Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015"

Átírás

1 Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015 a pályamű címe: A lokális nitrátszennyezés, mint globális környezeti probléma a szerzők neve: Faragó Eszter, Rohonczi Mirtill, Weich Lili iskola: Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (7200 Dombóvár, Bajcsy-Zs. u. 2.) 2015.

2 Rövid összefoglaló Nitrát-szennyezés alatt a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutását értjük, melynek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vizek rendeltetésszerű felhasználása és romlik a vizek esztétikai értéke. A projekt során a szakirodalmi adatok felhasználásával, megfigyelésekkel, helyszíni bejárásokkal és a vízminták vizsgálatával végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. A felszíni és felszín alatti vizek a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz szabálytalan gyűjtése miatt egyaránt szennyeződnek nitráttal, mely helyi és globális problémát egyaránt jelent. Nyilatkozat A munkát segítette Kisvárdainé Fábián Erika tanárnő a projekt koordinálásával, Kőváriné Misky Éva tanárnő a pályamunka fordításával és Körmendi Sándor szaktanácsadásával. A pályázati anyagban lévő adatokat a KDKTF, a DDKTF, TM-i Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a NEBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága, a Polgármesteri Hivatal, a volt VÍZMŰ Kft. küldte meg számunkra. A felszín alatti vízminták begyűjtésében iskolánk diákjai és tanárai is közreműködtek. Bemutatkozás Faragó Eszter 11. b. osztályos tanuló vagyok. Azért jelentkeztem erre a pályázatra, mert tetszett, hogy sem a csapatverseny, sem a témaválasztás nem volt teljesen megkötve. Az állattartás trágyakezelési kérdéseiben pedig sokat tud segíteni nekünk édesapám, aki hatósági állatorvos. Rohonczi Mirtill 11. n. osztályos tanuló vagyok. A pályázatra azért jelentkeztem, mert szeretem a kihívásokat és a pályázat kidolgozásánál felhasználhattam a kreativitásomat. A mezőgazdasági területek trágyázásánál felmerülő kérdések megválaszolásában segítségünkre volt édesapám, aki agrármérnök. Weich Lili 11. n. osztályos tanuló vagyok, mindig vonzott a biológia és a természet, szívügyemnek tartom a környezet megóvását.

3 Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása Célkitűzés A talaj és a vizek nitrtászennyeződésének eredete A nitrát-szennyezéssel kapcsolatos kutatások és eredmények a világ különböző országaiban Eu-s irányelvek a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében Hazai jogi szabályozás a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A vizsgálati terület bemutatása Az alkalmazott módszerek jellemzése A vizsgálat lépései Eredmények és értékelés Felszíni vizek vizsgálati eredményei Állattartó telepek A kijuttatott szerves- és műtrágya mennyiségek Hőmérsékleti adatok elemzése Felszíni vizek vizsgálata Dombóvár közműollója Nemzetközi adatok elemzése Konklúzió és javaslat tétel Összefoglalás KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS FELHASZNÁLT IRODALOM számú Melléklet - Felszín alatti vizek vizsgálati eredményei... 21

4 1. Témaválasztás indoklása Pályázatunk témájának megválasztásakor arra törekedtünk, hogy egy mindennapokban észlelhető, kézzel fogható vízszennyező jelenséget mutathassunk be részletesen. Iskolánk Kör-Te Suli elnevezésű csoportja a es tanévben elnyerte a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Kutatóiskola díját. Az akkori kutatás témája A víz szerepe a Kapos-völgyében Dombóvár és környékén volt. A programban végzett mérések sorában kiugró értéket mutatott a Konda-patak nitrát szennyeződése a mezőgazdasági területek mentén, ezért gondoltuk, hogy ebben a pályázatban ezt a témát választjuk. Hipotézisünk: a nitrát-szennyeződés, mint lokális szennyeződés globális méreteket öltött. 2. Célkitűzés A projekt során vizsgáltuk a nitrát-szennyezést, mint lokális problémát lakóhelyünk környékén. A szakirodalmi adatok alapján és megfigyelések, helyszíni bejárások során végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. Méréseket végeztünk lakóhelyünk környékén lévő felszíni és felszín alatti vízmintákból. Vizsgáltuk a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyeződését szakhatóságok mérési- és nyilvántartott adatai segítségével. Összehasonlítottuk a lakóhelyünk, mint a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozó adatokat regionális, európai adatokkal. Elemeztük megfigyeléseinket, a kapott eredményeket pedig térképeken, grafikonokon mutatjuk be. Célunk, hogy kutatásainkkal felhívjuk erre a problémára az emberek figyelmét és megvizsgáljuk a megoldási lehetőségeket. A felszín alatti vizek nitráttal történő szennyeződése különösen azokon a helyeken veszélyes, ahol a lakosság az ivóvizet a talajvízből vagy sekély rétegvízbe fúrt kutakból nyeri. Az ivóvíz magas nitrát-tartalma különösen a csecsemőkre veszélyes, mert a vérükben a nitrátból képződött nitrit megtámadja a hemoglobint, és így csökkenti a szövetek számára használható oxigén mennyiségét, ami a gyermek elkékülését okozza. Ez a veszély nem fenyegeti a felnőtteket, akik képesek a nitrit nitráttá visszaalakítására. [1][2][3] Ez alapján a mérési adatainkat szeretnénk nyilvánossá tenni a lakosság részére. 3. A talaj és a vizek nitrát-szennyeződésének eredete A talaj és a vizek nitrát-szennyeződésének eredete lehet ipari, tehenészetből vagy egyéb állattenyésztő telepről bemosódó szennyezés, csatorna bármilyen szomszédos hasznosított területről, szennyvíz, vagy haltenyésztő telepről származó víz. [2] Vizsgálatunk során a különböző helytelen trágyakezelési módszereket tekintettük a legsúlyosabb környezeti hatásnak. A talajba bemosódik az állattartásból származó almos- és

