Van-e intézményesült szülőtámogatás ma Magyarországon?

Átírás

1 Van-e intézményesült szülőtámogatás ma Magyarországon? Közösségteremtő párbeszéd konferencia SZIFON március 22. Lannert Judit 1

2 Miről lesz szó? Miért fontos és mit értenek szülőtámogatás alatt Európában Szülőtámogatás címén mit tapasztalhatunk ma Magyarországon, egy az Eurofound számára végzett magyar háttértanulmány alapján A szülő és a gyermekét nevelő szakemberek közötti kommunikáció egy friss kutatás tükrében

3

4

5 Szülőség: ösztönös és/vagy tanult? Szülői feladatok, szülőkkel szembeni elvárások változása Gyermekkor át- és felértékelődése Változó ismeretek, változó szükségletek Sokféle család, szülő, gyerek Család, intézmények, közösség, média Gyermekek részvétele, partneri kapcsolat

6 Szülőtámogatás értelmezése A szülők támogatása egy sor olyan tevékenységet jelent, mint az információk nyújtása, támogatás, képzés, tréning, tanácsadás és más lehetőségek vagy szolgáltatások amelyek arra irányulnak, hogy befolyást gyakoroljanak annak érdekében, hogy a szülők értsék és képesek legyenek szülői szerepüknek megfelelni. Közös célkitűzés, hogy a gyerekek és fiatalok sikeresebbek legyenek (az esetek egy részében, ez igaz a család egészére), szolgáltatások nyújtásával, amelyek ismereteket, támogatást és akár átképzést nyújtanak a szülőknek. (Mary Daly, 2011)

7 Szülőtámogatás Európában A szülőtámogatás fogalmát többféleképpen értelmezik a nemzetközi gyakorlatban, Európában: eltérő meghatározások, megközelítések találhatók a kutatók, döntéshozók, jogalkalmazók, szolgáltatók szóhasználatában, meghatározásában ban az Európa Tanács elfogadott ajánlása 19(2006), a tagországok számára, a pozitív szülőségi programok támogatásáról nem sok eredménye van nálunk Egyik célkitűzése: Ennek keretében meg kellene szüntetni a gyerekek elhanyagolását és bántalmazását, a lelki és fizikai erőszakot, ideértve a megalázást, megalázó bánásmódot, lekicsinylő, degradáló magatartást, és a testi fenyítés minden formáját testi fenyítés mentes Európát! a jogszabály nálunk is él Gyvt elvileg

8 Eurofound kutatás eredményei, ajánlásai a szolgáltatások ne legyenek stigmatizálóak kliensbarát megoldások, apák fokozott bevonása a készségfejlesztő módszerek domináljanak nem a hiányokra, gyengeségre fektetni a hangsúlyt, hanem a meglévő erősségekre építeni a progresszív univerzalizmus támogatása Forrás: Parenting support in Europe, 2012

9 Szülőtámogatás a magyar egészségügyben egy as kutatás alapján A szülői válaszadók majdnem egyötöde elégedetlen volt a várandósság alatti jelzéssel. A megkérdezettek több mint 40%-a vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta azt. Az egészségügyi intézmények közül a perinatális/neonatális centrumok tájékoztatásával inkább meg vannak elégedve a szülők, míg a kórházakéval kevésbé. A szülők az intézményes egészségügyi ellátásból kikerülve elsősorban magukra számíthatnak, onnantól kezdve ők maguk, a család, ismerősök gyakrabban fedezik fel a problémát, mint akár a háziorvos, akár a védőnő. A védőnő és a házi gyermekorvos közötti kapcsolattartás több szempontból nehézkes. A védőnők leginkább a szabad orvosválasztás következményének tartják a megfelelő együttműködés lazulását. Ugyanakkor a védőnők szerint a házi gyermekorvosok látják el legjobban a szülők tájékoztatásának a feladatát. Forrás: A korai intervenciós intézményrendszer működése, 2008, Tárki-Tudok

10 A magyar helyzet sajátosságai a Eurofound számára készített háttérjelentés alapján A parenting policy-t tágabb kontextusba kellett helyezni, a családpolitika, szociálpolitika kontextusába. Nem értelmezhető a gyermekjóléti szolgáltatások és a családtámogató rendszerek figyelembe vétele nélkül Többszörös szemléletváltás: az egészségügyi/ hatósági szemléletből a preventív/méltányos/gyermekközpontún át a családközpontú és demográfiai súlypontú megközelítésig Az Eurofound parenting értelmezése nincs a fókuszban, ugyanis korábban a méltányosság elvére törekvő gyerekközpontúság és az ebből fakadó gyermekvédelem, most pedig a születések számának emelését célzó családpolitika, családi életre nevelés a fő policy-alakító elv. 10

11 A szülő támogatás jelenléte a kormányzati politikában A parenting kormányzati politikába emelését alapvetően befolyásolja, hogy mit gondol fontosnak és mennyi eszköz/forrás van rá. A szülő a periférián jelenik meg, elsősorban civil kezdeményezések esetében lesz célzott csoporttá is. A méltányossági és demográfiai problémák párosulva az állandó forráshiánnyal általában odavezetnek, hogy a nagyívű elképzelések ellenére igazából csak tűzoltásra futja. Paternalista vagy szemérmes. 11

12 Parenting support - meghatározása szülőnek lenni, szülőtámogatás, szülő nevelés Tartalma: szülőklubok (Szülők háza, FSZK szülősegítő klubja, stb.) tájékoztatás, informálás (portálok, brossúrák) edukáció (Szülők Akadémiája, védőnő, Biztos Kezdet, A Good Start programok) közösségi portálok (Babanet-Kölöknet, Babaszoba stb.) egyesület, érdekképviselet (NOE, Szülőnek lenni program) tanácsadás, tréning (családterápia, on-line tanácsadás) közvetlen segítségnyújtás ( Otthon segítünk ) gyerekbarát, szülőbarát attitűd, szemlélet megjelenése az intézményrendszerben (bababarát kórház, szülők involválása az oktatási intézményekben, stb.)

13 Szülőtámogató programok közös jellemzője Civil kezdeményezések, illetve a tanácsadás, informálás és közösséggé szerveződés elemei együttesen jelennek meg. 13

14 Jó gyakorlatok kiválasztásának nehézségei Evidence-based jó gyakorlatok többnyire nincsenek (mert néhány éve/hónapja futnak, sokszor megszakadnak, illetve a szisztematikus értékelés még ma sem elvárás sem a kormányzat sem a civilek részéről) Nincs konszenzus arról, hogy mit tekinthetünk evidenciának, egyáltalán mit kellene mérni, a szülői kompetenciát, vagy a gyerek fejlődését? Professzionális értékelések költségesek a civileknek, állami programok pedig nem szorgalmazzák. 14

15 Jó gyakorlatok kiválasztásának kritériumai A téma hazai szakértői ajánlják (Szülők Háza, Biztos Kezdet, stb.) Sok szülőt elér (portálok, Babanet-Kölöknet) Pozitív visszajelzés a kliensektől (Szülők Háza, második kerületi önkormányzati program, stb.) Pozitív hatás bizonyítható ( pl. A Good Start nemzetközi értékelése) 15

16 Hazai jó gyakorlatok fő kategóriái 1. Adott lokális területen az alulról jövő igények civil támogatásra találnak, illetve az adott települési intézményrendszer, önkormányzat felkarolja azokat; 2. Már kipróbált, bevált, külföldi jó gyakorlatokat honosítanak meg, vagy több jó gyakorlat elemet ötvöznek; 3. A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek 4. On-line csatornákon keresztül a szülők széles(felhasználó/online) rétege szakértői, illetve peer támogatáshoz jut. 5. Szülőtréningek piaci alapon. 16

17 1. Civil és állami/önkormányzati kooperáció A Szülők Háza kezdeményezésben alulról építkezve az együttműködő közösségi erőre építve alkották meg intézményi programjukat, melynek célja a szülők megerősítése kompetenciáikban a közösségi léten és szakmai rendezvényeken keresztül. Egyaránt lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra, újabb nevelési ismeretek elsajátítására és közösségben való létezésre a szülők számára. Szülők Háza programnak több követője akadt, megteremti a hálózattá épülés lehetőségét, ezáltal fontos szinergiát teremtve a sporadikusan meglévő kezdeményezések között. Módszertanilag megalapozott programról van szó. Egyik legfontosabb eleme, a gyermekjóléti és családsegítő központokkal való szoros együttműködés, ami a fenntarthatóság egyik legfontosabb biztosítéka. A program mögött számos szakember áll, akik tapasztalataikkal, hozzáállásukkal, felkészültségükkel garanciát jelentenek a jó színvonalú működésre. Univerzális megközelítésű 17

18 2. Külföldről behozott, továbbfejlesztett gyakorlatok A Good Start Egy Jó Kezdet (Roma Education Fund) A 2010 júniusától 2012 júniusáig tartó program - a helyi adottságokhoz alkalmazkodó mintaprojektek révén - Szlovákiában, Romániában, Macedóniában és Magyarországon összesen 16 településen valósult meg. Célja a négy országban több mint 4 ezer kisgyermek és családjuk eredményes bevonása és támogatása volt. Magyarországon a 2010/11-es tanév kezdetén Nyíregyházán, valamint a mátészalkai kistérség összesen öt településén indultak el az egyes programrészek, a 0-6 éves roma és nem roma, hátrányos helyzetű gyermekekre és családjukra koncentrálva, a kicsik kora gyermekkori fejlesztését célozva meg. Meséd elnevezésű programelem: az édesanyák 36 héten át minden héten egyegy új mesekönyvet olvastak otthon a gyermekeiknek, miközben a program felkészítette őket az óvodáztatással kapcsolatos feladatokra és az egészséges életmódra nevelésre. 18

19 3. A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek Budapest II. kerületében a Gyermekjóléti Szolgálat civil kezdeményezésre pályázati forrást biztosított a családi táboroztatás és szülői klub projektre, illetve A pedagógiai szolgálat szembesülve a szülői igényekkel megszervezte a Szülők Akadémiája előadássorozatot, amit az önkormányzat felkarolt. 6. kerületi budapesti óvoda: problémamegoldó délutáni szülőklub a szülők igényeiből kiindulva, szülők bevonása a játékokba és a szakmai munkába

20 4. Konferenciák, közösségi oldalak és szülőtréningek Értjük egymást? Kölöknet-OFOE konferencia

21 Néhány adalék a szülők és pedagógusok kommunikációjáról egy friss kutatás tükrében On-line kutatás (Kölöknet-OFOE), 2013 május-szeptember, majdnem 1500 fő (1469) válaszolt). A minta 40 százaléka csak szülő, 60 százaléka pedagógus, fele osztályfőnök. A minta 92%-aszülő, 68%-nak jár most is közoktatási intézménybe a gyereke (7% még nem óvodás, 27%-nak egyetemista vagy dolgozik a gyereke) A pedagógusoknak átlagosan 1,83, a nem pedagógus szülőknek 2,29 gyereke van, az egész mintában átlagosan két gyereke van a válaszolóknak. A pedagógusok 35%-a középiskolai, 44%-a általános iskolai tanár, 9% óvodapedagógus, 7%-a gyógypedagógus, 6%-a egyéb.

22 A szülő még ma is elsősorban az anyát jelenti Megoszlás nem és foglalkozás szerint (kékkel a férfiak aránya jelezve, fekete vonallal a valós arány) férfi nő % 12% 7% ofő sima tanár csak szülő 22

23 A legtöbb kommunikációs formával a szülők több mint fele soha nem élt Kommunikáció gyakorisága formánként (minden szülő, akinek van iskolás gyereke) N=620 Postai út szülőként Vezetékes telefon szülőként Családlátogatás szülőként Zárt facebook szülőként Kapcsolattartás facebookon szülőként Elektronikus napló szülőként Szülők számára rendezvény szülőként Internetes levelezőlista szülőként Soha Néha Legalább negyedévente szülőként Gyerekkel, szülővel közös program szülőként Mobiltelefon szülőként Fogadóóra szülőként Ellenőrző szülőként Szülői értekezlet szülőként 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

24 A kommunikációs formák csoportjai a pedagógusok esetében Kommunikációs forma említése alapján Modern Hagyományos Személyes Tartózkodó Internetes levelezőlista 0,701 0,201 0,685 0,151 0,303 Zárt facebook 0,675 0,156-0,162 Kapcsolattartás facebookon 0,632 0,333 Fogadóóra 0,725 Ellenőrző 0,115 0,679 0,136 Szülői értekezlet 0,669 0,254 Mobiltelefon 0,325 0,451 0,226 0,42 Gyerekkel, szülővel közös program 0,132 0,324 0,693 Szülők számára rendezvény 0,221 0,676 0,221 Családlátogatás -0,103 0,33 0,597 Postai út 0,709 Vezetékes telefon 0,319 0,596 Elektronikus napló 0,204-0,39 0,512

25 Minél nagyobb a gyerek, annál inkább lesz személytelen a pedagógus-szülő kapcsolat 1 0,8 0,6 0,4 0,2 Modern Hagyományos Személyes Tartózkodó 0 óvodaped tanító áltisktanár középisk tanár gyógyped -0,2-0,4-0,6

26 Minél nagyobb a gyerek, annál kevésbé aktív a szülő és annál kevésbé elégedett a pedagógusokkal való kapcsolatával Kommunikációs nyalábok az iskoláskorú gyerekek szülei körében Minél kisebb a gyerek, annál aktívabb a szülő. 0,5 0,4 A kor előre haladtával fokozatosan romlik a pedagógussal való kapcsolat, a szülők értékelése a pedagógussal való kapcsolatukról az óvoda esetén még 4,53, általános iskola esetén 4,14 és középfok esetén már csak 3,68 pont egy ötös skálán. 0,3 0,2 0,1 0-0,1-0,2-0,3-0,4 alsós felsős gimis szakközép szakmunkás Aktív szülő Modern Facebook Személytelen

27 A szülők és pedagógusok is személyesebb kapcsolatra vágynak Ön milyen formában venne részt még jobban az iskola életében? (N=750) % Nem tudja 1 Nem akar, nem tud részt venni 5 Elégedett 5 Közös programok szervezése 14 Iskolai terek átalakítása, adminisztráció, civil tevékenység 2 Szülőtréning, szülőklub, több kommunikáció 2 Beleszólás a döntésekbe, SZMK, értékelés, szorosabb kapcsolat 4 Nem válaszolt 66 Milyen lehetőségeket lát a még jobb szülő-pedagógus kommunikációra? (N=750) % Nem tudja 1 Elégedett 3 Attitűdváltás 4 Több személyes kommunikáció (személyes, program, családlátogatás) 12 Stukturális tényezők, fizetés, szelekció, közös célok 1 Online kommunikáció 3 Közös program szervezése 5 Nem válaszolt 70 Van-e az iskolában (igent válaszolók %-a) (N=1469) Ált.isk Középis Tréning szülők számára 3 1 Szülőklub 3 1 Iskolaszintű szülőszervezet Szülőszervezet szmkán kívül 20 7 Szülők bevonása pedagógiai iskolai döntésbe 10 5 Szülői alapítvány 12 5

28 Köszönöm a figyelmet! lannert.judit@t-tudok.hu 28