hőmérséklet mérése, hőleadás, hőfelvétel, energia. Harmonikus rezgés, erők egyensúlya, áramvezetés. Nehézségi erő. 20

151 KÉMIA TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és amorf anyag A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainak megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmenynyiség-koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, illetve a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként 21

152 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 4. KÉMIAI REAKCIÓK ÉS REAKCIÓTÍPUSOK Órakeret 6 óra Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, tömegmegmaradás törvénye, hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, közömbösítés, só, kémhatás, ph-skála, égés, oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer, redukálószer A KÉMIAI REAKCIÓK FELTÉTELEI ÉS A KÉMIAI EGYENLET Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, aktiválási energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria. A kémiai reakciók energiaviszonyai Képződéshő, reakcióhő, a termokémiai egyenlet. Hess tétele. A kémiai reakciók hajtóereje az energiacsökkenés és a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A reakciósebesség A reakciósebesség fogalma és szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől, illetve a koncentrációtól, katalizátorok. Kémiai egyensúly A dinamikus kémiai egyensúlyi állapot kialakulásának feltételei és jellemzői. A tömeghatás törvénye. A Le Châtelier Braun-elv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei, ezek gyakorlati jelentősége. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egyszerű sztöchiometriai számítások. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása a kémiai reakciókra. Egyes tüzelőanyagok fűtőértékének összehasonlítása, gázszámlán található mennyiségi adatok értelmezése. Kémiai reakciók sebességének befolyásolása a gyakorlatban. Információk a gépkocsikban lévő katalizátorokról, az enzimek alkalmazásáról. A dinamikus kémiai egyensúlyban lévő rendszerre gyakorolt külső hatás következményeinek megállapítása konkrét példákon. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: aktiválási energia. ATP, lassú égés, a biokémiai folyamatok energiamérlege. Az enzimek szerepe. Homeosztázis, ökológiai és biológiai egyensúly Fizika: hőmérséklet, mozgási energia, rugalmatlan ütközés, lendület, ütközési energia, megmaradási törvények. A hő és a belső energia, II. főtétel, energiagazdálkodás, környezetvédelem Mechanikai sebesség. Egyensúly, energiaminimumra való törekvés, a folyamatok iránya, a termodinamika II. főtétele. Matematika: százalékszámítás. Fizika: Matematika: műveletek negatív előjelű számokkal. 22

153 KÉMIA 4.2. SAV-BÁZIS REAKCIÓK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A savak és bázisok fogalma Brønsted szerint, sav-bázis párok, kölcsönösség és viszonylagosság. A savak és bázisok erőssége. Lúgok. Savmaradék ionok. A ph és az egyensúlyi oxóniumion, illetve hidroxidion koncentráció összefüggése. A ph változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikátorok működése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. Sóoldatok ph-ja, hidrolízis. Teendők sav-, illetve lúgmarás esetén. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A sav-bázis párok felismerése és megnevezése. Erős és gyenge savak és bázisok vizes oldatainak páronkénti elegyítése, a reagáló anyagok szerepének megállapítása. Kísérletek virágés zöldségindikátorokkal. Biológia-egészségtan: a szén-dioxid oldódása, sav-bázis reakciók az élő szervezetben, kiválasztás, a testfolyadékok kémhatása, a zuzmók mint indikátorok, a savas eső hatása az élővilágra. Matematika: logaritmus REDOXIREAKCIÓK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxidáció és redukció Az oxidáció és a redukció fogalma oxigénátmenet, illetve elektronátadás alapján. Az oxidációs szám és kiszámítása. Az elektronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban. Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, kölcsönösség és viszonylagosság. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Egyszerű redoxiegyenletek rendezése az elektronátmenetek alapján, egyszerű számítási feladatok megoldása. Az oxidálószer, illetve a redukálószer megnevezése redoxireakciókban. Redoxireakciókon alapuló kísérletek (pl. magnézium égése, reakciója sósavval, illetve réz(ii)- szulfát-oldattal). Oxidálószerek és redukálószerek hatását bemutató kísérletek. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: biológiai oxidáció, redoxireakciók az élő szervezetben. Fizika: a töltések nagysága, előjele, töltésmegmaradás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tűzgyújtás, tűzfegyverek. 23

154 KÉMIA TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Kulcsfogalmak, fogalmak: Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, ph, hidrolízis, oxidáció elektronleadás, redukció elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám. A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A Le Châtelier Braunelv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a savbázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarázata az elektrolitikus disszociációjukkal. A ph-skála értelmezése. Az égésről, illetve az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. 24

155 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 5. ELEKTROKÉMIA Órakeret 6 óra Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramvezetés. 5.1.GALVÁNELEMEK, ELEKTROLÍZIS Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A redoxireakciók iránya A redukálóképesség (oxidálódási hajlam). A redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés. Galvánelem A galvánelemek (Daniell-elem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok. A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. A tüzelőanyag-cellák. Elektrolízis Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és működésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A reakciók irányának meghatározása fémeket és fémionokat tartalmazó oldatok között. Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegőn, reakciók egymás ionjaival, savakkal, vízzel. Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása. Daniell-elem készítése, a sóhíd, illetve a diafragma szerepe. Két különböző fém és gyümölcsök felhasználásával készült galvánelemek. Akkumulátorok szabályos feltöltése. Elektrolízisek (pl. cink-jodid-oldat), a vízbontókészülék működése. A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. alumíniumgyártás esetén. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: ingerületvezetés. Fizika: galvánelem, soros és párhuzamos kapcsolás, elektromotoros erő. Feszültség, Ohm-törvény, ellenállás, áramerősség, elektrolízis. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE (évfolyam) Kulcsfogalmak, fogalmak: Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladékgyűjtés, galvanizálás. A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közötti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerése. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése. 25

156 KÉMIA ELVÁRÁSOK A KÉT ÉVES CIKLUS VÉGÉN A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a periódusos rendszer csoportjainak és periódusainak tendenciáit, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára. 26

