A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata VIZSGASZABÁLYZAT. Jóváhagyta:... KLIK Tokaji Tankerület

Átírás

1 TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VIZSGASZABÁLYZAT Tokaj, szeptember 1 Molnárné Tóth Erika igazgató Jóváhagyta:... KLIK Tokaji Tankerület 1

2 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 24. pontjának felhatalmazása alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, pótló és javítóvizsga, különbözeti vizsga) - követelményeit, - részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni, - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra, - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. 2

3 Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni, időpontját az intézményvezető határozza meg. Az intézmény a különbözeti vizsga letételét azon tanulóknak írhatja elő, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, vagy a szakképző 13. évfolyamába belépők. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, követelményeinek meghatározása során mindig egyedileg kell az vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 3

4 Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A tanulót a vizsga eredményéről az adott napon tájékoztatni kell. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Tanulmányok alatti helyi vizsgák A próbaérettségi vizsga Tizenkettedik évfolyamos tanulóink számára helyi próbaérettségi vizsgát szervezünk. A vizsgatárgyak a következők: - magyar nyelv és irodalom írásbeli - matematika írásbeli - idegen nyelv írásbeli - történelem írásbeli - szakmacsoportos alapozó tantárgyak írásbeli A tanulók a 12. tanév elején meg kell, hogy ismerjék a vizsgatantárgyak témaköreit. A vizsga kötelező eleme a tanévnek, követelménye, értékelése megegyezik az érettségi vizsgáéval. A magántanuló felkészítése és értékelése A Nemzeti köznevelési törvény 55. (1) bekezdése szerint Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi, s így a tanuló az iskolával magántanulói jogviszonyba kerül. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 75..(2) bekezdése alapján: Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Amennyiben az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló igényt tart egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésre, a Nemzeti köznevelési törvény 27. (7) bekezdése értelmében: A beilleszkedési, 4

5 tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre, azaz a tanuló 10 óra felkészülést segítő órát vehet igénybe. A tanulók értékelése ha a tanuló állapota ezt megengedi a felkészítő órákon folyamatosan történik. Az értékelés során minden esetben figyelembe vesszük a szakszolgálat által elkészített véleményt. Abban az esetben, ha a magántanulói jogviszony keretében a tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló a vizsgáira egyedül készül fel, azonban az iskola félévente két alkalommal lehetőséget biztosít a tanuló számára konzultáció formájában annak felmérésére, hogy hol tart a felkészülésben. A Nemzeti köznevelési törvény 55. (3) bekezdése szerint Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ennek értelmében intézményünkben a tanuló osztályzatának megállapítására félévente: a féléves értékelésre januárban, a tanévet lezáró értékelésre júniusban kerül sor. A számonkérés írásos és szóbeli vizsga formájában történik. A számonkérés ütemezéséről az iskola tájékoztatja a szülői felügyeletet ellátót valamint a vizsgázót legalább egy hónappal a vizsga ideje előtt. A félévi és év végi számonkérés mindig legalább háromfős vizsgabizottság előtt zajlik. A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait a nevelőtestület állapítja meg, illetve dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A tanuló döntése alapján - független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága és a bizottság működése Tanulmányok alatti vizsgát 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben lehetőség van rá, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. 5

6 A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A 20/2012. EMMI rendelet 65. (3) bekezdése szerint a tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból /tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos szabályok Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A tanulmányok alatti vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A vizsgák eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal, az osztályfőnök vezeti be. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem az intézmény Vizsgaszabályzatában meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. 6

7 Az írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a feladatlap megoldásának maximális ideje 60 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával Az írásbeli vizsga javítása a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 68. -ának (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. A szóbeli vizsga általános szabályai A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le, - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet időtartama 15 percnél nem lehet több, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 68. -ának (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, c) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen Ha a vizsgázónak a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 68. -ának (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató 7

8 engedélye alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Gyakorlati vizsga általános szabályai - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye A tanulmányok alatti vizsgák követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A szakmai munkaközösségek készítik el az iskolai vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdéssorait. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. h) aki tanulmányait magántanulóként végzi A tanuló kérheti, hogy az egész év anyagából, vagy a féléves tananyagból vizsgázzon. Abban az esetben, ha csak féléves anyagból szeretne vizsgázni, azt előre be kell jelentenie. Ha a tanuló magántanulói jogviszony létesítését kéri, és a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés után létesül, a tanuló csak az egész éves anyagból tehet osztályozó vizsgát. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 21-től augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 8

9 A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 21-től augusztus 31- éig terjedő időszakban tehet. Osztályozó vizsga megszervezésére január 8. és 18. és június 4. és 14. között, 12. évfolyamos diákok számára április 15. és 25. között, előrehozott érettségire jelentkezettek esetén április 15. után, de a tavaszi érettségi időszakban szervezett tantárgyi érettségi vizsga írásbeli vizsgáját megelőzően van lehetőség. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni azzal a kitétellel, hogy a más középiskolából, osztályból vagy képzésről érkező tanulók számára különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozó vizsga rendje alatt megnevezett a), b), c), g) esetekben, ha az osztályozó vizsga a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles a vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az oktatási igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. Az osztályozó és egyéb tanulmányok alatti - vizsga követelményei Az osztályozó és egyéb tanulmányok alatti - vizsgát az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük, így általában írásbeli és szóbeli részből áll. Kivételt képez az informatika, testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, mivel ezekből a tantárgyakból gyakorlati vizsga van. Az írásbeli vizsga feladatlapját az igazgató által megbízott munkaközösség készíti el évfolyamszinten, az adott tagozat és óraszám figyelembe vételével, akit a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki. Az osztályozó vizsga részletes követelményeit az alábbiak tartalmazzák (ami egyben a Házirend 8. számú melléklete). A vizsgaszabályzat elérhető iskolánk honlapján és hozzáférhető az iskola könyvtárában, titkárságán és az igazgatóhelyettesi irodában. A vizsgarészek értékelése és az érdemjegyek meghatározása az érettségi vizsgán alkalmazott szabályok szerint történik: 0-24%: elégtelen 25-39%: elégséges 40-59%: közepes 60-79%: jó %: jeles 9

10 A vizsgatárgyak részei Magyar irodalom írásbeli + szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Történelem írásbeli + szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli (+ szóbeli vizsga) 1 Fizika írásbeli + szóbeli vizsga Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga Biológia írásbeli + szóbeli vizsga Kémia írásbeli + szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Testnevelés gyakorlati vizsga Vizuális kultúra gyakorlati vizsga Ének-zene gyakorlati vizsga Társadalomismeret írásbeli + szóbeli vizsga Mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli + szóbeli vizsga Etika írásbeli + szóbeli vizsga Gazdasági ismeretek írásbeli + szóbeli vizsga Szakmai alapozó tárgyak Szakmai elmélet írásbeli + szóbeli vizsga Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek írásbeli + szóbeli vizsga Környezetvédelem vízgazdálkodás írásbeli + szóbeli vizsga Oktatási alapismeretek írásbeli + szóbeli vizsga Pedagógia írásbeli + szóbeli vizsga Pszichológia írásbeli + szóbeli vizsga Speciális társadalomismeret (belügyi rendészeti képzés) írásbeli + szóbeli vizsga Rendvédelem (belügyi rendészeti ismeretek) írásbeli + szóbeli vizsga 1 Az írásbeli vizsga értékelése az érettségi vizsga értékelése alapján történik. A legalább 12 %-ot elérő tanuló szóbeli vizsgán javíthat az írásbeli eredményén. 10

11 Magyar irodalom témakörök: gimnázium, szakközépiskola és emelt óraszámú képzés 9. évfolyam Írásbeli esszéírás, szövegértés teszt Szóbeli témakörök Mítosz, mitológia - mítoszok az istenek születéséről és az ember keletkezéséről Az ókori görög irodalom Homérosz eposzai A görög líra és műfajai, alkotói A görög dráma kialakulása, egy mű elemző bemutatása A római irodalom A középkor irodalma és világképe A középkor vallásos és világi irodalma Dante életműve Villon költészete Az európai reneszánsz irodalma A magyar reneszánsz - Janus Pannonius költészete Balassi Bálint életpályája és költészete Az angol reneszánsz Shakespeare 10. évfolyam Írásbeli esszéírás, szövegértés teszt Szóbeli témakörök A barokk irodalma Magyarországon A kuruc kor költészete - Mikes Kelemen pályaképe A francia klasszicista dráma Az európai felvilágosodás irodalma A magyar felvilágosodás első szakaszának irodalma Csokonai Vitéz Mihály költészete - stílusirányzatok Berzsenyi Dániel lírája Az európai romantika irodalma A magyar reformkor irodalmi élete és a magyar színjátszás kezdete Katona József Bánk bán című drámájának elemzése Kölcsey Ferenc prózai és lírai művei Vörösmarty Mihály költészete Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde c. drámájának elemzése Petőfi Sándor költészete: népiesség és romantika összefonódása Jókai Mór regényköltészete 11. évfolyam Írásbeli esszéírás, szövegértés teszt Szóbeli Arany János - Az epikus költő Arany János lírája az 1850-es és az 1870-es években Madách Imre 11

12 Mikszáth Kálmán A francia realista regény világa a XIX. században (Balzac, Stendhal) Az orosz realizmus világa (Tolsztoj, ) Drámairodalom a XIX. század második felében (Csehov, Ibsen) Új szellemi- művészeti-irodalmi irányzatok a XIX. sz. második felében A líra átalakulása a XIX. sz. második felében (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Az avantgárd mozgalmak A XX. sz. első felének irodalma (Ady, Móricz, Krúdy, Babits, Kosztolányi, Juhász, Tóth, Karinthy) 12. évfolyam Írásbeli Szóbeli esszéírás, szövegértés teszt A XX. század első felének irodalma (Apollinaire, Thomas Mann, F. Kafka) József Attila Radnóti Miklós Örkény István Szerzők és művek a XX. század második felének magyar irodalmából a szaktanárral való megegyezés alapján (Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János, Márai Sándor, Nagy László stb.) Szerzők és művek a XX. század második felének világirodalmából a szaktanárral történő megegyezés alapján (Dürrenmatt, Brecht, Beckett, Camus, Hrabal, Bulgakov stb.) Szerzők és művek a kortárs magyar irodalomból a szaktanárral való megegyezés alapján (Petri György, Orbán Ottó, Kertész Imre, Bereményi Géza, Esterházy Péter stb. Az irodalom határterületei Magyar nyelv témakörök: gimnázium, szakközépiskola és emelt óraszámú képzés 9. évfolyam Írásbeli teszt, szövegértés, szövegalkotás Szóbeli A kommunikáció A nyelvi szintek grammatikája Helyesírás A szöveg és a szövegösszetartó erő 10. évfolyam Írásbeli teszt 12

13 Szóbeli Szövegtípusok A hétköznapi érintkezésben használatos (hivatalos és magán ) szövegek Az érvelés Stilisztika Jelentéstan 11. évfolyam Írásbeli teszt Szóbeli Anyanyelvünk változatai: a társadalmi és területi nyelvváltozatok Retorika Nyelvi tervezés, nyelvi politika Jelentéstan A nyelvművelés 12. évfolyam Írásbeli teszt Szóbeli Általános nyelvészeti ismeretek A magyar nyelv története Szövegalkotás (esszéírás) Magyar nyelv és irodalom emelt óraszámú képzés ( évfolyam) Írásbeli teszt és szóbeli Irodalom 11. évfolyam Írásbeli Szóbeli teszt 1. Görög mitológia, antik görög epika és líra 2. Az antik színház és színjátszás 3. Az antik római irodalom 4. A Biblia 5. A középkori európai irodalom 6. Középkori nyelvemlékek 7. A reneszánsz kori európai irodalom 8. Janus Pannonius portréja 9. Balassi Bálint portréja 10. Színház és drámatörténet (középkor, reneszánsz) 11. A reneszánsz, a késő barokk és a klasszicizmus 12. A francia klasszicista színház 13. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 14. Az európai irodalom a 18. században 15. Magyar irodalom a 18. században portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 16. Az európai irodalom a 19. század első felében (romantika és realizmus) 17. Katona József: Bánk bán 13

14 18. Magyar irodalom a 19. század első felében portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 19. Petőfi Sándor életműve 20. Jókai Mór írásművészete 21. Arany János életműve 12. évfolyam Írásbeli Szóbeli teszt 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. Az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) 3. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében 4. Magyar irodalom a 19. század második felében portré: Mikszáth Kálmán 5. A Nyugat első nemzedéke 6. Ady Endre pályaképe 7. Móricz Zsigmond írásművészete 8. Babits Mihály életműve 9. Kosztolányi Dezső életműve 10. Avantgard irányzatok, a magyar avantgard 11. Karinthy Frigyes és Krúdy Gyula írásművészete 12. József Attila írásművészete 13. Epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban 14. A 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése 15. Radnóti Miklós pályaképe 16. Portrék Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza 17. Látásmódok Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László 18. Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából 19. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból 20. Regionális irodalom 21. Határon túli irodalom Magyar nyelv 11. évfolyam Írásbeli Szóbeli 12. évfolyam Írásbeli Szóbeli teszt 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció 2. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 3. A szöveg 4. Stilisztikai ismeretek 5. Jelentéstan 6. Retorikai ismeretek teszt 1. Pragmatikai ismeretek 2. Általános nyelvészeti ismeretek 3. Nyelvtörténet 4. Az érvelés 14

15 5. Reflektálás egy korjelenségre 6. Gyakorlati írásbeliség Történelem témakörök: gimnázium, szakközépiskola és emelt óraszámú képzés Számonkérés módja: írásbeli feladatlap és szóbeli felelet 9. évfolyam Írásbeli, teszt, esszé szóbeli: felelet Őskor és az ókori Kelet (neolitikus forradalom, az ókori Kelet államai és kulturális örökségük) Az ókori Hellász (az athéni demokrácia, a görög hitvilág és művészet, Nagy Sándor) Az ókori Róma (a köztársaság és a császárság kora, kulturális örökség és a kereszténység) A középkor (birodalmak, egyházszakadás, az iszlám, a rendiség, humanizmus, reneszánsz, városok) Magyarország története a kezdetektől (Árpád-házi királyok, vegyes házbeli királyok, a Hunyadiak kora, kulturális örökség) 10. évfolyam Írásbeli, szóbeli: felelet teszt, esszé A középkor virágzása és hanyatlása (a rendi állam különböző típusai, az egyház szerepe a középkorban, a középkor művelődése) A magyar középkor (az Árpád-ház, az Anjouk, A hunyadiak kora, a középkori magyar művelődés) A kora újkor (A nagy földrajzi felfedezések, a reformáció, és ellenreformáció, az angol polgári forradalom) Magyarország a kora újkorban (az ország 3 részre szakadása, a három országrész jellemzése, a törökellenes és Habsburg- ellenes küzdelmek, ország egyesítő törekvések) 11. évfolyam Írásbeli, teszt, esszé szóbeli: felelet A felvilágosodás és a forradalmak kora ( ) (a felvilágosodás és a Nagy Francia Forradalom, az ipari forradalom és következményei, az USA születése és alkotmánya) Az újjáépítés kora Magyarországon ( ) (Mária Terézia és II. József) A reformok és a forradalom kora (reformországgyűlések és a reformkori programok, Széchenyi és Kossuth politikája) 15

16 A nemzetállamok és a birodalmak (egységmozgalmak, a második ipari forradalom, a szövetségi rendszerek létrahozása) A polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon ( ) (A szabadságharc bukásától a kiegyezésig, a dualizmus kora) 12. évfolyam Írásbeli szóbeli: felelet Teszt, esszé, Az I. világháború, a forradalmak és a békék (az I. világháború katonai és diplomáciai eseményei, Magyarország részvétele a háborúban és a trianoni béke) A két világháború között (bolsevik hatalomátvétel, polgári demokráciák és a fasizmus, Magyarország a két világháború között) A második világháború (A II. világháború katonai és diplomáciai eseményei, Magyarország részvétele a háborúban) A kétpólusú világ (hidegháború és enyhülés, a Rákosi korszak és az 1956-os forradalom, a Kádár korszak és a rendszerváltás) A globális világ előnyei és problémái (természeti és társadalmi globális problémák, demográfiai változások, a mai magyar demokrácia működése) Történelem emelt óraszámú képzés ( évfolyam) Írásbeli teszt, szóbeli felelet 11. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma Középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 12. évfolyam A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 16

17 Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Idegen nyelvi témakörök: gimnázium, szakközépiskola 1. és 2. idegen nyelv és emelt óraszámú képzés Angol és német nyelvi emelt óraszámú képzés 9. évfolyam (A2.2 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt Szóbeli Társalgás Család Iskola Lakás Időjárás Étkezések Szabadidő Közlekedés Napirend 10. évfolyam (B1.1 szinten) 11. évfolyam (B1.2 szinten) 12. évfolyam (B2 szinten) évfolyam követelményei: Írásbeli Szóbeli Nyelvtani teszt Társalgás Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabad idő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Első idegen nyelv (angol, német) 9. évfolyam (A2.1 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt, levélírás 17

18 Szóbeli Társalgás Család Iskola Lakás Időjárás Étkezések Napirend Szabadidő 10. évfolyam (A2.2 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt, levélírás Szóbeli Társalgás Család Iskola Lakás Időjárás Étkezések Napirend Szabadidő Közlekedés évfolyam (B1.1 és B1.2 szinten), emelt óraszámú képzés esetén is Írásbeli Nyelvtani teszt, levélírás Szóbeli Társalgás Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabad idő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Második idegen nyelv (angol, német, francia, kínai) 9. évfolyam (A1.1 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt Szóbeli Társalgás Bemutatkozás Család Szabadidő Lakás 18

19 Időjárás Napirend 10. évfolyam (A1.2 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt Szóbeli Társalgás Bemutatkozás Család Szabadidő Lakás Napirend Étkezések Iskola 11. évfolyam (A2.1 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt, levélírás Szóbeli Társalgás Család Szabadidő Lakás Napirend Étkezések Közlekedés Időjárás Közlekedés 12. évfolyam (A2.2 szinten) Írásbeli Nyelvtani teszt, levélírás Szóbeli Társalgás Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabad idő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika 19

20 Matematika témakörök: gimnázium, szakközépiskola és emelt óraszámú képzés Matematika írásbeli és szóbeli (gimnázium és szakközépiskola évf.) Az írásbeli vizsga értékelése az érettségi vizsga értékelése alapján történik. A legalább 12 %-ot elérő tanuló szóbeli vizsgán javíthat az írásbeli eredményén. 9. évfolyam A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az akkor és csak akkor használata. A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b) 2, a 2 b 2 szorzat alakja, (a ± b) 3, a 3 b 3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa számrendszerekre. A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a fordított arány. Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. Thalész tétele, a kör és érintői. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás) és tulajdonságai. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok. Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás. 10. évfolyam Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv). Változatos kombinatorikai feladatok. A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. 20