GYEPEK MÉRGEZŐ ÉS GYÓGYNÖVÉNYEI
|
|
- Pál Orbán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GYEPEK MÉRGEZŐ ÉS GYÓGYNÖVÉNYEI Egyetemi jegyzet a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar távoktatásban résztvevő hallgatói részére Írta: Dr. Tasi Julianna Egyetemi adjunktus Gyepgazdálkodási Tanszék SZIE Gödöllő 2003
2 TARTALOMJEGYZÉK Fejezet címe Oldalszám 1. BEVEZETÉS FAJGAZDAG GYEPTÁRSULÁSOK ÉRTÉKELÉSE TAKARMÁNYTERMESZTÉSI SZEMPONTBÓL 3. A MÉRGEZŐ ÉS GYÓGYÍTÓ HATÁSÉRT FELELŐS HATÓANYAGOK 4. A MÉRGEZŐ- ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK ELŐFORDULÁSA ÉS HATÁSA AZ ÁLLATOKRA 5. NÖVÉNYI MÉRGEZÉSEK LEGELTETÉSKOR ÉS TARTÓSÍTOTT TAKARMÁNY ETETÉSEKOR KÜLÖNBÖZŐ HASZNOSÍTÁSÚ GYEPEK MÉRGEZŐ NÖVÉNYEI Legelők fontosabb mérgező növényei Rétek fontosabb mérgező növényei Árnyékos helyek, erdőszélek, erdőirtások fontosabb mérgező növényei 6.4. Parlagok, ruderális területek gyakori mérgező növényei GYÓGYNÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA 7.1 A gyógynövénygyűjtés alapvető szabályai A gyógynövények elsődleges feldolgozása KÜLÖNBÖZŐ HASZNOSÍTÁSÚ GYEPEK LEGFONTOSABB GYÓGYNÖVÉNYEI 8.1. Legelők fontosabb gyógynövényei Rétek, nedves területek fontosabb gyógynövényei Parlagok, ruderális területek fontosabb gyógynövényei
3 1. BEVEZETÉS Magyarországon a mezőgazdaság által művelt területnek mintegy egyötödét teszi ki a gyep. A mezőgazdasági statisztika által önálló művelési ágként nyilvántartott terület nagysága hektár körül mozog, enyhén csökkenő tendenciát mutatva. A mezőgazdaságban a közvetlen termelési támogatások csökkennek, az ökológiai- és tájgazdálkodás pedig egyre inkább támogatottá válik, ezért a gyepgazdálkodás szerepe megnő. Várhatóan a területe is kb. 300 ezer hektárral fog növekedni. Mindez együtt kell, hogy járjon a gazdálkodók jelentős részének szemléletváltásával. Erre kényszeríti őket a lakossági nyomás is, amely növekvő élelmiszerbiztonságot követel meg. A hagyományos mezőgazdálkodás mellett egyre nagyobb területen szükséges vegyszermentesen gazdálkodni. Az ökológiai- és a biogazdálkodás nemcsak az élelmiszerbiztonságot javítja, hanem nagymértékben csökkenti a környezet terhelését. Feltétlenül szükséges az ilyen irányú változtatást megvalósítani a gazdálkodásban, mert a pusztuló föld, a klímaváltozás tendenciája ezt kikényszeríti. Fenntartható csak a környezetbarát gazdálkodás lehet. A tömegtakarmányok termesztése során a gyepgazdálkodással lehet a legkönnyebben biztosítani a vegyszermentes takarmányt a kérődző állatfajok számára, egyúttal megteremtve a hús- és részben tej, tejtermék előállítás egészséges alapanyagát. A juh- és kecskehús, marhahús, vadhús, részben a nyúlhús, valamint a juhtej, kecsketej és a belőlük készült termékek a gyepről takarmányozott állatok esetében vegyszermentesek, és a gazdálkodás környezetkímélő lesz. Természetesen feltételezzük, hogy a termékelőállítás további fázisaiban is betartják a szabályokat (antibiotikumok alkalmazásának tilalma, stb.). A kettőshasznú szarvasmarha fajták terjedése esetén a tehéntej, és tejtermékek egy része is előállítható az ökológiai gazdálkodás keretében. Mindezek a gyepekre alapozhatók, vagyis a gyepgazdálkodás szerepét, jelentőségét hangsúlyozzák. A környezetkímélő, vegyszermentes gyepgazdálkodásban alapvető feladat, és kiinduló állapot kell legyen a fajgazdag növényállomány, és ennek fenntartása. A biodiverzitás megőrzése ezzel a gazdálkodási formával biztosítható. A környezetkímélő, ökológiai gyepgazdálkodásban szembe kell nézni a gazdálkodás szempontjából egyértelműen gyomnak nevezett mérgező növények jelenlétével, és el kell tűrni azokat. A gyógynövények egyrésze a mérgező fajok közül kerül ki, másrésze viszont a gyepgazdálkodásban feltételes gyomnak tekintett növényekhez tartozik. A mérgező- és gyógynövényekben gazdag növénytársulásokkal való gazdálkodáshoz meg kell ismerni ezeket a növényfajokat, fontosabb tulajdonságaikat, hatásukat a takarmányt fogyasztó állatokra. Tudni kell, hogyan kerülhető el a növényi mérgezés a legelőkön és kaszált gyepeken. Meg kell ismerni azokat a lehetőségeket, amelyeket a fajgazdag, és egyúttal gyógynövényekben gazdag gyeptársulások rejtenek. Fel kell hívni a figyelmet a másodlagos bevételi forrásként jelentkező gyógynövénygyűjtési lehetőségre. A kiaknázásához azonban ismerni kell a legfontosabb, gyakran, nagyobb borítottsággal megjelenő növényeket, a gyűjtés és elsődleges feldolgozás alapvető szabályait. Ezek a tudnivalók találhatók meg ebben a jegyzetben. 3
4 2. FAJGAZDAG GYEPTÁRSULÁSOK ÉRTÉKELÉSE TAKARMÁNY TERMESZTÉSI SZEMPONTBÓL Az évelő pázsitfűfélékkel benőtt területeket gyepeknek szokás nevezni. A takarmánytermesztési célú gyepek hasznosítása különbözik a többi gyepekétől, legeltetéssel, vagy kaszálással történik, és a vegetatív, földfeletti részek termesztése a gazdálkodás célja. A természetben különböző hatások által kialakítva létrejött növénytársulásokat természetes gyepnek nevezzük, az ember által mesterségesen létrehozott növénytársításokat pedig telepített gyepnek hívjuk. A természetes gyepek soha nem csak pázsitfűfélékből állnak, hanem nagyon sokféle kétszikű növényfaj kíséri őket, és alkotja a gyeptársulást. A telepített gyepek a magyarországi ökológiai adottságok között öntözés nélküli gazdálkodás esetén a telepítést követő egy-két év után átalakulnak, megjelennek a termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő kísérő lágyszárú növények. A magyarországi természetes gyepekben átlagosan növényfaj él együtt, alkot társulást. A fajszámot tekintve nem a pázsitfűfélék, hanem a lágyszárúak vannak többségben. Különösen jellemző ez a kép a pázsitfüvek többsége számára kedvezőtlen adottságú termőhelyeken, az aszályos, száraz és a túl nedves fekvésben. A legtöbb fűfajnak ugyanis az üde fekvés jelenti a legkedvezőbb termőhelyet, ahol a növekedésükhöz szükséges víz mennyisége, eloszlása és mélysége biztosítja a füvek erőteljes növekedését. Ekkor a fajok között fennálló versenyből a pázsitfüvek győztesen tudnak kikerülni. Az üde fekvésű gyepekben ezért találunk több pázsitfüvet és kevesebb lágyszárú növényt. Különösen szembetűnő ez akkor, ha nem a fajok számát, hanem az azok által beborított terület nagyságát vesszük szemügyre. A takarmánycélú gyepek növényállományának értékelésekor legfontosabb szempont az, hogy az egyes fajok az állatok számára egészséges takarmányt tudnak-e szolgáltatni, mekkora az ilyen takarmányértékkel bíró fajok részesedése a gyep termésében. Ezt a részesedést kétféleképpen tudjuk vizsgálni és kimutatni. Az egyik gyakori megoldás a gyepalkotó növényfajok termésrészesedésének becslése. Ekkor azt adjuk meg, hogy az összes termésmennyiségnek (pl. t/ha) hány százaléka származik a vizsgált növényfaj(ok) terméséből. Ilyenkor tehát tömegszázalékról beszélünk. A másik, a gyakorlatban könnyebben kivitelezhető megoldás szerint a vizsgált növényfaj(ok) által borított terület nagyságát becsüljük meg, és borítási százalékról beszélünk. A természetes gyepek szerkezete a borítottság alapján más képet mutat, mint a fajok száma szerint. Csak akkor beszélhetünk gyepről, ha a növénytársuláson belül a pázsitfűfélék uralkodnak, vagyis a legnagyobb borítottságot adják. Ha a takarmányértékkel bíró füvek borítottsága 50% alá csökken, a takarmánytermesztési cél miatt be kell avatkozni a gyep szerkezetébe. Mit jelent a takarmányérték, vannak-e a gyepben olyan növények, amelyeknek nincs takarmányértéke? Minden növényben vannak tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, ásványianyagok, stb.), de ha az állatok nem fogyasztják el a növényt, vagy megeszik azt, de megbetegszenek tőle, akkor hiába van az ilyen növényben tápanyag, mégsincs takarmányértéke. Nem szolgáltat takarmányt. A takarmánycélú gyepekben a növények egyik részének azért nincs takarmányértéke, mert nem fogyasztják el az állatok, másik részének pedig azért, mert ha megennék őket, akkor betegséget, növényi mérgezést okoznának. Az első csoportba főleg a szúrós, 4
5 morfológiai okból ehetetlen, mechanikai károsodást okozó fajok tartoznak, a másikba pedig a mérgező növények. Fontos kérdés, hogy a gyógynövényeknek van-e takarmányértékük? Tág értelemben minden olyan növényt gyógynövénynek nevezünk, amely kis mennyiségben tartalmaz biológiailag aktív, hatóanyagokat, és irodalmi adatok, vagy a néphagyomány szerint betegségek gyógyítására, megelőzésére használják, vagy használták. A gyepek gyógynövényei között vannak pázsitfűfélék és pillangósvirágú, az állatok által szívesen fogyasztott fajok is. Ezeknek egyértelmű a megítélése, van takarmányértékük. A gyepalkotó gyógynövények legtöbbje azonban nem pillangósvirágú, lágyszárú növény. Nem szúrósak és nem mérgezőek. Ha kárt nem okoz a fogyasztásuk, akkor az a kérdés, hogy megeszik-e az állatok ezeket a növényeket. A 1. táblázatban közölt adatok bizonyítják, hogy igen. A vizsgálatban részt vett juhok legelésük során a felvett takarmánynak átlagosan 38%-át az ilyen gyógyhatású növényekből válogatták össze. Főleg a pillangósvirágúak és más kétszikű növények közül kerülnek ki az állatok által kedvelt gyógynövények. Tápanyagtartalmukról a 2. táblázat ad tájékoztatást. A táblázat adatai és az azonos fejlődési állapotú pázsitfüvek tápanyagtartalma nem térnek el lényeges mértékben (l. Takarmányozási Táblázatok a különböző takarmányozással foglalkozó könyvekben). A lényegi eltérés az ásványianyag tartalomban van, valamint abban, hogy a gyógynövények biológiailag aktív, gyógyhatású anyagokat is tartalmaznak. Ezek szerint a gyógynövények közül azok, amelyekben nincsenek mérgező anyagok, rendelkeznek takarmányértékkel. Az ilyen növényeket (ha nem herefélék) a gyepgazdálkodás a feltételes gyomok közé sorolja, mert ha csak ezekből állna a gyep, akkor nem élnének meg rajta az állatok, de kis mennyiségben megeszik azokat. Kárt nem okoznak. A gyógynövények között az ilyen ártalmatlan fajokat enyhe hatású (mite) drogoknak nevezik. Meg kell különböztetni az erős hatású (forte) gyógynövényeket, amelyek a gyepalkotók között a mérgező növények csoportjába tartoznak. Takarmányértéke nem lehet a mérgező növényfajnak, akkor sem, ha tápanyagtartalma alkalmassá tenné a takarmányozásra. A fenti megfogalmazásból kiderül, mitől függ, hogy egy adott gyepalkotó növényfaj mérgező, a gyeptakarmányt fogyasztó állatokra veszélyes növény, vagy veszélytelen, egyúttal gyógyhatású növény-e. Ezt valójában a növény hatóanyagtartalma, hatáserőssége, és a belőle elfogyasztott mennyiség dönti el. A 2. fejezetben felhasznált irodalom 1. Balázs F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. Állami Növénytermesztési Intézet, Mosonmagyaróvár. Agrártudomány, I. 1., Budapest, p. 2. Barcsák Z. (1984): Gyepek gyomtalanítása. Gyepgazdálkodási Tanácsadó 5. szám, Szombathely. 4-5.p. 3. Barcsák Z., Baskay-Tóth B., Prieger K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mg. Kiadó, Budapest, p. 4. Kispál T. (1993): Különböző gyepnövények preferencia vizsgálata nyelőcsőfisztulázott juhokkal. Kandidátusi értekezés. Gödöllő. 5
6 1. táblázat: Juhokkal végzett takarmányválogatási vizsgálatok eredményei (Gödöllő, ) RD % (1) Gyógynövény RD % (2) Gyógynövény a fogyasztott növény %-ában 100%=(1) Egyszikű hasznos 43,8 1,49 3,40 növények Pillangósvirágúak 20,9 13,11 62,73 Egyéb kétszikű 32,5 23,44 72,12 növények Egyéb egyszikű 2,9 - - növények Összes ,04 Kispál Tibor vizsgálatai nyomán végzett saját számítások RD% = megmutatja, hogy az állatok által elfogyasztott takarmányban hány %-ot képviselt az adott növénycsoport 2. táblázat: Néhány gyógynövény tápanyag tartalma, g/kg szárazanyag (Kota M.-Vinczeffy I. vizsgálatai szerint) Megnevezés Ligeti zsálya Ragadós galaj Ökörfark kóró Cickafark Martilapu levél Mezei katáng gyűjtési időpont fejlődési állapot virágzó virágzás kezdetén virágzó virágzás kezdetén vegetatív virágzás kezdetén ny.fehérje 173,7 111,5 94,4 194,6 107,1 95,7 ny.zsír 56,6 41,3 16,1 56,3 45,6 35,6 ny.rost 213,2 266,0 314,4 193,6 230,7 324,8 ny.hamu 98,2 136,2 57,4 137,7 215,4 111,3 N-mentes 458,3 445,0 517,7 417,8 401,2 432,6 kiv.anyagok NE m 5,55 5,06 5,55 5,22 4,37 5,24 (MJ/kg) NE g (MJ/kg) 3,14 2,70 3,14 2,85 2,06 2,86 NE l (MJ/kg) 5,47 5,13 5,47 5,25 4,66 5,26 eredeti szárazanyag 257,0 235,9 276,1 166,8 140,7 175,3 6
7 3. A MÉRGEZŐ ÉS GYÓGYÍTÓ HATÁSÉRT FELELŐS HATÓANYAGOK A növényi szervezetben az anyagcsere folyamatok során sokféle anyag termelődik és raktározódik. Közülük nem mindegyiket nevezzük hatóanyagnak. A kémiai összetétel magában foglalja valamennyi, az adott növényi részben található anyagot. Hatóanyagnak csak azt tekintjük, amelyik jól meghatározott hatást gyakorol az életfolyamatokra. A hatóanyagok tehát biológiailag aktív, hatásos anyagok. A növények szervezete fehérjékből, szénhidrátokból, zsírokból épül fel, vagyis ilyen anyagokat minden növény tartalmaz. Hatóanyagnak csak akkor tekintjük ezeket az anyagokat, ha a növényt ezek miatt hasznosítják. Példaként kiemelhető a nyers bab, borsó, szójabab fehérjéje, amely erős hatást gyakorol a szervezetre. Ezeket mérgező fehérjéknek nevezzük, és mint hatóanyagcsoportot, toxalbuminok (másképpen lektinek) néven fogjuk említeni. A zsírok közül is lehet példákat kiemelni, a lenmagolaj, ricinusolaj a hatóanyagok közé sorolható. A szénhidrátok között is sok a hatóanyagok közé tartozó vegyület. Általában akkor nevezzük őket hatóanyagnak, ha olyan sok halmozódik fel belőlük a növényben, vagy növényi részben, hogy ez tekinthető a drog egyedüli hatóanyagának. A hatóanyagok kémiai jellemzése A hatóanyag lehet egységes vegyület, vagy több vegyület összessége. A növényi nyersanyagból eszerint háromféle készítmény állítható elő: Egységes vegyület (tiszta hatóanyag) Több, hasonló vegyületet tartalmazó frakció (pl. illóolajok) Sok, különböző szerkezetű vegyületet tartalmazó kivonat (pl. vizes és szeszes kivonatok) Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kivonatok hatása felülmúlja a tiszta hatóanyagokét. Jó példa erre, hogy a borsmentalevél szeszes kivonata jobb, hatékonyabb epehajtó, mint az egységes mentol, vagy az 50% mentolt tartalmazó illóolaj, azonos mentoltartalom mellett is (Rácz és mtsai, 1992). Fontosabb hatóanyagcsoportok 1. Alkaloidok Ebbe a csoportba tartoznak a legsúlyosabb mérgezést okozó, legerősebb hatású hatóanyagok. Gyógyászati felhasználás esetén ezeket nagyon pontosan kell adagolni, ezért házilag (gyógytea készítésére) nem használhatók. A csoportba változatos kémiai szerkezetű anyagok tartoznak, kb féle alkaloid van. Jellemzőik: - bonyolult, többnyire gyűrűs szerkezetű szerves vegyületek - nitrogént tartalmaznak (de nem minden N-tartalmú növényi anyag alkaloid!) - lúgos kémhatásúak - a növényekben található savakkal sókat képeznek, sóik formájában tárolódnak a növényben - sóik vízben is oldódnak - legtöbbjük szilárd halmazállapotú és színtelen (de pl. vérehulló fecskefű sárga, sóskaborbolya piros) 7
8 - kivételes: cseppfolyós halmazállapotú a koniin (foltos bürök) és a nikotin (dohány) Az alkaloidok a nitrogén anyagcsere termékei. A kiinduló aminosav alapján csoportosíthatók (lizin-, fenilalanin- stb. eredetű alkaloidok). A legtöbb növényben sokféle alkaloid található (pl. a vérehulló fecskefű tejnedvében 20- féle alkaloid van). A legnagyobb mennyiségben lévőt főalkaloidnak nevezzük, a többinek mellékalkaloid (v.társalkaloid) a neve. A természetben találkozunk olyan növényekkel is, amelyek nem alkaloidokat, hanem alkaloidszerű vegyületeket tartalmaznak. Ezekben a nitrogén nem a gyűrűben, hanem az oldalláncban, vagy nyílt szénláncban van. Azért kell megemlíteni őket, mert nagyon gyakran használt növények, illetve drogok tartoznak ide. - ilyenek pl: kapszaicin (paprika) kolhicin (őszi kikerics) efedrin (csikófark) Az alkaloidok gyakoriak a következő növénycsaládokban (innen kerül ki a legtöbb veszélyes, erős hatású mérgező növény): - amarilliszfélék (Amaryllidaceae) - boglárkafélék (Ranunculaceae) - borbolyafélék (Berberidaceae) - burgonyafélék (Solanaceae) - liliomfélék (Liliaceae) - mákfélék (Papaveraceae) - meténgfélék (Apocynaceae) Legfontosabb, legismertebb alkaloidok: szimfitin koniin hioszciamin, atropin szkopolamin papaverin, morfin, kodein berberin akonitin szolanin protoveratrin nikotin kokain kinin sztrichnin koffein Symphytum spp. Conium maculatum Atropa, Datura spp. Hyoscyamus spp. Papaver somniferum Chelidonium majus Aconitum spp. Solanum spp. Veratrum spp. Nicotiana spp. Coca spp. Cinchona spp. Strychnos spp. Coffea spp. Az alkaloidok élettani hatása háromféle lehet: - központi idegrendszerre ható (gátló, serkentő) - keringési rendszerre ható (pl. protoverin, vinkamin) - simaizmokra ható görcsoldó (pl. papaverin), vagy serkentő (pl. kinin, sztrichnin) 8
9 2. Glikozidok A növények sejtnedvében, váladéktartó sejtjeiben, oldott állapotban található szerves vegyületek. Nem cukor (aglikon) részből és egy vagy több cukormolekulából állnak. A vegyület két részét összekapcsolhatja - oxigénatom - kénatom - szénatom A glikozidok elnevezése a kapcsolódó cukormolekula alapján történik, pl. glükóz glükozid ramnóz ramnozid galaktóz galaktozid Hatásuk annál erősebb, minél több cukormolekulát tartalmaznak. A glikozidok csoportosítása az aglikon rész kémiai szerkezete alapján történik, így a következőket különböztetik meg: fenolos glikozidok Hatásuk: baktériumok és kórokozó gombák fejlődését gátolják, pl: fűz- és nyárfa fajok szalicilsav-származékai. cianogén glikozidok Kéksavat szabadítanak fel. Ide tartoznak a csonthéjasok magjaiban található amigdalinok, melyek főleg gyermekekre mérgezők. kéntartalmú glikozidok Az enzimes hidrolíziskor felszabaduló aglikon csípős ízű (mustármag, torma). Felhasználásuk főleg a népi gyógyászatban jellemző, bőrre helyezve helyi vérbőséget okoznak (hisztamint szabadítanak fel), ezért reumás bántalmak gyógyításakor használatosak. antraglikozidok Hashajtó hatásúak (szenna, rebarbara). A keserűfűfélékben is vannak ilyen anyagok, pl. a szulák keserűfű által okozott bélgyulladás. szívre ható glikozidok Ezek szteránvázas vegyületek. A Digitalis, Helleborus, Adonis fajokban fordulnak elő. Súlyos növényi mérgezést okozhatnak, amikoris szívbetegség jelei mutatkoznak az állatokon. iridoid glikozidok Az elnevezés forrása egy hangya nemzetség neve (Iridomyrmex), melynek riasztóanyagában felfedezték az iridoid glikozidok alapszerkezetét. Hatásuk a központi idegrendszert gátló, nyugtató (pl. macskagyökér). A glikozidok könnyen hidrolizálnak, vízzel érintkezve elbomlanak, ezért bizonyos kezelési eljárások hatására hatásukat vesztik (pl. szénakészítés)! 3. Szaponinok Ezek a vegyületek is glikozidok, aglikonjuk neve szapogenin. A szaponinok a növények 70-80%-ában megtalálhatók. Felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét, vízzel rázva habzanak. Szagtalanok, csípős ízűek. Mérgező hatásuk eltérő mértékű. Hemolizáló hatásúak, vagyis a vörösvértestekből a festékanyag a plazmába áramlik. Ennek hatására gyors elhullást okozhatnak! Többségük ingerli a nyálkahártyát, tüsszentést vált ki, poruk köhögési rohamot okozhat. Fokozzák más hatóanyagok (gyógyszerek, mérgek) oldékonyságát és felszívódását. Különösen a halakra veszélyes mérgek. 9
10 Felhasználásuk a gyógyászatban: - köptetőként (orvosi kankalin gyökere, szappanfű hajtása) - vizelethajtóként (tövises iglice gyökere, szöszös ökörfarkkóró virág) - gyulladáscsökkentő (édesgyökér gyökere, körömvirág virágai) - kórokozókra ható (kankalin, borostyán levele) - immunstimuláns, roboráló (ginszeng gyökér) anyagként történhet. A borostyán (Hedera helix) is szaponin tartalmú, méreg (erős hatású), háziszerként nem használható, gyógyszeripari alapanyag (légcsőhurut, szamárköhögés, tüdőasztma, külsőleg fejbőr ápolására szolgáló készítmények). Érdekesség, hogy szerkezeti hasonlóság van az édesgyökér szaponinjai és a mellékvesekéreg egyes hormonjai között, szapogenineket használnak szterinvázas hormonok (kortizon) félszintézissel történő ipari előállítására. Egyes szegfűfélék és fészkesvirágzatúak szaponinjai a rovarok szervezetében vedlési hormonként viselkednek. 4. Illóolajok Nem egységes anyagok: egy adott növény vagy növényi rész vízgőzzel lepárolható, illékony vegyületeinek összessége (20-60 komponens). Kivételt képez a rózsaolaj, amelyet vízzel főzéssel (vízdesztilláció) és nem vízgőzzel nyernek! Az alapvegyületek szénhidrogének, de az oxigént is tartalmazók hatásosabbak. Jellemző tulajdonságaik: - vízben nem oldódnak (szerves oldószerekben, zsíros olajokban igen) - szobahőmérsékleten maradék nélkül elillannak - folyékony halmazállapotúak - a keletkezés helyén, vagy annak közelében raktározódnak a növényben erősen fénytörő cseppek formájában - a növények 30%-ában megtalálhatók, 0,01-3% mennyiségben - kiválasztódásuk részben a vizelettel, részben a légutakon át történik Hatásuk: Többségük csak helyileg izgató, de vannak kifejezetten mérgezők is. A bőrön vérbőséget okoznak (hisztamint szabadítanak fel). Az állatokon vizenyős beszűrődést, gyulladást, esetleg bőrelhalást okoznak. Gyógyászati alkalmazhatóságuk: (sokkal fontosabb, mint esetleges mérgező hatásuk) 1. a kórokozó baktériumok és gombák fejlődését 1:5000-1: szeres hígításban gátolják (pl. kakukkfű, eukaliptusz, kamilla, zsálya, cickafark, citromfű illóolaja) 2. görcsoldó hatás gyomorban és belekben - kamilla, kömény, édeskömény, ánizs bélgörcsök ellen - májon keresztül kiválasztódók (pl. menta) epegörcsöt oldanak - vesén keresztül kiválasztódók (kömény) a húgyutak görcseit oldják 3. légutakban fertőtlenítő hatás Hígabban folyóvá teszik a váladékot és fokozzák a hám csillóinak mozgását, ezért köptető hatásúak (pl. ánizs, kakukkfű). 4. emésztési zavarok esetén - emésztőnedvek termelését fokozzák (főleg a keserűanyag tartalmúak, pl. üröm) 5. az érintkezés helyén gyulladáscsökkentő hatás pl. cickafark, kamilla külsőleg és az emésztőrendszer gyulladásainál egyaránt 6. enyhén izgató hatás - vesén át kiválasztódók vizelethajtók (pl. boróka, tövises iglice), 10
11 - az erősebben izgatók reumás fájdalmakra használhatók 7. központi idegrendszeren keresztül nyugtató, izomellazító hatás ezeket a fürdőgyógyászat is használja, pl. valeriana, komló, citromfű, levendula 5. Cserzőanyagok Technológiai csoport, a bőr cserzésére használható anyagokat sorolják ide, és erről kapták a nevüket. Jellemző tulajdonságaikhoz tartozik a savanyú kémhatás és a fanyar íz, mert a fehérjéket kicsapják. Hatásuk: - kis adagban gyógyító: -antibakteriális (károsítják a baktériumsejt hártyáját) -összehúzó, vérzéscsillapító, edzik a foghúst, csökkenti a nyálkahártyák gyulladását (pl. cserszömörcéből készült szájvíz) -hasmenés elleni teakeverékek részei (pl. párlófű, libapimpó) - nagyobb adagban bélsárpangást, bélhurutot, gyomorgyulladást okozhatnak 6. Szerves savak (almasav, citromsav, sóskasav, borkősav, hangyasav) Felhalmozódási helyük a levelekben és gyümölcsökben van, rendszerint sóik vagy észtereik formájában. A szervezet gyorsan lebontja őket, ezért ritkán okoznak mérgezést. Toxikológiai szempontból legjellemzőbb az oxálsav (sóskasav). Kalcium-oxalát halmozódik fel pl. mezei sóskában, juhsóskában (kb. 1%-ban), rebarbarában. Ezek a növények nagy mennyiségben elfogyasztva károsak a szervezetre (állatnál és embernél egyaránt!), a húgycsatornák elzárását, veseelfajulást okozhatnak. A szerves savakra jellemző a kiváló szomjoltó hatás (gyümölcs, gyümölcslé, gyógytea formájában). 7. Szervetlen anyagok (hamu alkotórészek) Közülük legjelentősebb a kovasav. Savanyúfüvekben, zsurlókban van károsító mennyiségben. A szöveteket ingerli káros mértékben, viszont kis mennyiségben vizelethajtó. 8. Mérgező fehérjék (lektinek) - régi elnevezés szerint toxalbuminok Erős és gyors hatású mérgek. Hőérzékenyek, ezért főzés során elbomlanak. Főleg a hüvelyesek családjára jellemzők, pl. akácban a robin, nyers magvakban: bab, borsó, szója, lencse, ricinus magban. Mérgező hatásuk oka az, hogy kicsapják a vörösvértesteket. Az izolált lektineket a vércsoportok meghatározásánál használják. 9.Flavonoidok (festékek) Az ide tartozó vegyületek 15 C-atomos szénhidrogének. Vízben többé-kevésbé oldódnak. Szinte minden növényben megtalálhatók (2000 félét ismerünk). Mérgező hatásúkért rendszerint az aglikon rész felelős pl. lyukaslevelű orbáncfűben a hipericin. A virágok színét adó antocianinek is ide tartoznak. Érdekesség, hogy a közeg kémhatásától függ a virág színe, pl. az orvosi tüdőfű esetében is. Bioflavonoidoknak is szokás nevezni a biológiailag hatásos flavonoidokat. A rákos megbetegedések megelőzésében egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak ezeknek a 11
12 vegyületeknek. Kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a hajszálerek kóros törékenységét, helyreállítják áteresztőképességüket, ezért csökkentik a magas vérnyomást, gátolják az erek elmeszesedését. Csökkentik a visszérgyulladást is. Legfontosabb a rutin nevű flavonoid, amely a japán akác bimbóinak fő hatóanyaga, és szembetegségeknél használatos. A máriatövis termésének flavonoidjai májvédő hatásúak, ezért alkoholista betegek kezelésekor szokták alkalmazni. A kamilla, édesgyökér flavonoidjai görcsoldó hatásúak. 10. Gyanták és balzsamok A gyanták szilárd halmazállapotúak, szesszel vonhatók ki a növényekből, majd vízzel hígítva kicsapathatók. Bonyolult összetételű szerves vegyületek elegyei. A növényi sejtekben vagy a sejtközötti járatokban (gyantajáratokban pl. fenyőkben) halmozódnak fel. Hatásuk: -nagyobb mennyiségben gyomor- és bélgyulladás -gyógyításban: sejtosztódást gátló, részben sejteket elpusztító, ezért bőrgöbök eltávolítására használják A balzsamok sűrűn folyó anyagok. Általában csípős, keserű ízűek, vízben nem, szerves oldószerekben különböző arányban oldódnak. Kitermelésükre bemetszéseket végeznek a fák törzsébe (pl. fenyőféléknél). 11. Szénhidrátok Főleg gyógyászati jelentőségűek, nem mérgezők. Gyógyszerészeti segédanyagként szerepelnek: cukrok, keményítő, inulin. A nyálkák fontosak gyógyteaként is. Szerepük a nyálkahártyák bevonása. Gyomorfekélynél bevonó szerként szerepelnek, de csökkentik a pepszin aktivitását is. A bodza, hársfa, orvosi ziliz, ökörfarkkóró növényekben található szénhidrátok légúti hurutoknál a köhögési ingerhatást mérséklik. Duzzadóképességük miatt fontos szerepet töltenek be a hashajtásban pl. lenmag, mustármag. A fehérfagyöngy és a kasvirág szénhidrátjai immunstimuláns hatásúak. A növények kémiai összetételének ismerete elősegíti a növénycsaládok azonosítását, illetve az adott faj növénycsaládhoz való tartozásának bizonyítását. Jó példa erre a fészkesvirágzatúak családja, amelynek tagjaiban nem képződik keményítő, az összes többiben viszont igen. A hatóanyagok alkalmasak lehetnek ún. kémiai növényrendszertan kialakítására. Ha egy faj egyedei között eltérő a hatóanyagok összetétele (pl. a különböző illóolajoké), akkor a fajon belüli kemotaxonról szoktak beszélni. A 3. fejezetben felhasznált irodalom: Bernáth J.(1993): Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. Haraszti E., Kalmár Z.(1972): Ismerjük meg a mérgező növényeket. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest p. Rácz G., Rácz-Kotilla E., Szabó L.Gy.(1992): Gyógynövényismeret. Sanitas Természetgyógyászati Alapítvány, Budapest p., p., p., p. 12
13 4. A MÉRGEZŐ- ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK ELŐFORDULÁSA ÉS HATÁSA AZ ÁLLATOKRA A gyepekről származó takarmányt állatok fogyasztják, ezért egy adott növény mérgező vagy gyógyító hatását az dönti el, hogyan hat az állatokra. A hatás attól függ mennyi, és milyen erősségű hatóanyagot tartalmaz a növény, valamint mennyit fogyaszt belőle az állat. Ezeket a tényezőket, hatásukat vizsgáljuk meg ebben a fejezetben. A növény hatóanyag tartalmát befolyásoló tényezők A hatóanyag anyagcseretermék, ezért az anyagcserére ható környezeti tényezők hatással lehetnek a hatóanyagok felhalmozódására. Az ökológiai tényezők 3 fő irányon keresztül hatnak a hatóanyag produkcióra: 1. módosulhat az összes szárazanyag-produkció 2. megváltozhat a hatóanyagokat döntően felhalmozó szervek (növényi részek) aránya 3. változhat a hatóanyagszint (koncentráció) Hogyan érvényesülnek ezek a fenti irányok a vadon termő növényeknél? A gyep hozamát növelő agrotechnikai beavatkozások (N-műtrágyázás, öntözés) növelik a gyepek összes produkcióját azon keresztül, hogy a füvek versenyképességét növelik. Ezzel közvetett gyomirtó hatást fejtenek ki. Egyúttal csökken a mérgező- (gyógy-) növények mennyisége a gyepben, vagyis a hatóanyag produkcióra a műtrágyázás, öntözés, és minden, a füvek térhódítását elősegítő beavatkozás negatív hatással van. A vadon termő gyógynövények gyűjthetőségét rontja, viszont csökkenti a növényi mérgezés kockázatát. A különböző növényi részek eltérő hatóanyag tartalmúak, pl. a csattanó maszlag fásodott részei nem tartalmaznak alkaloidot. Az állatok a fiatal leveleket legelik elsősorban, ezért az olyan hatóanyagok veszélyesebbek, amelyek főleg a levelekben halmozódnak fel (gyűszűvirág glikozidjai). A napos helyen, jó tápanyagellátás mellett nőtt növény levelesebb, vagyis veszélyesebb. Nagyon fontos szerepe van a hatóanyag tartalom megváltozásának, ezért meg kell ismerni a hatóanyagtartalmat (koncentrációt) befolyásoló tényezőket. Ezek a következők lehetnek: - Időjárási tényezők fény -napos helyen általában nagyobb a hatóanyag tartalom (pl. Krím és Leningrád közötti különbség) -napszak szerepe: Délben és napos időben kell gyűjteni, mert olyankor nagyobb a hatóanyag tartalom. Szerencsére az állatok ilyenkor nem legelnek. hőmérséklet: Az alkaloidok mennyiségére bizonyítottan hat. vízellátottság: Döntő a növény igénye, pl. nedves helyen élő növénynek a tartós szárazság stresszt okoz, ezért csökkenhet a hatóanyag tartalma. A vízellátottság inkább az összes produkcióra és a szervek arányára hat. - Talaj- és tápanyag-ellátottság kémhatás (ph): A növény ökológiai igénye, nem fordul elő az igényétől eltérő phjú talajon. N-tápanyag: A termesztett gyógynövényeknél jelentős a hatóanyagtartalmat befolyásoló szerepe. A nitrogén műtrágyázás hatására a növények hatóanyagtartalma ún. optimum görbével írható le. A termesztett takarmánynövények mérgező anyagaira is jelentős hatással van a nitrogén 13
14 műtrágyázás (a szudánifű ciánhidrogén tartalma nagyobb a nitrogénben gazdag talajokon). - A növény fejlődési fázisa Általában a fiatal növényi részek tartalmaznak több hatóanyagot, de az állatok is a fiatal részeket legelik (általában). - A tartósítás hatása a mérgezőanyag tartalomra szárítás Ennek hatására legtöbbször változatlan marad a hatóanyag tartalom (pl. az alkaloid tartalom nem változik). A glikozidok a hosszú időtartamú szárítás során elbomlanak, ezért az ilyen növényekből készült széna kevésbé mérgező. Az illóolaj tartalom is csökken a szárítás hatására, pl. a boglárkafélékben. silózás A silózás általában nem változtatja meg a növények hatóanyag tartalmát, de a zsurlóknál a melegerjesztés hatására csökkenést tapasztaltak. A nagy kovasav tartalmú növények ízletessége, etethetősége javul a silózást követően. A silózásnak van azonban egy veszélye is, az alsó silórétegben nőhet a mérgezőanyag tartalom, mert a csurgaléklében koncentrálódhat. A mérgezés súlyosságát befolyásoló tényezők A növényi mérgezés súlyosságát több tényező befolyásolja. Köztük fontos szerepe van magának a mérgező hatású növénynek, a fogyasztó állatnak (faj érzékenysége, kor, ivar stb.), valamint a takarmányozás módjának. 1. A mérgező anyagokat tartalmazó növény oldaláról ható tényezők A növény hatóanyag tartalma A méreg tulajdonságai: felhalmozódik a szervezetben, vagy gyorsan kiürül onnan, erős hatású anyag, vagy enyhén hat Az állat által elfogyasztott mennyiség -Mérgezés kialakulásához általában g mérgező növény elfogyasztása szükséges. A kiéhezett állatok mohón legelnek, ezért ilyenkor gyakoribb a növényi mérgezés. A legeltetés tavaszi megkezdésekor szintén mohóbban, válogatás nélkül legelhetnek az állatok, ezért ilyenkor is nagyobb a növényi mérgezés veszélye. A tapasztalatlan (más vidékről származó) állatok nem ismerik az adott legelő növényállományát, így esetleg mérgező növényt is megehetnek. 2. Az állatok oldaláról ható tényezők Az állat faja -A kérődzők bendőjében néhány glikozid elbomlik, pl. gyűszűvirág, konkoly glikozidjai 14
15 -Különbözik az állatfajok idegrendszerének fejlettsége, a fejlettebbek érzékenyebbek a növényi mérgekre, vagyis kisebb mennyiség is megbetegítheti őket. Az állatok érzékenysége csökkenő sorrendben a következő: szamár, öszvér, ló, macska, kutya, sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, nyúl A kérődzők kisebb érzékenységének okaként az emésztőrendszer sajátosságait, a bendőben lezajló bakteriális emésztést is ki kell emelni. Az állat kora -A fiatal állatok érzékenyebbek és egyúttal tapasztalatlanok is! -Az öreg állatok is érzékenyebbek, mert már nem működik tökéletesen az anyagcsere és az immunrendszer. Az állat ivara -A nőivarú, vemhes állatok érzékenyebbek, ezért gyakori következménye a növényi mérgezésnek az elvetélés. Az állat kondíciója -Az éhes, és a rossz kondíciójú állatok kisebb mennyiségű méreg elfogyasztása után is megbetegszenek. A hasznosítási iránya -A tejtermelő állatoknál a tejjel a szopós állat (és az ember) is megbetegedhet, pl. az őszi kikerics, a pipacs hatóanyagaira jellemző, hogy átjutnak a tejbe. Az emésztőcsatorna nyálkahártyájának épsége pl. a savanyúfüvek által megsértett nyálkahártya növeli a mérgezés veszélyét 3. A takarmányozás oldaláról ható tényezők A legeltetés során ritkán fordul elő növényi mérgezés, mert -általában a tapasztalt, idősebb állat elkerüli a mérgező növényeket -válogathat a növények között, ha van elegendő értékes növény a gyep szerkezetében (éhes, legyengült, más vidékről származó, tapasztalatlan állat kivételével) -biztosítani kell a terület állateltartó képességéhez mért terhelést, el kell kerülni a legelő túlterhelését A tartósított takarmány etetése (v. frissen kaszált takarmány istállóban etetése) növeli a mérgezés esélyét, mert -az állat nem tud válogatni, a szecskázott, felaprított növényeket egyáltalán nem tudja kiválogatni -változhat a takarmány ízletessége (pl. silózás hatására ízletesebbé vált takarmányt mohóbban eszi) -változhat a mérgezőanyag tartalom (pl. silózás során) -veszélyes a szénában a szárítva is mérgező növény Mikor gyanakodhatunk mérgezésre? 1. Legelőre hajtás után egyszerre több állat hasonló tüneteket mutat: -elesettség, bágyadtság -étvágytalanság -testhőmérséklet megváltozása (csökkenés is lehet) 2. Valamelyik szerv v. szervrendszer tünetei mutatkoznak: -idegrendszeri tünetek: rendellenes étvágy, tompa v. túl élénk viselkedés, kényszermozgások -légzőrendszeri tünetek: orrfolyás, köhögés, nehezített légzés 15
16 -emésztőrendszeri tünetek: hányás, hasmenés, bogyós bélsár 3. Legelővizsgálat (felhajtó utak, delelő-, itatóhelyek vizsgálata is) során lerágott, kiköpött mérgező növényeket találunk A mérgezés tényét az állatorvos állapítja meg - mérgezésre gondol, ha boncoláskor talál mérgező növényi részeket az emésztőcsatornában, ill. bizonyos szagok utalnak bizonyos mérgező növényekre. A 4. fejezetben felhasznált irodalom: 1. Bernáth J.(1993): Vadon termő és termesztett gyógynövények p. 2. Böő István (1991): Amíg az állatorvos megérkezik. 3. Haraszti E.(1977): Az állat és a legelő p. 4. Haraszti E., Bokori J.(1963): Mérgező és szennyező növények a takarmányban p. 5. Haraszti E., Kalmár Z.(1972): Ismerjük meg a mérgező növényeket p. 16
17 5. NÖVÉNYI MÉRGEZÉSEK LEGELTETÉSKOR ÉS TARTÓSÍTOTT TAKARMÁNY ETETÉSEKOR A legeltetéses gyephasználat szakszerű megszervezésével csökkenteni lehet a növényi mérgezés előfordulását, sőt általában el is lehet kerülni a kialakulását. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a legelőn elegendő mennyiségű értékes pázsitfű és pillangósvirágú növény legyen. Az állatok megtalálják a szükséges takarmányt, ne kényszerüljenek éhségük miatt a nem kedvelt, káros hatású növények fogyasztására, vagyis ne legyen túlterhelt a legelő. A tartósított takarmányok (széna, szilázs, szenázs) etetése nagyobb kockázattal jár, mert ilyenkor nem tudnak válogatni az állatok, kénytelenek megenni az eléjük kerülő káros növényeket is. A gyeptakarmány tartósítása előtt kell gondoskodni arról, hogy ne legyen benne veszélyes mennyiségű mérgező növény. A gyakrabban előforduló növényi mérgezések tünetei Az idegrendszer károsodása esetén fellépő tünetek Idegmérgekként elsősorban az alkaloidok, glikozidok és szaponinok említhetők. Ezek mind erős hatású anyagok, ezért a betegség általában gyors lefolyású, nincs hosszú lappangási idő, és a tünetek kialakulását követően nem sok idő marad a beavatkozásra. Az idegrendszeri tünetek gyakran a beteg állat elhullásával végződnek. Az idegmérgek közül a legveszélyesebbek azok, amelyek mind a friss növényben, mind pedig a lekaszált és tartósított növényben megtartják mérgező hatásukat. Ilyenek az alkaloidok. Egyes idegmérgek izgató hatást fejtenek ki a szervezetre, melynek következtében nyugtalanság, ijedősség, dühöngés, fokozódó görcskészség, kényszermozgások tapasztalhatók. Ilyen hatást fejt ki pl. a nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, a boglárkák. Más növények hatóanyagai előbb nyugtató, majd bénító hatást mutatnak, ezért tompultság, bizonytalan mozgás, aluszékonyság, tántorgás, bénulás (részleges, esetleg általános) jelei láthatók a beteg állatokon. A pipacs, vérehulló fecskefű, bürök, zsurlók, farkasalma, sisakvirágok, őszi kikerics, fehér zászpa, szarkaláb elfogyasztását követően találkozhatunk ezekkel a tünetekkel. Az emésztőrendszer károsodása esetén fellépő tünetek Emésztőrendszeri tüneteket sokféle hatóanyag okozhat. Az illóolajok, cserzőanyagok, bizonyos glikozidok, szaponinok és gyanták jellemzően emésztőszervi tüneteket váltanak ki. A szájnyálkahártya, gyomor-, bélnyálkahártya gyulladása tapasztalható, nyálzás, öklendezés, kérődzési zavarok, hastáji fájdalmak, görcsök-kólikás tünetek észlelhetők. Erjedt, büdös-véres hasmenés, vagy bélsárrekedés is előfordulhat. A kutyatej-félék, szappanfű, tyúkhúr-pázsitos csillaghúr, ricinus, libapimpó, réti boglárka, egyéb boglárka fajok, mocsári gólyahír ilyen tüneteket váltanak ki. Ezek közül a boglárkák csak zölden mérgezők, szárítva elveszítik veszélyességüket. A légzőrendszer jellegzetes tünetei A légzőszervi tünetek egy részét az idegmérgek okozzák, mert a légzőközpont bénításával, a légzőizmok bénulásával váltják ki az állat fulladásos halálát. A tünetek 17
18 másik részét a tüdő-hajszálerek sérülése miatti tüdővizenyő okozza. A bekövetkező szaporább vagy felületes légzés, fokozott hasprés utal a légzőrendszer károsodására. Az ilyen tüneteket kiváltó növények többsége a keresztesvirágúak családjába tartozik. Ilyen a pásztortáska, sebforrasztó zsombor, útszéli zsázsa. A légzőszervet károsítja a kerek repkény is. A keringési rendszer zavarát jellemző tünetek A szívre ható glikozidok szapora és gyenge szívverést, szívbénulást, vérnyomásesést okoznak. Ilyen hatóanyagokat tartalmaznak pl. a gyűszűvirágok, tavaszi és nyári hérics, hunyor fajok. Véralvadás zavara Speciális tünetcsoportot képeznek a kumarinokat tartalmazó növények. Áteresztővé teszik az érfalat, nagy vérzések, savós beszűrődések, vérömlenyek (hematómák) képződnek. Az orvosi- és fehér somkóró tartalmaz kumarint a takarmánynövények közül. A magvakban található kumarinok gátolják a csírázást, tehát allelokemikáliáknak tekinthetők. Ciánhidrogén mérgezés A ciánglikozid tartalmú növényeket fogyasztott állatok légzési nehézséget, fulladozást mutatnak. Ezek azonban nem a légzőrendszer működési zavarai, hanem a vér oxigénszállító képessége csökkent a hemoglobin károsodása miatt. Szapora szívverés, keserűmandula szagú lehelet utal a károsodásra. A csonthéjasok magjában található amigdalinok ilyen ciánglikozidok, valamint a vízi- és réti harmatkása, kutyatejfajok, bükkönyfajok, kerepfajok, fehérhere, bodzafajok, a szudánifű sarjúja tartalmaznak ciánglikozidokat. Fényérzékenyítő (fotoszenzibiláló) hatás Bizonyos festékanyagok (flavonoidok) jelenléte érzékennyé teszi a bőrt a fénnyel szemben. Emiatt bőrgyulladás, pörkképződés alakul ki, ami vakaródzáshoz, étvágytalansághoz vezet. Elsősorban a cickafark-, és az orbáncfű fajok tartalmaznak ilyen hatású festékeket. Másodlagos fényérzékenyítő hatás alakulhat ki a májműködés zavara miatt (lucerna, vörös here, korcs here) Sóforgalmi zavarok Az oxálsav származékai (oxalátok) a szervezet só- és vízháztartásának zavarait okozzák. Ennek következtében mutatkozik veseelfajulás, gyomor-, bélgyulladás, szívgyengeség, véres vizelet. Főleg kalcium-oxalát halmozódik fel a Rumex fajokban. Növényi ösztrogén mérgezés Bizonyos növényfajok az ösztrogén hormonhoz hasonló szerkezetű és hatású anyagokat tartalmaznak, ezért ezeket elfogyasztva a fiatal állatok is kitőgyelnek, a péra kipirul, méhgyulladás, hüvely előreesés következik be. A pillangósvirágú 18
19 takarmánynövények, az angol perje, olasz perje, vörös csenkesz, aranyzab, pongyola pitypang virágkocsánya növényi ösztrogéneket tartalmaz. A növényi mérgezés elkerülésének lehetőségei A takarmányellátás során kialakulhat a növényi mérgezés veszélye, ezért úgy kell megszervezni azt, hogy a veszélyt minél kisebbre csökkentsük, ha lehet teljesen megszüntessük. Erre két különböző irányból tehetünk intézkedéseket. Egyrészt a gyephasznosítás szakszerű megszervezésével, másrészt a mérgező növények előfordulásának csökkentésével. 1. A gyephasznosítás szervezési teendői a mérgezés elkerülése céljából A szárítás során mérgező hatásukat elvesztő növényeket tartalmazó gyepet ill. azt a növedékét, amely tömegesen tartalmazza az ilyen növényeket, nem legeltetéssel, hanem kaszálással kell hasznosítani és főleg szénaként etetni. A réti- és más boglárka fajok tömeges jelenléte esetén így kell eljárni. Elsősorban az üde- és nedves fekvésű réteken tömegesek ezek a növényfajok. Legelőhasználat esetén a tavaszi kihajtáskor nem szabad éhes állatokkal kezdeni a legeltetést. Ilyenkor ugyanis mohón, nem válogatva legelnek, ami a mérgező növények elfogyasztását is okozhatja. Tovább növeli ilyenkor a mérgezés esélyét az úgynevezett szárazanyag-éhség. Ez abból adódik, hogy tavasszal a fiatal fűben túl sok a víz és kevés a szárazanyag. Az állatok a bendőkapacitás korlátozott volta miatt csak legelőfűből nem tudják kielégíteni napi szárazanyag igényüket. Emiatt a több szárazanyagot tartalmazó, rostosabb kétszikűeket, gyomokat legelnek. A szárazanyag-éhség ösztöne erősebbnek bizonyul, mint a mérgező növényektől való félelem. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy takarmányszalmát, vagy szénát etetünk a legeltetés mellett. A legelőt még nem ismerő, újonnan odakerült állatokat első kihajtáskor szintén etetést követően, és tapasztalt állatokkal együtt helyezzük ki a legelőre. Ugyanígy járjunk el a legelésben tapasztalatlan fiatal állatokkal is. Mindig tartsuk be a legelő terhelhetőségére vonatkozó szabályokat. A legelő túlterhelése, a terméshozam és termésmegoszlás alapján számított állateltartó képességnél több állat legeltetése azzal jár, hogy hamar elfogy a takarmány. Ezután éhségük miatt a takarmányértékkel nem rendelkező, káros hatású (pl. mérgező) növényeket is megkóstolják az állatok. Ennek egyenes következménye a megbetegedés. A veszélyes mérgező növényeket tartalmazó gyepeken ne készítsünk tartósított takarmányt, de ne szecskázzuk a zöldet zéró legeltetés esetén se! A tartósított és a felaprított takarmányt ugyanis nem tudják kiválogatni az állatok. 2. A mérgező növények elterjedésének megakadályozása a mérgezés elkerülése céljából Egyes mérgező növényfajok természetes kísérői az adott növénytársulásnak, mert ökológiai igényeik annak felelnek meg. A száraz fekvésű, rossz vízellátású gyepekben kevesebb mérgező növényfaj tud megtelepedni. Teljes hiányuk azonban nem jellemző, és vegyszeres gyomirtással sem érhető el tartós gyommentesség. Ennek oka az, hogy a növénytársuláshoz hozzátartozó fajokról van szó. A nadragulya, leánykökörcsin, sziki üröm, sebforrasztó zsombor, sokféle kutyatej faj, a lyukaslevelű orbáncfű és a tavaszi hérics lehet tagja a száraz fekvésű gyepek növénytársulásának. A bolondító beléndek, bojtorján szerbtövis, csattanó maszlag és a foltos bürök megjelenése viszont 19
20 gyepgazdálkodási hibát jelez, mert ezek a növények nem természetes tagjai az ilyen helyeken kialakult gyepeknek. Elterjedésük megakadályozható minden olyan agrotechnikai beavatkozással, amely a pázsitfűféléknek kedvez, azok nagyobb borítottságát eredményezi. A füvek igényének megfelelő nitrogénellátás, vízellátás, a megfelelő időben elvégzett gyephasznosítás, a túllegeltetés elkerülése mind ide tartoznak. Egy szóval gyomszabályozási eljárásoknak is szoktuk nevezni ezeket. A mérgező növények magpergéssel való terjedésének megakadályozásában nagyon fontos szerepe van a gyomirtó kaszálások megfelelő időben, és gyakorisággal való elvégzésének. A nedves fekvésben található rétek növényállományában nagyon sokféle mérgező növény el tud szaporodni. Ezek többsége szintén társulásalkotó-, vagy kísérő faj, ezért nem érdemes arra törekedni, hogy vegyszerezéssel teljesen kiirtsuk őket. Néhány év alatt visszatelepülnek a gyepbe. Veszélyes mértékű, az összes borítottság 5-6 %-át meghaladó elszaporodásukat viszont el kell kerülni. Ebben több eszköz is a gazdálkodó rendelkezésére áll. Többek között a felesleges víz elvezetése, vízrendezés, a nitrogén ellátás javítása, savanyú kémhatású talajokon a meszezés megvalósítása. A nedves rétek jellegzetes, tömegesen elterjedő mérgező növényei a boglárka fajok, mocsári gólyahír, mezei- és mocsári zsurló, fehér zászpa, őszi kikerics, kerek repkény, vízi harmatkása, kecskeruta. A mezei zsurló kivételével mind társulásalkotó-, kísérő-, vagy zavarástűrő fajok, ökológiai értelemben nem gyomok. 3. Vegyszeres gyomirtás a mérgezés elkerülése céljából Kialakulhat olyan helyzet, amikor a mérgező növények nagymértékben borítanak a gyepben, veszélyeztetve ezzel annak hasznosítását. Ilyenkor nem segít más, csak a vegyszeres gyomirtás. Törekedni kell azonban arra, hogy egyszeri irtás, vegyszeres kezelés elegendő legyen. Ne kelljen az újbóli visszagyomosodás miatt megismételni azt. Ez csak akkor lesz sikeres, ha a gyomirtást követően a pázsitfüvek borítottságának növekedését segítjük. Ennek módja a szakszerű, a füvek igényének megfelelő nitrogénellátás és a szükséges regenerációs időt biztosító legeltetési mód alkalmazása. Javítja a hatékonyságot, ha felülvetéssel a pázsitfüvek kelését segítjük a gyomok helyén kialakult hézagokban. A sikerhez mindezek együttes alkalmazása, a komplex szemlélet szükséges, enélkül egyik beavatkozás sem lesz eredményes. Az 5. fejezetben felhasznált irodalom 1. Barcsák Z., Baskay-Tóth B., Prieger K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mg. Kiadó, Budapest. 2. Haraszti E., Bokori J. (1963): Mérgező és szennyező növények a takarmányban. Mg. Kiadó, Budapest p. 3. Haraszti E., Kalmár Z.(1972): Ismerjük meg a mérgező növényeket p. 20
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fogalma Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti
RészletesebbenGYEPEK MÉRGEZŐ ÉS GYÓGYNÖVÉNYEI. Egyetemi jegyzet képanyaga
GYEPEK MÉRGEZŐ ÉS GYÓGYNÖVÉNYEI Egyetemi jegyzet képanyaga A képeket készítette és az anyagot szerkesztette: Dr. Tasi Julianna egyetemi adjunktus SZIE Gödöllő A gyepek növényállománya Optimális gyepszerkezet:
RészletesebbenGyógynövények babáknak és mamáknak. Ánizs 1 / 7
Gyógynövények babáknak és mamáknak Ánizs A Közép-Keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő szigeteken őshonos köz 1 / 7 Napjaink fitoterápiája a növény termését és annak illóolaját használja,
RészletesebbenA SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA SERTÉSEKRE MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK
A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA SERTÉSEKRE MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŹWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN,
RészletesebbenGYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK
GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK Gyógynövény: - Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, - gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény, - gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására,
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
RészletesebbenAlkaloidok a gyógyászatban
Alkaloidok a gyógyászatban Az alkaloidok növényekben előforduló nitrogéntartalmú vegyületek. Néhány kivételtől eltekintve heterociklusos felépítésűek és erős biológiai hatással rendelkeznek. Az alkaloid
RészletesebbenZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment
ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK -olcsók, könnyen beszerezhetők gyakoriak -100 kg évente -napi élelem egyötöde -arányuk általában nem kielégítő -nyersen, feldolgozva, tartósítva -gyökér, gumó, hagyma, szár, levél,
RészletesebbenTermészetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..)
Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..) A képek alapján próbáljátok felismerni az adott gyógynövényt, azonosítsátok be a hatását, és hogy a növény melyik
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenTejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények
Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények növények Lehetséges termelési célok: 1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány- igény
Részletesebben13 gyógyító tipp cickafarkfűből. A cickafarkfű étvágyjavító, köptető, nyugtató sekentő és, Hatóanyagai
13 gyógyító tipp cickafarkfűből A cickafarkfű étvágyjavító, köptető, nyugtató sekentő és, Hatóanyagai Glikozidikus keserűanyag, illóolaj (0,05 0,25%) amelynek komponensei a kamazulén, a kámfor, a szabinén,
RészletesebbenBERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ
BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést
RészletesebbenDr. Tasi Julianna Szent István Egyetem
Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Végzettségek: Agrármérnöki diploma, Szent István Egyetemen, 1980 2006-ban PhD fokozatot szerzett növénytermesztési és kertészeti tudományok területén Kutatási terület:
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenNyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás
A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a ph-értéket, ráadásul mérsékli a bendő ph-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta
RészletesebbenParacelsus (Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. vagy december 17. Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő,
Paracelsus (Einsiedeln, Svájc, 1493. november 11. vagy december 17. Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagjós, ezoterikus bölcselő, természettudós, alkimista és vezető okkultista. Paracelsust
RészletesebbenOktatási anyagok a projekt Traditional and wild című kurzus részére
regional development fund(erdf) Oktatási anyagok a projekt Traditional and wild című kurzus részére FEHÉRMÁLYVA (Althaea officinalis L.) 1. 7. 2012 http://bs.wikipedia.org/wiki/bijeli_sljez regional development
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenA növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása
A növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása Dr. Keve Tibor Gradiens Kft. 2074 Perbál, Levendula u. 1. Postacím: 2074 Perbál, Pf.: 15. Tel: 1-460-0804
RészletesebbenVeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat
VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenMÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK XENOBIOTIKUM FIZIKAI-KÉMIAI KÉMIAI TULAJDONSÁGAI SZERVEZET BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI KÖRNYEZET EGYÉB TULAJDONSÁGAI
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A takarmányok emészthetősége Emészthetőnek a táplálóanyagoknak azt a részét nevezzük, amely az emésztőtraktusban
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenBárcsak én is... fida et. Óvja legjobb barátainkat
Bárcsak én is... fida et Óvja legjobb barátainkat fida et Óvja legjobb barátainkat Fidavet Mi a Fidavet? Minden tulajdonos szoros érzelmi kapcsolatban áll kedvencével, és szeretné megóvni a betegségektől,
RészletesebbenA -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos
A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenEnergetikai fitoterápia kutyáknak, lovaknak - Alapok -
Marton Zsófia: Gyógynövények a lovak és kutyák étrendjében c. előadás I. rész. Energetikai fitoterápia kutyáknak, lovaknak - Alapok - Az ételeknek, a takarmányoknak és a gyógynövényeknek a tápláló hatás
RészletesebbenNövényrendszertan. Moha és páfrány.
Növényrendszertan Moha és páfrány. Szerveződési szintek sejttársulás hajtásos növények sejtfonál telepes A növényi legók Sejttársulás Minden sejt megőrzi önállóságát= Nincs munkamegosztás Pl. zöldmoszatok
RészletesebbenJavítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.
Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA II. - A különböző legelési módok alkalmazásának
RészletesebbenLehetséges hasznosítási módok
GYEPHASZNOSÍTÁS Lehetséges hasznosítási módok Legeltetési módok A szakaszos legeltetés irányelvei A szakaszos legeltetés lényege: Regenerációs idő Az az idő, amely alatt a gyepnövények a hasznosítást követően
RészletesebbenLégzőszervi megbetegedések
Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások
RészletesebbenÖkrök takarmányozása
Ökrök takarmányozása Pisztácia, mogyoró Főbb jellemzőik: Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Kevés keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Száraz, hűvös
RészletesebbenAz élelmiszerek romlásos jelenségei
Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
A cukorbetegség A cukorbetegség - diabetes mellitus A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szõlõcukrot
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenGyümölcsök erdőn-mezőn
Húsos som piros bogyói A csonthéjas gyümölcseink közül az egyik legismertebb az erdők, cserjék, laza kötésű talajok kedvelt növénye, a pirosas színű húsos som. A gyümölcs ismeretes, édeskés-fanyar-savanykás
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1.
1. feladat: Felnőtt beteg C-vitamin tartalmú készítményt szeretne kérni Öntől. Tájékoztassa a beteget a vízben oldódó vitaminkészítményekről és a rendelkezésre álló C- vitamin tartalmú termékekről! A tájékoztatás
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:
Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenA táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet
A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban
RészletesebbenINFUSION. TIENS prémium teák
INFUSION TIENS prémium teák TIENS TEÁK, HOGY JÓ NAPJA LEGYEN A tea az egyik legősibb és legnagyobb becsben tartott ital a világon. Elkészítésének módja és fogyasztása régóta fontos részét képezi a kínai
RészletesebbenKövetelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.
Földműveléstan Követelmények Gyakorlatokon való aktív részvétel! 2db ZH: max.13-13 pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. 4 pont elérése) 1db Gyomnövény
RészletesebbenBolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés
Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus
RészletesebbenGránátalma - a világ egyik legegészségesebb gyümölcse
Ezért érdemes gránátalmát fogyasztani! 1. Tele van fontos tápanyagokkal A kemény héj alatt több száz mag rejlik a gránátalmában. Ezek tele vannak hasznos tápanyagokkal. Sok benne a C- és K-vitamin, valamint
RészletesebbenAz egyensúly belülről fakad!
Az egyensúly belülről fakad! TIENS BELSŐ EGYENSÚLY TABLETTA BELSŐ EGYENSÚLY TABLETTA A Belső egyensúly tabletta étrend-kiegészítő készítményt különösen az emésztőrendszer működésének serkentésére fejlesztették
RészletesebbenEz a gyógyszer orvosi rendelvény nélkül kapható. Mindemellett az optimális hatás érdekében elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő bevétele.
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK
RészletesebbenA vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei
A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi
RészletesebbenPresent Royal Reklámstúdió Méz kínálatunk
Méz kínálatunk A legfinomabb és legkülönlegesebb mézeket gyűjtöttük itt össze Önöknek, melyek remek ajándékként szolgálnak az ünnepek közeledtével. Termékeink más és más kiszerelésben kaphatóak. 36g tól
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A BETEG SZÁMÁRA AZ EASY LEG ÍZÜLETI KRÉMRŐL (250 ml)
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A BETEG SZÁMÁRA AZ EASY LEG ÍZÜLETI KRÉMRŐL (250 ml) Kalendula (körömvirág), rozmaring, mentol, kámfor, aloe vera, kurkuma, csalán, angelika (angyalgyökér), boróka, kakukkfű,
RészletesebbenPremixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur.
Premixek lovaknak A termék tartalmazza mindazokat a vitaminokat, makró és mikroelemeket, melyekre a fokozott fizikai és szellemi igénybevételkor nagyobb mennyiségben van szüksége a szervezetnek és amelyeket
RészletesebbenMezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben
A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,
RészletesebbenKÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK
KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT RÉSZBEN LEÍRTAKRA. 1. Masszázsgolyó: különböző, szárított gyógynövényekkel töltött, stamppel végzett masszázs. A stampeket forró vízbe vagy gőzbe
RészletesebbenTermészetes olajok, teák és növények. Gógymódok
Természetes olajok, teák és növények Gógymódok Figyelem! A felsorolt termékek és alkalmazási módok nem mindenkinél, és nem minden esetben hoznak eredményes változást. Ebben az esetben próbálkozzunk vagy
RészletesebbenOrdax kukoricában Hatás Általános leírás Clio topramezon talajon keresztüli egyszikû gyomnövények ellen hatást hosszabbíthatjuk Stomp 330-cal
Ordax kukoricában Hatás Az Ordax kiválóan irtja a magról kelô egyszikû gyomnövényeket, a kakaslábfüvet, a muharféléket, a pirók ujjasmuhart, különösen erôsen a vadkölest. A kétszikû gyomnövények közül
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NTTI. GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN EGYETEMI JEGYZET Dr Szemán László Gödöllő 2006 Tartalomjegyzék SZENT ISTVÁN EGYETEM...
RészletesebbenPHYSIOLick előnyei. CARO előnyei. Beltartalom
Miért használjunk PHYSIOLick CARO-t? A PHYSIOLick CARO speciális ásványi nyalótömb szarvasmarhák és kecskék számára. vitaminokat tartalmaz, így alkalmas a tömegtakarmány alapú adagok kiegészítésére. CARO
Részletesebben1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL
1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenTÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS
TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )
RészletesebbenZaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu
Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak
RészletesebbenTények a Goji bogyóról:
Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő
RészletesebbenFenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok
RészletesebbenÁltalános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2. Javítóvizsga tematika 2016./17. Nagyné Erős Irén
Általános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2 Javítóvizsga tematika 2016./17. 1. Élelmiszer alkotók 2. Víz 3. Fehérjék 4. Szénhidrátok 5. Zsírok 6. Vitaminok 7. Ásványi anyagok 8. Járulékos agyagok 9. Ballasztanyagok
RészletesebbenA malacok fontosabb felnevelési betegségei
A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenTERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Csupor Dezső
GYÓGYNÖVÉNYEK A Csupor Dezső TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógynövény Szakosztály Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
RészletesebbenSzeretjük a macskákat, de nem a kertben - macskariasztó növények
Szeretjük a macskákat, de nem a kertben - macskariasztó növények A macskák látogatása után a kertben nem csak a szétkapart ágyások és a kellemetlen szag marad, de négylábú kedvenceink előszeretettel öntözik
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer és betegségei
A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.
RészletesebbenHáromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára
Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina
Részletesebben-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok
ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű
RészletesebbenA vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).
A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
Részletesebbenesetén a timol típusú illóolajat 2 csepp borsikaolajjal is alkalmazhatjuk. Vöröshagyma
esetén a timol típusú illóolajat 2 csepp borsikaolajjal is alkalmazhatjuk. Vöröshagyma Az Aloe vera és a fokhagyma után a vöröshagyma személyében" a liliomfélék újabb képviselőjét ismerhetjük meg. A vöröshagyma,
RészletesebbenDengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer
Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni
RészletesebbenA SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE
VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenKörömvirág- Calendula officinalis
Körömvirág- Calendula officinalis Szárítás: A leszedett teljes virágzatok és külön is gyűjthető nyelves virágok szellős, árnyékos, meleg helyen száríthatók egy rétegben elhelyezve vagy azonnali műszárítás
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenAz élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde
Az élelmiszerek tartósítása Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde https://prezi.com/vht6rdoxwqf_/azelelmiszerek-valtozasa-es-a-tartositasieljarasok/
RészletesebbenA NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA
A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA TERMÉSSZABÁLYOZÁS GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK KÖZVETLEN MÓDSZEREK Gyeptörés Gyeptelepítés felülvetés KÖZVETETT MÓDSZEREK Gyomirtás, gyomszabályozás
RészletesebbenKalászosokban is számoljon az Arystával Gyomirtáshoz ajánljuk!
Kalászosokban is számoljon az Arystával Gyomirtáshoz ajánljuk! Ha a kalászosok gyomirtásáról esik szó, bizonyára keveseknek jut eszébe az Arysta. Más lenne a helyzet, ha pl. a cukorrépa lenne a téma, ahol
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenALKALOIDOK. - Nitrogétatomot tartalmazó természetes anyagok, döntően növényi és részben állati eredet
Alkaloidok ALKALIDK - itrogétatomot tartalmazó természetes anyagok, döntően növényi és részben állati eredet - Alkaloid: alkáliák -hoz hasonló kémiai viselkedés - -heterociklusok - döntően kristályos anyagok,
Részletesebben