Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet. A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása
|
|
- Ildikó Siposné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása Témavezető: Dr. Tóth Valéria egyetemi adjunktus Készítette: Magyar Judit V. magyar IV.néprajz Debrecen 2009
2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. Az alkalmazott elemzési modell és annak előzményei... 5 III. A helynévfajták... 7 IV. A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása Funkcionális-szemantikai elemzés A névrész megjelöli a hely fajtáját A névrész megnevezi magát a helyet A névrész kifejezi a hely valamely sajátosságát A névrész kifejezi a hely valamely tulajdonságát A névrész kifejezi a hely viszonyát valamilyen külső dologhoz, körülményhez A névrész kifejezi a hely valamely más helyhez való viszonyát Többféleképpen értelmezhető helynevek Lexikális-morfológiai elemzés Egyrészes helynevek Köznévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek Tulajdonnévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek Kétrészes helynevek A földrajzi köznévi utótagú kétrészes helynevek Helynévi utótagú kétrészes helynevek Keletkezéstörténeti vizsgálat Szintagmatikus szerkesztéssel, jelzős szerkezetből alkotott nevek Morfematikai szerkesztéssel alkotott helynevek Jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Szerkezeti változással alakult helynevek Névátvételek V. Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet
3 I. Bevezetés Dolgozatomban a Bükk hegység mai helynévanyagával foglalkozom. A helynév fogalmát és használati körét igen nehéz meghatározni. A helynév és a földrajzi név fogalmakat a szakirodalom általában szinonim terminusként kezeli. HOFFMANN ISTVÁN véleménye szerint a terminusok körében inkább engedhető meg a szinonimitás, mint a poliszémia vagy a homonímia (HOFFMANN 1993: 35 36). A helynév és a földrajzi név terminusok szinonimaként kezelésére már HAJDÚ MIHÁLY is rámutatott 1979-ben megjelent tanulmányában. Nincs egyetlen tudományág sem, ahol ne keletkeznének új fogalmak, amelyekre új műszavakat kell teremteni, vagy ahol nem lenne szükség egyes szakszavak jelentésének pontosabb meghatározására. Ilyen műszóként említi meg például a földrajzi név és a helynév szavainkat. Ma a helynév a maga nem egészen egyértelmű jelentésével szinonimaként él a földrajzi név mellett, s az utóbbit tudományosabbnak vélve szívesen használják jelentős és jelentéktelen kiadványok egyaránt (HAJDÚ: 1979: 20). Mivel az általam alkalmazott modell alkotója a helynév terminust bizonyos értelemben jobbnak tartja egyszerűbb a helyesírása, és rövidsége miatt könnyebben részt vehet a szóalkotásban, ezért dolgozatomban én is ezt a terminust használom (vö. HOFFMANN 1993: 35). Vizsgálatom a Bükk hegység egész területére kiterjed. A hegység az Eger és a Sajó völgye között fekszik, neve a magyar bükk fanévből keletkezett metonimikus névadással, amely bizonyára a hegységet borító bükkösökkel lehet kapcsolatban (FNESz.). Megyei hovatartozását tekintve a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén található. A dolgozat megírása előtt célszerűnek láttam közelebbről megismerkedni a vizsgált tájegységgel, ezért terepre indultam. Mivel szüleim egy, a Sajó folyó völgyében elterülő kisvárosban élnek, viszonylag könnyen eljutottam a kutatandó területre. Turistatérkép alapján sikerült a Bükk több területével megismerkednem. Ez a vizsgálat nagymértékben segítette a helynevek fajtájának megállapítását, illetve kisebb mértékben a funkcionális-szemantikai elemzést is. 3
4 Dolgozatom két részből áll. Egyik jelentős része a Mellékletben helyet kapó adatbázis, amely adatszerűen tartalmazza a Bükk hegység összes helynevét, valamint a helynevek nyelvészeti elemzését kódok segítségével és a HOFFMANN ISTVÁN által kidolgozott elemzési modell kategóriáit felhasználva. A helynevek állományát a Bükk Turista- és Szabadidőtérkép 2006-os kiadása alapján állítottam össze. A dolgozat első felét az elemző rész alkotja, amelynek alapjául a HOFFMANN ISTVÁN Helynevek nyelvi elemzése című munkájában kidolgozott helynévelemzési modell szolgált (1993). Ebben az egységben a helyneveket az alapul szolgáló névelemzési tipológia mindhárom elemzési szintje szerint vizsgálom: a munkámat a funkcionálisszemantikai elemzéssel indítva, a lexikális-morfológiai leíráson át a történeti vizsgálattal fejezem be. Munkája bevezetésében HOFFMANN ISTVÁN ekképpen határozza meg vállalt feladatát: arra törekszem tehát, hogy a magyar mikrotoponimák funkcionálisszerkezeti leírásának elméleti keretét létrehozzam, mindannak az elméleti és gyakorlati tapasztalatnak és tudásnak az egybeolvasztásával, amely e téren a magyar nyelvtudományban kikristályosodott (HOFFMANN 1993: 5). Ezzel a névvizsgálati modellel lehetőségünk van arra, hogy nagyszámú, a magyar nyelvterület egészét képviselő, esetleg történetileg kiterjesztett helynévanyagot is bemutassunk (HOFFMANN 1993: 5). A Bükk hegység mai helynévanyagának nyelvészeti elemzése ebbe a kutatási célkitűzésbe illeszkedik bele, valamint ebből adódik a nehézsége és a szépsége is. Dolgozatomat nagymértékben segítették azok a monográfiák, amelyek ezt a helynévelemzési modellt korábban eredményesen alkalmazták, és ezzel munkámhoz is mintául szolgáltak: így például TÓTH VALÉRIA Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (2001a), RÁCZ ANITA A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata (2005), vagy PÓCZOS RITA Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése (2001). Habár mindhárom szerző történeti névanyagot vizsgál, mégis módszereiben és alapelveiben remek iránymutatók a mai helynévanyag feldolgozására is. A szerzők egyrészt összeállították a vizsgálandó területek történeti-etimológiai szótárát, másrészt rendszerszerű elemzést végeztek ezen az összeállított anyagon. 4
5 A kutatható helynévanyag megnövekedése azt a feladatot rója a nyelvtudományra, hogy felvázoljon egy átfogó képet a magyar helynévkincs egészéről, amely helyneveink általános jellegzetességeivel, névrendszerünk alapsajátosságaival ismertet meg bennünket (HOFFMANN 1993: 3). Egy tájegység modern kori helynévkincsét bemutató dolgozat talán majd ebben az átfogó kép megalkotásában segítheti a magyar nyelvtudományt. II. Az alkalmazott elemzési modell és annak előzményei Amint már azt a bevezetésben is említettem, dolgozatomban a HOFFMANN ISTVÁN által kidolgozott elemzési modellt alkalmazom, amely elsődleges szándéka szerint az alapvető kapcsolatok bemutatására, a tipikus, általános jegyek megragadására irányul (HOFFMANN 1993: 28). A nyelvészeti helynév-tipológia viszonylag új keletű, a közelmúltban indult fejlődésnek. Nagymértékben támaszkodott a történettudomány ómagyar kori helyneveire, illetve ezek tipológiájára (vö. BÉNYEI PETHŐ 1998: 69). LŐRINCZE LAJOS a Földrajzi neveink élete című tanulmányában fogalmazta meg elsőként, hogy helyneveink kutatásakor elsősorban sajátos jellegüket, rendszerszerűségüket kell látnunk. Egy helynév-tipológia körvonalait rajzolta meg, amely szerint természeti, műveltségi és eseményneveket különít el. Ő maga ezt a megközelítést névélettani vizsgálatnak hívja (vö. LŐRINCZE 1947: 43 52). BÉNYEI ÁGNES és PETHŐ GERGELY hibaként könyvelték el LŐRINCZE elméletének azonosítását a nyelvészetinévtani kutatásokkal, ugyanis az elmélet, mint írják: inkább filozófiai-pszichológiai szemléletű eszmefuttatás; emellett a nyelvészeti névkutatás a későbbiekben nem is használta fel ezt a névelméletet. Habár méltatják LŐRINCZE jó néhány megállapítását és gondolatmenetét, mégis több ponton szembehelyezkednek vele. Egyrészt nem tartják szerencsésnek a névélettan elnevezést, mivel a nevek valamiféle biológiai modelljének felállítását sugallja, másrészt névimmanens szemléleten sem ugyanazt értik, mint LŐRINCZE. Míg ő ugyanis ezt egyfajta pszichikai entitásként értelmezi, addig a szerzőpáros mint nyelvi objektumot vizsgálja nyelvünk rendszerén belül (vö. BÉNYEI PETHŐ 1998: 70). 5
