|
|
- András Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MTESz Brüsszel 02-1/09 GONDOLATOK A BRÜSSZELI KLÍMAKONFERENCIÁRÓL A mai értékválságos időszakunkban sűrűsödnek azok a globális kockázatos hatások, amelyek lokálisan is érzékelhetők. Az előidézett kérdések megoldására irányuló kezdeményezések, konferenciák is gyakoribbak. Azt hiszem a műszaki értelmiségnek -így a MTESz-nek is- a kezdeményezők között kell megtalálni azokat a formákat, ahol multidiszciplináris készletével bekapcsolódhat a problémák elemzésébe, elhárítási lehetőségek keresésébe. A komplex témákban szakmai adottságai igényes művelésével talán előmozdítható a nélkülözhetetlen cselekvés és eredményesség. Hasonló célt szolgált a Brüsszeli Klímakonferencia, amelyen a MTESz képviseletében részt vehettem. Az ott szerzett tapasztalatom közreadása előtt néhány általános gondolattal kell kitérnem az előzményekre. A környezet- természetvédelem terén végzett szolgálatom során kerültem érdemi kapcsolatba a MTESZ Központi Környezetvédelmi Bizottságával (KKvB), amelynek a műhelyében az államigazgatás bizonyos szektorainak munkáját, döntéseit állásfoglalással - ha árnyaltan is, de- sikerült szolgálni. Rendezvényein folyó szakelőadások és véleménycsere eredményeként terjesztette a környezettudatosságot és jelezte a kockázatos jelenségeket. A megváltozott közéletben -mint sok más területen- a műszaki-értelmiség elismertsége is háttérbe szorult. A MTESz tagegyesületei -a kompetenciájába tartozó kérdésekben, szakmai fórumaikon és szaklapjaikban- folyamatosan értékelték a hazai környezeti helyzetet érintő kihívásokat, a műszaki, gazdasági és természettudományos válaszok hatékony érvényesítése azonban elmaradt. A rendszerváltást követően ugyan folytatódott a MTESZ-tagegyesületei és területi szervezetei irányítási, ill. működési- struktúrájának korszerűsítése azonban az vontatottan haladt. A megváltozott gazdálkodási feltételekhez való alkalmazkodást az államigazgatási szabályozók több vonatkozásban korlátozták. Mindezek a fennmaradásért folytatott küzdelmet jelentették és jelentik ma is. A kritikus feltételek függvényében a MTESz Szövetségi Tanácsa értékelte a helyzetet és az Elnökség közreműködésében átmenetileg stabilizálta a MTESz gazdasági helyzetét. Ezúttal a figyelem középpontjába helyezte a MTESz-be tömörült tagegyesületek empirikus szellemi tőkéjének a hasznosítást, beleértve a dinamizáláshoz nélkülözhetetlen még meglévő eszközrendszer korszerűsítését. Felismerve, hogy az a létező tudás, ismeret és jártasság, amely e szervezeti keretben a műszaki értelmiségi réteg birtokában mobilizálható lenne, nem mellőzhető a nemzetgazdaság döntés-előkészítésében, az időszerű fenntartható fejlődés feltételei kimunkálásában. Ennek azonban a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó módon kell érvényesülési teret biztosítani, visszaszerezni a bizalmat, és felmutatni azt a látens multidiszciplináris szellemi-tőke értékrendet, amely kihasználatlanul létezik. Ebben a felfogásban kell érzékeltetni a szakok sajátságos szerepét azokon a területeken, ahol a képesség és a gyakorlati tapasztalat elsősorban az összefogással kamatoztatható. Különös figyelemmel a több tényezős környezeti ügyekben való közreműködésre, a haváriák jelzésére, környezetkímélő eljárási minták közvetítése stb.. Ilyen az összefüggésben hasznosítható a súlyának megfelelően az az ökomérnöki jellegű adottság és meglévő eszközrendszer, amely csakis együttműködéssel hasznosítható.
2 Meggyőződésem, hogy e potenciál érvényesitésében késésben vagyunk, mivel hiányzik/vontatott a környezet ügyeinek integrált megközelítése, a holisztikus szemlélet határozottabb terjesztése. A paradigma váltás azon szakaszába érkeztünk, amikortól az érdekviszonyok erőteljesen átrendeződnek/tek. A profitot összegző pénztőke nyomása, illetve a társadalmi-gazdasági, az iparosodás externalitásai oly mértékben megterhelték a környezetet, hogy kétségessé tették a pénzközpontú, ipari civilizáció fenntarthatóságát. Az egyre gyorsuló globális piaci terjeszkedés népességet érintő káraik és az ökológiai erőforrásokat érő kockázatos hatások következményei hiteltelenítették az eddigi társadalmi-gazdasági értékelméletet és elkezdődött az átirányulás az ökonómiai szemléletről az ökológiaira. Vagyis felszinre törtek a környezetközpontúság igényei is a költséghatékonyság egyeduralmával szemben. A sokféle externalitás mélyreható kockázatai; mint pl. a légkörbe került üvegházgázok okozta éghajlatváltozás, a vízkészletek elszennyeződése, az erdőterületek csökkenése, talajok pusztulása stb., mind- mind jelentősen befolyásolják a földi népesség minőségi életterét, amelyek elhárítása, kezelése egyre nagyobb költséggel jár. A társadalmak jogos aggódása mellett egyre határozottabb az igény, a gazdasági hatékonyságnál tágabb célok felvázolására és az emberiség értékrendjének átformálására, elsődlegesen az ökológiai és a társalmi fenntarthatóság feltételeihez igazodó modell és működés kialakítására. Az előzőekben vázolt összefüggés utal arra, hogy 1992 Riói konferencia ENSZ Éghajlatváltozás Keretegyezményében, illetve az 1997 évi Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek, az aláíró országokat a szakmapolitikai intézkedések megvalósítására sarkalják, mivel 2008 és 2012 közötti kötelezettségvállalásuk teljesítése első évében vagyunk. Egy évtized kellett ahhoz, hogy e témát erőteljesebben kezeljük. Az éghajlatváltozás a fenntartható fejlődés kiemelkedő kérdéskörének igen jelentős szelete. A közlekedés, az ipar, valamint az energiagazdálkodás szektorai, a klímaváltozást oly mértékben befolyásolták/ják, hogy ma már kiemelt politikai kérdéssé vált. Következményének tekinthető, hogy az Európai Parlament klímapolitikája alakítása és a Kiotói Jegyzőkönyv (KJ) szabályozási szerepének összehangolására Éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságot hívott létre. A említett ágazatokból származó, felgyorsult CO2 kibocsátás mérséklése, a kibocsátást kompenzáló szén elnyelő rendszerek megítélése, -ezen belül az erdő szerepénekmérlegelése érdekében a Bizottság Tematikus ülést szervezett Az iparból, az energiaágazatból és a közlekedésből származó kibocsátások forrásai globális szinten - címmel. A bizottsági ülésen két szekcióban; -Közlekedési illetve Energia- elhangzott előadások (4 + 3) és számos ( ) képviselői hozzászólás történt. Az ülésen foglalkoztak a kialakult helyzettel, vázolva a gondokat és a kiút keresés lehetséges formáit. A tematikus ülés felelőse, szervezője Barsiné Pataky Etelka magyar képviselőnő volt, akinek köszönhető, hogy a rendezvényt magyar plakátkiállítással gazdagította és lehetősége nyílt egy magyar szakmai küldöttség meghívására, fogadására, amelynek tagja lehettem. A 18 tagú küldöttségben helyet kaptak grafikus művészek, újságírók, egyetemi és más intézmények, a MTESz, illetve 5-6 önkormányzati képviselő. A Brüsszeli ülésén szerzett tapasztalatok, illetve a képviselő asszony fogadásán hallott információk, továbbá a szakmai részt érintő személyes benyomásokból az alábbi gondolatok rögzíthetők: Általánosan megjegyezhető, hogy az EU Brüsszeli központja egy óriási bürokrata gyár a maga gépezetével és 2
3 nagy differenciáló ill. szintetizáló készség szükséges az eligazodáshoz, az összefüggések áttekintéséhez, az egyetemesebb érdekek minél eredményesebb képviseletéhez, netán érvényesítéséhez. Szorgalom és szívósság nélkül nem csak az egyes képviselők, de a kisebb, így a nemzeti csoportok érdekérvényesítése is gyenge hatékonyságú. Az előzőből következik a nemzeti képviselők szükségszerű együttműködése, főként regionális kérdésekben. A bizottságokon belül felértékelődnek a személyes kapcsolatok és kvalitások, különösen a kis létszámú nemzeti képviseletek esetében. Amennyiben viszont egy - egy képviselő képes az igényes, a többletnek látszó feladatra felkészülni, alkalma nyílik adott témában a nemzeti vonatkozások árnyalt érvényesítésére is. Az éghajlatváltozás komplex kérdése vitájának előkészítésére, szervezésére /az átlagosnál nagyobb bizottságon belül/ nem véletlenül Barsiné kapott témafelelősi bizalmat, amelyet úgy érzékeltem a holisztikus szemléletével, szorgalmas és igényes munkájával érdemelhetett ki, és a mi jelenlétünk is közreműködésének volt köszönhető. Az eredményességhez azonban nagyobb figyelmet kell szentelni az olyan természetes folyamatok és összefüggései vizsgálatára, amelyek 0 vagy minimális kibocsátással járnak, és amelyhez szükségesek a multidiszciplináris szintetizáló csoportok. A konferencia tematikus ülésén az egyik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó szektornak a közlekedés kihívásait a Közlekedési Szekció keretében vázolták. Előadók voltak: J. Mcglade, az EU Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója. Ph. Eydaleine, az Air France KLM európai ügyekkel foglalkozó alelnöke. M. Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke. J. Dings, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) igazgatója Az Energia szekcióban, Előadók voltak: Ch. Azar, Chalmers Műszaki Egyetem (Svéd o.) energetikai és környv.-i prof. L. G. Josefsson, a svéd Vatenfall energia cég elnök-vezérigazgatója. F. Matthes, az M.S Alkalmazott Ökológiai Intézet, politikai tudományok doktora A Közlekedési szekcióban érzékeltették a kialakult állapotot. Az ismert/mért közös, ill. országonkénti CO2 kibocsátási adatokat viszonyították a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségvállalásokhoz, amelynek kapcsán néhány kiemelhető megállapítás: Egyetértés volt abban, hogy a kötelezettségvállalások eléréséhez valamennyi tagállamban szükséges a politikai döntés. Bevezetőben utalás történt az EU Tanács 2007-es -a fenntarthatóság és az energiai biztonság igényével előirányzott as célkitűzésére; vagyis 2020-ig az üvegházi gázkibocsátás 20 %-os csökkentésére, 20 %-os megújuló részarány elérésére az energia felhasználásban, valamint 20 %-os javulás az energiahatékonyságban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felvázolt trendje szerint, ha sikerül a Kyotó-i célok teljesítésében a 8 %-os mérséklés, akkor elérhető 2010-re 11.4 %-os üvegházigáz csökkenés. A közlekedés terén ugyan nőtt a kibocsátás (Közút, légi stb.), de szorító feladat 2010 és 20 közöttre a közlekedési volument a +4 és -2 közötti szintre beállítani. A személygépkocsik esetében kiemelésre került az európai autógyártók által 2010-re vállalt 130 gr/km-es kibocsátási szint 118 gr/km-re történő csökkentése, új konstrukciójú autókkal. 3
4 A német autóipar támogatja ugyan az EU kezdeményezését a 120gr/km-es CO2 kibocsátásra, kiemelve az EU kezdeményezés kritikus pontjait, amely így is nagy erőfeszítéseket kíván. A Közúti közlekedés kapcsán utalás történt a célkitűzések és a jelenlegi helyzet, illetve a tendenciák közötti konfliktusra; mivel az utóbbi 15 évben a kibocsátás évi 2 %-al nőtt, amelyben súlyos teher EU számára, hogy a 100 dolláros olajárak globálisan is a piszkosabb források felé terelhetik az üzemeltetőt, ill. az energiatermelést. Így a közlekedés nemhogy csökkentené a szén kibocsátást, hanem növelheti. Felmerült pl. az a kérdés, hogy miért van előbbre Japán? Az EU területén viszont előretekintve mélyülni fog a szakadék az elvárás és a várható kibocsátás között annak ellenére, hogy folyamatban vannak megoldások. Nincs igazán csomag az adók, az úthasználati és más díjak hatásának elemzésére, összefogására, stb.. Kérdéses az új üzemanyagok hatásának megítélése. Nagy vitát váltott ki a bio üzemanyag csökkentő hatása, mivel már 2. generációs változata is kérdéses eredménnyel jár. Felvetésre került, hol, hogyan lehet ill. kellene eltávolodni a kőolajtól? Szükséges további intelligens rendszerek keresése! A klasszikus motoroknál ökoinnováció, hajtó motoroknál új technikák, -hidrogén cellás techn.-a sürgetése, hibrid autók, stb.-. A szóba jöhető megoldások vizsgálata során még komolyabban kell megvizsgálni a gyártás hatásait, mert bizonyos előírások ill. a terhelhetőség költséghatékonysága miatt pl. az önsúlynövelés kibocsátás növelő. További kritikus kérdések; hogy milyen befolyással járhat a közlekedési módok váltása, pl. városban más típusú autók használata. Áruforgalom közútról hajóra irányítása, vagy pl. hiányzik a vasúti szállítás hatáselemzése, pl. exreternális hatásaival. Számításba vehető továbbá a sebesség korlátozás is, de az a tapasztalat, hogy csak a 7.5 to. fölötti áruszállításoknál valószínűsíthető érdemleges eredmény, stb. Bizonyos szokásokon is változtatni kell. A földfelszín kímélete igen fontos, amiért nem elégségesek a légterhelő anyagokra alkalmazott becslések, ami az ilyen vonatkozású innovációt fokozottan igényli. Egyszóval igen sok megválaszolatlan kérdés merült fel, amelyhez járul a részeredmények összhatásai szintetizálásának a hiánya is. A légi közlekedés; ahol az üzemvitel a kiotói igény teljesítéséhez nem csak a CO2-ért felelős, hanem még több más terhelés is a számlájára irható. Éles kritika érte a légi közlekedést azért, mert az EU 15-ökben évi 30 Mrd Font volt az adókedvezmény és mégis 80 %-al nőtt CO2 kibocsátás, ami -becslések szerint ra a 142 %-ot is elérheti. Ez az ágazat majdhogynem privilegizált helyzetű, mert a nagyobb távolságok esetében nem látnak kiváltó megoldást. Vélemények szerint összevethető szabályozásra volna szükség. Legfeljebb rövid távokon lehetne valami módon befolyásolni, illetékekkel, adókkal stb.?! Az energia ágazat a klímaváltozás vonatkozásában még nagyobb a kihívást jelent mint az előző ágazatok, mivel nő a kibocsátása. Az EU kétszer annyit bocsát ki ma, mint Kína, vagyis 2.5 ről 0.5 to-ra kellene csökkenteni a CO2 -egységnyi- kibocsátást? Az éghajlatváltozási probléma megoldása a világgazdaság teljes átszabását igényli!; Ha itt legalább 50 %-os kibocsátás csökkenést akarnak elérni, az energia intenzív ágazatokban kell hatékonyabbnak lenni. Ebben a sok opciós rendszerben kihívás, hogy mit és hogyan kell/lehet preferálni, vagy adóztatni? A szén, szél, nap, zöld energia eltérő beavatkozást, indikációt kíván. 4
5 Az EU-ban pl. sok iparág szállít már környezetbarát árut, amellyel viszont kockáztathatják a versenyképességüket. Sok új technológiát lehet támogatni, ha nem növeli az emissziót. Abban sokan egyetértettek, hogy legfontosabb megtakarítási lehetőség a hőenergiával való jobb gazdálkodás, a szinenergikus megtakarítás. Kevés szó esett, de annál intenzívebb vita alakult ki a kibocsátás csökkentő, CO2- elnyelő, raktározó ágazatok, különösen az erdő, a fás ültetvények szerepéről. Az erdők fáinak -évi folyó növedéknek, fapalástnak, talajának- nem csak a CO2 levegőből történő kivonással, de a tartósabb tárolásában is komoly szerepük van. Az erdő megőrzése jelentős tétel. Kérdések irányultak arra is, hogy miért csak a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói jogosultak kvóta kereskedelemre, és miért nem kapcsolhatók be azok az ágazatok is, amelyek a szén körforgalmára kedvező hatást gyakorolnak?? Egységesülő volt a vélemény abban is, hogy ki kell küszöbölni a már érzékelt torzulásokat. További intézkedések kellenek a megújuló energia források támogatása, az energia hatékonyság javítása, a technológia váltás preferálása stb. terén. A kérdéscsoportokat érintően és összegzően kifejezésre jutott, hogy a kibocsátásra vonatkozó kvóta kereskedelem az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében nem elég hatékony. A szabályozás módosításra érett. Nem megfelelő az eddig bevezetett üzleti modell sem. Az alternatíváknál a CO2 módosulás hatásait a költséghatékonyság mutatókkal differenciáltabban kell érzékeltetni. A konferencia jelzésértékűnek tekinthető volt abban, hogy a tőke, a multinacionális cégek érdekeinek az erősebb megjelenítése ellenében is felszínre kerültek azok a kockázatos hatások, amelyek még nehezen kimutathatók. Az ökológiai rendszerek értéke, érdeke a gazdasági determináltságot is módosulásra kezdik szorítani. Az a felismerés is erősödött, hogy az új megoldásokat azután lehet terjeszteni, ha annak kockázatmentesége hosszabb távon is bebizonyosodott. Nem lenne jó a gyorsasággal, vagy a kizárólagos profit érdekében az egyik katasztrófából a másikba rohanni, mert a fenntarthatóságot egyetemesen kell biztosítani. A hazai viszonylatban pl. az erdők és egyéb káros anyag elnyelők szerepének a megítélése feltétlenül szükséges. A klímakereskedelem szempontjából megállapították, hogy a jelen formájában az erdőkre a szabályozás diszkriminatív hatású. Újabb vizsgálatok alapján pl. a hazai éves fanövedék által (gyökérzettel) lekötött szén cca millió to., amely az országos kibocsátás %-a. Tehát a lehetőségeket tekintve szükségszerű pontosabban állást foglalni az erdészet illetve az ágazatonkénti értékekben, hatásokban is március 27. (javítás: ) Dr. S. Nagy László MTESz alelnök Környezetügyi Bizottság elnöke. 5
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL
SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenKlímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken
Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken V. ÖKOINDUSTRIA KIÁLLÍTÁS 2017. november 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI
RészletesebbenPályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
RészletesebbenA NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc
A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenGreen Dawn Kft. Bemutatkozunk
Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. május 13. (OR. en) 9194/19 OJ CRP1 18 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2019. május 15. (10.00) 1. A
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)
Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenA szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.
A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenKörforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány
Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenJavaslat a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez történő csatlakozási szándék jóváhagyására
Javaslat a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez történő csatlakozási szándék jóváhagyására Ózd, 2017. szeptember 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési Osztály Tisztelt
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenA remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere
EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!
RészletesebbenMindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!
Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenÜzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben
Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia
RészletesebbenSzomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.
Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport
RészletesebbenA Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december
A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenAz elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében
Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek
RészletesebbenA klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága
A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága Selmeczi Pál főosztályvezető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlati Stratégiai Tervezési Főosztály
RészletesebbenNemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenAZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Csűrök Tibor 1. AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ESZKÖZEI, FAJLAGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSUK, SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSUK 2. A HAJTÓANYAG FELHASZNÁLÁS ÉS SZENNYEZŐANYAG
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
RészletesebbenA Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei
A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur
Részletesebben6. NAPRIREND Ügyiratszám: 3/69-2/2019. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület május 31-i rendkívüli nyilvános ülésére
6. NAPRIREND Ügyiratszám: 3/69-2/2019. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2019. május 31-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: A Fenntartható Energia és Klíma akcióterv
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenA klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenFöldminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
RészletesebbenHorizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)
A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti
RészletesebbenA mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.
A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki
RészletesebbenSTRATÉGIA: Növekedésre programozva
STRATÉGIA: Növekedésre programozva 1) MODERN KONCEPCIÓ: SMART ENERGY MANAGEMENT: Az energiatermelés, kereskedelem és összetett szolgáltatások rugalmas és kifinomult kombinációja. A piacon egyedülálló.
Részletesebben2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft
2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony ára egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években egyre nő,
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenFigyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál
Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenA megválaszolt kérdés Záró megjegyzések
A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk
RészletesebbenA fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.
A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás Tatabánya, 2015. december 11. Klímaváltozás, alkalmazkodás, fenntartható fejlődés kapcsolata Fenntartható fejlődés fogalma Nemzeti Fenntartható
RészletesebbenVezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai
Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
Részletesebben