Éves munkaterv. Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola 2013/2014. igazgatóhelyettes

Átírás

1 Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola Levelezési cím: H Nyíregyháza, Gomba utca 7. Telefon és Fax: +36(42) /18; info@bethleniskola.hu Éves munkaterv 2013/2014. Nyíregyháza, szeptember Készítette: Kassainé Sólyom Beáta igazgatóhelyettes

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Törvényi változások... 3 I. Célok, kiemelt feladatok... 6 II. Helyzet és erőforrás elemzés... 8 II.1. Meglévő erőforrások... 8 II.1.1. Az intézmény gazdálkodása... 8 II.1.2. Munkaközösségek... 9 II.1.3. Tanulóközösségre vonatkozó adatok... 9 II.1.4. Napközi és tanulószoba II.1.5. Az oktató-nevelő munkát segítők köre II.2. Hiányzó erőforrások III.1. A tanév helyi rendje III.2. Az 5 tanítás nélküli iskolai munkanap III.3. Országos és iskolai mérés, értékelés III.3.1. OKÉV mérés III.3.2. Iskolai mérés, értékelés III Bemeneti mérések III Tantárgyi mérések IV. Vizsgák időpontja V. Beiskolázás VI. Speciális feladatok VII. Eseménynaptár VIII. Ellenőrzési terv (SzMSz-ből átvett) A pedagógiai munka belső ellenőrzésnek rendje VIII.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai VIII.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak VIII.3. Az ellenőrzés területei VIII.4. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének módszerei VIII.5. A tapasztalatok értékelése XIX. Intézményi kapcsolatok, együttműködés (SzMSz-ből átvett) Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása XIX.1. Az intézmény közösségeinek belső kapcsolattartása XIX.1.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület XIX.1.2. A nevelők és a tanulók tájékoztatása XIX.1.3. A nevelők és a szülők tájékoztatása XIX.2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai X. Egészségügyi ellátás

3 Törvényi változások Az éves munkaterv az alábbi jogszabályi előírások alapján kerül összeállításra Külső szabályzók A 2013/2014-es tanévre vonatkozó jogszabályi előírások alapján: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelete a 2013/2014. tanév rendjéről 326/2013 (VIII. 30) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Belső szabályzók: A munkatervben figyelembe vételre kerültek az intézmény működését, tevékenységét meghatározó fontosabb belső szabályozások is, így különösen: Pedagógiai Program és Helyi Tanterv, Az intézményi teljesítményértékelés rendjére vonatkozó szabályozás, Szervezeti és Működési Szabályzat. Az intézményünk működését ebben a tanévben e törvények befolyásolják a leginkább: a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény módosításáról, valamint a 326/2013 (VIII. 30) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 5. -ának (1) bekezdése szerint: b) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat, c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be. 2. Az Nkt. 54. (3) bekezdése szerint: (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1) (2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést 3

4 osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályai a helyi tantervben vannak meghatározva. 3. Mindennapos testnevelés Az Nkt. 27. (11) szerint: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az Nkt. 97. (6) szerint: A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni ban ez iskolánkban a következő osztályokat érinti: első, második, ötödik, hatodik, kilencedik és a kilencedik nyelvi előkészítő osztály. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. 20/2012. EMMI rendelet 141. (1). A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet (3) Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés bevezetése még nem kötelező, a harmadik-negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamon heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére - további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglakozások száma megnövelhető. 4. Pedagógiai program módosítása Az intézmény a Pedagógiai Programját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és a vonatkozó Nkt. alapján december 31-ig felülvizsgálta, módosította, és az Nkt. 26. (5) szerint szeptember 1-jén, a 2013/2014-es tanévtől, felmenő rendszerben vezeti be. Az Nkt. 26. (2) rendelkezése, valamint az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet szerint, a miniszter által kiadott kerettanterveket (első, második és harmadik melléklet) feldolgozva és kiegészítve az iskola helyi tantervet készített, amely elérhető a Bethlen Iskola és Óvoda honlapján: 4

5 A 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló rendelet 5. melléklete alapján az iskola elkészítette a felnőttoktatásra vonatkozó helyi tantervét. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. 5. A tanulók fizikai állapotának vizsgálata 20/2012. EMMI rendelet 81. (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi, és meghatározza a tanuló fizikai fejlődőse szempontjából szükséges intézkedéseket. 6. Tankötelezettség Az Nkt. 45. (3) szerint: A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Az Nkt. 97. (1) szerint: Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát tettek. 5

