JOHN GRISHAM VÉGZETES HAGYATÉK A FORDÍTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MŰ: JOHN GRISHAM THE SUMMONS 2002 MAGYAR FORDÍTÁS: WERTHEIMER GÁBOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JOHN GRISHAM VÉGZETES HAGYATÉK A FORDÍTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MŰ: JOHN GRISHAM THE SUMMONS 2002 MAGYAR FORDÍTÁS: WERTHEIMER GÁBOR"

Átírás

1 JOHN GRISHAM VÉGZETES HAGYATÉK A FORDÍTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MŰ: JOHN GRISHAM THE SUMMONS 2002 MAGYAR FORDÍTÁS: WERTHEIMER GÁBOR MAGYARORSZÁGI KIADÁS ÉVE: 2003

2 ELSŐ FEJEZET Postán jött. Normál levélben. A régi, jól bevált módon. Nem volt ebben semmi meglepő, hiszen a bíró már közel járt a nyolcvanhoz, és nem bízott az új, korszerű eszközökben. vagy fax szóba sem jöhetett nála. De nem használt üzenetrögzítőt sem, és a telefontól is idegenkedett. Két mutatóujjával pötyögte ki a leveleit, egyenként ütögetve le a jó öreg Underwood billentyűit a redőnyös íróasztal fölé görnyedve Nathan Bedford Forrest méltóságteljes portréja alatt. A bíró nagyapja Forrest oldalán harcolt Shiloh-nál és még vagy fél tucat déli ütközetben, így nem csoda, hogy az unoka számára a tábornok volt a történelem legkiemelkedőbb alakja. A bíró harminckét éven át nem volt hajlandó tárgyalást vezetni július 13-án, Forrest születésnapján. A levél egy képeslap, két számla és egy másik levél társaságában várta Ray Atlee professzort a jogi egyetem postafiókjában. Elég volt egy pillantást vetnie a borítékra, hogy tudja, kitől jött, hiszen megszámlálhatatlan hasonló levelet kapott már az elmúlt évtizedek során. Az apja volt a feladó, akit, másokhoz hasonlóan, ő is csak úgy emlegetett: a Bíró. Atlee professzor tanácstalanul forgatta a borítékot, mintha nem tudná eldönteni, hogy ott helyben felnyissa-e, vagy várjon még vele néhány percet. Jó hír vagy rossz a Bírónál sohasem lehetett előre tudni, bár az öreg már hónapok óta haldoklott, és az utóbbi időben a professzor nemigen kapott felőle jó híreket. Meglehetősen vékony levél volt feltehetően egyetlen lap az egész, de ebben még nem volt semmi szokatlan. A Bíró nem szerette írásban szaporítani a szót, jóllehet annak idején hírhedten terjedelmes szónoklatokat tartott a pulpituson. Hivatalos levél volt ehhez nem fért kétség. A Bíró került minden fölösleges szószaporítást, szóban és írásban egyaránt utálta a semmitmondó csevegést és a pletykát. Csak egy téma jöhetett szóba közöttük, ha egy-egy látogatás alkalmával a fia megivott vele egy csésze teát a verandán. A Bíró gondolatban újra végigharcolta a polgárháborút, mindenekelőtt a shiloh-i ütközetet, és minden alkalommal Pierre G. T. Beauregard tábornok csillogó, fényesre suvikszolt csizmáit okolta a déli államok szövetségének vereségért, annak az embernek a csizmáit, akit még a mennyországban is teljes szívből utálna, ha valamilyen csoda folytán ott találkoznának. Nem sok van már neki hátra. Hetvenkilenc éves, és gyomorrákja van. Évtizedek óta túlsúlyos, cukorbeteg, egyik pipáról a másikra gyújt,

3 súlyos szívbeteg három rohama is volt már -, és van egy tucat kevésbé súlyos betegsége, amelyek idestova húsz éve gyötrik hol gyengébben, hol erősebben, és most mindegyik egyszerre hadrendbe állt, hogy felmorzsolja a maradék ellenállását, és végezzen vele. Szüntelen fájdalmai voltak. Három héttel ezelőtt, utolsó telefonbeszélgetésük alkalmával, amelyet Ray kezdeményezett, mert a Bíró kész rablásnak tartotta a távolsági hívások tarifáját, az öregúr szokatlanul feszültnek és kimerültnek tűnt. Két percet sem beszéltek egymással. A feladó nevét és címét dombornyomásos aranybetűk hirdették a boríték jobb felső sarkában: Reuben V. Atlee Bíró, Ford megyei 25. törvényszéki kerületi bíróság, Mississippi, Clanton. Ray becsúsztatta a levelet a borítékba, és elindult az irodája felé. Atlee bíró már jó ideje nem volt hivatalban. A szavazópolgárok kilenc évvel ezelőtt nyugdíjba küldték ezt a keserű vereséget azóta sem tudta megemészteni. Harminckét évi becsületes, önfeláldozó munka után azok az emberek, akiket szolgált, kiadják az útját egy tejfölösszájú jöttment kedvéért, aki a tévében és a rádióban csinált reklámkampányt magának. A Bíró kampányolni sem volt hajlandó. Azzal érvelt, hogy nem ér rá ilyesmire, mert túl sok a munkája, ráadásul ami még ennél is fontosabb volt számára az emberek jól ismerik, és ha újra akarják választani, kampány nélkül is megteszik. Ez a túlzott magabiztosság sokaknak nem tetszett. Ford megyében még tudott nyerni, de a másik öt körzetben csúfos vereséget szenvedett. Három évig tartott, hogy kiköltöztessék a bíróságról. Második emeleti irodája megúszott egy tűzvészt és két felújítást. A Bíró nem engedte, hogy kőműves vagy festő betegye hozzá a lábát. Amikor a megye vezetőinek végre sikerült meggyőzniük, hogy hagyja el az épületet, ha nem akarja, hogy hatóságilag lakoltassák ki, bedobozolta az elmúlt harminc év alatt összegyűlt iratokat: minden értéktelen, hasznavehetetlen dokumentumot, jegyzetet, periratot és avítt könyvet, hazavitte őket, és az egészet feltornyozta a falak mentén a dolgozószobájában. Amikor a dolgozószobája megtelt, telerakta velük az előszobát, az ebédlőt, és még a nappaliba is jutott néhány dobozzal. Ray odabólintott egy diáknak, aki a folyosón üldögélt egy padon. Az irodája előtt váltott néhány szót egy kollégájával, majd bement, becsukta maga mögött az ajtót, és letette a postát az íróasztalára. Levette a zakóját, felakasztotta az ajtón lévő fogasra, és átlépett egy nagy rakás szakkönyvön, amelyet már vagy fél éve kerülgetett, majd elmormolta mindennapi fogadalmát, hogy most már aztán tényleg rendet rak az irodájában. A négyszer ötös szobában volt egy kisméretű íróasztal és egy keskeny kanapé mindkettő telerakva könyvekkel és papírokkal, amiből bárki arra következtethetett volna, hogy Ray igen szorgalmas ember, és ki se látszik a munkából. Pedig ez távolról sem volt igaz. A tavaszi félévben mindössze egyetlen kurzust tanított az antitrösztjogról, és egy könyvet