6 A helynevek feldolgozásának módszere azonban nemcsak LŐRINCZE LAJOSt foglalkoztatta. A különböző területi egységek, illetve megyék helynévanyagának elemzésekor minden kutató megpróbált létrehozni egy egységes elemzési rendszert. A legkorábbi változatokat BENKŐ LORÁND (1947), valamint KÁZMÉR MIKLÓS (1957) dolgozták ki. Sem KÁZMÉR, sem BENKŐ nem különít el elemzési szinteket, így az eltérő típusok egy elemzési szinten keveredve jelennek meg. Ezek a rendszerek látszólag tetszőlegesen bővíthetők, ám ha alaposabban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a bővítéssel veszélybe kerül a modell rendszerszerűsége. Egy adott terület helynévanyagában sok olyan típus van, amelyet csak egy-egy helynév képvisel. Ezeknek a nem tipikus, besorolhatatlan helyneveknek a felvétele a tipológia egy-egy új variánsához vezet, amely az állandó bővítés következtében kezelhetetlenné válik (vö. BÉNYEI PETHŐ 1998: 77). Őket követte több tanulmányíró, akik egy-egy megye helységneveinek rendszerét próbálják meg felállítani, például ÖRDÖG FERENC Zala megye helységneveinek rendszere, (1987) vagy KÖRMENDI GÉZA Komárom megye helységneveinek rendszere (1989) című tanulmányában. Ezek az elemzések leíró jellegűek, névtörténeti adatokat nem vizsgálnak. Ezekkel szemben megemlítendő KÁLNÁSI ÁRPÁD Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük (1996) című munkája, amelyben a szerző a történeti és a modern kori helynévanyag szembesítésére vállalkozott, ahogy ő megfogalmazta: a szinkrón tipológia és a helynévtörténeti rétegek szembesítésére teszek kísérletet (1996: 7). HOFFMANN ISTVÁN az egységes, korszerű magyar helynév-tipológia kialakulásának fő akadályaként a kutatásokat jellemző szemléleti kevertséget jelöli meg. Elemzési modelljének egyik legfőbb alapvonása ezért a lehetséges vizsgálati szintek világos elkülönítése, valamint az alkalmazott fogalmi háló sarkpontjainak határozott és egyértelmű kijelölése. Ezzel az elkülönítéssel lehetővé válik a helynevek különböző szempontú (azaz például leíró és keletkezéstörténeti, de akár jelentéstani és stilisztikai stb.) ábrázolása. Ezen jegyek elszigetelt vizsgálatára azért van szükség, hogy valódi kapcsolatrendszerük kereteiben, kölcsönhatásukban, egymással szembesítve, egymásra vonatkoztatva mutathassuk be a neveket. Ez a modell a szerkezeti és a keletkezéstörténeti elemzést emeli ki a szempontok sorából, mivel a neveket nyelvi jelként értelmezi, és ennek megfelelően próbálja meg őket bemutatni, ezek interpretálásában pedig a leíró, konstrukcionális elemzés, valamint a 6
7 diakrón szempontú vizsgálat áll a középpontban. A névelemzés során szabályszerűségeket kell föltárnunk, és az adott nevet nem elkülönítve, hanem a névrendszer építőelemeként kell bemutatnunk. Az egyes helynevek értelmezése a rendszerre jellemző általános jegyek tükrében történik, és fordítva: a rendszer általános jellemzői csakis az egyes nevek sajátosságainak elemzésén keresztül ragadhatók meg, ilyen módon kapcsolódik össze a nevek analitikus és szintetikus elemzése. A modell alkotója valódi próbaként a nagy mennyiségű helynév rendszeres vizsgálatát jelöli meg, amely minden bizonnyal megköveteli majd a leírási modell kereteinek, kategóriáinak, fogalmainak bizonyos fokú átalakítását (HOFFMANN 1993: 27 28). HOFFMANN a korábbi tipológiák hiányosságaként említi a leíró és a történeti megközelítés eljárásainak, fogalmainak keveredését. Ezek elhatárolása pedig kiemelkedően fontos, hiszen azt a célt szolgálja, hogy kapcsolatukat, a rendszer működését világosabban láthassuk (HOFFMANN 1993: 29 30). A leíró elemzés a nevek szerkezetét mutatja be. Ebben a megközelítésben középponti helyet foglal el a névrész fogalma. Névrésznek nevezem a névnek azt a szegmentumát, amely a denotátumáról valamely információt közöl. A szerkezeti analízis során a névrész kétféleképpen vizsgálható: funkcionális-szemantikai, illetőleg lexikális-morfológiai szempontból (HOFFMANN 1993: 30). A keletkezéstörténeti elemzés pedig azoknak a történeti folyamatoknak a számbavételét foglalja magában, amelyek egy-egy korban helynévalkotásra felhasználhatók (vö. HOFFMANN 1993: 32). Dolgozatomban ezeknek a vizsgálati szinteknek megfelelően haladok, előzetesen azonban szólnom kell a nevek helynévfajták szerinti rendszerezéséről is. III. A helynévfajták A névszerkezeti analízis előfeltételeként a helynévfajtáknak a denotátumosztályok differenciáltságát tükröztető kategorizálását kell elvégeznünk. A pontosabb fogalmi osztályba tartozás (azaz az általános jelentéssík) ismerete nélkül nem végezhető el az egyes helynevek szerkezeti elemzése (HOFFMANN 1993: 31). 7
8 Az egyes névfajták elkülönítése nem nyelvi alapú, a nevek rendszerének különbözősége a denotátumok entitásbeli különbségén, a szemléleti kategóriák eltérésén alapul. A helynévfajták elkülönítése nem más, mint a tulajdonnévvel rendelkező területek osztályozása eltérő sajátosságaik alapján (HOFFMANN 1993: 34). A helynévfajták osztályozásával már több nyelvész is próbálkozott, így például LŐRINCZE LAJOS (1967: 3 19), J. SOLTÉSZ KATALIN (1979: 81 95), vagy KÁLMÁN BÉLA (1989: ). LŐRINCZE LAJOS tanulmányában három nagy csoportot állapít meg a helynevek kategorizálására, majd ezeken belül kisebb alcsoportokat határoz meg. A három nagyobb csoport a természeti nevek, a műveltségi nevek és az eseménynevek kategóriája. Természeti neveknek azokat a helyneveket tartja LŐRINCZE, amelyekben az adott táj valamilyen sajátossága tükröződik. Az ember szerepe a természeti nevek kialakulásában mindössze az elnevezés, míg a műveltségi nevek és az eseménynevek esetében az ember az adott táj kialakításának is aktív részese. A műveltségi nevek olyan területeket jelölnek, amelyeket emberi kéz formált, vagy legalábbis az emberi beavatkozásnak jelentős szerepe volt a táj kialakulásában. Az eseménynevek alapjaként LŐRINCZE az ember és a táj viszonyát, kapcsolatát, valamint az adott tájban történt emberrel kapcsolatos eseményt jelöli meg. Véleménye szerint ebben az esetben a névadó a tájban lezajló esemény, történés. LŐRINCZE a természeti neveken belül többek között például nagyság, méret, helyzet, fekvés és minőség alapján kategorizál. A műveltségi nevek osztályán belül az embernek a tájhoz fűződő fontosabb cselekményei szolgáltatják az alcsoportok határait, mint például pásztorkodás, halászat-vadászat vagy a földművelés stb. Az eseményneveken belül pedig a szemlélet, az emlékezet, és a fantázia alcsoportokat nevezi meg (LŐRINCZE 1967: 4 19). A kisebb alkategóriák, valamint a további helynév-tipológiák részletes ismertetésétől jelen esetben eltekintek, mivel ez az egység dolgozatomnak mindössze kiegészítő része, és itt csupán érzékeltetni kívántam egy lehetséges osztályozási modellt, hogy láthassuk a különbségeit az általam alkalmazott modell sajátosságaihoz képest. Az alábbiakban én ugyanis a választott névvizsgálati modellemnek megfelelően HOFFMANN ISTVÁN kategóriarendszerét alkalmazom, ezt találom ugyanis a legsokrétűbben és leginkább egynemű szempontokat figyelembe véve kidolgozottnak. A helyfajtákat természetesen a Bükk hegység helyneveiből válogatva szemléltetem példákkal. 8
9 A HOFFMANN-féle kategóriarendszerből magától értetődően kizárólag azokat a típusokat emelem ki, amelyekre a Bükkben példákat találunk. Ezáltal átfogó képet kaphatunk a bükki helynévfajták arányait illetően is. több helyfajtába sorolhatók 7% tanyák, lakott területek nevei 1% határnevek 12% víznevek 10% domborzati nevek 70% A víznevek kategóriájába a bükki helynévanyag mindössze 10%-a tartozik. A víznevek kategóriájában négy alcsoportot tudunk elhatárolni. A folyóvizek nevei az összes helynév majdnem 3%-át teszik ki: pl. Eger-patak, Tárkányi-patak, Kis-Sónifolyás, Felső-Tarró-ág. Az állóvizek nevei nem érik el az 1%-ot: pl. Leány-tó, Horgász-tó, Halas-tó, Bán-mocsár. Az álló- és a folyóvizek nevei ugyancsak 1% alatt maradnak: pl. Fátyol-vízesés, Két-víz köze. A források, kutak nevei mintegy 6%- ot érnek el: pl. Tardos-forrás, Guba-kút. A vízparti helyek neveinek kategóriáján belül egyetlen alcsoport sem képviselteti magát a Bükkben. A bükki helynévanyag legnagyobb részét természetszerűen a domborzati nevek csoportja alkotja. Ide tartozik az összes helynév 70%-a. A hegyek, dombok, halmok nevei 23%-ot tesznek ki: pl. Kövecses-hegy, Kölyüd-hegy, Ficsóros. A völgyek, mélyen fekvő területek, gödrök neveinek száma ennél több mint 10%-kal kevesebb, mindössze 12%: pl. Rozsnak-völgy, Dinnyés-völgy, Kerek-árnyék-gödör. A bükki helynévfajták leggazdagabb csoportja a hegyek és völgyek részeinek nevei, a helynévkincs 34%-át teszik ki: pl. Pipa-föld-orom, Malom-alja, Bükk-fennsík, 9
10 Vasbánya-oldal. A sík, egyenes felszínű területek nevei ugyanakkor még az 1%-ot sem érik el: pl. Kakukk-parlag, Zseber-lapos, Tebe-puszta. A határnevek kategóriájában 303 helynevet tarthatunk számon. Ez a szám az összes helynév 12%-át jelenti. A kategória alcsoportjai közül a legtöbb helynevet az erdők, ligetek, bokros helyek, erdőrészek, vágások, irtások egységébe sorolhatjuk, az összes helynév 4%-át: pl. Káptalan-erdő, Büdös-berek. Az összes helynév 4%-a a rétek, kaszálók nevei közé tartozik: pl. Nagy-mező, Bika-rét. A bükki helynévanyag 1%-a tartozik a szőlők neveinek csoportjába: pl. Ruzsin-szőlők. 2%-kal képviselteti magát a szántóföldek neveinek csoportja: pl. Határföldek, Ispán-szél. A határnevek kategóriájának további alegységeibe tartozó helynevek száma kevéssel több mint 1%, s közöttük megemlíthetjük a kertek neveit, pl. Barátság-kert, Lion-kert, a gyümölcsösök neveit: pl. Vadalmás, Rózsások, valamint a legelőket, illetve legelők részeit jelölő neveket: pl. Bocsi-legelő, Tüskés-legelő. A Bükkben lakott területek neveire (az itt szereplő településneveket nem tekintve) elvétve bukkanhatunk. A lakott területek kategóriáján belül mindössze egy alcsoportra találhatunk példákat. A tanyanevek csoportja az összes helynév 1%-át teszi ki: pl. Forgó-tanya, Szalmás-tanya, Mocsárosi-tanya. A helynevek nem mindig sorolhatók be egyértelműen egy kategóriába. A bükki helynévanyag szép számmal szolgáltat erre is példákat. A helynévkincs csaknem 7%- át, szám szerint 169 helynevet több helynévfajtához is sorolhatunk: pl. Pipás, Polint. A Pipás nevet viselő terület például Parasznya vonzáskörzetében elterülő erdős, ligetes, bokros hely, amely alkalmas szőlőtermesztésre is. Ezáltal tekinthetjük az erdős, ligetes, bokros helyek, erdőrészek, valamint a szőlők, szőlős területek kategóriája alá tartozónak egyaránt. A Polint helynév Borsodgeszt mellett található terület, amely részben a hegyek, dombok, halmok nevei közé tartozik, részben pedig a szántóföldek csoportjába. A többféleképpen kategorizálható helynevek csoportjai közül szeretném kiemelni azokat a helyneveket, amelyek a hegyek, dombok, halmok neveinek csoportja mellett az erdős, ligetes, bokros helyek neveinek csoportjába is tartoznak, mivel az ide tartozó helynevek száma az összes helynév jelentős hányadát, 5%-át teszi ki. Ilyen például a Nagy-Rakottyás helynév is. A Nagy-Rakottyás Eger városa mellett magasodó hegyes, dombos vidék, amely növénytakarója miatt, a hegyek, 10
11 dombok, halmok neveinek csoportján kívül besorolható az erdők, ligetek, bokros helyek, erdőrészek neveinek egységébe is. Ezen kívül ebből a csoportból említhetők meg pl. Kis-Katicsány, Hosszú-Som. A Bükk helynevei között előfordul, hogy egy helynév három csoportba is besorolható. Ezek száma azonban elenyésző, nem teszik ki az összes helynév 1%-át sem. A Benedek-hegy és a Szép-hegy például a neve által is sugallt hegyek, dombok, halmok neveinek csoportján kívül, fás, bokros növénytakarója miatt az erdők, ligetek, bokros helyek neveinek csoportjába is tartozik, a jellegzetes szőlőtermesztő volta miatt pedig a szőlők nevei közé is sorolható. Az Aranygomb szintén tartozik az erdős, ligetes, bokros helyek, illetve a szőlők nevei közé, de mivel a név egy Bükkaranyos mellett található hegynek a részét is jelöli, ezért besorolható a hegyek és völgyek részeinek nevei közé is. A Cigány-dűlő Cserépfalu melletti hegy részének neve, ahol a domináns fás, bokros felszín mellett szőlőtermesztés is folyik. A helynevet tekinthetjük tehát a hegyek és völgyek részeinek nevei közé tartozónak éppúgy, mint, a szőlőket és az erdős, ligetes, bokros helyet megjelölő névnek is. A bükki helyfajtákról összességében véve azt mondhatjuk el, hogy a legnagyobb számú helynevet felölelő csoportok a domborzati nevek kategóriájából, valamint a határnevek kategóriájából kerülnek ki. Ezeken belül a legtöbb helynév a domborzati nevek kategóriájából a hegyek és völgyek részeinek nevei közé, míg a határnevek kategóriáján belül az erdős, ligetes, bokros helyek, erdőrészek nevei közé tartozik. Azt hiszem, ez az eredmény nem meglepő, hiszen az ország legnagyobb átlagmagasságú hegységének helyneveit vizsgálom, amely egyben Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete is. 11
12 IV. A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása 1. Funkcionális-szemantikai elemzés A funkcionális-szemantikai elemzés során azokat a modelleket vesszük sorra, amelyek a névadás szemléleti alapjául szolgálnak. Ezek az emberi gondolkodás ismeretelméleti kategóriái, amelyekben a denotátumoknak a megismerés folyamán felismert és nevükben is tükröztetett sajátosságai fejeződnek ki (HOFFMANN 1993: 30). Mivel ezek a kategóriák az emberi megismeréssel állnak kapcsolatban, ezért ezek nem nyelvspecifikus tényezők. Minden nyelvben kifejezhető sajátosságok például az adott hely valamilyen lokális jellemzője, vagy éppen jellegzetes tulajdonsága. A funkcionális-szemantikai kategóriák tehát az ember környezetével kialakított viszonyával állnak kapcsolatban. A funkcionális szerkezetet vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy helyneveink kizárólag egy- vagy kétrészesek lehetnek, összhangban állva a szavak bináris szerkesztésmódjával. A funkcionális névrészek kapcsolódási típusaiban már nyelvspecifikus jegyek is föltűnhetnek, sőt akár egy nyelven belül területi különbségek is mutatkozhatnak (HOFFMANN 1993: 30 31) A névrész megjelöli a hely fajtáját Fajtajelölő név(rész)funkciónak azokat a nyelvi elemeket nevezzük, amelyek kifejezik azt a helynévfajtát, amelybe a névvel megjelölt egyedi hely besorolható (vö. HOFFMANN 1999: 208). A fajtajelölő szerepet F szimbólummal jelöljük. Fajtajelölő funkció háromféle helynévstruktúrában jelenhet meg. Állhat önmagában egyrészes helynévként (F szerkezet), illetőleg kétrészes helynévként sajátosságot kifejező előtaggal (S+F szerkezetet alkotva), illetve megnevező funkciójú előtaggal kapcsolódva (M+F szerkezetben) (vö. TÓTH V. 2001a: ). A bükki névanyagban az egyrészes fajtajelölő funkcióban álló helynevek száma elenyésző, nem éri el az összes helynév 1%-át: Fenek, Ortás, Ortvány, Forrás, Déllő, Szurdok. Kétrészes helynévként, sajátosságot kifejező előtaggal, valamint megnevező funkciójú előtaggal kapcsolódva, lényegesen nagyobb gyakorisággal képviselteti magát ez a névrészfunkció. Ezek a helynevek az összes helynév 81%-át teszik ki. Ebből 80% S+F struktúrájú helynév, például: Almás-hegy, Bábonyi-bérc, 12
13 Bányász-barlang, míg az M+F struktúrájú helynevek száma nem éri el az 1%-ot: a Somos név variánsaként jelentkező Somos-bérc és Somos-hegy, valamint a Csurgó kétrészes változataként feltűnő Csurgó-forrás nevek tartoznak ide. A Bükk helynevei között fajtajelölő funkcióban tehát a következő egyrészes neveket találjuk meg: Fenek, Forrás, Ortás, Ortvány, Déllő, Szurdok. A Fenek a fenék földrajzi köznév hangalaki változata, amely az Új magyar tájszótár szerint több jelentésben is használatos. A jelentések közül a Fenek elnevezésű területre leginkább a valamilyen területnek a legalacsonyabban fekvő része jelentés (ÚMTsz.) illik, hiszen a helynév egy Eger melletti hegyes, dombos területnek az alját nevezi meg. A Forrás nevet viselő terület egy természetes úton, folyamatosan, vagy időszakosan felszínre törő víz mellett található (a földrajzi köznév jelentéséhez lásd: NEMES 2005). Az Ortás és az Ortvány földrajzi közneveink ugyanarra a területi sajátosságra utalnak. Az Ortás az irtás földrajzi köznév hangalaki változata, míg az Ortvány az irtvány variánsának tartható (ÚMTsz.). Mindkét helynév olyan kopár helyet jelöl, amelynek növényzetét emberi kéz irtotta ki. A Déllő víz mellett lévő, itatásra alkalmas hely, míg a Szurdok nevű terület szoros keskeny völgy, út, vízmeder két meredek falú magaslat között fajtajelölő közszavakból vált helynévvé (TESz.). Itt kell kitérnünk az olyan fajtajelölő funkciójú egyrészes helynevekre is, amelyek összetett földrajzi köznévből alakultak. E névstruktúrák elemzése ugyanis nem egészen egyértelmű. A Bükkben számos példát találhatunk például Földégés, Földszakadás, Általjáró, Halastó, Vasbánya típusú névformákra. Ha kétrészes helynevek utótagjaként jelennek meg ezek az elemek, akkor fajtajelölő funkcióba sorolásuk többnyire egyértelmű. Ha viszont egyrészes névként állnak, ahogyan azt a bükki helynévanyagban is tapasztalhatjuk, kategorizálásuk már korántsem ilyen egyszerű. Az egyrészes helynévként szereplő összetett földrajzi köznevek helyet kaphatnának ugyanis a fajtajelölő funkciójú helynevek csoportjában, de az összetétel szétválasztásával a kétrészes helynevek kategóriájában is. NEMES MAGDOLNA, aki hosszasan vizsgálta az összetétellel alakult földrajzi köznevek csoportját, célszerűbbnek tartja, ha ezeket a helyneveket a kétrészes helynevek közé soroljuk, amelynek előtagja sajátosságot fejez ki, utótagja pedig fajtajelölő funkciójú (2002: 13
14 91 98). Az ő érveit elfogadva a bükki helynévanyag erre vonatkozó anyagát én is a kétrészes S+F struktúrájú helynevek között tárgyalom. Kétrészes nevek második tagjaként sajátosságot kifejező előtaggal kapcsolódva, azaz S+F struktúrát létrehozva már sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő a fajtajelölő funkció. Kétrészes víznevekben, illetve víznevekkel kapcsolatos helynevekben a következő fajtajelölő funkcióban álló földrajzi köznevek szerepelnek: patak Bábonyi-patak, Bán-patak, Örmény-patak; folyás Kánya-folyás, Mellér-völgyfolyása; víz Sebes-víz; folyó Vissza-folyó; ér Tardi-ér; tó Varbói-tó, Horgásztó; fertő Nagy-fertő, Kántor-fertő; vízesés Fátyol-vízesés; árok Égés-árok, Tatár-árok; forrás Csepegő-forrás, Csurgó-forrás; fő Víz-fő. Vízparti helyekhez kapcsolódóan mindössze két helynevet találunk, amelyeknek utótagja fajtajelölő szerepben áll: mocsár Bán-mocsár, sár Feketesár. A domborzati-, illetve a határnevek csoportjából a hatalmas mennyiségre való tekintettel a 10-nél gyakrabban előforduló földrajzi közneveket két-három példával szemléltetem, míg az ennél kevesebbszer előforduló földrajzi köznevek közül csupán egy-egy példát emelek ki. A példákat az átláthatóság érdekében kisebb csoportokra bontva szemléltetem. A csoportokat a korábban már ismertetett helynévfajták alapján bontottam szét. A domborzati nevek csoportján belül fajtajelölő szerepben szép számmal találhatunk példákat a következő helynévfajták kategóriáiban: a) hegyek, dombok, halmok nevei: hegy Közép-hegy, Pap-hegy, Hajdúhegy; bérc Köves-bérc, Pásztor-bérc, Vékony-bérc, domb Akasztódomb, Kerek-domb, Betyár-domb; kő Büdös-kő, Szarvas-kő, Bél-kő. A kő földrajzi köznév besorolása érdekes lehet, mivel jelentése alapján ( kiemelkedő szikla, esetleg sziklacsoport, vö. ÚMTsz.) tartozhat a hegyek, dombok, halmok nevei közé, de a hegyek és völgyek részeinek nevei közé is. A bükki elnevezések habár akad olyan is, amely hegynek a részét jelöli nagyobb mennyiségben hegyre utalnak, ezért soroltam a hegyek, dombok, halmok nevei közé én is. Kisebb mennyiségben fordul elő, de még ebbe a kategóriába tartozik: lépcső Arany-lépcső. 14
15 b) völgyek, mélyen fekvő területek nevei: völgy Kenderes-völgy, Körtevölgy, Egres-völgy; lápa Egyház-lápa, Nyíres-lápa, Kerek-lápa. Egy-egy példát találhatunk a következő fajtajelölő földrajzi köznevekre: töbör Menyecske-töbör; gödör Siroki-gödör; aszó Nagy-aszó. c) hegyek és völgyek részeinek nevei: tető Zsófi-tető, Pipises-tető, Szarkástető; orom Csonka-orom, Kurta-orom, Tölgyes-orom; oldal Fazekas-oldal, Kavicsos-oldal, Puszta-oldal; nyak Farkas-nyak, Gesztenyés-nyak, Emír-nyak; lyuk Ravasz-lyuk, Keskeny-lyuk, Léleklyuk; fő Boroszló-fő, Csej-fő, Gyökér-fő. Egyszer-egyszer állnak fajtajelölő szerepben a következő földrajzi köznevek: erős Istállós-kő erőse; szék Király-szék; pad Vár pada; verő Magas-verő; sánc Nagy-sánc; farok Nagy-fark; hát Bükkhát, mál Nagy-mál. A határnevek egyes típusainak utótagjában a következő fajtajelölő elemeket találjuk meg: a) erdők, ligetek, bokros helyek, erdőrészek, vágások, irtások: erdő Rácerdő, Káptalan-erdő, Pap-erdő, berek Büdös-berek, Négyszolga berke, Disznós-berek. Kisebb mennyiségben fordulnak elő a következők: bükk Keskeny-bükk; sűrű Pap-sűrű. b) rétek, kaszálók nevei: rét Szög-rét, Száraz-rét, Daróci-rét; kaszáló Tóth Mihály-kaszáló, Derda-kaszáló; mező Nagy-mező, Kis-mező, Felsőmező c) szőlők nevei: szőlő Felső-szőlő, Puszta-szőlő, Pap szőlője d) szántóföldek nevei: föld Nagy-föld, Templom földje, Pásti-földek; dűlő Hosszú-dűlő, Rózsás-dűlő, Magyar-dűlő e) kertek nevei: kert Gyöngyösvirág-kert, Török-kert, Csemete-kert f) legelők nevei: legelő Ökör-legelő, Tüskés-legelő, Bocsi-legelő. Emberi lakóhelyet jelölnek a következő földrajzi köznevek: tanya tartózkodási hely, a határban lévő kisebb gazdasági település (TESz.): Bodnár-tanya, Disznóstanya; farm (haszon)bérlet, tanya, gazdaság (TESz.): Rókafarm; ház lakóhely, tartózkodási hely (TESz.): Jánosháza. A bükki névanyag 2515 helyneve közül mindössze 29 helynév tartozik ide. Ezek a helynevek perifériális jellegűek, nem 15
16 tartoznak törvényszerűen a határnevek közé, de más kategóriába való besorolásuk is problémás lehet (vö. HOFFMANN 1993: 33 41). Fajtajelölő funkciót töltenek be azok a helyzetviszonyító lexémák is, amelyeknek jelentése a helynevek utótagjaként ugyanaz, mint a nekik megfelelő névutóké (vö. BENKŐ 2001: 29 30): alj hegyoldal alsó része : Avas alja, Bükk alja; elő valami előtt fekvő : Hór eleje; fel valami fölött fekvő terület : Tura felé; köz két térszínforma között lévő terület : Két-víz köze, Víz köze; meg hegy mögött fekvő terület : Hát-meg-rét; szél valami mellett, szélén fekvő terület : Csáj-szél, Ispán-szél A névrész megnevezi magát a helyet Megnevező funkcióban mindig valódi helynév áll. Ez a név egy új név részeként ugyanazt a szerepet tölti be, ami egyben eredeti helynévi jelentése is: a denotátumra való utalást (HOFFMANN 1993: 47). Megnevező szerepű névrészek állhatnak önmagukban (M), fajtajelölő utótaggal kapcsolódva (M+F struktúrában), sajátosságot kifejező előtaggal (S+M szerkezetben), valamint kapcsolódhat egymáshoz bár ez a jelenség nagyon ritka két megnevező szerepben álló helynév is (M+M struktúrát hozva létre). Megnevező funkcióban álló egyrészes helyneveink jövevénynevek. Ilyen például a Lippa helynevünk, amely szláv átvétel, eredeti jelentése: olyan falu/terület, ahol sok hársfa van (FNESz.). Ehhez a funkcióhoz sorolható továbbá a Sajó mellékvizének nevéül szolgáló, szintén szláv nyelvből átvett Szinva név is. Szláv eredete kétségtelen, viszont a részletek vitathatók. Minden valószínűség szerint a helynév alapszava a szláv kék, szürke jelentésű melléknév lehetett (FNESz.). A megnevező funkciójú helynevek jelentése a denotátumra való utalás még olyan esetekben is, ha új név részeként állnak. Ez alapján ide tartoznak azok a jelzős alakulatok is, amelyek utótagjában már meglévő helynév szerepel, s ez a helynév lehet eleve megnevező szerepű (azaz jövevénynév), mint a: Kis-Lyukó, Nagy-Lyukó, Felső-Lyukó nevek utótagjai, de állhat ebben a szerepben belső keletkezésű, akár eleve kétrészes helynév is, mint amit például a Felső-Sebes-víz, Alsó-Tarró-ág nevekben láthatunk. Ezekben a névformákban tehát a megnevező szerepű utótagot sajátosságot kifejező előtag egészíti ki, s ezáltal S+M struktúra jön létre. Hasonló 16
17 alakulatokat eredményeztek az alábbiak is: Bakos és Erenyő helyneveink személynévi eredetűek, a következő helynevekben azonban megnevező funkcióban állnak, mivel jelzőiket már helynevekként kapták: Kis-Erenyő, Nagy-Erenyő, Kis- Bakos (vö. VÁRNAI 2001: 156). Az S+M szerkezetű helynevekben a kis és a nagy, valamint az alsó és a felső melléknevek gyakran névpárokban, egymást értelmezve jelennek meg. A helynevek funkcióinak megállapítása során mindenképpen figyelembe kell vennünk ezeket a szóelemeket is (vö. PESTI 1969: ), ám ezek tárgyalására majd a sajátosságot kifejező funkció részletezésekor térek ki. Megnevező funkcióban áll az új helynév részeként az a már meglévő helynév is, amely utótaggal egészül ki anélkül, hogy denotatív jelentése megváltozna. Ilyen például a Somos helynévből keletkezett, s vele azonos jelentésű Somos-bérc vagy Somos-hegy elnevezés. A Somos nevű egyrészes helynév olyan területet jelöl, ahol sok a somfa, tehát elsődleges egyrészes helynévként sajátosságot kifejező funkcióban áll. A Somos-bérc, illetve a Somos-hegy ugyanarra a denotátumra mutat, szerkezetét tekintve azonban kétrészes helynevek, M+F struktúrát alkotnak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek a kétrészes névformák természetesen őrzik az eredeti sajátosságjelölő funkciójukat is, és a névhasználók számára szemantikai jelentésük nyilvánvalóan olyan kiemelkedés, ahol sok somfa nő formában jelentkezik. Földrajzi köznévi utótaggal való kiegészülés tehát megteremtheti az eredetileg egyrészes helynév S+F vagy M+F struktúráját egyaránt. Ezekben az esetekben előfordul, hogy az eredeti helynév elveszíti eredeti szemantikai szerepét, és megnevező funkcióba lép, de meg is tarthatja eredeti funkcionális szerkezetét (a témáról bővebben lásd TÓTH V. 2008: 70 79). Két megnevező funkciójú helynév kapcsolatára, azaz M+M struktúrára nagyon ritkán, és főleg települések neveiben találhatunk példát. A bükki helynévkincsben nincs olyan helynév, amely ezt a szerkezetet szemléltetni tudná A névrész kifejezi a hely valamely sajátosságát A funkcionális-szemantikai kategóriák közül kétségtelen, hogy a sajátosságot kifejező szerepben álló névrészek száma a legszámottevőbb. A hely sajátosságát kifejező névrészfunkciók igen sokfélék lehetnek, de HOFFMANN ISTVÁN beiktat modelljébe olyan ún. egyéb csoportokat, amelyek ezt a sokszínűséget elfedik. Az 17
18 egyes homogén kategóriákon belül azonban még így is feltűnnek a kisebb eltérések (vö. HOFFMANN 1993: 45 46). Árnyalatnyi különbség fedezhető fel például a következő azonos kategóriába tartozó helynevekben: Sötét-lápa, Veres-bérc, Fehérhegy, Fényes-tető. Előfordulnak olyan helynevek is, amelyeket egyszerre több csoportba is besorolhatunk. Ilyen például a Borda-hegy, amely S+F struktúrájú helynév, és amelynek előtagja vagy a hely tulajdonságát, konkrétan a hely alakját fejezi ki, vagy jelölheti az adott hely lokális viszonyát is, azaz, hogy a Borda-hegy nevű terület egy másik, nagyobb kiterjedésű területnek a részét képezi. Egyértelmű, hogy a Vándor-forrás helynév sajátosságot kifejező előtagja a hely használójára mutat rá, vagyis arra, hogy a megnevezett forrást az arra járó vándorok veszik igénybe. A hely valamilyen szempontból vett birtokosát mutathatja a következő helynév előtagja: Balog Miklós völgye. Ezzel szemben már korántsem ilyen egyértelmű, hogy például a Remete-hegy remete előtagja milyen sajátosságot fejez ki. Utalhat a hely használójára, de birtokosára is. A Bükkben számos olyan helynév van, amelynek a Remete-hegy-hez hasonlóan a kategorizálása problémát okozhat. Sajátosságot kifejező névrészek háromféle szerkezetet hozhatnak létre. Állhatnak önmagukban (S), például Áfonyás, Borostyános, Tölgyes, fajtajelölő utótaggal (S+F struktúrában): Almás-hegy, Apró-ormok, Gyöngyösvirág-kert, Zsidórét, valamint megnevező szerepű utótaggal kapcsolódva (S+M szerkezetben): Nagy- Rózsás, Száraz-Szinva, Nagy-Töviskes-völgy, Felső-Bagoly-hegy. Az eddig alkalmazott strukturális szerkezet szerinti tárgyalás a sajátosságot kifejező névrészek bemutatása esetén a sokszínűség miatt nem lehetséges. Ez okból kifolyólag, elfogadva TÓTH VALÉRIA útmutatását, a sajátosságot kifejező névrészek bemutatása során a funkcionális tartalmak szemantikai típusait követem (vö. TÓTH V. 2001a: 107) A névrész kifejezi a hely valamely tulajdonságát Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a helyneveket, amelyeknek sajátosságot kifejező előtagjuk a terület valamely érzékszervinek, vagy érzékeléssel felfogott, illetőleg valamely belső, nem érzékeléssel felfogott tulajdonságát fejezi ki. Érzékeléssel felfogott jegyet mutatnak például a következő helynevek: 18
19 a) méretre utaló névrészek: Apró-ormok, Keskeny-bükk, Hosszú-galya, Kismező, Nagy-fark, Nagy-verő, Szoros-völgy, Széles-lápa b) alakra utaló névrészek: Háromágú-völgy, Kerek-hegy, Görbe-rámpa, Hegyes-kő, U alakú-barlang c) anyagra utaló névrészek: Homok-hegy, Kavicsos-bérc, Vizes-lápa d) színre utaló névrészek: Fényes-tető, Sötét-lápa, Veres-oldal, Fehér-föld e) szagra, illatra utaló névrészek: Büdös-berek, Illat-rét f) korra utaló névrészek: Új-hegy, Vén-hegy, Koros-kő g) hangra utaló névrészek: Csörgő-tető, Dobogó-bérc, Nyögő-patak h) ízre utaló névrészek: Savós-kút, Sós-kút, Bársonyos-kút i) folyásra utaló névrészek: Örvényes-forrás, Sebes-víz, Vissza-folyó j) éghajlati jellemőre utaló névrészek: Meleg-oldal, Hideg-völgy, Jeges-lápa k) funkcióra, működésre utaló névrészek: Rét-föld, Szállás-völgy, Kapu-bérc, Tehéndelelő-lápa l) egyéb tulajdonságra utaló névrészek: Csúnya-völgy, Szép-hegy, Két-hegy, Nyúzó-bérc. Érdekes ez utóbbi névforma sajátosságot kifejező előtagja. A Bükkben több vidék kapta ezt a nevet: Nyúzó, Nyúzó-bérc, Nyúzó-dűlő. Ezek az elnevezések nagy kiterjedésű, magas területeket jelölnek, amelynek agyagos földje rendkívül nehezen művelhető meg (FEKETE 1999: 184). Feltételezem, hogy a név, illetve a nevek sajátosságot kifejező előtagja ebből a nehezen művelhetőségből alakult ki, miszerint a föld művelése embert próbáló, embert nyúzó feladat lehetett. Vannak olyan helyneveink is, amelyek se nem külső, se nem belső jegyet nem hordoznak magukban, hanem a hely valamely egyéb tulajdonságát fejezik ki: Kínhegy, Névtelen-lápa, Vigyorgó-oldal. Ezek névadáskori motivációját ma már nehezen deríthetjük fel, legfeljebb azt tudhatjuk meg, a mai névhasználat számára mi e nevek transzparenciája. Ami névszociológiai szempontból persze szintén érdekes kérdés lehet. 19
20 A névrész kifejezi a hely viszonyát valamilyen külső dologhoz, körülményhez A névrész ezekben az esetekben kifejezheti a hely viszonyát valamilyen tárgyhoz, élőlényhez, valamilyen személyhez, illetve valamilyen történéshez. a) Kifejezheti az ott lévő növényzetet: Galagonyás, Bükkös-völgy, Borostyántető, Büszkés-völgy, Cseresznyés-patak, Hársas-völgy. A Galagonyás galagonyacserjékkel benőtt helyet jelöl. A galagonya savanykás bogyójú vadon termő cserjenövény (ÚMTsz.). A Büszkés-völgy nevét az itt található büszkebokrokról kaphatta. A büszke növénynek, illetve termésének neve területenként változó. Ismerjük egres-nek, valamint pöszmété-nek is, de használják piszke, valamint köszméte elnevezését is (NéprLex.). b) Utalhat a területen élő állatvilágra: Fajdos, Cinegés, Csókás-völgy, Disznós-berek, Farkas-kő, Galambos-bérc, Szarvas-kút. A Fajdos a fajd madárnév -s képzős származéka (FNESz.), amely a vidéken nagyobb számban előforduló állatra utal ugyanúgy, ahogyan a Cicka-berek előtagja is. A cicka a cickány állat egyik elnevezése (ÚMTsz.) c) A névrész szemléltetheti a hely kapcsolatát az ott lévő épülettel, építménnyel: Csárda-hegy, Istállós-kő. A Csárda-hegy nevét minden bizonnyal a lábánál lévő csárdáról, pusztai vendéglő -ről (FNESz.) kapta, míg az Istállós-kő olyan hegy, amelynek oldalában istállónak alkalmas barlang van (FNESz.). d) Az elnevezés mutathat összefüggést valamely tárggyal, amellyel az adott területen csinálnak valamit, vagy alapanyagát onnan nyerik: Köszörű, Köpüs-kő. A Köszörű olyan hely, ahol ennek való anyagot lehetett találni (FNESz.), a Köpüs-kő pedig olyan vidéket jelöl, ahol sok köpü méhkas, kaptár (ÚMTsz.) volt. e) A névrészből következtethetünk a hely birtokására: Danc Péter, Vidróczkybarlang, Tót Mihály-kaszáló, Barát-erdő, Egyház-völgy, Tanács kútja. f) A helynév mutathatja az adott terület használóját is: Barátos, Csordás-rét, Úri-völgy, Fazekas-oldal, Tolvaj-dűlő. Az e) és az f) kategóriába tartozó helynevek között számos esetben nem tudunk különbséget tenni, hiszen nem tudhatjuk, hogy az adott helynév a birtokosról kapta-e 20
21 a nevét, vagy pedig inkább csak a használója volt a területnek. Egyértelmű a birtokviszony a Danc Péter, a Vidróczky-barlang, vagy a Tót Mihály-kaszáló helynevek esetében, de már közel sem ilyen egyértelmű a Barát-erdő vagy a Barátos helynevek kapcsán. Ezek az elnevezések egyértelműen az itt élő pálos szerzetesekkel állnak kapcsolatban, minden bizonnyal a szerzetesrend tulajdonát képezték ezek a területek (vö. VÁRNAI 2001: 2), azonban a birtokviszony teljes bizonyossággal nem állítható mindegyik szóban forgó területről, így előfordulhat, hogy inkább használatról beszélhetünk. g) A névrész az ott lévő vagy ott lakó emberekre, embercsoportokra utal: Cigány-dűlő, Kun-hegy, Német-völgy, Orosz-kút, Örmény-patak, Románbérc, Szász-orom, Zsidó-rét. h) A hellyel kapcsolatos valamilyen esemény fejeződik ki a következő helynevekben: Áldozó-völgy, Juhdöglő-völgy, Holtember-tető, Kutyaakasztó-hegy, Öröm-hegy, Szomorú-völgy, Remény-lápa. Ebben a csoportban is vannak olyan helynevek, amelyek a jelenlegi ismereteink alapján egyértelműen egyik alcsoportba sem sorolhatók be. i) A hely egyéb viszonyát valamilyen külső dologhoz, körülményhez mutatják a következő: Dénár-dűlő. j) Kategorizálhatatlan külső viszonyt fejeznek ki a következő névrészek: Szirén-barlang, Semmi-bérc, Lélek-lyuk A névrész kifejezi a hely valamely más helyhez való viszonyát Ahogy azt az alcím is mutatja, az ebbe a csoportba tartozó helynevek sajátosságot kifejező névrésze a táj valamilyen helyzetét mutatja valamilyen más térszíni formához viszonyítva. A Két-víz hegye vagy a Sebes-víz-rét helynevek sajátosságot kifejező névrésze azt ábrázolja, hogy az adott terület pontosan hol, azaz hogy pontosan valamilyen vízfolyások között, illetőleg mellett helyezkedik el. a) Térszíni forma, illetve tájrész mellett szemantikai tartalmat fejeznek ki az alábbi helynevek: Kotymány orma, Nyárjú-hegyi-barlang, Lófő-tisztás, Barta-lyuk hegyese, Galya kopasza, Mész-völgyi-patak. 21
22 b) Lakott terület közelében terülnek el a következő területek: Egri-völgy, Görömbölyi-patak, Mónosbél-lápa, Siroki-gödör, Bábonyi-bérc, Darócirét. c) Építmény közelségére utalnak a következő helynevek: Malom-hegy, Várerdő, Sóbánya-bérc, Zsindelyház-lápa. d) A hely viszonyított helyzetét láthatjuk az alábbi sajátosságot kifejező szerepű névrészekből: Alsó-Bagoly-hegy, Felső-Bagoly-hegy, Elő-lápa, Harmadik-nyomás, Köz-domb, Közép-hegy, Külső-ortás, Oldal-völgy. e) Egyéb helyviszonyt fejez ki például a Hármas-határ, valamint a Tizes-kő helynevek előtagja Többféleképpen értelmezhető helynevek HOFFMANN ISTVÁN modelljében a funkcionális-szemantikai kategóriák között a többféleképpen értelmezhető helynévrészek külön alcsoportként szerepelnek. Én jelen esetben a csekély mennyiségű példa miatt ez alatt a címszó alatt tárgyalom azokat a helyneveket is, amelyek esetében a funkció nem áll kapcsolatban a denotátummal. Ezekre az alcsoportokra a Bükkben igen kevés példát találhatunk. Az ide tartozó helynevek nem teszik ki az összes helynév 1%-át sem, mindösszesen 24 helynevet soroltam ebbe a kategóriába. a) A Karácsony-völgy, Pünkösd-hegy, Pünkösd-völgy helyneveink esetében a funkció nem áll kapcsolatban a denotátummal. Mind a Pünkösd, mind a Karácsony egyházi jellegű szó, ünnepre utal. Ezeknek az elnevezéseknek a motivációjára nincsen adatunk, és következtetni sem tudunk rájuk (vö. VÁRNAI 2001: 158). b) A többféleképpen értelmezhető helynevek csoportját alkotják a következő helynevek: Bánya-bükk, Szent Gellért-tető, Szent István-barlang, Szent István-forrás, Szent István-lápa, Szent Miklós-kút, Szentkereszt-bérc, Szentkereszt-hegy, Szentlélek-hegy, Szentléleki-völgy, Szent-völgy, Szent Erzsébet-forrás, Szent Imre-forrás, Boldogasszony, Szűz Mária-forrás, Szépasszony-völgy. A Bánya-bükk helynév azért került ebbe a csoportba, mert előtagja kétféle sajátosságot is kifejezhet. Egyrészt utalhat a vidéken folyó bányászati tevékenységre, másrészt kifejezheti népnyelvi jelentését is, 22
23 miszerint: legelőn a disznók által túrt mélyedés, gödrös hely (ÚMTsz.). Mivel a vizsgált terület erdő, valamint a disznótartás jellemző erre a vidékre (igazolja ezt több helynév is, például: Disznós, Disznós-berek, Disznósforrás, Disznós-tanya stb.), könnyen meglehet, hogy a terület ez utóbbiról kapta nevét. A szentek nevei esetében patrocíniumi névadásra gyanakodhatunk, és elképzelhető, hogy az efféle névformák a fentebb már említett pálos szerzetesrenddel hozhatók kapcsolatba (vö. VÁRNAI 2001: 157). Magyarországon a kereszténység felvételétől, azaz a századtól figyelhető meg az a tendencia, miszerint nyugati mintára, templomainkat, monostorainkat égi patrónus, szent tiszteletére, hittitok vagy isteni személy dicsőítésére állítják, és az adott szent, patrónus nevével látják el (vö. BENKŐ 1987: 305). A szentek nevéből kialakult nem települést jelölő helyneveink motivációját rendkívül nehéz megfejteni. Nem lehetetlen azonban rámutatni azokra az erősítő tényezőkre, amelyek nagymértékben befolyásolták ezt a fajta névadást. Ilyen erősítő tényező például a védőszent ünnepének kötelező megtartására vonatkozó I. László király által kiadott törvény, vagy a naptárban egy évben több alkalommal ünnepelt szent, a saját egyház védőszentjének más egyházra való ráruházása, a szerzetesrendek, vagy az uralkodó család kedvelt szentjeinek tisztelete. Királyi családban gyakran előfordult, hogy az uralkodó saját keresztény neve patrónusának emeltetett templomot. Ereklye birtoklása, a szentek életútja helyszíneinek tisztelete, illetőleg egyéb egyháztörténeti körülmények is jelentős mértékben elősegítették az adott szent népszerűségét, a szentek után elnevezett területek gyarapodását. Végül megemlítendő a hazai szentek előnyben részesítése is (a patrocíniumi névadásról részletesebben: MEZŐ 1996). A Bükk névanyagának erre vonatkozó részéről elmondhatjuk, hogy az alapvető motiváció ez utolsó kategória lehetett, mivel az ide tartozó helynevek előtagja Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet a hazai szentek körébe tartoznak. Mindezek közül is legnépszerűbb Szent István, amely úgy gondolom nem szorul további magyarázatra. A Boldogasszony és a Szűz Mária-forrás helynevek előtagja ugyanazt a névadót takarják. A Szűz Máriát övező tisztelet óriási mértékű volt a középkori Magyarországon, ezért egymás után születtek az ő nevét viselő helynevek, elsősorban is településnevek. MEZŐ ANDRÁS vizsgálatai szerint a 23
24 középkorban Magyarországon 600 olyan templom, kolostor, kápolna volt, amelynek neve Szűz Mária, illetve valamelyik variánsa volt (MEZŐ 1996: 25 41). A Szépasszony-völgy elnevezést is többféleképpen értelmezhetjük. Adatközlők egy csinos nőhöz kapcsolják a vidék nevét, aki az egri pincészet (mai nevén Szépasszony-völgy) egyik pincéjében szolgálta ki a vendégeket, de a néphit szerint a szépasszony egy természetfeletti lény, aki hol jó, hol rossz tulajdonságaival nyilvánul meg, tehát tündér és boszorkány is volt egy személyben (NéprLex.). 2. Lexikális-morfológiai elemzés Lexikális-morfológiai elemzéskor a felhasznált nyelvi kifejezőeszközök szempontjából vizsgálódunk, tehát arra vagyunk főleg figyelemmel, hogy az adott korban és területen milyen lexikális, morfológiai, grammatikai eszközök játszanak szerepet a nevek létrehozásában. A helynevek lexikális-morfológiai elemzése a funkcionális névrészek nyelvi felépítésének analízisét jelenti. Ennek során a funkcionális szerkezet fogalmaihoz (alaprész bővítményrész, másfelől: a hely fajtájának, méretének, alakjának, elhelyezkedésének stb. kifejezése) kapcsolva mutathatjuk be a nevek lexikális-morfológiai alkatát. A két szint egymásra vonatkoztatásával a funkcionális nyelvleírás alapvető követelményének is meg tudunk felelni: a jelentés és a forma kapcsolódási lehetőségeinek bemutatása révén a nyelvi jel kettős arculata belső összefüggésében tárul fel előttünk. (HOFFMANN 1993: 55). A lexikális-morfológiai, illetve a funkcionális-szemantikai elemzési szint nem hierarchikus viszonyban áll egymással, hanem egymás kiegészítőiként szolgálnak. Ha tehát a funkcionális-szemantikai és a lexikális-morfológiai szerkezetfajtáknak a nevekben realizálódó kapcsolattípusait leírjuk, akkor ezzel a vizsgált névközösség (település, nyelvjárás, nyelv) helynévadási normáját mutatjuk be. E normához természetszerűen hozzátartoznak azok a szintagmatikus eszközök is, amelyek a névrészek nyelvi kapcsolatát biztosítják. (1993: 31). A helynevek lexikális szerkezetének leírására törekvő munkák egyik része elméleti, másik része gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Dolgozatom lexikálismorfológiai elemző egysége a gyakorlati írások sorába illeszkedik, struktúráját tekintve pedig a TÓTH VALÉRIA által, a helynevek lexikális szerkezetének 24
25 bemutatására, kidolgozott alapjaiban a HOFFMANN-féle modell kategóriáin alapuló leírási rendszerét követi (vö. TÓTH V. 2001b) Egyrészes helynevek Habár közel sem annyira jelentős a számuk, mint a kétrészes helyneveké, mégis szép számban találunk példát egyrészes helynevekre is a Bükk hegység névanyagában. Ide tartozik az összes helynév 9%-a. A kétrészes helynevek dominanciája minden bizonnyal a bennük rejlő többletinformációval magyarázható. A lexikális-morfológiai kategóriák szoros kapcsolatban állnak a funkcionálisszemantikai tartalommal, így például fajtajelölő funkcióval bír a földrajzi köznév (Forrás, Ortás), a személyt (Danc Péter) vagy csoportot jelentő szavakból birtoklásra vagy az adott helyen élő népcsoportra következtethetünk, míg valamely jellemző sajátosságot, például az adott területen honos növény- és állatvilágot (Bükkös, Borostyános, Baglyos, Galambos) a nem személyt jelentő közszóból alakult helynév fejezi ki. Az egyrészes helynevekben előforduló szavak lehetnek köznevek és tulajdonnevek. A közneveken belül több kategóriát különíthetünk el. A főnevek csoportján belül a következők alkothatnak egyrészes helyneveket: földrajzi köznevek, személyt vagy csoportot jelentő szavak, nem személyt és csoportot jelentő köznevek. A melléknév, illetve a melléknévi jellegű szavak kategóriáján belül képzetlen és képzett melléknévből, valamint melléknévi igenévből lett helyneveket különíthetünk el. A tulajdonneveken belül pedig személynévi és helynévi lexémát tartalmazó névalakokat állapíthatunk meg (vö. TÓTH V. 2001b: ) Köznévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek A) A főnevek csoportja A főnevek csoportjából a fajtajelölő szerepben álló földrajzi köznevek megterheltsége ezen a területen nem jelentős. Egyszerű földrajzi köznevekkel a következő esetekben találkozhatunk: Fenek, Forrás, Ortás, Ortvány, Szurdok. Összetett földrajzi köznévre is akad példa: Földégés, Földszakadás. 25
Hajdúsámson külterületi helynevei
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Hajdúsámson külterületi helynevei Szerző: Szilágyi Tünde V. magyar-történelem Témavezető: dr. Tóth Valéria egyetemi docens Debrecen,
RészletesebbenÁrpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
RészletesebbenNAGYKÖRŰ ÉS TAPOLCAFŐ. Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat
HOFFMANN ISTVÁN * NAGYKÖRŰ ÉS TAPOLCAFŐ Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat 1. A magyar névkutatás a 20. század közepén kezdett komolyabban érdeklődni a mikrotoponimák iránt. Ezt az érdeklődést
RészletesebbenVas megye jelenkori helynevei morfológiai megközelítésben*
Vas megye jelenkori helynevei morfológiai megközelítésben* 1. A névtani szakirodalomban többféle közelítésmód is érvényesül a helynévrendszerek tanulmányozása kapcsán: többnyire vagy egy-egy terület névrendszerének
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenPuszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban A jelentéshasadás*
Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban A jelentéshasadás* 1. A puszta földrajzi köznevek jelentéshasadás útján történő helynévvé válását a korábbi szakirodalom névrendszertani,
RészletesebbenFöldrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok*
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 51 (2013): 103 110. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok* BÁBA BARBARA 1. A földrajzi köznevek
RészletesebbenKÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 90 független hivatkozást ismerek, amelyek 21 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
RészletesebbenÖsszevető helynévvizsgálatok Szatmár megye területéről
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 53 (2015): 63 76. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Összevető helynévvizsgálatok Szatmár megye területéről HANKUSZ ÉVA 1. A helynevekkel foglalkozók
RészletesebbenS Z E M L E. Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából
Szemle 343 A hivatkozott irodalom AUER, PETER 1992. The Neverending Sentence: Rightward Expansion in Spoken Language. In: KONTRA VÁRADI eds. 1992: 41 59. KONTRA MIKLÓS 1988. Szöveglejegyzési és elemzési
RészletesebbenDebreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Felsőzsolca határneveinek nyelvi elemzése Készítette: Béres Júlia V. magyar-kommunikáció Témavezető: dr. Tóth Valéria Debrecen, 2010
RészletesebbenIsmétlő kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ismétlő kérdések 3. Ismétlő kérdések 2. Ismétlő kérdések 4. Ismétlő kérdések 5.
Ismétlő kérdések. Mire utal a térképen a sárga szín? Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Nyílt területre, fák nélkül Homokos talajra Lankás, dombos vidékre Ismétlő kérdések. Ha egyenesen haladunk az
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar KISS MAGDALÉNA A KÖRÖSMENTE FOLYÓVÍZNEVEINEK NÉVRENDSZERTANI VIZSGÁLATA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI KISS MAGDALÉNA A KÖRÖSMENTE FOLYÓVÍZNEVEINEK NÉVRENDSZERTANI VIZSGÁLATA Nyelvtudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS HATÁRNEVEINEK NÉVRENDSZERTANI VIZSGÁLATA. Pásztor Éva
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei HAJDÚNÁNÁS HATÁRNEVEINEK NÉVRENDSZERTANI VIZSGÁLATA Pásztor Éva Témavezető: Dr. Tóth Valéria DEBRECENI EGYETEM Nyelvtudományok Doktori Iskola Debrecen, 2013 1.
RészletesebbenSZSZBML IV.A. 9. l. fasc.1. No = Tedej és Vid határjárása. In: Határjárási. iratok (Metales). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár.
Pásztor Éva OSZK TK 3018 = Magyarország és tágabb környéke. Készítette: LIPSZKY JÁNOS. 1799 1803 között. In: Kéziratos térképek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában. Országos Széchényi Könyvtár
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVÉSZET TANSZÉK. Névrendszerek modellalapú vizsgálata
DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVÉSZET TANSZÉK Névrendszerek modellalapú vizsgálata Témavezető: Készítette: Tóth Valéria egyetemi adjunktus Ditrói Eszter V. magyar néprajz Debrecen, 2009
RészletesebbenKötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK
Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,
RészletesebbenSZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 152 független hivatkozást ismerek, amelyek 22 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenA HEGYNÉV TERMINUS DEFINIÁLÁSA
RESZEGI KATALIN A HEGYNÉV TERMINUS DEFINIÁLÁSA A hegynevekkel foglalkozó kutatónak munkája első lépéseként a vizsgálat tárgyául szolgáló tulajdonnévfajtának, azaz a hegynév terminusnak a meghatározását
RészletesebbenSzendrő külterületi elnevezéseinek nyelvészeti elemzése
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Szendrő külterületi elnevezéseinek nyelvészeti elemzése Témavezető: Dr. Hoffmann István Készítette: Nagy Marianna V. magyar-német
RészletesebbenKisújszállás határneveinek nyelvi elemzése
DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK Kisújszállás határneveinek nyelvi elemzése Készítette: Zaharán-Lapikás Réka V. magyar-néprajz Témavezető: Dr. Rácz Anita egyetemi adjunktus
RészletesebbenA földrajzi köznevek funkcionális jellemzői *
Bába Barbara: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői 167 A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői * 1. A földrajzi köznevek a helynevekben többféle pozícióban és ezzel (is) összefüggésben többféle
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenHelynévrendszerek modellalapú vizsgálata
1. Egy-egy tájegységnek megvan a maga sajátos arculata etnográfiai, antropológiai, folklorisztikai és nyelvészeti tekintetben egyaránt. Nem véletlen, hogy a romantika korában amikor a néprajzi gyűjtések
RészletesebbenAz egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása
Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és
RészletesebbenA felső-bodrogközi települések dűlőneveinek nyelvi elemzése
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék A felső-bodrogközi települések dűlőneveinek nyelvi elemzése Témavezető: Készítette: Dr. Rácz Anita egyetemi adjunktus Paholics Eszter
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenRÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI
RÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI I. Lektorált szakkönyvek, monográfiák egyedüli szerzőként 1. A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 9.) Debrecen, 2005.
RészletesebbenHajdúböszörmény helyneveinek vizsgálati lehetőségei
Hajdúböszörmény helyneveinek vizsgálati lehetőségei V. Örökségvédelmi Konferencia 2014. január 22. dr. Nemes Magdolna Debreceni Egyetem GyFK nemesm@ped.unideb.hu A kutatás előzményei Erasmus-ösztöndíj
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenA RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
RészletesebbenSEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC
IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK Elõtanulmányok a mentális szótár szerkezetérõl Szerkesztette KIEFER FERENC TINTA KÖNYVKIADÓ
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenII. Általános névtani és terminológiai kérdések
II. Általános névtani és terminológiai kérdések Az általános névtan tárgykörébe elsısorban a tulajdonnév definiálása, nyelvi rendszerbeli helyének meghatározása stb. tartozik. Az alábbiakban e kérdéskör
RészletesebbenA folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori névanyagában
A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori névanyagában 1. Írásomban Ugocsa vármegye névkincsének egy jól körülhatárolható rétegével, a folyóvíznevekkel foglalkozom.
RészletesebbenVizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdúnánáshoz tartozó Tedej területén
Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdúnánáshoz tartozó Tedej területén 1. A 20. századi magyar névtani szakirodalomban gyakorta találkozhatunk a helynévtípusok időbeli állandóságára vagy éppenséggel
RészletesebbenA halmok neveinek szerkezeti felépítéséről és változási hajlandóságáról*
A halmok neveinek szerkezeti felépítéséről és változási hajlandóságáról* 1. A modern kori határnevek vizsgálata különösen ha a nevek egy jól körülhatárolható földrajzi egységre vonatkozóan használatosak
RészletesebbenFŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN
FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek
RészletesebbenDebreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Helynévtani vizsgálatok a romániai Szatmár megye területén
Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Helynévtani vizsgálatok a romániai Szatmár megye területén Témavezető: Dr. Tóth Valéria egyetemi docens Készítette: Andre Anita Ildikó
RészletesebbenA Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
RészletesebbenÉszrevételek a Földrajzinevek-tára jövőbeni kialakításáról
1 Észrevételek a Földrajzinevek-tára jövőbeni kialakításáról Bevezető A névterek jelentősége Az Internet megjelenésével kezdődött el a névterek kialakulása a fejlett államokban [14]. Bízvást mondhatjuk,
RészletesebbenBába Barbara. A földrajzi köznév fogalma*
A földrajzi köznév fogalma* 1. A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések a magyar szókincs egyik központi elemkészletét jelentik; így érthető módon jelenkori állományuk egyegy rétegéről a szakirodalomban
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenNÉP- ÉS TÖRZSNEVEK A MAGYAR HELYNEVEKBEN
DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK NÉP- ÉS TÖRZSNEVEK A MAGYAR HELYNEVEKBEN Témavezető: Dr. Rácz Anita egyetemi adjunktus Készítette: Nagy Boglárka III. évf. magyar-történelem
RészletesebbenEtnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben
Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben 1. A korai településtörténeti viszonyok feltárásában a magyar nyelvtörténeti vizsgálatok során számos olyan kutatás készült, amely helynevekre (illetve
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
Részletesebben4. Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban A jelentéshasadás. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk.
BÁBA BARBARA PUBLIKÁCIÓI Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. BÁBA BARBARA (NEMES MAGDOLNA) 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen. 338 lap. 2. Földrajzi
RészletesebbenUgocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi rétegei
Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi rétegei 1. Bevezetés Tanulmányomban Ugocsa megye ó- és középmagyar kori helyneveinek egyik jelentős névfajtájával, a településnevekkel foglalkozom.
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenA FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI
A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is
RészletesebbenHédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
RészletesebbenA migráció hatása a helynévmintákra*
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 51 (213): 111 128. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A migráció hatása a helynévmintákra* Tolna megyei esettanulmány DITRÓI ESZTER 1. Az egy-egy
RészletesebbenBIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE
BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100
RészletesebbenHelynévrendszerek területi differenciáltsága*
Helynévrendszerek területi differenciáltsága* 1. A magyar nyelvterület táji, történeti, kulturális vagy éppen nyelvi szempontból egyaránt tagoltságot mutat: ezek a jellemzők adják meg egy-egy tájegység
RészletesebbenÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken
ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
RészletesebbenPOGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
RészletesebbenBagamér határának helynevei
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Bagamér határának helynevei (Szakdolgozat) Témavezető: dr. Tóth Valéria egyetemi adjunktus Készítette: Jelinek Judit V. magyar Debrecen
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
RészletesebbenFazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés
Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán
RészletesebbenBÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ.
Hivatkozásjegyzék 1. A fanevet tartalmazó helynevek morfológiai szempontú vizsgálata. In: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenHOFFMANN ISTVÁN HELYNEVEK NYELVI ELEMZÉSE
HOFFMANN ISTVÁN HELYNEVEK NYELVI ELEMZÉSE A mű elektronikus változatára a Creative Commons - Attribution-NonCommercial-NoDerivs (Jelöld meg!-ne add el!-ne változtasd!) licenc feltételei érvényesek: a művet
RészletesebbenA SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
RészletesebbenIdőpont: január (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban.
Időpont: 2019. január 26-27. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban. Étkezés: otthonról szendvicsek. Egerben vacsora lehetőség. Mit
RészletesebbenMágocs helynévtipológiai vizsgálata
474-:124( ( & FGH # 01231415OPQQR %CDED )*+,-./,-.*+.0,12,31-45,647+31804392:40,;2:46.2,!#LMN9N3?@*
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenHAJDÚ MIHÁLY, Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. (955 lap)
HAJDÚ MIHÁLY, Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. (955 lap) 1. HAJDÚ MIHÁLY nemrégiben megjelent tankönyvének címe (Általános és magyar névtan) elméleti igényű összefoglaló munkát
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenA folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága
A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága 1. A magyar helynévkutatás története során a településnevek mellett legtöbbet a víznevekkel foglalkoztak a kutatók. A víznevek fontosságára szinte minden
RészletesebbenElőszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről
Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS VIZSGÁLATOK A FÖLDRAJZI KÖZNEVEK TÖRTÉNETE KÖRÉBŐL GACSÁLYI-BÁBA BARBARA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS VIZSGÁLATOK A FÖLDRAJZI KÖZNEVEK TÖRTÉNETE KÖRÉBŐL GACSÁLYI-BÁBA BARBARA DEBRECENI EGYETEM BTK 2013 VIZSGÁLATOK A FÖLDRAJZI KÖZNEVEK TÖRTÉNETE KÖRÉBŐL Értekezés a doktori (Ph.D.)
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok
RészletesebbenÉrtékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.
Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenBethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
Részletesebben7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 1. A nyelvek közti érintkezés általános kérdései 2. Fő fogalmak e) területi nyelvközösség (arealitás) areális kapcsolatok értelmezései a) szűkebb erősen
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenA települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor
A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége
RészletesebbenKét könyv a középkori Bihar megye helyneveiről
Szemle 223 MÁRIA, VÖRÖS ÉVA. HORVÁTH KATALIN tanulmányának célja a névtudomány fogalmának kiterjesztése, tágabb értelmezése. Áttekinti az etimológia rövid történetét, majd az onomasziológia alapkérdéseit
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenMagyarország katasztrófavédelme
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.
RészletesebbenA BÜKK HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA. tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában
A BÜKK HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA tényfeltáró dolgozat téves és valós információk nyomában Barlangkataszterezést végeztünk Szilvásvárad térségében 1994 ben, amikor először találkoztunk azzal a problémával,
RészletesebbenAjánlott túraútvonalak Faluséta
MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a
RészletesebbenHoffmann István publikációi
Hoffmann István publikációi (A kandidátusi fokozat megszerzését követően megjelent publikációkat az egyes rovatokon belül vonallal különítettem el.) A) Belföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet aa) Könyvek
RészletesebbenSZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve
SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve EREDETI LEÍRÁS ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROZATOK (2015. decemberig bezárólag) VÁROS ÉS HÁZ BT 2016 JANUÁR SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 4 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET
RészletesebbenAz összetett szavak orvosi és nyelvészszemmel
Bősze Péter Laczkó Krisztina Az összetett szavak orvosi és nyelvészszemmel BEVEZETÉS A következőkben egy helyesírási kérdőíves vizsgálat eredményét ismertetjük, amely az összetett szavak köréből tartalmazott
RészletesebbenRÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL*
RÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL* Lektorált szakkönyvek, monográfiák egyedüli szerzőként 1. A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenHELYNÉVRENDSZEREK MODELLALAPÚ VIZSGÁLATA DITRÓI ESZTER
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HELYNÉVRENDSZEREK MODELLALAPÚ VIZSGÁLATA A HELYNÉVMINTÁK ÖSSZEVETŐ ANALÍZISE STATISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN DITRÓI ESZTER DEBRECENI EGYETEM BTK 2015 HELYNÉVRENDSZEREK MODELLALAPÚ
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenFábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.
Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori
RészletesebbenNyelvi érintkezések hatása a helynévmintákra* Vendvidéki esettanulmány
Nyelvi érintkezések hatása a helynévmintákra* Vendvidéki esettanulmány 1. Az egy nyelven belül jelentkező területi különbségek talán minden kultúrát, nyelvterületet érintő jellegzetességnek tarthatók:
RészletesebbenA közvetett hatások értékelésének lehetőségei
A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor
Részletesebben