5 hígtrágya, így bekerül a felszín alatti vizekbe, megnövelve a nitrit-, nitrát- és ammóniumion mennyiségét. A szerves trágya a tartási helyen az állatállomány ürítésének összessége, a hulladékanyagok és az alom keveréke, feldolgozott formában is, illetve idetartozik különösen a hígtrágya - beleértve a csurgalékvizet és a trágyalét - valamint az istállótrágya. Az istállótrágyát általában augusztus és november között juttatják ki, kivéve a homoktalajokat, ahol ezt tavasszal is meg lehet tenni. A trágyát legfeljebb 14 napon belül a talajba kell dolgozni. [4] A trágyakijuttatás szigorúan szabályozva van a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyeződésének akadályozása, minimalizálása érdekében, illetve vannak különböző tilalmi időszakok is. [5] Magyarországon a nitrátérzékeny területek aránya 47 % A nitrát-szennyezéssel kapcsolatos kutatások és eredmények a világ különböző országaiban A nitrát-szennyezést a világ több országában kutatták már. Az Amerikai Egyesült Államokban a mezőgazdasági és kommunális szennyezés hatásait vizsgálták 2006-ban. Egy francia kutatási projekt eredményeiből az derült ki, hogy a nitrogénműtrágyák hosszú ideig a talajban maradnak, és nitrát formájában szennyezik a vizeket. A vizsgált területen a műtrágya 15%-a 30 év múlva is kimutatható volt, illetve ezalatt az idő alatt 10%-a szivárgott a felszín alatti vizekbe. A nitrátszennyezés lefutása további 50 évig is eltarthat. Magyarországon 1995-ben kutatták a pontszerű és diffúz szennyező források hatását a talajvíz nitrát-szennyezésének eloszlására egy település területén. Az erdélyi mezőségben és a Küküllők menti dombságon nincsenek mélyebb rétegvizek, így a lakosság az ivóvizet a felszíni vizekből, talajvízből és a sekély rétegvízből nyeri. Ezeken a területeken csak azokat a településeket jelölték nitrátérzékeny területeknek (rendszeres kutatások hiányában), ahol állattartó farmok működtek, mert ott feltételezhető volt a nitrát-szennyezés. [1][6] 3.2. Eu-s irányelvek a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A felszín alatti vizek természetes nitrát-tartalma általában 2 mg NO 3 /l alatti érték. A 2-10 mg NO 3 /l koncentrációt a természetes koncentrációhoz közelítő értéknek kell tekinteni. Az Ivóvíz Irányelv (80/778/EEC) és annak újabb változata (98/83/EEC) a legmagasabb még megengedhető küszöbértéket 50 mg NO 3 /l-ben állapította meg. Az EEA adatai szerint 17 ország közül nyolc országban, a mérőállomások több mint egy negyedénél átlépték a 25 mg NO 3 /l értéket. Az egyik országban (Románia), a tesztelt mérőállomások több mint 35%-ánál a mért érték meghaladta az 50 mg NO 3 /l-t is. Az EEA jelentése

6 szerint a viszonylag tiszta vizű európai folyók nitrát-tartalmának értéke 0,1 és 0,5 mg N/l között mozog. A legmagasabb koncentrációt Északnyugat- és Kelet-Európában mérték (Kelet- Európa esetében 1990-ben volt a legmagasabb), amiből az intenzív mezőgazdasági termelés hatása tükröződik vissza. [7] A WHO 1959-ben 50 mg/l-ben majd 1971-ben 45 mg/l-ben határozta meg az ivóvíz javasolt nitrátértékét. A különböző országok szabványai az ivóvízben megengedhető, illetve a csecsemőknek alkalmas ivóvíz nitrát-tartalmát mg/l-ben határozták meg. Az EU a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének csökkentése érdekében bevezette a Nitrát Irányelvet (91/676/EGK), mely nitrát-szennyezettnek tekinti azt a talajvizet, amelyben a nitrát koncentráció meghaladja az 50 mg/l értéket. Az EU Nitrát Irányelvet az EU tagállamai, így Magyarország is bevették a nemzeti törvénykezési rendszerbe. Az irányelvet életbe léptető magyar szabályozás (27/2006. Kormány rendelet) szerint a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz, az a felszíni víz, melyben a nitrát-tartalom az 50 mg/l értéket, az ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, illetve az a felszín alatti víz, amelynek nitrát-tartalma meghaladja az 50 mg/l értéket. Nitrát Irányelv szabályozza az egységnyi területre szerves trágyával bevihető nitrogén mennyiségét, 170 kg/ha-ban. Az irányelv a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatok bevezetése révén is csökkenteni szándékozott a felszíni, illetve felszín alatti vizekbe jutó nitrát mennyiségét. A nitrát-szennyezés csökkentése a vízügyi keretirányelv (2000) (az Európai Parlament és a Tanács október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról) szerves részét képezi. Ezen irányelv vízgyűjtő területek szintjén szervezett vízvédelem révén biztosít átfogó, határokon átnyúló megközelítést; célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. Az új felszín alatti vizekről szóló irányelv (2006) megerősíti, hogy a nitrát-koncentráció nem lépheti túl az előírt 50 mg/l küszöbértéket. Mindez hatásosnak bizonyul: 2004 és 2007 között a felszíni vizekben található nitrátkoncentráció a vizsgált helyszínek 70%-a esetében stabil maradt vagy csökkent. A 91/676/EGK irányelv (a nitrát-szennyezésről szóló irányelv) és az 1882/2003/EK rendelet előírják a tagállamok számára, hogy négyévente olyan jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak, amely részletes információkat tartalmaz a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokról, a kijelölt nitrátérzékeny területekről (NVZ) és a vízügyi ellenőrzésekről, valamint tartalmazza a cselekvési programok összefoglalását.

7 A 2004/648/EK rendeletnek a foszfátok mosó- és mosogatószerekben való használatára vonatkozó előírásai is óvják az ivóvizeket és megakadályozzák az eutrofizációt. [1][8][9] 3.3. Hazai jogi szabályozás a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A hazai jogi szabályozások közül az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szól. A Kormány 49/2001. (IV. 3.) sz. rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza az u. n. Jó mezőgazdasági gyakorlat az állattartó telepek számára a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szabályait. Mindezt szakszerű és gondos tárolás, valamint a túltrágyázás elkerülésével az ú.n. "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" útján kívánják elérni. Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve április hónapban készült el és először a Magyar Közlöny 84. számában 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal hirdették ki, majd ismételten a évi 21. számban 1042/2012. (II.23.) Kormányhatározattal. Az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtő- gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. Az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a honlapon található meg. A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet december 22-ig kell elkészíteni. A nagy állattartó telepek közelében mért, határértéket meghaladó, nitráttartalom eredmények miatt lett nitrátérzékeny az állattartó telepek bizonyos mérettartomány feletti részének területe. A mérethatárokat a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet és az állat-egészségügyi szabályzat (Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) határozza meg. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrát-szennyezettségének csökkentése. Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója e rendelet és a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető. [5][10][11][12][13] 4. A vizsgálati terület bemutatása A Kapos tervezési alegységére 147 településsel az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A települések közül térségszervező, igazgatási, gazdasági és szolgáltatási szerepköre miatt kiemelkedő jelentőségű Kaposvár, Dombóvár, Komló és Tamási. A térség délkeleti peremén meghatározó tényező Pécs, valamint Bonyhád közelsége.

8 Az alegység területén a korábbi évtizedekhez képest gyakran a termelés visszaesése miatt jelentősen lecsökkent a mezőgazdaság szennyező hatása. A tervezési terület DDVIZIG-hez tartozó részén a 315/2005. (XII.25.) Korm. rend 3. sz. melléklete alapján jelentős terhelésnek minősül 39 állattartó telep tevékenysége, melyek 3 sekély felszín alatti víztestet veszélyeztetnek. Dombóvár térségében 4 jelentős hízó kibocsátású sertéstelep üzemel. Ezek a telepek nem vezetnek közvetlenül a befogadóba hígtrágyát, de a hígtrágya kiöntözésével számottevő diffúz szennyezést idéznek elő a vízgyűjtőn. Az elmúlt években megkezdődött az állattartó telepek környezetvédelmi felülvizsgálata, és a trágyatároló létesítmények korszerűsítése. [11][14] 4.1. Az alkalmazott módszerek jellemzése A nitrátot sokféleképpen ki lehet mutatni: kolorimetriásan, indikátorvegyület használatával, elektromosan, egy próba segítségével, kémiai úton, teszt vagy titrálás segítségével. Az elemzésnek 1-2 órán belül meg kell történnie, azért mert a vízben lévő baktériumok energiaforrásként felhasználhatják a nitrátot. [2] Kutatásunk alatt a következő módszereket alkalmaztuk: telefonos, es megkeresések, személyes strukturálatlan interjúk, hazai és nemzetközi szakirodalom, kutatási eredmények feldolgozása. Terepi munkánk során a gyakorlatban a megfigyelés, adatgyűjtés, üzemlátogatás, és vízmintavételezés Visocolor gyorstesztek alkalmazásával laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Az eredményeket statisztikailag feldolgoztuk Microsoft Excel program használatával, és összehasonlító értékelést végeztünk. További termése volt munkánknak az adatok alapján elkészített térképes szemléltetés is. Munkánk során mind egyéni és kooperatív csoportos formában dolgoztunk A vizsgálat lépései Kutatásunk kezdetén terepbejárás során megismételtük a 2012 évi Konda-patak vízvizsgálatait VISOCOLOR gyorsteszttel, mely megerősítette az előző eredményeket. Ezt követően kapcsolatba léptünk szakhatóságokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Végül a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi docensétől Dr. Körmendi Sándortól kaptunk segítséget és jelentős mennyiségű szakirodalmat. A felszíni vizek elemzéséhez a Kapos vízgyűjtőjén végzett mérési adatokat kértünk a szakhatóságoktól. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől Magyar Eszter, a Dél-

9 dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpont vezetője Gaál Erzsébet segítette munkánkat mérési adatsorral. A szennyező források felmérése során a szerves trágya kibocsátást, illetve a trágyakezelési megoldásokat a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem szárnyas, nyúl és szarvasmarha állattartó telepein, majd a lakóhelyünkön üzemelő állattartó telepeken figyeltük meg. Vizsgáltuk, hogy az állattartó telepek a trágyakezelés során betartják-e a felszíni és felszín alatti vizek érdekében szükséges előírásokat (megfeleltetés: december 31. hígtrágya tárolókra, december 22. istállótrágya tárolókra). A talajra kijuttatott tápanyagokra vonatkozó adatgyűjtésünkhöz nagymértékben hozzájárult Tövishátiné Buótyik Ilona segítsége, aki mint a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának talajvédelmi felügyelője, hasznos információkkal látott el bennünket. Az ő tanácsára kerestük fel Várszegi Gábort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetőjét, hogy adatokat kérjünk a vizsgált vízgyűjtő területhez tartozó településeken kijuttatott tápanyagokra vonatkozóan, szerves-, ill. műtrágya tekintetében az elmúlt öt évre visszamenőleg. Terepi méréseinkben először a felszíni vizek nitrtát-tartalmát szerettük volna megállapítani, ezért mintát vettünk a Kapos folyóból Dombóváron és Kurdon, illetve Szakcson a patakból. A méréseket Visocolor gyorstesztekkel végeztük a helyszínen, a laborban és a Kaposvári Egyetemen. Az eredményekből megállapítottuk, hogy a határértéknél jóval magasabb a nitrát-tartalom a felszíni vizekben. Ezután kutatásunkat a felszín alatti vizek vizsgálatával folytattuk. Dombóvár és Környéke Vízés Csatornamű Kft ig volt a viziközmű szolgáltató, az ivóvízzel kapcsolatos információkat Varga-Stadler Gábor ügyvezetőnek illetve Fodor Balázs környezetmérnöknek és a Polgármesteri Hivatalból Csonka Edit környezetmérnöknek köszönjük. Kértük a DRV Zrt-től illetve a TM kormányhivatal Járási Hivatala Járás Népegészségügyi Intézet dombóvári kirendeltségétől a fúrt illetve ásott kutak adataival kapcsolatban, azonban ezeket az adatokat egyik helyen sem tartják nyilván. Ekkor határoztuk el, hogy lakóhelyünk környékén lévő fúrt kutak egy részét megvizsgáljuk. Iskolánk részéről ebben nagy segítséget kaptunk, mind a mintagyűjtésben, mind azok nitrátszintjének bemérésében.

10 4.3. Eredmények és értékelés Felszíni vizek vizsgálati eredményei A téma feldolgozás során magunk is végeztünk felszíni vizekből mintavétellel vizsgálatokat, a felszíni vizek nitrát-tartalmára vonatkozóan egyrészt a helyszínen, majd a laborban Visocolor gyorstesztek segítségével. A Kapos-folyó mintázása két helyen, Dombóváron és Kurdon történt, emellett mintát vettünk a Szakcson átfolyó Faluberki-árokból. A mintavételi helyeket és eredményeinket az alábbi térképek mutatják.

11 Állattartó telepek Az általunk meglátogatott tíz állattartó telepek közül egy helyen nem a jogszabályoknak megfelelően gyűjtik a szerves trágyát, melynek okként a trágyatároló kialakításának magas költségére hivatkoztak. 1. sz kép. KE kísérleti üzem bejárása 2. sz. kép. KE trágya konténerben gyűjtése A Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem szárnyas állattartó telepén fém konténerben gyűjtik a szerves trágyát, majd a központi trágyatárolóba szállítják. A nyúl állattartó telepen keletkező szerves trágyát betonozott területen gyűjtik, majd szállítják szintén a központi trágyatárolóba. Juhászat: Magyarországon általánosan elterjedt trágyakezelési technika az ún. mélyalmos tartás, a hodályokból évente kétszer megengedett időszakban viszik ki a felgyűlt almos trágyát az erre engedélyezett szántóterületre.

12 Szabad tartású húsmarhatartás: itt az ún. pihenődombon folyamatos szalmázás folyik, a trágya szabadon mosódik be a talajba. Nagylétszámú sertéstartó telep hígtrágyatárolása és -kezelése: ezekből a tárolókból a kezelt hígtrágyát engedélyezett területre hordják ki tartálykocsikban. Nagylétszámú sertéstelep almostrágya tárolója: szabályos tárolás a lejtősen kiképzett ún. betontálcában. A szilárd rész gravitációs erő hatására elválik a hígtrágya fázistól, amit elvezetve zárt térben (szennyvízaknában) összegyűjtenek A kijuttatott szerves- és műtrágya mennyiségek

13 A kijuttatott szerves trágya mennyisége (kg/t megkérdezni) az állattartóteleppel is rendelkező településeken (a NEBIH-hez beérkezett adatok alapján) hektáronként az ábrázolt három évben a legtöbb településen csökkenő tendenciát mutat. A kijuttatott műtrágya hektáronkénti mennyisége a szerves trágyához viszonyítva, mint a táblázatból is látható, jelentősen magasabb. Ennek oka, hogy az állattartótelepeken keletkező szerves trágya mennyisége nem elegendő a területek tápanyag-utánpótlásának biztosításához, így a gazdálkodók a termőföld szükségleteit csak műtrágyával tudják biztosítani.

14 Hőmérsékleti adatok elemzése A táblázatból látható, hogy az elmúlt öt évben, Dombóváron január illetve február hónapban miként alakult a fagymentes napok száma. A trágya kijuttatásának tilalmi időszaka, amely november 15-től február 15-ig tart, esetleg lerövidíthető lenne a tél végi fagymentes napok számához igazodva, így a talajterhelés kiegyensúlyozottabbá válhatna Felszíni vizek vizsgálata A felszín alatti vizekből, fúrt és ásott kutakból, az álabbi, térképen megjelölt településekről kaptunk mintát. A rózsaszínnel jelölt területek mutatják a nitrátérzékeny területek kiterjedését. Jól látszik, hogy a megengedett 50 mg/l-es határértéket nemcsak a nitrátérzékeny területekről származó víz nitrát-tartalma haladta meg (ld. Szakcs, Tamási, Döbrököz, Attala). Ez okot adhat a nitrátérzékennyé nyilvánított területek felülvizsgálatára és kibővítésére. Emellett szembetűnő, hogy Dombóvár belvárosában is jóval határérték feletti a felszín alatti vizek nitrát-tartalma. Itt azonban már nincsen mezőgazdasági művelés, sem állattartótelep, így a szennyezés oka a csatornázottság hiányában keresendő.

15 Mérési eredményeinket az 1. számú melléklet tartalmazza Dombóvár közműollója Dombóvár közműollójának változását az alábbi ábra mutatja. Látható, hogy az elmúlt években az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások és a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma közötti különbség egyre kisebbé vált. Az önkormányzat célja, hogy ez a különbség a lehető legkisebb legyen, az idő előrehaladtával megszűnjön, így a közcsatorna hálózatba be nem kapcsolt lakások tulajdonosaira talajterhelési díjat vetett ki.

16 Nemzetközi adatok elemzése Az alábbi térképen az Európai Unió tagállamaiban hány számosállat-egység (LSU) jut a mezőgazdasági termelésre használt területre (UAA). A térkép alapján Magyarország a kis terhelésű országok közé tartozik. Elgondolkodtató, hogy itt, a kis terhelésű Magyarországon igen megdöbbentő, határérték feletti értékeket mértünk. Felvetődik a kérdés, vajon Belgiumban, Hollandiában vagy éppen Dániában mennyivel haladhatja meg a határértéket a nitrát-tartalom? Ha nem haladja meg, hogyan szabályozzák a trágyakezelést, hogyan érik el, hogy vizeik tiszták maradjanak? (a térkép az ec.europa.eu oldalról származik)

17 Forrás: a térkép az ec.europa.eu oldalról származik 5. Konklúzió és javaslat tétel A felszíni és felszín alatti nitrát szennyezés vizsgálata során a Kapos vízgyűjtő területén végzett méréseink, megfigyeléseink alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink veszélyeztetettek. A nitrát szennyezés az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan történt, s jelenleg is tart. Területünkön és így nagy valószínűséggel Európa más országaiban is a nagylétszámú állattartás, a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz helytelen gyűjtése a felelős. Kiemelten fontos ezért a helyes mezőgazdasági gyakorlat bevezetése és gyakorlása, a szerves trágya szivárgásmentes gyűjtése, szabályos kijuttatása, a ténylegesen szükséges műtrágya kijuttatása talajvizsgálat és vetési terv alapján. A jogszabály rugalmasabbá tétele a trágya kijuttatásának tilalmi időszakát illetően a tél végi fagymentes napok számához igazodva, így a talajterhelés kiegyensúlyozottabbá válhatna.

18 További ösztönzők, segítség nyújtása nem csupán a talajterhelési díj kivetése útján a csatornahálózatra való rákötések növeléséhez, a közműolló zárásához. A fúrt és ásott kutak vizének további vizsgálata, a lakosság tájékoztatása a vízfelhasználással kapcsolatban. 6. Összefoglalás Nitrát szennyezés alatt a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutását értjük, melynek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vizek rendeltetésszerű felhasználása és romlik a vizek esztétikai értéke. A projekt során a szakirodalmi adatok alapján, megfigyelések, helyszíni bejárások során, vízminták vizsgálatával végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. Szakhatóságok, egyetemek, iskolánk dolgozói és diákjai egyaránt segítették munkánkat. A felszíni vizek elemzéséhez a Kapos vízgyűjtőjén végzett mérési adatokat kértünk a Környezetvédelmi Felügyelőségektől. A talajra kijuttatott tápanyagokra vonatkozó adatgyűjtésünkhöz NEBIH-től kértünk információt, a kapott értékeket elemeztük, grafikonon ábrázoltuk. A szennyező források felmérése során a szerves trágya kibocsátást, illetve a trágyakezelési megoldásokat tíz állattartó telepen figyeltük meg. Vizsgáltuk, hogy az állattartó telepek a trágyakezelés során betartják-e a felszíni és felszín alatti vizek érdekében szükséges előírásokat. Terepi méréseinkben a felszíni vizek nitrtát-tartalmát vizsgáltuk a Kapos folyóból Dombóváron és Kurdon, illetve Szakcson a patakból. A méréseket Visocolor gyorstesztekkel végeztük a helyszínen, a laborban és a Kaposvári Egyetemen. Az ivóvízzel kapcsolatos információkat a közszolgáltatótól és a Polgármesteri Hivatalból kaptunk. A felszín alatti vizek vizsgálatakor 84 vízmintát elemeztünk, a fúrt illetve ásott kutak adataival térképen jelöltük. A felszíni és felszín alatti vizek a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz szabálytalan gyűjtése miatt egyaránt szennyeződhetnek nitráttal, mely helyi és globális problémát egyaránt jelent. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetet mondani felkészítő tanárnőnknek Kisvárdainé Fábián Erikának szakmai iránymutatásáért, segítségéért és áldozatos munkájáért.

19 Köszönjük a Családunk, ismerőseink és barátaink szeretetét, melyből erőt és kitartást merítettünk munkánkhoz. Köszönetet mondunk továbbá Kőváriné Misky Éva tanárnőnek, Kisvárdai Melinda tanárnőnek, Kocsi Imre tanár úrnak és az alábbi személyeknek, intézményeknek, szakembereknek, akik nélkül ez a dolgozat nem jöhetett volna létre: Dr. Körmendi Sándor PhD docens úr, Kaposvári Egyetem Agrár-és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék: segítség a laborvizsgálatokhoz, szakirodalmi háttér biztosításához, terepbejárás; a nyúl, csirke, marha kísérleti tanüzem üzemvezetőjének szakmai segítséget biztosított. Tövishátiné Buótyik Ilona a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának talajvédelmi felügyelőjét, aki szakirodalommal segítette munkánkat. Várszegi Gábor a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője aki a Kapos vízgyűjtő területhez tartozó településeken kijuttatott tápanyagokra vonatkozóan adatokat biztosította számunkra. Magyar Eszter a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség munkatársa a Kapos vízgyűjtőjéhez kapcsolódó adatokat biztosította a szakhatóság részéről. Gaál Erzsébet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpont vezetője felszíni vizekről mérési eredményeket szolgáltatott nekünk. Csonka Edit Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda környezetvédelmi ügyintézője az ivóvíz és csatornázottság közműollóval kapcsolatban adott számunkra információkat. Varga-Stadler Gábor ügyvezető és Fodor Balázs környezetmérnök, akik a volt Dombóvár és Környéke Víz-és Csatornamű Kft. (jelenleg DRV) ivóvíz-ellátással kapcsolatos szakirodalommal segítette munkánkat. Bauer Mihály Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Járás Népegészségügyi Intézeténél egészségfejlesztési munkatársa (Dombóvár) az ivóvízzel kapcsolatban szakirodalmi anyagban adott útmutatást. Kósa Kft. széleskörű tájékoztatást adott nekünk a mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatban. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Hajdú Zoltán (2009): Ivóvízkutak nitrátszennyeződése a Nyárád vízgyűjtőjében. Doktori értekezés tézisei. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 2. Springall, Helen - Job, David - Jackson, Edward - Townsend, Sue (1991): Nitrate. Environment and Health. Shrewsbury, Field Studies Council (A nitrát. Környezet és egészség). Fordította: Szabó Judit. 3. Hajdú Zoltán (2009): Ivóvízkutak nitrátszennyeződése a Nyárád vízgyűjtőjében. Doktori értekezés. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 4. Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült (2008): Az állattartás környezeti hatásai, helyzete és viszonya a hazai és eu1 szabályozáshoz. Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa" az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával. 5. Mészáros György (2005): Környezetkímélő szerves trágya kijuttatás. Kapcsolódó intézkedések: Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai előírásainak

20 való megfeleléséhez nyújtott támogatás; Agrár-környezetgazdálkodási támogatás. Tanácsadási füzetek a nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedéseihez. III. Füzet. Gödöllő 6. Mathieu Sebilo,Bernhard Mayerb, Bernard Nicolardot, Gilles Pinay, André Mariotti Edited by Peter M. Vitousek, Stanford University, Stanford, CA, and approved September 9, 2013 (received for review March 26, 2013). (A nitrogén műtrágyák évtizedekig fertőzhetik a felszíni és felszín alatti vizeket november 05., 11:34 NAK/Science Daily) 7. Dr. Ijjas István (2002): Mezőgazdasági vízgazdálkodás az európai unióban. Egyetemi jegyzet. A jegyzetsorozatot szerkesztette: dr. Szlávik Kajos Készült az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály megbízásából a Mezőgazdasági vízgazdálkodás szakirányú továbbképzéshez a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara részére. 8. Európai Unió (2010 január): Az EU nitrátokról szóló irányelve. 9. Európai Unió (2015): Vízvédelem és vízgazdálkodás. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke /2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja Vitaanyag /2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. end.pdf /2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről Dr. Csonki István (2014): Jelentős vízgazdálkodási kérdések Kapos vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Székesfehérvár.

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

Részletesebben

A felszíni és a felszín alatti vizek nitrátterhelése Makkosjánosi községben és környékén

A felszíni és a felszín alatti vizek nitrátterhelése Makkosjánosi községben és környékén Acta Beregsasiensis 2009/2. 265 Csoma Zoltán* Hadnagy István** A felszíni és a felszín alatti vizek nitrátterhelése Makkosjánosi községben és környékén Rezümé Kutatásunk során Makkosjánosi község felszíni

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(V.08.) önkormányzati rendelete a nem közművet összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Mágocs Város Önkormányzatának

Részletesebben

A gyökérzónás szennyvíztisztítás bemutatása és hatékonysága egy konzervgyári eredetű ipari szennyvíz példáján

A gyökérzónás szennyvíztisztítás bemutatása és hatékonysága egy konzervgyári eredetű ipari szennyvíz példáján A gyökérzónás szennyvíztisztítás bemutatása és hatékonysága egy konzervgyári eredetű ipari szennyvíz példáján Készítette: Körtvélyessy Nelli Témavezető: Angyal Zsuzsanna tanársegéd Külső konzulens: Orosz

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

BAROMFI-COOP KFT. Tiszaszalka 027/27 hrsz ú baromfitelep ALAPÁLLAPOT JELENTÉS

BAROMFI-COOP KFT. Tiszaszalka 027/27 hrsz ú baromfitelep ALAPÁLLAPOT JELENTÉS A BAROMFI-COOP Kft. Tiszaszalka 027/27 hrsz ú baromfitelep ALAPÁLLAPOT JELENTÉS MEGRENDELŐ: BAROMFI-COOP KFT. KÉSZÍTETTE: KÖMIR KFT. 4030. Debrecen, Vécsey u. 34. 4400. NYÍREGYHÁZA TULIPÁN U. 82. Nyíregyháza,

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN

NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN NÉBIH FELADATAI AZ ÚJ AKG TÁMOGATÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN Várszegi Gábor osztályvezető 2015. szeptember 16. NÉBIH által ellátandó feladatok Alapkövetelmények ellenőrzésében való részvétel, Kölcsönös

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról.

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a környezetterhelési

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2005.(III.31.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2005.(III.31.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2005.(III.31.) KGY. r e n d e l e t e a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a 29/2009.(IX.29.) KGY rendelettel) A Közgyűlés a környezetterhelési

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete közszolgáltatásról Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A baromfi-egészségügy aktuális

A baromfi-egészségügy aktuális A baromfi-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos XIX. Derzsy-napok 2011. június 2-3. Témák: Az állategészségügyi

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc /5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól az 5/2005. (I.28.). a 63/2005. (XII.6.) 2 és a 20/2009. (IX.30.) 3 egységes szerkezetben

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

A vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes

A vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes A vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes 2016. november 16. 20 éves az OKKP Konferencia Az előadás

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Ózd, 2011. december 22. Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft. ügyvezetője Előkészítette: Ózdi Vízmű Kft. Településf. és Vagyong. Osztály

Ózd, 2011. december 22. Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft. ügyvezetője Előkészítette: Ózdi Vízmű Kft. Településf. és Vagyong. Osztály Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 33/2001. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport

Részletesebben

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart Környezetügyért Felelős Államtitkárság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok 1 Vidékfejlesztési

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya

I. Fejezet A rendelet hatálya Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 48/2004.(VI.18.) rendelete a talajterhelési díjról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 1 Budapest Főváros

Részletesebben

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.

Részletesebben

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete 4 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Szuhakálló

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás tartalma, területe

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás tartalma, területe Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.03.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatatásra Bocskaikert

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete Tiszaföldvár Város Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 35/2013.(XII.20.)

Részletesebben

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Dr. Pálmai Ottó Csákvár, 2007. május 29. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence Új kihívások a

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról

Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról Kővágótöttös község Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Cece Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet-tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Cece Nagyközség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya Tiszatenyő községi önkormányzat képviselőtestületének 26/2004 (XI. 1.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 25/2004 (IX. 20.) rendeletének módosítására, és

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

EU.WATER. A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség

EU.WATER. A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség EU.WATER A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség Debrecen 2011. december 13. www.euwater.envm.unideb.hu

Részletesebben

VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE. Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen

VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE. Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen VESZÉLYES HULLADÉKOK GYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Jelenleg a DE-n három különálló

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

TERVEZET. a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

TERVEZET. a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Iktatószám: KvVM/KJKF/1879/2007 TERVEZET a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007. október VEZETŐI

Részletesebben

2014. augusztus 28-i rendes ülésére

2014. augusztus 28-i rendes ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. augusztus 28-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.-vel kapcsolatos

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre

Részletesebben

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági

Részletesebben

Kitöltési útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához

Kitöltési útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához Kitöltési útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás kötelező nitrátérzékeny területen

Részletesebben

(Tervezet) A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Répcelak Város közigazgatási területére. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség

(Tervezet) A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Répcelak Város közigazgatási területére. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség ELŐTERJESZTÉS a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás és eljárási szabályokról szóló rendelettervezethez Tisztelt

Részletesebben