157 KÉMIA 11. ÉVFOLYAM Orvoshoz kellene menned. Furán nézel ki. Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK 1. A szénhidrogének és halogénezett származékaik 1.1. Bevezetés a szerves kémiába 1.2. A szénhidrogének 2. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek 2.1. Oxigéntartalmú szerves vegyületek funkciós csoport szerint 2.2. Felületaktív anyagok, tisztítószerek 3. A szénhidrátok 4. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 4.1. Az aminok és amidok 4.2. Aminosavak, peptidek, fehérjék 4.3. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 4.4. A nukleotidok és a nukleinsavak 27

158 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 1. A SZÉNHIDROGÉNEK ÉS HALOGÉNEZETT SZÁRMAZÉKAIK Órakeret 12 óra Kémiai reakció, égés, savas eső, ózonlyuk. Kémiai kötések, kovalens kötés BEVEZETÉS A SZERVES KÉMIÁBA Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek. Szerves kémiai alapreakciók: addíció, szubsztitúció, polimerizáció, kondenzáció, hidrolízis, stb. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: biogén elemek, egészséges táplálkozás Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az anyagi világ egységességének elfogadása. A modell és képlet kapcsolatának rögzítése, képletírás. A nevek értelmezése. Molekulamodellek, szerves molekulákról készült ábrák, képek és képletek összehasonlítása, animációk bemutatása. Az izomer vegyületek tulajdonságainak összehasonlítása. A szerves vegyületek elnevezése néhány köznapi példán bemutatva, rövidítések, pl. E-számok. Reakciótípusokat az adott funkciós csoportoknál meg kell nevezni. A lista a szaktanár kompetenciája szerint kiegészíthető. 28

159 KÉMIA A SZÉNHIDROGÉNEK Előzetes tudás Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénatomos főlánccal rendelkező alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, általános képlet. A nyílt láncú alkánok molekulaszerkezete, a ciklohexán konformációja. Apoláris molekulák, olvadás- és forráspont függése a moláris tömegtől. Égés, szubsztitúciós reakció halogénekkel, hőbontás. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái. A kőolaj és a földgáz keletkezése, tulajdonságaik, felhasználásuk. A metán jellemzése. (előfordulás, kémiai és fizikai tulajdonságok, előállítás, felhasználás.) Képlete. Az etán jellemzése. (előfordulás, kémiai és fizikai tulajdonságok, előállítás, felhasználás.) Képlete. Kőolaj, földgáz Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Veszélyes anyagok környezetterhelő felhasználása szükségességének belátása. Molekulamodellek készítése. Kísérletek telített szénhidrogénekkel: pl. földgázzal felfújt mosószerhab égése és sebbenzin lángjának oltása, a sebbenzin mint apoláris oldószer. Információk a kőolaj-feldolgozásról, az üzemanyagokról, az oktánszámról, a cetánszámról, a megújuló és a meg nem újuló energiaforrások előnyeiről és hátrányairól, a szteránvázas vegyületekről. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása. Az etén jellemzése. (előfordulás, kémiai és fizikai tulajdonságok, előállítás, felhasználás.) Az etén képlete. A diének és a poliének Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A butadién. A karotinoidok. Etin( Acetilén.) Az aromás szénhidrogének A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása. A halogéntartalmú szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége. A CCl 4. A háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása fontosságának megértése. Geometriai izomerek tanulmányozása modellen. A természetes és mesterséges anyagok összehasonlítása. Paradicsomlé reakciója brómos vízzel. Környezetvédelmi problémák. Az értéktelen kőszénkátrányból nyert értékes vegyipari alapanyagul szolgáló aromás szénhidrogének felhasználása, előnyök és veszélyek mérlegelése. A szerves halogénvegyületek környezetszenynyezésével kapcsolatos szövegek, hírek kritikus, önálló elemzése. A halogénszármazékok felhasználásának problémái (teflon, DDT, PVC, freon). 29

160 KÉMIA Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: etilén mint növényi hormon, rákkeltő és mutagén anyagok, levegőszennyezés, szmog, üvegházhatás, ózonpajzs, savas esők. Földrajz: Kőolaj, földgáz keletkezése, előfordulása. Aszfalttavak. Üvegházhatás. Energiahordozók. Légkör szennyezése, szmog. Globális problémák, üvegházhatás, ózonlyuk, savas eső. Kaucsukfa-ültetvények. Energiaprobléma. Fizika: olvadáspont, forráspont, forrás, kondenzáció, forráspontot befolyásoló külső tényezők, hő, energiamegmaradás, elektromágneses sugárzás, poláros fény, a foton frekvenciája, szín és energia, üvegházhatás. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, tűzoltás, energiatermelés. KÖVETELMÉNY AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN VÉGÉN Kulcsfogalmak, fogalmak: Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport, köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag. Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonságai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. Képletírás. A nevek értelmezése. A karotinoidok. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölés formái. Megújuló és a meg nem újuló energiaforrások. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás erősítése. Helyes életviteli, vásárlási szokások kialakítása. A fosszilis energiahordozók problémái. 30

161 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 2. AZ OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK Órakeret 12 óra Hidrogénkötés, hasonló a hasonlóban oldódik jól elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK FUNKCIÓS CSOPORT SZERINT Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Az alkoholok Az alkoholok csoportosítása, elnevezésük. A metanol, az etanol, és a glicerin szerkezete és tulajdonságai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok előállítása. Denaturált szesz. Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer. A karbonsavak csoportosítása értékűség és a szénváz alapján, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak előfordulása, felhasználása, jelentősége. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint természetes és mesterséges íz- és illatanyagok. Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Szervetlen savak észterei. Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó számolások, egészségtudatos magatartás. M: Metanol vagy etanol égetése, oxidációja réz(ii)-oxiddal, alkoholok oldhatósága vízben, oldat kémhatása, etanol mint oldószer. A bioetanol, a glicerin biológiai és kozmetikai jelentősége, mérgezések és borhamisítás. Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása. A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése. Ezüsttükör-próba és Fehling-reakció formalinnal és acetonnal. Oldékonysági próbák acetonnal. Karbonsavak közömbösítése, reakciójuk karbonátokkal, pezsgőtabletta porkeverékének készítése, karbonsavsók kémhatása. Egészséges táplálkozási szokások alapjainak megértése. Gyümölcsészterek szagának bemutatása. Állati zsiradékok, olajok, margarinok vizsgálata. Kapcsolódási pontok: Fizika: felületi feszültség. Biológia-egészségtan: dohányzás, cukorbetegség, biológiai oxidáció (citromsavciklus), Szent- Györgyi Albert. Lipidek, sejthártya, táplálkozás. Az alkohol hatásai, erjedés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Alfred Nobel. 31

162 KÉMIA FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, TISZTÍTÓSZEREK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat ph-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai. Kapcsolódási pontok: Környezetvédelem, biológia: vízszennyezés, talajszennyezés Biológia: eutrofizáció A SZÉNHIDRÁTOK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szénhidrátok kémiailag helyes neve. A szénhidrátok előfordulása, összegképlete, csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok. Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata. A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása. A poliszacharidok A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdonságai, előfordulása a természetben, felhasználásuk a háztartásban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos helyes szokások alapjainak megértése. Felületi hártya keletkezésének bemutatása, szilárd és folyékony szappanok kémhatásának vizsgálata, szappanok habzásának függése a vízkeménységtől és a ph-tól. Szilárd és folyékony tisztítószerekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák. Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Felismerés: a kémiai szempontból hasonló összetételű anyagoknak is lehetnek nagyon különböző tulajdonságaik és fordítva. Oldási próbák glükózzal. Szőlőcukor oxidációja (ezüsttükör-próba és Fehling-reakció, kísérlettervezés glükóztartalmú és édesítőszerrel készített üdítőital megkülönböztetésére, kék lombik kísérlet). Információk Emil Fischerről. A keményítő tartalék-tápanyag és a cellulóz növényi vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése. A papírgyártás környezetvédelmi problémái. Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: a szénhidrátok emésztése, biológiai oxidáció és fotoszintézis, növényi sejtfal, tápanyag, ízérzékelés, vércukorszint. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír. Földrajz: erdőírtások, papírgyárak. KÖVETELNÉNY AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN Kulcsfogalmak, fogalmak: Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése. 32

163 KÉMIA Tematikai egység Előzetes tudás 3. A NITROGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK Órakeret 12 óra Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitúció, aromás vegyületek AZ AMINOK ÉS AMIDOK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és sav-bázis tulajdonságok. Előfordulás és felhasználás. Az amidok Funkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulajdonságok, hidrolízis. A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása, tulajdonságai. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben. Az amidkötés különleges stabilitása szerkezeti okának és jelentőségének megértése. M: Információk amidcsoportot tartalmazó gyógyszerekről, műanyagokról és a karbamid vizeletben való előfordulásáról, felhasználásáról (műtrágya, jégmentesítés, műanyaggyártás). Biológia-egészségtan: vitaminok, nukleinsavak, színtest, vér, kiválasztás AMINOSAVAK, PEPTIDEK, FEHÉRJÉK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminosavak Az aminosavak funkciós csoportjai, ikerionos szerkezet és következményei. Előfordulásuk és funkcióik. A fehérjealkotó α-aminosavak. Peptidek, fehérjék A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet stabilizáló kötések. A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalmassá teszi ezeket stabil láncok kialakítására, míg az oldalláncaik okozzák a változatosságot. Felismerés: a fehérjéket egyedi (általában sokféle kötéssel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátására. Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, modellek, képek, animációk értelmezése, elemzése, és/vagy készítése. Tojásfehérje kicsapási reakciói és ezek összefüggése a mérgezésekkel, illetve táplálkozással. Biológia-egészségtan: aminosavak és fehérjék tulajdonságai, peptidkötés, enzimek működése. Az esszenciális aminosavakkal, a vegetarianizmussal, a nátrium-glutamáttal, a γ-aminovajsavval, a D-aminosavak biológiai szerepével kapcsolatos információk. 33

164 KÉMIA 3.3. NITROGÉNTARTALMÚ HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A piridin, a pirimidin, és a purin szerkezete, hidrogénkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben. Kapcsolódási pontok: Egészséges életmód, drogprevenció: Fejlesztési követelmények módszertani ajánlások A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vázának felismerése biológiai szempontból fontos vegyületekben. Dohányfüstben (nikotin), kábítószerekben, kávéban, teában, gyógyszerekben, hemoglobinban, klorofillban, nukleinsav-bázisokban előforduló heterociklikus vegyületekkel kapcsolatos információk. Növényi anyagok, hatásaik (mérgező növények) 3.4. A NUKLEOTIDOK ÉS A NUKLEINSAVAK Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A nukleinsav név eredete, a mononukleotidok építőegységei. Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson Crick-modell. Kapcsolódási pontok: Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Felismerés: a genetikai információ megőrzését a maximális számú hidrogénkötés kialakulásának igénye biztosítja. Biológia-egészségtan: sejtanyagcsere, koenzimek, nukleotidok, ATP és szerepe, öröklődés molekuláris alapjai, mutáció, fehérjeszintézis. KÖVETELMÉNY AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN Kulcsfogalmak, fogalmak: Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α- aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, Watson Crick-modell. A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti kapcsolatok megértése. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. 34

165 KÉMIA ELVÁRÁSOK A HÁROM ÉVES CIKLUS VÉGÉN A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, és alkalmazza azokat a szervetlen anyagok megismert csoportjaiban a fölépítés és tulajdonság kapcsolatának magyarázatára. Hozza kapcsolatba a szervetlen anyagok mindennapi felhasználását tulajdonságaikkal. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára. 35

166 MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC évfolyam (Esti tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. SZEMPONTOK, AJÁNLÁSOK A MEGVALÓSÍTÁSHOZ A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A tantárgy tanításának legfontosabb célja a színház- és drámatörténeti, a színház- és drámaelméleti ismeretek elsajátítása aktív, dramatikus tevékenységek alkalmazásával, a már meglévő formanyelvi, dramaturgiai, drámajátékos ismeretek rendszerezése, értelmezése, valamint a biztos kifejezőkészség kialakítása bármely egyéni vagy csoportos alkotótevékenység során. Fontos a megfelelő értelmezői eszköztár elsajátítása, és annak tudatos és adekvát használata, illetve az eligazodás képességének megteremtése a kortárs kultúrában. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében. 1

167 Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. 9. évfolyam Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 1 óra JAVASLAT A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. Tematikai egység CSOPORTOS JÁTÉK ÉS MEGJELENÍTÉS 4 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A kontextusnak megfelelő nyelvhasználat. A társak iránti bizalomérzet. A kommunikációs csatornák ismerete és alapszintű fejlesztése (vokális, verbális, nem verbális). A mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció alapfokú ismerete. A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, együttműködésük erősítése. A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Ön- és társismereti gyakorlatok (pl. ismerkedő és megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok. Verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok: szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. Egyéni jellemzők (pl. stílus, karakter, státusz, érzelem) ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Koncentráció, stílus, hangulat, érzelem. 2

168 Tematikai egység RÖGTÖNZÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 4 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Részvétel improvizációs munkában. Részvétel az improvizációk elemző értékelésében, megvitatásában. A megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. A dramatikus tevékenységek elemző megbeszélése, önálló véleményalkotás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával). Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma, művészeti alkotás vagy fogalom stb. alapján. Rövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapozó improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk, zenés etűdök indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával). KULCSFOGALMAK FOGALMAK Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmónia-diszharmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás. Tematikai egység A DRÁMA ÉS A SZÍNHÁZ FORMANYELVÉNEK TANULMÁNYOZÁSA 7 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Az alapvető színházi műfajok felismerése. A színház egyes jelentésteremtő eszközeinek felismerése. Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismerése és jellegzetességeik megfogalmazása. A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Dramatikus tevékenység: különböző formanyelvi elemek összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi műfajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját dramatikus tevékenységekben. Különböző dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés folyamatában. A dramatikus tevékenységek megbeszélése során a dramatikus eszközök és a színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. Alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közönség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban (megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamattal, produkció lebonyolításával). KULCSFOGALMAK FOGALMAK Sűrítés, feszültség, fókusz, szimbólum. 3

169 Tematikai egység TÖRTÉNETEK FELDOLGOZÁSA 7 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Részvétel történetek, élmények dramatikus feldolgozásában. Művészeti alkotások megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotások feldolgozásában, megjelenítésében. Ismeretek/fejlesztési követelmények Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásával. Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja. Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos tevékenységformákkal. A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség fejlesztése a történetek feldolgozása során. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptáció. 4

170 Tematikai egység MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG 8 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Különböző művészeti alkotások dramatikus tevékenységen keresztül történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. A dramatikus néphagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Egyes történelmi táncok, társastáncok felismerése. Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. Előadások dramatikus eszközökkel történő feldolgozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. Előadások elemzése az élmények befogadását elősegítő dramatikus tevékenységformákkal. A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű elemzése. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak a szaktanár választása szerint. Tematikai egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra JAVASLAT Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 1 óra JAVASLAT A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanulók képessé válnak a pontos önkifejezésre, a mások előtti megnyilatkozásra és együttműködésre. Növekvő intenzitással és mélységgel vesznek részt szerepjátékokban, csoportos improvizációkban. Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert munkaformákat. Képessé válnak a megismert dramaturgiai fogalomkészlet használatára. Képesek színházi előadások dramatikus eszközökkel történő feldolgozására. 5

171 10. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 1 óra JAVASLAT A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. Tematikai egység CSOPORTOS JÁTÉK ÉS MEGJELENÍTÉS 4 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, együttműködésük erősítése. A kommunikációkülönböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő használata. A figyelemtartás idejének növelése, figyelemmegosztás fejlesztése. Ön- és társismeret érzékenyítése. Stílusok jellemzőinek megismerése, beszédstílusok alkalmazása. Mozgásstílusok felismerése, ábrázolása. A tanulók egyéni fejlődésének elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A figyelemmegosztás fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A figyelemtartás idejének növelésére irányuló gyakorlatok. Összetett memóriagyakorlatok. Ön- és társismeret fejlesztése, a megismerő, felismerő képesség fejlesztése. Összetett kommunikációs és beszédfejlesztő gyakorlatok. A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai. Fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok. Csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Stílus, karakter, harmónia-diszharmónia, fokozás. 6

172 Tematikai egység RÖGTÖNZÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 4 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. A dramatikus tevékenységek elemző megbeszélése, önálló véleményalkotás Különböző konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása improvizációkban. Stílusok alkalmazása saját megjelenítések során. Történetek megjelenítése mozgásokkal, mozgásos improvizációval. Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével és/vagy alkalmazásával. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása dramatikus tevékenységek során. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával (pl. realista, jelzéses, túlzó játékstílus eszközeinek alkalmazásával). Mozgássor tervezése, mozgásos improvizáció. Gyakorlatok a konkrét és stilizált mozdulatok közötti különbség érzékeltetésére. A csoport vagy a szaktanár választása szerint produkciós tevékenység (pl. egyéni vagy közös daléneklés, versek, drámai művek vagy epikai művek egyéni vagy csoportos előadása, szerkesztett játékok színrevitele). Közreműködés egyéb produkciós munkában (pl. szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, képi rögzítés). KULCSFOGALMAK FOGALMAK Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Realista, a jelzéses és a túlzó játékstílus, metaforikus kifejezőeszközök, konkrét és stilizált mozgás. A DRÁMA ÉS A SZÍNHÁZ FORMANYELVÉNEK TANULMÁNYOZÁSA 7 óra Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismerése és jellegzetességeik megfogalmazása. A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata. Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása. Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek, kifejezőeszközeinek felismerése a látott előadásokban. Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Színházi műfajok (pl. komédia, tragédia, bohózat), zenés, mozgás- és táncszínházi műfajok, posztmodern. 7

173 Tematikai egység TÖRTÉNETEK FELDOLGOZÁSA 7 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotások feldolgozásában, megjelenítésében. Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. Történetek megjelenítése különféle színházi formanyelveken. Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizációk különféle színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Történetek megjelenítése megközelítése a megismert színházi eszközökkel. Különböző művészeti ágakhoz tartozó művészeti alkotások (pl. irodalmi művek, festmények, szobrok, zeneművek, filmek, fényképek vagy azok részleteinek) megközelítése a megismert színházi eszközökkel. Mozgásos improvizációk zene, szituáció, téma, szöveg vagy vizuális elemek felhasználásával. Kulcsfogalmak fogalmak A szaktanár választása szerint. 8

174 Tematikai egység MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG 8 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. Előadások dramatikus eszközökkel történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés függvényében. Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. A társművészetek szerepe a kortárs színházi előadásokban. A színház összművészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerint, pl. - A színház rituális gyökerei. - Az ókori dráma és színház (javasolt: pl. Szophoklész, Plautus). - Az angol reneszánsz dráma és színház, Shakespeare dramaturgiája (javasolt pl. Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet). - A francia klasszicizmus drámája és színháza, Molière dramaturgiája, a jellem- és a helyzetkomikum (javasolt pl. A fösvény, Tartuffe). Ismerkedés napjaink világszínházi törekvéseivel. Összművészeti sajátosságok; a művészeti ágak viszonya a látott előadásban. Különböző kortársszínházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. Előadások elemzése. Tánc- és mozgásszínházi előadások megtekintése. KULCSFOGALMAK FOGALMAK A szaktanár döntése szerinti színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti alapfogalmak: pl. hármas egység, tragikum, helyzet- és jellemkomikum. Tematikai egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra JAVASLAT Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK A MÉRÉSE 1 óra JAVASLAT A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén Ön- és társismeret fejlődése. Egyes színházi műfajok, és stílusok jellemzőinek ismerete. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. Tájékozottság egyes kortársszínházi irányzatok területén. A szaktanár és a csoport döntése szerint részvétel alkotói tevékenységben. A szaktanár döntése szerinti színház- és drámaelméleti, színház- és drámatörténeti ismeretek elsajátítása. 9

175 Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. 11. évfolyam Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 1 óra JAVASLAT A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. Tematikai egység SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMAELMÉLET 7 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása. Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival. A színházművészet és a dráma szaknyelvének (esztétikai, dramaturgiai, illetve irodalom- és színházelméleti fogalmak) értő alkalmazása. Művészeti alkotások (pl.: drámairodalom, színházi előadások élőben és felvételről) értő elemzése. A műnemek, a műfajok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási képesség kialakítása. A dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerének ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámaelméleti ismeretek: - A drámai műnem sajátosságai. - A dráma szerkezeti felépítése. - Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. - A színházművészet mint összművészet sajátosságai (a különböző művészeti ágak eszközeinek használata, az előadás vizuális és akusztikus eszközei). - Színházi műfajok. - Színházi szakmák (pl. a színész, a rendező, a dramaturg, a szcenikus, a koreográfus és alkotótársaik művészete, az előadás létrehozásához szükséges színházi mesterségek). - Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. - Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások megtekintése. A látott előadások értő elemzése. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Dialógus, monológ, konfliktus, feszültség, fordulat, késleltetés, jelenet, kép, szín, felvonás, szerkezet, történet, cselekmény, szituáció, szerep, színpadi tér és színpadi idő, katarzis, tragédia, komédia, realista színjáték, zenés színház, tánc- és mozgásszínház. 10

176 Tematikai egység SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET 8 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés függvényében. Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. A társművészetek szerepe a kortárs színházi előadásokban. A színház összművészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. A színházművészet és a dráma szaknyelvének értő alkalmazása. Színházi és drámai alkotások (pl.: drámairodalom, színházi előadások élőben, felvételről, képről) értő elemzése. A dráma- és színháztörténeti korszakok jelentős alkotóinak, alkotásainak megismerése. A különböző korszakok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási képesség kialakítása. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes színház- és drámatörténeti események, korszakok, alkotók, alkotások feldolgozása a szaktanár döntése szerint az alábbi témakörök alapján: - A XIX XX. századi magyar színház és dráma: egy-egy korszakalkotó színházi műhely (javasolt pl. Nemzeti Színház), néhány kiemelkedő drámaíró és műveik (javasolt: pl. Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Molnár Ferenc, Örkény István), néhány jelentős színész, rendező (javasolt pl. Hevesi Sándor). - Realizmus és naturalizmus, Ibsen és az analitikus dráma. - Csehov és Sztanyiszlavszkij: a lélektani realizmus, a csehovi dramaturgia. - Brecht színháza és drámái: az epikus szerkezet, elidegenítési effektusok. - A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói: egy-egy meghatározó színházi irányzat és korszakalkotó színházi műhely, néhány jelentős színész, rendező és kiemelkedő drámaíró és művei. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Romantika, realizmus és naturalizmus, elidegenítési effektus, abszurd, groteszk. 11

177 Tematikai egység Drámajáték és improvizáció 7 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejlesztési feladataik ismerete. Részvétel csoportos tevékenységekben, irányító és irányított helyzetben. Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, önálló vélemény kialakítása és megfogalmazása. Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. Különböző konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása improvizációkban. A kommunikációs képesség, a hétköznapi és a művészi önkifejezés fejlesztése. Helyzetfelismerő, alkalmazkodó és rögtönző képesség fejlesztése. Színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységben. A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, mozgásos ügyesség és ritmusérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Részvétel az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítő dramatikus tevékenységekben (a szaktanár választása szerint): - Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma stb.) különböző fajtáinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése. - Fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok. - Koncentrációs, bemelegítő és lazítógyakorlatok. - Helyzetgyakorlatok. - Ritmusgyakorlatok. - Ön- és társismereti gyakorlatok. Improvizáció - Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. - Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, valamint színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. - Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. A tánc- és mozgásszínházi technikák alkalmazása - Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral. - Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral. KULCSFOGALMAK FOGALMAK Stílus, karakter, párhuzam, ellentét, sűrítés, harmóniadiszharmónia, fokozás, tér. 12

178 Tematikai egység ALAPSZINTŰ SZÍNHÁZI ALKOTÓMUNKA 8 óra Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Az elsajátított dramatikus eszköztár felhasználása dramatikus és színházi jellegű tevékenységek során. A koncentrált csapatmunka, az együttműködés fejlesztése. Tudatos és irányított kifejezőkészség. A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, a mozgásos ügyesség és ritmusérzék. A beszédkészség, hallás és hangképzés fejlesztése. Lírai, epikai, drámai művek előadásához szükséges elemzési ismeretek. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi tevékenységek közül válogatva a szaktanár és/vagy a tanulók döntése szerint: Vers-, próza- és monológmondás - A színpadi beszéd alapvető kritériumainak ismerete és alkalmazása. - Egy-egy vers, próza vagy drámai monológ értelmezése, memorizálása, bemutatása. Egyéni vagy közös daléneklés - Egy-egy dal értelmezése, memorizálása, bemutatása. Szerkesztett játék - Szerkesztett játék létrehozása, bemutatása. - Jelenet, jelenetsor, előadás tervezése, kivitelezése a különböző színházi, bábszínházi, zenés, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával. Alkotó közreműködés színházi előadás létrehozásában, bemutatásában. Közreműködés a színházi előadás egyéb produkciós munkáiban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, koreográfia, képi rögzítés stb.). KULCSFOGALMAK FOGALMAK Előadóművészet, vers- és monológmondás, szerkesztett játék, ünnepi műsor, diákszínházi előadás. Tematikai egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra JAVASLAT Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. 13

179 Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK A MÉRÉSE 1 óra JAVASLAT A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanuló reális önismerettel rendelkezik. Kommunikációs tevékenysége tudatos mind a hétköznapi, mind a művészi önkifejezés során. Képes a koncentrált, önálló tevékenységre és csapatmunkára. Gondolkodásmódja alkalmas az alapszintű alkotótevékenységre. Ismeri a színházi és drámai formanyelv és dramaturgia alapjait, a korszakalkotó drámaírókat, illetve műveiket, és képes azok értő befogadására. Ismeri a színháztörténet jelentős alkotásait és alkotóit, képes azok értő befogadására. Nyitott a különböző művészetekre. Aktívan részt vesz az alapszintű alkotói tevékenységben, alkalmazza az elsajátított képességeket és ismereteket az érettségi vizsgán és a mindennapokban. 14

180 KAPCSOLÓDÁSI PONTOK TÉMAKÖRÖNKÉNT (MINDEN ÉVFOLYAMON) SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMAELMÉLET Magyar nyelv és irodalom: Irodalomelméleti alapfogalmak, műfajelmélet, a műalkotások elemzésének lehetőségei és módszerei. Etika: Társadalmi normakövetés, érték, kötelesség, érdekütközés, áldozat, kritika. Vizuális kultúra: A vizuális közlés színpadi eszközei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Adott színház és drámatörténeti korok történelmi korhoz való kapcsolása. Magyar nyelv és irodalom: Irodalomelméleti alapfogalmak, műfajelmélet, a műalkotások elemzésének lehetőségei és módszerei. Természetismeret: Földrajzi adottságok, lehetőségek egy-egy színdarab során. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET Magyar nyelv és irodalom: Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás, szerzők és művek: az ókor, a reneszánsz, a klasszicizmus, a romantika és a realizmus alkotói és alkotásai. Törekvések a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A XX. századi, illetve a kortárs magyar és világirodalom. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Vizuális kultúra: A vizuális nyelv eszközeinek színpadi értelmezése; művészettörténeti korszakok, korstílusok, stílusirányzatok. Európán kívüli kultúrák művészete, történelmi, kultúrtörténeti összefüggések, barangolás a bibliai tájakon. Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása Etika: Az irodalmi és a hétköznapi hősök párhuzamai, magatartásminták, érzelmi tartalmak, erkölcsi dilemmák és választások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hagyományos társadalmi/közösségi szerepek, a családi viszonyok ábrázolása a műalkotásokban. Adott színház és drámatörténeti korok történelmi korhoz való kapcsolása. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Színpadi művek és azok filmes változatának technikai megjelenítése. 15

181 DRÁMAJÁTÉK ÉS IMPROVIZÁCIÓ Magyar nyelv és irodalom: Kommunikációs és stilisztikai gyakorlatok. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben. Improvizáció az irodalomban, zenében, képzőművészetben, stb. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtés és kifejezésmód biztonságos alkalmazása. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv, mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). Testnevelés és sport: A tanulók testi, motoros, lelki, érzelmi és szociális fejlesztése, a játék- és sportkultúrában való jártasság, relaxáció. Ének-zene: A ritmus szervező ereje, a zene és a mozgás élményt erősítő összekapcsolása, az önkifejezés és az egymásra figyelés harmóniája. Vizuális kultúra: A kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. Esztétikai alapfogalmak. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Médiatudatosságra nevelés alapjai, az információ forrása, jellege. A kritikai képesség fejlesztése, a médiatartalmak tudatos megválasztása. Életvitel és gyakorlat: Elkötelezettség fejlesztése a feladatok, tevékenységek elvégzésében, feladatvállalás mások és a közösség érdekében is. SZÍNHÁZI ALKOTÓMUNKA Magyar nyelv és irodalom: Irodalmi alkotások értelmezése és értő tolmácsolása. Epikus és drámai történetmondás. Ének-zene: A különböző korok dalainak értő tolmácsolása. Vizuális kultúra: A látható világ jelenségeinek értelmezése, valamint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átélése, értelmezése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A vizuális hatáskeltés eszközeinek ismerete. Testnevelés és sport: Rendszeres fizikai aktivitás, a mozgáskészség fejlesztése, igény az egészséges és esztétikus test iránt, biomechanikailag helyes testtartás. 16

182 OSZTÁLYFŐNÖKI OSZTÁLYFŐNÖKI ÉVFOLYAM (Esti tagozat) Cél Az osztályfőnöki óra funkciói: Tartalom a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, a reális önértékelés és önfejlesztés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, szükség szerint a fiatal felnőttek életpályájára való felkészítése, a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése, főként a korábbi tanulástörténetekkel összefüggő, az osztályban megélt saját élmények bázisán, a tanulók támogatása az iskolában és iskolán kívül szerzett élményeiknek feldolgozásában, az ellentmondások felodásában, a valóságban történő eligazodás segítésében, a tanulók felelős állampolgárrá nevelése tanulók informálása az iskolai élettel összefüggésben tanulói jogviszonnyal összefüggő ügyek intézése (pl. hiányzások, igazolások, diákigazolvány) szervezési feladatok Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy gazdag extracurriculumokkal telített nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai eljárásrend szerinti értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján, kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait, mindazon által megfelelő kereteket biztosít az intézmény jellegéből adódó oktatásszervezési feladatok elvégzéséhez is. 1

183 OSZTÁLYFŐNÖKI AZ EGYES TÉMAKÖRÖKHÖZ RENDELT FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. ÖNISMERET a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. A TANULÁS TANULÁSA a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. TÁRSAS KAPCSOLATOK készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására 4. KONFLIKTUSKEZELÉS, TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSE képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában a bűnözés egyes formáinak megismertetése, a bűnelkerülés lehetőségei jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása 5. LELKI EGÉSZSÉG a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása 6. TESTI EGÉSZSÉG az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére 7. VISELKEDÉSKULTÚRA a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása 8. PÁLYAORIENTÁCIÓ képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására 9. JELENISMERET eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 2

184 OSZTÁLYFŐNÖKI 10. FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására 11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Tanév eleji teendők: 3 óra Félévi, év végi teendők: 1+1 óra Szabadon tervezhető: 1 óra 1. Önismeret (6 óra) Tartalom Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? Az egyén saját én keresése. Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők! 3

185 OSZTÁLYFŐNÖKI 2. A tanulás tanulása (6 óra) Tartalom A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, egészséges és megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). Tanulási szokások, módok, technikák: az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; folyamatos önellenőrzés munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.). Célszerű az első osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tanulókkal való megismertetése minden szaktanárnak is a feladata. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet. 3. Társas kapcsolatok (6 óra) Tartalom a) Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő ereje. A szervezett és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos arcnélküli tanulók, baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). b) A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülők, fiatal felnőttek, öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, testvérkonfliktusok, szülő-gyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredő problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A felnőtt tanuló sajátos helyzete a családban, felelőssége a családi élet légköréért és vállalásaiért. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai, a széteső család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélőkkel (szülő, gyermek). Távol a családtól (munkavállalás). 4

186 OSZTÁLYFŐNÖKI c) Önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma, tréning formájában. A problémák felvethetők a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával. 4. A konfliktuskezelés (6 óra) Tartalom A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. a) A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: o önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés) o megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása o az együttműködés készsége és képessége o készség a közös problémák együttes megoldására. b) A konstruktív konfliktusmegoldás menete o a probléma pontos körvonalazása, o közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek, aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása o megoldási alternatívák gyűjtése o az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő kiválasztása o törekvés a nincs vesztes elv érvényesítésére o meghatározott idő után az eredmény értékelése o Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai. Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. - Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése című témakörökkel. - A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése. 5

187 OSZTÁLYFŐNÖKI 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) (6 óra) Tartalom A felnőtt életkorból fakadó problémák, feszültségek (létfenntartás, családalapítás, gyermeknevelés, a döntések felelőssége, konfliktusok az együttélők között, nézeteltérések a munkatársakkal, a pedagógusokkal, stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. Erre a témakörre valamennyi modulban történik utalás, és természetes az össszekapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történő szerepeltetését kiemelt jelentősége mellett a pedagógiai gyakorlatban általánossá vált elhanyagolása indokolja. 10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Tanév eleji teendők: 3 óra Félévi, év végi teendők: 1+1 óra Szabadon tervezhető: 1 óra 1. Testi egészség (6 óra) Tartalom a) Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. b) A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; c) A pszichés zavarok testi jelei. (A lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). 6

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

Biológia. Tantárgyi programjai és követelményei. A/2. változat

Biológia. Tantárgyi programjai és követelményei. A/2. változat 7. sz. melléklet Biológia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

BIOLÓGIA 9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT)

BIOLÓGIA 9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) BIOLÓGIA 9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

9. évfolyam: Esti tagozat: heti 1 óra, évi 36 óra

9. évfolyam: Esti tagozat: heti 1 óra, évi 36 óra BIOLÓGIA 9-10. évfolyam (Esti tagozat) A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan,

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam (36 hét) 11. évfolyam (36 hét) N E L N E L N E L heti óraszám 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5 éves óraszám 72 36 18 72 36 18 72 36 18

BIOLÓGIA. 10. évfolyam (36 hét) 11. évfolyam (36 hét) N E L N E L N E L heti óraszám 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5 éves óraszám 72 36 18 72 36 18 72 36 18 BIOLÓGIA A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia.

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső

Részletesebben

BIOLÓGIA HELYI TANTERV

BIOLÓGIA HELYI TANTERV MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA HELYI TANTERV X-XII. ÉVFOLYAM 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 10. évfolyam

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv Biológia gimnázium 1. Bevezetés 1.1. Kerettantervi bevezető 1 A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók az élő természettel

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 9-12. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

BIOLÓGIA (gimnázium 2x2x2) 10-12. évfolyam

BIOLÓGIA (gimnázium 2x2x2) 10-12. évfolyam BIOLÓGIA (gimnázium 2x2x2) 10-12. évfolyam A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

Biológia tantárgy követelmény rendszere. Célok, feladatok. 10. évfolyam

Biológia tantárgy követelmény rendszere. Célok, feladatok. 10. évfolyam Biológia tantárgy követelmény rendszere Célok, feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a szerveződési szintek legfontosabb módjainak,

Részletesebben

BIOLÓGIA TANTÁRGY 5 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA TANTÁRGY 5 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Célok és feladatok A biológia tantárgy tartalma a természettudományos műveltség sajátos és egyben szerves része. Különös jelentőségét az adja, hogy az élő természettel foglalkozik, amelynek része a társadalomban

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Biológia-egészségtan tantárgy helyi tanterve

Részletesebben

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült az 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás ja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a szerveződési

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Biológia-egészségtan tanterv a szakközépiskola 10 12. évfolyama számára Célok, fejlesztési követelmények

Biológia-egészségtan tanterv a szakközépiskola 10 12. évfolyama számára Célok, fejlesztési követelmények Biológia-egészségtan tanterv a szakközépiskola 10 12. évfolyama számára Célok, fejlesztési Talán egyetlen más természettudományos tantárgynak sincs olyan széles vizsgálódási területe, mint a biológiának:

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.06.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.06. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.06. Biológia-egészségtan a szakközépiskolák 10 12. évfolyama számára Célok

Részletesebben

MISKOLCI KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA. Miskolc, Palóczy utca 3. BIOLÓGIA HELYI TANTERV. Készítette:

MISKOLCI KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA. Miskolc, Palóczy utca 3. BIOLÓGIA HELYI TANTERV. Készítette: MISKOLCI KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA Miskolc, Palóczy utca 3. BIOLÓGIA HELYI TANTERV 2013 Készítette: 1 Helyi tanterv biológia Célok és feladatok Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. Témakörök

TERMÉSZETISMERET. Témakörök TERMÉSZETISMERET A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk

Részletesebben

Biológia orientáció 9. osztály

Biológia orientáció 9. osztály Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Biológia 9 12. évfolyam. A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia 9 12. évfolyam. A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia 9 12. évfolyam Mottó: Az evolúció elképesztően kreatív! Neki köszönhetjük a zsiráfokat. (Kurt Vonnegut) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Talán egyetlen más természettudományos

Részletesebben

Biológia-egészségtan tantárgyi program

Biológia-egészségtan tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Biológia-egészségtan tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2014/2015-ös tanév 10.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Biológia helyi tanterv

Biológia helyi tanterv 1 Biológia helyi tanterv Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Békéscsaba 1) A biológia tantárgy általános jellemzése a középiskolában A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy alapozva az általános iskolában

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10 12. évfolyam. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10 12. évfolyam. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7-12. 7. ÉVFOLYAM A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység

Részletesebben

Biológia-egészségtan tantárgyi program

Biológia-egészségtan tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Biológia-egészségtan tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2014/2015-ös tanév 10.

Részletesebben

BIOLÓGIA. évfolyam 9. 10. 11. 12. 10. évfolyam

BIOLÓGIA. évfolyam 9. 10. 11. 12. 10. évfolyam BIOLÓGIA A tantárgy óraterve évfolyam 9. 10. 11. 12. Heti óraszám 2 Heti óraszám - természettudományos képzés matematika-fizika Heti óraszám - természettudományos képzés biológia-kémia 2 (+2 választható)

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

TERMÉSZETISMERET A és B variáció TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Biológia. 8. évfolyam

Biológia. 8. évfolyam Biológia 8. évfolyam / MOZAIK Kiadó ajánlása/ Tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton

Részletesebben

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A biológia érettségi vizsga célja A biológia érettségi vizsga célja

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7-8. HELYI TANTERV. Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7-8. HELYI TANTERV. Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára HELYI TANTERV Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára 709 HELYI TANTERV Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tartalma a természettudományos műveltség sajátos

Részletesebben

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra)

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) 7. évfolyam Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) Előzetes tudás: Az éghajlat elemei, a talaj (humusz), az éghajlati övezetek jellemzői.

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

BIOLÓGIA TANTÁRGY 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA TANTÁRGY 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Célok és feladatok A hat évfolyamos osztályainkban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse

Részletesebben

Tagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés

Tagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ Tagozatkód: 05 Szakiskola 3 éves szakképzés A képzést azoknak a nyolcadikosoknak ajánljuk, akik szeretnek idős emberekkel vagy gyermekotthonban elhelyezett gyerekekkel foglalkozni,

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

HELYI TANTERV: testi-lelki egészség énkép és önismeret hon- és népismeret környezeti nevelés információs és kommunikációs kultúra NAT

HELYI TANTERV: testi-lelki egészség énkép és önismeret hon- és népismeret környezeti nevelés információs és kommunikációs kultúra NAT HELYI TANTERV: A biológiai ismeretek elsajátítása során a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a testi-lelki egészség, az énkép és önismeret, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, valamint

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM A biológia tanterv felépítése A biológia tantárgy óraterve 9. évf. 10. évf. 11. évf. Heti óraszám 1,5 1,5 2 Évfolyamok óraszáma 56 56 74 A táblázatból látható, hogy az Oktatási

Részletesebben

9. évfolyam 108 óra. Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei

9. évfolyam 108 óra. Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei TERMÉSZETISMERET A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

Biológia kerettantervek

Biológia kerettantervek Biológia kerettantervek Készítette: Csorba F. László Budapest 2013. február 20. Témakörök 7-8. Az élőlények változatossága: Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a

Részletesebben

Biológia 7-8. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete alapján. A változat

Biológia 7-8. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete alapján. A változat Biológia 7-8. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete alapján A változat A biológia tantárgy tartalma a természettudományos műveltség sajátos és egyben szerves része. Különös jelentőségét

Részletesebben

Biológia. 7. évfolyam

Biológia. 7. évfolyam Biológia 7. évfolyam /MOZAIK Kiadó ajánlása/ A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola BIOLÓGIA HELYI TANTERV 7.-8. OSZTÁLY. KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit Molnárné Kiss Éva

Bársony-Hunyadi Általános Iskola BIOLÓGIA HELYI TANTERV 7.-8. OSZTÁLY. KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit Molnárné Kiss Éva Bársony-Hunyadi Általános Iskola BIOLÓGIA HELYI TANTERV 7.-8. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2013 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 2 1 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam BIOLÓGIA GIMNÁZIUM 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse

Részletesebben