Tolna Megyei SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT április 01.

Átírás

1 Tolna Megyei SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT április 01.

2 Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja Alapelvek A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézmény meghatározása, tevékenysége Az intézmény általános jellemzői Alapító okirat kelte, száma: Állami feladatként ellátott alaptevékenység Vállalkozási feladatok, tevékenységek Az alap- és kiegészítő feladatok forrásai Feladatmutatók megnevezése és köre Számlaszám és az ÁFA alanyiság kérdése A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó szervezet A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek Az intézmény irányítási - szervezeti struktúrája Az intézmény szerkezete, szervezeti, és működési egységek felépítése, feladat- és hatáskörök Az intézmény vezetősége Főigazgatóság Intézményegység-vezetők Az igazgatótanács Az intézményegységek vezetőségi tagjai Az intézmény vezetője, a főigazgató A főigazgató hatáskörében átruházott jogok A vezetők közötti feladatmegosztás Főigazgató-helyettesek SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 2 / 120

3 2.2.9 Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezető Gazdasági főigazgató-helyettes A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A gazdasági szervezet felépítése, ellátandó feladatok A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az iskolai közösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás A vezetőség, a nevelőtestület és a nem pedagógus alkalmazottak kapcsolattartása A vezetők, nevelők és a tanulók kapcsolattartása A vezetők, nevelők és a szülők kapcsolattartása Kapcsolattartás és tájékoztatás a Digitális Középiskolában Az Iskolaszék és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje Diákok osztályközössége Diákönkormányzatok az intézményegységekben Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje Az intézmény és a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel történő kapcsolattartása: Az iskola közösségei Iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze A nevelőtestület Nevelőtestületi küldöttek közössége Szakmai, pedagógiai munkaközösségek A munkaközösség-vezetők közössége Kollégiumi vezetők közössége Kollégiumi nevelők közössége Pedagógus munkát segítők közössége Az intézményi tanács Az intézmény működési szabályai A működés általános rendje A tanév rendje SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 3 / 120

4 3.3 A tanítási nap rendje Az intézmény munkarendje Az intézményegységek működése Az intézményegységek nyitva tartása A vezetők és pedagógusok ügyeleti rendje Belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel Belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény belső ellenőrzési rendszere A dolgozók ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje Az intézmény gazdálkodásának belső ellenőrzése Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, rendje Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Járművek közlekedése az intézmény területén Téli közlekedési veszélyek A dohányzással kapcsolatos előírások Munkavédelem, tűzvédelem, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: Az intézményi munkavégzés egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A mindennapos testedzés formái Az iskola belső sportéletének működési rendje A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje Az iskolai könyvtár működési szabályai A könyvtár használatára jogosultak köre A könyvtár nyitva tartása Tankönyvellátás SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 4 / 120

5 A könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában A könyvtáros ezzel kapcsolatos feladatait az adott tagintézmény igazgatója határozza meg Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket az iskolai könyvtár külön gyűjteményként nyilvántartásba veszi, majd kölcsönzi a tanulóknak. A tartós tankönyvek nyilvántartásával, törlésével, kölcsönzésével kapcsolatos szabályok részletesen a könyvtári SZMSZ 4. sz. mellékletében, a Tankönyvtári szabályzatban találhatók Kölcsönzési előírások Mellékletek: sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők A könyvtári környezet Gyűjteményszervezési alapelvek Az iskolai könyvtár által gyűjtött dokumentumtípusok: A gyűjtés szintje és mélysége Kézikönyvtári állomány Ismeretközlő irodalom Szépirodalom Pedagógiai gyűjtemény Kéziratok Időszaki kiadványok Audiovizuális és számítógépes dokumentumok Tankönyvtár számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat számú melléklet a könyvtáros munkaköri leírása számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat számú melléklet: Könyvtári számítógép használati rend A nevelőtestület működési rendje, feladatai, jogai A nevelőtestület működési rendje A pedagógusok munkarendje és a jutalmazás elvei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (KIMUKI) Az értékelési kérdőíveket az SZMSZ 3 sz. melléklete tartalmazza Munkaidőkeret A pedagógusok havi időkeretének elszámolása SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 5 / 120

6 4.3 A nevelőtestület jogai A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatásának rendje A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület/alkalmazotti közösség döntései, határozatai Egyéb működési leírás Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők szabályai Teendők bombariadó esetén A tankönyvellátás, a tankönyvrendelés és a tankönyvtámogatás rendje Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményi vagyon használatának és hasznosításának elvei, szabályai foglalkozási időben, és azon kívül Az alkalmazottak helyiséghasználata A tanulók helyiséghasználata A berendezések használata Karbantartás és kártérítés A kommunikációs és információs rend az intézményen belül A kommunikációs és információs rend a fenntartó és az intézmény között Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Panaszkezelés A fegyelmi eljárás és az egyeztető eljárás szabályai A jogorvoslat, és eljárási rendelkezések szabályai Az intézmény jogszabálysértő döntésének orvoslására vonatkozó eljárás rendje A független vizsgabizottság iránti kérelem eljárásrendje A felnőttoktatás, felnőttképzés formái A szakmai gyakorlat szabályai Tanuló által előállított dolog tulajdonjoga, tanulót megillető díjazás Tanulmányok folytatásával kapcsolatos speciális szabályok A tanulók más intézményből való átvételének szabályai A felmentés szabályai egyes tanulmányi kötelezettségek alól Sajátos nevelési igényű tanulók A felmentés egyéb esetei: A vizsgáztatás általános rendje A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 6 / 120

7 6.3.2 Az iskola érettségi vizsgarendszere Vizsgák, az érettségi vizsgatárgyra történő felkészülés szintjének megválasztása és módosítása Szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások Az intézményi vizsgák szabályai és eljárási rendje Általános szabályok A különbözeti vizsga Osztályozóvizsga Javítóvizsga, pótló vizsga Szintvizsga Kollokvium Modulzáró vizsga A különbözeti-, osztályozó- és javítóvizsga részei A könnyített, gyógy-testnevelésre, mozgásjavító foglalkozásra utalás Magántanulóvá válás szabályai A tanulmányi idő megrövidíthetőségének eljárási szabályai A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A szülők tájékoztatásának formái Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény kapcsolatrendszere Nyilvánosság, tájékoztatás Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A nyilvánosság biztosítása A hozzáférhető elhelyezés biztosítása, helye, rendje A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Mellékletek sz. melléklet Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott munkakörökhöz kapcsolódó munkaköri leírás minták Munkaköri leírás nevelési-fejlesztési főigazgató-helyettes Munkaköri leírás szakmai-fejlesztési főigazgató-helyettes Függelék SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 7 / 120

8 SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 8 / 120

9 1 Általános rendelkezések 1.1 Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja Az SZMSZ meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ intézményünk Pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapját az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek alkotják: A közoktatásról szóló mód évi LXXIX. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. A mód. 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX tv. végrehajtásáról, A mód 277/1997. (XII.22) Korm. rendelet a Pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény és a mód évi LXXVI. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, A évi I törvény a Munka Törvénykönyvéről, A közalkalmazottak jogállásáról szóló mód évi XXXIII. Törvény, A mód. 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, A évi CXCV törvény az államháztartásról, 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, A mód. 249/2000. (XII.24.) Korm. r. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, 370/2011 Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről, A évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, A mód. 4/2002. (II.26.) OM r. Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól, 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről, 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, A mód. 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 100/1997(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, A mód évi CXXV tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, A mód évi I. tv. a sportról. 1.2 Alapelvek A köznevelési feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A Nemzeti köznevelési törvényben (továbbiakban Nkt) meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek. A köznevelés működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 9 / 120

10 Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban és mellékleteit képező egyéb szabályzatokban foglaltak megismerése, betartása és betartatása feladata és kötelessége az intézmény minden dolgozójának, az intézmény tanulóinak, ideértve a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben résztvevőket is. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az előző Szervezeti és Működési Szabályzat. Az SZMSZ felülvizsgálatát jogszabályi előírás esetén, de legalább kétévente el kell végezni. Felülvizsgálati cikluson belüli módosításra a nevelőtestület, illetve a főigazgató vagy az igazgatótanács kezdeményezésére kerülhet sor. Az SZMSZ, ill. módosításának elfogadásáról kétharmados többséggel a nevelőtestület dönt. 1.4 Az intézmény meghatározása, tevékenysége Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (Térségi Integrált Szakképző Központ). Az intézmény a rövidebb Szent László Szakképző Iskola név használatára is jogosult. Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Széchenyi u Alapító okirat kelte, száma: Kelte: augusztus 14. Hatályba lépése: január 1. Száma: IX-09/30/490/2012 A költségvetési szerv tagintézményei és intézményegységei: Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Székhely Intézmény 7100 Szekszárd, Széchenyi u Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézménye 7100 Szekszárd, Kecskés Ferenc u Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Vendéglátó Szakképző Tagintézménye 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 7. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézménye 7100 Szekszárd, Szent László u Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézménye 7150 Bonyhád, Perczel Mór u. 51. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménye 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 18. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 10 / 120

11 Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézménye 7090 Tamási, Deák Ferenc u Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Kollégium 7100 Szekszárd, Széchenyi u Telephelyei: Leánykollégium: 7100 Szekszárd, Bencze Ferenc u. 37. Fiúkollégium: 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 15. Leánykollégium: 7090 Tamási, Szabadság u. 9. Fiúkollégium: 7090 Tamási, Deák Ferenc u Bonyhádi Kollégium: 7150 Bonyhád, Perczel M. u. 44. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Szolgáltató és Felnőttképzési Központ 7100 Szekszárd, Széchenyi u Gazdasági szervezet: 7100 Szekszárd, Széchenyi u Bonyhád, Széchenyi tér Tamási, Deák Ferenc u Állami feladatként ellátott alaptevékenység szakmai középfokú oktatás Vállalkozási feladatok, tevékenységek Vállalkozási tevékenységet a költségvetési terv módosított előirányzatának 20%-áig végezhet Az alap- és kiegészítő feladatok forrásai normatív állami támogatás, fenntartói hozzájárulás, az intézmény saját bevételei Feladatmutatók megnevezése és köre Szakfeladat Feladatmutató száma megnevezése Üdülői szálláshely-szolgáltatás Vendégéjszaka Kempingszolgáltatás Vendégéjszaka Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Tanulók létszáma(fő) Egyéb m. n. s. szálláshely-szolgáltatás Vendégéjszaka Éttermi, mozgó vendéglátás Vendégek száma SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 11 / 120

12 Rendezvényi étkeztetés Rendezvények száma Iskolai intézményi étkeztetés Ellátást igénylők száma Tanulók kollégiumi étkeztetése Ellátást igénylők száma Üdülői, tábori étkeztetés Ellátást igénylők száma Munkahelyi étkeztetés Ellátást igénylők száma Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása Gimnáziumi felnőtt oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása 9-12/13 évfolyam Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Lakóingatlanok száma Bérbeadott, üzemeltetett hasznos alapterület Tanulók száma Támogatott programok, fejlesztések száma Tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Tanulók száma Tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Tanulók száma SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 12 / 120

13 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása(9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Felzárkóztató oktatásban részesülők száma Tanulók létszáma (fő) Tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Tanulók száma Tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Tanulók száma Tanulók száma Tanulók száma Felsőfokú szakképzés Tanulók száma SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 13 / 120

14 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű Szakképzési és felnőttképzési támogatások Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Ellátásban részesülő tanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Ellátásban részesülő tanulók száma Ellátásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók száma - - Létesítményt igénybe vevő személyek száma Résztvevők száma Helyi közösségi tér biztosítása Könyvtári állomány gyarapítása Db/ kötet Számlaszám és az ÁFA alanyiság kérdése Számlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár Elszámolási számla: Az iskola ÁFA alany. Adószáma: Törzskönyvi azonosító szám: A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó szervezet Nincs. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 14 / 120

15 1.4.9 A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a hatályos jogszabályok, utasítások, a - belső szabályzatok határozzák meg. 2 Az intézmény irányítási - szervezeti struktúrája 2.1 Az intézmény szerkezete, szervezeti, és működési egységek felépítése, feladat- és hatáskörök Az intézmény szervezete funkcionális felépítésű, a szakmai feladatellátáshoz igazodik. A szervezeti egységek, vezetői szintek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény egészében és egységeit tekintve is, feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A szervezeti egységek feladatait, működési rendjét, a dolgozói feladatokat és hatásköröket egyéb szabályzatok, igazgatói utasítások, illetve munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény szervezeti egységei: Az intézményi feladatellátás döntően Bonyhád, Szekszárd, Tamási városokhoz kötődik mintegy bázisháromszöget alkotva. Székhely intézmény szakközépiskolai terület szakiskolai terület szakképzési terület Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézmény szakközépiskolai terület szakiskolai terület szakképzési terület Vendéglátó Szakképző Tagintézmény szakközépiskolai terület szakiskolai terület szakképzési terület Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény szakközépiskolai terület szakiskolai terület szakképzési terület Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény szakközépiskolai terület szakiskolai terület szakképzési terület Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény szakközépiskolai terület szakképzési terület Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény szakközépiskolai terület szakiskolai terület szakképzési terület gimnáziumi terület (Szent László Digitális Középiskola) a bázisháromszög városaiban - gimnáziumi terület (interneten szervezett vegyes távoktatás esti munkarend szerint) Kollégium Szekszárd fiú kollégium Szekszárd lány kollégium Tamási fiú kollégium Tamási lány kollégium Bonyhád fiú-lány kollégium Szolgáltató és Felnőttképzési Központ Szolgáltató terület Felnőttképzési terület Titkársági és HR csoport SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 15 / 120

16 Minőségirányítási csoport Informatikai csoport Gazdasági szervezet Pénzügyi-számviteli csoport Műszaki csoport Üzemeltetési csoport Élelmezési csoport Az intézmény szervezeti felépítését az 1-4. sz. függelék tartalmazza. 2.2 Az intézmény vezetősége Főigazgatóság főigazgató, általános főigazgató-helyettes, szakmai-fejlesztési főigazgató-helyettes, nevelési főigazgató-helyettes, stratégiai főigazgató-helyettes, gazdasági főigazgató-helyettes Intézményegység-vezetők Székhely Intézmény igazgató, Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézmény igazgató, Vendéglátó Szakképző Tagintézmény igazgató, Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény igazgató, Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény igazgató, Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény igazgató, Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény igazgató, Kollégium vezető, Szolgáltató és Felnőttképzési Központ vezető, Az igazgatótanács Az igazgatótanács a TISZK legfőbb irányító szerve. Véleményezési, javaslattételi és jogköre a TISZKet érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az igazgatótanács tagjai: a tagintézmények igazgatói az intézményegységek (kollégium, SZFK) vezetői a főigazgató helyettesek a főigazgató Az igazgatótanács működése: - az igazgatótanácsi ülések nem nyilvánosak, - igazgatótanács kéthetente ülésezik, - az ülések összehívásáért, napirendjének összeállításáért, helyszínének és időpontjának kijelöléséért a főigazgató felel, - napirendi pontra az igazgatótanács valamennyi tagja javaslatot tehet, - rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti az igazgatóság bármely tagja, a rendkívüli ülést a főigazgató hívja össze a kezdeményezéstől számított legfeljebb három munkanapon belül, - az igazgatótanács üléseiről jelenléti ív és emlékeztető készül, - az igazgatótanácsi ülések anyagainak előkészítése a főigazgató által megbízottak feladata, - az igazgatótanács tagjai akadályoztatásuk esetén képviseletükről a helyettesítési rend szerint gondoskodnak, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 16 / 120

17 - egyes napirendek tárgyalásához külső szakértő, vendég, stb. hívható; ezen napirendi pontok idejére a főigazgató a zárt ülést nyilvánossá teheti, - az igazgatótanácsi értekezleten elfogadott döntések minden tagra kötelező jelleggel érvényesek, a megállapodások és határidők betartásáért a tagok felelősek, - az igazgatótanács tagjai döntéseiket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, - az igazgatótanács adott feladatok megoldására tagjaiból esetleg külső tagok bevonásávalmunkacsoportot hozhat létre; a munkacsoportok működése a feladat lezárásáig tart, elvégzett tevékenységükről kötelesek beszámolni az igazgatótanácsnak Az intézményegységek vezetőségi tagjai igazgató, vezető, az igazgatóhelyettes(ek), vezető-helyettes(ek),( gyakorlati oktatás-vezető, minőségügyi vezető. Az igazgatók magasabb vezetői megbízásukat pályázat útján nyerik el. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a főigazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek az intézményekben távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik Az intézmény vezetője, a főigazgató Az intézmény élén az főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét a magasabb vezető, és vezető beosztású dolgozók közreműködésével látja el. Feladat- és jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, szabályozza. Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízás második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az főigazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az főigazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete, az intézményi nevelőtestület vezetése, az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog gyakorlása, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján, a folyamatos belső ellenőrzés, együttműködés az érdekképviseleti szervekkel: a Közalkalmazotti Tanáccsal, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 17 / 120

18 a szakszervezet TISZK szintű képviselőivel, az Iskolaszék képviselőivel, a TISZK diákönkormányzattal (TISZK DÖK), együttműködés a fenntartóval a jogszabályban rögzítettek szerint A főigazgató hatáskörében átruházott jogok A főigazgató a jogszabályokban meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 18 / 120

19 Átruházott jog gyakorlója/szint Átruházott jog általános főigazgatóhelyettes szakmai fejlesztési főigazgatóhelyettes nevelési főigazgatóhelyettes stratégiai főigazgatóhelyettes igazgató kollégium-vezető Szolgáltató és Felnőttképzési Központ vezető szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása és ellenőrzése óratervek felülvizsgálata és karbantartása tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése tanulmányi versenyek szervezése érettségi, szakmai és egyéb vizsgák előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos tevékenység TISZK TISZK TISZK intézményegység TISZK TISZK TISZK intézményegység intézményegység intézményegység TISZK TISZK intézményegység intézményegység elméleti és gyakorlati képzés tervezése, felügyelete a szakképzésben TISZK intézményegység tantárgyfelosztás elkészítése TISZK TISZK intézményegység intézményegység iskolaadminisztrációs szoftver működtetése intézményegység intézményegység

20 intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának, valamint a pedagógus értékelési rendszer működtetése TISZK intézményegység magántanulók, sajátos nevelési igényű tanulók felmentése, egyéb felmentések kiállítása TISZK intézményegység TISZK intézményegység helyi csoportjának irányítása tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása intézményegység intézményegység intézményegység intézményegység intézményegység Iskolaszék szervezési, adminisztrációs segítése TISZK tandíj /térítési díj fizetési kötelezettség megállapítása, határozat elkészítése gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása TISZK intézményegység intézményegység SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 20 / 120

21 tanulók jogainak gyakorlásához szükséges feltételek garantálása kapcsolattartás az intézményegység diákönkormányzatának képviselőivel intézményegység intézményegység kapcsolattartás a TISZK diákönkormányzatának képviselőjével TISZK szülői, tanulói kérelmek elbírálása, megválaszolása intézményegység SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 21 / 120

22 2.2.7 A vezetők közötti feladatmegosztás A Szent László Szakképző Iskolában a feladatellátás az intézményegységekben folyik. Az intézmény irányítását a főigazgatóság végzi. Az iskolák élén igazgatók, a Kollégium és a Szolgáltató és Felnőttképzési Központ élén vezető áll. Ők koordinálják az intézményegységekben folyó munkát és irányítják a területek munkáját Főigazgató-helyettesek A főigazgató-helyettesek a főigazgató irányítása alatt munkaköri leírásuk szerint koordinálják az intézmény működését Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezető Az igazgatóhelyettes(ek), a gyakorlatioktatás-vezető tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással kölcsönösen együttműködve látják el. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége ezen túlmenően jelentési és beszámolási kötelezettség mellett - mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. A gyakorlati oktatás-vezető tevékenységét az igazgató irányítása alatt látja el. Feladat-és hatásköre mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz Gazdasági főigazgató-helyettes Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben a főigazgatót annak akadályoztatása esetén helyettesíti. A vezetők távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti a főigazgatót az iskola működésével kapcsolatos, valamint az előzetesen megbeszélt és halaszthatatlan ügyekben. Az intézmény gazdálkodását érintő valamennyi témában kötelezettségvállalás esetén ellenjegyzési, kifizetések esetén utalványozási jogkörrel rendelkezik. Felelősséggel tartozik: a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a belső ellenőrzés megszervezéséért, az intézményi bevételek növelésének elősegítéséért, a felújítási, karbantartási feladatok megoldásáért, a térítési díjak, a tandíjak megállapításának előkészítéséért a fenntartó szerv iránymutatásainak figyelembevételével, a befizetések ellenőrzéséért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések betartásáért és betartatásáért. Az épületeink adottságai miatt rendkívüli helyzetben (pl. baleset, életveszély, bűneset, bombariadó, stb.), a közvetlen veszély elhárításában a jelenlevő (vagy legközelebb levő) vezetőnek azonnal intézkedni kell az erre vonatkozó szabályzat ismeretében (ld. Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzat). Az esetet azonnal jelentenie kell az igazgatónak, főigazgatónak. 2.3 A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A főigazgatót távollétében - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében (munkáltatói jogkör), valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános főigazgató-helyettes helyettesíti. A főigazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 30 napnak megfelelő folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben a főigazgató helyettesítését a gazdasági főigazgató-helyettes látja el. A főigazgató és az általános főigazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén - csak az azonnali intézkedést követelő esetekben - a helyettesítés az alábbi sorrendben történik: szakmai-fejlesztési főigazgató-helyettes, nevelési főigazgató-helyettes stratégiai főigazgató-helyettes. A gazdasági főigazgató-helyettes tartós távolléte esetén helyettesítését a gazdasági vezető-helyettes, mindkettő akadályoztatása esetén a pénzügyi és számviteli csoportvezető látja el.

23 Az intézményt a NAV kivételével mindenütt a főigazgató képviseli, a NAV-nál a gazdasági főigazgatóhelyettes meghatalmazott a képviseletre. A főigazgató távollétében a helyettesítési rend szerint az illetékes főigazgató-helyettes veszi át a képviseletet. A gazdasági főigazgató-helyettes távollétében a gazdasági vezető-helyettes, az ő akadályoztatása esetén a pénzügyi és számviteli csoportvezető képviseli. Az intézményegység-vezetőket távollétükben az intézményegység-vezetőség tagjai helyettesítik a munkaköri leírásokban rögzített helyettesítési rendnek megfelelően. 2.4 A gazdasági szervezet felépítése, ellátandó feladatok Az intézmény, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdálkodási szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezet a tevékenységek decentralizálásának jegyében a bázisháromszög településein csoportjainak megfelelően látja el feladatait, a székhely központi irányításával. Az intézménynek meg kell oldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, a fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénz-kezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetünkre kiterjedő feladatokat. Az intézmény gazdasági szervezetének felépítése áttekinthető a 3. számú függelékben. 2.5 A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás A vezetők és a szervezeti egységek (lásd. 1. számú függelék) közötti kapcsolattartást a vezetők közötti feladatmegosztás és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje szabályozza. Minden tanév kezdetekor főigazgatói utasítás tartalmazza az intézményegység-vezetőkhöz tartozó dolgozók nevét. A több intézményegységben és a kollégiumban feladatellátást végző dolgozókkal kapcsolatban, a vezetők között folyamatos egyeztetés szükséges. A szervezeti egységek munkájukat a vezetőik irányítása alatt végzik. Kapcsolattartásuk a vezetővel folyamatos. A szervezeti egységekben dolgozóknak vannak intézményi szintű feladatai is, ezeket a vezetők közötti munkamegosztásban a kijelölt vezető irányítja. A szervezeti egység véleményét, érdekeit a vezető képviseli a vezetőségi értekezleteken. Az iskola további vezetőivel a kapcsolattartás történhet személyesen, -ben, telefonon. 2.6 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A szervezeti egységek munkájukat a kijelölt vezető irányítása alatt végzik. A feladatok többségének ellátása a szervezeti egységen belül történik, azonban a szervezeti egységek munkájának összehangoltan kell folyni. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás fórumai: nevelőtestületi értekezletek, nevelőtestületi küldöttek értekezletei, intézményegységi nevelőtestületi értekezletek, intézményi szintű munkaközösségi értekezletek, intézményegységi munkaközösségi értekezletek, intézményi szintű munkaközösség-vezetői értekezletek, intézményegység szintű munkaközösség-vezetői értekezletek. 2.7 Az iskolai közösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás A vezetőség, a nevelőtestület és a nem pedagógus alkalmazottak kapcsolattartása A nevelőtestület és a nem pedagógus alkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása a főigazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, a gazdasági főigazgató-helyettes és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 23 / 120

24 főigazgatósági értekezletek, igazgatótanácsi értekezletek, intézményegység vezetőségi értekezletek, kibővített intézményegység vezetőségi értekezletek (résztvevők: vezetőség, DÖK segítő tanár, munkaközösség vezetők/szakmagazdák, KT, szakszervezet képviselője, kollégiumi egység vezető, IPR felelős, stb) munkaközösségi megbeszélések, hasonló működési körű munkaközösségek vezetőinek értekezletei, megbeszélés az érdekképviseleti szervekkel, KT, Szakszervezetek, stb, kollégiumi nevelőtanári megbeszélések, egyéb értekezletek, mikro értekezletek (pl.: egy csoportot nevelők értekezletei), gazdasági szervezet csoportvezetőinek értekezletei, különböző adott probléma köré szerveződő megbeszélések. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári-nevelői szobákban és egyéb helyen elhelyezett hirdetőtáblákon, intraneten, ben, értekezleten, illetve a munkaközösségi megbeszéléseken értesíti a nevelőket, munkatársakat. A vezetők az irányításuk alá tartozó dolgozók kérdéseit, véleményét, javaslatait kötelesek a vezetőség, főigazgatóság, igazgatótanács felé közvetíteni A vezetők, nevelők és a tanulók kapcsolattartása Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról a főigazgató vagy nevelési főigazgatóhelyettes a diákközgyűlésen vagy a diákönkormányzat vezetőségi ülésein ad tájékoztatást. Az intézményegység-vezető vagy helyettese az intézményegység szintű rendezvényeken tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: osztályfőnöki óra keretében, osztályképviselőkön keresztül, diákközgyűlésen, diákönkormányzat vezetőségi ülésein, egyénileg osztályfőnökükhöz vagy az igazgatóhoz, főigazgatóhoz fordulva. Kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik. Az egyéni megbeszélések időpontját előre egyeztetni kell A vezetők, nevelők és a szülők kapcsolattartása Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, egyéni tájékoztatása pedig a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek és a pedagógusok fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. Természetesen ezekben az időpontokban az illetékes vezetők is jelen vannak és a szülők rendelkezésére állnak. A kapcsolattartás formái: osztályszintű szülői értekezlet, fogadóóra, iskolai rendezvények, ellenőrző könyv, szeptemberi részletes írásos tájékoztató az adott tanítási év és a házirend legfontosabb tudnivalóiról. elektronikus napló A szülői értekezletek és fogadó órák rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, az iskolai munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (a kollégiumban a csoportvezető) vezetésével. A tanév első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 24 / 120

25 A 9. osztályos, illetve végzős (középiskolás) tanulók szülei a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A tanév elején valamennyi szülőt írásban tájékoztatjuk az adott tanítási év és a házirend legfontosabb tudnivalóiról. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az iskola igazgatója, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A fogadóórák tanéven belüli elosztását az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény tanévenként legalább 3 alkalommal szülői fogadóórát tart, általában október-novemberben és februárban közvetlenül a szülői értekezletet követően, áprilisban szülői értekezlet nélkül. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Az intézmény főigazgatóját, az iskola igazgatóját vagy a vezetés bármely tagját a tanuló szülője, osztály vagy évfolyam szülői képviselője írásban vagy előzetes, telefonon történt egyeztetés után felkeresheti problémájával Kapcsolattartás és tájékoztatás a Digitális Középiskolában A Digitális Középiskolában a kommunikáció és az információáramlás, a tájékoztatás megszervezése a tanulókkal, a tutorokkal, a mentorokkal, a Szolgáltatási Pontokkal, az országos hálózat munkatársaival, a partner iskolákkal az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) keretrendszeren keresztül történik. 2.8 Az Iskolaszék és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért Iskolaszék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Az Iskolaszék tagja még a fenntartó, a kamarák és a kisebbségi önkormányzatok delegáltja is. Az Iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az Iskolaszék elnökét vagy képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben véleményezési joga van. A kapcsolattartás formája, rendje Az Iskolaszékkel való együttműködést a nevelési főigazgató-helyettes szervezi. Az együttműködés tartalmát és formáját az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A főigazgató és az Iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az Iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos, felelősei a mindenkori nevelőtestületi tagok. 2.9 A diákönkormányzat, a diákképviselők, és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje Diákok osztályközössége Az osztályközösség/nevelési csoport, ami az iskola/kollégium diákjainak alapvető egysége, megválaszthatja az osztály diákbizottságának tagjait, valamint küldötteket delegálhat az iskola diákönkormányzatba. Az osztályközösség/nevelési csoport élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök/nevelőtanár áll. Megbízásukat az intézményegység-vezető javaslatára a főigazgató adja. Az osztályfőnökök/nevelőtanárok tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai/kollégiumi diákönkormányzat látja el Diákönkormányzatok az intézményegységekben A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a szervezeti egységben tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 25 / 120

26 Az intézményben az alábbi diákönkormányzatok működhetnek: Székhely Intézmény Egészségügyi - Szociális Szakképző Tagintézmény, Vendéglátó Szakképző Tagintézmény, Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény, Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény, Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény, Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Szekszárd fiú kollégium, Szekszárd lány kollégium, Tamási fiú kollégium és lány kollégium, Bonyhád fiú-lány kollégium. Az intézményegységi diákönkormányzatokkal az intézményegység-vezető tartja a kapcsolatot. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a pedagógiai program elfogadása előtt. TISZK DÖK A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és nevelőtestülete előtt az intézményi diákbizottság képviseli. Az intézményi diákbizottságba minden intézményegységben szervezett diákönkormányzat delegál egy-egy képviselőt. A TISZK DÖK tagjai az intézmény vezetőségét kéthavonta felkereshetik kérdéseikkel, javaslataikkal. Diákközgyűlés Az iskola vezetősége évente egy alkalommal teljes diákközgyűlést szervez. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés a főigazgató által, ill. a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje Intézményünkben a székhelyen ISK, az Egészségügyi és a Jókai Tagintézményekben DSK, a Bezerédj és a Vendéglátó Tagintézményekben DSE, a Vályi és a Perczel Tagintézményekben ISK működik. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolatot az ISK-t, illetve DSK-t vezető testnevelő tanár, a DSE elnöke és az igazgató tartja. Az ISK és a DSK vezetője félévente köteles beszámolni munkájáról, eredményeiről, problémáiról az értékelő nevelőtestületi értekezleteken. Az azonnali probléma megbeszélése bármely fél kezdeményezésére bármikor lehetséges Az intézmény és a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel történő kapcsolattartása: Az intézmény és a gyakorlati képzésben együttműködő gazdálkodó szervezetek, partnerek közötti rendszeres kapcsolattartás meghatározó a gyakorlati oktatás biztosítása érdekében. A külső gyakorlati helyeken a tanulók tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt, amelyek ellenjegyzését az érintett kamara végzi. A gazdálkodó szervezetekkel elsődlegesen az iskolavezetés, a gyakorlati képzésért felelős vezetők gyakorlatioktatás-vezető vagy szakmai igazgatóhelyettes - tartják a közvetlen kapcsolatot telefonon, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 26 / 120

27 -ben, levélben vagy személyesen, amelynek során tájékoztatást nyújtanak a tanév rendjéről, a szakmai és vizsgakövetelményekről, a szakképzést érintő változásokról. Igény szerint munkamegbeszélés, tájékoztató rendezvény megszervezésére kerülhet sor, amelyre meghívást kapnak a gazdálkodó szervezetek vezetői, gyakorlati oktatói. A diákokat érintő kérdésekben a közvetlen kapcsolattartó az osztályfőnök, valamint az érintett szaktanárok. Az snw elektronikus napló is a folyamatos kapcsolattartás fóruma. Az érintett kamara szervezésében felkérésre az intézmény/tagintézmény képviselője részt vesz a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésében. A lehetőségek függvényében az intézmény/tagintézmény képviseletében a gazdálkodó szervezettel történő egyeztetést követően sor kerülhet a gyakorlati hely látogatására, a tanuló munkájának megfigyelése érdekében. A gyakorlati oktatásvezető/szakmai igazgatóhelyettes tanév végén írásos beszámolót készít a gyakorlati képzés alakulásáról, értékeli a tanév munkáját Az iskola közösségei Iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a tanulók és a szülők alkotják. Tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Jogaikat, kötelességeiket, intézményen belüli és kívüli érdekérvényesítési lehetőségeiket a magasabb jogszabályok, rendeletek és az intézmény Kollektív Szerződése és a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti A nevelőtestület A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott nevelőtestületi értekezleteken tanácskozik, dönt. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. (Pl.: egy intézményegységben tanítók értekezlete, egy osztályban tanító nevelők értekezlete, kollégiumi nevelők értekezlete, stb.) A nevelőtestületet intézményi szinten a főigazgató, intézményegységi szinten az iskolán kívül az igazgató képviseli Nevelőtestületi küldöttek közössége Az intézményegységi nevelőtestületek minden megkezdett 10 fő után választanak egy-egy képviseletükben eljáró küldöttet. A közösséget a megválasztott küldöttek alkotják. Feladata az intézményi eseti ügyek, illetve döntés-előkészítő megbeszélések vagy egyéb feladatok egyeztetése. A küldötteknek tájékoztatási kötelezettségük van munkatársaik, delegáló közösségeik felé Szakmai, pedagógiai munkaközösségek Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok (min. 5 fő) a közös, minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 27 / 120

28 Intézményünkben intézményi és iskolai szintű munkaközösségek is működhetnek. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség hozható létre. A Szent László Digitális Középiskolában tanító tutorok, mentorok figyelembe véve e képzési forma sajátosságait egy intézményi szintű digitális munkaközösséget alkotnak, egyben a szaktárgyuknak megfelelő munkaközösség(ek) tagjai is. Az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve, szakmai programja és a munkaközösségek javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló iskolai munkaterv szerint végzik munkájukat. Tanévenként saját munkatervet készítenek. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, eredményességet javító munkamódszereket alakítanak ki, koordinálják a tankönyvek kiválasztását, összeállítják a munkaközösség tankönyvrendelését, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, szervezhetik a helyettesítéseket, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló pénzeszközök szakmai területeken történő felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Amennyiben a munkaközösségvezető gyakorlati oktatás-vezetői részfeladatokat is végez, úgy szakmagazdai feladatokat lát el. A munkaközösség vezetőjét és a szakmagazdát a munkaközösség tagjai véleményére figyelemmel az intézményegység vezetői javaslat alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség-vezetők munkájukat a 1. sz. mellékletben található feladatkör alapján elkészített munkaköri leírás alapján végzik. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli a különböző megbeszéléseken A munkaközösség-vezetők közössége Biztosítja a kapcsolattartást az iskola vezetősége és a nevelőtestületi tagok között. Összehívására az igazgató jogosult, általában havi egy alkalommal. A megbeszélések témáira bárki javaslatot tehet Kollégiumi vezetők közössége Tagjai: kollégiumvezető és helyettesei. Feladata: biztosítani a folyamatos kétoldalú információáramlást az intézmény vezetősége és a kollégiumi intézményegység vezetői között. Összehívására a kollégiumvezető jogosult, általában negyedévi rendszerességgel. A megbeszélések témáira tagok közül bárki javaslatot tehet. A kollégiumvezető-helyettesek a kétoldalú információcsere érdekében meghívás esetén részt vesznek az iskolák vezetőségi megbeszélésein a következők szerint: Szekszárd Leánykollégium Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézmény Szekszárd Fiúkollégium Székhely Intézmény Tamási Kollégium Vályi P. Szakképző Iskolai Tagintézmény Bonyhád Kollégium Perczel M. Szakközépiskolai Tagintézmény Kollégiumi nevelők közössége A kollégiumi nevelők közössége része a nevelőtestületnek. A kollégiumi nevelők közössége dönt minden - tanulókkal kapcsolatos - kollégiumi témában (pl.: kollégiumi házirend). Megbeszéléseikre az intézmény/iskola vezetőit, egyéb közösségeinek képviselőit meghívhatják. A kollégiumi nevelők közösségét a kollégium vezetője hívja össze, önállóan, illetve a kollégiumvezető-helyettesek kezdeményezésére. A megbeszélés témájára az összehívók bármelyike javaslatot tehet. A kollégiumi SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 28 / 120

29 nevelők az iskolai nevelőtestületek munkájában (nevelőtestületi értekezleteken) is részt vesznek a következők szerint: Szekszárd Leánykollégium Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézmény Szekszárd Fiúkollégium Székhely Intézmény Tamási Kollégium Vályi P. Szakképző Iskolai Tagintézmény Bonyhád Kollégium Perczel M. Szakközépiskolai Tagintézmény A kollégiumban egy intézményi szintű szakmai munkaközösség működik, amely közösségnek tagja valamennyi kollégiumi egységben dolgozó nevelőtanár Pedagógus munkát segítők közössége Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátók, iskolapszichológusok, könyvtárosok, oktatástechnikusok, szabadidő-szervezők. A felsorolt segítők feladatkörönként intézményi munkacsoportot működtetnek, melyet a főigazgató által kijelölt vezető koordinál. Az oktatás-technikusok csoportját az intézmény informatikai csoportvezetője felügyeli Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 3 Az intézmény működési szabályai 3.1 A működés általános rendje Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza. Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetve képviselőik. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az intézményben, továbbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 3.2 A tanév rendje A tanév általános rendjéről az illetékes miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait tanév rendjét meghatározó miniszteriumi rendelet, a fenntartó és a TISZK Főigazgatósága utasításának megfelelően az iskolai nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves feladat- és ütemtervben az Iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat javaslatának figyelembe vételével. A tanév tagintézményi munkatervének elfogadása a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten történik. Az iskolai nevelőtestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításának kezdeményezéséről, valamint az éves ütemterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend, szaktantermek, könyvtár, stb.) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Házirendet beiratkozáskor átadjuk. A tanév tagolódása: SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 29 / 120

30 szorgalmi időszak, bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszak, tanítási szünetek (téli-, őszi, tavaszi), és nyári szünet, összefüggő szakmai gyakorlat. A szorgalmi időszak utolsó napját az éves munkaterv tartalmazza. A tanév helyi rendjében jelentős esemény a diákok vizsgáztatása (érettségi vizsga, szakmai vizsga, felvételi-, osztályozó-, javítóvizsga, modulzáró vizsga, szintvizsga). A vizsgarendet szintén a munkaterv tartalmazza, az érvényes jogszabályok alapján. A tanévnyitó értekezleten az iskolai nevelőtestület dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi elemeinek megvalósításáról (a pedagógiai program szerint az új tanév feladatairól), az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról (nemzeti ünnepeink, diáknapok időpontjáról), az értekezletek időpontjáról, a felnőttoktatás rendjéről, a vizsgák rendjéről, a tanórán kívüli foglalkozások tervezéséről, tanítás nélküli munkanap felhasználásáról. 3.3 A tanítási nap rendje Az oktatás a tantárgyfelosztással összhangban heti, kétheti, havi vagy tanévi órarend alapján a pedagógus vezetésével, a kijelölt helyszíneken történik. Tanórán kívüli foglalkozások az órarendhez igazítva, lehetőleg a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Az elméleti oktatás keretében a tanítási órák időtartama egységesen 45 perc. A szakképző iskolában a gyakorlati képzést folyamatosan - hatvanperces tanítási órákkal - kell megszervezni. Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést szervező munkarendjéhez A tanítási órákat a helyi tanterv alapján reggel 7.45 óra és este 20 óra között kell megszervezni óra előtt a tanítás csak az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat jóváhagyásával lehetséges. A csengetési rendeket a házirend tartalmazza. Rendkívül indokolt esetben az igazgatótanács döntése alapján igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az esti, levelező vagy más munkarend szerinti felnőttoktatás, a tanfolyami képzés tanítási rendjét az adott tanévre szóló beosztás tartalmazza. A Szent László Digitális Középiskolában vegyes oktatás folyik: a kötelező órák kb. egyharmadában hagyományos órarend szerinti órák folynak a kijelölt tantermekben, a többi órát azonban minden tanulónak saját időbeosztása szerint az interneten elérhető virtuális iskolában kell töltenie. A Digitális Középiskola ütemtervét mindig az adott tanévre szóló beosztás tartalmazza. A tanítási órák látogatására az igazgató vagy igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök adhatnak engedélyt a munkatervben rögzített módon vagy előzetes egyeztetés szerint. Engedélyhez nem kötött látogatást csak a munkaközösség vezető és az igazgatóhelyettesek végezhetnek. A tanítási órák nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A pedagógussal, az osztályfőnökkel történt egyeztetés alapján a nevelőtestület tagjai foglalkozás-látogatást végezhetnek. 3.4 Az intézmény munkarendje Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és munkavégzés egyes szabályait a Közoktatási törvény, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló tv. és végrehajtási rendeleteik, a Munka Törvénykönyve határozza meg. Az iskola pedagógusainak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával a főigazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A személyre szóló munkaköri leírásokat a főigazgató, igazgatók/vezetők készítik el, az intézmény főigazgatója hagyja jóvá. A tanároknak, nevelőknek, oktatóknak, dolgozóknak személyre szóló munkaköri leírás készül, feladataikat a törvények és helyi szabályzatok határozzák meg. Ezeknek ismerete, betartása és betartatása kötelező. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje Bonyhád Szekszárd Tamási bázisháromszögben: SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 30 / 120

31 Az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 7.30 órától óráig, pénteken 7.30 órától óráig tart. Az ettől eltérő beosztások a működés biztonságára tekintettel 5.00 órától óráig terjedő időintervallumban történhet (portaszolgálat, takarítás, karbantartás, stb). szükség szerint osztott munkaidőben. A munkavállalók szabadságát a főigazgató/főigazgató-helyettesek/igazgatók ütemezik és engedélyezik. A szabadságok kiadása nem zavarhatja meg a tanév szorgalmi időszakának rendjét, nem okozhat nem tervezett többlet-költségeket. 3.5 Az intézményegységek működése Az intézményegységek nyitva tartása A Székhely Intézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 6 órától 22 óráig tart nyitva. A Vendéglátó Szakképző Tagintézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-csütörtökig reggel 6 órától 16 óráig, pénteken 6 órától óráig tart nyitva. Az Egészségügyi Szociális Szakképző Tagintézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi időben reggel 6 órától este 22 óráig tart nyitva. A Bezerédj Szakképző Iskolai Tagintézmény nyitva tartása Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 6 órától 21 óráig tart nyitva. A Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-csütörtökig reggel 630 órától 1820 óráig, pénteken 630 órától 1430-ig vagy a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig tart nyitva. A Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 7 órától 18 óráig tart nyitva. A Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 645 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig legkésőbb 1800 óráig tart nyitva. A Digitális Középiskola az éves ütemtervben meghatározott konzultációs napokat tart. A Szolgáltató Pontok (Konzultációs helyszínek) nyitva tartását mindhárom helyszínen a tanév elején a tanulókkal egyeztetve, azok tanulási szokásaihoz igazítva alakítja ki. A kollégiumok nyitva tartása A kollégiumi feladat-ellátási helyeket a tanév ideje alatt a tanulók igényeinek figyelembe vételével tartjuk nyitva. Általános szabályok a nyitva tartással kapcsolatban: A portákon tanulói ügyelet lehet, a folyosókon tanári ügyelet működik. A tanárok ügyeleti beosztását az intézményegység vezetője által kijelölt- az ügyeleti rend beosztásáért felelős- személy(ek) készíti(k) el. Az ügyeleti rendet a hirdetőtáblákon is el kell helyezni. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás kollégiumok kivételével csak az intézményegység-vezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az iskolaépületeket egyébként zárva kell tartani. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a gazdasági főigazgató-helyettes javaslata alapján a főigazgató határozza meg. A tanítási óra védelme alapvető feladat. A tanítási órát senki sem zavarhatja meg. Ha erre indokolt esetben mégis szükség lenne, ezt az iskola igazgatója vagy helyettese engedélyezheti és szakíthatja félbe az órát, tájékoztatva az éppen ott tanító pedagógust a zavarás okáról A vezetők és pedagógusok ügyeleti rendje A vezetők ügyeleti rendje SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 31 / 120

32 A vezetők intézményben tartózkodásának rendjéről minden tanévben külön vezetői ügyeleti rend intézkedik. Eszerint szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig a nyitva tartás idején belül az iskola vezetői közül 7.30-től ig, pénteken 73.0-től ig egy főnek mindig az iskolában kell tartózkodnia, ezért az igazgató a felelős. Ez előtti vagy utáni időpontokban a kollégiumban a "főügyeletes" kollégiumi nevelő, egyéb helyeken a foglalkozást vezető pedagógus a "felelős" személy. A vezetői ügyeleti rend megtekinthető a TISZK és az iskola honlapján. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A pedagógusok ügyeleti rendje Az iskolában foglalkozási szünetekben tanári ügyelet működik. A tanárok ügyeleti beosztását az intézményegység-vezető által kijelölt- az ügyeleti rend beosztásáért felelős- személy(ek) készíti(k) el. Az ügyeletes pedagógus köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a dohányzás tiltására vonatkozó szabályozást, valamint a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az intézményegységekben a diákönkormányzat bevonásával diákügyelet működhet. Becsengetésre a tanuló köteles a foglalkozási helyéhez megérkezni és a hely szabályozása szerint előkészülni a foglalkozásra. A foglalkozást tartó pedagógus a megközelítés körülményeinek figyelembe vételével köteles elindulni foglalkozásának pontos megtartására. Tanórán kívüli foglalkozások (tanóra, szakkör, korrepetálás, sportfoglalkozás stb.) csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után és csak tanári felügyelettel szervezhetők. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése: hétfőtől csütörtökig óra, pénteken óra között történik. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza Belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel Az iskola nyitvatartási ideje alatt a tanulók és dolgozók az iskola területén tartózkodhatnak. Tanítási időben a tanuló az iskolát csak osztályfőnöki (az osztályfőnök távollétében igazgatóhelyettesi, helyettes osztályfőnöki, vagy igazgatói) engedéllyel hagyhatja el. Az iskolában tartózkodás további rendjét a házirend határozza meg Belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem álló személyek az ügyintézés időtartamára az intézményben csak úgy tartózkodhatnak, ha e tényt a portán vagy a titkárságon jelzik. Kilétüket a portás, az ügyeletes tanár, indokolt esetben az iskola bármely dolgozójának kérésére igazolniuk kell. E két helyen dolgozók (porta, titkárság) gondoskodnak arról, hogy az érkezők jövetelük céljának megfelelő személlyel találkozhassanak. Diákot csak közvetlen hozzátartozója különösen indokolt kérésére kereshet meg a nevelőtestület valamelyik tagja. A tanulók barátaikat, ismerőseiket az épületeken belül nem fogadhatják. A tanulók szüleit kivéve vagyonbiztonsági okok miatt az intézménybe látogatók csak elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületekben. A kollégiumok zárt területeire látogató csak az intézmény nevelőtanárának kíséretében léphet be. Ügynökök, kereskedők stb. tevékenységét a főigazgató, az intézményegység-vezető engedélyezheti, és csak a kijelölt helyen és kijelölt időben tartózkodhatnak. A helyiséget bérlők csak az általuk bérelt területeken és az ahhoz tartozó szociális helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola bármely dolgozójának joga és kötelessége, hogy az ismeretlen személynek tájékoztatást adjon, érdeklődjön jövetele céljáról. Amennyiben az illető személy elfogadható ok nélkül tartózkodik az iskola területén, úgy az iskola dolgozójának kötelessége, hogy őt távozásra szólítsa fel. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 32 / 120

33 A Székhely Intézmény területén működik a Szűcs és Társai Kft., amely a nem iskolai dolgozók számára is biztosítja az étkezést. A tevékenységével összefüggésben a Kft. felelős vezetőjének kötelessége, hogy az iskolai SZMSZ előírásait betartsa és betartassa. A Kft. vezetője és az intézmény főigazgatója esetenként külön megegyezésben rögzíti a speciális szabályozást. 3.6 Az intézmény belső ellenőrzési rendszere A belső ellenőrzési rendszer feladata az intézmény szakmai, gazdasági tevékenységének átfogó vizsgálata, értékelése. A belső ellenőrzés az intézmény szakmai tevékenységére és a gazdálkodásra irányul, melyet folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzésként kell ellátni A dolgozók ellenőrzése A szervezeti felépítésnek megfelelően minden dolgozó esetében a közvetlen munkahelyi vezető köteles ellenőrizni, hogy a munkaköri leírásának megfelelően pontosan érkezik-e a munkahelyre, illetve távozik-e munkahelyéről, betartja-e a munkaköri leírásában és az érvényes szabályzatokban foglaltakat. Ha felmerül annak a gyanúja, hogy a beosztott dolgozó ittas, vagy egyéb tudatmódosító szer hatása alatt áll munkaideje alatt, a vezető köteles erről értesíteni az igazgatót. Az igazgató kérésére a munkavédelmi feladatokat ellátó szolgáltató végzi el az ellenőrzést, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a gyanú beigazolódik, a dolgozót azonnali hatállyal fel kell szólítani az iskola elhagyására, majd öt munkanapon belül írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni. A szolgáltató által felvett jegyzőkönyv eredeti példányát csatolni kell a dolgozó személyi anyagához, a jegyzőkönyv másolatát át kell adni a dolgozónak A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje A belső ellenőrzés célja: az oktató-nevelő munka minőségének, szabályokkal való összhangjának megállapítása. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Arra törekszünk, hogy az ellenőrzés tervszerű, folyamatos, igényes, segítő szándékú és előremutató legyen és szolgálja a minősítési rendszer működtetését. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért a főigazgató, illetve az általa megbízott személy felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az iskola belső ellenőrzési rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzésről értesíteni kell az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Erről az illetékes vezető dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási foglakozásokon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra és rendezvényekre is. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: a főigazgató, illetve az igazgatók, a főigazgató-helyettesek, az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a kollégium vezetője, a gyakorlati oktatás-vezetők, szakmagazdák, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek tagjai, az auditorok, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 33 / 120

34 az igazgató vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet, az osztályfőnökök. Digitális Középiskola tagozatvezetője Az ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik, illetve eseti megbízás alapján történik. A különféle felelősöknek a felelősségi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgató, illetve a főigazgató felé. A főigazgató az intézményben, az intézményegységekben, a vezető az intézményegységében folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A főigazgató közvetlenül ellenőrzi az intézményegység vezetés munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgató/vezető és helyettese(i) ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. Az egyéb vezetők ellenőrzési feladatukat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes szakmai vezetőt, szükség esetén igazgatót, főigazgatót. Az osztályfőnökök, mint munkaközösségek tagjai az osztály életével kapcsolatos területen hetente ellenőrzik a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését. A kollégium vezetője a kollégiumban folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az ellenőrzés területei: Az ellenőrzések lehetnek időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. pedagógiai, szervezési és tanügy-igazgatási feladatok, tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Az ellenőrzés területeit és az ellenőrzést végzők személyét az IMIP tartalmazza. A pedagógiai munkát vizsgálni kell: az iskola egészében (intézményértékelés), intézményegységekben az egyes pedagógiai egységeknél, az egyes tantárgyaknál, illetve tananyagegységeknél, nevelési feladatoknál, a pedagógusoknál. Az intézményértékelés kiterjedhet az intézményegységek közvetlen környezetének valamennyi az oktatás szempontjából fontos adottságára vagy jellemzőjére. Értékelni lehet többek között a személyi feltételeket, tantervi programokat és taneszközöket, pedagógiai tevékenységeket, tanulói teljesítményeket és viselkedést, a működés és az intézkedések jogszerűségét. Az ellenőrzés módszerei, formái: tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás, helyszíni ellenőrzések, eredményvizsgálatok, felmérések, külső információk értékelése. Az ITAK adatbázisának vizsgálata (pl. digitális aktivitás vizsgálata) Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, az érintett munkavezetővel szükség esetén a munkaközösség tagjaival, a nevelőtestülettel, vagy az alkalmazotti közösséggel meg kell beszélni. A megbeszélés következménye lehet: a hiányosságok pótlása, következtetések levonása, új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek elismerés vagy elmarasztalás kezdeményezése. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 34 / 120

35 Az általánosítható tapasztalatokat intézményi/iskolai nevelőtestületi értekezleteken összegezni kell, az esetlegesen adódó feladatokat meg kell fogalmazni. Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók: nevelési értekezleteken, nevelőtestületi értekezleteken, alkalmazotti értekezleten, pedagógus minősítésénél, jutalmazásoknál, kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés odaítélésénél, a munkaközösségek év végi értékelésénél. Iskolánk minőségirányítási programja szabályozza a vezetői ellenőrzés rendjét. Intézményünkben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk Az intézmény gazdálkodásának belső ellenőrzése Gazdálkodást érintő vezetői ellenőrzés kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörök gyakorlása, a jogszabályok, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos gazdasági jellegű információk elemzése, értékelése, munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés, a munkafolyamatba épített belső ellenőrzési rendszer működésének vizsgálata. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata: a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát; c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. (3) A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni: a) a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai; b) a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése; c) a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni; d) a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg; e) az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul. (4) A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen: a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás; c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén; e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében; SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 35 / 120

36 f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően. Gazdálkodást érintő munkafolyamatba épített ellenőrzés A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie a hibák megelőzésének, a hibák továbbgyűrűzésének, illetve nagyobb kár keletkezésének megakadályozása, a hiba megszüntetése céljából. Az főigazgató rendelkezik: az adott munkafolyamatban ellenőrizendő munkafázisok (ellenőrzési pontok) kijelöléséről, az ellenőrzés módjának meghatározásáról, hiányosság észlelése esetén megteendő intézkedésekről. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, melynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a főigazgató a felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembe vételével. A főigazgató köteles olyan szabályzatot kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok működését és eljárási szabályait a jelen szabályozás mellékleteit képező szabálytalanságok kezelését, a kockázatkezelés szabályait, valamint az intézmény ellenőrzési nyomvonalát rögzítő önálló szabályzatok tartalmazzák. A FEUVE keretében végrehajtandó feladatok működését és eljárási szabályait a jelen Szabályzathoz kapcsolódó szabályzatok: Belső ellenőrzési szabályzat, Pénzkezelési szabályzat előírásai tartalmazzák. 3.7 Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó ünnepélyek, ünnepek és rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben a tanulók nevelését és az iskola hagyományainak ápolását is szolgálják. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának ünnepi öltözékben történő megjelenése kötelező. Intézményi, intézményegységi ünnepélyeink, megemlékezéseink három csoportba sorolhatók: 1. az intézmény és egységei működésével kapcsolatos rendezvények tanévnyitó ünnepélyek, szalagtűzők: november, december, január, karácsony: a téli szünet előtti utolsó tanítási héten, Bezerédj, Perczel, Vályi Nap, intézményegységek napjai, farsang: február diáknap: a diákönkormányzatok javaslata alapján, ősszel, vagy tavasszal ballagások: április, május: (a tanév rendjéhez igazodva), tanévzáró ünnepélyek ünnepélyes érettségi és szakmai bizonyítvány átadó ünnepély, REMEK tehetségnap Szent László Est, a Szent László szobor megkoszorúzása megemlékezés nevezetesebb évfordulókról. 2. nemzeti ünnepek, emléknapok október 6. Megemlékezés az aradi vértanukról (osztályfőnöki óra keretében) október 23. Nemzeti ünnep Az 1956-os forradalom ünnepe február 25. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (osztályfőnöki óra keretében) március 15. Nemzeti ünnep Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe április 16. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól (osztályfőnöki óra keretében) június 4. Nemzeti Összetartozás Napja (osztályfőnöki óra keretében) SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 36 / 120

37 Az ünnepélyek felelőseit, helyszíneit és pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Nemzeti ünnepeinken munkaszüneti napot tartunk. 3. Az iskola képzésével összefüggő speciális, illetve egyéb rendezvények beiskolázási rendezvények (Nyílt Nap, kiállítás, börze, stb) vetélkedők, tanulmányi versenyek, OKTV, SZKTV sportversenyek, bálok, disco, projektnapok, kiállítások, közös szerenád színház, hangverseny, múzeum, kiállítás iskolaújság (rádió, TV) szecskaavató a leendő kilencedikeseknek gólyatábor. A fentiek felelőseit, helyszíneit és pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. 3.8 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai A hagyományápolás célja: erősíteni az iskola-felhasználókban az együvé tartozás, közösséghez tartozás érzését, kifelé közvetíteni egy egységes pozitív képet, a magyar kultúra ápolása, a kulturált viselkedés kialakítása. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Az iskola nevelési céljaival összhangban kiemelt feladatnak tekinti a meglévő hagyományaink őrzését, új hagyományok életre keltését. Minden iskolai ünnepélyen és iskolai szervezésű ünnepélyes alkalomkor ünnepi öltözet, és az ünnepségen való megjelenés kötelező, tanárnak, diáknak egyaránt. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat az éves munkaterv határozza meg. A hagyományoknak megfelelően a kiemelkedő évfordulókról történő megemlékezés iskolai rendezvények formájában történik. Minden tanévkezdéskor a kilencedik évfolyamon tanulók bemutatkozására műsorral egybekötött szecskaavatót, majd azt követően diszkót illetve gólyabált rendezhetünk. A szervezés feladata a kilencedikes osztályfőnököké és a szabadidő-szervezőké, diákönkormányzaté. A végzős tanulók hagyományos szalagavató ünnepélyét és bálját novemberben, illetve decemberben, illetve januárban tartjuk. Az ünnepély műsorának összeállítása és szervezése az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a végzős osztályok osztályfőnökeinek és a szabadidő-szervezők a feladata. Az ünnepéllyel és a bállal kapcsolatos szervezési feladatokat a ballagtató évfolyamok látják el az osztályfőnökök irányításával. A végzős tanulók ballagási ünnepélyére a tagintézmény éves munkatervében meghatározott napon kerül sor. A tantermek és az iskola épületének díszítése az alsóbb évfolyamok feladata. A tanévben egy napon tanítás nélküli munkanapon diáknapot tartunk. A diáknap programjáról a diákönkormányzatok képviselői döntenek. A tanévben folyamatosan működik az Egészségügyi Szociális Szakképző Tagintézményben a "Kelemen Galéria", a Vályiban a Kindl Kupola Galéria, a Vendéglátóban a VIP Galéria, amelyekben éves szinten több kiállítás megrendezésére kerül sor. A kiállítások megszervezése a megbízott szervező(k) feladata. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény zászlója, iskola zászlója, Az intézmény logója, intézményegység logója. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 37 / 120

38 Kötelező ünnepi viselet: a Házirend szabályai szerint lányoknak sötét alj vagy nadrág és fehér blúz vagy matrózblúz, fiúknak sötét nadrág, fehér ing, sötét cipő. Kötelező munkaruha gyakorlatokon: a gyakorlati oktatáson az igényes és biztonságos munkavégzéshez szükséges formaruha, illetve munkaruha, a gyakorlati hely előírása alapján. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: a Házirend szabályai szerint. 3.9 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, rendje Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola- egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola egészségügyi ellátását a működés helye szerinti városi önkormányzatok biztosítják. A kapcsolattartást az iskola igazgatója, a gyermekvédelmi felelősök az iskolaorvossal és az iskolai védőnőkkel biztosítja. Az igazgató az iskolaorvos és fogorvos kapcsolatának rendszere: Az iskolaorvos és fogorvos elvégzi a hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost és fogorvost feladatainak ellátásában segíti az iskola igazgatója és a gyermekvédelmi felelősök. A szűrővizsgálatokat évente az iskolaorvos az általa megjelölt indexosztályokban végzi el. Munkájának ütemezését minden év októberében a védőnő egyezteti a tagintézmény vezetőjével és a gyermekvédelmi felelősökkel. A fogorvosi szűrővizsgálatokat évente a fogorvos által kijelölt időszakban tartjuk. A fogorvos a szűrővizsgálat idejének egyeztetésekor alkalmazkodik az iskola munkarendjéhez. Az egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős a diákok szűrővizsgálatának tervezetét a tanári faliújságon kifüggeszti. Az iskolaorvos feladatai: Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata: szakközépiskolai tanulóknál a 9. és 11. évfolyamon, szakiskolában a 9. évfolyamon, szakképzésben a 12. és 13. évfolyamon, technikumban a 14. és 15. évfolyamon. Pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése, szakképző évfolyamokra jelentkezőknél beiratkozás előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzése. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele. Klinikai gyakorlatok előtt rendkívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzése az Egészségügyi Tagintézményben. A testnevelési órákkal kapcsolatos felmentett, részben felmentett, könnyített, gyógytestnevelési és normál testnevelési csoportba való besorolási javaslatok folyamatosan kiállítása. A diáksporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrésének elvégzése, az igazolások kiadása. A járványügyi intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. Sürgősségi betegellátás a rendelési időben. (Egyéb betegségek ellátását a háziorvos illetve a kollégium orvosa végzi el.) A tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről való gondoskodás. Az iskola egészségnevelési programja megvalósulásának segítése. A fogorvosi szűrővizsgálaton az iskola minden tanulójának kötelező a részvétel. Az iskolai védőnő feladatai: szoros munkakapcsolatot tart fenn az iskolai gyermekvédelmi felelőssel, elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szűrővizsgálatok ütemezését, a tanulók törzslapjának adminisztrációs munkáját elvégzi /pályaválasztási vizsgálathoz/, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét, elvégzi a szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó ellenőrző méréséket, a diákok körében egészségnevelő munkát végez, meghívásra osztályfőnöki órán vagy egészségnevelő foglalkozáson előadást tart a kért témában, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 38 / 120

39 rendszeresen fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Az iskola feladata: Az osztályfőnökök, pedagógusok gondoskodnak a tanulók orvosi szűrővizsgálatokon való megjelenésről és felügyeletéről Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Járművek közlekedése az intézmény területén Az intézmény területére csak iskolai dolgozók, az iskola vagy kollégium vendégei, a bérlői jogosultsággal rendelkezők, valamint árut szállító gépjárművek hajthatnak be, az ellenőrizhetőség miatt BEHAJTÁSI ENGEDÉLLYEL. A behajtási engedélyek kiállításához, - amennyiben az engedély írásos kiadással lép érvénybe - az iskola titkárságán kell a következő adatokat leadni: dolgozó neve, munkavégzés helye (telephely), gépjármű márkája és típusa, a gépjármű rendszáma. A kiállított behajtási engedélyeket az autóban látható helyen kell tartani. Az iskola udvarán parkoló gépjárművekben keletkezett esetleges károkért az intézmény semmiféle felelősséget nem vállal. A közlekedési szabályokat az iskola területén is be kell tartani, a maximális sebesség 5 km/h Téli közlekedési veszélyek Az intézmény fokozott jegesedésre hajlamos területeinek, udvarának és az épületek előtti utcaszakasz jég- és szennyeződésmentes tartásáért az üzemeltetési csoport és a műszaki csoport felel, az üzemeltetési csoportvezető koordinálásával. Nagy mennyiségű hó esetén segítséget kérhetnek a vezetőkön keresztül a gyakorlaton, illetve testnevelés órán lévők bevonására. Ez esetben az érintett tanár is felügyeli a munkát. A tanulók munkavégzésének időtartama nem haladhatja meg a 45 percet. Sózást, jégfeltörést, vegyi jégmentesítést diákok, illetve az egyéb képzésekben részt vevők csak az intézmény alkalmazottainak felügyeletével végezhetnek A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a bejárat előtti 5 méter sugarú területrészt a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartása minden intézményi dolgozó feladata Munkavédelem, tűzvédelem, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az intézmény fenntartója megbízási szerződés révén gondoskodik az alapvető tűz- és munkavédelmi feladatok külső szolgáltató általi ellátásáról. Az érvényes megbízási szerződés elérhető a fenntartó honlapján. Az iskola alkalmazottai és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt (33/1998. (VI.24.) NM rend.). Az iskola portáin mentődobozt kell elhelyezni. A mentődoboz tartalmát, megfelelő felszereltségét, havonta kell ellenőrizni és az ellenőrzés tényét az iskolai védőnő dokumentálja a ládában elhelyezett ellenőrzési lapon. Az iskola dolgozói és a tanulók számára évenként munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást kell tartani. Ennek tartalmát, tényét, idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Évente két alkalommal tűzriadót kell tartani. A tűz és bármely más, a tanulók testi épségére veszélyt jelentő esemény alkalmából az épületek minden kijárati ajtaját azonnal ki kell nyitni, folyamatos csengetéssel és kolomppal az épületben tartózkodókat riasztani kell. Az épületek gyors elhagyása a menekülési útvonalakon történjen, majd az épülettől távol kell megvárni a további intézkedést. A SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 39 / 120

40 menekülési útvonalak rajza a folyosókon kifüggesztve található. Ezt az iskola alkalmazottainak és pedagógusainak ismerni kell. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulók baleset-megelőzésében: a 20/2012 (VIII. ) EMMI rendelet előírásainak alkalmazása, a Munkavédelmi Szabályzat ismerete és alkalmazása, a Tűzvédelmi Szabályzat és tűzriadó terv ismerete és alkalmazása, a bombariadó esetén szükséges teendők ismerete és alkalmazása. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, ügyeleti beosztásban a tanulók tevékenységét figyelemmel kell kísérni, a rendet meg kell tartani, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal be kell tartatni. Ha tanulónál bármelyik pedagógus olyan rendellenességet észlel, ami iskolai alkalmasságát befolyásolhatja, értesíti vezetőjét, aki a tanulót soron kívül orvosi felülvizsgálatra küldi. Az osztályfőnököknek a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Ennek keretében ismertetni kell a tanulókkal az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, az iskolába járásra, iskolai rendezvényekre vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat és a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt a balesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. A megtartott oktatást jegyzőkönyvezni kell. A gyakorlati képzésben dolgozó vagy szakmai, illetve szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusoknak ismernie és alkalmaznia kell a balesetvédelmi előírásokat, kötelesek a speciális munka- és balesetvédelmi oktatás elvégzésére, ennek dokumentálására a haladási naplóban, és ügyelnek annak folyamatos betartására. Feladataikat részletesen a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. A veszélyes anyagokkal való munkavégzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása valamennyi pedagógus és nem pedagógus munkatárs számára kötelező. A balesetvédelmi, illetve munkavédelmi oktatás tényét az osztályfőnök/szaktanár a napló haladási részében rögzíti. A tanulók aláírásukkal igazolják a megismerést és tudomásul vételt Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie (csak annyit tehet, amihez biztosan ért), szükség esetén orvost vagy mentőt kell hívnia, a veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, azonnal jelentést kell tennie az iskola igazgatójának, vagy az őt helyettesítő személynek. E feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Az iskolában történt minden, három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet a bázisháromszög városaiban megbízott munkavédelmi felelős haladéktalanul ki kell vizsgáljon. Ezekről a balesetekről a 20/2012 EMMI rendeletben foglaltak szerint a munkavédelmi felelős felveszi a SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 40 / 120

41 szükséges jegyzőkönyvet, majd továbbítja az illetékeseknek. Tájékoztatja a történtekről az igazgatót/vezetőt, aki súlyos baleset esetén azonnal, - telefonon, faxon vagy személyesen - jelentést tesz a fenntartónak. A súlyos balesetekre vonatkozó leírást a rendelet tartalmazza. Az intézményegység igény esetén biztosítja a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A munkavédelmi felelős feladata, hogy gondoskodjon a baleseti nyilvántartási rendszer naprakész vezetéséről, amelyben támaszkodik a titkársági munkatársak közreműködésére Az intézményi munkavégzés egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje Az intézmény főigazgatója, a gazdasági főigazgató-helyettes, a munkavédelmi felelős valamint az intézményegység vezetője minden tanév kezdetekor az intézmény épületeinek bejárásával győződik meg a munkavégzés feltételeiről, az épületek állapotáról. A munkavédelmi felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi, amelynek szabályozását a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: az intézményi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. Idegeneket az intézménybe ügyeleti szolgálat enged és irányít kellő tájékozódás után. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére - ügyintézésük idejét kivéve - az intézmény látogatását a főigazgató, az intézményegység látogatását igazgató/vezető engedélyezheti. Az intézmény dolgozóinak joga, hogy annak valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A speciális célú helyiségek, szaktantermek /tornaszoba, labor, számítástechnikai, nyelvi terem, stúdió, tanműhely, gyakorlóhely, társalgó, háló, stb./ használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az intézmény tanulói annak létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel, vagy a felelős pedagógus megbízásával használhatják. A továbbiakról a házirend rendelkezik A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje A gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskola teljes pedagógiai tevékenységét. Legfontosabb célja a megelőzés. A veszélyeztetettség elleni tevékenység együttes, összehangolt munkát igényel. Intézményünk ennek érdekében gyermekvédelmi felelősöket alkalmaz. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkacsoportban dolgoznak. Az ifjúságvédelmi munka során együttműködnek a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel, iskolapszichológussal, iskolaorvossal és védőnővel továbbá munkájukat segítő szakintézményekkel, Gyermekjóléti Szolgálatokkal, családsegítőkkel és polgármesteri hivatalok jegyzőivel. Részt vesznek a Gyermekjóléti Szolgálati iskolai munkacsoportjainak havi értekezletein és esetmegbeszélésein. Ezt a munkát intézményi szinten a nevelési főigazgató-helyettes, intézményegységi szinten az illetékes vezető koordinálja. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, eljárás menete a következő esetekben: Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása után az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel együttműködve a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 10 igazolatlan óra után értesíti a szülőt/gondviselőt, a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tanulói igazolatlan hiányzásokról szóló értesítőt (10, 30 és 50 óra felett) a területileg illetékes Kormányhivatalnak is el kell küldeni. Ha a tanköteles tanuló nem iratkozott be értesítést küld a helyileg illetékes jegyzőnek. Magántanulói státusz engedélyezéséhez az iskola igazgatójával egyeztetve minden problémás esetben kikéri a helyileg illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét (környezettanulmány elvégzését kéri). Hivatalos külső szerv megkeresésére, pártfogói felügyelők kérésére az osztályfőnökkel közösen tanulói jellemzéseket készít, a tanulóról az adatvédelmi szabályzat előírásait betartva adatot szolgáltat és nyomon követi annak iskolai tevékenységét. Figyeli az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, pályázatokat ír, koordinálja a pályázat megvalósítását. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 41 / 120

42 A tanév kezdetekor az iskola honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a tanulókat és szülőket értesíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, továbbá arról, hogy hol és milyen időpontban kereshetők fel A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórákon kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A tanuló jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskolai heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozások féléves vagy éves blokkokban működnek, melyekről foglalkozási naplót kell vezetni. Az egyéni fejlesztő és képesség-kibontakoztató foglalkozásokról, egyéni fejlesztési naplót kell vezetni. A foglalkozásokat a rendelkezésre álló órakereten belül úgy kell szervezni, hogy azok ne akadályozzák a tanítási órák megtartását. Tanórán kívüli foglalkozásokat csak pedagógus felügyeletével lehet tartani. A hagyományőrző szakkör szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. A diáknapi versenyek, vetélkedők beépülnek a tanév helyi rendjébe, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában részt vehetnek, ha az egyesülettől szeptember 30-ig erről igazolást hoznak, és azt leadják az osztályfőnöknek. A tanév során bekövetkező tagság keletkezését, illetve annak megszűnését 10 napon belül igazolja, illetve bejelenti az osztályfőnöknek.a részvételt az osztályfőnök a szülővel egyezteti. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, művészeti, szakmai, stb. érdeklődésének kielégítése céljából részt vehet iskolai diákkörök (szakkör, énekkar, önképzőkör, sportkör, stb.) létrehozásában és munkájában. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: szakkör, sportkör, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások tehetségfejlesztő foglalkozások, egyéni és kiscsoportos fejlesztő és képesség-kibontakoztató foglalkozások, énekkar, hobbikör, tanulmányi, kulturális versenyek, sport versenyek, diáknap és egyéb rendezvények, érdeklődési kör, önképzőkör a tanulók és szülők igényei szerint szervezhető, hit- és vallásoktatás. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéséket tartanak testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon való részvételre. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 42 / 120

43 A korrepetálások célja az alapképességek, készségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkozással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A nappali tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkozása egyes tanulókra vagy az egész osztályra, illetve csoportra vonatkozóan, kötelező jelleggel, 20 %-nál magasabb bukási arány esetén, tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes. Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások A szakértői bizottság véleménye alapján SNI státuszú diákok számára, a szakértői véleményben megfogalmazott óraszámnak és a fejlesztendő területeknek megfelelően szervezendők. Képesség-kibontakoztató foglalkozások A halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára az egyéni fejlesztési tervben meghatározott területek és kompetenciák fejlesztése, kibontakoztatása. A diák részvétele a szülő beleegyező nyilatkozata lapján történik. Önképzőkörök Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. Énekkar Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Tanulószoba Az intézmény feladat-ellátási kötelezettsége és a szülők igényei alapján tanulószobai foglalkozásokat biztosít az intézmény tanulói számára. A tanulószoba működésének rendjét az illetékes igazgatóhelyettes/vezető dolgozza ki. A tanulószobai foglalkozásokon a pedagógus órarendi beosztás alapján foglalkozik a tanulókkal. A tanulószobára kötelezett tanuló hiányzását csak orvos vagy az osztályfőnök igazolhatja. Tanfolyamok Tanfolyamokat az intézmény a tanulók érdeklődése, valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén főigazgatói engedély alapján indít. Az intézmény által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri az érintett igazgatótól. A tanfolyamot kalkulált térítési díj ellenében lehet megszervezni. Versenyek A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézmény pedagógiai programjához illeszkedő versenyeken vehetnek részt, a versenyre történő felkészüléshez pedagógus segítségét vehetik igénybe. A tanulók szervezett versenyen az igazgató által kijelölt kísérővel vehetnek részt. Kirándulások SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 43 / 120

44 Az intézmény pedagógusai, a diákok részére a pedagógiai program célkitűzéseivel és szabályozásával összhangban kirándulásokat szervezhetnek. A kirándulás a pedagógus tanmenete/tananyagbeosztása alapján szervezhető. A kirándulás tervezett helyét, idejét, a résztvevők számát, nevét és a kísérő pedagógus nevét a kirándulás időpontját megelőzően legalább három héttel korábban az igazgatónak be kell jelenteni. A kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. A nemzetközi programokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: - tanítási idő alatt, szorgalmi időben a két tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz amelynek célja továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges, - a kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be, - csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az intézményegység tanulói közösségei (osztályközösségek, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek, amelyről a közösség vezetőjének az intézményegység vezetését értesíteni kell. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához kérvényt kell benyújtani az intézményegység vezetőjéhez, ha a tanulók az intézmény helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: Tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: az iskolai felkészítés, a tanuló napközbeni ellátása. Tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. Tanulószobai foglalkozásra felvett diák távolmaradása csak a szülő ellenőrzőbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a nevelő engedélyt adott. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményegység-vezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. A nemzetközi kapcsolatokból származó foglalkozások jellemzői: SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 44 / 120

45 a finanszírozásukat általában pályázati támogatás biztosítja, a feladatok-foglalkozások ütemezését a pályázati program rögzíti, a részvétel jutalmazó jellegű A mindennapos testedzés formái A mindennapi testedzés lehetőségét naponta a jogszabályoknak megfelelően biztosítjuk. Formái: tanóra, iskolai sportköri foglalkozások. A délutáni tömegsport-foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet és a sportudvart. Rendszeres sportfoglalkozást szervezünk, ha azt legalább 10 tanuló kéri és azon jelen is van. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár vagy szakedző segíti, akinek vezetésével kell megszervezni a foglalkozásokat. A tömegsport foglalkozások óraszámait/órakereteit tanévenként az iskolai tantárgy-felosztásban kell meghatározni Az iskola belső sportéletének működési rendje A tanulók a tanulói jogviszony létesítésével automatikusan DSK/ISK tagok lesznek. A Bezerédj és a Vendéglátó Tagintézményekben működő DSE tagjai: az iskola tanulói, valamint azok a természetes és jogi személyek, akik ezt kinyilvánítják és vállalják az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket. A DSE önálló jogi személy önálló gazdálkodással. Elnökség vezeti, melyet a tagság, választás útján kér fel. Szakcsoportjait a hagyományok, az igények, és az anyagi lehetőségek függvényében alakítja ki. A DSE elnöke és ügyvezető elnöke a tanév megkezdése előtt egyeztet az iskola vezetőivel igazgató, igazgatóhelyettesek, testnevelők a tanulók sportolásának biztosításáról. A DSE segíti a mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítását szakcsoportjain keresztül. Az iskola vezetése és a DSE vezetője egyeztetést tart a sportlétesítmények használati rendjéről, idejéről, díjáról, a tanulók után csak sportolásra fordítható fejkvóta elosztásáról (tömegsport, diákolimpia, DSE). A sportlétesítmények használatbavételének fontossági sorrendje kötelezően meghatározott testnevelési órák tömegsport foglalkozások, házibajnokságok iskolai rendezvények DSE szakcsoportok külső egyesületek, szervezetek, iskolák stb. egyéb (pl. konferencia stb.) A létesítmény igénybevételének rendjét a testnevelők illetve a DSE által kijelölt személy bevonásával az üzemeltetési csoportvezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. Az iskolai diáksport-egyesület diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskola diáksport-egyesület foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje Az iskolai diákönkormányzatok működéséhez az iskola, a TISZK DÖK működéséhez az intézmény biztosít külön helyiséget a foglalkozások megtartásához, a stúdió működéséhez, hirdetési lehetőséget a folyosói táblákon, intraneten és honlapon, saját rendezvényekhez helyiséget, hivatalos ügyintézésükhöz a számítógépeket, hozzáférést az informatikai hálózathoz, telefonhasználati lehetőséget. A diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat a leltári nyilvántartás tételesen rögzíti, a rendelkezésre bocsátott berendezésekért a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok személyes felelősséggel tartoznak. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 45 / 120

46 3.15 Az iskolai könyvtár működési szabályai A Szent László Szakképző Iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, kölcsönzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység, amely a tagintézmények telephelyén önállóan működő könyvtárakból áll. Ezek a következők: Székhely Intézmény könyvtára, Szekszárd Egészségügyi és Szociális Szakképző Tagintézmény könyvtára, Szekszárd Vendéglátó Szakképző Tagintézmény könyvtára, Szekszárd Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény könyvtára, Szekszárd Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény könyvtára, Bonyhád Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény könyvtára, Tamási A tagintézményi könyvtárak együttműködését a főigazgató által kijelölt könyvtáros koordinálja. A könyvtár használatára jogosultak köre Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár, szolgáltatásait az iskola és a kollégium tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtáros engedélyével külső személyek is használhatják helyben a könyvtár állományát, eszközeit. A könyvtár nyitva tartása A könyvtár nyitvatartási rendjéről, annak megváltoztatásáról a tagintézmény igazgatója dönt. A nyitvatartási időről az olvasókat tájékoztatni kell a könyvtár bejáratánál kifüggesztett táblán és az iskola honlapján. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai: Alapfeladatok: - A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. - Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. - Könyvtárhasználati ismeretek tanítása. - Szakórák könyvtári megtartásához a tárgyi feltételek biztosítása, segítségnyújtás a szaktanárnak. - A könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása. - Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. - Tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése. Kiegészítő feladatok: - Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 46 / 120

47 - Tájékoztatás nyújtása a tagintézményi könyvtárak és a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. - Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. - Részvétel a tagintézményi és más könyvtárak közötti dokumentum- és információ cserében. Tankönyvellátás A könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A könyvtáros ezzel kapcsolatos feladatait az adott tagintézmény igazgatója határozza meg. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket az iskolai könyvtár külön gyűjteményként nyilvántartásba veszi, majd kölcsönzi a tanulóknak. A tartós tankönyvek nyilvántartásával, törlésével, kölcsönzésével kapcsolatos szabályok részletesen a könyvtári SZMSZ 4. sz. mellékletében, a Tankönyvtári szabályzatban találhatók. Könyvtári szolgáltatások Alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - a gyűjtemény helyben használata, - az állományfeltáró eszközök használata, - könyvtárosi tájékoztatás és segítségnyújtás, - számítógép használat, internet használat - nyomtatás, fénymásolás. Kiegészítő szolgáltatások: - kölcsönzés, - előjegyzés, - könyvtárközi kölcsönzés, - irodalomkutatás. A könyvtár állományának és eszközeinek helyben használatához nem kell beiratkozni, a többi szolgáltatás igénybevételének feltétele a beiratkozás. A beiratkozás és a könyvtári szolgáltatások zöme ingyenes, de lehetnek olyan szolgáltatások, amelyekért fizetni kell (pl. nyomtatás, fénymásolás stb.). A beiratkozáskor felvett adatokban történő változásokat az olvasóknak be kell jelenteni a könyvtárban. Kölcsönzési előírások Az egyes tagintézmények tanulói és dolgozói a saját könyvtárukból kölcsönözhetnek közvetlenül, a többi tagintézményi könyvtárból csak könyvtárközi kölcsönzéssel, azaz a saját könyvtárosuk közreműködésével. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 47 / 120

48 A kölcsönzésekről a könyvtáros nyilvántartást vezet. A kölcsönzési nyilvántartás lehet füzetes, kartonos vagy számítógépes. Az olvasótermi kézikönyvtár állománya, a folyóiratok és az elektronikus dokumentumok egy része csak helyben használható, de szaktanároknak egy-egy óra időtartamra, vagy a könyvtár zárva tartása idejére a szükséges művek kikölcsönözhetők. Könyvtári dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet a könyvtárból kivinni. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A dolgozók munkaviszonyuk megszűnésekor, a tanulók a tanulmányaik befejezésekor (ez lehet egy iskolatípus befejezése, vagy az iskola elhagyása) kötelesek minden könyvtári tartozásukat rendezni. Tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A nem tanköteles, kimaradt diákok tanulói jogviszonyának megszüntetése előtt az iskolatitkár feladata tájékozódni a tanulónál lévő könyvtári dokumentumokról. A könyvtárhasználat szabályait, a kölcsönzési előírásokat és az elveszett vagy megrongált művek pótlására vonatkozó szabályokat részletesen a könyvtári SZMSZ 2. számú melléklete, a Könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. A könyvtári számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket a tanulók a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Részletesen szabályozva a könyvtári SZMSZ 5. számú mellékletében. A könyvtári állomány nyilvántartása A könyvtár által megvásárolt vagy más módon (ajándék, csere, pótlás, egyéb) a könyvtár tulajdonába került dokumentumokról végleges vagy időleges nyilvántartás készül. Azokat a dokumentumokat, melyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, 6 munkanapon belül nyilvántartásba kell venni. Az állomány-nyilvántartása a Szikla könyvtári programmal történik. A különböző dokumentumtípusokat a leltári szám elé írt betűjellel kell megkülönböztetni. A hagyományos leltárkönyvek vezetése a számítógépes nyilvántartás esetén nem kötelező. Az időleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok, melyeket a könyvtár átmeneti időtartamú megőrzésre szán. Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok köre: - tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, - módszertani segédanyagok, jegyzetek, - tervezési és oktatási segédletek, - gyorsan avuló tartalmú kiadványok, pl. gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi kiadványok, stb., - gyártmánykatalógusok, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 48 / 120

49 - kisnyomtatványok: szabványok, prospektusok, brosúrák stb., - tartós tankönyvek, segédkönyvek, - kötéstől függően egyéb dokumentumok. A könyvtári állomány feltárása Az állomány formai és tartalmi feltárása számítógép segítségével, a Szirén könyvtári programban történik. A különböző dokumentumtípusok formai feltárását a bibliográfiai leírás szabványaiban rögzítettek szerint (MSZ 3424 szabványsorozat), egyszerűsített leírással kell elkészíteni. Tartalmi feltárásra az ETO rövidített táblázatai és/vagy tárgyszavak használhatók. A raktári jelek megállapítása a Könyvtári raktározási táblázatok segítségével történik. Azokban a tagintézményi könyvtárakban, ahol még nem készült el a teljes állomány számítógépes feldolgozása, folytatni kell a visszamenőleges munkát, és törekedni a mielőbbi befejezésre. Az állomány apasztása, törlés az állományból Az állomány apasztása fontos feladat, a gyarapítás és apasztás helyes aránya növeli az állomány információs értékét, használhatóságát. A könyvtári állományból dokumentum a jogszabályoknak megfelelően az alábbi okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás (elavult, fölösleges dokumentumok), - természetes elhasználódás (rendeltetésszerű használatra alkalmatlan), - hiány (kölcsönzés közben elveszett, állományellenőrzési hiány, elháríthatatlan esemény). A könyvtáros javaslatot tesz a törlésre, az engedélyt a tagintézmény igazgatója adja meg. Az állományapasztásnál kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: - a tagintézményi könyvtáraknak és más könyvtáraknak, - az iskola dolgozóinak, tanulóinak (megvételre, vagy térítés nélküli átvételre) - antikváriumoknak (megvételre). A fizikailag sérült és tartalmilag elavult példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az állományapasztás során befolyt pénzösszeget a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik, amelynek melléklete a törlési jegyzék. Az időleges nyilvántartású dokumentumok törlése az állományból a könyvtár vezetőjének hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérnie a kivezetésre. Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, amelynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. A könyvtár revízióját a tagintézmény igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető felelős. Az állományellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM PM sz. együttes rendelet és az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9) alapján kell végrehajtani. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a leltárral átvett könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetésért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg is felelős. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 49 / 120

50 A könyvtár kulcsa a könyvtárosnál és az iskola portáján helyezendő el. A könyvtáros távolléte esetén a kulcs indokolt esetben (vis maior, betegség) adható ki az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata az iskola szervezeti és működési szabályzatának része. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárosra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. Mellékletek: 1. Gyűjtőköri szabályzat 2. Könyvtárhasználati szabályzat 3. Könyvtáros munkaköri leírása 4. Tankönyvtári szabályzat 5..Könyvtári számítógép használati rend 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők A Szent László Szakképző Iskola könyvtára a tagintézmények könyvtáraiból áll. Mindegyik könyvtár feladata a saját tagintézményében folyó oktató-nevelő munka segítése. Minden könyvtárban ugyanazok a gyűjteményszervezés alapelvei, különbség csak a gyűjtött szakterületekben van. Az állomány tervszerű fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott célés feladatrendszerből kell kiindulni. A könyvtári gyűjtemény alakításakor figyelembe kell venni a tagintézményekben működő különböző iskolatípusok képzési és tantervi céljait, az iskola környezeti nevelési, egészségnevelési céljait, tehetséggondozási és felzárkóztatási programját, valamint a helyi tanterveket, tantárgyi követelményrendszert. A könyvtári környezet Az iskolai könyvtárak állományuk alakításánál figyelembe veszik a Szent László Szakképző Iskola tagintézményeinek könyvtári állományát, valamint a tagintézmények székhelyén található más könyvtárak állományát és szolgáltatásait. Ezek Szekszárdon a Megyei Könyvtár, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar könyvtára, valamint a Megyei Kórház könyvtára, Bonyhádon és Tamásiban a városi könyvtár. A főiskola könyvtára pedagógiai szakkönyvtár is, ahol a fontosabb pedagógiai témájú könyvek és időszaki kiadványok hozzáférhetők, ezért az iskolai könyvtárak ezeket erősen válogatva gyűjtik. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 50 / 120

51 Gyűjteményszervezési alapelvek - A gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes arányainak biztosításával kell elérni a gyűjtemény kívánatos összetételét, használhatóságát. - Mindazon dokumentum típusokat gyűjti a könyvtár, melyek a tananyag hatékonyabb elsajátításához hozzájárulnak. - Arányosan gyűjti a különböző tantárgyak tanulásához és tanításához szükséges dokumentumokat. - Törekedni kell arra, hogy az állományban az ismeretközlő irodalom aránya haladja meg a szépirodalomét. - Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, teljességgel egyetlen szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Az állományalakítás során arra kell figyelni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom tartalmilag teljes, az állomány fejlesztése folyamatos és tervszerű legyen. - Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie. - A gyűjtőkörbe nem tartozó ajándék dokumentumok könyvtári állományba nem kerülhetnek. - Az iskolai könyvtár a helyi tanterv által meghatározott csoportszükségleteket veheti csak figyelembe, egyéni érdeklődési területek lefedésére nem törekedhet. - A dokumentumok kiválasztása, ennek megtervezése a könyvtáros és a tantestület képviseletében a munkaközösség-vezetők együttműködésével, a tagintézmény igazgatójának jóváhagyásával történik. Az iskolai könyvtár által gyűjtött dokumentumtípusok: Nyomtatott dokumentumok: - könyv - térkép - időszaki kiadvány - kisnyomtatvány Kéziratok Elektronikus dokumentumok: - (magnókazetta ) - audio CD - videokazetta - DVD - CD-ROM A gyűjtés szintje és mélysége Főgyűjtőkör: Az iskola és a kollégium pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő- és oktató munkához, a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok. Mellékgyűjtőkör: SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 51 / 120

52 A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését és egyéb szórakozást szolgáló dokumentumok. Kézikönyvtári állomány Minden tagintézményi könyvtár kézikönyvtári állománya részére gyűjti az általános művelődés, az egyes közismereti tantárgyak és a szakképzési területének megfelelő magyar nyelvű kézikönyvek közül az alábbi típusokat: - általános és szaklexikonokat - általános és szakenciklopédiákat - szótárakat, fogalomgyűjteményeket - kézikönyveket, összefoglalókat - adattárakat - atlaszokat - kronológiákat Ismeretközlő irodalom Minden könyvtár válogatva gyűjti a közismereti tantárgyakhoz kapcsolódó magyar nyelvű ismeretterjesztő és a középszintű szakirodalmat, erős válogatással a felsőszintű szakirodalmat. Válogatással kell gyűjteni a szakképzéshez, szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó középszintű szakirodalmat, erős válogatással a felsőszintű szakirodalmat tagintézményenként, a következő szakterületeken: Egészségügyi és Szociális Szakképző Tagintézmény könyvtára: - Egészségügy és határterületei - Szociális gondozás Székhely Intézmény könyvtára: - Építészet, építőipar - Faipar, asztalosipar - Informatika - Gépészet - Elektronika, elektrotechnika, villanyszerelés - Közlekedés, gépjárműtechnika - Ruhaipar, divat - Kozmetika, fodrászat Vendéglátó Szakképző Tagintézmény könyvtára: - Vendéglátás és határterületei - Turizmus - Idegenforgalom SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 52 / 120

53 Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény - Kereskedelem - Közgazdaságtan - Marketing, reklám - Pénzügy, számvitel - Logisztika - Turizmus - Statisztika - Áruismeret: élelmiszer és vegyi áru, bútor és lakástextil, ruházat, műszaki cikk témákban Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény Könyvtára - Közgazdaságtan - Pénzügy, számvitel - Statisztika Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény könyvtára - Építészet, építőipar - Faipar, asztalosipar - Informatika - Vendéglátás és határterületei - Gépészet - Mezőgazdaság- agronómia - Művészet (grafika, festészet) Szépirodalom Teljességre törekedve gyűjteni kell a tantervekben meghatározott szépirodalmi alkotásokat, a házi- és ajánlott olvasmányokat. Válogatással gyűjteni kell a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő magyar és külföldi alkotók műveit. Erős válogatással ifjúsági irodalmat, tematikus antológiákat, a tanított idegen nyelvek oktatásához, a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat. Nemzeti, családi, vallási ünnepekre, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzeteket, antológiákat. Pedagógiai gyűjtemény Válogatva gyűjteni kell a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyveit és a mindennapi pedagógiai gyakorlatot segítő szakirodalmat, tantárgymódszertani segédkönyveket, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 53 / 120

54 segédleteket, folyóiratokat. Az iskolai élettel összefüggő jogi, statisztikai, gazdasági témájú műveket elsősorban a Székhely Intézmény könyvtára gyűjti. Kéziratok Minden könyvtárnak gyűjteni kell a saját tagintézménye működésével, életével, történetével kapcsolatos anyagokat. Ezek lehetnek: - pedagógiai dokumentációk, - pályázati munkák, - szakdolgozatok, - iskolai rendezvények dokumentációja, - kísérleti dokumentációk, - az iskolára, történetére vonatkozó iratok, egyéb dokumentumok. Az egész intézmény életével kapcsolatos anyagokat a Székhely Intézmény könyvtára gyűjti. Időszaki kiadványok Napilapok Folyóiratok: - ismeretterjesztő, - szakirodalmi, - művészeti, - ifjúsági, - tantárgymódszertani, - közlönyök. Minden könyvtár a felsorolt típusok közül válogatva gyűjt, a tanulók, tanári munkaközösségek és az adminisztratív dolgozók igényeit figyelembe véve. Audiovizuális és számítógépes dokumentumok A különböző dokumentum típusokból minden könyvtár válogatva gyűjti: - a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagokat, - az osztályfőnöki órák anyagához kapcsolódó felvilágosító jellegű, erkölcsi, egészségnevelési, környezeti nevelés, stb. témájú anyagokat, - az iskolai eseményekről készült felvételeket. Az egész iskola életével kapcsolatos eseményekről készült felvételeket a Székhely Intézmény könyvtára gyűjti. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 54 / 120

55 Tankönyvtár Minden könyvtárnak gyűjteni kell a saját tagintézményében használt tankönyveket, tartós tankönyveket és segédkönyveket. A munkatankönyvek (ezek többnyire az idegen nyelvi tankönyvek), munkafüzetek nem tartozhatnak a tartós tankönyvek közé. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 55 / 120

56 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat A Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium könyvtára nem nyilvános könyvtár. A dokumentumok védelme, illetve a könyvtárhasználók jogainak érvényesülése érdekében a használat feltételeit az alábbi szabályzat tartalmazza. A könyvtárat csak az iskola tanulói és dolgozói látogathatják. A könyvtár és eszközeinek helyben használatához nem kell beiratkozni. A könyvtárhasználat általános szabályai Az olvasóterem rendjét, csendjét hangos beszélgetéssel vagy más módon zavarni nem szabad. A könyvtárba ételt, italt behozni, a szabadpolcos térbe táskát bevinni nem szabad. A könyvtár berendezéseiben, eszközeiben, dokumentumaiban szándékosan okozott kárt meg kell téríteni. Könyvtári dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet a könyvtárból kivinni. A könyvtári számítógépek használatát a gépek mellett elhelyezett szabályzat tartalmazza. A könyvtári szolgáltatások közül a nyomtatás és a fénymásolás térítésköteles. A kölcsönzés feltétele a beiratkozás. A beiratkozás és a kölcsönzés ingyenes. A beiratkozáskor kötelezően kért adatok: név, osztály (tanulóknál), foglalkozás (alkalmazottaknál), kérhető adatok még: lakcím, születési adatok, elérhetőség (telefon, ). A tanulók az adataikban történt változásokat (pl. osztályváltás, évismétlés stb.) kötelesek 2 héten belül a könyvtárban bejelenteni. Tanuló- vagy munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet. Kölcsönzési előírások: - Az olvasók csak a saját tagintézményük könyvtárából kölcsönözhetnek. - A kikölcsönzött dokumentumokra előjegyzés kérhető. - A kölcsönös elszámolhatóság érdekében a kölcsönzés tényét az olvasó aláírásával kell hitelesíteni. - A kölcsönzési idő 1 hónap, melyet az olvasó kérésére meg lehet hosszabbítani további egy hónappal, ha nincs előjegyzés a könyvre. - A kölcsönzési idő lejárta után az olvasó nem kölcsönözhet új könyvet tartozása rendezéséig. - Tanulók 5 db dokumentumot kölcsönözhetnek egyidejűleg. - Pedagógusok, alkalmazottak a munkájukhoz szükséges dokumentumokat határidő és darabszám korlátozás nélkül kölcsönözhetik. - A tanulóknak a tanév végén minden tartozásukat rendezni kell, külön kérésre azonban kölcsönözhetnek a nyári szünet idejére is. - A tartós tankönyvek kölcsönzésével kapcsolatos szabályokat az SZMSZ 4. sz. melléklete, a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Elveszett, megrongált dokumentum pótlása: - Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles azonos példánnyal pótolni, ennek hiányában - az elveszett dokumentumot a könyvtáros által javasolt művel pótolni, végső esetben - az elveszett dokumentum napi forgalmi értékét, pótolhatatlan dokumentum esetén a fénymásolás és köttetés árát a pénztárba befizetni. A könyvtárhasználat vagy a kölcsönzés szabályait súlyosan vagy rendszeresen megsértő tanulót a könyvtáros eltilthatja az olvasóterem, vagy egyes könyvtári szolgáltatások használatától. Ez ellen a tagintézmény igazgatójánál lehet fellebbezni. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 56 / 120

57 3. számú melléklet a könyvtáros munkaköri leírása Munkáltatói jogokat gyakorló vezető: Munkahelyi vezető: főigazgató tagintézmény-vezető Alárendelt munkakörök: - A helyettesítés rendje: a munkahelyi vezető által elrendelt módon Munkavégzés helye: - a munkavégzés helyétől csak a főigazgató, vagy a munkahelyi vezetője engedélyével térhet el - munkáját a TISZK bármely intézményegységében köteles végezni. Hatáskör: Az iskolai könyvtáros az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a tanulókkal, azok szüleivel, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, kollégiumi nevelőtanárokkal. Kapcsolatfelvétel a TISZK tagintézményeinek iskolai könyvtárosaival, a tagintézmény és a TISZK vezetőségével. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért. Jogosult a kilépő tanulók és dolgozók leszámoló lapját aláírni, a könyvtártartozást jelezni a tagintézmény vezetőjének. Feladatok, felelősségek: A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatai: - Munkáját a Pedagógiai Program és az Intézményi Minőségirányítási Program szellemében, az SZMSZ-ben és mellékleteiben, a Házirendben meghatározottak, valamint egyéb belső utasítások, dokumentumok, pl. éves munkatervi, minőségbiztosítási iránymutatások, minőségcél kitűzések figyelembe vételével, és az érvényes belső szabályzatok alapján úgy végezze, hogy a Pedagógiai Programban rögzített célok megvalósuljanak! - Munkáját úgy végzi, hogy figyelembe veszi a hatályos jogszabályok előírásait, valamint tekintettel van a személyiségi jogokra. - Ismeri a munkájához kapcsolódó jogszabályokat/szabályozásokat és azokat naprakészen alkalmazza. - A munkaköréhez tartozó tevékenységekkel kapcsolatban adatot szolgáltat. - Megszervezi a tagintézmény-vezető egyetértésével a könyvtár nyitva tartását, szükség esetén, módosítja az iskolakönyvtárhasználati rendjét. - Tájékoztatja a tanulókat és a pedagógusokat a könyvtár nyitva tartásáról és a könyvtárhasználat szabályairól, valamint a városban található egyéb könyvtári állományok hozzáférhetőségéről. - Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. - Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. - Részt vesz a könyvtár időszakos vagy soros leltározásban. - Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. - Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítási, nyilvántartási, állományvédelmi feladatai: - Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről. - Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. - Figyelembe veszi az intézmény dolgozóinak és vezetőségének javaslatait a könyvtári állomány kialakításánál. - Javaslatot tesz újságok, folyóiratokat beszerzésére. - Fokozottan ügyel az intézmény pedagógiai programjához illeszkedő kiadványok gyűjtésére, valamint figyeli a napi sajtóban az intézményről szóló híreket. - Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 57 / 120

58 - Állományba veszi a dokumentumokat és feldolgozza azokat. A feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. - Naprakészen építi a könyvtár katalógusait, a könyvtár számítógépes katalógusait folyamatosan építi, gondozza. - Nyilvántartja a tanári segédanyagokat, a tartós tankönyveket, a megrendeléseket, vezeti a könyvtári statisztikát. - Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően. - Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. - Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi. - Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti egyedül. Olvasószolgálat, tájékoztatás: - A könyvtári állományt a könyvtárhasználati szabályzatnak megfelelően kölcsönzi. - Tartós tankönyvet ad használatba. - Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. - Rendszeres tájékoztatást ad az új beszerzésekről. - Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról. - Felel a könyvtár használatáért, a rongálást és a könyvtárhiányt azonnal jelenti a felettesének. - Figyeli a pályázati lehetőségeket, jelzi a vezetőnek, adott esetben segít a pályázat megírásában, a könyvtári pályázatokat megírja. - A szaktárgyak keretében tartandó órákat beilleszti a munkarendbe a szaktárgyi tanárral egyeztetve, szükség esetén könyvtári órákat tart. - Segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz. - Tájékoztatja témafigyeléssel a pedagógusokat. Igény szerint ajánló bibliográfiát készít a szaktanároknak, illetve a versenyek, ünnepélyek megtartásához. Egyéb feladatok: - Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában. - Ellátja a főigazgató/igazgató által adott eseti feladatokat. Egyéb, a felettese által esetileg ráruházott feladatok: Tevékenysége során legyen különös figyelemmel az intézményi partnerek személyiségi jogaira, és az adatkezelési szabályzatban foglaltakra. Anyagi felelősség: Teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokért, melyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 58 / 120

59 4. számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat A tartós tankönyvek nyilvántartásával, törlésével, kölcsönzésével kapcsolatos szabályok Az iskolai könyvtárban a tartós tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumokhoz hasonlóan olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza - a tankönyv egyedi azonosíthatóságához szükséges legfontosabb adatokat (a címet és a rendelési számot kötelezően) - feltünteti a beszerzési árat - tájékoztat a beszerzés idejéről és módjáról - tartalmazza a tankönyv állományból történő törlésre vonatkozó utalást. Nem kell könyvtári nyilvántartásba venni a munkafüzeteket, munkatankönyveket. Törlés az állomány-nyilvántartásból Tartós tankönyvet az állomány-nyilvántartásból - tervszerű állományapasztás - természetes elhasználódás - hiány (megtérített vagy behajthatatlan követelés) címén szabad törölni. Tervszerű állományapasztás címén azokat a tankönyveket lehet selejtezni, amelyeket már nem használ az iskola. A törlést a könyvtáros javaslatára az intézmény igazgatója engedélyezi. Az így törölt tankönyveket fel kell ajánlani a TISZK többi tagintézményének térítés nélküli átvételre. Ha sehol nincs rá igény, eladható ipari felhasználásra, az értékesítésből származó pénzt a könyvtár állománygyarapításra használhatja. Természetes elhasználódás és hiány címén a könyvtáros saját hatáskörében dönthet a törlésről. A tartós tankönyvek kölcsönzése - Az iskolai könyvtárból tartós tankönyvet elsősorban azok a tanulók kölcsönözhetnek, akik igazolják az ingyenes tankönyvellátásra jogosultságukat. - A megmaradt könyvtári készletekből osztályfőnöki javaslatra kölcsönözhetnek azon rászoruló tanulók is, akik jogszabály szerint nem jogosultak ingyenes tankönyvre. - Ha a könyvtár készletei megengedik, bizonyos tankönyvekből teljes osztályok tankönyvellátása is lehetséges. - A tankönyvek kölcsönzése egy vagy több tanévre történik. A könyvtáros a tanév vége előtt értesíti a tanulókat a visszahozandó tankönyvekről. Az a tanuló, aki a kért tankönyveket nem hozza vissza a tanév végén, a következő tanévben addig nem kaphatja meg az új tankönyveit, amíg a tartozását nem rendezi. - Végzős diákok a szóbeli érettségi, technikus vagy szakmunkásvizsga időpontjáig kötelesek leadni a kölcsönzött tankönyveket. Kölcsönzési nyilvántartás A kölcsönzési nyilvántartásnak biztosítania kell az állomány védelmét, ezért a könyvtáros köteles a kölcsönzéseket oly módon nyilvántartani, hogy megállapítható legyen, egy adott időpontban egy tanulónál milyen tankönyvek vannak. A nyilvántartás lehet füzetes, kartonos vagy számítógépes. Kartonos és füzetes kölcsönzés esetén az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni, bár ennek jogi jelentősége nincs. Tartós tankönyvek elvesztése, megrongálása - Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló illetve a tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. - A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. Az egy tanévben más tanuló által már használt könyv esetén a dokumentum értékének 50%-át, 2 év esetén 30%-át köteles a tanuló megtéríteni. A tankönyv első használójának az aktuális beszerzési árat kell megfizetnie. A 3 évnél régebbi könyvet nem kell kifizetni. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 59 / 120

60 - Az ingyenes tankönyvre nem jogosult tanuló a kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálása esetén az aktuális beszerzési áron köteles megtéríteni a kárt. - A kártérítési összeget mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. Ilyenkor a kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá. - Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. - A kártérítés történhet az elveszített/megrongált könyv egy másik példányával, a megállapított kár összegének megfelelő, a könyvtáros által javasolt más könyvvel, vagy a megállapított összeg pénztárba való befizetésével. A pénztárba befizetett összeget könyvtári állománygyarapításra kell fordítani. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 60 / 120

61 5. számú melléklet: Könyvtári számítógép használati rend Általános szabályok: A könyvtárban lévő gépek, berendezések, programok a Szent László Szakképző Iskola tulajdonát képezik, nagy értéket képviselnek, ezért azok épségének megóvása mindenkinek érdeke és kötelessége. A könyvtárban a vagyonbiztonság betartásáért és betartatásáért a könyvtáros a felelős. A számítógép használati rend az informatikai rendszer biztonságos és folyamatos működtetését szolgálja, magában foglalva azon szigorú szabályokat és normákat, melyek a hálózat működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Betartásuk akkor is kötelező, ha valaki nem ért velük egyet vagy nincs tisztában jelentőségükkel. A szabályzat nem ismerete nem nyújt felmentést a szankciók alól. A használati rend állandóan elérhető az iskola könyvtáraiban. Számítástechnikai eszköznek minősül: - számítógépek - a számítógép perifériák (pl. nyomtató, szkenner, egér, stb.) - a számítógép hálózat - a számítógépeken futó szoftverek - a fenti berendezésekhez, szoftverekhez tartozó dokumentációk - az adathordozók Rendelkezések: A könyvtári számítógépeket tanulók csak a könyvtár nyitvatartási idejében, a könyvtáros vagy szaktanár jelenlétében, annak felügyelete mellett használhatják. A felhasználók a többi felhasználó tevékenységét szándékosan nem zavarhatják. Minden felhasználónak be kell tartani a számítógépes vírusok elleni védekezés általános szabályait! Internetes böngészőprogramok és levelező programok használata esetén az iskola által képviselt értékrend betartása kötelező! Szigorúan tilos a levelezőrendszert reklám célokra használni! TILOS a számítógépeknél enni, inni, rágózni, szemetelni. Tilos a számítógépek hardver illetve szoftverbeállításait módosítani, mások adatait olvasni, törölni, kivéve, ha az adott tanár, könyvtáros mást mond! Tilos az eszközöket és azok részeit áthelyezni, burkolatukat, csatlakozásaikat megbontani! Tilos a számítógépekre bármilyen programot installálni, felmásolni, illetve engedély nélkül letörölni! Minden felhasználó, aki a számítógépen dolgozni kíván, köteles a számára egyénileg kialakított felhasználónévvel és jelszóval (vagy a könyvtárban érvényes általános felhasználónévvel és jelszóval) bejelentkezni a számítógépre, mellyel felelősséget vállal a bejelentkezés ideje alatt a munkaállomásért. Ezért az egyéni azonosítók továbbadásából származó károkért a regisztrált felhasználó a felelős. Minden diák egyénileg felelős az esetlegesen okozott rongálásokért, a szoftveres károkozásért. Amennyiben a károkozás tényszerűen - a Házirendben foglalt intézkedések alapján - bizonyítható, a tanuló ellen fegyelmi eljárás is indul, valamint a hibák kijavításának költségei a regisztrált felhasználót illetve azok gondviselőit terhelik az Oktatási törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően. Saját adathordozót (floppy, mágnesszalag, pen-drive, CD, DVD lemez) csak a könyvtáros engedélyével szabad használni. Az iskola nem vállal felelősséget a számítógépekhez csatlakoztatott saját adathordozóért és annak tartalmáért. Egy tanuló maximum 30 percig használhat egy gépet, amennyiben mások is várakoznak. Az Internet elsősorban információszerzésre szolgál, ezért előnyt élveznek azok a tanulók, akik erre vagy iskolai feladathoz, tanuláshoz használják. Hangos programok a könyvtárban csak fülhallgatóval használhatók. A felhasználók kötelesek minden meghibásodást a könyvtárosnak jelenteni! A tanulóknak a nyomtatás a gazdasági vezető által meghatározott oldal áron lehetséges. Az a tanuló, aki a számítógép-használati szabályzatban foglaltakat nem tartja be, időszakosan vagy véglegesen eltiltható a könyvtári számítógépek használatától. A könyvtár zárásakor a könyvtáros köteles ellenőrizni a számítógépek kikapcsolását, amennyiben az lehetséges (van központi kapcsoló), a könyvtárat áramtalanítani kell! SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 61 / 120

62 4 A nevelőtestület működési rendje, feladatai, jogai 4.1 A nevelőtestület működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági főigazgató-helyettese, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. Az iskolai nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben helyi szinten a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. Az iskolai nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja (a kollégiumi nevelőket is beleértve), gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. A nevelőtestület tagjai és az iskolavezetés munkájuk során folyamatos információs munkakapcsolatban állnak. A testületi vélemények kialakításának színterei: a feladatok igényelte iskolai, ill. intézményi nevelőtestületi értekezletek (az éves ütemtervben, vagy a havi munkarendben előre megtervezetten), rövid, rendkívüli munkaértekezletek (az előre nem látható problémák megbeszélésére), osztályozó értekezletek (félév és tanév végén), melyeket az igazgató hív össze, tanévnyitó, tanévzáró értekezletek (a tanév előkészítése, a tanév munkájának összegzése céljából). Az óraadó nem tagja a nevelőtestületnek, de a félévi és év végi osztályozó értekezletek résztvevője, a tanuló továbbhaladásának ügyében véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az óraadó részt vehet az oktató-nevelő munkával kapcsolatos témájú, más nevelőtestületi értekezleteken is. Az óraadó munkáját az illetékes vezető, a munkaközösség-vezető és a gyakorlati oktatásvezető segítik. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4.2 A pedagógusok munkarendje és a jutalmazás elvei A pedagógusok jogait és kötelességeit a hatályos jogszabályok rögzítik. A törvény szerint a nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő, foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Munkáját a Közoktatási törvény, a Nemzeti köznevelési törvény illetve a Munka Törvénykönyve alapján végzi. A pedagógusok munkájukat munkaszerződés alapján végzik. A pedagógusok munkarendjét alapvetően az ágazati miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján az intézmény vezetése határozza meg. Az intézmény a téli és a tavaszi szünet időpontját a szünetekre megjelölt időszak hosszának megtartásával az Iskolaszék kezdeményezésére a rendeletben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. A döntéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az illetékes vezető állapítja meg az intézményegység-vezető jóváhagyásával, az intézményegység működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztás összeállításánál az intézményegység feladatellátása zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A vezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási és 10 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig a vezetőjének vagy munkaközösség-vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen, és a tanmenet/tananyagbeosztás szerinti haladást biztosíthassa. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 62 / 120

63 A tanórák, foglalkozások elcserélését, a tanmenet/tananyagbeosztástól eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartását az illetékes vezető engedélyezi és tartja nyilván. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység vezetője adja a vezetők és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a szakmai felkészültség mértéke, a rátermettség, a pedagógusok egyenletes terhelése. Rendkívüli helyzetben a pedagógus még munkaideje leteltével sem hagyhatja el diákjait a vezető intézkedéséig. A pedagógus más munkáltatónál - előzetes bejelentési kötelezettségének eleget téve - csak úgy vállalhat munkát, hogy ez az iskola munkarendjét nem zavarja, nem akadályozza az iskolai rendezvényeken való részvételt, továbbá nem sérti az intézmény érdekeit. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy használatra megkapja a munkájához szükséges informatikai eszközöket. Az eszközök csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Ezek elsősorban laptop, notebook, pendrive, írható CD, DV, tablet, okostelefon.. Az igényeket írásban kell bejelenteni és az iskola könyvtárában kell leadni. A könyvtáros az igényeket továbbítja az informatikai vezetőhöz, aki az adott tagintézmény vezetőjével és a főigazgatóval egyeztetve elbírálja azokat. Az informatikai eszközöket az Ecostat programon keresztül az analitikai könyvelők tartják nyilván. A pedagógus az eszközök átvételét aláírásával igazolja. A pedagógus a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében munkavégzésre irányuló további jogviszonyt amennyiben az abban történő munkavégzés részben vagy egészben a közalkalmazotti munkaidejére esik csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő további jogviszonyt is be kell jelenteni írásban a munkáltatónak. A bejelentést az egyéb jogviszony létesítése előtt lehetőleg legalább 15 nappal kell megtenni írásban.. A pedagógus iskolája diákját az etikai szabályok betartásával, indokolt esetben taníthatja magántanítványként pl.: idegen nyelv tanára, ha a tanulót nyelvvizsgára készíti fel, a szakmai tantárgyak tanára, valamely szakmai tantárgyból. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 63 / 120

64 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (KIMUKI) 1. Bevezetés Mottó Aki mindenkinek ad, az senkinek sem ad ezt az elvet nem tévesztjük szem elől. Alapvetés: egy egységes szabályozás születik TISZK szinten A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a későbbiekben megkötendő kollektív szerződésben, ennek hiányában a Szt. László Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzatban fogjuk meghatározni (SZMSZ). A KIMUKI fedezetének kiszámítási módja: Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. A fenntartó a fentiek szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a Szt. László Szakképző Iskola (TISZK) költségvetésében fog a meghatározott összeg megjelenni. 2. Jogszabályi rendelkezések A Közoktatási törvény (Kt.) a foglalkozik a KIMUKI-val, a következő módon: A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás* terén nyújtott minőségi munkavégzést a kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. (TÉR) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. *: A Kt. 53. (2) felsorolja, hogy mit ért a jogalkotó tanórán kívüli foglalkozás alatt a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 64 / 120

65 d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 9. pontja ad további útmutatást a KIMUKI felhasználására vonatkozóan: A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: A pedagógus következőkben felsorolt munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető. felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését. 3. A KIMUKI szempontrendszerének kialakításánál figyelembe vett - jogszabályi rendelkezéseken kívüli - területek Célfeladatok Céljutalom tűzhető ki felkérésre végzett feladatok (ünnepélyek, megemlékezések szervezése) állandó megbízatások magas szintű elvégzéséért (pl. munkaközösség vezetése) céljutalom adható saját kezdeményezésű, önként vállalt feladat kiváló végrehajtásáért, (tanári továbbképzés teljesítéséért, önképzésért, tanulmány írásáért, publikációért stb.) kiemelkedően szereplő tanulók felkészítéséért (OKTV, SZKTV, művészeti, sport, egyéb eredmények) Feladat: a sikerkritériumokat kell a konkrét feladatokhoz hozzárendelni. Elismerések Elismerés adható: saját feladatkörben teljesített kiemelkedő, illetve tartósan jó munkavégzésért, a példamutatóan gyerekbarát magatartásért (lemorzsolódás), a kollégákkal kialakított pozitív munkakapcsolatért, az iskolai légkörre gyakorolt kedvező hatásért az iskola érdekeinek, képviseletéért az intézmény hírnevének erősítéséért 4. A rendelkezésre álló keret (100%) felosztásának elvei SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 65 / 120

66 TISZK szintű (Főigazgatói) keret 40% Székhely, illetve tagintézményi keret: 60% A TISZK (Főigazgatói) keret további két egyenlő részre oszlik: 20% kerül felosztásra a TISZK szintű 1 kiemelkedő teljesítmények elismerésére, kifejezésére, további 20% pedig a nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkájának elismerésére szintén TISZK szinten. A székhely, illetve a tagintézmények rendelkezésre álló 60%-os keret a pedagógus létszámnak megfelelően kerül felosztásra a székhely és a tagintézmények között. Székhelyen és a tagintézményekben egyaránt működik minőségfejlesztő szervezet (csoport) 2 a csoportot irányító vezető és a csoporttagok munkájának elismerése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. (3/2002. (II. 15.) OM rendelet 9. ) 5. Eljárásrend a pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállalók esetében Értékeltek: Pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállalók Értékelők (pedagógusok esetében): Pedagógusok (önértékelés) Munkaközösség-vezetők Igazgatóhelyettesek Igazgatók Az értékelés menete: Az összeállított szempontsor alapján a pedagógusoknak önértékelést kell (lehet) végezni, melyet leadnak az értékelésre kijelölt munkaközösség-vezetőnek. A munkaközösség-vezető a szempontsor alapján, a pedagógus önértékelés figyelembe vételével értékeli kijelölt kollégái munkáját. Az igazgatók (igazgatóhelyettesek) a munkaközösség-vezetőktől kapott értékelés alapján, a pedagógus önértékelés figyelembe vételével értékelik kijelölt kollégáik munkáját. Az iskolavezetőség - konszenzusra törekedve - a munkaközösség-vezetői, az igazgatói (igazgatóhelyettesei) értékelés, valamint a pedagógus önértékelés figyelembe vételével kategóriákba sorolja az elért pontszámok alapján a kollégákat. Értékelés: A mellékelt szempontsor alapján, a táblázatok előtt található meghatározások az elérhető maximális pontszámra vonatkoznak. A pontszámokat ehhez viszonyítva kell meghatározni. A megadott szempontokra pont adható. Értékelési időszak: Az iskolai minőségfejlesztő csoport vezetőjének és tagjainak meghatározott időre (jogszabályban szabályozott mértékben) kerül megállapításra a juttatás. A többi munkavállaló (pedagógus) esetében évente kétszer (naptári év végéhez és a tanév végéhez kötötten) kerül sor értékelésre épülő minősítésre. Megjegyzés: meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. Nem pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállalók teljesítményértékelése (A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés KIMUKI felosztását támogató önértékelés) Cél az önértékelés bevezetésével: 1 : például az Igazgatótanácsban végzett munka, TÁMOP, TIOP projektben kifejtett tevékenység 2 : Középiskolai intézményegységek esetében 3-6 fő SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 66 / 120

67 A munkavállalónak lehetőséget biztosítani saját munkájának és teljesítményének értékelésére Az önértékelés várható hozadéka: - Értékelésre kerül az alkalmazottak teljesítménye a munkaköri leírásban szabályozott feladatokhoz viszonyítva. - Megjelölődnek az egyén erősségei és felvázolásra kerülnek a fejlesztendő területek. - Összhang teremtődik az egyén és az intézmény elvárásai, igényei között. - Támogatásra kerülnek az egyéni fejlődési lehetőségek és ambíciók az intézmény jövőképének, értékrendjének megfelelően. - Javaslat fogalmazódik meg a jutalmazásra, elismerésre. Az értékelési kérdőíveket az SZMSZ 3 sz. melléklete tartalmazza Munkaidőkeret A pedagógusok munkaideje heti 40 óra. A pedagógusok minden megtartott órája, ügyelete, elrendelt iskolai vagy iskolán kívüli elfoglaltsága a 40 órás munkahét része függetlenül attól, hogy ténylegesen hány órát tanít. A pedagógus feladatait, jogait és kötelességeit a mindenkori jogszabályok és az érvényben lévő főigazgatói utasítás határozzák meg. A pedagógusok teljes körű feladatait a személyi anyagukban levő részletes és névre szóló munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaidőkeret egyes elemeinek értelmezése Ügyelet alatt értjük tanároknál és szakoktatóknál azt a legfeljebb heti 2 órát, melyet tanítási időben a vezető által meghatározott feladattal az iskolában kell tölteni. Amennyiben a vezető nem adott feladatot, úgy a pedagógusnak a tanáriban kell tartózkodnia. Ezért az ügyeletért pluszjuttatás nem jár. A folyosóügyeletet a vezető beosztása szerint kell teljesíteni. Egy 45 perces tanítási órát egy 60 perces óraként értékelünk a 40 órás munkaidőkeretben. Kollégiumi nevelőnél a 30 órán felül végzett ügyeleti tevékenységért jogszabályban előírt juttatás jár. A munkaidőkeret nyilvántartása, ellenőrzése A tanórákat a pedagógus az elektronikus naplóban a nem kötelező tanórákat pl.: felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanórán kívül foglalkozások (szakkör, érdeklődési kör, sportkör, versenyfelkészítés, stb.) a pedagógus szakköri/foglalkozási naplóban rögzíti. A tanórák és a nem kötelező tanórák elszámolását, adminisztrálásának ellenőrzését az elszámolási időszakot követően a vezetők végzik a pedagógusok minimum 20 %-ánál úgy, hogy a tanév során minden dolgozót ellenőrizzenek minimum egyszer A pedagógusok havi időkeretének elszámolása A szabályozást - minden tanév elején - az érvényes jogszabályok alapján kiadott főigazgatói utasítás tartalmazza. 4.3 A nevelőtestület jogai A nevelőtestületi jogok intézményi és intézményegységi szinten gyakorolhatóak a kérdés, feladat, ill. ügy jellegének függvényében. Lásd a Nkt 70. -át. A nevelőtestület javaslattevő jogköre az iskolai élet minden területére kiterjedhet A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a nevelőtestület egy kisebb csoportjára. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 67 / 120

68 E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. Átruházott jog A jog gyakorlója Döntési jog: A tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés A tanulók osztályozó vizsgára bocsátása Az iskolai nevelőtestület, vagy azon belül az azonos iskolatípusban tanító pedagógusok közössége Fegyelmi Bizottság Az osztályban tanító pedagógusok közössége Kollégiumi tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés az adott kollégium nevelőinek közössége Véleményezési jog: A nevelési - oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése A nevelési - oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapítása A nevelési - oktatási intézmény működésének bármely területe Érintett munkaközösség vagy kollégiumi nevelők közössége Érintett munkaközösség vagy kollégiumi nevelők közössége Az ügyben közvetlenül érintettek közössége vagy személy Javaslattevő jog: A nevelési - oktatási intézmény működésének bármely területe Az ügyben közvetlenül érintettek közössége vagy személy Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatásának rendje A tanulók továbbhaladásáról az igazgató számol be a nevelőtestületnek a tanévzáró értekezleten. 4.4 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámolók elfogadásával, valamint a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Iskolaszék egy tagját meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 68 / 120

69 Az iskolai nevelőtestület az alábbi állandó értekezletet tartja a tanév során: alakuló, tanévnyitó-, tanévzáró, félévi és tanév végi osztályozó értekezlet, félévi és év végi eredményt összegző értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a főigazgató, az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, a munkaközösség-vezetők, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kezdeményezi. Ha az Iskolaszék, az iskolai/tiszk diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 4.5 A nevelőtestület/alkalmazotti közösség döntései, határozatai A nevelőtestület/alkalmazotti közösség döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével- az alábbi módon hozhatja meg: közvetlenül (személyes jelenléttel): intézményi (TISZK) szintű, vagy iskolai, kollégiumi, SZFK-i, nevelőtestületi/alkalmazotti értekezleten, nyíltan vagy titkos szavazással közvetetten: elektronikus szavazással. Közvetlen szavazás szabályai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg, de személyi ügyekben titkos szavazással dönt. A nevelőtestületi értekezlet határozatképes, ha a nevelőtestület legalább kétharmada jelen van. Nevelőtestületi értekezleten nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (jelenlévők 50%-a + 1 fő) kell dönteni. A szavazás - titkos szavazás esetében is - szervezhető intézményi, ill. iskolai szinten. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki (intézményi szintű szavazás esetében a bizottságba minden iskola nevelőtestülete, valamint a főigazgatóság delegál 1 főt. Iskolai szintű szavazás esetében a nevelőtestület jelöl min. 3 főt a bizottságba.). Amennyiben a szavazást iskolai szinten szervezik és a szavazatokat intézményi szinten összesíteni kell, abban az esetben a szavazást az igazgatótanács által meghatározott napon 8.00 és óra között kell lebonyolítani. A szavazás befejeztével a bizottság összeszámolja a szavazatokat, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. Bizottság a jegyzőkönyv másolatát az összeszámolás befejeztével, eredeti példányát és a leadott szavazólapokat 24 órán belül eljuttatja a TISZK titkárságára. Minden szavazási forma esetében be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. A döntések és határozatok az iskola vagy az intézmény (TISZK) iktatott iratanyagába kerülnek. Közvetett (elektronikus) szavazás szabályai: Személyt érintő ügyek kivételével minden más ügyben elektronikus szavazás keretében hozhatnak döntést az intézmény, illetve az iskolák dolgozói. Intézményi szintű elektronikus szavazás esetében szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület (a bizottságba minden iskola nevelőtestülete, valamint a főigazgatóság delegál 1 főt, igény szerint a bizottság munkájának segítésére a főigazgató biztosít 1 fő informatikai segítőt). A szavazás megkezdése előtt min. 10 munkanappal a főigazgató kijelöli a szavazólap összeállításáért felelős személyt/személyeket, az összeállításhoz szükség esetén informatikai segítőt biztosít. A szavazás megkezdése előtt min. 5 munkanappal a főigazgató összehívja a szavazatszámláló bizottság tagjait, akik maguk közül elnököt választanak, meghatározzák az egymás közti kapcsolattartás módját. A szavazás megkezdése előtt min. 72 órával a szavazatszámláló bizottságnak ellenőrizni kell az elektronikus szavazólapot. Amennyiben a bizottság részéről kifogás érkezik a szavazólapok formájával, tartalmával kapcsolatban, azt kötelesek a szavazás előtt min. 48 órával a főigazgatónak jelezni, aki szükség esetén gondoskodik a javításról. Az ellenőrzésről, ill. kifogásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, ahhoz csatolni kell az eredeti és a módosított szavazólap egy-egy kinyomtatott példányát. A szavazást az igazgatótanács által meghatározott napon 8.00 és óra között kell lebonyolítani. A szavazás befejeztével a bizottság összesíti a szavazatokat, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. Bizottság a jegyzőkönyv másolatát az összeszámolás befejeztével, eredeti példányát 24 órán belül eljuttatja a TISZK titkárságára. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 69 / 120

70 Iskolai / kollégiumi /SZFK- szintű elektronikus szavazás esetében a nevelőtestület/a terület dolgozói 3 fős szavazatszámláló bizottságot jelölnek ki, igény szerint a bizottság munkájának segítésére az iskola igazgatója, illetve az érintett vezető biztosít 1 fő informatikai segítőt. A szavazás megkezdése előtt min. 10 munkanappal az igazgató, illetve az érintett vezető kijelöli a szavazólap összeállításáért felelős személyt/személyeket, a szavazólap elektronikus rendszerben való megjelenését a főigazgató biztosítja. A szavazás megkezdése előtt min. 5 munkanappal az igazgató, illetve az érintett vezető összehívja a szavazatszámláló bizottság tagjait, akik maguk közül elnököt választanak, meghatározzák az egymás közti kapcsolattartás módját. A szavazás megkezdése előtt min. 72 órával a szavazatszámláló bizottságnak ellenőrizni kell az elektronikus szavazólapot. Amennyiben a bizottság részéről kifogás érkezik a szavazólapok formájával, tartalmával kapcsolatban, azt kötelesek a szavazás előtt min. 48 órával az igazgatónak, illetve az érintett vezetőnek jelezni, aki szükség esetén gondoskodik a javításról. Az ellenőrzésről, ill. kifogásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, ahhoz csatolni kell az eredeti és a módosított szavazólap egy-egy kinyomtatott példányát. A szavazást az iskolavezetés, illetve a területvezető által meghatározott napon 8.00 és óra között kell lebonyolítani. A szavazás befejeztével a bizottság összesíti a szavazatokat, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. Bizottság a jegyzőkönyv másolatát az összeszámolás befejeztével, eredeti példányát 24 órán belül eljuttatja az igazgatóhoz, illetve az érintett vezetőhöz, aki gondoskodik annak elektronikus iktatásáról. 5 Egyéb működési leírás 5.1 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők szabályai Rendkívüli eseménynek számít különösen: tűz, természeti katasztrófa (pl. földrengés, villámcsapás, belvíz, árvíz, hóakadály stb.) robbantással való fenyegetés (bombariadó) egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményegység vezetőjét. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: főigazgató, főigazgató-helyettesek, igazgató/vezető, igazgatóhelyettesek/vezető helyettesek, tűz-, baleset- és munkavédelemért felelős személy. Az igazgató a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat (mentők, rendőrség, tűzoltóság, egyéb rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek), a főigazgatót a fenntartót, a szülőket; Az igazgató a pedagógusok bevonásával legjobb belátása szerint megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézményegység kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti kivonulási terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 70 / 120

71 5.1.1 Teendők bombariadó esetén A bombával történő fenyegetés általában telefonon érkezik Az értesített személy teendői: a telefonkagylót félrerakja és értesíti a rendőrséget, értesíti az igazgatót, vagy az őt helyettesítő vezetőt. Az igazgató vagy helyettese bombariadót rendel el a duda, illetve csengő szaggatott megszólaltatásával. Riasztásnál az iskola kivonulási tervének megfelelően a pedagógusok levezetik a diákokat a kivonulási tervben meghatározott helyre (pl. az udvarra és az utcára, a szomszédos játszótérre, stb.). A diákok a helyiségek elhagyásakor felszerelésüket, kabátjaikat hátrahagyva távoznak. A pedagógusok a tanulókkal maradnak mindaddig, amíg a riadót elrendelő másképpen nem intézkedik. A riadót elrendelő gondoskodik arról, hogy a telefonhívást fogadó kihallgatható legyen, valamint a bombakutatók segítségére álljon készenlétben helyismerettel rendelkező 1-2 fő, akik biztosítják, hogy bármilyen helyiségbe be lehessen menni akkor is, ha az biztonsági kulccsal van bezárva. A kiürítés miatt elmaradt tanítási órákat minden esetben pótolni kell délután vagy hétvégén. A kollégium épületét érintő bombariadó esetén este 20 óra és reggel 6 óra közötti időszakban a tanulókat az iskola épületébe kell átirányítani. Amennyiben a bombariadó tanítási időben volt, az osztályfőnököknek legkésőbb a bombariadót követő napon össze kell írni a hiányzókat, a tervezett számonkérések helyét, idejét és azt le kell adni az illetékes vezetőnek. Bármely rendkívüli esemény (katasztrófahelyzet, tűzriadó, stb.) bekövetkeztekor az épületek kiürítése hasonlóan történik. A szükséges intézkedések megtételéről az igazgató vagy az őt helyettesítő vezető gondoskodik. 5.2 A tankönyvellátás, a tankönyvrendelés és a tankönyvtámogatás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves feladat- és ütemtervében rögzíteni kell a felelős dolgozók nevét, akik az adott tanévben elkészítik az iskolai tankönyvrendelést. Minden év január 10-ig az iskola igazgatója a jogszabályoknak megfelelő nyomtatvány segítségével köteles felmérni a várhatóan normatív kedvezményre jogosultak, azt igénybe venni kívánók, ill. használt tankönyvet vásárolni szándékozók számát. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat, és ezt a tényt rá kell vezetni az igénylőlapra. A belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Minden év január 20-áig az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket és a diákönkormányzatot a felmérés eredményéről, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározásához. Minden év január 25-ig az igazgató meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, megnevezi a tankönyvfelelőst, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőket, ill. nagykorú tanulókat. A tankönyvfelelős saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke és a lehetséges mintapéldányok az igazgató által engedélyezett példányszámban álljanak rendelkezésre a munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. Figyeli a határidőket, biztosítja az egyes kiadványok megismerhetőségét, összesíti az igényeket: biztosítja a folyamatos iskolai tankönyvellátást, felméri a tankönyvet kölcsönözni kívánók számát, felméri, hogy hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni, összesíti a normatív kedvezményben részesítendők számát és a várható költségeket, SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 71 / 120

72 összesíti a további kedvezményt igénylők számát, a várható költségeket, írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót a tankönyvtámogatás módjáról, elkészíti a tankönyvrendelést, végzi az értékesítést és elszámol a bevétellel. A tankönyvjegyzékből az intézmény helyi tanterve alapján az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki minden év február 15-ig a megrendelésre kerülő tankönyvet. A tankönyvfelelős a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve állítja össze az osztályok tankönyvlistáját március 15-ig. Fontos hogy; a taneszköz feleljen meg az intézmény helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra törekedjünk, új taneszköz használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezessük be, a taneszközök ára olyan legyen, hogy ne terhelje meg a szülőket. A tankönyvválasztás szempontjai és a darabszám megállapítása: tantervi előírások, helyi alkalmazhatóság, kínálat, árak, intézményi készletek, rendelkezésre álló költségvetési fedezet. a kilencedik évfolyam szükségletét a beiskolázási tervből az igazgató a felsőbb évfolyamosok igényét az adott létszámra és lehetséges változásokra tekintettel az osztályfőnökök adják meg. Az elkészített rendelési listákat szakmai munkaközösségenként a munkaközösség-vezetők, a teljes iskolai rendelési listát az igazgató hagyja jóvá. A tankönyvrendelés a Tankönyvellátó elektronikus felületén keresztül történik, amely adatok a rendelést követően a KIR adatbázisába kerülnek. A rendelés határideje március utolsó munkanapja. A tankönyvrendelés elsődlegesen a létszámok vonatkozásában- június 15-ig módosítható. A pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvtámogatás rendje: A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége, melyhez az iskola minden segítséget megad. Az intézmény az ellátás keretében biztosítja a normatív kedvezményeket. A támogatással kapott tankönyv elvesztéséből, vagy megrongálódásából eredő kárt a tanuló vagy a szülő köteles megtéríteni, A tankönyvfelelős a tanév eleji tankönyvárusítást követően kimutatást készít az éves munka során felmerült költségekről. Az intézmény arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtárak számára (tartós tankönyvek). Ezeket a taneszközöket a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 5.3 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az iskola területén reklámtevékenységet folytatni, árusítani általában tilos, csak a következő szabályok alapján, a főigazgató, igazgató engedélyével szabad. Reklámtevékenységnek minősül minden olyan hirdetés, amely nem az iskola belső életéhez kapcsolódik, és amelyet nem az iskola alkalmazottja tesz közzé. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 72 / 120

73 Az engedélyezésnél figyelembe kell venni, hogy az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenységnél általában engedélyezzük, ha a reklám a tanulóknak szól és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: az egyetemek, főiskolák továbbtanulási tájékoztatók, a diákjaink munkába állást elősegítő tájékoztatók, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a kulturális- és sporttevékenységgel összefüggő tájékoztatók, közéleti-társadalmi tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatók. A diákújság, iskolarádió csak tanári felügyelettel, a megbízott vezető ellenőrzésével működhet. A diákönkormányzatok a saját közéleti tevékenységükkel kapcsolatos hirdetéseket közzé tehetik az iskolában. A hirdetések tartalmáért, stílusáért a diákönkormányzat vezetője felelős. 5.4 Az intézményi vagyon használatának és hasznosításának elvei, szabályai foglalkozási időben, és azon kívül Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének és tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, valamint a tűz- és baleset-, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A diákönkormányzatok, az iskolaszék, az iskolai alapítványok, egyesületek, együttműködési megállapodás alapján civil szervezetek a Közalkalmazotti Tanács, az iskolai szakszervezet az intézmény helyiségeit térítésmentesen használhatják. A berendezéseket, felszereléseket és más eszközöket az intézményből, iskolából kivinni csak igazgatói engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet, amelyet a nyilvántartással megbízott gazdasági ügyintézőnek kell átadni. A tantermek, tornatermek, stb. bérbeadása külön megállapodás alapján történik. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, kártérítési felelősséggel tartoznak. Szaktanteremben, laboratóriumban, számítógépteremben, műhelyteremben a felszereléseket csak szaktanár jelenlétében és irányításával lehet használni. A szertárakat a vezetők által megbízott tanárok kezelik. Az intézmény minden dolgozója teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokért, melyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az intézmény helyiségeit, arra engedélyt a főigazgatótól, intézményegység-vezetőtől kell kérnie a használat céljának és időpontjának megjelölésével A tanulók helyiséghasználata A tanulók az intézmény, iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A házirend betartása tanítás után is kötelező A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az felelős vezető engedélyéhez kötött. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 73 / 120

74 5.4.4 Karbantartás és kártérítés Az üzemeltetési csoportvezető felelős a tantermek, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért. Az azokban elhelyezett eszközök, berendezések karbantartásáért a műszaki csoportvezető a felelős. Az épület, az eszközök és a berendezések hibáját az azt észlelő köteles az műszaki csoportvezető tudomására kell hozni (a hibás eszközöket, ha lehetséges, le kell adni a hiba megjelölésével). A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az műszaki csoportvezető feladata a kár felmérése és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 5.5 A kommunikációs és információs rend az intézményen belül Mivel intézményünkben a feladatellátás több, egymástól távol levő intézményegységben és telephelyen és más helyszíneken folyik, különösen fontos a jó információáramlás biztosítása. Ennek érdekében az igazgatótanács kéthetente értekezleteken konzultál az intézmény és egységei működéséről, az intézményegységen belül a kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézményegység éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartást segíti, hogy minden pedagógus és ügyviteli dolgozónk rendelkezik iskolai címmel, melyre a vezetőség elküldi a fontosabb információkat, a tanárikban és szertárakban telefon áll a kollégák rendelkezésére, minden, a nevelőtestület egészét érintő hirdetmény kikerül nyomtatott formában a tanárikban található hirdetőtáblákra, felkerül az intézményi Intranet-re. A iskolák vezetősége hetente tart operatív értekezletet. A vezetőségi értekezleten hozott döntésekről a vezetők tájékoztatják beosztottjaikat. 5.6 A kommunikációs és információs rend a fenntartó és az intézmény között A fenntartóval kapcsolatot a főigazgató, vagy az általa esetenként megbízott személy tart. A kapcsolattartás formái: fenntartó által szervezett munkaértekezlet, igazgatótanácsi értekezlet, rendkívüli megbeszélés , levél, telefon Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 74 / 120

75 létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy az igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattározni kell. A tanulók által elért félévi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit ki kell nyomtatni, a kivonatot az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5.7 Panaszkezelés Amennyiben az intézmény tanulói, a diákok szülei vagy a szakmai felügyeleti szervek részéről esetlegesen reklamáció, panasz érkezik az intézményhez, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni, és ha a panasz jogos, lépéseket kell tenni a hiba megszüntetésére az alábbiak szerint: Panaszként értelmezzük azokat a felszólalásokat, észrevételeket, kifogásokat, stb. (továbbiakban: panasz), amelyek az oktatás-neveléssel kapcsolatosak, és összefüggenek az intézményi munkával. Nem foglalkozunk tehát azokkal a panaszokkal, melyek nem tartoznak az intézményi feladatellátás folyamataihoz (Pl. bolti lopás, tanuló viselkedése a tömegközlekedési eszközökön, stb.). A panasz származhat szülő, diák, pedagógus, iskolai dolgozó részéről, a szűkebb és tágabb környezetből olyan személytől, aki közvetlenül nincs kapcsolatban az iskolával, intézménnyel. A panasz érkezhet: az osztályfőnökhöz, az iskola vezetőségének bármely tagjához, az iskola bármely dolgozójához. Nem foglalkozunk névtelen panaszokkal, vagy olyanokkal, amelyeknél a panasztevő nem vállalja neve rögzítését. Ugyanakkor az iskola minden dolgozójára kötelező a titoktartás, ha a panasztevő kéri, hogy adatai ne kerüljenek nyilvánosságra. Az iskola azon panaszok kivizsgálásával foglalkozik, amelyek írásban (a panaszos nevének, címének feltűntetésével) érkeznek, vagy hivatalos fórumon (szülői értekezlet, diákközgyűlés, diák-önkormányzati megbeszélés, stb.) hangzanak el. Utóbbiakat a legrövidebb időn belül jelezni kell az iskola igazgatójának. A panaszt az az iskolai dolgozó továbbítja, aki az adott fórumon az iskolát képviselte. Törekedni kell arra, hogy a szóban elhangzott panaszokat jegyzőkönyvben rögzítse az iskola, intézmény vezetőségének egy tagja. Ha ez nem lehetséges, akkor az iskola, intézmény hivatalos képviselője emlékeztetőt vesz fel. Az emlékeztetőben is szerepelnie kell, hogy mikor, ki vagy kik tették a panaszt, mi a panasz lényege. A jegyzőkönyvet a panasztevő aláírja, és azonnal megkapja annak egy példányát. Az emlékeztetőt 3 napon belül (tértivevényesen) az igazgató, főigazgató elküldi a panasztevőnek. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 75 / 120

76 A panaszt az iskola, intézmény főigazgatója, igazgatója vagy megbízottja 30 napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét jelentés panasz kivizsgálásáról feljegyzésben összegezi. Feltétlenül meghallgatja, és jegyzőkönyvezi annak a személynek a véleményét, aki ellen a panasz érkezett. A panasztevőt legkésőbb a kivizsgálás 30. napján írásban értesíteni kell az eredményről, az esetleges intézkedésről. Az értesítésben meg kell jelölni a további jogorvoslat lehetőségét is. Amennyiben a panasz az intézmény működési folyamatainak, munkatársainak hibájára vezethető vissza, megelőző, helyesbítő tevékenységet kell kezdeményezni. 5.8 A fegyelmi eljárás és az egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárás szabályait a 20/2012. EMMI rendelet tartalmazza. Intézményünkben intézményi eseti, és intézményegységenként Fegyelmi Bizottság működik. Az intézményi eseti fegyelmi bizottságot a főigazgató hozza létre és bízza meg az ügy jellegére, összetettségére való tekintettel. A fegyelmi eljárás során a Házirendben szabályozottak szerint, egyeztető eljárás lefolytatása biztosított. Az egyeztető eljárást meghatározó jogszabályok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről Az egyeztető eljárás célja A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás elsősorban pedagógiai célokat szolgál. Ezek lehetnek: a viselkedésváltozás elérése, új konfliktuskezelési minták nyújtása, saját élményen keresztül a változást beépíteni a viselkedésrepertoárba, a jóvátételi lehetőség megadása. Az egyeztető eljárás menete Egyeztető eljárás lefolytatására a fegyelmi tárgyalást megelőzően lehetőség van. az egyeztető eljárás a felek közötti megállapodással zárul. - A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót, ill. kiskorú tanuló esetén a szülőt is az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségéről. - Az értesített felek az értesítés kézhezvételét követő 5 tanítási napon belül, írásban jelenthetik be ez iránti kérelmüket. (formanyomtatvány?) Amennyiben a felek nem nyilatkoznak, késve nyilatkoznak, vagy nem kérik az egyeztető eljárás lefolytatását, úgy a fegyelmi eljárást folytatódik, és a tárgyalás megtartásra kerül. - Az egyeztető időpontját- az érdekeltekkel egyeztetve- a tagintézmény igazgatója tűzi ki. Az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, valamint az eljárás vezetésével megbízott személyéről a feleket írásban értesíteni kell. - Az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésében a feleknek egyetértési joguk van. - Az egyeztető eljárást az erre irányuló kérelmek beérkezésétől számított 15 napon belül le kell folytatni, és a megállapodást a feleknek meg kell kötni. - Harmadszori kötelezettségszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. - Amennyiben az egyeztető eljárás során írásban megállapodás született a sérelem orvoslásáról, úgy bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. A felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, úgy az eljárást meg kell szüntetni. - A megállapodást amennyiben azt a felek kikötik a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve nyilvánosságra lehet hozni az előre meghatározott körben. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 76 / 120

77 - Az egyeztetést végző személy feladata az, hogy meghatározza a felekkel történő személyes meghallgatás időpontját és körülményeit, valamint egyeztesse a felek álláspontjait. - Az egyeztető eljárás végén megállapodás születik, amely tartalmazza a kötelezettséghez vezető út rövid leírását, a felek álláspontját, a sérelem orvoslását kitűző megállapodás tartalmát, a megállapodás nyilvánosságra hozatalának feltételeit és körét. Az egyeztető eljáráson résztvevő felek: a sértett fél és törvényes képviselője a vétkes és törvényes képviselője az eljárást lebonyolító szakértő szükség szerint a meghívott felek Az egyeztető eljárásról minden olyan esetben- amelyben a felek. közösen igénylik,jegyzőkönyv készül, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a helyszín - az időpont - a résztvevő felek - az eljárás rövid ismertetése - a kötelességszegéshez vezető előzmények, események, kiváltó okok - a bekövetkezett sérelem tényszerű leírása - a felek és a törvényes képviselők aláírása. Az intézményegységek nevelőtestületei feladatkörük részleges átadásával fegyelmi bizottságokat hoznak létre a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntések meghozatalára. A fegyelmi bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestület felé az éves feladat és ütemtervben rögzített tanévzáró értekezlet időpontjában. A Fegyelmi Bizottság tagjai: igazgató, vagy megbízottja (elnök), gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, a tanuló vagy igazgató által felkért szaktanár, szakoktató, kollégiumi nevelő. A bizottság munkájában résztvevő megbízott az adott tanuló osztályának DÖK képviselője. A fegyelmi eljárás indítását a Házirend előírásainak megfelelően az osztályfőnök kezdeményezheti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnél. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a fegyelmi tárgyalás időpontjáról értesítse a Fegyelmi Bizottság valamennyi tagját, a tanulót, a szülőt, vagy gondviselőt, a tanuló mentorát, a DÖK segítő tanárt, az iskolai, kollégiumi DÖK képviselőt valamint az ügy jellegének megfelelő meghívottakat (pl. gyakorlati képzés szervezője). A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás keretében megvizsgálja az eljárás megindításának formai megfelelősségét (eljárási szabályok betartása), a fegyelmi vétség összes körülményét. Az eljárási szabályok megsértése, továbbá nem kellő megalapozottság esetén - érdemi határozat nélkül - a fegyelmi eljárást megszűnteti. További intézkedés megtételére az ügyet osztályfőnöki, igazgatói hatáskörbe visszautalhatja. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. - A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 77 / 120

78 szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. - A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. - A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. - A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. - A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. - A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. - A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést, - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy - nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. - A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. - Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. - A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. - A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. - A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. - Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. - A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 5.9 A jogorvoslat, és eljárási rendelkezések szabályai Az intézmény jogszabálysértő döntésének orvoslására vonatkozó eljárás rendje Elutasító határozatokra vonatkozó előírások SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 78 / 120

79 Az intézmény döntéshozó szerveinek, testületeinek a köznevelési törvényben rögzített és jogorvoslattal megtámadható elutasító, vagy részben elutasító döntéseit a törvényben meghatározott alakszerűségek szerint kell kiállítani. Amennyiben a kérelmet részben vagy egészben elutasítják, a határozatot indokolni kell, és a határozatban tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy mely szervhez és milyen határidőn belül fordulhat jogorvoslati kérelemmel. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az évi CXL. törvényben rögzített határidőket és az ott megjelölt eljárási rendet kell alkalmazni. Amennyiben a jogosult szóban terjeszti elő jogorvoslati kérelmét, a kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt vele alá kell íratni. Ha a szóban előterjesztett kérelemről készült jegyzőkönyv aláírását az ügyfél megtagadja, azt úgy kell tekinteni, mintha kérelmét visszavonta volna. Erről a jogosultat tájékoztatni kell a jegyzőkönyv felvétele során. Az így elkészített és aláírt jegyzőkönyv felvételéről írásba foglalt igazolást, vagy a jegyzőkönyv másolatát kell kiadni. Az írásban benyújtott jogorvoslati kérelemnek átvételéről is írásba foglalt igazolást kell kiadni, vagy annak az ügyfél birtokában maradó másolatán az átvétel tényét rögzíteni kell. Valamennyi jogorvoslati kérelmet, a jogorvoslati kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szervhez címezve, de a főigazgatóhoz kell benyújtani. A főigazgató az iskola más szerve által hozott döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítja az eredeti döntés meghozójának, és felkéri annak áttekintésére, illetve a saját döntést újra áttekinteni. A jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozatról írásos módosító, illetve hatályon kívül helyező határozatot kell hozni, ha a kérelemben foglaltaknak részben vagy egészben az eredeti döntés meghozója helyt ad. A jogorvoslati kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozatot az eredeti döntésre meghatározott formában kell készíteni, és azt írásban indokolni kell. Egyéb jogorvoslati kérdések A fenntartóhoz benyújtott, az intézmény döntése ellen irányuló jogorvoslati kérelem másolatát tartalmazó beadványt a fenntartó a főigazgató részére megküldi. Amennyiben az eredeti döntés meghozója a jogorvoslati kérelmet megalapozatlannak találja, az ügyben keletkezett iratokat a jogorvoslati hatáskörrel rendelkezőnek az intézményvezetőn keresztül haladéktalanul megküldi A független vizsgabizottság iránti kérelem eljárásrendje A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20/2012. EMMI rendelet 51. (7) bekezdésében meghatározott esetben (mulasztások miatti osztályozó vizsga) az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll A felnőttoktatás, felnőttképzés formái A felnőttoktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Az iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzések szervezése a Szolgáltató és Felnőttképzési Központ feladatkörében, külön jogszabályok szerint történik. A levelező és esti tagozatos tanulók a hatályos jogszabályok értelmében térítési díjat, illetve tandíjat fizetnek. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 79 / 120

80 Az iskolarendszeren kívüli tanfolyamok lehetnek önköltségesek, munkáltató, munkaügyi központ vagy pályázatok által támogatottak A szakmai gyakorlat szabályai Az iskolai gyakorlati helyeken a munkaidő beosztást, munkaidő kezdetét - az egyes szakterületeken az illetékes igazgatóhelyettes vagy a gyakorlati oktatásvezető a munkaközösség véleményére figyelemmel - határozza meg a törvény keretein belül. A tanuló köteles a munkaidő megkezdése előtt munkaruhába átöltözni. Munkaidőben munkahelyét csak indokolt esetben és csak szakoktatói, tereptanári vagy gyakorlatvezetői engedéllyel hagyhatja el. A szakoktató köteles lezárni az öltözőhelyiséget. Amennyiben a tanuló lopást, vagy rongálást tapasztal, azonnal jelenti a szakoktatónak, aki erről értesíti az illetékes vezetőt. A tanuló köteles a rábízott eszközöket, szerszámokat és felszereléseket tisztán tartani, megőrizni, karbantartásukról gondoskodni, környezetét rendben tartani, munkaterületét a munkaidő végén kitakarítani. Ezekért anyagi felelősséggel is tartozik. A tanuló közös használatú helyiségek takarítására nem kötelezhető. Valamennyi tanulónak rendelkezni kell egyéni tisztálkodó felszereléssel, saját törölközővel. (Kivételt az egészségügyi és szociális szakképzések képeznek.) A tanulónak a gyakorlati oktatásra vonatkozóan a Házirendben foglaltakat, valamint a gyakorlati hely rendjére, munka és balesetvédelmi oktatásra vonatkozó szabályokat is be kell tartania Tanuló által előállított dolog tulajdonjoga, tanulót megillető díjazás Az intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. ), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló és az intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ez esetben figyelembe kell venni a tanuló teljesítményét. Fentiek a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. Ha az intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk ) kell alkalmazni. [Nkt. 47. ] 6 Tanulmányok folytatásával kapcsolatos speciális szabályok 6.1 A tanulók más intézményből való átvételének szabályai A Szent László Szakképző Iskola nevelőtestülete az iskolák közötti átjárhatóság biztosítását az alábbiak szerint biztosítja: Évfolyamonkénti szabályok: Nyelvi előkészítő évfolyam A tanuló szeptember 30-ig azonos évfolyamról bármely szakmacsoportból különbözeti vizsga nélkül átvehető. A tanuló szeptember 30. után azonos évfolyamról bármely szakmacsoportból különbözeti vizsgával vehető át. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 80 / 120

81 9. évfolyam A tanuló szeptember 30-ig azonos évfolyamról bármely szakmacsoportból különbözeti vizsga nélkül átvehető. A tanuló szeptember 30. után azonos évfolyamról bármely szakmacsoportból különbözeti vizsgával vehető át. 10. évfolyam A tanuló egész tanévben azonos évfolyamról bármely szakmacsoportból különbözeti vizsgával vehető át évfolyam (középiskola) A tanuló egész tanévben azonos évfolyamról bármely szakmacsoportból különbözeti vizsgával vehető át. Szakiskola 1. szakképző évfolyama (1/9., 1/11. évfolyam) A tanuló szeptember 30-ig azonos évfolyamról bármely szakképesítésről különbözeti vizsga nélkül átvehető. A tanuló szeptember 30. után azonos évfolyamról bármely szakképesítésről különbözeti vizsgával és a hiányzó gyakorlati idő pótlásával vehető át. 1/13. évfolyam (szakközépiskola kezdő szakképző évfolyama) A tanuló szeptember 30-ig azonos évfolyamról bármely szakképesítésről különbözeti vizsga nélkül átvehető. A tanuló szeptember 30. után azonos évfolyamról bármely szakképesítésről különbözeti vizsgával és a hiányzó gyakorlati idő pótlásával vehető át. 6.2 A felmentés szabályai egyes tanulmányi kötelezettségek alól Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók felmentése: - az általános iskolai tanulmányok idején kiállított, szakképző iskolára érvényesített érvényes szakértői vélemény, - a szakképző iskolai tanulmányok idején végzett felülvizsgálat vagy új vizsgálat alapján kiállított érvényes szakértői vélemény alapján történik. A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó eljárását a szakképző iskolai tanulmányok idején is indíthatják. Ebben az esetben be kell csatolni a Szent László Szakképző Iskola illetékes igazgatójának a vizsgálat szükségességével egyetértő nyilatkozatát. Az igazgató, vagy az általa megbízott vezető a nyilatkozat kiadása előtt beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus(ok) véleményét. A felmentés menete A Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a szülő megkeresésére elvégzett vizsgálat alapján szakértői véleményt állít ki, mely az iskola által kötelezően betartandó javaslatot tartalmaz. Ez alapján a tanuló felmentése lehet: felmentés egy vagy több tantárgy értékelése alól, felmentés egy vagy több tantárgy egyes tantárgyrészeinek értékelése alól. Felmentés egy tantárgy értékelése alól a szakértő javaslata alapján Ha a tanulót egy tantárgy értékelése alól mentették fel, a tanulónak továbbra is aktívan részt kell vennie a tanórákon, a házi feladatokat el kell készítenie. A felmentés csak a tantárgy értékelésére vonatkozik. A sajátos nevelési igényű tanulók érettségi vizsgájával kapcsolatos szabályozást a 100/1997. Kormány rendelet 20. -a tartalmazza, a szakmai vizsgákra vonatkozóan a szakmai vizsgáztatás általános rendjéről és szabályairól szóló hatályos rendelet tartalmazza A felmentés egyéb esetei: Az a végzős tanuló, aki valamelyik tantárgyból nem teljesítette a tanév követelményeit, és abból a tantárgyból így nem érettségizhet, sikertelen tantárgyi javítóvizsga esetén a megismételt évfolyamon kérelemre felmenthető azokból a tantárgyakból, amelyekből sikeres érettségi vizsgát tett. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 81 / 120

82 6.3 A vizsgáztatás általános rendje A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben szervezett vizsgák lehetnek: érettségi vizsga, szakmai vizsga, helyi vizsga. Az iskolában lefolytatandó állami vizsgák (érettségi és szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a hatályos vizsgáztatásra vonatkozó rendeletek határozzák meg. Az érettségi, valamint szakmai vizsga írásbeli időpontjait a tanév rendje, a szóbeli vizsgák, valamint a gyakorlati vizsgák, vizsgatevékenységek, interaktív vizsgatevékenységek pontos időpontjait a tanév rendje által meghatározott időintervallumban az iskola határozza meg éves munkatervében illetve külön beosztás szerint. A helyi vizsgák lebonyolításának időpontját szintén az éves munkaterv tartalmazza. Tanfolyami képzés esetében a vizsga időpontja a képzés befejezésének időpontjához, valamint a felnőttképzési vizsgaszervezésre vonatkozó szabályozásnak megfelelően történik. A Digitális Középiskola félévi és év végi vizsgáit a 20/2012 EMMI rendelet szerint kell megszervezni. A vizsgák követelményeit, részeit, értékelési módját az iskola Pedagógiai Programjának mellékletét képező Szent László Digitális Középiskola vizsgaszabályzata tartalmazza Az iskola érettségi vizsgarendszere Minden középiskolás tanuló, ha tanulmányait az érettségi vizsgatárgy(ak)ból eredményesen befejezte saját választása szerint középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet. Minden érettségi vizsgára jelentkező tanulónak öt tantárgyból kell vizsgáznia. Kötelező vizsgatantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. Kötelezően választható vizsgatantárgyak: fizika, második idegen nyelv, földrajz, biológiai, kémia, informatika, szakmai előkészítő tantárgyak, bármely tantárgy, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Középiskolai tanulmányai alatt előrehozott érettségi vizsgát tehet a tanuló, ha tanulmányait az adott tantárgyból eredményesen befejezte Vizsgák, az érettségi vizsgatárgyra történő felkészülés szintjének megválasztása és módosítása A szakközépiskola vagy nyelvi előkészítő évfolyamosok esetében a évfolyamokon a tanulóknak lehetősége van a kötelező érettségi tantárgyak, valamint a szakmacsoportjuk óratervében meghatározott tantárgyak közül egy választott tantárgyból heti két órában emelt szintű érettségire való felkészítésben részt venni. A választott órákon tanulóink heti két órában emelt szintű érettségi vizsgára készülnek az alábbiak szerint: Minden év februárjában megkötések nélküli előzetes felmérést készítünk a tantárgyválasztásról a 10. évfolyam minden tanulóját megkérdezve. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 82 / 120

83 Ennek ismeretében március 15-ig az iskola igazgatója, vagy megbízottja elkészíti és közzéteszi a választható tantárgyak listáját (a felkészítés szintjét is megjelölve), amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tanuló április 15-ig, de legkésőbb május 20-áig adhatja le jelentkezését az emelt szintű érettségire történő felkészítésre. A választás során figyelembe kell venni, hogy a tanuló heti óraszáma nem haladhatja meg a Közoktatási törvényben előírt óraszámot. Az emelt szintű érettségire való felkészítés történhet valamelyik tagintézményben, intézményi szinten, illetve a városban található másik középiskolával együttműködve. Ha a jelentkezők száma egy adott tantárgyból nem éri el a 10 főt, emelt szintű érettségire való felkészítés csoportban, iskolánkban nem indítható. A tantárgyválasztás a 11. évfolyam végéig tanév közben nem módosítható. A tanuló a 11. évfolyam befejezése után az adott év augusztus 31-éig az igazgató engedélyével módosíthatja választását a 12. évfolyamra vonatkozóan. Az engedély megadásának szükséges feltétele az adott tantárgy oktatása az érintett évfolyamon és az újonnan választott tantárgy 11. évfolyamának anyagából a sikeres osztályozó vizsga letétele Szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások Szakmai vizsga, komplex szakmai vizsga A szakmai vizsgát, komplex szakmai vizsgát a szakképzési törvény, valamint a hatályos rendeletekkel összhangban kell megszervezni. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben adja ki A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit a szakképzési törvény és a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. 6.4 Az intézményi vizsgák szabályai és eljárási rendje A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett, a sikertelenül évet záró, a nem osztályozható, a más iskolából érkezett tanulóknak az igazgató által meghatározott időben és helyen, a szaktanárok meghatározta tananyagból a nevelőtestület által meghatározott módon számot kell adniuk tudásukról. A tanulmányok alatti vizsga lehet: különbözeti, osztályozó, javítóvizsga,. pótló vizsga, szintvizsga, kollokvium, modulzáró, egyéb vizsgák. A különbözeti, osztályozó, pótló- és javítóvizsga minden esetben min. 3 fős vizsgabizottság előtt folyik. A vizsgabizottság tagjai minden esetben: az elnök, a tanulót a vizsga tantárgyból tanító tanár és egy vele azonos szakos tanár. A bizottság előkészítése mindenkor az illetékes igazgatóhelyettes feladata Általános szabályok A tanulmányok alatti vizsgákat, és a vizsgabizottságok munkáját az igazgató készíti elő, és felel a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtésért. A vizsgákat adott napon között lehet lebonyolítani. A tanulót és szüleit az osztályozó- és különbözeti vizsga időpontjáról 15 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó- és különbözeti vizsga tananyagából összeállított témaköröket a szaktanár köteles a beiratkozást követő 15 napon belül a tanuló rendelkezésére bocsátani. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan (alapos indok miatt) nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban leteheti. (lásd:pótló vizsga) A javítóvizsgák időpontját a tárgyév június 30-ig a tanulói hirdetőtáblán illetve a tanévzáró ünnepélyen ismertetni kell. A tanulmányok alatti vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért a vizsgabizottság elnöke felel. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 83 / 120

84 A vizsgák jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az iskolai törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az osztályfőnökön kívül az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes írja alá A különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát kell tennie a félévi, év végi, vagy több évfolyam érdemjegyeinek megállapítására annak a tanulónak, aki olyan iskolából vagy osztályból érkezett, ahol az iskolánk pedagógiai program által előírt kötelező tantárgyat (tantárgyakat) nem tanulta. A vizsgát külön kiírás szerint szervezi az iskolavezetés megbízott tagja, amely lehet a tanév bármely időszakában, ha az biztosítja a kellő felkészülés lehetőségét. A vizsgaidőszakot a vizsgát megelőző három hónapon belül kell kijelölni. (20/2012. EMMI rendelet 65. ) A különbözeti vizsgát a beiratkozást követő három hónapon belül, illetve az adott félév lezárásáig. kell letenni. A tanuló által a vizsgán készített feladatlapokat, írásos dokumentumokat 1 évig meg kell őrizni Osztályozóvizsga A tanulók többsége az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kapja félévi és tanév végi osztályzatát. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, mulasztása miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozható vizsgát tehet, átvételnél az iskola igazgatója előírja, a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012.EMMI rendeletben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az iskola a tanuló saját írásbeli kérelmére osztályozó vizsgát akkor szervez, ha annak célja az előrehozott érettségi vizsga letétele érdekében egy vagy több évfolyam tantárgyi követelményeinek teljesítése. A különbözeti és osztályozó vizsgákon szerzett jegy megállapítása csak a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján történhet. A tanuló által a vizsgán készített feladatlapokat, írásos dokumentumokat 1 évig meg kell őrizni. Osztályozóvizsga a tanév során bármikor szervezhető Javítóvizsga, pótló vizsga A javítóvizsgákat a tanév végén, lehetőleg augusztus között vizsgabizottságokba történő külön beosztás szerint szervezzük meg. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezte. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan gátló esemény, körülmény, amely nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyével a vizsga az adott napon is befejezhető. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig adott válaszait értékelni kell Szintvizsga A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 84 / 120

85 szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a szakiskola közreműködésével dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát Kollokvium Felsőfokú szakképzésben az elméleti tantárgy anyagának szóbeli vagy írásbeli számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el az anyagot, valamint, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokviumba zárthelyi dolgozat, házi dolgozat eredménye a tantárgyi programban rögzített mértékig beszámítható, de a dolgozatok a kollokviumot nem helyettesítik Modulzáró vizsga Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott moduloknak megfelelően modulzáró vizsgát kell szervezni. A szakmai vizsgára, komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a modulzáró vizsga eredményes teljesítése. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulokhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével A különbözeti-, osztályozó- és javítóvizsga részei A különbözeti-, osztályozó és javítóvizsga részeit a 2. számú melléklet tartalmazza. A vizsgát külön kiírás szerint szervezi az illetékes igazgatóhelyettes. A tanuló által a vizsgán készített feladatlapokat, írásos dokumentumokat 1 évig meg kell őrizni. 6.5 A könnyített, gyógy-testnevelésre, mozgásjavító foglalkozásra utalás A testnevelés órák színterei: tornaterem, sportcsarnok, sportudvar, uszoda. Minden év első óráján a testnevelők a testnevelés órák helyszíneinek működési szabályzata ismeretében balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Különböző tananyagegységeknél felmerülő balesetveszélyre az anyagrész előtt ismételten felhívják (pl. torna) a tanulók figyelmét. A tanórák előtt a tanulók az öltözőkben átöltöznek meghatározott felszerelésbe, órakezdésre készen állva, becsöngetéskor sorakoznak a tanár által kijelölt helyen, a hetes vagy kijelölt felelős jelentést ad. Tanári felügyelet nélkül sporttevékenységet a tanulók nem folytathatnak. Az alkalmilag felmentett tanulóknak a tanóra helyszínén kell lenniük. Az állandó felmentéssel rendelkezők vagy a tanóra helyszínén, vagy a könyvtárban, vagy az igazgató által kijelölt helyen tartózkodnak. Gyógytestnevelésen résztvevő tanulók a testnevelés óra ideje alatt, ha az nem az első vagy utolsó, a könyvtárban vagy az igazgató által kijelölt tartózkodnak. Ha a testnevelés óra az első vagy az utolsó, akkor nem köteles az iskolában megjelenni. A tömegsport foglalkozásokra a testnevelés órán leírtak vonatkoznak. Az igazgató a tanuló kérelmére szakorvosi vizsgálat eredménye alapján az iskolaorvos javaslatára részben vagy egészben felmentheti a testnevelés órai munkavégzés alól. A felmentés kategóriái: könnyített testnevelés, gyógytestnevelés, teljes felmentés a testnevelési órákról. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 85 / 120

86 A besorolást az iskolaorvos javasolja a szakorvosi vizsgálatok alapján. A tanulónak a felmentési kérelmet minden tanév szeptember 30-áig meg kell újítania. Az iskola a könnyített testnevelést vagy gyógytestnevelést az iskolán kívül is megoldhatja. Ebben az esetben is kötelező a tanuló részvétele a foglalkozáson. A könnyített testnevelési órákat és bizonyos esetekben a gyógytestnevelést úgy kell megszervezni, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A heti rendszerességű gyógytestnevelést a szülő is megszervezheti. Ebben az esetben szükséges az igazgató előzetes engedélye. A gyógytestnevelési órákon való részvételt minden félév lezárása előtt igazolni kell az osztályfőnöknél. 6.6 Magántanulóvá válás szabályai Magántanulói jogviszony létesíthető a törvényben meghatározott feltételek alapján. (Nkt 75. ) Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A tanuló az igazgató által meghatározott időben (félévkor és év végén) a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A tanuló osztályzatait az iskola állapítja meg- kivéve, ha független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - továbbá dönt a magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekről. A magántanuló a tanév végén minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és a továbbhaladás rendje azonos az iskolába járó tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. 6.7 A tanulmányi idő megrövidíthetőségének eljárási szabályai Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.(nkt 57. ) Ezért ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt kívánja teljesíteni, akkor azt írásban kiskorú esetében szülői aláírással is ellátva kell kérvényeznie az intézmény vezetőjétől. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 86 / 120

87 Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, az igazgató döntése alapján vizsgázhat félévkor és év végén, vagy osztályozó vizsgáját mindkét év tananyagából június 1. és 15. e között teheti le. A vizsga szabályai megegyeznek az osztályozó vizsga szabályaival. 7 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével a főigazgató fogja össze. Ebben a tevékenységben a főigazgatót alkalmanként a főigazgató-helyettesek, illetve az igazgatók helyettesíthetik. A kapcsolattartás rendszeres közvetlen formái a különböző értekezletek, fórumok, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. Az intézményi közösségek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény és az egyes közösségek munkatervei tartalmazzák. A munkaterveket minden érdekelt számára hozzáférhetővé kell tenni. A kapcsolattartás közvetett formái: az iskola vezetőségének írásos információi, az intézmény internetes honlapja, hirdetőtáblák, Intranet hálózat, egységes ügyviteli rendszer, levelezőlisták. 7.1 A szülők tájékoztatásának formái Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja az SNW elektronikus napló, a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, illetve a negyedéves egyéni fejlesztési tervértékelő megbeszéléseken történik. A szülői értekezletek rendjét az adott nevelési év munkaterve határozza meg. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A tanév eleji szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként legalább három, a munkatervben rögzített időpontú szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szüleit az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a diák halmozottan hátrányos helyzetű, ez esetben egyéni fejlesztési tervének módosítása a szülő részvételével történik. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést a tanári mappán kívül a naplóba bejegyezni. Az osztályfőnök szülői értekezletek és fogadó órák előtt ellenőrzi a tájékoztató füzet (ellenőrző) érdemjegyeinek kitöltését, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. Minden, az intézmény működésére vonatkozó dokumentum megtekinthető az intézmény könyvtárában a nyitvatartási idő alatt, illetve az intézmény vezetőjével egyeztetett időpontban az iskola titkárságán. SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 87 / 120

88 7.2 Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény a külső partnerekkel a főigazgatón, illetve a tagintézmények vezetőin keresztül tartja a kapcsolatot. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel, vállalatokkal, egyesületekkel: Fenntartó, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatási Hivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Miniszterelnökség, Nemzetgazdasági Minisztérium pedagógiai szakmai szolgáltatók, szakszolgálat, helyi nevelési tanácsadók, gyermekjóléti-gyámügyi szervek, helyi közművelődési és közgyűjteményi intézmények, tagintézmények körül működő, azokkal rendszeresen együttműködő-, civil szervezetek (alapítvány, egyesület), szakmai képzésben érdekelt intézmények, vállalatok, vállalkozások, Kereskedelmi- és Iparkamara, Agrárkamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara MFKB, Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, ECDL, EBCL vizsgaközpontok az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő szakközépiskolák, és felsőoktatási intézmények, szakirányú felsőoktatási intézmények, CISCO Hálózati Akadémia, TWINnet megyei szakképző intézmények, dél-magyarországi középfokú intézmények, a régió általános iskolái, Külföldi partnerkapcsolatok (képzőintézmények), Katasztrófavédelem, Rendészeti szervek, megyei médiumok, Országos Digitális Középiskola Hálózat GYEMSZI ETI SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 88 / 120

89 7.2.1 Az intézmény kapcsolatrendszere A Szent László Szakképző Iskola kapcsolatrendszere Országos szakmai intézetek EMM, KIM, NGM, NFM Központi irányító szervek FENNTARTÓ TMIK Kisebbségi és települési önkormányzat Regionális szakmai intézetek RTKB Regionális szervezetek Szakmai szervezetek MKIK, AK, MESZK Kamarák Ifjúság-család-rendvédelem ÁFSZ, TMKMK, TIKK Munkaügyi szervek Partner iskolák Klaszterek (pl. Autoklaszter) Térségi kis- és középvállalkozások Képzésben együttműködő partnerek Térségi kis és középvállalkozások SZTT KAT Iskolaszék Szakszervezet Diákönkormányzat Iskolai alapítványok TEMPUS, OFA Helyi és területi civil szervezetek Általános iskolák Felsőoktatási intézetek Külföldi partnerintézmények A régió szakképzésének királya SZLTISZK_SZMSZ_2013 oldal 89 / 120