6 I. Célok, kiemelt feladatok A Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola egyházi fenntartású intézmény, melynek célja segítő intézménnyé válni, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladatunknak tekintjük a képességek kibontakoztatása, a gyermekek és a családok céljainak sikeres elérése terén a lehető legnagyobb támogatást nyújtani. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka életelv- és érték-centrikus. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kap a bibliai szemléletmód, a biblikus erkölcsi és személyiségi normák, valamint a nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazott elvárások. Intézményünk keresztény szellemiségű oktatási modellt valósít meg, amelynek célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a társadalomra is pozitív hatást gyakorolnak. Az oktatási rendszer lehetőséget biztosít számunkra, hogy a gyerekek oktatását és nevelését 2,5 éves kortól a középiskola befejezéséig végezzük. Óvodánkban vegyes életkorú csoportokban zajlik a gyerekek nevelése, felkészítése az iskolára. A 2,5-6 éves gyermek szeretetre éhes, nyitott, érdeklődő, a világot az érzékszervei segítségével szemléli, az utánzással, mintakövetéssel szerzi ismereteit. Ezen elveket figyelembe véve szervezzük ebben a nevelési évben a foglalkozásokat, nagy hangsúlyt téve a tapasztalati úton történő ismeretszerzésre. Az alsó tagozatban a gyermek örömre fogékony, nyitott, érdeklődő, aktív, tettre kész, feladattudata van. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 30 percig tudja összpontosítani. Ezt óráinkon játékos helyzetekkel fokozzuk (óra közben mozgás, játékos feladatok, szituációs játékok). A megismerésben az érzelmi motivációk kerülnek előtérbe. Felső tagozaton a magas szintű tudás mellett szilárd etikai értékrend és erkölcsi igényesség közvetítése is célunk. Az oktatásban kiemelt szerepet kap a kommunikációs készségfejlesztés, az idegen nyelv oktatása, a természettudományos szemlélet kialakítása, a kreatív, művészi készség fejlesztése. Célunk, hogy az általános iskolai keretek között olyan nyelvi alapot szerezzenek diákjaink, hogy arra építkezve a további középiskolai éveik folyamán lehetőségük legyen - megfelelő motiváltság és szorgalom esetén - középfokú nyelvvizsgát és/vagy nyelvi érettségit tenni legkésőbb a évfolyamokon. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a társadalomra is pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy olyan fiatalok hagyják el az intézményt, akik számára reális cél a felsőfokú intézményekbe való belépés. Olyan pedagógiai feltételeket kívánunk biztosítani, melyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek személyiségét harmonikusan fejleszthesse, képességeit a maga lehetőségeinek felső határáig kiművelje. A képességek fejlesztése, az egyéni különbségek figyelembevételével, kezdetben játékos formában, majd a kondicionáló motorikus képességeket, az önismeretet, az elvont gondolkodást, az érzelmi motivációs tényezőket és a vitát állítjuk a személyiségfejlesztés középpontjába iskolai életünk során. 6

7 A problémamegoldó, a logikus gondolkodás és a mindennapi élet kiemelkedő területe a kreativitás, amelyet minden tantárgy oktatásánál fejlesztendő területnek tartunk. Kooperatív tanulási technikák alkalmazásával fejlesztjük tanulóink képességeit. Széleskörű, változatos, közvetlen és közvetett nevelési és oktatási módszerek differenciált alkalmazására törekszünk, figyelembe véve tanulóink előképzettségét, életkorát, fejlődését, az egyes nevelési-oktatási- és képzési szakaszok cél- és feladatrendszerét. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés mellett a művészeti kompetenciák kialakítása is áll: Célunk, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit. Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom. Arra törekszünk, hogy mindenki a saját képességeinek, lehetőségeinek határához jusson el az értelmi és erkölcsi fejlődésben. Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlődése legalább annyira lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik. Célul tűzzük ki, hogy a helyes önismeret alkalmazásával tanulóink legyenek képesek kitűzni és elérni reális célokat, legyenek képesek magas szintű igényt támasztani saját munkájuk iránt, legyenek nyitottak a környező világ, a természet, társadalom, haza aktuális kérdéseire. Az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Intézményi ünnepélyeink, az intézmény által szervezett különféle programok, tanulmányi kirándulások nyitottá teszik a diákokat, és alakítják a világról alkotott képüket. Fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ennek érdekében minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s a benne az embert. Valljuk, hogy: A tanítás akkor jó, ha a tudás alkalmazására, pontosságra és tiszta megfogalmazásra nevel, s az elemző gondolkodás, a kreativitás, a képzelőerő fontosságát hangsúlyozza. /részlet egy angol oktatási szakfelügyeleti anyagból/. 7

8 II. Helyzet és erőforrás elemzés II.1. Meglévő erőforrások II.1.1. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önálló egyházi jogi személy, önálló gazdálkodási szervezeti egységgel rendelkezik. Az intézmény a fenntartó által évenként megállapított költségvetés keretein belül a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint az intézmény gazdálkodási és képviseleti szabályzata alapján gazdálkodik, illetve kezeli a rendelkezésére álló vagyont Pénzügyi feltételek Az oktatási, nevelési tevékenység finanszírozását szolgálja a fenntartó által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökön túl az állami költségvetésből származó támogatás, a tanulók szülei által befizetett térítési díjak, esetlegesen a közoktatási megállapodás keretében kapott támogatás, az iskola számára természetes illetve jogi személyek által felajánlott támogatások, adományok, valamint az iskola vállalkozási tevékenységéből származó bevételek. Az intézmény részére felajánlott adományok, támogatások elfogadásáról az igazgató határoz. A felsorolt jogcímek a 2013/2014. tanévben előre láthatólag az elmúlt évi szinten történő működést csak szűkösen, átszervezésekkel biztosítják, fejlesztési és egyéb beruházást nem tesznek lehetővé. A kiadási oldalon egy újabb osztály beindítása jelent plusz kiadást, mind a személyi, mind a dologi kiadások terén Tárgyi feltételrendszer A kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében leírtakkal az intézmény rendelkezik. A meglévő eszközök, felszerelések még nem szorulnak cserére augusztus végén vehettük birtokba a TIOP pályázaton elnyert interaktív táblákat és egyéb informatikai eszközöket. A 2012/2013. évben az informatikai normatívából projektorok, egy színes lézernyomtató és laptop került beszerzésre. A könyvtári pályázat által 2012/2013-ban beszerzett eszközök: 4 db számítógép a hozzátartozó hardverekkel, egy vékony kliens, 1 db szerver gép, Elka 7.3 integrált könyvtári rendszer teljes csomaggal, 1 db nyomtató, 1 db projektor Személyi változások és feltételek Az intézmény vezetésében történt személyi változás: a évi CXC. törvény 1. melléklete alapján a közötti tanulói létszám miatt a 2013/2014. tanévtől iskolánkban két igazgatóhelyettesre van szükség, 8

9 ezért Kárpátiné Elek Edit mellett ettől a tanévtől Kassainé Sólyom Beáta is igazgatóhelyettesi megbízást kapott. A tantestületből 5 személy szülési szabadságon van: Makay Melinda, Polányiné Szilágyi Erzsébet, Terbócs Szilvia, Vereb Judit és Szilvási Anna. A rendszergazdai feladatokat fél állásban Lőrincz Csilla, fél állásban Enyedi Gábor tölti be, aki további fél állásban hangszerkarbantartói munkakörben dolgozik intézményünkben. A tanári karban, valamint az óvodapedagógusok között történt további személyi változások: az óvodába érkezett óvónőként Hajduné Gulyás Ildikó, a tanári karba tanárként Horváthné Barkó Bernadett Márta, Kunák Klára, Molnár Ildikó, Széllné Ványi Tamara és Tóth János, óraadóként Győri Márta és Gunyecz István. Az oktatói-nevelői munkát közvetlenül segítő új kollégák: Hegedűsné Herczku Mónika, Kissné Komjáthy Melinda, Pál Orsolya, Girászin Gergő és fél állásban Enyedi Gábor. II.1.2. Munkaközösségek Intézményünkben munkaközösségek működnek (alsós, felsős, középiskolai, angol nyelvi): a hasonló munkakörben dolgozó kollégák együttműködnek egy-egy pedagógiai cél, rendezvény megvalósulása érdekében, közösen dolgoznak ki megoldási stratégiákat, szakmai munkacsoportok spontán is szerveződnek. A tantestületen belül jó a kollegiális viszony, egymás munkájának méltatása mellett gyakran alakulnak ki szakmai eszmecserék. Az igazgatói évértékelés elkészítésében a hasonló munkakört ellátók közösen készítenek pedagógiai munkájukról elemzést. II.1.3. Tanulóközösségre vonatkozó adatok Osztály Tényleges létszám SNI BTMN Számított létszám 1.o o o o o o o o NY o

10 11.o o o össz: II.1.4. Napközi, tanulószoba és délutáni foglalkozások Évfolyamok Csoport Létszám 1-4. osztály Napközi osztály Tanulószoba 64 Össz.:121 fő A BTMN és SNI tanulók számára minden tanítási napon től ig fejlesztési foglalkozásokat szervez az iskola. Alsó tagozat Napirend a tanulószobákban: ebéd, tól levegőzés, szabadidős tevékenységek, (Szabadidős tevékenységek a foglalkozási terv alapján.) felkészülés az önálló tanulásra, uzsonna tanulás, házi feladat elkészítése, gyakorlás, szabadidős tevékenység (filmnézés, közösségi játékok) készülődés a hazaindulásra: teremrendezés, bepakolás. Ügyelet. Az 1. és a 3. csoportban előfordul, hogy a hét valamely napján hat órájuk van. Ekkor a napközi később tud elkezdődni és később is ér véget. Napközis nevelőink havi bontású tematikus napközis munkaterv alapján dolgoznak, amely egy-egy alapvető nevelési terület kihangsúlyozása köré épít tevékenységeket. Felső tagozat ügyelet, (ez alatt a diákok az ebédeltetési rendet betartva ebédelnek) levegőzés, szabadidős tevékenységek, önálló tanulás, uzsonna készülődés a hazaindulásra: teremrendezés, bepakolás. Ügyelet. A tanulószobát igénybe nem vevő, de az épületben maradó diákok az emeleti aulában kialakított közösségi térben készülhetnek a következő napra. 10

11 A délutáni foglalkozások rendje: Alsó tagozat: angol tehetséggondozás kedd 14,00-14,45 4fő rajz hétfő 14,00-15,00 7 fő atlétika hétfő 16,00-17,00 12 fő kedd 13,30-14,15 5 fő szolfézs szerda 13,30-14,15 11 fő torna szerda 16,00-17,00 13 fő balett kedd 16,00-17,00 15 fő sakk szerda 13,00-13,45 9 fő dráma kedd 16,00-17,00 2 fő Felső tagozat: angol kedd 14,45-15,30 16 fő tehetségfejlesztés rajz hétfő 14,00-15,00 6 fő atlétika hétfő 16,00-17,00 4 fő történelem kedd 13,45-14,30 18 fő angol felzárkóztatás szerda 14,30-15,30 7 fő zeneirodalom péntek 14,30-16,00 5 fő torna szerda 16,00-17,00 4 fő balett kedd 16,00-17,00 4 fő sakk szerda 13,45-14,30 7 fő magyar szerda 13,30-14,15 4 fő labdarúgás kedd 15,00-16,00 16 fő dráma kedd 16,00-17,00 6 fő Művészeti órák: - egyéni órák (hangszeres zene): órarend szerint - csoportos óra: - szolfézs: EK1 és EK2 kedd , csütörtök A1 és A2 szerda , péntek A3 és A4 kedd , csütörtök zeneirodalom: A1-A2-A3 péntek

12 - képzőművészeti foglalkozás: EK 1,2 kedd A 1,2 csütörtök A 3,4,5,6 péntek II.1.5. Az oktató-nevelő munkát segítők köre Az eredményes oktatást intézményünkben logopédus (Módyné Cselényi Mónika, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaként) és fejlesztőpedagógus (Mátyás Katalin, óraadóként) segíti, akikkel a nevelők szoros kapcsolatot tartanak. Az óvodai csoportokhoz évente megállapított munkarend szerint beosztott állandó segítő a dajka. Munkája részben a gyermekekkel kapcsolatos gondozási, nevelési, étkeztetési feladat, részben pedig takarítás. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoportvezető pedagógus tájékoztatása, útmutatása, irányítása alapján végzi. Iskolai könyvtárunk adta lehetőségeket ebben a tanévben jobban ki szeretnénk használni. Girászin Gergő könyvtáros több tematikus könyvtárbemutató programot hívott életre, melynek nem titkolt célja a könyvek világában történő jártasság megszerzése, az olvasás megszerettetése a fiatalokkal. Az iskolai könyvtárban megtartott könyvtári órák az információszerzés, az önálló tanulás élményét nyújtják. Ebben az évben több verseny megrendezését és lebonyolítását is vállalta a könyvtáros. Intézményünk szoros kapcsolatot ápol a szakszolgálatokkal: az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és a Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal. Tanulóink vizsgálatát, indokolt esetben szakellátását is végzik. II.2. Hiányzó erőforrások Közös beszerzések, erőforrás bővítés Pályázati portfólió Az intézmény nem rendelkezik olyan pályázati portfólióval, amely előre megmutatná, hogy mely pályázati forrásokat kívánjuk megcélozni. Alapvetően a pályázatokkal kapcsolatos döntéseket az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározott célokból adódó feladatok megvalósítására hozzuk, és az aktuálisan kiírt pályázati forrásokat állítjuk ennek szolgálatába. 12

13 III.1. A tanév helyi rendje szeptember június 13. Szorgalmi idő: Tanítási napok száma: - általános iskolában középiskolában 179 Első tanítási nap: szeptember 2. (hétfő) Utolsó tanítási nap: június 13. (péntek) Első félév vége: Szünetek: Beiskolázás: január 17. (péntek) Őszi szünet: október 28 - november 1. Téli szünet: december január 3. Tavaszi szünet: április 22 - április 25. Nyári szünet: június 14-től Első évfolyam: Középiskola: A szülő értesítése gyermeke első félévben elért tanulmányi eredményéről: január 24-ig (péntek) Nevelőtestületi értekezlet: január 17. (péntek) A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (péntek) A szünet utáni első tanítási nap november 4. (hétfő). A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20. (péntek) A szünet utáni első tanítási nap január 6. (hétfő) A szünet előtti utolsó tanítási nap április 18. (péntek) A szünet utáni első tanítási nap április 28. (hétfő) június 14. (szombat) évi tavaszi általános beíratási időszakban június (szerda, csütörtök). Érettségi vizsgák: Esti tagozat vizsgái Középiskola (érintett évfolyamok) írásbeli vizsgák: nappali tagozat szóbeli: esti tagozat szóbeli: 10. E (magyi telephely) félévi vizsga: év végi vizsga: május 5-től 8-ig június (kedd, szerda) június (hétfő, kedd) január 31. (péntek) június 13. (péntek) 13

14 12. E (nyíregyházi) félévi vizsga: év végi vizsga: január 29. (szerda) április 28. (hétfő) III.2. Az 5/6 tanítás nélküli iskolai munkanap Napok Időpont Téma Felelős 1. december 7. Értekezlet Gáll Ottó 2. december 21. Értekezlet Gáll Ottó 3. április 25. Értekezlet Gáll Ottó 4. (középiskola) május 5. Értekezlet Gáll Ottó 4. (ált.isk.) 5. május 10. Értekezlet Gáll Ottó (középiskola) 5. (ált. iskola) 6. (középiskola) június 13. Ballagás Gáll Ottó III.3. Országos és iskolai mérés, értékelés III.3.1. Oktatási Hivatal által szervezett, központi mérés Időpont Évfolyamok Terület Felelős május 28. (szerda) A 6. és 8. évfolyamokon történik mérés az intézményünkben, a mérés napja tanítási napnak számít. anyanyelvi és matematikai alapkészség Némethné Oláh Éva III.3.2. Iskolai mérés, értékelés III Bemeneti mérések DIFER - Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer az alapkészségek feltérképezése október 11-ig Az első évfolyamos tanulók felmérése a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásához. Felelős: Horváthné Barkó Bernadett október 25-ig A Diagnosztikus vizsgálatban érintett tanulók létszámának jelentése az Oktatási Hivatal felé. Felelős: Horváthné Barkó Bernadett, Kárpátiné Elek Edit december 6-ig a vizsgálat elvégzése a kiválasztott tanulóknál. Felelős: Horváthné Barkó Bernadett, Mátyás Katalin. 14

15 III Tantárgyi mérések Alsó tagozaton Minden évfolyamon, év végén iskolai szintű méréseket végzünk az általunk kidolgozott mérőlapok segítségével magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret tárgyakból. A 4. osztályban a tanulókkal megíratjuk a 8 osztályos gimnáziumok központi felvételi feladatsorát. Felső tagozaton Angol nyelvből évfolyam szintű vizsgákat szervezünk minden évfolyamon április végétől május végéig, amely szóbeli és írásbeli részből áll. Magyar irodalomból 5. és 6. évfolyamon szóbeli vizsgát tesznek diákjaink a kapott tételsor alapján. A 6. osztályban a tanulókkal megíratjuk a 6 osztályos gimnáziumok központi felvételi feladatsorát. A felvételi eljárás A középiskolai osztályunkba azon jelentkezőknek, akik nem a többcélú intézményünk nyolcadik évfolyamára járnak, kötelező felvételi vizsgán részt venni. Legkésőbb december 10-ig kell írásbeli felvételi vizsgára való jelentkezési igényüket beküldeni valamelyik vizsgát szervező középiskolába. A központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgát intézményünk is megszervezi, tehát lehetőség van hozzánk is vizsgára jelentkezni. A választott intézményben január 18-án, szombaton 10,00 órától írásbeli felvételi vizsgát kell teljesíteni matematika, valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. (Pótló írásbeli felvételi időpont azok számára, akik betegség vagy más alapos ok miatt nem tudtak az eredeti időpontban dolgozatot írni: január 23-án, csütörtökön 14,00 óra.) A vizsgázó a központilag szervezett írásbeli vizsgára történő jelentkezését - a központilag kiadott jelentkezési lapon - bármelyik vizsgáztató iskolába közvetlenül, vagy az általános iskolája közreműködésével benyújthatja. Ahol jelentkezett a vizsgára, abban az intézményben kell a felvételi dolgozatot megírnia. A jelentkezési lapot az általános iskolák titkárságán lehet kérni. Intézményünkben a központilag szervezett írásbeli vizsga időpontja: január 18. szombat, délelőtt 10 óra. Helyszíne: Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, és Alapfokú Művészeti Iskola, Nyíregyháza, Gomba u. 7. A vizsgázók a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt diákigazolványt vagy személyi igazolványt vigyenek magukkal. A központi írásbeli vizsga során körzőn es vonalzón kívül semmiféle segédeszköz (pl. számológép) nem használható, a felvételi feladatlapokat pedig tollal kell kitölteni. 15

16 Az írásbeli vizsgadolgozatok kijavítva, az elért pontszámokkal ellátva január 24- én, pénteken reggel 8 és délután 16 óra közötti időpontban tekinthetők meg az intézményünkben. Igény esetén a kijavított dolgozatok fénymásolatai elvihetők. A fénymásolás költsége 10 Ft/oldal, melyet a helyszínen kell befizetni. A dolgozatról elektronikus másolat például digitális fénykép is készíthető. A vizsgázó és szülője a hivatalos javítókulcstól eltérő értékelés esetén az értékelésre írásban észrevételt tehet, amelyet a megtekintést követő első munkanap végéig óráig adhat le az iskolában. Az észrevételben foglaltak elbírálásakor a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet pontja alapján kell eljárni a vizsgát szervező intézménynek. Az intézményünkbe való felvételhez szintén kötelező szóbeli felvételi vizsgára február én kerül sor, szintén a Nyíregyháza, Gomba u. 7. alatti iskolánkban. A pontos időpontról a jelentkezési lap beérkezését követően levélben értesítjük a tanulót, illetve az iskolánk honlapján ( ) is tájékoztatást adunk. Mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsga ingyenes. A felvételi rangsor elkészítése az erről szóló bekezdésben leírt előfeltételek megléte esetén - az általános iskolában elért tanulmányi eredmények, az írásbeli és a szóbeli felvételi pontszámok összesítése alapján történik. Az általános iskolából hozható pontok számítási módja a következő: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv tantárgyak mindegyikéből 5-5 pont szerezhető, a 7. év végi és 8. félévi osztályzat átlagaként. A fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika összesített tantárgyi átlaga maximum 5 pont. Példa a hozott pontok számítására: Tantárgy 7. év végi eredm. 8. félévi eredmény pontszám Matematika 4 5 4,5 Magyar nyelv és ir ,0 Történelem 3 5 4,0 Idegen nyelv 4 3 3,5 Informatika 5 4 Fizika 4 3 Kémia :10=3,9 Földrajz 3 4 Biológia 3 5 Összes hozott pontszám a példa alapján: 19,9 Az általános iskola 7. évfolyamán év végén és 8. évfolyamán félévkor elért eredmények: maximum 25 pont. A központi írásbeli felvételi vizsga eredménye: maximum 50 pont (a matematikából és a magyar nyelv és irodalomból elért pontszámok átlaga). A szóbeli felvételi vizsgán elért eredmény: maximum 25 pont (matematika 10 pont, magyar nyelv és irodalom 10 pont, motivációs beszélgetés 5 pont. ) 16

17 Az összes elérhető pontszám: 100 pont. Tájékoztató a szóbeli felvételi vizsga követelményeiről Figyelembe vesszük a felvétel elbírálásánál a szóbeli elbeszélgetés során történő azon megállapítást, hogy a jelentkező eleget tesz-e a fenntartó egyház szellemi-erkölcsi követelményeinek. Amennyiben megállapítást nyer, hogy ezen szellemi-erkölcsi feltételeknek a diák nem felel meg, egyházi fenntartású iskolánk elutasíthatja a jelentkezőt. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (A Bethlen Iskola 8. osztályos tanulói számára a 7. év végi és 8. félévi írásbeli mérés is ezen témákra épül.) A középiskolánkba felvételiző diákoknak a következő nyelvi-irodalmi képességekkel kell az életkoruknak megfelelő szinten rendelkezniük: A nyelvi szintek (szóelemek, a szófajok, a mondatrészek és mondatszerkezetek) fogalmi elemeinek felismerése, felhasználásuk szabályainak biztos ismerete, és biztos helyesírás. Szövegértés: különböző műfajú szövegek értő olvasása; a szöveg megadott szempontok alapján való értelmezése, a kommunikációs helyzeteknek megfelelő igényes nyelvhasználat. Irodalom: Az általános iskolában kötelezően, vagy saját választás alapján olvasott művek alapos ismerete, élményszerű felidézése; a művekben ábrázolt jellemek, emberi kapcsolatok, megjelenített emberi problémák felismerése és ismertetése önálló véleményalkotással. A magyar irodalom nagy korszakainak vázlatos ismerete (pl. a reformkor és a szabadságharc legnagyobb költői, a Nyugat néhány nagy alkotója, Mikszáth és Móricz prózája). Az irodalmi műnemek és legfontosabb műfajaiknak felismerése. A felvételi beszélgetés a hetedik és nyolcadik osztályban tanult szerzők műveiből vett részletekre épül. A jelentkezők rövid irodalmi szövegek közül húznak egyet, s az ehhez megfogalmazott szövegértési és szövegalkotási kérdésekre válaszolnak. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához nincs szükség az írók-költők életrajzának ismeretére, mert a szövegválogatás tematikus alapon történik (pl. a családról, a barátságról, a közösségről szólnak az irodalmi műrészletek), s a diákok szövegértéssel és szövegalkotással kapcsolatos képességeit mérjük fel. A beszélgetésen szóba kerülhet az adott költő vagy író életműve is, ezért alkotói portréjának ismerete, vagy munkásságának elhelyezése saját korában mindenképpen kedvezőbb képet nyújthat a jelentkező diák felkészültségéről. A beszélgetésen többek között a következő szerzők művei szerepelnek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Örkény István, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Karinthy Frigyes, Tamási Áron. Szóba kerülhetnek a jelentkező diák kedvenc olvasmányai is, tehát felkészülhet belőlük, de ennek megbeszélésére, a szűkös időkeret miatt, nem biztos, hogy ki tudunk térni. MATEMATIKA Valamennyi jelentkezőnek szóbeli felvételi vizsgát kell tenni matematikából. Elsősorban azt mérjük, hogy a jelentkező mennyire képes a tanult ismereteket a gyakorlatban, feladatmegoldás közben alkalmazni. 17

18 A szóbeli vizsga egy 10 percnél általában nem hosszabb feleletből áll, ahol a jelentkezőnek konkrét kérdésekre kell válaszolnia. Nem kell tehát hosszabb összefüggő előadást tartania semmilyen témában. Szükséges viszont, hogy gondolatait érthetően ki tudja fejezni. Ehhez csak a legalapvetőbb matematikai kifejezéseket (pl. számláló, nevező, szimmetriatengely, átfogó, befogó) kell ismernie, bonyolultabb szakkifejezések használatára nincs szükség. A legfontosabb témakörök: - számolás törtekkel - százalékszámítás - az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása (ellenőrzéssel!) - egyszerűbb szöveges feladatok (válaszadással!) - a lineáris (elsőfokú) függvény - a kör - a Pitagorasz-tétel - a nevezetes síkidomok tulajdonságai (ezen belül: háromszögek szögösszege, nevezetes vonalai, speciális négyszögek) - a nevezetes síkidomok kerülete, területe - grafikonok, táblázatok értelmezése vagy készítése Általában egy-két rövidebb feladatot kell megoldani, vagy a megoldás menetét elmagyarázni, ritkábban konkrét elméleti kérdésre válaszolni (pl. milyen négyszöget nevezünk paralelogrammának). Feladhatunk a gondolkodási készséget felmérő egyszerűbb logikai feladatot is. Íróeszközre a szóbeli vizsgán is szükség lehet. ZSEBSZÁMOLÓGÉP A SZÓBELI VIZSGÁN NEM HASZNÁLHATÓ! Egy lehetséges szóbeli kérdéssor: - Hogyan számolod ki a 25 háromötöd részét? - Sorolj fel minél több tengelyesen szimmetrikus síkidomot! Mutasd meg, hol van a tükörtengelyük! - Próbáld meg megszámolni, hány kétjegyű páros szám van! Hogyan gondolkodsz? - Melyik elsőfokú függvény képe az ábrán látható egyenes? (Előre elkészített ábráról a függvény leolvasása) Az intézményünk 8. osztályos tanulóinak továbbhaladása a 9. évfolyamon Azon jelentkezők számára, akik többcélú intézményként működő iskolánk nyolcadik évfolyamán tanulnak, a Pedagógiai Programunkban leírt szabályozás alapján történik a felvételi rangsorban történő elhelyezésük. 8. osztályos tanulóink továbbhaladásának előfeltétele intézményünk 9. évfolyamára az, hogy a tantestület hagyja jóvá ennek lehetőségét a félévi osztályozó értekezleten. A döntést határozattal hitelesítjük, amelyet a felvételi eljárás kezdete előtt minden tanuló megkap. A tantestület a tanuló továbbhaladásának lehetőségét az intézményünk 9. évfolyamán megtagadhatja, ha a tanuló tanulmányi eredménye a 8. évfolyam félévében nem éri el a bennmaradási átlagot (3,5), vagy a magatartása 6. és 7. évfolyam végét valamint 8. évfolyam félévet tekintve legalább 2 alkalommal változó vagy rossz minősítésű volt. 18

19 További feltétel a tantestület jóváhagyása után, hogy az alább leírt pontszámítás szerint, a külsős jelentkezőkkel összesített felvételi rangsorba illesztve olyan helyen szerepeljenek, ami a felvételt a számukra biztosítja. A pontszámítás módja: - az általunk szervezett 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi szóbeli és írásbeli felmérés eredménye (magyar nyelv és irodalom, matematika) (20 pont) - a kompetencia alapú írásbeli továbbhaladási mérés eredménye matematikából, magyar nyelv és irodalomból (50 pont) - a 7. év végén és 8. félévkor magyarból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből szerzett osztályzatok összegének fele (20 pont), és az informatika, fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak összesített átlaga (5 pont) (Számítás ugyanúgy, mint az előzőekben bemutatott táblázatban.) - motivációs beszélgetés (5 pont). Az iskolánk egyházi jellegéből fakadóan a további szellemi-erkölcsi feltételek teljesítése ugyanúgy előfeltétel a továbbhaladáshoz, mint a más általános iskolákból jelentkező tanulók esetén. Ezek részletezése A felvételi rangsor kialakítása c. részben található. A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók esetében: A felvételi eredmény megállapításánál figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényre vonatkozó érvényes szakvéleményt. Ennek alapján az intézmény igazgatója dönti el, hogy milyen speciális módon bíráljuk el a tanuló jelentkezését. Az egyéni elbírálásra való igényt a jelentkezési lap benyújtásakor külön kérelemben jelezni kell. Amennyiben az SNI, BTMN tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor a vizsgát megszervező intézményhez a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be. Az SNI, BTMN tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: - időhosszabbítás (az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető), - segédeszköz használata (a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során), - az értékeléskor az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés (a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be). A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztető intézményben. A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához. Mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti, azért fontos, hogy azt jóval a vizsga előtt, már a vizsgára való jelentkezéskor átadják az intézménynek. A kérelmet a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI, BTMN 19

20 tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz es a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. A felvételi rangsor kialakítása, döntés a felvételről A felvételi rangsor az előzőkben leírt módon elért pontszámok alapján készül, az alábbi kiegészítés figyelembe vételével: Bizonyos esetekben az iskolánk az elért pontszámoktól függetlenül is elutasíthatja a jelentkezőt. Ezek a következők: A évi CXC. törvény 31. (1) a) pontja alapján az intézmény előfeltételként kiköti a keresztény vallás, világnézet és erkölcs, továbbá az ezen alapuló életvitel és életmód elfogadását. A felvételről szóló döntés előtt olyan egyházi vezetők véleményét is kikérheti az Iskola, akik ismerik a jelentkezőt és családját. Figyelembe vesszük a felvétel elbírálásánál azon megállapítást, hogy a jelentkező eleget tesz-e a fenntartó egyház szellemi-erkölcsi követelményeinek. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a szellemi-erkölcsi feltételeknek a diák nem felel meg, egyházi fenntartású iskolánk elutasíthatja a jelentkezőt. Szintén elutasítást eredményezhet, ha a jelentkező - általános iskolai tanulmányai alatt, különösen a legutóbbi 2 évben magatartásának és szorgalmának év végi, félévi értékelésében változó, rossz, hanyag minősítés is előfordul; - a legutóbbi két tanévben az év végi, félévi tanulmányi eredménye nem mindig érte el a 3,5-es átlagot. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a fenti kizáró okok valamelyike fennáll, iskolánk megtagadhatja a középfokú iskolai évfolyamain a továbbtanulás lehetőségét, az elért pontszámoktól és a jelentkezők számától függetlenül is! Amennyiben a fenti kizáró okok nem állnak fenn, a jelentkező felvételi rangsorban elfoglalt helye a felvételi eljárás során, illetve az intézményünk nyolcadikos tanulói által az előzőkben leírt módon elért pontszámok alapján történik. A felvételi rangsor első 35 helyén levő, a szellemi-erkölcsi feltételeknek eleget tevő jelentkezők nyerhetnek felvételt. A felvételi rangsor pontegyenlőség esetén Pontegyenlőség esetén előnyben részesítjük elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű, másodsorban a nyíregyházi állandó lakhelyű (ennek hiányában nyíregyházi bejelentett tartózkodási helyű), harmadsorban a hátrányos helyzetű jelentkezőt. Ha ezen szempontok alapján sem lehet eldönteni a sorrendet, akkor előnyben részesülhet, akinek testvére az intézményünkbe járó tanuló vagy óvodás. Középiskolában A 9. nyelvi előkészítő évfolyamon tanuló diákok a tanév végén próbanyelvvizsgát tesznek az EURO /TELC nyelvvizsga mintájára. A szóbeli vizsgarész hallott szöveg értéséből és beszédértésből áll. Az írásbeli rész összetettebb feladatokat tartalmaz: hallott szöveget 20

21 közvetítése angol és magyar nyelven, olvasott szöveg értése, angol szöveg írása hallás után, és íráskészség felmérése. IV. Vizsgák időpontja Esti tagozat félévi és év végi vizsgái az eseménynaptár szerint. Magántanuló esetében: egyéni haladási ütemterv alapján Felvételi vizsga: Intézményünk szervez felvételi vizsgát a 9. évfolyamos általános tantervű képzésre az Eseménynaptárban leírtak szerint. Érettségi vizsgák: Írásbeli vizsgák május 5. (hétfő) magyar nyelv és irodalom május 6. (kedd) matematika május 7. (szerda) történelem május 8. (csütörtök) angol nyelv Szóbeli vizsgák június nappali tagozat június esti tagozat V. Beiskolázás Intézményünkben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján történik, melynek időszakos feladatait az Éves Munkaterv Eseménynaptár havi bontású táblázatában találjuk. VI. Speciális feladatok A 2013/2014. tanévben az a speciális helyzet állt elő, hogy a középiskola 11., 12. és 13. évfolyamából több tanuló a tavalyi tavaszi érettségi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgát tett angol nyelvből. Ebből kifolyólag a három évfolyamon összesen 21 tanuló nem rendelkezik még érettségi vizsgával ebből a tantárgyból. Intézményünk a hatékony munkaszervezés és a tanulók igényeinek, képességeinek felmérése után a tanulókat két csoportba osztotta: érettségire készülő haladó nyelvi csoport (8 fő), és a lassabban haladó (13 fő) csoport. A két csoport heti 5-5 órában tanul angol nyelvet, azonos időpontban, más-más szaktanár vezetésével. 21

22 Azok számára, akik rendelkeznek középszintű érettségi vizsgával angol nyelvből, iskolánk biztosított emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést heti 5 órában (4 fő), az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint. A középiskolában az alábbi érettségi felkészítő csoportok működnek: Tantárgy Tanulói létszám 1. magyar nyelv és irodalom 5 fő 2. történelem 6 fő 3. matematika 24 fő 22

23 VII. Eseménynaptár - mellékelve VIII. Ellenőrzési terv A pedagógiai munka belső ellenőrzésnek rendje Minőségirányítási rendszerünk működésének célja, hogy folyamatosan feltárja intézményünk erősségeit, a működés esetleges problémáit, a szervezeti konfliktusokat és azok forrásait és megváltoztatásra váró tényezőit, a pedagógiai tevékenység és szervezeti működés erősségeit és fejlesztésre váró területeit, az iskolavezetés irányító munkájának hatékonyságát. A rendszer működtetésével a munka egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá válik, folyamatosan javul intézményünk pozitív, problémamegoldó kultúrája. A minőségfejlesztési tevékenység akkor lehet sikeres, ha a működéséhez szükséges belső és külső erőforrások biztosítottak és számíthatunk partnereink támogatására. VIII.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az óvodai nevelési terv, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az óvoda nevelési programja, iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. VIII.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, általános igazgatóhelyettes, az óvodában a vezető óvónő, az alapfokú művészetoktatási foglalkozásokon a művészetoktatási-vezető. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott időponttal, céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. VIII.3. Az ellenőrzés területei 1. A pedagógiai program szerint a. A nevelő-oktató munka eredményességének ellenőrzése 23

24 tanítás-tanulás folyamata a tanulók neveltségi szintje tanulói teljesítmények b. Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek kirándulások versenyek fogadóórák, szülői értekezletek c. Minőségfejlesztés értékelés (osztályzatok, szülői tájékoztatás) mérések, vizsgálatok (tantárgyi, neveltségi) partneri elégedettség mérése belső szabályzók betartásának ellenőrzése d. Egyéb gyermekvédelem továbbtanulás, beiskolázás ügyeleti rendszer Házirend betartása, betartatása 2. Tanügyigazgatás naplók, törzslapok, tájékoztató füzetek statisztika tantárgyfelosztás, órarend mulasztások jelölése Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - A pedagógusok munkafegyelme. - A foglalkozások, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. Ezeken belül különösen: Előzetes felkészülés, tervezés. A foglalkozás, tanítási óra felépítése és szervezése. A foglalkozáson, tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.(tantárgyi eredménymérések). - A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció határidőre történő, pontos elvégzése. - A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. - A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. - A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. - A gyermekek, tanulók és szüleik jogainak tiszteletben tartása, kötelezettségeik betartása. - A szülők megfelelő tájékoztatása. - A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 24

25 VIII.4. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének módszerei Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését a Minőségirányítási Program részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés alkalmazott formái, módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban Az információgyűjtés eszközei: Óralátogatási lap Tanulói kérdőív Önértékelő lap Vezetői értékelő lap Értékelési összesítő lap VIII.5. A tapasztalatok értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagógusokkal egyénileg megbeszéli. Összegző-értékelő megbeszélésen az önértékelő lap kitöltése után a megbeszélt időpontban az iskola vezetője és az érintett pedagógus kolléga együtt áttekintik az értékelő lapot. A megbeszélés során rögzítésre kerül a kolléga kiemelkedő, illetve fejlesztendő munkavégzési területei, áttekintik azon területek fejlődését. XIX. Intézményi kapcsolatok, együttműködés (SzMSz-ből átvett) Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása XIX.1. Az intézmény közösségeinek belső kapcsolattartása XIX.1.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelőiben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 25