ŞTIINŢE, GEOGRAFIE, CUNOAŞTEREA MEDIULUI ŞI METODICA PREDĂRII LOR

Átírás

1 UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI DEPARTAMENTUL DE PEDAGOGIE ŞI DIDACTICĂ APLICATĂ SPECIALIZAREA : PEDAGOGIA ÎNVŢĂMÂNTULUI PRIMAR ŞI PREŞCOLAR (ÎN LIMBA MAGHIARĂ, LA SATU MARE) EXTENSIA UNIVERSITARĂ: SATU MARE ANUL UNIVERSITAR: 2015/2016 SEMESTRUL: I. ŞTIINŢE, GEOGRAFIE, CUNOAŞTEREA MEDIULUI ŞI METODICA PREDĂRII LOR Îndrumător de studiu Codul disciplinei: PLM3422 Titularul cursului: Lect. univ. Dr. Szállassy Noémi Elaboratorul îndrumătorului: Papp Piroska

2 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR PEDAGÓGIA ÉS ALKALMAZOTT DIDAKTIKA INTÉZET ÓVODAI ÉS ELEMI OKTATÁS PEDAGÓGIÁJA SZAK SZATMÁRI KIHELYEZETT TAGOZAT OS EGYETEMI TANÉV I. FÉLÉV Tudományok módszertana Tanulmányi útmutató Tantárgy kódja: PLM3422 Tantárgyfelelős: Dr. Szállassy Noémi egyetemi adjunktus Útmutató kidolgozója: Papp Piroska 1

3 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet 1.4 Szakterület Természettudományok 1.5 Képzési szint Alapképzés (BA) licensz 1.6 Szak / Képesítés Óvoda és elemi oktatás pedagógiája 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Természettudományok, földrajz, környezetismeret és módszartanuk 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Szállassy Noémi 2.3 A szemináriumért felelős tanár dr. Szállassy Noémi neve 2.4 Tanulmányi év Félév Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa kötelező szaktantárgy 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 5 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor Tantervben szereplő össz-óraszám 154 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 42 A tanulmányi idő elosztása: 56 óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 12 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 18 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 16 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 6 Vizsgák 4 Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 6 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli Általános természettudományos alapfogalmak tudatos, adekvát használata 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei megfelelően felszerelt terem, számítógép, videoprojektor, tábla átrendezhető szakterem, az audiovizuális kommunikáció különböző eszközeinek megléte: videoprojektor, CDlejátszó, hangszórók. 2

4 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák Különböző életkori sajátossághoz képzési szinthez és célcsoportokhoz Szakmai kompetenciák adaptált oktatási vagy nevelési programok tervezése A sajátos óvodai és kisiskolai oktatási-nevelési folyamat kivitelezése Az óvodások és kisiskolások tanulási tevékenységének, eredményeinek, fejlődési folyamatának értékelése Transzverzális kompetenciák 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Oktatási-nevelési és/vagy extracurriculáris tevékenységek változatos kivitelezésének kidolgozása Főbb tanuláselméletek, a tanított tantárgyak sajátos tartalmainak és tantervének valamint a tantárgymódszertan sajátos szemléletmódjának azonosítása és elsajátítása Curriculáris normák, sztenderdek és követelmények érvényesítése a hivatalos iskolai dokumentumok elemzésében és értékelésében, vagy a saját tervezési tevékenység önértékelésében A szakmai, pszicho-pedagógiai és módszertani ismeretek felhasználása, értelmezése, feldolgozása és alkalmazása az oktatási-nevelési tevékenységek és didaktikai eszközök tervezésének teljes folyamatában Az óvodai és kisiskolai oktatási tevékenység különböző sajátos kontextusainak megfelelő nevelési erőforrástípusok azonosítása a környezeti nevelés fogalmának megértése és alapelveinek helyes alkalmazása a környezeti nevelés módszereinek elsajátítása természetismereti és drámapedagógiai játékok megismerése a környezetvédelmi jeles napok alkalmából elvégezhető tevékenységtípusok megismerése az iskolán kívüli tevékenységek ismerete (tábor, erdei iskola, erdei óvoda), a bemutatóhelyeken (állatkert, botanikus kert, múzeum) végezhető tevékenységek típusainak ismerete, rejtvények, feladatlapok, versenyek megtervezése és kivitelezése, kézműves technikák 3

5 elsajátítása környezetkímélő és környezetvédő magatartás szabályainak ismerete az ismeretek gyakorlati alkalmazása 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. A tudományok módszertana és a Előadás, magyarázat környezeti nevelés fogalma, eredete, a fenntarthatóság pedagógiája. Alapelvek, stílusok, követelmények és kívánalmak, szinterek 2. Környezetismereti módszerek: Előadás, magyarázat megfigyelés, becslés, mérés, kísérletezés, viszonyítás, vonatkoztatás 3. Interaktív módszerek: játékos tevékenység, kisérletezés, drámapedagógia, projekt módszer 4. A környezeti nevelés formái: az óvodában, az általános és középiskolában, a szakkörön, a bemutatóhelyeken, a táborban, az erdei iskolában 5. Környezetvédelmi jeles napok és tevékenységtípusok bemutatása 6. Természetismereti játékok bemutatása és eljátszása, fogalomtár Előadás, magyarázat Előadás, magyarázat Előadás, magyarázat, szemléltetés, oktatófilm Előadás, magyarázat, szemléltetés, játék 7. Játék a természet kincseivel Előadás, csoportmunka 8. Az élősarok kialakításának szempontjai, Előadás, magyarázat, felelős állattartás és növénygondozás, fajok szemléltetés ismertetése 9. Kísérletek tervezése és kivitelezése, feladatlapok és rejtvények megszerkesztése 10. Környezeti nevelés az iskola falain kívül (erdei iskola, tábor, témahét, témanap) 11. Egészséges táplálkozás, környezetbarát vásárlási szokások. Belefulladunk: hulladékok, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékok, ártalmatlanítás Előadás, magyarázat, szemléltetés Előadás, magyarázat, beszélgetés, kooperativ munka Előadás, magyarázat, beszélgetés 12. Környezeti nevelés az iskola falain kívül Előadás, magyarázat, 4

6 (erdei iskola, tábor, témahét, témanap) Energia paletta, megújuló források, energiatakarékosság 13. Térképtani ismeretek tanítása,, meteorológiai ismeretek tanítása, természeti naptár 14. Algoritmusok alkalmazása az ismeretanyag feldolgozása során. Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás szemléltetés, dokumentumelemzés, gyakorlás Problematizálás, beszélgetés Előadás, magyarázat, szemléltetés, gyakorlás, játék Könyvészet: Adorján Rita: Magonc. Mecseki Erdészeti Rt. Pécs, Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE. Budapest, Nagy Zsuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Réce füzetek 1 5. kötet. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Budapest. Tárnics Munkacsoport: A fák világa. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, Sallai R. Benedek: Zöld szemmel (Ötlettár környezeti neveléshez), Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 1998 Tóth Mária: Alternatív stratégiák a környezeti nevelésben, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1998 Joseph Cornell: kézenfogva gyerekekkel a természetben, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998 Dr. Lükő István. Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe, Edutech Kiadó, Sopron, 1996 Dr. Lükő István:Ember-Technika-Környezet (Környezetpedagógiai és Környezetszociológiai Konferencia kiadványa), Edutech Kiadó, Sopron,1996 F. Nagy Zzuzsanna: Természetismereti játékgyűjtemény, kiadta a Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2001/13 Vásárhelyi Tamás és Viktor András: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia -alapvetés-, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Kiadó, Szeminárium: Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Bemutatkozás, ismerkedés, a beszélgetés, feladatok megbeszélése 2. Becslés és mérés az óvodában és beszélgetés, általános iskolában. Feladatok, tevékenységek 3. Egy projekt megtervezése és kiselőadás, bemutatása (csoportmunka) csoportmunka 4. Tevékenységtípusok, ötletek kiselőadás, 5. Egy jeles napi tevékenység megtervezése és annak bemutatása csoportmunka kiselőadás, csoportmunka 5

7 (csoportmunka) 6. A játékokban szereplő fogalmak megbeszélése, pontosítása, a természettudományi folyamatok megtárgyalása 7. Termésbábok, csuhébabák, levélkollázsok készítése, kövek festése 8. Egy akvárium vagy terrárium virtuális berendezése csoportmunkában, kísérletek tervezése és bemutatása 9. Egyszerűen kivitelezhető kísérletek bemutatása és megbeszélése 10. Egy környzetismereti feladatlap összeállítása és bemutatása 11. Hasznos vásárlási tanácsok listájának az összeállítása, egy egyhetes erdei iskolai program megtervezése és bemutatása 12. Energia és víztakarékossági tanácsok összegyűjtése és bemutatása, feladatlapok 13. A terepasztal elkészítése és felhasználási lehetőségei kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka Kiselőadás, párosmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka kiselőadás, beszélgetés, játék, csoportmunka Csoportmunka, kiselőadás 14. Egy tetszőlegesen választott téma megtanítása algoritmusok alkalmazásával Könyvészet Agárdy Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua. Budapest, Bilku Rolandné Galambos: Bakony-Városlőd. (Erdei Iskola Programfüzetek). Erdei Iskola Egyesület. Budapest, 1996 Dámné Erdei Gabriella: A környezetismeret-természetismeret tanításának módszertana, I- II kötet, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2005 Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Erdei Iskola Alapítvány. Budapest, Lester R. Brown: A világ helyzete fejezet: Új háborúk a vízért. Föld Napja Alapítvány Rachel Carson: Néma tavasz (Katalizátor Iroda, 1994) Riedel M.: Volt rá energiánk, lesz rá energiánk. Gondolat Kiadó, Budapest, Tóth L.-Honti V.: Környezetkímélő energiaforrás: a szélmotor. Biofüzetek sorozat, Mezőgazdagási Kiadó, Budapest, Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. Alapvető természetismereti tájékozottság és olyan képességek kialakítása, amely 6

8 később alapját képezheti az óvodai nevelésben és elemi oktató-nevelő tevékenység élményszerű, motiváló, hatékony gyakorlati alkalmazásának. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás 10.5 Szeminárium / Labor 10.1 Értékelési kritériumok Természetismereti fogalmak és környezeti nevelési módszerek ismerete Tanitások és hospitálási jegy átlaga Kiselőadás megtartása, amelyen belül feladatok, csoportmunka, játékok összeállítása és alkalmazása a társakkal. Aktív részvétel a szemináriumokon 10.2 Értékelési módszerek Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Folyamatos megfigyelés, a szemináriumi tevékenység elemzése, értékelése 10.3 Aránya a végső jegyben 75% 25% 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei szemináriumon való aktív részvétel (jelenlét minimum 80%, szemináriumi kiselőadás megtartása, társak aktív bekapcsolása a szemináriumi tevékenységbe) 7

9 E L Ő S Z Ó Az 1990-es évek végének, a 2000-es évek elejének talán mára már elcsépeltnek tűnő jelszava a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! még soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban. A környezetismeret tanítása során I és II, illetve a tudományok oktatása alkalmával a III és IV osztályban kiemelkedő hangsúlyt kell kapnia a környezetvédelemnek. Európai Úniós követelmény, hogy minden egyes tárgyat átszőjön a természetvédelemi gondolkodásmód. Környezeti nevelésen általában a környezeti kultúra megélését és átadását értjük. Akinek nem sajátja egy adott kultúra, az átadni sem tudja azt. A környezeti kultúra élő és élettelen, természeti és épített környezetünkkel való harmonikus eggyüttélés. Ha eggyüttélés, akkor elsősorban életmód, gondolkodás - és viselkedésmód, szokás és értékrendszer. Ezek a szokások már nagyon korai életszakaszban kialakulnak. Egész életre szóló élmények, benyomások, amelyek alapvetően meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodás és életmódját. Ezért jó, ha egy óvónőnek, tanítónak megalapozottak a biológiai, ökológiai, fölgrajzi, természeti ismeretei, ugyanakkor az sem baj, ha hiányosak. A természetet ugyanis sokféleképpen meg lehet ismerni. Tudományosan meg más úton is. A tudomány útja : értelmi megközelítés. Végtelen sok megismernivaló van a világban, s majdnem mind érdekes, szép és csodálatos. Minden apró momentummal, amit értelmünkkel megragadtunk a világ jelenségeiről, folyamatairól, egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, amit vizsgálunk. Amit többé kevésbé megismertünk, az már egy kicsit a miénk is, közünk van hozzá. Igy azt már szerethetjük is. Nem kell azonban feltétlenül tudományosan megismernünk a természetet. Elég egyszerűen csak rácsudálkozni a sok szépségre, szemünkkel - talán kezünkkel is megsimogatni a már,,megszelidített környezetet (ahogy a Kis herceg rókája mondaná). Lélekben már közünk van hozzá : szeretjük. Nem úgy mint az értelmi megközelítés által. Másképpen. Az érzelmi megközelítés művészi jellegű, mert elsősorban a szépségre fogékony, annak meglátására. 8

10 Értelmi és érzelmi megközelítés egymás mellett, egyszerre is lehetséges.teljes mértékben élvezhetjük valaminek a szépségét ugyanakkor, amikor közben pontosan megtanuljuk, megismerjük a tudományos ismertetőjegyeit. Nem zavarja egyik a másikat. Természetesen azért a hangsúly általában vagy az egyik, vagy a másik oldalon szokott lenni. Erősen életkorfüggő, hogy mikor melyik megközelítés az erdményesebb. Kisgyermekek esetében az érzelmi útnak kell dominálnia, hiszen arra sokkal fogékonyabbak. Sokkal inkább érzelmileg élik meg az életüket és a világot, mint a nagyobbak. Az óvodai környezeti nevelésnek ezért érzelemre orientáltnak kell lennie. Van olyan megismerési út is, amely egyáltalán nem igényel tudományt, talán szavakat sem. Ez a holisztikus megismerés. (Holosz görögül azt jelenti, hogy egész, ép, teljes, osztatlan.) Aki holisztikusan szeretné megismerni a világot az gondolatban nem szedi szét részeire; nem a részeken és részleteken közelít a természethez, hanem azt a maga teljességében, osztatlanságában próbálja,,megfogni. Erre a tipusú megismerésre talán nem is az a találó kifejezés, hogy megértés, ez inkább valamilyen megérzés: a világ megtapintása,,,megízlelése. Behunyt szemmel végigtapintjuk a megismerendő természeti tárgyat, vagy hallgatjuk a természet,,zajait, hangjait, neszeit. Ez az élményszerű megismerési út - többek között a játékossága révén igen közel áll az ovodás korosztályhoz. Az elemi iskolában viszont már bátran alapozhatunk az értelmi megközelítésre. Egy alkalommal Kodály Zoltántól megkérdezték, hogy mikor kell kezdeni egy gyermek zenei nevelését. Ő kapásból azt felelte, hogy a gyermek születésekor, de aztán javított :,, kilenc hónappal a gyermek megszületése előtt. Némi gondolkodás után azonban még egyszer változtatott, s kikötött a végleges meghatározásnál:,, A gyermek zenei nevelését az anyja születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni. Ez lényegében minden nevelésre így a környezeti nevelésre is érvényes.a mai gyermek környezeti nevelése a szüleik nevelésével kezdődött. (Ez sajnos meg is látszik rajta, minthogy akkoriban sokkal többet hallottunk a természet legyőzéséről, mint a vele való harmonikus eggyüttélésről!). Ezért az óvodai és iskolai nevelés egy kicsit olyan, mint a diófa ültetése: majd az utódai fogják élvezni a gyümölcsét és az árnyékát. A környezetismeret tanításához elengedhetetlen kompetenciák Tudás A pedagógus megfelelő ismeretekkel rendelkezik a Földről, az életről, a világ működéséről. 9

11 Tudja, hogy a gyemeki megismerés alapja a felfedezés, a tapasztalatok gyűjtése, melyek segítségével a kezdetben kialakított naiv elképzeléseket átalakítja tudományosan megalapozott elméletekké. Érti a tudományos megismerés módszerét, és ezt megismerteti a gyermekekkel. Ismeri a projektoktatás lényegét. Attitűdök/ nézetek - Pozitívan áll hozzá a világ tudományos megismeréséhez és megértéséhez, és ezt a hozzállást tudja kialakítani a gyermekekben is. - Elfogadja, és a tervezés során épít a gyermekek természetes kíváncsiságára. Minden gyermek számára egyformán biztosjtja a világ megismeréséhez szükséges alaptudást nemre, etnikumra, nemzetiségre való tekintet nélkül. - A biztonságos környezet megteremtését előtérbe helyezi a kíváncsiság kielégítésével szemben. - Bátorítja a család, a közösség részvételét a tudományos projektekben. Képességek - Tudományos ismereteit képes beépíteni a curriculumba. Képes tantárgyközi kapcsolatokat teremteni. - Ki tudja alakítani a gyermekekben azt a képességet, hogy felfedezzék a környezetüket. - Biztonságosan használja a technikai eszközöket, és a gyermekeknek is megtanítja ezek használatát. - Olyan projekteket tervez, melyek során a gyermek maga fedezheti fel a világról szóló ismereteit. Javaslatok - Tantervelemzés, tematikus tervek elemzése a tudományos megismerés szemszögéből. -Felfedeztetésre építő órák, foglalkozások megtervezése és megvalósítása, majd ezek elemzése. - Egyszerű kísérletek bemutatása és elvégzése. - Tanítási gyakorlat elemzése a gyermekek aktivizálása szempontjából. - Tanórák, foglalkozások elemzése. - Egy adott témájú projekt megszervezése, megvalósítása. 10

12 I. A környezeti nevelés igazi terepe a szabad természet I.1. A kutatást és fejlesztést alkalmazó módszerek Az önálló és rendszeres megfigyelés A környező valóság tárgyainak és jelenségeinek természetes környezetükben való önálló és rendszeres megfigyelése egyike a közvetlen feltárás módszereinek. Az ismeretszerzésben az érzékszervekkel szerzett tapasztalatok fontosságát - kora metodikai felfogását megelőzve Comenius kiemelten hangsúlyozta.,,a tanítóknak aranyszabályuk legyen az, hogy amennyire lehetséges tárjanak mindent az érzékek elé Szükséges, hogy a megismerés mindig az ézékszervekből induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg előbb az érzkszervekben. A szarvasi iskola megalapítója Tessedik Sámuel is rámutatott az aktív megfigyelés fontosságára. Tudományos elemzéssel I.P. Pavlov( ) dolgozza ki az első és a második jelrendszerről szóló tanítást. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az első jelrendszernek alapvető a jelentősége, az érzékszervekkel szerezett tapasztalat mással nem helyettesíthető. Erre épülhet fel a második jelzőrendszer, végül is a tapasztalás gondolati feldolgozása. A különböző érzékszervek bekapcsolásával összetett érzékelés válik lehetővé. Az új ismeretek önálló felderítése és megragadása hozzájárul az ok- okozati gondolkodás, a megfigyelőképesség alakításához, a valóságkutatás készségének fejlesztéséhez. A megfigyelés lehet néha egyszerű és rövid ideig tartó, máskor huzamosabb és összetettebb, ami bizonyos eszközök (iránytű, távcső, mikroszkóp, stb.) használatán alapszik. Igy például megfigyelhetjük egy növény vagy állat növekedését, az életkörülményekhez való alkalmazkodást, a természeti jelenségek evolúcióját, egyes jelenségeket, stb. A megfigyelés során a lényegest el kell különíteni a lényegtelentől. A közvetlen tapatalatszerzés mindig erősebb, mint a közvetett. Az élő és élettelen valóság sokkal elevenebb hatás, mint bármilyen szép képeskönyv. Vigyük ki a gyerekeket a szabadba. (Nincs rossz idő tartja a turista közmondás -, csak nem megfelelő öltözet!) Semmi mással nem pótlható szerepe lehet akár egy sétának az erdőben, hát még egy kirándulásnak, vagy főleg egy néhány napos táborozásnak. 11

13 A megfigyelés a szervezés szempontjából lehet egyéni és csoportos. Persze nem könnyű megszervezni a terepjárást. Technikai, biztonsági, egészségügyi és még sok más ok miatt. A természetben végzett megfigyelés lebonyolítása sokszor nehézségbe ütközik. Kevés olyan óvoda és iskola van, ahol az adottságok olyanok, hogy a természetismeret, illetve a tudományok óra keretében lehetne a természetben megfigyeléseket végezni. Városokban, ahol nagyobb szükség lenne a természettel közvetlen kapcsolatot teremteni, ott legfeljebb a gondozott parkokban, esetleg a televízió képernyőjén vagy DVD én, CD-én, memória rúd segítségével figyelhetik meg a természeti jelenségeket. Használjuk ki a szabad szombat nyújtotta lehetőséget, s ha nem is többször, de legalább ősszel és tavasszal vigyük ki tanítványainkat környékünk egy egy jellegzetes tájegységének tanulmányozására. De előfordulhat az is, hogy az óvónők, tanítók azért ódzkodnak a kirándulástól, mert félnek a gyerekek,,mi ez? kérdéseitől. Attól tartanak, hogy a kérdések többségére nem fognak tudni válaszolni. Ezen lehet segíteni. Egyrészt azzal, hogy végülis meg lehet tanulni a legyakoribb növény és állatfajokat. Ehhez ma már bőviben vagyunk a jobbnál jobb képeskönyveknek. S az sem baj, ha az óvónő, tanító együtt tanulja a gyermekekkel a természetet. Közös izgalom és gyönyörűség megtalálni a képeskönyvben az addig ismeretlen állatot vagy növényt, s jóleső játék lehet a következő alkalommal kikérdezni egymást(gyermek a felnőttet!), hogy vajon emlékszünk e még a névre. Azt is tudjuk, hogy a kisgyermek kérdezése többnyire nem is annyira magát a választ igényli, hanem elsősorban azt, hogy a felnőtt odafigyeljen rá., társa legyen, vele legyen. Nem baj tehát, ha az óvónő, tanító nem tudja a kérdezett növény nevét vagy a jelenség magyarázatát, ha együtt tud csodálkozni és örülni a kérdezővel. (Persze legjobb, ha a pontos válasz és a közös öröm kiegészíti egymást.) Menjünk tehát csak ki a szabad természetbe minél többet, ha nem is vagyunk szakavatott ismerői a természetnek. I.1.a. A tanulmányi séta Célja : Az órán tanultaknak, az egyes részmozzanatoknak a természet nagy egészébe való elhelyezése; az összefüggések megláttatását végezzük a néhány órás tanulmányi séta alkalmával. 12

14 Kulcsszavak - előzetes terepfelmérés - rövid időtartamú tevékenység - komplex szemlélet kialakítása - évszakonkénti megfigyelések Célszerűen megtervezett, tantervbe iktatható tanulmányi utak, tanulmányi séták keretében valósítható meg a természet közvetlen megismerése. Az első mozzanat az, hogy maga a pedagógus készüljön fel a tanulmányi sétára. Előbb egyedül járja be, ismreje meg a terepet, a természetes vagy kultúrtájat, az ott élő jellemző növény - és állattársulásokat. A tanulmányi utakon végeztetett megfigyelések természetesen az eddig szerzett ismeretekből induljanak ki. Nem szabad azonban a környezetismereti, illetve a tudományokat érintő ismeretek szűk határai között maradni. Tanítványaink a tanulmányi sétákon elevenítsék fel az addig szerzett földrajzi, alapvető fizikai és kémiai, történelmi, irodalmi, stb. ismereteiket is. Igyrkezzünk megfigyeléseiket úgy irányítani, hogy a különböző forrásokból szerzett tudásanyagukat képesek legyenek integrálni. Óvodában és elemi iskolában az őszi és a tavaszi tanulmányi utakat fel lehet használni a szertár fogyó gyűjteményanygának kiegészítésére és kisebb, bizonyos szempont szerinti gyűjtemény összeállítására (pl. gyomnövényeink). A gyűjteményben elsősorban a tantervi anyagban előírtak szerepeljenek. Minden szempontból helytelen év elején kiadni az utasítást, hogy a tanulók egyénileg állítsanak össze bizonyos mennyiségből álló növény - vagy állatgyűjteményt (akkor, amikor még egyáltalán nincsenek ismereteik a környék védettséget élvező élővilágáról). A pedagógus által vezetett tanulmányi sétát szabad csak felhasználni a céltudatos gyűjtésre. A tanulmányi séta alkalmával a komplex szemlélet kialkítására törekedjünk. Irányítsuk növendékeink megfigyelő tevékenységét az óvoda, iskola földrajzi adottságaitól függően a természetes, illetve a kultúrökoszisztémára, az ember tájalakító hatására, a természetvédelemre. A tanulmányi sétát használjuk fel az élőlények közvetlen megfigyelésére és ennek során az elméleti ismereteknek a gykorlatba való ültetésére. Tanulmányi sétára olyan területet keressünk ha ez lehetséges -, ahol a természetes táj, hegyvidék, vízpart, síkság lehetőséget ad a szemlélődésre, tapasztalatgyűjtésre. Fontos, hogy a terület maximum perc alatt megközelíthető legyen gyalogosan. Elveinkhez tartozzék az, hogy kevés helyre vigyük el a gyermekeinket, de oda többször. Igy könnyebben veszik észre a változásokat, az időjárás hatását vagy a pusztulást (levegőszennyezés, gombásodás, stb). Több éves gyakorlat során bebizonyosodott, hogy állandó kirándulóheleyekre van szükség, hogy bátran,otthonosan mozogjanak, az adott 13

15 terepen, lehetőségük adódjon megfigyelni, összehasonlítani az évszakok változását, örök körforgását. Az új kiadású tankönyvek már ösztönzést és indítékot is adnak arra, hogy tanítványaink a természetben végezzenek megfigyeléseket. Feladat 1. Állítson össze egy tanulmányi sétatervet, egy ön által választott területre, amely mind a négy évszakra lebontva tartlmazza a tevékenységek menetét! 2. Milyen időközönként kell tanulmányi sétákat szervezni? 3. Változtatunk e a tanulmányi séta színhelyein? Ha nem, akkor ezt indokolja meg! 4. Milyen pozitív változásokat érhetünk el tanulmányi séták alkalmával? I.1.b. A tanulmányi kirándulás Elsődleges célja : az eddig szerzett ismeretkre építve (nem kizárólag természetismereti információkat értve ez alatt) komplex ismeretnyújtás, a tanítványok ismereteinek integrálása. Kulcsszavak - forgatókönyv - többféle élőhely megismerése - ökológiai gondolkodásmód kialakítása - temészeti, építészeti, történelmi étékek bemutatása A tanulmányi séták szerves kiegészítői a tanulmányi kirádulásoknak. Ezeknek a témája és célja már lazábban kapcsolódik a tananyaghoz. A kirádulásnak ne legyen,,iskolás jellege. Könnyű, lezser, játékos szellemben vezessük azt. Adjunk időt az önfeledt játékra is. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a kedvelt labdajáték, számháború, stb. közbeiktatása feltétlenül szükséges. Ha mód és lehetőség van, kis csoportok egyszerű ebédet is főzhetnek maguknak. A szabad szombat kínálja a lehetőséget a kiránduláshoz. Mivel tanulóink nagy része tömbházakban él, feltétlenül többet kell vinni őket a szabadba, kirádulni. A természet szeretetére nevelni igazán csak a természetben lehet. Csak így lesz viszonyítási alapjuk, csak így lesznek képesek felfedezni a természet csodáit, és megszeretve azt védeni. 14

16 A rendszerességgel és folymatosan végzett kirándulások nagyban meghatározzák az életünket. Közvetlen célunk a természet megismerése, megszerettetése és egy másfajta gondolkodásmód kialakítása. Gondolok itt az ökológiai gondolkodásmódra, szemléletre, amely az erdőt nemcsak fának látja, hanem életközösségnek. A kirándulások során olyan magatartási formák kialakulása lehetséges, amely az élő és élettelen környezettel való eggyüttélést megalapozza. A kirándulások alatt feltöltődnek élményekkel, mely játékukban tükröződik. Keressünk olyan területeket, ahol a természetes táj, hegyvidék, vízpart, síkság lehetőséget ad a szemlélődésre, tapasztalatgyűjtésre. Ha elfoglaltságunk engedi, ősszel és tavasszal 1 2 alkalommal szervezzünk tanulmányi kirándulást. A tárgyát szerető pedagógus szívesen vállalja ezt a megterhelő munkát és rajta áll, hogy tanítványait miként tudja lelkesíteni erre a hasznos szórakozásra, mennyire tudja vonzóvá tenni a kirándulást. Általában szívesen is jönnek taníványaink az ilyen kötetlen foglalkozásokra, mi pedig ilyenkor életközelből ismerjük meg tanítványainkat. Bármennyire is kötetlen látszólag a tanulmányi kirándulás menete, a pedagógusnak jól fel kell készülnie. Ha nem ismeri a terepet, jó azt előbb bejárnia. Alapos vázlatot, forgatókönyvet kell összeállítania. Tervezetében szerepelnjen alapfokú fajismereti, morfológiai, rendszertani és ökológiai problémák megbeszélése. Itt a módszer egészen más, mint az óvoda és az iskola falai között. Menet közben problémát vetünk fel, beszélgetünk és főként tanulóink kérdéseit provokáljuk. Ügyesen vezetve a beszélgetés menetét tanítványaink nem is veszik észre, hogy egy két probléma megoldásával kint a szabadban néhány perc alatt többet sjátítanak el a természet titkaiból, mint az iskolában egy óra alatt. Nem lehet sémát készíteni a tanulmányi kirándulásokhoz. Sok a befolyásoló tényező. Ilyen például a pedagógus adottsága, érdeklődési köre, az iskola földrajzi helyzete, stb. Nagy általánosságban néhány gondolatra érdemes kitérni. A szikes területeken pl. keressük az összefüggést a száraz talaj és a pozsgáslevelűség (Salicornia), továbbá az aprólevelűség (Statice) között. Vezessük rá őket, hogy miként történt az elszikesedés, és ebből következtessünk a jellemző életközösségre, majd a szikesek javításának lehetőségére. Kaszálóréten irányítsuk figyelmüket, arra, hogy miként alkalmazkodnak itt a növények a szél tépő hatásához (a réti boglárka szabdalt levele, az egyszíkűek szálas levelei, stb.) Hívjuk fel a figyelmet a gyakorlati vonatkozásokra is: a pázsitfüvek cukrokban, a pillangósok fehérjében gazdag növények. Erdei kirándulás során a létért folyó kűzdelem elvét sok példán keresztül tanulmányozhatják tanítványaink az erdőszéli futó növény (iszalag) a napfény felé kapaszkodva maga alá gyűri a cserjét. Az erdőben található különböző burgonyafélék (csucsor, nadragulya) alkaloidákkal, az ernyősök illó olajokkal, a 15

17 pázsitfüvek buja sarjadzással védekeznek a lerágás ellen, és így kűzdenek a létükért. Igen tanulságosak a mezőgazdasági kultúrterületekre tett kirándulások is akár tavasszal, akár ősszel. Az ember természetátalakító tevékenységét itt tanulmányozhatjuk. Ugyanakkor érdemes őket elvinni gyümölcsösbe, kertészetbe is. Ezeken a helyeken a kultúrnövényekkel kapcsolatos ismereteket kell szélesíteni. Továbbá rá kell irányítani a figyelmet a megzavart biológiai egyensúlyra, ennek következményeire. Emeljük ki a biológiai védekezés előnyeit és mutassunk rá a kemizálás veszélyeire. Nem lehet, de szükségtelen is sémát adni, hiszen a tényezők kölcsönhatásai sugallják a szükséges teendőket és a pedagógus rátermettsége biztosítja az eredményt. Feladat 1. Tervezzen meg egy többnapos tanulmányi kirádulást! 2. Mi kerüljön a hátizsákba? I.1.c. A természetvédelmi tábor Célja: az, hogy az élő környezetben zajló folyamatokat tanítványaink megértsék, a környezetkímélő életmód szokásait kialakíthassuk náluk, valamint aktív környezet és természetvédelemre neveljük ők Kulcsszavak - szervezési és programterv - a Természetjárók tízparancsolata Minden tábor így a környezet-és természetvédelmi szaktáborok szervezése is előkészítő tevékenységekkel kezdődik. Ennek során keresünk megfelelő táborhelyet, készítjük el a helyhez illő programot, biztosítjuk a mindenképpen szükséges anyagiakat, stb. Tehát rendkívül lényeges, a későbbi sikereket döntően meghatározó lépésekről van szó. Az előkészítő munkák közül első a terepszemle. A szervezőknek mindig a tervezett helyszínen kell pontosan tájélozódniuk arról, hogy a terület alkalmas-e a tábor megrendezésére. A helynek elegendő nagyságúnak kell lennie a sátrak elhelyezésére. Lehetőleg gyepes terület legyen, viszonylag félreeső helyen és ha lehet nem forgalmas út mellett. A jó megközelítés miatt azonban fontos, hogy esős időben is járható út vezessen hozzá. 16

18 A terület megfelelően vízszintes legyen ahhoz, hogy a sátrak felállíthatók legyenek. A túlságosan meredek lejtők nem alkalmasak erre. Lényeges a terület simasága is, mert ha kerékvágásokkal, vízmosásokkal szabdalt, akkor ott a sátrak nemigen állíthatók fel. Ráadásul zivatarok esetén fenáll az elázás veszélye. A mosakodáshoz megfelelő mennyiségű vízre van szükség. Ezért a táborhelyet mindig úgy kell kiválasztani, hogy a közelben méter bővízű forrás, kút, patak, folyó vagy tó legyen, amely a nyári melegben felmerülő nagymennyiségű mosdóvízszükséletet biztosjtani tudja. Megfelelő minőségű ivóvízre is szükség van. A legjobb az, ha vezetékes víz közkifolyója áll renedelekzésre, de megfelelő, ha rendszeresen vizsgált befoglalt forrás, vagy kút biztosítja a szükséges ivóvizet. Ha mindezek nem állnak rendelkezésre, akkor a lajtos megoldás is segíthet. Szükség esetén műanyag vizeskannával is megoldható a probléma. Biztosítani kell a tábori WC-k megfelelő, szennyezésmnetes elhelyezését. Elsősorban arra kell vigyáznunk, hogy ne szennyezzük a víznyerő helyeket. Meg kell oldani a tábor során keletkezett szamét és hulladék elhelyezését. A bomló konyhai hulladékot komposzálni lehet, a nem bomló anyagokat - ha van a közelben - kommunális szemétgyűjtőhöz szállítjuk. Amennyiben ez nem oldható meg, akkor műanyag szemeteszsákoba gyűjtjük és táborbontás alakamával elszálítjuk. A közelben árnyékos, fás területnek is lennie kell, ugyanis a nyári melegben nem csupán a sátrak lesznek elviselhetetlenek, de a napközben tervezett programok is nehezen bonyolíthatók le. A legideálisabb egy fákkal körülvett tisztás. Azt is szükséges tisztázni, hogy a környék milyen szakmai programok lebonyolítására alakalmas: gyalogtúra,terepvizsgálat, múzeumlátogatás. Jó, ha van a közelben 2-3 km izgalmas látnivaló, pl. erdő, szikla, domb, estleg a közeli település néprajzi látnivalói. Fel kell mérni, hogy legyen elegendő hullott gally az esti tábortüzekhez és a főzéshez. Ha nincs akkor kellő mennyiségű tüzifát kell beszerezni. Mindjárt az első látogatáskor érdemes tájékozódni a legközelebbi boltban, hogy tudják-e vállalni a tábor áruval történő ellátását. Itt be lehet szerezni a főzéshez szükséges nyersanyagot, estleg ha megoldható kész főtt ételt. Meg kell tudni, hogy hol található a legközelebbi orvos és gyógyszertár. Ezt még akkor is tisztázni kell, ha a táborban orvos és megfelelően összeállított egészségügyi csomag található. Meg kell tudni, hogy a tervezett táborhelynek ki a tulajdonosa, vagy használója, fel kell keresni és minden további tervezés előtt a hozzájárulását kell kérni a tábor megrendezéséhez, a sátrak felállításához a területen. Az enegdélyezést írásban is rögzíteni kell, amely tartalmazza a tulajdonos feltételeit is. Meg kell érdeklődni, hogy nem védett területen akarunk-e táborozni, amelyhez a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye is 17

19 szükséges. a tulajdonostól azt is megtudhatjuk, hogy a tervezett táborhely nem villáveréses-e. Soha nem szabad tábort szervezni területi mélypontra. Szervezési és programterv Konkrét, napokra kidolgozható programot csak a táborhely és környékének megismerése után tudunk készíteni. E nélkül tevékenységünk alkalomszerűvé és kapkodóvá válik. Éppen ezért rögíteni kell a következőket: a) A tábor időpontja b) A tábor pontos helye c) A tábor megközelítési lehetőségei vonattal, busszal, személygékocsival, kerékpárral d) A résztvevők száma e) A tábor vezetőinek száma és szakmai összetétele f) A tábor célja és feladata g) A tábori rend h) Az elszállásolás módja sátrak, faházak, kőépület i) A szükséges tábori és egyéni felszerelések listája j) A tábor részletes, napra és órára kidolgozott programterve. Ezt úgy is el lehet készíteni, hogy minden nap részletesen feltűntetjük az összes programot és lehet úgy is, hogy az állandóan, azonos időpontban szereplő programok ébresztő, étkezések, mosdás, stb. a tervezet elején szerepeljen és csak a naponta változó feladatokat jelöljük külön. A szervezési feladatokhoz tartozik még: - A költségvetési terv(az anyagi források előteremtése, a szükséges engedélyek beszerzése) - A tábor felépítése (a sátrak elhelyezési módja, alakzatai) - A tábori konyha, a tűzrakó hely, a mosogató, a raktársátor, a szakmai sátor, az előadósátor elhelyezése - Információs tábla kihelyezése A programterv a helyi adottságoknak megfelelően színes és változatos lehet, de minden táborra örökérvényű legyen a Természetjárók tízparancsolata(m.vosatka ötlete nyomán). 1. A természetben nyitott szemmel és füllel, fogékony szívvel járj! Tanuld meg befogadni szépségeit! 2.Viselkedj csendesen! Az erdőben ne hangoskoj ne énekelj, ne halgass rádiót, magnót, MP 3-as lejátszót,stb.! Hallgasd a madarak énekét! 3. Célszerűen, kényelmesem és lehetőleg terepszínűen öltözz! 4. Túráidat erőnléted, gyakorlottságod figyelembevételével tervezd meg! 5. Tartsd be a táborozás alapszabályait! 6. A természetben sem nélkülözhetjük a személyi higiéniát! 7. Tartsd be a védett területekre vonatkozó utasításokat! 8. Tartsd be a tűzrakásra, őrzésére és eloltására vonatkozó szabályokat! 18

20 9. A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot! 10. Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteket, tapasztalatokat és másokat is a természet szeretetére, óvására buzdítani! A tábori program magába foglalhat: - növényes programot (azon belül: a nap növénye); -állatos programot, rovarcsapdák készítése, rovarok megfigyelése, visszahelyezése a természetbe (ennek keretében: a nap állata); - földtanos programot; - néprajzos programot; - a tájékozódással és időjárási jelenségekkel foglalkozó programot; - csillagászprogramot; - esti meséket; - szertartásokat; - népdaltanulást; - környezetvédelmi vizsgálatokat és gyakorlatokat (talaj, levegő, víz vizsgálata); - tábori szakácskönyv készítését. Hogy minden program zökkenőmentes, kellemes és hasznos legyen fel tétlenül meg kell fogalmaznunk a tábori rendet, amely: a) ne legyen túl hosszú; b) megfogalmazása legyen pontos és közérthető. 1. Pontosan tartsd be a kijelölt időpontokat! 2. Mindig a kapott feladatot végezd! 3. Távozásodat minden esetben jelentsd be! 4. Társaiddal különösen a kisebbekkel légy udvarias! 5. Más holmijához csak a tujdonos engedélyével nyúlj! 6. Lehetőleg csak a saját sátradban tartózkodj, amely elsősorban alvásra való!(a sátotulajdonos kérésére, de a pedagógus tudtával és engedélyével napközben röid ideig, tartózkodhatsz más sátrában. ) 7. A sátorban tarts renedet és ennivalót ne tárolj benne! 8. A pihenőidőt vedd komolyan! 9. A táborban csak a kijelölt utakon közlekedj! 10. A tábor felszerelésére nagyon vigyázz, utánad mások is szetenék használni! 11. A szemetet és a hulladékot csak a kijelölt helyre tedd! Feladat 1. Állítsa össze a szükséges tábori felszerelések listáját! 2. Állítsa össze az egyéni felszerelés listáját! 3. Tervezze meg egy szakmai tábor munkáját napokra, órákra lebontva! 4. Milyen módszereket alkamazna a különböző tevékenységek során? 19

21 I.1.d. A természeti tanösvény Célja: hogy kellemes tapasztalatot nyújtson természetes, de ellenőrzött keretek között, ahol egyszerű jelek segítségével a látogatók megismerhetik a fákat, cserjéket, a kisebb növényeket, a földrajzot,a természeti képződményeket, a természetes életközösségeket,a területen honos állatfajokat(ha lehetőség van rá) és ezek kapcsolatait az emberrel. A szabadban történő tanítás alapvető eszköze. Lehetővé teszi, hogy a látogatók átkelhessenek a természetes területen anélkül, hogy a környezetben kárt tennének. Fő célkitűzései a következők: 1. Oktatás. A látogatók érdekes környezetben élő példákon láthatják, tapinthatják, hallhatják és szagolhatják a környék természeti képződményeit, élőlényeit. 2. Magyarázat.A látogatók jelzőtáblák, feliratok, tájékoztató füzetek segítségével láthatják, hogy az élőlények és környezetük kölcsönösen hat egymásra. 3. Természetvédelem. Az ösvény megmutatja, milyen természetvédelmi módszerek és megoldások lehetségesek a helyi problémákra Kulcsszavak - oktatás - természetvédelem - népművelő jelleg a ngyközönség számára A természeti tanösvények: tervezett rövid gyalogutak (700 m-1,3 km), melyek természetes területeken vezetnek keresztül, ahol a látogató értékes, érdekes, fontos természeti, vagy történelmi jellegzetsségeket láthat és érthet meg utifüzet, vagy magyarázó jelzések segítségével. A természeti tanösvény tervezésekor: - át kell tekinteni a tájat, hogy megtaláljuk a legkülönlegesebb tulajdonságait; - a közönség számára megfelelő utat kell kidolgoznunk, kigondolnunk, mely egyszerre szép és biztonságos; - az oktatás érdekében el kell döntenünk, hogy mit jelöljünk meg és miért. A fő természetvédelmi útvonal, melyhez rövidebb, speciális, hurok alkú ösvények csatlakoznak a talaj, az erdő, az élővilág, stb. tanulmányozására alakítható ki. A vezető nélküli ösvényen a látogatót jelzőtáblák, magyarázó füzetek segítik, melyek jelzik a környezeti érdkességeket és együtt tartalmazzák 20

22 a táj összes jellemző vonását. Később, ha lehetséges, egy második nem szabályos séta és turistaút is beiktatható (és további ösvények is tervezhetők speciális használatra, például lovasoknak, kerékpárosoknak, mozgássérült embereknek). A hosszabbik séta -és turistautat azok a látogatók használják, akik nagyobb távolságot szertnének bejárni anélkül, hogy a speciális vezetést igénybe vennék. Ha valóban szeretnénk temészeti ösvényt építeni akkor előzsör is el kell döntenünk, hogy Hová? 1. Első lépésként tanulmányozni kell a területet a természetvédelmi központ 1 négyzetkilómeteres körzetében. Be kell járni az egész területet és végig kell járni a már meglévő utakat, vagy ösvényeket. Készítsünk listát az érdekes természeti, vagy történelmi jellegzetességekről. Ezeket jelöljük be egyszerű térképen és rajzoljuk be az ösvényt, mely durván követi ezeket. 2. Jelöljük meg a jellegeztességeket kinn a terepen, az út mentén fényes szalagokkal, fonallal, vászonnal, vagy műanyaggal. Kössük össze ezeket a darabokat spárgával, hogy megkapjuk a körülbelüli úttervezetet. Sétáljunk végig a tervezett útvonalon, hogy nagyjából lépet alkothassunk arról milyem hosszú. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a turisták lassan fognak sétálni és időbtelik míg elolvassák a jelzéseket, vagy a füzet arra vonatkozó megjegyzéseit minden egyes pontnál, vagy pihenőnél. Úgy alakítsuk ki a spárgával jelölt útvonalat, hogy a legjobb tanösvény- elrendezést kapjuk. Vegyük figyelembe azt, hogy a turistautak eltérnek a hagyományos utaktól abban az értelemben, hogy a helyi lakosok által ritkán látogatott helyekre vezetnek. Ezért ajánlatosabb egy teljesen új ösvényt kialakítani, mint a régi szakaszokat felhasználni. Azzal, hogy új tutistautakat alakítottunk ki, elkerüljük a régi jelöletlen ösvényekkel való összetévesztés lehetőségét. Hogyan? 1. Tisztítsuk meg a tanösvényt minden akadálytól (gyökér, farönk, kövek, stb.) és vágjuk vissza a benyúló ágakat 2,5 m magasságig. Hagyjunk meg minden olyan képződményt, amely később segíthet a tájékozódásban az út mentén. 2. A tanösvény olyan széles legyen, hogy azon két egymás mellett sétáló ember elférjen (kb. 1,3 m széles). Biztosítsuk azt, hogy a turisták balesetmentesen sétálhassanak. Ahol az építési munkálatok erózióhoz vezethetnek, ott biztonsági intézkedésekere van szükség, mint például aljnövényzet ültetés, vagy kaviccsal történő feltöltés. 3. Tegyük kanyargóssá a tanösvényt s ennek nem az az oka, hogy a legközelebbi pihenőt minél lassabbban lehessen elérni, hanem hogy jobban meg lehessen ismerni a területet. Egy kanyargós út a felfedezés 21

23 érzését nyújthatja a látogatók számára. Az egyenes szakasz ne legyen hosszabb 25 m nél. 4. A pihenőket úgy helyezzük el, hogy az egyiktől ne lehessen látni a másikat. Ha a sétáló látja a legközelebbi pihenőt, sietni kezd, ahelyett, hogy megfigyelné a környéket. 5. Minden táblánál, vagy számozott jelzésnél alakítsunk ki tisztásokat, hogy a kirándulók összegyűlhessenek, ha a pedagógusnak, vagy a vezetőnek ismertetnivalója van. 6. Az ösvényeket úgy kell kialakítani, hogy ne kanyarodjanak vissza. Bár a kanyarok jók, ne tegyük azokat olyan élessé, hogy önmagukba téjenek vissza éles,,s formában, a látogatók ugyanis hajlamosak arra, hogy új, más utat vágva, tönkreteszik a természetes vegetációt, hozzájárulva az erózió kialakulásához. 7. Kerüljük a meredek és fárasztó, dombon és hegyen vezető utat. Körültekintő tervezés szükséges, hogy ne kedvetlenítsük el a látogatókat. Ha rövid, meredek szakasz van az ösvényen, lépcsősorral könyebbé tehetjük azt. 8. Építsünk vízelvezetőket a tanösvényhez. Ahol a föld meredek, ott az útnak egy kicsit a völgy felé kell lejtenie, hogy a víz lefollyon, ahelyett, hogy ráfolyna az útra. Ássunk átvezető árkokat a tanösvényen keresztül, ahol a víz összegyűlhet, vagy átfolyhat, ha esik az eső. Ezeket a sekély árkokat kibélelhetjük apró kövekkel, vagy használjunk kis farönköket rövidebb távolságra a szélektől, hogy egy csatornát kapjunk. Ezeket rögzíteni lehet ékekkel. 9. Nyirkos helyeken, mint amilyen a mocsár, vagy a patakmeder környéke, emeljük meg az utat újjabb földréteggel, esetleg építsünk emelt sétálóutat. Keresztbe fektetett tuskódarabok, vagy pallók használhatók kis víztócsák esetén. Kövek nem jók erre a célra, mert csúszóssá válhatnak, Emelt utat készíteni nagyobb munka, de a nedves, sáros tanösvényt valószínüleg senki nem használná. 10. Homokos terepen, hogy a felszínt ne rongáljuk, farönkből, vagy pallóból megemelt gyalogutat készíthetünk. 11. Ahol az ösvény lepusztult, vagy nehéz a járás, az ösvény felszínét a következő anyagokkal fedhetjük le, ha az módunkban áll : fenyőtű, faforgács, főrészpor, feldarabolt fakéreg, homok. Ezek jó járófelületet képeznek és nem vágják el a cipőt. 12. Ahol valami szép dolog, példáil egy gyönyörű fa, vagy valami más különlegesség látható ott pihenőpadot is készíthetünk. 22

24 Nyilvános szolgáltatások A természetes tanösvényen nyújtott szolgáltatások függenek a rájuk fordított pénzösszegtől, a látogatók várható számától, és a környéken adódó lehetőségektől. Lehet, hogy csak egy-két pihenőmegállóra lesz szükség, vagy egy piknikezőterületre, esetleg egy nyílvános WC- ről is gondoskodni kell a tanösvény közelében. A pihenőmegállót próbáljuk olyan helyen kijelölni, hogy a látogatók gyönyörködhessenek az ösvény szépségeiben: ahol szép a kilátás, vagy pl. egy öreg fa, esetleg egy érdekes sziklaképződmény található. A helyen kőből, vagy fából kialakított pad, vagy sziklába vájt ülőhely lehetővé teszi, hogy a fáradt látogatók pihenhessenek, és ülve csodálhassák a látványt. Ha a természeti tanösvényen piknikezőhelyről szeretnénk gondoskodni, akkor célszerű ezt vonzó környéken, az ösvény bejáratától nem messze elhelyezni. Igy az étlt és a hulladékot is könnyen tisztítható helyen tárolhatjuk. A piknikező hely nagyon egyszerűen néz ki: lehet egy fáktól, vagy ágkatól árnyékolt tisztás, melyen fatönk, vagy kő szolgál ülőhelyül, de elhelyezhetünk asztalokat és padokat is. Ez függ a látogatók szokásaitól és a beszerezhető természetes anyagoktól. Esetleg előfordulhat, hogy tüzet akarnak gyújtani. Akkor egy erre megfelelő bizotonságos helyről kell gondoskodni. De mindenesetre ott kell állnia egy szemétkosárnak,, Kérlek ide dobd a hulladékot! felirattal, és ezeket gyakran ki kell üríteni a rossz szag elkerülése érdekében, vagy hogy a hulladékon élő állatokat, pl. rovarokat távol tartsuk. Ha nincs más illemhely a közelben, de szükség volna rá, felállíthatunk egyet, ügyelve arra, hogy ne szennyezze a környezetet. Ezt a bejárathoz közel, de nem pontosan mellette érdemes elhelyezni. Az illemhely elrejtéséhez szükséges építőanyaghoz célszerű a környezet kínáta lehetőségeket is figyelembe venni. Jelzőtáblák és útmutatók a tanösvényen 1. A tanösvényre kell egy bejárati jelzőtábla, hogy a látogató tudja, mivel fog találkozni. A tábla ábrázolhat: - egy térképet, melyen méterben, vagy km-ben feltűntetjük az ösvény hosszát; - bizonyos látnivalókat az út mentén; - rendszabályokat(,,kérlek maradj az ösvényen!,,ne zavard az állatokat és növényeket! ). Ahol két ösvény találkozik jelzőtáblán kell jelezni a távolságot és a követendő irányt. 2. A tanösvényen található jellegzetességeket feliratokkal kell ellátni (vagy számokkal, ha füzetben tüntetik fel a fontosabb látnivalókat). Ezek 23

25 a magyarázatok a látnivalók nevéről, sajátosságairól, rokonságáról, előfordulási helyéről, vagy történelmi hátteréről tájékoztatnak. Ezeknek a feliratoknak: - pontosnak, - érdekesnek, - rövidnek, - könnyen olvashatónak és könnyen érthetőnek kell lenniük. Az írott jelzőtáblákat egyszerű karókra kell ráerősíteni az ösvény mentén. De fa, bokor, vagy valamilyen kúszónövény ágára is ráköthetjük hánccsal, vagy kötéllel. Vigyázni kell arra, nehogy a táblákkal kárt okozzunk. Mert például, ha egy fára jelzőtáblát szegezünk fel a rovarok, vagy a baktériumok könnyen bejuthatnak a fa belsejébe a szeg ütötte nyíláson keresztül. A jelzett különlegességet rögtön észreveszik a látogatók, ha azt és a jelzőtáblát is színes festékkel pöttyözzük. 3. A jelzőtáblák helyett azonban célszerűbb a gépelt útmutatót választanunk. Az útmutatókat egy fedett dobozban, az ösvény elején helyezzük el, ahová útjuk befejeztével a látogatók vissza is rakhatják azokat. Az útmutatóban leírt információkat úgy kell megszámozni, hogy azok sorra megfeleljenek az ösvény mentén látható jelzéseknek. A szöveget képek, rajzok és grafikonok egészíthetik ki, hogy a látogató könnyen eligazodjon. Elég, ha a szöveges magyarázat kb információt tartalmaz. Ha egy, vagy több papírlapot sokszorosítunk, összehajtva és összekapcsolva, füzetecskéket állíthatunk elő. 4. A tanösvényeken a következő jellegzetességek láthatók, melyeket fel kell tüntetni az útmutatóban és a jelzőtáblákon is: - történelmi nevezetességek, mint például elhagyott malom, vagy farm épülete, híd, gát, bánya, vagy valamilyen korábbi civilizáció emléke; - füves terület - itt látható, ahogy a növények a nap felé növekednek; - bozótos terület ahogy a növények benövik a nyitott térséget; - homokos terep ahol megfigyelhető, hogy a rossz minőségű talajon kevés növény nő és a növények hogyan kötik meg a homokot; - sűrű erdő a növényzet szintjei, fiatal és öreg fák; - korhadó fatönk termékennyé teszi a talajt, amely rovarok és más állatok, valamint gombák otthona; - zuzmóval fedett szikla a növény átvágja a sziklát, hogy így érje el a talajt; 24

26 - rothadó levelek az erdő talaján termékennyé teszik a talajt, ahol a rovarok és más állatok élnek; - egy rovarfaj kedvenc növénye hogyan eszik meg a leveleket és raknak petéket; - kúszónövények hogyan kapaszkodnak, és az állatok hogyan használják őket; - barlang hogyan jött létre, állatok és ősemberek lakhelye; - sónyaló hely értékes az állatoknak, a vadorzók is kihasználják; - kiugró szikla állatok lakóhelye, a szikla alakja, keletkezésének körülményei ; - folyóágy vizi élet: növények, halak, rovarokerózió; - méh, hangya, darázs fészke hogyan építették, közösségi munka; - etetők vajon a nyomok elárulják- e, molyen állatok látogatják?; - a talajfelszín sérülése az ösvényen látható a talaj rétegződése; - fészkek a fában madár, vagy valamilyen más állat oduja; - járat nyílása a földön vajon lakik valami odalent?; - kő, melyet gyökerek hálóznak be hogyan hajtott ki itt a növény; - gyökerek laza talajban együttesen, hogyan kötik meg a talajt?; - patak hogyan gyűl össze a felszín alatt a víz?; - dudor a fán (görcs) miért alakult ki, milyen hatással van a fára?; - hajlott fatörzs hogyan befolyásolja a napfény a növekedést?; - odú a fában mi történt? Ki használja?; - levélmérés alkamazkodás a fényhez; - élősködő növény - hogyan öl?; - támasztó gyökerek - hogyan alakalmazkodik a fa a vékony talajréteghez?; - páfrányok és mohák hol nőnek és ez miért fontos? 25