TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN"

Átírás

1 TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN A Körösök vízrajzi területén Az UNESCO meghirdetett 10 éves oktatási, és nevelési projekt keretében. Egyek, április 26. Prof. Guy Turchany 1

2 A projekt elmélete és fogalmai Képzés az óvodától az egyetemi harmadik ciklusig és a folyamatos képzésig Cselekvési területük A rendszer képe 1-es szakasz: a jelenlegi projekt cselekvési területe MPV - UNESD Továbbképzés Konferenciák Tudatossá tétel Projekt kíséret Doktor képzés Egyetemi Master F iskolai képzés Oktatók oktatása Egyetemi Bachelor Gimnázium Általános iskolák végz osztályai Általános iskolák 3-6 osztályai Általános iskolák 1-2 osztályai Bölcs de Szakiskolák Prof. Guy Turchany 2

3 Konkrét tennivalók Célok 1. A fogékonnyá tenni az oktatói testületet a helyi problémák iránt, 2. ezeknek a problémáknak a felismerése és a gyakorlati megoldások keresésére a fenntartható fejl dés keretei között. 3. aktívan részvétel a helyi döntésekben, amelyek nemcsak a környezeti problémákat érinti, hanem a gazdaságiakat is, figyelembe véve a helyi egyesületek, társadalom érdekét. Ennek az els kísérleti tanításnak a folyamát úgy tervezzük, hogy kiegészítsük a projektünket néhány eseménnyel, amelyek a fenntartható fejl déshez és a környezethez kapcsolódnak, az oktatók, tanítványaik, a tanítványok szüleinek aktív részvételével. Prof. Guy Turchany 3

4 Képzési alapelvek A pedagógiai módszert a mozgalmasság kell irányítsa, megfogni a munka végét 1. A gyerekek megfigyelik a való világ egy tárgyát, vagy jelentését, amely közel áll hozzájuk, érzékelik és kísérleteznek vele. 2. Vizsgálataik során a gyerekek érvelnek és gondolkodnak, csoportokat alkotnak és megvitatják az ötleteiket, eredményeiket, építik az ismereteiket, mert egy tisztán kézi tevékenység nem elegend. 3. A tanár által a tanulóknak javasolt tevékenységek kapcsolódási sorrendben vannak megszervezve, figyelembe véve a tanulói évek el re haladttát. A tevékenységek megmutatják a programokat és tág teret hagynak a tanulók önállóságának. 4. A gyerekek mindegyikének van egy tapasztalatokat tartalmazó füzete, egy munkafüzet, amibe saját tapasztalataikat is beírják. 5. A legfontosabb cél az az, hogy a tanulók megismerjék a környezeti és a fenntartható fejl dés tudományos alapelveit, a fázisait. Ezt a megszerzett tudást kiegészíti és meger síti egy írásos és szóbeli kifejezési mód. 6. Hetente minimum 2 óra van szánva egy azonos témára, több héten át. A tevékenységek és a pedagógiai módszerek folytonossága meg kell legyen, amíg az általános iskolába járás tart. Prof. Guy Turchany 4

5 Közös munkánk felépítése és f bb elemei 1. A gyerekek a környezet és a fenntartható fejl dés 2. A természet 3. Az erd 4. Víz mindenkinek 5. Növénytan és kert 6. Az állatok 7. Felfedezni 8. Játékok 9. Tudományok és a természet 10. Hulladékok Prof. Guy Turchany 5

6 Munkaprogram TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN Bevezetés, bemutatkozás 1. A gyerekek a környezet és a fenntartható fejl dés 2. A természet 3. Az erd 4. Víz mindenkinek 5. Növénytan és kert 6. Az állatok 7. Felfedezni 8. Játékok 9. Tudományok és a természet 10. Hulladékok Értékelés 04.máj 05.máj 10.máj 12.máj Prof. Guy Turchany 6

