Az Európai Unió Kohéziós Politikája

Átírás

1 Kerepesi Zsófia Az Európai Unió Kohéziós Politikája Az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. 1 Mit is jelent valójában a kohéziós politika, mint kifejezés és mire használjuk tulajdonképpen? Jelen elemzésünkben eme a fogalmat járjuk körbe annak érdekében, hogy világossá váljon miért is fontos Magyarország számára az Európai Uniós tagság és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer, vagyis az Európai Unió Kohéziós Politikája. A regionális politika legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Unió területén az egyes regionális különbségeket csökkentse, a fejlődésben elmaradott területeket fejlesztésével, és egyúttal felzárkóztatásával. A kohéziós politika célja az erőforrások átcsoportosítása a fejlettebb régiókból az elmaradottabb régiók irányába, továbbá a kohéziós alapok a pénzügyi szolidaritás eszközei és a gazdasági integráció hajtómotorjai. Fontos kiemelni, hogy az EU 1 Az idézet az előző elemzésemből származik

2 felfogásában a felzárkóztatást nem csak a gazdasági szféra szegmensében keresztül kell végrehajtani, hanem a humán erőforrást is fejleszteni kell, hogy tudás intenzív régiók jöhessenek létre. Az egyes országok/régiók felzárkóztatása pedig alapvető és elengedhetetlen feltétele annak, hogy az EU növelni tudja a globális versenyben betöltött szerepének súlyát. Mindennek szellemében a gazdaságról és kohézióról szóló szokásos jelentésében az Európai Bizottság (Bizottság) a közti időszakra vonatkozóan azt a javaslatot tette, hogy a kohéziós politika prioritásainak az alábbi három fontosabb területet kell érinteniük. 1. KONVERGENCIA A hátrányos és elmaradott régiók vállalkozásainak fejlesztése és a humántőkébe való beruházások növelése. 2. VERSENYKÉPESSÉG A kutatás+fejlesztés+innováció, valamint a vállalkozási hajlam és tudásalapú társadalom kiépítésének ösztönzése. Új információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és elterjesztése. 3. EGYÜTTMŰKÖDÉS Az EU régióinak és városainak vonzó befektetési és munkakörnyezetté kell válnia, ezért javítani kell az egyes régiók elérhetőségét, fejleszteni kell a szolgáltatásokat, és fent kell tartani a környezeti potenciált. A fejlettségbéli különbségek csökkentése a határ mindkét oldalán élőknek érdeke, ezért támogatni kell a határ menti együttműködéseket is. 2 Az EU fejlesztési politikája mindig 7éves programozási időszakokban valósul meg

3 De mit is jelent a régió és miért olyan fontos, hogy olyan államokban is régiókat hozzunk létre az Európai Unió kérésére (például Magyarországon is), ahol ennek egyáltalán nincs történelmi hagyománya? A politológia, mint tudomány a hatalommegosztás fogalmában keresi a régiók szerepét, míg a jogtudomány az intézményesült irányítási funkciót helyezi előtérbe. A fogalom alatt egyedi sajátosságokat és valamilyen közös jellemzőket magában foglaló, földrajzilag elhatárolt területi egységet értünk. A régiók létrehozásának többféle oka lehet például politikai, gazdasági, kulturális és fejlesztési is. A kohéziós politika tekintetében az utóbbi a releváns, mivel a közösségi stratégia tervezési/fejlesztési régiókra van leosztva (pl.: a fejlesztést elősegítő vissza nem térítendő támogatások összege is.). Kizárólag akkor lehet uniós forrásokat igénybe venni, ha egy ország rendelkezik stratégiai régiókkal. Magyarország hét tervezési-statisztikai régiója közül hat (Nyugat-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) a konvergencia 3 célkitűzés alá esik, míg egy (Közép-Magyarország) a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés phasing in 4 területéhez tartozik. A kohéziós politika összköltségvetése a as időszakra 347,4 milliárd euró. Ez az összeg a Közösség költségvetésének 35%-át jelenti, és a legnagyobb ilyen típusú beruházás az Európai Unió történetében. 3 Konvergencia régióba tartozik Portugália, Spanyolország, Olaszország déli államai, Görögország és az Egyesül Királyság egyes régiói is. 4 Az ún. phasing in területek azok a régiók, melyek a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva különleges pénzügyi juttatásban részesülnek

4 A as programozási időszakban a kohéziós politika keretében Magyarország 25,3 milliárd euró közösségi forrásra jogosult, míg hozzájárulása 4,4 milliárd eurót tesz ki. Az összeg a nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) szerint használható fel, melyet az Európai Bizottság hagyott jóvá. A nemzeti stratégiai referenciakeretek célja, hogy a tagállamok gazdaságának modernizálására irányuló intézkedéseket leíró általánosabb nemzeti programokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával. Az NSRK megvalósítására jött létre az Új Magyarországi Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv, ahol kihirdették azokat az operatív programokat, amelyekre pályázat útján vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni. Az NSRK-ban nem csak a célkitűzéseket fogalmazták meg, hanem összegszerűen is leírták, hogy egyes területekre mennyi - 4 -

5 uniós forrást kívánunk lehívni. Tehát gyakorlatilag a fejlesztési irányokat több évre előre meg kell határozni, ezért a fejlesztési politika nem mondható túl rugalmasnak, viszont a Bizottság lehetőséget ad arra, hogy az országok egyes operatív programok között átcsoportosítsák a forrásokat. A 2010-es kormányváltás idején gyakorlatilag ezt tette a második Fidesz-kormány, mikor az Új Széchenyi Terv néven megjelentette a fejlesztési politikai irányvonalait. A as időszakban Magyarországnak egyértelmű prioritásként kell kezelnie az Európai Unió környezetvédelmi - különösen a szennyvízzel és az ivóvízzel kapcsolatos - jogszabályainak nemzeti jogba való átültetésével kapcsolatos határidők betartását. A közlekedési szektorban is fontos beruházásokat kell megvalósítani, amelyek célja, hogy a TEN-T hálózat kiemelt jelentőségű tengelyeken megvalósítandó projektjeinek támogatásával javuljon az ország nemzetközi megközelíthetősége, vasút és közúti beruházásokkal pedig javuljon a régiók megközelíthetősége és fejlődjenek a fenntartható közlekedési módok. A magyar Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) fő célkitűzései a foglalkoztatás bővítése, valamint a hosszú távú növekedés fenntartása. A tartós növekedés az alábbi speciális célkitűzéseken keresztül érhető el: - 5 -

6 A kohéziós politika jelene ( ) Jelenleg a as időszak lezárása és a as időszakra való felkészülés zajlik. A as időszakra vonatkozó pályázati dömping tart még, vagyis mindenki megpróbálja elnyerni az utolsó támogatási összegeket is, valamint a nyertes projektek gazdái megpróbálják lehívni a támogatási szerződésben rögzített összegeket. Az elnyert támogatások kifizetése nem fog lezárulni a 2013 év végével és egészen 2014-ig is eltarthat. A pályázati rendszer egyes területei már most is lelassultak, annak ellenére, hogy az új programozási időszak konkrét pályázati kiírási még nem kerültek kihirdetésre. A rendszer lassúságát legfőképpen a kifizetések csökkenő száma tükrözi. 5 5 Forrás:hazaeshaladas.blog.hu - 6 -

7 A kifizetések csökkenésénél mindenféleképpen meg kell jegyezni, hogy az oka nem csak az irányító hatóságnál, vagyis a kormánynál keresendő. Jelenleg több program lezárása zajlik egyszerre, amely megnehezíti a gyors kifizetést, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a pályázók nem minden esetben adnak be hibátlan kifizetési dokumentációt, ezért az elhúzódás okait a kedvezményezett oldalára is vissza kellene vezetni. (Nem beszélve azokról a projektekről, amelyek gyanúsan valósultak, így a különféle visszásságok miatt nem fognak kifizetésben részesülni.) Mindenesetre az elmondható, hogy gyorsítani nem fogja a rendszert a kormány az irányú bejelentése, hogy még a as időszak megkezdése előtt átalakítják a pályázati rendszert és megszüntetik a struktúra legfontosabb és a nyilvánosság számára is legjobban ismert szervét, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. A kohéziós politika jövője ( ) október 6-án az Európai Bizottság elfogadta azt a jogszabálycsomag-tervezetet, amely keretet ad az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának. A Bizottság több fontos módosítást is javasolt a kohéziós politika tervezésével és megvalósításával kapcsolatban. Ezek az alábbiak: az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira való összpontosítás; a teljesítmény jutalmazása; az integrált programok kidolgozásának támogatása; összpontosítás az eredményekre a megállapított célkitűzések felé történő előrehaladás monitorozása; a területi kohézió ismételt megerősítése; a célok teljesítésének egyszerűsítés - 7 -

8 A 2014 és 2020 közötti időszakra javasolt teljes költségvetés 376 milliárd euró, amelybe beletartozik a határokon átívelő energetikai, szállítási és információtechnológiai projektek fejlesztését célzó új Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility) finanszírozása is Az országokra és régiókra vonatkozó támogatások leosztásának meghatározása nem volt egyszerű és vitamentes a tagországok között, mivel az EU-ban lévő euró-válság hatására a nettó befizető országok kevesebb pénzt szántak volna az Európai Strukturális és Európai Kohéziós Alapba. Ennek oka, hogy ezekből az alapokból nagyon nagy támogatást lehívó országok (Spanyolország, Portugália és Görögország) pénzügyi és gazdasági válságba kerültek, ezért a nettó befizető országok (Pl.: Franciaország) nem látták értelmét az ilyen nagyarányú támogatások odaítélésének, ha ezek az országok a támogatások ellenére is a csőd szélére kerültek és jelenleg több gazdasági EU-s direktívának sem tudnak megfelelni. Hazánk számára nagyon előnytelen lett volna egy olyan döntés, amely révén kevesebb forrásból lehetett volna gazdálkodni a fent megnevezett alapokból, mivel Magyarország az elmúlt 7 éves programozási időszakban ezekből a keretekből gazdálkodott és az elkövetkező 7 évben is ezekre a keretekre (mind jogszabályilag, mint a forrás mértékében) szeretne támaszkodni. Ennek elkerülése és a számunkra előnyös feltételek kiharcolása érdekében Magyarország csatlakozott a Kohézió Barátai elnevezésű csoporthoz, amelynek működését az MPK már korábban részletesen elemezte. Ez az országcsoport a as többéves keret tárgyalása során alakult ki, spanyol kezdeményezésre. Akkor a mediterrán tagállamok közül tagja volt még Portugália és Görögország, továbbá a 2004-ben csatlakozott tagállamok is. A csoport alapvető küldetése, hogy ellensúlyozza a nettó befizető országok kohéziós politikára irányuló támadásait, megakadályozza a kohéziós politikára szánt összegek csökkenését. A csoport tagjai igyekeztek minden alkalmat megragadni, hogy felhívják - 8 -

9 a figyelmet arra: ez a politika nem eshet áldozatul a megszorításoknak, hiszen a Szerződésekben rögzített cél, hogy a tagállamok törekednek a régiók fejlettségbeli különbségeinek csökkentésére. A jelenlegi tárgyalásokon a fent említett tagállamok mellett a csoportnak tagja még Ciprus, Románia és Bulgária, valamint a tagjelölt Horvátország is bekapcsolódik az együttműködésbe. A Kohézió Barátai attól tartottak, hogy a nettó befizetők csoportja javaslatot tesz a kohéziós politika főösszegének csökkentésére, hiszen egyértelművé tették, hogy kb. százmilliárd euróval apasztanák a Bizottság által a as időszakra javasolt főösszeget. Viszont a tárgyalásokon a Kohézió Barátainak sikerült győzedelmeskedniük, továbbá Magyarországnak sikerült elérnie, hogy jóval több forrást hívjon le az elkövetkező programozási időszakban, mint az előzőben. A fentiekből jól látszik, hogy az Európai Unió kohéziós politikája elég érzékeny és befolyásolható terület, valamint több éves távlatokban gondolkozik, ezért nevezhetjük rugalmatlannak is. Magyarország számára elengedhetetlen, hogy részt tudjon venni a kohéziós politikában, mivel ahogy Orbán Viktor, miniszterelnök egy 2012-es őszi szakmai konferencián elmondta, a magyarországi fejlesztések és beruházások 80%- az uniós forrás segítségével valósult meg. Ezért e kijelentés miatt, bíznunk kell abban, hogy egy centralizált rendszer átalakítás után is jól tud majd működni a pályázati rendszer. Az más kérdés, hogy a kohéziós politika legfőbb elve a decentralizáció és a regionalizmus, ezért hatékonyabb lenne egy olyan rendszer, amely jobban - 9 -

10 támaszkodik a regionális infrastruktúrára nem csak tanácsadási és tervezési szinten. (Pl.: Regionális Fejlesztési Ügynökségek)