Az EU évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba
|
|
- Mihály Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az EU mint globális szereplő 6,4% Igazgatás 5,6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1,4% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 10,7% Fenntartható növekedés 46,8% Természeti erőforrások: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen támogatások 29,1% Az EU évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba Zsebfüzet
2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Fényképek: Photodisc/Getty Image, 2. oldal; Európai Unió, 3., 9. o.; Phovoir, 4. o.; Digital Vision/Getty Image, 5. o.; MEV Verlag GmbH, 6. o.; [2013] Jupiterimages Corporation, 7. o.; GlowImages, 11., 12. o. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013 ISBN doi: /3292 Európai Unió, 2013 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Luxembourg Teljesen klórmentes papírra nyomtatva
3 Előszó A zsebkönyv áttekintést ad a 2012 decemberében elfogadott, évi uniós költségvetésről. Költségvetési kiadások szerint, konkrét példákon keresztül ismertetjük az egyes kiadási területekhez (a közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kiadási fejezeteihez) tartozó számadatokat. Az olvasó számára ily módon világosabbá válhat a különböző uniós programok szerepe, illetve azoknak az uniós polgárok és sok esetben az EU-n kívüli polgárok mindennapi életére gyakorolt hatása. Annak ellenére, hogy az EU költségvetése viszonylag alacsony az Unió gazdaságának csupán 1%-a, fontos eszköz az európai integrációs célok megvalósításában. Valamilyen formában (helyi, országos vagy uniós szinten) lényegében minden uniós polgárnak előnye származik az EU költségvetéséből. Az Erasmus program, a diákok mobilitása, a biztonságos termékek, az új vagy felújított utak, a tiszta környezet, illetve az EU-szintű határvédelem csak néhány példa arra, hogy az uniós költségvetés hatása mely területeken érzékelhető. Az EU-költségvetés 2013-ban két fő prioritásra összpontosít: gazdasági növekedés és munkahelyteremtés. Mindez csak akkor érhető el, ha a növekedési célú beruházás mellé költségvetési konszolidáció párosul. A valamennyi EU-tagállam által elfogadott Európa 2020 stratégiában rögzített prioritási területekbe történő beruházások révén az uniós költségvetés kiegészíti a tagállamok ilyen irányú erőfeszítéseit. Az EU évi költségvetése nem hagyja figyelmen kívül a nehéz gazdasági környezetet és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást sem. Befagyasztja a jövőbeni kiadásokat, továbbá igen nagy hangsúlyt fektet a megtakarításokra és a költséghatékonyságra. Mivel 2013 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, a költségvetés a lezárásra kerülő programokkal kapcsolatos kifizetéseket is tartalmazza. Számos tagállam számára létfontosságúak ezek a tételek, hiszen kulcsfontosságú infrastrukturális projekteket finanszíroznak. E kiadvány egy részét az Európa 2020 stratégiának szenteltük, ezzel is szemléltetni kívánjuk az uniós költségvetés előretekintő jellegét. Ennek keretében részleteiben ismertetjük a legfontosabb kiadási területeket, valamint az EU-költségvetés forrásait. A többéves pénzügyi keretre a hosszú távú pénzügyi programozás és az éves költségvetések közötti kapcsolat hangsúlyozása céljából hivatkozunk. Az új pénzügyi szabályokról szóló oldal alapvető információkkal szolgál az uniós költségvetés végrehajtásáról. Végül, a kiadvány végén ismertetett projekt konkrét példán keresztül ismerteti, hogy miként kerülnek elköltésre az uniós források. A kiadványban feltüntetett összegek az uniós szakpolitikák javára előirányzott kiadásoknak felelnek meg ún. kötelezettségvállalási előirányzatban kifejezve, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén életbe lépő, finanszírozás nyújtására vonatkozó jogi kötelezettségek. A kifizetések csakis a fenti feltételek teljesülése esetén hajthatóak végre a kedvezményezettek javára készpénzben vagy banki átutalással. 1
4 2013. évi költségvetés: az Európa 2020 stratégia szolgálatában Az Európa 2020 az Európai Bizottság azon vezérstratégiája, amely az európai gazdaság növekedési pályára való visszaállítását tűzte ki célul. E cél megvalósításához az uniós költségvetés kulcsfontosságú területeket lefedő hét kiemelt kezdeményezés (mechanizmus) révén támogatja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. Egy közelmúltbeli értékelés szerint a közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretnek az EU-költségvetés minden területén nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie az Európa 2020 célkitűzéseire. Az EU évi költségvetése nélkülözhetetlen lépés a fenti célok megvalósításának irányába. Az Európa 2020 kiemelt kezdeményezései 2013-ban 64,5 milliárd EUR összegű közvetlen forráshoz jutnak, amely a 2012-es évhez képest 2,7%-os növekedést jelent. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek finanszírozására irányuló teljes összeg ennél magasabb, mivel a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési politika, valamint a transzeurópai hálózatok (TEN) projektjeihez nyújtott uniós finanszírozás a tagállamokkal, régiókkal és/ vagy magánszereplőkkel társfinanszírozásban történik. Az Európa 2020 stratégiáról bővebb tájékoztatást a következő címen talál: 2
5 1. Fenntartható növekedés Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért A Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért azon kulcsfontosságú terület, amellyel az EU-t intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tehetjük, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, valamint erős a társadalmi kohézió. 16 milliárd EUR-t szántak erre a területre, amelybe olyan kulcsfontosságú programok tartoznak, mint a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, az egész életen át tartó tanulás programja, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a transzeurópai hálózatok. A többi fellépés a belső piac, a statisztika, a pénzügyi szolgáltatások és felügyelet, az adózás, a vámunió és a csalás elleni küzdelem területét érinti. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért A strukturális alapok, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap hozzájárulnak ahhoz, hogy a növekedést és foglalkoztatást szolgáló kohézió megvalósuljon Európában. A strukturális alapok 2013-ban 42,1 milliárd EUR összegű forráshoz jutnak, miközben a Kohéziós Alap keretében végrehajtott projektek költségvetése 12,4 milliárd EUR. Az Európai Tanács határozata értelmében a strukturális alapok keretén belül nem elkülönített összegeket a tagállamok felhasználhatják az ifjúsági munkanélküliség kezelését és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását szolgáló erőfeszítéseik fokozására. Tudta Ön, hogy ezek az alapok hozzájárulnak a régiók és tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió fokozásához, továbbá segítik a versenyképességet és a foglalkoztatást? Mindemellett ösztönzik a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködést. Példaképpen: az ESZA a munkavállalói mobilitásra és a munkavállalók ipari változásokhoz való alkalmazkodására összpontosítva támogatja a foglalkoztatási lehetőségeket. 3
6 2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése Európa területének legnagyobb részét erdők és földek fedik. A mezőgazdaság hozzájárul e területek eredményes gazdasági hasznosításához. Az erdők és földek fenntartható kezelése elengedhetetlen a táj, a környezet és a vidék gazdaságának megőrzése szempontjából. De ugyanúgy kulcsfontosságú előfeltétele az idegenforgalomnak, amely a vidéki övezetek egyik jelentős gazdasági tevékenysége. Az e költségvetési tételhez rendelt források 2012-höz képest 332 millió EUR-val idén összesen 60,3 milliárd EUR-ra emelkedtek. Ebből többek között piachoz kapcsolódó kiadásokat és közvetlen támogatásokat, vidékfejlesztési, tengerügyi és halászati támogatásokat, környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint egyéb fellépéseket és programokat finanszíroznak. Az Európai Unió számára alapvető fontosságúak az éghajlatváltozás elleni fellépések. A bolygónk megmentése érdekében tett intézkedések tekintetében az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be. Ennek egyik példája a LIFE+ program, amelynek költségvetése 2013-ban 366,6 millió EUR. Ez az összeg erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos intézkedések finanszírozását szolgálja. A célok között szerepel a természetvédelem és a biodiverzitás fokozása, a hulladéktermelés és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése, a tiszta technológiák kifejlesztése, valamint a levegőminőség-kezelés fejlesztése. Tudta Ön, hogy az EU 2013-ra 1,3 milliárd EUR-t biztosít az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a halászat, a biotechnológia, a nanotudományok és nanotechnológiák, az anyagtudományok és új gyártástechnológiák területén folytatott európai kutatás számára? 4
7 3. Az EU mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítése Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Az EU 1,4 milliárd EUR-val támogatja az alábbi területeken megvalósuló tevékenységeket és projekteket: szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése, alapvető jogok és a jog érvényesülése, valamint a biztonság és a szabadságok megőrzése. 53,7 millió EUR-t fordít a bűnmegelőzésre és a bűnözés elleni küzdelemre, amibe beletartozik a bűnüldözés, a határon átnyúló együttműködés, a bűnüldöző hatóságokat érintő információcsere- és képzési programok, továbbá a tanú- és áldozatvédelem. Tudta Ön, hogy 36,7 millió EUR-t irányoztak elő a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) tervek szerint 2013 első felében történő üzembe helyezésére? Uniós polgárság A uniós költségvetés hozzájárul több, az Európa 2020 stratégiában meghatározott kiemelt kezdeményezéshez, ideértve a következőket: Mozgásban az ifjúság, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform és Innovatív Unió. 707,1 millió EUR összeghez jutnak a polgárok számára fontos témákat felölelő programok: az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az európai kultúra és sokféleség ápolása, a polgári védelem, a polgárokkal folytatott párbeszéd, a MEDIA 2007 program, valamint egyéb fellépések és programok. Tudta Ön, hogy 2013 a polgárok európai éve? Az európai év keretében kiemelt támogatást kapnak a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot középpontba helyező tevékenységek, hogy erősödjön az emberek Európai Unióhoz való tartozásának érzése. 5
8 4. Az EU mint globális szereplő Az EU a határain túl is számos tevékenységet finanszíroz a szomszédos országok stabilitásának, biztonságának és jólétének előmozdítása érdekében. A világ különböző részein válságkezelési és békefenntartó missziókat hajt végre ban 9,6 millió EUR-val finanszírozza többek között az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközt, valamint a Fejlesztési Együttműködési Eszközt. Tudta Ön, hogy a SPRING program (a partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása) az arab tavasz demokratikus reformok iránt ténylegesen elkötelezett országainak támogatására irányul? A Bizottság a továbbiakban is kiemelt hangsúlyt fektet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segélyhatékonyságról szóló 2005-ös Párizsi Nyilatkozatában rögzített elvekre. Ennek érdekében a Bizottság a fejlődő országokat különösen a szegénységcsökkentési stratégiáik kidolgozásában, intézményeik javításában és a korrupció legyőzésében segíti, továbbá külön figyelmet fordít további donor országok toborozására, a donorokkal kapcsolatos eljárások összehangolására és egyszerűsítésére, nagy hangsúlyt helyezve az eredmények mérésére, valamint a donorok és a partnerek elszámoltathatóságának fokozására. 6
9 5. Igazgatás 2013-ban az uniós intézmények igazgatási kiadása összesen 8,4 milliárd EUR körül fog alakulni. Ezen összeg a teljes EU-költségvetés csupán 6%-át teszi ki, míg a fennmaradó 94% polgárok, tanulók, nem kormányzati szervezetek, illetve helyi és regionális hatóságok javát szolgája az Unió tagállamaiban és azon kívül. A jelenlegi helyzetben, amikor is a közigazgatási szervek többségétől szigorú költségmegtakarítást és maximális hatékonyságot várnak el, a Bizottság eltökélt arra, hogy ennek megfelelő felelősségteljes magatartást kövessen. Az EU évi költségvetése tartalmazza a személyi állomány 1%-os csökkentését, követve ezzel a Bizottság azon törekvését, hogy a személyzet öt év alatt valamennyi intézményben 5%-kal csökkenjen, nem érintve azon, további személyzet iránti korlátozott igényt, melyre Horvátország július 1-jére tervezett uniós csatlakozása miatt van szükség. A bővítéshez nem kapcsolódó valamennyi új tevékenység létszámszükségletét hatékonyságnöveléssel és átcsoportosítással kezelik. Tudta Ön, hogy az Európai Unió intézményei megszorításokat hajtanak végre az alábbi területeken: ülések, bizottságok és konferenciák, kiküldetési és reprezentációs költségek, tanulmányok, szociális kiadások, külső nyelvi szolgáltatások, általános felszerelés, képzés, információszerzés, kiadványok, mobilitással kapcsolatos kiadások? 7
10 A bevételek forrása Az Európai Unió költségvetését saját forrásokból vámokból, hozzáadottérték-adón (héa) és bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokból és egyéb bevételekből finanszírozzák. Hozzáadottérték-adón (héa) alapuló források 11,3% Vámok és cukorágazati illetékek 14,1% Egyéb 1,2% Bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás 73,4% Amikor a Parlament és a Tanács jóváhagyja az éves költségvetést, az összes bevételnek és az összes kiadásnak egyensúlyban kell lennie. A költségvetés finanszírozásához szükséges teljes összeg automatikusan következik az összes kiadás szintjéből. A tényleges bevételek és kiadások a gyakorlatban viszont nem mindig felelnek meg a várakozásoknak. A rendszerint jelentkező költségvetési többletet a következő évben fizetendő tagállami hozzájárulások csökkentésére fordítják. A saját forrásoktól eltérő bevételek közé az alábbiak sorolhatók: az uniós intézmények alkalmazottainak javadalmazását terhelő adók és egyéb levonások; banki kamatok; EU-n kívüli országok uniós programokba fizetett hozzájárulásai (pl. a kutatás területén); az igénybe nem vett pénzügyi segítségnyújtás visszafizetése; késedelmi kamatok és bírságok; az előző évből származó költségvetési többlet. 8
11 Az uniós költségvetés Magyarországon Az EU éves költségvetésének középpontjában az európai lakosság egészének szükségletei állnak. A források egyesítése mindenki számára előnyökkel jár azokon a területeken, ahol ésszerű együttműködni. Ez az oka annak, hogy az Európai Unió számos területen a kutatástól az oktatásig, a környezetvédelemtől a humanitárius segélyekig különféle projekteket finanszíroz. A pénzügyi támogatás a projektek végrehajtásáért közigazgatási és magánszervezeteknek (kivételes esetekben magánszemélyeknek) nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában történik. A jólétet szolgáló hasonló tevékenységek finanszírozása érdekében valamenynyi tagállam hozzájárul az EU közös költségvetéséhez. Az ily módon befolyt összeget ezután a tagállamok és az uniós intézmények közötti szoros koordináció és együttműködés mellett közös érdekű területeken költik el. PROJEKTPÉLDA Miskolc villamosközlekedésének fejlesztése A projekt hozzájárult Miskolc meglévő villamos-tömegközlekedési hálózatának fejlesztéséhez és bővítéséhez, valamint új villamosok beszerzése révén a járműpark korszerűsítéséhez. 9
12 Az EU évi költségvetése számokban Az uniós szakpolitikák becsült kiadásai kötelezettségvállalási előirányzatban Költségvetés 2013 (milliárd EUR) Változás 2012-höz képest Fenntartható növekedés 70,6 3,7% Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért: 16,1 4,8% Hetedik kutatási keretprogram 10,9 6,4% Egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus program 1,3 2,0% TEN-projektek 1,4 6,3% Versenyképességi és innovációs keretprogram 0,7 9,6% Szociálpolitikai menetrend 0,2 1,6% Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért: 54,5 3,3% Strukturális alapok 42,1 2,9% Kohéziós Alap 12,4 4,8% A természeti erőforrások megőrzése és kezelése 60,1 0,5% Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések: 44,0 0,1% Mezőgazdasági piacok 43,7 0,1% Halászati piacok 0,03-10,7% Állat- és növényegészségügy 0,3 1,6% Vidékfejlesztés 14,8 1,4% Halászat 0,9 4,6% Környezetvédelem és éghajlat-politika 0,4 3,3% Vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 16,1 1,6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése ( 1 ) 2,1 2,0% Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1,4 2,3% Uniós polgárság: 0,7 1,4% Közegészségügy és fogyasztóvédelem 0,1 1,8% Az EU mint globális szereplő ( 2 ) 9,6 1,9% Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 1,9-0,1% Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz 2,5 6,3% Fejlesztési Együttműködési Eszköz 2,6 2,2% Humanitárius segély 0,9 1,9% Demokrácia és emberi jogok 0,2 0,5% Közös kül- és biztonságpolitika 0,4 9,2% Stabilitási Eszköz 0,3 5,2% Igazgatás 8,4 1,8% Európai Bizottság 3,3 0,3% Egyéb intézmények 3,5 1,8% Összesen 150,9 2,1% ( 1 ) Az Európai Unió Szolidaritási Alapja nélkül. ( 2 ) A sürgősségisegély-tartalékkal együtt. 10
13 Többéves pénzügyi keret A több évet átfogó programozást lehetővé tevő többéves pénzügyi keret az Unió szakpolitikai prioritásainak legalább öt évre szóló pénzügyi leképezése. A többéves pénzügyi keret éves felső összeghatárt szab a tágan értelmezett kiadási kategóriáknak, más néven fejezeteknek. Az éves költségvetési eljárás során be kell tartani ezen felső korlátokat. A többéves pénzügyi keret emellett elősegíti a költségvetési fegyelmet és az uniós kiadások előreláthatóságát. A jelenlegi pénzügyi keret a közötti hétéves időszakot fedi le. Az új pénzügyi keret 2014-ben kezdődik, és a tervek szerint hét évre szól. Célja többek között, hogy az EU hosszú távú prioritásait, különösen az Európa 2020 stratégiát szolgálja. A következő többéves pénzügyi keret amellett, hogy magas európai uniós hozzáadott értéket képvisel az Európai Unión belüli makrogazdasági stabilizáció és szolidaritás nagyra törő és egyben jól megalapozott eszköze. Azáltal, hogy egyszerűbb, rugalmasabb és átláthatóbb, megoldást kínál az új szakpolitikai prioritásokra, és az innovatív pénzügyi eszközök segítségével eredményekhez vezet. A többéves pénzügyi keretről itt tájékozódhat bővebben: 11
14 Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A Bizottság javasolta, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, mint az európai közlekedési, energetikai és digitális hálózatok, valamint az emberek közötti összeköttetések javításának új eszköze, kerüljön bele a következő többéves pénzügyi keretbe. 12
15 Új költségvetési rendelet: könnyebb hozzáférés az uniós támogatáshoz A költségvetési rendelet az uniós pénzügyi szabályok alapdokumentuma. Megállapítja az uniós költségvetés elveit, és szabályozza az uniós költségvetés felhasználásának módját. A január 1-jén hatályba lépett újonnan elfogadott rendelet alapján az uniós finanszírozásban részesülők többek között vállalkozások, nem kormányzati szervezetek, kutatók, tanulók és önkormányzatok számára könnyebben követhetővé, világosabbá és egyszerűbbé váltak az eljárások. Mi változott? 1. Az eredményeket előtérbe állító konkrét előrelépések: a kedvezményezettek nem kötelesek külön bankszámlákat nyitni; felgyorsulnak a kedvezményezettek felé történő fizetések (a folyamatok összetettségétől függően 30, 60 vagy 90 napra); egyszerűsített eljárások (egyösszegű kifizetések és átalánydíjak) alkalmazása a kisebb összegek esetében; csökken a bürokrácia. 2. Fokozott elszámoltathatóság: az új szabályok értelmében különösen a regionális politika területén fokozódik a tagállamok elszámoltathatósága; a nemzeti hatóságoknak éves nyilatkozatokat kell aláírniuk és benyújtaniuk, amelyekben tanúsítják az uniós alapok helyes felhasználását. 3. Megerősített ellenőrzés: szabálytalanságok esetén pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaznak majd, és a Bizottság közzéteszi az uniós alapokkal való visszaélés miatt kiszabott szankciókról szóló határozatokat 4. Rugalmasság: különféle pénzügyi eszközöket kölcsönöket, tőkejuttatást vagy garanciákat alkalmaznak majd az uniós alapok pénzügyi hatásának megsokszorozása érdekében; új lehetőségeket dolgoznak majd ki a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) céljából. 5. Források összevonása: az EU-nak lehetősége nyílik arra, hogy európai uniós vagyonkezelői alapokat hozzon létre a saját forrásai, illetve a tagállamoktól és más donoroktól származó források összevonásával, a külső segítségnyújtás jobb összehangolása és végrehajtása, valamint az EU szerepének fokozottabb megjelenítése céljából. 13
16 2013. évi naptár Január H K Sz Cs P Sz V Március H K Sz Cs P Sz V Május H K Sz Cs P Sz V Július H K Sz Cs P Sz V Szeptember H K Sz Cs P Sz V November H K Sz Cs P Sz V Február H K Sz Cs P Sz V Április H K Sz Cs P Sz V Június H K Sz Cs P Sz V Augusztus H K Sz Cs P Sz V Október H K Sz Cs P Sz V December H K Sz Cs P Sz V
17 15
18 16
19 17
20 18
21 19
22 20
23 21
24 22
25 23
26 24
27 25
28 26
29 27
30 28
31 29
32 30
33 31
34 32
35
36 KV HU-C Az EU pénzügyi programozásával és költségvetésével kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el rendszeresen honlapunkra: Az alábbi címen feliratkozhat hírlevelünkre, amennyiben kiadványainkat illetően további tájékoztatásra van szüksége, vagy értesülni szeretne a kiadványainkkal kapcsolatos legújabb hírekről: BUDG-budget-inbox@ec.europa.eu. Kövessen minket itt is: Facebook: Twitter:
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
RészletesebbenAz EU évi költségvetése
Az EU 2012. évi költségvetése 500 millió európai polgár szolgálatában A növekedés és a foglalkoztatás érdekében 1,4% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Természeti erőforrások:
RészletesebbenA évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. június 11. A 2015. évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését A múlt örökségének és a válság
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenHU 1 HU EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 29/10/2014
EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS 2014 III. SZAKASZ BIZOTTSÁG, 01., 02., 03., 04., 05., 06., 07., 08., 09., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 25., 26., 27., 28., 29.,
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenAz EU kohéziós politikája 2014 2020
Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az
RészletesebbenIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
11.3.2019 A8-0172/15f 15 Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee 1 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének (2) bekezdésére, 11.3.2019 A8-0172/16 16
Részletesebben1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.1.13. COM(2015) 11 final 1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ AMELY A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOT KÍSÉRI JAVASLAT AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenDEC 19/2015. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 04/06/2015 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS 2015 III. SZAKASZ BIZOTTSÁG: 01., 02., 03., 04., 05., 06., 07., 09., 11., 12., 14., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 22., 23., 25., 26., 27.,
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
Részletesebben4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.26. COM(2017) 541 final 4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat az Olaszországnak
Részletesebben3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
Részletesebben11166/16 ADD 2 gu/anp/kk 1 DG G 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 19. (OR. en) 11166/16 ADD 2 FIN 472 PE-L 46 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Költségvetési Bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Az Európai
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenElőadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések
Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti,
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenAz Európai Bizottság javaslata a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre
Az Európai Bizottság javaslata a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre EURÓPAI BIZOTTSÁG 1 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ
RészletesebbenAz EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
RészletesebbenLIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok
LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 31. (OR. en) 9795/17 FIN 334 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenDEC 51/2012. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 06/12/2012 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS 2012 III. SZAKASZ BIZOTTSÁG 01., 02., 03., 04., 05., 06., 07., 08., 09., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 25.,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.28. COM(2017) 101 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenSzlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
RészletesebbenJOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Az Európai Szociális Alapot (ESZA) a Római Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy javítsa a közös piacon a munkavállalói mobilitás és a foglalkoztatás lehetőségeit. Feladatait
RészletesebbenMÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2015/2013(BUD) Véleménytervezet Victor Boștinaru (PE v01-00)
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Regionális Fejlesztési Bizottság 2015/2013(BUD) 6.3.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-14 Victor Boștinaru (PE549.331v01-00) A 2/2015. számú költségvetés-módosítási tervezet: Kötelezettségvállalások
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
RészletesebbenMÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.
Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi
RészletesebbenEU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE
EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE AZ EU SZAKPOLITIKAI TERÜLETEI ADÓZÁS AUDIÓ- ÉS VIZUÁLISPOLITIKA BELSŐ PIAC BŐVÍTÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM ÉLELMISZERBIZTONSÁG ENERGIA FEJLESZTÉS FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS
RészletesebbenA kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI
A kohéziós politika post- 2014 (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI http://ec.europa.eu/regional_policy/videos/video -details.cfm?lan=hu&vid=1482 Jogosultság
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenA TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET Ez idáig öt többéves pénzügyi keretet alakítottak ki. A Lisszaboni Szerződés a többéves pénzügyi keretet intézményközi megállapodásból jogilag kötelező erejű aktussá változtatta.
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.4.16. COM(2010)160 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a pénzügyi keret GNI alakulásának megfelelő, 2011. évre vonatkozó technikai
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK
7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 15.5.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
Részletesebben14635/16 ADD 1 1 DG G 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel,. november. (OR. en) / ADD FIN FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a Tanács Az Európai Unió 7-es pénzügyi évre vonatkozó általános
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 14635/16 FIN 804 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a Tanács Tárgy: Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre
RészletesebbenAz Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja
Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja Közös Kutatóközpont Joint Research Centre (JRC) e. r p. / r 65 % 80 % 60 % 20 % 73 % HU TSUNAMIS ALERT SYSTEM MUNICIPAL SERVICE + 27.5 1020.0
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenAZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA Kivonat ÖSSZEFOGLALÁS Ez a tanulmány
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenAz EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.
Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és
Részletesebben