A GYEP NIHANY GYOGYNOVgNIENEM. TAKARMANYgRTgKE gs MIKROBIOLOGIAI MINOSIT8SE. Gy6gynbvenyeink a temeszetes bkesziszt6makban a lz:iocbnozis

Átírás

1 A GYEP NIHANY GYOGYNOVgNIENEM TAKARMANYgRTgKE gs MIKROBIOLOGIAI MINOSIT8SE Kota M. - Zsuposnd 016h A. - Vinczeffy I. A gyepekben talalhat6 gyogyhatdeu ndvenyek a leeld Elat erergijt ir-z ado takaz'manykomponensek, a szervezet egyebban nagyreszt virigzas fej163.esi Allapotban begyujt6tt 13 gyagyndvenyfaj beitartalmi Ort6k6t 6s mikrobiologiai Le]. -. lemz6it koebljuk. 1- rodalmi Attekintes - Gy6gynbvenyeink a temeszetes bkesziszt6makban a lz:iocbnozis re'szet kepezve az ott jellemz5 foiyamatok hatdsa alatt linak. A nbvenytgrsulasok egesz4nek vizsgalata saran Altaldnos Okologiai szemszogbn e fajok szerepe masodlago2 (Sod. 1954), A ne'cli gy6gydszatban 6vszAzadok Eta ismeretes gyepek alkotdresseikent is el5ford1216 egyes novenyek gyagyitd tulajdonsd. ga. Az.at6bbi dvekben szamos k'alfbial 4s hazai zerz.5t51 jelentek meg kdnyvek, amelyek a feilelhet5 gyagyndv4nyekr(51. az azokb61 kioldhato hat6anyagokr61, gyogy- 4s egyeb hatdsai szamo1nak be (Seitz 1992, T7eben 1950, Fornok 1990, L6sz16- Bencsik =992, R45ti-Fornvry 1977, OlAh stb). es nifbldi foiyairatokban kimerit6ro.9.2.1eterg - gel targyaij6k a sze.rzok a., egyes 0,5gynbvL4nyetJOI alkaloiackat, glukozidokat, 1116olajat 4s egy4b hatoanyagokat CBasene et al. 1986, T6tdriyi et al. 1986, Bernfth 19E6, Kartnik 1987, Marczal et al stb.). MAsok a gyogynbv6r.yek termeszthet6segdvel, tapanyagigenyevel es a kiadnb6s5 agrotechnikai t6nyezok hatasaival fcglalkosnak (Umbori-Nmet et al. 1986, Fbldesi et al. 1987, Hornok 1990, De2abays-Mang 1991). TakarmAnyozAstani szempontbdi a gydgyndvdnye'xre vonatkozó'beltartalmi mv,tat6kat igen kev6s szerzo vizsgalta (Dmitriev:- :.etisov 1990, Prasad-Das 1953), pedig ezen nblidnyek eiedor- 159

2 duldsa 41talknoS: Kotaliinczeffy (1992) szerint a hazai for. - tosabb gyeptipusok 44 %-a gyagyhatasu. aionloan,eves az irindalom a feldolgozatlan gyagynl:,.. 4_ nyek mikrobiol6giai vizsgalatair61. Hedzia (1939) tesz. jav18- latot arta, hogy Az orvosi gyagyntivenyekr5i kitenyesztett mikroorganizmusok szama alapjan 3 min6s6g1 kategoriát kelle e CikkUnkben nftany, a termeszetes bkoszisztem6ban is e15- forduld, potencidlisan takarmanynak is elfogadhatá gydgyhatasil noveny beltartalmi es mikrobiolagiai vizsgalatairol szam.-- lunk be. bevezetni. Anyag es m6dszr 1993 maj.us 2. 4s 28, kbzdtt 13 gyagyntivenyt tbttunk be Debrecen kdlnyeki gyepekr51, nagyr4szt viragz6 fe- 15desi 611apotban. Az EquiEstum arvense es a Tussilago fanfara vegetativ fazisban voltak. A nbvenyek 9 csalgdot repreztntalnak (Boraginaoeae, Compositae, Equisetaceae, Labietae, Flantaginaceae, R -abiacea, Sorophulariaceae,Umbell:iferae, Urticacea ). A vizsga2atok ell5tt 60 C --ors szdritottuk a term4szetes allapotu mintakat, mad daralas utarl az MSz 6830-as 6s a es szabvanyok alapjan hatirortuk meg azok belltartalmat es riir0baol6giai 6rtek6t. Az energdaszamitaist a kialbriboz5 gyeptipusck Atlagos em6sztesi egylitthat6ival vegezttik. A vizsgdlatok L-t6kelese Az 1. es 2. t4b1azatban a nbv421yek beltartalmi adatait tuntettilk fel. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy az.., abszol,jt szarazanyagban megadott ert4kek kozul 200 :g/kg kdrini nye7sfehdrjet tarta1maz az Urtca dioioa (215,5), az Achillea millefolium (194,6) es a Salvia nemorosa (173,7). A Symphytum offioinale nyersfeher,jeje 145,1 g/kgsza,,a tobbi vizsgalt fa:e re- dig 84,5-113,3 kdzbtti. NyerszeirtartaIomban is van kli- ldnbs6g, 16,1-56,3 g taldlhato szarazanyagra vonatkortatv vizsgalt n5venyekben.. Kiemelked6en magas (300 gikg sza. feletti) nyersrosttar - talma van az Eryngium oampestre-reek, a Oichorillm inthyb.us- nak a 160

3 Umbe lli f8.rae %` 1 +D CC 4.. C cr-) ON 0-1" 0 n 8 Lr-L F., Cs.) ra > ;7e) eiue k be Itar taamzt.d. CO ko 5 cci cv ' '-0..,c1 'L3 >1. 'el 1.4 4,1 '5'-'. CO N c.0 0 r") N,..c. 0 r H,C u - b40 NQ in,...-i 'C'D Via LrI. k"-' 4, ;-, -,1. L-... co.-- c,..;.-1- ekl ria Vt":-: a.) r Ca 0 CO 0) 0.5 C.) Cil.r1. cr 1 V co.h k ) - "47 CB.-.1 b 0 C Os ,. n. C n sal "'.1 a 51 -H tsc 'L- -Z16 'r CT") Cr) - ''% % 0 OWI... 1F -' 0CsJ ["- Li ('U -.,1 0.1 `r 1 C r],- r,- -1- c T.:1. c=5-, Urtic ac eae 0. CL 12i 2,/ E U7 Lr-L r-, e4 OTh C %- C ", J PO C 5E - - OD in ' 0,1 ED 5-1 k.-.1' C..- N- Cm --t C1J Li's "4D f'-') J r C'S 1,1 = CJ N > c% L(N. I > = r-l -P 1) -P 'a.1.5 c.o Cs.J r - r""1 CO 0 g. 4) F-i..-I 4).n. a) IN 14 Os, N > - NI S &L 2.k J -d- n... Cu.,.- N Fg CPI > 0 hq QJ -ri _4i 1..., s...; t... cu., so I 1 Z +3 ;4...c4-4 g VD V,,-)Y-I,q8 i 2 S Cr.% 4-I I) CM. >.--1 e6] r-e... C.4.1, - IPF UM 011. U.LN N 140. c Ill rrli 07.) m t E ro's FTh 2 L2 CV 2C\: c - 7 LI..k Efs = N k. ('U.-o r'''s r -1 - um.z.1:) 0 n co.c. V 71.c. -,- 4,-.. 8 tj 4-5 or, i-t 9 0-1,sc, C JD ` L.." L.S-,x 4ag o. 1Q-. 'r k = Cr" CO 0.4 in Ln CSI Le-, C^. i I CE3 ar Cr44 LMI 1:1-4 r--! CPI gy ilj t ez i id 5pont fej l ddes i allapot 120 nyemfeherj e N mentes kivonat E 1:g3 41. tra erede ti sza. 161

4 - - - kr6 CL 'H 5-+ L.7 0 L `G,E _Y g -H {'- 5) 79- co.n ck.r ( NJ 0.1 Lo tr's 0 C.7.' 4-, 0 > In.-r C. - H.' L0 N- -.1" C I! r." '.,D V D C " C-,r. V 13..Z.. 1. in C) kr) r-, ol - - ' r-- if \ I. Li% ` - - C aj.,-',--/ r-1 i '-' _,J CD -7 C'Th c- C -- (NJ 9-- -d- 01 CV -Zr 1- > W. -i to Cd. EL) ff.% a).n: ' ' E, '-.-I 'CrA > 0 Cic ka farok virg z. ke zd, Cr") E-99- Q-1 1. s-..-:.. C...! L". Lim C D (9 Lim al um...n idi CL' V: e--). I E w.,.' -o -1 CV _ O 9-1 L 4.0 -t-, - -. r - GS :9 0 4 r L E..-. FR ary.-=. LO -LT 17`'LL F. so... 0 L.-D ". C-91 = 7-,- if.'s F rr) U'1-.91 i'99-9,- r... trs 9k- -d ,. in r-i um C9- ;0 r-, k C -1 C",1 7- -) >k ; U) a) r4 75 4:3 co,a). L'1 7") -- CVc %.0. re's E c (.? C -H gl. 'L tn...0 L.-, MI L1 9.-; -.1..H. 1--; r n 1-ri c.,1 tr) cn.0 -- DJ.. N MI :11 l'k = lab- E11 C. vi '.7-. It 03 Ca EZ tn LiTh..7.7 r... C5 -r4 rī La LP '1-) t trs c...., A-1 k I CO - "-. tic i'm..c, re l, C, - N ii),-i > E Lit r -- tn..s.- Cf1 Lf\ Cn. LiTh -,,C.. 40 P 1-1 E, CU..-i CB L3:1 9.) e w [r].0, Lr-. C ites i id 5pont fej l6d es i a lapot nyers fe h6rje -4- J,,, > -) p N Fa Fmr P CO kr.: % I-1 00 W... :6 It i CP, e' L'.) 0 EL; o -1...g -i -a I-D ECI 0 E W co ili E E Eli) 4-4 0) a) CV Exj it Z 2 152

5 68 a Verbascum phlomoides'-nek. A feherje-rost ardny 1:3 feletti. A kerodzok szamara tptim6lisnak tartott nyersfeherje-nyersrost aranyt a Flantago major, Equisetum arvense, Galium a parine, T u ssilago farfara kbzelitak meg ' legjobban a vizsgalt - fejlodesi Allapotban, A Plantago lan ceo/ata (1:1,63) es a. Echium vulgare (1:1,51) valamivel.kevesebb e t, viszont az Urtica dioina, Syrn - phytum officinale, Salvia nemorosa, Aohillea millefolium fele mennyisdgben tartalmaznak ro5fot, mint ami a )6 em4sztes fetete1e. sszessegeben, viszont logy kiegeszitik egymast, bogy a 13 faj Atlagaban a feherje -rost arany 1:2,01. A Cobb fai egyffg.smeilettisege ebb61 a szempontbol is lenyeges. Jallehet a nyershamutartalom fuggvenye a talai felvehet8 asvanyian'yag tartalmanak mdgis feltun6en alacsony a Verhascum phlomoides-é (57,4. g/kg ) es az Eryngium campestre-e (80,4g/kg). Termeszetesen az emesztest csak kbzvetve befolyasold, energia tartalmat nern ndve15 maga nyersham..,1 drtgkeknel Risebh energia mennyiseget'kaptunk. A Tu silag o farfara (4,37 NE w 1J/kg sza) az Equisetlimense (4,54 NrrNJ'/kg sza) drtdkkel a legalacso nyabbak. Emellett figyelembe kell azt is venni, hogy 7quise- tum arvense a nagy tartalma miatt kereidzi5kn61 rontja az em6szt1 -..ete.seget. A Verbasilm phlo.moides (5,55),.Salvi a nemorosa (5,55), Eryngium campestr e (5,42) pedig a legmagasabb NE m dr. -= teket tartalmazzdk sza.kg-ra vonatkortatva. A masik ket energia ert6knel is hasonl6 a sorr en d. A milirobio16giai vizsgdlat soran meghat4rortuk a gyagyno-. vtf.ny 1iszt dsszes csirasz4mat hlisleves agaron, valamitt a pen4sz szdmot Czapek-Dox agaron. A mikroszkapikus gombdkat g.enus szintig azonositottuk. Eredme nyeinket bsszehasonlitottuk e takarma - nyokat min5sit5, jelenleg ervdnyben 1dv6 mikrobiologiai erteke - lessel (3. tabldzat).. VzsgAlati eredmen.yeinkb61 kitunik, bogy az d 8 szes bakt6- riumszdm alapjdn a vizsgalt 13 gy6gyndvdnyt 3 csoportb a soroi - hatjuk. Az els6 csoportba a Salvia nemorosa es az Urti ca di ica tartozk, rely novenyekndl az 6sszes.csiraszArn harom hagysagrenddel kisebb, mint a takarma nyo k eset4ben megengedhet45. Az antnakteridlis hat6s ezen nbvdn'eknel szembetun6. A masedik csoportba azok- a ndvenyek kerntek, amelyek Ossz-cstraszama alatta marad, vagy megkbzeliti a megengdett drtdket (Plantago - lanceolata-, 163

6 lanoeo lata Plan tag o ma jo r Eq u ise tum arvense Ur -bica dio ica Ec hium vu lg ar Sy mp h tum o ffic inale gium canpestre Salvia nemorosa Ve r bas cum p hlomo i des Ac hi llea m i lle fo lium Tuss i lag o Cic ho r iu m inthy bus d kr o bio lo tdblazat E l6for du l6 Tric hoderma Trich. Fusar ium Asp ergi lius, Tr ichode rma ASperg. Alternaria Ulocladium. Asp, 4:9%..i cr%. (NJ 0..i ce-1 DJ C3 C. o CI C) DJ CD Di.c s--- c..s..k C. c ' I I I I as c c rr's C's LEI L'-`1 m Lr) -71 C) C.799- if"1. C. L-.9. (I..: (NJ - Csd c Ln N c Le

7 Equisetum arvense, Achlliea mlletalitrn, ussilago farfara). A harmadik csoportot azokb61 a nbv6nyekb61 alakitottuk ki, a- ipelyeknel a2 ossz-csiraszdm megha/adta a megengedett hatarerteket. Ezek a nbvenyek szinte kivetel n61kul nagy felinettel rendelkeznek (a ttiskek, sz.5rbk stb. miatt), ahol a talajszemosek, szennyezddesek megtapadasa sokkal er5zebh, mint ids ndvenyeknel. Mivel gyujtes ut6n a ntivenyeket nem mostuk meg, hogy a fentebb emlitett okok miatt volt az bsszes,ssiraszam ilyen mesas. Ewen nbv.enyek: az. Echium vulgare,sym - phytun officinale, EryriitiM oampestre, Verbascum phlomoi.des aparine, Cichorium inthybus voltak. Pendszsztthra vonatkozoan a nbvenyeket'ket csoportba inszt.otto. Els6 czoportba zoroltuk azokat, amelyeknel meg a 10- szeres higit6sb61 sem tudtunk kitenydszteni mikroszkapikus guar bat. Ezek az Equisetum arvenze, Urtica dioica, Salvia nemorosa, AhiAlea nillefolium. A masik nyolc gy6gynbv6ny eset6ben rr-zrt peneezgom'ca szam mindenesetben alatta,paradt a mesen - gedett 1-..et4rerteknek. Az el5fordul6 genusok a klivetkez6k voltak: Fusarium, Trichoderma, A2ternaria, Aspergillus, Rhysopus es Ulocladiun. Ezek egy resze nbvenyi patogen gacmba, m s resze a talajban termdszetezen ell5forduld. peneszgomba. Ha figyelmesen megnezzuk a fentelob leirtakat i ket noveny az, amelynel nagyon alacsony osiraszamot mertunk, a peneszgomba pedig ruila volt. Ez a ket ndveny kitunik egyfittes baktericid es fung3.cid hatdsgval; nevezetesei) az Urtica diolea es Salvia nerncrosa. OsSzefoglal6s A gyepekben jelent6s mennyisegben el6forduld gyogyndvenyeknek eddig azokat az bsszetev6it vizsggltdk, amelyek a gy6- gyitast el6segitik. Ernellett azonban nem hagyhato figyelmen takarmanyozasi drtekuk, valamint mikrobiologiai jellez6juk sem. Dolgozatunkban ezeket a tlaajdonsagokat hatarortia meg. VizsgAlatainkhoz 9 n6vanyozaladba tartozd, 13 gydgynvenyt. gyujtbttunk be 1993 rogjus 2. es Julius 28. kbzdtt Debrecen!iOrnyeki gyepekr61.a gyiljtes id6pontjaban a nbvenyek az EquAsetum arvense 6s a Tussilago farfara kivetel6vel virigz6 fcji5desi Allapotban voltak. 165

8 A term4tzetes AIlapotban (mos4s halkul) 60 0 o --on szaritott ilov4nyeket az MSZ 6830 es szamv szabvanyck szerint vizsgaituk. Az e1s5 es m6sodik tabldzatokban feltuntetett absz. zza.- ban kdzbit adatok szerint az Urtica az Achillea millefolium 4s a Salvia nogmoroaa emelkedik kt nyersfehdrje tartala& Legtbbb nyerzrcstct az Eryngium campastre, bus 6s Verbascurn phlomoides tartalmaz. A 13 fa:; dtlagaban 4 feherje-rost army 1:2,01, will a ker6dz6.611at szamgra optitf!ls. Legnagycbb nettg energjaval a Salvia nemorosa es a Verba,r]c im rendelkezik. phlornides A mikrcbiologiai vizsg6latok ert6kelese alapjen a Salva nemorosa Os az Urtica ipica tunik ki antihakterdits hatasd - val. Fung.tcid tulajdonsagokkal kui6ndskgppen az Equisetum campestre, Urtica dioica es. Salvia nemorosa rendelkezik. Vizsg61ataink,g2gy6rtelmUn al4tamasztjak, }logy a gy ApEr_ hatgu nbvenyei 1akarmainy6rtekuk es baktericid, fungild hatazia miatt is fcnto.5- komt.onenseknek szamitanak. I7odal i jeuz6k Bassene,E.-01schwanE7,D.-Niralles,J.-Fousset,J.L.: ,ed icinal plants of Afrika. XX. Fatty oils of the leave of Combretum microchanthum. G. Don. Herba Hungarioa, 37)- dapest, p:7-15. Bern6th,J.: Az bkolcigdai tenyez6k ha -E6sa a iy6gynov6nyek mennyisesi es mir.5segi prr,dukciojara. Herba Hungartca, ajdapest, p:49-63, Delabays,N.-Mange,N Cultivation of Arnica montana, agronomc and plant health aspects. Revue Suisse de Viticuture. Forticu:',tural Abstract, 23. 5, p: Dmitriev,S.v.-Fetisov.A.A.: Wild medicinal plant.resc=ec in the Ikestern parts of the Moscow region. Rast. Resursv, p: Foldesi,D.-Bernath,J.-Kedar,J.: A mak tapanyag ellatcttsaga ez hozama kozbtti tisszefugges vizsgdlata, Herba garica, Buapest, p: , Hornck,L.: Cultivation and processing of medicinal plants. Chichester, UK. John Wiley and Sons Ltd. 166

9 :Kartnig,Th.: Procyanidine and flavonoid-content of Cra - taegus-drugs depending on origin, time of gathering and form of drying. Herba Hungarica, Budapest, 26, 2-3. p: Kedzia,B.; Microbiological- requirements for her raw materials. Herba Polor.ioa, p: Xota,M.-Vinczeffy,I.: A hegyviddki legelft t4pert6ke. Legeltetdses 611attartas, DATE Kiadvdny, p: Ldszld -Bencsik,A.: Magyarorszdgi gyogyniftvdnyek kepes en- ciklopediaja. Osz. Helikon Kiad6, Budapest p: Narczal,G.-Cser -)esi,z.-h6thelyi, 7A.-Petri,G.: Data on the essential oil content ar, composition of Calendula officinalis L. H e rba Hungar'_ca, Budapest, p: igh,4.: Hdit,atika gyagyndvdnyekb61. Plant as libnyvek, p: Prasad,M.M.-Das,N.: Changes in protein contents o Piper nigrum Linn. fruits due to fungal infestation. National Academy of Science, : Rap6ti,J.-Romvg.ry,V.: Gydgyit6 nt..vdnyek, Medicina Ydnyvkiado, Budapest, Utbdik Stdolgozott es b6vitett p: Seitz,P.: Xis kerti patika.,gy6gyndv4nyek termesstese es Sod, felhaszna/asa. Pest Szalon/Fa/ukbnyv-Cicerd, p: A rnagyar flora es vegetaoio remiszertani-ndveny- f81drajzi k6zikdnyye I, Akademiai Kiada, Budapest, p: Tetenyi,P.-Ntezerubanza-Ayobangira,P.-Hethelyi,E, ' 7Puyvelde,L.V.: Essential oil variations of Ocimum suave in Rwanda. Herba Hungarca, Budapest, 25. 2, p: Treben,M.: Egeszs4g :sten patikdjgban. Hunga Print Nyomda és Kiad i p Zambori-Nemeth,g.-T6t6nyi,P.: A talajtipus 4s a vizellatas hatasa a borsosmenta fejlddesere 6s. szt6lok4pz6sere. Herba Hungarica, Budapest, p: S4erzok: Dr. Kota Marianna tudomanyos munkatars Zsuposn6 Dr. 01Ah Agnes tudomanyos munkatars Prof. Vinczeffy Imre AgrdrtudomAnyi Egyetern Debrecen PI. 36. Hungary 167

10 TH1 FORAGING VALUE AND MICROBIOLOGICAL CHARACTERISTICS OF SOME MEDICINAL PLANTS OF GRASSLANDS M. Kota - A. Zsupos Ql h - I. Vinczeffy Grassland contain medicinal plants in significant quantities. Until now, however 'only those componens of these plants which contribute to curing have been examined, oraet.ng -%zalue ana tyle micriblological c'haracteristics of these plants should be considered as well, In this study we focus on the two latter. /3 medicinal plants belonging to 9 (plant) families were collected from grasslands near Debrecen between May 2, and June 28, 1993, At this time the plants, with the exception of EquisetumHarvense and Tussilago farfara, were in the blooming state. The plants, dried at 60 C in their natural s ta±e (i.e, without washing),.were examined according to Hungarian standards (Nos and 6977). Thia t*dlez ane. 2, un nutritive value (expressed in units of dry matter) indicate that Urtica dioioa, Achillea millefolium and Salvia nemorosa have the highest raw protein content. Eryngium campestre, Oichorium inthybus and Verbascum phlomoides contain the largest amount of raw fibre. AVeranging over the 13 species there is a.proteinifibre ratio of 1 : 2.01, which is optimal for ruminants. Salvia nemorosa and Verbascum phlamoides have the highest N content. Evaluating the miorobiological examinations reveal that Salvia nemorosa and Urtica dioica have a substantial Fungicide qualities have been found especially in Equisetum arvense, Urtica dioica and Salvia nemorosa.