Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése"

Átírás

1 Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése augusztus Korzó-Szeged Kft.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. oldal 2. Vezetıi összefoglaló 5.oldal 3. Alkalmazott módszertan 7.oldal 4. Globális problémák 9.oldal 5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 15.oldal 5.1. EU helyzete 15.oldal 5.2. Magyarország helyzete 16.oldal 6. Célok és teljesülésük a közötti idıszakban 21.oldal 6.1. Fıindikátorok teljesülése 21.oldal 6.2.Egyéb mutatók, elemzések 32.oldal 7. Vállalások a közötti programozási ciklusban 38.oldal Mellékletek 2

3 1. Bevezetés A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP F és KIOP F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a as programozási idıszak megvalósításához. A tanulmány feltárja az indikátorokkal kapcsolatos esetleges hiányosságokat is. A KIOP pályázati kiírás lassan véglegesen lezárásra kerül, emiatt az indikátorok módosítása feltehetıen már nem lehetséges. A szők lehetıségekhez képest igyekeztünk releváns, megvalósítható javaslatokat megfogalmazni, melyek kizárólag energetikai szempontú megközelítéseken alapulnak. A tanulmány outputja egy értékelés a hazai energetikai célkitőzések teljesülésérıl, valamint javaslatok a célkitőzések elérésének hatékonyabbá tétele érdekében a programozási idıszakra. A tanulmány részleteiben érinti az alábbiakat. o Hazai és vonatkozó EU joganyag rövid ismertetése o Kormányzati célkitőzések ig o Megújulók részaránya az energiahordozókon belül o KIOP 1.7. energiagazdálkodási projektek és eredményeik ismertetése az alábbiak alapján ( periódus, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások komponens): Beruházási és támogatási összeg Indikátorok teljesülése - Kimenet indikátor: beépített villamosenergia-kapacitás - Eredményindikátor: új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége; energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás, hı/villamos energiatermelés Kedvezményezettek összetétele o KIOP 1.7. projektek hozzájárulása a következı tényezıkhöz: Kormányzati célkitőzésekhez való hozzájárulás Környezetvédelmi szempontok érvényesülése Gazdasági szempontok érvényesülése, kapcsolat egyéb szektorokkal pl: megújuló piac növekedése, épület szektorban bekövetkezı változások, közlekedésfejlesztés bioüzemanyagok alkalmazása révén, hibrid technológiák Helyi energiaellátás javulása Energiaracionalizálás, fogyasztás hatékonyabbá tétele Munkaerıpiac változások, munkahely teremtés a projektek kapcsán Társadalmi tájékoztatás, információ terjesztés 3

4 A tanulmánynak alapvetı feladata a bevezetıben felsoroltak vizsgálata, elemzése. Nem feladata az egyes szervezetek (GKM, IH, KSZ, stb.) és az ott dolgozók KIOP-pal kapcsolatos munkájának értékelése. A tanulmányban igyekszünk objektíven, csak a tényeket közvetíteni, és az értékelés minısítése sem jó vagy rossz, hanem annak számszerősítése, mennyire járultak hozzá a pályázatok a kitőzött kormányzati célokhoz. Ennek megfelelıen a tanulmányban megvizsgáltuk az EU célkitőzéseket és elvárásokat, megvizsgáltuk hogy a kormányzati célkitőzések mennyire voltak ezzel összhangban, és hogy a KIOP F pályázatokban alkalmazott indikátorok milyen mértékben illeszkednek ezekhez a célokhoz. Ha az indikátorok nem alkalmasak a kitőzött célok mérésére, akkor javaslatot teszünk a probléma kiküszöbölésére. Szintén nem feladta a tanulmánynak az egyes pályázatok szakmai értékelése, az azokban szereplı számok adatok felülvizsgálata. A pályázatokban szereplı és a pályázati bírálók által jóváhagyott adatokat elfogadjuk, mint ahogy a helyszíni ellenırök által jegyzıkönyvben foglalt információkat is. Az indikátorokkal kapcsolatban a helyszíni ellenırök valamint az Energiaközpont Kht monitoring csoportjának a véleményét is kikértük. A kérdıív, és az abban szereplı kérdésekre beérkezett válaszok, név nélkül, a függelékben megtalálhatóak. A vizsgált idıszak csatlakozási tárgyalásoktól kezdıdıen a mai napig tart, hiszen van olyan pályázat, amellyel e tanulmányírás alatt fogják még megkötni a támogatási szerzıdést. Az elemzés tárgya kizárólag az a 44 db pályázat, amelyekkel az IH nak jelenleg érvényes támogatási szerzıdése van. (106 beérkezett pályázatból.) A hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatban még nincsenek általános direktívák, eljárások az energetikai indikátorokra és azok értékelésére, így nemzetközi standardok sem. Minden ország maga tőzi ki az irányelveket és célokat és azok mérési módszereit. Az eredmények zöme ugyanis nem állandó, hanem idıben mindig változó. Ennek mgfelelıen az értékelésben szereplı indikátorok teljesülésének mértéke a tanulmánykészítést megelızı idıszak eredményein alapul, zömében még a projektekkel kapcsolatos tervszámok. (2008. július 01. elıtti). 4

