A MAGYAR ŐSHAZÁK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL (AKI A-T MOND, MONDJON B-T IS)

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FOTOGRAMMETRIA és TÉRINFORMATIKA TANSZÉK DR WINKLER GUSZTÁV A MAGYAR ŐSHAZÁK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL (AKI A-T MOND, MONDJON B-T IS) műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em budapest tel: fax:

2 Semmi nem változik olyan gyorsan, mint a változatlan múlt Ha valamit állítunk, számoljunk a következményeivel is Soha ne szemezgessünk, mert az elfogultság vádja ér (főleg, ha negatív ez a szemezgetés)

3 A TÉRINFORMATIKA ALAPELVE TULAJDONSÁG-TÁBLÁZATOK (műveletekhez, lekérdezésekhez) (a szakmai elemzés alapja) KAPCSOLÓDÓ SZÖVEGEK KAPCSOLÓDÓ KÉPEK GRAFIKUS INFORMÁCIÓS FEDVÉNYEK (tematikus térképek) EGYSÉGES GEOMETRIA ALAPTÉRKÉP (meghatározza a rendszert, részletesség, pontosság)

4 AZ ETNIKAI ÉS KULTURÁLIS VISZONYOK KÓDOLÁSA FŐ KULTURÁLIS VÁLASZTÓVONALAK URÁLIAK ŐSIRÁNI NÉPEK ANDRONOVÓIAK ÉS ROKON NÉPEIK EURÓPAI ŐSNÉPEK KELET-EURÓPAI SZTYEPPEI NÉPEK KAUKÁZUSIAK MELLÉK (ROKONSÁGI FOKKAL) VÁLASZTÓVONALAK

5 AZ ADATRENDSZER MŰKÖDÉSE földrajzi és régészeti változások (tulajdonságok változnak) kódolt csoport jellemzői (a változásig ugyanaz) Kr.e (idősík) (idősík) Kr.u (idősík) térképek, összehasonlítás, módosítás, elemzés

6 Alap: Egységes földrajzi-régészeti térinformatikai adatrendszer FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSOK ( évenként) RÉGÉSZETI ADATOK (minden akadémiai adat) TÖRTÉNETI ADATOK (minden akadémiai adat) ANTROPOLÓGIA, NYELVÉSZET VÁLTOZÁSOK INTEGRÁLÁSA TOVÁBBVITEL AZ IDŐBEN (hatásvizsgálat) ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK (pedig finnugor alapokon)

7 Hol lehetett az őshaza ŐSHAZA-ELMÉLETEK VOLGA-KÁMA ÖSHAZA ALAPVETŐ FINNUGOR ELMÉLET (TÚLHALADOTT) -ERDŐLAKÓK, KIRAGADOTT NÉPESSÉG DÉL-SZIBÉRIAI ÖSHAZA ELVBEN MINDKÉT FŐ IRÁNYZAT ELFOGADJA - DE CSAK ELVBEN ( finnugrizmus kialakulása) MEZOPOTÁMIAI ŐSHAZA SUMÉR-MAGYAR ELMÉLET - HASONLÓ SZAKMAI NYELVI HASZNÁLAT

8 MAGYAR-ŐSHAZA ELMÉLETEK ELVI LOKALIZÁLÁSA 1. KLASSZIKUS VOLGA-KÁMA ELMÉLET 4. DÉL-NYUGAT- SZIBÉRIAI ELMÉLET (1) BALTI-TENGER 2. SZVIDÉRI ELMÉLET X BALHAS TÓ 5. DÉL-NYUGAT- SZIBÉRIAI ELMÉLET (2) 7. ÉSZAK- MEZOPOTÁMIAI ELMÉLET KASZPI TENGER FEKETE-TENGER 3. KÁRPÁT-MEDENCEI ELMÉLET FÖLDKÖZI-TENGER 6. SUMÉR-MAGYAR ELMÉLET

9 ŐSHAZA ELMÉLETEK FÖLDRAJZI LOKALIZÁLÁSA (Kr.e ) OB-IRTIS TÓ SKANDINÁV JÉGPAJZS 1 X X 4 BALHAS TÓ 2 5 HINDUKUS JÉGPAJZS KASZPI TENGER 3 FEKETE-TENGER 7 FÖLDKÖZI- TENGER 6

10 ISIM DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e KÖRÜL A SÁRGÁS-BARNÁS SZÍN LESZNEK A ROKONNÉPEK IRTIS OB PALEOSZIBÉRIAI NÉPESSÉG MOCSÁR-GÁT TOBOL LAKATLAN BALHAS TÓ SZÉLESARCÚAK ELISEVICKI KOSTIENKI VOLGA URAL JÉG-GÁT KOSTIENKI DON SZIR-DARJA ARAL- TÓ LAKATLAN KASZPI TENGER FEKETE-TENGERI -AZOVI KESKENYARCÚAK AMU-DARJA FEKETE- TENGER km 2000 km

11 DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e KÖRÜL OB KUDLAEVKA LAKATLAN FELSŐ- VOLGAI DNYEPER- DONYECI DON VOLGA DNYEPER- DONYECI KÁMAI FELSŐ- VOLGAI ( EGYÉB INDOEURÓPAIAK ) KESKENYARCÚAK ROMANOVO URAL JANGELKA KASZPI- MEZOLIT TOBOL ISIM ARAL- TÓ NEM GEOMETRIKUS DISZÍTÉS IRTIS URÁLIAK GEOMETRIKUS DISZÍTÉS SZIR-DARJA SZÉLESARCÚAK AMU-DARJA BALHAS TÓ GEOMETRIKUS DISZÍTÉS PALEOSZIBÉRIAI NÉPESSÉG LAKATLAN KUBÁNI () KÉSŐ MURZAK-KOBA KASZPI TENGER SHENGAVIT FEKETE- TENGER DZSEJTUN NAMAZGA km

12 A NÖVÉNYZET Kr.e KÖZÖTT (nagyobb mértékű állattartás csak az erdős-sztyepp, sztyepp vidéken alakulhat ki) KORÁBBI ŐSHAZAELMÉLETEK ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET FEJLETT MEZŐGAZDASÁG

13 DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e KÖRÜL (miért nem örülünk) URÁLI OB KORAI AFANASZJEVO TOBOL FÉSÚSKERÁMIÁS BALAHNAI VOLOSZOVÓI DON VOLGA KÉSŐ SIGIRI KURGÁN (JAMNA) VOLGA KÉSŐ SIGIRI URAL TERSEK ISIM ARAL- TÓ BOTAI LÓ HÁZIASÍTÁSA IRTIS SZIR-DARJA (KORAI AFANASZJEVO) TERSEK BALHAS TÓ PONTUSZI PONTUSZI KELTEMINÁR AMU-DARJA KASZPI TENGER MAJKOPI FEKETE- TENGER KURA ARAX NAMAZGA IV km

14 DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e KÖRÜL (elhallgatott kapcsolat) KROTOVÓI OB ANDRONOVO URÁLI VOLOSZOVÓI TURBINÓI TOBOL SINTASTA (ARKAIM) ISIM (ANDRONOVO) IRTIS ANDRONOVO FATJANOVO VOLOSZOVÓI VOLGA ABASEVO PETROVKA ANDRONOVO BALHAS TÓ ANDRONOVO BALANOVO () ANDRONOVO EUROPID LAKOSSÁG URAL DON SZABATYINO (ÉSZAK-PONTUSZI) KÖZÉP-KUBÁNI SZRUBNO VOLGA MEZOPOTÁMIAI KAPCSOLATOK ARAL- TÓ TAZABOGJAKI SZIR-DARJA AMU-DARJA ANDRONOVO BMAC KASZPI TENGER FEKETE- TENGER KURA ARAX SZRUBNO NAMAZGA VI km

15 ARKAIM Kr.e KÖRÜL 22 városias település ARKAIM Kr.e KÖRÜL (pedig ezek a települések nagyon a környékünkön voltak)

16 MEZOPOTÁMIA Kr.e KÖRÜL (itt úgy tűnik az oroszok GÖDÖRSÍROS DON alapján, hogy az elámi népek rokonok, OKKERSÍROS de a OKKERSÍROS OKKERSÍROS hurrik andronovói népesség) MAJKOPI KUBÁNI VOLGA km 1800 km URAL KASZPI TENGER ARAL- TÓ KELTEMINAR AMU-DARJA SZIR-DARJA TRÓJA NYUGAT- ANATÓLIAI FÖLDKÖZI TENGER FEKETE TENGER HATTIK HATTUM AKKÁDOK EBLA SUBARTU HURRIK KURA ARAX AKKÁD-URÁLI- KAUKÁZUSI KEVERT NÉPEK EUFRÁTESZ AMURRUK MÁRI LAKATLAN TIGRIS SUMÉREK LAGAS ELÁM SZIMAS ELÁMI PERZSA- ÖBÖL BMAC BMAC MEZŐGAZDASÁGI K. NAMAZGA LAKATLAN NAMAZGA

17 KELET-EURÓPA ÉS NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e KÖRÜL (A HARCI KOCSI ELTERJEDÉSE) (miért nem örülünk IRTIS Kr.e TOBOL ISIM Kr.e Kr.e VOLGA KIALAKULÁS ELVI KÖRZETE Kr.e BALHAS TÓ Kr.e Kr.e URAL Kr.e SZIR-DARJA Kr.e DON VOLGA ARAL- TÓ Kr.e Kr.e AMU-DARJA KASZPI TENGER Kr.e FEKETE- TENGER Kr.e km

18 A NÖVÉNYZET Kr.e KÖRÜL lovaskultúra csak sztyepp-vidéken alakulhat ki, és körülbelül ekkor KORÁBBI ŐSHAZAELMÉLETEK ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET FEJLETT MEZŐGAZDASÁG

19 AZ ANDRONOVÓI TÍPUS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA Kr.e KÖRÜL URÁLI ALAKUL IRTIS FJODOROVO TOBOL SZRUBNO K OB K EGYÉB KEVERT KÁMA K ISIM BALHAS TÓ K URAL K SZIR DARJA VOLGA (jé, az antropológia mit mutat ARAL- KASZPI- TÓ rokonok a proto-szarmaták) TENGER K

20 KÉSŐ KATAKOMBA MEZOPOTÁMIA Kr.e KÖRÜL (a hurrik hatása az DON asszírokra: nehézlovasság) SZABATYINO (ÉSZAK-PONTUSZI) VOLGA SZRUBNO km 1800 km URAL SZARMATÁK () ARAL- TÓ TAZABAGJAKI SZIR-DARJA AMU-DARJA KASZPI TENGER KÖZÉP-KUBÁNI FEKETE TENGER YAZ NAMAZGA FRÍGEK TRÓJAIAK LIDEK KÁROK AKHÁJ ÁLLAMOK KASKAIAK FÖLDKÖZI TENGER HATTIK LUVIAK HETTITÁK HETTITA BIODALOM. MITANNI HURRIK ARÁMIAK EUFRÁTESZ ASSZÍROK KASSUK SANGAR TIGRIS AMURRUK ELÁMI PERZSA- ÖBÖL FESTETT KERÁMIA LAKATLAN BMAC ELÁM ARÁMIAK EGYIPTOM LAKATLAN

21 Kr.e KÖRÜL (rokon szarmaták, URÁLI és természetesen uráliak) SUZGUN OB ELUNINO IRMEN KORCAZIVO (KARASZUK) KARASZUK URÁLI TRUSNIKOVO KÉSŐ- TURBINÓI CSERKASZKULI (PROTOMAGYAR) IRTIS TOBOL ISIM PERMIEK VOLGA MEZOVKA BEGAZY- DANDYBAJ BALHAS TÓ ALEKSZEJEVKA SZARMATÁK TOKHÁROK SZIR-DARJA URAL SZKÍTÁK DON VOLGA ALÁNOK () ARAL- TÓ BOTGULJUK CHUST SZKÍTÁK AMIRABAD KIMMEREK AMU-DARJA AFRASIAB KASZPI TENGER KIMMEREK SWAT FEKETE- TENGER DAHISTAN PROTO- PÁRTUS km

22 MEZOPOTÁMIA Kr.e KÖRÜL (mondtam, hogy eltűnnek az elámi-sumerek) DON VOLGA km 1800 km SZARMATÁK URAL ARAL- TÓ SZIR-DARJA KIMMEREK SZKÍTÁK SZKÍTÁK AMIRABAD AMU-DARJA KASZPI TENGER TRÁKOK KIMMEREK GÉTÁK MŐSZÖK GÖRÖGÖK LIDEK KÁROK FÖLDKÖZI TENGER FEKETE TENGER KASKAIAK FRÍGIA FRÍGEK LUVIAK KIMMEREK HETTITA ÁLLAMOK ARÁMIAK HURRIK URARTU ASSZÍROK ASSZÍRIA EUFRÁTESZ ARÁMI ÁLLAMOK ARÁMIAK MÉDEK KASSUK TIGRIS KÁLDOK ELÁMI BABILÓNIA ELÁM KALDEA LAKATLAN PERZSA- ÖBÖL DAHISTAN YAZ LAKATLAN PERZSÁK PERZSÁK PÁRTUSOK

23 ASSZÍR KATONAI KIFEJEZÉSEK (Kr.e Kr.e. 600) ASSZÍR MAGYAR EGYÉB MAGYARÁZAT KAZÁR khasanu kusán(nádor) királyi helynök 1 szalat Zsolt szultán, zilath (etruszk) tartományi fejedelem 1 tartan tarján tarchun (etruszk) műszaki csapatok főnöke 0 vizir vezér vezír (török) marsall, parancsnok 1 kudur kádár kádi (török) főbíró, főember 1 kundu kundu, kende királyi katonai összekötő 0 zakhanu kagán zsagán (japán) királyi katonai felügyelő 1 pekhu bakó bég (török) katonai rang 1 harku horka trónörökös, főparancsnok 0 labuttu lebedu, lebedi határtartományi főnök 0 (hab a tortán)

24 A LOVAS TÁRSADALMAK FELÉPÍTÉSE (Kr.e után) AZ ALAPEGYSÉG A TÖRZS (Kr.e Kr.u. 1300) a törzs ember (egészen a középkor végéig) 50 50% férfi és nő a törzs férfi (nagyállattartás, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, igazgatás) a férfi 40%-a fegyverforgató (többi gyerek, öreg, az ellátást biztosítja) általános hadkötelezettség és kiképzettség törzsenként fegyverforgató (közepes és könnyűlovas) magyaroknál 7+3 törzs lovast jelent (óriási szám) fő egy hadosztály (tumen, tömény)

25 (miről is beszélünk Ki az elmaradott) A FA-FÖLD ERŐDÍTMÉNYEK ISMERETE ÉSZAKI TENGER A FA-FÖLD ERŐDÍTMÉNYEK HASZNÁLATA ERŐDÍTÉSEK AZ ASSZÍR BIRODALMAK KORÁBAN (Kr.e körül) A KÜLSŐTORNYOS, MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT ERŐDRENDSZEREK ISMERETE SZTYEPPEI LOVASNÉPEK ÉS ROKONNÉPEIK ATLANTI ÓCEÁN FEKETE TENGER A KÜLSŐTORNYOS, MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT ERŐDRENDSZEREK HASZNÁLATA FÖLDKÖZI TENGER

26 (miről is beszélünk De hiszen a finnugor elmélet szerint is ezek mi vagyunk. Miért nem örülünk) A SARGAT KULTÚRA (Kr.e. 200 körül) 30 erődített település GOROKOVO KULTÚRA Kr.e. 600 KÖRÜL (MOST LEHET FINNUGRISTÁZNI )

27 FEGYVERZET A SARGAT KULTÚRÁBAN (Kr.e. 200 körül) (MOST LEHET FINNUGRISTÁZNI )

28 RÉGÉSZETI KULTÚRÁK NYUGAT-SZIBÉRIÁBAN KROTOVO GEOM. BENYOM. JANGELKA PROTOURÁLI BOTAI SINT. PETROVKA SUZGUN FJOD. SARGAT MAGYAR (RÉSZ) PREANDR POK. SZARMATA ALEK. PÁRTHUS GEOM. BENYOM. NAMAZGA YAZ DZSEITUN BMAC PERZSA SZRUBNÓ AZOVI MURZAKOBA JAMNA PREHINDU HINDU AFANAS

29 KULTÚRÁK A KAUKÁZUS KÖRNYÉKÉN SÉMI AKKÁD ARÁMI ASSZÍR JAMNA PREANDR SZRUBNÓ HURRI URART URART FRÍG SZABÍR ÖRMÉNY MAGYAR (RÉSZ) IMMERETIAI MURZAKOBA KATAKOMBA HETTITA SZKÍTA KEBAN HATTI ANATOLIAI SHANGAVIT KURA ARAX URFA PREHALAF HALAF UBAID SUMER KERMAN SAM ELÁMI

30 AZ ANDRONOVÓI TÍPUS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA Kr.e. 200 KÖRÜL URÁLI ALAKUL IRTIS FJODOROVO TOBOL SZRUBNO OB K EGYÉB KEVERT TING-LING K ISIM BALHAS TÓ K K URAL K VOLGA K KASZPI- TENGER K ARAL- TÓ SZIR DARJA (jé, a sztyeppén rokonok vannak) K

31 DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.u. 200 KÖRÜL (e szerint a hunok is rokonok. URÁLI () Ha vannak) FINN-PERMI NÉPEK VOLGA (DAHÁK) ALÁNOK TOBOL HUNOK HUNOK ISIM OB SARGATKA (MAGYAROK) KOLUJKAI IRTIS HUN BIRODALOM ÁSZOK HUN BIRODALOM (TING-LING) BALHAS TÓ SZIEN-PI BIRODALOM KÍNA (AORSZOK) DON (SARMATIA) VOLGA SZARMATÁK SZARMATÁK ARAL- TÓ HUNOK KHOREZM HUNOK SZAKÁK TOKHÁROK KASZPI TENGER FEKETE- TENGER SZKÍTÁK PÁRTUS BIRODALOM PÁRTUSOK KUSÁN BIRODALOM km

32 MEZOPOTÁMIA Kr.u. 200 KÖRÜL (itt csak a hurrik maradtak) DON (DAHÁK) km 1800 km URAL ALÁNOK (AORSZOK) ARAL- TÓ HUNOK SZIR-DARJA SZAKÁK SZARMATÁK (SARMATIA) SZARMATÁK VOLGA HUN BIRODALOM KHOREZM HUNOK AMU-DARJA TRÁKOK SZKÍTÁK SZKÍTÁK FEKETE TENGER KASZPI TENGER PÁRTHUSOK GÉTÁK RÓMAI BIRODALOM KASKAIAK KELTÁK RÓMAI BIRODALOM KIMMEREK HURRIK ÖRMÉNYEK SZKÍTÁK MÉDEK PÁRTHUS BIRODALOM PÁRTHUS BIRODALOM GÖRÖGÖK LIDEK KÁROK ARÁMIAK EUFRÁTESZ ASSZÍROK ARÁMIAK KASSUK MÉDEK TIGRIS PERZSÁK FÖLDKÖZI TENGER ZSIDÓK ARABOK KÁLDOK PERZSA- ÖBÖL PERZSÁK

33 IRTIS BALHAS TÓ URÁLI ALAKUL FJODOROVO SZRUBNO K EGYÉB KEVERT TING-LING HUN K K K FEKETE TENGER A HELYZET Kr.u. 200 KÖRÜL K K SZIR DARJA OB ISIM URAL KASZPI TENGER KÁMA VOLGA DON DNYESZTER DUNA DUNA FÖLDKÖZI TENGER ARAL TÓ OB TOBOL TIGRIS (totális rokoni kör) EUFRÁTESZ

34 MIT ADTAK EURÓPÁNAK A LOVASNÉPEK (HADVISELÉS) nehézlovasság (párthus, alán, avar, szarmata, hun), rómaiak átveszik, között alkalmazási szünet hosszú, egyenes lovassági kard (egyélű, kétélű hun kard), után kezdik alkalmazni a lovas hadviselés bevezetésével fokos, szablya (szarmata, hun, magyar), csak körül kezd elterjedni a könnyűlovasság visszacsapódó íj (szarmata, hun, magyar), nem veszik át, a gyalogság alkalmatlan a használatára

35 A FINNUGRISTÁK ÁLTAL FIGYELEMBE NEM VETT TÉNYEK (EZÉRT POLITIKAI FINNUGRISTÁK) FONTOS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEK - ARKAIM KÉRDÉSE ERŐDÍTÉSEK - HARCI KOCSIK KIALAKULÁSA, TERJEDÉSE - SARGATKA KULTÚRA ERŐDLÁNCOLATOK - LÓ HÁZIASÍTÁSA - MEZOPOTÁMIAI PÁRHUZAMOK - ROKONSÁGI KÉRDÉSEK (SZARMATA, HUN) - LOVASKULTÚRÁK KIALAKULÁSI FELTÉTELEI - NEMZETKÖZI ELISMERÉS

36 A TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉS FELVETETT KÉRDÉSEI (1) KIINDULÁSI PARAMÉTEREK VÁLTOZTATÁSÁNAK HATÁSA AZ ETNIKAI ROKONSÁGRA ÉS HELYZETRE időszak az eljegesedés vége, a nagy földrajzi változások (Kr.e ) orosz-szovjet elméletek kiemelt bevonása (uráliak kialakulása az Aral-tó környékén) ez lehetetlenné teszi a Közép ázsiai európaiak szrubno (indoeurópai-szkíta) eredetét kódolás végigvezetése, elvi etnikai sumér rokonság lehetősége, török népek nem jelentős rokonsági foka az utóbbi 2500 évre nincs etnikai hatása a változtatásnak (Honfoglalás előtt 1500 év) miért van vita

37 A TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉS FELVETETT KÉRDÉSEI (2) KIINDULÁSI PARAMÉTEREK VÁLTOZTATÁSÁNAK HATÁSA A NYELVI KÉRDÉSEKRE időszak az eljegesedés vége, a nagy földrajzi változások (Kr.e ), még nincs semmiféle nyelvészeti adat az uráliak és a régészeti kultúrák összekapcsolása (sumér, tokhár és hun nyelvi kapcsolatok valószínűsége) török, mongol és kínai nyelvek kapcsolata a hunokon és tokhárokon keresztül (köztes, közvetítő nyelv) miért van mégis vita az utóbbi 2500 évre nincs nyelvi hatása a változtatásnak (Honfoglalás előtt 1500 év) az eredmény nem bántja a megalapozott nyelvészeti információkat, eredményeket

38 (miről is beszélünk Ki az elmaradott) AZ ERŐDÍTÉSEK ÉPÍTÉSE, HASZNÁLATA KR.U. 610 KÖRÜL AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD- KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK ELTERJEDÉSE, ISMERETE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ- TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ- TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE

39 SARKEL SZTYEPPEI ERŐDVÁROSA (Kr.u. 600 körül) BIZONY, ERREFELÉ ÉLTEK ŐSEINK IS SZABÁLYOS ALAPRAJZÚ ERŐDÍTÉS, BELSŐ VÁRRAL

40 KÉRDÉSEK A MAGYARSÁG KÖRÜL (Kr.u ) A KATONAI ALAPEGYSÉG A TÖRZS (könnyűlovasság, félnehéz lovasság, távolharc, közelharc) a 7 törzs szövetsége + 3 egyéb törzs lovas (történettudomány szerint a kazárok alárendeltségében) a kazároknak akkor mekkora haderejük volt Kik azok katonai számítások szerint legalább lovas kellett (de hová lett ez a hatalmas, óriási haderővel rendelkező nép) a történészek szerint a besenyők hadserege tönkreverte a magyarokat (kellett minimum lovas) Kik azok (de akkor hogy-hogy bebocsátást kértek az országba)