Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd University of Sciences) Neveléstudományi Doktori Iskola (Doctoral (PhD) School of Science of Education)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd University of Sciences) Neveléstudományi Doktori Iskola (Doctoral (PhD) School of Science of Education)"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd University of Sciences) Neveléstudományi Doktori Iskola (Doctoral (PhD) School of Science of Education) Ms. MÁRKUS, ESZTER: THEORETICAL AND EMPIRICAL QUESTIONS OF EDUCATION OF CHILDREN WITH PROFOUND AND MULTIPLE DISABILITIES - ABSTRACT OF A DOCTORAL DISSERTATION - Scientific counsellor: Prof. Dr. ILLYÉS, SÁNDOR, DSc (Science of Psychology) and Dr. MESTERHÁZI, ZSUZSA, PhD (Science of Education) Keywords: profound and multiple disability(ies), special educational need(s), special education, rehabilitation The topic of the doctoral dissertation: In Hungary children with profound and multiple disabilities officially did not get any (special) educational support until After the new Educational Act (1993) these children do have to get a compulsory training, that means 3 or 5 ours training a week. Until the beginning of the 21 st century no research-programmes were carried out for assessing and analysing the disabilities, abilities, functioning, special (educational) needs, special (medical, educational, social) support of the mentioned population, and the situation of their families. The research: in the Hand-in-Hand Foundation (Budapest, Hungary) has initiated and coordinated the first comprehensive, representative, nation-wide research-programme about persons with profound and multiple disabilities and the life-situation of their families. After document-analysis of registers of the regional and national Experts Committees for Assessment and Rehabilitation of Children with Special Educational Needs we have found a population of persons, who were assessed and diagnosed as children with profound and multiple disabilities during a period of 22 years ( ). From the whole population we have assessed a representative group of 237 children and adults (5,1% of the population) and the situation of their families with a detailed questionnaire (10 pages, 63 questions). The dissertation contains mainly the results of analysis from special educational view: diagnoses, disabilities, abilities, limitations of activities (in the fields of motor, mental, communication, sensory and behavioural functions), special needs in activities of the daily living (ADL-functions); previous and actual situation of special educational support (e. g. early intervention, compulsory training, special educational support and institutions etc.). The most important results: Profound and multiple disability is caused by a complex, severe injury mainly (86,5%) in the early lifeperiod (before or during birth); the injury generally damages also the central nervous system

2 (CNS). Because of the severe injury extraordinary various and complicated symptoms can occur, causing restriction of activities and limitation of participation. Developmental disorders and limitations of activities can be registered mainly in motor (71%), communication (91,9%), and mental (83,5%) functions. We have also registered disorders of sensory (16,5%) and behavioural (14,3%) functions, and associated chronic diseases (37,3%), which can have an influence on special educational needs of the assessed population. Persons with profound and multiple disabilities show disorders on an average in 3,13 functions; 73,8% of the assessed-group do have difficulties in 3 or more functions. Difficulties and disorders show 28 different combinations in 2, 3, 4 or 5 fields of functions among the assessed people (n=225). Children with profound and multiple disabilities because of the injury in the very early period of life could be diagnosed and recognized very early by medical, social and educational services, and could get special developmental support from the early childhood. Medical, social and educational services do not recognize them on time; most of the children get special educational intervention delayed (at the age of 7,5-8 years). Just 60% of the children (n=4.644) start getting educational support before the age of 8. Children with profound and multiple disabilities have been diagnosed as children with profound mental retardation for a long time, but there are also children with severe cerebral palsy and communication difficulties, who need continuous developmental-diagnostics in order to get exact information about their mental abilities. Children with profound and multiple disabilities do not attend (special) schools, they do not have compulsory education, just compulsory training, that means 3 or 5 ours education a week, mainly at home. The service of compulsory training is discriminating, disadvantageous, and deprives children of the possibilities of normal socialization process. As in Hungary all children have a right for education, children with profound and multiple disabilities have to go to (special) schools; special educational services have to be developed according to their abilities, interests and special educational needs as soon as possible. The contents of special educational support have to consider the difficulties of movement (movement-education), communication (using augmentative and alternative communication systems, strategies), activities of daily living (training of self-care activities, occupational therapy). Special educational institutions have to establish classes and/or groups for children with profound and multiple disabilities. Márkus E. PhD dolg ABSTRACT

3 Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola MÁRKUS ESZTER SÚLYOSAN-HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁI Doktori értekezés tézisei Budapest, 2005

4 Doktori értekezés tézisei 2 Tudományos vezetők: DR. ILLYÉS SÁNDOR, DSC egyetemi tanár ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pszichológiai Intézet DR. MESTERHÁZI ZSUZSA, PHD főiskolai tanár ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék

5 Doktori értekezés tézisei 3 Témafelvetés, problémaháttér Dolgozatom témája a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek legfontosabb sajátosságainak bemutatása, életkörülményeik és a számukra hozzáférhető szolgáltatások elemzése. Magyarországon a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének, fejlesztésének, képzésének törvényes lehetősége először az 1993-as közoktatási törvényben fogalmazódott meg. Ezt megelőzően az érintett gyermekek az egészségügyi ellátás hatáskörébe tartoztak, képezhetetlenné nyilvánításuk kizárta őket a gyógypedagógiai nevelés illetve a közoktatási szolgáltatások rendszeréből. Ennek következtében a gyógypedagógiának ez az összetett problémája hazánkban hosszú ideig sem a kutatási témakörök, sem az innovációs törekvések között nem szerepelt. Gyógypedagógiai felmérések nem készültek, a gyermekek pedagógiai megsegítése sokáig esetleges maradt. Az 1993-ban hatályba lépett új közoktatási törvény megszüntette a képezhetetlenség fogalmát, a tankötelezettség alóli felmentés lehetőségét, a tankötelezettségüket teljesíteni nem tudó gyermekek számára bevezette a fejlesztő felkészítés formájában teljesítendő képzési kötelezettséget, ezzel jogilag elismerte a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelhetőségét, képezhetőségét. Ám a törvényi legitimizálás önmagában nem elegendő, és nem eredményezi az érintett csoport esélyegyenlőséget biztosító, megfelelő gyógypedagógiai megsegítését sem a közoktatási, sem a szociális intézményekben. A képzési kötelezettség bevezetése újszerű szakmai feladatot és komoly kihívást jelent a gyógypedagógia számára, ám a gyakorlatban a fejlesztést végző szakembereknek nem állt rendelkezésre útmutatás a népesség legfontosabb sajátosságaira, nevelésük, fejlesztésük célkitűzéseire, feladataira, területeire, tartalmára, módszereire, eszközeire vonatkozóan. A képzési kötelezettség mint közoktatási szolgáltatás bevezetése óta eltelt bő évtizedben a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek szükségletei és igényei egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek. A különböző jogszabályok más ellátó- és intézményrendszerekben (szociális, egészségügyi stb.) is egyre inkább hangsúlyozták az ápolásgondozás, nevelés-oktatás, képzés és foglalkoztatás során az egyéni adottságok, szükségletek figyelembe vételének szükségességét, miközben empirikus kutatások hiányában nem találhattunk leírást az érintett népesség fogyatékosságára, akadályozottságára, sajátos igényeire vonatkozóan. A tudományos megalapozáshoz elengedhetetlen az empirikus kutatások végzése, különösen akkor, ha ilyen még nem készült korábban az adott népességre vonatkozóan. Néhány kisebb mintán végzett kutatás, felmérés, valamint néhány elméleti és gyakorlati jellegű publikáció megjelenése ellenére egyre erősödött az az igény, hogy egy országos reprezentatív felmérés készüljön a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekekről, sajátos nevelési igényeik kielégítésének lehetőségeiről, a gyógypedagógiai megsegítés jogi és intézményi hátteréről. A dolgozat részben ezt a felmerült igényt igyekszik kielégíteni. A Kézenfogva Alapítvány ban egy PHARE-projekt keretében foglalkozott a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek ellátásának helyzetével. A projekttel párhuzamosan országos reprezentatív felmérést végeztünk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságoknál, valamint az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságoknál fellelhető dokumentáció elemzése, és egy reprezentatív mintán végzett kérdőíves adatfelvétel alapján. A kutatás szakmai és módszertani előkészítésében a Kézenfogva Alapítvány szakértőjeként vettem részt. A dokumentumelemzés és a kérdőíves felmérés adatainak gyógypedagógiai szempontú feldolgozását és elemzését önállóan végeztem. Ez az első átfogó hazai empirikus kutatás a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek élethelyzetére, nevelési, fejlesztési lehetőségeire vonatkozóan. A kutatás technikai lebonyolításának koordinálását a Kézenfogva Alapítvány munkatársai végezték, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány anyagi támogatásával. Az adatfelvételben és a kérdőíves kikérdezésben a szakértői bizottságok munkatársai működtek közre. A téma feldolgozásának aktualitását alátámasztja továbbá, hogy a közoktatási rendszer innovációs terveiben, a jövőben helyet kaphatnak a korábban onnan kirekesztett gyermekek, tanulók. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekbe történő integrálásának szakmai megalapozása szempontjából is érdemes a kutatás eredményeit közreadni, hiszen egy új közoktatási szolgáltatás szakmai-módszertani kidolgozásához feltétlenül szükséges a szolgáltatás felhasználóinak, és a felhasználók sajátos nevelési igényeinek átfogó és alapos megismerése, hogy valóban a gyermekek képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő gyógypedagógiai szolgáltatás jöjjön létre. A dolgozat célja, kérdésfelvetései A dolgozat célja a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének feltételeit meghatározó problémák feltárása, a súlyoshalmozott fogyatékosság alapvető fogalmainak tisztázása, a gyermekek sajátos nevelési igényeinek, nevelésük, fejlesztésük sajátos feltételeinek megfogalmazása, különös tekintettel az érintett gyermekek személyiségfejlődésének sajátosságaira, valamint a nevelésüket, fejlesztésüket végző intézményhálózat szolgáltatásaira. A téma feldolgozásának súlypontjai: a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek gyógypedagógiai nevelésének, kísérésének hátterében található tudomány- és gyógypedagógia-történeti összefüggések felvázolása (1. fejezet); a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek károsodásának, fogyatékosságának, tevékenységbeli akadályozottságának, fejlődésbeli eltérésének részletes elemzése a kutatás során szerzett empirikus adatok felhasználásával (2-10. fejezet); a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek intézményes ellátásának, gyógypedagógiai megsegítésének (ápolás-gondozás, nevelés, oktatás, fejlesztés) bemutatása a jelenlegi hazai gyakorlat és a kutatás adatainak elemzésével (11-12.

6 Doktori értekezés tézisei 4 fejezet). Mivel a dolgozat a témához kapcsolódó első hazai, átfogó kutatás adatainak feldolgozását tartalmazza, az empirikus rész alapkutatásnak tekinthető, annak exploratív jellegénél fogva nem fogalmazódtak meg előzetes hipotézisek. Hipotézisek helyett inkább néhány kérdést lehet megfogalmazni, melyekre a kutatás során választ vártam: Kik a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek? o milyen károsodások, fogyatékosságok, akadályozottságok nehezítik fejlődésüket és tevékenységüket; o a károsodások, fogyatékosságok, akadályozottságok hogyan halmozódnak egymásra és hogyan kapcsolódnak össze; o az értelmi funkciók eltérései mellett hogyan befolyásolják a tevékenységet és a fejlődést a motoros és a kommunikációs funkciók eltérései, zavarai; o a károsodások, fogyatékosságok, akadályozottságok hatására milyen sajátos nevelési igények fogalmazhatók meg? Milyen reálisan hozzáférhető ellátások és szolgáltatások állnak a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek rendelkezésére Magyarországon? A kutatás módszerei Hazai és külföldi szakirodalmi források feldolgozása. A szakértői bizottságok nyilvántartásának dokumentumelemzése. Kérdőíves felmérés családban élő, súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek szüleinek, hozzátartozóinak kikérdezésével. A fogyatékosságok megállapítása és a megfelelő közoktatási szolgáltatásba történő bevonás érdekében az 1970-es évek végén létrehozták az Állandó Áthelyező Bizottságokat, melyek a mai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, valamint a népesség-specifikus Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok (szakértői bizottságok) közvetlen elődei. Elméletileg minden tanköteles gyermeknek meg kellett jelennie valamely bizottság előtt a beiskolázás idején, ezért tűnt megbízható forrásnak a szakértői bizottságok nyilvántartása. A bizottságoknál minden megvizsgált gyermekről részletes szakvéleményt készítenek, illetve forgalmi naplóban, könyvben rögzítik a vizsgálaton megjelent gyermekek legalapvetőbb adatait. Miután a szakértői bizottságok tettek javaslatot a tankötelezettség alóli végleges felmentésre, valamint 1993 után a tankötelezettség ideje alatt a képzési kötelezettség keretében teljesítendő fejlesztő felkészítésre mely két intézkedés rendszerint a súlyosan és/vagy súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek körében általános így célszerűnek tűnt a népességet ezen adminisztratív mutatók alapján kiválasztani. A kutatás első lépése a szakértői bizottságok forgalmi naplóinak áttekintése, és a súlyosan és/vagy halmozottan fogyatékos személyek kiválasztása volt. A dokumentumelemzés során a kiválasztás a bejegyzett diagnózis (pl. súlyos értelmi fogyatékos, képezhetetlen, halmozottan sérült, stb.), vagy ellátási javaslat (pl. tankötelezettség alól véglegesen felmentett, képzési kötelezett, szociális intézményi elhelyezés, stb.) alapján történt. A fenti szempontok alapján kiválasztott, országosan összesített népességcsoport létszáma az közötti (22 év) forgalmi könyvek áttekintése, és a szükséges adattisztítás után fő, akiket a szakértői bizottság súlyosan, halmozottan vagy súlyosan-halmozottan fogyatékosnak diagnosztizált, illetve akik esetében a tankötelezettség helyett más ellátást javasolt (felmentés, képzési kötelezettség, szociális intézményi elhelyezés stb.). A mintavétel szempontjai és folyamata Bass gyakorisági elemzései alapján (2003, 2004b), valamint a halálozási mutatókkal korrigált értékeket figyelembe véve a súlyosan-halmozottan fogyatékos népesség becsült száma fő. Az életkori csoportonként kialakított becsült gyakorisági mutatók felhasználásával került sor a fős népességből a 6%-os reprezentatív minta (290 fő) kiválasztására. A minta kiválasztásánál a népességben alacsonyan reprezentált életkori csoportok felsúlyozása után a 1. táblázatban látható létszámok alakultak ki. A fenti arányok alapján, életkori csoportonként és megyénként rétegzett mintavétel történt, hogy az egész ország területéről rendelkezzünk adatokkal. A 6,19%-os minta kiválasztásának további szempontja volt, hogy lehetőleg a családban élő és nevelkedő súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket érjük el. A mintavétel során ezen aspektusnak nehéz volt maradéktalanul megfelelni, mert a forgalmi naplókból gyakran nem derült ki egyértelműen, hogy a vizsgálandó személy valóban családban él-e. Az életkori arányok és a családban nevelkedés kritériumát figyelembe véve, a megyei népesség-adatok alapján véletlenszerű mintavétel történt. 1. táblázat: A mintavételi arányok alakulása az egyes életkori övezetekben (Bass, 2004b, 105 nyomán) Életkor Populáció (fő) Súlyozott % Minta (fő) 0-6 éves , éves , év feletti ,07 75 Összesen , A kiválasztott mintában szereplő családokat a szakértői bizottságok munkatársai egy részletes kérdőívvel keresték fel. A visszaérkezett kérdőívek arányának alakulását a 2. táblázat mutatja. Látható, hogy a teljes népességhez viszonyítva a valóban elért és felmért minta nagysága kissé meghaladja az 5%-ot. A kiválasztott mintában észlelhető, átlagosan 81,7%-os

7 Doktori értekezés tézisei 5 válaszadási arány, statisztikai szempontból összességében jónak ítélhető. Életkor 2. táblázat: A kiküldött és beérkezett kérdőívek arányának alakulása az egyes életkori övezetekben Vizsgált minta Kiválasztott minta Népesség (fő) (fő) beérkezett (fő) kiküldött kérdőív A vizsgált minta kérdőív aránya a népességhez viszonyítva (%) Kérdőívek beérkezési aránya (%) 0-6 éves , éves ,6 26 év feletti ,7 Összesen ,1 81,7 A minta és a népesség alapvető demográfiai adatainak utólagos összevetése azt igazolja, hogy a minta jól reprezentálja a súlyosan-halmozottan fogyatékos népességet. A felmérés eszköze: a kérdőív bemutatása Kubinyi Emese készítette 2000-ben 1 a vizsgálati mintában szereplő családok és a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek felmérésére szolgáló kérdőív első változatát. Az eredetileg 38 zárt (választásos) és nyílt kérdésből álló kérdőívet a minél szélesebb körű információszerzés érdekében jelentősen kibővítettük, rendszerében pedig átstrukturáltuk 2. A kérdőív végleges változata 10 oldalon összesen 63 kérdést tartalmaz. Ezek között nyílt és zárt kérdések egyaránt találhatók. A kérdőív több aspektusból vizsgálja a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelő, gondozó családok élethelyzetét. A kérdőívben a következő kérdés-csoportokat találjuk: családszerkezet, a családtagok alapvető demográfiai adatai; lakóhely és lakáskörülmények; a család jövedelmi helyzete; bevételek, kiadások; a vizsgált személy kapcsolatai a családban és azon kívül; előítélet a szűkebb és tágabb szociális környezetben; a vizsgált személy károsodása, fogyatékossága, szükségletei; a vizsgált személy intézményes megsegítése korábban és jelenleg; szociális juttatások, segélyek, egészségügyi ellátás, szakemberek; a vizsgált személy jellemző tevékenységei; a vizsgált személy és a család jövője. A kérdőívet a család otthonában a szakértői bizottságok munkatársai személyesen vették fel, többségében igen lelkiismeretesen; rendszerint részletesen kifejtett, jól értelmezhető és feldolgozható leírások olvashatók. Néhány esetben tapasztalható, hogy az adatfeldolgozás szempontjából kissé elnagyolt információk szerepeltek a kérdőíven, így adott esetben néhány változónál ki kellett hagyni a pontatlanul megadott, nem besorolható adatokat. Miután a kérdések között találunk olyanokat, melyek több részkérdést is tartalmaznak, így várható volt, hogy a válaszok kódolása után nagy mennyiségű változó szolgál majd az összefüggések vizsgálatára. A szociológiai demográfiai szempontú elemzéshez összesen 157 változót jelenítettek 3 meg, természetesen a kutatás első beszámolójában nem tértek ki részletesen minden szempontra (Bass 2003, 2004b). A vizsgált személy károsodását, fogyatékosságát, állapotát, gyógypedagógiai ellátásának korábbi és jelenlegi helyzetét nem érintette részletesen a szociológiai elemzés, ennek következtében történtek olyan megállapítások, melyek a vizsgált személy akadályozottságának ismerete nélkül kisebb jelentőséggel bírnak, mint ha ismernénk a vonatkoztatási szempontokat. Ennek érdekében további 17 változó kialakítására került sor a gyógypedagógiai szempontú feldolgozáshoz. Dolgozatom megállapításai elsősorban a 17 új változó feldolgozása során alakultak ki, szükség esetén az eredeti változókkal való összefüggésben, illetve a szociológiai záró-tanulmány eredményeinek felhasználásával. A feldolgozás során alkalmanként utalás történik Bass adataira, kapott eredményeire is (Bass 2003, 2004b). A vizsgálati mintára vonatkozó kérdőíves válaszok elemzése mellett, a teljes népességre vonatkozó dokumentumelemzés során rögzített adatok között is találtam olyan feldolgozatlan részleteket, melyek az adott népesség vonatkozásában, különösen a gyógypedagógiai megsegítés szempontjából érdekesnek mutatkoztak. Ezért a dokumentumelemzéshez az eredeti 6 változó mellett további 6 új változót vettem fel. Az adatok szöveges értelmezése során esetenként e változókra is történik majd utalás, ilyenkor a következtetések az egész népességre vonatkoznak majd, nem csupán a reprezentatív mintára. A nagy mennyiségű adat elsődleges feldolgozásához leíró statisztikai módszereket alkalmaztam (abszolút és relatív gyakoriság, táblázatok, grafikonok, diagramok, stb.). Az adatok könnyebb értelmezését és az összefüggések vizuális megjelenítését a dolgozat szövegében elhelyezett 6 táblázat, 3 ábra, 36 diagram és 9 grafikon könnyíti. A kiegészítő információkat, részleteket tartalmazó táblázatok, diagramok és grafikonok a 17 számozott mellékletben tekinthetők meg. A kutatás legfontosabb eredményei, következtetései 1 Kubinyi Emese: Súlyosan-halmozottan sérült személyt nevelő családok életkörülményei hazánkban címmel készített szakdolgozatában (ELTE BGGYFK, Budapest, 2000; irányító tanár: Márkus Eszter) a 45 családra vonatkozóan kapott eredmények és megválaszolatlan kérdések adták az ötletet, hogy országos reprezentatív mintán is el kellene végezni egy hasonló vizsgálatot. 2 A kérdőív végleges formába öntésében Bass László (ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociális Tanulmányok Intézete), Falvai Rita, Kovács Éva, Pordán Ákos, Zomi Tímea (Kézenfogva Alapítvány), Márkus Eszter, Nagyné Dr. Réz Ilona (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar) vett részt. 3 Bass László és a Kézenfogva Alapítvány munkatársai

8 Doktori értekezés tézisei 6 A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek nevelésének történeti és tudományos hátteréről: A XX. század második feléig a többszörösen sérült, súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nem jelentek meg a közoktatás intézményrendszerében, így a gyógypedagógia mint tudomány sem szentelt nekik különösebb figyelmet. A közoktatási szolgáltatásokból képezhetetlenségük miatt kirekesztett gyermekek hátrányos helyzetét a jogi szabályozás is súlyosbította, hiszen a tankötelezettség teljes idejére felmentették őket annak teljesítése alól. A kirekesztéshez a fejlesztésükhöz, nevelésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánya mellett a gyógypedagógia akkoriban elterjedt felfogása, elmélete és gyakorlata is hozzájárult. Hazánkban a közoktatás rendszeréből történő kirekesztés 1993-ig működött, a nyugati országokban már 40 évvel korábban is tapasztalhatóak voltak a változás jelei, elméletben és gyakorlatban egyaránt (Lányiné 1996a,c, Márkus 1995, 1999a, 2003a,b, 2004a,c, Zászkaliczky 1996, 2004a,b). A különböző speciális pedagógiák kialakulásához hasonlóan ebben az esetben is elmondható, hogy az intézményes megsegítés gyakorlata megelőzte az elméleti háttér kialakulását. Ezzel együtt hazánkban a gyógypedagógiának tudományos szempontból ma még meglehetősen kidolgozatlan területe a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiája. A gyógypedagógia közvetlen határ- és forrástudományainak változásai, valamint a gyógypedagógia szemléletváltása, belső differenciálódása és fejlődése kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek ellátásának, nevelésének, oktatásának, képzésének kérdése a szűkebb értelemben vett gyógypedagógia egyenrangú speciális pedagógiai diszciplínája legyen. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyekről: A vizsgált személyek esetében összesen 705 funkciózavart, -eltérést regisztráltunk az adatok feldolgozása után, ez a 225 (diagnózissal rendelkező) személyre vetítve azt jelenti, hogy a károsodás következtében kialakult fogyatékosság, akadályozottság, fejlődésbeli elmaradás személyenként átlagosan 3,13 funkcióterületen tapasztalható. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknél leggyakrabban a kommunikációs funkciók eltérése (91,9%), az értelmi funkciók elmaradása (83,5%) és a mozgás korlátozottsága (71%) nehezíti a gyermekek, fiatalok, felnőttek életét. Az érzékszervi funkciók eltérései (16,3%), az eltérő magatartási megnyilvánulások (14,3%) és a társuló betegségek, elváltozások (37,3%) előfordulása az adatok alapján alacsonynak mondható, ezek pontosabb feltárása további kutatásokat igényel. A fogyatékosságok, funkciózavarok, akadályozottságok egymásra halmozódása (hány funkcióterületen tapasztalható fejlődési eltérés) alapján feltételezhető, hogy az érintett funkcióterületek száma egyúttal jelzés-értékű az akadályozottság, a fejlődésben tapasztalható elmaradás súlyosságára vonatkozóan. Az adatok alapján a vizsgált minta 73,8%-a (166 fő) esetében három vagy több funkcióterületen jelentkezik akadályozottság, ők a súlyosabban akadályozott személyek, míg 26,2%-a esetén egy vagy két funkcióterületen jeleznek fejlődési eltérést, ők a kevésbé akadályozott személyek. A funkcióterületek érintettségének halmozódása a vizsgált személyeknél 28 féle különböző kombinációban jelenik meg, ebből a két legnagyobb létszámú tünet-együttes csoport a motoros értelmi kommunikációs funkciók eltérését (25,4%), illetve a motoros értelmi kommunikációs funkciók eltérését és társuló betegségek jelenlétét (18,9%) mutatja. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek állapotának alakulása összefügg a mozgáskorlátozottság és/vagy az értelmi funkciók elmaradásának jelenlétével, az értelmi akadályozottságnak azonban kisebb jelentősége van a tüneti kép súlyosságát tekintve, mint a motoros funkciók zavarainak. A súlyos-halmozott fogyatékosság meghatározásában, a tüneti kép súlyosságában döntő szerepet játszik, hogy a motoros funkciókban tapasztalunk-e eltérést, a vizsgált személy mozgáskorlátozott-e vagy sem. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek körében a fiatalabb életkori csoportokban súlyosabb tünet-együttesek jelennek meg, 10 évente átlagosan 15-20%-al súlyosbodik a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek állapota. Ez a jelenség nem csak a sérülés, károsodás kiterjedtségének, komplexitásának növekedésével, és a magasabb életben maradási eséllyel magyarázható, hanem feltételezhetően szerepet játszik a fiatalabb életkorú személyeknél az alaposabb és pontosabb diagnosztizálás is. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek többsége (80-90%) a születés előtt vagy körül sérül, így állapotuk könnyen felismerhető, különösen súlyosabb tünet-együttes esetén. A leggyakoribb kóreredeti tényező a perinatális károsodás (életkori csoportonként 45-55%), s egyúttal ez okoz a legmagasabb arányban (90,9%) súlyos akadályozottságot (3-4-5 területen funkciózavart). A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek körében a mindennapos tevékenységekben segítséget igénylők gyakorisága az életkor emelkedésével általában csökken, de ez függ az akadályozottság súlyosságától, illetve jelentős mértékben az önellátási tevékenység típusától. Az önellátási tevékenységekben segítséget igénylők gyakoriságának alakulásában a mozgáskorlátozottság jelenléte a tünet-együttesben meghatározóbb szerepet játszik, mint az értelmi elmaradás jelenléte vagy mértéke. A mindennapos tevékenységek végrehajtásához segítséget igénylők gyakoriságának alakulásában a fogyatékosság típusa mellett az állapot súlyossága és a vizsgált személy életkora is meghatározó jelentőségű, ezért a szükségletek megfogalmazásánál és a szolgáltatások feltételrendszerének kialakításánál mindhárom szempontot figyelembe kell venni. Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknél a motoros funkciók eltéréséhez 94,3%-ban, az értelmi funkciók eltéréséhez pedig 93%-ban társul kommunikációs zavar, ami jelentősen nehezíti az egyes funkcióterületek érintettségének reális feltérképezését, vagyis a tünet-együttesben megjelenő rész-területek pontos diagnosztizálását. Különösen nehéz az értelmi fogyatékosság mértékének megállapítása, ha a motoros és a kommunikációs funkciók eltérései együttesen fordulnak elő, mint azt a vizsgált minta 2/3-ánál tapasztalhatjuk.

9 Doktori értekezés tézisei 7 A súlyosan-halmozottan fogyatékos népességre és a gyógypedagógiai megsegítésre vonatkozó megállapítások, javaslatok: A súlyos-halmozott fogyatékosság nem függ a szülők szociális és társadalmi helyzetétől, súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek bármely családban születhet. A súlyos-halmozott fogyatékosság kialakulásában rendkívül változatos kórképek játszanak szerepet, az állapot kialakulásában többségében a születés előtti és a születés körüli károsodás a meghatározó kóreredeti tényező. Kiemelkedő szerepe van a perinatális károsodásnak, ami a népesség esetében több mint 50%-ban felelős az állapot kialakulásáért. Egyúttal a perinatális károsodások okozzák a legsúlyosabb állapotot, ahol három négy öt funkcióterület működésében tapasztalható eltérés. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek tünet-együttese egyre összetettebb, állapota egyre súlyosabb, a különböző szolgáltatások kialakításakor ezzel számolni kell, hogy a tervezett (közoktatási) szolgáltatás hosszú távon képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a nevelési feltételek, a sajátos nevelési igények folyamatos változásához. A súlyos-halmozott fogyatékosság tünet-együttesét döntően a motoros, a kommunikációs és az értelmi funkciók eltérése, vagyis a mozgáskorlátozottság, a kommunikációs zavar és az értelmi fogyatékosság jellemzi. Ehhez társulhatnak az érzékszervi funkciók eltérései, viselkedési, magatartási zavarok valamint társuló krónikus betegségek, melyek az élethelyzetet tovább nehezítik. Az érzékszervi funkciók eltéréseire, a magatartási és viselkedési zavarokra valamint a társuló betegségekre vonatkozó adatok kutatásom alapján nem tekinthetők reálisnak, így ebben az irányban feltétlenül szükséges további kutatások végzése, különösen az érzékelési-észlelési funkciók alapos feltérképezése érdekében. A magatartási zavarok esetében a további kutatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, hogy el lehessen különíteni a valódi viselkedészavarokat vagy pszichiátriai problémákat a kommunikációs akadályozottság okozta feltűnő magatartásformáktól. A mozgáskorlátozottságnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek állapotának súlyosságában, valamint a mindennapos tevékenységekben való segítség-igény alakulásában, ezért a gyógypedagógiai nevelésben, megsegítésben fokozott hangsúlyt kell fektetni a mozgásnevelésre. A kommunikációs zavarnak döntő szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy megítélésében, különösen az értelmi állapot feltérképezésénél jelent nehezítő tényezőt. A nevelési folyamat megvalósítása során is elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs interakciós kapcsolat kialakítása, ezért a gyógypedagógiai nevelés tartalmi rendszerében kiemelkedő szerepet kell biztosítani a kommunikációs funkciók fejlesztésének, egyénre szabott kommunikációs csatornák és stratégiák alkalmazásával. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek többsége segítséget igényel a mindennapos tevékenységekben, ezért az önellátásban mutatott kompetencia növelése érdekében a nevelési tartalmak közé szükséges a fejlesztő gondozás beemelése. Az intézményes ellátásra vonatkozó a megállapítások és javaslatok: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek helyzete jelentősen függ ellátásuk intézményes rendszerétől. A súlyosanhalmozottan fogyatékos személy ellátása, megsegítése, nevelése, oktatása, fejlesztése nem a sajátos szükségletek és nevelési igények mentén szerveződik, az érintett személyek sorsát sokkal inkább determinálja, hogy melyik ágazat milyen típusú intézményével áll kapcsolatban. A családban élő súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek kiszorulnak a különböző szolgáltatásokból, ami életminőségüket jelentősen rontja, társadalmi életben való részvételüket pedig erősen korlátozza. A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások kialakítása a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire van szüksége, és nem az, hogy melyik ellátórendszeren belül, milyen intézmény lakója, tanulója, gondozottja, neveltje, ápoltja, kliense, és az adott intézménytípus milyen szolgáltatásokat tud nyújtani. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt. Bár a súlyos-halmozott fogyatékosság korán felismerhető, az érintett gyermekek, fiatalok, felnőttek jelentős késéssel jutnak a különböző szolgáltatásokhoz, különösen igaz ez a közoktatási szolgáltatásokra. Ennek hátterében az áll, hogy az egészségügyi alap- és szakellátási hálózat felkészületlen, gyakran késlekedik, nem tud mit kezdeni a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekekkel, fiatalokkal felnőttekkel, illetve a közoktatási és szociális intézményrendszer sem észleli kellőképpen ennek a népességnek a szükségleteit és igényeit. A szolgáltatásokhoz időben történő hozzáférés előfeltétele a megfelelő differenciál-diagnosztika, mely alaposan feltérképezi a súlyos-halmozott fogyatékosság minden (egészségügyi, gyógypedagógiai, pszichológiai) aspektusát. Az állapot megítéléséhez és nyomon követéséhez nem elegendő az egyszeri, vagy a két-, háromévente kontrollált vizsgálat. A halmozott fogyatékosság miatt, ahol szinte minden esetben megtalálható a súlyos kommunikációs akadályozottság is, elengedhetetlen a folyamatdiagnosztika alkalmazása. A folyamatdiagnosztika teszi lehetővé a szolgáltatás rugalmas alkalmazkodását a fogyatékos személy aktuális állapotához, hiszen nagyon fontos, hogy a gondozás, nevelés, fejlesztés, képzés érzékenyen reagáljon a legkisebb előrelépésre vagy esetleges visszaesésre. A megsegítés folyamatosságának biztosításához olyan átfogó gondozási, ellátási rendszer kialakítására kell törekedni, ahol az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és a közoktatási feladatok megvalósítása sűrűn összefont hálót képez, ami mindenkit megtart, és szükségleteinek megfelelően ellát. Ennek érdekében szükséges a komplex ellátórendszer további árnyalása, az

10 Doktori értekezés tézisei 8 egymásra épülés lehetőségének biztosítása. A komplex rehabilitációs intézményrendszer hatékonyabb működtetése érdekében szem előtt kell tartani a multidimenzionális, inter- és transzdiszciplináris team-munka három legfőbb jellemzőjét. Párhuzamosság: az egyes szolgáltatások azonos időben, egymás mellett zajlanak, a szakemberek folyamatos kapcsolattartás útján tapasztalatot cserélnek, és közösen alakítják ki az optimális rehabilitációs programot. Kontinuitás: a rehabilitációs szolgáltatások egymásra épülve valósulnak meg, ehhez a szakembereknek megfelelő információkkal kell rendelkezniük azokról a szakterületekről, melyekkel együtt dolgoznak. Ha egy szakterület eléri kompetenciája határát, csak úgy adhatja tovább a megsegített személyt, ha megtalálta számára a rehabilitáció újabb szakaszában belépő szereplőket, szakembereket, intézményeket, szolgáltatásokat. Komplementaritás: a szolgáltatások nemcsak időben épülnek egymásra, de azonos időpontban is egyszerre többfajta, egymást kiegészítő tevékenység lehet szükséges, ehhez szintén elengedhetetlen a megfelelő együttműködés. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, iskolai nevelésére és oktatására vonatkozó ajánlások: A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek közösségi (óvodai, iskolai) nevelését, fejlesztését a gyógypedagógiai intézményrendszer már megkezdődött átalakulásának hatására kialakult egységes (többfunkciós) gyógypedagógiai módszertani intézményekbe célszerű integrálni. A többcélú gyógypedagógiai intézmény szerepe jelentős változáson ment és megy keresztül: az enyhe fokban fogyatékos tanulók esetében integrációt segítő szakszolgálattá és módszertani központtá alakul, miközben az intézmény falai között, elkülönítetten a súlyosabban, vagy a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulókat nevelik, oktatják, fejlesztik. A közoktatási szolgáltatás kialakításakor a mindenkori felhasználók igényeit, elvárásait figyelembe kell venni, valamint számukra választási lehetőséget kell biztosítani. A családi háttérre alapozott, lakóhely-közeli közoktatási ellátás érdekében, kistérségi összefogással, minden régióban létre kell hozni egy csoportot a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek iskolai nevelésére, oktatására. A közoktatási szolgáltatás kialakításakor, a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmi kidolgozásakor a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek reális életpályája és lehetőségei fontos szerepet játszanak. A nevelés, oktatás, fejlesztés és képzés célkitűzései között a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek, fiatal későbbi életére való felkészítése hangsúlyos helyen szerepel. Ennek érdekében kell lehetőségeiket maximálisan kihasználva, személyiségük kibontakozását a megfelelő módszerekkel és eszközökkel, neveléssel és terápiával segíteni, hogy a lehetőségekhez mért legnagyobb önállóságot érhessék el a mindennapos tevékenységekben (önellátásban, önkiszolgálásban), mozgásképességben, kommunikációban. Ennek értelmében az intézményrendszeren belül olyan célkitűzéseket és követelményeket kell megfogalmazni, hogy azokat reálisan teljesíteni tudják a gyermekek. Mindeközben fel kell adni a teljesítmény-orientált szemléletet, helyette szükséglet- és kínálat-orientált pedagógiai tevékenység kialakítására kell törekedni. Az iskola legfőbb kritériuma, hogy a tanulás színtere, s ha valakinek arra van szüksége, hogy megtanuljon egyedül enni, vagy háton-fekvésből felülni stb., akkor olyan iskolának kell lenni, ahol ezt megtanulhatja. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai és iskolai nevelése öt pedagógiai szakaszra bontható (Márkus Orosz 2003). A pedagógiai szakaszok közötti átmenethez nincs szükség megadott teljesítmények elérésére, követelmények teljesítésére. A szakaszolás a gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, koncentrikus bővítését jelenti, mindenkor szem előtt tartva a gyermek, tanuló adottságait, képességeit. Életkor Évfolyam Pedagógiai szakasz Heti óraszám év Kis középső nagy csoport Óvodai szakasz év osztály Bevezető szakasz év osztály Kezdő szakasz év osztály Alapozó szakasz év osztály Fejlesztő szakasz 30 Az óvodai és iskolai nevelés, fejlesztés irányelveinek, tartalmi struktúrájának kialakításához, egyéni és csoportos nevelési, fejlesztési tervek, programok kidolgozásához több szakanyag készült, több publikáció hozzáférhető. (pl. Breitinger Fischer 1981, Dank 1990, Dombainé 2002, Fröhlich 2996, Hajnerné 2004, Hatos 1996a,c, Kapronyi 2003, Kálmán 2002, 2004b, Kedl 1996, Korom 1998, Márkus 2003d, Márkus Orosz 2003, Mozgásjavító Általános Iskola 1998, Nagyné 2001, Pfeffer 1995, Schäffer 1998a, Stummer 2003, Verdes 2005 stb.). A felsorolt publikációkban található koncepciók, eljárások elemeiből összeállítható az a pedagógiai program és helyi tanterv, mely a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók iskolai nevelésének, oktatásának, fejlesztésének alapját képezi, különösen javasolt Schäffer koncepciója, mely a 20 éves gyakorlati tapasztalatokat ötvözi a modern elméleti alapvetésekkel, és segítségével bármely gyógypedagógiai intézményben kialakítható és működtethető a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók csoportja, fejlesztő osztálya.

11 Publikációk 9 Az értekezés egyes részeihez kapcsolódó publikációk MÁRKUS ESZTER (1993): Stiftung Schürmatt (Svájc) - Értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekek és felnőttek otthona - Egy tanulmányút tapasztalatai. Gyógypedagógiai Szemle XXI. évf. 2. szám, MÁRKUS ESZTER (1995): Speciális pedagógiai koncepciók - különös tekintettel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésére. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest (szakdolgozat, irányító tanár: Golnhofer Erzsébet) MÁRKUS ESZTER (szerk.) (1996): Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest MÁRKUS ESZTER ( ): Képességfejlesztő eszközök a súlyosan-halmozottan sérült mozgásfogyatékos gyermekek nevelésében. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest SCHÄFFER, F. (Márkus E. ford. és szerk..:) (1998): Munka - szórakozás - fejlesztés. Koncepció súlyosan-halmozottan akadályozott emberek és segítőik életének és munkájának alakításához. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest MÁRKUS ESZTER (1998): Csillagház Csillaghegyen. Gyógypedagógiai Szemle 1998/4. szám, SCHÄFFER, F. - MÁRKUS ESZTER (1999): Individuális kommunikáció súlyosanhalmozottan sérült emberek és segítőik között. In Barbócz K-né (szerk.): Védőháló. A halmozottan sérült gyermekek nevelése, fejlesztése. Fény Felé Alapítvány, Debrecen, MÁRKUS ESZTER (1999a): Základy výchovy ťažko viacnásobne postihnutých deti. In: Vašek, Š. - Vančová, A. - Hatos, Gy. a kol.(szerk.): Pedagogika viacnásobne postihnutých. Sapientia Kiadó, Komensky Egyetem, Pozsony, MÁRKUS ESZTER (1999b): Halmozottan sérült gyermekek étkezési zavarai. Gyógypedagógiai megközelítés és a téma megjelenése a gyógypedagógusképzésben. In Vekerdy Zs. - Oláh É. (szerk.): A táplálás és gyarapodás zavarai. Sérült gyermekek ellátásának sajátosságai. PRRO Bt., Debrecen, MÁRKUS ESZTER (1999c): Értelmileg akadályozott és súlyosan-halmozottan sérült emberek rehabilitációs foglalkoztatásának alapjai. In Benczúr M-né (szerk.): Rehabilitációs foglalkoztató terápia. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, MÁRKUS ESZTER (1999d): A súlyos fogyatékosság meghatározásának nehézségei. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest (kézirat)

12 Publikációk 10 MÁRKUS ESZTER (1999e): A súlyos fogyatékossággal élő személyek Németország szociális rendszerében. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest (kézirat) MÁRKUS ESZTER (2000a): Képzési kötelezettség vagy tankötelezettség? Gondolatok a halmozottan sérült gyermekek nevelésének és oktatásának helyzetéről. Gyógypedagógiai Szemle, XXVIII. évf. különszám, MÁRKUS ESZTER (2000b): Pedagógiai és szociális rehabilitáció. In Huszár I. - Kullmann L. - Tringer L. (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, MÁRKUS ESZTER (2000c): Foglalkoztató terápia a rehabilitációban. In Huszár I. - Kullmann L. - Tringer L. (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, MÁRKUS ESZTER (2001): K problematike rozvíjania osobnosti viacnásobne postihnutých. In Pedagogická fakulta UK v Bratislave (szerk.): Edukáciou k integrácii viacnásobne postihnutých detí. Iuventa Pedagogická fakulta UK v Bratislave (Pozsony) 2001, MÁRKUS ESZTER (2002): A súlyos-halmozott fogyatékosság meghatározásának problémái nevelési és szociális szempontból. In "A tudásalapú társadalom pedagógiája" II. Országos Neveléstudományi Konferencia; Program, tartalmi összefoglalók. Magyar Tudományos Akadémia, Pedagógiai Bizottság, Budapest, október 24-26, 226 ESZTÁRI ERZSÉBET MÁRKUS ESZTER (2003): Pillanatfelvétel a súlyosanhalmozottan sérült emberek élethelyzetéről Magyarországon és az IME program. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003a): A súlyosan-halmozottan sérült (képzési kötelezett) gyermekek nevelésének elméleti és gyakorlati problémái. In Bábosik I. Barkó E. Schwartz Y. Széchy É. (szerk.): A pedagógiai kutatások folyamatában III. Új Pedagógiai Szemle. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003b): A súlyos-halmozott fogyatékosság meghatározásának problémái nevelési és szociális szempontból. Gyógypedagógiai Szemle 2003/3. szám, MÁRKUS ESZTER (2003c): A szülők és a szakemberek együttműködésének lehetőségei a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek nevelésében. Hírlevél időszakos kiadvány III. évf. 2. szám, Halmozottan Sérültek Szülőszövetsége, Vác, MÁRKUS ESZTER (szerk.) (2003d): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyoshalmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest

13 Publikációk 11 MÁRKUS ESZTER (2003e) Bevezetés. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 7-10 MÁRKUS ESZTER (2003f): A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek bemutatása. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003g): A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek megsegítésének neveléselméleti alappillérei: általános alapelvek. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003h): A személyiségfejlődés általános szükségletei és azok kielégítése súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek esetében. In Márkus Eszter (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003i): Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknél gyakran tapasztalható feltűnő magatartásformák és azok értelmezése. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003j): Individuális kommunikáció a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek nevelésében. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003k): Fejlesztő gondozás mindennapos tevékenységre nevelés a gyakorlatban. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003l): A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek ellátásának jogi és intézményi háttere. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2003m): A súlyosan-halmozottan sérült személyek pedagógiájának kialakulása. In "Az európai tanulási tér és a magyar neveléstudomány" III. Országos Neveléstudományi Konferencia; Program, tartalmi összefoglalók. Magyar Tudományos Akadémia, Pedagógiai Bizottság, Budapest, október 9-11, 109

14 Publikációk 12 STUMMER MARA ESZTÁRI ERZSÉBET MÁRKUS ESZTER (2003): A kommunikáció és az együttműködés jelentősége a súlyosan-halmozottan sérült emberekkel foglalkozó segítők között. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, ZAHORÁNSZKY MÁRIA MÁRKUS ESZTER (2003): Felmérés a képzési kötelezettséget otthoni ellátás keretében teljesítő gyermekekről Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. In Márkus E. (szerk.): IME Ismerkedés Megértés Együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER OROSZ ANDREA (2003): Irányelvek és pedagógiai program a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek iskolai neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez (tervezet). Kézenfogva Alapítvány, Budapest (kézirat 17. p.) MÁRKUS ESZTER (2004a): Különleges élethelyzetű, súlyosan-halmozottan sérült emberek pedagógiai kísérése. In Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, MÁRKUS ESZTER (2004b): Fejlesztés, oktatás. In Zomi Tímea (szerk.): IME Információ Megnövelt Esélyek. Információs füzet súlyos halmozott sérülteket nevelő családoknak. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, MÁRKUS ESZTER (2004c): A súlyosan-halmozottan sérült személyek pedagógiájának kialakulása. Gyógypedagógiai Szemle 2004/2. szám MÁRKUS ESZTER (2004d): A súlyos fogyatékosok, a halmozottan sérültek lehetőségei. Beszámoló a szekció munkájáról. ( Felelősség, együttműködés befogadó társadalom Országos Szakmai Konferencia), Budapest (kézirat, megjelenés alatt) 11 o. MÁRKUS ESZTER (2004e): Játékos fejlesztő gondozás halmozottan fogyatékos kisgyermekeknél. In Korai Fejlesztők VII. Országos Konferenciája előadások (kézirat, megjelenés alatt) 19 o. MÁRKUS ESZTER (2005a): Mozgáskorlátozott gyermekek korai felismerése és nevelése. In Várkonyi Á. (szerk.): Ismerj meg, hogy megérts (A speciális szükségletű gyermek). Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest (közlés alatt, megjelenik november) 55 o. MÁRKUS ESZTER (2005b): A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek korai felismerése és nevelése. In Várkonyi Á. (szerk.): Ismerj meg, hogy megérts (A speciális szükségletű gyermek). Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest (közlés alatt, megjelenik november) 74 o.

15 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR, NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA SÚLYOSAN-HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁI Doktori értekezés Tudományos vezető: Dr. Mesterházi Zsuzsa főiskolai tanár Készítette: Márkus Eszter Budapest, 2005

16 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Dolgozatom elkészítésében nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet Dr. Illyés Sándor egyetemi tanárnak, első konzulensemnek, aki doktori tanulmányaim kezdetén, halk szavúan feltett, komoly gondolkodásra késztető kérdéseivel egyengette a kutatás kezdeti, bizonytalan lépéseit; Dr. Mesterházi Zsuzsa főiskolai tanárnak, konzulensemnek, aki kérlelhetetlen konzekvenciával, hihetetlen precizitással megfogalmazott kritikai észrevételeivel segítette a szöveg végleges tartalmi és formai kidolgozását, és mindvégig pozitívumokra alapozott biztató szavaival támogatott; a Fogyatékosok Esélye Közalapítványnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott ösztöndíj-támogatásért; a Kézenfogva Alapítvány munkatársainak a kutatás gyakorlati lebonyolításában való jelentős közreműködésért; a több éves hatékony együttmunkálkodásért, együttgondolkodásért, aminek folyamán elkötelezett harcostársakká válhattunk a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek ellátásának, megsegítésének javítása ügyében; minden volt tanáromnak és jelenlegi munkatársamnak, akik szakmai felkészülésem és elkötelezettségem alakulásában hivatásgyakorlásukkal és szakmaiságukkal példaként állnak előttem; minden jelenlegi és volt tanítványomnak, akik a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ügyének elkötelezettjei lettek, akik folyamatosan megosztják velem gyakorlati munkájuk során szerzett tapasztalataikat és a felmerülő problémákat; minden súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családnak, akikkel eddigi szakmai munkám során találkozhattam, és akik részt vettek a kutatásban, hogy őszinte és részletesen kifejtett válaszaikkal jelentősen hozzájárultak az adatok összegyűjtéséhez, ezáltal a téma alapos és mélyreható feldolgozásához; kisfiamnak, Dávidnak, aki az ötévesek bölcs belátásával fogadta el, hogy figyelmem nagy részét átmenetileg a számok, táblázatok, grafikonok, diagramok és főként a betűk kötik le; csendes és türelmes szolidaritással viselte a lakásban töltött nyári vakációt; kitörő lelkesedéssel szemlélte az elkészült kézirat papírkötegét és örömmel állapította meg, hogy már nem kell annyit dolgoznod, édesanyám! Kelt Budapesten, augusztusában Márkus Eszter

17 Tartalomjegyzék 3 Tartalomjegyzék Bevezető A téma aktualitása és gyakorlati felhasználhatósága A dolgozat célja, kérdésfelvetései A kutatás módszerei és az adatok értelmezését befolyásoló tényezők 10 Alapfogalmak, hagyományos és mai elnevezések Néhány szerzői megjegyzés A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének történeti és tudományos háttere.. 15 Az intézményes megsegítés kialakulása.. 15 A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek megsegítésének közoktatás-politikai előzményei, koncepciók, gyógypedagógiai programok A forrás- és határtudományok változásainak hatása a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának kialakulására A fogyatékosság megközelítésének változásai Az orvostudomány változásai A pszichológia változásai A jogtudomány és joggyakorlat változásai A neveléstudomány változásának hatása, a (gyógy)pedagógiai antropológia A gyógypedagógia belső változásainak, differenciálódásának szerepe a súlyosanhalmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének kialakulásában Változások Magyarországon 1993 óta, a kutatás közvetlen előzményei A súlyos-halmozott fogyatékosság meghatározásának problémái A súlyos halmozott fogyatékosság meghatározásának eltérő aspektusai.. 38 A súlyos-halmozott fogyatékosság adminisztratív fogalmának problémái Képzési kötelezettség képzési kötelezett: közoktatási szolgáltatás vagy egy új népességcsoport? A kutatás folyamata, elsődleges adatok A súlyosan-halmozottan fogyatékos népesség felkutatásának forrásai.. 53 A súlyosan-halmozottan fogyatékos népesség felkutatása a szakértői (áthelyező) bizottságok nyilvántartásának dokumentumelemzésével A népességre vonatkozó alapvető demográfiai adatok A mintavétel szempontjai és folyamata A felmérés eszköze: a kérdőív bemutatása A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek családi hátterének legfontosabb sajátosságai A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek diagnózisai A diagnózis-típusok felosztása.. 68 A diagnózis-típusok alcsoportjainak előfordulása a vizsgált mintán és a népesség körében A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottsága és fejlődésének eltérése a fő kategóriák és az alcsoportok szerinti megoszlás alapján A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek tevékenységi és fejlődési akadályozottságának besorolási rendszere.. 80 A fejlődési eltérések és tevékenységi akadályozottságok alcsoportjai A fő kategóriákban jelzett akadályozottságok, funkciózavarok előfordulása súlyosanhalmozottan fogyatékos személyeknél A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek megoszlása a funkciózavarok fő kategóriáin belül kialakított alcsoportokban.. 88

18 Tartalomjegyzék 4 7. A fejlődés eltérésének, a tevékenység akadályozottságának elemzése az állapot súlyossága, az életkor, a sérülés keletkezési ideje, valamint a motoros és értelmi funkciók eltérései alapján A tevékenység akadályozottsága az érintett területek számának tükrében A funkcióterületek leggyakrabban előforduló kombinációi A funkcióterületek (fő-kategóriák) gyakorisága az érintett területek számának függvényében Az érintett funkcióterületek számának (állapot súlyosságának ) alakulása az életkor függvényében Az érintett funkcióterületek számának (állapot súlyosságának ) alakulása a sérülés, károsodás keletkezési idejének függvényében Az érintett funkcióterületek számának (állapot súlyosságának ) alakulása a mozgáskorlátozottság és az értelmi elmaradás alcsoportjaiban A fejlődés eltérésének, a tevékenység akadályozottságának elemzése a mindennapos tevékenységek alapján A mindennapos tevékenységekben segítséget igénylők gyakoriságának alakulása az állapot súlyosságának függvényében A mindennapos tevékenységekben segítséget igénylők gyakoriságának alakulása az életkor függvényében A mindennapos tevékenységekben segítséget igénylők gyakoriságának alakulása a motoros és az értelmi funkciók eltéréseinek alcsoportjaiban A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek motoros, értelmi és kommunikációs funkciózavarainak összekapcsolódása mint a diagnosztizálást nehezítő tényező A motoros és az értelmi funkciók zavarainak összekapcsolódása A motoros és a kommunikációs funkciók zavarainak összekapcsolódása. 132 Az értelmi és a kommunikációs funkciók zavarainak összekapcsolódása. 133 Az értelmi elmaradás megítélésének bizonytalanságai a népesség dokumentumelemzése alapján Összegzés I. Súlyos-halmozott fogyatékosság sajátos nevelési igény gyógypedagógiai nevelés 140 Kísérlet a súlyos-halmozott fogyatékosság fogalmának új meghatározására A gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés alapelvei A gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés fő területei A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek intézményes ellátásának helyzete A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek ellátásának intézményrendszere A súlyos-halmozott fogyatékosság felismerhetősége; a közoktatási szolgáltatások igénybevételének kezdete A szakértői bizottságoknál megjelent vizsgált személyek átlagéletkorának alakulása a teljes népességben 164 A szakértői vizsgálaton megjelentek életkorának és a lakóhely típusának összefüggése 167 A szakértői javaslatok alakulása a teljes népességben A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek részvétele a jelenlegi ellátást megelőző szolgáltatásokban. 174 A korai mozgásterápiában való részvétel alakulása A korai komplex (gyógy)pedagógiai megsegítésben való részvétel alakulása A korábbi közoktatási intézményes ellátás alakulása. 179 A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek ellátásának jelenlegi helyzete. 183 A közoktatási és más szolgáltatások alakulása A szolgáltatások színtereinek alakulása a különböző ágazatokban 186 A szolgáltatások alakulása az ellátási formák alapján A kortárs-csoporttal való találkozás és kapcsolat alakulása Összegzés II. Következtetések, javaslatok Szakirodalmi források, hivatkozások

19 Tartalomjegyzék 5 A szövegben előforduló rövidítések Mellékletek sz. melléklet: Kérdőív 2. sz. melléklet: A funkciók eltérései fő-kategóriánként 3. sz. melléklet: Funkcióterületek érintettsége, kombinációk megoszlása 4. sz. melléklet: A vizsgált személyek életkori megoszlása 5. sz. melléklet: Az érintett funkcióterületek száma és az életkor összefüggései 6. sz. melléklet: Az érintett funkcióterületek száma és a kóreredet összefüggései 7. sz. melléklet: Az érintett funkcióterületek számának alakulása a mozgáskorlátozottság és az értelmi elmaradás alcsoportjaiban 8. sz. melléklet: Az önellátás vizsgált területei és az érintett funkcióterületek 9. sz. melléklet: Az önellátás vizsgált területei és az életkor 10. sz. melléklet: Az önellátás vizsgált területei a mozgáskorlátozottság és az értelmi elmaradás alcsoportjaiban 11. sz. melléklet: A mozgáskorlátozottság, az értelmi elmaradás és a kommunikációs zavar összefüggései 12. sz. melléklet: Diagnózisok alakulása a népességben évenként 13. sz. melléklet: Intézményi háttér, ellátások, jogszabályok 14. sz. melléklet: A kóreredet és az életkor összefüggései 15. sz. melléklet: A vizsgálati életkor alakulása a lakóhely típusa szerint 16. sz. melléklet: Szakértői javaslatok alakulása a népességben 17. sz. melléklet: A korai fejlesztés és a korábbi közoktatási ellátás alakulása

20 Bevezető 6 BEVEZETŐ A téma aktualitása és gyakorlati felhasználhatósága Dolgozatom témája a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek legfontosabb sajátosságainak bemutatása, életkörülményeik és a számukra hozzáférhető szolgáltatások elemzése. Magyarországon a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének, fejlesztésének, képzésének törvényes lehetősége először az 1993-as közoktatási törvényben fogalmazódott meg. Ezt megelőzően az érintett gyermekek az egészségügyi ellátás hatáskörébe tartoztak, képezhetetlenné nyilvánításuk kizárta őket a gyógypedagógiai nevelés illetve a közoktatási szolgáltatások rendszeréből. Ennek következtében a gyógypedagógiának ez az összetett problémája hazánkban hosszú ideig sem a kutatási témakörök, sem az innovációs törekvések között nem szerepelt. Gyógypedagógiai felmérések nem készültek, a gyermekek pedagógiai megsegítése sokáig esetleges maradt. Az 1993-ban hatályba lépett új közoktatási törvény megszüntette a képezhetetlenség fogalmát, a tankötelezettség alóli felmentés lehetőségét, a tankötelezettségüket teljesíteni nem tudó gyermekek számára bevezette a fejlesztő felkészítés formájában teljesítendő képzési kötelezettséget, ezzel jogilag elismerte a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelhetőségét, képezhetőségét. Ám a törvényi legitimizálás önmagában nem elegendő, és nem eredményezi az érintett csoport esélyegyenlőséget biztosító, megfelelő gyógypedagógiai megsegítését sem a közoktatási, sem a szociális intézményekben. A képzési kötelezettség bevezetése újszerű szakmai feladatot és komoly kihívást jelent a gyógypedagógia számára, ám a gyakorlatban a fejlesztést végző szakembereknek nem állt rendelkezésre útmutatás a népesség legfontosabb sajátosságaira, nevelésük, fejlesztésük célkitűzéseire, feladataira, területeire, tartalmára, módszereire, eszközeire vonatkozóan. A fejlesztés és nevelés a pedagógusok egyéni döntésein alapult, gyakran tudományos megalapozottság nélkül.

dr. Márkus Eszter Publikációs jegyzék (1990-től)

dr. Márkus Eszter Publikációs jegyzék (1990-től) Könyv: 1. MÁRKUS E. (1994) (1997): Képességfejlesztő eszközök a súlyosan és halmozottan sérült mozgásfogyatékos gyermekek gyógypedagógiai nevelésében útmutató. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

időpont helyszín időtartam tananyagegység neve Regisztráció SZÜNET 2. A kommunikációs képesség felmérésének alapjai

időpont helyszín időtartam tananyagegység neve Regisztráció SZÜNET 2. A kommunikációs képesség felmérésének alapjai ÓRAREND Továbbképzés címe: AAK augmentatív és alternatív kommunikáció diagnoszta képzés Alapítási engedély száma: 12/13/2019 Továbbképzési csoport azonosítószáma: 7190121/1 1. A komplex kommunikációs igény

Részletesebben

Súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek fejlesztése, nevelése fókuszban a felnőtt súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek

Súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek fejlesztése, nevelése fókuszban a felnőtt súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek Gondoskodás Gyermekeinkért Közhasznú Alapítvány (Budapest) Súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek fejlesztése, nevelése fókuszban a felnőtt súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek Életünk értelme

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - szomatopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - szomatopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - szomatopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány

Részletesebben

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - látássérültek pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - látássérültek pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - látássérültek pedagógiája szakirány szakirányú

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány

Részletesebben

SHF SZAKMAI MŰHELY Urbanovszky Zsuzsanna Csömör,

SHF SZAKMAI MŰHELY Urbanovszky Zsuzsanna Csömör, SHF SZAKMAI MŰHELY A magas támogatási szükségletű személyek lakhatási szolgáltatásának jó gyakorlatának bemutatása Urbanovszky Zsuzsanna Csömör, 2018.11.21. BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYBEN ÉLŐ SHF SZEMÉLYEK SZÁMA

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

MÁRKUS Eszter DR. (PHD) E U R O P A S S Ö N É L E T R A J Z

MÁRKUS Eszter DR. (PHD) E U R O P A S S Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Telefon(ok) (mh.) 358-5531 (mobil) 06-30/3235655 Fax(ok) 358-5580 E-mail(ok) (mh.) markus.eszter@barczi.elte.hu; (magán) markus.eszter@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1968.08.03.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK I. félév

KÖVETELMÉNYEK I. félév 2016-2017. I. félév Tanulási nehézségek szűrése, fejlesztő eljárások Prevenció és módszertan FP1139 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 12 A hallgatók ismerjék meg a tanulási

Részletesebben

Otthont mindenkinek! című projekt keretében szervezett műhelysorozat tapasztalatai

Otthont mindenkinek! című projekt keretében szervezett műhelysorozat tapasztalatai Otthont mindenkinek! című projekt keretében szervezett műhelysorozat tapasztalatai tapasztalatai alapján Falvai Rita műhelyvezető Résztvevők: Fészek Gyermekvédő Egyesület: tiszakécskei nevelőszülők és

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők

Részletesebben

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában Mile Anikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 A SZAKSZOLGÁLAT HELYE, SZEREPE A KÖZNEVELÉS

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

Levelező tagozatos GYÓGYPEDAGÓGIA mesterképzési szak gyógypedagógiai terápia szakirány óra- és vizsgaterve

Levelező tagozatos GYÓGYPEDAGÓGIA mesterképzési szak gyógypedagógiai terápia szakirány óra- és vizsgaterve Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: 547/T-71/2010/6 Levelező tagozatos GYÓGYPEDAGÓGIA mesterképzési szak gyógypedagógiai terápia szakirány óra- és vizsgaterve Elfogadta

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK I.félév. Tantárgy neve Pszichés funkciók zavarai

KÖVETELMÉNYEK I.félév. Tantárgy neve Pszichés funkciók zavarai Pszichés funkciók zavarai FP1206L Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 4 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 15 Kollokvium A hallgatók ismerjék meg tanulási zavarok okait, tüneteit és a fejlesztési lehetőségeket.

Részletesebben

Sajátos nevelési igény a megyei szakértői bizottság tevékenységköre, a diagnózis pedagógiai és jogi konzekvenciái

Sajátos nevelési igény a megyei szakértői bizottság tevékenységköre, a diagnózis pedagógiai és jogi konzekvenciái Sajátos nevelési igény a megyei szakértői bizottság tevékenységköre, a diagnózis pedagógiai és jogi konzekvenciái Mernyeiné Tőke Gyöngyi, Szegő Ágnes Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Sajátos nevelési

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató

Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

XVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május

XVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május XVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár 2013. május 23-26. Gyógypedagógia szekció 1. díj: Gál Éva 2. díj: Vári Timea 3. díj: Csoboth Adél Dicséret: Fülöp Éva Emília

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - autizmus spektrum pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - autizmus spektrum pedagógiája szakirány szakirányú továbbképzés Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - autizmus spektrum pedagógiája szakirány szakirányú

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018.

SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018. SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018. Bajai EGYMI www.specialbaja.hu special.baja@gmail.com Intézményvezető: Müller István Fenntartó: Bajai Tankerületi Központ Bajai Óvoda, Általános

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV

Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV 1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

a súlyosan-halmozottan sérült személyek pedagógiájának kialakulása*

a súlyosan-halmozottan sérült személyek pedagógiájának kialakulása* ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar (Budapest) Szomatopedagógiai Tanszék a súlyosan-halmozottan sérült személyek pedagógiájának kialakulása* MÁRKUS ESZTER A gyógypedagógiának ma még tudományos

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

XV. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május

XV. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május XV. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár 2012. május 10-13. Gyógypedagógia szekció Helyezettek 1.díj: Simon Evelyn Boglárka, Török Karola: Középiskolás tanulók elképzelései

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,

Részletesebben

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - pszichopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés

Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - pszichopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: BGGYK/2431/2(2018)(T-89) Óra- és vizsgaterv Gyógypedagógia alapképzési szak - pszichopedagógia szakirány szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

ÓRATERV KISGYERMEKGONDOZÓ ÉS NEVELŐ NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

ÓRATERV KISGYERMEKGONDOZÓ ÉS NEVELŐ NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma ÓRATERV 54 761 02 KISGYERMEKGONDOZÓ ÉS NEVELŐ NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

AZ ÓVODA FENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN

AZ ÓVODA FENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN AZ ÓVODA FENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN Előadó neve: Dr. Bencsics Enikő Szervezet neve: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti egység neve: Egészségügyi

Részletesebben

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő

Részletesebben

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Tanítás-tanulás integráló környezetben

Tanítás-tanulás integráló környezetben Tanítás-tanulás integráló környezetben Papp Gabriella papp.gabriella@barczi.elte.hu MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Didaktikai Albizottság 2016. május 6. Fogalmak Nem csak tanulásban akadályozott (enyhén

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Többszintű gyógypedagógus-képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon

Többszintű gyógypedagógus-képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Többszintű gyógypedagógus-képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Dr. Márkus Eszter, főiskolai docens, oktatási dékánhelyettes oktatas@barczi.elte.hu ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Nappali tagozatos GYÓGYPEDAGÓGIA mesterképzési szak óra- és vizsgaterve

Nappali tagozatos GYÓGYPEDAGÓGIA mesterképzési szak óra- és vizsgaterve Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ikt. szám: 547/T-71/2010/5 Nappali tagozatos GYÓGYPEDAGÓGIA mesterképzési szak óra- és vizsgaterve Elfogadta a Kari Tanács 2010. április

Részletesebben

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS A KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS A KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS A 2014-2020 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN SZAKMAI KERETEK Tanuljunk a korábbi 2007-13-as periódus problémáiból (aszinkronitás a támogatások, tevékenységek között,

Részletesebben

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak. A vizsgafeladat ismertetése: A szenvedélybetegek, vagy pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményében ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben