Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése"

Átírás

1 Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése augusztus Korzó-Szeged Kft.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. oldal 2. Vezetıi összefoglaló 5.oldal 3. Alkalmazott módszertan 7.oldal 4. Globális problémák 9.oldal 5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 15.oldal 5.1. EU helyzete 15.oldal 5.2. Magyarország helyzete 16.oldal 6. Célok és teljesülésük a közötti idıszakban 21.oldal 6.1. Fıindikátorok teljesülése 21.oldal 6.2.Egyéb mutatók, elemzések 32.oldal 7. Vállalások a közötti programozási ciklusban 38.oldal Mellékletek 2

3 1. Bevezetés A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP F és KIOP F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a as programozási idıszak megvalósításához. A tanulmány feltárja az indikátorokkal kapcsolatos esetleges hiányosságokat is. A KIOP pályázati kiírás lassan véglegesen lezárásra kerül, emiatt az indikátorok módosítása feltehetıen már nem lehetséges. A szők lehetıségekhez képest igyekeztünk releváns, megvalósítható javaslatokat megfogalmazni, melyek kizárólag energetikai szempontú megközelítéseken alapulnak. A tanulmány outputja egy értékelés a hazai energetikai célkitőzések teljesülésérıl, valamint javaslatok a célkitőzések elérésének hatékonyabbá tétele érdekében a programozási idıszakra. A tanulmány részleteiben érinti az alábbiakat. o Hazai és vonatkozó EU joganyag rövid ismertetése o Kormányzati célkitőzések ig o Megújulók részaránya az energiahordozókon belül o KIOP 1.7. energiagazdálkodási projektek és eredményeik ismertetése az alábbiak alapján ( periódus, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások komponens): Beruházási és támogatási összeg Indikátorok teljesülése - Kimenet indikátor: beépített villamosenergia-kapacitás - Eredményindikátor: új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége; energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás, hı/villamos energiatermelés Kedvezményezettek összetétele o KIOP 1.7. projektek hozzájárulása a következı tényezıkhöz: Kormányzati célkitőzésekhez való hozzájárulás Környezetvédelmi szempontok érvényesülése Gazdasági szempontok érvényesülése, kapcsolat egyéb szektorokkal pl: megújuló piac növekedése, épület szektorban bekövetkezı változások, közlekedésfejlesztés bioüzemanyagok alkalmazása révén, hibrid technológiák Helyi energiaellátás javulása Energiaracionalizálás, fogyasztás hatékonyabbá tétele Munkaerıpiac változások, munkahely teremtés a projektek kapcsán Társadalmi tájékoztatás, információ terjesztés 3

4 A tanulmánynak alapvetı feladata a bevezetıben felsoroltak vizsgálata, elemzése. Nem feladata az egyes szervezetek (GKM, IH, KSZ, stb.) és az ott dolgozók KIOP-pal kapcsolatos munkájának értékelése. A tanulmányban igyekszünk objektíven, csak a tényeket közvetíteni, és az értékelés minısítése sem jó vagy rossz, hanem annak számszerősítése, mennyire járultak hozzá a pályázatok a kitőzött kormányzati célokhoz. Ennek megfelelıen a tanulmányban megvizsgáltuk az EU célkitőzéseket és elvárásokat, megvizsgáltuk hogy a kormányzati célkitőzések mennyire voltak ezzel összhangban, és hogy a KIOP F pályázatokban alkalmazott indikátorok milyen mértékben illeszkednek ezekhez a célokhoz. Ha az indikátorok nem alkalmasak a kitőzött célok mérésére, akkor javaslatot teszünk a probléma kiküszöbölésére. Szintén nem feladta a tanulmánynak az egyes pályázatok szakmai értékelése, az azokban szereplı számok adatok felülvizsgálata. A pályázatokban szereplı és a pályázati bírálók által jóváhagyott adatokat elfogadjuk, mint ahogy a helyszíni ellenırök által jegyzıkönyvben foglalt információkat is. Az indikátorokkal kapcsolatban a helyszíni ellenırök valamint az Energiaközpont Kht monitoring csoportjának a véleményét is kikértük. A kérdıív, és az abban szereplı kérdésekre beérkezett válaszok, név nélkül, a függelékben megtalálhatóak. A vizsgált idıszak csatlakozási tárgyalásoktól kezdıdıen a mai napig tart, hiszen van olyan pályázat, amellyel e tanulmányírás alatt fogják még megkötni a támogatási szerzıdést. Az elemzés tárgya kizárólag az a 44 db pályázat, amelyekkel az IH nak jelenleg érvényes támogatási szerzıdése van. (106 beérkezett pályázatból.) A hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatban még nincsenek általános direktívák, eljárások az energetikai indikátorokra és azok értékelésére, így nemzetközi standardok sem. Minden ország maga tőzi ki az irányelveket és célokat és azok mérési módszereit. Az eredmények zöme ugyanis nem állandó, hanem idıben mindig változó. Ennek mgfelelıen az értékelésben szereplı indikátorok teljesülésének mértéke a tanulmánykészítést megelızı idıszak eredményein alapul, zömében még a projektekkel kapcsolatos tervszámok. (2008. július 01. elıtti). 4

5 2. Vezetıi összefoglaló A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP F és KIOP F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a as programozási idıszak megvalósításához Az alábbi célkitőzések kristályosodtak ki a kiírás folyamán, azonban általánosságban elmondható, hogy az EU elvárásokhoz való igazodás ( maximált 3 indikátor, stb.) nem váltotta be a hozzáfőzött reményeket, az indikátorok ugyanis nem bizonyultak elegendınek. Ezt egy részbeni korrekció követte 2005 októberében, ami kevésnek bizonyult. Kimenetindikátor 1. Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás 25 MW Eredményindikátor 2. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége 3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben 50 GWh/év GJ/év A közötti programozási ciklusban vállaltakat nagyrészt sikerült teljesíteni, az 1. mutatót 87,6%-ban, a 2. mutatót 109,6%-ban míg a harmadik mutatót 107%-ban. Három új indikátor beépítése az indikátorok közé feltétlenül javasolt, ezek - megújulón alapuló újonnan beépített hıenergia kapacitás (MW) - új megújuló kapacitással termelt hıenergia éves mennyisége (GJ) - kiváltott éves fosszilis energia hordozó éves mennyisége (GJ) A pályázati elemzés fontos eredménye annak megállapítása, hogy a foglalkoztatás bıvülése és az új munkahelyteremtés az energetikai beruházások esetében esetleges, erısen projektfüggı, ezért ilyen jellegő indikátorok beépítése és számonkérése az energetikai pályázatokba nem célszerő..mind a 2010-ig, mind a 2020-ig tartó célkitőzések megvalósítása nagyobb anyagi és szervezeti koncentrációt követel meg. Ennek elérése céljából szükséges egy hatásvizsgálat az energetikai célkitőzések és az azok eléréséhez szükséges erıforrás allokáció vizsgálatának céljából. A pályázati elemzésekbıl levonható tanulságok és javaslatok az utolsó fejezetben kapnak helyet. A mellékletekben a legfontosabb EUs energetikai jogszabályokat, direktívákat soroltuk fel, valamint emlékeztetıül a KIOP pályázati kiírást is ismertetjük. A kérdıív eredményét rögzítı táblázat után szintén a mellékletben található a 2020-ig tartó idıszak energetikai célrendszere, évekre bontva. Az alábbiakban közreadjuk a tanulmányban található fontosabb javaslatokat. 5

6 Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A megújulóból termelt hıenergiát a késıbbiekben mindenképen célszerő felvenni az indikátorok közé, akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége - nevő indikátor lefedheti mindkettıt. Mindenképpen szükséges annak megvizsgálása, hogy a nem biogáz alapú gázmotoros beruházásokat célszerő-e támogatni. Ezek a beruházások amellett hogy növelik az egyébként is igen magas gázfüggıséget, ugyanakkor üzletileg a legnyereségesebb projektek, a legkisebb megtérülési idıvel. A fentiek miatt javasoljuk a projekt élettartam, mint mutató, létjogosultságának felülvizsgálatát, a következı indikátor kiválasztások során. Javasoljuk, hogy a támogatási szerzıdések külön pontban tartalmazzák és rögzítsék a végsı kedvezményezettel szembeni indikátor elvárásokat. Javasoljuk egy olyan indikátor kidolgozását a tájékoztatásra és információ terjesztésre, mely adekvát módon mérhetı és ellenırizhetı, figyelembe véve a már meglévı EU elıírásokat is (tájékoztató táblák stb.) Ilyen lehet pl. helyszínen látogató csoportok dokumentált fogadása, tájékoztatása, vagy iskolákban ismeretterjesztés, vetélkedık stb. szervezése az oktatási intézményekkel közösen, és még sorolhatnánk. A hangsúly az egyértelmő mérhetıségen kell, hogy legyen, valamint a számonkérésen. Országos kötelezettségeket és a pályázati forrásokat hatástanulmányban kell megvizsgálni. A közelítı számítások szerint a vállalt indikátorok teljesítéséhez lényegesen nagyobb erıforrásokat kell összpontosítani, ellenkezı esetben a vállalt indikátorok elérésének valószínősége minimális. Csak azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból megfelelıek, és mindemellett a kitőzött és felvállalt indikátorok teljesítéséhez közelebb visznek. Fosszilis alapú gázmotorok telepítésének támogatását ebbıl a szempontból nem tartjuk indokoltnak. Önkormányzatok energetikai pályázatokon csak akkor nyerhessenek, ha a saját energia stratégiájuk kidolgozását is felvállalják. Javasoljuk kidolgozni egy olyan energiaadó rendszert, mely a nagy fogyasztású, energiafaló berendezéseket energiaadóval bünteti,(pl. +X% az árban) míg az energia hatékonyakat nem. Ilyen lehet pl. a gázkazánok árába beépülı energiaadó, kivéve a legjobb hatásfokú kondenzációs kazánokat. Az így befolyó összegeket állami szinten vissza lehet forgatni, akár további ösztönzıkre, pályázati forrásokra, akár szociális szempontok szerinti támogatásra. 6

7 3. Alkalmazott módszertan Az indikátorértékelés célja, hogy lehetıvé tegye a korábban kitőzött célok elırehaladásának és teljesülésének mérését. Ez a definíció két elemet foglal magába: Az elırehaladás mérésével a célértékek elérésének idıbeni üteme mérhetı, és ha az lassúnak bizonyul, akkor közbe lehet avatkozni. (Ez történt a KIOP f esetében is, amikor Road Show keretében lett népszerősítve, és felgyorsítva a pályázatok beadása.) A teljesülés mérésével a fentieken kívül az is megállapítható, hogy olyan jellegő pályázatok érkeznek-e be a KSZ-hez, mint amilyeneket a prioritásokban a kiírók megálmodtak. Ellenkezı esetben korrekciókra van szükség. Ennek megfelelıen minden egyes pályázat esetében összegyőjtöttük mind a pénzügyi, mind a fizikai indikátorértékeket, mind a kötelezettségvállalásban (támogatási szerzıdések) szereplı értékeket. Rendelkezésre álló és igénybevett források: Pályázati kiírások Beérkezett pályázatok Pályázati bírálatok jegyzıkönyvei Támogatási szerzıdések Helyszíni ellenırzések jegyzıkönyvei Elırehaladási jelentések indikátoradatai Kérdıíves interjúkat folytattunk a helyszíni ellenırökkel A fenti információkat az EMIR rendszer szolgáltatta. Meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenlegi adat-struktúrában az EMIR-ben lévı adatok alkalmatlanok bárminemő elemzés gyors és szakszerő kigyőjtésére, elemzésére. Az adatok munkaszám/szerzıdés szám szerint, idırendben vannak csoportosítva, nem pályázatonként. Így egy-egy pályázat adatait tucatnyi helyrıl kell összegyőjteni. Ennek az oka valószínőleg abban rejlik, hogy a pályázatok már javában folytak, mikor az EMIR elkészült. Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A tanulmány készítése során elırehaladási és fenntartási jelentések nem álltak rendelkezésre, ezért azokat feldolgozni sem állt módunkban. Ennek megfelelıen az azokból készült elemzések eltérést mutathatnak a jelen tanulmány statisztikájával szemben, azonban a következtetésekre és javaslatokra nézve ez a tény nem bír lényeges befolyással. Az alapvetı elvárás a monitoring indikátorokkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, idıszerő, és mérhetı képet nyújtsanak a programvégrehajtásban érintettek számára. Mint azt már a bevezetıben említettük, nincs egységes elfogadott indikátorértékelés, azonban a szervezés elmélet már ismer olyan eljárásokat a célok kitőzésére, melyek kiválóan alkalmazhatóak az indikátorok esetében is. A két legismertebb az angol rövidítések alapján a QQTTP és a SMART. 7

