Szabad Gondolat december 12/4. Antropozófia. Világhelyzet. Gyógyászat. Környezet ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabad Gondolat. 2009. december 12/4. Antropozófia. Világhelyzet. Gyógyászat. Környezet ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET"

Átírás

1 Szabad Gondolat ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET Antropozófia Kilencvenéves a WALDORF-mozgalom Világhelyzet Boris Bernstein: Sertésinfluenza, a hazugság bajnokai és Rudolf Steiner Gyógyászat Dr. Ita Wegman: A gyógyítómûvészet és Natura Istennõ Környezet Bú Ella: Folytatni a teremtést? december 12/4

2 TARTALOMJEGYZÉK ANTROPOZÓFIA Kilencvenéves a WALDORF-mozgalom 1 VILÁGHELYZET Emil Molt: Közép-Európa nagy tragédiája és a szabad iskolák impulzusa 6 Gerald Brei: Hogyan nyitottak utat a Harmadik Birodalomnak elit nyugati pénzügyi körök 14 Boris Bernstein: Sertésinfluenza, a hazugság bajnokai és Rudolf Steiner 20 Kommentár nélkül 23 GYÓGYÁSZAT Dr. Ita Wegman: A gyógyítómûvészet és Natura Istennõ 29 KÖRNYEZET Bú Ella: Folytatni a teremtést? 33 KÖZLEMÉNY, HIRDETÉSEK 44 SZABAD GONDOLAT Az antropozófia, nevelésmûvészet és szociális élet folyóirata Szerkesztõbizottság: Buella Mónika, Ertsey Attila, Frisch Mihály, Galántai Ágnes, Kádas Ágnes, Kálmán István, Stráma Éva, Tóth Márk Kiadja: Natura-Budapest Kft. Felelõs kiadó: Tóth Márk Felelõs szerkesztõ: Buella Mónika Borító és tördelés: TérMûves Bt. emela Nyomdai munka: Kintner Attila ISSN Olvasói levelek, hirdetések, információ: a szerkesztõség címére lehet beküldeni 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41., Tel: Honlap: A Szabad Gondolatban megjelent minden szerzõi mû az évi LXXI. törvény (a szerzõi jogról) hatálya alá tartozik. 34. (1) A mû részletét az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti. Beküldött írásokat nem küldünk vissza, és nem õrzünk meg. Elõfizethetõ a szerkesztõségben. Éves elõfizetési díj: 3000 Ft (postaköltséggel együtt)

3 ANTROPOZÓFIA KILENCVENÉVES A WALDORF-MOZGALOM A megújítás politikai területrõl kiszorított akarata a szabad iskola alapítására koncentrálódik, melynek minden idegen befolyástól függetlenül a szabad szellemi élet kiindulópontjává kell válnia. Rudolf Steiner A történelmi újkor szellemébõl koncipiált oktatásnak nem a múlt kultúrájának tartalmát kell tanítania, hanem olyan életismeretet, amely összhangban van a jelen életfeltételeivel és a társadalom megújítását impulzálja. Rudolf Steiner Kilencven évvel ezelõtt a háborút vesztett Németországban katasztrofális gazdasági helyzetben, úgyszólván a legnagyobb nyomor közepette született meg a leghatalmasabb szellemi iniciatíva: a WALDORF-iskola. Egy iskola, amelyet eredetileg Emil Molt alapított a Waldorf Astoria Cigarettagyár munkatársainak gyermekei számára, egy kis munkásiskola, amelybõl egy világméretû mozgalom keletkezett. Az iskola alapításához és mûködtetéséhez Emil Molt teremtette meg a szükséges feltételeket, és Rudolf Steinert kérte fel az iskola pedagógiai vezetésére. Steiner már nyilvános fellépésének kezdete óta sokszor beszélt az iskolarendszer szükséges átalakításáról. Olyan pedagógiát és szociális formát kellett megteremteni, amely megóvja az iskolákat a bolsevizmusnak, amerikanizmusnak és jezsuitizmusnak az oktatás területén fellépõ, hanyatló hatásától. A hármas tagozódás mozgalomból megszületõ új iskolának három alapprincípiuma: szellemtudományos emberismereten alapuló pedagógia autonóm nevelõi kollégium szabad pénzbõl történõ finanszírozás szeptember 7-én az iskola felavatásának alkalmából Emil Molt és Rudolf Steiner tartottak beszédeket.* A gyermekek szülei érezték, hogy amirõl Steiner és Molt beszélt, az olyasmi, amit a kor szelleme követel, és ez a szülõkben megértést és lelkesedést váltott ki, ami az iskola jövõjét biztosító áldozatos tettekké vált. K. I. Emil Molt kereskedelmi tanácsos megnyitja Stuttgartban a Szabad Waldorf-iskolát szept. 7. Mélyen tisztelt Megjelentek! Kedves Gyerekek! Cégem, a Waldorf-Astoria nevében szívbõl üdvözlöm mindnyájukat, akik eljöttek ide, hogy részt vegyenek Waldorf-iskolánk szerény, egyszerû megnyitó ünnepélyén. Külön nagy szeretettel köszöntöm tisztelt vendégeinket is, köszönöm, hogy megjelentek itt, ezzel bizonyítva vállalkozásunk iránti érdeklõdésüket. Igen tisztelt Megjelentek! A Waldorf-iskola megalapítása nem egyetlen ember puszta hóbortjából eredt, hanem a mai kor szükségszerûségébe nyert betekintésbõl született meg ez a gondolat. Egyszerûen azt kívántam, hogy valóban hozzuk létre az elsõ úgynevezett egységes * Rudolf Steiner beszédének részletei az Általános embertan magyar kiadásában olvashatók SzG 2009/4 1

4 ANTROPOZÓFIA iskolát, és ezáltal elégítsünk ki egy szociális igényt oly módon, hogy a jövõben ne csak a jómódúak fiainak és lányainak, hanem az egyszerû munkások gyermekeinek is lehetõsége legyen megszerezni azt az iskolázottságot, amely manapság egy magasabb kultúrához való felemelkedéshez szükséges. Ebben az értelemben számomra személyesen mélységes megnyugvást jelent, hogy ezt az intézményt életre tudtuk hívni. De hát ma nem elég pusztán egy intézményt megteremteni, hanem arra is szükség van, hogy ezt az intézményt egy új szellem töltse be. És arról, hogy egy ilyen szellem töltse be ezt az intézményt, arról az antropozófiai irányultságú szellemtudomány kezeskedik nekünk, és mély belsõ kötelességemnek teszek eleget, amikor itt most szívbõl jövõ köszönetet mondok annak az embernek, dr. Rudolf Steiner úrnak, aki ezt a szellemtudományt közvetítette felénk. És köszönetet mondok a hatóságnak is, amely lehetõvé tette számunkra, hogy életre hívjuk ezt az intézményt, és így ma abban a boldog helyzetben legyünk, hogy gondolatainkat valóban tettekre válthassuk. És most elsõsorban hozzátok fordulok, kedves waldorfosok: Tisztában kell lennünk vele: az a tény, hogy egy ilyen intézményt megteremthetünk, rendkívül komoly kötelezettséget is ró ránk. Legyünk ezzel teljes mértékben tisztában, és fogadjuk meg ezen a mai napon, hogy méltónak fogunk mutatkozni arra a tényre, hogy a Német Birodalomban elsõként nyílt lehetõségünk rá, hogy az egységes iskola gondolatát, amelyet már oly sokat emlegettek, itt, a mi Stuttgartunkban megvalósítsuk. Mutassuk meg a világnak, hogy nemcsak holmi idealisták vagyunk, hanem a gyakorlat, a tett emberei is, és hogy gyermekeink, ebben az iskolában megerõsödvén, jobban, teljesebben képesek a jövõben a mindennapi életben helytállni. Ilyen gondolatokkal küldünk Titeket, kedves Gyerekek, ebbe a Waldorf-iskolába, hogy ott megerõsödjetek, és ha majd elhagyjátok ezt a helyet, egész emberként tudjatok megfelelni a rátok váró nehéz életnek. De, Gyerekek, az iskolában örömök is várnak rátok. Bennem, akinek megadatott, hogy a Steiner doktor úr által tartott tanárképzésen részt vegyek, világosan tudatosult, hogy mi magunk, fiatalkorunkban, milyen sok mindent kellett elmulasszunk, és hogy milyen nehéz idõsebb korban bepótolni azt, amit az ember a maga idejében elszalasztott, és tényleg szívbõl mondom, hogy legalább azért hálával tartozom a sorsnak, hogy ha annak idején nem is voltam abban a helyzetben, hogy ezt az áldást élvezhessem, de legalább ma eljuttathatom másokhoz. És így azt mondhatom: Rátok, Gyerekek, akik elindultok ebbe az új iskolába, örömök várnak ott, és azok, akiknek megadatott, hogy részt vegyenek azon a képzésen, amelyet Steiner doktor úr tartott az új tanároknak, azok tudják, hogy az új módszerrel a tanulás már nem fáradságos szerencsétlenséget jelent, mint ahogy az nálunk, idõsebbeknél volt, hanem Ti örömötöket és kedveteket lelitek majd benne. Ezért örüljetek, Gyerekek, hogy élvezhetitek ezt az iskolát. De ha ennek ma még nem is tudjátok a teljes horderejét megérteni, mutassátok majd meg, ha elbocsát benneteket ez az iskola, hogy megálljátok a helyeteket az életben, boldogultok az élet követelményeivel, mutassátok majd meg akkor a világnak, hogy milyen pompás gyümölcsei vannak ennek az új tanítási módszernek, amely derék, céltudatos embert farag belõletek. De azzal is tisztában vagyunk: amit itt létrehozhattunk, az csak a kezdet kezdete. Nehéz teher és nagy felelõsség hárul azokra, akik magukra vállalták ezt a feladatot, és talán azok a támadások is nagyok lesznek, amelyek idõvel számos oldalról érnek majd minket; de egyvalamit már ma kimondhatunk: a bennünk lévõ akarat olyan elszánt, a gondolatok olyan erõteljesek, a bátorságunk olyan nagy lesz, hogy mindazokat a dolgokat, amelyek esetleg gátolni szeretnének minket, le fogjuk küzdeni, mert tudjuk, hogy milyen magas célra törekszünk, és mert állandóan tudatában leszünk annak a felelõsségnek, amelyet magunkra vállalunk. Az elsõ Waldorf-iskola épülete 2 SzG 2009/4

5 ANTROPOZÓFIA A Waldorf-iskola elsõ kollégiuma És Önök, tisztelt Tanárok, akik ezt a munkát elvállalták, akik bevezetést nyertek abba a szellemiségbe, amelynek ezt az iskolát éltetnie kell, Önök tudják, hogy ezzel milyen óriási felelõsséget szabtak ki Önökre, és mindannyiukhoz fordulok kérésemmel, akik a Waldorf-iskolában tanárként mûködnek majd: legyenek, velem együtt, teljes egészében e felelõsség rendkívüli súlyának tudatában és úgy, mint én, soha ne szûnjenek meg e felelõsséget mindenkor mélyen átérezni. És most, igen tisztelt Megjelentek, amikor átadom ezt az intézményt a waldorfosoknak és a köz szolgálatának, akkor teljes szívembõl kívánom: uralkodjék benne ismét az a szellem, amelyet egy Goethe, egy Schiller, egy Herder vagy bárhogy hívják is, az elmúlt korok nagy szellemi hõsei hoztak közel hozzánk azért, hogy a jövõ iskoláján keresztül ismét bevonulhasson ez a szellem német hazánkba. Ha ez megvalósul, akkor mi mind, akik a felelõsséget viseljük, emlékezni fogunk arra, hogy mely szellemi erõk szolgái vagyunk. Akkor beköszönt majd az a kor, amikor szegény hazánk is elkezd mély lelki és testi nyomorából újra felemelkedni, és reménykedhetünk abban, hogy akkor nagyobb számban lesznek majd olyan emberek, akik népünket újra felvezethetik azokra a csúcsokra és még azoknál is magasabbra, amelyeken szellemi hõseink, egy Goethe, egy Schiller stb. álltak. És amikor most még egyszer azt kívánom, hogy vállalkozásunk szerencsésen bontakozzon ki, akkor minden waldorfos, az iskolánk és gyermekeink nevében megfogadom, hogy ez az iskola egy bölcsõ lesz, minden jó, minden szép és minden igaz forrása. Fordította: Kádas Katalin Megjelent: Rudolf Steiner in der Waldorfschule TB old. Rudolf Steiner karácsonyi ünnepi beszéde a Waldorf-iskolában december 21. Kedves gyermekeim! Néhány héttel ezelõtt, amikor mindannyian elõször jöttünk ebbe az iskolába, még gyakran meglátogattalak benneteket. Aztán jött egy pár olyan hét, amikor nagyon messze voltam innen. De reggelenként, amikor felkeltem és munkába indultam, mindig arra kellett gondolnom: Vajon mit csinálnak most az én kedves Waldorf-gyerekeim és kedves tanáraik? És ez gyakran napközben is eszembe jutott. És most, ebben a meghitt karácsonyi ünnepi idõben, ismét meglátogathattalak titeket. Minden osztályba bementem, és sokat megkérdeztem közületek, kedves gyerekeim: Szeretitek is kedves tanáraitokat? (Igen! kiáltják a gyerekek.) És látjátok, ez az Igen válasz szívbõl jövõ volt. És akkor azt mondtam: Nekem ez egy különösen kedves karácsonyi ajándék! Valóban kedves karácsonyi ajándék ez nekem. Mert látjátok, arra kell gondolnom, kedves gyermekeim, hogy hogyan töltitek el a napot azóta, hogy a kedves Molt úr ezt a Waldorf-iskolát nekünk ajándékozta. Miután estétõl reggelig, elalvástól fölébredésig az isteni szellemben pihentetek, amely óvja a lelketeket, aztán reggel megmosakodtok, felöltöztök, takarosan, igazán szépen elkészültök, akkor feljöttök ide, ebbe a szép iskolaépületbe. És azt hiszem, sokan közületek, talán mindannyian már elõre örültök mindannak, ami majd ebben a szép iskolaépületben vár rátok. (Igen! kiáltják a gyerekek.) És örülhettek is, kedves gyermekeim. Tudjátok, amikor távol voltam és gyakran rátok gondoltam és gondolatban azt kérdeztem: Vajon mit csinálnak most a kedves Waldorf-gyerekek? akkor azt is mondtam magamban: Biztos jó dolguk van ezeknek a kedves Waldorf-gyerekeknek, mert igazán derék tanáraik vannak, és ezek a kedves, derék tanárok igazi szeretettel fogadják õket és nagy szorgalommal fáradoznak azon, hogy ezekbõl a gyerekekbõl igen derék felnõttek legyenek! És akkor arra kellett gondolnom, hogy amikor idejöttök, mennyire örültök annak a szeretetnek, amit a tanáraitoktól kaptok. Ezeknek a tanároknak sokat kell dolgozniuk, sok erõfeszítést kell tenniük azért, hogy mindazt a jót és szépet megtaníthassák nektek, ami titeket derék emberré tesz. És látjátok, kedves gyermekeim, annak különösen örültem, mikor az egyes osztályokba, SzG 2009/4 3

6 ANTROPOZÓFIA mialatt bent voltam, bejött néhány gyerek: krampuszt vagy valamiféle angyalkát játszottak és énekeltek, és a szent Krisztusról, a Jézuskáról beszéltek. És ez jó, ez nagyszerû, hogy ilyen szeretettel tudtatok beszélni Jézusról, és ilyen szeretettel tudtatok odafigyelni. Mert tudjátok-e, honnan van a tanáraitok rátermettsége, minden ereje ahhoz, hogy az életben egykor majd derék emberré tegyenek titeket? Ezt az erõt Krisztus adja nekik, és rá gondolunk karácsonykor, õrá, aki világra jött azért, hogy boldoggá tegye az embereket és akit ma olyan szépen bemutattatok. Látjátok, kedves gyermekeim, a Földön még más lények is vannak, nem csak az ember, vannak például állatok, amelyek körülveszik õt, és sokszor azt gondolhatnánk, hogy irigyelnünk kell ezeket az állatokat. Felnézhettek és láthatjátok, hogyan repülnek a madárkák, és akkor talán azt mondhatnátok: Ó, bárcsak mi is repülhetnénk, akkor felemelkedhetnénk a levegõbe! Mi, emberek nem tudunk úgy repülni, mint a madarak, mert nincs szárnyunk. De kedves gyermekeim felszárnyalhatunk a szellem világába, két szárnnyal repülhetünk: baloldalt van egy szárnyunk, ez a szorgalom, és jobbról a másik szárnyunk, ez a figyelem. Ezeket a szárnyakat nem lehet látni, de ennek a két szárnynak a szorgalomnak és a figyelemnek köszönhetjük, hogy beleszárnyalhatunk az életbe, és az élet számára valóban derék emberekké válhatunk. Ha szorgalmas gyerekek vagyunk, ha érdeklõdõek vagyunk, akkor jut el hozzánk ha olyan derék tanáraink vannak, mint nektek mindaz, ami alkalmassá tesz minket az életre; akkor tudunk szorgalommal és figyelemmel beleszállni abba az életbe, amely felé tanáraink szeretete visz minket. Látjátok, olykor azt gondolhatnátok: Á, más örömök is vannak, mint a tanulás! Ó, nem, nincs nagyobb öröm a tanulásnál! Mert látjátok, ha olyasminek örültök, ami hagyja, hogy figyelmetlenek és lusták legyetek, akkor rögtön el is múlik az öröm. Örültök, és rögtön vége is az örömnek. De ha olyasminek örültök, amit megtanulhattok, ha olyankor örültök, amikor szorgalmatokkal és figyelmetekkel szárnyaltok, akkor, kedves gyermekeim, akkor marad valami a lelketekben késõbb majd tudni fogjátok, mi az a lélek, akkor marad valami a lelketekben, és mindig újra és újra tudunk örülni. Ha valami jó dolgot megtanultunk, akkor az mindig újra és újra elõjön, és mindig újból örülünk neki, és ez egy olyan öröm, amely nem szûnik meg. Más örömök, amelyekhez csak figyelmetlenség és lustaság révén jutunk, megszûnnek. Látjátok, mivel közületek sokan sõt szeretném azt hinni, hogy mindannyian szorgalmasak akartok lenni, és oda akartok figyelni arra, amit kedves tanáraitok nyújtanak nektek, ezért örültem annyira, amikor viszontláttalak titeket, hogy kedves szemetekbõl a tanáraitok iránti szeretet sugárzott. És hogy errõl ti se feledkezzetek meg, most szeretném újra megkérdezni: Nem szeretitek mindannyian szívbõl a tanáraitokat? (De! kiáltják a gyerekek.) Látjátok, mindig ezt kell mondanotok. Mindig ezt kell éreznetek, mert akkor örömét leli bennetek az a szellem, a Krisztus-szellem is, melynek földi életére és megszületésére a szent karácsonyi idõben emlékezünk. Nos, kedves gyermekeim, mikor aztán egész nap éreztétek itt fönn tanáraitok szeretetét, akkor megint hazamehettek, elmesélhetitek kedves szüleiteknek, hogy mit tanultatok, és kedves szüleitek örülhetnek ennek és azt mondhatják: A gyerekeink, õk az életben egyszer majd derék emberek lesznek! Jól véssétek ezt a lelketekbe, mert ennek most van itt az ideje. Amikor megemlékezünk a nagy ünneprõl, amely arra emlékeztet minket, hogy Krisztus eljött a világunkba, minden olyan ember vigaszára és boldogítására, aki felé fordítja szívét és lelkét, akkor azt is beírhatjuk a lelkünkbe, hogy milyen elhatározásra van szükségünk ahhoz, hogy jó emberré váljunk. És amit ma a lelketekbe véstek, amit ma igazán elhatároztok, az megvalósul majd az életben azáltal, hogy Krisztus ereje segít benneteket. És mikor majd újra eljövök ide és azt látom, hogy még meszszebbre jutottatok a fejlõdésben, mikor megint eljövök és látom, hogy meg tudjátok mutatni nekem, hogy befogadtátok a szívetekbe és meg is õriztétek a tanáraitok iránti szeretetet, akkor én is legmélyebb örömömet lelem majd mindanynyiatokban. Szívbõl jövõ karácsonyi üdvözletként azt kívánom ma nektek, hogy egyre jobban növekedjék bennetek ez a szeretet, hogy egyre jobban ki tudjátok bontakoztatni az emberi lélek bal oldali szárnyát: a szorgalmat; és jobb oldali szárnyát: a figyelmet. És most, miután szóltam a gyerekekhez, egy pár szót még azokhoz, akik elkísérték ide a gyerekeket! Amit az imént a gyerekeknek mondtam, az a szívem mély megnyugvásából eredt, mert valóban valami olyasmit éltem át, amit a legszebb karácsonyi üdvözletnek éreztem. Ami megérintett ebbõl az iskolából, az az volt, amit 4 SzG 2009/4

7 ANTROPOZÓFIA az iskola jó szellemének szeretnék nevezni. Egy valóban jó szellem, amely egyesíti az itteni tanárokat és gyerekeket, egy jó, egy egységes szellem. Tudják, ezekben a napokban karácsonyi hangulat uralkodott a komoly oktatás egészén, és ez a karácsonyi hangulat, amit úgy szeretnék megfogalmazni mint a krisztusi kinyilatkoztatás megszólalását, amelyet minden folyosón és minden tanteremben olyan mélységes megnyugvással lehetett érzékelni, ez nem valami ráadás volt az egyébként szokásos tanításhoz, hanem olyasmi volt, hogy érezni lehetett: a tanári karunk elérte, hogy mindazt, amit a gyerekek lelke, szíve és értelme elé tárnak, átmelegítse, átvilágítsa a valódi, igazi Krisztus-szellem. Még ha az isteni szellemnek megfelelõen Krisztus nevét itt nem is mondják ki minden szó után mert: Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd!, de mégis az a helyzet, hogy nálunk minden egyes tantárgyban, a tanítás minden egyes mozzanatában benne rejlik ez a krisztusi szellem. És ez az, amit különösen ebben az idõszakban lehetett érzékelni, és amit talán Önök is megéreztek ma abból, amit karácsonyi ünnepként átéltek. És a gyerekeknek, akiket Önök ide küldtek, és akiknek a fejlõdése remélhetõleg Önöket is örömmel tölti el, ezeknek a gyerekeknek karácsonyi üdvözletem kiegészítéséül végezetül még azt szeretném mondani: Gyerekek, ha beléptek ezekbe a termekbe, és itt találjátok a pajtásaitokat, akkor gondoljatok arra, hogy egymást is szeretnetek kell, mindenkinek mindenkit. Irányítson titeket a szeretet, és akkor tanáraitok gondoskodása mellett fejlõdtök majd itt, és a szüleitek otthon aggódás nélkül, szeretetteli érzéssel fognak arra gondolni, hogy milyen jól telik itt az idõtök. Mert ma azt mondhatjuk, kedves jelenlévõk, és ennek az iskolának a szellemeként mindenkor ki kell csengjen hozzátok, akik gyermekeiteket ide küldtétek, minden szóból és tekintetbõl, amelyet gyermekeitek hazavisznek nektek, ki kell csengjen annak egyfajta utóhangja, aminek a Földön minden emberi változásban meg kell jelennie, amióta a golgotai misztérium lezajlott, aminek minden emberi munkát át kell hatnia, minden emberi tevékenységet, különösen azt a tevékenységet, ahol a szellemnek van tennivalója. Meleget hozó fuvallatként, világító napsugárként mindent, amit az önmagukat megértõ emberek tesznek, át kell szõjön az ige, mely ma lelkünkben cseng: Dicsõség Istennek a magas mennyekben, Békesség a Földön a jó embereknek! Nagy eszményünk, hogy a Waldorf-iskola gyermekeiben fejlesszük ezt a jóságot, jó szándékot. Legyen rá gondunk, hogy megtaláljuk a világszellem irányítását a munkánkban, a tevékenységünkben. A karácsonyi ige: Dicsõség az isteni szellemnek a magas mennyekben, békesség a Földön a jó embereknek! hassa át a Waldorfiskola minden munkáját is! Energikus munkaerejét irányítsa erkölcsös szeretet és minden munkáját lelkesítõ és hordozó béke. Ez legyen, kedves jelenlévõk, az én mai karácsonyi üdvözletem! Fordította: Kádas Katalin Megjelent: Rudolf Steiner in der Waldorfschule TB 671, oldal Waldorf-iskola kollégiuma, 1930 SzG 2009/4 5

8 VILÁGHELYZET Emil Molt KÖZÉP-EURÓPA NAGY TRAGÉDIÁJA ÉS A SZABAD ISKOLÁK IMPULZUSA Az alábbiakban közzétesszük Emil Molt ( ) egyik elõadását, aki gyártulajdonos és az elsõ Waldorf-iskola megalapítója volt július 14-én Stuttgartban tartotta A hármastagozódás és a jelenkori helyzet címmel (közvetlenül a Spaban történõ tárgyalások befejezõdése elõtt).* Ezt az elõadást Molt unokája, Christina Sophia Murphy küldte el nekünk a hagyatékból. Ily módon most kerül elsõ alkalommal nyilvánosságra. Ludwig Polzer-Hoditz gróf mellett Emil Molt Rudolf Steiner azon kevés tanítványai közé tartozott, akik Steinernek az elsõ világháború idején adott világtörténelmi felvilágosító magyarázatait nemcsak komolyan vették, hanem igyekeztek azoknak nyilvánosan is érvényt szerezni, különös tekintettel Közép-Európa és Németország kilátástalannak tûnõ helyzetére májusában Molt egyfajta kivonatot fogalmazott meg Steiner kortörténeti megállapításaiból, és elküldte a legfelsõ parancsnokság helyettes vezérkari fõnökének; Molt az elõadásában hivatkozik erre az iratra, amely megtalálható a Perseus Kiadó archívumában májusában Molt finanszírozta Helmuth von Moltke visszaemlékezéseinek kiadását, amelyet Rudolf Steiner és Eliza von Moltke jelentetett meg A háború felelõsei ( Schuld am Kriege) címmel, amely Németországot felmenthette volna a versailles-i tárgyalásoknál, amelynek megjelenését azonban az utolsó pillanatban tragikus módon megakadályozták a német kormánykörök. Emil Molt megrázó képet rajzol a szellemtudományos-szociális impulzus elutasításáról, a hármastagozódás megvalósításának meghiúsulásáról, és fejtegetéseit a Waldorf-iskolára való utalással zárja, amely a szabad szellemi élet megteremtésével mindamellett egy olyan kezdetet jelentett, amely napjainkig folytatható volt. Sõt, azt mondhatjuk: a szabad iskolai impulzus, amelynek megszületésében maga Molt közremûködött, talán a legfontosabb mindabban, ami a hármastagozódás impulzusából képes volt egészen a jelenkorig továbbélni. Ez reményt adhat a hármastagozódás átfogó eszméjének késõbbi újraélesztésére, amelyhez egy új, az egész világra kiterjedõ gazdasági rend is tartozni fog. A szerkesztõség [zárójelben] fûzött kiegészítéseket a szöveghez, a megjegyzések és az alcímek Boris Bernsteintõl származnak. Thomas Meyer Mélyen tisztelt hallgatóim! Elhihetik nekem, nem könnyû számomra éppen közvetlenül a spai záró tárgyalások elõtt beszélnem a jelenkori helyzetrõl a hármastagozódás nézõpontjából. Miként tudják, szegény, meggyötört népünk egy kimondhatatlanul nehéz fordulóponthoz ért. És e pillanatban ezért szólhat valaki a jelen helyzetrõl, amennyiben a teljes felelõsséget átérzi abból az érzületbõl fakadóan, amely felébred benne az antropozófia hatására. A mostani újsághírekbõl önök megerõsítve fogják találni, hogy talán már holnap Németország számára valami vészterhes következhet be. A mai emberiségnek éppen a nagypolitikában van szüksége a szellemtudományra Hogy fejtegetéseimet azonnal a megfelelõ módon vezessem be, szeretnék utalni arra a cikkre, amelyet Dr. Steiner írt Hármastago- * A spai konferencia július 5. és 16. között zajlott le; az elsõ világháború után ez volt az elsõ nemzetközi konferencia, amelyen ismét részt vettek német államférfiak. 6 SzG 2009/4

9 VILÁGHELYZET zódás c. újságunk 49. számában. Abban ez áll: Aki ma még ragaszkodik ahhoz a nézethez, hogy a világszemlélet olyan valami, amirõl az absztrakt gondolkodók egymás között megegyezhetnek, annak a gyakorlathoz semmi köze nincs, az részt vesz a rombolásban, higgyen bár mégoly erõsen is abban, hogy egy társadalmi újjáépítésen munkálkodik. És a cikk így fejezõdik be: A gyakorlati emberek meg fogják kérdezni: Elmehetünk Spaba ilyen nézetekkel? Hát hogyne, elmehetnénk; az ember nyugodtan kivárhatná, mi történik, ha ezekkel menne; de teljesen biztos, hogy terméketlen eredményekkel tér vissza, ha a régi gondolatokkal megy oda. Ma világosnak kellene lennie, hogy ezek a régi gondolatok Spaban sem fognak másra vezetni, mint amire évtizedek óta vezettek. 1 Mélyen tisztelt hallgatóim! Ezt a cikket június elején írták, és látják, alig hat-nyolc hét múlva már bekövetkezett az, amit elõre megmondott. Miért? Azért, mert a régi emberek a régi gondolatokkal mentek el Spaba, abban a hitben, hogy elérik a versailles-i szerzõdés revízióját, de valójában azért, hogy átvegyék a második halálos ítéletet. Látják, a világszemlélet kérdése a politikai ügyekben is ugyancsak mérvadó. És ma bármennyi mindent is felhoznak az antropozófia, a szellemtudomány ellen, egyvalami azonban kétségtelen: a kor eseményei bebizonyították, hogy a mai emberiség éppen a nagypolitikában nem nélkülözheti többé a szellemtudományt! Hogy könnyebben megértsük a dolgokat, szeretnék visszatekinteni a múltba és onnan hoznék Önöknek bizonyítékokat arra, hogy mi mindent mulasztottak el az utóbbi években, és hogy ezeknek a mulasztásoknak oda kellett vezetniük, hogy meggyötört népünket ma inkább, mint valaha, megalázzák. Önök is tudják, hogy a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméje Rudolf Steiner szellemtudományából származik, és hogy ez a szellemtudomány már hosszú ideje igyekszik rávilágítani, hogy õ maga nem csak ideológia, hanem egyre gyakorlatibbá kezd válni az élet számára. Közép-Európa a szakadék szélén 1916-ban Dr. Steiner tartott egy elõadásciklust a politikai életrõl. 2 Ha valaki megkérdezné, miért ilyen késõn kezdett foglalkozni ezekkel a dolgokkal és az antropozófia ezeket az ismereteket miért nem vitte be a gyakorlati életbe már korábban, úgy erre azt kell felelnünk, hogy ilyen kísérletek ténylegesen korábban is ismételten történtek. Felhívom itt a figyelmüket Dr. Steiner cikkeire a szociális kérdésrõl, amelyek már körülbelül éve megjelentek a Lucifer-füzetekben, megállapítom azonban, hogy ezek a cikkek sajnos éppúgy figyelmen kívül maradtak, mint az utóbbi idõk javaslatai. A jelenkor is a mai napig szinte egyáltalán nem vett tudomást A szabadság filozófiája címû könyvrõl. Újra és újra történtek próbálkozások arra, hogy a szellemtudomány bekapcsolódjon a mindennapi, a gyakorlati életbe. A kortársak viszont visszautasították a saját legnagyobb kárukra. Ma Közép-Európa a szakadék szélén áll, mert tragikus végzete az volt, hogy ezeket a gondolatokat elvesse, ne fogadja magába, amíg a viszonyokon még változtatni lehetett volna. A Dr. Steiner 1916-ban tartott elõadásciklusa, amely több héten keresztül zajlott és egészen különös módon foglalkozott a háború okaival, a legmélyebb komolysággal mutatott rá arra, hogy a háború igazi okai sok évtizeddel korábbra visszanyúlnak, és az úgynevezett titkos társaságokból indultak ki, amelyek Angliában és Amerikában mûködtek. Közép-európai népünk nagy tragédiája az, hogy ez a nép nem tudja és nem akarja belátni, hogy éppen ezek az olyannyira félelmetes események olyan dolgokból vették eredetüket, amelyeket mi közép-európaiak egyszerûen nem méltattunk figyelemre, melyek iránt azonban az egyébként oly józanul gondolkodó amerikaiak és angolok valóban jó érzéket fejlesztettek ki magukban. Mert ezek a társaságok, testvériségek, amelyekrõl itt tovább semmit sem akarok említeni, mint hogy léteztek és még ma is léteznek, és hogy tõlük indultak ki ennek a borzalmas világháborúnak az igazi impulzusai, és ezek Angliában és Amerikában egy bizonyos embercsoport számára ismertek. Mindenesetre csak igen kevesen vannak, akik ismerik az igazi okokat, lord Grey 3 és Asquith 4, Dr. Steiner kijelentése szerint, tulajdonképpen csak bábuk voltak azoknak a személyeknek a kezében, akik ezeknek a dolgoknak a hátterében álltak mint a drótok rángatói. Azonban éppen a német szellemi élet legsajátabb feladata lett volna, hogy foglalkozzon az ilyen hátterekkel, és felismerje, hogy az ember az efféle mesterkedésekkel csak úgy tud szembefordulni, ha maga is éppúgy szellemi talajon áll, de egészséges szellemi talajon. Mert valójában csak akkor hozhat áldást valaki egy nép számára, ha az emberiség haladását és felemel- SzG 2009/4 7

10 VILÁGHELYZET kedését figyelembe véve cselekszik, míg az említett testvériségek országuk egoizmusának és imperializmusának szolgálatában tevékenykedtek. A kulisszák mögött évtizedek óta tervszerû elõkészületek folynak Itt tehát a szelleminek két áramlatát látjuk: a nyugati népek az egyik áramlatból merítenek, és országaik elõnye érdekében Közép-Európa megsemmisítésére törekszenek. A közép-európai népek viszont a szellemtudományból olyan impulzusokat hozhatnának, amelyek szükségesek lettek volna az emberiség megmentése érdekében, de ezeket a szellemi impulzusokat nem ismerték fel, hanem teljesen átaludták. A fent említett elõadásokból kitûnik, hogy Angliában, a kulisszák mögött évtizedek óta tervszerûen elõkészítették azt, ami az 1914-es évben világháborúként kirobbant; a dolgok ismerõi megfigyelhették, mennyire grandiózusan, okosan és rafináltan választották meg a szempontokat, amelyek szerint munkájukat végezték. A Franciaországban, Angliában és Olaszországban létezõ Grand Orient 5 titkos páholyaiban már évtizedek óta elõkészítették azt, ami azután pl. Olaszországban 1915-ben bekövetkezett Sonninonak 6 köszönhetõen, aki semmi egyéb nem volt, mint az angolok kiszolgálója. Hogy a másik oldalról kelet felõl hogyan dolgoztak, azt az önök többsége hallotta azokon az elõadásokon, melyeket Polzer gróf tartott itt az utóbbi napokban Nagy Péter testamentumáról.* Hallották, hogy e dokumentum meghamisításáig mentek el, hogy ilyen módon befolyásolhassák az orosz népet, ami azután odavezetett, ami 1914-ben következett be. Érthetõ, hogy az események éppen Szerbiában robbantak ki, ha halljuk, hogy ott évtizedeken át a Grand Orienthez közelálló omladinisták 7 és késõbb a Narodna Ochrana készítette elõ a dolgokat. Ami lejátszódott a walesi herceg, Anglia késõbbi királyának utazása során, az valójában csak végsõ kifutása volt annak, amit évtizedek óta elõkészítettek, és aminek azután 1914 júliusának és augusztusának napjaiban ki kellett robbannia. Németország bûne abban állt, hogy ezeket a dolgokat nem látta át még idejében. Csak annyiban beszélhetünk bûnösségrõl, hogy Németország, amely egész szellemi élete folytán arra volt predesztinálva, hogy mindezeket felismerje, egyszerûen végigaludta ezeket az eseményeket. A [német] szabadkõmûvesek egyszerûen nem tudtak arról, amit tulajdonképpen látniuk kellett volna, hogy mi ment végbe az említett páholyokban. Hagyták magukat az orruknál fogva vezetni, és valóban nincs bocsánat arra, hogy semmit sem tudtak errõl, hanem szemrehányást érdemelnek, hogy nem voltak éberek. A titkos szövetségek térképei a jövendõ Közép-Európáról Hogy hogyan dolgoztak a Nyugat titkos köreiben, mutatja az a tény, hogy már a háború kitörése elõtt ezekben a titkos szövetségekben léteztek olyan térképek, amelyek felvázolták, hogy hogyan kellene a jövõ Európájának kinéznie. Ha megvizsgáljuk ezeket a térképeket és könyvében Heise 8 ezeket már közzé is tette, legnagyobb meglepetésünkre úgy találjuk, hogy ami most valósággá vált, azzal már számoltak azokban a tervekben, amelyek megvoltak már akkor, mielõtt a világháború kitört volna. Ennek bizonyítékaként utalhatunk arra, hogy már akkoriban Krammarsch 9 zsebében volt ez a térkép az eljövendõ Közép-Európáról, azaz arról a Közép-Európáról, amely ma elõttünk áll. Még sok mindent mondhatnánk ezekrõl az elõadásokról, amelyeket 1916 [1917] januárjában hallottunk Dr. Steinertõl, és amelyek feltárták a viszonyokat, messze visszanyúlva egészen a középkor Angliájáig, az ópiumháború hatásaiig, úgyhogy képet alkothattunk magunknak mindarról, ami világtörténelmileg tulajdonképpen bekövetkezett a világháború kitörésével. Aki most önök elõtt beszél, akkoriban sürgetõnek tartotta, hogy röviden összefoglalja mindazt, amit hallania kell a világnak, mert úgy érezte, hogy itt egy kötelességrõl van szó, Németország felelõs helyeivel meg kell ismertetni ezeknek az elõadásoknak a tartalmát. És ezt meg is tettem. A véletlen úgy akarta, hogy néhány nappal ezelõtt ismét a kezembe kerüljön ez az írás, és átolvasásakor erre a részre akadtam: Naiv em- * Lásd Ludwig Polzer-Hoditz: Das Testament Peters des Großen, Dornach, 1989; továbbá T. Meyer: Ludwig Polzer-Hoditz Egy európai szellem (Arkánum Szellemi Iskola Kiadó, Ispánk, 2006) Ezenkívül Renate Riemeck: Mittel-europa Bilanz eines Jahrhunderts. Stuttgart, Az utóbbi két könyvben megtalálhatók a Molt által említett térképek is. 8 SzG 2009/4

11 VILÁGHELYZET berek egy bizonyos idealizmusból fakadóan azt hiszik, hogy amit a brit birodalom most blokádok és ellenõrzõ elõírások hálójaként kifeszít, a háború végével meg fog szûnni. Mindez ezekhez a zseniális tervekhez tartozik és csak a legelsõ kezdete annak, amire törekszenek. Egyre inkább ki fog derülni, hogy ezek a titkos szövetségek hogyan fogják fel a világuralmi törekvéseket. Hogy azonban ezek a dolgok a gyakorlatban már rendkívül erõsen mûködnek, mutatja az a tény, hogy Krammarsch letartóztatásakor már megvoltak ezek a térképek, melyeket rövid idõvel ezt követõen a Times-ban is közöltek. Ezek a dolgok tehát ilyen mélyen belenyúlnak a gyakorlati életbe. Hogyan lehetett volna a katasztrófát megakadályozni Igen tisztelt jelenlevõk! Ez a beszámoló 1917 tavaszán lett megfogalmazva, és a mértékadó helyek felé ezzel a felszólítással zárult: Ez az utalás azáltal váljon hazánk javára, hogy mértékadó személyiségeink tovább követik a jelzett irányt és nem mennek el közömbösen e mellett az anyag mellett. A világ eseményei megmutatták, hogy ez a figyelmen kívül hagyás mégis megtörtént, és hogy ezekben a körökben azt hitték, hogy egy ezredet átirányítani egy másik helyre messze értékesebb, mint tudni ezekrõl az összefüggésekrõl. És így eshetett meg, hogy ezt a híradást is félretolták a hangadó személyiségek. Majd eljött az 1917-es [1918-as] év. Emlékeznek rá, hogy ennek az évnek az elején válaszként a békeajánlatra jött Wilson 14 pontjának hírhedt programja. Közép- Európa és Németország számára lett volna idõ arra, hogy e programmal szembehelyezzen egy a német szellemi életnek és a német népnek megfelelõ ellenjavaslatot, és ne egyszerûen értelmetlenül beugorjon annak, amit Wilson küldött. Dr. Steiner grandiózus feladata volt, amire érettnek találta az idõt, hogy a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméjét kidolgozza, de hozzáigazítva azokhoz a viszonyokhoz, amelyek akkoriban a monarchikus köntös alatt még szükségesek voltak. Dr. Steiner azzal kezdte ezt a dokumentumát, hogy szükségesnek ítélte megmutatni a világnak, hogy a háború kitörését nem lehet Németország bûnéül felróni, mert amit 1914 júliusának napjaiban a vezérkar cselekedett, az nem volt egyéb, mint magától értetõdõ kötelesség, miután a diplomáciai viszonyok olyannyira kiélezõdtek. Ez a dokumentum tartalmazta mindazon pontokat, amelyek lehetõvé tették volna, hogy legalábbis politikailag megõrizzük a most elválasztott tartományokat, a német birodalomnak Elzász-Lotaringiát és a lengyel területet, éppúgy Dél-Tirolt stb. Ausztriának. E dokumentumhoz csak annyit tehetek hozzá, hogy azon idõk mérvadó személyiségei megismerkedtek vele; maga Kühlmann 10 is kénytelen volt elismerni: e dokumentum tartalma az egyetlen lehetõség a katasztrófa megakadályozására, de nem talált magában erõt arra, hogy ezeket a gondolatokat a magas rangú fõnökével szemben szóba hozza és keresztülvigye õket. A régi gondolatokkal ment Breszt-Litovszkba; elment Breszt-Litovszkba, mögötte olyan emberekkel, mint Hindenburg és Ludendorff hivatkozom itt Czernin 11 könyvére, akik semmi mást nem akartak, mint éppenhogy nem békét a megegyezés értelmében, hanem kényszerbékét Németország számára. És ami abból következett, hogy Breszt-Litovszk nem a mi értelmünkben, a megbékélés értelmében zárult, arra, mélyen tisztelt hallgatóim, megtanít mindaz a nyomorúság, amiben azóta találjuk magunkat. Hogyan függött a népek sorsa egy nevetséges körülménytõl? Ismét csak a képtelen mozzanatok közé tartozik az, ahogy az akkori korszak vezetõ férfijai vétkeztek a német szellem ellen, amikor ezeket a gondolatokat egyszerûen félretették és nem méltatták figyelemre. A dokumentum eljutott még Ausztria császárának kezébe is vagyis hogy a kabinetjének kezébe, ahol úgy átdolgozták és megcsonkították, hogy abból már semmi egyéb nem jött ki, csak ostobaság. Amikor pedig 1918 nyara magával hozta a nagy bajt is, akkor az osztrák császár töprengeni kezdett a dolgon, és kérte, hogy a dokumentumot újra dolgozzák ki. Dr. Steiner késznek mutatkozott erre, azzal a feltétellel, hogy az közvetlenül a császár kezeibe kerüljön. De a dolog elmaradt, mert a császár számára lehetetlennek tûnt, hogy egy levél közvetlenül, és nem kabinetje kerülõ útján jusson a kezébe. Tény az, hogy ilyen nevetséges körülménytõl függött a népek sorsa. Hogy már akkoriban mennyire pontosan felismerte Dr. Steiner a dolgokat, ahhoz kiemelnék önöknek egy mondatot ebbõl a dokumentumból: Ha felismerjük ezt (ti. a hármastagozódás megvalósíthatóságát), akkor mindenek elõtt világos lesz, miért SzG 2009/4 9

12 VILÁGHELYZET kerültünk ebbe a háborúba, és hogy ez a háború a népek felszabadításának hamis zászlaja alatt miért a német nép elnyomására irányuló háború, szélesebb értelemben minden önálló népélet elnyomására Közép-Európában. Ha lecsupaszítjuk a wilsoni programot, amely az Antant álprogramjaiból származott mint legújabb rémség, azt vesszük észre, hogy végrehajtása nem egyebet jelentene, mint a közép-európai szabadság pusztulását. 12 Ezt 1917 tavaszán írták helyességét a versailles-i és spai események bizonyították. Önök tudják, hogy jött az összeomlás; tudják, hogy az abszolút tehetetlenségben történt annak a rettenetes 14 pontnak az átvétele, amivel semmit sem tudtak szembehelyezni, csak egy silány kiigazítást, majd ezt követte ban, ebben az állapotban a német forradalom kitörése. A Steiner névnél lehúzzák a redõnyt Azokban a novemberi napokban a sors úgy akarta, hogy Dr. Steinertõl ismét olyan elõadásokat hallhattunk, amelyek hajszálpontosan éppen a szociális kérdés irányában mozogtak, mégpedig oly módon, hogy ezek az elõadások megint arra törekedtek, hogy gyakorlatiasak legyenek a külsõ élet számára. És ekkor a barátok egy egészen kis köre azon igyekezett, hogy azonnal aktívan lépjen fel, hogy a dolgokat még idejében azokra a pályákra terelje, amelyekre kerülniük kellett volna, ha az újdonsült köztársasági vezetõk is hajlottak volna a kellõ megértésre. Még jól emlékszem, hogy két nappal a forradalom kitörése után ez a kis társaság Blos 13 úrnál volt, hogy meggyõzõ, és ha mondhatom így szívhez szóló hangon arról beszéljen neki, mennyire szükséges lenne egy olyan személyiséget, mint Dr. Steiner, meghívni; mert tudják önök, hogy akkortájt különösen arról volt szó, hogy a dokumentumokat közzé tegyék, amelyeknek nem csupán Közép-Európa, hanem mindenekelõtt az Antant számára bizonyítaniuk kellett volna, hogy a háború kitörésekor valójában mi is volt a helyzet. Akkoriban minden a felelõsség kérdése körül forgott, és minden annak bizonyításától függött, hogy Németországot nem terheli az a felelõsség, amelyet az Antant oldaláról neki tulajdonítottak. A megbeszélés sokáig tartott; Blos úr ugrásra készen mindig feltette a kérdést: de hát kirõl is van szó? Mi tudtuk, hogy a redõnyt lehúzhatják abban a pillanatban, amikor Blos meghallja a Steiner nevet. És így is volt. Egy órán át érdeklõdést mutatott, de a Steiner név hallatán mindennek vége volt! Mi jó jöhet egy teozófustól?, körülbelül ez volt a hozzáállása ennek az államférfinak, és minden fáradozásunk hiábavalónak bizonyult. Ismét valami lerombolódott, ami hozzájárulhatott volna szegény Németországunk felemeléséhez, mert abban az idõben nagy tett lett volna, ha a világ figyelmét felhívjuk azokra az összefüggésekre, amelyekrõl az elõbb beszéltem. Aki túl késõn jön... Próbálkozásaink tovább mentek, a gazdasági élet területe felé fordultak. Még mindig 1918 novembere volt! Meg voltunk gyõzõdve, hogy a német ipari életet, legalábbis a württembergit, össze kellene fogni egyfajta vagyonügynökség által, és mindent megtettünk, hogy megmagyarázzuk ennek szükségességét az ipari munkatársainknak. De minden hiábavaló volt. Egy hivatalos tárgyalás során az elnök nem akarom megnevezni, a legfelsõbb körökben mozog még megértést is tanúsított, de ezt kellett mondania nekem: Ezek a fáradozások teljesen helyesek és abszolút szükségesek, de Önök elkövettek egy nagy hibát: ezekhez a törekvésekhez csak a saját elvbarátaik közül vontak be embereket. Látjuk, itt is az van, hogy mi jó jöhetne a teozófiából! Akkoriban elvbarátoknak neveztek bennünket, az olyan embereket, akiknek mindazonáltal megvolt a kellõ érzékük az iránt, amit korunk megkövetel. És akkor még meglett volna a lehetõség arra, hogy megmentsük a württembergi ipart. Itt is szeretnék bizonyítékot felhozni önöknek, hiszen az antropozófusoknak különben nem hisznek az emberek. Itt is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy rendelkezem egy dokumentummal a Waldorf-Nachrichten formájában, ahol Dr. Boos december 18-án a következõ szavakat írta: A német gazdasági életet lehetõleg minél gyorsabban és minél teljesebben úgy át kell alakítani, hogy az a német nép kezébe kerüljön elidegeníthetetlen zálog gyanánt. És tovább: Vajon nem a német ipar, vállalkozások és az egész értelmes munkásság hatalmában kellene-e ténylegesen állnia annak, hogy érvényre juttasson egy kézizálogos biztosítékot a küszöbön álló óriási vagyondézsma felhasználását illetõen? Az államot meg kell nyerni arra, hogy deklarálja a német élet 10 SzG 2009/4

13 VILÁGHELYZET vagyonügynökségi biztosítását a saját számlájára a kintlevõségek behajtására jogosultan. Ezeket a gondolatokat 1918 decemberében mondták ki. De elutasították õket, mert az antropozófusok köreibõl jöttek! Most viszont, 1920 márciusában ezt olvassuk a napisajtó egyik cikkében: A kezelésnek inkább majd olyannak kell lennie, hogy elsõsorban az ipar és talán a bankok mindenekelõtt egy ilyen vagyonügynökségi bankot nyissanak a kormány bizonyos, de nem túlságos részvételével, és hogy a munkásság szervezetei is valamilyen formában részt vegyenek benne. Ezzel a külfölddel szemben adva lenne a szükséges garancia a biztonság érdekében (a munkások részvétele különösképpen a politikai biztonság miatt), és így megteremtõdne annak lehetõsége is, hogy ez a szerv mint a közös intézmények központja az összes finanszírozási feladatot átvegye. Mint mondtam, másfél év kellett ahhoz, hogy ugyanazt természetesen teljesen saját kezdeményezésre! megcsinálják, amit mi akkoriban célul tûztünk ki, csak éppen már olyan módon, hogy idõközben minden értelmetlenségbe fordult. Hiábavaló remények a proletariátus iránt Majd eljött az az idõ, amikor folytattuk törekvéseinket, miután Dr. Steiner megírta a Felhívás a német néphez és a kultúrvilághoz címû írását, amelyet meg is jelentettünk. Még egészen élénken él bennem, hogy az idõben nagyon erõsen azon fáradoztunk, hogy együttmûködjünk éppen a proletariátussal, mert ez a proletariátus akkor még rendelkezett egy bizonyos lendülettel, és mert elhittük neki, hogy van ereje a dolgokat a helyes irányba terelni, arra, amerre azoknak menniük kellett volna. Önök tudnak arról is, hogy valóban semmilyen fáradságot nem sajnáltunk, hogy a dolgokat megvalósítsuk. A legjobb úton voltunk ehhez, amíg a pártok bennfentesei ki nem fütyültek, mire a proletariátus követte õket. És ma már a legnagyobb szeretettel ugyan, de teljes határozottsággal megállapíthatjuk azt a tényt, hogy ha akkor a proletariátus nem hagy cserben bennünket, a helyzet most más lenne, legalábbis Württembergben. Így ismét cserben hagyva láttuk magunkat eszméinkkel, és megint csak mondjuk ki egyszer gúnnyal körülvéve, mint az olyanokat, akiknek csupán eszméik vannak, de a gyakorlathoz nem értenek. Ismét a hallgatókra marad annak megítélése, hogy a hiba miben rejlett. Ma a dolgok valóban annyira véresen komolyak, hogy el kellene jutni végre egy olyan megismeréshez, amely a dolgokat a maguk valóságában mutatja meg. A bankok fizetésképtelensége és Németország hatalmas adóssága Ezzel már eljutottunk a jelenig, és mivel mégis csak benne állunk a gazdasági életben, ezért csak utalni szeretnék arra, hogy milyen is ma tulajdonképpen a német gazdasági élet. Ha megvizsgáljuk a különbözõ nagybankok elszámolását és mérlegét, egészen Németország Nemzeti Bankjáig, akkor látjuk a bankok fizetésképtelenségét, Németország hatalmas adósságát, a pénz elértéktelenedését, a gazdaság és a földbirtokok átkerülését az Antant-tagokhoz. Munkanélküliséget és éhínséget látunk... A németség küldetése A német népnek azonban Európa és a világ népeinek érdekében élnie kell! Még teljesítenie kell misszióját. A németség küldetése az igazi kereszténység megalapítása. Önök közül sokan tudják, hogy a Krisztus-impulzust, ahogyan az megjelent, éppen a germánok más módon fogadták be, mint az egyéb népek többsége, és folytatását az igazi német mivolt régi mestereiben találta meg. Amit például Novalis jelentett számunkra, arról nemrégiben grandiózus módon mesélt nekünk egy Waldorf-iskolai tanárnõ. És látják, ha Novalis, Goethe szellemisége továbbhatott volna, nemcsak egyes emberek révén, azok révén, akik magukba fogadták a szellemtudományt, hanem a nép nagy tömege révén is, akkor ma másképp állhatnánk itt, és akkor elmondhatnánk: a német népnek joga van élni!... Miért kell nekünk a hármastagozódás? Miért kell nekünk a hármastagozódás? A német szellemi élet önmagán alapulása egyszerûen lehetetlenség mindaddig, amíg a német államszervezetnek ez a összekapcsoltsága fennáll. A német szellemi élet nem bontakozhat ki, ha nincs elválasztva az államtól. A Waldorf-iskolával megtettük az elsõ bátortalan kísérletet arra, hogy bebizonyítsuk a világnak: a szellemi élet megújulása csak szabadságban történhet meg, anélkül, hogy egy állami szervezethez kötõdne. SzG 2009/4 11

14 VILÁGHELYZET Persze gazdálkodnunk is kell, akkor is, ha az Antant adja ehhez a tõkét és mi rabszolgák vagyunk. Ha azonban önmagára támaszkodik a gazdasági élet, akkor az olyan észtvesztõ dolgok többé nem létezhetnek, amelyek ma kényszergazdaságunkban opportunista okokból fennállnak. Látják, a német nép feladata Spaban az lett volna, hogy megmutassa a világnak: mi még mindig olyan emberek vagyunk, akik hordozunk magunkban egy kis vakmerõséget, felfelé is. Ha pedig ezt végül is nem mutatjuk meg és tovább alszunk, akkor ez a 20 millió ember, akár az éhségtõl, akár a polgárháborútól kétségkívül tönkre fog menni. Így akarja ezt a szent német birodalom, mert nem ismeri fel küldetését, mert mindent elutasít, ami a szellemi világból jön. És ezért leledzik a német nép, ha nem ébred fel, egy sokkal nagyobb bûnben, mint sejtené, mert a saját tulajdon szelleme ellen vétkezik. Egy kis kezdetet csináltunk, mi, a hármastagozódás, az antropozófia emberei. Önök is látták, hogyan kezeltek bennünket, sõt leráztak minket mint spartakistákat. De mégis meg kell tenni mindenütt a kezdeti lépést. Kicsi sikerek nem azt mutatják, hogy a dolgok hamisak, hanem azt, hogy az embernek ma még nehezére esik a hagyományokkal szembefordulni. Ez utóbbi történt a Waldorf-iskolával szellemi területen; de ma azok az emberek is, akik ellenünk harcoltak, már kezdik a saját gyermekeiket ebbe az iskolába küldeni Báró Sidney Costantino Sonnino ( ) Olaszország miniszterelnöke volt 1906-ban és ben; okt. 31. és jún. 23. között külügyminiszter ben döntõen õ emelt szót Olaszország belépése mellett az elsõ világháborúba. 7 Az Omladina ( Ifjúság ) egy titkos szövetség volt a szerb nemzet egyesítésének és függetlenségének elõmozdítására. 8 Karl Heise: Die Entente-Freimaurerei und der Weltkrieg, Basel, 1919, újrakiadás: Truckum, Karel Kramáfi ( ), cseh politikus, az ifjúcsehek képviselõje, pánszlávista és cseh nacionalista, aki a szláv elem erõsebb figyelembe vételéért lép fel az Osztrák-Magyar Monarchiában. 10 Richard von Kühlmann ( ) német diplomata és iparos. Ismert volt mindenekelõtt mint a császárság külügyi hivatalának elsõ világháború alatti (1917 augusztusától 1918 júliusáig) államtitkára, valamint a német delegáció tárgyalásvezetõje a breszt-litovszki béketárgyaláson, amely márciusában lezárta a háborút Németország és Szovjet-Oroszország között. 11 Ottokar Czernin: Im Weltkriege, Berlin/Wien, 1919 (Czernin dec. 22. és ápr. 14. között Ausztria-Magyarország k. u. k. külügyminisztere.) 12 Rudolf Steiner, GA 24, 354. o. 13 Wilhelm Blos ( ) újságíró, író és politikus (SPD), a republikánus Württemberg elsõ államfõje ( ). 14 Rudolf Steiner, GA 23, o. 15 A Waldorf-iskola megalapítójának és elsõ tanárkarának és diákságának karmájához lásd: Frans Lutters: A szabad Waldorf-iskola karmájának kérdése, Szabad Gondolat 12/1 számában Fordította: Szabó Attila Der Europäer, 13. évf., 12. sz október Jegyzetek 1 Rudolf Steiner: Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus und zur Zeitlage , GA 24, o. 2 Rudolf Steiner: Zeitgeschichtliche Betrachtungen; Das Karma der Unwahrhaftigkeit, GA 173 és GA Edward Grey ( ) 1905 és 1916 között brit külügyminiszter 4 Herbert Henry Asquith ( ) 1908 és 1916 között brit miniszterelnök 5 Itt a szabadkõmûvesség csúcsszervezeteirõl (nagypáholyairól) van szó, amelyeknek legkiemelkedõbbjei a United Grand Lodge of England és a Grand Orient de France. 12 SzG 2009/4

15 VILÁGHELYZET Személyes tapasztalatok a hármas tagozódás idejébõl Részlet Friedrich Rittelmeyer: Kiadatlan beszélgetések Dr. Steinerrel címû mûvébõl A hármastagozódás mozgalom idején egyszer csak kaptam egy telegramot Koppenhágából, hogy vigyem el A szociális kérdés lényege egy példányát egy számomra ismeretlen amerikainak egy hotelbe. Ez meg is történt. Néhány nappal késõbb eljött hozzám maga az amerikai, egy 35 év körüli férfi, közgazdász. Elmondta, hogy Koppenhágában egy német folyóiratban, a Hilfe-ben egy teljesen elutasító kritikát talált Dr. Steinernek a hármastagozódásról írt könyvérõl. Amikor azt olvasta, az a benyomása támadt, hogy itt, ebben az elutasított könyvben van valóban a segítség korunk számára, csak a kritikus nem értette meg. Errõl beszélgetni kezdett egy némettel a hoteljében, aki azt mondta neki: Ismerek valakit Berlinben, aki közel áll Dr. Steinerhez, telegrafálni fogok neki, és maga már ott fogja találni a könyvet a berlini hoteljében. Így kaptam azt a számomra elõször érthetetlen telegramot. Az amerikai még elmesélte, hogy a könyvet mindjárt egymás után háromszor elolvasta, és úgy találta, hogy abban valóban a szociális korkérdés megoldása van. Mivel az amerikai a könyvrõl néhány nagyon értelmes kérdést feltett nekem, ránéztem az órára és azt mondtam neki: Amennyire tudom, Dr. Steiner két óra múlva elutazik; de fel akarom õt hívni és megkérdezni, hogy vajon tudjae még önt fogadni. Dr. Steiner válasza az volt, hogy üljünk azonnal autóba. Ez az amerikai férfi Nasmyth volt, akirõl Dr. Steiner késõbb egy elõadásában azt mondta, hogy annyira okos kérdéseket tett fel neki, amilyeneket ritkán hallott. Például az volt a kérdése, hogy Amerikában nem egy kettõs tagozódással kellene-e kezdeni: politika és gazdaság; vajon a hármastagozódás után nem ismét más megoldásoknak kellene-e jönniük; és a hármastagozódás hány évszázadig lesz érvényes. Nem tévedek, Dr. Steiner erre ezt mondta: Legfeljebb két évszázadig. Lényeges volt, hogy Dr. Steiner kijelentette: õ Amerika számára a hármas tagozódást nem ismertetné, amíg legalább három évet nem élt odaát. Csaknem egyórás beszélgetés után Nasmyth elment és így szólt: Most találtam meg életfeladatomat. Sajnos néhány héttel késõbb Svájcban egészen váratlanul meghalt. Dr. Steiner azt a svéd közgazdászt is dicsérõleg említette egyszer egy elõadásában, aki az ismert stockholmi közgazdász, Cassel tanítványa volt, és aki elmondta nekem, hogy A szociális kérdés lényegét oldalról oldalra áttanulmányozta, hogy találjon benne valamit, amit kritikával illethetne, de semmi ilyet nem talált. A hármastagozódás mozgalomról, ami Berlinben nagyon buzgó, de nem túl nagyvonalú volt, ma már kevéssé tudnak. Én magam alkalomadtán megfordultam egy-egy gyárban, és próbáltam a munkásokat meggyõzni. Mindenesetre Dr. Steiner nem akarta Berlinbe tenni a mozgalom központját, mivel itt nem ismerhetett minden egyes munkást, mint Stuttgartban, hogy nem orosz pénzt markol-e a kezével. Amikor már 1917 elején! Dr. Steiner a kezembe nyomta hármastagozódás memoranduma elsõ gépelt példányainak egyikét, és ezek után kerestem az utakat, hogy a dologért tegyek valamit, heteken át meglepõen sokszor álmodtam a német császárról. Megkérdeztem egyszer Dr. Steinert, hogy ez talán nem annak lehetõségére utal-e, hogy eljutok a császárhoz. De Dr. Steiner semmit sem várt ettõl az álomtól. Ha ön a császárról álmodik, mondta, akkor nézzen csak utána, hogy a tantermében nem függ-e egy kép a császárról, amire eddig nem figyelt fel. Az álomban ennek hatását érzi. És így volt valóban. SzG 2009/4 13

16 VILÁGHELYZET Gerald Brei HOGYAN NYITOTTAK UTAT A HARMADIK BIRODALOMNAK ELIT NYUGATI PÉNZÜGYI KÖRÖK 2005-ben az olasz Guido Giacomo Preparata kiadott egy rendkívül fontos könyvet. 1 Preparata az Egyesült Államokban, Bostonban született, Franciaországban és Olaszországban nõtt fel, és 2008-ig közgazdaságtant oktatott a tacomai egyetemen (Washington szövetségi állam). Könyvében a 20. század elsõ felének történelmét a szokásostól eltérõ látószögbõl világítja meg és azt mutatja meg, hogy hogyan irányult Nagy- Britannia és az Amerikai Egyesült Államok politikája kezdettõl fogva arra, hogy Németországot mint a nyugati hatalmi törekvések lehetséges akadályát, félreállítsa. A cél az volt, hogy Közép- Európa ne játsszon független és önálló szerepet, hanem a Nyugat kebelezze be. A nyugati elit körök minden körülmények között meg akarták akadályozni, hogy Németország és Oroszország közeledjen egymáshoz, mivel ez homlokegyenest ellentmondott volna saját célkitûzésüknek, az eurázsiai kontinens fölötti uralomnak. Preparata Antony Sutton kutatásait is felhasználja, akinek figyelemre méltó publikációja: Wall Street und der Aufstieg Hitlers (A Wall Street és Hitler felemelkedése) németül elõször 2008 végén jelent meg a Perseus Kiadónál, kereken 33 évvel az angol eredeti 1976-os megjelenése után. Ám míg Sutton mintegy az 1920-as évek közepétõl kezdõdõ idõszak vizsgálatára szorítkozik, Preparata munkája már 1900 körül, a századfordulóval kezdõdik. A könyv mindeddig csak angolul volt kapható, ám a Perseus Kiadó (amennyiben sikerül biztosítani a pénzügyi feltételeket) még 2009-ben megjelentet egy német kiadást, amelynek reméljük minél több olvasója lesz. Ez a recenzió nem foglalkozhat a Preparata által feltárt anyag egészével. Csak példaként ragadható ki néhány témakör. A bevezetõben Preparata könyve fõ tételét vázolja. Eszerint Németországban a nácizmus elterjedése minden volt, csak nem véletlen. Nézete szerint az angloamerikai elit körök több mint 15 évig ( ) avatkoztak be a német politikába azért, hogy létrehozzanak egy olyan reakciós mozgalmat, amelyet aztán sakkfiguraként használhatnak geopolitikai cselszövéseikben. E nélkül az (anyagiakban is megnyilvánuló) támogatás nélkül nem lehetett volna Hitler, és nem lehetett volna fegyverkezés. E támogatás hajtóerejeként Preparata nyugati klubokat, elit köröket és bajtársi szövetségeket azonosít, amelyeket, a korábbi dinasztiákhoz hasonlóan, a bankok, a diplomáciai testületek és a nagyvállalatok vezetõségének arisztokratái tápláltak. Ezek kompakt oligarchiaként mûködtek, és esetenként kooptálták a középosztályt, amelyet az oligarchák és az ágyútöltelék, az egyszerû nép közötti szûrõként használtak. A demokrácia eközben már csak lepel és színház, aminek el kell terelnie a figyelmet az események valódi irányítóiról, alakítóiról. Preparata úgy véli, a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a véleményeket és a demokratikus konszenzust hogyan manipulálják és csinálják. Az elsõ világháború és a versailles-i békeszerzõdés Preparata szerint 1900 körül a brit világbirodalom félt a fiatal német birodalom emelkedõfélben lévõ hatalmától és egy titkos tervet kovácsolt, hogy megakadályozzon egy Németország és Oroszország közötti szövetséget, amely hosszú távon veszélyeztethette volna a brit hegemónia folytatását. Az elsõ világháború volt az elsõ mûvelet, amellyel az USA a stratégiai sakktáblára lépett. Az antanterõk már 1914 tavaszán készen álltak arra, hogy tõrbe csalják a Központi Hatalmakat. Edward House, Wilson elnök fõtanácsadója és az imperialista célok terén Amerika szürke eminenciása, a következõket jelentette május 29-én Európából: Franciaország és Oroszország rárontanak Németországra és Ausztriára, amikor csak Anglia ehhez hozzájárul. 2 És aztán már csak egy hasznos idiótára vagy bûnbakra volt szükség, hogy a robbanékony elegy felgyulladjon. Találtak is egy ilyet Gavrilo Princip személyében, aki június 28-án Szarajevóban végrehajtotta a trónörökös, Ferenc Ferdinánd fõherceg elleni merényletet. Az ezt követõ diplomáciai sakkhúzásoknál a britek mesterien alakították a szerepüket, és csalásoktól, hazugságoktól sem riadtak vissza. Preparata rámutat, hogy Nagy-Britannia 14 SzG 2009/4

17 VILÁGHELYZET mindig gondosan ügyelt arra, hogy úgy szõje a szálakat, hogy az ellenfelet hajszolja a támadó pozíciójába, és magának fenntartsa a békeszeretõ védõ szerepét. Ezt a pszichológiai fogást azért dolgozták ki, hogy a tömegeket tévútra vezessék, A németeknek fogalmuk sem volt az ilyen trükkökrõl, és nem is értették meg õket. 3 Az elsõ világháborúban Németországot legyõzték ugyan, de nem a saját területén. Ezért 1918 után elkezdõdött a második felvonás, a szövetségeseknek egy elképesztõ politikai manõvere azzal a céllal, hogy Németországban a vesztes militaristák soraiból létrehozzanak egy reakciós rendszert. A hosszú távú cél ezzel az volt, hogy Németországot belebonyolítsák egy olyan kétfrontos háborúba, amely az országot egyszer s mindenkorra meg kell semmisítse. Ehhez egyrészt Oroszországban kellett egy németellenes kormányt létrehozni, amely titokban Nagy-Britanniával szövetséges volt. Másrészt kaotikus viszonyokat kellett teremteni Németországban, hogy elõmozdítsák egy reakciós csoportnak mint nemzeti felszabadítónak az elõretörését. Az elsõ feltételt a cár 1917-ben történt meggyilkolásával és a bolsevikok hatalomra juttatásával, 4 a másodikat a versailles-i békeszerzõdés formába öntésével érték el. Ebben az összefüggésben Preparata nem mulasztja el, hogy utaljon Alexander Israel Helphandra ( ), ismertebb nevén Parvusra és tevékenységére, különösen az áprilisi mesteri teljesítményére, amikor ahhoz nyújtott segítséget, hogy Lenint egy lepecsételt vasúti kocsiban keresztülszállítsák Németországon. 5 Méltó módon megemlíti a szerzõ az USA 1917-es hadba lépésének ügyesen megrendezett casus bellijét is, amikor a Lusitaniát német tengeralattjárók elsüllyesztették. Ennél nagyon tanulságos az az utalás, hogy az amerikai közvéleményt 1917-tõl kezdõdõen egyre erõteljesebben táplálták olyan fantázia-történetekkel, amelyeket hírnek álcáztak, mint például azt a felfedezést, hogy a németek titkos fegyvereket helyeztek el az USA-ban, és készen állnak arra, hogy New Yorkot és Washingtont bombázzák. Ennek a riasztó hírnek a magját a szövetségesek már 1914 októbere óta igyekeztek elvetni, sõt, bejuttatták az elnöknek készített titkosszolgálati jelentésekbe is. 6 A versailles-i békeszerzõdés aláírása kapcsán, amely a híres-hírhedt háborús tartozás záradékot tartalmazza (ami John Foster Dulles New York-i ügyvéd 7 ügyes betoldásaként a jóvátételi kifizetések nagyságát biankó csekként tudatosan nyitva hagyja), Preparata beszámol egy fölöttébb szimptomatikus eseményrõl június 28-án, napra pontosan öt évvel a szarajevói merénylet után, amikor Dr. Johannes Bell, a második weimari kormány birodalmi közlekedési minisztere elõrehajolt (Hermann Müller külügyminiszterrel együtt), hogy aláírja a szerzõdést, töltõtollában elakadt a tinta, mint Faust karjában a vér. 8 Edward House, Amerika zárkózott tárgyalója, aki mellette állt, ekkor elõrehajolt és felajánlotta a saját tollát. 9 Preparata szerint (ahogy ezt J. M. Keynesnek a párizsi békeszerzõdésrõl szóló bestsellere ismertetõjében írja) Thorstein Veblen ( ) közgazdász volt az egyetlen, aki rendelkezett egy olyan, jövõbelátón is széles látókörrel, hogy elõre lássa a szerzõdés koncepciójának hosszú távú következményeit. Így nem kevesebbet jósolt, mint 1) a nemzeti szocializmus vallásos jellegét; 2) a Hitler-követõk reakciós mozgalmát és 3) a Barbarossa hadmûveletet, az Oroszország elleni német inváziót június 22-dikén (az õ szavaival Szovjet-Oroszország elnyomását, Németország a bolsevizmus elleni védõbástyaként ), és mindezt 20 évvel elõre! 10 Ezért viseli Preparata könyvének második fejezete a Veblen jóslata címet. Nagystílû pénzügyi manipulációk a két világháború közötti korban A békekötés után Németországban kibontakozott a Weimari Köztársaság élete, egy olyan nyugati bábkormányé, amely három szakaszban költötte ki a nácizmust: elõször jött a káosznak egy periódusa, amely hiperinflációval végzõdött, és Hitler felbukkanását hozta ( ). Ezután következett a mesterséges prosperitás egy idõszaka, amely alatt a nácik nyugodtan viselkedtek, és amely alatt amerikai kölcsönök segítségével felépítették a jövendõ háborús gépezetet ( ), míg megkezdõdött az utolsó periódus szétesése ( ), a 20. század pénzügyi zsenijének, Montagu Normannak, az Angol Bank vezetõjének virtuóz irányításával. Miután az angloamerikai tõke segítségével Hitler birodalmi kancellár lett (1933 januárjában), kezdetét vette a nácik alatti elképesztõ gazdasági fellendülés, brit kölcsönnel és Hjalmar Schachtnak, a Birodalmi Bank vezetõjének és Montagu Norman védencének pénzügyi mûvészete révén. SzG 2009/4 15

18 VILÁGHELYZET A szerzõ a könyv egyik fõ részét ezeknek a komplex gazdasági összefüggéseknek szentelte, amelyek döntõen járultak hozzá a nácik felemelkedéséhez. Preparata szerint a standard könyvekben efölött szándékosan átsiklanak, vagy közelebbi indoklás nélkül, nagyon szûkszavúan tárgyalják. Úgy állítják be, hogy Hitler a krízis miatt jutott hatalomra, hogy egy gazdasággal foglalkozó egyetemistának nehéz ezt a korszakot megérteni, hiszen ez magában foglalja a Wall Street krachját, Ausztria, Németország és Nagy- Britannia bankjainak krízisét, a brit font szétválasztását az aranystandardtól és az angloamerikai felsõbb pénzvilág Hitler januári hatalomra jutása érdekében tett nyílt beavatkozását. Az érintett politikai és gazdasági körök közös felelõsségét mind a mai napig a legtöbb esetben nagyon gondosan eltitkolták. A hagyományos bankrendszer és a pénz természetének ismerete nélkül nem található meg a kulcs Hitler felemelkedésének a megértéséhez. Csak így lehet a nácik sikerét egy krízis idején történt pechként ábrázolni. Ám Preparata joggal hangsúlyozza, hogy szerencse és pech a történelemben éppoly kevéssé léteznek, mint a híres véletlenek. És a krízis nem egyfajta természeti katasztrófaként következett be, hanem tudatosan idézték elõ egy olyan ciklikus viselkedési modellel, amely a pénz specifikus hatásmechanizmusán alapul. 11 Ugyanezek a megfontolások merülhetnek fel a jelenlegi pénzügyi válsággal kapcsolatban is. Preparata néhány vonással megrajzolja a pénzgazdálkodás keletkezését. Minden az aranynyal kezdõdött, ami eleinte fontos szerepet játszott a kereskedelemben mint el nem romló csereeszköz. Ez aztán bankok létrejöttéhez vezetett, és a bankok hamar rájöttek, hogy ügyfeleiknek üzleteik lebonyolításához a megõrzésre átadott arany töredékére volt csak szüksége, így a többit a bankok más ügyfeleknek kikölcsönözhették. Amikor aztán az arany helyére bankjegyek léptek, és ezeket elfogadták, a bankárok fokozatosan kivonhatták az aranyat a körforgásból, és felhalmozhatták a trezorjaikban. Miután a pénz áruvá és birtokolhatóvá vált, egy olyan archetipikus erõt tudott kibontakoztatni, amely a kamatban találta meg fizikai megtestesülését. Hiszen mi is a kamat tulajdonképpen? Biztosítási ráta? Díj? A kettõ közül egyik sem, mert a bankok ezeket külön számítanák ki. A kamat nem más, mint magának az aranypénznek az ára, annak a speciális tulajdonságnak a kifejezõdése, amellyel az arany rendelkezik, és amelyet tulajdonosa rendszerint felhasznál arra, hogy másokat hátrányos helyzetbe hozzon. Azoknak (a bankároknak) a hatalma, akik egy olyan médiumot adnak el, amely nem romlandó (pénz), hogy elõnyük legyen a gazdaság maradék részével, azaz az olyan termelõkkel szemben, akik romlandó, mulandó árukat kínálnak, a zöldségtõl a gépeken át a házakig. Ennek értelmében az volt a cél, hogy a kínálatot arannyal korlátozzák, és a pénzforgást ellenõrizzék. Aki a pénzforgalmat irányította, az az egész rendszert uralta, annak tevékenységeit, politikáját, a mûvészeteket, a tudományokat, egyszerûen mindent. Így került sor bankhálózatok megalapítására, a gazdasági tevékenységek szívében elhelyezkedõ csomópontokkal, ahol a számlákat titoktartó õrök (a bankárok) vezették, és küldöncök révén kapcsolatban álltak egymással. A kamat tehát egy olyan fizetési eszköz ára volt és ma is az, amely nem mulandó, bár mint minden más árunak, kellene legyen egy lejárati idõpontja, 12 és egyben egy belépti díj, amely révén elnyerhetõ a hozzáférés ahhoz a hálózathoz, amely a bankok tulajdonában áll. Akinek készpénzre volt szüksége, annak mindig is egy adóslevelet/kötelezvényt kellett aláírnia, és a bank kifizette neki az összeget, a kamatok levonásával, amelyeket a bank megtartott, ill. leszámítolt. Akinek pl. 100-ra volt szüksége, az 90-et kapott, de a lejáratkor 100-at kellett visszafizetnie. Ház, szerszámok, gépek, föld, leendõ jövedelem stb. szolgáltak a banki hálózat számára az ügyfél kötelezettségvállalásának biztosítékául. Az államnak is adtak kölcsönt, a polgáraival szembeni adófennhatóságára. Ily módon egész államközösségek váltak a bankok ügyfeleivé. Ez utóbbiak mintegy a polgárok és az államok zálogkölcsönzõivé váltak. A pénzpiac összességében nem más volt, mint a bankok papírígéret (azaz adóslevél) iránti étvágyának az összértéke. Minél több pénzt adtak ki, annál nagyobb volt a jó üzletek iránti elvárás. A kamatok eleinte csökkentek és beindult egy fellendülés, amely addig tartott, ameddig az árak nõttek. Akkor egyidejûleg emelkedtek a kamatok is, hogy a fellendülést kontrollálják, és az áremelkedésbõl profitáljanak. Ez addig ment jól, míg az adósok aztán már nem tudták többé kamatfizetési kötelezettségüket teljesíteni (az elvárások már nem teljesülhettek, az üzletek már nem valósulhattak meg). Akkor hirtelen eszükbe jutott, hogy hitelbõl finanszírozott üzletekrõl van szó. De ha a gyártók nem tudták többé megfizetni a kamatokat, eljött a vég. A bankok azt mondták: elég, 16 SzG 2009/4

19 VILÁGHELYZET felmondták a hiteleket, a vállalkozások csõdbe mentek, a foglalkoztatottak munkanélkülivé váltak, és a készpénz visszahúzódott a bankhálózat eldugott csatornáiba. Ez volt aztán a krízis, a nyomor, a társadalom megfojtása. Aztán a 19. század vége felé a legtöbb nyugati állam létrehozott egy központi bankot. Ez állt a bankrendszer csúcsán, figyelte az aranyat és rögzítette a kamatokat (azaz a pénz árát). 13 Itt nincs terünk arra, hogy megrajzoljuk a pénzügyi és kamatpolitikai sakktáblán végrehajtott lépéseket, amelyeket Norman Montagu mûvészien végzett, a pénzáramlásokat így mindenkor a kívánt irányba terelve. Ezeknek minden érdeklõdõ utánaolvashat, és a saját következtetéseit is levonhatja a mai, állítólag egyedülálló pénzügyi krízisre vonatkozóan. Elegendõ az az utalás, hogy az 1924-es Dawes-terv, amellyel nagystílû amerikai kölcsönt nyújtottak ahhoz, hogy német kartelleket hozzanak létre és támogassanak az acél- és vegyipar területén (az 1929-es Young-tervhez hasonlóan, amelyet a General Electric egyik igazgatójáról neveztek el), lényegében a J. P. Morgan bank produktuma volt, és Angliából dirigálta Montagu és bankja ragyogóan. 14 A német fellendülést végeredményben mindenesetre idegenek finanszírozták. A gazdaság vérkeringése csak ennek a vérátömlesztésnek köszönhetõen mûködött, és kártyavárként kellett összeomlania, mihelyst a Wall Streetrõl felmondták a hiteleket. Nem volt szó sem mohóságról, sem árulásról, hanem egy hosszú távú tervrõl, hogy az ellenfelet a megfelelõ idõpontban, hideg kalkulációval a feneketlen mélységbe taszíthassák. 15 A hitleri rendszer megsemmisítése a második világháborúban Amerikai bankok és vállalatok németországi befektetései alapján példaként nevezzük még meg Rockefeller bankját, a Chase Nationalt, a Ford Motor Companyt, a Harriman & Co-t, amely 1931-ben egybeolvadt a Brown Brothersszel, valamint a General Electricet 16 a háború vége felé feltûnõen sok olyan gyár és létesítmény maradt a szövetségesek bombáitól megkímélve, amelyek egyesült államokbeli befektetések tárgyát képezték. Preparata felteszi a kérdést, hogy vajon mikortól kezdett Nagy-Britannia és az USA kormánya Európára mint saját magántulajdonára gondolni, mint a nyugati világbirodalom új függelékére, mialatt a hitleri rendszert tolakodó bosszúságnak érezték, amelyet elõször létre kellett hozni, majd aztán egy hosszan elhúzódó nemzetközi háborúban meg kellett semmisíteni. 17 Nagy-Britannia a második világháború elõtt és alatt azt az elbûvölõ színjátékot adta elõ a világnak, hogy uralkodó osztálya állítólag megoszlik náci támogatókra (címszó: appeasement ) és náci ellenzõkre. Így tették elfogadhatóvá a második világháború kezdete utáni visszafogott harcot a nyugati fronton, Németországot pedig messze becsalogatták Oroszországba, míg végül a csapda mûködésbe, jött és az elképedt nácikat a szovjet és az anglo-amerikai csapatok egy kétfrontos háborúban felmorzsolták és megsemmisítették. Valójában a brit uralkodó osztály mindig egyetértett a hosszú távú célokat és az alkalmazandó elveket illetõen. Az imperiális logika mindig Hitler eltávolítását és Németország földdel való egyenlõvé tételét követelte. A kérdés csak az volt, hogy mi a legjobb taktika a nácik átejtésére. 18 Ez ragyogó módon sikerült, és a címeres gazember leléphetett a színpadról. A mór megtette kötelességét. A világnak mindenesetre szakadatlanul azt hirdették és hirdetik, hogy a második világháború egy igazságos ügyért vívott jó háború volt. Preparata szerint beláthatatlan az anglo-amerikai uralkodó osztály azon hazugságainak száma és mértéke, amelyekkel ezt a modern mítoszt elterjesztették és fenntartják. A valóságot feltehetõen titkossá minõsített dokumentumok tízezrei rejtik, amelyek az intrika döntõ fázisait leleplezhetnék. Ám ezek a nyilvánosság elõl a mai napig rejtve vannak mint mondják, a nemzeti biztonsága érdekében. 19 A nyugati politika hosszú távú világuralmi célkitûzései Az elõszó végén Preparata úgy foglalja össze vezérmotívumát, hogy az uralkodó brit elit nagy erõbedobással játszott birodalma megõrzése érdekében, még ha ez azzal a következménnyel is járt, hogy a vezetést át kellett adnia amerikai testvéreinek, akiket viszont a londoni klubok saját szellemi örököseikként kimûveltek. Könyve üzenete az, hogy Nagy-Britannia imperiális viselkedése a machiavellizmus legszörnyûbb manifesztálódása volt az újabb történelemben. 20 A felelõsök semmitõl sem riadtak vissza, hogy elérjék a világuralmat. A tudatosan megtervezett, irtózatos és hidegvérû játék körülbelül 70 millió embernek az életébe került. Preparata tudatában van annak, hogy téziseit mint groteszk összeesküvés-elméletet a patrióta nyugati értelmiségi világ elbagatellizálhatja, megvetõen visszautasít- SzG 2009/4 17

20 VILÁGHELYZET hatja. Ám bízik abban, hogy a meglévõ szálakat csak össze kell kötni ahhoz, hogy kialakuljon a megbízható, bizonyító erejû tények bázisa. Az anglo-amerikai klubok egyelõre megtartották a túlsúlyukat és õk formálták az irdatlan anyagi eszközökkel irányított kortörténetírást. A legkevésbé sem emberi jogokról, szabad piacokról és demokráciáról van szó vagy a többi szégyentelenül hangoztatott frázisról. Mindeddig legfontosabb gyõztesen megvívott csatájuk a Németország elleni ocsmány kampány volt. Ezért a Nyugatnak el kellene gondolkodnia azon, hogy van annál sokkal rosszabb is, mint a nácizmus: az anglo-amerikai bajtársi szövetségek vétke, akiknek gyakorlatához hozzátartozik, hogy egy adott ország szörnyetegeit, gazembereit háborúra sarkallják azért, hogy a láncaiktól megszabadított démonok birodalmát aztán saját imperiális céljaikra használják és irányítsák. Preparata sok mindent megvilágító tanulmányát kiegészítendõ rá kell mutatnunk arra, hogy az okkult összefüggéseket is szemügyre kellene venni, és a vizsgált idõszakot is ki kellene bõvíteni. Nem elég az 1900-as év körül kezdeni. Európa alapvetõ újjáformálásának tervei ennél távolabbra nyúlnak vissza. Elég a Császár álma (Des Kaisers Traum) térképre emlékeztetnünk, amely 1890-ben jelent meg a The Truth címû angol szatirikus folyóiratban. 21 Itt fiktív rémálomként úgy rajzolják meg Európát, hogy eltûntek a monarchiák, keleten az orosz sivatag található (a szocialista kísérletre utalva), és többes számban beszélnek német köztársaságokról. Összességében bámulatos elõrelátása a második világháború utáni, 50 évvel késõbbi Európának. Ez arra utal, hogy a megfelelõ körökben hosszú távra gondolkoznak, terveznek és cselekednek. A nyugati politika alapimpulzusait Rudolf Steiner így jellemezte egy március 21-én Stuttgartban tartott elõadásában: Az angolszász politika bizonyos háttérembereinél, ha szabad így neveznem õket, egy olyan politikai szemlélet létezik, amelyet két fõ tételben szeretnék összefoglalni: Elõször is fennáll az a nézet és nagyobb számban léteznek olyan személyiségek, akik a külvilág elõtt tulajdonképp politikusként megjelenõ, de olykor csak strómanok mögött állnak és ez a nézet hatja át õket, hogy bizonyos világfejlõdési erõk révén az angolszász fajt kell megillesse az a misszió, hogy a jelenben és a sok évszázadnyi jövõben egy valódi világuralmat gyakoroljon. [ ] A második dolog, amelyre ez a Közép-Európa számára oly szomorú és veszedelmes világpolitika irányul, a következõ. Az ember tekintete messze hat. Angolszász nézõpontból ez a politika nagyvonalú, áthatja az a hit, hogy a világot világimpulzusok uralják és nem azok a kis, gyakorlati impulzusok, amelyek által egyik-másik felfuvalkodott politikus oly gyakran hagyja magát vezetni. [ ] A második alapgondolat ez: tudjuk, hogy a szociális kérdés egy olyan világtörténelmi impulzus, amelynek feltétlenül ki kell élnie magát. 22 A szociális kérdés kikerülhetetlensége miatt tudatosan úgy irányították a fejlõdést, hogy a szocialista kísérletek keleten, név szerint az orosz világban zajlottak le (1917 óta), és nem nyugaton, amit nem akartak romba dönteni. Még ha ezek a kísérletek idõközben véget is értek, ezzel még semmiképp sem merült ki ez az impulzus. Jogosan mutatott rá Thomas Meyer, hogy csak más formát öltött: 1989 óta az egész Föld nemcsak az anglo-amerikai uralkodói akarat terepe, hanem új szociális kísérletek terévé is vált. Világszerte egy két osztályra tagolódó társadalom jött létre. Ami hetven évig Oroszországban zajlott, az elkezdett az egész Földön lejátszódni: jelenleg nemcsak egy nép jogait tiporják lábbal, hanem mindazon népek jogait, amelyek nem hajolnak meg a szuperhatalom hatalma és akarata elõtt; nem egy népre kényszerítik rá a tervgazdálkodást, hanem az egész világ meg kell hajoljon a WTO (World Trade Organization) és más, még szebb nevû szervezetek diktátumai elõtt, ami a munkanélküliség, szegénység és erõszakra való készség további globalizációjához fog vezetni. A globalizáció, amibõl kizárólag egy viszonylag szûk anglo-amerikai elit és annak a világ maradék részén lévõ vazallusai profitálnak, most kezdi világszerte kikényszeríteni a szociális együttélés olyan formáit, amelyek tiszta karikatúrái mindannak, ami megérdemli, hogy emberhez méltónak nevezzék. 23 Európa mindaddig nem lesz képes kiváltani magát a Nyugattal szembeni vazallusi szerepébõl, amíg a világpolitikából hiányzik ezeknek a fontos szempontoknak a felismerése. Rudolf Steiner nagyon szívhez szóló szavakat talált az elérendõ beállítottság leírására: Az embernek ma nem szabad vakon keresztül mennie a fejlõdésen. Ha Európa folytatja, hogy ezekben a dolgokban vak legyen, akkor arra a sorsra jut ez a szegény Európa, amire Görögország jutott Rómával szemben. Ennek nem szabad megtörténnie a világot nem szabad földrajzilag amerikanizálni. Ám ezt elõször meg kell érteni. [ ] (Arra van szükség), hogy az, amit szellemtudománynak nevezünk, valóban behatoljon a szociális és a politikai fogalmakba. Mert Amerika törekvése 18 SzG 2009/4

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület

Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület 2015. októberében megszervezett eseményünk célja kettős volt: először is az, hogy a Lányok Napja fogadó cégei, kutatóintézetei és felsőoktatási

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

IGE. rovat. Lelki percek

IGE. rovat. Lelki percek A nyíradonyi Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola lapja I. évfolyam, 1. szám Nyíradony, 2011. október Lelki percek Papp Miklós lelki igazgató rovata Ha azt mondod egy embernek: milyen nagyszerű

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

ŐRIZZ, URAM! Lekció: 1Sámuel 24,1-9

ŐRIZZ, URAM! Lekció: 1Sámuel 24,1-9 Pasarét, 2011. szeptember 4. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza ŐRIZZ, URAM! Lekció: 1Sámuel 24,1-9 Alapige: 1Sámuel 26,23-25 Az Úr mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint, mert

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24.

Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24. Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24. Nem lenne tanár, és azt is elmondja, miért nem. - Kipróbálná magát külföldön, de imád magyarul énekelni. - Interjú Molnár Ferenc Caramellel cigányságról, kirekesztésrõl,

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget 2008 / Tavasz F o g a d ó a K a r n a g y o k h o z Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget Ki ne ismerné Erdôs Jenôt, a népmûvelô pedagógust, karnagyot, a hangversenyélet

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Test, mint Univerzum. 2013. október 7.

Test, mint Univerzum. 2013. október 7. Test, mint Univerzum 2013. október 7. Üdvözöllek benneteket! Mória vagyok. Egy olyan témát hoztam be nektek, ami a figyelmetek középpontjában van, de talán nem így. Bánjatok a testetekkel úgy, mint egy

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák SIKER CLUB SIKER CLUB 2009, No. 23 Siker tippek és stratégiák James Vágyi vagyok a Siker Club huszonharmadik számával, ahol sikeres gondolatokat, ötleteket és információkat ajánlunk arról, hogy hogyan

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7 Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTEN IGAZI CSODÁJA Lekció: 2Királyok 4,1-7 Alapige: 2Királyok 4,1-2 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott

Részletesebben

Üdvözöllek benneteket ezen az (esti) alkalmon.

Üdvözöllek benneteket ezen az (esti) alkalmon. A helység atmoszférája azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok elkezdjenek gondolkodni arról, hogy mi a baj ezzel a világgal. Képek használata: rakj ki olyan képeket a falra, melyeken különbözõ karitatív

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET I. A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART MIT KERESTEK? MIT KERESTEK? Mondjátok, mi ez a féktelen hajsza? Süvítve söpör végig a világon, és könyvek özöne

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása Gratulálok a döntésedhez! Kalló Melinda vagyok és üdvözöllek az első leckén! Ez egy kicsit rendhagyó tanítás lesz,

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

MINERVA minőségi érdekérvényesítés a Magyar Waldorf Szövetségben, TÁMOP 251-07/1-2008-0101 HATÁROK KORLÁTOK NÉLKÜL

MINERVA minőségi érdekérvényesítés a Magyar Waldorf Szövetségben, TÁMOP 251-07/1-2008-0101 HATÁROK KORLÁTOK NÉLKÜL MINERVA minőségi érdekérvényesítés a Magyar Waldorf Szövetségben, TÁMOP 251-07/1-2008-0101 HATÁROK KORLÁTOK NÉLKÜL műhelymunka és konferencia WALDORF-SZÜLŐK és a WALDORF-PEDAGÓGIA IRÁNT ÉRDEKLŐDŐK számára

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Lődd be magad Krisztussal

Lődd be magad Krisztussal Lődd be magad Krisztussal 2014-01-12 (Istentisztelet kivonatos jegyzete) Ma egy két gondolatot szeretnék veletek megosztani. Tulajdonképp nem is tanítás, inkább elgondolkodásra remélem - késztető, dolgok,

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Járkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését

Részletesebben

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 2004/2 Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 Szivárványívemet helyezem a felhõkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. 1Móz 9,13 A Gyülekezeti hétvégérõl 2.

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.

AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. Pasarét, 2013. november 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza AZ ÚR SZABADÍTÁSA Lekció: Zsoltár 107,1-16 Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Ha a gyógyítás nem mőködik

Ha a gyógyítás nem mőködik Ha a gyógyítás nem mőködik 2009 Rue Anne Hass, M.A., Intuitive Mentoring és I-Mentoring, www.intuitivementoring.com. Látogasd meg Rue honlapját, ahol további cikkeket találsz Az EFT-rıl és az érzékeny

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

Gondolkodtál már azon, hogy honnan származik a pénzed?

Gondolkodtál már azon, hogy honnan származik a pénzed? Gondolkodtál már azon, hogy honnan származik a pénzed? Horváth Zoltán Cashflow Mérnök 2008 Kimberley Group Kft. Minden jog fenntartva. Hálás köszönet illeti az L. Ron Hubbard Library-t, amiért engedélyezte,

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben