Építőipari, munkavédelem. [Segédlet]

Átírás

1 Építőipari, munkavédelem [Segédlet] Munkabiztonsági Tagozat

2 1 Segédlet a földgáz felhasználói berendezés tervezői számára a biztonsági és egészségvédelmi terv öszszeállításához

3 2 Mellékletek: TARTALOMJEGYZÉK oldal I. BEVEZETÉS 3 1 AZ ÁTALAKÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 3 II. MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 5 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 5 2. A MUNKÁK SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 5 3. A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK 7 KIVITELEZÉSÉNEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 3.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények Szerelés hegesztett kötéssel Szerelés présidomos kötéssel Szerelés keményforrasztással Hegesztés munkavédelmi előírásai A szerelés berendezései, szerszámai (acél és réz szerelése) Kézi szerszámok biztonságtechnikája, általános Darabolás Sorjátlanítás Kalibrálás Hajlítás Tisztítás Csövek festése Radiográfiai vizsgálat Szilárdsági és tömörségi nyomáspróba KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK KÖMŰVES MUNKÁK LÉTRÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK SZERELVÉNYEK, VILLAMOSSÁG, VILÁGÍTÁS FŰTÉS, VÍZ, SZENNYVÍZSZERELÉSEK A hálózatok kiépítése Vízvezetékek szerelése Szerelési munkahelyek, munkaműveletek követelményei A munkavégzésre vonatkozó szabályok Ellenőrzés Nyomáspróba FÖLDMUNKÁK ELSŐSEGÉLY KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELVÉGEZTETÉSE EGYÉB ELŐÍRÁSOK MEGJEGYZÉS sz. melléklet Kivitelezői nyilatkozat sz. melléklet Jogszabályok 37

4 3 I. BEVEZETÉS A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA Munkabiztonsági Tagozata segítséget kíván nyújtani, az új épületek (pl. családi ház) gázellátásának épületgépészeti engedélyezési terveihez szükséges és a terv szerint megvalósítandó - munkák munkavédelmi előírásait figyelembe véve - a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítéséhez. A biztonsági és egészségvédelmi tervnek tartalmaznia kell azokat az az anyagokat, technológiákat és egyéb módszereket, munkaeszközöket, melyeket a vállalkozó a kivitelezés során alkalmazni kíván és a nem várt helyzeteket kivéve teljes körűen tartalmazza a gázszerelési munkák (víz és fűtésszerelés és földmunkák) munkavédelmi követelményeit. A tervező a technológia és a kiviteli terv elkészítése során köteles biztonsági és egészségvédelmi tervet kiegészíttetni! A biztonsági és egészségvédelmi tervet az általa készített terv alapján a segédletből a tervező össze tudja állítani! Az átalakítás és új szerelés végrehajtására vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi tervet a kivitelezőnek a készült tervtől eltérő kivitelezés esetén (az általa alkalmazott koordinátornak) a biztonsági és egészségvédelmi tervet ki kell egészítenie. A terveknek már a munka megkezdésekor rendelkezésre kell állnia. MEGLÉVŐ ÉPÜLET ÁTALKÍTÁSA 1. AZ ÁTALAKÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 1.1. Az építmény vizsgálata Az átalakítás előkészítésének első feladata az építmény vizsgálata. A vizsgálat célja, hogy a legmegfelelőbb átalakítási, szerelési technológiát alkalmazhassuk, amellyel minden veszélyhelyzet - mind a baleseti mind, pedig a foglalkozási megbetegedés - minimalizálható Statikai, szerkezeti szempontú vizsgálat Fel kell mérni az építmény méreteit, szerkezetének anyagait, továbbá meg kell állapítani az átalakításra váró helyek statikai állapotát A bontás (központi fűtés bontása) során felszabaduló anyagokat fel kell mérni Ennek a vizsgálatnak kell megállapítani azokat az elemeket, vegyületeket, amelyek jelenléte feltételezhető a bontás során, és amelyek esetlegesen foglalkozási megbetegedést idézhetnek elő. A felmérés az építményt alkotó anyagokra, illetve annak megállapítására irányul, hogy a szerkezeti elemek megbontása során, illetve a bontási (vagy esetleg az épületben korábban folytatott gyártási-) technológiával összefüggésben por, gőzök, vagy gázok olyan mértékben szabadulnak-e fel, amelyekkel szemben valamilyen védelmet kell alkalmazni Az építmény környezetének vizsgálata Meg kell vizsgálni az átalakítandó épületrész más épületrészekkel való kölcsönhatását. Ennél a vizsgálati lépésnél arra keressük a választ, hogy a tervezett átalakítás (kialakítás) hogyan hat majd az átalakítást mint munkahelyet magában foglaló utakra, vezetékekre, terepre és nem utolsó sorban az ott élő emberekre. Továbbá az is fontos vizsgálati cél, hogy a környezet hogyan kapcsolódik az átalakítási munkaterülethez, azaz hogyan jelölhető ki a szállítási, menekülési útvonal. A munka során a környezetre ható ártalmak: fizikai ártalmak: pl. a rezgések, a zaj, a por, esetleg a hőhatás, kémiai ártalmakat okozhatnak a felhasznált gépek kipufogó gázai, illetve az épület korábbi használata során felgyűlt vegyi anyagok, biológiai ártalmat a korábbi technológiából maradt esetleges szerves anyagok jelenthetik, a bontott szerkezetekben lévő gomba-spórákon kívül A bontási technológia meghatározása Az átalakítás során bontási terv beszerzése nem szükséges. A terv szerinti bontási munka során - egy falszakasz bontása, vagy egy kémény megbontása - elegendő az építési naplóba bejegyezni a legfontosabb tudnivalókat.

5 A kivitelezőnek organizációs tervet kell készítenie melynek tartalmaznia, kell: 1. Az építési munka ütemvázlatát, a kivitelezések időbeli megvalósítási ütemterveit 2. Az organizációs műleírást 3. Az organizációs vázlatterven jelölni kell a munkaterületen (a kivitelezés megkezdésekor) meglévő közművezetékek nyomvonalát és minden területi igényt, jelentő létesítményt, ami a kivitelezéssel összefügg, így különösen: - szállítási és gyalogos közlekedési utakat, - anyagtároló helyeket, - az elektromos légvezetékek nyomvonalait, a világítótesteket stb., továbbá a kivitelezési és az energia- és vízellátási hálózat feltüntetésével. 4. A segédszerkezetek, állványok, dúcolások, védőtetők stb. terveit A 4/2002.( ) SzCsM- EüM rendelet előírása (4. ), alapján a kivitelező csak akkor kezdheti meg az építési munkahely kialakítását, ha már elkészült a kivitelezési tervdokumentáció részét képező biztonsági és egészségvédelmi terv.

6 5 II. Munkavédelmi követelmények 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1. A megadott követelményeket kell alkalmazni a kivitelező vállalkozóknak. A munkavédelmi előírások a feltüntetett jogszabályokkal és szabványokkal együtt érvényesek. Az egyes kifejezések magyarázatát a Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési Műszaki- Biztonsági Szabályzat (2008. évi kiadás) 2. Fejezete tartalmazza E terv előírásait alkalmazni kell valamennyi épületgépészeti és építésszerelési munkánál. Az előírások mellőzése építésügyi és munkavédelmi bírságot eredményezhet. A tájékoztatást a és a tartalmazza Az építtető és a felelős műszaki vezető elsődleges feladatai a) A munkavégzés helyének meghatározásakor meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; b) Meg kell határozni a Vállalkozók által használható területek helyét, nagyságát, használati feltételeit c) Meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat; d) Az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre; e) Meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait; f) Meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; g) Rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; h) A terület majd az építmény vészkijárati útvonalait és a kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon meg kell határozni, jelzésekkel ellátni, a jelzéseket elhelyezni és rögzíteni. i) A munkavállalók lehetséges legnagyobb létszámától függően, a munkahelyeket megfelelő számú, a tűz oltására alkalmas készülékekkel kell ellátni A kivitelezést végző feladatai a) Gondoskodni kell az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról, a karbantartásról; b) Biztosítania kell az elsősegély-nyújtási lehetőséget, és az elsősegélynyújtó felszereléseket. c) A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát vagy védőruhát kell viselniük és - egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel - nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. d) A munkahelyek szomszédságában a munkavállalók részére elkülönített helyiségben kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. e) A munkahelyen dolgozókat el kell látni elegendő mennyiségű ivóvízzel, ennek hiányában más, alkalmas, alkoholmentes itallal. 2. A MUNKÁK SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 2.1. Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja (191/2009. Kormányrendelet) és felelős a munkavédelmi előírások megvalósításáért is. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari szerelési és kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

7 felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, e) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, f) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, g) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, h) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, i) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele, j) a kiállított teljesítésigazolásnak az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozó kivitelező részére történő megküldése. k) értesíti az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata a 2.2. pontban meghatározottakon túlmenően a) az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építésiszerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat Az irányító személy köteles: - a munkavégzés ideje alatt, a munkahelyen tartózkodni, - ellenőrizni, hogy az építési munka végzése során a. valamennyi leesés elleni védelem, elhatárolás megfelelő állapotban legyen, b. állványokat vagy egyéb létesítéseket a munkavállalók önhatalmúlag nem változtatták-e meg, c. a szükséges egyéni védőeszközöket az érintett személyek viselik és alkalmazzák, d. az ideiglenesen megbontott, eltávolított védőberendezések helyreállításra kerültek-e. - köteles fenyegető veszély esetén a munkát leállítani és a veszély körzetéből az érintett személyeket, eltávolítani, - köteles az építkezés területének körülkerítéséről meggyőződni, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be Ha a szerelésen/ építkezésen különböző munkáltatók egyidejűleg egymás zavarásával nem végezhetnek munkát. Ha ez szükséges, akkor az építtető vagy kivitelező által foglalkoztatott koordinátor előírja együttműködésüket és az együttműködést az évi XCIII. Mvt. 40. (2) bekezdésében rögzítettek szerinti ÖSSZEHANGOLÁSI SZERZŐDÉSBEN szabályozza!

8 7 3. A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉS- ÉNEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 3.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények A földgázellátásról szóló törvény 88. -ában meghatározott szerelési munkák elvégzésére az a gázszerelő jogosult, akit a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásába felvett. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési munka ezt szükségessé teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megköveteli Szerelés hegesztett kötéssel Hegesztési eljárás (technológia) 4,5 [mm] falvastagságnál nem nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomokat - tompa illesztéses - lánghegesztési eljárással is szabad hegeszteni. a 4,5 [mm]-nél nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomok bevont elektródás - az üzemi hőmérsékletnek megfelelő hideg ütőmunkára bizonylatolt elektródával - kézi ívhegesztéssel kell hegeszteni. Mindazon acél vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt a vonatkozó szabvány szerinti eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni Feltételek Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatát elrendelő rendelet előírásainak. A hegesztésnél alkalmazott berendezések, gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök, védőeszközök (továbbiakban berendezések) feleljenek meg a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek. Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50- nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell a vonatkozó szabvány szerint követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és a szabvány előírásai szerint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a rendelet szerint nyilvántartott gázszerelő is jogosult a csatlakozó- és fogyasztói vezeték kivitelezésére Hegesztés Az építkezés/gázszerelés területén hegesztési munkálatokat a 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelettel hatályba léptetett Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásainak figyelembevételével lehet végezni. Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásoknak- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a munka elvégzőjének munkáltatója köteles kiállítani, melyet az építtető képviselője láttamoz, véleményez. Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen: - a környezeti hatásokkal, - a munkavégzés biztonságával, - a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint - a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket A hegesztőmunkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztőmunkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést.

9 Szerelés présidomos kötéssel Préselésnél különösen fontos az, hogy a mindenkori gyártó szerelési útmutatásait figyelembe vegyük, és csak olyan présszerszámot használjunk, amelyet a gyártó engedélyez. A présszerszámokat működés és kopás szempontjából rendszeresen ellenőrizni kell. Az egyik leggyorsabban elkészíthető kötési mód. Speciális szerszám kell hozzá. A présidom tokjában van egy horony, s ebben egy gumigyűrűt találunk, mely gyűrűt az idom tokjával együtt a szükséges szerszámmal rápréselünk a csőre. Nagyon kell vigyázni a ledarabolt csővégek sorjátlanítására, mert a sorja megsértheti kezet és a gumitömítést, s ekkor már nem biztos a tökéletes kötés. A szerszám az idomra egy hatszögletű benyomást készít, ami elfordulás és tengelyirányú elmozdulás ellen is védi a kötést. A karmantyú bal oldalán már kész a préselés, a jobb oldalán pedig látszik, hogy még ezután készül a kötés. Présidomok Préselő szerszámok Természetesen a csőnek tiszta zsírmentesnek kell lennie a tökéletes tömítettséghez. A gép szorítópofái a csőméretnek megfelelően cserélhetőek. 2. Présidomos kötés kialakításának menete:

10 3.4. Szerelés keményforrasztással 9

11 Hegesztés munkavédelmi előírásai ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a kémiai és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős. A munkáltatónak gondoskodnia kell különösen: - a hegesztőmunkahely biztonságos üzemeltetéséről, - a munkavállalók egészségvédelméről, - a hegesztőmunkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról, - a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról, - a személyi védőeszközök juttatásáról, - a kollektív védőeszközök használatáról, - a hegesztő-berendezések biztonságos állapotáról, - más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról, - közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről, - a megfelelőség tanúsítására vonatkozó követelmények érvényesítéséről, - a veszélyes külső körülmények (pl. szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról, - a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről, - a hegesztő tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről. Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen: - a környezeti hatásokkal, - a munkavégzés biztonságával, - a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint - a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket. A hegesztőmunkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztőmunkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK Hegesztést önállóan végezhet, aki - betöltötte a 18. életévét, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. - Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell a vonatkozó szabvány szerint (MSZ EN ISO Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség) követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és a szabvány (MSZ EN Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. Acélok) előírásai szerint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a rendelet szerint nyilvántartott gázszerelő is jogosult a csatlakozó- és fogyasztói vezeték kivitelezésére. /30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról/ A MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI - Hegesztőmunkahelyen a szétfröcskölő fém- és salakrészecskék ellen a környezet védelméről is gondoskodni kell. - A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a végzett munka minőségéhez szükségesnek, de legalább 300 lux legyen.

12 11 - Nem telepített hegesztőmunkahelyen, helyiségben vagy szabadtéren hegesztési munkát - az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek teljesülése mellett - csak a munkavégzésért felelős vezetőnek az előzetesen írásban meghatározott feltételei alapján szabad végezni A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni. 2. A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, - födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések - éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt - tömítettséget, - robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését, - a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét, - az elszívó/szellőző segédberendezések működését, - a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelő-berendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését, - ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést, - a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását, - az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét, - a figyelmeztető táblák meglétét. 3. A munka- és védőeszközök vizsgálatánál ellenőrizni kell: - a salakleverő kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és egyéb szerszámok állapotát, - a hegesztő szerszám (pisztoly, elektródafogó) lehelyezésére alkalmas (éghetetlen, villamosan szigetelő) alátét meglétét, - a hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő állapotát, valamint a védőszűrő fokozatát, - a légzésvédő állapotát és működését. 4. Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása után szabad megkezdeni a pont rendelkezései betartásával. 5. A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles - a technológiai előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat betartani és - a munkafolyamatot figyelemmel kísérni. 6. Az alkalmazott eljárás káros hatásai ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelést kötelezően és rendeltetésszerűen kell használni. 7. A hegesztő-berendezés működésében bekövetkezett veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a hegesztő köteles tőle elvárhatóan megszüntetni vagy munkahelyi vezetőjétől erre intézkedést kérni. 8. Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. 9. A munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni. 10. A hegesztési munkák befejezése után a munkavégző köteles - a munkahelyet és háromdimenziós (térbeli) környezetét, a gödröket, mélyedéseket, zegzugos helyeket stb. többször is ellenőrizni, hogy nincs-e ott izzó anyag, keletkezhet-e tűz a hegesztési munka következményeként, és szükség esetén vízzel permetezni, - a munkatérben maradt gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni, - az elmozdított anyagokat a munkahely teljes kihűlése után eredeti helyükre visszaállítani m szintkülönbség felett végzett hegesztési munkák alatti területet el kell határolni, és a veszélyre figyelmeztető táblákat is el kell helyezni. 12. Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl. gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni. 13. Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével.

13 Veszélyes körülmények között hegesztés akkor végezhető, ha - a munkát irányító személyt kijelölték, - a munkavégzés ideje alatt az állandó felügyelet biztosított, - a tűzjelzés, a tűzoltás és a mentés feltételei biztosítva vannak. 15. Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz, por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek mellett, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni. 16. A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 m-nél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni. 17. A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni GÁZHEGESZTÉS ÉS LÁNGVÁGÁS 1. Gázhegesztő és-hevítő, valamint lángvágó készüléket csak a készülék üzemzavarából eredő visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági szerelvények alkalmazása mellett szabad a gázforráshoz (gázpalackhoz, palacktelephez, illetve ellátó vezetékhez) csatlakoztatni. 2. Hegesztéshez használt gázpalackok használatára vonatkozóan a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, valamint az MSZ 6292:1997 (Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése) szabvány előírásait kell alkalmazni. 3. A hegesztő- és vágópisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrizni kell. Csak kifogástalan, üzembiztos eszköz használható KÉZI ÍVHEGESZTÉS 1. Villamos hegesztési munkákat csak sértetlen, a hálózati tápellátáshoz szabályszerűen csatlakoztatott hegesztő-berendezéssel és eszközökkel szabad végezni. 2. Munkát átnedvesedett ruhában vagy nedves kesztyűben vagy vízzel érintkezve végezni tilos! 3. Áramforrást szűk és áramvezető felületekkel határolt helyiségben tilos üzemeltetni! 4. Az ívhegesztő áramforrások kialakításával szemben követelmény: meghibásodása esetén is - biztonságosan védett legyen - a hegesztő áramkör villamosan vezető, üzemszerűen (a munkavégző által) megérinthető részein csak olyan mértékű villamos feszültség lehessen jelen, amely nem okoz veszélyes vagy ártalmas áramütést. 5. Fokozottan áramütés veszélyes környezetben végzett ívhegesztéshez biztonsági áramforrást kell használni, amely az adott viszonyok között megfelelő védettséget nyújt a közvetett érintéssel lehetséges áramütéssel szemben. Az ilyen áramforrásokat az adattáblán tartósan meg kell jelölni. 6. Az áramforrásra rögzítetten bekötött hálózati csatlakozó vezeték hossza maximálisan 5 méter lehet. 7. A testkábel keresztmetszete feleljen meg az alkalmazható maximális hegesztő áramerősségnek. 8. A testkábelt közvetlenül a hegesztendő munkadarabon kell biztonságosan rögzíteni (csavaros, rugós és egyéb mechanikus rögzítők). 9. A földelő vezeték feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak, kellően merev és megfelelő keresztmetszetű legyen. 10. A hegesztőkábelek és (ha van) egyen potenciálú kötés vezetékei rendelkezzenek a hegesztőáramnak megfelelő keresztmetszettel. 11. A munkakábelt az elektródafogótól 3 méter távolságon belül toldani, javítani tilos! A munkakábelen végzett toldások, javítások szigetelése hőállóság, mechanikai ellenállás és szigetelési ellenállás szempontjából egyenértékű legyen az eredetivel. 12. Az elektródafogónak szigetelt nyelűnek (A típusú) vagy teljesen zárt kivitelűnek (B típusú) kell lennie. 13. Fokozottan érintésveszélyes helyeken teljesen zárt kivitelű elektródafogót kell használni. 14. Átalakítási munkánál a földelő hálózatba bekötött csővezeték rendszert (acélszerkezeteket) a földelő hálózatról le kell választani!

14 VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VÉGZETT HEGESZTÉS SZABÁLYAI Hegesztés gázvezetéken A veszélyes anyagot (gázt, gőzt, folyadékot, olvadékot, port stb.) szállító csővezetéken hegesztést előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Ha a csővezetékben nincs gáz, akkor a gázmentes állapotról méréssel kell meggyőződni. A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel) vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell elérni, és a csővezeték gáz tömör lezárásával (pl. vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos átöblítéssel kell fenntartani. Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell. A nyitott, nem tömített vezetékeken gondoskodni kell a gáz szabadba vezetéséről. A különösen veszélyes anyagot, mérgező és/vagy éghető gázokat szállító csővezetéknél gondoskodni kell, hogy az gázmentes, átöblített, tiszta, és valamennyi nyílása, kivezetése nyitott legyen. A gázszállító csővezetékből a javításra kerülő részt szakaszolással biztonságosan, gáz-tömören le kell zárni, illetőleg le kell választani, és ezt a részt a gáztól és maradványaitól meg kell tisztítani. Csővezeték megbontása, szétszerelése előtt az armatúrákat és a biztonsági berendezéseket le kell szerelni, ki kell kötni. Felszerelésük, összekötésük csak tisztítás, ellenőrzés után legyen Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben A munkát a vonatkozó szabvány szerint kell megszervezni és elvégezni. Biztosítani kell, hogy - a keletkező gázok, gőzök koncentrációja ne haladja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett értéket, - gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen, - ne alakulhasson ki oxigén dús atmoszféra. Oxigént és technikai keverékeit szellőztetésre, tilos felhasználni! A munka megkezdése előtt a friss levegőt biztosító rendszer működését ellenőrizni kell. A figyelmeztető jelzésről gondoskodni kell, amelyet a térben lévő dolgozó működtet, és amely jelzés alapján a figyelő személy intézkedik. Gázforrást, hegesztő áramforrást a munkatérbe bevinni és azt ott üzemeltetni tilos! A pisztolyt csak a zárt téren kívül szabad meggyújtani. A zárt térbe bevitt munkaeszközök ellenőrzését a munka megkezdése előtt kell elvégezni. Munkaszünet esetén a hegesztési munkaeszközöket a térből el kell távolítani, illetőleg azokat az energiaforrásról le kell választani. A hegesztőnek a munkavégzés teljes időtartama alatt biztonsági hevederzetet kell viselnie. A munkatéren kívül figyelő személyeket kell biztosítani, akik az esetleges mentésre kiképzettek, és őket más munkával megbízni nem szabad. A mentéshez szükséges eszközöket a munkahely közelében kell elhelyezni úgy, hogy szükség esetén az azonnali használatuk lehetséges legyen. Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő üzemképes légzésvédő eszközt Hegesztés szabadban A mindenkori időjárásnak (szél, eső, nap, hő stb.) megfelelő védelmet is biztosítani kell. Tilos munkát végezni, ha - a szél sebessége veszélyeztetheti a hegesztőt, - zivatar van, - villámlik! DOKUMENTÁCIÓ Érintésvédelmi jegyzőkönyv, Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, (cég-, eszköz-, azonosító adatok, mérési lap) Üzembe helyezési jegyzőkönyv, Biztonsági Adatlap (hegesztőanyag) Megfelelőségi nyilatkozat (hegesztőeszközök. berendezések) Munkaruha és védőeszköz nyilvántartás, átadás-átvétel, oktatás jegyzőkönyv Megfelelőségi tanúsítás a védőeszközökről Tisztító anyagok (vegyi) kezelésének, tárolásának, semlegesítésének leírása,

15 A szerelés berendezései, szerszámai (acél és réz szerelése) Kézi szerszámok biztonságtechnikája, általános A munkavégzés során használt különböző kéziszerszámok baleset veszélyforrást is jelentenek. Ezért a szerszámok szakszerű alkalmazásán túl ismerni kell a baleseti veszélyeket és a megelőzés szabályait is. Elsősorban a kéziszerszám helyes megválasztása, jó állapota, szabályos kezelése és tárolása segíti a veszélyek elhárítását, a balesetek elkerülését. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a munka milyen szerszámmal végezhető el célszerűen és biztonságosan, ill. a rendelkezésre álló szerszám alkalmas-e az adott feladatra. Ha többféle kéziszerszám közül választhat, azt vegye elő, amelyik a munkavégzésre a legalkalmasabb, és amelynek használatát a legjobban ismeri. Végül mérlegelje a munkavégzés feltételeit is. Például szűk helyen hosszúnyelű szerszámmal nem lehet megfelelően dolgozni; meleg munkadarabnál a fémnyelű szerszám átforrósodhat. A kéziszerszámokat használat előtt gondosan, lelkiismeretesen ellenőrizze, mert csak kifogástalan állapotban levő szerszámmal lehet biztonságos, jó minőségű munkát végezni. A leggyakrabban alkalmazott kéziszerszámok lehetséges hibái és az ellenőrzés feladatai: - a kalapács baleseti veszélyei: a kalapácsfej lerepülése a nyélről; a nyél repedése, csúszóssá válása; a kalapács fejéről leváló szilánk. Ellenőrizni kell, hogy a fej szilárdan van-e ékelve a nyélre, hogy a nyél nem repedt-e, olajos vagy szálkás-e, hogy a kalapács ütőfelülete nincs-e legömbölyödve vagy kiperemesedve, - a villáskulcs baleseti veszélyei: repedés következtében a kulcs kinyílása, törése, a kopott kulcs lepattanása a csavarfejről vagy anyáról. Ugyancsak veszélyes, ha nagyobb nyílású kulcsba betétet raknak, mert az kirepülhet. Nem szabad a kulcsnyílást reszeléssel bővíteni, kalapáccsal szűkíteni, - a csavarhúzó baleseti veszélyei: a rossz nyél; a szükségesnél kisebb vagy nagyobb csavarhúzó használata; a csavarhúzó rossz állapota (repedés, törés, csorbulás); a csavarhúzó túlerőltetése. Minden esetben ellenőrizzük a csavarhúzó és nyele állapotát. Csavarhúzáskor a kisebb munkadarabokat is helyezzük az asztalra, ne tartsuk kézben, mert a csavarhúzó lecsúszása súlyos sérülést okozhat, - a reszelő veszélyei: hogy ha nyél nélkül használják, vagy munka közben leesik a nyél, a hegyes tüske megsérti a kezet. Ezért győződjünk meg arról, hogy a nyél szilárdan áll-e a reszelőn. A repedt, szálkás nyél is bajt okozhat, az ilyent azonnal ki kell cserélni, - a különböző kézifűrészeknél:(keretes, rókafarkú fűrész, stb.) a nyélre ugyanaz vonatkozik, ami a többi nyeles szerszámokra. Ellenőrizni kell továbbá, hogy nem tört-e ki a fűrész foga, mert törött fogú fűrész használata is veszélyes. - a fúrás baleseti veszélyei: A legjellemzőbb veszélyességi tényezők a fúrásnál: a forgószerszám és a vele érintkező munkadarab. Fúrás közben a legtöbb baleset a helytelenül, rögzített munkadarab elforgásakor keletkezik. Ezért a munkadarabot, még a kisméretűeket is, mindig szilárdan (pl. satuval, pillanatszorítóval) rögzíteni kell. Csak jól élezett nem görbült fúrószerszámot használjunk. Ellenkező esetben az erőltetéstől eltörhet a fúró és a kirepülő része súlyos balesetet, okozhat. Kéziszerszámok használatával is óvatosan, figyelmesen végezzük a munkát. Mindenekelőtt ismerjük meg alaposan a feladatot, és gondoljuk végig, hogy milyen szerszámokra lesz szükségünk. A szerszámokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen elérhetők legyenek és lehetőleg a használat sorrendjét is vegyük figyelembe. Kerüljük a szerszám túlzott igénybevételét, mert az a szerszámot vagy a munkadarabot megrongálhatja és baleseti veszélyt is okozhat. Például nem szabad villáskulcsot megtoldani, mivel a nagy erőhatás menetszakadást, a lepattanó csavarfej, pedig balesetet okozhat. A munka megkezdése előtt a munkaterületet tegyük a munkavégzésre alkalmassá. Az esetleg otthagyott anyagokat és egyéb tárgyakat rakjuk a helyére, tisztítsuk meg a munkahelyet, a kiömlött olajt vagy más folyadékot töröljük fel. Ugyancsak el kell távolítani a hulladékot, forgácsot is.

16 15 A munkaterület rendbehozatala után győződjünk meg arról, hogy nincs-e a környezetben olyan veszélyforrás, amely testi épségünket vagy egészségünket károsíthatja. Ellenőrizzük, nem kerülhetünk-e forró, maró vagy mérgező anyagokkal érintkezésbe. A munkát csak ezek gondos vizsgálata után szabad megkezdeni. A munka végzése közben úgy helyezkedjünk el, hogy megfelelő szabad mozgási területünk legyen, és lehetőleg ne kelljen kényszertesttartásban dolgoznunk. Az eredményes munka feltétele1 továbbá a munkahely jó megvilágítása is. A lámpa fényét irányítsuk úgy, hogy a munkafelület egyenletesen, a látási igényeknek megfelelően világítsa meg, és a szerszám árnyéka ne zavarja látásunkat. A kéziszerszámokat használaton kívül és munka közben is megfelelő helyen kell tartani. A szanaszét heverő szerszámok nemcsak azért veszélyesek, mert rendetlenséget okoznak, leeshetnek, vagy a dolgozó elbotolhat bennük, hanem azért is, mert a gondatlanul tárolt szerszám megsérülhet, megrongálódhat és ez baleset okozója, lehet.. A szerelés folyamata Bármilyen szerelési technológiát alkalmazunk, a következőket mindig el kell végezni: Darabolás Sorjátlanítás Kalibrálás Csőkötés Tisztítás Öblítés Nyomáspróba Utószigetelés A választás lehetősége a munkavállalótól végzettsége alapján elvárható 3.7. DARABOLÁS Keretes fémfűrész Amennyiben aprófogú fűrészlapot tesz a keretbe, akkor a vágási idő megnövekszik, de a sorja képződése kisebb lesz és pontosabb lesz a vágási felület. A vágás megkezdésekor ne a körömmel, hanem a hüvelykujj élével vezesse a fűrészlapot. A fűrészelendő tárgyat mindig rögzítse! A fűrészelés első mozdulata mindig a teste felé húzás legyen! A dörzstárcsás daraboló használata A dörzstárcsás daraboló gép dörzstárcsáját megfelelő szilárdlábú védőburkolattal kell körülvenni. A burkolat külső homlokfelületén leszerelhető vagy nyitható, de munkahelyzetben megbízhatóan rögzíthető fedél legyen. A dörzstárcsás daraboló gépen a munkatérből kikerülő csiszolópont, fémport és szikrát hatékonyan felfogó porgyűjtő legyen. Ha műszaki szempontból szükséges, a gépen a porgyűjtőre csatlakoztatható egyedi elszívó-berendezés legyen. A porgyűjtőkben levő szövetszűrők anyaga vagy éghetetlen legyen, vagy a levegőcsatornába a porgyűjtő elé szikrafogókat kell szerelni. A porgyűjtőt és az elszívó vezetéket úgy kell kialakítani, hogy azokat kényelmesen meg lehessen tisztítani a leváló fémrészecskék és a porgyűjtő légcsatorna belső felületei közötti érintkezés alkalmával keletkező ráégésektől A dörzstárcsás daraboló gépen a szerszám mozgásirányát a szerszám védőburkolatán jól látható nyíllal meg kell jelölni.

17 16 A görgős csővágó használata A sorja szempontjából viszont a legrosszabb ez a vágás, mert egy összefüggő, vastag sorját kapunk, melynek eltávolítása sokkal nehezebb, mint a többié. A sorja eltávolításához hántolókés (sauber). és védőkesztyű szükséges Lágy csövek darabolásához nem megfelelő, mert ha nem megfelelő előtolást végzünk, a cső beroppanhat SORJÁTLANÍTÁS Szerszám A darabolás után kivétel nélkül minden esetben el kell távolítani a cső végéről a keletkezett sorját. Acél esettében reszelővel. Réz esetében ezt el kell végezni a cső külső- és a belső felületén is. A szerszám melynek segítségével a külső- és a belső sorja is eltávolítható. A sorjázást rögzítve védőkesztyűben kell elvégezni! 3.9. KALIBRÁLÁS A kalibrálás a cső végének a szabályos kör keresztmetszetre alakítását jelenti. Főleg a lágy csöveket szükséges kalibrálni. A kalibráláshoz két szerszám szükséges, a kalibráló tüske és kalibráló gyűrű. Arra mindig vigyázni kell, hogy először a tüskét kell beverni a csőbe majd azt kihúzva a gyűrűt kell ráütni a cső végére. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy fordított sorrendben nem lesz megfelelően előkészített a csővég. A két szerszám egyszerre történő használata a csővéget deformálja (megfolyik a cső), s nem kapjuk meg a várt kialakítást HAJLÍTÁS A szakmai gyakorlat azonban nemes egyszerűséggel hideg hajlításnak nevez minden melegítés nélkül megvalósított, általában szobahőmérsékleten elvégzett csőhajlítást. Amikor azonban ez nem vezet megfelelő eredményre, akkor a minimálisan szükséges felmelegítés alkalmazása esetén is már meleghajlításról szokás beszélni. A hajlítási eljárásokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A csoportosítás egyik szempontja lehet az alakváltozás során kialakuló feszültségi állapot jellemző formája. Eszerint megkülönböztetünk:

18 Nyomás típusú hajlítás HAJLÍTÓTÁRCSA HAJLÍTOTT POZÍCIÓ SZORÍTÓPOFÁK Az ábrákon látható elrendezés szerinti eljárás az egyik legrégebb óta használatos csőhajlítási technológia, amelyet elsősorban vastagabb falú, nagyobb ívű hajlításoknál alkalmaznak gazdaságosan. A szerszám több cső befogadására alkalmas módon is viszonylag egyszerű, ezért még napjainkban is sok területen alkalmazzák szívesen Szorítás típusú hajlítás HAJLÍTÓTÁRCSA SZORÍTÓPOFA HAJLÍTOTT POZÍCIÓ Az ábrákon látható elrendezés szerinti technológia csövek hajlítása mellett nyitott szelvények esetén is jól alkalmazható. A szorítókar egy álló tárcsára hajlítja rá a cső-, vagy más profilt. A szorítópofa viszonylag kis erőhatást fejt ki Húzás típusú hajlítás Ez az eljárás terjedt el talán legszélesebb körben. A vékonyfalú csövek hajlítása területén jelentkezőproblémák megoldására a felszerszámozás kiteljesítésével kiváló lehetőség kínálkozik. HAJLÍTÓTÁRCSA HAJLÍTOTT POZÍCIÓ SZORÍTÓPOFA CSÚSZÓVEZETÉS Az ábránkon látható szerszámelrendezés és kinematika elegendő a vastagabb és nagyobb ívű hajlításoknál. A kisebb ívű, vékonyabb csövek esetében azonban a belső felület megtámasztására megfelelő alakú tüskét, míg a belső hajlítási sugár-gyűrődésre hajlamos zónájában un. ráncfogó alkalmazására kerülhet sor. A kisívű hajlításoknál a falvastagság csökkenésével egyre szerszámigényesebb megoldásokat kell alkalmaznunk. A belső és külső felületek megfelelő megtámasztásának elmaradása esetén a cső alakja torzulhat, azaz horpadás és gyűrődés jöhet létre a felületén.

19 18 A tekercsben lévő rézcsöveket, amelyek szilárdsági állapota R220 (lágy), szerszámokkal vagy anélkül is lehet hajlítani. A szerszám nélküli hajlítási sugár tapasztalat szerint a cső külső átmérőjének 6-8-szorosa lehet. A hajlítási sugár megválasztásánál döntő, hogy a hajlítási tartományban ne keletkezzen megengedhetetlen keresztmetszet-csökkenés, gyűrődés ill. törés. Ez alapjában véve a szerszámmal történő hajlításra is vonatkozik. A műanyag bevonatú vagy gyárilag szigetelt tekercsben lévő rézcsöveket ugyanígy lehet hajlítani, ugyanakkor különös gonddal kell eljárni, hiszen a köpeny alatt lévő törés nem mindig felismerhető. Kisebb méretű csöveket belső rugó segítségével kell hajlítani így elkerülhető a cső deformálódása (12 mm külső átmérőig). Különböző kézi hajlítók Ha lágy csöveknél az említett 6-8-szoros külső átmérőnél kisebb hajlítási sugarat szeretnénk elérni, vagy félkemény, illetve kemény csövet kell hajlítani, akkor azt szerszámmal kell végezni. Hajlításhoz igénybe kell vennie a gyártók által felkínált megfelelő hajlító szerszámokat. A szerszámmal történő hajlításnál általában a külső átmérő 4- szerese a hajlítási sugár, de ez szerszámonként változó. A tekercsben lévő hőszigeteléssel ellátott csöveknél a hajlítás előtt a hajlítási tartományban a szigetelőköpenyt néhány hajlító-szerszámnál el kell távolítani, melyet aztán pótolni kell. A lágy, vagy kilágyított csöveket egyszerű, racsnis szerszámmal is lehet hajlítani Egykezes hajlító A kilágyítást a csőre jelölt hajlítási tengelyvonaltól visszamérve 1 hajlítási sugárnyi hossznál kell kezdeni és a tengelyvonal utáni 1 hajlítási sugárnyi hosszig kell végezni. A szálban gyártott csöveket, amelyek szilárdsága R250 (félkemény) és R290 (kemény) 18x1,0 mm méretig az EN 1057 szabvány előírásainak megfelelő hajlítási sugárral lehet hajlítani megfelelő szerszámok segítségével TISZTÍTÁS Az idomok belsejének tisztításához tisztítókefét használunk. Tisztítókeféből lehetőleg rézszálast kell választani CSÖVEK FESTÉSE Tisztítókefe 1. A felületek előkészítése A kisüzemi szintű védekezés általában a passzív felületvédelemben merül ki. A bevonatot megfelelően előkészített felületre kell felvinni. A munkadarab felületét alaposan meg kell tisztítani úgy, hogy azon zsír, korábbi festékmaradvány, egyéb szennyeződés nem maradhat. A tisztítást mechanikai vagy kémiai úton lehet végezni.

20 19 A rozsda, reve, festék, egyéb szennyeződés mechanikai eltávolításához drótkefét, csiszolóvásznat használjon. A munkavégzés történhet kézi erővel, vag szerszámgép (pl. szögcsiszoló) segítségével. A kémiai tisztítás oldószeres zsírtalanítást, lemosást, leégetést, a festékmaradványok illetve a felületi rozsda vegyi úton történő eltávolítását jelenti. A felületi rozsda lemaratására (amennyiben az még nem túl mélyen támadta meg a felületet) a rozsdamaró folyadékot lehet alkalmazni. A korrózió elleni felületvédelem elvégzéséhez szükséges bevonatok, oldószerek (rozsdamaró, alapozó, festékbevonók, hígító folyadék) és felvitelükhöz szükséges eszközök a kereskedelemben kaphatók. 2. Rézcsövek A szabadon szerelt csupasz csöveket néhány helyen esztétikai okokból le kell festeni. Ezt nem korrózió elleni bevonatként visszük fel a csőre. Nagyon ritkán (savas levegőjű helyiségben, pl. akkumulátortöltő) szükséges a védőmázolás. A festést mindig a cső zsírtalanításával kell kezdeni, majd jöhet az alap és fedőmázolás. A festékek kiválasztásánál arra kell ügyelni, hogy az rézcsőre jó legyen. 3. Acélcsövek Felületkezelés A felületkezeléshez technológiai utasítást kell készíteni. A felülettisztító eljárások során a képződő por, egyéb szennyeződések és vegyszerek kezelésével, szállításával és tárolásával kapcsolatban be kell tartani a tűzvédelmi, munkabiztonsági, munkaegészségügyi, egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat. Felületkikészítés A telepített munkahelyen a helyszíni szerelés során a szerelést végzőnek meg kell határozni a felületkikészítés biztonságos végzésének módját és feltételeit. 4. A munkadarab, festésre előkészítésének folyamata újonnan vásárolt, a felületén enyhén rozsdafoltos acélanyagból készült munkadarabnál az alábbi sorrendben történik: Első lépésben a hegesztési varratok felületcsiszolását kell elvégezni. Ezt követi a felület rozsdamaró folyadékkal való bevonása, amely után a rozsdamarót kb. ½ órán át hagyni kell megszáradni illetve hatni. A munkadarab felülete kifehéredik. A következő művelet a fellazított rozsda eltávolítása pl. drótkefével. A felületet fém tisztára kell csiszolni. A tartós védelem érdekében célszerű alapozó festékréteget felhordani ecsettel, hengerrel, vagy szórással. Az alapozó réteg néhány órás száradását követően, a felületi festékréteget egy, vagy két rétegben kell a felületre felhordani. A festésnél ügyelni kell arra, hogy a bevonat egyenletes, homogén eloszlású legyen. A munkadarabnak ne maradjon olyan felülete, amely nincs bevonva. Az ábra nem megfelelően festett munkadarabot mutat. A festésnél jelentkező hibalehetőség a festék megfolyása. Ez általában a felhordó eszköztől (ecset, festékszóró) függetlenül akkor fordul elő, ha egy rétegben túl sok festéket akarunk felvinni, vagy túlzott mértékű a hígítási arány, ezért a festék nagyon híg, könnyen folyik. A lecsorgó festék a munkadarab alsó szélén összegyűlik és lecsepeg. A megszáradó cseppkezdemények a felületet egyenetlenné teszik. Elkerülése érdekében a festéket több, vékony rétegben kell felvinni a felületre. Az egyes rétegek között az előírásnak megfelelő száradási időt kell hagyni.