7 Bevezetés Az ember maga is része a természetnek, annak egy sajátos szervez dése, természeti lény, ami rendelkezik olyan különös képességekkel, mint a gondolkodás, a tudatos munkavégzés, tevékenység. Fejl dése során a biológiai létez b l társadalmi lénnyévált, az egyes személyek pedig sajátos tulajdonságokkal bíró egyéniségekké. Mint pedagógusoknak kiemelten fontos feladatuk a környezeti nevelés, a körülöttünk lév világ megismertetése, megszerettetése és megvédése. Mindezt csak az tudja megtenni, aki maga is rendelkezik környezetkultúrával! Ezért fontos feladat az óvodapedagógus és tanító hallgatók környezeti nevelése illetve felkészítésük az el bbiekben jelzett szellemiség óvodai és iskolai környezeti nevel munkára. A környezeti nevelésre, amely élethosszig tart, minden korosztályt és társadalmi réteget érint. Valljuk mi is, hogy célja a környezetkultúra alapozása, tehát a környezettudatos magatartás, gondolkodásmód, valamint a környezetért felel s életvitel el segítése. Olyan szokásrendszer megalapozása, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt, amely a természet, az épített és társadalmi környezet, továbbá az ember tiszteletére épül. Beletartozik a természet rendszerszemlélet megközelítése, a fenntarthatóság szempontjainak elfogadása éppúgy, mint az emberek, valamint az ember és természet kapcsolatának közötti kapcsolatok értelmezése, jellemzése. A 3-12 éves gyermek érzelmein keresztül jól megközelíthet, sok mindenre nevelhet. A magatartás alapvet szokásai, melyekre a feln tt kori viselkedés épül, ebben az életkorban igen nagymértékben alakíthatók. A gyermekhez közel álló személy, az óvodapedagógus, a tanító viselkedésével, környezethez való viszonyának megnyilvánulásával példa el tte. Ennek a példának pedig pozitívnak, követend nek kell lennie, hiszen az emberi élet legfogékonyabb szakaszában, a rendszeres és szervezett ismeretszerzés kezdetét l alakítják, formálják a "felnövekv nemzedék" viszonyát környezetéhez. Ezért van oly nagy jelent sége hallgatóink szemléletének! Ennek a szemléletnek magába kell foglalnia a környezettudatos magatartás iránti igény felkeltését, a környezetkultúra alakításának tudatosságát. A kisgyermekek világhoz való viszonyának alakításán túl, hatnak a gyermekek családjaira is, tehát az általuk közvetített gondolat megsokszorozódik! Az óvodai környezeti nevelés az iskoláskor el tti nevelés igen fontos területe. Annak folyamatában szerzett tapasztalatok a kés bbi ismeretekre épülve, az egyénre jellemz tudássá válnak, alakítva környezetkultúráját. Az óvodai környezeti nevelés célját és feladatait csak munkájuk jelent ségét érz és ért óvodapedagógusok tudják megvalósítani. Az óvodában a kisgyermek életkori sajátosságaiból következ en a körülötte lév világot érzékszerveivel ismeri meg, tevékeny, érdekl d, kreatív, érzelmek kísérik cselekedeteit, a feln tthöz érzelmileg er sen köt dik. Az óvodában a gyermekek körüli világ természeti és társadalmi témakörök anyagaként jelenik meg. A társadalmi témák segítik a kicsik eligazodását a feln ttek világában és a társadalmi élet különböz helyszínein. A természeti témakörök anyaga növény- és állatfaj-, valamint természetismereti, ökológiai, természet- és környezetvédelmi alapismeretet foglal magába. Az óvodában csak az élményközpontú tevékenységeken alapuló környezeti nevelés lehet eredményes. Az ehhez szükséges feltételek biztosítása az óvodapedagógus feladata. Kisiskolás korban a megismerésben még mindig igen nagy az érzékszervek szerepe. A tanítónak fontos feladata a tevékenységbe ágyazott, a 6-10, éves életkornak megfelel fejlesztési lehet ségeket biztosító természettudományos megismerési módszerek alkalmazásának elsajátíttatása. Ezek alkalmazása során, hangsúlyos az önálló tapasztalatszerzésre épül megismerési módszerek alkalmazása. Prof. Guy Turchany 7

8 1. A fenntartható fejl dés, a gyerekek és környezetük Mi is a fenntarható fejl dés és annak három f pillére a társadalom, a környezet és a gazdaság. Család mind a társadalom alap eleme A gyerekek, amikor a természettel találkoznak, felfedezik a tájegységüket (vidéküket), szembesülnek az ökológiai témákkal, mint a : A közvetlen természetes és épített környezet Növény- és állatvilág Hulladék. A gyerekek, tanúbizonyságokat és észrevételeket szereznek a természetr l, ezek arra kell szolgáljanak, hogy elfogadtassuk a fiatal generációval a fenntartható fejl dés fontosságát, de az azzal járó áldozatokat is. A konkrét kísérletek kiválasztása, melyeket a gyerekek valósítanak meg, lesz az alapja annak, hogy megértsék és megszeressék környezetüket. A kísérleteket, a gyerekek válaszai a létrejött tanulságok alapján meghatározzuk az esetleges közbelépéseket, hogy a hallgatók gyakorlatilag és technikailag tájékozódjanak, és kés bb k is tudják hogy hogyan adják át a tapasztalataikat. 8

9 Fenntartható fejl dés Elméleti megalapozás "A végs állapot a kezdetr l is mesél" 1962 R. Carson «Néma Tavasz» 1972 Római Klub 1972 ENSZ Környezeti Bizottság Stockholm 1976 Seveso 1983 New York Környezet és Fejl dés Világbizottsága 1985 "Responsible Care 1987 Az ENSZ Környezetvédelmi Bizottságának jelentése augusztus 4. Gro Harlem Brundtland 1989 Basel-i egyezmény 1992 Rio 1992 EU 5. Programja "A fenntarthatóság felé 1993 Az Európai Unió Alapító Szerz dése (Maastricht-i szerz dés), EMAS, Eco-label 1996 Agenda és Local Agenda ENSZ konferencia KYOTO 2001 Európai fenntartható fejl dés stratégiája és 6. Európai Környezetvédelmi Keretprogram A mi jöv nk a mi választásunk 2002 Johannesburg Prof. Guy Turchany 9

10 Fenntartható társadalom A fenntartható fejl dés elmélete és elvei : Figyelem és gondoskodás az életközösségekr l. Az ember életmin ségének javítása. A biodiverzitás meg rzése. Az életet támogató rendszerek meg rzése. A megújuló er források folyamatos felhasználhatóságának biztosítása. A Föld eltartó képessége által meghatározott kereteken belül maradás Meg kell változtatni az emberek attit djét és magatartását. Lehet vé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükr l. C DD = (I f + I R2 ) - E ahonnan C K a fenntartható társadalom, E energia (Einstein meghatározása értelmében), I f funkcionális információ és I R szabályozó információ. Prof. Guy Turchany 10

11 Néhány meghatározás a fenntartható fejl dés fogalmáról. Bruntland jelentés: A fenntartható fejl dés anélkül biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését, hogy lehetetlenné tenné azt a jöv generációk számára. Rendszer szemleleti megközelítés: Fenntarthatónak nevezzük a Bioszféra és a Technoszféra anyag-, energiaés információs készleteinek és áramlatainak hosszú távú, dinamikus egyensúlyát. Lausanne-i iskola (G. Turchany) : A természeti t ke kamatjainak célszer és egyensúlyozott kihasználása az emberi közösség teljességének javára anélkül, hogy maga a természeti t ke csorbulást szenvedne.(1972) A fenntartható fejl dés egy olyan növekedésen alapszik, amely úgy biztosítja az alapvet környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek, mai és jöv beni, életképességét. (2002) Prof. Guy Turchany 11

12 A fenntartható fejl dés eddigi eredményeinek kritikus áttekintése Prof. Guy Turchany 12

13 Riói Nyilatkozat a Környezetr l és a Fejl désr l június 3-14 Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejl dés Konferenciája, bezárva találkozóját, amelyet június között Rio de Janeiróban tartott, meger sítve a Stockholmban "Az Emberi Környezet" címmel megtartott ENSZkonferencián június 16-án elfogadott Nyilatkozata, felismerve, hogy otthonunk, a Föld átfogó és sokszorosan összefügg rendszert alkot, kinyilvánítja, hogy: A fenntartható fejl dés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. k jogosultak - a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre. l. Elv 2. Elv Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelel en az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját er forrásaikat, és biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellen rzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain túli területeken. A fejl déshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma él és a jöv nemzedékek fejl dési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek. 3. Elv 4. Elv A fenntartható fejl dés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejl dési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhet attól elkülönülten. 5. Elv Valamennyi Államnak és minden embernek együtt kell m ködnie a szegénység leküzdésének alapvet feladatával kapcsolatban, ami a fenntartható fejl dés Prof. Guy Turchany 13

14 elengedhetetlen követelménye ahhoz, hogy csökkenjenek az életszínvonalak közötti egyenl tlenségek és a világ népeinek többsége jobban kielégíthesse szükségleteit. 6. Elv Megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni a fejl d országok, és mindenekel tt a legkevésbé fejlett és a környezeti hatásokkal szemben leginkább sebezhet országok sajátos helyzetével és szükségleteivel. A környezettel és a fejl déssel kapcsolatos nemzetközi programoknak egyúttal figyelembe kell venniük minden ország érdekeit és szükségleteit. 7. Elv Az Államok átfogó közösségi szellemben fognak együttm ködni annak érdekében, hogy meg rizzék, megvédjék és helyreállítsák a Föld él világának egészségét és egységét. Tekintettel arra, hogy világméret környezetpusztulásban eltér mértékben vettek és vesznek részt, az Államok közös de megkülönböztetett felel sséget viselnek. A fejlett országok elismerik azt a felel sséget, amit a fenntartható fejl dés elérésére irányuló nemzetközi törekvésekben viselnek, tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket társadalmaik a globális környezetre gyakorolnak és azokra a technológiákra s pénzügyi forrásokra, amelyekkel rendelkeznek. 8. Elv A fenntartható fejl désnek és minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez az Államoknak csökkenteniük kell, illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nem fenntartató módjait, és el kell segíteniük a megfelel népesedéspolitikát. 9. Elv Államoknak együtt kell m ködniük abban, hogy er sítsék a fenntartható fejl déshez szükséges er források bels fejlesztését a tudományos és m szaki eredmények kölcsönös cseréjén keresztül a tudományos ismeretek tökéletesítésével, valamint a technológiák fejlesztésének, alkalmazásának, terjesztésének és átadásának el segítésével, beleértve az új technológiákat is. Prof. Guy Turchany 14

15 10. Elv A környezeti ügyeket - a megfelel szinten - a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelel hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve az egyes közösségeket érint veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, továbbá lehet vé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt. Az Államok segítsék el és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhet vé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és a helyreállítást. 11. Elv Az Államok iktassanak törvénybe hatékony környezeti jogszabályokat. A környezeti el írások, célkit zések és értékrendek tükrözzék a megfelel környezeti és fejlesztési összefüggéseket. Az egyes országokban alkalmazott szabványok esetenként nem felelhetnek meg más országoknak, különösen fejl d országoknak, és számukra indokolatlan gazdasági költségeket és társadalmi feszültségeket okozhatnak. 12. Elv Államok m ködjenek együtt egy támogató és nyitott nemzetközi gazdasági rendszer el segítésében, ami valamennyi országban gazdasági növekedéshez és fenntartható fejl déshez vezethet annak érdekében, hogy jobban lehessen megoldani a környezetromlás problémáit. A környezeti célú kereskedelmi-politikai intézkedések nem képezhetnek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy rejtett korlátozást a nemzetközi kereskedelemben. Kerülni kell azokat az egyoldalú intézkedéseket; amelyek az importáló ország fennhatóságán túlmen en foglalkoznak a környezeti problémákkal. A határokon átterjed vagy a globális környezeti problémákkal foglalkozó környezeti intézkedéseknek - amennyire lehetséges - nemzetközi egyetértésen kell alapulniuk. Prof. Guy Turchany 15

16 13. Elv Az Államok nemzeti törvényeket fognak kidolgozni a szennyezéssel (és egyéb környezeti károkkal kapcsolatos felel sségre és az áldozatok kártalanítására. Az Államok hatékonyan és nagyobb eltökéltséggel ugyancsak együtt fognak m ködni további nemzetközi jogszabályok kidolgozásában a fennhatóságukon belül es területeken vagy a fennhatóságuknak kívüli, de általuk ellen rzött területeken folytatott tevékenységek következtében okozott környezeti károk hátrányos hatásaival kapcsolatos felel sségr l és kártérítésr l. 14. Elv Az Államoknak hatékonyan együtt kell m ködniük minden olyan tevékenység és anyag más Államokba történ áttelepítésének és átjuttatásának elutasításában vagy megakadályozásában, amely súlyos környezetromlást okozhat, vagy amelyet az emberi egészségre ártalmasnak találtak. 15. Elv A környezet védelme érdekében az Államok, lehet ségeiknek megfelel en, széles körben törekedni fognak az el vigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal járó intézkedések elhalasztására. 16. Elv A nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek nemzetközi megosztásának és a gazdasági eszközök felhasználásának el segítésére, számításba véve azt a megközelítést, hogy elvben a szennyez nek kell viselnie a szennyezés költségét, tekintettel a közérdekre, és anélkül, hogy a nemzetközi kereskedelmi és befektetési folyamatokat eltorzítanák. Prof. Guy Turchany 16

17 17. Elv Nemzeti keretekben alkalmazott eljárásként környezeti hatástanulmányokat kell készíteni az olyan javasolt tevékenységekre nézve, amelyeknek nagy valószín séggel jelent s mérték káros hatása lesz a környezetre, és amelyek az illetékes nemzeti hatóságok döntését l függnek. 18. Elv Minden természeti katasztrófáról vagy egyéb veszélyhelyzetr l az Államok azonnal értesíteni fogják azokat az Államokat, amelyek környezetében valószín leg nagyon rövid id n belül károkat okozhatnak az említett helyzetek. A nemzetközi közösség megtesz minden er feszítést az ilyen helyzetbe került Államok megsegítésére. 19. Elv Az Államok el zetes és id beli értesítést, valamint tárgyszer információt fognak nyújtani a potenciálisan érintett Államoknak az olyan tevékenységekr l, amelyeknek jelent s, határokat átlép káros hatásaik lehetnek; s emellett az érintett Államokkal már idejekorán és jó hiszem en fognak egyeztetni. 20. Elv A n knek létfontosságú szerepük van a környezetgazdálkodásban és a fejl désben. Ezért teljes kör részvételük lényeges a fenntartható fejl dés eléréséhez. 21. Elv Mozgósítani kell a világ ifjúságának alkotóerejét példaképeit és bátorságát egy átfogó közösségi szellem kialakításához, a fenntartható fejl dés és a mindenki számára jobb jöv elérése érdekében. Prof. Guy Turchany 17

18 22. Elv Az slakos népeknek és közösségeiknek, és más helyi közösségeknek létfontosságú szerepe van a környezet gazdálkodásban és a fejl désben ismereteik hagyományos gyakorlatuk miatt. Az Államoknak el kell ismerniük és kell en támogatniuk kell azonosságtudatukat, kultúrájukat és érdekeiket, továbbá lehet vé kell tenniük hatékony részvételüket a fenntartható fejl dés elérésében. 23. Elv Meg kell védeni az elnyomás, uralom és megszállás alatt álló népek környezeti és természeti er forrásait. 24. Elv A hadviselés eredend en pusztító hatással van a környezetre. Ezért az Államok a fegyveres összet zések idején tiszteletben fogják tartani a környezet védelmér l rendelkez nemzetközi jogot és szükség szerint együtt fognak m ködni e jog továbbfejlesztésében. 25. Elv A béke, a fejl dés és a környezetvédelem egymással összefügg és oszthatatlan. 26. Elv Az Államok a környezettel kapcsolatos minden vitájukat békés úton és megfelel eszközökkel fogják rendezni az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelel en. 27. Elv Az Államok és népek jóhiszem en és közösségi szellemben fognak együttm ködni az ezen nyilatkozatban megtestesült elvek megvalósításában és a nemzetközi jognak a fenntartható fejl dés területén való Prof. Guy Turchany 18

19 A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉS A RIÓI NYILATKOZAT VESZÉLYEI Füleky György, Turchany Guy, Turcsányi Károly, Vörös Mihály Club of Sustainable Development - MPV Magyar Professzorok Világtanácsa A Brundtland jelentés A Brundtland jelentés publikációja óta a "fenntartható fejl dés", mint új fogalom, igen nagy népszer ségnek örvend. Lehetetlen nem tudomást venni róla, mivel azóta minden réteg, mindenfajta politikai párt, nemzetközi vállalatok, kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek magukénak vallják. A fogalom nemzetközi elterjedtségére és elfogadottságára jó példa, hogy még a svájciak is akikhez egyébként igen lassan jutnak el az idegenb l jött új divatirányzatok- ragaszkodtak ahhoz, hogy Alkotmányuk legújabb változatában szerepeljen (art. 2.2.), nem is beszélve Svájc Fenntartható Fejl dés stratégiájáról (2002). Mindebb l egyértelm en következik, hogy politikailag nem korrekt belekötni egy olyan szlogenbe amely eredeti szándékait tekintve arra hivatott, hogy egyetértést teremtsen. Kritikus megjegyzéseink azt a célt szolgálják, hogy rámutassunk a fenntartható fejl dés definíciójának pontatlanságára és tartalmi jelentésének eltér értelmezhet ségére. Mindez a túlságosan globális megközelítésb l ered helytelen politikai kompromisszum eredménye, amelynek következtében a fogalmat egymásnak teljesen ellentmondó célkit zések népszer sítésére használják. Így azután nem képes arra, hogy mozgósítsa a polgárokat azoknak a valós problémáknak a megoldására, amelyekr l tudomásunk van, ellenben amelyeknek valódiságát néha nem hisszük el vagy egyenesen tagadjuk. Szolgáljon erre példaként a globális felmelegedés. Ennek hatását az Északi sarkon nemcsak mérjük, hanem filmeket is készítünk róla, mégsem hiszünk igazán a fennmaradásunk szempontjából is lényeges, lehetséges következményeiben. Nem kielégít definíció A Brundtland jelentés alapötletét az a cél motiválta, hogy buzdítsuk a világot az er teljes gazdasági növekedés által okozott veszélyek leküzdésére, amely növekedés egyértelm en felel s a környezetet ért károkért. Talán felesleges hangsúlyozni ezeknek a Jelentés által is észrevehet en jól felismert kockázatoknak a jelent ségét. Ezzel szemben az általuk javasolt problémamegoldások legalább két okból szinte teljesen hatástalanok. Az els ok magában a fenntartható fejl dés fogalmának definíciójában rejlik. Prof. Guy Turchany 19

20 A második ajánlott megoldás még nyugtalanítóbb, mivel egy új er teljes, azonban társadalmilag és környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejl dési (talán inkább növekedési) korszak" létrehozásának szándékáról szól. " Más szóval, a probléma megoldásnak álcázza magát! Ez a logikai ellentmondás politikai okokkal magyarázható. A legharcosabb környezetvéd k sem választathatnák meg magukat, ha nem ígérnének egyúttal bizonyos környezetvédelmi intézkedéseket és egyben növekedést. Még inkább vonatkozik ez a szegényebb országokra, akik nem akarnak lemondani a "fejl désbe" vetett hitükr l, még akkor sem ha állandóan csalódniuk kell. Íme az ok, amiért a Brundtland Bizottságot és a Riói Konferenciát (1992) a "környezetnek és a fejl désnek" szentelték. Pedig mivel a növekedés, ahogy az valóságban létezik és nem úgy ahogy szeretnénk hogy létezzen, nem más mint a természet és a társadalmi viszonyok átalakítása javakká és kereskedelmi szolgáltatásokká. Minden termelés szükségképpen anyag és energiafelhasználással jár, ennek ellenére megpróbáltak úgy tenni mintha a szükséges lehetséges lenne, egy dolog és annak szöges ellentéte egyidej leg létezhetne. A fejl dés és növekedés fogalmának összemosódása bizonyosan nem véletlen. Ezért próbáltuk górcs alá venni a Riói nyilatkozatot és részletesen elemezni az abban foglalt általános elvi kitételeket. A Riói nyilatkozat ellentmondásai. Az új fogalmak bevezetésével és használatával gyakran együtt járó probléma, hogy a kell en egyszer és világos (vagy megfelel részletesség ) definíció hiányzik. Így a nyilatkozat nem eléggé érthet, vagy nem fejezi ki, és ezért nem közvetítheti megfelel en azt a pontos tartalmat és szándékot, amit az alkotók eredetileg elképzeltek. Különösen igaz ez a sustainable development, magyarul a fenntartható fejl dés fogalmára, illetve kapcsolódó fogalmaira. A probléma azért különösen elgondolkodtató és kritikus, mert egyrészt elvitathatatlanul közérdek, - a Föld valamennyi lakosát, az egész emberiséget érint és érdekét jelent - célokról és kockázatokról van szó, másrészt a fogalom kell definiálás nélkül már mintegy éve bevonult mind a szaknyelvbe, mind a köznyelvbe. Lehet, hogy e tárgykörben a kell en árnyalt fogalmi elhatárolásokra kevésbé alkalmas angol nyelv okozza. Több értelemben is: fejl dés, jólét, el rehaladás, fejlesztés, kiteljesedés, megvalósulás, stb. mindig ugyanazt a szót: development developmental használja. És ami félreérthet, azt félreértik, vagy ami még rosszabb, hamis értelmezést adnak a szónak. A f probléma ebben a vonatkozásban az, hogy a development szót els dleges jelentésének megfelel en fejl désnek értik és növekedésként értelmezik. Maga a nyilatkozat a kés bbi paragrafusokban már pontosabban értelmezi azt, amit az els paragrafusoknál még túl általánosan és éppen ezért félremagyarázhatóan fogalmaz meg. Talán még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy a préambulumban kettéválasztja a környezeti és a fejl dési rendszert, azaz a környezetet és a fejl dést. A probléma egyik nyilvánvaló oka tehát maga az a nyelv (esetünkben az angol), és annak fogalomkészlete, amiben eredetileg a fenntartható fejl déssel (FF) kapcsolatos fogalmat, fogalmakat megalkották. A szövegek másik nyelvre fordítása eleve magában rejti annak veszélyét, hogy fontos fogalmak tartalmi jelentése megváltozhat, torzulhat. Prof. Guy Turchany 20

21 A probléma másik oka, hogy hiányzik egy kell en világos, megfelel pontosságú definíció és annak korszer értelmezése. A fogalom több helyen, többféle szövegösszefüggésben és értelmezésben fordul el a nyilatkozatok szövegében, de lényegesnek tartjuk, hogy már a Riói dokumentum kiemelt helyen említi a fenntartható fejl dés emberközpontúságát, ami némi könnyítést jelent a fogalom pontos tartalmának jöv beni meghatározásában. A Riói Nyilatkozat bevezet jének már egyértelm en az a célja, hogy mindenki érdekeit tiszteletben tartsa. Az 1. elv az embert állítja a fenntartható fejl dés középpontjába. A fogalom meghatározásában ugyanakkor ez a legcsekélyebb mértékben sem jelenik meg. A következ mondatában a nyilvánvaló r kitöltésére tesz kísérletet. Megfogalmazza azt az elvárást, hogy az ember egészséges és alkotó életet élhessen, harmóniában a természettel. Mi is következhet az eddigiekb l? Maga a természet és az emberi élet és tevékenység összhangja a fenntarthatóság lényege? Esetleg csupán a fejl dés, vagy a két fogalom együtt? A 2. elvben viszont, az 1. elvvel nem igazán összhangban, már környezeti és fejl dési?? politikáról ír. Arról nem is beszélve, hogy az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját er forrásaikat ne okozzanak kárt más Államok környezetében. Nyilvánvaló, hogy ez az elvárás, ami önmagában talán nem teljesíthetetlen, globalizálódó világunkban egyre nehezebben megvalósítható. A 3. elv a fejl déshez való jogról értekezik. Ismét a development fogalom tisztázása nélkül, s t a mondat második felében az emberiség fejl dési és környezeti igényének kielégítésével magyarázza meg a fenti jogot. Formailag nagyon rossz megoldás önmagával definiálni valamit, mint azt már fentebb fejtegettük. Sajnos mind az embernek a fejl déshez való joga mind a fejl dés igénye, nagyon könnyen félremagyarázható, és ezzel az elvárással minden termelésnövelés indokolható. Végül a fejl déshez való jogról ír- right to develpoment -, amit saját magával definiál, vagyis mert úgy kell kielégíteni a fejl déshez? vagy inkább jóléthez? vagy a kiteljesedéshez való emberi jogot, hogy azt a környezet ne szenvedje el.1 A 4. elv szerint el kell érni a fenntartható fejl dést. Ezalatt az el z értelmezésekb l következ en, nagy valószín séggel itt is növekedést értenek. Ekkor érthet lesz, hogy a lisszaboni megállapodás bekerül az EU fenntartható fejl dés( sustainable development ) stratégiájába, és a környezetvédelemnek a fejl dési folyamat részének kell lennie. Itt valahogy elfogadható a szövegkörnyezet. De ismét a fenntartható fejl dés elérését magyarázza, ahol viszont a környezetvédelmet már a fejl dési folyamat alá rendeli. Az 5. elvnél a fenntartható fejl dés követelményeir l ír, requirement of sustainable development. A 6. elv ugyancsak tarthatatlanul idealizált:..figyelembe kell vennünk minden ország érdekeit és szükségleteit. A kérdés megint az, hogy melyik országnak mi a szükséglete?, A szükséglet fogalmának homályosságáról már fentebb beszéltünk, de itt a helyzet még veszélyesebb, miután a szó használatát párosítja az érdekekkel. Prof. Guy Turchany 21

22 A 8. elvben a fenntartható fejl dést és a jobb életmin séget ismét csak külön választja, mindenekel tt elérend célként bemutatva. Ugyan akkor a fogyasztás nem fenntartható módjait említi, aminek kritériumait nem is körvonalazza, tehát kezelhetetlen elvárást fogalmaz meg. A 9. elvben pedig már végképp az üres óhajok mezejére téved, miszerint a fenntartható fejl désben technológiai fejlesztésre van szükség és a szükséges er forrásokat az el z módon teljesen homályban hagyja. A további elvekben az általunk eddig vitatott problémák hasonló módon jelennek meg, ezért azokkal részleteiben nem foglalkozunk. Kivételt képeznek a elvek,amelyekben a nyilatkozat a béke meg rzésének szerepén túl a bels és a küls er szak, valamint specifikusan a katonai er alkalmazása kérdéskörökben foglal állást. Ezekkel kapcsolatos gondolatainkat ismét fontosnak tartjuk közreadni, megosztani a tisztelt olvasóval. Eszköztelen az igen nemes 23. elv (Meg kell védeni az elnyomás, uralom és megszállás alatt álló népek környezeti és természeti er forrásait. ), mert számunkra nem érthet a népek megvédése nélkül a környezetük megvédése sem. A 24. elv (A hadviselés eredend en pusztító hatással van a környezetre. Ezért az Államok a fegyveres összet zések idején tiszteletben fogják tartani a környezet védelmér l rendelkez nemzetközi jogot és szükség szerint együtt fognak m ködni e jog továbbfejlesztésében.) bels ellentmondástól is terhes. Els mondata egyértelm a pusztítás kérdésében. A hadtörténelem eddig pozitív példát a pusztítás kérdésében aligha produkált. A háború sajátja a pusztítás, különösen nincs tekintettel az annak eredményességében szerepet nem játszó tényez kre, mint pl a környezet védelme. A kérdés persze egy olyan keretben, mint a humán védelem, az embert fenyeget bármely veszély elleni védelem, azaz a biztonság, a min ség (els sorban az életmin ség vonatkozásában) szakért i vizsgálatot és elemzést kíván. Így feltéve, a kérdés már valóságos és feltétlenül mélyreható elemzést igényel. A deklaráció szövegéb l nem olvasható ki pontosan, hogy valójában mit kívántak a szerkeszt k kifejezni a development szóval. Míg a címben környezet és fejl dés áll (Environment és development) egymás mellett mintegy felsorolásként, addig néhány bekezdéssel lejjebb már global environmental and developmental system -r l írnak, vagyis globális, azaz az egész Földre kiterjed környezeti és fejl dési rendszerr l. Jelen esetben inkább globális környezeti és az emberi jólétet együttesen biztosító rendszerr l kellene gondolkodnunk és beszélnünk. A Riói Nyilatkozat, amivel mindenki jól jár A Riói Nyilatkozat olyan ( költ i ) eszköz, amely két ellentétes, egymást kizáró fogalmat próbál egyesíteni : úgymint a fejl dést és a növekedést. Ez annyit jelent, mintha azt mondanánk, hogy "a sötét világosság amely a csillagokból aláhullik". Ennek a régebbi politikai szlogenekben is tapasztalhattuk a megfelel jét az emberarcú szocializmussal vagy kapitalizmussal, a "tiszta háborúval", "az egypártrendszerrel", vagy a "humanitárius beavatkozással". És most ez a sor gazdagodott a "fenntartható fejl dés" fogalmával. Mintha a melléknév arra lenne hivatott, hogy igazolja a jelzett f nevet. Mintha összeegyeztethetnénk a kecskét és a káposztát, az egyre intenzívebb növekedést és haszonkeresést a társadalom és a környezet védelmével. Prof. Guy Turchany 22

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI KÉRDŐIV

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI KÉRDŐIV 1. Adatlap 1. Véleményező szervezet neve MPV - Club of Sustainable Development 2. Hivatalos képviselő neve Prof. Dr. Guy Turchany 3. Kapcsolattartó neve Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár 4. Szervezet

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

szerepe a klímavédelemben

szerepe a klímavédelemben A megújuló energia források szerepe a klímavédelemben Szélenergia Workshop 2009. Június 12. Budapest Kovács Máté Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A Föld h mérséklete világátlagban 0,7 C ot melegedett

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

ALAPSZABÁLY III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

ALAPSZABÁLY III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA SALGÓTARJÁNI FORGÁCS FÉNY EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE ÉS JOGÁLLÁSA 1.) Az Egyesület neve: Forgács - Fény Egyesület 2.) Székhelye: 3100 Salgótarján, Forgách Antal út 1. 3.) Levelezési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Éghajlatváltozás Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Háttér és célok A Cognative Kft. 2002. Óta végez környezet- és természetvédelem

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Látgató Bizottság felkészítése MAB 2008.

Látgató Bizottság felkészítése MAB 2008. El adó: Dr. Koczor Zoltán Ösztönös projekttevékenység 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 95600 102300 98500 105800 89900 97300 2001. jan. 2001. febr. 2001. márc. 2001. ápr. 2001. máj.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

a munka világára VONATKOZÓ alapvet elvekr L és jogokról szóló ILO nyilatkozat és a NYILATKOZAT követ eljárása

a munka világára VONATKOZÓ alapvet elvekr L és jogokról szóló ILO nyilatkozat és a NYILATKOZAT követ eljárása A munka világára VONATKOZÓ alapvet elvekr L és jogokról szóló ilo nyilatkozat és a NYILATKOZAT követ eljárása melyet a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia nyolcvanhatodik ülésszakán fogadott el Genfben, 1998.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3. A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A FOODLAWMENT EGYESÜLET LEHET SÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁBAN. BÚZA László 1, SEREGI János 2

A FOODLAWMENT EGYESÜLET LEHET SÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁBAN. BÚZA László 1, SEREGI János 2 A FOODLAWMENT EGYESÜLET LEHET SÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁBAN BÚZA László 1, SEREGI János 2 A fenntartható mez gazdaság, azon belül az élelmiszerlánc olyan fejl dés,

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról József KvVM Környezetgazdasági F osztály Alkalmazandó jogszabályok 1013/2006/EK Új Bizottsági rendelet a 801/2007/EK, legújabb változat.

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

és s a fenntarthatóság

és s a fenntarthatóság Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER Budapest 2007. október 11. készítmény neve: 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: Biovéd 2005 Kft. 9923 Kemestaródfa, Kemesmáli út 23. telefon: 20/951-81-51, fax: 20/460-41-99 email: bioved@bioved.hu

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Honda filozófiája. Újrahasznosításra tervezve. Különböző technológiákat fejlesztettünk erre:

Honda filozófiája. Újrahasznosításra tervezve. Különböző technológiákat fejlesztettünk erre: Honda filozófiája A Honda évek óta ott található az élvonalban azon vállalatok között, akik tudatossággal művelik a környezetvédelmet. Mint egy világméretű autógyártó cég kellő komolysággal érzi felelősségét

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság Fenntartható fejlődés és energiapolitika Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság Fenntartható fejlődés EU energiapolitika Magyarországi helyzet A fenntartható fejlődés

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

MUNKATERV Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

MUNKATERV Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye MUNKATERV Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2011-2012.

Részletesebben

Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben

Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben Az Európai Unió előírása szerint 2015 szeptember 26-ától a fűtőberendezéseknek és tárolóknak meg kell felelniük bizonyos energiahatékonysági

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV: tv. 8. (1) - (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

8. A Kkt. 21. (1) bekezdés g) pontjához kapcsolódóan a gépjárm üzemeltet je a 7. mellékletben meghatározott összeg bírságot

8. A Kkt. 21. (1) bekezdés g) pontjához kapcsolódóan a gépjárm üzemeltet je a 7. mellékletben meghatározott összeg bírságot 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körér l, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegér l,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben