Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015"

Átírás

1 Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015 a pályamű címe: A lokális nitrátszennyezés, mint globális környezeti probléma a szerzők neve: Faragó Eszter, Rohonczi Mirtill, Weich Lili iskola: Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (7200 Dombóvár, Bajcsy-Zs. u. 2.) 2015.

2 Rövid összefoglaló Nitrát-szennyezés alatt a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutását értjük, melynek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vizek rendeltetésszerű felhasználása és romlik a vizek esztétikai értéke. A projekt során a szakirodalmi adatok felhasználásával, megfigyelésekkel, helyszíni bejárásokkal és a vízminták vizsgálatával végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. A felszíni és felszín alatti vizek a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz szabálytalan gyűjtése miatt egyaránt szennyeződnek nitráttal, mely helyi és globális problémát egyaránt jelent. Nyilatkozat A munkát segítette Kisvárdainé Fábián Erika tanárnő a projekt koordinálásával, Kőváriné Misky Éva tanárnő a pályamunka fordításával és Körmendi Sándor szaktanácsadásával. A pályázati anyagban lévő adatokat a KDKTF, a DDKTF, TM-i Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a NEBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága, a Polgármesteri Hivatal, a volt VÍZMŰ Kft. küldte meg számunkra. A felszín alatti vízminták begyűjtésében iskolánk diákjai és tanárai is közreműködtek. Bemutatkozás Faragó Eszter 11. b. osztályos tanuló vagyok. Azért jelentkeztem erre a pályázatra, mert tetszett, hogy sem a csapatverseny, sem a témaválasztás nem volt teljesen megkötve. Az állattartás trágyakezelési kérdéseiben pedig sokat tud segíteni nekünk édesapám, aki hatósági állatorvos. Rohonczi Mirtill 11. n. osztályos tanuló vagyok. A pályázatra azért jelentkeztem, mert szeretem a kihívásokat és a pályázat kidolgozásánál felhasználhattam a kreativitásomat. A mezőgazdasági területek trágyázásánál felmerülő kérdések megválaszolásában segítségünkre volt édesapám, aki agrármérnök. Weich Lili 11. n. osztályos tanuló vagyok, mindig vonzott a biológia és a természet, szívügyemnek tartom a környezet megóvását.

3 Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása Célkitűzés A talaj és a vizek nitrtászennyeződésének eredete A nitrát-szennyezéssel kapcsolatos kutatások és eredmények a világ különböző országaiban Eu-s irányelvek a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében Hazai jogi szabályozás a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A vizsgálati terület bemutatása Az alkalmazott módszerek jellemzése A vizsgálat lépései Eredmények és értékelés Felszíni vizek vizsgálati eredményei Állattartó telepek A kijuttatott szerves- és műtrágya mennyiségek Hőmérsékleti adatok elemzése Felszíni vizek vizsgálata Dombóvár közműollója Nemzetközi adatok elemzése Konklúzió és javaslat tétel Összefoglalás KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS FELHASZNÁLT IRODALOM számú Melléklet - Felszín alatti vizek vizsgálati eredményei... 21

4 1. Témaválasztás indoklása Pályázatunk témájának megválasztásakor arra törekedtünk, hogy egy mindennapokban észlelhető, kézzel fogható vízszennyező jelenséget mutathassunk be részletesen. Iskolánk Kör-Te Suli elnevezésű csoportja a es tanévben elnyerte a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Kutatóiskola díját. Az akkori kutatás témája A víz szerepe a Kapos-völgyében Dombóvár és környékén volt. A programban végzett mérések sorában kiugró értéket mutatott a Konda-patak nitrát szennyeződése a mezőgazdasági területek mentén, ezért gondoltuk, hogy ebben a pályázatban ezt a témát választjuk. Hipotézisünk: a nitrát-szennyeződés, mint lokális szennyeződés globális méreteket öltött. 2. Célkitűzés A projekt során vizsgáltuk a nitrát-szennyezést, mint lokális problémát lakóhelyünk környékén. A szakirodalmi adatok alapján és megfigyelések, helyszíni bejárások során végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. Méréseket végeztünk lakóhelyünk környékén lévő felszíni és felszín alatti vízmintákból. Vizsgáltuk a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyeződését szakhatóságok mérési- és nyilvántartott adatai segítségével. Összehasonlítottuk a lakóhelyünk, mint a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozó adatokat regionális, európai adatokkal. Elemeztük megfigyeléseinket, a kapott eredményeket pedig térképeken, grafikonokon mutatjuk be. Célunk, hogy kutatásainkkal felhívjuk erre a problémára az emberek figyelmét és megvizsgáljuk a megoldási lehetőségeket. A felszín alatti vizek nitráttal történő szennyeződése különösen azokon a helyeken veszélyes, ahol a lakosság az ivóvizet a talajvízből vagy sekély rétegvízbe fúrt kutakból nyeri. Az ivóvíz magas nitrát-tartalma különösen a csecsemőkre veszélyes, mert a vérükben a nitrátból képződött nitrit megtámadja a hemoglobint, és így csökkenti a szövetek számára használható oxigén mennyiségét, ami a gyermek elkékülését okozza. Ez a veszély nem fenyegeti a felnőtteket, akik képesek a nitrit nitráttá visszaalakítására. [1][2][3] Ez alapján a mérési adatainkat szeretnénk nyilvánossá tenni a lakosság részére. 3. A talaj és a vizek nitrát-szennyeződésének eredete A talaj és a vizek nitrát-szennyeződésének eredete lehet ipari, tehenészetből vagy egyéb állattenyésztő telepről bemosódó szennyezés, csatorna bármilyen szomszédos hasznosított területről, szennyvíz, vagy haltenyésztő telepről származó víz. [2] Vizsgálatunk során a különböző helytelen trágyakezelési módszereket tekintettük a legsúlyosabb környezeti hatásnak. A talajba bemosódik az állattartásból származó almos- és

5 hígtrágya, így bekerül a felszín alatti vizekbe, megnövelve a nitrit-, nitrát- és ammóniumion mennyiségét. A szerves trágya a tartási helyen az állatállomány ürítésének összessége, a hulladékanyagok és az alom keveréke, feldolgozott formában is, illetve idetartozik különösen a hígtrágya - beleértve a csurgalékvizet és a trágyalét - valamint az istállótrágya. Az istállótrágyát általában augusztus és november között juttatják ki, kivéve a homoktalajokat, ahol ezt tavasszal is meg lehet tenni. A trágyát legfeljebb 14 napon belül a talajba kell dolgozni. [4] A trágyakijuttatás szigorúan szabályozva van a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyeződésének akadályozása, minimalizálása érdekében, illetve vannak különböző tilalmi időszakok is. [5] Magyarországon a nitrátérzékeny területek aránya 47 % A nitrát-szennyezéssel kapcsolatos kutatások és eredmények a világ különböző országaiban A nitrát-szennyezést a világ több országában kutatták már. Az Amerikai Egyesült Államokban a mezőgazdasági és kommunális szennyezés hatásait vizsgálták 2006-ban. Egy francia kutatási projekt eredményeiből az derült ki, hogy a nitrogénműtrágyák hosszú ideig a talajban maradnak, és nitrát formájában szennyezik a vizeket. A vizsgált területen a műtrágya 15%-a 30 év múlva is kimutatható volt, illetve ezalatt az idő alatt 10%-a szivárgott a felszín alatti vizekbe. A nitrátszennyezés lefutása további 50 évig is eltarthat. Magyarországon 1995-ben kutatták a pontszerű és diffúz szennyező források hatását a talajvíz nitrát-szennyezésének eloszlására egy település területén. Az erdélyi mezőségben és a Küküllők menti dombságon nincsenek mélyebb rétegvizek, így a lakosság az ivóvizet a felszíni vizekből, talajvízből és a sekély rétegvízből nyeri. Ezeken a területeken csak azokat a településeket jelölték nitrátérzékeny területeknek (rendszeres kutatások hiányában), ahol állattartó farmok működtek, mert ott feltételezhető volt a nitrát-szennyezés. [1][6] 3.2. Eu-s irányelvek a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A felszín alatti vizek természetes nitrát-tartalma általában 2 mg NO 3 /l alatti érték. A 2-10 mg NO 3 /l koncentrációt a természetes koncentrációhoz közelítő értéknek kell tekinteni. Az Ivóvíz Irányelv (80/778/EEC) és annak újabb változata (98/83/EEC) a legmagasabb még megengedhető küszöbértéket 50 mg NO 3 /l-ben állapította meg. Az EEA adatai szerint 17 ország közül nyolc országban, a mérőállomások több mint egy negyedénél átlépték a 25 mg NO 3 /l értéket. Az egyik országban (Románia), a tesztelt mérőállomások több mint 35%-ánál a mért érték meghaladta az 50 mg NO 3 /l-t is. Az EEA jelentése

6 szerint a viszonylag tiszta vizű európai folyók nitrát-tartalmának értéke 0,1 és 0,5 mg N/l között mozog. A legmagasabb koncentrációt Északnyugat- és Kelet-Európában mérték (Kelet- Európa esetében 1990-ben volt a legmagasabb), amiből az intenzív mezőgazdasági termelés hatása tükröződik vissza. [7] A WHO 1959-ben 50 mg/l-ben majd 1971-ben 45 mg/l-ben határozta meg az ivóvíz javasolt nitrátértékét. A különböző országok szabványai az ivóvízben megengedhető, illetve a csecsemőknek alkalmas ivóvíz nitrát-tartalmát mg/l-ben határozták meg. Az EU a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének csökkentése érdekében bevezette a Nitrát Irányelvet (91/676/EGK), mely nitrát-szennyezettnek tekinti azt a talajvizet, amelyben a nitrát koncentráció meghaladja az 50 mg/l értéket. Az EU Nitrát Irányelvet az EU tagállamai, így Magyarország is bevették a nemzeti törvénykezési rendszerbe. Az irányelvet életbe léptető magyar szabályozás (27/2006. Kormány rendelet) szerint a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz, az a felszíni víz, melyben a nitrát-tartalom az 50 mg/l értéket, az ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, illetve az a felszín alatti víz, amelynek nitrát-tartalma meghaladja az 50 mg/l értéket. Nitrát Irányelv szabályozza az egységnyi területre szerves trágyával bevihető nitrogén mennyiségét, 170 kg/ha-ban. Az irányelv a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatok bevezetése révén is csökkenteni szándékozott a felszíni, illetve felszín alatti vizekbe jutó nitrát mennyiségét. A nitrát-szennyezés csökkentése a vízügyi keretirányelv (2000) (az Európai Parlament és a Tanács október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról) szerves részét képezi. Ezen irányelv vízgyűjtő területek szintjén szervezett vízvédelem révén biztosít átfogó, határokon átnyúló megközelítést; célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. Az új felszín alatti vizekről szóló irányelv (2006) megerősíti, hogy a nitrát-koncentráció nem lépheti túl az előírt 50 mg/l küszöbértéket. Mindez hatásosnak bizonyul: 2004 és 2007 között a felszíni vizekben található nitrátkoncentráció a vizsgált helyszínek 70%-a esetében stabil maradt vagy csökkent. A 91/676/EGK irányelv (a nitrát-szennyezésről szóló irányelv) és az 1882/2003/EK rendelet előírják a tagállamok számára, hogy négyévente olyan jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak, amely részletes információkat tartalmaz a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokról, a kijelölt nitrátérzékeny területekről (NVZ) és a vízügyi ellenőrzésekről, valamint tartalmazza a cselekvési programok összefoglalását.

7 A 2004/648/EK rendeletnek a foszfátok mosó- és mosogatószerekben való használatára vonatkozó előírásai is óvják az ivóvizeket és megakadályozzák az eutrofizációt. [1][8][9] 3.3. Hazai jogi szabályozás a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A hazai jogi szabályozások közül az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szól. A Kormány 49/2001. (IV. 3.) sz. rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza az u. n. Jó mezőgazdasági gyakorlat az állattartó telepek számára a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szabályait. Mindezt szakszerű és gondos tárolás, valamint a túltrágyázás elkerülésével az ú.n. "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" útján kívánják elérni. Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve április hónapban készült el és először a Magyar Közlöny 84. számában 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal hirdették ki, majd ismételten a évi 21. számban 1042/2012. (II.23.) Kormányhatározattal. Az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtő- gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. Az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a honlapon található meg. A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet december 22-ig kell elkészíteni. A nagy állattartó telepek közelében mért, határértéket meghaladó, nitráttartalom eredmények miatt lett nitrátérzékeny az állattartó telepek bizonyos mérettartomány feletti részének területe. A mérethatárokat a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet és az állat-egészségügyi szabályzat (Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) határozza meg. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrát-szennyezettségének csökkentése. Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója e rendelet és a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető. [5][10][11][12][13] 4. A vizsgálati terület bemutatása A Kapos tervezési alegységére 147 településsel az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A települések közül térségszervező, igazgatási, gazdasági és szolgáltatási szerepköre miatt kiemelkedő jelentőségű Kaposvár, Dombóvár, Komló és Tamási. A térség délkeleti peremén meghatározó tényező Pécs, valamint Bonyhád közelsége.

8 Az alegység területén a korábbi évtizedekhez képest gyakran a termelés visszaesése miatt jelentősen lecsökkent a mezőgazdaság szennyező hatása. A tervezési terület DDVIZIG-hez tartozó részén a 315/2005. (XII.25.) Korm. rend 3. sz. melléklete alapján jelentős terhelésnek minősül 39 állattartó telep tevékenysége, melyek 3 sekély felszín alatti víztestet veszélyeztetnek. Dombóvár térségében 4 jelentős hízó kibocsátású sertéstelep üzemel. Ezek a telepek nem vezetnek közvetlenül a befogadóba hígtrágyát, de a hígtrágya kiöntözésével számottevő diffúz szennyezést idéznek elő a vízgyűjtőn. Az elmúlt években megkezdődött az állattartó telepek környezetvédelmi felülvizsgálata, és a trágyatároló létesítmények korszerűsítése. [11][14] 4.1. Az alkalmazott módszerek jellemzése A nitrátot sokféleképpen ki lehet mutatni: kolorimetriásan, indikátorvegyület használatával, elektromosan, egy próba segítségével, kémiai úton, teszt vagy titrálás segítségével. Az elemzésnek 1-2 órán belül meg kell történnie, azért mert a vízben lévő baktériumok energiaforrásként felhasználhatják a nitrátot. [2] Kutatásunk alatt a következő módszereket alkalmaztuk: telefonos, es megkeresések, személyes strukturálatlan interjúk, hazai és nemzetközi szakirodalom, kutatási eredmények feldolgozása. Terepi munkánk során a gyakorlatban a megfigyelés, adatgyűjtés, üzemlátogatás, és vízmintavételezés Visocolor gyorstesztek alkalmazásával laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Az eredményeket statisztikailag feldolgoztuk Microsoft Excel program használatával, és összehasonlító értékelést végeztünk. További termése volt munkánknak az adatok alapján elkészített térképes szemléltetés is. Munkánk során mind egyéni és kooperatív csoportos formában dolgoztunk A vizsgálat lépései Kutatásunk kezdetén terepbejárás során megismételtük a 2012 évi Konda-patak vízvizsgálatait VISOCOLOR gyorsteszttel, mely megerősítette az előző eredményeket. Ezt követően kapcsolatba léptünk szakhatóságokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Végül a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi docensétől Dr. Körmendi Sándortól kaptunk segítséget és jelentős mennyiségű szakirodalmat. A felszíni vizek elemzéséhez a Kapos vízgyűjtőjén végzett mérési adatokat kértünk a szakhatóságoktól. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől Magyar Eszter, a Dél-

9 dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpont vezetője Gaál Erzsébet segítette munkánkat mérési adatsorral. A szennyező források felmérése során a szerves trágya kibocsátást, illetve a trágyakezelési megoldásokat a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem szárnyas, nyúl és szarvasmarha állattartó telepein, majd a lakóhelyünkön üzemelő állattartó telepeken figyeltük meg. Vizsgáltuk, hogy az állattartó telepek a trágyakezelés során betartják-e a felszíni és felszín alatti vizek érdekében szükséges előírásokat (megfeleltetés: december 31. hígtrágya tárolókra, december 22. istállótrágya tárolókra). A talajra kijuttatott tápanyagokra vonatkozó adatgyűjtésünkhöz nagymértékben hozzájárult Tövishátiné Buótyik Ilona segítsége, aki mint a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának talajvédelmi felügyelője, hasznos információkkal látott el bennünket. Az ő tanácsára kerestük fel Várszegi Gábort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetőjét, hogy adatokat kérjünk a vizsgált vízgyűjtő területhez tartozó településeken kijuttatott tápanyagokra vonatkozóan, szerves-, ill. műtrágya tekintetében az elmúlt öt évre visszamenőleg. Terepi méréseinkben először a felszíni vizek nitrtát-tartalmát szerettük volna megállapítani, ezért mintát vettünk a Kapos folyóból Dombóváron és Kurdon, illetve Szakcson a patakból. A méréseket Visocolor gyorstesztekkel végeztük a helyszínen, a laborban és a Kaposvári Egyetemen. Az eredményekből megállapítottuk, hogy a határértéknél jóval magasabb a nitrát-tartalom a felszíni vizekben. Ezután kutatásunkat a felszín alatti vizek vizsgálatával folytattuk. Dombóvár és Környéke Vízés Csatornamű Kft ig volt a viziközmű szolgáltató, az ivóvízzel kapcsolatos információkat Varga-Stadler Gábor ügyvezetőnek illetve Fodor Balázs környezetmérnöknek és a Polgármesteri Hivatalból Csonka Edit környezetmérnöknek köszönjük. Kértük a DRV Zrt-től illetve a TM kormányhivatal Járási Hivatala Járás Népegészségügyi Intézet dombóvári kirendeltségétől a fúrt illetve ásott kutak adataival kapcsolatban, azonban ezeket az adatokat egyik helyen sem tartják nyilván. Ekkor határoztuk el, hogy lakóhelyünk környékén lévő fúrt kutak egy részét megvizsgáljuk. Iskolánk részéről ebben nagy segítséget kaptunk, mind a mintagyűjtésben, mind azok nitrátszintjének bemérésében.

10 4.3. Eredmények és értékelés Felszíni vizek vizsgálati eredményei A téma feldolgozás során magunk is végeztünk felszíni vizekből mintavétellel vizsgálatokat, a felszíni vizek nitrát-tartalmára vonatkozóan egyrészt a helyszínen, majd a laborban Visocolor gyorstesztek segítségével. A Kapos-folyó mintázása két helyen, Dombóváron és Kurdon történt, emellett mintát vettünk a Szakcson átfolyó Faluberki-árokból. A mintavételi helyeket és eredményeinket az alábbi térképek mutatják.

11 Állattartó telepek Az általunk meglátogatott tíz állattartó telepek közül egy helyen nem a jogszabályoknak megfelelően gyűjtik a szerves trágyát, melynek okként a trágyatároló kialakításának magas költségére hivatkoztak. 1. sz kép. KE kísérleti üzem bejárása 2. sz. kép. KE trágya konténerben gyűjtése A Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem szárnyas állattartó telepén fém konténerben gyűjtik a szerves trágyát, majd a központi trágyatárolóba szállítják. A nyúl állattartó telepen keletkező szerves trágyát betonozott területen gyűjtik, majd szállítják szintén a központi trágyatárolóba. Juhászat: Magyarországon általánosan elterjedt trágyakezelési technika az ún. mélyalmos tartás, a hodályokból évente kétszer megengedett időszakban viszik ki a felgyűlt almos trágyát az erre engedélyezett szántóterületre.

12 Szabad tartású húsmarhatartás: itt az ún. pihenődombon folyamatos szalmázás folyik, a trágya szabadon mosódik be a talajba. Nagylétszámú sertéstartó telep hígtrágyatárolása és -kezelése: ezekből a tárolókból a kezelt hígtrágyát engedélyezett területre hordják ki tartálykocsikban. Nagylétszámú sertéstelep almostrágya tárolója: szabályos tárolás a lejtősen kiképzett ún. betontálcában. A szilárd rész gravitációs erő hatására elválik a hígtrágya fázistól, amit elvezetve zárt térben (szennyvízaknában) összegyűjtenek A kijuttatott szerves- és műtrágya mennyiségek

13 A kijuttatott szerves trágya mennyisége (kg/t megkérdezni) az állattartóteleppel is rendelkező településeken (a NEBIH-hez beérkezett adatok alapján) hektáronként az ábrázolt három évben a legtöbb településen csökkenő tendenciát mutat. A kijuttatott műtrágya hektáronkénti mennyisége a szerves trágyához viszonyítva, mint a táblázatból is látható, jelentősen magasabb. Ennek oka, hogy az állattartótelepeken keletkező szerves trágya mennyisége nem elegendő a területek tápanyag-utánpótlásának biztosításához, így a gazdálkodók a termőföld szükségleteit csak műtrágyával tudják biztosítani.

14 Hőmérsékleti adatok elemzése A táblázatból látható, hogy az elmúlt öt évben, Dombóváron január illetve február hónapban miként alakult a fagymentes napok száma. A trágya kijuttatásának tilalmi időszaka, amely november 15-től február 15-ig tart, esetleg lerövidíthető lenne a tél végi fagymentes napok számához igazodva, így a talajterhelés kiegyensúlyozottabbá válhatna Felszíni vizek vizsgálata A felszín alatti vizekből, fúrt és ásott kutakból, az álabbi, térképen megjelölt településekről kaptunk mintát. A rózsaszínnel jelölt területek mutatják a nitrátérzékeny területek kiterjedését. Jól látszik, hogy a megengedett 50 mg/l-es határértéket nemcsak a nitrátérzékeny területekről származó víz nitrát-tartalma haladta meg (ld. Szakcs, Tamási, Döbrököz, Attala). Ez okot adhat a nitrátérzékennyé nyilvánított területek felülvizsgálatára és kibővítésére. Emellett szembetűnő, hogy Dombóvár belvárosában is jóval határérték feletti a felszín alatti vizek nitrát-tartalma. Itt azonban már nincsen mezőgazdasági művelés, sem állattartótelep, így a szennyezés oka a csatornázottság hiányában keresendő.

15 Mérési eredményeinket az 1. számú melléklet tartalmazza Dombóvár közműollója Dombóvár közműollójának változását az alábbi ábra mutatja. Látható, hogy az elmúlt években az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások és a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma közötti különbség egyre kisebbé vált. Az önkormányzat célja, hogy ez a különbség a lehető legkisebb legyen, az idő előrehaladtával megszűnjön, így a közcsatorna hálózatba be nem kapcsolt lakások tulajdonosaira talajterhelési díjat vetett ki.

16 Nemzetközi adatok elemzése Az alábbi térképen az Európai Unió tagállamaiban hány számosállat-egység (LSU) jut a mezőgazdasági termelésre használt területre (UAA). A térkép alapján Magyarország a kis terhelésű országok közé tartozik. Elgondolkodtató, hogy itt, a kis terhelésű Magyarországon igen megdöbbentő, határérték feletti értékeket mértünk. Felvetődik a kérdés, vajon Belgiumban, Hollandiában vagy éppen Dániában mennyivel haladhatja meg a határértéket a nitrát-tartalom? Ha nem haladja meg, hogyan szabályozzák a trágyakezelést, hogyan érik el, hogy vizeik tiszták maradjanak? (a térkép az ec.europa.eu oldalról származik)

17 Forrás: a térkép az ec.europa.eu oldalról származik 5. Konklúzió és javaslat tétel A felszíni és felszín alatti nitrát szennyezés vizsgálata során a Kapos vízgyűjtő területén végzett méréseink, megfigyeléseink alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink veszélyeztetettek. A nitrát szennyezés az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan történt, s jelenleg is tart. Területünkön és így nagy valószínűséggel Európa más országaiban is a nagylétszámú állattartás, a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz helytelen gyűjtése a felelős. Kiemelten fontos ezért a helyes mezőgazdasági gyakorlat bevezetése és gyakorlása, a szerves trágya szivárgásmentes gyűjtése, szabályos kijuttatása, a ténylegesen szükséges műtrágya kijuttatása talajvizsgálat és vetési terv alapján. A jogszabály rugalmasabbá tétele a trágya kijuttatásának tilalmi időszakát illetően a tél végi fagymentes napok számához igazodva, így a talajterhelés kiegyensúlyozottabbá válhatna.

18 További ösztönzők, segítség nyújtása nem csupán a talajterhelési díj kivetése útján a csatornahálózatra való rákötések növeléséhez, a közműolló zárásához. A fúrt és ásott kutak vizének további vizsgálata, a lakosság tájékoztatása a vízfelhasználással kapcsolatban. 6. Összefoglalás Nitrát szennyezés alatt a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutását értjük, melynek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vizek rendeltetésszerű felhasználása és romlik a vizek esztétikai értéke. A projekt során a szakirodalmi adatok alapján, megfigyelések, helyszíni bejárások során, vízminták vizsgálatával végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. Szakhatóságok, egyetemek, iskolánk dolgozói és diákjai egyaránt segítették munkánkat. A felszíni vizek elemzéséhez a Kapos vízgyűjtőjén végzett mérési adatokat kértünk a Környezetvédelmi Felügyelőségektől. A talajra kijuttatott tápanyagokra vonatkozó adatgyűjtésünkhöz NEBIH-től kértünk információt, a kapott értékeket elemeztük, grafikonon ábrázoltuk. A szennyező források felmérése során a szerves trágya kibocsátást, illetve a trágyakezelési megoldásokat tíz állattartó telepen figyeltük meg. Vizsgáltuk, hogy az állattartó telepek a trágyakezelés során betartják-e a felszíni és felszín alatti vizek érdekében szükséges előírásokat. Terepi méréseinkben a felszíni vizek nitrtát-tartalmát vizsgáltuk a Kapos folyóból Dombóváron és Kurdon, illetve Szakcson a patakból. A méréseket Visocolor gyorstesztekkel végeztük a helyszínen, a laborban és a Kaposvári Egyetemen. Az ivóvízzel kapcsolatos információkat a közszolgáltatótól és a Polgármesteri Hivatalból kaptunk. A felszín alatti vizek vizsgálatakor 84 vízmintát elemeztünk, a fúrt illetve ásott kutak adataival térképen jelöltük. A felszíni és felszín alatti vizek a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz szabálytalan gyűjtése miatt egyaránt szennyeződhetnek nitráttal, mely helyi és globális problémát egyaránt jelent. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetet mondani felkészítő tanárnőnknek Kisvárdainé Fábián Erikának szakmai iránymutatásáért, segítségéért és áldozatos munkájáért.

19 Köszönjük a Családunk, ismerőseink és barátaink szeretetét, melyből erőt és kitartást merítettünk munkánkhoz. Köszönetet mondunk továbbá Kőváriné Misky Éva tanárnőnek, Kisvárdai Melinda tanárnőnek, Kocsi Imre tanár úrnak és az alábbi személyeknek, intézményeknek, szakembereknek, akik nélkül ez a dolgozat nem jöhetett volna létre: Dr. Körmendi Sándor PhD docens úr, Kaposvári Egyetem Agrár-és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék: segítség a laborvizsgálatokhoz, szakirodalmi háttér biztosításához, terepbejárás; a nyúl, csirke, marha kísérleti tanüzem üzemvezetőjének szakmai segítséget biztosított. Tövishátiné Buótyik Ilona a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának talajvédelmi felügyelőjét, aki szakirodalommal segítette munkánkat. Várszegi Gábor a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője aki a Kapos vízgyűjtő területhez tartozó településeken kijuttatott tápanyagokra vonatkozóan adatokat biztosította számunkra. Magyar Eszter a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség munkatársa a Kapos vízgyűjtőjéhez kapcsolódó adatokat biztosította a szakhatóság részéről. Gaál Erzsébet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpont vezetője felszíni vizekről mérési eredményeket szolgáltatott nekünk. Csonka Edit Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda környezetvédelmi ügyintézője az ivóvíz és csatornázottság közműollóval kapcsolatban adott számunkra információkat. Varga-Stadler Gábor ügyvezető és Fodor Balázs környezetmérnök, akik a volt Dombóvár és Környéke Víz-és Csatornamű Kft. (jelenleg DRV) ivóvíz-ellátással kapcsolatos szakirodalommal segítette munkánkat. Bauer Mihály Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Járás Népegészségügyi Intézeténél egészségfejlesztési munkatársa (Dombóvár) az ivóvízzel kapcsolatban szakirodalmi anyagban adott útmutatást. Kósa Kft. széleskörű tájékoztatást adott nekünk a mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatban. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Hajdú Zoltán (2009): Ivóvízkutak nitrátszennyeződése a Nyárád vízgyűjtőjében. Doktori értekezés tézisei. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 2. Springall, Helen - Job, David - Jackson, Edward - Townsend, Sue (1991): Nitrate. Environment and Health. Shrewsbury, Field Studies Council (A nitrát. Környezet és egészség). Fordította: Szabó Judit. 3. Hajdú Zoltán (2009): Ivóvízkutak nitrátszennyeződése a Nyárád vízgyűjtőjében. Doktori értekezés. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 4. Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült (2008): Az állattartás környezeti hatásai, helyzete és viszonya a hazai és eu1 szabályozáshoz. Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa" az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával. 5. Mészáros György (2005): Környezetkímélő szerves trágya kijuttatás. Kapcsolódó intézkedések: Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai előírásainak

20 való megfeleléséhez nyújtott támogatás; Agrár-környezetgazdálkodási támogatás. Tanácsadási füzetek a nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedéseihez. III. Füzet. Gödöllő 6. Mathieu Sebilo,Bernhard Mayerb, Bernard Nicolardot, Gilles Pinay, André Mariotti Edited by Peter M. Vitousek, Stanford University, Stanford, CA, and approved September 9, 2013 (received for review March 26, 2013). (A nitrogén műtrágyák évtizedekig fertőzhetik a felszíni és felszín alatti vizeket november 05., 11:34 NAK/Science Daily) 7. Dr. Ijjas István (2002): Mezőgazdasági vízgazdálkodás az európai unióban. Egyetemi jegyzet. A jegyzetsorozatot szerkesztette: dr. Szlávik Kajos Készült az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály megbízásából a Mezőgazdasági vízgazdálkodás szakirányú továbbképzéshez a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara részére. 8. Európai Unió (2010 január): Az EU nitrátokról szóló irányelve. 9. Európai Unió (2015): Vízvédelem és vízgazdálkodás. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke /2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja Vitaanyag /2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. end.pdf /2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről Dr. Csonki István (2014): Jelentős vízgazdálkodási kérdések Kapos vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Székesfehérvár.

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

EU.WATER. A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség

EU.WATER. A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség EU.WATER A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség Debrecen 2011. december 13. www.euwater.envm.unideb.hu

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról.

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a környezetterhelési

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

Általános tudnivalók

Általános tudnivalók Kitöltési útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezıgazdasági tevékenységet folytatók kötelezı adatszolgáltatásához Általános tudnivalók Az 1. táblázatot minden adatszolgáltatásra kötelezett

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Csetény Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2015 (VI.8..) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásokról Csetény Község

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

A módosításokkal egységes szerkezetben. Utolsó átvezetett módosítás: 2013. (IX.18.). Hatályos 2013.09.19-től.

A módosításokkal egységes szerkezetben. Utolsó átvezetett módosítás: 2013. (IX.18.). Hatályos 2013.09.19-től. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2012.(V.14.) önkormányzati rendelete az állattartás rendjéről, az állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről és építésük egyes feltételeiről

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai VM Mezőgazdasági Főosztály és EOQ MNB, 2010. november 23. A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) 4.: Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) 4.: Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés Környezetvédelmi követelmények című előadás tananyaga MgSzH Központ, Növény, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság 2008. Jogszabályban

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE. Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen

VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE. Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen VESZÉLYES HULLADÉK FELELŐSÖK TOVÁBBKÉPZÉSE Feladatok, szakszerű gyűjtés, gyűjtőhelyek és gyűjtési időpontok a Debreceni Egyetemen VESZÉLYES HULLADÉKOK GYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Jelenleg a DE-n három különálló

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. SZEPTEMBER 03-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. SZEPTEMBER 03-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Ózd, 2011. december 22. Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft. ügyvezetője Előkészítette: Ózdi Vízmű Kft. Településf. és Vagyong. Osztály

Ózd, 2011. december 22. Előterjesztő: Ózdi Vízmű Kft. ügyvezetője Előkészítette: Ózdi Vízmű Kft. Településf. és Vagyong. Osztály Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 33/2001. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 29.-i ülésére Tárgy: Eb rendészeti telep kialakítása Zircen Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye kapcsolatrendszere 2014/2015 Helyi kapcsolatrendszer:

A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye kapcsolatrendszere 2014/2015 Helyi kapcsolatrendszer: A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári kapcsolatrendszere 2014/2015 Helyi kapcsolatrendszer: KLIK Dombóvári Járási Tankerület 7200 Dombóvár, Hunyadi tér 25. Járási köznevelési intézmények Iskolák:

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet hatálya

I. fejezet. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díj helyi szabályairól szóló 32/2011. (X.26.), 48/2008. (XII.12.), 6/2007. (II.23.), 31/2005. (IX.14.), 47/2004.

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

4. számú melléklet. Véleményező szerv

4. számú melléklet. Véleményező szerv 4. számú melléklet Ssz. Véleményező szerv Vélemény Vélemény érkezett-e beérkezésének 2014.02.04- dátuma ig (I/N) 1 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség I 2014.02.06

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI IRODÁJA ALAPITÓ OKIRATA Sásdi Többcélú Kistérségi Társulást, mint alapító a Kistérségi Iroda elnevezésű költségvetési szervét az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete által. 2015. augusztus 12-én tartandó testületi ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete által. 2015. augusztus 12-én tartandó testületi ülésére E l ő t e r j e s z t é s Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete által 2015. augusztus 12-én tartandó testületi ülésére Tárgy: Talajterhelési díjról szóló 10/2009.(IX.15.)önkormányzati

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK...

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK... JELENTÉS az Európai Bizottság részére a 91/676/EGK irányelv 10. cikke értelmében a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni vízvédelmi feladatok végrehajtásáról Időszak: 2004-2007. Jelentés

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Ügyiratszám: 3289/ 4 /2011. Ügyintéző: Marosvölgyi Miklósné Telefon: 88/424-866 Tárgy: Esztergom, Palatinus-tó fürdővíz profil megállapítása

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09.

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09. Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF A környezetvk rnyezetvédelem, természetv szetvédelem, vízügy aktuális kérdk rdései Balatonkenese, 2012. május 08-09. Jogszabályi hátth ttér 40/2002. (III. 21.)

Részletesebben

ÁROP-2216-2012-2012-0002 12. számú tananyag

ÁROP-2216-2012-2012-0002 12. számú tananyag ÁROP-2216-2012-2012-0002 12. számú tananyag A vidékfejlesztési miniszter 34/2012. (IV. 6.) VM rendelete valamint a 24/2013. (IV. 11.) VM rendelete a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005.

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre.

Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI A L P O L G Á R M E S T E R E ÖNKORMÁNYZATÁNAK Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Tárgy: Javaslat a talajterhelési díjról szóló rendelet

Részletesebben

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 2-i nyilvános ülésére.

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 2-i nyilvános ülésére. . napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 2-i nyilvános ülésére. Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről szóló

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete 538 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2013. évi 3. szám 19. függelék a 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás mellékletéhez A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

HATÁROZAT. megállapítom,

HATÁROZAT. megállapítom, Iktatószám: 1421-15/2015. Előadó: Czigány András dr. Ötvös Tünde Tárgy: KÜJ: KTJ: Hegyhátmaróc 080/19 hrsz. alatti telephelyen tervezett állattartási technológia módosításának és bővítésének előzetes vizsgálati

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől

ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől Tisztelt Felhasználónk! Tájékoztatjuk Önt, hogy 2009. október 1-jétől a szolgáltatást igénybe vevő felhasználók megfelelő minőségű tájékoztatását

Részletesebben

Jogcímkód:6-121-02-01

Jogcímkód:6-121-02-01 Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Állattartó telepek korszerűsítésének támogatása Monitoring adatlap - Indító Jogcímkód:6-121-02-01 Benyújtandó az illetékes MVH kirendeltséghez 1 Adatlap iratkódja

Részletesebben

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása FARMAGAS Szakmai Továbbképzési Konferencia Kecskemét, 2010. szeptember 23. Dr. Lengyel Attila ügyvéd 2009/28 Megújuló Energia

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai. Közszolgáltató és működési területének határai

A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai. Közszolgáltató és működési területének határai Balatonakarattya Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2015.(III...) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól

Részletesebben