A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉS HELYI PROGRAMJA

Átírás

1 .sz. A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉS HELYI PROGRAMJA (az SZFP-II. intézményi feladatai) Nyíregyháza, augusztus 31. 1

2 . Az SZFP-II programja I. Az SZFP-II programja Tartalomjegyzék 1. Bevezető A program felépítése A program céljai Oktatási célok Nevelési célok: Alap- és kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Környezeti nevelés Tanulás Testi és lelki egészség Projekt alapú oktatás Projekthetek, projektnapok Tantárgyi projektek Az ellenőrzés és értékelés módszerei... 5 II. A helyi tanterv 1. Óratervek Közlekedés szakmacsoport Gépészet szakmacsoport Építészet szakmacsoport Az egyes évfolyamokon előírt tananyag tartalma Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Természetismeret Testnevelés és sport Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Közlekedés és gépészet szakmacsoportokon Építészet szakmacsoportokon Szakmai alapozó képzés Közlekedés szakmacsoportokon Gépészet szakmacsoportokon Építészet szakmacsoportokon

3 . Az SZFP-II programja 1. Bevezetés Iskolánk összetettsége és sokszínűsége igen komoly feladat elé állítja nevelőtestületünket a helyi pedagógiai program összeállításakor és módosításakor. Különösen felelősségteljes ez az elvárás akkor, ha a szakiskolai oktatás hatékonyságának növelését tűzzük ki célul. Nevelőtestületünk törekvésében ugyanis mindig meghatározó a hátrányos helyzetű tanulók iskolai követelményeinek ellensúlyozása, a hátrányok csökkentése. Iskolánk pedagógusai minden tanévben vállalják azokat a gyenge előképzettségű tanulókat, akik iskolánkat választják, akik itt akarnak tanulni, a mi pedagógusainkkal akarnak a szakmai vizsgára felkészülni. Részükre biztosítjuk a záró vizsgákra való tartalmas felkészítést személyiségük tiszteletben tartása és motiválásuk előtérbe helyezése mellett. Iskolánk vállalta a szakképzés fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekben [1057/2005. (V.31.) sz. Korm. hat. ] megfogalmazott elvárások megvalósítását. Vállaltuk a SZFP-I-ben zajló, a szakiskolai képzés fejlesztésére irányuló tevékenység szélesebb körűvé tételét. Az SZFP-II elindításával, a és a benne létrehozott konkrét fejlesztési eredmények felhasználásával olyan programot kívánunk megvalósítani, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet ( a munkaerő-piaci szereplők ), mind a szakképzésben tevékenykedők igényeihez és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz. 2. A program felépítése: évfolyamon (13.) évfolyamon Valamennyi évfolyamon Közismereti oktatás Módszertani fejlesztés a szakképzési Szakiskolai mérésértékelés Szakmai évfolyamokon Szakiskolai önfejlesztés alapozás Szakiskolai minőségfejlesztés 3. A program céljai: 3.1. Oktatási célok: A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. A pályaorientáció és a szakmai alapozás időkeretének növelésével a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztését kívánjuk megvalósítani. Jelentősen megemeljük a gyakorlatra fordítható időkeretet a osztályokban, hogy a képzésből kikerülő fiatalok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlati kompetenciákkal rendelkezzenek. A szakiskola kilencedik és tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik, amelyek során biztosítjuk a tanulók képességeinek kibontakoztatásával a sikeres életpályára való felkészülést, a megalapozott szakmaválasztást. A projektmódszer szerint szervezett képzés elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, az alapismeretek hiánypótlása, alap- és kulcskompetenciák kifejlesztése valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz 3

4 . Az SZFP-II programja szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása. A program további célja a projektmódszer szerint szervezett közismereti oktatás és szakmai alapozás egységének megteremtése úgy, hogy a közismeret oktatása a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését szolgálja. Figyelembe véve a tanulási,- és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokat, sokkal több energiát követel a ma tanárától a mindennapi pedagógiai munka, mint a megszokott rutin. A kooperatív technikák, együttműködési, konfliktus kezelési, differenciálási, mérés-értékelési módszerek elsajátítását kell célul kitűznie a nevelőtestületnek, minél változatosabban, minél eredményesebben alkalmazzák a tanulási-tanítási folyamatban, a hétköznapok pedagógiai problémáinak megoldásában. A tantárgyi modulok azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élmények szerzéséhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és a viselkedéskultúra fejlesztése. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul, és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melyek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A modul rendszer lehetőséget ad az iskola hagyományaihoz, képzési szerkezetéhez, struktúrájához igazodó helyi tanterv kialakítására. Iskolánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveket építjük be helyi tantervként a pedagógiai programunkba Nevelési célok: Alap- és kulcskompetenciák: Állóképesség Kiegyensúlyozottság Alaposság Figyelem Kitartás Precizitás A termelőeszközök használatának képessége Az előírások ismerete és az azokhoz való igazodás Érvelési képesség Idegennyelv-ismeret Információgyűjtés/információ feldolgozás képessége Önfejlesztő képesség Együttműködő képesség Kultúrák közötti különbségek észrevétele A felelősségvállalás képessége 4

5 . Az SZFP-II programja Kiemelt fejlesztési feladatok: Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása alapvető jelentőséggel bír az élethosszig tartó tanulás képességének, az alapkészségek kialakulásában Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egységes testi, lelki, szociális fejlődést. 3.3 Projekt alapú oktatás: A projekt alapú oktatás tantárgyi projektek, projekthetek és projektnapok keretében folyik A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó képzés tantárgyakba a Nyírvidék TISZK Kht. megbízásából kidolgozott alábbi projektek kerültek beépítésre: Közlekedés szakmacsoportban: 1. Anyagmegmunkálások I. Levélnehezék készítése (9. évfolyam 36 óra) 2. Anyagmegmunkálások II. Levélnehezék talpazattal (9. évfolyam 36 óra) 3. Mérések egyszerű eszközökkel (9. évfolyam 36 óra) 4. Csavarmenetek, csavarkötések (10. évfolyam 36 óra) 5. Szegecs és szegecskötés (10. évfolyam 36 óra) Építészet szakmacsoport: 1. Így épült a környezetem (9. évfolyam 36 óra) 2. Ilyen környezetben élek (9. évfolyam 36 óra) Gépészet szakmacsoport: 1. Anyagmegmunkálás I. Kalapácskészítés (10. évfolyam 36 óra) 2. Anyagmegmunkálás II. Külső, belső menetkészítés (9. évfolyam 36 óra) 3. Anyagmegmunkálás II. Kötések, kötési módok Üstházajtó készítés (10. évfolyam 36 óra) 4. Anyagmegmunkálás I. Lakatretesz készítés (9. évfolyam 36 óra) 4. Ellenőrzés, értékelés módszerei: Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoport tagjainak tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túl lehetőség van a 5

6 . Az SZFP-II programja megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni. Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség, stb. A tantágystruktúrában a teljes tananyag mennyiség egyetlen egységet jelent. Egyetlen tantárgyi érdemjegy írható a dokumentumokba. A modulokat külön-külön is érdemjeggyel kell értékelni. A modulok matematikai átlagolása után a gyakorlati érdemjegy felé kell kerekíteni a tantárgy végső eredményét. Ha azonban bármely modul félévi vagy év végi osztályzata elégtelen, úgy a komplex tantárgy végső osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgát azonban csak az elégtelen osztályzatú modulból kell tenni. Ha a komplex tantárgy valamennyi részosztályzata elégtelen, a tanuló mindegyik modulból javítóvizsgát tehet. Az elméleti tudás vagy a megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. A produktum, a gyakorlati munkadarab értékelésekor figyelembe kell venni az eszközök kezelésének szakszerűségét, a balesetmentes munkavégzést és az igényességet is. Az osztályzatok mellett fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. A pályaorientáció területén nem minősítünk jeggyel, hanem szövegesen értékeljük a tanulók munkáját évente két alkalommal. Az értékelési módok személyesek, alapos megismerés alapján az egyénnek szólnak, segítő, formáló, buzdító, megerősítő, metakommutatív, szóbeli értékelés a domináns. A pályaorientáció tantárgy szöveges értékelésének minősítése a következő: Jól megfelelt Közepesen megfelelt Nem felelt meg 6

7 . Óraterv A HELYI TANTERV ÓRATERVEI ( évfolyam ) SZAKISKOLA Nyíregyháza Készült: az SZFP-II kerettanterve alapján Alkalmazható: a 2007/2008. tanévtől 7

8 . Óraterv Ó R A T E R V Műszaki szakterület Közlekedés 2007/2008 tanévtől beiskolázottaknak Szakiskola Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalom ismeretek 2 2 Élő idegen nyelv (a/n) 2* 3* Matematika 3 3 Informatika 2* 2* Fizika 2 1 Természetismeret Kémia 1 Biológia 2 Földrajz 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 Közismeret összesen: 19,5 19,5 Pályaorientáció 2 Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés Viselkedés és kommunikáció A környezetünk megismerése 1 1 Mérések egyszerű eszközökkel 1 Anyagok 1 Anyagmegmunkálások 2 Műszaki ábrázolás 2 Felületkezelés 0,5 Előrajzolás a térben 0,5 Lemezalakítási módok 2 Kézi forgácsolási műveletek Erőhatással történő fémipari kötési módok 2 Összes kötelező óra: 27,5 27,5 Nem kötelező tanórai foglalkozás 4 4 A tanulók tanítási óráinak száma legfeljebb 31,5 31,5 A *-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó képzés tantárgy moduljait a mindenkori tanévre szóló időkeret terhére csoportbontásban oktatjuk Elfogadva a augusztus 31-én megtartott nevelőtestületi értekezleten. 1 8

9 . Óraterv Ó R A T E R V Műszaki szakterület Gépészet 2007/2008 tanévtől beiskolázottaknak Szakiskola Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalom ismeretek 2 2 Élő idegen nyelv (a/n) 2* 3* Matematika 3 3 Informatika 2* 2* Fizika 2 1 Természetismeret Kémia 1 Biológia 2 Földrajz 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 Közismeret összesen: 19,5 19,5 Pályaorientáció 2 Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés Viselkedés és kommunikáció A környezetünk megismerése 1 1 Mérések egyszerű eszközökkel 1 Anyagok 1 Anyagmegmunkálások 2 Műszaki ábrázolás 2 Előrajzolás a térben 0,5 Lemezalakítási módok 2 Kézi forgácsolási műveletek Erőhatással történő fémipari kötési módok 2,5 Összes kötelező óra: 27,5 27,5 Nem kötelező tanórai foglalkozás 4 4 A tanulók tanítási óráinak száma legfeljebb 31,5 31,5 A *-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani A gyakorlati oktatás és a Szakmai alapozó képzés tantárgy moduljait a mindenkori tanévre szóló időkeret terhére csoportbontásban oktatjuk Elfogadva a augusztus 31-én megtartott nevelőtestületi értekezleten. 1 9

10 . Óraterv Ó R A T E R V Építészet 2007/2008 tanévtől beiskolázottaknak Műszaki szakterület Szakiskola Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalom ismeretek 2 2 Élő idegen nyelv (a/n) 2* 3* Matematika 3 3 Informatika 2* 2* Fizika 2 1 Természetismeret Kémia 1 Biológia 2 Földrajz 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 Közismeret összesen: 19,5 19,5 Pályaorientáció 2 Gyakorlati oktatás Viselkedés és kommunikáció A környezetünk megismerése 1 1 Mérések egyszerű eszközökkel 1 Anyagok 1 Ismerkedés az építőanyagokkal Műszaki rajz 2 Környezetvédelem 1 Szakmai alapozó képzés Építőanyagok megmunkálása 4 Kitűzési alapgyakorlatok 1 Összes kötelező óra: 27,5 27,5 Nem kötelező tanórai foglalkozás 4 4 A tanulók tanítási óráinak száma legfeljebb 31,5 31,5 A *-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó képzés tantárgy moduljait a mindenkori tanévre szóló időkeret terhére csoportbontásban oktatjuk. Elfogadva a augusztus 31-én megtartott nevelőtestületi értekezleten. 2 10

11 . Az SZFP-II programja A HELYI TANTERV KÖZISMERETI tantárgyai tananyagtartalmának és óraszámainak összesítése SZAKISKOLA Nyíregyháza Készült: az SZFP-II kerettanterve alapján Alkalmazható: a 2007/2008. tanévtől 11

12 . Magyar nyelv és irodalom Helyi tanterv 1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ( évfolyam ) SZAKISKOLA Heti óraszám (3-3) Nyíregyháza Készült: az SZFP-II kerettanterve alapján Alkalmazható: a 2007/2008. tanévtől 12

13 . Magyar nyelv és irodalom A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYITANTERVE A SZAKISKOLÁK ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA 2. A magyar nyelv és irodalom tanításának célja A tantárgy tanításának alapvető célja a kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség kialakítása. A tanterv a képességstruktúra egymásra épültségét és egymás mellettiségét egyaránt figyelembe veszi. Kiemelten hangsúlyozza a jelenben szükséges kulcskompetenciákat. Korszerű műveltséget közvetít: az életvitelhez, a munkavégzéshez szükséges szokások, kompetenciák (önismeret, akarat, együttműködési készség, komplex információk kezelése, pontosság, szolidaritás) fejlesztését tűzi ki célul. Ezeken túl kiemelt fejlesztési feladat: a lényegkiemelő, a szabálykövető, a döntési, a problémamegoldó, az érdekérvényesítő és a kritikai gondolkodási képesség kialakítása. 2. Kompetencia-szintek: 2.1. Alap: A beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon kompetenciái, amelyek a szakképzésben való részvételre, a szakmunkásvizsga letételére és a szakma gyakorlásának megkezdésére képesítenek Kiegészítő: A beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon kompetenciái, melyek lehetővé teszik az érettségit nyújtó középiskolában való továbbtanulás megkezdését. 3. Kiemelt fejlesztési feladatok: A szakiskolák esetében az adott szakmával az anyanyelvi oktatás szoros kapcsolatot tart, a szakma nyelvi igényei megjelennek a tananyagban. Az integráció és a kooperáció lehetőségei az egyes tantárgyakkal, műveltségi területekkel adottak. Az informatikai tudás, a vizuális kultúra fejlesztése vagy az életvitel kérdéskörei a magyarórákon célként, ismeretként vagy eszközként egyaránt megjelennek. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a hon- és népismeret, a magyar identitás elmélyítése, valamint az európaiság gyakorlati és érzelmi aspektusainak kialakítása tantárgyunk hagyományos területei. A kommunikációs kultúra mellé szükségszerűen felzárkózik az információs kultúra fejlesztésének igénye. A média világában való eligazodásra, a kritikai gondolkodásra is felkészítjük tanulóinkat. 13

14 . Magyar nyelv és irodalom 4. A évfolyam óraterve Óraszám a 9. évfolyamon: 108 óra A modulok,témakörök felsorolása: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 14 óra 2. Olvasás, írott szöveg megértése 14 óra 3. Írásbeli szövegek alkotása 13 óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 15 óra 5. Ismeretek az anyanyelvről 14 óra 6. Hon- és népismeret 6 óra 7. Ismeretek az irodalomról 20 óra 8. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 12 óra Óraszám a 10. évfolyamon: 108 óra 9. A modulok,témakörök felsorolása: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 14 óra 2. Olvasás, írott szöveg megértése 14 óra 3. Írásbeli szövegek alkotása 13 óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 15 óra 5. Ismeretek az anyanyelvről 20 óra 6. Hon- és népismeret 4 óra 7. Ismeretek az irodalomról 20 óra 8. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 8 óra Az A modulok a magyar nyelv és irodalom tantárgy kötelező feladatai. 14

15 . Magyar nyelv és irodalom 5. A évfolyam tanterve 1 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása (14 óra) Az első modul a beszédkészség, a szóbeli szövegek megértését és alkotását célozza. Az anyanyelvi képességek fejlesztése komplex szemléletének nem célja a meghatározó képességelemek szétválasztása, csak hangsúlyokat kíván megjeleníteni. A beszédkészség, az olvasás, az írás magától értetődően speciális tartalommal bírnak, speciális készségekre épülnek, fejlesztésük tehát csak együtt, egymást kiegészítve képzelhetők el. A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának elfogadható szintje elengedhetetlen az új ismeretek megszerzéséhez, a tanuláshoz, a mindennapi életben való eligazodáshoz. Mivel a beszédkészséggel összefüggő tevékenységek az esetek többségében valamilyen kapcsolatot feltételeznek egy vagy több partner között, az együttműködés képességének fejlesztése a modul kínálta lehetőségek keretein belül nem mellőzhető. Szintén fontos szempont és rendező elv a modul összeállításában annak az igénynek a figyelembevétele, hogy a tanulók kapjanak elegendő segítséget gondolataik, érzéseik világos, érthető, egyéniségükhöz leginkább illő kinyilvánításához, illetve a különböző kommunikációs helyzetek mintáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A beszédkészség fejlesztésekor ajánlott a tanulóközeli, életközeli szituációkat, bemutató témákat feldolgozó szövegek minél nagyobb számú szerepeltetése a tanulók motiválása, illetve közvetlenül hasznosítható ismeretek nyújtása céljából. Hangsúlyosan jelen van a témák és tartalmak között a vita, amely belső tartalmában (megfelelő érvek kiválasztása, ütköztetése, a vitapartner érveinek elemzése stb.) és külső jegyeiben (a vitakultúra külső megnyilvánulásai) kiválóan alkalmas a beszédkészség, ezzel egy időben számos egyéb készség (logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet stb.) fejlesztésére. A modul nagy figyelmet fordít a különböző kommunikációs technikák gyakorlására is. Tervezéskor ajánlott mindig mindkét oldal (szövegértés, szövegalkotás) fejlesztésére gondolni. 15

16 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (14 óra) A kulturált nyelvi magatartás kialakítása; a kommunikációs és együttműködési képesség fejlesztése. A kommunikáció fogalma, a folyamat szereplői. Alkalmazkodás a beszédpartnerhez. Verbális és nonverbális kommunikáció. Érvelés, ellenérv értékelése. Az Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok, mindennapi szituációk modellálása. Vita a gyakorlatban, a megéltek elemzése, értékelése. Mindennapi szituációkban a megfelelő nyelvi kód kiválasztása, alkalmazkodás a beszédpartnerhez. A vita elemi szabályainak alkalmazása (érvelés és meghallgatás, érvek értékelése, a meggyőzhetőség). önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés beszélgetésben, vitában; saját vélemény megvédésének kulturált formája. 10. évfolyam (14 óra) A kulturált nyelvi magatartás kialakítása; a kommunikációs és együttműködési képesség fejlesztése. Különféle beszédműfajok. A tömegkommunikáció jellemzői, a manipulációs szándék felismerése. Kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldása. Filmek, irodalmi alkotások (konfliktusos, érzelmet kifejező stb.) jeleneteinek elemzése, átalakítása, folytatása. Vélemény, vita képek, ábrák, reklámok sajátos kommunikációs céljairól. A tömegkommunikációs kultúra területeiről vett példák elemzése, az írott sajtó műfajai, a kritikus viszony kialakítása. Kommunikációs tréningek. A mindennapi élet szinterein elvárt beszédformulák gyakorlása, szokások alakítása. Csoportos beszélgetésekben aktivitás, együttműködés, kíváncsiság (motiváltság). Törekvés a konfliktusok verbális megoldására, a belső tartalmak, érzések kifejezésére. A manipulációs szándék felismerése. 16

17 . Magyar nyelv és irodalom 1 Olvasás, írott szöveg megértése (14 óra) A 2. modul az olvasás- és a szövegmegértési képességek fejlesztését célozza. Az olvasásmegértés képességének diagnosztikus mérése alapján egyénenként fejlesztendő területek: szóolvasó, fogalomaktiváló, mondatolvasó, szövegolvasó készség. Ezek együtt jelentik az olvasástechnikai tudást, az olvasás képességét. A szövegértési, szövegértelmezési képesség fejlesztése csak ezekre a készségekre, képességekre épülhet. Az irodalmi szövegek mint élményszerző alkotások a szövegfeldolgozás módszerének fejlesztésére nem ajánlottak. A szövegfeldolgozó, értelmező készség fejlesztésére a magyarázó-érvelő szövegek a legalkalmasabbak (ilyenek a tankönyvi szövegek). A szövegértési technikák olyan stratégiák, amelyek feltételeznek bizonyos gondolkodási képességet, ugyanakkor fejlesztik is azokat. Relevanciák kiválasztása, logikus gondolkodás, problémalátás, a meglévő tudásba való integrálás. A szövegszerűség (kohézió) elemeinek felfedezése. Tartalmi kapcsolatok, tények és vélemények felismerése különböző szövegekben. Az irodalmi alkotásoknak, mint szövegeknek a feldolgozása más céloknak megfelelően más módszereket igényelnek. A műelemzés szempontjainak megfelelően dolgozzuk fel a szöveget: jelentésszintek, elsődleges és másodlagos jelentés felfedeztetése, világ- és önértelmezés, nyelvi árnyalatok észrevétele, kétértelműség, humor, irónia észrevétele stb. A művészi szöveg által elsősorban szociális és individuális kompetenciákat fejlesztünk. 17

18 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (14 óra) Különböző műfajú és formájú szövegek megértése: dokumentum, információt közvetítő, magyarázóérvelő, elbeszélő (irodalmi) szövegek. Az olvasásmegértés képességének diagnosztikus mérése alapján egyénenként fejlesztendő területek: szóolvasó, fogalomaktiváló, mondatolvasó, szövegolvasó készség. Az olvasástechnikai tudás képességére Tartalmi kapcsolatok, tények és vélemények felismerése. Vázlatkészítés. A releváns és irreleváns információk válogatása. Lényegkiválasztás. Szöveg átalakítások. Címadás. A olvasott Az információszerzés, feldolgozás és alkalmazás különböző műfajú és formájú szövegek esetében. Képes önálló tanulásra. A különböző szövegolvasatok felismerése, értelmezése. épül a szövegértési stratégiák tanítása. A kifejtő-magyarázó szöveg (pl. tankönyvi szövegek) szerkezetének felismerése (okság, kronológia, témák egymásutánisága, a kohézió felismerése), lényegkiválasztás, szelektálás, műfaji konvenciók ismerete, létrejön a jelentés konstrukciója, melyet a meglévő tudásba integrálunk. Az irodalmi szövegek feldolgozása a műelemzés módszere szerint történik. szöveg lényegének összefoglalása szóban és írásban. Irodalmi szövegek: a kontextuális ismeret és a szöveg tartalmának együttese alapján történik az élmény feldolgozása, a jelentésrétegek felfedezése, a világ- és önértelmezés, a nyelvi árnyalatok, kétértelműség, humor, irónia észrevétele. 10. évfolyam (14 óra) 18

19 Magyar nyelv és irodalom A lényegkiemelő készség és a pontos információ keresés képességének fejlesztése. Az irodalmi szövegek (mint sajátos nyelvi kód és élmény) és az információt közlő, vagy a tudást kínáló szövegek különbségének felismertetése. Különböző műfajú és formájú szövegek megértése. Szókincsfejlesztés: a civil társadalom, a munka világa, a hivatal és a sajtó szókincse. Nyelvváltozatok a társadalmi rétegzettség szerint. Különböző nyelvi rétegek, stílusok. Szavak jelentésváltozása szövegbeli használatuktól függően. Szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben megjelenített értékek. A digitális információk hozzáférési és önálló olvasási lehetőségei. A civil társadalom jellemző információs szövegeinek szövegértési technikái: a tipográfia jelentősége stb. Különböző tantárgyak tankönyvi szövegeibe ágyazott ábrák, táblázatok értelmezése. Szógyűjtés, szótárhasználat. Internet használat. A szöveg jelentéshálózatának felismerése. Az új ismeret beépítésének képessége az eddigi tudás kontextusába. Képes szókincsét gazdagítani. 19

20 . Magyar nyelv és irodalom 1 Írásbeli szövegek alkotása (13 óra) A 3. modul az írásbeli szövegek alkotásának képességfejlesztését tűzi ki célul. A szövegalkotás kompetenciája egyik területe a nyelvi kompetenciának, szorosan összefügg a kommunikációval. A szövegalkotás feltételezi a helyes artikulációs készséget, az írástechnikai tudást, a megfelelő szókincset, a nyelv szabályrendszerének ismeretét és alkalmazásának képességét. A szókincs terjedelmétől függően jöhet létre a szöveg, valósítható meg a kommunikáció. A szóismeret pontosságán a szóhasználati mozgástér tudását is értjük. A szókincs az olvasási készség fejlődésével, a szövegértés fokozatos elsajátításával együtt és annak hatására is növekszik. A szövegértésnek feltétele egy bizonyos szóregiszter, ugyanakkor a fogalmi háló fejlesztési lehetőségét is kínálja. A szövegalkotó tevékenység különösen írásbeli szövegek esetében szorosan kapcsolódik a szövegértéshez. Az előzetes olvasási szövegértési rutinok-készségek-képességek hálója, mint pszichikus folyamat, megelőzi az írásbeli produktumok létrejöttét, de fejlesztése párhuzamos tevékenységek által hatásos. A szóhasználat biztonsága a szókincs terjedelmétől is függ. A kommunikációs helyzetnek megfelelő szóválasztás csak akkor lehetséges, ha előhívható a rokon értelmű, de eltérő stílusértékű szavak közül az adott szövegbe illő. A nyelvi műveltség egyik mércéje, a képességszint meghatározója a szóhasználat stílusbeli, hangnembeli és tartalmi megfelelése. Ehhez szükséges a köznyelvi norma ismerete és alkalmazásának képessége. A köznyelvi normától való tudatos eltérés alkalmas eszköze lehet a stílus eredetiségének, az önkifejezés egyediségének. A nyelv mikrostruktúrájában, a mondatszerkesztés szintjén is fel kell tételeznünk a köznyelvi norma ismeretét és alkalmazásának képességét. A nyelvhasználati szabályok helyes alkalmazásának készsége az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének része. A szövegalkotás a meglévő tudás felidézésének, aktivizálásának és aktualizálásának képességét tételezi fel. A tartalmi kifejtés minősége különösen írásbeli szövegalkotás esetében a szövegalkotás technikájának tudásától függ. A nyelvi kreativitás, a nyelvi teremtés képessége az önkifejezés egyik lényeges eszköze, fejlesztése folyamatos lehet (jelenti a szóhasználat pontosságát és egyediségét, a stílus érzékletességét a képi kifejezések által, a meglepő szövegstruktúrát stb.). A beszédhelyzet függvénye a szó- és a nyelvi struktúra megválasztása. Jelentős az eltérés aszerint, hogy írásbeli vagy szóbeli szövegalkotásra gondolunk. Alkalmazkodási képességre azonban mindkét esetben szükség van. A sikeres, vagyis célját teljesítő szöveg létrejöttének alapvető feltétele a megfelelő nyelvi kód kiválasztásának képessége. Alkalmazkodást jelent ez a kommunikációs partnerhez, a témához, a műfajhoz, az időhöz, a kommunikáció céljához, a kommunikációs csatornához, az önkifejezés lehetőségéhez stb. 20

21 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (13 óra) Különböző műfajú és formájú Olvasható, áttekinthető, érthető és az szövegtípusok megismerése, alkotása. adott kommunikációs céloknak A szövegszerűség alapvető megfelelő szövegek megalkotásának követelményei: a szövegkohézió képessége. elemeinek felismertetése, alkalmazása, struktúra meghatározása, nézőpont kialakítása, a szövegmű tagolása, tématartás, logikus gondolatvezetés. A szövegalkotási képesség fejlesztése: alkalmazkodás az írásbeliség alapvető kritériumaihoz (olvashatóság, áttekinthetőség, megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás), valamint a nyelvi szituációhoz (témához, műfajhoz, a kommunikáció céljához, a csatornához, az önkifejezés lehetőségéhez). A szövegalkotási képesség fejlesztése: alkalmazkodás az írásbeliség alapvető kritériumaihoz (olvashatóság, áttekinthetőség, megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás), valamint a nyelvi szituációhoz (témához, műfajhoz, a kommunikáció céljához, a csatornához, az önkifejezés lehetőségéhez). A nyelvi önkifejezés írásbeli képességének fejlesztése. A szövegalkotás technikájának megtanítása és alkalmazása. Mondat- és szövegalkotási gyakorlatok. Hétköznapi és a társadalmi élet területén kívánatos szövegek alkotása: levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás. Egyéni élmény elbeszélésének gyakorlatai: narratív szövegek alkotása. A szövegalkotás technikájának gyakorlása: a megfelelő szókincs előhívása, a szövegkonnexiót biztosító nyelvi elemek használata, a szöveg koherenciáját biztosító pragmatikai szövegösszetartó elemek használata, a nézőpont kialakítása, a struktúra meghatározása, a koncepció szerinti válogatás, a logikus sorrend, a tématartás stb. 10. évfolyam (13 óra) Írástechnikai gyakorlatok (ha szükséges), számítógépen szövegszerkesztés stb. Önkifejező és társadalmi igényű szövegművek alkotása. A számítógép szövegszerkesztő programjának használata. 21

22 . Magyar nyelv és irodalom 1 A tanulási képesség fejlesztése (15 óra) A 4. modul a tanulás tanítását tűzi ki célul. A tanulás alapja, az önálló információszerzés feltétele a szövegértés. A mérések azt mutatták meg, hogy itt baj van, mivel hatékony technikai eszközként sokan nem tudják még jól alkalmazni olvasástudásukat, ezért probléma számukra az önálló tanulás. Társadalmi és egyéni igény, hogy fejlődjenek a évfolyamon a kognitív képességek, ez pedig összekapcsolódik a szövegértési képesség meglétével. A lényegkiemelő vagy a problémamegoldó képesség alapvetően éppen a szövegekkel kapcsolatos munkálkodás által lehetséges. A szövegértési technikák megtanításával a tanulási képességet is fejleszthetjük. A kettő kapcsoltságából következhet, hogy az olvasás modul a tanulás modullal összevonható, hiszen hasonló stratégiákat kíván a tanulás és a szövegértés. Elsősorban a kapcsolatkeresési technikák megtanítása célszerű. (Pl. az információkat kapcsolja a meglévőkhöz, a megtanulandót meghatározza, vagyis a relevanciákat kiválasztja, a meg nem értett részleteknek utánanéz, ellenőrzi magát.) A memorizáló tanulás nem kívánja meg a szövegértést, eredménye csekély. A tankönyvi olvasmányok, illetve szépirodalmi szöveg tartalmának ismertetése, reprodukálása nem elég hatékony módszer a tanulási képesség fejlesztésére. Még kevésbé számít napi gyakorlatnak a többféle műfajú és formájú szövegek megértésének fejlesztése, pedig az információk kiválasztásának képességét a nem folyamatos szövegek esetében is fejleszteni szükséges, a tanulási-tanítási folyamat részét kell képeznie, hiszen a felnőtt életben leggyakrabban éppen ilyen típusú szövegekkel találkozunk. Jelenleg, ahol ábrák, térképek olvasása is része a teljes szövegnek, ott a tanulók gyakran elakadnak. Információs társadalmunk köznapi írott közleményeit, vagyis a közösségnek szóló szövegeket nehezen olvassák. Nyomtatványok, hirdetmények, használati utasítások, szórólapok, hivatalos közlemények stb. megértésére is fel kell készíteni a tanulókat, másképpen társadalmi tájékozódásuk később bizonytalanná válhat. 22

23 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (15 óra) Az ismeretszerzés módjainak (különböző forrásainak) és módszereinek megismertetése. Adatok gyűjtésének képessége különböző információhordozókról, önállóan. Megadott szempontok szerint tanári segítséggel, majd önállóan ismeretek felhasználása, rendszerezése, memorizálása. Gyakorlottság az ismeret előhívásának, lelőhelye megtalálásának módjában. Az ismeretszerzés módjainak (különböző forrásainak) és módszereinek megismertetése. 10. évfolyam (15 óra) Az önálló vázlat- és jegyzetkészítés gyakoroltatása. Tömörítés, összefoglalás. Könyvtárhasználat, az internet mint ismeretforrás. Ábrák, illusztrációk értelmezése és készítése a megértés szolgálatában. Múzeumlátogatás. Képi és verbális információk összekapcsolása. Kritikus magatartás alakítása az információkkal kapcsolatosan, stb. Képes önálló ismeretszerzésre. Meg tudja egymástól különböztetni a dokumentumokat, az érvelő szövegeket és a szakmai szövegeket. Felismeri a különböző szövegtípusok vizuális környezetének eltéréseit. Elemi gyakorlottság a különböző (verbális és nem verbális) információk gyakorlati felhasználásában Az információkkal kapcsolatos kritikai attitűd kialakulása. 23

24 . Magyar nyelv és irodalom 1 Ismeretek az anyanyelvről (14 óra) Az 5. modul az anyanyelvi ismeretek témakörét öleli fel. A nyelvtantanítás megújítása is sürgető feladat. Az eddigi leíró nyelvtani ismeretek és a nyelvészet köréből vett egyéb elméleti tananyagtartalom eszköze lesz a gyakorlati kompetenciák fejlesztésének, a helyes beszéd és írás alakításának, a szövegek megalkotásának. Nyelvi tudatosságra szükség van, a grammatikai ismeretek fontosak, de alárendelt szerepét figyelembe kell venni a tanítási anyag meghatározásakor és a módszerek kiválasztásakor. Az órák tervezése azoknak a tevékenységeknek a számbavételét jelenti, amelyek a kívánt nyelvi kompetenciákat fejlesztik. Ezek elsősorban a kommunikációs képesség, a szövegértés, valamint az írásbeli és szóbeli szövegek megalkotásának képessége. Mindennapi helyzetek modellálásával készítjük fel tanítványainkat a társadalmi szerepekre. Megkönnyítjük a beilleszkedést bizonyos szituációkban a nyelvi szokások kialakításával. A munkahelyi megnyilatkozások kulturált formáit is gyakoroltatnunk kell. Meg kell értetnünk (gyakoroltatnunk), hogy a konfliktuskezelésre a konfliktusok pszichikus hátterének ismeretében a nyelvi tisztázás és feloldás lehet a legjobb módszer. Tehát mindennapi helyzetekben a megfelelő nyelvi kód kiválasztásának képességét csak életszerű jelenetek előadásával, képek, filmek, elemzésével, vagyis változatos módszerekkel alakíthatjuk. A vita is kívánatos színtere az anyanyelvi képességek fejlesztésének. A metakommunikatív elemek jelentőségének megmutatása és elvárt alkalmazásának gyakoroltatása is fontos feladatunk. A 9. évfolyam év eleji diagnosztikus mérés az irányadó abban, hogy mit válasszunk a megjelölt tartalmakból: a leíró nyelvtan, a helyesírás, a szövegtan, illetve a stilisztika köréből. Nem szükséges újra tanítani azt, amit a nyolc év alatt már megtanultak tanulóink. A tevékenységeket az ismeretek pótlása, elmélyítése és az alapvető anyanyelvi képességek fejlesztési feladatai határozzák meg. Az ajánlott tevékenységek sora folytatható, ezeket egy módszertani füzet formájában kapja meg az iskola. 24

25 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (14 óra) Az anyanyelv sajátosságainak alapvető ismeretéből kiinduló nyelvi tudatosság kialakítása beszédben és írásban. A nyelvi identitás elmélyítése. A mai magyar nyelv alapvető hangtani, szótani, mondattani, szövegtani ismeretei. Írás, helyesírás, nyelvhelyesség. A nyelvváltozatok és a nyelvhasználat összefüggései. A stílus. Írásbeli és szóbeli szövegalkotás. A nyelvi jelrendszer. Szavak (szófajok) mondatbeli, illetve szövegbeli viselkedése: a különbözőségek felismerése. Szógyűjtés. Helyesírási gyakorlatok. Eltérő szerkezetű mondatok hasonló tartalommal és fordítva; szerkezetek átalakítása. Önálló szövegvariációk alkotása írásban és szóban. Képes gördülékeny kommunikációra a mindennapi élethelyzetekben. Nyelvileg helyes szövegeket alkot írásban és szóban. Nyelvhasználatában képes egyéniségének kifejezésére. Képes észrevenni és javítani a nyelvi hibákat. A nyelv jelentősége az emberi életben. 10. évfolyam (20 óra) Az anyanyelv sajátosságainak alapvető ismeretéből kiinduló nyelvi tudatosság kialakítása beszédben és írásban. A nyelvi identitás elmélyítése. A közvetlen környezet és a tágabb régió kulturális hagyományainak és szokásainak megismerésével a nemzeti azonosságtudat erősítése. A nyelv változásának mint törvényszerű folyamatnak a felismerése. A magyar nyelv rendszerének alapvető sajátosságai. A nyelvi identitás elmélyítése. Anyanyelvünk sajátosságainak összevetése a tanult idegen nyelvvel. 1 Hon- és népismeret (6 óra) A metakommunikáció jelentőségének megfigyeltetése és gyakoroltatása mindennapi élethelyzetekben. Az önkorrekció képességének fejlesztése a helyesírás és a szövegalkotás területén. Szótárhasználat gyakoroltatása. Képes gördülékeny kommunikációra a mindennapi élethelyzetekben. Nyelvileg helyes szövegeket alkot írásban és szóban. Nyelvhasználatában képes egyéniségének kifejezésére. Képes észrevenni és javítani a nyelvi hibákat. Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (6 óra) Elődeink mindennapi életének tárgyi Megismerkedik lakókörnyezete, emlékei, írásos dokumentumai. régiója kulturális értékeivel. Ünnepek, szokások (folytonosság és Tevékenységeiben érvényesíti változás). esztétikai igényét és ízlését. Egyéni gyűjtés a környezet kulturális hagyományaiból (albumkészítés). Tájházak, múzeumok meglátogatásához kapcsolódó feladatok (projektmunka). Dramatikus játékok (jelmezkészítés). Összehasonlító elemzések. 25

26 Magyar nyelv és irodalom A nemzeti hagyományok, népi szokások iránti érdeklődés felkeltése, az értékek tudatosítása. A hagyományápolás iránti készség erősítése. A munka világának tárgyi emlékei. A népi hagyomány, a polgári élet, a modern élet kulturális jellemzői 10. évfolyam (4 óra) Kézműves munkák készítése. Folklóralkotások megtanulása (népdal, ballada, mise, ünnephez kötődő szövegek). Munkafolyamatok leírása, régi eszközök bemutatása. Érdeklődik népszokásaink, elődeink életmódja, kulturális örökségünk, nemzeti hagyományaink iránt. 26

27 . Magyar nyelv és irodalom 1 Ismeretek az irodalomról ( 20 óra) A 6. modul az irodalmi ismereteket tartalmazza. Az eddigi gyakorlat szerint az irodalomórák és a nyelvi órák teljességgel elkülönültek. Az irodalmi anyag elrendezése a kronológia alapján történt. A tanítás anyaga a kerettanterv előírásainak megfelelően hosszú műlistában összegződött. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szakiskolákban csak kevesen voltak képesek megérteni, értelmezni ezt az irodalmi kánont, vagyis személyiségüket gazdagítani az olvasott művekkel. Feltételezhetjük, hogy több időre van szükségük tanulóinknak ahhoz, hogy valóban gazdagodjanak az irodalom által. A mélységelvű irodalomtanítás kipróbálása jelen tantervünk szerint azt jelenti, hogy évente 5-6 művel ismertetjük meg diákjainkat. A művek kiválasztásának megkönnyítésére közösen kialakított kínálatot állítunk össze. A válogatás szempontja (a művek esztétikai értékén túl) elsősorban az érthetőség és az átélhetőség legyen! Érzelmileg, értelmileg és erkölcsi dilemmaként is közel hozható alkotásokra gondoljunk! A szövegválogatás a magyar identitás elmélyítése szempontjából is történik. A műelemzéseknél térjünk ki a művek értelmezésének szubjektív és objektív meghatározottságára, legyen célunk a lehetséges szövegolvasatok táguló horizontjának megismertetése (felismertetése), hiszen az aktuálistól, az egyeditől az egyetemes emberiig terjedhetnek az értelmezési szintek. 27

28 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (20 óra) A közösen megtekintett és értelmezett film és színházi előadás élménye segíti a művészi értékek felismerését. A művek értelmezésének szubjektív és objektív meghatározottsága. A lehetséges szövegolvasatok táguló horizontjának megismerése (felismerése): vagyis az aktuálistól, az egyeditől az egyetemes emberiig terjedhetnek az értelmezési szintek Értelmezési lehetőségek a művek elemzése kapcsán. Az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, illetve ébrentartása a művészi élmény megtapasztaltatása által. Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás segíti a tájékozódást az emberi helyzetek értékelésében, az önmeghatározásban és világunk értelmezésében. Az egyéni ízlés, az esztétikai érzék alakítása. Az alapvető irodalmi fogalmak használatának gyakoroltatása. 10. évfolyam (20 óra) Epikai művek közös és önálló olvasása, elemzése tanári segítséggel, csoportosan, végül önállóan. (Egy regény és néhány elbeszélés, illetve novella.) Alapvető elemzési szempontok: nyelvi sajátosságok, a jellemzés eszközei, idő és tér, nézőpontok, az elbeszélői helyzet, szerkezet, értelmezés. Egy dráma olvasása vagy megtekintése; közös elemzése. A drámai műnem sajátosságai: jelenidejűség, konfliktus, drámai szituáció, dramatizált formák felismertetése. Jelenetek a megismert műből: csoportos megjelenítéssel. Tudatosan keresi az irodalmi élményeket. Képes azonosítani az irodalmi művekben felismert élethelyzeteket és világképet saját tapasztalataival. Képes az irodalmi művekben tapasztalt emberi tulajdonságokat önmagára vonatkoztatni. Képes átélni az irodalmi művekben megjelenő nemzeti identitásproblémákat. A szakszókincs elsajátításával lehetővé válik szóbeli és írásbeli szövegek létrehozása a műalkotásokról. Képes megkülönböztetni az esztétikailag értékes alkotásokat a tömegkultúra termékeitől. 28

29 Magyar nyelv és irodalom Az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, illetve ébrentartása a művészi élmény megtapasztaltatása által. Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás segíti a tájékozódást az emberi helyzetek értékelésében, az önmeghatározásban és világunk értelmezésében. Az egyéni ízlés, az esztétikai érzék alakítása. Az alapvető irodalmi fogalmak használatának gyakoroltatása. A lírai műnem sajátosságai. A versritmus jelentősége. A verses forma és a lírai műnem megkülönböztetése. Legismertebb lírai műfajok: dal, óda, elégia, epigramma. A költői nyelv és a kompozíció sajátos művészi hatásának felismerése. Az epika műnemének tartalmi és formai sajátosságai. Műfajai: elbeszélés, elbeszélő költemény, novella, regény. A ballada. A drámai műnem sajátosságai. Műfajai: tragédia, komédia, tragikomédia. A dráma és az epika megkülönböztetése. A művészi élmény megfogalmazásának érdekében az alapvető szakszókincs bővítése, elmélyítése. Ismerkedés klasszikus és kortárs lírai művekkel. Ritmizálási gyakorlatok: különböző verselési formák felismertetése. A műelemzés segítségével a költői nyelv és a kompozíció sajátosságainak felismerése és jelentésteremtő szerepük megértése. A szakszókincs elsajátításával lehetővé válik szóbeli és írásbeli szövegek létrehozása a műalkotásokról. 29

30 . Magyar nyelv és irodalom 1 Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése (12 óra) A 7. modul komplex képességek fejlesztését tűzi ki célul. Az itt olvasható elvárások valószínűleg a 10. évfolyam végére teljesülnek. Olyan személyiségjegyek ezek, melyek a felnőtt lét ismérvei, kívánalmai. Az idevezető út nem csak a mi tárgyunkat érinti, hanem az iskolai oktatás-nevelés egészét. A műveltségterületek egységes pedagógiai szemléletén és az integráció sikerén múlik az eredmény. A mi feladatunk ezeken az órákon, hogy komplexitásában, a gyakorlatban mutassunk rá a lényeges kompetenciákra. Ízlés, művészi érzék, identitás, jog, empátia, morális ítélet, stb. már sokszor és sokféle kontextusban előforduló fogalmak tanításunkban. Ezeken az órákon az elmélyítés, a relevanciák megfogalmazása legyen a hangsúlyos. A iskolai keretekből érdemes kilépni, a kulturális kínálatot végignézve választani színház, múzeum, bíróság stb. helyszínei közül. A tanári kreativitásnak tág teret biztosít ez a modul. 30

31 Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhető eredmények 9. évfolyam (12 óra) Kulturális fogyasztói szokások. Döntéseiben erkölcsi szempontokat Az igazság és a nézőpont, a jog és a alkalmaz. morál. Konfliktuskezelési eljárások. A humor, az esztétikai élmény megélése. A morális tartalom felismerése szituációkban és szövegekben, reflektálási igény morális kérdésekre. Kulturált konfliktuskezelés. A kultúra sokféleségének felismerése és elfogadása, igény az ízlés önálló fejlesztésére. Az önkifejezés kulturáltsága. Ismerkedés más kultúrákkal. Történeti másság elfogadása. Alapvető esztétikai fogalmak használata különböző műalkotások értékelésében. (Lehetségessé válik a beszéd a művészetről, illetve a művészi élményről.) Szituációk (életük különböző területeiről) előadása, elemzése, megvitatása. Szokások. A kulturált magatartás gyakorlatai. Filmek megtekintése, múzeumlátogatás, az önálló vélemény megfogalmazásának tartalmi és formai elvárásai. Vitában való részvétel. 10. évfolyam (8 óra) Szituációk (életük különböző területeiről) előadása, elemzése, megvitatása. Szokások. A kulturált magatartás gyakorlatai. Filmek megtekintése, múzeumlátogatás, az önálló vélemény megfogalmazásának tartalmi és formai elvárásai. Vitában való részvétel. Elfogadja a másáságot. Keresi az alkalmat az önkifejezésre. Keresi a művészi élményeket. 31

32 . Történelem és társadalom ismeretek 6. Ellenőrzés, értékelés módszerei Az értékelés alapelvének tekintjük, hogy a műveltségi alapvizsgáig a tanuló egyéni szintjéhez mérjük a teljesítményét. Különösen fontos ez a 9. évfolyamon. A szakiskolába belépő tanulók képesség- és tudásszintje nagyon különböző. Közöttük nagy számban vannak a személyiségükben is sérültek. Motiválatlanságuk oka a jelenlegi iskolarendszerben és szociális körülményeikben keresendő. Az anyanyelv tanítását feltétlenül megelőzi az év eleji mérés. Ennek a diagnosztikus mérésnek az eredménye lesz a továbbiakban az értékelés viszonyítási alapja. A folyamatos értékelés egyrészt az addigi eredmények minősítését, másrészt a képességek fejlesztésének meghatározását teszi lehetővé. Az értékelésben is vegyük figyelembe azt a tantervi alapelvet, hogy kompetenciákat kívánunk fejleszteni. Az ismeretek visszamondása helyett ezért a készségek és képességek egyéni fejlődésének mértékét értékeljük. A mit -ről a hogyan -ra kerül a hangsúly. Egy-egy szóbeli vagy írásbeli szövegalkotási produkció tartalma és nyelvi formája nehezen választható el egymástól. Ilyenkor egy osztályzatban és rövid szövegben is kifejezhetjük véleményünket. Többnyire azonban a tartalom és a forma külön értékelendő. Egy irodalmi mű bemutatásakor nem kívánhatunk tankönyvstílusú, elmélyült esztétikai elemzést, de megkívánhatjuk a mondanivaló világos nyelvi formáját és az egyéni vélemény megfogalmazását. (Természetesen az irodalomról való beszéd nem lehetséges a szakszókincs minimális birtoklása nélkül.) Az ismeretek mennyisége helyett a kifejezés minőségét értékeljük. A nyelvi forma megítélése lehetőleg analitikusan történjék. Analitikus elemzésünk szempontjai: a szerkezet, a nyelvhelyesség, a nyelvhasználat és a nyelvi kreativitás. A kommunikációs képesség értékelésekor az együttműködési készséget is figyeljük. Ezeknek a kompetenciáknak a megítélése közös produkciókban lehetséges: vitákban, szituációs gyakorlatokban, projektekben stb. Ilyenkor az egyéni értékelésbe bevonjuk a társakat is. A tanár pedagógiai kultúrájának megfelelően sokféle értékelési móddal él. Tudjuk, hogy az értékelés nem a büntetés és nem a jutalmazás funkcióját tölti be, hanem az önértékelést és az önbecsülést fejlesztve ösztönöz a továbblépésre. A motiválás a pedagógia alapvető feladata, a motiváló értékelés a sikeres értékelés.. 32

33 . Történelem és társadalom ismeretek Helyi tanterv 2. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM ISMERETEK ( évfolyam ) SZAKISKOLA Heti óraszám (2-2) Nyíregyháza Készült: az SZFP-II kerettanterve alapján Alkalmazható: a 2007/2008. tanévtől 33

34 . Történelem és társadalom ismeretek TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET HELYITANTERV A SZAKISKOLÁK ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA 2. A műveltségterület tanításának céljai A tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll. Alapvető pedagógiai célunk egy olyan nyitott fejlesztési környezet megteremtése, amely kedvező lehetőséget biztosít a tanulók motiválásához, sikerélményeinek megszerzéséhez, a tanulási folyamatba való aktív bekapcsolódásához. helyi hagyományok; természeti értékek; egy-egy történelmi téma mélységelvű tanulmányozása; a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjai; a magyar állam és a magyar nép kiemelkedő alakjai; az európai történelem jelentősebb állomásai; egy Európán kívüli civilizáció megismerése; ismeretek a határon túli magyarok történetéről; ismeretek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetéről; ismeretek a magyarországi zsidóság történetéről; ismeretek a 20. századi hatalmi- és érdekkonfliktusokról; néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképe; ismeretek a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodásról; ismeretek a globális problémákról; ismeretek Magyarország és az EU kapcsolatáról; ismeretek napjaink nemzetközi konfliktusairól; A tartalmak kidolgozásánál a korábbi ismeretek elmélyítését, az ismeretek, tapasztalatok rendszerezését, önálló vélemény kialakítását, az alapismeretek hiánypótlását tekintettük elsődlegesnek; Összefüggések, globális folyamatok felismerésére való nevelés; Felelős állampolgári magatartás kialakítása; A szakmatanulás megkezdéséhez valamint az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen alap- és kulcskompetenciák fejlesztése; 34