Méhlegel és megporzás II.

Átírás

1 Méhlegel és megporzás II. Sárospataki Miklós Növényorvos MSc szak

2 Méhlegel: nektár virágpor propolisz édesharmat (mézharmat)

3

4

5

6

7

8

9

10 1.A méhek gyjtik (méhlegel) 1. nektárt méz virágport propoliszt 2. A méhek termelik 2. viaszt méhpempt méhmérget

11 A nektár: magas cukortartalmú váladék (10-70%) tartalmazhat még szerves és szervetlen savakat, keményítt és fehérjét

12 Nektáriumok: florális extraflorális a virágon levélen, murvalevélen, stb. napszakos mködési maximum: de óra du óra között

13 Nektáriumok: florális extraflorális a virágon pl.: akác, lucerna, selyemkóró, ezüstfa, napraforgó, repce, hárs a napi nektármennyiség nagyobb de rövidebb ideig termel levélen, murvalevélen, stb. pl.: fz, meggy, cseresznye, szilva, barack, kutyatej, bükköny a napi nektármennyiség kisebb de hosszabb ideig termel

14 A virágpor (pollen): a portokokban elsdleges fehérjeforrás a méhek számára zsírokat, olajokat, cukrokat és ásványi sókat is tartalmaz méhkenyér : a lépsejtekben oxigéntl elzártan a pollen tejsavas erjedés, tartósítás 35 kg pollen /év/család a késszi és kora tavaszi virágpor ellátás különösen fontos!!

15

16 A virágpor (pollen): fehérjetartalma fontos: alacsony : fzfélék, fenyk, gabonák, kukorica közepes : mogyoró, tölgyek, juharok, hársak magas : éger, repce, gyermekláncf szezonalitás: korai pollenadó növények: mogyoró, fz, veronika, éger, juharok, szil, gyermekláncf, repce kési pollenadó növények: napraforgó, aranyvessz, tök, hóbogyó, vadrózsa, kender

17 A virágpor termelés: kb. egy plusz pergetés bevétele a tisztaság fontos: egyöntet szín és szennyezéstl mentes kell legyen A legfontosabb virágpor termelést lehetvé tev növények: tölgy repce facélia (mézontóf) napraforgó tök aranyvessz (a virágnyílás sorrendjében)

18 Az édesharmat (mézharmat): a nektárhoz hasonló, de nem virágtermék szipókás rovarok (levéltetvek, pajzstetvek, kabócák) termelik

19 Az édesharmat (mézharmat): méze emberi fogyasztásra nagyon jó magas ár a méhcsalád számára kevésbé elnyös nem alkalmas téli eleségnek, mert: magas a szárazanyag tartalma sok fécesz könnyen kristályosodik és ezért gyorsabban erjedhet A propolisz: gyantaszer növényi nedv, tömítésre illetve ferttlenítésre használják a méhek

20 Méhlegel és méztermelés: Vándorlás álló méhészkedés id és pénzigény macerás a méheket is bolygatja viszont folyamatos jó méhlegel biztosítható hosszú távon olcsóbb egyszerbb a méhek nyugiban lehetnek nehezebb a folyamatosság biztosítása

21 Méhlegel és méztermelés: a virágzás szakaszai Vándorlás: optimális idpont kiválasztása

22 Méhlegel és méztermelés: Vándorlás: optimális idpont kiválasztása, pl. akácnál

23 Méhlegel és méztermelés: Vándorlás: optimális idpont kiválasztása, pl. akácnál

24 Méhlegel és méztermelés: Álló méhészkedés terület és tervezés igény az egész szezont lefed virágzás lehetleg más szempontból is hasznos növények lehetleg shonos, nem gyom fajok

25 Méhlegel és méztermelés: Egy megoldási lehet ség: még finomítható

26 A legfontosabb méhlegel növények a virágnyílás sorrendjében: mogyoró (Corylus avellana) füzek (Salix sp.) mandula (Amydalus communis) kajszi (Armeniaca vulgaris) juharok (Acer sp.) zöld (A. negundo), korai (A. platanoides), hegyi (A. pseudo-platanus), mezei (A. campestre) szilva (Prunus domestica) cseresznye (Cerasus avium) meggy (Cerasus vulgaris) káposztarepce (Brassica napus) alma (Malus domestica) bíborhere (Trifolium incarnum) fehérmustár (Sinapsis alba) akác (Robinia pseudoacacia) nagylevel hárs (Tilia platyphyllos) málna (Rubus idaeus) szöszös bükköny (Vicia villosa) ezüsthárs (Tilia argentata) szelídgesztenye (Castanea sativa) kislevel hárs (Tilia cordata) somkórók (Melilotus sp.) fehérvirágú (M. albus), sárgavirágú (M. officinalis) facélia (Facelia tanacetifolia) selyemkóró (Asclepias siriaca) fehérhere (Trifolium repens) napraforgó (Helianthus annuus) tisztesf (Stachis annua) aranyvessz (Solidago sp.)

27 Növényvédelmi szempontok, szabályok: Álló és vándorló méhészeteket egyaránt be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnál (vándor: 72 órán belül)! Vándorolni csak érvényes állatorvosi engedéllyel szabad! A vándorló méhész letelepedéskor azonnal ki kell írja elérhetségét, illetve figyelmeztet táblákat kell kitennie! Vándorlással kapcsolatos rendeletek: 15/1969. MÉM rendelet 16/2001. FVM rendelet 70/2003. FVM rendelet

28 Növényvédelmi szempontok, szabályok: Növényvédelmi kezelések: szinte mind veszélyes a méhekre elssorban persze az inszekticidek Virágzáskor való permetezés a legveszélyesebb, természetesen! mindig nagyon mérlegelni, hogy tényleg annyira fontos-e repellens hatású szerek: kérdés, mennyira használhatóak?? Az inszekticideken kívül az egyéb szerek is lehetnek veszélyesek fungicidek, akaricidek, gyomirtószerek is! A szer leírásában ellenrizni a hatást (és mindig rosszabbra számítani, mint amit írnak!!!) A szerkijuttatás eltt idejében szólni az érintett méhészeteknek!

29 Biotikus beporzás (zoophylia): állatok közvetítésével kerül át a pollen egyik növényrl a másikra a pollenszemek többnyire érdes-tapadós felülettel miért mennek oda az állatok? attraktánsok

30 Elsdleges attraktánsok: I. Pollen: a legsibb attraktáns lehet, már a nyitvatermkét is hasznosították táplálékként pl. bogarak nagyon nagy fehérjetartalmú táplálék

31 Elsdleges attraktánsok: II. Nektár: evolúciósan viszonylag új, csak a virágos növényeknél valószínleg kifejezetten a megporzók odavonzására alakult ki

32 Elsdleges attraktánsok: III. Egyéb anyagok : nem nagyon régen felismert attraktánsok pl. olajok: Scrophulariaceae, Iridaceae, Orchidaceae méhek (Anthophoridae) csalogatására: a pollenhez keverik a fészekben egyéb táplálékszemcsék, szövetdarabok IV. Egyéb attraktánsok: pl. - búvóhely (poszméh hímek) - párzótárs mimikri

33 Másodlagos attraktánsok: I. Illatanyagok: evolúciósan ez is új, mint a nektár de valószínleg a vizuális ingereknél régebbi II. Vizuális vonzás: szín és alak látványpékség : minél nagyobb, és minél elütbb a környezettl, annál jobban észrevehet lehetnek leszállópályák és nektárvezet mintázatok sokszor UV-ben láthatók jól

34

35

36

37 Másodlagos attraktánsok: I. Illatanyagok: evolúciósan ez is új, mint a nektár de valószínleg a vizuális ingereknél régebbi II. Vizuális vonzás: szín és alak látványpékség : minél nagyobb, és minél elütbb a környezettl, annál jobban észrevehet lehetnek leszállópályák és nektárvezet mintázatok sokszor UV-ben láthatók jól III. Egyéb: - hmérséklet - mozgás

38 Megporzás: Gazdasági haszna igen nagy: átlagos emberi táplálék: 15%-a méhmegporzású növény + 15% indirekt (állati takarmány) világszinten a megporzással megtermelt érték kb. 50-szerese a mézének (1991.) egyre inkább eltérbe kerülnek a vadméhek

39 Megporzás: Háziméhekkel: még mindig ez a leggyakoribb Családszám meghatározása hektáronként: alma 2-3 körte 2-4 cseresznye 4-5 meggy 4-5 szilva 4 kajszi 3 szibarack 4 málna 1-2 szamóca 1-2 ribiszke 4-5 vöröshere 2-3 lucerna 4-8 szöszösbükköny 2-3 bíborhere 3 repce 3 mustár 2-3 napraforgó 2-3 olajlen 1-3 uborka 2-3 görögdinnye 1-2 sárgadinnye 1-2 spárgatök 3-4 fszerpaprika 4 vöröshagyma 3-4

40 Megporzás: A fentiek átlagos számok, és közvetlenül a növények közelébe telepítve érvényesek. A telepítés távolságával a családszámot növelni kell: 500 m 25% 1000 m 66% 1500 m 100% 2000 m 250%

41 Megporzás: A mézelméh megporzásától függ fontosabb kultúrnövények: 1. Alma (Malus domestica) 2. Körte (Pyrus communis) 3. Meggy (Cerasus vulgaris) 4. Napraforgó (HeIianthus annuus) 5. Fehér mustár (Sinapsis alba) 6. Tökfélék (Cucurbitaceae)

42 Megporzás: Mézel- és vadméhek megporzásától függ kultúrnövények: 1. Vöröshere (Trifolium pratense) 2. Fehérhere(Trifolium repens) 3. Baltacim (Onobrychis viciaefoiia) 4. Szarvaskerep (Lotus corniculatus ) 5. Szöszös és pannonbükköny (Vicia villosa és V. pannonica) 6. Lóbab (Vicia faba) 7. Fehér és sárgavirágú somkóró (Melilotus albus és M. oflicinalis 8. Vöröshagyma (Allium cepa)

43 Megporzás: Vadméhek megporzásától függ kultúrák: Lucerna (Medicago sativa) Rovarmegporzástól mérsékelten függ kultúrák: 1. Mák (Papaver somniferum) 2. Málna (Rubus idaeus) 3. Fekete ribiszke (Ribes nigrum) 4. Szamóca (Fragaria moschata) Rovarmegporzástól alig függ, de méhektl ersen látogatott Öszi káposztarepce (Brassica napus)

44 Megporzás: Rovarlátogatástól nem függ, méhek által gyengén látogatott kultúrák: 1. Cseresznye (Cerasus avium) 2. Szilva (Prunus domestica) 3. szibarack (Persica vulgaris) 4. Kajszi (Armeniaca vulgaris) 5. Bab (Phaseolus vulgaris) 6. Dohány (Nicotiana tabacum) 7. Paprika (Capsicum annuum) 8. Piros ribiszke (Ribes rubrum) 9. Len (Linum usitatissimum)

45 Méhek (Apoidea): A kersztbeporzáshoz: csak a még száraz pollenszemek biztosítva legyen a másik növényrl átkerülés

46 A megporzás jelentsége: Ökoszisztéma szolgáltatások: nevezhetjük természeti erforrásoknak is, de ez a trendi konzervatív becslés szerint évente 33 trillió dollár haszon Megporzással kapcsolatos becslések: - a virágos növények legalább 67 %-a rovarmegporzást igényel (Kearns and Inouye 1997) - egyes becslések szerint 90 % az állatbeporzás a mai növényvilágban (Kearns et al. 1998) - megporzó szervezetek: csak a méhek faj az összes megporzó szervezet: kb faj A megporzás gazdasági jelentsége: sokféle becslés, háziméh + vadméhek átlagos emberi táplálék: 15% direkt + 15% indirekt módon rovarmegporzás függ (O Toole 1993) Néhány számadat: - kb milliárd dollárnyi érték a gazdasági növények megporzásából (csak az USA) valószínleg még egyszer ennyi a vadméhek általi megporzásból - kb. 112 milliárd dollár érték a megporzásból világszerte

47 A megporzási krízis: Einstein (???): ha a méhek eltnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig. Nagyon régen is voltak már gondok a megporzással: füge és a fügedarázs esete, újabban: trifolium fajok megporzása Új-Zélandon (Bombus-ok) lucerna megporzása az USA-ban (Megachile rotundata) Túlnyomórészt áttelepítések, de újabban már más is: pl. lucerna és a Nomia melanderi az USA-ban magtermesztés: 1000 kg/ha kisparcellákban 15 kg/ha nagy, monokultúrás parcellákban bee beds, illetve kisebb parcellák

48 A megporzási krízis: A vadméhekkel foglalkozó ökológusok már egy ideje kongatják a harangokat: Kearns, Inouye and Waser (1998): a megporzó rendszerek szétzilálódása világszerte fontosabb okok: - élhely feldarabolódás - a területhasználat megváltozása (intenzifikáció) - mezgazdasági területek intenzívebb használata - peszticidek és egyéb kemikáliák - idegenhonos, invazív fajok Ugyanakkor nagyon keveset tudunk a megporzókról: - az Európában termesztett növények 1/3-ának megporzásáról alig tudunk valamit - a világon található méhfajok kevesebb, mint 2/3-a került eddig leírásra A tudományos életen kívül nem nagy visszhang; csak vadméhek, van nekünk sok tenyésztett háziméhünk a gazdasági kár nem volt elég nagy és kézzelfogható

49 A megporzási krízis: És akkor jöttek a nagy pofonok!! A háziméhek már korábban is számos kártevvel küzdöttek, a Varroa atka már évtizedek óta komoly probléma! Kis kaptárbogár (Aethina tumida): Afrikai illetség faj, bekerült az USA-ba és Ausztráliába Az USA-ban között mintegy méhcsalád

50 A megporzási krízis: Az igazi nagy döbbenet: kaptárelhagyás colony collapse disorder (CCD) 2007-ben család 2008-ban több, mint Elször 2006 szén: Florida: 400 családos méhészetbl 40 család maradt meg

51 A megporzási krízis:

52 A megporzási krízis: CCD tünetek: A kifejlett méhek hirtelen eltnnek, vagy csak nagyon kis létszámban maradnak meg a kaptárban, és hullák nincsenek. - néhány hét vagy nap alatt - olyan helyeken, ahol egyébként aktívak a méhek A lépek épek, lárvák, pollen, méz marad Alig van rablás, vagy moly illetve egyéb kártev fertzés Korábbi leírások: 1896 (Howard) 1930 (Burnside) 1915 Disappearing Disease magától elmúlt Legnagyobb károk (50-90%) a nagy, vándorló, ipari méhészetekben

53 A megporzási krízis: CCD lehetséges okok: Sok találgatás és megalapozottabb lehetségek: mobiltelefon, GM növények, kemikáliák, környezeti stressz, genetikai diverzitás hiánya stb. Ami kizárható: - légcsatka - az atkák, és egyéb kártevk ellen használt kemikáliák - a méhek illetve az anyák eredete Mostanában a legvalószínbbnek tn: neonikotinoid peszticidek (imidakloprid)

54 A megporzási krízis: CCD, Miért pont a neonikotinoidok - a környezeti szennyez anyagok kutatási proritást élveznek - viszonylag új peszticidek (imidacloprid 1991), és mostanra széles körben használtak - nagyrészük ersen toxikus - egyes fungicidekkel szinergizálnakmég ersebb toxicitás Szubletális hatásaik (Desneux et al. 2007): - gyengül az olfaktórikus memória - motoros aktivitás változás - navigációs zavarok - táplálkozási viselkedés változás De használják ket Európában is, ahol sokkal kevesebb a CCD elfordulása: jó volna tudni, mik az arányok!!!

55 A megporzási krízis: CCD; saját vélemény: már nem csak saját vélemény US Colony Collapse Disorder Steering Committee október Valószínleg többfaktoros a dolog A peszticidek mellet fontos lehet a stressz az amerikai méhészet nagyságrendekkel intenzívebb, mint az európai nagy távolságú vándorlások (Florida Kalifornia; Florida Wisconsin)

56 A megporzási krízis: Valódi probléma-e, vagy csak felfújták? (Ghazoul 2005, TREE) nincs annyira nagy gáz: - sok termesztett növény nem igényli a rovarmegporzást - nem annyira specifikusak a növények - nem csökken talán olyan mértékben a diverzitás de is kiemeli, hogy - a természetközeli területek nagyon fontosak lehetnek - a diverzitás fenntartása fontos - nem szabad csak a háziméhre hagyatkozni a termesztett növények beporzásánál A háziméh beporzástól való túlzott függés lehet a legfbb oka egy megporzási krízisnek! (bár szerintem ez is inkább az USA-ra vonatkoztatható) Saját vélemény!?