11. Ävfolyam 1. szåm januår 9. Fertőző betegsägek adatai Impresszum

Átírás

1 . Ävfolyam. szåm 004. januår 9. BekÇszÇntő A sårgalåzrñl Äs az oltåsrñl Fertőző betegsägek adatai Impresszum

2 BEKÄSZÄNTŐ Az Epinfo. ÄvfolyamÅnak indulåsakor tisztelettel kçszçntjök a hetilap olvasñit. Minden Üj Äv kezdete vårakozåsokkal teli, de ez az Äv szakmai szempontbñl kölçnçsen izgalmasnak Äs kihávåsokban bővelkedőnek ágärkezik måjus jätől tagjai leszönk az EurÑpai UniÑnak, ahol az emberek hat Ävvel tovåbb Älnek, mint hazånkban Äs az uniñ lakosainak tülnyomñ tçbbsäge betegsägtől mentes. Az EurÑpai UniÑ kialakult normåi, gondolkodåsmñdja az egäszsäget alapärtäkkänt kezeli a politikai dçntäsek meghozatalånål Äs a mindennapi Äletben. Ez elvåråskänt jelentkezik a csatlakozñ orszågok esetäben is. Az EurÑpai UniÑnak a Ävekre szñlñ näpegäszsägögyi akciñprogramja melyhez MagyarorszÅg 00 decemberäben csatlakozott emeli a näpegäszsägögyi munka szánvonalåt, hatäkonysågåt: a cäl az informåciñåramlås Äs a tudåsszint javátåsa, a gyors, koordinålt Äs szakszerű vålasz az egäszsäget veszälyeztető hatåsokra, a prevenciñ fejlesztäse a kockåzatok csçkkentäse rävän. Ismeretes az is, hogy a jårvånyögyi biztonsåg kiemelten kezelt kärdäskçr az EUban: a szemälyek szabad ÅramlÅsÅnak elvät figyelembe väve kölçnçs jelentősäggel bár a fertőző betegsägek terjedäsänek megelőzäse, megakadålyozåsa. HazÅnk az Epinfo olvasñi Åltal ismert jelenlegi kedvező jårvånyögyi helyzetänek, jñ reagålñ käpessägänek megőrzäse, erősátäse alapvető nemzeti Äs gate keeper /kapuőr szerepönket is tekintve egyben eurñpai Ärdek. E cälokat szolgålva az Epinfo 004ben is a fontos szakmai informåciñk hetenkänti kçzzätätelävel a tåjäkoztatås sajåtos eszkçzävel kávånja a komplex näpegäszsägögyijårvånyögyi teväkenysäget segáteni, hatäkonyabbå tenni. Az Epinfo Kedves OlvasÇinak a jçl végzett munka ÑrÑmÉt És sikerét, eredményekben gazdag, boldog Öj Évet küvánnak a Szerkesztők

3 NEMZETKÄZI INFORMâCIä A SâRGALâZR äl ãs AZ OLTâSR äl A WHO feladatånak megfelelően rendszeresen ÇsszefoglalÑ tåjäkoztatñ anyagot Ållát Çssze a nemzetkçzi näpegäszsägögyi jelentősäggel bárñ vädőoltåsokrñl. A folyamatosan aktualizålt kiadvånyokkal segáteni kávånja a nemzeti oltåsi programok kidolgozåsåt Äs teljes kçrű informåciñt kávån adni az adott tämåban az orvosoknak, oltñanyaggyårtñknak, a tudomånyos mädiånak Äs a nonprofit szervezeteknek. Ilyen cällal käszölt a sårgalåzrñl sz ÑlÑ ÇsszefoglalÑ is, melynek länyege az alåbbiakban Çsszegezhető. A sárgaláz epidemiolçgiája És járványågyi vonatkozásai A sårgalåz szünyog (Aedes aegypti) Åltal terjesztett, vürusos haemorrhagiás láz. Afrika Äs DÄlAmerika tr Ñpusi teröletein, az Äszaki Äs däli szälessäg 5åa kçzçtt endämiås. Az Ävente megbetegedettek szåmåt 00000re, a halålesetek szåmåt 0000re becsölik. AfrikÅban 500 milliñ ember Äl az endämiås teröleteken. FertőzÇtt szünyogok csápäsävel tçrtänik az Åtvitel. AfrikÅban az erdei (sylvatic) Äs városi tüpusö fertőzési lánc egyarånt jellemző, mág DÄl AmerikÅban elsősorban az erdei forma fordul elő. Ez utñbbinål a majomszünyogmajom fertőzäsi låncba az ember väletlenszerűen keröl be, mág a vårosi formåban a lakñhelyek kçzeläben megbüvñ szünyogok emberről emberre viszik Åt a várust. A vektor irtåsåval a vårosi forma jelentősen visszaszoráthatñ, melyre a dälamerikai pälda is bizonyátäk. ArgentánÅban, Uruguayban, BrazáliÅban, PanamÅban, Paraguayban Äs BoláviÅban mår csak az erdei tápusü fertőzäsi lånc rävän alakulnak ki a jårvånyok. Ennek megelőzäse csak vädőoltåssal lehetsäges, mivel az esőerdőkben a vektor irtåsa nem jçn szñba. A szünyograjzåst az időjåråsi viszonyok is befolyåsoljåk. A rajzås az esős Ävszakban Äs a szåraz Ävszak elejän a legkritikusabb. A sárgaláz vürusa a szünyogbñl transzovarialisan a petékbe átjutva vészeli át a száraz Évszakot. A jårvånyok utån a fertőzäsi lånc tápusånak (v Årosi, erdei forma) megfelelően AfrikÅban a lakossåg 040%a, DÄlAmerikÅban %a vålik szeropozitávvå. A szubklinikus Äs a tönetekkel jårñ esetek arånya 4: Äs 7,4: kçzçtt våltozik. Ennek megfelelően a fertőzñttek száma a betegek számának tñbbszñrñse lehet. A sárgaláz kçrokozçja És diagnosztikája A sårgalåz várusa a flavivürusok családjába tartozik, a napjainkig megismert tovåbbi hetven mås várussal egyött, pl.: dengue, JapÅn B encephalitis, kullancsencephalitis, WestNile várus stb.). EgyszÅlÜ RNSe hårom struktürfehärjät Äs 8 nem szerkezeti fehärjät kñdol. A burokfehärje felelős a virulenciåärt, a sejtkçtődäsärt Äs az immunitås kialakátåsåärt. A burokfehärjät kñdolñ gänen tçrtänt mutåciñ mindezeket a tulajdonsågokat megvåltoztathatja. A sårgalåz vad vürusának 7 genotüpusa van, ezek antigenitås szempontjåbñl

4 azonban megegyezőek, ágy a 7D jelű vakcina hatékony mindegyikkel szemben. A fertőzçtt szünyog csápäsät kçvetően a csápäs helyän szaporodnak a várusok, majd a kçzeli nyirokcsomñkba, måjba, läpbe, csontvelőbe, myocardiumba Äs nagyon ritkån az agyba is eljutnak. Az inkubåciñs időben a várus kimutathatñ a värből. A fertőzäst kçvető első häten IgM tüpusö ellenanyagok jelennek meg, melyek mennyisäge mäg egy hätig emelkedő tendeciåt mutat, majd hñnap mülva eltűnnek. Az immunitås kialakulåsåt az első hättől megjelenő Äs Ävekkel a fertőzäs utån is kimutathatñ neutralizálç ellenanyagok jelzik. A neutralizålñ ellenanyagok a várus burokfehärje epitopjaihoz kapcsolñdva megakadålyozzåk a sejtekhez valñ kçtődäst Äs a várus sejtbe jutåsåt. A várus egyes, nem szerkezeti fehärjäi a fertőzçtt sejtek lysisät Äs cytotoxikus T sejt vålaszt indukålnak. A denguefertőzäsen ÅtesetteknÄl, a hasonlñ antigän tulajdonsåg miatt räszleges vädettsäg, ennek kçvetkeztäben enyhäbb lefolyåsü sårgalåz figyelhető meg. A sårgalåz várusåval szembeni immunitås csak a neutralizålñ ellenanyagok kimutatåsåval hatårozhatñ meg. Kereskedelmi forgalomban a sårgalåz diagnosztikåjåhoz alkalmazhatñ teszt nem kaphatñ. A CDC az Åltala előållátott IgM specifikus tesztet bocsåtja a WHO SÅrgalÅz LaboratÑriumi HÅlÑzatÅnak rendelkezäsäre. Azokat a pozitáv eredmänyeket, melyeket ezzel a vizsgålattal nyernek, a RegionÅlis Referencia LaboratÑriumok erősátik meg. Erre azärt van szöksäg, mert a flavivárusok szerolñgiai prñbåkban keresztreakciñt mutathatnak egymåssal, ágy tovåbbi vizsgålatokat kell vägezni PCR mñdszerrel, várusizolålåssal, vagy immunolñgiai mñdszerekkel. A klinikai kép 6 napos inkubåciñs idő utån vagy enyhe lefolyåsü, ÅltalÅnos tönetekkel jelentkező influenzaszerű kép, vagy sårgasåggal, värzässel jårñ, magas halålozåsü haemorrhagiás láz läp fel. MindkÄt kñrformåra a hirtelen kezdődő låz, hidegråzås, izomfåjdalom, fejfåjås, deräkfåjås, hånyinger, szädöläs, a conjunctiva belçvelltsäge, az arc kipirulåsa Äs relatáv bradycardia jellemző. Enyhe lefolyås esetän, a 4 napos betegsäget teljes gyñgyulås kçveti. Az esetek 5%ában rçvid javulås utån a låz ismät felszçkik, melyet heves hånyås, epigastriålis fåjdalom, sárgaság, veseelégtelenség És vérzés kçvet. A väralvadåsi faktorok termeläse csçkken Äs mikrotrombñzisok alakulnak ki. A hepatorenålis elägtelensägben a betegek 050%a 70 nappal az első tönetek jelentkezäse utån meghal. A halålozås a fiatal csecsemők Äs idősek kçzçtt magasabb. A tülälők hosszü ideig fåradäkonyak, de tartñs szervkårosodås nem marad vissza. A sárgaláz elleni oltások jelentősége A sårgalåz sülyos fertőző betegsäg, sok szåzmilliñ embert veszälyeztet a trñpusi Afrika Äs DÄlAmerika orszågaiban. UtazÑk milliñi vannak kitäve a sårgalåz

5 kockåzatånak. Az elmült Ävekben a betegsäg incidenciåja emelkedett. BoláviÅban ismät ÄszleltÄk a fertőzäsi lånc vårosi formåjåt, amely terjedäse esetän (kçzlekedäs) az egäsz kontinenst veszälyeztetheti. GyÇgyszeres kezelésre nincs lehetőség Äs a vektorirtås sem eredmänyes a fertőzäsi lånc erdei formåjånak eliminålåsåban. Nem oltott egyäneknäl a sårgalåz kockåzata AfrikÅban, endämiås teröleten, esős Ävszakban, käthetes tartñzkodåsra szåmátva a megbetegedäs tekintetäben :67, a halål vonatkozåsåban :. DÄl AmerikÅban a kockåzat az előbb emlátettnek tizedräszäre tehető. A védőoltás a legegyszerűbb És leghatékonyabb mçdja a védekezésnek. A 7D jelű vakcina 60 Äve Åll rendelkezäsre a helyi lakosok Äs az utazñk szåmåra egyarånt. A gyengütett ÉlővÜrust tartalmazç oltçanyaggal tçrtänő egyetlen oltås is tartñs immunitåst eredmänyez. A NemzetkÇzi EgÄszsÄgÖgyi SzabÅlyzat (International Health Regulation) szerint a sårgalåzendämiås teröletekre beläpőknek vagy onnan kiutazñknak ÄrvÄnyes oltåsi bizonyátvånnyal kell rendelkezniök. Jelenleg a 7D jelű tçrzset tartalmazñ vakcina van kereskedelmi forgalomban. Az oltñvárust a GhÅnÅban (97) izolålt Asibi tçrzsből csirkeembriñ szçveten tçrtänt ismätelt passzålåssal ÅllátottÅk elő. Ennek sorån olyan mutåciñk jçttek lätre a nem szerkezeti fehärjät kñdolñ gänekben, amelyek a várus attenuålñdåsåhoz vezettek Äs a szünyogokkal tçrtänő Åtvitelre is alkalmatlannå tettäk a várust. Az eredeti Asibi tçrzs Äs a jelenleg hasznålatos vakcinatçrzs 0 nucleinsavban kölçnbçzik. A 7D04 Äs 7DD jelű altçrzsek egyarånt alkotñelemei a vakcinånak, melyet a vilåg szåmos orszågåban embrionålt csirketojåsban termelnek. Az oltçanyagban az antigénen küvål tojás eredetű fehérje, sorbit És gelatin van. A liofilizált oltçanyagot feloldås utån åcon kell tartani Äs 6 ÑrÅn belöl fel kell hasznålni. TÅrolÅsakor, szållátåsakor a hűtőlåncot biztosátani kell. BeadÅsa im. vagy sc. tçrtänik, ez utñbbi az elterjedtebb Äs a javasolt beadási mçd. TÜz nappal a beadás után az oltottak 90%Åban, 0 nap mölva 99%ában protektiv neutralizálç ellenanyagok mutathatçk ki, melyek 05 Évig jelen vannak a vizsgáltak vérében. A sårgalåz elleni vakcina bårmilyen oltåssal egyidőben beadhatñ. çlő mikrñbåt tartalmazñ oltñanyagokkal (MMR, varicella, OPV) egyidőben vagy azok beadåsåtñl szåmátott egy hñnap eltärässel alkalmazhatñ. Ez a javaslat azon a feltätelezäsen alapszik, hogy az ÄlővakcinÅk erős immunogenitåsuk miatt immunolñgiai szempontbñl Åtmenetileg refrakter Ållapotot idäznek elő, esetlegesen csçkkentve az ellenanyagvålasz szintjät. Biztonság Napjainkig kçzel 400 milliñ sårgalåz elleni oltåst hasznåltak fel. Enyhe általános tånetek (fejfåjås, myalgia, fåradäkonysåg) 00%ban läphetnek fel az oltås utåni napokban. A sölyos oltási reakciçk igen ritkák. Encephalitist, sokszervi kårosodåst Äs allergiås reakciñt fiatal csecsemők Äs idősek kçzçtt Äszleltek.

6 A sülyos szçvődmänyek hårom csoportba sorolhatñk:. HypersensitÜv reakciç: A tojásfogyasztåskor sülyos allergiås reakciñt mutatñ egyänek nem olthatñk sårgalåz elleni vakcinåval. Ezeken kávöl is előfordulhat hypersensitáv reakciñ, melyärt esetleg az oltñanyag stabilizålåsåra hasznålt gelatin tehető felelőssä.. Az oltással Ñsszefåggő neurolçgiai szñvődmények: 945 Ñta Çsszesen 6 esetben jelentettek posztvakcinåciñs encephalitist, kçzölök 6 fő 7 hñnaposnål fiatalabb volt. A 6 betegből 4 maradandñ kårosodås nälköl gyñgyult. Egy elhalålozott Äves gyermek agyåbñl szårmazñ mintåban a várus burkånak mutåciñjåt igazoltåk, Äs a várus neurovirulenciåjåt fokozottnak talåltåk. A tçbbi esetben nem volt bizonyátott a várusmutåciñ. Az egyik halott AIDS stådiumü HIVfertőzÇtt volt.. Oltással ÑsszefåggÉsbe hozhatç szervi károsodások: kçzçtt 7 halålos kimenetelű, sokszervi kårosodåssal jårñ oltåsi szçvődmänyt regisztråltak. Ez alatt az időszak alatt 50 milliñ sårgalåz elleni oltås beadåsa tçrtänt meg, ebből 54 milliñ BrazáliÅban, a SaoPaulo kçrnyäki jårvåny kapcsån. Itt kät halåleset tçrtänt. A vizsgålatok sorån elsősorban a gazdaszervezet atüpusos reakciçja volt feltätelezhető, mivel az oltñvárus genetikai szerkezetäben våltozås nem volt kimutathatñ. SzÅmátÅsok szerint a sülyos szçvődmänyek előfordulåsi gyakorisåga : milliñ oltåstñl :00000 oltåsig becsölhető. 60 Äves kor felett a kockåzat ennäl magasabb, : A sárgaláz elleni oltás indikáciçja OltandÑk az endämiås teröleten Älők, a kiemelten veszälyeztetettek (erdei, mezőgazdasågi munkåsok) Äs a fertőzçtt teröletre utazñk. Az oltås 9 hñnapos kor alatt csak kçzvetlen fertőzäsi veszäly esetän adhatñ. UtazÑk legalåbb 0 nappal a beläpäst megelőzően oltandñk. A sárgaláz elleni oltás ellenjavallata A vakcina 6 hñnapos kor alatt nem adhatñ. Ha a fertőződäs es Älye igen nagy (jårvånyok esetän), 68 hñnapos kor kçzçtti csecsemők is olthatñk. A tojåsra nagymärtäkben allergiåsok, a sülyos immunkårosodåsban szenvedők sem olthatñk. Nem ajånlott az oltås terheseknek, kiväve, ha jårvånyveszäly Åll fenn. A WHO állásfoglalása A WHO Äs a UNICEF (EgyesÖlt Nemzetek Gyermekeinek Alapja) 988ban javaslatot tett arra vonatkozñan, hogy a sårgalåz Åltal veszélyeztetett teråleteken a nemzeti oltási programba be kell illeszteni a sárgaláz elleni oltást. Ennek ellenäre a rutinszerű oltås az afrikai orszågokban meglehetősen ritka, mág BrazáliÅban Äs BoláviÅban az ÅtoltottsÅg 70%. Az alacsony ÅtoltottsÅgÜ orszågokban emelkedik a sårgalåz esetek szåma, Äs a jårvånyok gyakorisåga. Mindezek azt bizonyátjåk, hogy nagyobb er őket kell mozgñsátani az oltås

7 näpszerűsátäsäre Äs a terjesztäs gyakorlati megvalñsátåsåra. Az oltñanyag igen hatäkony, hosszü vädettsäget alakát ki, melläkhatåsprofilja igen kedvező. Az elmült időszakban jelzett oltåsi szçvődmänyek szåma elenyäsző, az oltås hitelät nem rontjåk, viszont felhávjåk a figyelmet a melläkhatåsjelentäs Äs megfigyeläs fontossågåra. A sårgalåz szempontjåbñl endämiås teröleteken a 9 hñnapos kor kçzçtti vagy ennäl idősebb gyermekek Äs felnőttek oltåsa javasolt. JÅrvÅny esetän a primovakcinåciñ kiterjesztäse az elsődleges feladat. Szorgalmazni kell, hogy a sårgalåz elleni oltåst illesszäk be a gyermekkori oltåsi naptårba. A tojåsra nagymärtäkben allergiåsok, a sülyosan immunodefficiensek Äs a 6 hñnaposnål fiatalabbak nem olthatñk. JÅrvÅnyok kapcsån vägzett kampånyoltåskor a terhessäg Äs az immunodefficiencia, mint kontraindikåciñ nem vehető figyelembe. Az eddigi tapasztalatok alapjån a 7D vakcinavárus congenitalis fertőzäst nem okozott, fejlődäsi rendellenessäget nem Äszleltek Äs a HIV/AIDSbetegeknÄl sem volt gyakoribb a sülyos oltåsi szçvődmäny. A HIVfertőzÇtt utazñk CD4 sejtszåmåt az oltås előtt ellenőrizni kell. Ha az ÄrtÄk 00/ml, a sårgalåz elleni oltås beadhatñ. Szakember välemänyät kell kikärni azon utazñknål, akik nagydñzisü corticosteroid kezeläs alatt Ållnak, vagy tumor ellenes kezeläst kapnak. Az oltås hatäkonysågåt a neutralizålñ ellenanyagok kimutatåsåval lehet bizonyátani. A ritka, de sülyos oltåsi szçvődmänyek elkeröläse ÄrdekÄben a 60 Éven felåliek primovakcináciçját mérlegelni kell, csak valñs kockåzat lehet indikåciñja az oltåsnak. A NemzetkÑzi EgÉszsÉgågyi Szabályzat ÄrtelmÄben a sårgalåzendämiås teröletre utazñknak 9 hñnapos kor felett ÄrvÄnyes (0 napnål nem koråbbi Äs 0 ÄvnÄl nem rägebbi) NemzetkÑzi Oltási BizonyÜtvánnyal kell rendelkezniök. A jelenlegi szabålyozås szerint 0 ÉvenkÉnt Öjraoltás szöksäges. Tekintettel arra, hogy a vizsgålatok 05 Även tül is kimutathatñ ellenanyagvålaszt igazoltak, a WHO 00ban felölvizsgåltatta az ismätelt oltås megszöntetäsäre vonatkozñ javaslatåt. A szakärtők välemänye szerint azonban mäg nem gyűlt Çssze annyi adat, hogy a jelenleg ÄrvÄnyben lävő oltåsi rendet megvåltoztassåk, azaz utazñknak 0 ÄvenkÄnt ÜjraoltÅs szöksäges. SÅrgalÅz elleni oltåst a helyi hatñsågok Åltal kijelçlt, a WHO Åltal jñvåhagyott Äs ellenőrzçtt sårgalåz oltñkçzpontban lehet vägezni. Az oltås tänyät a NemzetkÇzi OltÅsi BizonyátvÅnnyal (International Certificate of Vaccination) kell igazolni. çvente kçzel 9 milliñ utazñ läp sårgalåzendämiås teröletre, kçzölök kb. milliñ kçzvetlen veszälynek van kitäve. Amerikai felmäräsek szerint 00%uk räszesölt oltåsban. Ennek ellenäre az importålt sårgalåz esetek szåma meglehetősen alacsony, ami magasabb arånyü vädettsägre utal. A sårgalåz ÅltalÅban az emberlakta teröletektől tåvol, technikailag rosszul ellåtott vidäkeken honos, emiatt a betegsäg előfordulåsåval, lefolyåsåval kapcsolatos adatok hiånyosak. A WHO szorgalmazza a surveillance kiterjesztését. A sårgalåz klinikai tönetei gyakran hasonlñak mås haemorrhagiås betegsäghez, a

8 malåriåhoz, influenzåhoz Äs a hastáfuszhoz, emiatt a sárgalázgyanös esetek gyorsdiagnosztikus mñdszerekkel valñ kiszűrése fontos lenne. Erre a PCRvizsgÅlat Äs a specifikus IgM kimutatåsa Åll rendelkezäsre, a vizsgålati anyagot szűrőpapáron lehet a diagnosztikus kçzpontokba eljuttatni. Forrás: Wkly Epidemiol Rec: 00; 78:4959. SzerkesztősÅgi megjegyzås: MagyarorszÄgon napjainkig kb särgaläz elleni oltäs beadäsära kerålt sor a Johan BÉla OrszÄgos EpidemiolÖgiai KÜzpont NemzetkÜzi OltÖkÜzpontjÄban. Sályos oltäsi reakciöt vagy szüvődményt eddig nem jeleztek. 00 Öta folyik prospektâv vizsgälat az oltäsi reakciök felmérésére vonatkozöan. Az eddigi eredmények nem térnek el jelentősen a kålfüldiektől, azaz a 47. posztvakcinäciös napon läz, izomfäjdalom, ÄltalÄnos rossz küzérzet jelentkezhet. A magas läz, fejfäjäs ritka, egyegy alkalommal jelzett az oltott személy herébe sugärzö fäjdalmat, illetve szâvtäji panaszt És egyszer Észleltek spontän szűnő encephalopathiät. Az EEG És az EKG egyik esetben sem mutatott körosat. Terhesek, AIDSbetegek És immunoszupprimältak utazäsa reälis veszély esetén ellenjavallt. Halaszthatatlan utazäs esetén az utazö angol nyelvű igazoläst kap az oltäs kontraindikäciöjäröl. 65 Év felett ill. immunoszuppresszâv szert szedőknél minden esetben egyéni elbâräläs türténik. Minden oltäst küvetően 0 percnyi värakozäs javasolt az esetleges akut anafilaxiäs reakciö miatt. Ennek elhärâtäsära gyäri kiszerelésű epinephrin injekciö (Epipen) Äll rendelkezésre, allergiäs reakciö eddig nem fordult elő. TájÉkoztatást adta: dr. Jelenik Zsuzsanna osztályvezető főorvos OEK NemzetkÑzi OltÇkÑzpont

9 A HAZAI JâRVâNYéGYI HELYZET âltalânos JELLEMZãSE A 00. december 9. És 004. január 4. kçzçtti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ Çssze: Az enterális fertőző betegségek kçzöl a salmonellosis Äs a dysenteria jårvånyögyi helyzete kedvezően alakult, a campylobacteriosis Äs enteritis infectiosa esetek szåma nem tärt el länyegesen az Ävek azonos hetät jellemző mediåntñl. A häten egy gastroenteritis jårvånyrñl Ärkezett jelentäs. A vürushepatitisek szåma nem Ärte el az Ävek. hetät jellemző mediånt, az esetek kätharmada BorsodAbaÜjZemplÄn megyäben fordult elő. A légöti fertőző betegségek csoportjåban a scarlatina Äs a varicella jårvånyögyi helyzete kedvező volt. A bårånyhimlő esetek tçbb mint harmadåt a fővårosbñl, BorsodAbaÜjZemplÄn Äs SzabolcsSzatmÅrBereg megyäből jelentettäk. Sem pertussis, sem morbilli gyanüja nem kerölt a nyilvåntartåsba, Äs csupån hårom rubeola Äs egy mumpsz esetet diagnosztizåltak. Az idegrendszeri fertőző megbetegedések kis sz Åmban fordultak elő. Az egyetlen gennyes meningitis esetäben a kñrokozñ B szerocsoportö N.meningitidis volt. A häten nägy LymekÇr eset adatai keröltek a nyilvåntartåsba, a november vägän illetve december folyamån kezdődçtt megbetegedäsek NÑgrÅd, Somogy Äs Vas megyäben fordultak elő. A häten egy teröletről Ärkezett jelentäs influenzaszerű megbetegedések halmozçdásárñl. Vas megyäben, egy kñrhåz 76 fős krñnikus belgyñgyåszati osztålyån januår 59. kçzçtt személy betegedett meg influenzaszerű tönetekkel (89,8åC låz, kçhçgäs). A betegek kçzöl hårom fő anamnäzisäben szerepel influenza elleni oltås. Az utolsñ betegektől sz ÅrmazÑ garatvåladäk mintåk vizsgålata az OEK VirolÑgiai főosztålyån megkezdődçtt. A fővárosban hagyomånyosan az eg Äsz szezonban jelentő formåban műkçdő influenza surveillance adatai szerint a 004. Äv. hetäben feltehetően a munkaszöneti napoknak kçszçnhetően csupån 749 influenzaszerű megbetegedäst jelentettek, ami 4%kal tçbb az 5. hetinäl, de csupån alig haladta meg a negyedät az idei szezonban az 50. häten legnagyobb szåmban jelentett megbetegedäseknek. Az orszågban egyetlen teråleten sem rendelték el a jelentő szolgálat műkñdését. Az OEK LÄgÜti várus Äs molekulåris virolñgiai osztålyån az. héten beärkezett mintåkbñl influenzavürust nem mutattak ki.

10 EGãSZSãGéGYI, SZOCIâLIS ãs CSALâDéGYI MINISZTãRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /004.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) az. héten (week) BetegsÉg Disease Medián az. héten (week) Medián Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÉb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegsÉg LymekÇr Listeriosis 4 4 Brucellosis Leptospirosis Tularemia 4 4 Tetanus VÜrusos haemorrh. láz Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszátäs ideje:

11 EGãSZSãGéGYI, SZOCIâLIS ãs CSALâDéGYI MINISZTãRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /004.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Terålet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta LymekÇr Budapest Baranya BácsKiskun 5 4 BÉkÉs 9 6 BorsodAbaÖjZemplÉn Csongrád FejÉr 5 7 GyőrMosonSopron 4 4 HajdÖBihar 0 4 Heves 9 9 JászNagykunSzolnok 6 45 KomáromEsztergom 9 9 NÇgrád 7 Pest Somogy 5 SzabolcsSzatmárBereg 5 69 Tolna Vas 8 VeszprÉm 6 Zala 4 8 Ässzesen (total) Előző hét (previous week) (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszátäs ideje:

12 A Johan BÅla OrszÑgos EpidemiolÖgiai KÜzpont (OEK) kiadvñnya. A kiadvånyban szereplő kçzlemänyek szakmai egyeztetäst kçvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÇsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÇzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÑgos KÜzegÅszsÅgágyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÜzÜs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosâtott egyåttműküdés révén fejlesztették ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cüm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kçzläsi sz ÅndÄkkal száveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjéhez fordulni: Johan BÉla Országos EpidemiolÇgiai KÑzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4765, Telefax: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valñ hasznålatånål hivatkozni kell az alåbbi mñdon: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÇzpont. A kçzlemäny cáme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÇzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) Országos tisztifőorvos: dr. BujdosÇ LászlÇ ISSN 49757X