8 A QQTTP, ami a Hol, Kinek, Mit, Mikor, Mennyit kérdésekre adja meg az adekvát választ. Ez a fajta célkitőzés a prioritási tengely iránti elvárásoknál alkalmazható hatékonyan, a pályázati indikátorok esetében ennek használhatósága korlátozott. A SMART rövidítés a Specifikus, Mérhetı, Elérhetı, Reális és az Idıhöz köthetı. o Specifikus Jól körül határolt, arra és csak arra az adatra jellemzı, jól elkülöníthetı és beazonosítható. o Mérhetıség jól definiált módon a mérést megismételve ugyanarra az eredményre kell jutnunk, amennyiben a vizsgálat körülményei is változatlanok. Fontos még a mérési adatok összehasonlíthatósága, melyre a skála elmélet ad megoldást (Skála típusok: 1. nominális skála: Az elemzések tulajdonságait csak nominális skálán tudjuk mérni. Ez a legegyszerőbb skálatípus, ahol a statisztikai vizsgálat eredményeit osztályokra, kategóriákra osztjuk. A skálaértékeket pusztán kódszámoknak tekintjük, amelyek között semmilyen matematikai viszonyt nem feltételezünk és nem is végezhetünk (pl. a játékosok mezszáma)! 2. ordinális skála: A skála az elemek sorrendjét határozza meg. Az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetık, meg tudjuk mondani, melyik a jobb vagy több. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti eltérés mértéke mekkora. Vagyis a második helyezet futó nem kétszer rosszabb az elsınek befutónál. Számtani mőveletek nem végezhetık. 4. intervallum skála: A távolságok közötti arányrelációk lekérdezése (tulajdonságok közötti távolságra vonatkozik a skála) Pl.: különbözı idıpillanatokban mérem a hımérsékletet ma gyorsabb volt (kétszer akkora) a felmelegedés, mint tegnap. A számértékek mind a nagyság szerinti viszonyokat megmutatják, mind az eltérés mértékét meghatározzák, a skálaértékek különbségét itt már értelmezni tudjuk. Pl. hımérsékletmérés (Celsius- vagy Fahrenheit skála). Vannak olyan fizikai mennyiségek, amelyeket eleve csak intervallumskálán érdemes mérni, arányskálán nem. Például ilyenek a színek. A pszichológiai mennyiségek közül például az intelligencia tartozik ezek közé. Az intelligenciának jóformán lehetetlen egy abszolút nullapontját értelmezni, de az reális célkitőzés lehet, hogy intervallumskálán mérjük. Az intervallumskála nullapontjának és egységpontjának a meghatározása is megállapodás kérdése. Itt már számolhatunk átlagot, mivel a nullapont eltolása nem változtatja meg az átlag relatív helyét az átlagolt számok között. 5. arány skála: Az arányskála az intervallumskála jellemzıivel rendelkezik, emellett tartalmaz egy abszolút nullapontot is. A darabszámmal vagy intenzitással rendelkezı mennyiségek tipikus arányskálát képviselnek. Az arány skálára a számokra vonatkozó összes mővelet alkalmazható. Az arányskálán a nullapont természetesen rögzítve van. Ugyanakkor a skála egysége itt is szabadon megválasztható: pl. mérhetjük méterben vagy yardban, ez a két távolság arányát nem befolyásolja.) Következtetés: Az indikátorelemzéseknél az arányskála tulajdonságok megléte szükséges, hogy a megfelelı számítási mőveleteket az indikátorokkal elvégezhessük. 8

9 Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése o Elérhetıség ami azt jelenti, hogy az adott információ hozzáférhetı legyen, és ez a hozzáférés költséghatékony is legyen (idı-költség, pénzügyi-költség) o Reális azaz megbízható forrásokra illetve metódusokra alapozott. o Idıhöz köthetı az idıben változó adatokat egy azonos idıpontra vagy idıintervallumra kell hozni, különben nem összevethetıek. Az indikátorok értékelésénél a SMART módszert fogjuk felhasználni, mint a jelen helyzetre leginkább megfelelı értékelési eljárást. 4. Globális problémák A téma szükségszerőségét elsısorban az indokolja, hogy az utóbbi 150 évben végzett ipari tevékenység oly mértékő környezeti terhelést okozott, ami napjainkra ökológiai katasztrófák sorához vezetett. A káros anyagok, elsısorban az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan mértékben megnövekedett hogy az ezzel korreláló felmelegedés ma már észrevehetı klimatológiai változásokat okoz, aminek számtalan negatív hatása van. A téma aktualitásának másik fı indoka, hogy az energiahordozók árai folyamatosan emelkednek (1.-4. ábrák). Ez vonatkozik úgy a gázárakra, mint a villamos energia árakra, mind a lakossági, mind az ipari szektorban. Tekintettel arra, hogy az EU alapvetıen energia importra szorul (5. ábra), ezért az energia áremelkedés az EU gazdaságának valamennyi ágazatára jelentıs hatással van, nem elhanyagolva ugyanakkor azt a tényt, hogy ma már az energia fegyver bevetésének reális esélyével is szembe kell néznie Európának. Ez még az energia áraknál is nagyobb kihívást jelent. A fentieket felismerve az EU vezetı döntéshozói a megoldás elısegítésére olyan szabályzó rendszerek és direktívák elfogadásáról döntöttek, ami hozzájárul a környezetbarát megújuló energiák és az energiatakarékos megoldások elterjedéséhez. 1. ábra - Olajár növekedése Major Events and Real World Oil Prices, (Prices adjusted by CPI for all Urban Consumers, 2005) $90 $80 Iran-Iraq War Begins; oil prices peak $70 Constant $2005 per barrel $60 $50 $40 $30 Imported RAC Saudis abandon "swing producer" role; oil prices collapse Gulf War Ends Prices spike on Iraq war, rapid demand increases, constrained OPEC capacity, low inventories, etc. Prices rise sharply on OPEC cutbacks, $20 $10 $- Saudi Light 1973 Arab Oil Embargo Iranian Revolution; Shah Deposed Iraq Invades Asian economic crisis; oil oversupply; prices fall sharply Prices fall sharply on 9/11 attacks; economic weakness Source: EIA

10 2. ábra - Energiaárak növekedése Forrás: World Resource Institute Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfıibıl álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió elıtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: a kıolaj, a kıolajtermék és a földgáz piacok jövıben felmerülı problémái; a behozataltól való egyre növekvı függıség; az eddig elért diverzifikáció korlátozott mértéke; a magas és ingadozó energiaárak; a világszerte növekvı energiakereslet; a termelı és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintı biztonsági kockázatok; az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú elırehaladás; az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplıi közötti megfelelı koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentıs fejlesztésére van szükség. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvetı magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja (a Magyarország számára is kedvezı) válaszokat ezekre a problémákra. A tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitőzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá. 10

11 3. ábra - Gázárak növekedése Forrás: Eurostat Az energia árak folyamatos emelkedése, s az ezzel párhuzamosan növekvı importfüggıség (1. ábra) az energiahordozók területén arra kényszeríti az EU tagországokat, így köztük hazánkat is, hogy egyre nagyobb erıfeszítéseket tegyen az importfüggıség csökkentésére. Ezt elérhetjük az energia hatékonyság növelésével, valamint új energiaforrások bevonásával. (saját gázlelıhely, megújuló energiaforrás stb.) 11

12 4. ábra - Villamos energia árak növekedése Forrás: Eurostat A globális események ma már nagy hatással vannak valamennyi ország gazdaságára az energetikai szektorban október 1-tıl Oroszország 500$/1000m 3 re kívánja emelni a gáz árát, és további emelések is várhatók. Ennek megfelelıen célszerő a gáz függıség csökkentése érdekében külön preferálni/indikátort kitőzni a fosszilis energia hordozó kiváltására. A végfelhasználók ilyen irányú motiválása érdekében a szociális szempontokat ki kell szőrni az árképzésbıl, és az energia pazarló berendezések forgalmazását energiaadóval kell súlytani. 1. táblázat - EU energia felhasználás 12

13 Forrás: Eurostat - A probléma kezelése jogszabályi háttér Több mint 1000 db EU-s jogszabály rendelkezik a környezetkímélı energiák használatáról. A tanulmány mellékletében (1. sz. melléklet) ezekbıl a legfontosabbakat, ill. a Magyarországi vonatkozásúakat soroljuk fel. Az EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) sz. határozata rendelkezik a megújuló energiaforrásokról és az egyes tagországok számára 2020-ra elérendı célkitőzésekrıl. A megújuló energiaforrásokból Célkitőzés a megújuló 13

14 elıállított energiának a évi végsı energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005) energiaforrásokból elıállított energiának a évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020) Belgium 2.2% 13% Bulgária 9.4% 16% Cseh Köztársaság 6.1% 13% Dánia 17.0% 30% Németország 5.8% 18% Észtország 18.0% 25% Írország 3.1% 16% Görögország 6.9% 18% Spanyolország 8.7% 20% Franciaország 10.3% 23% Olaszország 5.2% 17% Ciprus 2.9% 13% Lettország 34.9% 42% Litvánia 15.0% 23% Luxembourg 0.9% 11% Magyarország 4.3% 13% Málta 0.0% 10% Hollandia 2.4% 14% Ausztria 23.3% 34% Lengyelország 7.2% 15% Portugália 20.5% 31% Románia 17.8% 24% Szlovénia 16.0% 25% Szlovák Köztársaság 6.7% 14% Finnország 28.5% 38% Svédország 39.8% 49% Egyesült Királyság 1.3% 15% A fenti táblázatból is látható, hogy a nemzeti átfogó célkitőzésekben a megújuló energiaforrásokból elıállított energiának a évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára Magyarország tekintetében 13 %-ot irányoz elı. Ennek teljesülésére, hasonlóan az EU globális vállalásaihoz, szakmai berkekben kis valószínőséget jósolnak. Ugyanis a megvalósításhoz lényegesen nagyobb, koncentráltabb erıforrásra van szükség (lásd 7.fejezet). 14

15 5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 5.1. EU helyzete Az Európai Unió kialakulását kezdettıl fogva meghatározta az energia ellátás biztosításának a kérdése. (1952, Európai Szén- és Acélközösség; 1957, Európai Atomközösség) Az 1973-as olajválság után az olaj stratégiai termékké vált, és döntés született a kıolaj stratégiai készletezésére, ajánlások születtek a tagországok részére, azonban közös alapelvek megfogalmazására még nem került sor. Ettıl függetlenül az EU tagállamok és a Közösség energiapolitikáját összetett célok jellemzik. A 70-es évek végéig az ellátásbiztonság dominált mint elsıdleges energiapolitikai célkitőzés ( 73-as olajválság). Ezt a 80-as években egyre inkább felváltotta a környezetvédelem. A 90-es években a tıke, a termékek és a szolgáltatások egységes belsı piacainak kialakulásával a piacnyitás és dereguláció kapott elsıbbséget. Manapság a három cél egymást kiegyensúlyozva van jelen az EU és a legtöbb tagállam energiapolitikájában, azonban az elsıdleges prioritás újból az ellátásbiztonság lett, amit a versenyképesség és a fenntarthatóság követ ben az Európai Bizottság elhatározta, hogy készítetett egy elemzést az Európai Megújuló Energiaforrások Tanulmánya (TERES The European Renewable Energy Study) néven, melyben elemezték az akkori jelen helyzetet, megújuló potenciálokat, jövıbeni scenáriók felvázolásával a pedig a kitörési lehetıségeket vizsgálták. Az EC- TERES 1994-es elkészülte után jelent meg a Fehér Könyv (1997) A stratégiai program fı célkitőzése, hogy az elıttünk álló 2010-es évre a megújuló energiaforrások részaránya a teljes primer energia felhasználáson belül a megújulókból elıállított villamos energia 22,1%-ra növekedjen. (Európai Parlament és Tanács szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energiának a belsı villamosenergia-piacon történı támogatásáról). A stratégiai program másik fontos célkitőzése, hogy az évenkénti CO 2 emisszió 1997 és 2010 között 402 millió tonnával csökkenjen. A 2006 májusában elfogadott Energiahatékonysági és Szolgáltatási Direktíva az energiahatékonysággal foglalkozik, és erre határoz meg célokat. (9 év alatt az energiafelhasználás növekedésének 9%-os csökkentése, az energiatakarékossági intézkedések következtében) A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább elıtérbe kerül a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetıen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU 25 energiafelhasználásának csak 6,2% (1) -a származott megújuló energiaforrásból. (1) a fejezetben található adatok EUROSTAT adatok 15

16 A megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia aránya a teljes villamosenergiafogyasztáson belül 13,7%-ot ért el 2004-ben az EU 25-ben. A vízenergiafelhasználásnak köszönhetıen kiemelkedik Ausztria, Svédország és Lettország, egyéb megújuló energiaforrásainak köszönhetıen szintén magas részaránnyal rendelkezik Szlovénia, Dánia, Portugália. Magyarország a 2004-ben elért 2,3%-kal a sereghajtók között helyezkedik el. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energiafelhasználás 90%-a két erıforrás, a biomassza- és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértıi a 2010-es célkitőzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált, amelynek fı felhasználási területeit a villamosenergia-termelésben, a hıtermelésben és a közlekedésben jelölik meg. A korábbi gyakorlat ilyen mértékő szentesítése ugyanakkor felveti a veszélyét az újfajta megújuló energiaforrások (szél, hıszivattyú, PV stb.) esetleges háttérbe szorulásának illetve lassított térhódításának. Szerencsére nem így történik, amit jól mutat Dánia szélenergetikai nagyhatalommá válása is Magyarország helyzete A hazai energia felhasználás között közel azonos értéken mozgott ( PJ), míg az utóbbi két esztendıben 1155 PJ körüli értékre növekedett. (6. ábra) 5. ábra Forrás:Energia Központ Kht Ennek az energia igénynek a kielégítése részben hazai termelésbél, részben importból történik. (7. ábra) A korábbi években nagyobb hányadot kitevı import, az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat, a hazai energiahordozó termelés az energiaszükséglet egyre nagyobb hányadát képes fedezni. Természetesen a hazai energiatermelés alapanyagait továbbra is importból fedezzük. 16

17 6. ábra Forrás: Energia Központ Kht. 2.számú táblázat Forrás:Energia Központ Kht. 17

18 7. ábra Energia intenzitás az EU 25 tagállamában, %-ban, 2002-ben, vásárlóerı paritással korrigálva. Forrás: Eneregiatakarékossági review, 2006 ısz A 7. ábrán az EU 25 energia intenzitás mutatói láthatóak. (Málta a legalacsonyabb, Észtország a legmagasabb, Magyarország pirossal jelölve). Láthatóan téves az a köztudatban elterjedt nézet, mely szerint Magyarországon kétszer- háromszor magasabb ez az érték, mint az EU átlag. Nem állunk olyan rosszul. De azért van mit bepótolnunk! 18

19 8.ábra Forrás: Energia Központ Kht. Mint a 8. ábrán látható, a közvetlen energiafelhasználás több mint kétharmada a fosszilis energiahordozóktól származik. Ekkora részesedés kiváltása megújuló energiaforrásokkal az egyik napról a másikra sem mőszaki, sem gazdasági szempontból nem lehetséges. Ezért az elsıdleges cél az energia hatékonyság növelése és ösztönzése, párhuzamosan a megújulókkal. 9. ábra Forrás: Energia Központ Kht. A 9. ábráról jól leolvasható, hogy az ipari fogyasztók mellett a lakossági fogyasztók energiafelhasználása is jelentıs, amit a támogatási szerkezet megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni. 19

20 Az összes belföldi villamos energiatermelés (10. ábra) alapvetıen földgáz, nukleáris energia és szén alapú, a megújuló energiaforrások hányada minimális, az EU átlag alatti. 10. ábra Forrás: Energia Központ Kht. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt (2004. évi XXIX. Törvény [Az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról) arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. A tag-országok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, amelyet a 2005-ben elért 4,5%-kal elsıként sikerült is teljesítenie. A részarány teljesítése néhány, korábban széntüzeléses erımővi blokk tisztán biomassza-tüzelésre történı átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt elsısorban köszönhetı. A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya erıteljesen növekedett az elmúlt években. Míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, és ezek adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. (2) A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvezı támogatási rendszer hatására a biomassza alapú villamosenergia - termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételő jövıbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértık véleménye. (2)- Energia Központ Kht 20

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18.

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kihívások, amelyekre

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete. 2011. április 28. napján tartandó. ü l é s é r e

Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete. 2011. április 28. napján tartandó. ü l é s é r e Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-4/2011. Sorszám: 26. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. április 28.

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-142/07 ÜGYINTÉZİ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2010-2011. Sarusi-Kiss József közgazdász

Energetikai pályázatok 2010-2011. Sarusi-Kiss József közgazdász Energetikai pályázatok 2010-2011. Elıadás társszerzı: Sarusi-Kiss József közgazdász Gyakorlat: tanácsadó és technológia szállító cégek vezetıje, tulajdonosa, széles hazai és nemzetközi projektmenedzsment

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1634/2005 ÜGYINTÉZİ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. június 27. AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Orbán Tibor mőszaki vezérigazgató-helyettes

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben