Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban,

Átírás

1 Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE

2 Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikat, s így mindegyik determinált. (József Attila: Magad emésztő)

3 Az előadás főbb gondolatkörei 1.) Világgazdasági folyamatok válság és kiútkeresés 2.) Európa a nemzetközi adóversenyben és adóverseny az Európai Unióban 3.) Az adók és járulékok felértékelődési trendjei 4.) Az EU27 országok adórendszerei és strukturális jellemzői: Direkt, indirekt adók és szociális járulékok, Fogyasztást, munkát és tőkét terhelő adók és járulékok 5.) A 25 éves évforduló előtt álló hazai adó- és járulékrendszer átfogó értékelése 6.) A hazai adómodernizáció kívánatos és lehetséges irányai

4 A globális és átfogó válság főbb fázisai Bankrendszer megroggyanása befektetések drámai leértékelődése, megtakarítási hajlandóság csökkenés bankok, befektetési alapok tömeges megszűnése, befektetési hajlandóság drámai zuhanása, bizalomvesztés Pénzügyi válság bankrendszer stabilizációja, tartalékolási terhek, ktgv bevételnövelő intézkedések, árfolyamveszteség kompenzációja, kölcsönforrások bedugulása, Gazdasági válság GDP csökkenés, piacvesztés munkahelyek leépítése, üzleti elbizonytalanodás Szociális válság jövedelemvesztés, életminőség differenciálódása, munkanélküliség, Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése

5 A globális adósságállomány jelenleg a világ által előállított GDP érték háromszorosának felel meg Forrás: Európai Politikai Tanulmányok Központja, 2011

6 Eredeti válságfelhalmozás a világban Reálgazdasági folyamatok és pénzügyi folyamatok erőteljes távolodása; Gazdasági válság (növekedési ütem mérséklődése), Szociális válság (munkahelyek leépítése, jövedelmek befagyasztása, megélhetési költségek emelkedése), Költségvetési hiány és az adósságállomány felfutása a fejlett országokban (USA, EU) Pénzügyi rendszerek (US, euró) megingása, Észak-Afrika (politikai dominó és az olajárak emelkedése gazdasági következményei), Japán (földrengés és az atomkatasztrófa kára a GDP 4-5%-a, ám ennél nagyobb a jövőbeni energiapolitikát érintő negatív hatása),

7 Túlzott figyelem a fiskális és monetáris folyamatokra, s megfeledkezünk a reálgazdaságról Exportképesség és importigény különbsége, a külkereskedelmi mérleg alakulása (lásd: PIIGS országok kontra Magyarország); FDI áramlás (külföldi források fogadása helyett tőkeexport); A bruttó hozzáadott értéknek a kibocsátás arányában mért gyengülése, s a teljesítmények végletes differenciálódása, A jövedelemalapú bruttó hozzáadott értéken belül a munkajövedelmek csökkenése, illetve ezzel ellenkezőleg a bruttó működési eredmény, vagyis a profit emelkedése (következmény a fizetőképesség gyengülése, s ennek hiányában a belső piacra termelő gazdaság növekedési esélyeinek romlása); A termelési szerkezet romlása (erőforrások alacsonyabb hatékonyságú ágazatokba áramlása); Regionális közeledés helyett a régiók távolódása, az életminőség differenciálódása

8 FDI állomány (inward stock) a triász térségeiben, 2010 Észak-Amerika Mrd US $ EU-15 országok Mrd US $ Közép- és Dél-Amerika Mrd US $ EU-12 országok 679 Mrd US $ Yearly FDI inflows (mrd $) Kína - Hong Kong Mrd US $ Japán 215 Mrd US $ Forrás: World Investment Report United Nations, Geneva,

9 1000 Az EU27 országokba érkező és a közösségből kiáramló működő töke éves értéke (FDI) 500 billion US $ inflow outflow balance Forrás: World Investment Report adatai

10 Az FDI áramlás jellegzetességei A vállalkozások élnek a szabadságelvek alkalmazásával; A tőkeáramlás tipikus következménye a felvásárlás, az egyesülés, a privatizációs lehetőségeket kihasználó tulajdonszerzés, illetve zöldmezős beruházások; A tőkeáramlás következtében a vállalkozások átlépik az országhatárokat, miközben a nemzetállamok továbbra is nemzeti határok között működnek; Erősödő kompatibilitási probléma a piacgazdaság feltételrendszer, illetve az állam helyét és szerepét kijelölő konzervatív gondolkodás érvényesülése

11 % 8,0 6,0 GDP teljesítmény alakulása Magyarországon ( ) növekedés és felzárkózás 4,0 2,0 0,0 stabilizáció visszaesés -2, ,0-6,0 átalakulási válság -8,0-10,0-12,0-14,0 Forrás: KSH április és az 23 MNB adatai alapján a szerző összeállítása

12 A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők ( ) Hozzáadott-érték 100,0% Létszám többlet -0,4 0,6 % Tőke gyarapodás 68,7 69,5% Termelékenység 31,3%-31,5% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! Munka intenzitás 3,3-3,4% Tőke intenzitás 27,8%-28,0%

13 Európa és a közelmúlt Lelassult növekedési ütem, romló versenyképesség, amit a világgazdasági válság tovább súlyosbított, Költségvetési hiány és adósságállomány drámai felfutása (megkésett korrekció), Eurózóna fenyegetettsége (Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Belgium, Spanyolország), Lisszaboni program meghiúsulása (integráció erősödése helyett gyengülés, közösségi célok fedezet nélkül, intézményrendszer alacsony hatékonysága), Demográfiai bomba (korösszetétel, nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válása, migrációs terhek), Közösségi jövőkép elhomályosulása, kételyek az Európa 2020 programmal szemben

14 Az EU főbb működési jellemzői alapján megvonható következtetések Az EU megkésve és erőtlenül reagált a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen változására; A válságkezelő intézkedések többsége nem közösségi szintű, hanem nemzetállami jellegű (a protekcionizmus erősödő veszélyével); A nemzetállami intézkedések alapvetően bevételtúlsúlyosak és a kiadási oldal racionalizálása bizonytalan elvi alapokon nyugszik; Az euró övezet országainak nagyobbik felében csak most kezdődik a válság idején felhalmozott iszonyatos költségvetési deficitek leépítése; Összességében az EU még mindig csak a válságkezeléssel foglalkozik, s még halvány jelei sincsenek meg a válság utáni helyzetre történő felkészülésnek (az Európa 2020 program jelenleg semmivel nem nyugszik biztosabb alapokon, mint a lisszaboni program)

15 GDP in current prices (total in EUR millions and EUR/inhabitant), DE FR UK IT ES NL BE PL SE AT EL DK FI PT IE CZ RO HU SK LU SI BG LT LV CY EE MT GDP éves értéke (billions of ) A GDP összértéke és a fajlagos mutatók differenciáltsága alapján az euró övezet nem optimális valutaövezet EUR/inhabitant GDP érték /inhabitant

16 Az EU27 országok konszolidált adósságállománya a GDP arányában ( ) 160% 140% 120% % 80% 60% 40% 20% 0% EL IT BE IE PT DE EU15 FR HU EU27 UK AT MT NL CY ES PL FI EU12 LV DK SE SK SI LT CZ RO LU BG EE április Forrás: 23 Eurostat Data Explorer adatai alapján

17 A PIIGS országok és Magyarország konszolidált adósságállománya a GDP arányában ( ) 250,0% 200,0% Greece 150,0% 100,0% Italy Portugal Hungary 50,0% Spain 0,0% Ireland *2011 **2012 **2013

18 A gazdasági válság mélységét és tartósságát meghatározó tényezők A belső piac mérete (EL, SI, IE, de PL, ES); A pénzügyi rendszer fertőzöttsége (UK, IT, ES); Nemzetközi kitettség és transznacionalizálódási index alakulása (HU, SK); A külker kapcsolatok kiegyensúlyozottsága és/vagy egyensúlyhiányos állapota; A belső keresletben rejlő piacbővítés esélye; A gazdaságpolitika kiszámíthatósága (hitelképesség, üzleti bizalmi index, munkavállalók biztonságérzete);

19 Az EU27 adósságállomány leépítésének programfüggő változása 120,0 100,0 adósság a GDP arányában 80,0 60,0 40,0 20,0 22-es csapdája : a kemény korrekció társadalmi ellenállásba ütközhet, de korrekció nélkül nincs kilábalási esély 0, Kemény korrekció Korrekció nélkül mérsékelt korrekció

20 (%) Az EU27 országok GDP arányában számolt költségvetési bevételeinek változása 2010 és 2012 között 60,0 Csökkenő bevételi részarány Növekvő bevételi részarány 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 EE DK CY SE BG BE HU IE MT PL EL FR LU FI SK IT PT LV DE SI CZ RO NL UK AT LT ES

21 (%) Az EU27 országok GDP arányában számolt költségvetési kiadásainak változása 2010 és 2012 között 80,0 70,0 Csökkenő kiadási részarány Növekvő részarány 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 IE PT LV LT ES RO DE UK BG SK NL CY IT AT PL EL HU FI CZ MT EE SE LU FR SI BE DK

22 70,0 Az EU-27 országok évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0 HU 3,6% SE EE LU DE FI BG MT AT BE IT DK CZ LV NL RO LT PL SI FR SK CY PT ES EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -4,7% EL UK IE -10,3% Bevételek Kiadások Egyenleg Source: European Economic Forecast, Autumn 2011, EUROSTAT

23 Az EU-27 országok évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0 SE FI DE LU BG EE IT HU -2,85% LT AT NL LV MT CZ RO PL PT DK BE CY SK FR SI ES EL EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -4,0% UK IE -8,6% Bevételek Kiadások Egyenleg Source: European Economic Forecast, Autumn 2011, EUROSTAT

24 Adó- és járulékbevételek részaránya a költségvetés összes bevételeiből az EU27 országokban ( ) 120% 100% 80% adósságráta (%) 60% 40% 20% A költségvetési bevételeken belül magas arányú és viszonylag kiegyenlített az adó- és járulékbevételek szerepe 0% BE IT UK LU ES AT DE EU27 FR MT DK SE SK CY SI CZ PL NL EL IE EE HU PT RO LT FI BG LV adók az összbevételek %-ában, 2007 adók az összbevételek %-ában, 2010 Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

25 Adó- és járulékbevételek megoszlása főbb közteherviselési típusok szerint az EU15 országokban ( ) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, *2011 indirekt adók direkt adók szociális járulékok Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

26 A GDP arányos adóterhelés változása az EU27 országokban ( ) 60% 50% csökkenő emelkedő 40% 30% 20% 10% 0% DK SE FR IT FI EU15 EU27 DE LU HU UK CY PT MT CZ EL ES EU12 IE SK LV LT BG PL RO NL BE AT SI EE Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

27 A GDP arányos adóterhelés változása klasszikus csoportosítás szerint az EU tagországokban ( ) EU-15 EU-12 EU-27 HU Indirekt adók 13,4% 13,2% 13,7% 13,3% 13,5% 13,2% 16,3% 17,1% Direkt adók 14,0% 12,9% 8,5% 6,9% 13,6% 12,4% 10,3% 8,0% Szociális járulékok 13,7% 14,2% 12,2% 11,7% 13,5% 14,0% 13,9% 12,7% Adóteher összesen 41,1% 40,3% 34,4% 31,9% 40,6% 39,6% 40,5% 37,8% Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés alapján Pitti Zoltán számításai

28 60% 50% 40% 30% 20% 10% Az EU27 országok GDP arányos adó- és járulékbevételei főbb közteherviselési jogcímek szerint, % DK BE SE FR AT IT FI EU-15 EU-27 DE NL UK SI HU LU CY PT MT EL EE CZ ES IE PL EU-12 SK LV RO LT BG Indirekt adók Direkt adók Szociális járulékok Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

29 Közvetlen (direkt) adók a GDP százalékában ( ) 35,0% Csökkenő közvetlen (direkt) adóteher 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% DK SE FI UK BE IT EU-15 AT NL DE FR IE ES PT SI HU EL CZ EU-12 PL EE RO SK LT

30 százalék (előző év=100) 2,0 1,5 1,0 0,5 A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása ( ) Vállalkozási nyereség aránya növekvő 0,0-0, ,0-1,5-2,0 Munkavállalói jövedelmek mérséklődőek -2,5 Compensation of employees Taxes on production and imports less subsidies Gross operating surplus and mixed income Employer's social contributions Wages and salaries Source: European Economic Statistics, 2011

31 Unit Labour Costs Annual Indicators 18,0 Annual growth rate (%) 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4, Austria Czech Republic Germany Hungary Italy Slovak Republic

32 A direkt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, % 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% DK SE UK FI BE LU IT MT EU-15 AT EU-27 NL FR DE CY IE ES PT HU SI PL CZ EL EU-12 LT EE RO SK BG LV Személyi jövedelemadó Társasági adó Egyéb jövedelem típusú adók Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

33 Közvetett (indirekt) adók a GDP százalékában ( ) 20,0% 18,0% Emelkedő indirekt adóteher Csökkenő indirekt adóteher 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% SE HU FR AT SI EE FI UK LT CZ DE IT DK PL PT EU-15 BE NL EU-12 EL RO IE ES SK

34 Az indirekt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, % 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% SE HU DK CY BG FR AT SI IT EE MT PL PT FI EU-12 BE EU-15 EU-27 UK NL EL RO LT LU IE CZ DE ES LV SK VAT Termékeket terhelő adók (ÁFA éa vám nélkül) Importot terhelő adók és vámok Egyéb forgalomhoz kapcsolt adók Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

35 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% A végső fogyasztás és a fogyasztásra épülő adóbevételek az EU 27 országokban, 2010 DK HU EE BG SI CY FI SE MT AT NL EU-12 PT PL BE CZ UK EL DE FR EU-27 LT EU-15 RO LU SK IE LV IT ES Végső fogyasztás a GDP arányában Fogyasztást terhelő adók a GDP arányában

36 A szociális járulékok GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, % 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% FR DE CZ SI AT BE NL IT EU15 EE EU27 FI SK ES HU EU12 PL EL LU LT CY PT RO SE LV UK BG MT IE DK munkavállalói járulékok (biztosítottak) munkáltatói járulékkötelezettségek önfoglalkoztatók (önbiztosítottak) Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

37 Az adók és járulékok közgazdasági funkciók szerinti megoszlása az EU27 országokban ( ) ,9% 8,8% 20,3% 19,9% 11,4% 10,9% munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés

38 A normál ÁFA kulcsok változása az EU27 országokban ( ) 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% HU DK SE RO FI PL IE PT EL LV BE IT LT UK AT CZ SK EE SI BG FR DE NL MT ES LU CY normál ÁFA kulcs, 2007 normál ÁFA kulcs, 2012 Forrás: European Commission, Taxud.c.1(2012)134284, 2012 edition

39 A válság következményeinek elhárítására tett intézkedések Kiadáscsökkentő intézkedések Bevételnövelő intézkedések Közszféra béreinek befagyasztása (EL, IE, PT) Közalkalmazotti létszám csökkentése (ES, EL), Nyugdíjkorhatár emelése (FR), Szociális juttatások szűkítése (UK, IE) beruházások fékezése, új beruházási programok törlése költségvetési tartalékalapok emelése (zárolások) adókulcsok átmeneti emelése, beígért mérséklések halasztása, nyugdíjkorhatár emelése, ÁFA kulcs emelése (UK, DE) bankadó bevezetése (korlátozott), új adónemek (zöld adók), eljárási rend szigorítása, hatékonysági vizsgálatok alkalmazása Forrás: április EUROSTAt 23 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése

40 Európa 2020 és az Euró Plusz Paktum a.) Uniós szerződés módosítása (lásd: döntéshozatal), b.) Európai szemeszter beüzemelése: Egyensúlyteremtés (bevételek, kiadások) Költségvetések összehangolása, c.) Gazdasági kormányzás (csomag): Nemzeti Akcióprogramok kidolgozása, Makrogazdasági politikák összehangolása Pénzügyi stabilizálás (válságalapok, banki stressz-teszt), Adóharmonizáció (Tao, majd ÁFA), d.) Gazdasági aktivitás növelése, munkahely teremtés d.) Nyugdíjrendszerek megújítása, korhatár emelése, e.) Inflációkövető bérmechanizmus felmondása

41 % 8,0 6,0 GDP teljesítmény alakulása Magyarországon ( ) növekedés és felzárkózás 4,0 2,0 0,0 stabilizáció visszaesés -2, ,0-6,0 átalakulási válság -8,0-10,0-12,0-14,0 Forrás: KSH április és az 23 MNB adatai alapján a szerző összeállítása

42 Hazai helyzetünk értékelése Az évben meghonosított adórendszer modernizációjához egyfelől elégséges tapasztalattal rendelkezünk, másfelől a gazdasággal szembeni elvárások elkerülhetetlenné teszik az adórendszer átfogó megújítását, Figyelembe kell venni, hogy az adórendszer modernizációja eszközként szolgál a társadalmi, gazdasági célok megvalósításában, s az államszervezet működtetésében így egy kiszámítható és stabil adórendszer csak előző célok ismeretében alakítható ki; Erősíteni kell a növekedés ösztönző elemeket (atomizáltság helyett erőforrások koncentrációja, nyereség visszaforgatás kedvezményezése, K+F+I tevékenység erősítése a saját tudásbázisra épülő termékszerkezet modernizációja érdekében, A közteherviselés hazai súlypontjait (fogyasztás, élőmunka, tőke) az ország valós adottságaihoz kell igazítani, s nagyobb teret kell adni a káros javak adóztatásának, Az adminisztrációs terhek egyszerűsítése érdekében egyfelől szélesebb körben kell élni a korszerű informatikai eszközökkel, másfelől a mikro- és kisvállalkozások körében enyhíteni kell az adminisztrációs kötelezettségeket, A vállalkozások szélesedő külkereskedelmi kapcsolataira, valamint országhatárokat átlépő hálózatos szerveződésére tekintettel nagyobb figyelmet kell fordítani a közteherviselési rendszerek működtetéséért felelős szervezetek nemzetközi együttműködésére, Az önkéntes jogkövető magatartás erősítése, illetve a közbevételek sorsának átláthatósága érdekében javítani kell a tájékoztatási rendszert, s meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az adóalanyok csak kiszolgálói és nem hasznosítói az informácós rendszernek

43 Gondolatok a évi költségvetés kidolgozásának adó- és járulékrendszert érintő módosításaihoz Kiindulópont: a Konvergencia program vállalásai, Széll Kálmán terv követelményei, az EU-IMF tárgyalásokból fakadó kötelezettségek; Sajnálatos módon kalkulálni kell azzal, hogy a GDP növekedés alacsony szintje az abszolút értéken számolt adó- és járulékbevételek mérséklődésével fog járni; Az államháztartás közbevételekkel szembeni elvárásait erősíti az adósságállomány ütemes leépítésének igénye és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának kötelezettsége; A közbevételek biztonságos képződését gyengítik a korábbi ígéretek (ágazati különadók kivezetése, a bankadó leépítése, a 216 ezer Ft/hó jövedelem felettiekre vonatkozó szuperbruttósítás kötelezettség megszüntetése, az ÁFA 27%-os normál kulcs fenntarthatósága, egyebek); Új alapokra kell helyezni a társadalombiztosítási rendszer működését (egészségbiztosítás, nyugdíjrendszer), s biztosítani kell a járulékfizetés és a szolgáltatási jogosultság összhangját; Megújításra vár az önkormányzati adózás ügye (kiemelten IPA), aminek egyfelől az önkormányzati saját bevételek növelését kell biztosítania, másfelől viszont az új adózási rendszer nem járhat a GDP arányos adóterhelés emelkedésével; Számolnunk kell a közösségi szintű adópolitika megújulásával és ennek keretében az adóharmonizációs kötelezettségek további erősödésével.

44 A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán: