Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 MTESz Brüsszel 02-1/09 GONDOLATOK A BRÜSSZELI KLÍMAKONFERENCIÁRÓL A mai értékválságos időszakunkban sűrűsödnek azok a globális kockázatos hatások, amelyek lokálisan is érzékelhetők. Az előidézett kérdések megoldására irányuló kezdeményezések, konferenciák is gyakoribbak. Azt hiszem a műszaki értelmiségnek -így a MTESz-nek is- a kezdeményezők között kell megtalálni azokat a formákat, ahol multidiszciplináris készletével bekapcsolódhat a problémák elemzésébe, elhárítási lehetőségek keresésébe. A komplex témákban szakmai adottságai igényes művelésével talán előmozdítható a nélkülözhetetlen cselekvés és eredményesség. Hasonló célt szolgált a Brüsszeli Klímakonferencia, amelyen a MTESz képviseletében részt vehettem. Az ott szerzett tapasztalatom közreadása előtt néhány általános gondolattal kell kitérnem az előzményekre. A környezet- természetvédelem terén végzett szolgálatom során kerültem érdemi kapcsolatba a MTESZ Központi Környezetvédelmi Bizottságával (KKvB), amelynek a műhelyében az államigazgatás bizonyos szektorainak munkáját, döntéseit állásfoglalással - ha árnyaltan is, de- sikerült szolgálni. Rendezvényein folyó szakelőadások és véleménycsere eredményeként terjesztette a környezettudatosságot és jelezte a kockázatos jelenségeket. A megváltozott közéletben -mint sok más területen- a műszaki-értelmiség elismertsége is háttérbe szorult. A MTESz tagegyesületei -a kompetenciájába tartozó kérdésekben, szakmai fórumaikon és szaklapjaikban- folyamatosan értékelték a hazai környezeti helyzetet érintő kihívásokat, a műszaki, gazdasági és természettudományos válaszok hatékony érvényesítése azonban elmaradt. A rendszerváltást követően ugyan folytatódott a MTESZ-tagegyesületei és területi szervezetei irányítási, ill. működési- struktúrájának korszerűsítése azonban az vontatottan haladt. A megváltozott gazdálkodási feltételekhez való alkalmazkodást az államigazgatási szabályozók több vonatkozásban korlátozták. Mindezek a fennmaradásért folytatott küzdelmet jelentették és jelentik ma is. A kritikus feltételek függvényében a MTESz Szövetségi Tanácsa értékelte a helyzetet és az Elnökség közreműködésében átmenetileg stabilizálta a MTESz gazdasági helyzetét. Ezúttal a figyelem középpontjába helyezte a MTESz-be tömörült tagegyesületek empirikus szellemi tőkéjének a hasznosítást, beleértve a dinamizáláshoz nélkülözhetetlen még meglévő eszközrendszer korszerűsítését. Felismerve, hogy az a létező tudás, ismeret és jártasság, amely e szervezeti keretben a műszaki értelmiségi réteg birtokában mobilizálható lenne, nem mellőzhető a nemzetgazdaság döntés-előkészítésében, az időszerű fenntartható fejlődés feltételei kimunkálásában. Ennek azonban a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó módon kell érvényesülési teret biztosítani, visszaszerezni a bizalmat, és felmutatni azt a látens multidiszciplináris szellemi-tőke értékrendet, amely kihasználatlanul létezik. Ebben a felfogásban kell érzékeltetni a szakok sajátságos szerepét azokon a területeken, ahol a képesség és a gyakorlati tapasztalat elsősorban az összefogással kamatoztatható. Különös figyelemmel a több tényezős környezeti ügyekben való közreműködésre, a haváriák jelzésére, környezetkímélő eljárási minták közvetítése stb.. Ilyen az összefüggésben hasznosítható a súlyának megfelelően az az ökomérnöki jellegű adottság és meglévő eszközrendszer, amely csakis együttműködéssel hasznosítható.

2 Meggyőződésem, hogy e potenciál érvényesitésében késésben vagyunk, mivel hiányzik/vontatott a környezet ügyeinek integrált megközelítése, a holisztikus szemlélet határozottabb terjesztése. A paradigma váltás azon szakaszába érkeztünk, amikortól az érdekviszonyok erőteljesen átrendeződnek/tek. A profitot összegző pénztőke nyomása, illetve a társadalmi-gazdasági, az iparosodás externalitásai oly mértékben megterhelték a környezetet, hogy kétségessé tették a pénzközpontú, ipari civilizáció fenntarthatóságát. Az egyre gyorsuló globális piaci terjeszkedés népességet érintő káraik és az ökológiai erőforrásokat érő kockázatos hatások következményei hiteltelenítették az eddigi társadalmi-gazdasági értékelméletet és elkezdődött az átirányulás az ökonómiai szemléletről az ökológiaira. Vagyis felszinre törtek a környezetközpontúság igényei is a költséghatékonyság egyeduralmával szemben. A sokféle externalitás mélyreható kockázatai; mint pl. a légkörbe került üvegházgázok okozta éghajlatváltozás, a vízkészletek elszennyeződése, az erdőterületek csökkenése, talajok pusztulása stb., mind- mind jelentősen befolyásolják a földi népesség minőségi életterét, amelyek elhárítása, kezelése egyre nagyobb költséggel jár. A társadalmak jogos aggódása mellett egyre határozottabb az igény, a gazdasági hatékonyságnál tágabb célok felvázolására és az emberiség értékrendjének átformálására, elsődlegesen az ökológiai és a társalmi fenntarthatóság feltételeihez igazodó modell és működés kialakítására. Az előzőekben vázolt összefüggés utal arra, hogy 1992 Riói konferencia ENSZ Éghajlatváltozás Keretegyezményében, illetve az 1997 évi Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek, az aláíró országokat a szakmapolitikai intézkedések megvalósítására sarkalják, mivel 2008 és 2012 közötti kötelezettségvállalásuk teljesítése első évében vagyunk. Egy évtized kellett ahhoz, hogy e témát erőteljesebben kezeljük. Az éghajlatváltozás a fenntartható fejlődés kiemelkedő kérdéskörének igen jelentős szelete. A közlekedés, az ipar, valamint az energiagazdálkodás szektorai, a klímaváltozást oly mértékben befolyásolták/ják, hogy ma már kiemelt politikai kérdéssé vált. Következményének tekinthető, hogy az Európai Parlament klímapolitikája alakítása és a Kiotói Jegyzőkönyv (KJ) szabályozási szerepének összehangolására Éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságot hívott létre. A említett ágazatokból származó, felgyorsult CO2 kibocsátás mérséklése, a kibocsátást kompenzáló szén elnyelő rendszerek megítélése, -ezen belül az erdő szerepénekmérlegelése érdekében a Bizottság Tematikus ülést szervezett Az iparból, az energiaágazatból és a közlekedésből származó kibocsátások forrásai globális szinten - címmel. A bizottsági ülésen két szekcióban; -Közlekedési illetve Energia- elhangzott előadások (4 + 3) és számos ( ) képviselői hozzászólás történt. Az ülésen foglalkoztak a kialakult helyzettel, vázolva a gondokat és a kiút keresés lehetséges formáit. A tematikus ülés felelőse, szervezője Barsiné Pataky Etelka magyar képviselőnő volt, akinek köszönhető, hogy a rendezvényt magyar plakátkiállítással gazdagította és lehetősége nyílt egy magyar szakmai küldöttség meghívására, fogadására, amelynek tagja lehettem. A 18 tagú küldöttségben helyet kaptak grafikus művészek, újságírók, egyetemi és más intézmények, a MTESz, illetve 5-6 önkormányzati képviselő. A Brüsszeli ülésén szerzett tapasztalatok, illetve a képviselő asszony fogadásán hallott információk, továbbá a szakmai részt érintő személyes benyomásokból az alábbi gondolatok rögzíthetők: Általánosan megjegyezhető, hogy az EU Brüsszeli központja egy óriási bürokrata gyár a maga gépezetével és 2

3 nagy differenciáló ill. szintetizáló készség szükséges az eligazodáshoz, az összefüggések áttekintéséhez, az egyetemesebb érdekek minél eredményesebb képviseletéhez, netán érvényesítéséhez. Szorgalom és szívósság nélkül nem csak az egyes képviselők, de a kisebb, így a nemzeti csoportok érdekérvényesítése is gyenge hatékonyságú. Az előzőből következik a nemzeti képviselők szükségszerű együttműködése, főként regionális kérdésekben. A bizottságokon belül felértékelődnek a személyes kapcsolatok és kvalitások, különösen a kis létszámú nemzeti képviseletek esetében. Amennyiben viszont egy - egy képviselő képes az igényes, a többletnek látszó feladatra felkészülni, alkalma nyílik adott témában a nemzeti vonatkozások árnyalt érvényesítésére is. Az éghajlatváltozás komplex kérdése vitájának előkészítésére, szervezésére /az átlagosnál nagyobb bizottságon belül/ nem véletlenül Barsiné kapott témafelelősi bizalmat, amelyet úgy érzékeltem a holisztikus szemléletével, szorgalmas és igényes munkájával érdemelhetett ki, és a mi jelenlétünk is közreműködésének volt köszönhető. Az eredményességhez azonban nagyobb figyelmet kell szentelni az olyan természetes folyamatok és összefüggései vizsgálatára, amelyek 0 vagy minimális kibocsátással járnak, és amelyhez szükségesek a multidiszciplináris szintetizáló csoportok. A konferencia tematikus ülésén az egyik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó szektornak a közlekedés kihívásait a Közlekedési Szekció keretében vázolták. Előadók voltak: J. Mcglade, az EU Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója. Ph. Eydaleine, az Air France KLM európai ügyekkel foglalkozó alelnöke. M. Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke. J. Dings, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) igazgatója Az Energia szekcióban, Előadók voltak: Ch. Azar, Chalmers Műszaki Egyetem (Svéd o.) energetikai és környv.-i prof. L. G. Josefsson, a svéd Vatenfall energia cég elnök-vezérigazgatója. F. Matthes, az M.S Alkalmazott Ökológiai Intézet, politikai tudományok doktora A Közlekedési szekcióban érzékeltették a kialakult állapotot. Az ismert/mért közös, ill. országonkénti CO2 kibocsátási adatokat viszonyították a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségvállalásokhoz, amelynek kapcsán néhány kiemelhető megállapítás: Egyetértés volt abban, hogy a kötelezettségvállalások eléréséhez valamennyi tagállamban szükséges a politikai döntés. Bevezetőben utalás történt az EU Tanács 2007-es -a fenntarthatóság és az energiai biztonság igényével előirányzott as célkitűzésére; vagyis 2020-ig az üvegházi gázkibocsátás 20 %-os csökkentésére, 20 %-os megújuló részarány elérésére az energia felhasználásban, valamint 20 %-os javulás az energiahatékonyságban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felvázolt trendje szerint, ha sikerül a Kyotó-i célok teljesítésében a 8 %-os mérséklés, akkor elérhető 2010-re 11.4 %-os üvegházigáz csökkenés. A közlekedés terén ugyan nőtt a kibocsátás (Közút, légi stb.), de szorító feladat 2010 és 20 közöttre a közlekedési volument a +4 és -2 közötti szintre beállítani. A személygépkocsik esetében kiemelésre került az európai autógyártók által 2010-re vállalt 130 gr/km-es kibocsátási szint 118 gr/km-re történő csökkentése, új konstrukciójú autókkal. 3

