TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN"

Átírás

1 TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN A Körösök vízrajzi területén Az UNESCO meghirdetett 10 éves oktatási, és nevelési projekt keretében. Egyek, április 26. Prof. Guy Turchany 1

2 A projekt elmélete és fogalmai Képzés az óvodától az egyetemi harmadik ciklusig és a folyamatos képzésig Cselekvési területük A rendszer képe 1-es szakasz: a jelenlegi projekt cselekvési területe MPV - UNESD Továbbképzés Konferenciák Tudatossá tétel Projekt kíséret Doktor képzés Egyetemi Master F iskolai képzés Oktatók oktatása Egyetemi Bachelor Gimnázium Általános iskolák végz osztályai Általános iskolák 3-6 osztályai Általános iskolák 1-2 osztályai Bölcs de Szakiskolák Prof. Guy Turchany 2

3 Konkrét tennivalók Célok 1. A fogékonnyá tenni az oktatói testületet a helyi problémák iránt, 2. ezeknek a problémáknak a felismerése és a gyakorlati megoldások keresésére a fenntartható fejl dés keretei között. 3. aktívan részvétel a helyi döntésekben, amelyek nemcsak a környezeti problémákat érinti, hanem a gazdaságiakat is, figyelembe véve a helyi egyesületek, társadalom érdekét. Ennek az els kísérleti tanításnak a folyamát úgy tervezzük, hogy kiegészítsük a projektünket néhány eseménnyel, amelyek a fenntartható fejl déshez és a környezethez kapcsolódnak, az oktatók, tanítványaik, a tanítványok szüleinek aktív részvételével. Prof. Guy Turchany 3

4 Képzési alapelvek A pedagógiai módszert a mozgalmasság kell irányítsa, megfogni a munka végét 1. A gyerekek megfigyelik a való világ egy tárgyát, vagy jelentését, amely közel áll hozzájuk, érzékelik és kísérleteznek vele. 2. Vizsgálataik során a gyerekek érvelnek és gondolkodnak, csoportokat alkotnak és megvitatják az ötleteiket, eredményeiket, építik az ismereteiket, mert egy tisztán kézi tevékenység nem elegend. 3. A tanár által a tanulóknak javasolt tevékenységek kapcsolódási sorrendben vannak megszervezve, figyelembe véve a tanulói évek el re haladttát. A tevékenységek megmutatják a programokat és tág teret hagynak a tanulók önállóságának. 4. A gyerekek mindegyikének van egy tapasztalatokat tartalmazó füzete, egy munkafüzet, amibe saját tapasztalataikat is beírják. 5. A legfontosabb cél az az, hogy a tanulók megismerjék a környezeti és a fenntartható fejl dés tudományos alapelveit, a fázisait. Ezt a megszerzett tudást kiegészíti és meger síti egy írásos és szóbeli kifejezési mód. 6. Hetente minimum 2 óra van szánva egy azonos témára, több héten át. A tevékenységek és a pedagógiai módszerek folytonossága meg kell legyen, amíg az általános iskolába járás tart. Prof. Guy Turchany 4

5 Közös munkánk felépítése és f bb elemei 1. A gyerekek a környezet és a fenntartható fejl dés 2. A természet 3. Az erd 4. Víz mindenkinek 5. Növénytan és kert 6. Az állatok 7. Felfedezni 8. Játékok 9. Tudományok és a természet 10. Hulladékok Prof. Guy Turchany 5

6 Munkaprogram TUDATOSSÁ TÉTEL, NEVELÉS ÉS KÉPZÉS A KÖRNYEZET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉRDEKÉBEN Bevezetés, bemutatkozás 1. A gyerekek a környezet és a fenntartható fejl dés 2. A természet 3. Az erd 4. Víz mindenkinek 5. Növénytan és kert 6. Az állatok 7. Felfedezni 8. Játékok 9. Tudományok és a természet 10. Hulladékok Értékelés 04.máj 05.máj 10.máj 12.máj Prof. Guy Turchany 6

7 Bevezetés Az ember maga is része a természetnek, annak egy sajátos szervez dése, természeti lény, ami rendelkezik olyan különös képességekkel, mint a gondolkodás, a tudatos munkavégzés, tevékenység. Fejl dése során a biológiai létez b l társadalmi lénnyévált, az egyes személyek pedig sajátos tulajdonságokkal bíró egyéniségekké. Mint pedagógusoknak kiemelten fontos feladatuk a környezeti nevelés, a körülöttünk lév világ megismertetése, megszerettetése és megvédése. Mindezt csak az tudja megtenni, aki maga is rendelkezik környezetkultúrával! Ezért fontos feladat az óvodapedagógus és tanító hallgatók környezeti nevelése illetve felkészítésük az el bbiekben jelzett szellemiség óvodai és iskolai környezeti nevel munkára. A környezeti nevelésre, amely élethosszig tart, minden korosztályt és társadalmi réteget érint. Valljuk mi is, hogy célja a környezetkultúra alapozása, tehát a környezettudatos magatartás, gondolkodásmód, valamint a környezetért felel s életvitel el segítése. Olyan szokásrendszer megalapozása, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt, amely a természet, az épített és társadalmi környezet, továbbá az ember tiszteletére épül. Beletartozik a természet rendszerszemlélet megközelítése, a fenntarthatóság szempontjainak elfogadása éppúgy, mint az emberek, valamint az ember és természet kapcsolatának közötti kapcsolatok értelmezése, jellemzése. A 3-12 éves gyermek érzelmein keresztül jól megközelíthet, sok mindenre nevelhet. A magatartás alapvet szokásai, melyekre a feln tt kori viselkedés épül, ebben az életkorban igen nagymértékben alakíthatók. A gyermekhez közel álló személy, az óvodapedagógus, a tanító viselkedésével, környezethez való viszonyának megnyilvánulásával példa el tte. Ennek a példának pedig pozitívnak, követend nek kell lennie, hiszen az emberi élet legfogékonyabb szakaszában, a rendszeres és szervezett ismeretszerzés kezdetét l alakítják, formálják a "felnövekv nemzedék" viszonyát környezetéhez. Ezért van oly nagy jelent sége hallgatóink szemléletének! Ennek a szemléletnek magába kell foglalnia a környezettudatos magatartás iránti igény felkeltését, a környezetkultúra alakításának tudatosságát. A kisgyermekek világhoz való viszonyának alakításán túl, hatnak a gyermekek családjaira is, tehát az általuk közvetített gondolat megsokszorozódik! Az óvodai környezeti nevelés az iskoláskor el tti nevelés igen fontos területe. Annak folyamatában szerzett tapasztalatok a kés bbi ismeretekre épülve, az egyénre jellemz tudássá válnak, alakítva környezetkultúráját. Az óvodai környezeti nevelés célját és feladatait csak munkájuk jelent ségét érz és ért óvodapedagógusok tudják megvalósítani. Az óvodában a kisgyermek életkori sajátosságaiból következ en a körülötte lév világot érzékszerveivel ismeri meg, tevékeny, érdekl d, kreatív, érzelmek kísérik cselekedeteit, a feln tthöz érzelmileg er sen köt dik. Az óvodában a gyermekek körüli világ természeti és társadalmi témakörök anyagaként jelenik meg. A társadalmi témák segítik a kicsik eligazodását a feln ttek világában és a társadalmi élet különböz helyszínein. A természeti témakörök anyaga növény- és állatfaj-, valamint természetismereti, ökológiai, természet- és környezetvédelmi alapismeretet foglal magába. Az óvodában csak az élményközpontú tevékenységeken alapuló környezeti nevelés lehet eredményes. Az ehhez szükséges feltételek biztosítása az óvodapedagógus feladata. Kisiskolás korban a megismerésben még mindig igen nagy az érzékszervek szerepe. A tanítónak fontos feladata a tevékenységbe ágyazott, a 6-10, éves életkornak megfelel fejlesztési lehet ségeket biztosító természettudományos megismerési módszerek alkalmazásának elsajátíttatása. Ezek alkalmazása során, hangsúlyos az önálló tapasztalatszerzésre épül megismerési módszerek alkalmazása. Prof. Guy Turchany 7

8 1. A fenntartható fejl dés, a gyerekek és környezetük Mi is a fenntarható fejl dés és annak három f pillére a társadalom, a környezet és a gazdaság. Család mind a társadalom alap eleme A gyerekek, amikor a természettel találkoznak, felfedezik a tájegységüket (vidéküket), szembesülnek az ökológiai témákkal, mint a : A közvetlen természetes és épített környezet Növény- és állatvilág Hulladék. A gyerekek, tanúbizonyságokat és észrevételeket szereznek a természetr l, ezek arra kell szolgáljanak, hogy elfogadtassuk a fiatal generációval a fenntartható fejl dés fontosságát, de az azzal járó áldozatokat is. A konkrét kísérletek kiválasztása, melyeket a gyerekek valósítanak meg, lesz az alapja annak, hogy megértsék és megszeressék környezetüket. A kísérleteket, a gyerekek válaszai a létrejött tanulságok alapján meghatározzuk az esetleges közbelépéseket, hogy a hallgatók gyakorlatilag és technikailag tájékozódjanak, és kés bb k is tudják hogy hogyan adják át a tapasztalataikat. 8

9 Fenntartható fejl dés Elméleti megalapozás "A végs állapot a kezdetr l is mesél" 1962 R. Carson «Néma Tavasz» 1972 Római Klub 1972 ENSZ Környezeti Bizottság Stockholm 1976 Seveso 1983 New York Környezet és Fejl dés Világbizottsága 1985 "Responsible Care 1987 Az ENSZ Környezetvédelmi Bizottságának jelentése augusztus 4. Gro Harlem Brundtland 1989 Basel-i egyezmény 1992 Rio 1992 EU 5. Programja "A fenntarthatóság felé 1993 Az Európai Unió Alapító Szerz dése (Maastricht-i szerz dés), EMAS, Eco-label 1996 Agenda és Local Agenda ENSZ konferencia KYOTO 2001 Európai fenntartható fejl dés stratégiája és 6. Európai Környezetvédelmi Keretprogram A mi jöv nk a mi választásunk 2002 Johannesburg Prof. Guy Turchany 9

10 Fenntartható társadalom A fenntartható fejl dés elmélete és elvei : Figyelem és gondoskodás az életközösségekr l. Az ember életmin ségének javítása. A biodiverzitás meg rzése. Az életet támogató rendszerek meg rzése. A megújuló er források folyamatos felhasználhatóságának biztosítása. A Föld eltartó képessége által meghatározott kereteken belül maradás Meg kell változtatni az emberek attit djét és magatartását. Lehet vé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükr l. C DD = (I f + I R2 ) - E ahonnan C K a fenntartható társadalom, E energia (Einstein meghatározása értelmében), I f funkcionális információ és I R szabályozó információ. Prof. Guy Turchany 10

11 Néhány meghatározás a fenntartható fejl dés fogalmáról. Bruntland jelentés: A fenntartható fejl dés anélkül biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését, hogy lehetetlenné tenné azt a jöv generációk számára. Rendszer szemleleti megközelítés: Fenntarthatónak nevezzük a Bioszféra és a Technoszféra anyag-, energiaés információs készleteinek és áramlatainak hosszú távú, dinamikus egyensúlyát. Lausanne-i iskola (G. Turchany) : A természeti t ke kamatjainak célszer és egyensúlyozott kihasználása az emberi közösség teljességének javára anélkül, hogy maga a természeti t ke csorbulást szenvedne.(1972) A fenntartható fejl dés egy olyan növekedésen alapszik, amely úgy biztosítja az alapvet környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek, mai és jöv beni, életképességét. (2002) Prof. Guy Turchany 11

12 A fenntartható fejl dés eddigi eredményeinek kritikus áttekintése Prof. Guy Turchany 12

13 Riói Nyilatkozat a Környezetr l és a Fejl désr l június 3-14 Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejl dés Konferenciája, bezárva találkozóját, amelyet június között Rio de Janeiróban tartott, meger sítve a Stockholmban "Az Emberi Környezet" címmel megtartott ENSZkonferencián június 16-án elfogadott Nyilatkozata, felismerve, hogy otthonunk, a Föld átfogó és sokszorosan összefügg rendszert alkot, kinyilvánítja, hogy: A fenntartható fejl dés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. k jogosultak - a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre. l. Elv 2. Elv Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelel en az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját er forrásaikat, és biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellen rzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain túli területeken. A fejl déshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma él és a jöv nemzedékek fejl dési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek. 3. Elv 4. Elv A fenntartható fejl dés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejl dési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhet attól elkülönülten. 5. Elv Valamennyi Államnak és minden embernek együtt kell m ködnie a szegénység leküzdésének alapvet feladatával kapcsolatban, ami a fenntartható fejl dés Prof. Guy Turchany 13

14 elengedhetetlen követelménye ahhoz, hogy csökkenjenek az életszínvonalak közötti egyenl tlenségek és a világ népeinek többsége jobban kielégíthesse szükségleteit. 6. Elv Megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni a fejl d országok, és mindenekel tt a legkevésbé fejlett és a környezeti hatásokkal szemben leginkább sebezhet országok sajátos helyzetével és szükségleteivel. A környezettel és a fejl déssel kapcsolatos nemzetközi programoknak egyúttal figyelembe kell venniük minden ország érdekeit és szükségleteit. 7. Elv Az Államok átfogó közösségi szellemben fognak együttm ködni annak érdekében, hogy meg rizzék, megvédjék és helyreállítsák a Föld él világának egészségét és egységét. Tekintettel arra, hogy világméret környezetpusztulásban eltér mértékben vettek és vesznek részt, az Államok közös de megkülönböztetett felel sséget viselnek. A fejlett országok elismerik azt a felel sséget, amit a fenntartható fejl dés elérésére irányuló nemzetközi törekvésekben viselnek, tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket társadalmaik a globális környezetre gyakorolnak és azokra a technológiákra s pénzügyi forrásokra, amelyekkel rendelkeznek. 8. Elv A fenntartható fejl désnek és minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez az Államoknak csökkenteniük kell, illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nem fenntartató módjait, és el kell segíteniük a megfelel népesedéspolitikát. 9. Elv Államoknak együtt kell m ködniük abban, hogy er sítsék a fenntartható fejl déshez szükséges er források bels fejlesztését a tudományos és m szaki eredmények kölcsönös cseréjén keresztül a tudományos ismeretek tökéletesítésével, valamint a technológiák fejlesztésének, alkalmazásának, terjesztésének és átadásának el segítésével, beleértve az új technológiákat is. Prof. Guy Turchany 14

15 10. Elv A környezeti ügyeket - a megfelel szinten - a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelel hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve az egyes közösségeket érint veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, továbbá lehet vé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt. Az Államok segítsék el és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhet vé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és a helyreállítást. 11. Elv Az Államok iktassanak törvénybe hatékony környezeti jogszabályokat. A környezeti el írások, célkit zések és értékrendek tükrözzék a megfelel környezeti és fejlesztési összefüggéseket. Az egyes országokban alkalmazott szabványok esetenként nem felelhetnek meg más országoknak, különösen fejl d országoknak, és számukra indokolatlan gazdasági költségeket és társadalmi feszültségeket okozhatnak. 12. Elv Államok m ködjenek együtt egy támogató és nyitott nemzetközi gazdasági rendszer el segítésében, ami valamennyi országban gazdasági növekedéshez és fenntartható fejl déshez vezethet annak érdekében, hogy jobban lehessen megoldani a környezetromlás problémáit. A környezeti célú kereskedelmi-politikai intézkedések nem képezhetnek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy rejtett korlátozást a nemzetközi kereskedelemben. Kerülni kell azokat az egyoldalú intézkedéseket; amelyek az importáló ország fennhatóságán túlmen en foglalkoznak a környezeti problémákkal. A határokon átterjed vagy a globális környezeti problémákkal foglalkozó környezeti intézkedéseknek - amennyire lehetséges - nemzetközi egyetértésen kell alapulniuk. Prof. Guy Turchany 15

16 13. Elv Az Államok nemzeti törvényeket fognak kidolgozni a szennyezéssel (és egyéb környezeti károkkal kapcsolatos felel sségre és az áldozatok kártalanítására. Az Államok hatékonyan és nagyobb eltökéltséggel ugyancsak együtt fognak m ködni további nemzetközi jogszabályok kidolgozásában a fennhatóságukon belül es területeken vagy a fennhatóságuknak kívüli, de általuk ellen rzött területeken folytatott tevékenységek következtében okozott környezeti károk hátrányos hatásaival kapcsolatos felel sségr l és kártérítésr l. 14. Elv Az Államoknak hatékonyan együtt kell m ködniük minden olyan tevékenység és anyag más Államokba történ áttelepítésének és átjuttatásának elutasításában vagy megakadályozásában, amely súlyos környezetromlást okozhat, vagy amelyet az emberi egészségre ártalmasnak találtak. 15. Elv A környezet védelme érdekében az Államok, lehet ségeiknek megfelel en, széles körben törekedni fognak az el vigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal járó intézkedések elhalasztására. 16. Elv A nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek nemzetközi megosztásának és a gazdasági eszközök felhasználásának el segítésére, számításba véve azt a megközelítést, hogy elvben a szennyez nek kell viselnie a szennyezés költségét, tekintettel a közérdekre, és anélkül, hogy a nemzetközi kereskedelmi és befektetési folyamatokat eltorzítanák. Prof. Guy Turchany 16

17 17. Elv Nemzeti keretekben alkalmazott eljárásként környezeti hatástanulmányokat kell készíteni az olyan javasolt tevékenységekre nézve, amelyeknek nagy valószín séggel jelent s mérték káros hatása lesz a környezetre, és amelyek az illetékes nemzeti hatóságok döntését l függnek. 18. Elv Minden természeti katasztrófáról vagy egyéb veszélyhelyzetr l az Államok azonnal értesíteni fogják azokat az Államokat, amelyek környezetében valószín leg nagyon rövid id n belül károkat okozhatnak az említett helyzetek. A nemzetközi közösség megtesz minden er feszítést az ilyen helyzetbe került Államok megsegítésére. 19. Elv Az Államok el zetes és id beli értesítést, valamint tárgyszer információt fognak nyújtani a potenciálisan érintett Államoknak az olyan tevékenységekr l, amelyeknek jelent s, határokat átlép káros hatásaik lehetnek; s emellett az érintett Államokkal már idejekorán és jó hiszem en fognak egyeztetni. 20. Elv A n knek létfontosságú szerepük van a környezetgazdálkodásban és a fejl désben. Ezért teljes kör részvételük lényeges a fenntartható fejl dés eléréséhez. 21. Elv Mozgósítani kell a világ ifjúságának alkotóerejét példaképeit és bátorságát egy átfogó közösségi szellem kialakításához, a fenntartható fejl dés és a mindenki számára jobb jöv elérése érdekében. Prof. Guy Turchany 17

18 22. Elv Az slakos népeknek és közösségeiknek, és más helyi közösségeknek létfontosságú szerepe van a környezet gazdálkodásban és a fejl désben ismereteik hagyományos gyakorlatuk miatt. Az Államoknak el kell ismerniük és kell en támogatniuk kell azonosságtudatukat, kultúrájukat és érdekeiket, továbbá lehet vé kell tenniük hatékony részvételüket a fenntartható fejl dés elérésében. 23. Elv Meg kell védeni az elnyomás, uralom és megszállás alatt álló népek környezeti és természeti er forrásait. 24. Elv A hadviselés eredend en pusztító hatással van a környezetre. Ezért az Államok a fegyveres összet zések idején tiszteletben fogják tartani a környezet védelmér l rendelkez nemzetközi jogot és szükség szerint együtt fognak m ködni e jog továbbfejlesztésében. 25. Elv A béke, a fejl dés és a környezetvédelem egymással összefügg és oszthatatlan. 26. Elv Az Államok a környezettel kapcsolatos minden vitájukat békés úton és megfelel eszközökkel fogják rendezni az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelel en. 27. Elv Az Államok és népek jóhiszem en és közösségi szellemben fognak együttm ködni az ezen nyilatkozatban megtestesült elvek megvalósításában és a nemzetközi jognak a fenntartható fejl dés területén való Prof. Guy Turchany 18

19 A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉS A RIÓI NYILATKOZAT VESZÉLYEI Füleky György, Turchany Guy, Turcsányi Károly, Vörös Mihály Club of Sustainable Development - MPV Magyar Professzorok Világtanácsa A Brundtland jelentés A Brundtland jelentés publikációja óta a "fenntartható fejl dés", mint új fogalom, igen nagy népszer ségnek örvend. Lehetetlen nem tudomást venni róla, mivel azóta minden réteg, mindenfajta politikai párt, nemzetközi vállalatok, kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek magukénak vallják. A fogalom nemzetközi elterjedtségére és elfogadottságára jó példa, hogy még a svájciak is akikhez egyébként igen lassan jutnak el az idegenb l jött új divatirányzatok- ragaszkodtak ahhoz, hogy Alkotmányuk legújabb változatában szerepeljen (art. 2.2.), nem is beszélve Svájc Fenntartható Fejl dés stratégiájáról (2002). Mindebb l egyértelm en következik, hogy politikailag nem korrekt belekötni egy olyan szlogenbe amely eredeti szándékait tekintve arra hivatott, hogy egyetértést teremtsen. Kritikus megjegyzéseink azt a célt szolgálják, hogy rámutassunk a fenntartható fejl dés definíciójának pontatlanságára és tartalmi jelentésének eltér értelmezhet ségére. Mindez a túlságosan globális megközelítésb l ered helytelen politikai kompromisszum eredménye, amelynek következtében a fogalmat egymásnak teljesen ellentmondó célkit zések népszer sítésére használják. Így azután nem képes arra, hogy mozgósítsa a polgárokat azoknak a valós problémáknak a megoldására, amelyekr l tudomásunk van, ellenben amelyeknek valódiságát néha nem hisszük el vagy egyenesen tagadjuk. Szolgáljon erre példaként a globális felmelegedés. Ennek hatását az Északi sarkon nemcsak mérjük, hanem filmeket is készítünk róla, mégsem hiszünk igazán a fennmaradásunk szempontjából is lényeges, lehetséges következményeiben. Nem kielégít definíció A Brundtland jelentés alapötletét az a cél motiválta, hogy buzdítsuk a világot az er teljes gazdasági növekedés által okozott veszélyek leküzdésére, amely növekedés egyértelm en felel s a környezetet ért károkért. Talán felesleges hangsúlyozni ezeknek a Jelentés által is észrevehet en jól felismert kockázatoknak a jelent ségét. Ezzel szemben az általuk javasolt problémamegoldások legalább két okból szinte teljesen hatástalanok. Az els ok magában a fenntartható fejl dés fogalmának definíciójában rejlik. Prof. Guy Turchany 19

20 A második ajánlott megoldás még nyugtalanítóbb, mivel egy új er teljes, azonban társadalmilag és környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejl dési (talán inkább növekedési) korszak" létrehozásának szándékáról szól. " Más szóval, a probléma megoldásnak álcázza magát! Ez a logikai ellentmondás politikai okokkal magyarázható. A legharcosabb környezetvéd k sem választathatnák meg magukat, ha nem ígérnének egyúttal bizonyos környezetvédelmi intézkedéseket és egyben növekedést. Még inkább vonatkozik ez a szegényebb országokra, akik nem akarnak lemondani a "fejl désbe" vetett hitükr l, még akkor sem ha állandóan csalódniuk kell. Íme az ok, amiért a Brundtland Bizottságot és a Riói Konferenciát (1992) a "környezetnek és a fejl désnek" szentelték. Pedig mivel a növekedés, ahogy az valóságban létezik és nem úgy ahogy szeretnénk hogy létezzen, nem más mint a természet és a társadalmi viszonyok átalakítása javakká és kereskedelmi szolgáltatásokká. Minden termelés szükségképpen anyag és energiafelhasználással jár, ennek ellenére megpróbáltak úgy tenni mintha a szükséges lehetséges lenne, egy dolog és annak szöges ellentéte egyidej leg létezhetne. A fejl dés és növekedés fogalmának összemosódása bizonyosan nem véletlen. Ezért próbáltuk górcs alá venni a Riói nyilatkozatot és részletesen elemezni az abban foglalt általános elvi kitételeket. A Riói nyilatkozat ellentmondásai. Az új fogalmak bevezetésével és használatával gyakran együtt járó probléma, hogy a kell en egyszer és világos (vagy megfelel részletesség ) definíció hiányzik. Így a nyilatkozat nem eléggé érthet, vagy nem fejezi ki, és ezért nem közvetítheti megfelel en azt a pontos tartalmat és szándékot, amit az alkotók eredetileg elképzeltek. Különösen igaz ez a sustainable development, magyarul a fenntartható fejl dés fogalmára, illetve kapcsolódó fogalmaira. A probléma azért különösen elgondolkodtató és kritikus, mert egyrészt elvitathatatlanul közérdek, - a Föld valamennyi lakosát, az egész emberiséget érint és érdekét jelent - célokról és kockázatokról van szó, másrészt a fogalom kell definiálás nélkül már mintegy éve bevonult mind a szaknyelvbe, mind a köznyelvbe. Lehet, hogy e tárgykörben a kell en árnyalt fogalmi elhatárolásokra kevésbé alkalmas angol nyelv okozza. Több értelemben is: fejl dés, jólét, el rehaladás, fejlesztés, kiteljesedés, megvalósulás, stb. mindig ugyanazt a szót: development developmental használja. És ami félreérthet, azt félreértik, vagy ami még rosszabb, hamis értelmezést adnak a szónak. A f probléma ebben a vonatkozásban az, hogy a development szót els dleges jelentésének megfelel en fejl désnek értik és növekedésként értelmezik. Maga a nyilatkozat a kés bbi paragrafusokban már pontosabban értelmezi azt, amit az els paragrafusoknál még túl általánosan és éppen ezért félremagyarázhatóan fogalmaz meg. Talán még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy a préambulumban kettéválasztja a környezeti és a fejl dési rendszert, azaz a környezetet és a fejl dést. A probléma egyik nyilvánvaló oka tehát maga az a nyelv (esetünkben az angol), és annak fogalomkészlete, amiben eredetileg a fenntartható fejl déssel (FF) kapcsolatos fogalmat, fogalmakat megalkották. A szövegek másik nyelvre fordítása eleve magában rejti annak veszélyét, hogy fontos fogalmak tartalmi jelentése megváltozhat, torzulhat. Prof. Guy Turchany 20

21 A probléma másik oka, hogy hiányzik egy kell en világos, megfelel pontosságú definíció és annak korszer értelmezése. A fogalom több helyen, többféle szövegösszefüggésben és értelmezésben fordul el a nyilatkozatok szövegében, de lényegesnek tartjuk, hogy már a Riói dokumentum kiemelt helyen említi a fenntartható fejl dés emberközpontúságát, ami némi könnyítést jelent a fogalom pontos tartalmának jöv beni meghatározásában. A Riói Nyilatkozat bevezet jének már egyértelm en az a célja, hogy mindenki érdekeit tiszteletben tartsa. Az 1. elv az embert állítja a fenntartható fejl dés középpontjába. A fogalom meghatározásában ugyanakkor ez a legcsekélyebb mértékben sem jelenik meg. A következ mondatában a nyilvánvaló r kitöltésére tesz kísérletet. Megfogalmazza azt az elvárást, hogy az ember egészséges és alkotó életet élhessen, harmóniában a természettel. Mi is következhet az eddigiekb l? Maga a természet és az emberi élet és tevékenység összhangja a fenntarthatóság lényege? Esetleg csupán a fejl dés, vagy a két fogalom együtt? A 2. elvben viszont, az 1. elvvel nem igazán összhangban, már környezeti és fejl dési?? politikáról ír. Arról nem is beszélve, hogy az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját er forrásaikat ne okozzanak kárt más Államok környezetében. Nyilvánvaló, hogy ez az elvárás, ami önmagában talán nem teljesíthetetlen, globalizálódó világunkban egyre nehezebben megvalósítható. A 3. elv a fejl déshez való jogról értekezik. Ismét a development fogalom tisztázása nélkül, s t a mondat második felében az emberiség fejl dési és környezeti igényének kielégítésével magyarázza meg a fenti jogot. Formailag nagyon rossz megoldás önmagával definiálni valamit, mint azt már fentebb fejtegettük. Sajnos mind az embernek a fejl déshez való joga mind a fejl dés igénye, nagyon könnyen félremagyarázható, és ezzel az elvárással minden termelésnövelés indokolható. Végül a fejl déshez való jogról ír- right to develpoment -, amit saját magával definiál, vagyis mert úgy kell kielégíteni a fejl déshez? vagy inkább jóléthez? vagy a kiteljesedéshez való emberi jogot, hogy azt a környezet ne szenvedje el.1 A 4. elv szerint el kell érni a fenntartható fejl dést. Ezalatt az el z értelmezésekb l következ en, nagy valószín séggel itt is növekedést értenek. Ekkor érthet lesz, hogy a lisszaboni megállapodás bekerül az EU fenntartható fejl dés( sustainable development ) stratégiájába, és a környezetvédelemnek a fejl dési folyamat részének kell lennie. Itt valahogy elfogadható a szövegkörnyezet. De ismét a fenntartható fejl dés elérését magyarázza, ahol viszont a környezetvédelmet már a fejl dési folyamat alá rendeli. Az 5. elvnél a fenntartható fejl dés követelményeir l ír, requirement of sustainable development. A 6. elv ugyancsak tarthatatlanul idealizált:..figyelembe kell vennünk minden ország érdekeit és szükségleteit. A kérdés megint az, hogy melyik országnak mi a szükséglete?, A szükséglet fogalmának homályosságáról már fentebb beszéltünk, de itt a helyzet még veszélyesebb, miután a szó használatát párosítja az érdekekkel. Prof. Guy Turchany 21

22 A 8. elvben a fenntartható fejl dést és a jobb életmin séget ismét csak külön választja, mindenekel tt elérend célként bemutatva. Ugyan akkor a fogyasztás nem fenntartható módjait említi, aminek kritériumait nem is körvonalazza, tehát kezelhetetlen elvárást fogalmaz meg. A 9. elvben pedig már végképp az üres óhajok mezejére téved, miszerint a fenntartható fejl désben technológiai fejlesztésre van szükség és a szükséges er forrásokat az el z módon teljesen homályban hagyja. A további elvekben az általunk eddig vitatott problémák hasonló módon jelennek meg, ezért azokkal részleteiben nem foglalkozunk. Kivételt képeznek a elvek,amelyekben a nyilatkozat a béke meg rzésének szerepén túl a bels és a küls er szak, valamint specifikusan a katonai er alkalmazása kérdéskörökben foglal állást. Ezekkel kapcsolatos gondolatainkat ismét fontosnak tartjuk közreadni, megosztani a tisztelt olvasóval. Eszköztelen az igen nemes 23. elv (Meg kell védeni az elnyomás, uralom és megszállás alatt álló népek környezeti és természeti er forrásait. ), mert számunkra nem érthet a népek megvédése nélkül a környezetük megvédése sem. A 24. elv (A hadviselés eredend en pusztító hatással van a környezetre. Ezért az Államok a fegyveres összet zések idején tiszteletben fogják tartani a környezet védelmér l rendelkez nemzetközi jogot és szükség szerint együtt fognak m ködni e jog továbbfejlesztésében.) bels ellentmondástól is terhes. Els mondata egyértelm a pusztítás kérdésében. A hadtörténelem eddig pozitív példát a pusztítás kérdésében aligha produkált. A háború sajátja a pusztítás, különösen nincs tekintettel az annak eredményességében szerepet nem játszó tényez kre, mint pl a környezet védelme. A kérdés persze egy olyan keretben, mint a humán védelem, az embert fenyeget bármely veszély elleni védelem, azaz a biztonság, a min ség (els sorban az életmin ség vonatkozásában) szakért i vizsgálatot és elemzést kíván. Így feltéve, a kérdés már valóságos és feltétlenül mélyreható elemzést igényel. A deklaráció szövegéb l nem olvasható ki pontosan, hogy valójában mit kívántak a szerkeszt k kifejezni a development szóval. Míg a címben környezet és fejl dés áll (Environment és development) egymás mellett mintegy felsorolásként, addig néhány bekezdéssel lejjebb már global environmental and developmental system -r l írnak, vagyis globális, azaz az egész Földre kiterjed környezeti és fejl dési rendszerr l. Jelen esetben inkább globális környezeti és az emberi jólétet együttesen biztosító rendszerr l kellene gondolkodnunk és beszélnünk. A Riói Nyilatkozat, amivel mindenki jól jár A Riói Nyilatkozat olyan ( költ i ) eszköz, amely két ellentétes, egymást kizáró fogalmat próbál egyesíteni : úgymint a fejl dést és a növekedést. Ez annyit jelent, mintha azt mondanánk, hogy "a sötét világosság amely a csillagokból aláhullik". Ennek a régebbi politikai szlogenekben is tapasztalhattuk a megfelel jét az emberarcú szocializmussal vagy kapitalizmussal, a "tiszta háborúval", "az egypártrendszerrel", vagy a "humanitárius beavatkozással". És most ez a sor gazdagodott a "fenntartható fejl dés" fogalmával. Mintha a melléknév arra lenne hivatott, hogy igazolja a jelzett f nevet. Mintha összeegyeztethetnénk a kecskét és a káposztát, az egyre intenzívebb növekedést és haszonkeresést a társadalom és a környezet védelmével. Prof. Guy Turchany 22

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL. 2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A fenntartható fejlődés elméletének alkalmazása a településfejlesztésben

A fenntartható fejlődés elméletének alkalmazása a településfejlesztésben Településökológia A fenntartható fejlődés elméletének alkalmazása a településfejlesztésben 1.1. A fenntartható fejlődés és a települések kapcsolata ''A város legfontosabb funkciója, hogy a hatalmat formává,

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy.

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy. Min ségügyi Szakszótár A környezetszennyezés megel zése: olyan folyamatok, módszerek, anyagok vagy termékek használata, amelyek elkerülik, csökkentik, vagy szabályozott szinten tartják a környezetszennyezést;

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI KÉRDŐIV

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI KÉRDŐIV 1. Adatlap 1. Véleményező szervezet neve MPV - Club of Sustainable Development 2. Hivatalos képviselő neve Prof. Dr. Guy Turchany 3. Kapcsolattartó neve Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár 4. Szervezet

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Teljesítménymotiváció és ösztönzés

Teljesítménymotiváció és ösztönzés TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ Általában a teljesítményünkön keresztül értékel bennünket a környezetünk és mi magunk is. Viszonyítjuk teljesítményünk mások teljesítményéhez, valamint előző teljesítményeinkhez és

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV) KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Tartalomjegyzék A. Települési Esélyegyenlőségi Terv... 3 1. Bevezető... 3 2. Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe... 4 2.1. A történelmi múltjáról... 4

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA Dr. Kovács Endre BEVEZETÉS A környezetvédelmi auditálás rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, transzparens, dokumentált és objektív értékelést biztosító

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztetı

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Törölt: 0 Törölt: 68 2007. november 28., szerda 15.00-21.00 2007. november 29., csütörtök, 9.30-12.30 Charlemagne

Részletesebben

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

Lakásszövetkezeti kiadvány

Lakásszövetkezeti kiadvány Lakásszövetkezeti kiadvány Megjelent a LOSZ és az Otthonunk Alapítvány közös kiadványa a Lakásszövetkezeti törvény alkalmazási segédlete 2005. A lakásszövetkezetek a korábbi, Otthonunkban elhelyezett megrendelőlap

Részletesebben

Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban

Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban MEMO/08/36 Brüsszel, 2008. január 23. Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban 1) Mit takar a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának fogalma?

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Szombathely Bem József u. 33. OM 036460 ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szombathely Bem József u. 33. OM 036460 ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Szombathely Bem József u. 33. OM 036460 ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK Küldetésnyilatkozat 3 I. Bevezető 5 I.1. Óvodánk bemutatása 5 II. Gyermekképünk, Óvodaképünk 9 II.1. Gyermekképünk 9 II.2.

Részletesebben

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 LEHEL UTCAI TAGÓVODA... 7 I. BEVEZETÉS... 8 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 10 IV. AZ ÓVODAI

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, szaktanácsadás www.munkavedelmiwebbolt.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 2. Az A és B tűzveszélyességi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

Dr. Révész Balázs. Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem

Dr. Révész Balázs. Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem Dr. Révész Balázs Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem Adatvédelem és információszabadság a korrupció-megelőzés aspektusából Vannak a világnak olyan országai, ahol a korrupció a mindennapi élet része,

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

AKCS-EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Politikai Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Társelőadók : Evelyne B. Cheron (Haïti) és Michael Gahler

AKCS-EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Politikai Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Társelőadók : Evelyne B. Cheron (Haïti) és Michael Gahler AKCS-EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS Politikai Bizottság 18.01.2007 JELENTÉSTERVEZET a helyes kormányzásról, az átláthatóságról és az elszámolhatóságról az AKCS országok természeti erőforrásainak kiaknázása

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub fontosnak tartja a természet és a környezet állapotának megőrzését és ápolását, ugyanakkor

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam

Részletesebben