5 2. Vezetıi összefoglaló A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP F és KIOP F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a as programozási idıszak megvalósításához Az alábbi célkitőzések kristályosodtak ki a kiírás folyamán, azonban általánosságban elmondható, hogy az EU elvárásokhoz való igazodás ( maximált 3 indikátor, stb.) nem váltotta be a hozzáfőzött reményeket, az indikátorok ugyanis nem bizonyultak elegendınek. Ezt egy részbeni korrekció követte 2005 októberében, ami kevésnek bizonyult. Kimenetindikátor 1. Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás 25 MW Eredményindikátor 2. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége 3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben 50 GWh/év GJ/év A közötti programozási ciklusban vállaltakat nagyrészt sikerült teljesíteni, az 1. mutatót 87,6%-ban, a 2. mutatót 109,6%-ban míg a harmadik mutatót 107%-ban. Három új indikátor beépítése az indikátorok közé feltétlenül javasolt, ezek - megújulón alapuló újonnan beépített hıenergia kapacitás (MW) - új megújuló kapacitással termelt hıenergia éves mennyisége (GJ) - kiváltott éves fosszilis energia hordozó éves mennyisége (GJ) A pályázati elemzés fontos eredménye annak megállapítása, hogy a foglalkoztatás bıvülése és az új munkahelyteremtés az energetikai beruházások esetében esetleges, erısen projektfüggı, ezért ilyen jellegő indikátorok beépítése és számonkérése az energetikai pályázatokba nem célszerő..mind a 2010-ig, mind a 2020-ig tartó célkitőzések megvalósítása nagyobb anyagi és szervezeti koncentrációt követel meg. Ennek elérése céljából szükséges egy hatásvizsgálat az energetikai célkitőzések és az azok eléréséhez szükséges erıforrás allokáció vizsgálatának céljából. A pályázati elemzésekbıl levonható tanulságok és javaslatok az utolsó fejezetben kapnak helyet. A mellékletekben a legfontosabb EUs energetikai jogszabályokat, direktívákat soroltuk fel, valamint emlékeztetıül a KIOP pályázati kiírást is ismertetjük. A kérdıív eredményét rögzítı táblázat után szintén a mellékletben található a 2020-ig tartó idıszak energetikai célrendszere, évekre bontva. Az alábbiakban közreadjuk a tanulmányban található fontosabb javaslatokat. 5

6 Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A megújulóból termelt hıenergiát a késıbbiekben mindenképen célszerő felvenni az indikátorok közé, akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége - nevő indikátor lefedheti mindkettıt. Mindenképpen szükséges annak megvizsgálása, hogy a nem biogáz alapú gázmotoros beruházásokat célszerő-e támogatni. Ezek a beruházások amellett hogy növelik az egyébként is igen magas gázfüggıséget, ugyanakkor üzletileg a legnyereségesebb projektek, a legkisebb megtérülési idıvel. A fentiek miatt javasoljuk a projekt élettartam, mint mutató, létjogosultságának felülvizsgálatát, a következı indikátor kiválasztások során. Javasoljuk, hogy a támogatási szerzıdések külön pontban tartalmazzák és rögzítsék a végsı kedvezményezettel szembeni indikátor elvárásokat. Javasoljuk egy olyan indikátor kidolgozását a tájékoztatásra és információ terjesztésre, mely adekvát módon mérhetı és ellenırizhetı, figyelembe véve a már meglévı EU elıírásokat is (tájékoztató táblák stb.) Ilyen lehet pl. helyszínen látogató csoportok dokumentált fogadása, tájékoztatása, vagy iskolákban ismeretterjesztés, vetélkedık stb. szervezése az oktatási intézményekkel közösen, és még sorolhatnánk. A hangsúly az egyértelmő mérhetıségen kell, hogy legyen, valamint a számonkérésen. Országos kötelezettségeket és a pályázati forrásokat hatástanulmányban kell megvizsgálni. A közelítı számítások szerint a vállalt indikátorok teljesítéséhez lényegesen nagyobb erıforrásokat kell összpontosítani, ellenkezı esetben a vállalt indikátorok elérésének valószínősége minimális. Csak azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból megfelelıek, és mindemellett a kitőzött és felvállalt indikátorok teljesítéséhez közelebb visznek. Fosszilis alapú gázmotorok telepítésének támogatását ebbıl a szempontból nem tartjuk indokoltnak. Önkormányzatok energetikai pályázatokon csak akkor nyerhessenek, ha a saját energia stratégiájuk kidolgozását is felvállalják. Javasoljuk kidolgozni egy olyan energiaadó rendszert, mely a nagy fogyasztású, energiafaló berendezéseket energiaadóval bünteti,(pl. +X% az árban) míg az energia hatékonyakat nem. Ilyen lehet pl. a gázkazánok árába beépülı energiaadó, kivéve a legjobb hatásfokú kondenzációs kazánokat. Az így befolyó összegeket állami szinten vissza lehet forgatni, akár további ösztönzıkre, pályázati forrásokra, akár szociális szempontok szerinti támogatásra. 6

7 3. Alkalmazott módszertan Az indikátorértékelés célja, hogy lehetıvé tegye a korábban kitőzött célok elırehaladásának és teljesülésének mérését. Ez a definíció két elemet foglal magába: Az elırehaladás mérésével a célértékek elérésének idıbeni üteme mérhetı, és ha az lassúnak bizonyul, akkor közbe lehet avatkozni. (Ez történt a KIOP f esetében is, amikor Road Show keretében lett népszerősítve, és felgyorsítva a pályázatok beadása.) A teljesülés mérésével a fentieken kívül az is megállapítható, hogy olyan jellegő pályázatok érkeznek-e be a KSZ-hez, mint amilyeneket a prioritásokban a kiírók megálmodtak. Ellenkezı esetben korrekciókra van szükség. Ennek megfelelıen minden egyes pályázat esetében összegyőjtöttük mind a pénzügyi, mind a fizikai indikátorértékeket, mind a kötelezettségvállalásban (támogatási szerzıdések) szereplı értékeket. Rendelkezésre álló és igénybevett források: Pályázati kiírások Beérkezett pályázatok Pályázati bírálatok jegyzıkönyvei Támogatási szerzıdések Helyszíni ellenırzések jegyzıkönyvei Elırehaladási jelentések indikátoradatai Kérdıíves interjúkat folytattunk a helyszíni ellenırökkel A fenti információkat az EMIR rendszer szolgáltatta. Meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenlegi adat-struktúrában az EMIR-ben lévı adatok alkalmatlanok bárminemő elemzés gyors és szakszerő kigyőjtésére, elemzésére. Az adatok munkaszám/szerzıdés szám szerint, idırendben vannak csoportosítva, nem pályázatonként. Így egy-egy pályázat adatait tucatnyi helyrıl kell összegyőjteni. Ennek az oka valószínőleg abban rejlik, hogy a pályázatok már javában folytak, mikor az EMIR elkészült. Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A tanulmány készítése során elırehaladási és fenntartási jelentések nem álltak rendelkezésre, ezért azokat feldolgozni sem állt módunkban. Ennek megfelelıen az azokból készült elemzések eltérést mutathatnak a jelen tanulmány statisztikájával szemben, azonban a következtetésekre és javaslatokra nézve ez a tény nem bír lényeges befolyással. Az alapvetı elvárás a monitoring indikátorokkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, idıszerő, és mérhetı képet nyújtsanak a programvégrehajtásban érintettek számára. Mint azt már a bevezetıben említettük, nincs egységes elfogadott indikátorértékelés, azonban a szervezés elmélet már ismer olyan eljárásokat a célok kitőzésére, melyek kiválóan alkalmazhatóak az indikátorok esetében is. A két legismertebb az angol rövidítések alapján a QQTTP és a SMART. 7

8 A QQTTP, ami a Hol, Kinek, Mit, Mikor, Mennyit kérdésekre adja meg az adekvát választ. Ez a fajta célkitőzés a prioritási tengely iránti elvárásoknál alkalmazható hatékonyan, a pályázati indikátorok esetében ennek használhatósága korlátozott. A SMART rövidítés a Specifikus, Mérhetı, Elérhetı, Reális és az Idıhöz köthetı. o Specifikus Jól körül határolt, arra és csak arra az adatra jellemzı, jól elkülöníthetı és beazonosítható. o Mérhetıség jól definiált módon a mérést megismételve ugyanarra az eredményre kell jutnunk, amennyiben a vizsgálat körülményei is változatlanok. Fontos még a mérési adatok összehasonlíthatósága, melyre a skála elmélet ad megoldást (Skála típusok: 1. nominális skála: Az elemzések tulajdonságait csak nominális skálán tudjuk mérni. Ez a legegyszerőbb skálatípus, ahol a statisztikai vizsgálat eredményeit osztályokra, kategóriákra osztjuk. A skálaértékeket pusztán kódszámoknak tekintjük, amelyek között semmilyen matematikai viszonyt nem feltételezünk és nem is végezhetünk (pl. a játékosok mezszáma)! 2. ordinális skála: A skála az elemek sorrendjét határozza meg. Az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetık, meg tudjuk mondani, melyik a jobb vagy több. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti eltérés mértéke mekkora. Vagyis a második helyezet futó nem kétszer rosszabb az elsınek befutónál. Számtani mőveletek nem végezhetık. 4. intervallum skála: A távolságok közötti arányrelációk lekérdezése (tulajdonságok közötti távolságra vonatkozik a skála) Pl.: különbözı idıpillanatokban mérem a hımérsékletet ma gyorsabb volt (kétszer akkora) a felmelegedés, mint tegnap. A számértékek mind a nagyság szerinti viszonyokat megmutatják, mind az eltérés mértékét meghatározzák, a skálaértékek különbségét itt már értelmezni tudjuk. Pl. hımérsékletmérés (Celsius- vagy Fahrenheit skála). Vannak olyan fizikai mennyiségek, amelyeket eleve csak intervallumskálán érdemes mérni, arányskálán nem. Például ilyenek a színek. A pszichológiai mennyiségek közül például az intelligencia tartozik ezek közé. Az intelligenciának jóformán lehetetlen egy abszolút nullapontját értelmezni, de az reális célkitőzés lehet, hogy intervallumskálán mérjük. Az intervallumskála nullapontjának és egységpontjának a meghatározása is megállapodás kérdése. Itt már számolhatunk átlagot, mivel a nullapont eltolása nem változtatja meg az átlag relatív helyét az átlagolt számok között. 5. arány skála: Az arányskála az intervallumskála jellemzıivel rendelkezik, emellett tartalmaz egy abszolút nullapontot is. A darabszámmal vagy intenzitással rendelkezı mennyiségek tipikus arányskálát képviselnek. Az arány skálára a számokra vonatkozó összes mővelet alkalmazható. Az arányskálán a nullapont természetesen rögzítve van. Ugyanakkor a skála egysége itt is szabadon megválasztható: pl. mérhetjük méterben vagy yardban, ez a két távolság arányát nem befolyásolja.) Következtetés: Az indikátorelemzéseknél az arányskála tulajdonságok megléte szükséges, hogy a megfelelı számítási mőveleteket az indikátorokkal elvégezhessük. 8

9 Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése o Elérhetıség ami azt jelenti, hogy az adott információ hozzáférhetı legyen, és ez a hozzáférés költséghatékony is legyen (idı-költség, pénzügyi-költség) o Reális azaz megbízható forrásokra illetve metódusokra alapozott. o Idıhöz köthetı az idıben változó adatokat egy azonos idıpontra vagy idıintervallumra kell hozni, különben nem összevethetıek. Az indikátorok értékelésénél a SMART módszert fogjuk felhasználni, mint a jelen helyzetre leginkább megfelelı értékelési eljárást. 4. Globális problémák A téma szükségszerőségét elsısorban az indokolja, hogy az utóbbi 150 évben végzett ipari tevékenység oly mértékő környezeti terhelést okozott, ami napjainkra ökológiai katasztrófák sorához vezetett. A káros anyagok, elsısorban az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan mértékben megnövekedett hogy az ezzel korreláló felmelegedés ma már észrevehetı klimatológiai változásokat okoz, aminek számtalan negatív hatása van. A téma aktualitásának másik fı indoka, hogy az energiahordozók árai folyamatosan emelkednek (1.-4. ábrák). Ez vonatkozik úgy a gázárakra, mint a villamos energia árakra, mind a lakossági, mind az ipari szektorban. Tekintettel arra, hogy az EU alapvetıen energia importra szorul (5. ábra), ezért az energia áremelkedés az EU gazdaságának valamennyi ágazatára jelentıs hatással van, nem elhanyagolva ugyanakkor azt a tényt, hogy ma már az energia fegyver bevetésének reális esélyével is szembe kell néznie Európának. Ez még az energia áraknál is nagyobb kihívást jelent. A fentieket felismerve az EU vezetı döntéshozói a megoldás elısegítésére olyan szabályzó rendszerek és direktívák elfogadásáról döntöttek, ami hozzájárul a környezetbarát megújuló energiák és az energiatakarékos megoldások elterjedéséhez. 1. ábra - Olajár növekedése Major Events and Real World Oil Prices, (Prices adjusted by CPI for all Urban Consumers, 2005) $90 $80 Iran-Iraq War Begins; oil prices peak $70 Constant $2005 per barrel $60 $50 $40 $30 Imported RAC Saudis abandon "swing producer" role; oil prices collapse Gulf War Ends Prices spike on Iraq war, rapid demand increases, constrained OPEC capacity, low inventories, etc. Prices rise sharply on OPEC cutbacks, $20 $10 $- Saudi Light 1973 Arab Oil Embargo Iranian Revolution; Shah Deposed Iraq Invades Asian economic crisis; oil oversupply; prices fall sharply Prices fall sharply on 9/11 attacks; economic weakness Source: EIA

10 2. ábra - Energiaárak növekedése Forrás: World Resource Institute Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfıibıl álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió elıtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: a kıolaj, a kıolajtermék és a földgáz piacok jövıben felmerülı problémái; a behozataltól való egyre növekvı függıség; az eddig elért diverzifikáció korlátozott mértéke; a magas és ingadozó energiaárak; a világszerte növekvı energiakereslet; a termelı és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintı biztonsági kockázatok; az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú elırehaladás; az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplıi közötti megfelelı koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentıs fejlesztésére van szükség. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvetı magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja (a Magyarország számára is kedvezı) válaszokat ezekre a problémákra. A tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitőzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá. 10

11 3. ábra - Gázárak növekedése Forrás: Eurostat Az energia árak folyamatos emelkedése, s az ezzel párhuzamosan növekvı importfüggıség (1. ábra) az energiahordozók területén arra kényszeríti az EU tagországokat, így köztük hazánkat is, hogy egyre nagyobb erıfeszítéseket tegyen az importfüggıség csökkentésére. Ezt elérhetjük az energia hatékonyság növelésével, valamint új energiaforrások bevonásával. (saját gázlelıhely, megújuló energiaforrás stb.) 11

12 4. ábra - Villamos energia árak növekedése Forrás: Eurostat A globális események ma már nagy hatással vannak valamennyi ország gazdaságára az energetikai szektorban október 1-tıl Oroszország 500$/1000m 3 re kívánja emelni a gáz árát, és további emelések is várhatók. Ennek megfelelıen célszerő a gáz függıség csökkentése érdekében külön preferálni/indikátort kitőzni a fosszilis energia hordozó kiváltására. A végfelhasználók ilyen irányú motiválása érdekében a szociális szempontokat ki kell szőrni az árképzésbıl, és az energia pazarló berendezések forgalmazását energiaadóval kell súlytani. 1. táblázat - EU energia felhasználás 12

13 Forrás: Eurostat - A probléma kezelése jogszabályi háttér Több mint 1000 db EU-s jogszabály rendelkezik a környezetkímélı energiák használatáról. A tanulmány mellékletében (1. sz. melléklet) ezekbıl a legfontosabbakat, ill. a Magyarországi vonatkozásúakat soroljuk fel. Az EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) sz. határozata rendelkezik a megújuló energiaforrásokról és az egyes tagországok számára 2020-ra elérendı célkitőzésekrıl. A megújuló energiaforrásokból Célkitőzés a megújuló 13

14 elıállított energiának a évi végsı energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005) energiaforrásokból elıállított energiának a évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020) Belgium 2.2% 13% Bulgária 9.4% 16% Cseh Köztársaság 6.1% 13% Dánia 17.0% 30% Németország 5.8% 18% Észtország 18.0% 25% Írország 3.1% 16% Görögország 6.9% 18% Spanyolország 8.7% 20% Franciaország 10.3% 23% Olaszország 5.2% 17% Ciprus 2.9% 13% Lettország 34.9% 42% Litvánia 15.0% 23% Luxembourg 0.9% 11% Magyarország 4.3% 13% Málta 0.0% 10% Hollandia 2.4% 14% Ausztria 23.3% 34% Lengyelország 7.2% 15% Portugália 20.5% 31% Románia 17.8% 24% Szlovénia 16.0% 25% Szlovák Köztársaság 6.7% 14% Finnország 28.5% 38% Svédország 39.8% 49% Egyesült Királyság 1.3% 15% A fenti táblázatból is látható, hogy a nemzeti átfogó célkitőzésekben a megújuló energiaforrásokból elıállított energiának a évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára Magyarország tekintetében 13 %-ot irányoz elı. Ennek teljesülésére, hasonlóan az EU globális vállalásaihoz, szakmai berkekben kis valószínőséget jósolnak. Ugyanis a megvalósításhoz lényegesen nagyobb, koncentráltabb erıforrásra van szükség (lásd 7.fejezet). 14

15 5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 5.1. EU helyzete Az Európai Unió kialakulását kezdettıl fogva meghatározta az energia ellátás biztosításának a kérdése. (1952, Európai Szén- és Acélközösség; 1957, Európai Atomközösség) Az 1973-as olajválság után az olaj stratégiai termékké vált, és döntés született a kıolaj stratégiai készletezésére, ajánlások születtek a tagországok részére, azonban közös alapelvek megfogalmazására még nem került sor. Ettıl függetlenül az EU tagállamok és a Közösség energiapolitikáját összetett célok jellemzik. A 70-es évek végéig az ellátásbiztonság dominált mint elsıdleges energiapolitikai célkitőzés ( 73-as olajválság). Ezt a 80-as években egyre inkább felváltotta a környezetvédelem. A 90-es években a tıke, a termékek és a szolgáltatások egységes belsı piacainak kialakulásával a piacnyitás és dereguláció kapott elsıbbséget. Manapság a három cél egymást kiegyensúlyozva van jelen az EU és a legtöbb tagállam energiapolitikájában, azonban az elsıdleges prioritás újból az ellátásbiztonság lett, amit a versenyképesség és a fenntarthatóság követ ben az Európai Bizottság elhatározta, hogy készítetett egy elemzést az Európai Megújuló Energiaforrások Tanulmánya (TERES The European Renewable Energy Study) néven, melyben elemezték az akkori jelen helyzetet, megújuló potenciálokat, jövıbeni scenáriók felvázolásával a pedig a kitörési lehetıségeket vizsgálták. Az EC- TERES 1994-es elkészülte után jelent meg a Fehér Könyv (1997) A stratégiai program fı célkitőzése, hogy az elıttünk álló 2010-es évre a megújuló energiaforrások részaránya a teljes primer energia felhasználáson belül a megújulókból elıállított villamos energia 22,1%-ra növekedjen. (Európai Parlament és Tanács szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energiának a belsı villamosenergia-piacon történı támogatásáról). A stratégiai program másik fontos célkitőzése, hogy az évenkénti CO 2 emisszió 1997 és 2010 között 402 millió tonnával csökkenjen. A 2006 májusában elfogadott Energiahatékonysági és Szolgáltatási Direktíva az energiahatékonysággal foglalkozik, és erre határoz meg célokat. (9 év alatt az energiafelhasználás növekedésének 9%-os csökkentése, az energiatakarékossági intézkedések következtében) A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább elıtérbe kerül a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetıen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU 25 energiafelhasználásának csak 6,2% (1) -a származott megújuló energiaforrásból. (1) a fejezetben található adatok EUROSTAT adatok 15

16 A megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia aránya a teljes villamosenergiafogyasztáson belül 13,7%-ot ért el 2004-ben az EU 25-ben. A vízenergiafelhasználásnak köszönhetıen kiemelkedik Ausztria, Svédország és Lettország, egyéb megújuló energiaforrásainak köszönhetıen szintén magas részaránnyal rendelkezik Szlovénia, Dánia, Portugália. Magyarország a 2004-ben elért 2,3%-kal a sereghajtók között helyezkedik el. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energiafelhasználás 90%-a két erıforrás, a biomassza- és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértıi a 2010-es célkitőzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált, amelynek fı felhasználási területeit a villamosenergia-termelésben, a hıtermelésben és a közlekedésben jelölik meg. A korábbi gyakorlat ilyen mértékő szentesítése ugyanakkor felveti a veszélyét az újfajta megújuló energiaforrások (szél, hıszivattyú, PV stb.) esetleges háttérbe szorulásának illetve lassított térhódításának. Szerencsére nem így történik, amit jól mutat Dánia szélenergetikai nagyhatalommá válása is Magyarország helyzete A hazai energia felhasználás között közel azonos értéken mozgott ( PJ), míg az utóbbi két esztendıben 1155 PJ körüli értékre növekedett. (6. ábra) 5. ábra Forrás:Energia Központ Kht Ennek az energia igénynek a kielégítése részben hazai termelésbél, részben importból történik. (7. ábra) A korábbi években nagyobb hányadot kitevı import, az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat, a hazai energiahordozó termelés az energiaszükséglet egyre nagyobb hányadát képes fedezni. Természetesen a hazai energiatermelés alapanyagait továbbra is importból fedezzük. 16

17 6. ábra Forrás: Energia Központ Kht. 2.számú táblázat Forrás:Energia Központ Kht. 17

18 7. ábra Energia intenzitás az EU 25 tagállamában, %-ban, 2002-ben, vásárlóerı paritással korrigálva. Forrás: Eneregiatakarékossági review, 2006 ısz A 7. ábrán az EU 25 energia intenzitás mutatói láthatóak. (Málta a legalacsonyabb, Észtország a legmagasabb, Magyarország pirossal jelölve). Láthatóan téves az a köztudatban elterjedt nézet, mely szerint Magyarországon kétszer- háromszor magasabb ez az érték, mint az EU átlag. Nem állunk olyan rosszul. De azért van mit bepótolnunk! 18

19 8.ábra Forrás: Energia Központ Kht. Mint a 8. ábrán látható, a közvetlen energiafelhasználás több mint kétharmada a fosszilis energiahordozóktól származik. Ekkora részesedés kiváltása megújuló energiaforrásokkal az egyik napról a másikra sem mőszaki, sem gazdasági szempontból nem lehetséges. Ezért az elsıdleges cél az energia hatékonyság növelése és ösztönzése, párhuzamosan a megújulókkal. 9. ábra Forrás: Energia Központ Kht. A 9. ábráról jól leolvasható, hogy az ipari fogyasztók mellett a lakossági fogyasztók energiafelhasználása is jelentıs, amit a támogatási szerkezet megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni. 19

20 Az összes belföldi villamos energiatermelés (10. ábra) alapvetıen földgáz, nukleáris energia és szén alapú, a megújuló energiaforrások hányada minimális, az EU átlag alatti. 10. ábra Forrás: Energia Központ Kht. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt (2004. évi XXIX. Törvény [Az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról) arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. A tag-országok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, amelyet a 2005-ben elért 4,5%-kal elsıként sikerült is teljesítenie. A részarány teljesítése néhány, korábban széntüzeléses erımővi blokk tisztán biomassza-tüzelésre történı átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt elsısorban köszönhetı. A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya erıteljesen növekedett az elmúlt években. Míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, és ezek adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. (2) A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvezı támogatási rendszer hatására a biomassza alapú villamosenergia - termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételő jövıbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértık véleménye. (2)- Energia Központ Kht 20

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2010-2011. Sarusi-Kiss József közgazdász

Energetikai pályázatok 2010-2011. Sarusi-Kiss József közgazdász Energetikai pályázatok 2010-2011. Elıadás társszerzı: Sarusi-Kiss József közgazdász Gyakorlat: tanácsadó és technológia szállító cégek vezetıje, tulajdonosa, széles hazai és nemzetközi projektmenedzsment

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. június 27. AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Orbán Tibor mőszaki vezérigazgató-helyettes

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv intézkedések,új lehetıségek, pályázatok. Grónay Andrea, programigazgató Energia Központ NKft.

Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv intézkedések,új lehetıségek, pályázatok. Grónay Andrea, programigazgató Energia Központ NKft. Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv intézkedések,új lehetıségek, pályázatok Grónay Andrea, programigazgató Energia Központ NKft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetıségek, tapasztalatok,

Részletesebben

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége 2008. május 27. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Támogatási lehetőségek, pályázati források

Támogatási lehetőségek, pályázati források Támogatási lehetőségek, pályázati források Dibáczi Zita Osztályvezető Nemzetközi Projektek Iroda Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2012. december 3. Nemzeti Környezetvédelmi és

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

KEOP energetikai pályázatok 2010. évi lehetıségek. Környezeti Fejlesztések 2010.

KEOP energetikai pályázatok 2010. évi lehetıségek. Környezeti Fejlesztések 2010. KEOP energetikai pályázatok 2010. évi lehetıségek Környezeti Fejlesztések 2010. Horváth Tünde, Energia Központ KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetıségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5. 2 Társadalmi és gazdasági hatások Társadalmi és gazdasági

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat az "Átfogó intézményi óvoda felújítás Szekszárdon (KEOP-2012-5.5.0/A) címő pályázat benyújtásának jóváhagyására

TÁRGY: Javaslat az Átfogó intézményi óvoda felújítás Szekszárdon (KEOP-2012-5.5.0/A) címő pályázat benyújtásának jóváhagyására ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 48. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat az "Átfogó intézményi óvoda felújítás Szekszárdon (KEOP-2012-5.5.0/A) címő pályázat benyújtásának jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD

Részletesebben

Waste to Energy projekt bemutatása

Waste to Energy projekt bemutatása European Regional Development Fund Waste to Energy projekt bemutatása WASTE TO ENERGY Dr. Pigniczki Zsanett pigniczki@darfu.hu DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Waste to

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK TÁVHİ VÁNDORGYŐLÉS 2009. szeptember 15-16. Debrecen TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZÓI Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató Debreceni Hıszolgáltató Zrt. Létesítmények energiafelhasználásával kapcsolatos

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós SOLART-SYSTEM Kft. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások, ezen belül a fotovillamos technológiák alkalmazása

Részletesebben

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA 26. TÁVHŐ VÁNDORGYŰLÉS A jövő a tét Lillafüred, 2013. szeptember 10-11. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A távhő globális haszna és a haszon realizálásának

Részletesebben

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Tréning anyag létesítmény é vezetőknek, menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

szerepe a klímavédelemben

szerepe a klímavédelemben A megújuló energia források szerepe a klímavédelemben Szélenergia Workshop 2009. Június 12. Budapest Kovács Máté Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A Föld h mérséklete világátlagban 0,7 C ot melegedett

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Zöldítéssel a versenyképes távhőért

Zöldítéssel a versenyképes távhőért Zöldítéssel a versenyképes távhőért XIV. Távhőszolgáltatási Konferencia és Szakmai Kiállítás Napja 2014. május 15. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Környezet Energia Operatív Program

Környezet Energia Operatív Program Környezet Energia Operatív Program 4. prioritás: A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás

Részletesebben

Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon

Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés Sugárzási energia Elözmények, mai helyzet, növekedés Napelemes berendezések Potenciál Európai helyzetkép

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Ülés helye: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala Tanácskozó Terem

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Ülés helye: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala Tanácskozó Terem 1-23/2012. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült Mélykút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. december 27-én 8.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén. Ülés helye: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések (KA) 2. Vizeink jó kezelése (KA) 3. Természeti értékeink jó kezelése (ERFA)

Részletesebben