4 A német autóipar támogatja ugyan az EU kezdeményezését a 120gr/km-es CO2 kibocsátásra, kiemelve az EU kezdeményezés kritikus pontjait, amely így is nagy erőfeszítéseket kíván. A Közúti közlekedés kapcsán utalás történt a célkitűzések és a jelenlegi helyzet, illetve a tendenciák közötti konfliktusra; mivel az utóbbi 15 évben a kibocsátás évi 2 %-al nőtt, amelyben súlyos teher EU számára, hogy a 100 dolláros olajárak globálisan is a piszkosabb források felé terelhetik az üzemeltetőt, ill. az energiatermelést. Így a közlekedés nemhogy csökkentené a szén kibocsátást, hanem növelheti. Felmerült pl. az a kérdés, hogy miért van előbbre Japán? Az EU területén viszont előretekintve mélyülni fog a szakadék az elvárás és a várható kibocsátás között annak ellenére, hogy folyamatban vannak megoldások. Nincs igazán csomag az adók, az úthasználati és más díjak hatásának elemzésére, összefogására, stb.. Kérdéses az új üzemanyagok hatásának megítélése. Nagy vitát váltott ki a bio üzemanyag csökkentő hatása, mivel már 2. generációs változata is kérdéses eredménnyel jár. Felvetésre került, hol, hogyan lehet ill. kellene eltávolodni a kőolajtól? Szükséges további intelligens rendszerek keresése! A klasszikus motoroknál ökoinnováció, hajtó motoroknál új technikák, -hidrogén cellás techn.-a sürgetése, hibrid autók, stb.-. A szóba jöhető megoldások vizsgálata során még komolyabban kell megvizsgálni a gyártás hatásait, mert bizonyos előírások ill. a terhelhetőség költséghatékonysága miatt pl. az önsúlynövelés kibocsátás növelő. További kritikus kérdések; hogy milyen befolyással járhat a közlekedési módok váltása, pl. városban más típusú autók használata. Áruforgalom közútról hajóra irányítása, vagy pl. hiányzik a vasúti szállítás hatáselemzése, pl. exreternális hatásaival. Számításba vehető továbbá a sebesség korlátozás is, de az a tapasztalat, hogy csak a 7.5 to. fölötti áruszállításoknál valószínűsíthető érdemleges eredmény, stb. Bizonyos szokásokon is változtatni kell. A földfelszín kímélete igen fontos, amiért nem elégségesek a légterhelő anyagokra alkalmazott becslések, ami az ilyen vonatkozású innovációt fokozottan igényli. Egyszóval igen sok megválaszolatlan kérdés merült fel, amelyhez járul a részeredmények összhatásai szintetizálásának a hiánya is. A légi közlekedés; ahol az üzemvitel a kiotói igény teljesítéséhez nem csak a CO2-ért felelős, hanem még több más terhelés is a számlájára irható. Éles kritika érte a légi közlekedést azért, mert az EU 15-ökben évi 30 Mrd Font volt az adókedvezmény és mégis 80 %-al nőtt CO2 kibocsátás, ami -becslések szerint ra a 142 %-ot is elérheti. Ez az ágazat majdhogynem privilegizált helyzetű, mert a nagyobb távolságok esetében nem látnak kiváltó megoldást. Vélemények szerint összevethető szabályozásra volna szükség. Legfeljebb rövid távokon lehetne valami módon befolyásolni, illetékekkel, adókkal stb.?! Az energia ágazat a klímaváltozás vonatkozásában még nagyobb a kihívást jelent mint az előző ágazatok, mivel nő a kibocsátása. Az EU kétszer annyit bocsát ki ma, mint Kína, vagyis 2.5 ről 0.5 to-ra kellene csökkenteni a CO2 -egységnyi- kibocsátást? Az éghajlatváltozási probléma megoldása a világgazdaság teljes átszabását igényli!; Ha itt legalább 50 %-os kibocsátás csökkenést akarnak elérni, az energia intenzív ágazatokban kell hatékonyabbnak lenni. Ebben a sok opciós rendszerben kihívás, hogy mit és hogyan kell/lehet preferálni, vagy adóztatni? A szén, szél, nap, zöld energia eltérő beavatkozást, indikációt kíván. 4

5 Az EU-ban pl. sok iparág szállít már környezetbarát árut, amellyel viszont kockáztathatják a versenyképességüket. Sok új technológiát lehet támogatni, ha nem növeli az emissziót. Abban sokan egyetértettek, hogy legfontosabb megtakarítási lehetőség a hőenergiával való jobb gazdálkodás, a szinenergikus megtakarítás. Kevés szó esett, de annál intenzívebb vita alakult ki a kibocsátás csökkentő, CO2- elnyelő, raktározó ágazatok, különösen az erdő, a fás ültetvények szerepéről. Az erdők fáinak -évi folyó növedéknek, fapalástnak, talajának- nem csak a CO2 levegőből történő kivonással, de a tartósabb tárolásában is komoly szerepük van. Az erdő megőrzése jelentős tétel. Kérdések irányultak arra is, hogy miért csak a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói jogosultak kvóta kereskedelemre, és miért nem kapcsolhatók be azok az ágazatok is, amelyek a szén körforgalmára kedvező hatást gyakorolnak?? Egységesülő volt a vélemény abban is, hogy ki kell küszöbölni a már érzékelt torzulásokat. További intézkedések kellenek a megújuló energia források támogatása, az energia hatékonyság javítása, a technológia váltás preferálása stb. terén. A kérdéscsoportokat érintően és összegzően kifejezésre jutott, hogy a kibocsátásra vonatkozó kvóta kereskedelem az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében nem elég hatékony. A szabályozás módosításra érett. Nem megfelelő az eddig bevezetett üzleti modell sem. Az alternatíváknál a CO2 módosulás hatásait a költséghatékonyság mutatókkal differenciáltabban kell érzékeltetni. A konferencia jelzésértékűnek tekinthető volt abban, hogy a tőke, a multinacionális cégek érdekeinek az erősebb megjelenítése ellenében is felszínre kerültek azok a kockázatos hatások, amelyek még nehezen kimutathatók. Az ökológiai rendszerek értéke, érdeke a gazdasági determináltságot is módosulásra kezdik szorítani. Az a felismerés is erősödött, hogy az új megoldásokat azután lehet terjeszteni, ha annak kockázatmentesége hosszabb távon is bebizonyosodott. Nem lenne jó a gyorsasággal, vagy a kizárólagos profit érdekében az egyik katasztrófából a másikba rohanni, mert a fenntarthatóságot egyetemesen kell biztosítani. A hazai viszonylatban pl. az erdők és egyéb káros anyag elnyelők szerepének a megítélése feltétlenül szükséges. A klímakereskedelem szempontjából megállapították, hogy a jelen formájában az erdőkre a szabályozás diszkriminatív hatású. Újabb vizsgálatok alapján pl. a hazai éves fanövedék által (gyökérzettel) lekötött szén cca millió to., amely az országos kibocsátás %-a. Tehát a lehetőségeket tekintve szükségszerű pontosabban állást foglalni az erdészet illetve az ágazatonkénti értékekben, hatásokban is március 27. (javítás: ) Dr. S. Nagy László MTESz alelnök Környezetügyi Bizottság elnöke. 5

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

FLEAT Flottamenedzsment Konferencia 2009. január r 29, Budapest

FLEAT Flottamenedzsment Konferencia 2009. január r 29, Budapest FLEAT Flottamenedzsment Konferencia 2009. január r 29, Budapest Kapcsolat: Hartyányi Roland, Európa Média Kht. Tel.: (+36-1) 453-3801, Fax: (+36-1) 436-9038 info@europamedia.org, www.europamedia.org INFO@EUROPAMEDIA.HU

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Magyarország fenntartható fejlődése

Magyarország fenntartható fejlődése Magyarország fenntartható fejlődése A magyar kormány fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseinek bemutatása Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság Fenntartható fejlődés és energiapolitika Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság Fenntartható fejlődés EU energiapolitika Magyarországi helyzet A fenntartható fejlődés

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Korszakváltás küszöbén állunk A

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 Dr Paár István Közlekedéstudományi Intézet kft ZÖLD AUTÓ KÖZPONT KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 avagy fenntartható közúti közlekedés Előadás tematikája Fenntartható közúti közlekedés: 1. MÉRGEZŐ

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága Pirolízis szakmai konferencia A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága ÖKOINDUSTRIA Szent István Egyetem GAEK -Szakmai Konferencia Dr. Farkas Tibor, SZIE GAEK Farkas.tibor@gtk.szie.hu 2013.

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Mármarosi István - ENER G Energia Technológia Zrt Üzletfejlesztési vezető Az önellátó energiagazdálkodás Feladat vagy lehetőség?

Részletesebben

Válaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre

Válaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre Strukturális alapok 2014-2020 Gyakorlati útmutató Hogyan tervezzünk egy több alapból finanszírozott működési programot az épületállomány energiahatékony felújítására Ön tervezi azokat a működési programokat,

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol

Részletesebben

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs - 2010. március 10. 1 Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK Budapest 2012 A felsőoktatási intézmény neve, címe: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft.

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Küldetés Víziónk Elkötelezettek vagyunk egy olyan jövő iránt, melyben az emberiség és a környezet érdekei hosszú távon is egyaránt érvényesülnek.

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben