Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A nyugdíjbiztosítási ágazat központi elektronikus hatósági nyilvántartási rendszere a szakmai irányító szerv az Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által fenntartott és üzemeltetett és az Igazgatóság által kezelt Központi Elektronikus Nyugdíj-nyilvántartási Rendszer (KELEN). Működtetésének célja a nyugdíjjogosultsághoz, illetve a nyugellátások, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapításához szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatok begyűjtése, ellenőrzése, befogadása, rendszerezése, őrzése, valamint feldolgozása. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kezelt adatok: KELEN: SZAB (Személyi adatbázis) Adatok forrása (az adatot Adatok köre Adatkezelés jogalapja szolgáltató személy, szerv) Ügyfél Személyes adatok (TAJ Tny. 96. szám, lakcím, személyazonosító) Tbj OEP TAJ adatok Tbj.R 27. FAB (foglalkoztatói adatbázis) Adatok forrása (az adatot Adatok köre Adatkezelés jogalapja szolgáltató személy, szerv) Nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásra Személyi és foglalkoztatási Tny. 97. kötelezett szervek, szer- adatok, kereseti és szolgálati vezetek és személyek (foglalkoztatói idő adatok, járulék, egyéb adatszolgáltatás) adatok NAV Kereseti és szolgálati idő Art. 52. adatok, járulékbefizetések, egyéb adatok A Tbj. 43. (4) bekezdése és a Tny. 96. (7) bekezdése értelmében az érintett személy vagy képviselője a nyilvántartásokba betekinthet, az iratokról másolatot, illetve nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet. Másolat kérésekor az ügyfelet illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj lerovása nem terheli.

2 Közlekedési Felügyelőség Adatbázisok, nyilvántartások, gyűjtése, feldolgozása a Nemzeti közlekedési Hatóság feladat- és hatásköre. Az adatok nyilvántartások tárolása is a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatbázisaiban országos jelleggel történik. Járművezető vizsgáztatási és Utánképzési Osztály vonatkozásában: A Nemzeti Közlekedési Hatóság vezeti a közúti járművezetők tanfolyami képzésével kapcsolatban - a képzés irányítására jogosult iskolavezetők, - a képzésre jogosult szakoktatók, és - a képzést követő vizsgáztatásra jogosult vizsgabiztosok névjegyzékét. A névjegyzékek vezetésének (az adatok kezelésének) célja: az érintettek személyazonosító és tevékenységi adatainak hiteles nyilvántartása a tevékenységük szervezése, illetve felügyeletének ellátása érdekében. A kezelt adatok fajtája: részben személyes (személyazonosító), részben a tevékenységre vonatkozó adatok. A személyes adatok kezelésének jogalapja: a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 18. -ának (9) és (10) bekezdése. A személyes adatok forrása: az érintettek személyazonosító okmánya. 6. ponthoz : A közúti szakterület saját nyilvántartásai : vasúti átjárók nyilvántartása vasúti gyalogos-átkelőhelyek nyilvántartása kijelölt gyalogos-átkelőhelyek létesítésének nyilvántartása A fenti nyilvántartásokat az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (II. 21.) KM r. 6. (1) bekezdésbe foglalt elrendelés alapján vezeti a közlekedési hatóság. A nyilvántartások vezetése az EKHIR-KZT nyilvántartó programban történik. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv II/6 ponthoz A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtések A Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által gyűjtött statisztikai adat nincs, de a tevékenységhez kapcsolódó adatok az ÁNTSZ OTH közzé teszi: Az adatok elérhetősége: Statisztikai adatok Élelmezés egészségügyi hatósági tábla. Gyermek és ifjúság egészségügyi hatósági tábla. Járványügyi hatósági tevékenység.

3 Kórházhigiéné hatósági tábla. Létszám adatok Település egészségügyi hatósági tábla. A kistérségi intézet december 31-i záró létszáma munkaköri csoportonként A regionális intézet december 31-i záró létszáma régiónkénti bontásban Az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézeteinek évben végzett közegészségügyi, járványügyi és egészségügyi igazgatási tevékenysége Az ÁNTSZ regionális intézetek sugáregészségügyi decentrumainak hatósági tevékenysége. OSAP adatgyűjtések Állások száma az egészségügyi ellátásban munkaköri csoport és terület szerint (mindösszesen), Állások száma az egészségügyi ellátásban munkaköri csoport és terület szerint (költségvetési szervezetek és intézményei), Állások száma az egészségügyi ellátásban szakfeladat és munkaköri csoport szerint, Orvosi állások száma szakfeladat szerint, II/6. ponthoz A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai

4 A Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által fenntartott adatbázis nincs, de a tevékenység során gyűjtött adatokat az ÁNTSZ OTH teszi közzé: Elérhetőség: Az által vezetett (jogszabállyal rendszeresített) hatósági nyilvántartások Sorszám Nyilvántartás tárgya Nyilvántartást vezető hatóság Nyilvántartás vezetését előíró jogszabály, joghely A nyilvántartás adattartalma Közérdekű Személyes 1. Ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagokra, termékekre és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiákra kiadott engedélyek 201/2001. (.25.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdés 2. Radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény tulajdonjogának átruházására vonatkozó (hatósági jóváhagyást tartalmazó) határozatok 72/2000. (V.19.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés 3. A nem államközi, illetve kormányközi megállapodás alapján történő humán szerv, szövet külföldre és/vagy Magyarországra szállítására vonatkozó szerződések évi CLIV. törvény 243. (7) bekezdés

5 4. Meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkező (működési nyilvántartásban nem szereplő) személyek részére kiadott ideiglenes tevékenységi engedélyek évi CLIV. törvény 110. (11) bekezdés 5. Egészségügyi szolgáltatók, az általuk végezhető, engedélyezett szakmák és működési engedélyek 6. Személyi joggal rendelkező gyógyszerészek nyilvántartása 7. Kábítószer - prekuzorokkal kapcsolatos információszolgáltatásra kötelezett gyógyszertárak által szolgáltatott adatok központi nyilvántartása 2/2004. (I.17.) EüM rendelet 2. (2) bekezdés évi CVIII. törvény /2005.(VIII.16.) Korm. rendelet 5. (2)-(3) bekezdés 8. ÁNTSZ keretén kívül működő (tanácsadó) Családvédelmi Szolgálatnál foglalkoztatott, szakirányú tanfolyamot végzett védőnők 232/2000.(II.23.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdés **********************************************************************************************************************************************************************************

6 II.6. A szakigazgatási szerv által fenntartott adatbázisok illetve nyilvántartások jegyzéke. I. Név: Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek nyilvántartása Formátuma: excel táblázat (xls) Adatkezelés célja: foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek okainak feltárása, kialakuláshoz vezető okok elemzése, hasonló esetek megelőzése Jogalapja: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. (1) bekezdés Időtartama: határozatlan Az érintettek köre: szervezett munkavégzésben foglalkoztatott foglalkozási betegség gyanújával, illetve fokozott expozícióval bejelentett munkavállalók, valamint azon munkáltatók, ahol a szervezett munkavégzés történt Az adatok forrása: I. fokú munkavédelmi hatósághoz beérkező orvosi tevékenység körében észlelt bejelentés Kérdőív: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 4. számú melléklete II. Név: Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységről nyilvántartás Formátuma: excel táblázat (xls) Adatkezelés célja: a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét a rákkeltő anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben. Jogalapja: 26/2000. (I. 30.) EüM rendelet 18. (3) bekezdés Időtartama: 50 év Az érintettek köre: szervezett munkavégzés, amelynek során a munkavállaló rákkeltőknek van vagy lehet kitéve, valamint azon munkáltatók, ahol a szervezett munkavégzés történt Az adatok forrása: I fokú munkavédelmi hatósághoz beérkező munkáltatói bejelentés Kérdőív: 26/2000. (I. 30.) EüM rendelet 3 számú melléklete III. Név: Az azbeszttel tevékenységet végző munkáltatók nyilvántartása Formátuma: excel táblázat (xls) Adatkezelés célja: a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét az azbeszt okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben. Jogalapja: 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4. (1), (7) bekezdés Időtartama: határozatlan Az érintettek köre: adott időtartamban azbeszttel tevékenységet végző munkáltatók (+munkavállalói létszám) Az adatok forrása: I fokú munkavédelmi hatósághoz beérkező munkáltatói bejelentések Kérdőív: 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4. (2) bekezdés Az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LIII. törvény 28. -a szerinti azonosító adatai Nincs bejelentési kötelezettség az adatvédelmi biztos felé az adatkezelések nyilvántartásba vétele végett. A szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei Eljárás során keletkezett iratok Alaptevékenysége körében a munkaügyi és a munkavédelmi hatóság az eljárás során keletkezett iratokba betekintést engedélyez az ügyfél részére, ha kérelmében ügyféli jogosultságát azonosítja. A munkaügyi hatósági eljárásban ügyfél a munkáltató, annak meghatalmazott képviselője, valamint a kérelemre induló ügyekben a kérelmező.

7 A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. Nem lehet betekinteni a) a döntés tervezetébe, b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív), az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az e törvény szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei Építésügyi 1. A megtartott hatósági ellenőrzések nyilvántartása (255/2007.(.4.) Korm. r. 6. sz. melléklete) A Váti által üzemeltetett e-epites.hu oldalon keresztül elektronikus formában (hatósági felhasználásra) 2. Építési munka megkezdés bejelentésének nyilvántartása (255/2007.(.4.) Korm. r. 8. sz. melléklete) A Váti által üzemeltetett e-epites.hu oldalon keresztül elektronikus formában (hatósági felhasználásra) A benyújtott építésmegkezdés bejelentések alapján (191/2009. (I. 15.) Korm. r.) 3. Építésfelügyeleti bírságok nyilvántartása (255/2007.(.4.) Korm. r. 7. sz. melléklete) A Váti által üzemeltetett e-epites.hu oldalon keresztül elektronikus formában (hatósági felhasználásra) 4. Ket 94.-a alapján bírság alól mentesítettek nyilvántartása Excel táblázat, jogalapja: a Ket 94.. (3) bekezdése, a jogszabálysértés tényének rögzítése céljából, időtartama: 1 év

8 Földhivatal Közzétételi lista II/6. pont Adatbázisok: TAKAROS, DATR, FŐNYIR. Valamennyi ORACLE formátumú. A fenti adatbázisok a közhiteles ingatlan-nyilvántartás, illetve a közhiteles földhasználati nyilvántartás, mint hatósági nyilvántartásokat tartalmazzák, ez az adatkezelés célja. Az adatkezelés jogalapja: az ingatlan-nyilvántartásól szóló évi CLI. törvény, a termőföldről szóló évi LV. törvény. Az adatkezelés időtartama folyamatos. Érintettek köre: Zala megye valamennyi ingatlana, illetve az ezekre vonatkozóan jogokkal, tényekkel rendelkező személyek. Adatok forrása: kérelmek, bejelentések, okiratok, korábbi térképek, természetbeni állapot felmérése. Nem alkalmazunk kérdőívet. Gyűjtött és feldolgozott adatok: a megye területén lévő ingatlanok jogszabályban meghatározott adatai, az ingatlanokra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogok, tények, e jogok, tények jogosultjainak személyes adatai. Az adatokhoz jogszabályban meghatározott módon, dokumentált kérelemmel, betekintéssel, hiteles és nem hiteles másolat készítéssel, erre irányuló szerződés, illetve ügyfélkapu esetén internetes felületen lehet hozzáférni. Földhasználati adatszolgáltatás: 800,- Ft/oldal 155/2009. (I.16.) FVM r.; adatszolgáltatás iránti kérelmet elutasító határozat elleni jogorvoslati eljárás díja 5000-Ft A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni. A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni. Hiteles térképmásolat díja: 3000,- Ft. A földmérési eljárásokban fizetendő díjak több körülménytől függenek, a díjakat a 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet szabályozza. Egyéb adatszolgáltatás díjai: 176/2009. (II.28.) FVM rendelet.

9 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLI. törvény szabályozza a törvényességi felügyelet rendjét, a tól kezdődően A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme 132. (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl: a) törvényességi felhívással élhet; b) kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését; c) kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát; d) kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; e) kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését; f) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását; g) kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; h) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; i) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; k) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben; l) törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra az e törvényben meghatározott esetekben. (2) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselőtestülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása (3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat: a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;

10 c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését. (4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra: a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. (5) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz. A kormányhivatal információkérési joga 133. (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni. (2) A kormányhivatal javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni. A törvényességi felhívás 134. (1) Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni. (2) A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt. A képviselő-testület ülésének összehívása 135. (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. (2) Ha a polgármester a kormányhivatal képviselő-testületi ülésének összehívására tett javaslatának és a 44. szerint tett indítványnak tizenöt napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól. Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése 136. (1) Az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter útján, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével egyidejűleg kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítványt a Kormánynak megküldött kezdeményezéssel egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.

11 (2) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. (3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet; b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését; c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért; d) annak okát, hogy a kormányhivatal az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek. (4) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza. A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása 137. (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, ha a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta. (2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll; b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak; c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet. (3) Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését. (4) A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása 138. (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről. (3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a

12 helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult. Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga 139. (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. (2) Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a törvényszék a határozat végrehajtását felfüggeszti. Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása 140. (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél a helyi önkormányzat törvényen alapuló: a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést. (2) A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak. (3) A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára. (4) A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást). (5) Ha a helyi önkormányzat a törvényszék által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére. Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása 141. (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; b) ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; c) ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladatellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;

13 d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást. (2) A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap, legmagasabb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap tízszerese. (3) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. (4) A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi: a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát; b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és c) az előző bírságok számát és mértékét. (5) A kormányhivatal bírságot megállapító döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a helyi önkormányzat a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül. (6) A kormányhivatal bírságot megállapító döntésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásait megfelelően kell alkalmazni. (7) A törvényszék a kormányhivatal döntését megváltoztathatja, a kormányhivatal új eljárás lefolytatására nem kötelezhető. A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai 142. (1) A 132. (1) bekezdés h) pontja esetében a kormányhivatal által kezdeményezett bírósági eljárásra a 70. rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (2) A szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert a helyi önkormányzat vagy a polgármester ellen lehet megindítani. (3) A kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot megállapító döntése ellen a pert a kormányhivatal ellen kell megindítani. (4) Az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata, az önkormányzat határozathozatali és feladatellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt, valamint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, e perekben a törvényszék jár el.