TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium"

Átírás

1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium TERVEZET! Előterjesztés a Kormány részére az élelmiszerlánc biztonságáról és hatósági felügyeletéről szóló törvényről Budapest, október

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Vélemény nyilvánítási határidő:.. munkanap EÜM GKM HM KvVM KÜM OKM ÖTM PM SZMM MEH MEH MEH EKK Területpol. Korm. Hiv. Államreform Biz. NFÜ NBI LÜ név: egyetért nem ért észrevételt egyet tett határiidőben nem adott véleményt B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Vélemény nyilvánítási határidő:.. munkanap C) Egyeztető értekezlet időpontja: résztvevői:

3 3 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A fogyasztói bizalom erősítése, a fogyasztók biztonságának növelése, valamint a hatékonyabb, racionálisabb és olcsóbb élelmiszer-biztonsági hatósági tevékenység megteremtése érdekében régóta megfogalmazott lehetőség az egységes ellenőrző szervezetbe tömörült, teljes élelmiszerláncot átfogó felügyeleti rendszer létrehozása. Ennek érdekében több lépés történt már a közelmúltban. A Kormány a 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozatával elrendelte az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozását. Az ott lefektetett elvek szerint az élelmiszerellenőrzést a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá kell helyezni. A 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozat 2. pontja értelmében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek és az egészségügyi miniszternek március 31-ig előterjesztést kellett készítenie a határozat 1. pontjában megjelölt hatósági feladatok átvételéhez szükséges jogszabályi módosításokról. A technikai jellegű hatáskör átcsoportosításokról szóló jogszabály tervezeteket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette. Ennek alapján került kiadásra az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet, amely a hatósági feladatok, illetve az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos rendeletalkotási feladatok áthelyezéséhez szükséges alapvető jogszabályi módosításokat tartalmazza. A teljes élelmiszerláncot átfogó egységes ellenőrző szervezet kialakításra kerül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a területi szervek átszervezésével, valamint október 1-ével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat élelmiszer-biztonsági feladatainak átvételével és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyeletének áthelyezésével. Az egységes élelmiszer-biztonsági hatóság kialakításával összefüggésben igényként jelentkezik, hogy a hatékony reagálás, az egységes jogszabály-alkalmazás, valamint a jogszabályi előírások könnyebb kezelhetősége érdekében kerüljön sor a teljes élelmiszerlánc biztonságát szabályozó törvények felülvizsgálatára és összevonására. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az intézkedések eredményes végrehajtása, az egységes jogi környezet kialakítása és a szabályozás egyszerűsítése érdekében megvizsgálta a teljes élelmiszerláncot átfogó egységes törvény megalkotásának lehetőségét. A minisztérium a szántóföldtől az asztalig elv szerint, figyelembe vette, hogy a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állategészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség, élelmiszer-egészségügy alapvető kérdései nem választhatók szét egymástól. Az egy kézben lévő direkt irányítás (egyenes utasítási lánc) biztosítja, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság hatékonyan és gyorsan reagálni tud, és az eredményes intézkedést nem akadályozza más hatóság megkereséséből származó esetleges időveszteség. A szervezeti átalakítás lehetővé teszi, hogy

4 4 a felmerülő élelmiszer-biztonsági veszély előzményeit és következményeit az ellenőrző hatóság végig tudja követni a teljes élelmiszerláncon. Az egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvény megalkotásának alapja, hogy szükségessé vált az élelmiszerlánc-biztonságot érintő szakmai jogszabályok egységes szemlélettel történő áttekintése annak kapcsán, hogy az ÁNTSz-től átkerülő élelmiszerbiztonsági feladatok egységes jogi környezetben jelenjenek meg, segítve a fogyasztókat és élelmiszer-vállalkozókat az élelmiszer szabályozás jobb áttekinthetőségében. Ezen jogszabályi módosítások előkészítései - az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról szóló 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozatnak megfelelően - ez év elején elkezdődtek, amelynek során megfogalmazódott azon szándék, hogy a szabályozást ismét könnyen áttekinthetővé kell tenni fogyasztói bizalom kialakítása és a magyar élelmiszer-előállítók versenyhelyzetének javításának érdekében. A szakmai előkészítés során egyértelművé vált, hogy áttekinthetőséget egy egybetartozó törvényi szintű jogi szabályozással lehet legjobban megteremteni, ezért a a termőföldtől a fogyasztó asztaláig tartó hatósági eljárásokat, szabályozásokat egy, az élelmiszer-biztonság jelentőségét tükröző egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvényben szükséges egységesíteni, az egységes élelmiszerlánc-szabályozás az ellenőrzéseket végzők láncszerű egymásra épülésének eredményeként tud csak kialakulni. A jelenlegi szabályozás alapján az élelmiszerlánc-ellenőrzés külön-külön törvényi háttérrel valósul meg, különböző eljárásrendekkel. Egy új, egységes törvénnyel egységesíteni lehet az egyes eljárásrendeket, továbbá meg lehet felelni a lakossági, illetve a piaci résztvevők igényével találkozó azon kormányzati szándéknak, amely szerint szükségessé vált az élelmiszer-lánc biztonsága ellen vétők elleni szankciók szigorítása is. A Kormány döntése értelmében ennek megfelelően egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvénytervezetet október 31-ig kell a Kormány elé terjeszteni, a évi II. féléves munkaterv alapján. A Kormány szeptemberében elfogadott határozatában döntött továbbá arról is, hogy az egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvénytervezetnek összességében három kiemelt szabályozási célt kell teljesítenie, ezek a következők: - meg kell erősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát, - a hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszer-biztonsági hatóságra kell telepíteni, valamint - meg kell határozni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét. A feladat teljesítésének, azaz a fenti követelményeknek megfelelő jogszabály-tervezet Kormány elé történő terjesztésének határideje figyelemmel a Kormány II. féléves munkatervére is október 31-e, felelősei a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter. Jelen törvény-tervezet az egységes jogi környezet megteremtésével a fentebb említett hatékony reagálást kívánja megerősíteni. Jelenleg az egyes részfeladatok szabályozása széttagoltan, esetleges átfedésekkel, párhuzamosságokkal található meg a jogszabályokban. Az összetett jogszabályi környezet alkalmazása nehezíti az eredményes végrehajtást. Az

5 5 élelmiszer-biztonsággal összefüggő problémák, visszaélések megelőzését leginkább úgy lehet biztosítani, ha az élelmiszerlánc bármely területén a hatósági személy azonos eljárásrendet követő ellenőrzést alkalmaz, és jogsértés esetén egységes szemléleten alapuló szankciót foganatosít. Az élelmiszer-biztonság területén az elmúlt években tapasztalt problémákon alapulva, a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelme érdekében, szükséges a hatóság szankcionálási lehetőségének megerősítése és ellenőrzési eljárásrendjének egységesítése. Az ellenőrzés hatékonyságát és a visszatartó erejű szankciókat biztosító jogszabályi háttér megteremtése korábban mind a politika, mind az ipar képviselői, mind a civil szervezetek oldaláról megfogalmazódott már. Jelen törvény-tervezet további célja, hogy egységesítse a hatósági intézkedéseket, beleértve a szankciók alkalmazási lehetőségeinek bővítését. A jelenleg hatályos törvényeket szükséges módosítani a felhatalmazó rendelkezések bővítése érdekében is, mivel az Európai Unió rendelkezései alapján végrehajtási rendeletet, illetve új, vagy korábban más gyakorlat szerinti tevékenységek szabályozására nemzeti jogszabályt kell alkotni. Az igen összetett joganyagot egyszerűsíteni szükséges, nemcsak annak érdekében, hogy segítse az ellenőrző hatóság munkáját, hanem hogy az ügyfelek számára is könnyebb legyen a jogalkalmazás. Az egységes jogszabályi háttér megteremtésével az ügyek intézése egyszerűsödik az ügyfél számára, valamint megvalósul a régóta elvárt egységes szemlélet, döntés és eljárásrend Magyarországon. A törvény alapján a későbbiekben a végrehajtási feladatok részleteit tartalmazó rendeletek kibocsátására, illetve a már hatályban lévő rendeletek módosítására is szükség van. A melléklet szerinti törvény-tervezet megvalósítja, hogy a teljes élelmiszerláncot átfogó ellenőrző szervezet felépítése, hatásköre, feladatai, eljárásrendje egy törvényben, egységesen legyen szabályozva. A törvény-tervezet egységesíti a szankcionálási és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is. Jelen előterjesztés célja, a 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozatban foglaltakon alapulva, a teljes élelmiszerláncot átfogó törvényi szabályozás megvalósítása. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a Magyar Köztársaság Kormányának közötti időszakra tervezett A sikeres, modern és igazságos Magyarországért elnevezésű programjához, annak fejlődő vidék-sikeres mezőgazdaság és több egészség fejezeteihez. Az egységes élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, és munkájának hatékony működését biztosító jogszabályi háttér kialakítása biztonságosabb, jobb minőségű élelmiszereket eredményez a hazai piacon, ezáltal egészségesebb emberek élnek, egészséges társadalom alakul ki Magyarországon.

6 6 A feketegazdaság elleni küzdelem során az egységes hatóság megfelelő jogszabályi előírások alapján az élelmiszerlánc minden területén határozottan, egységes eljárásrend alapján tud fellépni a nem kívánatos gazdasági folyamatok ellen. Az egyablakos élelmiszerlánc-biztonsági hatósági rendszer hatékony ügyintézése a lakosság és vállalkozók elégedettségét is eredményezi. Az állampolgárok bizalmának növekedését eredményezi, ha panaszát gyorsan, egy szervezeten belül kivizsgálják, nem küldik azt egyik hatóságtól a másikhoz érdemi ügyintézés nélkül, továbbá egységesebb lesz a jogértelmezés és joggyakorlat. Az egységes szervezeti felépítés, gyors reagálás, egységes gyakorlat hatására az élelmiszer-biztonság fokozódik Magyarországon. A magyar termékek piacra jutását segíti az egységes hatóságon belül kialakításra kerülő egységes ellenőrzési gyakorlat. III. Előzmények Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növeléséről szóló 58/2005. (VI. 10.) OGY határozat, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat, az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról szóló 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozat, illetve az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet. IV. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások Az egységes eljárásrend következetes fellépést tesz lehetővé. A célirányos információk, adatok gyűjtése egy egységes élelmiszerlánc-biztonsági adatbázis kialakulását eredményezi, mely alapja a hatékony hatósági munkának. A humán erőforrások, illetve technikai erőforrások optimális felhasználásával javul az élelmiszer ellenőrzés hatékonysága. A felmerülő problémákra az egységes jogszabályi háttér alapján a hatóság gyorsabban, hatékonyabban tud reagálni. Az integrált több éves ellenőrzési terv alkalmazásával a jogszabályok átláthatósága és szükségessége könnyebben felülvizsgálhatóvá válik, amelynek eredményeképpen az igen összetett joganyag egyszerűsítése megkezdődhet, ezáltal is segítve a jogalkalmazót. V. Kapcsolódások Az előterjesztés összefüggésben áll az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növeléséről szóló 58/2005. (VI. 10.) OGY határozattal, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozattal, valamint az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról szóló 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozattal,

7 7 továbbá az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelettel. VI. Fennmaradt vitás kérdések VII. Javaslat a sajtó tájékoztatására A sajtó tájékoztatása az alábbiak szerint javasolt: Az előterjesztés kommunikációja igen nem Javasolt-e a kommunikáció x Kormányülést követő szóvivői tájékoztató x Tárcaközlemény x Tárca által szervezett sajtótájékoztató x További szakmai programok szervezése x Részletezve: További lakossági tájékoztatás: x Részletezve (célcsoport bontásban): VIII. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetve a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá.

8 8 Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadja az élelmiszer-lánc biztonságáról és hatósági felügyeletéről szóló törvény tervezetét tartalmazó Kormány-előterjesztést és elrendeli annak törvényjavaslatként az Országgyűlés elé terjesztését. A törvényjavaslat előadója a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

9 évi... törvény az élelmiszerlánc biztonságáról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az állampolgárok biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szükséges, valamint annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, a fogyasztók, az élelmiszervállalkozások érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, a fogyasztók, az élelmiszer-vállalkozások megfelelő tájékoztatását és az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlását, illetve segítve az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét, az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének céljából, továbbá az élő állatok és állati eredetű termékek Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlásának biztosításához szükséges garanciák biztosítása érdekében, a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttműködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása, továbbá az ember egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, annak érdekében, hogy az élelmiszer előállításra, valamint takarmányozásra felhasznált növények termesztése szennyezés mentes termőföldön történjen, annak érdekében, hogy az állatok etetésére szánt takarmány biztosítsa az állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelő táplálóanyag-tartalmat, a gazdasági haszonállatok esetében szolgálja a genetikai potenciál hatékony kihasználását, valamint ne károsítsa közvetlenül az állatok, közvetve az ember egészségét, továbbá, hogy az állati eredetű termék megfeleljen az előírt minőségi követelményeknek, valamint, hogy védje a takarmány felhasználók érdekeit, az Európai Unió szabályozásával összhangban a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA, HATÁLYA ÉS ALAPELVEI 1. Cím A törvény célja 1. A törvény célja a teljes élelmiszerlánc egységes hatósági felügyeletének megteremtésével: a) a fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszeripari-vállalkozások érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmének, a fogyasztók és az élelmiszeripari-vállalkozások megfelelő tájékoztatásának, illetve a biztonságos élelmiszer

10 10 előállításának, továbbá az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlásának biztosítása, az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmének segítése; b) az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének biztosítása továbbá az élő állatok és állati eredetű termékek Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlásának biztosításához szükséges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termékek biztonságos előállítása, kereskedelme, felhasználása; c) a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával; d) az élelmiszerek alapanyagául szolgáló növények, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésektől mentes termőföldön történő termesztése; e) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető, biztonságos és megfelelő minőségű takarmány felhasználása révén védje a takarmány felhasználók érdekeit, illetve a fogyasztók biztonságát, illetve elősegítse a környezetvédelmi szempontok érvényre jutását. 2. Cím A törvény hatálya 2. (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén a) élelmiszert termel, előállít, szállít, tárol, illetve forgalomba hoz, b) vadon élő terméket begyűjt, halat kifog, elejtett vad szállít, felhasznál, c) élelmiszerrel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe kerülő termékeket, csomagoló anyagokat, eszközöket, gépeket állít elő, forgalmaz, d) élelmiszer- és élőállat-szállító járművek belső fertőtlenítését végzi, e) állatot tart, forgalmaz, szállít, levág, leöl, gyógykezel vagy állat egészségi állapotát vizsgálja, f) engedélyköteles terméket, állatgyógyászati készítményt importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál (beleértve a növényvédő szer birtokosát is), vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad, állatgyógyászati készítmény hatóanyagát gyártja; g) élő állatot, növényt, vagy ezek szaporítóanyagát, állati vagy növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén a leszállás nélküli légi forgalom kivételével átszállít, h) termőföld, erdő-, egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható, továbbá azon növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál (a továbbiakban: termelő),

11 11 i) növényi, állati eredetű mellékterméket birtokol, gyűjt, tárol, ártalmatlanít, szállít, kezel, vagy forgalmaz, j) az élelmiszer- és takarmányvizsgáló, illetve állat- és a növény-egészségügyi laboratóriumi tevékenységet végez; k) növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hoz, illetve üzemeltet, l) állatok etetése szánt takarmányt állít elő, tárol, szállít, forgalomba hoz, felhasznál, az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén a leszállás nélküli légi forgalom kivételével átszállít. (2) A törvény hatálya kiterjed a) az (1) pontban felsorolt tevékenységekre és tevékenységek végzésének helyszíneire, létesítményeire, berendezéseire, eszközeire, gépeire, a tevékenységek végzése során használt, előállított anyagokra, élelmiszerekre, takarmányokra, állati eredetű anyagokra, termelt, kezelt, növényekre, illetve nevelt, kezelt állatokra; b) az élelmiszerlánc-biztonsági és minőségi célú vizsgálatokat végző laboratóriumok tevékenységére, valamint az állatbetegségek kórokozóival folyatatott egyes tevékenységre. c) az (1) és (2) a)-b) pontokban felsoroltakkal kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartásba vételi, igazolási, ellenőrzési, vizsgálati és intézkedési hatósági eljárásokra; (3) E törvény takarmányokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására, valamint a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK (2005. január 12.) európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 2. bekezdésében szabályozott tevékenységekre. (4) E törvény előírásait a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. Ahol más jogszabály e törvény rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, ott e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Cím Fogalom-meghatározások 3. (1) E törvény alkalmazásában a) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletének; b) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendeletének; c) az élelmiszerrel kapcsolatos előírások tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendeletének; d) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendeletének; e) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének

12 12 megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendeletének; f) az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendeletének; g) a takarmányozással kapcsolatos előírások tekintetében takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendeletének és a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendeletének h) a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről szóló a Bizottság 1148/2001/EK rendeletének; i) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendeletének; j) a műtrágyákról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendeletének k) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendeletének fogalom meghatározásait alkalmazni kell. (2) E törvény vonatkozásában az alábbi fogalom-meghatározásokat is alkalmazni kell: 1. állategészségügy: az állattartás, -tenyésztés, -szaporítás, -levágás, -leölés, -szállítás, - forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, állatvédelmi, szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatai, állati eredetű élelmiszerrel, állati eredetű szaporító anyaggal, állati eredetű melléktermékkel, a zoonózisokkal, állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos járványügyi és higiéniai feladatok, valamint ezekkel kapcsolatos igazgatás, irányítás, szervezés, eszközellátás, továbbá e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége; 2. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható; 3. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag; 4. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is; 5. behozatal: az áru Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történő behozatala és szabad forgalomba bocsátása; 6. élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás, forgalmazás minden szakaszában, hogy az élelmiszer ne veszélyeztesse a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak és az élelmiszer jelölésének megfelelő módon tárolják, készítik és fogyasztják el; 7. élelmiszer-csomagoló anyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a

13 13 fogyasztóig; 8. élelmiszer-egészségügy: az élelmiszer és környezete kölcsönhatásainak összességét vizsgálata a fogyasztó egészségének védelme érdekében 9. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék - kivéve alaptermék - előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike; 10. élelmiszer-megjelenítés: az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret), a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók és az élelmiszert felhasználó élelmiszeripari-vállalkozók rendelkezésére bocsátott információk összessége; 11. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik a rá vonatkozó élelmiszerjogi előírásokban rögzített, a jelölésén, az előállító írásos dokumentációjában feltüntetett, valamint a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére; 12. élelmiszerlánc: azon tevékenységek sorozata, amelyek bármilyen hatással lehetnek a fogyasztó számára előállított élelmiszerre, így különösen a talajvédelem, agrárkörnyezetgazdálkodás, növénytermesztés, növényegészségügy, növényvédelem, növényvédő szer és termésnövelő anyag előállítás, forgalmazás és felhasználás, takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, állattartás, szállítás, forgalmazás, állatgyógyászati termék előállítás, tárolás, forgalmazás és felhasználás, állategészségügy, az élelmiszer termelés, feldolgozás, forgalmazás, szállítás minden szakaszában, növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalmazás és felhasználás; 13. élelmiszerlánc-biztonság: az élelmiszer-biztonság biztosítása az élelmiszer-láncban; 14. élelmiszerlánc-biztonsági és -minőségi célú vizsgálatot végző laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát végző laboratórium, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, GMO, mikrobiológiai, mikológiai, enthomológiai, károsító-diagnosztikai toxikológiai, radiológiai, biztonsági, minőségi célú vizsgálatot, illetve ezen tevékenységek bármelyikét végző laboratórium; 15. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött; 16. gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz; 17. integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges; 18. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség; 19. járványügy: az emberi járványügy kivételével a fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása; 20. károsító vagy károsító szervezet: a növényre vagy növényi termékre káros növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus; 21. kötelező védekezés: az élelmiszerlánc-biztonsági szerv által elrendelt állami-,

14 14 közérdekű- vagy termelői védekezés. 22. növény: az élő növény és a növény élő részei, beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat. növény-egészségügyi vonatkozásban növénynek minősül az élő növény és annak meghatározott élő részei, így a) a termés botanikai értelemben, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével, b) a zöldség, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével, c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs, d) a vágott virág, e) a leveles ág, f) a leveleit megtartó kivágott fa, g) a levél, levélzet, h) a növényi szövettenyészet, i) az élő pollen, l) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány, m) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, a Tanács 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 2000/29/EK irányelve) 18. Cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint határozhat meg, valamint a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével; 23. növényvédelmi korlátozás: a) növényben, növényi termékben a megengedettnél magasabb növényvédőszermaradék tartalom, vagy annak gyanúja tisztázása b) engedélyköteles termék engedélytől eltérő jellemzője, vagy annak gyanúja tisztázása c) engedélyköteles termék jogellenes forgalmazásának megszüntetéséig, továbbá d) zárlati károsító előfordulás, vagy annak gyanúja tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés. 24. növényi károsítók: járványos fellépése: olyan gazdaságilag veszélyes mértékű károsítófelszaporodás, amikor a növényállomány vagy növényi termék megóvása a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé; 25. növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növény, a 23. pontban meghatározott növények kivételével; 26. növényvédő hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítok elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, valamint kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmények, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termékek, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, illetve növényvédő szer hatóanyagnak; 27. növényvédő szer: egy vagy több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét, b) nem tápanyagként (például növekedésszabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait, c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósítószerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket, d) irtja a nemkívánatos növényeket, vagy

15 15 e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését; 28. növényvédőszer-hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki a) károsító szervezetekre, vagy b) növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre. 29. növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak; 30. vizsgálatköteles nem zárlati károsító: azon nem zárlati károsító, amelynek jelenléte a telepítésre szánt növényekben gazdaságilag elfogadhatatlan mértékben befolyásolja e növények tervezett felhasználását, és amely ennek megfelelően vizsgálatköteles az importőr ország területén, 31. vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges; 32. régi növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely forgalomban volt a külön jogszabályban meghatározott időpontig; 33. növényvédelmi segédanyag: a növényvédelmi szerek kijuttatását, hatékonyságát befolyásoló anyagok; 34. takarmány-ellenőrzés: a létesítmény, illetve a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, összetételének, előzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának, higiéniájának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének, nyomonkövethetőségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos anyagok mennyiségének ellenőrzése; 35. takarmányok nemkívánatos anyagai: bármely olyan anyag vagy termék a kórokozók kivételével, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben és/vagy annak felületén, és amely az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyt jelenthet, vagy az állat termelőképességére káros hatást fejthet ki. 36. termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyagszolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű, vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja. 37. termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak. 38. tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket a takarmány és az élelmiszer nem tartalmazhat, mivel azok közvetlenül az állat, illetve közvetve vagy közvetlenül az ember egészségét vagy a környezetet veszélyeztetik vagy károsítják; 39. új növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely nem minősül régi növényvédőszer-hatóanyagnak; 40. új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel nem rendelkező, külön jogszabály szerint engedélyköteles takarmány; 41. védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a Tanács 2000/29/EK irányelve 18. Cikkében foglalt eljárás szerint elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy

16 16 a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén. 42. növényegészségügyi zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növényegészségügyi intézkedés; 43. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. 4. Cím Alapelvek 4. Az élelmiszerlánc-biztonság fenntartása és erősítése kiterjed a) a termőföld külön jogszabály szerinti védelmére, különösen a talajvédelemre, b) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok előállítására, forgalmazására és felhasználására, c) a növények termesztésének, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának és forgalmazásának növényegészségügyi szabályaira, d) növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére, e) a zöldség és gyümölcs termesztésére tárolására és forgalomba hozatalára f) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, g) az állatok tartásának, szaporításának, szállításának és forgalmazásának állategészségügyi szabályaira, h) az állatok állategészségügyi felügyeletére és ellátására, i) az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás minden szakaszára, j) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására k) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalmazására, felhasználására; l) a borok és borászati termékek külön jogszabály szerinti felügyeletére 5. (1) Élelmiszer- és takarmány növények termesztése nem folytatható a külön jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagokat tartalmazó termőföldön. (2) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék: 1. megelőző intézkedésekkel,

17 17 2. a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával, 3. a károsítók elleni hatékony védekezéssel; b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel c) a növények, illetve a növényi eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. (3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell. (4) Tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban, vagy annak hiányában az élelmiszerlánc-biztonsági szerv által ideiglenesen megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédő szermaradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz. (5) Növények termesztése során növénytáplálási illetve talajvédelmi céllal csak a külön jogszabályban meghatározott szennyezőanyag tartalmú termésnövelő anyag használható fel. (6) Állatot tartani csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. (7) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet. (8) Az állat itatására csak megfelelő minőségű vizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (9) A takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételei: a) a takarmány az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja, b) a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat, c) a takarmány minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány minőséghibáját elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható. (10) Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során, különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére, meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros. (11) Élelmiszeripari-vállalkozás olyan helyen, módon és külön jogszabály szerinti

18 18 élelmiszeripari szaktudás birtokában létesíthető, amely biztosítja, hogy az élelmiszer biztonsága, minősége, valamint a környezet és az állatok védelme a külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfeleljen. (12) Az élelmiszeripari-vállalkozás működése során: a) élelmiszerbiztonság elsődleges felelősségét az élelmiszeripari vállalkozó viseli; b) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer-összetevők- és a csomagoló anyagok -biztonságának, -minőségének, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie a megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszer folyamatos garantálására, c) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, jelölési és nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetni, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége, biztonsága és nyomon követhetősége d) jelen kell lennie egy - külön jogszabályban rögzített élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős vezetőnek (13) Állati eredetű élelmiszer fogyaszthatóságára vonatkozó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-biztonsági szerv helyszíni eljárásra feljogosított, állatorvos-doktor végzettségű köztisztviselője hozhat. (14) Élő állatot, növényt, vagy ezek szaporítóanyagát, állati vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, kiszállítani - külön jogszabály szerinti feltételekkel állategészségügyi- és/vagy növényegészségügyi határállomáson keresztül lehet. (15) Az e törvényben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és a fogyasztók védelme vonatkozásában az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. II. Fejezet A NYOMON KÖVETHETŐSÉG RENDSZERE 6. (1) A fogyasztóhoz kerülő élelmiszer megfelelő minősége, biztonsága és nyomon követhetősége és visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének külön jogszabályban foglalt, írásban rögzített eljárást kell létrehoznia, és dokumentációs rendszert kell működtetnie. (2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének tevékenysége végzésekor és a nyomon követhetőség biztosításakor az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelet

19 előírásait kell betartani. TERVEZET 19 (3) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) (2) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait az élelmiszerlánc-biztonsági szerv rendelkezésére bocsátani az élelmiszerlánc-biztonságot és az állatvédelmet, közvetlenül vagy közvetve befolyásoló kockázatok leírása és nyomon követésének biztosítása érdekében. III. FEJEZET AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím A termelő és a növényvédő szer birtokosának jogai és kötelezettségei 7. (1) A termelő köteles a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni, b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul a élelmiszerlánc-biztonsági szervnek bejelenteni, c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen is védekezni, ha azok a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növényvédelem alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét, d) a külön jogszabály szerinti élelmiszerlánc-biztonsági nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni, e) a növényvédelmi tevékenységéről jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, és azt az ellenőrzésre jogosult felszólítására bemutatni. (2) A termelő, illetve a termelő köteles tűrni a) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését, b) a élelmiszerlánc-biztonsági szerv ellenőrző tevékenységét és abban közreműködni az ellenőrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani. (3) A termelő köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. (4) A termelő köteles a külön jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani (5) A növényvédő szer birtokosának évenként március 1-jéig, az előző naptári évre a magyarországi növényvédőszer-forgalomról jelentést kell készítenie az élelmiszerlánc-

20 20 biztonsági szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját. (6) Az élelmiszerlánc-biztonsági szerv az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra is. (7) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-biztonsági szerv által vett minta alapján végzett vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben az importáló ország előírásai azt lehetővé teszik. (8) A termelő köteles a termőföldet a talaj szennyezését okozó talajidegen anyagoktól megóvni, a földhasználat során a talaj tápanyag szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatni 2. Cím Az állattartó jogai és kötelezettségei 8. (1) Az állattartó köteles a) állata rendszeres ellátásáról gondoskodni; b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állománynyilvántartást vezetni és az állatok állategészségügyi felügyeletét magánállatorvossal írásbeli szerződéssel biztosítani; c) az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról, ha jogszabály másként nem rendelkezik öt napon belül tájékoztatni; d) az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül és módon gondoskodni; e) külön jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartási helyét, jelölését és külön jogszabály szerinti tenyészetek közötti mozgatását bejelenteni az élelmiszerláncbiztonsági szervnek; f) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait -jogszabályban meghatározott esetekben végrehajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni; g) állatának az élelmiszerlánc-biztonsági szerv által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni; h) az állat elhullását vagy kényszervágást az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;

2008. évi XLVI. törvény

2008. évi XLVI. törvény 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete dr. Reiterer Zoltán Ózd, 2013. szeptember 27. Az Európai Unió élelmiszerjogának alapelve Alapelv: a biztonságos és egészséges élelmiszer szabad mozgása biztosított

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2008. évi XLVI. törvény 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény

2008. évi XLVI. törvény 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban

Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban BIOMI KFT GMO Szimpózium Ősz Csabáné FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály 2008. november 6. 1 Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban 2008. évi XLVI.

Részletesebben

2008. évi törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 1. oldal 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 1. oldal 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az élelmiszer hatósági ellenırzés rendszerének új feladatmegosztása

Az élelmiszer hatósági ellenırzés rendszerének új feladatmegosztása Az élelmiszer hatósági ellenırzés rendszerének új feladatmegosztása Deák Ferenc osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fıosztály

Részletesebben

Gyógynövények az élelmiszerek között

Gyógynövények az élelmiszerek között Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

2008. évi XLVI. törvény. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történ ő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése Dr. Gombos Zoltán főosztályvezető VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2013. április 16. 1 Jogalkotói és jogalkalmazói hatalom szétválasztása:

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

SZMSZ módosítási javaslat

SZMSZ módosítási javaslat Aszód Város Önkormányzata SZMSZ módosítási javaslat Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 Aszód Város Önkormányzat Gyermekétkeztetési Intézménye SZMSZ-

Részletesebben

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről OptiJus Opten Kft. I. 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről A 2010.7.2. óta

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

2001. évi XXII. törvény. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról. (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal)

2001. évi XXII. törvény. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról. (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) 2001. évi XXII. törvény az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának,

Részletesebben

1. (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki.

1. (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki. 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, érdekeinek,

Részletesebben

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Cserháti Pálma MSc, biológus Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós osztály Biocidok és szabályozásuk Biocid termék: hatóanyag,

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Kivonatos jogszabálygyűjtemény vendéglátás számára. 2014. március / a gyűjtemény csak tájékoztató jellegű /

Kivonatos jogszabálygyűjtemény vendéglátás számára. 2014. március / a gyűjtemény csak tájékoztató jellegű / Kivonatos jogszabálygyűjtemény vendéglátás számára 2014. március / a gyűjtemény csak tájékoztató jellegű / TARTALOMJEGYZÉK 1 / Az élelmiszerjog általános szabályai 2 / Élelmiszer-előállításra, élelmiszerbiztonságra

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése 1 Egyetlen hatóság felelős - többek között az alábbiakért: Talajvédelem Növényegészségügy és növényvédelem Állategészségügy és állatvédelem

Részletesebben

Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata

Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

2005. évi CLXXVI. törvény. az állategészségügyről* A törvény alkalmazási köre

2005. évi CLXXVI. törvény. az állategészségügyről* A törvény alkalmazási köre 2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről* A törvény alkalmazási köre 1. E törvény szabályozza: a) az állat - ideértve a vadon élő állatot is - tartásának, tenyésztésének, szaporításának, szállításának,

Részletesebben

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 A BIZOTTSÁG 284/2011/EU RENDELETE (2011. március 22.) a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN Dr. Márton Lázár osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. november 19. Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv által

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet

14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet 14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról hatályos: 2013.02.16 - - 2014.05.01 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Részletesebben

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49.

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről

a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről EZ A A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Iktatószám: a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről

Részletesebben

2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK

2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 955/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) a 798/2008/EK rendeletnek a Newcastle-betegség elleni vakcinák felhasználása tekintetében

Részletesebben

Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása

Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása Németh Csaba igazgató 2014. február 25. március 6. Jogszabályi háttér 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről,

Részletesebben

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

5b 8. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t. Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr!

5b 8. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t. Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága 5b 8 Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY

Részletesebben

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Előterjesztés a Kormány részére az élelmiszerlánc területén kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei kiadásának rendjéről szóló kormányrendeletről

Részletesebben

ISPM 15. Magyarország a követelményeket a 62/2005. (VII. 8) FVM rendelettel módosított 7/2001. (I.17.) FVM rendeletben építette be.

ISPM 15. Magyarország a követelményeket a 62/2005. (VII. 8) FVM rendelettel módosított 7/2001. (I.17.) FVM rendeletben építette be. ISPM 15 62/2005. (VII. 8.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról A zárlati károsítók fa csomagolóanyaggal

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

24/2004. (III. 2.) FVM rendelet

24/2004. (III. 2.) FVM rendelet 24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI.

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

2001. évi CXIX. törvény. a takarmányok eloállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról

2001. évi CXIX. törvény. a takarmányok eloállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról 2001. évi CXIX. törvény a takarmányok eloállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról Az Országgyulés annak érdekében, hogy a takarmány biztosítsa az állatok korcsoportjának és hasznosítási

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben