A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete Magyarországon és nemzetközi kitekintésben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete Magyarországon és nemzetközi kitekintésben"

Átírás

1 A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete Magyarországon és nemzetközi kitekintésben Helyzetfeltáró tanulmány Készítette: Nagy Zita Éva Pál Zsolt Szerepi Anna Halmai Réka Debrecen, február

2 TARTALOM 1. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK HELYZETE A VILÁGBAN A fogyatékossággal élők fogalmának definiálása a nemzetközi diskurzusban Megfontolások a fogyatékosság definíciójának kérdésében Nemzetközi definíciók Definíciók az Európai Unióban Nemzetközi irányelvek és stratégiák az ENSZ Akcióprogram Az Akcióprogrammal összefüggő nemzeti szintű tevékenységek Bizottsági javaslatok, Előrelépések között Jelentés, A jövő irányai A fogyatékossággal kapcsolatos politikai intézkedések és programok nemzetközi tapasztalatai Politikák és intézkedések általánosságban Foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci programok Célzott munkaerő-piaci programok Mainstream munkaerő-piaci programok EU - Jóléti juttatások és aktív munkaerő-piaci programok Kitekintés: a globális fogyatékossági mutatók kidolgozása felé A fogyatékossággal élők helyzete az Európai Unióban és a világban A fogyatékossággal élők demográfiai és foglalkoztatási helyzete az Európai Unióban A fogyatékossággal élők foglalkoztatási jellemzői az OECD-országokban A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREK HELYZETE MAGYARORSZÁGON Szakmai, ellátási örökségek és ami mögöttük van Fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek a fogalmak definiálása Fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek hányan vannak a kik? A Népszámlálás A NYUFIG adatai A Munkaerő-felmérés adatai A hiányzó definíció néhány megjegyzés A fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek szocio-demográfiai jellemzői Magyarországon Gazdasági aktivitás, munkaerő-piaci helyzet A jövő generációja JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁBAN A korábbi szabályozás Az új támogatási rendszer Az akkreditáció A támogatási rendszer Szervezetek... 55

3 3.3.1 Védett műhely Szociális foglalkoztatók Összefoglalás FELHASZNÁLT IRODALMAK TÖRVÉNYEK, RENDELETEK MELLÉKLETEK

4 1. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek helyzete a világban Az a megnövekedett érdeklődés, amelynek a fogyatékkal élők társadalmi szerepével, világuknak megismerésével, illetve e csoport társadalmi integrációjával kapcsolatban az elmúlt bő egy évtizedben tanúi vagyunk, olyan komplex és globális kulturális, valamint társadalmigazdasági változásokra utal, melyek az említett időszakban már jogi formulát is öntöttek. Az a két folyamat, amely alapvető hatással van a fogyatékkal élők világának diskurzusbeli változásaira, a globalizáció, valamint ezzel szoros összefüggésben azok a technológiai fejlesztések, melyek egyre inkább lehetővé teszik, hogy azokban a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos esetekben, mikor nincs megfelelő politikai válasz, a technológiai újítások vigyenek új szempontrendszert a fogyatékkal élőkre vonatkozó bármelyik általános cél megvalósításának operatív szakaszaiba (ENSZ Ad Hoc Bizottság, 2003-as jelentés). Ha a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos jelentések, publikációk, tanulmányok és kutatási beszámolók tömegéből mégis szeretnénk strukturált, logikailag kerek és informatív helyzetfeltárást kidolgozni, a diskurzus posztmodern kifejezése hasznos segítség lehet. A diskurzus terminus ugyanis arra fekteti a hangsúlyt a tudományos elemzésben, amiről szó van: azokat a tágabb értelemben vett témákat kell felszínre hoznunk, melyekből összeállíthatók a politikák mögött megbúvó paradigmatikus stratégiák. Fel kell figyelni azonban arra a tényre, hogy a fogyatékkal élők társadalomban betöltött szerepe, illetve e szerep megnövekedett jelentősége nem korlátozható a világ egy bizonyos vagy több bizonyos részére: olyan kérdéskörről van szó, amely a világ minden országában legyen az fejlett vagy fejlődő hasonló kihívások elé állítja a döntéshozókat, tágabb értelemben azonban az egész társadalmat is. A globalizáció jelenségének erősödésével megnövekedett a nemzetközi szervezetek döntéshozatalban játszott szerepe is: a globális irányelvek kialakítása során az ENSZ, az UNESCO, az ILO, és egy sor más szervezet a stratégiai tervezéshez jelentős forrásokat is allokált az adatgyűjtéshez, a szakértők bevonásához illetve a nemzetközi tudástőke akkumulálásához. Az a tény, hogy a fogyatékkal élők társadalmi integrációja során a legfőbb irányelveket a nemzetközi szervezetek ajánlásai nyomán fogalmazzák meg, arra utal, hogy a kérdést nemzetközi szinten valóban globálissá is akarják tenni, és a kihívásoknak való megfeleléshez kifejezetten emberi jogi alapon nyugvó globális stratégiákat kidolgozni.

5 Nem véletlen a kihívás szó gyakori használata. Ez a kifejezés is a fogyatékkal élők kérdéskörével kapcsolatos diskurzus része: a kihívás kifejezés ugyanis azt a nagyon fontos alapelvet tükrözi, hogy a társadalomban felszínen lévő bármilyen, hátrányos helyzettel kapcsolatos problémát csak az állampolgárok aktív részvételén keresztül, komoly szemléletváltozással lehet megoldani. A kihívás a proaktív magatartás fontosságára utal, mind a társadalom, mind a fogyatékkal élők tömegei részéről. Nagyon érdekes jelenség, ahogyan a nemzetközi fogyatékosügyi diskurzusban az orvosi megközelítést felváltja az emberi jogokon nyugvó, globális, társadalmi szemlélet. Ennek okaira a közbeszéd a fogyatékkal élők általános jogai, illetve a jogok biztosításához szükséges eszközök más elemei utalnak: a foglalkoztatás, az akadálymentesítés, a fenntartható életkörülmények mind a kérdéskör gazdasági aspektusát hangsúlyozzák. E célok mögött az az elv áll, hogy a fogyatékkal élők gazdasági inaktivitása nemcsak az államra ró nehéz terheket, melyek a juttatások és támogatások szintjén valósulnak meg, hanem a fogyatékkal élők számára egy olyan javakhoz és tőkékhez való hozzáférés hiányából adódó hátrányos helyzetet teremt, amely a demokratikus társadalmakban nem elfogadható. A fogyatékosok megnövekedett foglalkoztatása esetén azonban azok nemcsak hozzájárulnának a nemzeti vagyonhoz, e mellett a szociális szolgáltatások ellenértékének kifizetését is a munkaadóra rónák. Az állam tehát két oldalról is segítséget kapna a fogyatékkal élők ellátásából fakadó költségek viseléséhez. Nem mondhatjuk ugyanakkor azt, hogy az emberi jogi megközelítés teljes mértékben a fogyatékosügy gazdasági aspektusai miatt került fókuszba az ok-okozati kapcsolatok logikája ebben a kontextusban nem egyértelmű. Mégis, az jogi alapon és a demokrácián nyugvó társadalmi integráció, valamint az integráció eredményeképpen a fogyatékkal élők ellátására makroszinten költött források csökkentése, a célcsoport nemzeti GDP-hez való hozzájárulása egy jövőbeni pozitív folyamat két oldala. Mint a későbbiekben még látni fogjuk, a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos stratégiákban fontos irányelv az univerzalitás: vagyis nemcsak a meglévő intézményi infrastruktúrát kell a fogyatékkal élők igényeihez igazodva átalakítani, hanem a jövőt illető tervezés minden szegmensébe be kell építeni ezt az aspektust. Sőt, nemcsak az az elvárás, hogy minden szektort illetően integrálódjon a tervezésbe a fogyatékosügyi aspektus, de az is, hogy a szektorok közötti tervezés is sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon. Az univerzalitás igényének a nemzetközi szervezetek példamutató jelleggel igyekeznek megfelelni, hiszen az Egyesült Nemzetek és társintézményei mind megkezdték a munkát a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának vizsgálatában, 5

6 és saját területükön próbálnak hangsúlyosan fellépni. Ez a munka a tudástranszferen keresztül az egyre magasabb szintű összehangoltságra törekszik, s ez az univerzális megközelítés elvárt az egyezményeket aláíró társ-államoktól is. A helyzetfeltárás jelen fejezete a következő szempontok szerint mutatja be a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatokat: a nemzetközi, majd az ezzel összefüggő Európai Uniós szintű adatokat külön tárgyaljuk, az elemzés logikai keretét pedig az irányelvek (elvek), az elvek megvalósításához kapcsolódó stratégiák, illetve a gyakorlatban megjelenő, stratégiákon alapuló politikák (programok) hármasa adja. Fontos azonban kiemelni, hogy az egyes országok belső fogyatékosügyi politikája kialakításában az a legérdekesebb momentum, ahogyan azok a nemzetközi egyezményekben foglalt stratégiákat a saját, meglévő struktúráik adta lehetőségek, valamint a kulturális és társadalmi-gazdasági erőforrásaik mentén fordítják le gyakorlati politikákra és programokra. Ez az elemzés bár ilyen mélységű helyzetfeltárásra nem vállalkozik, ahol van lehetőség, utalunk majd ezekre a tényezőkre is. Legelőször azonban azt kell megvizsgálnunk, hogy az érintett irányelvek, stratégiák és politikák kikre is vonatkoznak, hogyan definiáljuk tehát a fogyatékkal élő személyt A fogyatékossággal élők fogalmának definiálása a nemzetközi diskurzusban Megfontolások a fogyatékosság definíciójának kérdésében Mint már a bevezetőben említettük, a fogyatékossággal élők fogalmának definiálása az elmúlt évtizedben nagyon sok változáson esett át, mégsem alakult még ki egységes változat a nemzetközi szabályozásban. Ez részben annak tudható be, hogy nagyon heterogén társadalmi csoportról van szó, akik az integráció során teljesen más igényekkel, készségekkel és képességekkel rendelkeznek (s ezek mind másféle politikát követelnek meg), részben azonban a különböző országokban alkalmazott eltérő megfogalmazások, az érintett emberekkel kapcsolatos adatok jelenleg is jellemző hiánya, vagy össze nem hasonlíthatósága okoz módszertani nehézségeket. Jellemző az is, hogy sok esetben egyazon országban is többféle a szociális/jogi szolgáltatások kialakításában és a jogosultságban jelentkező definíciót használnak. Éppen a célcsoport 6

7 heterogén volta, illetve a szolgáltatások nem strukturált és nem koncepciózus együttese okoz tehát ilyen definiálási diszkrepanciákat Nemzetközi definíciók A WHO 1980-ban fogadta el a Fogyatékosságok Nemzetközi Osztályozásá-t, mely a betegségek vagy szervi rendellenességek okozatainak dimenzióit fekteti le. E szerint a károsodások bármilyen okból bekövetkező, a pszichológiai, fiziológiai vagy anatómiai rendszer hiányaiban vagy a normálistól való eltéréseiben tételeződnek. A károsodások alapvetően szervi szinten jelentkező zavarokat jelentenek. A fogyatékosság a károsodások azon hatásait tükrözi, melyek az egyén funkcionális teljesítménye vagy tevékenysége kapcsán jelentkeznek a fogyatékosság abban mutatkozik meg, hogy az egyén nem képes bizonyos tevékenységeket úgy elvégezni, mint azt normális esetben az emberek általában teszik. E fogyatékosság lehet időszakos vagy állandó, visszafordítható vagy vissza nem fordítható, progresszív vagy regresszív. A hátrány 2 pedig olyan hátrányokkal van kapcsolatban, melyek a károsodások vagy képességhiányok miatt az egyént gátolják vagy megakadályozzák abban, hogy egy számára normálisnak tűnő tevékenységet elvégezzen. A hátrány kifejezése tehát a károsodás vagy fogyatékosság szocializációjára utal. A fogyatékosság kulcsdimenziói az orientáció, a fizikai függetlenség, a mobilitás, foglalkoztatás, társadalmi integráció, és gazdasági önkiteljesedés. A károsodottak csoportját a fogyatékosság fenyegeti, a fogyatékos emberek fogalma pedig magába foglalja a hátránnyal élőket is. A WHO felülvizsgálatok után 1993-ban fogadta el a kódrendszer első verzióját, amelyet 2001-ben követett a második kiadás, amely már a betegségek következményeinek osztályozása helyett azon egészségügyi összetevők identifikálására törekedett, amelyek az egészségi állapotot alkotják. Az FNO az egészség koherens képének megalkotására törekszik, mely biológiai, individuális és társadalmi perspektívát is magába foglal. A károsodás fogyatékosság 1 Az Egyesült Államokban is tanúi lehetünk ilyenfajta megosztottságnak: a Fogyatékkal Élő Amerikaiak elnevezésű törvény alapján az tekintendő fogyatékkal élőnek, aki beleesik valamely következő kategóriába: személy valós fogyatékossággal, olyan személy akinek az előéletében volt fogyatékosság, és olyan személy, akit fogyatékkal élőnek tartanak, vagy úgy kezelnek. Hogy a törvény elő és második fejezetébe tartozó védelmeket élvezze valaki a fogyatékosság mellett képesítettnek kell lennie. A törvény a képesített fogyatékkal élőt úgy határozza meg, hogy olyan személy, aki el tud látni alapvető feladatokat elfogadható anyagi támogatással, vagy anélkül. Ezzel szemben a társadalombiztosítási igazgatás, amely tartalmazza a fogyatékos biztosítási programokat és a kiegészítő biztonsági-bevétel programot, a fentitől eltérően határozza meg a fogyatékkal élő fogalmát: A fogyatékkal élő olyan személy aki nem képes alapvetően jövedelmező tevékenységben bármely testi, vagy szellemi fogyatékosság miatt, amely előre láthatólag hosszú ideig fog tartani, melynek ideje nem rövidebb mint 12 hónap A magyar terminológia az impairment, disability, handicap kifejezéseket a fenti módon interpretálta úgy érezzük azonban, hogy a károsodás képességhiány fogyatékosság jobban tükrözi az ezredforduló után létjogosultságot nyert, inklúzív szemléletet. Ennek ellenére itt a hagyományosan elfogadott interpretációt használjuk. 7

8 hátrány terminológiát a semlegesebb funkció-struktúra / tevékenységek / részvétel terminológia váltotta fel. A fogyatékosság definiálásának orvosi modelljére példa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) júniusában, Genfben kiadott 159. számú Háromoldalú Egyezménye is a foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról. Ez az egyezmény elsősorban a munka világaparadigmából közelíti meg a fogyatékkal élők meghatározását, és a megváltozott munkaképesség definiálására fekteti a hangsúlyt. 1. cikk 1. A jelen egyezmény alkalmazásában a megváltozott munkaképességű személy kifejezés olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek. (ILO 1983:6) Világos, hogy ez a megközelítés valamilyen orvosilag meghatározott okból történő munkaképesség-csökkenést állít a középpontba 3, s mint ilyen, a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos elképzeléseknek egy, az univerzalitás előtti formáját tükrözik. Az ILO további dokumentumai, többek között a 2002-ben világot látott Managing Disability in the Workplace szintén ezt a definíciót használja. Ezzel ellentétben az ENSZ Ad Hoc Bizottsága által felügyelt, december 3-án elfogadott ENSZ Akcióprogram a Fogyatékosokért az emberi jogi és társadalmi megközelítések használata felé fordult el. Az Akcióprogram célja az esélyegyenlőség megteremtése a fogyatékkal élők tekintetében, s e célok elérését folyamatos monitorozással vizsgálják. E mellett az decemberében elfogadott Általános Szabályok a Fogyatékosok esélyegyenlőségét illetően elnevezésű dokumentum szolgál azon alapelvek lefektetésére, melyek szellemében a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos stratégiák kidolgozásra esetleg módosításra - kerültek. Az emberi jogi megközelítés alapja az a szemlélet, hogy a társadalom minden állampolgára egyenlő jogokkal bír, így azon társadalmi csoportok esetében, melyek nem egyenlő esélyekkel rendelkeznek az elérhető életminőséget illetően, a társadalom feladata az esélyegyenlőséget gátló tényezők kiiktatása. Az univerzális egyenlőség szempontrendszere azért is kerülhetett előtérbe, mivel a kutatások tanúsága szerint a globalizácó egyik kísérőjelensége a társadalmi rétegek közötti távolság nö- 3 E megközelítés azt is feltételezi, hogy minden inaktív fogyatékkal élő el akarna helyezkedni, ha ehhez a körülmények adottak volnának., s mint ilyen, vita tárgyát képezi. 8

9 vekedése 4 - e mellett azonban a különböző társadalmi hátrányok együttes jelenléte, kumulációja figyelhető meg 5. Ha elismerjük, hogy a fogyatékkal élők társadalmi és jogi szempontból is megegyező jogokkal rendelkeznek, mint a többségi társadalom, megkerülhetetlen, hogy az őket érő diszkriminatív társadalmi struktúrákat átalakítsuk, hozzáférhetővé tegyük. A Standard Szabályok című dokumentumban a fogyatékosság (disability) meghatározása a következő: olyan funkcionális korlátozottság, mely valamilyen fizikai, szellemi vagy érzékelésbeli károsodás, egészségügyi állapot vagy mentális betegség miatt következett be, s természeténél fogva lehet állandó vagy időszakos is (Standard Rules on the Equalization of Opportunities for People with Disabilities). A hátrány (handicap) definíciója pedig: azon lehetőség korlátozottsága vagy elvesztése, hogy az egyén másokhoz képest egyenlően vehet részt a közösség életében (Standard Rules on the Equalization of Opportunities for People with Disabilities). Ez a definíció azt a kapcsolatot írja le, amely a fogyatékos ember és környezete között létezik: a környezetnek és a társadalmi szinten szervezett tevékenységeknek azon hiányosságaira utal, melyek megakadályozzák a fogyatékos embert az egyenlőségen alapuló részvételben többek között az információ, a kommunikáció és az oktatás tekintetében. Az egyén és környezet közötti viszonyon alapuló definíciót a legfrissebb kutatások már használják is, s bár az államok közötti eltérések továbbra is fennállhatnak, mindenképpen megszületett egy olyan közös elv, mely a konkrét kutatások és politikák terminológiai kérdéseiben iránymutató lehet (Bergeskog, 2001:12) Definíciók az Európai Unióban Az Európai Unió államaiban a fogyatékosság definiálásával kapcsolatban elsősorban a nemzetközi szervezetek, az ENSZ és a WHO alapelveit követik, s az Unió közössége tekintetében a demokratikus államforma, illetve az állampolgári és emberi jogok talaján értelmezik a fogyatékosságot. Bár a vélemények megoszlanak abban a tekintetben, hogy mennyire kell vagy lehet a fogyatékosügyi politikát európai szinten univerzalizálni, az irányelvek és stratégiák, valamint a tudástranszferen alapuló információáramlás mindenképpen arra utal, hogy a Közösség szintjén kell bizonyos, társadalmi integrációval kapcsolatos kérdéseket rendezni, a tagállamok szerepe pedig az egységesen kialakított stratégiai elvek konkrét politikákba és programokba való transzformálásában valósul meg. 4 Lsd. bővebben Ellwood, 2003:112, Giddens, 2000:26 5 Itt utalhatunk a leggyakrabban hangoztatott jelenségre, a fogyatékosság és szegénység közötti kapcsolatra, mely együttesen jelentősebb társadalmi hátrányokhoz vezet, mintha a két tényező hatását külön-külön vennénk figyelembe. 9

10 A Brunel University Helen Bolderson és Deborah Hammett vezetésével olyan kutatási projektről nyújtott be jelentést az Európai Bizottság számára, melynek célja az Európai Unióban használt fogyatékossággal kapcsolatos definíciók szisztematikus feldolgozása volt. Kutatási jelentésük konklúziójában leszögezik, hogy: Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság definíciója körüli vita nagy részben a fogyatékosság társadalmi konstrukciójáról szól. Azzal kapcsolatos, ahogyan a fogyatékosság közképe alakul s ez nagyon fontos a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos politikákban. A kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a fogyatékosság társadalmi konstrukciójában megfigyelhető innovációk nem egykönnyen alakítják át a szociálpolitikai osztályozás folyamatait (Bolderson-Hammett 2002:4). A szerzők szerint az összehasonlító kutatás haszna többek között az, hogy rávilágított a fogyatékosság társadalmi modellje használatának sajátosságaira is. A társadalmi modell a célcsoportot befogadóbban kezeli és a fogyatékkal élők jogainak nagyobb elismerését vonzza maga után. Ez a modell a fogyatékosügyi politikákban modern fejlődést hozott a mainstreaming és az individuális alapokon nyugvó ellátási rendszerek tekintetében Nemzetközi irányelvek és stratégiák az ENSZ Akcióprogram Az ENSZ 1982-es Akcióprogramjának alapvető célja a hagyományos, szinte csak rehabilitációra épülő megközelítésből való elmozdulás volt. Az Akcióprogram az elmúlt huszonöt évben a szisztematikus adatgyűjtésen át az egységes konceptuális keretek, irányelvek és stratégiák kidolgozásában is irányadó szerepet játszott. Az ehhez kapcsolódóan kidolgozott, már említett Standard Szabályok a fogyatékosság-paradigma másik alapkövét jelentik, melyek az esélyegyenlőség hangsúlyozásában és a jó gyakorlatok disszeminálásában játszottak kiemelkedő szerepet. Az ENSZ Ad Hoc Bizottságának az Akcióprogram megvalósításáról szóló értékeléseinek vizsgálatával feltárhatóak azok a változások, amelyek a fogyatékosság társadalmi kezelésében az említett időszakban bekövetkeztek. Elemzésünk során ennek megfelelően a Bizottság 2003-as, 2005-ös és 2007-es jelentéseit vettük figyelembe. Az Akcióprogram három stratégiai irányelve a következő volt: Akadálymentesség Szociális szolgáltatások és biztonságos hálók kiépítése 6 Lsd. Bővebben: Bolderson-Hammett

11 Foglalkoztathatóság, fenntartható életkörülmények A Bizottság 2003-as jelentése megjegyzi, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos terminológiák a különböző tagállamokban továbbra is nagy változatosságot mutattak, azonban az érintett emberekkel kapcsolatos adatok rendelkezésre állása és az alkalmazott adatgyűjtési módszerek relevanciájának tekintetében komoly pozitív irányú elmozdulás volt megfigyelhető. A Bizottság elé tárt adatok jelezték, hogy az eszközök, rendszerek és kapacitások tekintetében általában fejlődés tapasztalható. Jellemzően elfogadott törekvés a fogyatékos emberek jogainak elismerése és méltóságuk biztosítása a fejlesztések folyamán, a hangsúlyok és a megközelítések azonban változnak az egyes tagállamok belső politikájában. Az államok szociokulturális kontextusa, illetve az inklúzív politikák hagyománya nagyban meghatározza azt, hogy a fenti alapelveket milyen módon építették be a nemzeti politikákba a 2003-as jelentés azonban egyértelművé teszi, hogy: a fejlődés kihívásai azt mutatják, hogy emberi jogi alapon kell a fogyatékosság kérdését megközelíteni (Review and appraisal of the World Programme of Action concerning Disabled Persons). Az Ad Hoc Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja mivel egyre inkább növekszik a társadalmon belüli arányuk a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele. A fogyatékossággal élők integrációja az egész társadalom jólétét növeli Az Akcióprogrammal összefüggő nemzeti szintű tevékenységek Az Ad Hoc Bizottság az egyes tagállamok tevékenységét a három fő stratégiai cél mentén értékelte. Akadálymentesség: az adatok azt mutatták, hogy az akadálymentesítés, az elérhetővé tétel minden tagállam fejlesztési tervének alapvető eleme. Nemzeti szinten jellemzően három eszközt alkalmaznak a fenti célok segítésére: egyrészt a technikai standardok beiktatását, másrészt az akadálymentes környezet népszerűsítését, harmadrészt pedig az információ és kommunikáció-technológia elérhetővé tételét. Egészségügyi és szociális szolgáltatások: e tekintetben a figyelemben vett alapelvek a prevenció, az inklúzív oktatás népszerűsítése, a rehabilitáció, valamint az önálló életet támogató kezdeményezések. A megelőzés beépülése az egyes politikákba a diagnózis, oktatás, és információs kampányok segítségével történik, az önálló életet támogató kezdeményezések tekintetében pedig a jövedelem biztosítása, a lokális ellátás és a segítő szolgálatok hármas pillérén nyugszik. Az oktatást érintően három fő stratégiai 11

12 irányvonal fedezhető fel: az egyik a hagyományos iskolarendszerbe való integrációt, a második a speciális szükségletekre célzott speciális oktatási intézmények kialakítását, a harmadik a specialisták képzését helyezi előtérbe. Foglalkoztatás, fenntartható életkörülmények: a Bizottság elé nyújtott adatokból az derült ki, hogy a tagállamokban az alapvető cél e téren a fogyatékosok nyílt munkaerőpiacra való integrációja. Ezt a célt elsősorban kvótarendszerek alkalmazásával, szakképzéssel, illetve a foglalkoztatottak után járó bér- és adótámogatásokkal kívánják elérni. A befogadó társadalom megalapozásának tekintetében nemzeti akciótervek kidolgozása, és erős kormányzati bevonódás jellemzi a fejlesztési folyamatokat, melyekben a stratégiai eszközök között leggyakrabban a független szakértők bevonása, központi-koordinációs testületek létrehozása, valamint esélyegyenlőségi törvények és figyelemfelkeltő kampányok fordulnak elő Bizottsági javaslatok, 2003 Az Ad Hoc Bizottság 2003-ban a következő javaslatokat fogalmazta meg: I. Általános irányelvek középtávú célok Univerzális tervezésen keresztül kell a politikákat és a programokat kialakítani, úgy hogy a tervezés a különbségek elfogadásán és tiszteletén alapuljon. Fontos, hogy a Standard Szabályokban megfogalmazottak minden ember esetében segítsék az esélyegyenlőség megvalósulását (így ebben az értelemben az univerzalitást támogatják). A fogyatékosságot olyan gyűjtőfogalomként kell tekinteni, amely a jelenséget dinamikus interakcióként értelmezi az egészségügyi feltételek és más személyes tényezők között, mint például a kor, a nem és az iskolai végzettség. Ez a megközelítés már a HIV-vel élőket vagy a krónikusan figyelemzavaros egyéneket, tágabb értelemben pedig bármilyen okból marginalizálódott embereket is magában foglalhatja. Mivel a fogyatékosság olyan élethelyzet, amelyet élete folyamán bárki megtapasztalhat, az integráció nem csupán a fogyatékkal élőket, hanem a társadalom összes tagját, mint potenciális fogyatékkal élőt segíti. A Mexikó által kezdeményezett egységes konvenciót a fogyatékossággal élők alapvető jogairól (mely 2006-ban született meg, s melyre a későbbiekben még résztelesen visszatérünk) be kell csatornázni azokba a nemzetközi eszközökbe is, amelyek nem a 12

13 célcsoportot célozzák meg. Így a globális etika és standardok nemzetközi fejlődésére is sor kerülhet (melyre az emberi jogi megközelítés térnyerésével egyre fokozottabb szükség is van). A fogyatékossági perspektívát be kell építeni az ENSZ átfogó munkájába, illetve olyan politikai lehetőségeket kell azonosítani, melyek az ENSZ-alapok és programok által is alkalmazhatóak. II. Stratégiai célok megvalósításának eszközeivel kapcsolatos megfontolások Az integráció folyamatában az akadálymentesítés kulcskérdéssé vált. A technológiai fejlődés gyorsasága a környezet akadálymentesítését komplex kérdéssé teszi: az accessibility fogalma nemcsak azt jelenti, hogy az épületeket a fogyatékossággal élők igényei alapján kell átalakítani, hanem azt is, hogy az intézmények, szolgáltatások és a fejlesztési tevékenységek lokális szinten kell, hogy megvalósuljanak és elérhetővé váljanak. Emiatt a vidék aspektusára is fokozott figyelmet kell fordítani. Teljes részvétel: a társadalmi gazdasági lehetőségek megnövekedett elérhetősége jelenik meg általános célként. A képessé tétel (empowerment), mint irányelv vagy stratégia arra vonatkozik, hogy a fogyatékossággal élők ne csak a tanácsadó bizottságok tagjai legyenek, hanem képesek legyenek az őket érintő döntések ellenőrzésére is. Ez az elv azt indukálja, hogy a fogyatékossággal élőket politikai döntéshozatali helyzetbe kell hozni. III. Az adatgyűjtés hiányosságainak kezelése Az Ad Hoc Bizottság szerint nemzetközi megegyezés szükséges a foglalkoztatás és az életminőség területén alkalmazható indikátorok fejlesztésével kapcsolatban, és itt a minimális cél a munkaerő-piaci részvétel, valamint a munkanélküliségi ráta fogyatékos társadalmon belüli arányának ismerete. Több nemzetközi kezdeményezés is történt már az indikátorok fejlesztésével kapcsolatban 7, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete pedig olyan oktatási indikátorok alkalmazásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet mint az oktatásban való részvétel, az oktatáshoz való hozzáférés és az írástudási ráta. A Bizottság nagyon fontosnak tartotta a School to work típusú tranzitprogramokkal kapcsolatos mutatók kidolgozását és használatát. A Bizottság szerint sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy az adatokra épülő tervezés elindulhasson, az elképzelések megvalósulhassanak és értékelésre kerülhesse- 7 Monterrey-Konszenzus, Salamanca Statement and Framework for Action, Dakar Framework for Action 13

14 nek. Létre kell jönnie egy nemzetközi szintű háztartás-vizsgálatnak, az adatok alapján pedig top prioritásokat fogalmaznak majd meg. (A 2007-es Bizottsági jelentésben azonban továbbra is nyitott kérdésként jelentkezik az adatok összegyűjtésének módja, viszont hangsúlyt kap a speciális szakemberek képzésének fontossága is.) Előrelépések között Az ENSZ Ad Hoc Bizottságának évi jelentése az Akcióprogram megvalósulását illetően fontos mérföldkőnek tekinthető, hiszen erre az időszakra tehető a fogyatékosügy inklúzív értelmezésének gyakorlati felgyorsulása is. A törvénykezés módosítása mindenhol elindult, a 2003-as ajánlások között szereplő figyelemfelkeltés pedig nemzeti és nemzetközi szinteken egyaránt kampányok segítségével zajlott (2004. például az ENSZ-kampány éve volt). A részvétel tekintetében is látványos fejlődés történt: tanácsok, bizottságok és tanácsadó testületek jöttek létre, amelyek nemcsak a Bizottság, hanem más nemzetközi szervezetek munkáját is segíteni hivatottak. A 2003-as ajánlások közül a legkevésbé látványos fejlődés az adatgyűjtési módszerek egységesítésének területén figyelhető meg. E tekintetben fontos lépésnek tekinthető, hogy az ENSZ Statisztikai Osztálya a Bizottság döntése alapján szisztematikus fejlesztésbe és adatgyűjtésbe kezd. E tevékenységek egy része arra vonatkozik, hogy a koncepciók, definíciók és osztályozások tekintetében felülvizsgálják a cenzusok számára nyújtott módszertani ajánlásokat. Az ENSZ tagszervezetei között például az ESCAP, az UNHCR és az UNICEF is innovatív, technológiai fejlesztéseken alapuló, digitális adatgyűjtési eszközökről számolt be, melyek kísérleti alkalmazása a közeljövőben kezdődik majd meg. Az ENSZ keretei között született meg a Special Rapporteur tisztsége is a poszt viselője évenként köteles értékelő jelentést tenni a Standard Szabályokkal kapcsolatos előrelépésekről Jelentés, 2007 Az Ad Hoc Bizottság 2007-es jelentésében a tagországok kormányzati politikájának értékelésén túl olyan strukturális problémákra is fókuszál, melyek gátolják az inklúzív gyakorlat terjedését. Látható, hogy az emberi jogi megközelítésen alapuló elvek és stratégiák politikai elfogadtatása gyakorlatilag megtörtént, és a nemzeti kormányok saját társadalmi-gazdaságikulturális kontextusukban keresik a célok eléréséhez megfelelő politikai lépéseket, programokat. A Bizottság legfontosabb megállapítása, hogy a fogyatékosság marginalizálódása még mindig a figyelem hiányán és a fogyatékossággal kapcsolatos tudás hiányán múlik 14

15 (Implementation of the World Programme of Action Concerning Disabled Persons: realizing the Millenium Development Goals for Persons with Disabilities:6), nem kizárólag csak a finanszírozási mechanizmusokon. Felhívják a figyelmet arra is, hogy sok proaktív intézkedés lehetséges, melyek nem kívánnak jelentős anyagi forrásokat, de elősegíthetik a társadalom befogadóbbá válását (Implementation of the World Programme of Action Concerning Disabled Persons: realizing the Millenium Development Goals for Persons with Disabilities:6), különösen igaz ez a lokális civil szervezetekkel való együttműködésre, melynek következtében költséghatékony intézkedések lehetőségeire derülhet fény. Ajánlásában a Bizottság a következő tényezők fontosságára is felhívja a figyelmet: figyelemfelkeltő kampányok, tréning-programok fokozottabb jelenléte, a szociálisan érzékeny, fogyatékossággal élők számára készült termékeket és szolgáltatásokat létrehozó vállalkozások népszerűsítése, nagyobb elismertsége, a lokális gyártású eszközök kettős hatása, a fogyatékosok szervezetei szerepének növelése nemcsak az ellátásban, képzésben, de az érdekképviseletben is A jövő irányai 2006-ban megszületett a Mexikó által javasolt, az ENSZ felügyelete alatt kidolgozott Konvenció a Fogyatékosok Jogairól elnevezésű dokumentum, melyet július 12-ig 100 tagország jegyzett ellen. Ez az egyetlen olyan dokumentum, mely hivatalosan érvényes a tagországokban, s amely a fejlesztés befogadó megközelítése mellett tör lándzsát. E dokumentum ez év júniusában az éves Miniszteri Konferencia a Fogyatékosságról szóló rendezvénnyel összehangoltan az Európai Unióban is tárgyalásra került, és az Unió is üdvözölte a fogyatékosügy emberi jogi megközelítését A fogyatékossággal kapcsolatos politikai intézkedések és programok nemzetközi tapasztalatai Politikák és intézkedések általánosságban Az Ad Hoc Bizottság 2005-ös jelentése a fogyatékosok társadalmi integrációjával kapcsolatos nemzeti szintű tevékenységeket összegezte. Ezek a tevékenységek valójában az univerzalitás lokalitás tengelyen helyezkednek el, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyatékosügyi politikai csomagok -ban a választott intézkedések sokfajta együttese található meg. 15

16 Az univerzalitáson alapuló politikák egyik fontos aspektusa, hogy a fogyatékossággal élők problémája a nemzeti stratégia részévé vált, ami az ENSZ-ajánlások között is kiemelkedő helyen szerepel. A jelentés szerint többek között Brazília, Ciprus, Horvátország, Magyarország és Szlovákia is ebben a szellemben határozta meg a politika fő pilléreit. Vannak országok, melyek egy-egy aspektust hangsúlyoznak, mint a fogyatékos nők kiemelt szerepét (Bahrein), az akadálymentes környezetet és a juttatások rendszerének felülvizsgálatát (Oroszország), vagy a szakképzés fontosságát (Ciprus). Arra a tengely másik végén fekvő - megközelítésre is találunk példákat, amikor a lokális szintű ellátásokra, azok elérhetőségére, illetve a szolgáltatások (nemcsak foglalkoztatási) rehabilitációban játszott szerepére kerül megnövekedett hangsúly (Szlovákia, Malajzia, Omán). A politikai rendszerekben is megfigyelhetőek bizonyos előrelépések: a fogyatékosügy jelentőségének hangsúlyozása, a politikák koordinálása sok esetben állami hivatalok létrehozásával történt. Ezen állami hivatalokra jellemző, hogy részben fogyatékossággal élők az alkalmazottak, feladatuk pedig a szektorok közötti munka összehangolása. A jelentés pozitívan ítéli meg azt, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos tudás és programok központosítása elindult, illetve, hogy létrejövőben van valamiféle szektorok közötti párbeszéd, sőt, kooperáció. E hivatalok e mellett gyakorlati jelentőséggel bírnak az államok és a nemzetközi szervezetek munkájának összehangolásában, a szükséges információk cseréjében: ezek a hivatalok lehetnek a nemzetközi célok megvalósításának monitorozói, valamint a nemzetközi források célcsoporthoz történő becsatornázásának mediátorai is. Az adatok fényében úgy tűnik, hogy e hivatalok akkor hatékonyak, ha a közigazgatásban is foglalkoznak a fogyatékosügyi kérdések koordinálásával és meg is vannak a kellő erőforrások ezekhez a tevékenységekhez. Más esetekben (néhol az előző intézkedésekkel összehangoltan) kormányzati bizottságok álltak fel, amelyek felügyelik a fogyatékosügyi törvények alkalmazását, elemzik a nemzeti stratégiák megvalósulását, együttműködnek a fogyatékkal élők szervezeteivel, valamint javaslatokat tehetnek a politikák hatékonyságának növelése érdekében. Úgy tűnik, a fogyatékos-aspektus beépülése általánosságban az egyes minisztériumok közötti felelősség-megosztással jön létre, s egyes országokban, mint a skandináv vagy az angolszász államok, ez is a tradicionális állami feladatmegosztás rendje. Ebből következik, hogy például a foglalkoztatásért felelős minisztérium vagy más állami szerv vagy együttesen felelős az egészséges és a fogyatékos társadalomban működtetett politikák és programok megvalósulásáért, vagy az egyes minisztériumok megosztoznak a feladatokon (Ausztráliában példá- 16

17 ul a mainstream programokért felelős szerv a fogyatékossággal élők közül csak a kis mértékű károsodást elszenvedettek munkaerő-piaci programjait koordinálja). Az Egyesült Királyságban kísérleti jelleggel bevezetett lokális irodákat Ausztrália és Új- Zéland vette át. Ezek a one-stop-shop -ok, helyi irodák foglalkoztatási szolgáltatásokat és társadalombiztosítási szolgáltatásokat együttesen nyújtanak: az egyén egyetlen esetmenedzser segítségével sokfajta szolgáltatáshoz vagy programhoz juthat hozzá. Ez a három állam egyébként az, amely a munka világában először lépett fel törvényi szinten a diszkrimináció ellen, s amelyek explicit politikai célokat deklarált már az 1990-es években a juttatásoktól való függés csökkentése és a nyílt munkaerő-piacra való integráció érdekében Foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci programok Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának elősegítése a hagyományos módszerekkel nem hatékony, és egyre inkább a nyílt munkaerő-piacra való integráció válik nemzeti szintű prioritássá. Mint közép- vagy hosszú távú cél ez az alapelv már beépülni látszik a nemzeti fejlesztési stratégiákba, ám e cél elérésének módjával kapcsolatban nagy változatosságot tapasztalunk. Nagyon fontos hangsúlyozni azt a tényt is, hogy igen eltérőek a különböző országokban eddig elért eredmények (melyekről a foglakoztatási indikátorok árulkodnak), hiszen más-más alaphelyzetből, más-más forrásokból kell az egyes államoknak gazdálkodni és tervezni. Ma már talán nem kérdés, hogy a foglalkoztatás növelésében a passzív eszközöktől az aktívak felé történt elmozdulás tapasztalható, bár az aktív politikákra költött kormányzati források aránya jócskán elmarad ahhoz képest, amennyire azok fontosságát az egyes stratégiai tervekben hangsúlyozzák. Továbbra is probléma azonban, hogy nincsenek olyan hatásvizsgálatok, amelyek az aktív és passzív programok hatékonyságát mérnék meg, olyanok meg pláne nincsenek, amelyek az adott ország mikro- és makrogazdasági kontextusának hatásait egy egységes mutatóban összegeznék. Addig valószínűleg nem is lehet az aktív és passzív politikák közötti dilemmára megoldást találni, amíg nem állnak rendelkezésre objektív mérőszámok és indikátorok 9. Egy 2001-ben született tanulmány szerint, mely 29 OECD országban kérdezte meg ugyanazon kérdőívet, s mely a fogyatékossággal élőket érintő munkaerő-piaci programokat elemez- 8 Lsd. bővebben: Bergeskog, Lsd. bővebben: Martin,

18 te, a munkaerő-piaci intézkedések lényege, hogy a munkaerő-igényt vagy ellátást a munkaerő-piacon intervenciós eszközökkel növeli meg. Semlinger és Scmid (1985, idézi Bergeskog 2001:15) ezen intézkedéseket három csoportba sorolta be. Az első a szabályozás, mely a munkaerő-piaci szereplők viselkedését hivatott befolyásolni direkt vagy indirekt módon, a kötelező érvényű szabályok, tiltások, feltételek és védelem eszközeinek segítségével. Ilyen intézkedés például a fogyatékossági kvóták használata, a diszkrimináció-ellenes szabályozás, vagy a fogyatékosügyi Ombudsman jelenléte. A kompenzációk azt a célt szolgálják, hogy a fogyatékossággal élőket versenyképessé tegyék a munkaerő-piacon financiális, anyagi vagy olyan emberi erőforrások segítségével, melyek megnövelhetik a munka-kapacitást vagy a termelékenységet. Példaként a szakképzési rehabilitációt, a munkahelyi segítséget, vagy a támogatott foglalkoztatást említhetjük. A szubsztitúció pedig a speciális munkahelyek teremtésére és a védett foglalkoztatásra vonatkozik. Vannak olyan intézkedések is, melyek e csoportokba nem illeszthetőek be: a meggyőzés voluntarista politikája például egyik kategóriába sem sorolható. További osztályozási mód lehet a programok, szolgáltatások és ösztönzők közötti különbségtétel. A programok általában pénzügyi vagy emberi erőforrásbeli támogatást foglalnak magukba egy bizonyos időtartamra vonatkozóan, és szakképzést, munkatapasztalat-szerzést, rehabilitációt, vagy munkát biztosítanak. A programok kifejezetten teljes idős elfoglaltságot jelentenek. A szolgáltatások egyirányú intézkedések, a kliens kap valamilyen támogatást, tanácsadást vagy segítséget egy szervezeten vagy hivatalon keresztül. Az ösztönző támogatást a munka kezdetekor vagy a fogyatékossággal élő személy kapja, vagy pedig a munkáltató beletartozhat a tömegközlekedés támogatása vagy a kedvezményes gyógyszer-vásárlás Célzott munkaerő-piaci programok E programok általában célzottan a fogyatékossággal élők társadalmára vonatkoznak és gyakran valamilyen belépési kritériumot is meghatároznak a részvételhez. Célzott programokat általában a súlyosabb hátrányt elszenvedők esetében alkalmaznak. Ha a célzott programokat vizsgáljuk, a következő intézkedésekkel találkozunk: Kvóta-rendszerek, melyek törvényes kötelezettséget rónak a vállalkozásokra: a foglalkoztatottak egy bizonyos részét fogyatékossággal élő személyek kell, hogy alkossák ennek elhagyása pénzbírságot von maga után. A kvóta 2-5% körül mozog, de nagy változatosságot mutat. 10 Lsd. bővebben: Bergeskog,

19 Védett munkahelyek, amikor egy bizonyos szakma a fogyatékossággal élők számára van biztosítva. Olaszországban például a telefonos operátor pozícióját csak fogyatékossággal élők töltik be. Szakképzési rehabilitáció, amely többféle intézkedést foglalhat magába: az ILO (1995) definíciója szerint a rehabilitáció folyamatának az a része, mely olyan, a szakképzéssel összefüggő rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt, mint a szakképzési tanácsadás, szakképzés és szelektív kihelyezés, amely biztosítja a fogyatékossággal élő egyén számára munkája megszerzését és megtartását. Látható tehát, hogy a szakképzési rehabilitáció többfajta intézkedés kombinációjaként létrejövő csomagjából áll, s országonként eltérően lehet tanácsadó vagy koordinatív jellegű is. A támogatott (segített) foglalkoztatás eredeti formájában a nyílt munkaerő-piacon egyéni szolgáltatásokra vonatkozott. A támogatás folyamatosan csökken, ahogy az egyén egyre inkább képessé válik az önálló munkavégzésre és életvitelre. A támogatott foglalkoztatás általában nem önálló program, hanem más csomagok részeként, azok kiegészítésére szolgál. A védett foglalkoztatás lényege, hogy a fogyatékossággal élők számára olyan munkahelyet és állást biztosítanak, amely nincs kitéve a piaci versenyhelyzetnek. Hagyományosan ezek valamilyen gyártásban dolgozó műhelyek, ahol a vezetésen kívül mindenki megváltozott munkaképességű személy. Még mindig sok védett munkahely létezik, kritika azonban abban a tekintetben érte, hogy nem a nyílt munkaerő-piacra, hanem a védett állapotra szocializálja a foglalkoztatottakat, s mint ilyen, hosszú távon nem hatékony intézkedés. Egyre jobban terjednek viszont azok a félig védett foglalkoztatási formák, melyek fellazítják a különböző kategóriák határait, innovatív ötleteken és valós igényen alapulnak. Ilyen a külső, védett foglalkoztatás, amely az állami szektorban gyakori: ilyenkor a munkavégzés helyszíne a nyílt munkaerőpiac, de védett körülményekbe ágyazottan. A piaci és nonprofit szektorban is találhatunk ilyen védett műhelyeket. Arra is egyre gyakrabban találunk példát, hogy fogyatékossággal élők egy csoportja kerül kihelyezésre egy adott munkahelyre (outsourcing), ott egy termelési egységet képeznek, munkájukat pedig a gazdaszervezet egy munkatársa felügyeli. A munkaszövetkezetek is a védett kategóriába tartoznak, feladatuk pedig, hogy a fogyatékossággal élő munkaerőt vagy a nyílt munkaerő-piacra, vagy a szövetkezet saját munkájába integrálja, s ehhez valamilyen mértékű állami támogatást is kapnak. A szo- 19

20 ciális vállalkozások is ebbe a csoportba tartoznak, s mindkét forma előnye, hogy a munkatársak nagyobb arányát adják az egészségesek e munkaszervezési forma tehát jobban hasonlít a normális munkahelyekre, mint a védett foglalkoztatás hagyományos metódusai. Állami munkahely támogatás és kialakítás: ebben az esetben a pozíció nem jött volna létre, ha nincs egy fogyatékossággal élő személy, akinek szüksége van rá Mainstream munkaerő-piaci programok Általánosságban elmondható, hogy e programok az egészséges társadalom bizonyos csoportjait támogatják, így általában csak a fogyatékosságuk miatt csekélyebb hátrányt elszenvedők számára nyújtanak alternatívát. Az állami támogatású foglalkoztatás sokfajta formában létezik, leggyakoribb formája azonban a munkáltató számára biztosított anyagi támogatás, mely a fogyatékossággal élő alkalmazásából következő terheket hivatott kompenzálni. Ebbe a kategóriába tartozik a társadalom-biztosítási hozzájárulás átvállalása, vagy a lakástámogatás. Rövid és hosszú távú programokról is beszélhetünk rövid távú program például a munkatapasztalat-szerző támogatás, mely a fogyatékossággal élők esetében átlagosan körülbelül 12 hónapig tart. A szakképzés olyan tevékenységeket foglal magába, mely a hagyományos osztálytermi keretek között zajlik, akár iskolában, akár egy munkahelyen belül. Jellemzői nem térnek el a védett programokban jelzettektől. Munkatapasztalat-szerzés. Ez mindenképpen valamilyen rövid távú program, amely a kliens számára a munkahelyi tapasztalatok megszerzésében segít, és vagy bértámogatáson, vagy juttatások nyújtásán keresztül megy végbe. Munka-rotáció, amikor egy bizonyos idő lejárta után az adott személyt újabb munkanélkülivel cserélik le. Korai nyugdíjazás. Ebben az esetben a személy korábban vonul ki a munkaerőpiacról, mint egészséges munkatársai, mivel egészségi állapota vagy képzettsége és kora nagyon lecsökkentik annak a valószínűségét, hogy még a normál nyugdíjkorhatár elérte előtt újból el tud helyezkedni. Start-támogatások, melyek az önfoglalkoztatóvá válást segítik elő: kölcsönt és más juttatásokat és kedvezményeket értünk alatta, melyek önálló vállalkozás kialakítását célozzák meg Lsd. bővebben: Bergeskog, 2001:

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON - HELYZETFELTÁRÓ TANULMÁNY Készítette: Belicza Rózsa Dankó Ágnes Halmai Réka Szerepi

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja Ahogy a fogyatékosságról gondolkozunk,

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26.

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatási szolgálatok szerepe a vállalkozások élénkítésében nemzetközi kitekintés Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Komáromi Róbert főigazgató Férfi

Részletesebben