4 kellett volna megírnia, egy újabb terjedelmes, semmitmondó kötetet a monopóliumokról, amelyet soha senki nem olvasna el, de jól mutatna a publikációs listáján. Bár oktatóként megvolt a végleges kinevezése, a többi tekintélyes professzorhoz hasonlóan rá is vonatkozott az egyetemi oktatók és kutatók életét meghatározó ha nem írsz, leírnak aranyszabály. Leült az íróasztala elé, és félretolta az előtte heverő papírokat. A borítékot N. Ray Atlee-nek, a Virginia Egyetem Jogi Kara (Virginia, Charlottesville) professzorának címezték. Az e-k és az o-k alig látszottak. A szalagot már legalább tíz éve ki kellett volna cserélni az írógépen. Ráadásul a Bíró az irányítószámokkal is hadilábon állt. Az N a Nathan kezdőbetűje volt a tábornok tiszteletére, de ezt csak kevesen tudták. Az egyik legcsúnyább veszekedés akkor robbant ki apa és fia között, amikor Ray elhatározta, hogy egyszer s mindenkorra megszabadul a Nathantől, és élete hátralévő részét megpróbálja egyetlen keresztnévvel leélni. A Bíró mindig az egyetemre címezte a fiának írt leveleket, soha nem a charlottesville-i lakására. A Bíró szerette a rangokat és a címeket, és azt akarta, hogy mindenki tudja Clantonban, még a postai dolgozók is, hogy a fia professzor egy jogi egyetemen. Valójában erre semmi szükség nem volt. Ray már tizenhárom éve tanított (és írt), és aki számított Ford megyében, az tudta, hogy kicsoda és mivel foglalkozik. Feltépte a borítékot, és kinyitotta a gondosan összehajtogatott lapot. A levélpapíron is ott díszelgett a jobb felső sarokban ugyanolyan aranybetűkkel a Bíró neve, korábbi tisztsége és címe, ezúttal is irányítószám nélkül. Lehet, hogy az öregúrnak kifogyhatatlan készlete volt ezekből a megfejelt levélpapírokból és borítékokból. A levél nemcsak neki, hanem az öccsének, Forrestnek is szólt mindkét fiúnak abból a rossz házasságból, amelynek az anyjuk halála vetett véget 1969-ben. Mint mindig, az üzenet ezúttal is rövid és lényegre törő volt: Kérlek, keressetek fel az irodámban május 5-én, vasárnap du. 5 órakor, hogy tisztázzuk a hagyatékommal kapcsolatos kérdéseket. Üdvözlettel: Reuben V. Atlee A jellegzetes aláírás mintha összezsugorodott volna a betűk már távolról sem voltak olyan határozottak, magabiztosak, mint régen. Pedig ez az aláírás hosszú éveken keresztül perdöntő volt egy-egy végzés vagy határozat alján életek, sorsok múltak rajta. Végzésekén, amelyek válásokat szentesítettek, gyermekek hovatartozását döntötték el, szülői jogokat érvénytelenítettek, örökbefogadásokat foganatosítottak. Határozatokén, amelyek örökösödési vitákat döntöttek el, választási eredményeket töröltek vagy véglegesítettek, birtokpereket zártak le, és

5 gazdasági jogtalanságokat orvosoltak. A Bíró aláírását sokan ismerték, mely tulajdonosához hasonlóan tekintélyt sugárzott és tiszteletet parancsolt. És mi lett belőle: egy öreg, beteg ember reszketeg, alig felismerhető macskakaparása. Akár beteg, akár nem, Ray tudta, hogy ott lesz az apja dolgozószobájában a megadott időpontban. Idézést kapott, és bármennyire bosszantó volt is ez az eljárás, fel sem merült benne, hogy az öccsével együtt kénytelen-kelletlen meg ne jelenjen majd Őfőméltósága színe előtt egy újabb leckére. Jellemző volt a Bíróra, hogy egy olyan napot választott a találkozóra, amelyik neki megfelelt, anélkül hogy bárkivel egyeztetett volna előtte. Mi sem volt természetesebb a Bíró számára és ezzel feltehetően nem állt egyedül a bírói karban -, mint hogy önkényesen állapítsa meg kihallgatások és konzultációk időpontjait, anélkül hogy a legcsekélyebb tekintettel lenne az érintettek igényeire. Ezt a keménykezűséget már a pályája elején megtanulta, és szükség is volt rá, amikor vaskos jegyzőkönyvekkel, nyughatatlan pereskedő felekkel, túlbuzgó vagy éppen nemtörődöm ügyvédekkel volt dolga. A Bíró azonban a családja életét is ugyanolyan módszerekkel és stílusban igazgatta, mint a bíróságét, és ez volt a legfőbb oka, hogy Ray Atlee a Virginia Egyetemen tanította a jogot, ahelyett hogy Mississippiben ügyvédként praktizált volna. Újra elolvasta az idézést, aztán félrerakta egy papírhalom tetejére, amelyet a sürgősen elintézendő ügyek dokumentumaiból emelt az elmúlt hetekben. Odasétált az ablakhoz, és kinézett az udvarra, ahol már minden fa és bokor teljes díszében pompázott. Nem volt dühös, nem volt megbántva, csak bosszantotta, hogy az apja még mindig tetszése szerint ugráltatja őket. Ugyan már, hiszen haldoklik az öreg próbálta meggyőzni magát. Miért ne lehetne meg még egyszer, utoljára az akarata? Neki meg úgyis ez lesz az utolsó látogatása a szülői házban. Hogy mekkora a vagyona a Bírónak, senki nem tudta, még hozzávetőlegesen sem. A legértékesebb tulajdona minden bizonnyal a ház volt. Még attól az Atlee-től maradt rájuk, aki Forrest tábornok oldalán harcolt a polgárháborúban. Atlanta óvárosában egy hűs, platánokkal szegélyezett utcában egymillió dollárt is megérne, de itt, Clantonban... Egy ötholdas, elhanyagolt birtok közepén árválkodott, három háztömbnyire a városka főterétől. A padló megroskadt, a tető beázott, a falak Ray életében már nem láttak festéket. Jó, ha százezer dollárt kapnának érte az öccsével, de az új tulajdonosnak legalább kétszer ennyit kellene ráköltenie, hogy beköltözhessen. Mert ők semmi pénzért nem költöznének ide, különösen Forrest nem, aki már évek óta be sem tette a lábát a házba. Juharvárnak hívták, mintha legalábbis valami nemesi udvarház lett volna tekintélyes személyzettel, amely hadrendbe áll az egymást váltó előkelőségek kiszolgálására. Az utolsó bejárónőt Irene-nek hívták, és az

6 egyetlen feladata a takarítás volt. De Irene már több mint négy éve meghalt, és azóta senki nem porszívózta fel a szobákat és törölte le a bútorokat. A Bíró felfogadott egy helybeli bűnözőt, hogy húsz dollárért hetente egyszer nyírja le a füvet a kertben, de emiatt is folyton szemrehányást tett magának. Tanulmányokon csiszolt véleménye szerint ugyanis havi nyolcvan dollárt elkérni ezért a munkáért kész rablásnak minősül. Az édesanyjuk nevezte Juharvárnak a házat, amikor Ray még gyerek volt. Ebédre sem hazamentek, hanem a Juharvárba. A lakcímük sem Atlee-ék a Fourth Streeten volt, hanem a Juharvár a Fourth Streeten. Nem sok család büszkélkedhetett Clantonban azzal, hogy neve van a házának. Az édesanyjukat verőértágulat vitte el, és egy asztalon terítették ki a szalonban. Két napon át folyamatosan jöttek a város lakói végigmasíroztak az első verandán, a nappalin, majd megálltak a szalonban leróni a kegyeletüket a ravatal előtt, hogy aztán továbbmenjenek az ebédlőbe, ahol forró puncs és válogatott sütemények várták őket. Ray és Forrest elbújtak a padláson, és felváltva szidták az apjukat, hogy képes elviselni ezt a műsort. Ott feküdt az anyjuk egy gyönyörű, fiatal nő lenn, a szalon közepén, sápadtan és mereven egy nyitott koporsóban. Forrest Juharromnak hívta a családi birtokot. A vörös és sárga juharokat, amelyekkel valamikor mindkét oldalon tele volt az utca, valami ismeretlen kórság néhány év alatt kipusztította, de a korhadó törzseket ott hagyták mementónak. A ház előkertjét négy terebélyes tölgyfa árnyékolta. Ősszel több tonna levelet lehánytak magukról a fűre. Eleve reménytelen vállalkozás lett volna összegereblyézni és eltüntetni. Ráadásul egy-egy terebélyesebb ág minden évben letört valamelyikről, és többnyire a házra esett, ahonnan vagy eltakarították, vagy nem. A ház pedig rendületlenül állta az idő és az elemek meg-megújuló rohamait egyik csapást a másik után, de nem adta fel a küzdelmet. Még ilyen elhanyagolt állapotban is kifejezetten mutatós épület volt, György korabeli homlokzatával, masszív oszlopaival méltó emlékműve a kornak és az embereknek, akik építették, és szomorú tanúja egy család hanyatlásának. Ray nem akart semmit kezdeni vele. Tele volt kellemetlen, nyomasztó emlékekkel, és minden látogatás már előre elkedvetlenítette. Azt a luxust természetesen nem engedhette meg magának, hogy egy vagyonért rendbe hozasson egy házat, amely már megérett rá, hogy lebuldózerezzék. Forrest pedig előbb gyújtaná fel, mint hogy beköltözzön. A Bíró azonban azt akarta, hogy Ray tartsa meg a házat mint családi birtokot. Erre már több alkalommal is utalt igaz, csak homályosan az elmúlt években. Raynek pedig sosem volt annyi bátorsága, hogy megkérdezze, miféle családra gondol. Gyerekek nélkül? Volt ugyan egy exfelesége, de semmi kilátás arra, hogy újra nősüljön. Forresttel ugyanez

7 volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ő exfeleség helyett több tucat exszeretővel dicsekedhetett, valamint jelenlegi lakótársával, Ellie-vel, aki festett és kerámiákat készített, és tizenkét évvel idősebb volt Forrestnél. Biológiai csodaszámba ment, hogy Forrestnek nem született még gyereke, legalábbis mostanáig senki nem tudott róla, hogy született volna. Az Atlee-k családfáját a kihalás veszélye fenyegette, de ez a szomorú és a jelek szerint elkerülhetetlen tény Rayt cseppet sem zavarta. A saját életét élte, és nem tartozott vele sem az apjának, sem a család dicsőséges múltjának. Clantonba jobbára csak a temetések szólították haza. A Bíró egyéb vagyontárgyairól soha nem esett szó. Az Atlee család valamikor kifejezetten jómódú volt, de Ray ebből már nem részesülhetett. Az elődöknek volt földjük, gyapotültetvényük, rabszolgáik, vasúti és bankrészvényeik, még vezető politikus is akadt közöttük, egyszóval mindenük megvolt, amivel az egykori konföderációs arisztokrácia dicsekedhetett, de mindez készpénzben kifejezve a huszadik század vége felé már mit sem ért. Ahhoz azonban elég volt, hogy az Atlee-k elnyerjék a környéken a vagyonos család címet. Mire Ray tízéves lett, már tudta, hogy a családja nem szűkölködik. Az apja bíró volt, és a házuknak nevet adtak, és ez Mississippi államnak ezen a részén azt jelentette, hogy ő jómódú család gyermeke. Az anyjuk, amíg élt, minden úton és módon megpróbálta elhitetni Rayjel és Forresttel, hogy különbek a többi család gyerekeinél. Elvégre egy valóságos udvarházban éltek. Presbiteriánusok voltak. A nyári vakációt minden harmadik évben Floridában töltötték. Különleges alkalmakkor pedig elmentek Memphisbe, és a Peabody Hotelban vacsoráztak. A ruháik is szebbek voltak, mint a legtöbb gyereknek. Aztán Rayt felvették a Stanford Egyetemre. A hideg zuhany akkor jött, amikor az apja a hírre kertelés nélkül kijelentette: Nem engedhetjük meg magunknak. Ezt hogy érted? kérdezte Ray. Ahogy mondtam. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a Stanfordra járj. Nem értem. Jó, akkor másként mondom. Ott tanulsz tovább, ahol akarsz. De a tandíjadat csak akkor fizetem, ha a Sewanee-re mész. Így történt, hogy Ray a Sewanee Egyetemre ment, immár a családi vagyonra vonatkozó illúziók nélkül, az apja támogatásával, aki annyi pénzt juttatott neki, amennyi úgy-ahogy fedezte a tandíjat, a szállás, a tankönyvek és diákéletformával együtt járó alkalmi kiadások költségeit. A jogi szakképesítést Tulane-ben szerezte meg, de közben el kellett szegődnie egy étterembe a francia negyedben osztrigapultosnak, hogy valahogy fenn tudja tartani magát. A Bíró harminckét éven át kancellári fizetést kapott, ez pedig az egyik legalacsonyabb közalkalmazotti jövedelemnek számít az országban. Ray

8 még tulane-i tanulmányai során elolvasott egyszer egy jelentést a bírói jövedelmekről, és ebből kiderült, hogy Mississippiben a bírók ötvenkétezer dollárt keresnek egy évben, szemben az országos átlaggal, amely meghaladta a kilencvenötezret. A Bíró egyedül élt, a házra jóformán semmit sem költött, szenvedélyei nem voltak, eltekintve a pipázástól, de ez sem jelentett számottevő kiadást, mert az olcsó dohányokat kedvelte. Egy öreg Lincolnt vezetett, kifejezetten igénytelenül evett igaz, tekintélyes mennyiségeket -, és ugyanazokat a fekete öltönyöket hordta, amelyekben az ötvenes évek elején elkezdte a pályáját. Egyetlen bűnös szenvedélye volt: a jótékonyság. Félretette, amit meg tudott spórolni, és ha összegyűlt egy bizonyos összeg, elajándékozta. Senki sem tudta, mekkora összegeket adományozott évente jótékonysági célokra. Fizetésének tíz százaléka automatikusan a presbiteriánus egyház kasszájába ment. A Sewanee Alapítvány évi kétezer dollárt vitt el, és ugyanennyit kapott a Konföderációs Veteránok Fiainak Egyesülete is. Ez a három adomány állandó és megingathatatlan volt, akár a gránitba vésett fogadalom. A többi inkább alkalmi jótékonykodás. Atlee bíró mindenkinek adott, aki kért tőle. Egy mozgássérült gyereknek, akinek mankóra kellett a pénz. Egy sztárcsapatnak, amelyet szponzorálni kellet, hogy részt vehessen az állami bajnokságon. A Rotary Club kongói gyermekoltás-expedíciójának, menedékhelyi kóbor kutyáknak és macskáknak Ford megyében, új tetőre Clanton egyetlen múzeumának. A listának sosem volt vége, és ahhoz, hogy valaki kapjon tőle egy csekket, csak levelet kellett írnia, és elmondania, mire kellene a támogatás. Atlee bíró soha nem utasította vissza a kérelmezőket, és folyamatosan jótékonykodott, mióta Ray és Forrest elköltözött otthonról. Ray elképzelte, amint ott ül a poros, papírokkal zsúfolt redőnyös íróasztal előtt, amint két mutatóujjával kopogja le a rövid válaszleveleket, hogy egy-egy alig olvashatóan kitöltött csekk társaságában becsúsztassa őket a soron következő, kancellári címzéssel ellátott, borítékba a clantoni First National Bank számára hol egy ötvendolláros, hol egy százas, mindenkinek egy kevés, amíg van miből. A hagyatékkal nem lesz sok gond, hiszen alig van mit lajstromba venni. Az ősi jogi szakkönyvek, a kopott bútorok, a fájdalmas családi fotók és tárgyi emlékek, rég elfeledett periratok és dokumentumok nagy halom értéktelen szemét, amelyből tekintélyes örömtüzet lehetne rakni. Forresttel eladnák a házat annyiért, amennyit adnának érte, és boldogok lennének, hogy sikerült valamit megmenteni a néhai Atlee-k családi vagyonából. Tudta, hogy fel kellene hívnia Forrestet, de mint mindig, most is könnyen talált ürügyet, hogy halogassa a dolgot. Forresttel is jócskán akadtak problémák, sokkal bonyolultabbak és nehezebben kezelhetők,

9 mint mindaz, amit egy világtól elzárkózott, haldokló öregember jelentett, aki már csak azzal törődött, hogyan tudna megszabadulni minden vagyonától. Forrest eleven, két lábon járó csődtömeg volt, egy harminchat éves kamasz, akinek az agyát már minden, Amerikában ismert és a piacon hozzáférhető legális és illegális drog zsugorította. Micsoda család, mormogta magában Ray. Kirakott egy cédulát a hirdetőtáblára, hogy elmarad a 11 órás szemináriuma, és elment gyógykezelésre.

10 MÁSODIK FEJEZET Tavasz a piedmonti hegyekben. Nyugodt, tiszta ég, a hegyek alját borító erdők napról napra zöldebb díszbe öltöznek, a Shenandoah-völgy pedig egyre újabb és újabb arcát mutatja, ahogy szaporodnak a hegy lábáig futó parcellákban a párhuzamos és merőleges barázdák. Holnapra esőt ígért az előrejelzés, bár Közép-Virginiában a helybeliek nemigen szoktak ilyesmire hagyatkozni. Majd háromszáz órányi repülés után Ray minden reggel fél szemmel az eget kémlelte, amíg lefutotta a szokásos öt mérföldjét. Futni tudott, akármilyen idő volt, repülni nem. Megfogadta magának (és a biztosítótársaságnak), hogy éjjel nem repül, és a felhőket is nagy ívben elkerüli. A kisgépeket ért balesetek kilencvenöt százaléka vagy rossz időben, vagy sötétben történt, és közel háromévi repülés után Ray rendíthetetlenül vállalta a gyávaságot. Vannak vén pilóták és vakmerő pilóták tartotta a mondás -, de vakmerő vén pilóták nincsenek. Ray hitt a mondás igazságában, és igazodott is hozzá. Ráadásul Közép-Virginia túlságosan szép volt ahhoz, hogy felhőben repüljön fölötte az ember. Kivárta a kedvező időt, amikor nem dobálják ide-oda a szelek, és nem nehezítik meg a leszállást, amikor nincs sem köd, sem felhők, amelyekben nem lát semmit a tájból, és nem tud tájékozódni, amikor nem túl nagy a páratartalom, és nincs viharveszély. Ha a reggeli kocogáskor tiszta volt az ég, kedvező napnak nézhetett elébe. Az ebédet később is megehette, ha egy-két órája elmaradt, semmi sem történt, az aktuális kutatást pedig elhalaszthatta egy esős napra vagy éppen hétre, ha úgy jött ki a lépés. Ha kedvező volt az előrejelzés, Ray a kocogás és a reggeli után már indult is a reptérre. A reptér a város északi részén volt, kocsival alig negyedórányira az egyetemtől. A Docker repülőiskolában a szokásos goromba fogadtatásban részesült Dick Docker, Charlie Yates és Fog Newton, a három nyugalmazott vadászrepülő részéről, akik egyszerre voltak a reptér tulajdonosai, üzemeltetői és a környékbeli magánpilóták oktatói. Többnyire a Cocpitban üldögéltek, amely egy sor kimustrált színházi székből állt a repülőiskola külső irodájában, literszámra vedelték a kávét, és repülős múltjukon merengve eget verő hazugságokkal traktálták egymást, amelyek óráról órára egyre képtelenebb történetekké kerekedtek. Minden bérlő és tanuló megkapta a kellő adag szidalomáradatot, akár tetszett neki, akár nem. Ha valaki zokon vette a szokatlanul kemény szóbeli kiképzést, úgy kellett neki. Egy kuncsafttal több vagy kevesebb, nekik édes mindegy volt. A nyugdíjukból is gondtalanul meg tudtak élni.

11 Amint meglátták Rayt, ontani kezdték az újabban begyűjtött jogászvicceket, amelyek többsége egyáltalán nem volt vicces, mégis harsány hahotára fakasztotta őket. Nem csoda, hogy nincs egy tanítványotok sem jegyezte meg Ray, miközben kitöltötte a repülési naplót. Hova lesz a séta? érdeklődött Docker. Fölfelé. Fúrok néhány léket az égbe. Máris riasztjuk a légiforgalmiakat. Ahhoz túlságosan elfoglaltak vagytok. Tízpercnyi adok-kapok és papírmunka után Ray végre elindulhatott. Óránként nyolcvan dollárért bérelt egy Cessnát, amely egy mérfölddel a föld fölé repítette, messze az emberektől, a telefonoktól, a zsúfolt utaktól, a hallgatóktól, a kutatástól, messze haldokló apjától, lökött öccsétől és attól a totális zűrzavartól, amellyel otthon nap mint nap szembe kell néznie. A reptér harminc kisgépet üzemeltetett, többségükben emelt szárnyú, rögzített futóműves Cessnákat, minden idők legbiztonságosabb gépeit. De voltak előkelőbb masinák is, például egy Beach Bonanza a Ray Cessnája melletti állásban egy egymotoros, kétszáz lóerős szépség, amelyet Ray némi gyakorlással egy hónap alatt megszelídítene. Hetven csomóval gyorsabb volt, mint a Cessna, és annyi extra szerkentyű meg elektronika lapult benne, hogy a legrutinosabb pilótáknak is kicsordult tőle a nyáluk, ha beültek a vezetőfülkéjébe. És mindennek tetejébe még eladó is volt, mindössze dollár kiindulási áron, amelyből valamicskét még alkudni is lehetett volna. A tulajdonosa bevásárlóközpontokat épített, és le akarta cserélni egy King Airre, legalábbis ez a hír járta a Cocpitban. Ray hátat fordított a Bonanzának, és odalépett a mellette parkoló kis Cessnához, hogy elvégezze a szokásos ellenőrzést. Mint a kezdő pilóták általában, aprólékos gonddal vizsgált meg mindent a kezében lévő lista alapján. Fog Newton, az oktatója minden foglalkozást kigyulladt és lezuhant gépekről szóló, hátborzongató rémtörténetekkel kezdett az áldozatok egytől egyig olyan pilóták voltak, akik túl gyorsan vagy felületesen végezték el az indulás előtti ellenőrzést, ráadásul többnyire lista nélkül. Amikor meggyőződött róla, hogy kívül minden rendben van a gépen, beült a pilótafülkébe, és becsatolta magát. A motor olajozottan indult, és a rádiók is rögtön életre keltek. Ellenőrizte az indulás-ellenőrzési listát, és bejelentkezett a toronyban. Csupán egy helyi járatú gép várt előtte felszállásra, így tíz perccel azután, hogy beült a pilótafülkébe, megkapta a felszállási engedélyt. Mintaszerűen emelte fel a gépet a kifutópályáról, és már fordult is nyugat felé, a Shenandoah-völgy irányába. Ezerháromszáz méteres magasságban átrepült az Afton-hegy fölött, húsz-harminc méterre megközelítve a csúcsot. A kis Cessna bukdácsolt néhány másodpercig a légörvényekben, de ez már ismerős volt Ray

12 számára. A hegy mögötti szántóföld fölé érve újra elcsendesedett minden. A látótávolság hivatalosan húsz mérföld volt, de ebben a magasságban már sokkal messzebb is el lehetett látni. Kristálytiszta ég, sehol egy felhő. Ezerötszáz méteren feltűntek a horizonton a nyugatvirginiai hegyek legmagasabb csúcsai. Ray a következő lista alapján elvégezte a repülés közbeni rutinellenőrzést, átállt az utazási sebességhez előírt üzemanyag-keverékre, és a felszállás óta először kényelmesen hátradőlt az ülésen, hogy lazítson. A rádió is elhallgatott, és ő tudta, hogy nem is fog megszólalni, amíg át nem kapcsol a déli irányban negyvenmérföldnyire lévő roanoke-i toronyra. Úgy döntött, hogy ezúttal elkerüli Roanoke-ot, és ameddig lehet, ellenőrizetlen légtérben marad. Ray tapasztalatból tudta, hogy Charlottesville-ben és környékén a pszichiáterek kétszáz dolláros órabérért foglalkoznak a pácienseikkel. A repülés ehhez képest kifejezetten olcsó volt, és összehasonlíthatatlanul hatékonyabb, bár az igazat megvallva, ezt is egy pszichiáternek köszönhette, aki azt javasolta neki, hogy a lehető legrövidebb időn belül keressen magának új hobbit. Azért ment el ahhoz a dokihoz, mert valakivel feltétlenül beszélgetnie kellett. Pontosan egy hónappal azután, hogy a volt Mrs. Atlee beadta a válókeresetet, feladta az állását és a ruhatárával meg az ékszereivel kisétált a házukból az egész, gépies hatékonysággal végrehajtott költözés kevesebb mint hat órát vett igénybe -, Ray búcsút mondott a pszichiáterének, kihajtott a reptérre, betámolygott a Cocpitba, és megkapta az első, újoncnak kijáró szidalomáradatot talán Dick Dockertől, de lehet, hogy Fog Newtontól, már nem emlékezett pontosan. A gúnyos gorombaság akkor kifejezetten jólesett legalább valaki törődött vele. A szükséges adagot minden alkalommal megkapta, és Ray, mielőtt még összecsaptak volna a feje felett a hullámok, új otthonra lelt. Immár három éve járta a kis Cessnával a Blue Ridge-hegység és a Shenandoah-völgy fölötti kristálytiszta, lakatlan egeket, csillapítva a dühét, a kétségbeesését, megszabadulva néhány keserű könnycsepptől, kiöntve a lelkét a mellette ásítóan üres utasülésnek, amely valahányszor ránézett, azt hajtogatta: Elment. Vége. Vannak nők, akik elmennek, de végül visszatérnek. Mások elmennek, aztán idővel rádöbbennek, hogy hibáztak, de már nem tudják jóvátenni a dolgot. És vannak olyanok, akik olyan végleges eltökéltséggel mennek el, hogy vissza se néznek. Vicki távozása pontos terv szerint történt, előre megfontoltan és hidegvérrel olyan kíméletlen közönnyel, hogy Ray ügyvédje már az első találkozáskor is csak ennyit tudott mondani: Add fel, pajtás. Jobb partit talált mint egy sportoló, aki kedvezőbb ajánlatot kap egy másik klubtól. Tessék, itt az új mez, mosolyogj a kamerába, és felejtsd el a volt csapatot. Ray éppen dolgozott egy verőfényes délelőtt, amikor Vicki elment egy csillogó limuzinban. Mögötte egy kisteherautó a

13 holmijával. Húsz perccel később besétált az új otthonába, egy lótenyésztő telep közepén hivalkodó kastélyba a város keleti szélén, ahol Lew, a likvidátor várta tárt karokkal és egy házassági szerződéssel. Lew vérbeli keselyű volt, a versenyből kiszorult vállalatok hóhéra, aki a rajtaütéseivel már közel félmilliárdot összeharácsolt Ray alaposan utánanézett a dolognak -, hatvannégy évesen eladta a részvényeit, hátat fordított a Wall Streetnek, és valami rejtélyes oknál fogva éppen Charlottesville-re esett a választása, hogy itt telepedjen le. Valahol útközben belebotlott Vickibe, ajánlatot tett neki, és teherbe ejtette egy ikerpárral, két fiúval, akiket neki, Raynek kellett volna nemzenie, majd új trófeája és családja birtokában megpróbálta elhitetni a világgal, hogy ő a legnagyobb hal a charlottesville-i pocsolyában. Elég legyen ebből mondta Ray fennhangon. Ezerötszáz méteres magasságban hangosan beszélt magában. Csak remélhette, hogy Forrest ezúttal tiszta lesz és józan, bár ezek a remények többnyire hiúnak bizonyultak. Húszévi szüntelen rehabilitáció és visszaesés után nem sok remény volt rá, hogy az öccse valaha is úrrá lesz a szenvedélyén. Abban Ray biztos volt, hogy Forrestnek nincs egy vasa sem, ami egyenes következménye az életmódjának. Ha pedig nincs pénze, akkor minden alkalmat megragad, hogy szerezzen, és az örökség épp kapóra jön majd neki. Azt a pénzt, amelyet a Bíró nem áldozott jótékonykodásra és beteg gyerekekre, maradéktalanul elnyelte Forrest detoxikálásának feneketlen kútja. A hosszú évek során annyi pénzt emésztett fel Forrest folyamatos és hiábavaló gyógykezelése, hogy a Bíró gyakorlatilag kitagadta a kisebbik fiát, és megszakított vele minden kapcsolatot. Harminckét éven át egyebet sem csinált, mint házasságokat bontott fel, gyerekeket vett el a szüleiktől, hogy nevelőotthonokba küldje őket, elmebetegeket záratott intézetekbe, garázda apákat juttatott rács mögé százával hozta a kegyetlen és súlyos következményekkel járó döntéseket, amelyek foganatosításához elég volt a puszta aláírása. Amikor először lépett föl a bírói pulpitusra, hatalmát Mississippi állam törvényei garantálták, de pályafutásának utolsó szakaszában már csak az Úristent ismerte el felettesének. Ha valaki tudta, hogy lehet egy fiút kitagadni, az Reuben V. Atlee bíró volt. Forrestet szemlátomást ez a fejlemény sem zavarta. Sőt azzal áltatta magát, hogy így lett igazán szabad, és azzal kérkedett, hogy kilenc éve nem tette be a lábát Juharvárba. Csak egyszer látogatta meg a Bírót a kórházban az egyik súlyos szívrohama után, amikor az orvosok értesítették a családot. Akkor, csodák csodája, józan volt. Már ötvenkét napja, bátyó súgta oda büszkén Raynek, amikor leültek az intenzív osztály várójában. Ha a rehabilitáció éppen működött, Forrest olyan volt, mint egy két lábon járó eredményjelző tábla.

14 Ha a Bíró azt tervezi, hogy őt is belefoglalja a végrendeletébe, maga Forrest lesz a legjobban meglepve. Bár Forrest e nélkül is ott teremne a pénzszagra, abban a reményben, hogy neki is csurran-csöppen valami. Ray már a nyugat-virginiai Beckley közelében járt, New River Gorge fölött, amikor megfordította a gépet, hogy visszatérjen a reptérre. Bár a repülés nem került annyiba, mint a pszichoterápia, korántsem volt olcsó mulatság. Az óra pedig kíméletlenül ketyegett. Ha megnyerné a lottón a főnyereményt, megvenné a Bonanzát, és mindenhova elrepülne vele. Két év múlva amúgy is szabbatikust kap, amikor egy évre visszavonulhat az egyetemi munka merev kötelezettségeitől. Akkor kellene befejeznie a nyolcszáz oldalas könyvét a monopóliumok működésének jogi szabályozásáról, és volt is rá esély, hogy egy év alatt megírja a még hiányzó fejezeteket. Boldog azonban akkor lenne, ha kibérelhetne egy Bonanzát, és eltűnhetne vele az égben. A reptértől húsz mérföldre nyugatra bejelentkezett a toronyba, ahonnan megkapta az instrukciókat a leszálláshoz. Enyhe, változó irányú szél fújt ilyen időjárási viszonyok mellett gyerekjáték a landolás. Az utolsó fázisban, ötszáz méteres magasságban, alig egy mérföldre a leszállópályától Ray és a kis Cessna tökéletes szögben és sebességgel ereszkedett a cél felé, amikor egy másik pilóta is bejelentkezett rádión a toronyba. Challenger-kettő-négy-négy-delta-mike néven azonosította magát, és tizenöt mérföldre északra volt a reptértől. A reptér megadta neki a leszállási engedélyt, a Cessna után. Övé volt a pálya. Raynek sikerült annyi időre elterelnie a gondolatait a mögötte közeledő gépről, hogy mintaszerű leszállást hajtson végre, majd lefordult a kifutópályáról, és továbbgurult a Cessna állásához. A Challenger Kanadában készült lökhajtásos kisgép, és a berendezéstől függően nyolc-tizenöt személy szállítására alkalmas. New Yorktól Párizsig képes elrepülni egy tankolással, méghozzá a nagy utasszállító gépekhez hasonló sebességgel, és saját utaskísérője van, aki ételt és italt szolgál fel a fedélzeten. Újonnan huszonötmillió dollár körüli összegbe kerül, plusz-mínusz egy-két millió, attól függően, hogy mennyi extrát kérnek hozzá a tekintélyes választékból. A 244DM Lew, a likvidátor tulajdona volt, valamelyik tönk szélére jutott nagyvállalattól vasalta ki egy rajtaütése során némi engedmény fejében. Ray nézte, hogy ereszkedik le mögötte a leszállópályára, és titkon abban reménykedett, hogy nem sikerül a manőver, és felrobban az egész masina ott a szeme láttára, és ő egyenes adásban végignézi, akár egy show-műsort. A gép azonban annak rendje és módja szerint leszállt, és a leszállópályáról lendületesen továbbgurult az állása felé. Ray gyomra csak ekkor rándult görcsbe az idegességtől. A válás óta mindössze kétszer látta Vickit, és harmadszorra most szerette volna a legkevésbé látni, egy húszéves Cessnából, amint kilép a vagyont érő luxusgépéből, és letipeg a lépcsőn az érkezésére kirendelt

15 limuzinhoz. Lehet, hogy nincs is a gépen, próbálta nyugtatni magát. Lehet, hogy csak Lew Rodowski tért vissza az utolsó rajtaütéséből. Ray kikapcsolta a motort, és a közeledő Challengert nézve egyre lejjebb csúszott a vezetői ülésen, hogy minél kevesebb látsszon belőle. Mire a luxusgép megállt a terminálja előtt, alig harminc méterre Ray alkalmi búvóhelyétől, egy csillogó, fekete Suburban limuzin gördült a gép mellé, kissé gyorsabban a kelleténél, bekapcsolt fényszórókkal, mintha legalábbis valami főméltóság érkezett volna Charlottesville-be. Két, egyforma zöld ingbe és khaki rövidnadrágba öltözött fiatal férfi ugrott ki a kocsiból, hogy fogadják a likvidátort és esetleges kíséretét. A Challenger ajtaja kinyílt, az automata lépcső zajtalanul leereszkedett az aszfaltra, Ray pedig izgatottan leste a Cessna műszerfala mögül, amint az egyik pilóta megjelenik a gép ajtajában, és kezében két terebélyes bevásárlótáskával elindul lefelé a lépcsőn. Azután következett Vicki az ikrekkel. A srácok körülbelül kétévesek lehettek, Simmons és Ripley. Szerencsétlen gyerekek mindketten vezetéknevet kaptak keresztnév gyanánt, amiből még az sem derült ki, hogy fiúk-e vagy lányok. Mert az anyjuk idióta, az apjuk pedig már nemzett kilenc gyereket a korábbi feleségeivel, és az sem érdekelte, hogy hívják őket. Fiúk voltak ennyit Ray biztosan tudott róluk, mert figyelemmel kísérte a helyi lapok legfontosabb rovatait: születések, halálok, betörések s a többi. A Martha Jefferson Kórházban születtek hét héttel és három nappal azután, hogy a bíróság, kölcsönös megegyezés alapján, kimondta az Atlee házaspár válását, és pontosan hét héttel és két nappal azután, hogy a már jócskán előrehaladott állapotban lévő Vicki hozzáment Lew Rodowskihoz, aki immár negyedszer mondta ki az ideig-óráig boldogító igent az oltár előtt, de lehet, hogy ezúttal a lótenyésztő farmon valami más alkalmatosságot használtak erre a célra. Vicki kézen fogta az ikreket, és óvatosan elindult velük lefelé a meredek lépcsőn. A félmilliárd dollár határozottan jól állt neki szűk designer jeans feszült két hosszú combján, amely szemmel láthatóan karcsúbb lett, mióta átpártolt a Challenger tulajdonosához. Valójában Vicki pont úgy festett, mint akit módszeresen éheztetnek: pálcikavékony karok, apró, lapos fenék, beesett arc. Ray a szemét nem látta, mert Vicki gondosan elrejtette egy fekete sál mögé, a legújabb hollywoodi vagy éppen párizsi divat szerint, attól függ, honnan nézzük. Ezzel szemben a likvidátor távolról sem úgy festett, mint aki éhezik. Megállt a gép ajtajában, és türelmesen várta, hogy legújabb felesége és legújabb gyerekei letipegjenek a lépcsőn. Azt híresztelte magáról, hogy annak idején több maratont is lefutott, de amennyi hazugságot összehordott már a sajtóban, ennek a vallomásnak sem igen lehetett hitelt adni. Köpcös volt, és terjedelmes pocakkal büszkélkedhetett. Félig kopasz fején a maradék haj már teljesen megőszült. Vicki negyvenegy éves volt, de harmincnak is elment volna. Lew hatvannégy, de minimum

16 hetvennek nézett ki, legalábbis Ray szerint, aki kaján kárörömmel nyugtázta a szembeötlő kontrasztot. Végül mind a négyen bekászálódtak a terebélyes limuzinba, míg a két pilóta és a két sofőr bepakolta a Saks és Bergdorf márkajelzésű táskákat a csomagtartóba. Egy kis alkalmi bevásárlás Manhattanben röpke háromnegyed óra a Challengerrel. A limuzin elszáguldott, a show véget ért, és Ray végre kihúzhatta magát a Cessna pilótaülésén. Ha nem gyűlölte volna annyira a volt felségét, még sokáig ott üldögélt volna, felidézve házasságuk boldog napjait. Nem volt semmi előjel, semmi figyelmeztetés, semmi veszekedés, semmi hangulatváltozás. Egyszerűen adódott egy kedvezőbb lehetőség, és Vicki habozás nélkül megragadta. Ray kinyitotta a fülke ajtaját, hogy végre levegőhöz jusson, és csak most vette észre, hogy az inge nyaka csuromvíz az izzadságtól. Megtörölte a homlokát, és kikászálódott a fülkéből. Három éve most először bánta meg, hogy nem maradt inkább otthon.

17 HARMADIK FEJEZET A Jogi Kar épülete a Közgazdasági Kar szomszédságában volt, a Thomas Jefferson alapította és időközben többszörösére nőtt egyetemi város északi oldalán. Az egyetemen, amely igen nagyra értékelte alapítójának építőművészetét, a jogi fakultás csupán egyike volt azoknak a jellegtelen, minden fantáziát nélkülöző, kocka formájú, lapos tetős, csupa tégla és üveg modern épületeknek, amelyek oly sokatmondóan jellemezték a hetvenes évek építészetét. Az utóbbi években azonban tekintélyes beruházások keretében felújították az épületeket és a parkokat, ami sokat emelt az egyetemi város esztétikai színvonalán. Az egyetemet a tíz legszínvonalasabb felsőoktatási intézmény között tartották számon, és ezzel minden hallgató és oktató tisztában volt. Csupán a keleti partvidék legelőkelőbb egyetemei előzték meg a rangsorban. Ezer kiváló hallgatóval és egy rendkívül magasan kvalifikált oktatógárdával büszkélkedhetett. Ray tökéletesen elégedett volt az előző állásával a Northeastern Egyetemen, Bostonban, ahol állambiztonsági jogot tanított. Néhány írására felfigyelt egy szakmai bizottság, azután már minden magától ment, és az első komolyabb ajánlat egy déli egyetemről vonzó lehetőségnek ígérkezett. Vicki Floridában nőtt fel, és bármennyire jól érezte is magát a nyüzsgő bostoni társasági életben, a hideg teleket soha nem tudta megszokni. Meglepően rövid idő alatt megszokták viszont Charlottesville lassabb, nyugodtabb életritmusát. Rayt véglegesítették, Vicki pedig doktorátust szerzett újlatin nyelvekből. Már a gyerekeket tervezték, amikor a likvidátor megjelent a színen. Ha egy másik férfi először teherbe ejti a feleségedet, aztán elveszi tőled, joggal szeretnél feltenni neki néhány kérdést. És persze a volt feleségednek is. A Vicki távozását követő napokban Ray aludni sem tudott a fejében kavargó, megválaszolatlan kérdésektől, de ahogy múlt az idő, rájött, hogy képtelen lenne feltenni őket Vickinek. A kérdések lassan visszavonultak, de most, hogy látta őt a reptéren, újra erőre kaptak. Ray gondolatban keresztkérdések pergőtüze alá vette a volt feleségét, és a vallatás még akkor sem ért véget, amikor a kocsiját leparkolta az egyetem udvarán, és felment a szobájába. A fogadóóráit késő délután tartotta, és nem kellett előre bejelentkezni hozzá. Az ajtaja nyitva állt minden hallgató előtt. Ilyenkor, május elején, amikor az idő kezd nyáriasra fordulni, a diákok lassan elmaradoztak. Újra elolvasta az apja levelét, és újra felbosszantotta őt a jól ismert, magabiztos, parancsoló hang. Ötkor bezárta a szobáját, és elsétált az egyetemi város déli végén lévő sportpályákhoz, ahol a harmadéves hallgatók éppen a házi

18 baseballbajnokság második meccsét játszották a jogi kar oktatógárdája ellen. Az első meccsen az oktatók súlyos vereséget szenvedtek. A második és harmadik meccset már le sem kellett volna játszani, hogy győztest hirdethessenek. A vérszagra az első- és másodéves hallgatók is odasereglettek a pálya köré, és fürtökben lógtak a kerítésen az első alapvonal előtt, ahol a tanárok csapata összegyűlt, hogy hiábavaló stratégiai megbeszélést tartson a mérkőzés előtt. A bal külső mező mögött egy tucat kétes hírű elsőéves hallgató tolongott két hűtőtáska körül, amelyekből egymás után kerültek elő a gyöngyöző sörösdobozok. Ilyenkor tavasszal nincs jobb hely egy egyetemi városnál, gondolta Ray a pályához közeledve, és körülnézett, hogy egy jó helyet keressen magának, ahonnan nézheti a meccset. A lányok sortban, mindenki keze ügyében egy hűtőtáska, kicsattanó jókedv, rögtönzött bulik, a közelgő nyár hangulata. Ray negyvenhárom éves volt, egyedülálló, és újra diák akart lenni. Azt mondják, a tanítás konzerválja a fiatalságot talán ami a mozgékonyságot és szellemi frissességet illeti, valóban így van, de Ray azt szerette volna, hogy ő is ott üljön a legvagányabb srácok között egy hűtődobozon, és szédítse a lányokat. Néhány kollégája kis csoportba verődve álldogált a hátsó háló mögött, és gúnyos mosollyal nézte, hogy áll fel vert had módjára az oktatók csapata a pályán. A játékosok közül többen sántikáltak, legalább a fele társaság térdvédőt vagy valami kötést viselt. Ray észrevette, hogy Carl Mirk, az egyik dékánhelyettes, és egyben a legjobb barátja, néhány méterrel arrébb támasztja a kerítést. Nyakkendője meglazítva, zakója lezseren a vállára vetve. Szomorú látvány mondta Ray Mirk felé fordulva. Ez még semmi. Majd ha elkezdenek játszani felelte Mirk. Carl egy ohiói kisvárosból jött, ahol az apja volt az első számú bíró, afféle szent ember, mindenki keresztapja. Annak idején Carl is elmenekült otthonról, és megesküdött, hogy soha nem tér vissza. Sajnos az első meccsről lemaradtam mondta Ray. Valóságos mészárlás volt. Tizenhét-nulla, két menet után. A diákok első számú ütőjátékosa elütötte a labdát a bal mező széléig rutinszerű kétpontos ütés volt -, de mire a bal oldali mezőnyjátékos és a középpályás odabotladozott, megkaparintotta a labdát, és némi huzavona után odadobta a belső mezőbe, a futójátékos elérte a kaput, és a pontszerzés elúszott. A söröző vagányok a bal mező szélén vad indiánordítással nyugtázták a diákok pontszerzését, a lelátón ülő hallgatók pedig további baklövésekre buzdították a tanárokat. Ez még csak a kezdet jegyezte meg Mirk a fejét csóválva. Igaza volt. Néhány további katasztrofális labdavesztés után Ray úgy döntött, hogy eleget látott. Jövő héten elutazom pár napra mondta Mirknek két ütés között. Haza kell mennem.

19 Lerí rólad, hogy már alig várod felelte Mirk. Újabb temetés? Még nem. Apám összehívta a családi csúcsot, hogy megbeszéljük a birtok sorsát. Sajnálom. Semmi gond. Nemigen van mit megbeszélni, nincs min hajba kapnunk, ami még rosszabb, mintha lenne. Az öcséd miatt? Még nem tudom, melyikük lesz a nehezebbik eset: az apám vagy az öcsém. Majd gondolok rád. Kösz. A hallgatókat idejében értesíteni fogom, és adok nekik házi feladatot, hogy ne maradjunk le az anyaggal. Mikor indulsz? Szombaton. Remélem, keddre vagy szerdára már itt leszek, de sose lehet tudni. Ne aggódj, mi tartjuk a frontot biztosította Rayt Mirk. Remélem, ez a kínszenvedés lassan véget ér. Egy lágy dobást követően a labda érintetlenül gurult át az ütőjátékos lábai között. Azt hiszem, már vége is van mondta Ray, és elindult vissza, a kocsijához. Raynek a puszta gondolattól is, hogy haza kell mennie, pocsék hangulata támadt. Több mint egy éve nem járt már a szülői házban, és azt sem bánta volna, ha soha többé nem kell betennie a lábát Juharvárba. Vett magának egy burritót egy mexikói gyorsétteremben, és egy kávéház teraszán telepedett le vele a jégpálya szomszédságában, ahol a fekete gótok hírhedt bandája rémisztgette a tisztes polgárokat. Az óváros főutcáját már évek óta csak a gyalogosok használhatták, és tele volt hangulatos kávézókkal, régiségüzletekkel, antikváriumokkal. Jó időben általában ez volt a jellemző a vendéglők kinyitották a teraszaikat, ahol vacsoraidőben akár órákig is szívesen elüldögéltek a vendégek. Amikor váratlanul újra egyedülálló lett, Ray otthagyta a kertvárosi házukat, és beköltözött a belvárosba, ahol a legtöbb régi épületet felújították és korszerűsítették a modern városi életforma igényeinek megfelelően. A kétszobás lakás egy perzsaszőnyeg-kereskedő üzlete fölött volt. Volt egy kis terasza is, amely pont a parkosított bevásárlóközpontra nézett Ray havonta egyszer ide hívta meg a hallgatóit lasagnéra és néhány pohár borra. Már majdnem besötétedett, amikor kinyitotta a kerti kaput, és felkapaszkodott a lépcsőn a lakásához. Nagyon egyedül volt se házastárs, se kutya, se macska, se aranyhal. Az elmúlt három év során összesen két nővel találkozott, akiket vonzónak talált, de egyikkel sem kezdett el járni. A válás okozta sokk alaposan elvette a kedvét a kalandoktól. Egy rámenős harmadéves lány, bizonyos Kaley kivetette

20 ugyan rá a hálóját, de Ray állhatatos maradt. A nemi vágy annyira elapadt benne, hogy már azon gondolkodott, nem kéne-e felkeresnie egy tanácsadót vagy beszereznie valami csodaszert. A lakásba lépve felkapcsolta a villanyt, és lehallgatta a legfrissebb üzeneteket. Forrest kereste, ami normális körülmények között eseményszámba ment volna, de most nem volt meglepő. Persze ezúttal sem tagadta meg önmagát, bejelentette, hogy él, de telefonszámot nem hagyott, hogy Ray visszahívhassa. Ray készített egy koffeinmentes kávét magának, hogy ezzel is húzza az időt, mielőtt sikerült rávennie magát, hogy visszahívja Forrestet. Ő maga is furcsállotta, mekkora erőfeszítésébe kerül felhívni az egyetlen testvérét, de a Forresttel való beszélgetések után kisebbfajta depresszió lett úrrá rajta. Jóllehet a testvére is egyedül, család nélkül élt, de az apjukon és a puszta nevükön túl szinte semmi közös nem volt bennük. Ray bepötyögte a készülékbe Ellie memphisi házának a számát. Legalább hatot csörgött, mire felvették. Szia, Ellie, Ray Atlee vagyok mutatkozott be a tőle telhető legnagyobb kedvességgel. Aha mordult bele a kagylóba Ellie, mintha már legalább nyolcadszor hívná. Nincs itt. Remekül, Ellie. És te? Kedves tőled, hogy kérded. Jó hallani a hangodat. Milyen az idő arrafelé? Forrest keresett. Gondoltam, visszahívom. Mondtam, hogy nincs itt. Igen, hallottam. Valami más számon keressem? Kit? Forrestet. Elérhető ezen a számon? Gondolom, igen. Lakni itt lakik. Kérlek, mondd meg neki, hogy kerestem. A detoxikálóban találkoztak. Ellie az alkohol miatt került be, Forrestnek pedig legalább egy tucat tiltott anyag szerepelt az étlapján. Akkoriban Ellie negyvennyolc kiló volt, és saját állítása szerint évek óta kizárólag vodkán élt. Első nekifutásra megszabadult tőle, patyolattisztán hagyta el az intézetet, megháromszorozta a testsúlyát, és valahogy sikerült Forrestet is megtérítenie. Barátnőként és pótmamaként egy személyben védőszárnyai alá vette Forrestet, és adott neki egy alagsori szobát a házában, egy ódon, Viktória korabeli kúriában, Memphis belvárosában. Ray még le se tette a telefont, amikor az hirtelen megszólalt. Szia, bátyó harsogta Forrest a vonal másik végén. Te hívtál? Most vettem az üzeneted. Mi van veled? Minden szuper volt, egészen addig, amíg nem kaptam egy levelet az öregtől. Te is megkaptad? A mai postával.

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28.

Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Valahol az országban, rendõrök, és romák "szövetséget kötöttek". Szövetséget kötöttek arra, hogy közösen, kéz a kézben fognak fellépni mindenkivel szemben,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta 2007. 01. 21. 2007. 01. 22. 2007. 01. 27. 2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta Ötszáz jelentkezőből lett az

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Talabér Gergő Ugrani muszály...

Talabér Gergő Ugrani muszály... Talabér Gergő Ugrani muszály... Épp az ablak előtt álltam, amikor a harang tizenkettőt ütött. Figyeltem a sürgő-forgó város kavalkádját. Emberek siettek a dolguk után a főtér macskakövein botladozva. Némelyek

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. 5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

Erasmus beszámoló. Rivnyák Zoltán

Erasmus beszámoló. Rivnyák Zoltán Erasmus beszámoló Rivnyák Zoltán Már évekkel ezelőtt megfordult a fejemben, hogy jó lenne részt venni egy ilyen Erasmus programon. Új embereket megismerni, kapcsolatokat szerezni, nyelvet tanulni és plusz

Részletesebben

LVASNI JÓ Holly Webb

LVASNI JÓ Holly Webb OLVASNI JÓ! 6 Holly Webb HOLLY WEBB Elli hazavágyik Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2011 3 Tomnak, Robinnak és Williamnek 5 Elsô fejezet Megan, arról volt szó, hogy bepakolod azokat

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

Pokol Anett. Téli mesék. Lindának, ötödik születésnapjára

Pokol Anett. Téli mesék. Lindának, ötödik születésnapjára Pokol Anett Téli mesék Lindának, ötödik születésnapjára December 1. Az aranyszínű léggömb UTOLSÓ NAP, UTOLSÓ ÓRA, NEM FOG AZ AGY, NEM FOG A KRÉTA! üvöltötte kórusban az egész 2. B osztály. Téli szünet

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig.

kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig. Gesztenyefaág A kórház hűvös, steril levegője körülölelte az idős asszonyt. A szoba fehér berendezése és a csempézett fal tisztaságot sugárzott. Négy ágy volt benne, közülük egy üresen állt, a mellette

Részletesebben

A mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

A mi fánk. Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás?

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás? DRÁMAJÁTÉK TINIKNEK Vári Lili: A KULCS A történet egy vallási középiskolában játszódik. Szereplők: Tanár dr Wieser Tanár Brown Diákok: Jim, Larry, Jeff, Tom és Matthew Első szín (Osztályterem, a diákok

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Az Igazi Ajándék. Máté és a sárkány. Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright

Az Igazi Ajándék. Máté és a sárkány. Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright Az Igazi Ajándék Máté és a sárkány Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright 2011-2013 www.tablacska.hu 1 Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyen is túl,

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Én Istenem! Miért hagytál el engem?

Én Istenem! Miért hagytál el engem? Édes Illat Én Istenem! Miért hagytál el engem? Sóhajtotta Jézus, miközben a fakereszten felfüggesztve, vércseppek csöpögtek végig a testén. És akkor, nem lélegzett többet. Nem, te voltál minden reményem!

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban

Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban A gyerekek meglátása szerint még mindig anya végzi a legtöbb feladatot otthon, de az apák is egyre aktívabbak. Minden

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló 1. Mennyi az eredmény 15+17 15+17 15+17=? A) 28 B) 35 C) 36 D)96 2. Melyik szám van a piramis csúcsán? 42 82 38 A) 168 B) 138

Részletesebben

Gázló TT 2008 A rekordok napja 2008. július 12.

Gázló TT 2008 A rekordok napja 2008. július 12. Gázló TT 2008 A rekordok napja 2008. július 12. 4:30 Fire! - üvölti Hans-Peter Geerdes (ki az?), nincs mese, menni kell. Lassan megy az öltözés, kínlódás minden ruhadarabot felvenni mondjuk jó idő van,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával?

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Használd ezt a nagyszerű és ingyenes szolgáltatást olyan célokra, amelyek pénzt és időt takarítanak meg Neked, ügyfeleidnek és barátaidnak!

Részletesebben

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban

Részletesebben

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái még gőzünk sincs hogy hova és mikor, valószínű 2008 nyara lenne leghamarabb. Üdvözlet Denver-ből, a nagy Atlanti kacsaúsztató másik partjáról. Sok szeretettel

Részletesebben

T. Ágoston László A főnyeremény

T. Ágoston László A főnyeremény T. Ágoston László A főnyeremény Gondosan bezárta az ajtót, zsebre vágta a kulcsot és egy széllel bélelt, kopott nyári nadrágban, hasonlóképp elnyűtt pólóban, és mezítlábas papucsban lecsoszogott a földszintre

Részletesebben

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE 1. Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 1. Sajnos vagy szerencsére? A belvárosban lakom. A földszinten lakom. Elég messze lakom a belvárostól.

Részletesebben

Nyári szakmai gyakorlat beszámoló

Nyári szakmai gyakorlat beszámoló Nyári szakmai gyakorlat beszámoló Széll Dávid Csanád OE-KGK MM 2017 Málta Cég: S.trek Logistics and Distribution Szakmai gyakorlat ideje: 2017.07.04-2017.09.08. Készülődés Miután jelentkeztem, és leadtam

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek,

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába. Máté 18:3 (Károli Gáspár fordítása) Prológus Angyalok az Arby s-ban

Részletesebben

SZKA_209_33. Örökbefogadás

SZKA_209_33. Örökbefogadás SZKA_209_33 Örökbefogadás diákmelléklet örökbefogadás 9. évfolyam 387 Diákmelléklet 33/1 ANITA TÖRTÉNETE Anita székesfehérvári lány. 15 éves, most kilencedikes tanuló a gimiben. Szülei elváltak. Apja

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET. Írta: Vészits Andrea. Vezeto író: Vészits Andrea. Dalit Kahan karakterei alapján. 8.

TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET. Írta: Vészits Andrea. Vezeto író: Vészits Andrea. Dalit Kahan karakterei alapján. 8. TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET Írta: Vészits Andrea Vezeto író: Vészits Andrea Dalit Kahan karakterei alapján 8. változat 2013. április 18. Pre-clearance Shooting Draft HBO Holding Zrt. H: 1026

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Szia Kedves Elsős! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát!

Szia Kedves Elsős! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát! Szia Kedves Elsős! Ugye ismersz? Én vagyok BÖLCS BAGOLY! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát! 3 4. Játsszunk

Részletesebben

Hé, hát így kell bánni egy vendéggel? hallatszott egy rikácsoló férfihang.

Hé, hát így kell bánni egy vendéggel? hallatszott egy rikácsoló férfihang. Jackie megpróbálta felvenni a borítékot. Ez marha nehéz, gondolta. No, nem a boríték volt az, hanem a kidobó, aki a kezén állt, miközben ő a borítékot markolta. Az történt, hogy leejtette, egy két méter

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

MagyarOK B1+ munkalapok 6

MagyarOK B1+ munkalapok 6 1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul

Részletesebben

Ennek a könyvnek a gazdája:

Ennek a könyvnek a gazdája: A Könyvmolyképzőnél eddig megjelent Szigge-könyvek: Kedvencünk, Szigge Csütörtök van? Akkor Szigge! Gyerünk, Szigge! Ennek a könyvnek a gazdája:...... Lin Hallberg & Margareta Nordqvist Vár minket Szigge!

Részletesebben

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE 13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

Juhász Bence. A nagy litikamu

Juhász Bence. A nagy litikamu Juhász Bence A nagy P litikamu Parlamentből a Parlamentbe Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Köszönöm Elnök úr, Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Ház. Amint az előző felszólalásomban is ismertettem

Részletesebben

Erasmus+ Lengyelország

Erasmus+ Lengyelország Erasmus+ Lengyelország 2016.05.30.-2016.06.05. Hétfőn indultunk Lengyelországba vonattal, az út 8 óra hosszú volt. A vége felé mindenki unta már az ülést. Katowicénél át kellett szállni egy másik vonatra,

Részletesebben

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,

Részletesebben

Jeff Kinney egyéb Könyvei:

Jeff Kinney egyéb Könyvei: Jeff Kinney egyéb Könyvei: Egy ropi naplója Egy ropi naplója: Rodrick a király Egy ropi naplója: Az utolsó szalmaszál Egy ropi naplója: Kutya egy idő Egy ropi naplója: A rideg való Egy ropi naplója: Négy

Részletesebben

Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül

Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül 1 Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül karimával; örült a látványnak, de ez csak az első fejezet,

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

Pesti krimi a védői oldalról

Pesti krimi a védői oldalról Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való

Részletesebben

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom Varga Patrícia Félig megvalósult álom Marina két gyermekes boldog, vagy boldognak hitt családanya volt. Férjével sokat dolgoztak, hogy középszinten tudjanak élni. Ezért meg is volt szinte mindenük. Ahogy

Részletesebben

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! 10/2. Képzeld el ezt a szituációt: Megismerkedtél egy nagyon vonzó pasival. Úgy érezted magad vele, mintha már ezer éve ismernétek egymást.

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból?

- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból? Balczó Péter operaénekessel, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház oszlopos tagjával, a nagykörúti Szamos Cukrászdában találkoztam. Észnél kell lenni, hiszen interjúalanyaimnak általában fogalmuk

Részletesebben

Míg a halál el nem választ

Míg a halál el nem választ FÖLDESI ENIKŐ HAUSER PÉTER GARAMI MIKLÓS 1 Míg a halál el nem választ Esetbemutatás Összefoglalás Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben